XX. évfolyam, 17. szám Lapunk olvasható a www.szekszard.hu honlapon is 2010. május 2.

AMATŐRÖK IS INDULHATNAKA BUDAPESTI TRIATLONVILÁGBAJNOKSÁGON

GAZDÁRA TALÁLTAK A

BORVERSENY DÍJAI 12. OLDAL

SZEKSZÁRD SZÜLÖTTE:ESCHER KÁROLYFOTÓMŰVÉSZ 7. OLDAL 3. OLDAL

SZEKSZÁRD VÁROS KÖZÉLETI HETILAPJA

A Bezerédj és Széchenyi utca találkozá-sánál álló Szent János és Pál kápolnasorsa akkor fordult jobbra, amikor azAlsóvárosi Római Katolikus Közhasz-nú Egyesület felkarolta a 250 éves épü-let felújításának ügyét.

Pályázati pénzbõl, jótékonyságiestek bevételeibõl és adományokból –

melyeket továbbra is várnak – tavalykezdõdött a munka. Elõbb az épületalatti üreget tömedékelték be, majd in-jektálással megerõsítették az alapot ésszigetelést is kapott a koros épület.

Korcsmár István, a kivitelezéstanyagáron végzõ Alisca-Bau Zrt. igaz-gatótanácsának elnöke lapunk kérdé-

sére elmondta: a lábazat vakolása utánbelül kiépítik az elektromos vezeté-kek helyét, kívül új színt kap a hom-lokzat. A tetõ és az eresz felújítását azegyesület tagjai végzik.

A helyreállított kápolnát a tervekszerint június 25-én este Bíró Lászlópüspök adja át a szekszárdiaknak.

Visszakapja régi fényétJúnius 25-én avatják a helyreállított Szent János és Pál kápolnát

Visszakapja régi fényétJúnius 25-én avatják a helyreállított Szent János és Pál kápolnát

FOT

Ó: S

ZE

KSZ

ÁR

DI

VA

SÁR

NA

P

2 2010. május 2.HÉTRŐL HÉTRE

■ Megyénk hat településén – köztükSzekszárdon – kutatást végzett Mátis-né Orsós Julianna, az Esélyek Házaigazgatója. A cigány és nem cigánygyermekek iskolához viszonyulásátvizsgáló elemzés eredményét és kö-vetkeztetéseit ismertette a héten aházban megrendezett „Roma értelmi-ségeik fórumán”.

A számos megvizsgált felvetés kö-zött szerepelt, hogy vajon miértcsúsznak el a roma kisdiákok az isko-laévek során, nekik miért nehezebb atanulás, a beilleszkedés és még sokmás, mint a nem romáknak. Kifejtetteaz elõadó, hogy részint azért, mert ál-talában a cigányok és nem cigányokközti különbözõségekre, nem pedigaz azonosságokra figyelnek, figye-lünk. Tetézi a roma diákok sikertelen-ségét, hogy sok helyütt külön tanuló-

csoportban oktatják õket, s elkülöní-tésük gyakorta a munkahelyeken isfellelhetõ.

Jellemzõ, hogy a különbözõségekokait nem tárják fel, nem törekedneka közös pontok megtalálására. Pedigezek is fontosak lennének ahhoz,hogy az iskolás idõszak kezdetén az is-kolához való viszonyulásban mégnem tapasztalható különbségek azidõ múlásával sem változzanak, s neváljanak ellenkezõ elõjelûvé.

Sajnos, arról nem (!) eshetett szó,hogy a kutatás konzekvenciáit mi-ként és kik fogják felhasználni, noha aközponti kérdés ez lenne. Szükségeslenne figyelemmel lenni az oktatás-ban és a továbbiakban azokra a pszi-chológiai okokra, amelyek nem tom-pítják, hanem erõsítik a kisdiákok kö-zötti különbségeket, hogy miért ala-

kul ki a roma gyermekekben a nega-tív énkép. Mindezekre rámutat a vizs-gálat, ám a gyakorlatban nem igen tör-ténik semmi. Mátisné Orsós Juliannahozzátette, hogy a vizsgálata során ki-derült problémák többségét már1961-ben leírták, ám nem kezdtek ve-lük semmit.

Az elõadást izgalmas beszélgetéskövette. Például Elekné Bihari Ilonakifejtette, tapasztata szerint a közös-ségi programokon is elhúzódnak aroma gyerekek, ám a konkrét meg-bízatásoknak örömmel tesznek ele-get. Leszögezte, hogy a felsõoktatás-ban a hallgatóknak több elõadástkellene hallaniuk a témáról, hogymajd pedagógusokként tudják segí-teni a cigánygyermekek beilleszke-dését, személyiségük jó irányban va-ló fejlõdését. V.H.M.

Értelmiségi romák fóruma„A roma kérdéssel a felsõoktatásban többet kellene foglalkozni”

Példát mutattak a Garay tériekTöbb mint három és fél éven át folyamatosan demonstráltak

Befejezték 1317 napja folyama-

tosan tartó, a kormány távozását

követelő demonstráció sorozatu-

kat a Garay téri tüntetők. Ebből

az alkalomból a szervezők egy

záró nagygyűlésre invitálták az

érdeklődőket hétfő este.

SzV

Az induláshoz hasonlóan nagy létszá-mú közönséget Szabó György kö-szöntötte, mondván: most olyan le-hetõséggel rendelkezik hazánk, amitmeg kell ragadni. A mikrofonnál õtdr. Tóth Csaba Attila követte, aki mi-után felsorolta azokat a személyisé-geket – Tõkés Lászlótól MeloccoMiklóson keresztül Papp Lajos pro-fesszorig –, akik felszólaltak a téren,elmondta: 1317 nap telt el azóta,hogy 2006 szeptemberében „rob-bant a hazugság”. Az eltelt évek so-rán sokan talán reményüket vesztet-ték, felrémlett, hogy Gyurcsány Fe-rencnek igaza lesz, és „a tüntetõkmajd megunják, és hazamennek”. AGaray tériek azonban estérõl estéreösszegyûltek, hogy tiltakozzanak ahazugság politikája ellen.

Meghívott vendégként szólt aGaray tériekhez Horváth István. Apolgármester – nem titkolva meg-hatottságát – rámutatott, hogy aszekszárdiak sok mindenben példátmutattak a hazának és nemzetnek,és a Gandhi-féle szellemi ellenállás-hoz hasonlította a Garay tériek ki-tartását. Összefogásra biztatva aztkérte a megjelentektõl: ne enged-jék, hogy szembefordítsák egymás-sal a jobboldali embereket. Egyúttal

mindenkit invitált a város új hivata-los ünnepére, a június 4-i trianonimegemlékezésre.

A rendezvényen felszólalt BakosBatu is, aki elõbb bocsánatot kért,amiért annak idején – rossz próféta-ként – azt ígérte, hogy a Garay tériekhamarosan elérik céljukat. A szónokkijelentette: a magyar nemzet meg-rázta magát, és azt mondta, hogyelég. Bakos Batu hangsúlyozta: a ne-heze ezután következik, s azt kérteaz új kormánytól, hogy minél elõbbtegye meg a szükséges intézkedése-ket: számoltassa el a felelõsöket, te-gyen rendet az egészségügyben és azoktatásban, és szilárdítsa meg a köz-biztonságot.

Százak jöttek össze az utolsódemonstrációra a Garay téren

Bakos Batu

Nem a szemetesbevaló hulladékok

A Polgármesteri Hivatal veszélyes éselektronikai hulladékgyûjtési akciótszervez, melynek során az összegyûltveszélyes ill. elektronikai – a kommu-nális hulladékkal együtt nem kezelhe-tõ – hulladékaikat ingyenesen leadhat-ják. (Az átadás ténye nyomtatványonrögzítésre kerül, melyet az átadónakalá kell írnia).

Az akcióban csak a lakosság vehetrészt, de nagy mennyiségû hulladékátvétele megtagadásra kerülhet.

Leadható anyagok, veszélyes hulla-dékok: savas ólom akkumulátorok,elhasznált szárazelemek, festék, lakk,ragasztó, hígító maradékok és ezek-kel szennyezett göngyölegek, lejártszavatosságú gyógyszerek, fáradt olaj(ásványi, növényi), olajos hulladé-kok, feleslegessé vált vegyszerek, sa-vak, lúgok.

Elektronikai hulladékok: háztartásikészülékek, barkácsgépek, hûtõgé-pek, televíziók, stb.

Gyûjtési pontok: Béla király tér ésCsatári üzletház. Idõpont: május 15.,8 és 12 óra között.

Információ: Petõ Gábor (környe-zetvédelmi referens) 74/504-104.

FOT

ÓK

: MÁ

RT

ON

FAI

DÉ

NE

S

2010. május 2.3

A HÉT TÉMÁJA

Mészáros-bikavér lett a Város BoraSzent György napján különdíjakat is osztottak a csúcsborok elõállítói között (I. rész)

Az, hogy a minták egyharmada

kiérdemelte az idei borvidéki

borversenyen az aranyérmes mi-

nősítést, feltétlenül jelzi: a ter-

mesztési kihívásoknak egyre

több termelő képes megfelelni

Zombától Bátáig.

Bálint György

Mindez jelzi azt, hogy a termelõk tisz-tában vannak a zöldmunka mai diffe-renciáltságának követelményeivel, azültetvény nyugati és keleti oldalánakmegkülönböztetésével, a terméskorlá-tozás fajtákra történõ lebontásával, aszüret idõpontjának helyes megválasz-tásával, annak napszakokra való lebon-tásával, de ugyanígy egyre tudatosabbaz élesztõk alkalmazása is. Mindezegyüttesen – és még jó néhány „titkosrecept” – biztosítja a szekszárdi borokegyediséget, különlegességet.

A hagyományos Szent György-napiborünnepen fölsorakoztatott, zömé-ben 2007/2008-as évjáratú borokkóstolgatása közepette újfent beiga-zolódott a fentiek igazsága. Van, leszmivel érvelni a bormarketinggel fog-lalkozó szakembereknek a talán máridén prognosztizálható piaci élénkü-lés esetén. Utóbbiban azok a különdí-jasok is reménykednek, akik a részle-tekre különösen ügyelõ mesterség-beli tudásukkal, a sok kiváló nedû kö-zül boraik harmóniájával tudtak kiemelkedni.

Amerika is visszaintegethetEmlékezetes lesz az idei borverseny

a Hetényi pincészetnek, amely koráb-ban 2007-es kadarkájával vívott ki ma-gának elismerést, most viszont a2009-es kékfrankosa lett a legrango-sabb helyi megméretés különdíjasa. Aborral – amelybõl mennyiség is van –több komoly versenyen szeretnénekmegjelenni. Valamit tényleg tudhat eza kékfrankos, ha már ilyen idejekoránmegmérettetik a korábbi évjáratokkal.– Ez egy ’76-os telepítésû, Decs szõlõ-hegyi ültetvényrõl való – mondja a gra-tulációkat szerényen fogadó pincészetborásza, Hollendus Miklós. – Nincs kü-lönösebb hókusz-pókusz: szerintem alegjobb idõpontban, október közepénszüreteltük, és reduktívan erjesztettük.A termõhely egyediségébõl követke-zik a már ilyen korán jellemzõ gyümöl-csös koncentráltság, amivel kiemelke-dett a bor. Okkal várhatunk tõle ezutánmég pozitív dolgokat az érés során. Bí-zom benne, hogy az amerikai piacramás fajtából szállított ezer palack utánerre érkezik majd nagyobb tételû meg-rendelés.

Folytassuk a disputát a borvidékmásik zászlóshajós fajtájával, a kadar-kával. Régi-új arc a legjobbak között

Vesztergombi József és a RemeteBor. A fajta elkötelezett híve másod-szor gyûjtötte be kadarkájával az elis-merést, ami nem titkolt büszkeség-gel tölti el.

– Úgy gondolom, hogy ennek a ka-darkának a termõhelye talán a legtö-kéletesebb a fajtának: Jobb-Parásztán,Föglein István birtokán szüretelték.Odafigyelek a kadarka kutatási ered-ményeire, a most tavasszal telepített1500 tõke már háromféle, kutatóinté-zetben szelektált klónt is magába fog-lal azzal a szándékkal, hogy a fajta szí-nességét – a szó minden értelmében– legalább egy évtizeden át garantálnitudjam. Évi háromezer palacknálnem akarok többet készíteni, de azt alehetõ legjobb áron szeretném érté-kesíteni.

Az elsõ komolyelismerés Pratneréknek

Bár Prantner Ferenc agráriumhozvaló kötõdése nem új keletû, saját be-vallása szerint a szõlõ-bor ágazattalkomolyabban csak öt éve foglalkozik.S hogy nem „középiskolás fokon” ûzia szakmát, arról a fogyasztóktól ka-pott visszajelzést, a tradíciókat és mo-dernizmust jól ötvözõ, a borvidékhezsok szállal kötõdõ termelõ, akinek azelsõ hivatalos elismerést ez a versenyhozta meg. A 2008-as cabernetsauvignon és franc válogatása a Leg-jobb Vörösbor címet érdemelte ki.

– Az Elõhegyen termeltük, aho-gyan az a „nagykönyvben” meg van ír-va. Dombtetõn fekszik az ültetvény,reggeltõl estig süti a Nap. A termés-korlátozást komolyan vettük, a szüretidejét pedig kitoltuk, így 23-as must-fokkal szüreteltük – mondja kérdésnélkül is a gazda, majd a jólesõ sikerellenére megjegyzi: jó bor persze ez,de nem gondolja, hogy az övé lenne alegjobb vörös. – Kilenc hónapig fran-cia barrique hordóban érleltük, hat-százötven palackot töltöttünk meg ve-le. Nincs sok belõle, talán még egy-

szer ennyit tudunk még palackozni.Kereskedelmi forgalomba nem kerül,baráti körben talál gazdára ez a bor.Azért, ha már ekkora sikert aratott,gondolkodom azon, hogy más bor-versenyre is benevezzem.

Aranyhalmozókés a decsi szagos

A Fritz Pincészet dupla sikert ara-tott az idei megméretésen. Egy világ-fajta létjogosultságára világítottak ráazzal, hogy 2008-as cabernet sauvig-non boruk a legjobb hordós tételnekbizonyult, de az is büszkeséggel tölt-heti el a pincemestert, hogy a legtöbbérem begyûjtésével egy évig a leg-eredményesebb borászat az övék aborvidéken.

– Ennek a nagytestû és magyarosangyümölcsös cabernet sauvignon-naknagyon örülök, de a nagyaranyérmeskékfrankosnak és a kadarkának úgy-szintén – mondta Lõrincz Norbert, afanatikus szekszárdi származású bo-rász, aki már Bordeaux-ból és Brüsz-szelbõl is kapott pozitív visszajelzést,s vágynak is valami átütõ, újabb nem-zetközi elismerésre. – Igyekszem az

egyes fajtáknak a meggyõzõdésemszerinti mûvelését megadni. Már ametszést, a zöldmunkát, a fürtváloga-tást így állítom be. A pincészetnél amaximum tõketerhelés egy kilo-gramm körüli, a minõségre törekvésmiatt. A vörösök mellett egy fehér faj-tával, a decsi szagossal is komoly ter-veink vannak. Kiderült, hogy nem-csak a szõlõt szeretik az emberek, ha-nem az ebbõl készült bort is. E pécsieredetû fajta nálunk is eléggé izgal-mas, s ha már itt van, próbálunk belõ-le jó zamatú, a fogyasztók által is kere-sett bort készíteni belõle.

Ezúttal a bikavérüklett a legjobb

A Szent György napján gazdára ta-lált címek közül talán a legnagyobbmarketing értékkel bíró a „Város Bo-ra”, amit az önkormányzat tavaly ala-pított, s amit elsõ ízben Mészáros Pálnyert el. Arra aligha gondolt a mártöbb nemzetközi elismerést is begyûj-tõ borász, hogy ismét az õ pincészetü-ket éri a megtiszteltetés. Hiába, a2007-es igen jó évjárat, no és a hozzá-adott tudományos igényû mesterség-beli tudás is kamatozódik. Tavaly a kü-lönleges termõhelyû bodzási kékfran-kos „szólt nagyot”, amely a 2007-es bi-kavérben is bizonyított.

– Igen, számíthatott a díjnyerteskékfrankos jelenléte – jegyezte a pin-cészet vezetõje, akitõl megtudtuk,hogy ezen kívül cabernet sauvignon,merlot és természetesen kadarka al-kotja a Város Borát. – Ennyi kiváló he-lyi termelõ vetélkedésében erre a cím-re büszkébb vagyok, mint a Bordeaux-i aranyra. Keresik a fogyasztók, és leszbelõle a késõbbiek során is. Jobbnaktartom, mint a 2006-os évjáratot, ami-vel Bordeaux-ban ezüstérmet szerez-tünk, ezért be fogjuk nevezni újra a vi-lág legnagyobb borversenyére – be-szélt a tervekrõl Mészáros Pál.

Szekszárdi aranyak Bordeaux-ból

Szépen szerepeltek a szekszárdi borászok a Bordeaux-ban megrendezett34. Challenge International du Vin borversenyen. Borászaink három aranyér-met is szereztek a színvonalas megmérettetésen.Idén 34. alkalommal rendezték meg Franciaországban, Bordeauxban aChallenge International du Vin borversenyt. Európa egyik legnagyobb rendez-vényén, április 18-án, 35 országból közel ötezer bormintát kóstoltak végig anemzetközi zsûri tagjai. Idén 222 aranyérmet, 461 ezüst- és 546 bronzérmetosztottak ki, ebbõl 7 aranyat, 17 ezüstöt és 18 bronzot hoztak el a magyar bo-rászok.Szekszárdról aranyérmet nyert Eszterbauer János 2007-es évjáratú cabernetsauvignonja, a Bodri Pincészet Optimus cuvée-je, a Fritz Borház Medicinacuvée-je. Ezüstérmes lett Dúzsi Tamás 2007-es Görögszó bora, Vida Péter2007-es La Vida merlot-ja, a Bodri Pincészet 2007-es Bikavére, a Fritz Pin-cészet 2007-es cabernet sauvignonja és Eszterbauer János Mesterünkcuvée-je. Bronzérmet kapott Eszterbauerék 2007-es Tüke Bikavére, a TaklerPince 2007-es cabernet francja és a Bodri Pincészet 2007-es kékfrankosa.

Az aranyérmes borokból a fõiskolán rendeztek kóstolót

FOT

Ó: G

OT

TV

ALD

KÁ

RO

LY

4 2010. május 2.HÉTRŐL - HÉTRE

Meghitt ünnepségen köszöntöt-

ték a megye és a város kiemel-

kedően jó munkát végzett rend-

őreit, polgárőreit és rendőrségi

közalkalmazottakat április 24-

én, a Rendőrség Napján a Tolna

Megyei Rendőr-főkapitányság

Tartsay utcai épületének nagy-

termében.

V. Horváth Mária

A megyei díjakat és elismeréseket dr.Puskás Imre, a megyei közgyûlés el-nöke és a fõkapitány, dr. Soczó Lász-ló dandártábornok adta át, a szek-szárdiak elismeréseiket Horváth Ist-ván polgármestertõl és a városi kapi-tánytól, dr. Varga Péter ezredestõl ve-hették át.

A hivatalos ünnepséget fogadáskövette, amelyen dr. Puskás Imremondott pohárköszöntõt, s gratulálta kitüntetetteknek. A megyei köz-gyûléselnöke kiemelte: a rendõrségmunkatársai egyre nehezebb körül-mények között, „ellenszélben” vég-zik munkájukat, miközben egyre nõa velük szembeni elvárás. Biztos ben-ne ugyanakkor, hogy e téren is ko-moly változtatás várható már a köze-li jövõben, és abban is, hogy az újkormány megad minden lehetségestámogatást a rendõrségnek, s az elis-merésre méltó munkát megfelelõenellentételezi.

A szekszárdi kapitányság háromrendõre vehetett át elismerést: az „Évrendõre” címet Elmauer Szilárd õr-nagy és dr. Pakulás Károly õrnagy ér-demelte ki, míg Márta Norbert száza-dos dicséretben részesült.

Elmauer Szilárd õrnagy:„Ha szükséges, bármikor

megyek egy kört…”Kicsit ódzkodott a beszélgetéstõl,

mert Elmauer õrnagy „nem szeretszerepelni”, dolgozni viszont annál in-kább. A megtisztelõ elismerés azon-ban kötelez...

Lassan 14 esztendeje, hogy az õr-nagy hivatásos rendõr lett. Az évekmúlásával párhuzamosan egyre föl-jebb lépdelt a ranglétrán, s ma már õvezeti a városi kapitányság közrendvé-delmi osztályának körzeti megbízott(KMB) alosztályát. Hivatali nacionálé-ja számos pozitív, elismerõ megállapí-tást tartalmaz. A kezdeményezõ-kész-ségére vonatkozó mondatra rákérdez-tem: „A hatékonyabb szolgálat ellátásaérdekében csoportokba szervezte atelepülési körzeti megbízottakat.”

– Ez új rendszert jelent. Párba szer-veztem a kmb-seket, hiszen így hatha-tósabban, sikeresebben, nagyobb biz-tonsággal végzik a munkájukat. Ter-mészetesen errõl a felállásról idõbenegyeztettem az adott települések pol-gármestereivel.

A polgármesterekkel, jegyzõkkel,képviselõkkel való kapcsolata kiegyen-súlyozott. E tényrõl az õrnagy aztmondta, hogy ez valamennyiük elemiérdeke, s úgy tapasztalja, hogy a telepü-lési vezetõk nagyon együttmûködõk.A jegyzõkkel fõként bizonyos ügyekokán találkozik, a polgármesterekkel,önkormányzati képviselõkkel élõ kap-csolatot ápolnak. Valamelyikük fölve-tésére, vagy javaslatára „bármikor me-gyek egy kört”. Persze, a körzeti meg-bízottak bográcsozással záruló munka-értekezletére mindig meghívják a tele-pülések vezetõit. Mint fogalmazott: az

önkormányzatok támogatása a rend-õrség számára elengedhetetlen, pártfo-gásukért a rendõrség hálás.

Túlórák? Hát persze, hogy vannak,de kommentárt nem fûz hozzá az õr-nagy, hiszen ha munka van, akkormenni kell. S mindig van hova és mi-ért, hiszen az alosztály évente mint-egy 400 bûnügyet dolgoz fel.

Elmauer Szilárd családos ember. Fe-lesége dr. Buda Bernadett, a városi ka-pitányság bûnmegelõzési és kommu-nikációs fõelõadója. Két gyermekükvan: a hétéves Máté elsõosztályos,Blanka pedig öt esztendõs.

Dr. Pakulár Károly õrnagy:„A kihívásokkal teli

munka érdekel”A rendõrtiszti fõiskola elvégzése

után sem hagyta abba a tanulást,2005-ben jogi diplomát szerzett. Pá-lyát azonban nem módosított, maradta városi kapitányságon, immár 14éve. Õ is tempósan lépdelt elõre: jár-õrbõl nyomozóvá avanzsált, késõbbcsoportvezetõ, majd alosztályvezetõlett. Bõ két esztendeje Pakulár doktorvezeti a felderítõ alosztályt, mellette abûnügyi osztály helyettes vezetõje.

– Soha nem állt szándékomban,hogy ügyvéd, vagy bíró legyek – vála-szolt felvetésemre, majd így folytatta:– Engem a szerteágazó, mozgalmas éskihívásokkal teli rendõri munka érde-kel. Képtelen lennék idõm nagy ré-szét egy irodában tölteni. Bár valószí-nû, hogy anyagilag jobban járnék...

Egyre jobban belemélyedünk a be-szélgetésbe. Kérdezek, õ pedig gyak-ran visszakérdez. Tekintete nyílt, aztérzem, a vele szemben ülõ veséjébe,agyába is belelát. Az õrnagy kérdésnélkül is mondja: ezt nem tanították a„rendõrtisztin”, ám a határozott fellé-pést, magabiztosságot igen.Elmauer Szilárd õrnagy Márta Norbert százados

Tisztes helytállás „ellenszélben”Díjak, elismerések a Rendõrség Napja alkalmából

– Munkánk során erre nagy szüksé-günk van – szögezi le, majd körvona-lazza alosztálya legfõbb munkaterüle-teit. A személy ellen irányuló bûn-ügyek (rablás, zsarolás, kábítószerrelvaló visszaélés) mellett operatív mód-szerrel titkos nyomozásokat folytat-nak, de hozzájuk tartoznak a közigaz-gatási eljárások, mint a körözések, azelfogató parancsok végrehajtása, illet-ve az eltûnések felderítése.

Tavaly számos nagy horderejû bûn-cselekményt göngyölített fel a dr. Pa-kulár Károly vezette alosztály. Sikerültkézre keríteniük a Decsen és Faddonidõskorúak sérelmére elkövetett erõ-szakos bûncselekmények elkövetõit,de több zsarolót és pénzhamisítót isrács mögé juttattak.

– Az éppen folyamatban levõügyek függvényében túlórázunk, oly-

kor meglehetõsen sokat. A kihallgatá-sokat, vagy a bûnözõk elfogására irá-nyuló munkát nem lehet délutánnégykor abbahagyni...

– Olyankor nem orrol meg a csa-ládja?

– Szerencsés vagyok, hiszen igenmegértõ a feleségem, aki jelenleg gye-sen van három esztendõs kislányunk-kal, Petrával.

Alaposan körbejártuk a „rendõrökés a zsiványok” témát is. Pakulár dok-tor – mint kifejtette – rendszeresenösszefut rosszfiúkkal, így már régmegszokta ezt a helyzetet. Az utcán,vagy szórakozóhelyen viszont – per-sze, ha normálisan viselkednek a gaz-fickók – „elférünk egymás mellett”.

– A kitüntetés? Nagyon jól esett. Sne higgye, hogy „betanult” a szöve-gem, de valóban úgy fogom fel,

hogy az elismerést az alosztály ered-ményeiért kaptam. Hiszen kollektívmunka a miénk.

Márta Norbert százados„Második emeletinek lenni

nem semmi”Bõ egy éve, amikor Márta Norbert

százados Paksról Szekszárdra került,átvette az elmúlt évtized legnagyobbtanyabetörés sorozatának – az ello-pott holmik értéke meghaladta ahúszmillió forintot (!) – nyomozását.A szerteágazó ügy vizsgálata során fél-száznál több sértettet kutatott fel.

– A többes szám indokolt, vagyiskutattunk fel Farkas István fõnyomo-zó-százados kollegámmal közösen, deebben az ügyben a teljes bûnügyi osz-tály dolgozott. A két, már többszörö-

sen büntetett középkorú elkövetõváltozatlanul letartóztatásban van, sközeledünk a vádemelési javaslathoz.

– Az olvasók szívesen tudnánakmeg részleteket.

– Kollegámmal bevetettük magunkataz irattárba. Évekre visszamenõen iszo-nyatos két teherautónyi anyagot nyálaz-tunk át, és tételesen átnéztünk mindenelõkerült, körülbelül két teherautónyitárgyat. Az autóbusz garázst kellett kiürí-teni, hogy elférjen a rengeteg holmi. Abetöréssorozatnak közel hatvan sértett-je van, valamennyiüket felkerestük.Akadnak, akik nem ismerték fel a tár-gyaikat, többnek pedig nem akadt gaz-dája. Reméljük, hogy ezeket sikerül elár-vereztetni, s a befolyt pénzbõl némi kár-pótlást juttatni a sértetteknek.

Ismerõsöktõl hallottam, magukközött „tanyavédõként” emlegetikNorbertet. Az is kiderült, hogy elis-merésére a javaslatot a megelégedettállampolgárok, fõként tanyatulajdo-nosok tették.

– Valóban szívemen viselem a ta-nyák biztonságát. Magam is aktívanveszek részt Szõlõ-Szem mozgalom-ban, amelynek tagjai rendszeresen in-formációkkal, jó ötletekkel látnak el.Egyébként a betöréssorozat felgön-gyölítése óta radikálisan csökkent atanyafosztogatások száma. Vélhetõennem csak azért, mert a két emberünkrács mögött van, hanem „kollegáik” ismegrettentek az akció sikerétõl.

– Mondja el azt a híres „másodikemeletiséget”.

– Odatartozni nem semmi. A teljesbûnügyi stáb a kapitányság másodikemeletén dolgozik. Nagyon összetar-tó a csapat, s nemcsak kollégák, ha-nem barátok is vagyunk. Összejá-runk, mindenben segítünk egymás-nak. Én most építkezem, ahol a fiúk isrengeteget dolgoznak. Az is jó, hogyolyankor is együtt vagyunk.

52010. május 2.HÉTRŐL - HÉTRE

Dr. Pakulár Károly õrnagy Horváth István polgármestertõl vette át az „Év rendõre” elismerést

Köszöntjük az édesanyákat!

Az anyák megünneplésének történeteaz ókori Görögországba nyúlik vissza.Akkoriban tavaszi ünnepségeket tar-tottak Rheának, az istenek anyjának, ésvele együtt az édesanyák tiszteletére.

Magyarországon május elsõ vasár-napján köszöntjük az édesanyákat. Az

elsõ ünnepet 1925-ben a Magyar Ifjú-sági Vöröskereszt tartotta, azt a máju-si Mária-tisztelet hagyományaival ösz-szekapcsolva. A hivatalos iskolai ün-nepélyek közé 1928-ban sorolták.

Isten éltesse az édesanyakát és anagymamákat!

FOT

ÓK

: GO

TT

VA

LD K

ÁR

OLY

6 2010. május 2.KULTÚRA

Van jövõje a népzenénekHárom megye fiataljai mutatták meg tudásukat a Térségi Népzenei Találkozón

A jövő generációja zenélt és da-

lolt a Babits Mihály Művelődési

Házban április 24-én. A Térségi

Népzenei Találkozón Bács-Kis-

kun, Baranya és – legnagyobb

számban – Tolna megye 22 tele-

püléséről összesen 125 művésze-

ti iskolás illetve szakkörön nép-

zenét, vagy népdalt tanuló 7 és

20 év közötti fiatal, három kor-

csoportban (7-10 éves, 11-14

éves, 14-20 éves) mutatta be ré-

giójának zenéjét. Szekszárd ilyen

nagy horderejű népzenei rendez-

vényt még nem látott.

Kovács Etelka

A színházteremben olyan ritkán hall-ható, különleges hangszerek szólaltakmeg, mint a tambura, vagy a citera,de azt is meghallhattuk, mennyiremásként szól a hegedû, vagy a nagy-bõgõ egy népzenész kezében, mint aklasszikus zenében. A táncterembenaz énekesek adtak ízelítõt gazdag nép-dalkincsünkbõl. Nemcsak a népzenétcsodálhattuk meg, de fõként a lányokesetében a gyönyörû népviseletet is.Bár a fiúk között is láthattuk olyant,aki csodásan hímzett mellényt viselt,akadt viszont, aki nem éppen hiteles„népviseletben”, öltönyben és nyak-kendõben lépett fel. A neves szakmaizsûri, a népi hangszer kategóriábanHrúz Dénes, prímás, a NépmûvészetIfjú Mestere, a Dûvõ zenekar vezetõ-je, a zsûri elnöke, Mohácsy Albert,nagybõgõs, népzenész, a Hagyomá-nyok Háza Népmûvészeti Módszerta-ni Mûhely Folklór Osztályának mun-katársa, Siklósi Krisztián prímás, népihegedû tanár, a Csurgó zenekar alapí-tója, a népi énekes kategóriában Fábi-án Éva Magyar Örökség Díjas népiénekes, zenepedagógus, az ÓbudaiNépzene Iskola tanára, a zsûri elnöke,Szabóné Gáncs Tünde, népi énekes,zenepedagógus, népdalkör vezetõ,akinek tanítványai a Kóta és a Vass La-jos szakmai szövetség által rendezettországos versenyeken Aranypáva mi-nõsítést és Nívódíjat hoznak el évrõlévre és Müller Beáta énekmûvész, aszekszárdi Zeneiskola magánének ta-nára csupán építõ kritikát mondtak.Vagyis a pozitívumok mellett arról be-széltek, az énekeseknél a nagy számúrésztvevõ miatt különösen hosszúranyúlt, alapos értékelésen, hogy mi-ként lehetnének még jobbak a pro-dukciók. Volt, akit született zenésznektituláltak, más pedig azért kapott di-cséretet, mert ügyesen hidalta át a té-vesztését. Mindenkinek elmondták,miként fejlõdhetnek tovább. Hiszen,ahogy Hrúz Dénes mondta, a népze-nével, néptánccal, népi kultúrával fog-lalkozni kell, mert ez a miénk.

Mindeközben kisebbek és nagyob-bak vidám pillanatokat élhettek át ajátszóházban, gyöngyöt fûzhettek,szõhettek, papírt hajtogathattak vagyóriás építõkockákkal, társasjátékok-kal játszhattak, trambulinon ugrálhat-tak, nézelõdhettek, vásárfiát vehetteka Szent István téren a kézzel készültszappanoktól illatos népmûvészeti vá-sárban. Míg késõ délután elkezdõdötta Dûvõ zenekar várva várt koncertjeszabad tér helyett a táncteremben. Az1979 óta mûködõ, kétszeres KiválóEgyüttesi cím és Madách-díj kitünte-tett, a folkzenekarok országos verse-nyén 4. helyezett Salgótarjáni ProArte és Pro Urbe díjas népzeneiegyüttes, amelynek két tagja is ahangszereseket zsûrizte igazán értõközönségre talált fergeteges koncert-jén. Ahol megmutatták virtuozitásu-

kat, ötletesen felépített mûsor-számaikat, megszólaltattak fur-csa, érdekes hangszereket.Énekesükkel, Kubinyi Júliával,valamint cimbalmosukkal, amagyarul beszélni már nem,de zenélni kiválóan tudó OláhDezsõvel együtt nemcsak szó-ban, de tettben is megmutat-ták a jövõ generációjának,hogy miként élhet tovább amagyar népzene, „… hogy a né-pi kultúra ne csak múlt idõ le-gyen”.

A koncert szünetében meg-tartott eredményhirdetésentudhattuk meg, hogy mivel afellépõ csoportok esetében atagok életkorának átlagát szá-mították, ez lehetõséget adottarra, hogy a legfiatalabb éne-kes, Kovács Roxána, a mohá-csi Pántika Bukovinai SzékelyÉnekegyüttes tagja valójábanmindössze 5 éves. Az egyetlenszekszárdi díjazott Tar Virág,

népdalénekes, a Garay gimnáziumtanulója.

(A színvonalas megmérettetés a„Szólítsuk meg a jövõ generációját”címû TÁMOP 3.2.3 pályázat része-ként, az Európai Unió támogatásá-val, az Európai Szociális Alap társfi-nanszírozásával valósult meg.)

A találkozó díjazottjai:Hangszer, szóló, II. korcsoport:

1. Borzavári Róza, citera (Madocsa), 2.Bíró Roni, hegedû (Mohács), 3. PirisiJulianna, hegedû (Kozármisleny)

Hangszer, szóló, III. korcso-port: 1. Pohli Bence, hegedû (Bony-hád), 2. Török Krisztina, citera (Paks),3. Kovács Petra és Kapitány Dóra, he-gedû (Kozármisleny)

Hangszer, kamara, II. korcso-port: 1. Kaufmann zenekar (Bony-

hád), 2. Kalapos zenekar (Mohács), 3.Kalinkó zenekar (Paks)

Hangszer, kamara, III. korcso-port: 1. Bátai tambura zenekar, 2.Csuma zenekar (Bonyhád), 3. Kabócazenekar (Komló)

Különdíjat kapott:Nagy Emília (I. korcsoport) - maga-

biztos hegedûjátékáért, Mákvirág ze-nekar (II. korcsoport) - egységes ze-nekari megszólalásáért.

Népdal, szóló, I. korcsoport: 1.Till Nikolett (Dombóvár), 2. SüvegesSára (Dombóvár), 3. Sas Fanni (Dom-bóvár)

Népdal, szóló, II. korcsoport: 1.Zelcsényi Zsófia (Dombóvár), 2. Ko-vács Dominik és Kovács Viktor(Simontornya), 3. Takács Nagy Jáz-min (Mohács)

Népdal, szóló, III. korcsoport:1. Zsikó Zsuzsanna és Dömény Krisz-tián (Alsónyék), 2. Varga Alexandra(Paks), 3. Tar Virág (Szekszárd)

Népdal, kamara, II. korcsoport:1. Szedresi citerások, 2. „Pántika”Bukovinai székely énekegyüttes (Mo-hács), 3. Várdombi iskolások

Népdal, kamara, III. korcso-port: 1. Kapos Táncegyüttes énekesei

Különdíjat kapott: Dombai Csilla(Mohács), Gergely Máté (Mohács),Varga Tünde (Dombóvár), Balogh Nó-ra (Sárpilis), Garami Loretta (Mohács).

A legfiatalabb résztvevõ a Pántikaénekegyüttes 5 éves mohácsi tagja,Kovács Roxána „bátorító” különdíjatkapott.

Felkészítõ tanári munkájáértdíjat kapott: Gellért Márta (Mo-hács), aki a legtöbb tanítványt (22fõt) hozta a találkozóra,

Szabó József és Barsi Ágnes, a szed-resi citerások felkészítõ tanárai,

Sámuelné Fekete Hedvig várdombiénektanár

A dombóvári Zelcsényi Zsófia

A II. korcsoportban 3. helyezett paksi Kalinkó citerazenekar

72010. május 2.MOZAIK

n Szekszárdon 1995. április 11- én vet-te nyilvántartásba a Városi Bíróság aBudavári Zita által létrehozott BölcsõAlapítványt, amely május 2-án lett jog-erõs. Ez 15 évvel ezelõtt a SzekszárdiVasárnap e heti megjelenésének nap-ján történt.

Aki ismeri Budavári Zitát, az tudja,hogy nem ismer lehetetlen. Amikor aBölcsõ Alapítványról beszél, mindigés mindenhol elmondja azt a történe-tet, hogy 1994. február elsõ hetében,az ország különbözõ részein mindennap történt egy csecsemõgyilkosság.Azon a hét végén Budavári Zitánál„betelt a pohár”. Úgy érezte, tenniekell valamit, s megtette. Létrehozta aBölcsõ Alapítványt, amely a kétség-beesett, kilátástalan helyzetben lévõvárandósoknak – krízisterheseknek–, akik nem akarják, vagy nem tudjákmegtartani születendõ babájukat, se-gítõ kart nyújt. Õ úgy fogalmazott,hogy a „Bölcsõ Alapítvány, a nem vártbabák bölcsõje”.

Ma már országszerte ismerik ne-vét, s azok az emberek, akik évekig,

esetleg évtizedekig vár-tak saját gyermekáldás-ra, s a Bölcsõ Alapítvá-nyon keresztül vált való-ra legszebb álmuk, azoknemcsak ismerik, de áld-ják is. Ez az érem szeb-bik oldala.

A feladat – nevezhet-jük küldetésnek is –nagy volt, és ma is az. ABölcsõ közremûködésé-vel a várandósoknaknyugodt körülménye-ket nyújtani az utolsó napokra, he-tekre, hónapokra, biztonságosan le-szervezni szülésüket, majd lehetõsé-get adni, hogy az örökbefogadást jólátgondolják, megbeszéljék szerette-ikkel, vagy egyedül egy életre szóló jódöntést hozzanak, ez a másik oldal, asokkal nehezebb.

Budavári Zita elõtt viszont nincse-nek falak. Áttöri õket. A bürokráciát,az álszenteskedõket, a gáncsoskodó-kat. Másként nem is mondhatná el,hogy a 15 év alatt több mint 900 vá-

randós jelentkezett a Böl-csõ Alapítvány segítsé-gét kérve, s ebbõl hatszá-zan szültek a Bölcsõ se-gítségével, és adták örök-be újszülöttjüket, míg20%-uk hazavitte újszü-lött gyermekét.

Létrehozta Szekszár-don 1997-ben az átmene-ti anyaotthont, Budapes-ten 2006-ban, a két ott-honban 350 várandósanya, nyugodt, biztonsá-

gos, környezetben várhatta/várhatja aszülést, miközben akár pszichológus-sal beszélgethet, s rendszeresen járhatterhességi vizsgálatokra.

Minden fáradtságot, izgalmat, ide-geskedést, meg nem értést feledtetvele a 15 év eredménye, a minden éviBölcsös gyermekek és szülõk találko-zója, a köszönõ levelek, az örökbefo-gadó és az örökbeadó édesanyák ré-szérõl.

Sokan segítették, mint mondja,elsõsorban férje, aki munkájában –

küldetésében sosem kételkedett,mindenben támogatta. A kuratóri-um tagjai – dr. Gujás Erika, dr. Cser-háti Bernadett, Jobbágy Gáborné,dr. Nagy József és dr. Répásy István–, akik szakmai segítségnyújtásuk-kal, hozzájárultak az alapítvány éle-tében szinte naponta keletkezõgondok megoldásához. Azok a hiva-tali és kórházi dolgozók, akik –egyúttal segítve a krízishelyzetbenlévõ anyát – az örökbefogadás inté-zése során elsõsorban az újszülöttérdekeit nézték.

Ahogy tette ezt Budavári Zita – éj-jel, nappal bekapcsolt telefonjával, aszülõágyak mellett állva, az örökbefo-gadó szülõket kikérdezve, s még so-rolhatnánk – s reméljük, teszi mégsok- sok éven keresztül. Azzal a külde-téstudattal, melyrõl sok hivatalosszerv példát vehet, s a Máté evangéli-umából kiemelt szlogennel, amely ve-zeti õt ezen az úton, s mely a legjob-ban kifejezi 15 éves tevékenységét:„Egy se vesszen el a kicsinyek közül.”

Sas Erzsébet

Tizenöt éves lett a babamentõ Bölcsõ Alapítvány

Budavári Zita

A mi kis városunk:elsõdíjas munkák

A fennállása tizedik évfordulóját ün-neplõ Szekszárdi Nõegylet Egyesület„A mi kis városunk” címû pályázatá-nak kategória-gyõztes munkáit lapunkközreadja. Ezúttal az alsó tagozatosoklegjobbjának választott Nagy ViktóriaFruzsina (Dienes iskola, 3/a) írásátajánljuk olvasóink figyelmébe.

„A város, amiben élünk, kicsi ésmégis nagyon izgalmas. Itt szület-tem, itt jártam bölcsibe, oviba. Mostmeg itt járok suliba. Itt nagyon sokbarátom van. Március 15-én még felis léptünk a Béla téren. Mindenki aztmondta, hogy nagyon szép volt.

Szekszárd a boráról híres. A mivárosunkban született Babits Mi-hály, Garay János és Dienes Valéria,az elsõ magyar professzornõ. Rólanevezték el az iskolánkat. A híresemberekrõl tereket, intézményeketneveztek el, például Babits iskola,Dienes iskola, Garay iskola, BabitsMûvelõdési Ház.

Az én kedvenc terem a Nyúl dombijátszótér. Szerencse, hogy az iskolamellett van. Ezért sokszor mehetek ela játszótérre. Amikor ott vagyok,mindig sok barátommal szoktam ta-lálkozni. Ott nagyon sok játék talál-ható. Van csúszda, hinta, csúszóka,focipálya és egy domb. A biciklisekkedvenc helye a sportpálya mellettiskate park. A sportpályán sokan fut-nak és fociznak. A sportpálya melletta Sportcsarnok látható. Ott sok ren-dezvényt tartanak. Szekszárd érde-kes és sok a látnivaló. El se tudnámképzelni, hogy máshol lakjak!”

De ki az az Escher Károly?Szabadegyetem indult a szekszárdi születésû fotómûvészrõl

Saját bevallása szerint általában

ezt szokták kérdezni az április

28-i múzeumi kerekasztal-beszél-

getést megnyitó, majd a közel

kétórás időutazást lezáró Pócs

Margittól, aki üdvözletével útjára

indította az „Escher Károly Sza-

badegyetem Szekszárdon” hétré-

szes rendezvénysorozatát.

SzV

S hogy a válasz elébe menjünk: a ho-ni magyarnak alig megfogható, hogy„nemzetközi hírû fotómûvész”, de azmár sokkal inkább: õ tette láthatóváelõször Petõfi Sándor híres dagerro-típiáját. Azt már mindenki ismeri.

Azért, hogy a más is meghonosod-hasson tudatunkban, 2011. január26-ig havonta várják a WosinskyMór Megyei Múzeum könyvtárter-mébe az érdeklõdõket. Minket pe-dig azért érint közelebbrõl, mertSzekszárdon, a mai Rákóczi utca rég-tõl álló házában született EscherKároly Imre 1890. október 22-én –ahogy azt a család férfiágát alaposanfelkutató dr. Albertini Béla profesz-szor sok más mellett dokumentálta.Elsõ megszólalóként s a beszélgetésfolyamán késõbb is mindenkit meg-gyõzött, hogy a téma és forrásainakavatott ismerõje, aki rendkívül gon-dosnak ígérkezõ Escher-monográ-fián dolgozik. Így jutott el arra ahelyre, ahol Escher Béla székkészítõiparos 1889 õszétõl megélhetését

kereste – de inkább felesége, SághiIlona révén találta.

Róla és a mûvész anyai ági rokona-iról dr. Balázs Kovács Sándor muzeo-lógus tartott érdekfeszítõ rokoni be-mutatót. A Sióagárdról származó va-lóságos csizmadinasztiába benõsülõEscher Béla (aki fia róla készült idõs-kori képén is határozottságával ejtzavarba) itt esztergálta azokat a szé-keket, melyek aztán kukoricacsuhé-ból font ülõrészükkel sokáig melegí-tettek.

Hamarosan fiának is örülhetett,de egyben félthette is, hiszen ez idõtájt minden második halott hét év-nél kevesebbet ért meg – ahogy er-

rõl szólt dr. Töttõs Gábor fõiskolaidocens, helytörténész. A filoxéra mi-att válságba jutó Szekszárd éveiezek, s ha ragaszkodással, a selyem-tenyésztésbõl nyert bevétellel sokantúlélik ezt az idõszakot, a mûvészédesapja nem véletlenül költözöttcsaládjával már 1895-ben a nagyobblehetõséget ígérõ fõvárosba.

Kaczián János, a Tolna MegyeiEgyed Antal Honismereti Egyesületelnöke tette teljessé a képet – szó-ban és ábrázolásban –, mert bemu-tatta azt az 1887-ben BaumgartenIgnác által készített panoráma-felvé-telt, melyet a cseperedõ gyermekhajdanán láthatott. A helytörténészazonban – a véletlen hozta így – sze-mélyes emlékeket is õriz Escher szü-lõházáról, hiszen annak lakója is voltnéhány évig.

A családias légkörben lezajlott sza-badegyetem ígéretes színvonala, re-méljük, másokat is csalogat majd.

Az Escher Károly Szabadegye-tem következõ alkalmai:

MÁJUS 26., 17.30 ÓRA: „Escher Kár-oly gyermek- és ifjúkora” (WosinskyMór Megyei Múzeum).

SZEPTEMBER 22., 17.30 ÓRA: „Asajtófotós Escher Károly” (PTE IllyésGyula Fõiskolai Kar, Rákóczi u. 1.)

OKTÓBER 27., 17.30 ÓRA: „Escherképek a Magyar Fotográfiai Múzeum-ban” (városháza, díszterem)

NOVEMBER 24., 17.30 ÓRA: „Escherképek a Magyar Nemzeti Múzeum-ban” (ÁNTSZ székház).

Apám (Escher Károly fényképe)

8 2010. május 2.MOZAIK

Rendhagyó óraa Föld napján

Rendhagyó angolórával és faültetésselünnepelték a Föld napját a JPTE IllyésGyula Gyakorlóiskola Super-Natureprogramjának diákjai.

Az angol nyelvvel a természet va-rázslatos világán keresztül ismerkedõ6-9 éves gyerekek négy 9-10 fõs cso-portban azt rajzolták le, milyennekképzelik a Boldog Földet (HappyEarth). Miközben többen az egészbolygót ábrázolták mosollyal vagy azóceánban úszkáló halakkal, egy cso-port pedig egy szép erdei jelenetetzöldellõ növényekkel és sokféle vadál-lattal Zuschlag Edina, a szekszárdiHelen Doron Nyelviskola vezetõje se-gítette, hogy a gyerekek között a tár-salgás angolul folyjon. Az egyik asztal-nál a csapatok felváltva tanáruk, UlrikDóra segítségével Super-Nature, azazChloe, a kislány újabb fantasztikus ka-landjával ismerkedhettek meg, majdmegtisztították az erdõt a szeméttõl,amit egy kis verseny keretében ter-mészetesen szelektíven gyûjtöttekössze. Az ünnep alkalmából Szek-szárdra, a Super-Nature program re-ferenciaiskolájába látogatott KissnéHõss Klára, a Magyarországi HelenDoron központ vezetõje. AhogyZuschlag Edina mondta, az udvaronelültetett juharfa együtt fejlõdik majda gyerekek angoltudásával. K. E.

Az Oktel Kft. is beszállt a programbaA cég munkatársai közel 200 köbméter szemetet gyûjtöttek

Gyerünk kollégák, szedjünk szemetet!Na ne, hiszen elmegy egy teljes mun-kanapunk vele, addig nem haladnakaz aktuális feladataink, egyébként ismennyi minden más teendõnk lenneotthon, a kertben, a családdal, és amú-gy is, reggel még hûvös van, délben túlmeleg, és fárasztó is, meg minek ez azegész...

Döcögõsen indult az Oktel Kft. sze-métszedõ akciója a „Szépítsük együttSzekszárdot!” program keretében, az-tán késõbb egészen jól alakult, és mégértelmet is nyert.

A Gemenci Tájvédelmi Körzet felévezetõ Keselyûsi út elején áll az OktelKft. székháza. Ahogy indulnak egy-egytelepítésre, karbantartásra az itt dolgo-zó mûszerészek, útjuk idõnként ke-resztül vezet ezen a fákkal szegélye-zett útszakaszon. A szemétszedés ötle-te még kora tavasszal született, amikora ritkás növényzet látni engedte az el-dobált szemetet. Az idõpont április 23-a, a Föld napjához illeszkedett, ami ön-magában szép gondolat, de az aljnö-vényzet már szárba szökkent, ami ne-hezítette a munkát. A reggel 8 óraigyülekezés-eligazítás után 35-en indul-tak csapatokba szervezõdve, zsákok-kal, kesztyûkkel és szöges botokkal fel-fegyverkezve Gemenc irányába.

Hogy mi minden hevert az útmen-tén és az árkokban? Aki nem látta, ta-lán el sem hinné. Találtak TV-készülé-ket videókazettákkal, traktorgumikat,teherautónyi mennyiségû mûanyagpalackot, viszonylag ép állati kopo-nyát (talán kecske lehetett), autóalkat-részeket és mindezek ellenére – mi-lyen csodálatos a természet – még akucsmagomba is megélt.

Néhány napig még látni lehetett azút mentén az összegyûjtött szemetes-zsákokat: ezen a 9 kilométeres szaka-

szon mintegy 200 köbméter (!) hulla-dékot gyûjtöttek össze. Ez több minttízszerese annak, mint amire „számí-tani lehetett”. Miután ezeket elszállít-ják, ennyivel is „könnyebb” lesz kör-nyezetünknek, ennyivel is kevesebbártalommal kell megküzdeni ennekKeselyûsi úti darabka természetnek.Ez az értelme az egésznek.

A fáradt társaságot bográcsban fõ-zött vegyespörkölt várta a cég szék-házban, és akinek még volt kedve gi-tározott, énekelt estig.

Rengeteg szemetet gyûjtöttek össze az Oktel Kft. munkatársai

FOT

Ó: K

ISS

ALB

ER

T

92010. május 2.KÁVÉ DUPLA HABBAL

Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Scherer

Tamás, a Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule testnevelő

tanára és Török Sándorné, Győrffy Mária, a Szekszárdi Szenior

Atlétikai Klub ügyvezető elnöke. Mindketten elkötelezett hívei

városunk sportéletének, s ezt a beszélgetést, mint váltófutásnál

a stafétabotot élték meg.

Egy férfi:Scherer Tamás

Egy nõ:Török Sándorné

– A városban ismert és elismertsportos családból származik...

– Anyai nagyapám futballozott, apainagyapám emellett atletizált is. Mégma is emlékeszem a rengeteg éremre,amelyeket gyermekoromban megcso-dáltam. Édesapám is atletizált, a 4x100-as váltóban felállított megyei csúcsuk amai napig él. Gyermekkorom óta fogé-kony voltam a sportra, fõleg az atlétiká-ra. Általános iskolai testnevelõ tanára-imnak, a gimnáziumban Mozolai Jánostanár úrnak és Vaszkó Judit edzõmnekis sokat köszönhetek.

– Ezek szerint egyenes út vezetett atestnevelés oktatása felé?

– Valóban, a pályaválasztás nem voltkérdés, bár egy darabig nagyon von-zott a sportriporteri pálya is. A SzegediJuhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola né-met nemzetiségi-testnevelés szakándiplomáztam, és 1999 óta a Dienes Va-léria Általános Iskolában dolgozom.

– Mennyiben változott meg az isko-lai testnevelés oktatása?

– A mozgás, a testnevelés elveszítet-te a tekintélyét. Sajnos a szülõk is part-nerek ebben. Ugyanakkor éppen agyerekek leterheltsége miatt szükséglenne az erõnlétre. Heti két óra – s álta-lában az utolsó órák, amikor már a diá-kok fáradtak –, nem alkalmas arra,hogy megszerettessük velük a moz-gást. Szemben más tantárgyakkal atestnevelés technikai eszközei semmitsem változtak, pedig ezekkel is lehetnea gyerekeket a mozgásra „csábítani.”

– Miben látná a változást, mi tudnámegfordítani ezt a folyamatot?

– Olyan játékos mozgásprogramo-kat kell kitalálni, megtervezni, amely-ben a család együtt lehet, s ezek neegyszeri alkalmak, hanem rendszere-sek legyenek. Szívesebben mozognakaz emberek közösségben. Bízom ab-ban, hogy az új atlétikai pálya megvál-toztatja majd a kicsik és nagyok moz-gáshoz való viszonyát. Ez a pálya lehe-tõséget ad majd arra, hogy szakembe-rek segítségével egész családok végez-hessék a számukra legkedvesebb moz-

gásfajtát, a legkülönfélébb atlétikai ág-ban. Az atlétikát nem hiába említemtöbbedszer, ugyanis ez alap sportág.

– Ön is atletizált, melyik volt a ked-venc száma, és melyikben érte el alegjobb eredményt?

– Gyermekkorom óta a magasugrásvolt a kedvencem, bár nem abból vol-tak a legjobb eredményeim, hiszen tá-volugrásban megyebajnokságig jutot-tam. Manapság nagy öröm számomraannak a Sportélmény Alapítvány mû-ködése, amelyet szülõk és aktív sporto-lók azért hoztunk létre, hogy különbö-zõ sportprogramokat szervezzünk.

– Tanári, edzõi sikerek?– Tíz év alatt az iskolából nyolc gye-

rek jutott el válogatottságig a korosztá-lyában. Õket már én indítottam el azatlétika útján. Gyermekkorombanezekrõl a sikerekrõl álmodtam, most atanítványaimon keresztül „utolértek.”

– Van hobbija, vagy a sport teljesenkitölti az életét?

– Eddig a sportnak, a tanításnak él-tem, a következõ idõszakban szeret-nék kicsit több idõt fordítani a magán-életemre. A családalapításhoz a társa-mat már megtaláltam. Szabadidõm-ben szeretek túrázni, s ehhez kapcso-lódik a természetfotózás iránti érdek-lõdésem is.

– Hogy kezdõdött a sportos élet?– Nyolcévesen elveszítettem az

édesanyámat. Három fiútestvéremfolytatta édesapám kovácsszakmáját,jómagam pedig nagyon függtem neve-lõanyámtól. A sportba „menekültem”,ez határozta meg az életemet. Hatvanévvel ezelõtt, 14 éves koromban je-gyeztem el magam a sporttal, s ez a sze-relem máig tart. Húsz éven át verseny-szerûen sportoltam, elsõ osztályú ma-gasugró voltam. Késõbb oktatói és ver-senybírói végzettséget szereztem, és1983-tól következett a veterán atlétika.Abban az idõben indultak Magyaror-szágon a veterán atlétikai versenyek,Szekszárd elsõként csatlakozott a moz-galomhoz. Tíz fõvel kezdtünk, ma mármi, negyvenen meghatározó szereplõivagyunk a honi veterán atlétikai moz-galomnak.

– Szekszárdon milyen formábanmûködtök?

– Szenior Atlétikai Klub néven. Leg-nagyobb támogatónk a Gemenc Vo-lán, Amrein Károly vezérigazgató se-gítsége a zálog, hogy egyáltalán mû-ködjünk. Neki és minden támogatónk-nak köszönetet szeretnék mondani.

– Sikerek?– A tavalyi évünk volt a legeredmé-

nyesebb. A fedett pályás Európa-baj-nokságon öt érmet szereztünk. Ebbõl

jómagam egy ezüst- és egy bronzér-met, amire nagyon büszke vagyok.

– Van más is, amire büszke lehetsz...– Szekszárd város önkormányzata

1999-ben Sipos Márton-díjjal tüntetettki, 2005-ben „Az év legeredménye-sebb veterán atlétája” díjat kaptammeg az országos szövetségtõl, majd2007-ben a „Magyar Atlétikáért” bronzfokozattal tüntetett ki a Magyar Atléti-kai Szövetség, akik a 75. születésna-pomról sem feledkeztek meg.

– Sok munka, megérdemelt elisme-rések. Mindez arra enged következ-tetni, hogy mai is fontos szerepetjátszik az életedben a sport...

– Amikor nyugdíjba mentem, „ösz-szeszedtem” a volt atlétákat, s elkezd-tünk dolgozni. Megérte, mert veteránként értem el a legnagyobb sikereimet.A 2006-os linzi fedett pályás világbaj-nokságon ezüstérmet szereztem súly-lökésben. Betegségeimben is kapasz-kodót, segítséget jelentett a sport, mertfegyelmezettségre, rendszerességre, ki-tartásra tanított, s amikor el akartak til-tani, akadt egy orvos, aki azt mondta:„ez az élete, ne hagyja abba”. Most tehátorvosi tanácsra sportolok.

– A családod mennyire támogat, hi-szen nemcsak sportolsz, de a klubvezetõjeként szervezel, rendezel...

– Szerencsémre 53 éves házassá-gomban ez soha nem jelentett gondot.A fiaim, Sándor és Péter, valamint ötgyönyörû unokám ösztönöznek – sremélem, egy kicsit büszkék is rám –,soha nem akartak lebeszélni róla.

– Beszélgetésünk elején azt mondtadTamásra, hogy elõtted az utódod...

– Benne látom azt az embert, akifolytatni fogja a veterán sportot. Azédesapjával együtt versenyeztünk, mipedig egyformán gondolkozunk, s jóltudunk együtt dolgozni. Tamásbanolyan sportszeretet van, amely túlmu-tat egy testnevelõ tanár munkájánál.Õt és Csillag Balázst tartom méltóutódnak, akik továbbviszik, amit felépí-tettünk a város veterán sportjában.

SAS ERZSÉBET ROVATA

A sport, az atlétika elkötelezett hívei

Török Sándorné és Scherer Tamás is az atlétika „megszállotja”

FOT

Ó: M

ÁR

TO

NFA

I D

ÉN

ES

Anya, nagyanya, dédanya, ükanya,szépanya: idõben így sorjáznaka gyermekeiknek legkedvesebbek,kikrõl annyi meghitt bájos emlékmaradt fenn szûkebb és tágabbhazánkban, hogy bõség zavarábankötjük a szeretet csokrát…

Már Baranyai Decsi János 1598-asközmondásgyûjteményében megta-láljuk a máig érvényes szófordulato-kat, bölcsességeket: „Az anya tejévelszokni valamihöz. Anyám is mondta,hogy úgy vagyon. Anyás gyermek.” Sott a legmeghatóbb is: „Béna rajkó iskedves az anyjának.”

A paksi Aszalay József a korán éb-redõ hivatás önfeledt derûjét érzéke-li: „Már a kisded leányka is anyát ját-szik, mintegy ösztönszerûleg érezvénmagában, hogy egykoron ez leendrendeltetése; gyermeke a bábu, mely-nek mindig nõnemûnek kell lenni,hogy neki is lehessen majd gyerme-ke.” „Ha én nagy leszek, nekem is leszgyermekem, mint Ilka nénémnek”,mond nekem egy virgonc kis leány-ka. „De elébb kell, hogy férjed is le-gyen”, jegyzé meg más. „Majd azt isszerzek magamnak”, válaszol a kis Er-zsike. „De nem emlékszel már, milybeteg volt akkor Ilka nénéd?” kérdé aharmadik; és ez ellenvetésre mit feleltErzsike? „Semmi, majd meggyógy-ulok; Ilka néném sem halt bele!” Mi islenne velünk, ha az anyák nem felej-tenék el a szülés fájdalmát?

Vas Gereben az idõs nõkkel gú-nyolódókat pirongatja: „Néhány ta-nuló összetalálkozván egy szegényasszonnyal, ki szamarakat hajtott,kérdik tõle a pajkosok: – Hovamegyen kend, szamarak anyja? – Avárosba, édes fiam – vágott vissza azasszony.”

A híres adomagyûjtõ, GraczaGyörgy a legendás anyai (s atyai) sze-retetrõl évõdik. „Ambrus bácsi, akimár megunta jogász fiának folyto-nos zsarolását, a korhely fiú egyikpénzkérõ levelére így válaszolt: „Édesfiam! Azt a levelet, a melyben megintpénzt kértél, nem kaptam meg. Hiá-ba is kérnél, mert többet úgy semadok. Édes anyád azonban az én hí-rem és tudtom nélkül itt küld ötvenforintot. Apád.””

A menyek szemével nézve néhakissé túlságosan is gondoskodnak azanyós-anyák. Török Sophie így em-

lékszik erre: „Vacsora után azebédlõtõl jobbra esõ szobában,Mihály diákkori szobájában…kezdtek ágyazni nekünk. Min-denki talpon volt a házban, ren-geteg párnát, dunyhát hordtakössze, mint szorgos méhecskék,sûrûn hímzett, selymes, jó szagúrégi vásznakba bújtatták, végülcsupa fehér, csupa toll ágyak vár-tak ránk, még a matrac tetejére iskerült jó vastag dunyha, minthapihébe estem volna! Majd elsüly-lyedtem, mikor lefeküdtem. Eb-ben a szobában vaskályha állt, tü-zes pirosra bedurrantva. Anyikamégis többször jött be nagy ag-godalommal: nem fogtok meg-fázni?”

Nehéz könny nélkül elolvasniGracza másik, szép-szomorú hu-morát. „Egy fiatal mellbeteg asz-szony haldoklott. Az orvos ko-

mor arccal távozott tõle. Egy öregcseléd megállítja az útjában. – Dok-tor úr, lehet még remélni? – Nem –feleli az orvos. – Mire a levelek errõla fáról lehullanak, a szegény asszonymár nem fog élni. Lili hallotta ezt. Li-li ötéves, nagy fekete szemû, szõkehajú kis leány, ki látta, hogy anyjamennyire szenved. Este keresik.Nincs sehol. Végre atyja bukkan ráegy fa tetején. – Mit csinálsz ott fennLilikém? – Lemetszem a leveleket,hogy ne hulljanak le.”

Valahogy így szeretnénk mi is…Lanius Excubitor

Szépanyáink szép emléke

10 2010. május 2.ANNO

ÓDON DERÛ 249. Ódon időben

MÁJUS 3-ÁN

610 éve, 1400-ban apátságunk bi-zonyságlevelet adott ki Szentföldönjáró nemesek esküjérõl.

MÁJUS 4-ÉN

90 éve, 1920-ban Babits Mihály-nak e naptól társadalomra veszé-lyes elemként hetente jelentkezniekellett.

MÁJUS 5-ÉN

170 éve, 1840-ben Garay Jánosbefejezte Magyar és német be-szélgetések címû könyvét. 115éve, 1895-ben Pártos Gyula épí-tész nyerte el fõgimnáziumunk ter-vezését.

MÁJUS 6-ÁN

130 éve, 1880-ban Bécsben lé-pett föl a színésznõnk DitróinéEibenschütz Mari.

MÁJUS 7-ÉN

135 éve, 1875-ben az elsõ buda-pesti atlétikai versenyen az ökölví-vást Fittler Kamill, takarékpénztá-runk jövendõ tervezõje nyerte.

MÁJUS 8-ÁN

105 éve, 1905-ben a belvárositemplomon Tury Gyula festõmû-vész két új mozaikablaka tündökölt.

MÁJUS 9-ÉN

110 éve, 1900-ban az AkadémiaBezerédj Pálnak adta a Warmann-féle 1000 forintos jutalmat ésaranyérmet.

Csók (Csók István rajza a Garay al-bumban)

Úgy szeressétek egymást, ahogy énszerettelek titeket! (Jn 13,34)

A mai napon, Anyák napján, amikorköszöntjük édesanyánkat, akkor leg-alább magunkban ígérjük meg, hogynemcsak ezen a napon, hanem évköz-ben is, a szürke hétköznapokban is ki-fejezzük szeretetünket azzal, igyek-szünk jót tenni neki. Ha meghalt, ak-kor imádkozunk Érte.

Gyerekkorom egyik kedvenc ol-vasmánya volt az bizonyos történet,amikor három édesanya megy a kút-hoz a falu szélére és közben beszél-getnek fiaikról. Az elsõ azt mondta azén fiam olyan ügyes, mint egy artista,a másik azt mondja az én fiam, olyanszépen énekel, mint a csalogány. Aharmadik édesanya nem szól sem-mit. Hát te nem mondasz semmit?kérdik tõle. Hát az én fiamban nincssemmi különleges. Ezt a beszélgetésthallja egy idõs bácsi. Az asszonyok el-indulnak tele kannákkal hazafelé azöreg kíséri õket. Útközben jönnek afiúk, valóban az elsõ cigánykereke-zik, a másik énekel, mint a csalogány,

a harmadik odamegy az édesanyjá-hoz és elveszi tõle a teli kannát és vi-szi. Megkérdezik az édesanyák azöregtõl: No mit szól a fiainkhoz ? Azöreg csak ennyit válaszolt : én itt csakegy fiút láttam.

Vajon mi melyikre hasonlítunk?Édesanyánknak igyekszünk a szere-tetünket cselekedeteinkkel alátá-masztani? Azzal a szeretettel, amivelJézus szeretett bennünket.

Jézus az utolsó vacsorán miutánmegmosta tanítványai lábát, miutánátadta az általában a legkedvesebbvendégnek szánt falatot, Júdásnak,akirõl tudta, hogy elárulja õt. Utánamondja Jézus apostolainak: Új pa-rancsot adok nektek: úgy szeressé-tek egymást, ahogy én szerettelek ti-teket. Arról ismerjenek meg benne-teket, hogy tanítványaim vagytok,hogy szeretettel vagytok egymásiránt.

A görögnek két szava van az újra.Az egyik a neos, ami olyat jelent,

hogy valami megújul, ami volt, demost újra lesz. Ilyen pl. az új tavasz azúj év.

A másik szó az új kifejezésére, akainos ez a lényegében új, vadona-túj, valami olyan, ami eddig nem volt.János evangélista az új parancsnálezt a szót használja.

A szeretetre is három kifejezésevan a görögnek, ami szeretet háromszintje is: az erosz, a filia és azagape. Az erosz a testi szeretet, a filiaa tõlem telhetõ testvéri baráti szere-tet, az agape a jézusi szeretet, az an-nak ellenére való, szeretetet jelenti.

Ezt az agapét Jézus nemcsak taní-totta, hanem be is mutatta. Ebbe azagapés szeretetben mindenki bele-fér, még az ellenfél és ellenség is...(igen még Õ is ,még õk is )

Ezzel a szeretettel szeret Jézusbennünket és azt kéri, hogy ezzel aszeretettel szeressük mi is egymást.Az elsõ századokból fennmaradtkémjelentésekbõl kiderül, hogy a ke-

resztények ellenségei is úgy látták,hogy a keresztényeket arról lehet fel-ismerni, hogy szeretik egymást és anem keresztényeknek is segítenek,ott ahol tudnak.

Ebben kell nekünk kitûnnünk,hogy soha ne mondhassák rólunkezek is ugyanúgy gyûlölködnek, minta világ fiai, hanem azt mondhassák:nézzétek mennyire szeretik egymást.

Vonatkozik ez a közéletre is. Te-messük be szívünkben az árkokat,amelyek elválasztottak egymástól,törekedjünk az egységre. Váltsuk va-lóra a hazánkért mondott imádságot.

Mindenható Istenünk!Áldd meg édes hazánkat és ma-

gyar népünket, hogy feladatát mind-inkább megismerje, és a Tõled ka-pott hivatását betöltse.

Állítsd vissza köztünk az egységet,szüntesd meg a viszálykodást, hogya hit és szeretet által, jó és bal sors-ban egyaránt hûen szolgáljunk Ne-ked.

Mária Magyarok Nagyasszonya,könyörögj érettünk! Ámen.

Bacsmai László r.k. plébános

EVANGÉLIUM

JEGYZET

Habla habla, blaaa

112010. május 2.MOZAIK

A rejtvény megfejtését 2010. április 11-ig várjuk szerkesztõségünk címére: Szekszárdi Vasárnap, Pol-gármesteri Hivatal, Szekszárd, Béla király tér 8.

Április 18-ai rejtvényünk helyes megfejtése: „A tiszta, illatterhes égbõl hull a napfényes, könnyûzápor” (Kosztolányi Dezsõ: Áprilisi ezüst esõ).

A helyes megfejtõk közül könyvet nyert: Gyõri Délia, Toldi u. 5. Gratulálunk, a könyvet postánküldjük el a nyertesnek.

VASÁRNAPI REJTVÉNY

K éri László okos ember, és ez a sommás megál-lapítás Kuncze Gábor (különösen azóta, ami-óta már rég nem belügyminiszter) esetében sem ké-pezheti semmiféle igazi vita tárgyát. Az a vitatha-tatlan tény sem, hogy Kuncze Gábornak gondolko-dás módjából fakadóan magától értetõdõ természe-tességû, magas szintû intellektuális-jellegû humor-érzéke is van, ami sok esetben minden logikus érve-résnél, de még az észérveknél is hatásosabb meg-gyõzõ erõ képes lenni. Mondom és írom ezt annakellenére is, hogy gyakorlatilag szinte egyáltalánnem ismerjük egymást személyesen. Az elmúlt 20év alatt az a pár szó és néhány pillanat, amikor fu-tólag „hivatalosan” (a média jóvoltából) találkoz-tunk, énbennem sem, õbennük meg végképp nemalakíthatott ki szétszakíthatatlan erõsségû intellek-tuális, vagy érzelmi kötõdést, aminek következté-ben bármelyikünk is úgy érezhetné, hogy egy kis jó-akarattal akár barátok is lehetnénk. Még akkorsem, ha a sors kifürkészhetetlen szeszélye folytánegy lépcsõházban lenne mindhármunk 59 négyzet-méteres, erkélyes, hõszigetelt panellakása.

T évednek, akik eddigi felületes tapasztalataikalapján keményen meg vannak gyõzõdve ar-ról, hogy engem a saját álláspontomon kívül a má-sok véleménye még annyira sem érdekel, vagy teszkíváncsivá, mint például az újraindult Gyõzike-show. Mert én az efféle vádaskodások ellenére is, ab-ban a szent minutumban, ahogy a kampánycsendvégetért, a választások történéseit kommentáló, érté-kelõ beszélgetõs mûsorok közül azt a tévécsatornátnéztem, amelyiken Kuncze Gábor és Kéri László fel-váltva próbálta - Kálmán Olga sûrûn bejelentett rek-lámidõ-csendje szigorú betartására intõ szigorú te-kintete ellenére is - valahogy érthetõbbé tenni az ép-pen aktuális és a majdani eseményeket, történése-ket. Hazudnék. Pontosítok: nem a teljes igazságotmondanám, ha azt állítanám, hogy a rendkívülmagas színvonalú mûsor hatására okosabb lettem.Szerintem azonban azok is tévednek, akik biztosakbenne, hogy még butább lettem, mint azt az én elég-gé elõrehaladott „szép korom” egyébként is indokol-ná, ugyanis nekem a véleményem ugyanaz maradta mûsor végeztével is, mint ami az elkezdése elõttvolt. Egy négyéves kormányzati ciklusról csupáncsak szócséplés (találgatás, képzelõdés) értekeznimár akkor, amikor még el sem kezdõdött, mert azolyan, mint amikor egy fiatalember már akkor el-meséli a barátainak, hogy hogyan zajlott le a nász-éjszakája, amikor még meg sem ismerkedett imá-dott menyasszonyával. Bálint György Lajos

12 2010. május 2.SPORT

Ami a Magyarországon rendezett

idei világeseményeket illeti, meg-

van a kellő felhajtás a nyári úszó

Eb és a Forma 1-es Magyar Nagy-

díjjal kapcsolatosan, és csak záró-

jelesen említik a szintén budapes-

ti triatlon világbajnokságot.

Bálint György

Ami azért valahol egy kicsit zavarja asportág dolgaival sosem hivalkodószekszárdi fõtitkárt, Czencz Pétert. Aztmondja, amikor majd ország-világ lát-ja, mekkora „durranás” egy triatlonvébé, akkor lesznek majd a „jé, ezttényleg nem gondoltam volna” kezde-tû rácsodálkozások. Péter már csaktudja, hiszen szerénysége, munkája ju-talmaként bejárta triatlonos világot.Látta, hogy valójában mi is ennek asportágnak a máshoz nem hasonlítha-tó varázsa.

– Budapesten nem csak az elit, aza hetven-nyolcvan férfi és nõ verse-nyez majd az év legfontosabb viada-lán, mint öttusában, úszásban, kajak-ban, vagy bármely más egyéni sport-ágban, hanem a három nap alatt öt-ezer amatõr sportoló a 16 évestõl a85 évesig. Magát a triatlon társadal-mat hozzuk el Magyarországra. Mármost több mint három ezren jelent-keztek. Tudjuk, hogy az USA-ból jön-nek nyolcszázan, Angliából ezren,Új-Zélandról kétszázan, Ausztráliá-ból is sokan, és akkor még a kísérõk-rõl nem is beszéltünk. Nem hiszem,hogy ilyen nagyszabású világver-senynek volt már gazdája az ország –

jegyezte meg Czencz Péter, akitõl aszeptember 5-8. között esedékes via-dal részleteirõl, a szervezõmunka ál-lásáról is érdeklõdtünk. Úgy tûnik,minden „klappol” ahhoz, hogy az or-szágot, a fõvárost hatásosan népsze-rûsítse ez az Amerikában, Ausztráliá-ban és Ázsiában is roppant nagy ér-deklõdést kiváltó esemény.

Lenyûgözõ helyszínek– Budapest legszebb, a világörök-

séget is érintõ részein zajlik majd averseny. A Lágymányosi öbölben leszaz úszás, után a rakparton és a Lánc-hídon át bemegyünk a Roosevelt tér-re, itt lesz a kerékpáros szakasz vége,majd következik a belvárosi futás alegszebb részek érintésével. Ezt ugyetöbbször megteszik, s a képeket har-minc tévéállomás juttatja el a nagyvi-

lágba, vagy átadvafelvételrõl. Szerin-tem lesz olyan lát-ványos, mint ami-lyen Sydneyben, azOpera épület éskörnyéke, mertilyen szempontbólszerintem, az volt acsúcs a világverse-nyek történetében.

Az anyagiak ren-delkezésre állnak,adott az a 450 milli-ós költségvetés,amivel kalkulál aszervezõ bizottság.A tervek is már ré-gen elkészültek,

most az egyes részletek tökéletesmegvalósításán dolgozik a stáb, keres-ve, aztán kiiktatva a szervezés és arendezés bizonyos buktatóit. Külö-nös tekintettel az útlezárásokra. Ösz-sze kell hangolni a BKV és a hajóköz-lekedési lehetõségeket. Kis galibátazért majd okoznak Budapest közle-kedésében, tekintettel arra, hogy aMargit-híd mellett a Lánchídat is le-zárják a hétvégére, nem beszélve bi-zonyos utcákról, utakról, aminekesetleges kellemetlenségeire jó elõrefelkészítik a a fõvárosiakat.

Tolna megyében islehet próbálkozni

Nem lesz könnyû az amatõröknekbeverekedni magukat a világbajnokimezõnybe, korosztályonként ugyan-is 25-en indulhatnak egy országból.

A részvételt kvalifikációs versenye-ken kell majd kiharcolni. Tolnábankét ilyen országos viadal lesz. Ezekegyike a május végi Bátaszék triatlon,amely a tervek szerint az idén Szálká-ról startol, a másik pedig a hagyomá-nyos Fadd-Dombori triatlon feszti-vál. Aki ezeket elmulasztja, további ti-zenhat lehetõség közül választhat azországban. Két táv vár az amatõrök-re: a hagyományos olimpiai, és an-nak fele, a sprinttáv (750 m úszás, 20km kerékpár, 5 km futás). Utóbbi tel-jesítésére többen képesek lehetnek.A szervezõk szeretnék az egész Kár-pát-medencét megmozgatni a világ-bajnokságra, fókuszálva a szomszé-dos országok magyarságára.

– Elindítunk a közép-európai tér-ségben egy hat állomásból álló ver-senysorozatot, ahonnan kvalifikál-hatják magukat a résztvevõk a világ-bajnokságra. Remélem, nagy sikerelesz. Akik bejutnak, azoknak ingye-nes lesz a részvétel, a többieknek 9ezer forint lesz a nevezési díj - hallot-tuk a fõtitkártól, aki bízik benne,hogy az erkölcsi mellett anyagi hasz-not is hoz a szövetségnek a viadal.

Szó, ami szó, megérdemelnék, hi-szen nem csak néhány vendégéjsza-kát generál a szeptemberi világbaj-nokság. A hozzátartozókkal együtthazánkba érkezõ akár tízezer ember,vagy a vb-t megelõzõen, vagy az köve-tõen is legalább egy hetet eltölt ha-zánkban, s nem csak Budapesten. Eb-bõl a turista szektornak nem elhanya-golható bevételt hozó sportágnak isillik jól járnia.

Szálkáról a triatlon világbajnokságraAkár ötezer amatõr is elindulhat a szeptemberi budapesti megmérettetésen

Czencz Péter maga is versenyez

n Ismét T-mobile Kerékpáros Naplesz Szekszárdon – immáron har-madszor – az Ifjusági Unió szerve-zésében. Május 8-án várják Szek-szárdra a hobbikerépárosok száza-it az egész ország területérõl.

Délelõtt a hosszú távú kerékpá-rozásé lesz a fõszerep: a Gemenci-erdõt érintõ területen a Dunamindkét oldalát megkerülve vá-laszthatnak a túrázók a 25 km-es, a43 km-es és a 73 km-es teljesít-ménytúra között. Délután a LisztFerenc téren, a Korzó elõtt, no ésPrométheusz-parkban az ügyessé-gi kerékpározás kerül elõtérbe,miközben ekkor is zajlanak majd akisebb körversenyek. A rendõrka-pitányság egy KRESZ pályát, a fõ-szponzor pedig egy ügyességi pá-lyát és egy díjmentes bringaszer-vizt is fölállít az iskolás korosztályt

megcélzó demonstráción. Mind-ezek az ideérkezõk rendelkezésé-re állnak majd egész nap.

A programot egy nagyszabású -tavaly 500 bringással lezajlott - ke-rékpáros fölvonulás zárja. A szer-vezõk tekintettel a program nép-szerûségére, most 300-400 túrá-zóra, és az óvodástól a középisko-lásig terjedõ korosztályokban le-zajló játékos- ügyességi versenye-ken, a különbözõ teszteken elin-dulókat is bele számítva ennektöbb, mint duplájára számítanak arendezvényen. További informá-ciók a szekszárdi kerékpáros nap-ról, a www.ifu.hu honlapon talál-hatóak, .a helybeliek az IFU szek-szárdi, a Stuttgart-udvarban talál-ható irodájában is tájékozódhat-nak, akár a nevezést is ott helybenelintézhetik. - bgy -

Nyeregbe szekszárdiak!Május 8-án: kerékpáros nap harmadszor

Futó(versenye)kkérnek figyelmet

A hétvégén két nagyszabású futóver-seny házigazdája lesz Szekszárd. Aszombat délutáni IV. Domaine GrófZichy utcai futófesztivál a belvárosi ut-cákat és járdákat, míg a vasárnapi I.Borvidék Félmaraton (rajt mindkétesetben 14 órakor) a város utcáit ésszurdikait „veszi kölcsön“ a közleke-dõktõl, akik megértését és figyelmétezúton is kérik a szervezõk az idõsza-kos útlezárások idejére. Kérik továbbáa tanyatulajdonosokat, hogy a fél-maraton útvonalán 14 és 18 óra közöttkössék meg kutyáikat! Köszönjük!

Az I Borvidék Félmaraton útvo-nala: Garay tér - Hunyadi u. - Pollacku. - Palánki út - Rákóczi u. - Tolnai L. u.- Parászta u. - Kadarka u. - Flórián u. -Béla király tér - Munkácsy u. - Kilátó -Csacska-szurdik - Iván-völgy - Sárköz u.- Porkoláb-völgy - Kápolna tér - Bartinau. - Puskás T. u. - Kilátó - Alisca u. - Bé-ri B. Á. u. - Bezerédj u. - Garay tér.

FOT

Ó: T

RIA

TLO

N.H

U

132010. május 2.SPORT

VASÁRNAPI RECEPTAJÁNLAT

Húsos rakott makaróniHozzávalók:

l 50 dekagramm darált hús, l 1 csomag makaróni (csőtészta), l 1 fej vöröshagyma, pirospaprika, l 2 deciliter tejföl, só, bors, l 10-15 dekagramm reszelt sajt és

kevés liszt a sűrítéshez

Elkészítés: A húsból pörköltet készí-tünk úgy, hogy egy kevés lé marad-jon rajta. Amikor kész a pörkölt, 2deciliter tejfölt beleteszünk és annyiliszttel sűrítjük, hogy kenhető legyena tésztán. A tésztát enyhe sós víz-ben kifőzzük, lecsöpögtetjük, köz-ben egy tepsit vagy jénait enyhén ki-kenünk olajjal vagy vajjal. Eztán atészta felét belerakjuk a tepsibe ésa pörköltet rásimítjuk a tészta tetejé-re, de egy keveset hagyjunk a legte-tejére is. Utána ráöntjük a másik fe-lét és a maradék pörköltet is rásimít-juk és végül megszórjuk reszelt sajt-tal és a sütőben szép pirosra sütjük.Savanyúság illik hozzá.

Sötét bíborszínû, érettgyümölcsösillatú vörös-bor. Ízébentúlérett pi-ros gyümöl-csök (áfo-nya, feketeribizli) éskarakteres,de jól integ-rálódott sa-vak jellem-zik. Testesbor, fajsú-lyos ételek-hez. Fo-gyasztását16-18 C-onajánlom.

A BORAJÁNLÓaz e'szencia Bortéka és Teashop.Szekszárd, Garay tér 16.,e-mail: borteka@freemail.hutelefon/fax: 74/311-656)támoga-tásával készült.

Borajánló:Heimann Pince:Cabernet Franc -Batti kereszt 2007

Foci a mûfüvesen, egy üdítõ áráért■ Már a foci sem annyira népszerû? –vetõdik fel a kérdés, amikor kiderül:csak tizenöt csapat adta be a nevezéséta városi kispályás bajnokságra. Ahhozképest, hogy ez valaha negyven-ötvencsapattal zajlott, s ahhoz képest, hogyaz idén már mûfüvön mehetnek ameccsek, tényleg csekély a létszám.

Igaz, a korábbi salakos idõkhöz ké-pest a nevezési díj is több, mint duplá-jára emelkedett. Bár, aligha ez lenneaz elsõdleges visszahúzó erõ, mert aszolgáltatással is együtt járó ingyen fo-ci már 1990 óta nem létezik. Persze,hallani olyan hangokat, hogy ugyan-ezen tavaszi és õszi periódusban pél-dául Kozármislenyben és Mohácsonközel harminc százalékkal olcsóbbanlehet mûfûre lépni a helyi csapatoktólelõreláthatólag elkért bruttó ötven-ezer forintos összeghez képest.

A mûfüves pályák (egy nagy és kétkicsi) üzemeltetését a Városi Sport- ésSzabadidõ Központ megbízásából aTolle UFC Szekszárd végzi. A pályá-kon a klub játékosai délután háromórától este nyolcig – leszámítva a nyá-ri holt idényt és a hétvégéket – min-dennap edzenek, hisz mindenekelõtta helyi labdarúgó versenysport kiszol-gálásra hivatott a létesítmény. Persze aváros pénzébõl épített létesítménybe– miként arra a sportcsarnokban isadódik lehetõség – a szabadidõsport

képviselõinek isbe kell jutniuk.

Az UFC –nem titkoltan –üzleti alapon, atisztességes ha-szon reményé-ben vállalta azüzemeltetésseljáró feladatokat.Fehér Attila ügy-vezetõ elnök el-mondta: földönjáró árakkal ésnövekvõ szolgál-tatásokkal igye-keznek kiszolgálni a pályahasználatiránt érdeklõ amatõr kiscsapatokat, ba-ráti társaságokat. Hamarosan kijelölikazokat a napokat, órákat, amelyekrebérbe adják a kiváló minõségû, a játék-ban új élvezeti értéket nyújtó pályákat.

– Az ár egyelõre megegyezése kér-dése, és bizonyos szempontok melletta késõbbiek során is az lesz – jegyeztemeg elöljáróban a klub elnöke, aki akispályás bajnokság nevezõinek rekla-mációival kapcsolatosan megjegyezte:nem tudni, hogy a fentebb említett ba-ranyai településeken milyen szolgálta-tás húzódik meg az árak mögött, ki ésmilyen feltételekkel, támogatással üze-meltet, mert ez is lényeges az ár meg-ítélésénél.

– Körbenéztünk az országban. Sokhelyütt tartják magukat az óránkénti8000 ezer forintos pályabérleti díj-hoz, ami megítélésem szerint – a maimagyar viszonyok közepette – akkoris húzós, ha több órás, félnapos, vagyéppen egész napos használat eseténebbõl húsz-harminc százalékot en-gednek. Amikor a kispályás városi baj-nokság pályahasználati díjait meg-szabtuk, abból indultunk ki, hogy ahúszezer plusz áfás idényenkénti ne-vezési díj egy 10 fõs csapat esetébenaz egyént úgy érinti anyagilag egy-egymérkõzés kapcsán – egyszerû utánaszámolni –, mintha a büfében venneegy üdítõt. Azt is tudni kell a „kint-rõl”szemlélõdõknek, hogy a mûfüves

pályák karbantartása, az öltözõk, a vil-lanyvilágítás üzemeltetése, bizonymind tetemes költség. Nézze, amitegy órai teniszezésért ma ki kell fizet-nie a szolgáltatást igénybevevõnek,azért nálunk egy idényt focizhat. Ésmár most megígérem, hogy a kapcso-lódó szolgáltatásokban (öltözõ, büfé,melegétel) is jelentõs színvonal növe-kedés lesz – belátható idõn belül ár-emelkedés nélkül.

– Miként veheti igénybe egy cégegy szombati napon, négy csapattal,reggel nyolctól délután kettõig, hanem szponzora az UFC-nek?

– Az általunk kialakított tarifarend-szerben ez húszezer forint plusz áfá-ért igénybe vehetõ, visszatérõ bérlõ-ként pedig késõbb további kedvez-mény is lehetséges.

– Feltételezem, a téli idõszakbansem ingyen futballoztak a megyei éskörnyékbeli csapatok a gyakortafoglalt nagypályás mûfüvesen.

– Huszonötezret kértünk, vagyisegy-egy csapatnak ez 12 500 forintjá-ba került. Félreértés ne essék: a pá-lyák kiadásban mi nem a pénzügyigondjainkat megoldó haszonszerzéstlátjuk, hanem azt, hogy ezekbõl a be-vételekbõl miként tudjuk tovább szé-píteni – parkot, játszóteret tervezünk–, szolgáltatásaiban bõvíteni a létesít-ményt. B. Gy.

A Tolle UFC már bajnokit is játszott a mûfüvön

14 2010. május 2.PROGRAMAJÁNLÓ

Babits MihályMûvelõdési Ház

40. Tolna megyei gyermekrajz ki-állítás. Megtekinthetõ május 15-ig hét-köznapokon 10-18 óráig, szombaton10-14 óráig, vasárnap zárva.

Május 4. (kedd) 14 óraDr. Galambos Éva kardiológus

fõorvos elõadása: Újraélesztés a laikusszemszögébõl címmel az üvegterem-ben.

Az elõadás elõtt Anyák-napi mûsor-ral köszönti az Édesanyákat és a Nagy-mamákat. Közremûködik: Pató Lili(zongora), a Magyarnóta KedvelõkBaráti Köre vegyes kórusa és Csötö-nyi László (vers).

A Mentálhigiénés Mûhely Önkén-tes Központ Nyugdíjas Tagozata sze-retettel vár minden érdeklõdõt!

Május 7. (péntek) 18.30 óra„Szép vagy, gyönyörû vagy Ma-gyarország...” magyarnóta est aszínházteremben. Díszvendég: MátéOttília dalénekes.

Közremûködnek a MagyarnótaKedvelõk Baráti Körének szólistái éskórusa. Kísér: Csicsó Gyõzõ és ci-gányzenekara. Mûsorvezetõ: Sas Er-zsébet.

Jegyek 1200 Ft-os áron a színházijegypénztárban válthatók munkana-pokon 14.00-18.00 óráig.

Május 11. (kedd) 18 óraLéleképítõ a színházteremben. Ven-

dég: Papp Gábor mûvészettörténész,magyarságkutató. A belépés díjtalan.

45 éves szekszárdi Díszítõmû-vészeti Szakkör – jubileumi kiállítás.

Megtekinthetõ: május 17-ig a mûve-lõdési ház kiállítótermében, hétköz-nap: 10-18 óráig, szombaton: 10-14óráig.

Mûvészetek HázaMájus 8. (szombat) 11 óra

„Színek és formák Tolna me-gyében” címû kiállítás megnyitója.

Köszöntõt mond: Horváth IstvánSzekszárd város polgármestere

A tárlatot megnyitja Baky Péter fes-tõmûvész, a Babits Mihály Mûvelõdé-si Ház és Mûvészetek Háza igazgató-helyettese. Közremûködik: LozsányiSoma, a Liszt Ferenc ZenemûvészetiEgyetem hallgatója

A kiállítás megtekinthetõ: október31-ig, hétfõ kivételével naponta 10-18óráig. Belépõjegy: 400 Ft, diákoknak,nyugdíjasoknak 200 Ft. Csoportokszámára a látogatás díjtalan.

HANGSZERVARÁZSA Mûvészetek Háza hangszerbemuta-

tóval egybekötött zenés délelõttje ki-csiknek-nagyoknak (3-10 éves korig).Május 19. (szerda) 10.00, 12.30 és14.30 órakor

Ismerkedés a fúvós hangsze-rekkel

Elõadóink a Múzsa KamarazeneiEgyesület tagjai, akik az Operaház és aBelügyminisztérium Zenekaránakmûvészeibõl alakult társaság.

Részvételi szándékot az 511-247-estelefonszámokon várjuk.

Rendezvényünk Szekszárd MJV„Szólítsuk meg a jövõ generációját”TÁMOP 3.2.3 pályázatának finanszí-rozásával valósul meg.

Panoráma MoziNAGYTEREMÁprilis 29–május 5-ig

17.30,20.00: A titánok harca – színesszinkronizált angol amerikai fantasy

Május 6–12-ig17.30: Kém a szomszédban – színesszinkronizált amerikai akciófilm

Május 6–9-ig20.00: Komfortos mennyország –színes feliratos amerikai – új-zélandifilm

ART TEREMÁprilis 29–május 5-ig

17.00: Revans – színes feliratos oszt-rák film19.00: Tetro – színes/fekete-fehér fel-iratos amerikai film

Május 6–12-ig17.00: Micmacs – (N)Agyban megya kavarás – színes feliratos franciavígjáték

19.00: Szélcsend – színes magyarfilm

BABITS MIHÁLY MÛVELÕDÉSIHÁZ ÉS MÛVÉSZETEK HÁZALátogasson el hozzánk! www.babitsmuvhaz.hu

Környezetkultúra

Május 12. (szerda) 10 és 11 óraKörnyezetkultúra – értékeink sze-repe a jövõkép kialakításábanA környezetkultúra fogalma, szere-pe az ifjúság nevelésében. Az értékrend alapú jövõkép kialakí-tásában elfoglalt helye.A Zöld Pagony Ökoturisztikai Szol-gáltató és Kereskedelmi Bt. diave-títéses, módszertani elõadásaszakpedagógusok, környezeti ne-veléssel foglalkozó óvodapedagó-gusok, fõiskolai hallgatók, erdei is-kolákat mûködtetõk, környezetiszemléletformálással foglalkozó ci-vil szervezetek tagjai számára.Elõadók: Blaskovits Zoltán, a ZöldPagony Bt. ügyvezetõje és EgleZsolt környezettan szakos tanár.Az elõadás nyilvános és ingyenes.A résztvevõ csoportoknak elõze-tes jelentkezés és idõpont egyez-tetés szükséges! Tel: 529-610Az esemény a TÁMOP 3.2.3 „Szó-lítsuk meg a jövõ generációját” pá-lyázat közösségi környezeti neve-lés sorozatának 2. elõadása.

JubileumiMadrigál-koncert

Idén 45 éves a Szekszárdi Madrigálkó-rus. Jubileumi koncertjüket május 8-án, szombaton, este fél 8-kor tartják aBelvárosi templomban. A mûsorbanRore, Lassus, Morales, Wert, Tomkins,Praetorius, Buxtehude, Orbán ésGyöngyösi mûvei csendülnek fel. Ve-zényel: Jobbágy Valér, Liszt-díjas kar-nagy. A belépés díjtalan, mindenkitszeretettel várnak a koncertre. Az es-tet az Oktatási és Kulturális Miniszté-rium, valamint a Paksi AtomerõmûZrt. támogatásával szervezik.

Találkozás Csíksomlyónn A Nemzeti Feltámadási Menet ápri-lis közepén érkezett Szekszárdra. Var-jasné Szabó Ildikót, a katolikus iskolaigazgatóját arra kértem, tájékoztassa aSzekszárdi Vasárnap olvasóit arról, mitis kell tudnunk a Nemzeti FeltámadásiMenetrõl.

– A Nemzeti Feltámadási Menetjelvénye bejárja az utat...

– A jelvény az Árpád-korból szár-mazó régészeti lelet alapján készült,egy szárnyas keresztet ábrázol.

– Mikor indult el a menet elõször?– Hat esztendeje annak, hogy a jel-

vények elindultak két Balaton-partikisvárosból, Zamárdiból és Tihanyból.A korábbi esztendõkben 2000 km-esutat jártunk be, ettõl az évtõl kezdvehárom ágon halad a menet. A háromjelvény – különbözõ utakon haladva –városok, falvak közösségeit összefûz-ve közös cél felé igyekszik. A cél nemmás, mint a csíksomlyói búcsú, aholPünkösd szombatján találkoznak. Acsíksomlyói Szûzanya gyûjti össze ahívõ magyarokat évrõl évre...

– A jelvényekre szalagok kerülnek,mi a szerepük?

– A szalagokon egy-egy közösségüzenete olvasható. A jelvénnyel együttegy napló is érkezett, ahová a fogadókemlékezõ bejegyzést írnak. Mi azt azimát írtuk be, melyet már harmadikéve mondunk a szentmisék végén.

– Hogy hangzik ez az ima?– Mindenható Istenünk álld meg

édes hazánkat, és magyar népünket,hogy feladatát felismerje, és hivatásátbetöltse. Állítsd vissza köztünk az egy-séget, szüntesd meg a viszálykodást,hogy a hit és szeretet által, jó és balsors-ban egyaránt hûen szolgáljunk Neked.Mária Magyarok Nagyasszonya, kö-nyörögj érettünk! Ámen.

– Honnan érkezett, és hová tart ajelvény?

– Szekszárdra a Fejér megyei Alap-ból érkezett. A templomunkbólBátaszékre került, ott töltötte az éjsza-kát. Ezután jött a katolikus iskolába,itt a nap folyamán a missziós csoporttagjai õrizték, majd délután kerékpá-ros menetben vittük a Szent Lászlóhídhoz. A Duna túlpartján adtuk át adusnoki egyházközség tagjainak.

Sas Erzsébet

Anyák napja ÚjvárosbanA Szekszárd-Újvárosi Római Katoli-kus Társaskör vezetõsége értesítitagjait, hogy 2010. május 2-án, va-sárnap 16 órakor Anyák-napi ün-nepséget tart a Szent István Házban(Szekszárd, Rákóczi u. 69-71.).

Piano CaféPiano Café címmel új zenei prog-ramsorozatot indul a Belvárosi Ká-véházban (Szekszárd, Garay tér 18.).Az elsõ rendezvényen – melyet május7-én (péntek) 18 órakor tartanak –Szauer Szilárd (jazz zongora) lesz aházigazda. Közremûködnek: Eszter-bauer Kata (ének) és Kovács Lilla(fuvola). A belépés díjtalan.

Rudán Joe a ZUG-banRudán Joe akusztikus estjét rende-zik május 7-én, 21 órától a ZUG-ban.A Coda által játszott klasszikusokmellett P.Mobil és Pokolgép szerze-mények hallhatók. Közremûködik aszekszárdi gitáros, Tóth László, akijátszott a Sündörgés, és a Gázló és azÓlommadarak együttesekben.

HÍRSÁV

152010. május 2.KÖZLEMÉNYEK

A POLGÁRMESTER, A JEGYZÕ ÉS A KÉPVISELÕK2010. MÁJUSI FOGADÓÓRÁJA

Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala • Fõszerkesztõ: Fekete László • Szerkesztõség címe: Polgármesteri Hivatal, aljegyzõititkárság, Szekszárd, Béla tér 8. • E-mail: vasnap@szekszard.hu • Hirdetésfelvétel: Szántó Ildikó 30/9726-663 • HUISSN 1215-4679 • Nyomtatás: AS-NYOMDA Kft. Déli Üzem, 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 72/243-700. Telefax: 72/243-704. Felelõs vezetõ: Futó Imre • Tördelés: Fazekas András

HORVÁTH ISTVÁN polgármesterMájus 18. (kedd) 16-18 óráigpolgármesteri tárgyalóII. sz. választókerület:

Május 25. (kedd) 16-18 óráigGaray János Általános Iskola (volt 2.számú Általános Iskola) Szekszárd,Zrínyi u. 78JEGYZÕ

Minden szerdán 10-12 óráigpolgármesteri hivatal I. em. 40. sz. irodaDR. HAAG ÉVA alpolgármesterMájus 18. (kedd) 16-18 óráigpolgármesteri hivatal I. em. 36. sz.iroda,V. sz. választókerület

Május 25. (kedd) 16-17 óráigPTE Illyés Gyula Fõiskolai KarGyakorló Általános IskolájaÁCS REZSÕ alpolgármesterA hónap harmadik hétfõjén 14-15óráig, polgármesteri hivatal I. em. 40.sz. iroda,III. sz. választókerület

A hónap elsõ csütörtökén 17-18óráig, I. Béla Gimnázium és Infor-matikai Szakközépiskola(Kadarka u. 25-27.)DR. HORVÁTH KÁLMÁN képviselõ I. sz. választókerület

A hónap második hétfõjén 17-18óráig, Kadarka óvodaCSILLAGNÉ SZÁNTHÓ POLIXÉNA

képviselõ, IV. sz. választókerületA hónap második keddjén 16-17óráig, Babits Mihály Általános Iskola

DR. TÓTH GYULA képviselõVI. sz. választókerület

A hónap harmadik hétfõjén 16-17óráigBabits Mihály Általános IskolaDR. BALÁS ÁKOS képviselõVII. sz. választókerület

A hónap elsõ hétfõjén 17-18 óráigpolgármesteri hivatal fsz. 4.KÕVÁRI LÁSZLÓ képviselõVIII. sz. választókerület

A hónap elsõ hétfõjén 18-19 óráigpolgármesteri hivatal fsz. 4.KEREKES CSABA képviselõIX. sz. választókerület

A h