10.Tétel: MŰVELŐDÉS, EGYHÁZAK, ISKOLÁK

I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁCIÓ:A reformáció1 elsőként a királyi udvarban és a szász városi polgárság körében terjedt. A német- és Habsburg-ellenesnemesség kezdetben elutasította az új tanokat. A szász polgárság után elsőként a főnemesség néhány tagja hajlott amegújulásra, pl. Perényi Péter sárospataki és Nádasdy Tamás sárvári udvara2 a reformáció központjává vált.Nyomdák, iskolák létesültek, védelmet kaptak a prédikátorok.a) Evangélikusok (lutheránusok):A lutheri egyház döntően a Felvidék magyar, német és szlovák, elsősorban városi lakossága és az erdélyi szászokkörében szilárdult meg tartósan. Fő vonzerejét az anyanyelvű igehirdetés követelménye jelentette. Sylvester János írtaaz első magyar nyelvű Újszövetséget (Új Testamentum, 1541). Híres terjesztői a lutheri hitnek: Dévai Bíró Mátyás(pl. Sárvár), Heltai Gáspár (Kolozsvár).b) Reformátusok (kálvinisták ):A svájci irányzat az 1550-es években jelent meg és a magyarság körében gyorsan terjedt. Sokan a lutheránusok közültértek át erre a hitre, mivel a kálvini egyház önkormányzati felépítése közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz.Méliusz Juhász Péter püspök tette Debrecent a reformáció központjává („kálvinista Róma”), a a debreceni zsinathatározatai pedig a református egyház megszilárdulását eredményezték. A kálvinizmus a XVI. században alegelterjedtebb felekezetté vált az országban. Főleg a török Hódoltságban (mezővárosok lakossága) és Kelet-Magyarországon (Tiszántúl, Partium, Erdély), de népszerű volt a vitézlő rend (végvári katonák) soraiban is.c) Unitáriusok (antitrinitáriusok, Szentháromság-tagadók):Az „egy az Isten” radikális gondolata3 főleg Erdélyben terjedt el Dávid Ferenc prédikátor révén, János Zsigmondudvarában (Gyulafehérvár), illetve Kolozsvárott.d) ErdélyA felekezeti megoszlás követte a rendi tagoltságot: Erdély és a Partium magyar vármegyéiben a kálvinizmusuralkodott, de megjelent az unitárius vallás is, a szász székekben a lutheránus vallást követték, a magyar nyelvűszékelyek nagy többsége katolikus hiten maradt. A görögkeleti (ortodox) románok között nemigen terjedt areformáció.4

Az európai vallásháborúk korában5 Erdélyben – bár a reformáció központja és a fejedelmek támogatták a reformációt–, a különböző felekezetek többnyire békességben éltek. A tordai országgyűlés kimondta a katolikusok,evangélikusok, reformátusok és az unitáriusok („bevett vallások”) szabad vallásgyakorlását és megtiltotta azellenségeskedést (1568).

II. A KATOLIKUS MEGÚJULÁS:A XVI. század végére a királyi Magyarország és a hódoltság lakosságának nagy része a reformált felekezetheztartozott. A katolikus egyházi szervezet szétesett, bár a klérus tagjait továbbra is kinevezték, az esztergomi érsekszékhelye Nagyszombat lett (mivel Esztergom török megszállás alatt állt).Magyarországon az ellenreformáció fő irányítója Pázmány Péter esztergomi érsek volt (1629-től, fiatalon református,majd jezsuita szerzetes) volt. A protestáns tanok elleni vitairataival, majd a magyar főnemesség áttérítésével indítottael a folyamatot (mintegy 30 család, köztük Esterházy, Pálffy, Zrínyi, Thurzó, Forgách, Erdődy, Koháry). Anagybirtokosokat kívánta a katolikus vallásra való áttérésre (rekatolizáció) bírni, így jobbágyaik is áttértek (akié aföld, azé a vallás).Fontosnak tartotta az oktatást, ezért számos általa alapított iskola közt Bécsben és Nagyszombaton papnevelőintézeteket (szemináriumokat) hozott létre, utóbbi helyen 1635-ben egyetemet alapított (ELTE elődje). Az oktatásmellett a meggyőzés fontos eszközei voltak a prédikációk és a nyomtatott könyvek. Megjelent Káldi Györgyfordításában az első magyar nyelvű teljes katolikus Biblia (1626). A hitbeli elmélyülést és erkölcsi épülést szolgálták aszentek életéről szóló leírások és a diákokkal eljátszatott színdarabok (iskoladrámák).A Habsburg-uralkodók anyagilag (pénzzel és birtokadományokkal) és sokszor erővel is (pl. protestáns lelkészekelüldözésével, a templomok katolikusoknak adásával) támogatták a katolikus egyházat.

1 A reformációt hagyományosan Luther 1517-es fellépésétől számítják, bár ezt megelőzték az egyházzal szintén szembeforduló középkori eretnekmozgalmak, ésaz ún. előreformáció irányzatai, az angol wyclifizmus (lollardok) és a Magyarországon is megjelenő cseh huszitizmus.2 Sárvári udvarában többször is vendégeskedett, majd 1556-ban itt is hunyt el a híres magyar históriás költő, a végvári harcok megéneklője, Tinódi LantosSebestyén.3 Szervét Mihály tanítása szerint az Atyaisten az egyetlen isteni személy, Krisztus nem isteni személy és a Szentlélek nem létezik, így nincs Szentháromság sem.4 Sőt az ellenreformáció révén 1697-ben erdélyi metripolitájuk elismerte a pápa fennhatóságát és ez a közösség az új görög katolikus (unitus= egyesült) egyházrésze lett (a magyarok és a kárpátaljai ruszinok görög katolikus egyházával együtt).5 1531-55 német, 1562-98 francia vallásháború zajlott, de erőteljes vallási ellentétek jellemezték az 1566-1609 tartó holland szabadságharcot is, illetve Angliábanés más országokban is rendszeresen folyt vallásüldözés vagy volt jellemző a vallási türelmetlenség (intolerancia).

III. AZ EGYHÁZAK HITÉLETE, SZERVEZETEa) A protestáns és a katolikus hitélet alapvonásai:A protestáns egyházak az anyanyelvű igehirdetést hirdették, elvetették, illetve leegyszerűsítették az egyházihierarchiát (pápaság elutasítása), hitelveikben is kizárólag a Szentíráshoz ragaszkodtak: Luther két szentséget, Kálvinegyet sem tart meg. Elvetették a szentek tiszteletét, a szerzetességet, a papi cölibátust, a papok helyett pedig lelkészek(máshol pásztorok) vezették a gyülekezeteket, a szertartásokat. A templomok egyszerű díszítése nélkülözte a képeket,szobrokat, a nemesfém liturgikus eszközöket (kelyhek, tálcák). Fontos volt a szertartásban az ima és az éneklés (főlegzsoltárok) szerepe, a bűnbánatot az ember és Isten ügyének tartották, az áldozást Úrvacsoraként két szín (kenyér ésbor színe) alatt tartották.A katolikus egyházban viszont a tridenti zsinat (1545-63) után a nehézségek, a hívek nagy részének elvesztésemegerősítette az egyházi fegyelmet, képzettséget és hitelveket (Írás és hagyomány együttes fontossága, üdvözülés ésszentségek kérdése, szentek tisztelete, cölibátus), látványosabbá tette a hit gyakorlatát (búcsúk, zarándoklatok,körmenetek, barokk templomok, szobrok, keresztek, kálváriák,...).b) A magyarországi egyházak szervezeti felépítése:A protestáns egyházaknál szintén volt területi és szervezeti hierarchia, de az egyes egységek jóval függetlenebbekvoltak.6

A magyar katolikus egyház feje az esztergomi érsek-prímás. A XVI. században Esztergom helyett Nagyszombat lettaz érsek székhelye. A mohácsi csatában a püspökök és érsekek java elesett, de az újraválasztottak közül többeknek ahódoltsági területen volt az egyházmegyéjük, ami szinte lehetetlenné tette egyházuk normális működést, ráadásul aprotestáns prédikátorok az akkor még hiányosabb képzettségű katolikus papokkal, szerzetesekkel szemben sorbannyerték a nagy nyilvánosság előtt folyó hitvitákat (polémiák), így tömegeket nyertek meg az új felekezeteknek.A török alóli felszabadulás (1683-99) rendezte a területi viszonyokat és a Habsburg-dinasztia aktív támogatásastabilizálta a katolicizmus helyzetét, így kerülhetett sor a XVIII. században egy sor új katolikus közösség (pl. a svábokbetelepítésével), templom és egyházmegye (pl. 1777 - szombathelyi püspökség) alakulására.

IV. PROTESTÁNS MŰVELŐDÉS ÉS A BAROKK MŰVÉSZET LEGFONTOSABB HELYSZÍNEI,ALKOTÓI:A reformáció és az ellenreformáció küzdelmének egyaránt fontos hatása volt a kulturális fejlődés felgyorsulása.a) KönyvkiadásA reformáció legfőbb vonzerejét az anyanyelvűség segítette. Sylvester János fordításában 1541-ben Sárvár-Újszigetennyomtatták ki az első magyar nyelvű „Új Testamentumot”, majd Károli Gáspár 1590-ben adta ki magyar nyelvű(protestáns) Bibliáját Vizsolyban, ami az irodalmi nyelv kialakulásának döntő tényezője volt. Nyomdák alakultakSárváron, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsvárott7, Nagyszebenben, a XVI. században majdnem 1000 könyvetadtak ki8. Könyvtárak is alakultak, főleg a Királyi Magyarországon és Erdélyben, pl. Sopronban, Besztercebányán,Debrecenben, Szebenben, Kolozsvárott, Sárospatakon9.b) OktatásAz új felekezetek nagy súlyt fektetett az oktatásra, az iskolák fejedelmi, főúri udvarokhoz, szabad királyi városokhozkötődtek. Gyulafehérváron főiskolát hozott létre Bethlen Gábor, aki a hazai kultúra bőkezű támogatója (mecénása)volt. Református kollégiumok (középfokú iskolák) voltak Kolozsvárott, Nagyenyeden (Bethlen fejlesztései),Sárospatakon10, Debrecenben (I. Rákóczi György alapításai), Váradon, Pápán, az evangélikusoknál pedig Sopronbanés a Felvidék nagyvárosaiban (Pozsony, Lőcse, Késmárk) gimnáziumokból felfejlődő líceumok. Hazai egyetemhiányában a diákok csak külföldi egyetemeken tanulhattak tovább (a lutheránusok németországi [Göttingen,Wittenberg], a reformátusok angliai [Oxford] vagy németalföldi egyetemeken [Hága], illetve a lengyel krakkói vagy1635-től a nagyszombati egyetemen, de ezek katolikusok), ehhez az erdélyi diákok a fejedelemtől kaptak ösztöndíjat,de a hazai iskolákban is tanítottak nagynevű külföldi vagy külföldön tanult tanárok.A XVII. századi protestáns művelődés egyik legnagyobb alakja a Hollandiában tanult erdélyi puritán vallású tudós,Apáczai Csere János volt. Fő műve a Magyar Encyclopaedia, melyben korszerűen képet ad, szinte valamennyitudományterület eredményeiről. Könyvét tanári munkája megkönnyítése miatt írta.11

6 Pl. a református egyháznál: egyházkerületek (püspökkel az élén), egyházmegyék (esperessel), gyülekezetek (lelkipásztor, mindegyik szinten egy egyenrangúvilági társsal, a főgondnokkal, illetve gondnokkal párban, mellette a presbitériummal, a gyülekezeti vezetőséggel). Az evangélikusoknál hasonló a szervezet,gyülekezetek helyett egyházközségnek hívják a helyi közösséget és felügyelő áll a tisztviselők mellett.7 Alapítója az erdélyi születésű református Misztótfalusi Kis Miklós, Európát járt és később az egész kontinensen híressé vált nyomdász, tipográfus (számosnyomtatott ABC kiötlője), Bibliafordító, a magyar oktatási nyelv szorgalmazója.8 A vallásos könyvek mellett oktatási célú és szépirodalmi igényű könyveket is pl. ABC-s, széphistóriás könyvek, memoárok (Forgách Ferenc, Bethlen Miklós).9 A Rákócziak pl. sárospataki magán- és udvari könyvtárukat tették nyilvánossá az oktatás céljai érdekében. I. Rákóczi György tette iskolavárossá, a „Bodrog-partiAthénná”, felesége Lórántffy Zsuzsanna is sokat áldozott a kultúrára.10 Itt tanított 1650-54-ig Jan Amos Kamensky (latinul Comenius) Európa-hírű morva pedagógus, a tanórák és osztályok rendszerének megalkotója.11 Erdély aranykorának híres tudósai: Szenczi Molnár Albert nyelvtudós zsoltárfordító (latin-magyar szótár és nyelvtan készítője, ABC-s könyvet adott ki ésKálvin ”A keresztyén vallás tanítása” alapművét fordította), Alvinczi Péter hitvitázó (Pázmány Péter egyik legnagyobb ellenfele, Bethlen vallási-politikai nézeteitfoglalta kiáltványba), Szepsi Csombor Márton utazó (az első európai útleírás készítője), Rimay János költő-politikus (Balassi barátja, Bocskai és Bethlen udvariembere), Szalárdy János történetíró (I. Rákóczi György titkára, magyar nyelvű Erdély-történet).

c) Barokk művészet: Akárcsak szerte Európában, nálunk is a vallási küzdelmekhez kapcsolódva vette kezdetét,Magyarországon az 1620-as évek végétől jelent meg a katolikus egyház (főképp a jezsuiták), a magyar főnemesség ésa bécsi udvar támogatásával.i) Az irodalomban a barokk stílusjegyeket először az első hitvitázó (polemizáló) szerzőknél fedezhetjük fel, pl.Pázmány Péter írásai (pl. „Igazságra vezérlő kalauz” - vitairat). Zrínyi Miklós irodalmi műveiben a török kiűzésérebuzdította hazáját. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc költészet terjedt, majd ide vehetők a fejedelem törökországiemlékiratai, imádságai, Mikes Kelemen levelei12.ii) Építészet: A barokk építészet az 1700-as években terjedt el, főleg a Habsburg-hű főnemesi családok körében. Areneszánsz várak és török épületek (dzsámik, minaretek, fürdők, türbék) által uralt települések teljesen átformálódtak.Az első magyarországi barokk templom a nagyszombati jezsuita egyetemi templom volt, az első barokk stílusú kastélypedig a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastély. A főpapság csodálatos épületei közül kiemelkednek a pozsonyiprímási palota, a szombathelyi püspöki palota (az ország első régészeti kiállításával, a Sala Terrena-val), székesegyház ésszeminárium (mindkettő Hefele Menyhért), a kalocsai érseki palota és székesegyház, a nagyváradi székesegyház, aszékesfehérvári és veszprémi püspöki palota, az egri líceum vagy a győri Apátúr-ház. A templomok, kolostorokjelentős része is új barokk formát öltött: karmelita és jezsuita templom Győrben, a pápai és kecskemétiplébániatemplomok, a minoriták egri, a ciszterciek szentgotthárdi és a premontreiek jászói kolostora és temploma13.A világi épületek közül a legjelentősebb a Mária Terézia idején épült budai királyi várpalota, de a főurak városipalotáinak és – sokszor korábbi várakból átépített – vidéki kastélyainak számos szép példányában isgyönyörködhetünk. Pl. a győri Zichy-, a pozsonyi Grassalkovich- és a kolozsvári Bánffy-palota, vagy a ráckeveiSavoyai- (Johann-Lukas von Hildebrandt), a gödöllői Grassalkovich- (Mayerhoffer András), a körmendi Batthyány-, afertődi („magyar Versalia”), a csákvári és pápai Esterházy-, illetve a magyarbéli Csáky-kastély (francia és angolstílusú kertjeikkel és a kovácsoltvas-művesség szép alkotásaival).Egyes városok belvárosi úri és polgárházainak, középületeinek nagy része is barokk stílusban újult meg, épült fel atörök kor után (köztük paloták, iskolák, színházak, kórházak, megyeházák, városházák vagy pl. a soproni Tűztorony),szép példa erre Győr, Sopron, Veszprém, Buda, Eger, Pozsony, Kassa és számos felvidéki város.14

iii) Szobrászat: A templomok egész teret lezáró faragott oltárai, kőszobrai, aranyozott-festett faszobrai (köztükkülönösen a búcsújáróhelyek Madonnái) és a síremlékek mellett a barokk stílus a köztéri szobrokban is bővelkedik.Ilyenek a főterek Szentháromság-szobrai (a pestis emlékei, pl. Buda, Sopron, Kőszeg, Szombathely), a győriFrigyláda-szobor, útmenti feszületek, fogadalmi szobrok (Mária a gyermek Jézussal, a hidak Nepomuki Szent János-szobrai, városfalak védőszentjei,...). Az iparművészet szép alkotásai közé tartoztak a könnyen menekíthetővagyontárgyként is hasznos barokk nemesfém ötvösmunkák.iv) Festészet: A festők közül Mányoki Ádám a leghíresebb (Rákóczi udvari festője, leghíresebb alkotása a fejedelemarcképe). Templomi festők között a leghíresebbek a hazánkban – főleg a Dunántúlon – számos helyen kéznyomukathagyó Dorfmeister István (Sopron, Szombathely, Sárvár [a vár lovagterme], Szentgotthárd, Lenti, Szigetvár) és FranzAnton Maulbertsch (Sümeg, Győr, Pápa, Szombathely, Vác, Eger).15

12 Első nyomtatott példányokat a szombathelyi Siess-nyomda adta ki 1794-ben.13 De a barokk vagy késő barokk (pl. copf stílus megjelent a protestáns egyházak templomainál vagy a zsidó zsinagógáknál is.14 Barokk stílusban épülhettek a legegyszerűbb mezőgazdasági és ipari célú épületek is (pl. magtárak, pincék, vágóhidak, présházak, malmok, hidak, fonodák,kohó,...) vagy köz-, illetve magánépületek (hidak, a „parasztbarokk” házai).15 Vas megyében a barokk jellemző emlékei még a celldömölki kegytemplom és a szentgotthárdi apátsági templom (a mennyezeti csatakép a soproni DorffmeisterIstván alkotása, aki a szombathelyi székesegyház és szeminárium, illetve a sárvári vár freskóit is festette), az evangélikus nemescsói és nemesdömölki templomok,a kastélyok közt a vasszécsenyi Ó- és Új-Ebergényi kastélyok, de barokk stílusban újult meg a sárvári vár lovagterme is.