3. sz. Kolozsvár 1889. Május 1.

PETŐFI-MÜZEÜM.K I A D J Á K :

DR. CSERNÁTONI PYULA, ÜR. FERENCZI ZOLTÁN,

K O R B U L Y JÓZSEF.

Megjelenik minden két hó-napban. Előfizetési ára egyévre 2 frt 50 kr. Egy-egy

fűzet ára 50 kr.Május—Jnnins.

Kézíratok és előfizetésipénzek a kiadóhivatalnakczimzendők. Kolozsvár, Bel-

Farkasutcza 13. sz.

Petőfinek egy abban maradt terve.(Le akarta fordítni Mme Anai's Ségalas „Enfantines poesies á ma fille" ez. művét.)

Anais Ségalas asszony e mű-vére Petőfi irányozta rá figyelme-met. Ugyanis a Jelenkor 1847. fo-lyama 140. lapján (márcz. 25, 24.sz.) a következő hír olvasható:„Pe-tőfi Sándor j e l e n l e g érde-kes műforditásjQn dolgo-zik. Mme Anai's S ó g a l a s ,g y ö n y ö r ü k ö l t ő i g y ö n-g é d s é g g e l i r t verse~íi>.t e s z i át f r a n c z i á r ó l ma-g y a r r a . E mii vet, m e 1 y-l y e t a l e g i h l e t t e b b köl-t é s z e t ü n ő i l é l e k leá-n y á h o z i r t , a k ö l t ő i for-d i t ó g a z d a g s z e l l e m es u g á r i t ó l v i l á g i t v a , rö-v i d i d ő m ú l v a f o g j a kö-z ö n s é g ü n k é ld é l h e t n i . "

Már most ha tekintetbe vesz-szük azt a rokonszenves, sőt lel-

kesült érdeklődést, melylyel a Je-lenkor Petőfi „Összes költemé-nyei" megjelenését kísérte,* nemkétséges, hogy e hír írója jól voltértesülve s Petőfinek nem csakszándékában lehetett e művet le-fordítni, hanem azt meg is kezd-te. Igen hihető az is továbbá,hogy Ségalas asszony e könyvérea Szépirodalmi Szemle hivta felPetőfi figyelmét, mely 1847.1. 75.1. (jan. 31.) a következőleg ismer-tette :

„ E n f a n t i n e s . P o é s i ea ma fille. P a r Mme AnaisS é g a l a s . (Gyermekiességek,leánykámnak. Ségalas Anna asz-szony által.) Paris. — Honunkgyöngéd hölgyei, már müveltsé-

* L. Petöfi-muz. 1889. 44-46. 1.5

©BCU Cluj

131 Petítaefc egy aMan maradt terye. 132

güknél fogva barátai a francziairodalomnak, kivált ha egyszer-smind anyák is, kedvöket fogjáklelni Segalas asszony költemé-nyeiben, annyival inkább, mertbennök az anya és gyermeke kö-zötti gyöngéd viszony talált sziv-ből folyó szavakra. Szeretőjét,hazáját, pohár borát akármennyiköltő énekelte már meg, de gyer-mekét anya vajmi kevés. A fran-czia irodalom, melynek a hölgy-világból annyi és tán legszeren-csésebb művelői jutottak, itt is ujoldalt mutat, s pedig valóságostiszta, gyöngéd, költői oldalt,melynek lehetlen föl nem tűnni adivatos könyvek öldöklő szépsé-gei mellett. Ez volt oka, miért eköltemények egymás után többkiadást értek, s a legműveltebbkörökbe jutottak, mintegy öröm-igéivé lettek az anyai szentély-nek, szólván a gyermekhez tiszta,szűz nyelven, komolyan és játszi-lag. „E költeményeknek, mondaz előszó, melyek egyszersmindaz anyáké is, viszhangra kell ta-lálni a hölgyeknél, kik sziv utánköltők mindnyájan." így legyenajánlva általunk is az idézettkönyv."

Conjecturák más irányban istehetők. így pl. nem lehetetlen,hogy Petőfinek szerelme s házas-ságához készülődése általában ishangulatot adott az ily családiasköltés kedveléséhez, ki, mint any-nyi költeménye bizonyítja, a há-

zas élet, a család gondolatáramindannyiszor lágy megnyugvástérzett; ezt valami kibékítő, azélet hányatásaitól megmentő rév-nek gondolta és ilyennek is raj-zolta mindig.

Ma már azonban világos, hogyPetőfi e fordítást sohasem készí-tette el, más fontosabb és nagyobbirodalmi tervek foglalták el kedé-lyét. Mert azonban Ségalas asz-szony neve Petőfi ivói működésé-vel némi kapcsolatba került, egészröviden a következőkben ismer-tetjük működését.

Ségalas Anaís asszony, csalá-di nevén Menard, 1819-ben Pa-risban született. Még mint gyer-mekleány, már szerette a költé-szettel foglalkozni. 1839-ben mentférjhez s ettől fogva férje nevénírt, mint Mme Ségalas. Első kö-tet költeményét Algir meghódí-tása sugallta. Olvasván a „M oni-t e u r" tudósításait, ezek hatásaalatt ódákat ír s ezeket kiadja„Les A l g e r i e n n e s " ez. alatt.

Ha úgy látszik s igen való-színű, hogy Ségalas asszony em-lített munkáját a „Moniteur"hareztéri tudósításai sugallták, amásodikról azt lehetne mondani,hogy a „Gazette des tribunaux"adta ennek költeményeihez azanyagot. Itt is túlságos férfiasvágyak s hajlamok uralkodnakrajta. A „Les Algeriennes" sze-rint szeretne ő is harczolni s igaz-ságtalanságnak mondja, hogy a

©BCU Cluj

X33 Petoto egy aíBai aarait tem.

harczi babér útja el van zárva anőknek; ő neki oly szalag kell,mely c s a k v é r r e l vásá-r o l h a t ó , más dísz csak sem-miség. A második kötetében, mely„Les Oiseaux de P a s s a g e "ez. alatt jelent meg, már nem aharezmezőn, elesettek közt jár;hanem a temetőbe megy, kopo-nyákkal játszik, a vadak szabad-ságát, a rablók tanyáját éneklimeg, verset ír a gyilkosról. Mind-ez erős dolgokhoz azonban nyel-vezete, stylje igen lágy; ebbenlátszik meg legkivált a nő. Afranczia kritika bennök erősza-koltságot, Delavigne Casmer ésHugó Victor utánzását találta.

Méltóbbak s már egészenméltók tehetségéhez harmadik kö-tetének költeményei, melyek „En-f a n t i n e s p o é s i e s a ma fii-le" ez. alattjelentek megsmelyek-nek már a 8-ik kiadása van előt-tem. Ebben a kötetben teljesen ér-vényre jut a költőnö tehetsége sazt hiszem, eredetisége is. Azírónő gyöngéd nyelve, romanti-cus, tehát képekben, hasonlatok-ban dús stylja nagyon jól ülik ecsaládias hangú költeményekhez,mélyekben „az öt érzékről," „azégi hágcsó "-ról, „a leczké"-ről,„a gyermekek imádságá"-ról, „azalamizsnádról, „a kicsinyek pa-radicsomáéról, „a kis öreg"-röl,„a tündérek"-ről stb. ír. Majdnemhiba nélkül, de túlságos bőséggelömlenek a sorok tollából s ez ter-

mészetesen egyhangúvá teszi ákötetet, melyen bizonyos édeskés,sentimentalis szeretet nyilvánula költő leánya, a kis Bertus iránt.

Nem lévén czélom részletezniSégalas asszony működését, csakröviden említem meg, hogy si-kerrel működött a dráma- és re-gény-, valamint a tárcza-irodalomterén is s végűi pedig, mutatvá-nyul közlöm prózában minden na-gyobb válogatás nélkül a kötetmásodik darabját, melynek czímeB e r t u s (Bertile).

Bertus.íme házam víg s bolondos és az

isten rátekint; a paradicsom madara,a boldogság, reája száll s ott énekel;tegnap kertemben a legüdébb rózsa-tőn virág fakadt; tegnap egy szépgyermek, egy másik égi rózsa jött vi-lágra tűzhelyemen.

Jó reggelt gyermekem, kis hajlónádszálom, jó reggelt gyémántom jmondd Bertusom, mondd fehér tolWgalambom, ki a mennyből szállsz alá,mily ajándékokat kaptál Jézustól, any<-jától és Gábor angyaltól, kik könnyez-ve nyiták fel az ég arany kapuit, hogya földre bocsássanak f

Gábor angyal azt adta, mi lényétalkotja, angyali jóságát s aztán bizo-nyára kis nővérére adta ártatlanságaruháját; liliom koszorúját, mely a szé-pek közt a legszebb. Hogy hát hozzáhasonlíts, vedd patyolat ruháját, de neszárnyait, mert elrepülhetnél!

Jézus szólt: „Legyen tiéd a ke-gyesség, angyalom. Oh, a földön sze-ress ám engem! mert pólyámban nyo-morult gyermek valék, törékeny mintmagad. Mindig is őrzöm s befödömszárnyammal a szegény kicsinyeket és

5*

©BCU Cluj

135 Petoü latinul. 136

az új szülöttek törékeny bölcsőjükbenmind a paradicsom kulcsai."

„Oh neked nem lesz jászolod suralmad mint nekem! Egy bölcs semjön el hozzád aranynyal, tömjénnel smyrhával keletről. Csak csókot kapsz,;de lásd, az arany s a finom gyöngy, melytiéd lehetne, nem illik ugy az újszülötthomlokára, angyalom, mint egy csók."

S a szent szűz ekkép szólt: „Légytiszta, légy ártatlan fejedtől szívedig.De tudd meg, gyennekem, tudni, hogyártatlan vagy, egy az ártatlanság el-vesztésével. De te tiszta lesz, szelidgalamb, nem tudva róla; a völgy lilio-ma, az ég lehulló hava fehér s nemtudja, hogy az."

Ha ott vagyok, a fény egében,

honnan a kisded száll alá, én egy föl-dies, egy anyai kérést is intéztem vol-na hozzá. Hangosan így szóltam volna:„Szűz anya, ki szent vagy, oh ontsleikébe ártatlanságot s tisztaságot!"De halkan így szóltam volna: „Szűzanya, ki nő vagy, adj neki szépséget!"

Köszönöm, meghallgattál, leá-nyom szép már! Csodálom és remény-lek benne. Minden sarjad, minden mo-solyg, minden üde benne s a tavaszmosolyg rajta.

Bimbó szájacská, selyem arczbőr,csodás arczszín, hosszúkás és feketeszemek vannak e bölcsőben: nemdevirágos ágy ez, hol szép liliomomvirul? '

Ferenczi Zoltán.

Petőfi latinul.vn.

Insanus,P e t ő f i .

•— — Me quid turbatís?Jnde maturate fugám nunc!Magna moliens iam propero.Nectam flagellum, ex solis radiis fla-

gellum :Flagello caedam mundum!Mox flebunt üli, cachinnabor ego,Sicut me flente üli sünt cachinnati.

Hahaha!Nam est vita tal is . . . flemus, mox ridemus,Sed mors veniens dicet: Fax!Olim iam mortem et ipae obii.Venenum illi mihi bibcntiFuderunt qui vinum exliauserunt.Et quid sicarii fecereDissiraulaturi facinus !Me positum in lceto fimebriAmplexi conlacrimaverunt,Iam, iam, prosulturus eramNasos demorsurns eorum.Sed haud demomordi ego prudens

Nasum ut habentes olfaciantMe tabeseeiitem et süffocentur.

Hahaha!Ubi me sepeliyere? In Africa.Forte fortuná!Hyaena enim me hic exhumayit,Haee fera erat mi benigaissima.Defraudayi et hanc:Femore pasci volentiCor dedi meum devorandum.Et hoc tam acerbo misera periit.

Hahaha!Quidni? Cuique hoc accidit,Qui homini benefaceret. Homo quid est?Hunc radicem floris esse ferunt,Qui virescit pulcher in coelis.Iniuste dicunt.NiMraliud est homo quam flosEadice ad infera vergens.Sapiens doeuit me aliquandoInsaniens sapiens qtti fame periit.Cur non erat fur ? Cur non praedo ?

Hahaha!Sed quid cachinnor sicut demens;

©BCU Cluj

137 Az „Utí leyeler és a HoMert. 138

Debuissem flere,Mundum deflere hunc tantopere improbum.Oculis nubis flet et deusEum persaepe quod creaverit.Sed quid prodest et coeli lacrima ?Cadit in terram íutulentam,Ubi calcatur hominum pedibusQuidque ex ea fit ?Ex coeli lacrima? Lutum.

Hahaha!Coelum, coelum, miles emerite,Numus dicatus sol in pectore,Dilacerata vestis est nubes . . .Hem! sic gravis annis mittitur mfles:Praemia haec longae militiae:Numus dicatus et laceruin sagum.

Hahaha!In sermore hominum, scitisne, coturnixQuum caneret, cantus quid significet?Monet: mulieres füge longe!Mulieres alliciunt sibi virosPerinde ac flumina pontus.Ad quem finem ? Ut devorare possint.Pulchrum animál est femina, pulchrumque

Et pericnlosum:In auro fusum venenum.Iam, iam bibi ego te, amor!Tui gutta roris est düjciorQuam mellis est pelagus;Tui gutta roris atroeiorQuam veneni est pelagus.Vidistisne, dicite, maré;Quum procella perarat,Et serit semina mortis?Vidistisne iam procellam,Hunc rusticum fuscumFulminis ralla stimulantcm ?

Hahaha!Matúra decadit ex arbore fructns;Matúra es iam terra: iam cadere debes.Exspeeto cras . . .Si summa dies nec cras érit:Defodiam terram in mediam,Deducto pyrioPulvere mundumDisiciam in auras . . . Ilahaha!

St. Segedűs.

A „Pet. Muz." múlt évi 2-ikfüzetében K o r b u l y József ki-adótársunk „A „Honderű" táma-

Áz „Uti levelek" és a Honderű.sen (hol gróf Beleznay a közkato-nával reggelizett) ebédeltem. *Üllőn vacsorái tam,2 s végre va-lahára — per varios casus et totdiscrimina rerum — beértem Pest-re, tán jobban megtörödve, minta peleskei nótárius, de mégsemannyira, hogy tizenkét3 napi pi-

dása Petőfi ellen" czím alatt kö-zölte volt a nevezett lap 1847október hó 5-iki számában kiadottéles támadás e l s ő részét, jnelyaz „Úti levelek"-nek a „Hazánk"-ban való megjelenése alkalmábólintéztetett Petőfi ellen. A támadóczikk. az 1847-iki „Honderű" 299.lapján így foly tovább:

„Ökörszem. (A H.-beli levélvége.) Szolnokban cseresnyót vet-tem, ' Abonyban háltam,2 Pili-

1 Igén érdekes ! ! ! szerk..* Még érdekesebb ! ! ! ! szerk.

1 Legérdekesebb ! ! ! ! ! ! Az emii-tett reggeli P. úrnak alkalmasint egyhó'sköltemény tárgyául szolgúland? szerk.

2 Ismét igen érdekes! — ki hinné,— hogy a lángeszek is e s z n e k , isz-n a k , c s e r e s n y ó t v e s z n e k , h á 1-n a k ! — Istenem, mily sok fáradságbaierülhet ez a lángeszüsködés!!! — szerk.

3 ? ? ? ? ? j v . . . . szerk.

©BCU Cluj

Az „üti leTelek" és a HoMert. 140

henés után e levelet ne írhattamvolna. Innen láthatod, barátom,hogy én ha elveszítem is, de is-mét hamar visszanyerem erőmet.'Mi lett volna Kisfaludy Károly-ból, (ki, midőn egy versét meg-írta, utána két hétig feküdt bete-gen) ha ilyen időben, ilyen útonjött volna Szalontáról Pestre ? . .Látszik is verseiből, hogy nemmindennapi fájdalmak közöttszülte, szegény.2 Bizony kár voltkínlódnia, szegénynek. 3 Rá semsok anyai szeretetet pazarolt amúzsa, szegényre. — Jó, hogyeszembe jutott Kisfaludy Károly!végre van alkalmam felöle nyilat-kozni,4 a mit már rég óhajtottam,mert valóban bánt engem és többjózan embereket az, a mit velenémely barátai elkövetnek. Tisz-telem a piétásokat, de ha túlmen-nek a határon, nevetségesekkélesznek, mint akármi más érze-

1 Szeretnok P. urat egyszer erőnélkül berzenkedni hallani! — De ge-n i á l i s lehet az az erő nélküli berzen-kedés?! . . . ! Szerk.

2 A gazdag P. könnyen leszegé-nyezhet valakit! Szerk.

8 Ily élczdús- fly finom értekezések— mint P. ezen levele, bizony nem foly-tok Kisfaludy' tollából; — szegény Kis-faludy, — vagyis inkább b o l d o g Kis-faludy, hogy nem kellé megélnie irodal-munk' ílyféle gyermekes p a ez k ázá-s a i t . ; Szerk.

4 Csak erre várt a két magyar ha-za, hogy megtudhassa hányadán vanKisfaludyval. ügy-e — Az a Ms P. csakszerény legény!

lem. Kisfaludy Károlyt csupa ba-ráti piétásból az egekbe tolni minde mai napig nevetség és azonfölüla közönség mystifikálása, a miaztán bűn is. Kisfaludy Károlyttúlbuzgó barátai, a szó legszoro-sabb értelmében, rá tukmálták anemzetre. Neki megvan a magaérdeme, ő élvezhető olvasmányo-katnyújtott kortársa inak, éskortársai méltányolták, olvastákőt; kivánhat-e többet?mi köze hozzá az utókornak, mely-nek nem nyújtott semmit? Ő má-sodrendű tehetség volt, ki nemadott irányt az irodalom' egy ágá-ban sem. Drámája szenvedhetet-len nyavalyás német érzelgés, l

lyrája érzelem és gondölatnelküliüres dagály, 2 elbeszélése . . . .ebben volt legerősebb, az elbeszé-lésben, de most már az övéinél enemben is sokkal jelesebbeket bí-runk, és azt szeretném én tudni;

1 Az egész K.-ról elmondott Ítéletoly p á r v i s t a modorú, hogy nem tart-juk érdemesnek megcsillagozni. — A miKisfaludy' drámáit illeti, azok mégis min-den hibáik mellett ezerszer többet érnek,mint P.' „Tigris és Hiénája" melyben azemberek korántsem úgy beszélnek, mintemberek, hanem mint — barmok! ! ! ! !

Szerk.2 Itt bizony nem tudjuk mi jobb:

— érzelem nélküli dagály — avvagy .ér-zelem nélküli parasztosság, mely magáta jó ízlés, és szépműtan' daczára, —f ö l v u v a l k o d o t t d a g á l y l y a l —lángeszüségnek akarja kiadni?... Lehet-elángész — ész nélkül? És van-e az flyirodalmi pletykákban ész 1 Szerk.

©BCU Cluj

141 Az „üti levelet' és a Honderű. 142

miért egyem egrest, ha már érettszőlő is van ? — Ilyen KisfaludyKároly, és mégis erővel bámul-tatni akarják velünk."'

Erre a czikkre ugyancsak az1847-diki Honderű, Őszutó 2-ikiszámában (353—354. lap) a kö-vetkező közlemény jelent meg:„Az i f jú M a g y a r o r s z á gvagy h a t v a n k e t t ő egyellen. Freskókép a vidékből —fővárosi csillagokkal. Borsod vár-megye october 13.2 Tekintetes Úr!Kegyed lapja hasábjain Petőfittöbbször gy alázta.3 Petőfit, kitminden becsületes ember egyarántszeret, nemcsak azért, mivel ho-nunk' legjelesb4 költője, hanem,

1 Végre nem hallgathatjuk el rosz-szalásunkat „Hazánk" szerkesztője irá-nyában, hogy ily handabandázásokat kimer nyomatni! Mi lesz irodalmunkból,ha írók ily hangon kezdenek ordítani —hetvenkedni -^ lármázni. V a l a m i r ev a l ó szerkesztő ezt nem tűrheti. —Mert ily hangon nem írók — de mégkocsisok sem szoktak cselédszobáikbannyelveskedni; — vagy tán irodalmunkatvalamivel alábbvalónak akarjuk tekinteni,mint akármely cselédszobát ? ! . Ezenészrevételekét tehát tenni kötelességünk-ben állt. Tán a lietvenkedő P. úr vala-hára megjózanodik — s a vigyázatlanszerkesztő úr, ki P.' hagymázbeszédeitnyilvánosság elé bocsátja — jövőre vi-gyázatosb leend. Szerk.

2 Dies nefastus.3 Okadatolt kritikát gyalázatnak csak

az éretlenség nevezhet. Birálatink' mél-t a t l a n s á g á t be kellene bizonyítani.

4 Tessék őt Európa' legjelesbb köl-tőjének tartani, ha tetszik drága önök-

mert hü fia hazájának, barátja azelhagyott népnek.1 Őt szereti min-den magyar irodalmi ragyogó ér-demeiért,2 és erényeiért. És önmerészelt3 a közvélemény ellenéreaz ifjú költőre anathémát kiálta-ni. Pedig 50-000 ember születhe-tik még olyan, mint ön, Hiadorés Zerffi, mig egy olyan érdemetszereznek, mint a milyent Petőficsak egy versével is győzelmesenvivott ki magának.4 Mi igazságo-sak akarunk lenni,5 azért egy tár-saságot alkotunk csupa ifjakból,6

melynek tagjai nem épen éretleneszüek,7 köztünk van Borsodme-

nek, csak engedjék meg, hogy mi is an-nak tarthassuk őt, a minek nekünktetszik.

1 Szegény elhagyatott nép ! örvendj,fel van fedezve Messiásod.

2 R a g y o g ó érdemeinek mi ismeghoztuk az érdemlett elismerést, csak-hogy előttünk nem mind arany a mifénylik. E r é n y e i t e nagy férfinak,igaz, nem ismerjük.

3 A Honderű sokat merészelt márolyant, mitől más lapok máig is írtóz-nak. A szilaj csordával daczolni. Ezenerényét, s ha úgy tetszik önöknek, eré-nyünket most csak a műveltek és hig-gadt lelküek bámulják, de elismerendiegykor az igazságosb itélőszék . . . ajövő kor.

* Kegyetek szeretnek per auxesimfigurázni mint látom s a mellett még azismeretes anekdotának is utánzói: ha azúr veri az én zsidómat, én is verem azúr' zsidóját.

5 Halljuk az igazság szavát!6 Pedig be jó néha az öreg a háznál.7 Igazán megvallva, e levélből kita-

lálhattuk volna a társulat' tényezőit, ha

©BCU Cluj

143 Az „üti levelei" és a Honderű, 144

gyéből 13 ifjú,1 köztük két mág-nás ; 2 Hevesből 9 ifjú köztük egymágnás. Szabolcsból hat ifjú éshárom mágnás. Grömörből 14 ifjú.3

Zemplénből 5 ifjú és két mágnás.Mi nem mindnyájan, hanem na-gyobb részint jelen voltunk kéttársaságos gyűlésben, hol a távol-levők leveleikkel képmásiták ma-gokat. * I t t elhatároztuk, hogymihelyt ön lapjaiban Petőfirőlvalami gyalázót közöl, 5 nem fo-gunk fukarkodni, hanem megje-lenünk Pesten 6 annyian, a hányifjat társadalmunk választ, név-szerint hatan 7 s önnek érdemlettbüntetését dúsan meg fogjuk ad-ni. 8 Ha Ön továbbra is úgy gá-tolja Petőfi érdemeinek elterjedó-

nem is írták volna le önök azokat olyszende őszinteséggel.

1 Megint ez a szerencsétlen szám.Istenért meg ne hűtsék magukat önök,mert bizony a 13-ik áldozatul esik.

2 Ah ha ! s meg mágnáskákkal isfeldicsekszenek a n é p b a r á t o k !

3 Szegény mágnástalán Gömör!4 Ila azok' levelei oly hű k é p-

m á s í t o k voltának, mint minő hűképmásítója kegyeteknek a jelen leve-lük : úgy bámulandó eredetiséget szabadgyanítanunk azoknak íróikban is.

5 A dolog már megtörtént, miutánkegyetek' e levele közölve.

6 Önöknek úgy látszik fukarul mé-rik ki a zsebpénzecskét, s utazásra nemsok marad. Ezen segítünk. Én 5 vforin-tot küldök önöknek, személyenként útiköltségűi.

7 Ötször hat = 80.8 Szívesen várjuk a félduezatos bün-

tető bizottságot, Budapestre.

sét, mint eddig azt tette, akkor,mindnyájunkkal meg fog ön vív-ni, s reméljük, hogy valamelyi-künknek sikerülend önt megsré-telve a más világra, (igy !) 1

Valóságos összeesküvés ez önellen. 2 Hanem ne rettegjen tő-lünk, s írja továbbá is haszta-lan 4 firkáit, a mi bőszünk tár-gyat kivan. Eddig is ön nevénekés lapjának tettünk annyi kárt,a mennyi különben is elég volnaboszunak. 5 De mi nem elég-szünk meg ezzel, hanem 62-en

1 Mindenekelőtt szükséges volna,hogy kegyetek egy kevés stílt, és jóvaltöbb helyesírást tanulnának, azután le-hptne a mások m e g s r é t e s i t é s é -r ő 1 s más világrai expédiáltatásáról gon-dolkozniok. Ha nem csalatkozom nyú-lásznak önök hébehoba. Be jól teszik!Egészséges a testnek s ízletes a gyomor-nak. Nem ismerünk hamar ízletesb egypecsenyét, mint amúgy dusásan felspékeltjó kövér süldőt tejfellel leöntve. Pröba-tum est.

2 Az ám in o p t i m a f o r m a ,csak hogy nem életem ellen — sőt an-nak föntartására lőn az czéloztatva. Mertnem képzelik önök mi hasznos az afolytonos munka alatt gebbedőnek, mi-dőn amúgy istenigazában megnevettetik.Az egész idegrendszer felrázkodik. S pe-dig önök becses levele által t o t i e sq u o t i e s.

3 Ej dehogy rettegek, de hogy ret-tegek ! hiszen talpig kedves jó gyerkő-ezék önök, « meg vagyok tökéletesengyőződve benne, hogy az egész csupag e n i á 1 i s játsziság, nem egyéb.

4 Talán még sém oly hasztalanok,mutatja önök e jelen demonstrátiója !

5 Ehhez nem kell commentar!

©BCU Cluj

145 Az „üti leveleK" és a Honiért, 146

kiáltjuk önre Tboszu érzelmünket. *Nem fogunk fösvénykedni, hamáskint nem lehet, pénzzel iskészek leszünk ahoz járulni , 2

hogy ön boszulva legyen. A mul-takat feledjük, a jövőre vigyá-zunk. 3 Még egyszer kérjük Pe-tőfi iránt legyen tisztelettel,4 haezt nem tenné, majd kenszeritenifogjuk.'1" Isten vele. Kivánunkjó egészséget.6 A Petőfit védő7

társadalom. Kiadta a társulat uta-sitása szerint fa társulat' jegyző-je . 8 Nevünket addig titkoljuk,mig ön Petőfit nem gyalázza, haezt nem teendi, akkor barátai le-szünk. }

Az őszutó 16-iki számban1 Minő hatalmas karének, minő pél-

dátlan következetesség ! minő logika!Egyszer boszu, egyszer pardon, megintboszu, megint amnestia, n. s. w. mitGrazié.

2 Az öt forint iránti ígéretem' meg-újitom.

8 Kivált pedig stílünk- és helyesírá-sunkra vigyázzunk.

* P. úrnak tisztelétünkre semmi, deéppen semmi igénye nincs. P. úr' iro-dalmi munkái pedig'csupán igazságot kö-vetelhetnek) mit mindig szívesen fogunkkiszolgáltatni minden kényszerítés nélkülmikint tettük eddig is.

5 Hohó Domini 62! Nehogy önöketkényszerítsék . . . a carcerbe.

6 Hasonlóképen s kivált jó stílt ésortographiát mind örökre!

7 Szegény P. úr!8 Kedvezünk ön' nevének. Hadd ma-

radjon ihcognito, úgy-e bizony ?a Köszönjük. Mi nagyobb kevélysé-

günket kélyeztetjük olyan férfiak barát-ságában, kik mondhaflan áldozatokkal

(Honderű 1847 II. félév 400 lap)

összekötött irodalmi fáradságainkat többméltánynyal kisérni s nemes őszinteség-gel elismerni szívesek. Egy ily őszintejóakarónktól — kinek becses neve époly népszerű, mint minő feddhetlen jel-leme és minő ismeretes műveltsége —egy ily érdemes férfitól kaptunk mondomnapokban egy levelet, melynek néhánysorait, szerénységünk' rovására (e kellőalkalommal) ide nem igtatnunk lehetlen.Hadd szolgáljon az feleletül, önök gyö-nyörűséges levelére: „Mi nagyon gyö-nyörködünk — mond többi közt a lelkeshazafi —• a Honderűben, s betyáros dur-vaságu collegáit nem becsüljük. Tagad-hatatlan ugyan, hogy azokban is talál-hatók gyöngyök, de csak szemétdombravetettek. A Honderűt humanitása, min-den vélemény iránti toleráncziája, józa-non buzgó hazafisága, az igazság mellettiszilárd, nemes magatartása, jó és neveltembert ékesítő ízlése, mindenben helyestapintata, különösen a szerkesztőség' sa-ját munkálataiban mutatkozó tiszta ma-gyarságu stílusa bizonyosan minden ga-rabonczás vetélkedő társai fölibe emelik.Mikor pedig így itélek, alig hiszem, hogyszerénységét megsértsem, mert dicséretemvalójában nem túlzott. Sajnálom tehát,hogy legnemesebb, feszitett szorgalommalitörekedései mellett is annyi pórias ellen-nel kénytelen küzködni, de ezt legszi-vesb részvétből jegyzem meg csak, ko-ránsem mintha polémiája unalmas lenne;az soha sem aljas, éles él ezekkel tömötts mindenben csak az emberiség vagy jóízlés elleni botlásokat sújtja, nem sfí-lyedvén soha személyes boszuállásra. Igenjó fegyverhordozója a Honderűnek a szé-les tudományu s olvasottságú, jobb ízlé-sű, részrehajlás nélküli szigorú bírálóZerffi, hatalmas ostorozója a bitangoknak,kik kezdetében szépen virulni indult iro-dalmunkat mondhatni erőszakosan össze-szennyezni indultak, s az olvasó közön-

©BCU Cluj

147 Az „üti levelek" és a Honiéit 148

végre az ügy a következő „Nyi-latkozat"-tal fejeztetik be: „AHonderű legközelebbi számában,ifjú Magyarország, vagyis hatvan-kettő egy ellen, Borsodból czímalatt egy levél közöltetett, melya nevezett lap' tisztelt szerkesz-tőségét, mivel bírálataiban Pe-tőfi' költeményeit nem mindigazon kedvező szemüvegen át nézi,melyen a mágnásokkal is kérkedőhatvankettős ifju-szövetség talánnézetni óhajtaná, névtelenség'leple alatt, gyermekies pajzánsá-gokra fajulva, sajátságosán fenye-geti, s illedelem elleni kifejezé-sekkel illeti. — A levél valóbantanulságos, belőle tudjuk meg,mivé lőn édes hazánk, ifjú Ma-gyarországgá hatvankét egészgyerköezével, kiknek bosszuádázkebelét a megsrételésig elszántlovagiasság zuditá föl — egy el-len (!) Ám legyen övék a dicső-ség, Borsod az egri' név hírének

séget — mely különben is még igenkorlátolt körű — vagy roszra szoktatják,vagy elszoktatják az olvasástól. Derékegy állatocska az Ökörszem is, mely igengyönyörködtetőleg elczézi (igy!) a társa-dalmi élet' ferdeségeit. — De győzni fogmég végtére is a nemes ügy; a jó ügy,mit is nemzetiségünk' érdekében annyiraóhajtok." stb. — E két levél, megeshe-tik, ugyanegy napon, egy órában fogan-taték. Amaz néhány éretlen ifjoncztól, ezegy köztiszteletben álló nagymiveltségühonfitól. Amazt nevek nélkül kaptuk, en-nek aláírása így hangzik: id. gr. T e-l e k y J ó z s e f . — ítéljen fölöttünk a

ség.Hajdan Eger megyénkhez tartozván,

és dicsőségének föntartásában ilyhősökre nem szorult, azért hisz-szük, miszerint a borsodi czimürügyül csak [azért vétetett föl,hogy íróit annál nagyobb homályfedje; — mivel azonban azt né-melyek itt tőlünk (a miskolcziref. lyc. bölcsészeti osztályától)eredetinek tartják: kénytelenekvagyunk kinyilvánítani, hogy mi-dőn mi egyrészről sokkal inkábbbecsüljük Petőfi' érdemeit, mint-sem azokat ily gondolat s tarta-lomszegény szóférczelések általhomályosítani akarnók, más rész-ről a szabad sajtónak is sokkalnagyobb barátai s óhajtói va-gyunk, hogy sem bármi jeles em-ber ellen írott bírálatot eltűrni netudnánk. — Nyíltan bevalljuk te-hát, hogy bármennyire tiszteljükis Petőfit, ily alacson módot el-követni soha sem fogtunk volnaellenfeleink háttérbe szorítására.— Szolgáljon igazolásunkra mégaz is, hogy tanodánk épen úgyszűkölködik mágnásifjakban, minta nevetséges levél írói érettség ésjózan megfontolásban. — Mirenézve helytelen gyanusíttatásunk'elhárítása tekintetéből a Honderűtisztelt szerkesztőjét jelen nyilat-kozatunk' lapjába leendő fölvéte-le végett tisztelettel megkérik1

ott a borsodiak sokszor dicsőséggel har-czoltak.

1 Szívesen teljesítjük a kérelmet, ésóhajtjuk, vajha a derék nyilatkozók'azonnyílt bevallása, miszerint egy egyén' ér-

©BCU Cluj

149 „üti levelii Kerényi Frigyeshez."

Miskolcz nov.' 7. 1847. T ö b b e na ref. lyc. bölcsészeti osztályából."

A fennebbiekhez kevés hoz-zátenni valóm van. Bám az egésztámadás azt a benyomást teszi,hogy mesterségesen volt előidéz-ve, még pedig több okból. Azegyik kétségtelenül az, hogy Pe-tőfit kisebbítsék és boszantsák, —a másik pedig: hogy a Honderűszerkesztője érdekessé tegye ma-gát és olvasó közönsége előtt lo-

demeinek elismerése mellett, az ellenvé-leményt is tűrni tudják — a magyar íróés olvasóközönség kivételetlen vallomá-sává átalánosuljon minéleló'bb. Mert ad-dig nincs üdv irodalmunkban. Szerk.

vagias színben tűnjék föl. Éppenezért azt hiszem, hogy nem téve-dek, ha „Az ifjú Magyarországvagy hatvankettő egy elign" czí-mű levelet egyenesen H o r v á t hL á z á r á l t a l k o h o l t n a ktartom, a mely által egy részrőlhősiességét is kimutathatni vélte;másrészről pedig — és ez a fődo-log! — ürügyet kapott a gr. T e-leky József hozzá intézett elös-merö levelének közlésére is, amelyet máskülönben — magánlevél lévén — lapjában közzé nemtehetett volna.

Csernátoni Gyula.

„Uti levelek Kerényi Frigyeshez."Az „Uti levelek" a H a z ánk-

ban jelentek meg (G-yőr. 1878).A szerkesztő, Kovács Pál, a

„Szerkesztői mondókák"-ban akövetkezőleg vezette be őket :„Tisztelt olvasóinkat pedig figyel-meztetjük, Petőfi Sándor gyönyö-rű versein kivül legújabban hoz-zánk érkezett sajátságos eredetileveleire, mellyeknek sorát legkö-zelebb megkezdendjük, s mellyekigen sok nemű szellemi élvvelfogják az általános magyar olva-só közönséget meglepni."

Az Uti levelek megjele-nésének sora a következő: I. le-vél 404.1. 101. sz. ag. 21., II. le-vél 407. 1., ü l . levél 411. és 415.1., IV. levél 419. 1., V. levél 422.és 427. 1„ VI. levél 439. 1,, VII.levél 443. 1., VIII. levél 450. L,IX. levél 463.1., X. levél 470. 1.,XI. leyél 478.1., XII. levél 483.

1., XIII. levél 487. L, XIV. levél491.1., XVII. levél 547.1., XVIII.levél 559. 1., XIX-XX. levél567. 1.

A mint látható, a levelekmondhatni két nagyobb csoport-ban jelentek meg, t. i. egymásután jelent meg az I—XIV. ésnagyobb ideközzel utóbb a XVn—XX. számú levél. Az Uti leve-leket másodszor Gyulai Pál adtak i a V e g y e s művek közt (III.köt,), még pedig az eredeti kéz-iratból, a mint az I. kötet elősza-vában megjegyzi: „Ezutóbbinak,egy pár levél hiján, kézirata ismegvan s igy néhány kihagyottsort helyre igazíthattam." Tehátez a második kiadás jobb, hitele-sebb az elsőnél. Kovács Pál kü-lönösen személyekre vonatkozóhelyeknél lényeges változtatások-kal közölte, mi könnyed egyb«-

©BCU Cluj

151 „üti leveieK lerenyi Frigyeslez." 152

hasonlítás mellett is észrevehető,vagy pedig csak pontozva adta aneveket. Gyulai is kipontoz párhelyet; így a 89. lapon a „király-leány", a 93. lapon a „forradal-mak" tszókat s elhagyja a 106-ikonaz „A la lanterne les jesuites"mondatot. A részletes összevetéscsak az eredeti kézírat alapjánvolna igazán tanulságos, s mertaz most nincs módunkban, tehátelhagyjuk. A Vegyes művekbena levelek I . — XVIII. számmalvannak jelölve, a Hazánk-ban,mint látók, I .—XX. számmal; dehiányzik a XV.—XVI. számúlevél. Már most érdekes kérdés,hogy megvolt-e ez a két levél isés Kovács Pál azért nem adta ki,mert oly megjegyzések voltakbennök, melyek közlését nem tar-totta czólszerűnek vagy nem vol-tak meg s az egész csak nyomda-hiba ?

Az előbbi föltevés mellettszól az, hogy a XIV. sz. levél kelt„Szathmár, jul. 17, 1847" s aXVII . (illetve XV.) már „Koltó,september 15. 1847", tehát 2 hó-nap múlva s mert elébb ily idő-köz nincs a levelek közt, tehátvalószínű, hogy közben még voltkét levél. E mellett s tehát Ko-vács Pál kihagyása mellett szólaz is, hogy Petőfi e leveleit ön-álló kötetben is ki akarta adni stalán e czélból készítette rólok amáig is meglevő kéziratot s Ko-vács Pál ezt tudva, — leghelye-sebbnek tartotta a kényes meg-jegyzéseket tartalmazó leveleketarra a kiadásra hagyni, de hiá-nyukat a levelek számának jelzé-sével föltüntetni.Az utóbbi t. i. csu-pán sajtóhiba mellett szólna megaz, hogy Petőfi XIV. sz. levelé-nek végén ezt a megjegyzést teszi:

„Legközelebbi levelemet már al-kalmasint csak ugy kapod, mintdecorált férfiutói . . . mint a pa-pucsrend vitézétől."

Világosabban szól a mellett,hogy a XV—XVI. számú levéleredetileg valóban létezett, az,hogy a Petőfi megmaradt kézirataa nemz. muz.-ban Budapesten,melyből Gyulai adta ki őket aVegyes művekben, I. —XX. le-vélszámot mutat s Majláth Béla(Magy. könyvszemle 1880.) is-mertetvén Petőfi kéziratait, úgyis mondja: „Uti levelek KerényiFrigyeshez, I — X X levél a XVés X V I levél hijjával. Nagy 4rét11 számozatlan lap. 203 1."

Mi azt hisszük hát, hogy ekét, most már ismeretlen levél,létezett s Petőfi talán visszavártaőket, hogy kiadhassa s azért hagy-ta addig helyöket üresen kézira-tában. Vagy lehet az is, hogy új-ból meg akarta írni őket. De to-vábbá Petőfi az Uti leveleket kez-detben nagyobb szabásuaknak ter-vezte, mint lettek. í g y is sok te-kintetben eltérnek az 1845-dikiUti jegyzetek-tői hangban, mo-dorban egyaránt. Továbbá kül-földre szándékolt utazását is ezek-ben akarta rajzolni s így egy na-gyobb útleírás lett volna belőlök,milyenek írása általános divat volta 40-es években, talán mert a ta-pasztalatok, s tanulmányok, me-lyeket a külföldi utazók tettek,soha sem voltak oly tanulságosakhazánkra, mint akkor, midőn amodern javítás és haladás mindeneszméje oly mohón fogadtatott.

Egyebekre nézve rövidencsak azt jegyezzük meg, hogy azUti levelek nem szaporítottákPetőfi barátainak számát s a Hon-derüheli ellenségeit ; mint egy

©BCU Cluj

153 CzélzásoE; és vonaftozásoK Petó'flre az egjSorialaál. 154

másik közlés Gs. Gy. kiadó tár-samtól ugyané fűzetben (137—1501.) s egy másik a Pet.-Muz. 1888.folyamában mutatja,* valóságosdühbe hozta. Mi-e czikket a Szép-irodalmi Szemle megjegyzéseivelzárjuk be, melyeket mindjárt azI. Üti levélre tett, melyben Petőfivédi Kerényit a Szépirod. Sz. bí-rálata ellen.

„— „Hazánk" 101. számábanPetőfi levelet ír Kerényi Frigyes-hez s „legősvilágibb ostobaság-nak, malitiának, szemtelenségnek''mondja, hogy mi Kerényi költöi-ségét categorice eltagadtuk. Ésha eltagadtuk is, mit csináltunkegyebet, mint eltagadtuk ? Sőtmost is tagadjuk, mert Kerényitbizon de bizon nem hisszük egyéb-nek ügyes verselőnél. Mi örülnénkrajta, ha K. jobb költő volna, márcsak azon tekintetből, hogy Pető-nek ne kellene oly beszédre fa-kadni, miből még a jámbor olva-só azt veheti ki, hogy e gyönyörűmód neki szavajárása. Mi e gyö-nyörű módot ismerjük még az ag-teleki mester baradlai kalandjaóta, de ha oly szépen tiszteli meg

* A Honderű támadása Petőfi ellen.90—96. 1.

P. a mi eljárásunkat, csak legyenaztán szives a maga Ítéleteinek isnevet adni, mert ez a dolog ren-dé. Mi azt hisszük: Ítéletet mon-dani szabad, mig észtehetség vanszóban, de malitiát emlegetni Ke-rónyiért, ellenünkben, Petőfinek,már ez olyan, hogyha más mon-daná is, nem Petőfi, könnyen megtudnók bocsátani, mert hiszen mibaráti vagyunk a szabad szónaks ezt tőle nem veszszük rósz ne-vén, mert mindenki ugy szól, amint tud. De hát miért enged megPetőfi annyit magának, hogy nemmásról, hanem magáról, ^íém egy-szer hanem többször, nem magánkörben hanem világ előtt, nem-csak merész, hanem vakmerő íté-leteket mond, mind a mellett hiresincs a szemtelenségnek s nekünkmeg annyit sem, hogy Kerényirölszabadon, őszintén kimondjuk amagunkét? Mi ezt megteszszük,tegyen Petőfi is, a mit akar, tűrje,ne tűrje, nekünk mindegy, mertharagjától senki se fél, tartván apéldabeszéddel: majd megbékülő a maga kenyerén." ( S z é p i r o d .Sz. 1847. II. 173. 1. 11. sz. szep-temb. 12.)

Ferenczi Zoltán.

Czélzások és vonatkozások' H.

„Népköltő!!!...Nálunk igen gyakran fölcse-

rélik e két kifejezést; nép és pór,ezért némely nópköltőről el le-hetne nálunk mondani, hogy p ó r-k|öltö. Ezen urak'egész eszme-menete, teremtési módja s szeré-ben nincs egyéb a népből, mintszalona (így!), piszok, szellem-

Petofire az egykorúaknái.szegénység és a vastag szűr, mely-lyet nyakukba akasztanak, hogyŐket a fmomulás' gyújtó sugarai,valamint a keresztényi türékeny-ség' csepegő keresztvize ellenegyformán védelmezze.

Arany eddig kivételt tesz epórköltők közöl (ígyí); ö inkábbnépünk' szellemi egyszerűsége,megindító naivsága és hű szíves-?

©BCU Cluj

155 CzélzásoKés Yonaftozásoí Petőire az egytoíatól. 156

ségéhez tartja magát, s ez elő-nyöket sok valósággal tudja visz-szatükrözni.

Nevezetességül rójuk föl rólamég: hogy P. úr által megéne-keltetett s viszont ö is megóne-kelte P . . . t ." (Honderű 1847. I I .félévi folyam 15-ik lap, az „Iro-dalmi ABC" oz. rovatban AranyJánosról szólva.)

„ . . . . Van nálunk egy fiatalirói clique, mely mintegy fölada-tul tűzte maga elé, minden mű-veltséget, minden ismeretet, sőt

minden értelmet kigúnyolni.Clique, mely azt hiszi, hogy a nép-nek nem kell egyéb, mint szünetnélkül e szókat r s z a b a d s á g ,n e m z e t i s é g hordozni azajkakon, hogy boldog legyen; saz ily nép ' íróinak, azt következ-tetik, egyebet nem kell tenniök,mint ugyané szókat a tollhegyenbalaneiroztatni, hogy nagy, szel-lemdús, h í r e s irókká legyenek.

Nevetséges hiedelem! . . . .Mintha biz azon két szó a

vakságot látóvá, a siketséget hal-lóvá, az ostobaságot okossá, arosszaságot jóvá, a tapasztalatlan-ságot tapasztalatdússá tehetné?!í g y a legszentebb fogalmakat em-berek, kik a fogalmak szentségétmég csak felfogni sem tudják, asárba rántják, s köpönyegül hasz-nálják az ítéletien tömeg előttminden kigondolható szellemi sértelmi fogyatkozásaik ellen. í gytörténik, hogy a n a g y z a js e m m i é r t minden pillanat-ban hatalmasabban zúg; s hegyminden pillanatban a hegy vajú-dása s egy 'nevetséges egér' szü-letésének históriája kerül sze-meink elé. — Persze, hogy igenkényelmes, semmit sem tudni,

semmit sem tanulni, egy adagszemtelenség s egy még nagyobbadag gorombaság — két szó' se-gélyével a híres írót játszhatni.— De előbb vagy később megfogja maga a nagy közönség unniaz üres szavakkali örökös döröm-bölést, s valami más egyéb utánsovárogni, mint üres szitkozódás,bombasticus tirádák, az egykoriCordelierféle clubból eltanulvák,de rosszul használva s félreértvefölhasználtatvák . . . .

Ezen átalános reflexiót fölkellé i t t hoznom, mert K a j á núr, egyik fővezetője ezen a mifiatal, tehát még könnyen tév-utakra tántorítható irodalmunk-ban oly kárhozatos cliquenek."(Honderű 1847. I I . félév 155. 1.Kaján Ábelről szólva.)

„Ezen fiatal író (Pálffy Al-bert), egyike a nagy zajt ütött —megható csendességben, a nélkülhogy valami eredményt életrevarázsolt volna, sírba szállott„ i r o d a l m i t í z e k " czéhének,— kik a szellemi arany' keletétnem emelték valami különös hi-telre u (U. 0.273.1.)

„A táj — mond a geniális P.Koltóról írt levelében a H a z á n k137. sz. — olyan kép, mintha azén képzeletem után alkotta volnaa természet. (Bezzeg sajt! a ter-mészet egy másoló kontáty P. azeredeti!)"

„Egy kis kalandunk is voltaz útban . . . Nagy-Bányán tulMisztófalában (így!) eltört egykerekünk. (Ejnye na, mi érdekesegy kaland!) Feleségem csak mo-solyogta a bajt, de én dühöséndühödtem, s fólrementem, hogy"stb.'

„Egyedül vagyunk, azért

©BCU Cluj

157 CzélzásoK és vonaftozásoí Petőire az egytoiűaöiál. 168

ölelkezünk . . . az a k o m i s ztempó nincs meg bennünk, hogymások előtt nyaljuk faljuk egy-mást, mint rendesen szokták afiatal házasok. Jaj be rut, jaj bec z u d a r, piaczra vinni a boldog-ságot!" Ugyan úgy-e? P. úr tánnem viszi piaczra boldogságát ?Oh nem. Ő csak hirlapok általdoboltatja ki azt a két magyarhazában. P. úrban tehát nincsmeg az a k o m i s z tempó!Auch gut."

„Annyi bizonyos, hogy Kol-tóról eljöttem, vagyis tulajdon-képpen eljöttünk, hála Istennek,de jól megértsük egymást: nemazért hála Istennek, hogy K o l -t ó r ó l eljöttünk, hanem azért,hogy e l j ö t t ü n k , T Ü N K ;röviden szólva, hogy már nemmagam utazom, hanem másod-magammal, t. i. az én kedves kisfeleségecskémmel." Mi naiv, minőpiquant enyelgés ! mi nemes stíl !

„Engedj meg barátom, mostnem irok többet . . . feleségemfölkelt helyéről s hozzám közele-dik. Kétség kivűl fontos vég-zendői lesznek velem, tehátnem írhatok. Isten veled!" (minőgyöngéd allusiók!)

„Két napot töltöttem Kolozs-várt, de fölér félesztendővel, olyangyönyörű két nap volt." (mi ér-dekes leírása Kolozsvárnak! ganzAlexandra Dumas!)

„Nem írja ki — mond öugyanazon levélben — barátjának(a fiatal g. Teleki Sándornak) ne-vét, minthogy az nagy úr (!) őpedig — mond a geniáíis levelező— „nem Horváth Lázi, hála amennyei atyának." — Detto mitObers — mond a kis ökörszem.

„Ha ásitni találsz — mondmás levelében P. úr, Hazánk leg-geniálísabb levelezője (lásd Ha-zánk 141. sz.) ne ásits valami túl-ságos nagyszerűt, mert le találesni az á 11 k a p c z á d, és ezigen kellemetlen dolog. Tapasz-talásból tudom, azon korból, mi-kor még az ú g y n e v e z e t t clas*sikai becsü magyar müveket*isolvastam, melyektől i s ten ój-j o n minden jó lelket."

Kell-ó ehhez commentár?„A versírás is végre oly el

nem hagyható szokássá válik,mint a Tólopás vagy fegva-k a r á s vagy a részegeskedés;Sokszor mondtam magamnak^ugyan mit firkálsz, te szamár, hátnem jobb volna, ha addig a fele-ségedet ölelnéd? föl is tettemmagamban, hogy csak azt a gon-dolatot r á n t o m le" stb, et sicporro in infinitum cum gratia.

„Valaha — mond alább anéhai embergyülölö — roppantvilág és embergyülölö volt ő, any-nyira, hogy a föld egy óriási s z e-métdombnak tetszett előtte,melyen az emberek mint undo-r í t ó féregmilliárdok nyüzsög-nek, s hogy e nyavalyából kigyó-gyult, nagy részben Dumas' dru-szájának köszönheti stb. Hát Mil-ton, Goethe, Chateaubriand, La-martine? miért nem ismerkedikmeg ezekkel? Tán előbb kigyó-gyitották volna önt .nagyszerűvilágfájdalmaiból. Szegény clas-sikusok! Megjött számotokra At-tila Isten' ostora! „Adieu Dumasdruszája! Adieu genie!" (U. o.498—499.1. Ökörszem ez. rovat.)

Közli: Csern&toni Gyula.

©BCU Cluj

169 160

Petőfi Kolozsvárt1847-ben.

Petőfinek 1847-ben Kolozs-várt időzéséről a Pet.-muz. márközölt egy czikket, * melyben azakkori erdélyi lapok hírei foglal-tattak. Petőfi e látogatását érin-tetté több lap is akkor egy-egyrövid hírben. így a P e s t i Hir-l a p (1847. II. 292. 1.978. sz.nov.4.) a következőket írja:

„-— Petőfinek Kolozsváronátutaztában tisztelői fényes fák-lyás zenét s aztán lakomát adtak,melly utóbbin több jeles ország-gyűlési tag is jelen volt. A fesz-telen baráti lakománál poharakürittetének az ünnepelt költő sneje egészségeért stb. A megtisz-telt költő viszonzásul egy párgyönyörű költeményét szavaltael,ezekközötta „Dalaim" czimüt."

Petőfinek és nejének kolozs-vári látogatását azonban legrész-letesebben írta le S z i l á g y iS á n d o r a „H a z á n k"-ban(1847. II. 528. 1. 132. sz. nov. 6.)Épen azért közöljük az egész le-velet : „ E r d é l y i l e v e l e k .VI. K o l o z s v á r , oct. 24.P e t ő f i i t t v a n . . . . Kö-rünkben van . . . . vagyis inkábbfájdalom csak volt! mert'ma reggel elindult barátjához,Arany Jánoshoz! . . . Igen, ő itt

* Pel-muz. 1888. 31. 1.

volt, nálunk volt, körünkben volt— két napig! oh e két nap, kétévvel ér fel! — Mert látni őtszínről szinre, ki lelkünk előttképzetünk, idealvilágában márösmerős, mert beszélni véle, hal-lani őt, kinek szava velőnket ráz-ta-meg: emlékünk t á b l á i b av é s t e m a g á t , — m o n d-j á t o k - m e g, nem boldogság,nem kéj, nem. öröm-e ? P e t ő fii t t v o l t ! e 3 szó hangzik mostis lelkemben, s tán fél Kolozsvárlelkiben. Azt mondják, az örömkábit, s tán vélitek, hogy igensokat mondék ? Nem. Ismerjétekmeg őt, mint én megismerem,,beszéljetek vele, ki maga azőszinteség, ki szivét ajkain hor-dozza, s meglátjátok, hogy nem. K

Csütörtökön estve későn ér-kezett — meg. Másnap korán, atörténteket nem is sejtve, kisétá-lokr?forda-*utezábanUrházyt egyismeretlennel látom, keresett va-lamit. Az őszinte arezot a villogószemeket látva önkéntelenül meg-szoritám kezét az ismert ismeret-lennek ! s nem tévedek — Petőfivolt. —

Beszéljetek vele, hogy meg-lássátok, mikép ez embernek szi-ve lelke helyén van! . . . .

De Petőfi nem egyedül uta-zik: „Juliskájával feleségével",

* Talán T o r d a ?

©BCU Cluj

161 Petői Kolozsvárt. 162

mint ő nevezi. És e nő méltó,hogy Petőimének neveztessék.Ha levelem nagy közönség elibene menjen, leírnám a testben, lé-lekben egyaránt szépet, igy sze-rénységét nem bántandó, felho-zom a magyar közmondást: „széptestben szép lélek lakhatik."

Pénteken Petőfi nejével be-járta Kolozsvárt s Kolozsvárnakkörnyékét, megnézte a házat,

HH mellyben Mátyás 1^3-ban szüle-tett, s mellyet 1843-ban tán azért,mert Magyarhon neki emléketakar emelni, tövéből megújítanak— s megígérte, hogy e házatmegénekli.* Jól teszi! dicsöitnikell emlékeit a nemzetnek, melly-nek emlékein kivül semmijesincs! —

A két napot, mellyet Petőfiközelében töltók, soha sem fele-dem.. Ez ember valóban ollyan,millyennek munkáiból tanultátokismerni, — mert ő lelkét leholébeléjük; és e lélek szüís mocsok-talan szabadságáért, hónáért fen-repülő.

Szombaton — azaz tegnap— este a fiatalság fáklyás-zenévelüdvözlő Petőfit, melly alkalom-mal H. V.** tolmácslá a fiatalságérzelmeit. Váljon P. irigyei, kiktavai*** felkárogtak hason alka-lommal, nem ellenzik-e most ?

De félre most irigyekkel,

* Petőfi e költeményét nem írta meg.** Ilaray Viktor.*** 1845-ben.

niellyek mennyiben les extrémesso touohent, juthatának eszünkbe.

Épen ez estve több ország-gyűlési követek, fiatalság mind-nyájan, hő tisztelői a költőnek,

: tiszteletére lakomát adánk, mely-i lyot Urházy barátunk rendezett., Es o lakoma, e baráti kör, átlel-

kesülve (i költő lángszellemétől,valóban ünnepély vala. LegelőbbBerzenuzey emelt poharat, s szó-noklatával, melly lelkesít s magá-val ragad, elmondta, hogy a nép-nek múltja fényes, jelenje sivár,de a népet a játékból mindenikkifoledto. Majd költők álltak elé,kik a multat a fényes csarnokok-ban dicsőitek, de a néphoz ezeksem szóltak. Felhozta, mi máské-pen bánt P., s a nép őt épen ezértérti, érzi és — dicsőíti. Kevés időmúlva viszont B. Petőfinóré kö-szönté poharát s a társaság, meg-jelenését sürgető. És a nő megje-lent, szemében öröm könyüvel,mintha mondta volna: e férj, ezitt, enyém! Ezután Urházy, Ha-ray Gy. és Lázár K. köszönténekpoharat, s a végén Berzenczey,Urházyra, mint gazdára.

Másnap reggel Petőfi Szalon-tára utazott.

Csatáry Ottó is volt egy párnap városunkban.t:

E levélre a H o n d e r ű„Ökörszeml!-e a következőt írja:(1847. II. 399. 1. 20. sz. nov. 16.):

* „Ugyanott (a „Hazánk^ ez.lapban) ezt tanuljuk egy kolozg* .

6©BCU Cluj

163 Szöveaavitás Petőfi költeményeiben. 164

vári levélből: „P. itt van . . . kö-rünkben van . . . . vagyis inkábbfájdalom csak v o l t ! . . . . mertstb. — Igen ö itt vol t , körünk-ben v o l t — két napig! Oh ekét nap két évvel ér fel: . . ."Levélíró különben igen értelmes

ember, de ime, fönebbi (igy!) so-rai mutatják, minő lelkesedésre,minő kifej ezési fántáziadússágra •képesek ragadni nagy szellemekkis szellemeket!!!"

Ferenczi Zoltán.

Szövegjavítás Petőfi költeményeiben.Kétségbevonhatlan igazság,

hogy az írott művek megértése shelyes magyarázásához legelsőfeltétele a biztosan megállapított,helyes szöveg. Annál több figyel-met érdemel ez, mennél ismertebba szerző s mennél jelesebb a szó-ban forgó munka. Ó-kori és mo-dern remekírók kiadásánál ennél-fogva állandó törekvés az u. n.„variáns lectio"-k kritikai meg-igazítása, az eredeti vagy legva-lószínűbb szöveg helyreállítása.Nálunk e munka még alig vanmegkezdve; magyar remekíróin-kat elhanyagoljuk, mert kevesetfoglalkozunk magyarázásukkal, sígy a biztos és hiteles szövegszükségét sem érezzük. Vörösmar-ty munkáin kívül alig van egy-két írónk, kinek müvei kellő szö-vegkritikával volnának kiadva.Pedig mennél tovább késik émunka, annál több zavart okozhata kétes olvasás, s annál nehezeb-bé válik a helyreigazítás.

Nagy ideje, hogy megállapít-. suk hiteles szövegét Petőfi költe-ményeinek is, melyek kétségkívül

legtöbb példányban forognak köz-kézen — a legváltozatosabb szöve-gű kiadásokban, jóllehet többnekszerkesztője az erdeti kéziratokatis használta. Ezek közt még leg-jobb az „Összes költemények"(1842-46.)" 1862-iki s az „Újabbköltemények (1847-49.)" 1861-iki kiadása, de ezek sem hibátla-nok. Mióta pedig az első díszki-adás (1874.) szerkesztője néhányhelyen, különösen a helyesírás-ban, önkényesen megváltoztattaa kézíratnak tisztán olvasható segyedül helyes szövegét, azótamég tötít) lett a „variáns lectiou.Növelte e zavart, hogy némelykritikus szövegjavítás ürügye alattkellő eszközök s biztos adatokhíjján szintén belerontott a szö-vegbe, melyet a kiadók később —jóhiszemüleg — e szerint változ-tattak.

Bőven volt alkalmam mind-erről meggyőződni, midőn, azAthenaeum megbízásából legkö-zelebb Petőfi válogatott költemé-nyeit iskolai használatra magya^

©BCU Cluj

165 SzöTeglayításoS Petőn költeményeiben. 166

r á z t a m . 1 H o g y kel lő s z ö v e g e mlegyen, átvizsgáltam valamennyikiadást, s belőlök nem csekélynehézséggel állítottam össze aszöveget, melynek — a versekelemzése s a versfajok meghatá-rozása végett — némelykor he-lyesírási sajátságai is fontosak. Deez sem tökéletesen hibátlan szö-veg : bennmaradt vagy a nyom-tatás alatt belekerült néhány saj-tóhiba, s nem tőlem függő akadá-lyok miatt a leghitelesebb forrás-hoz, a múzeumban őrzött eredetikéziratokhoz, csak akkor juthat-tam, mikor munkámnak már leg-utolsó íveit nyomtatták. Pedig haminden szerzőnek joga van ah-hoz, hogy munkái akként kerül-jenek világ elé, miként azokatírta: Petőfinek kétszeresen jogavan, mert költeményei a helyen-ként előforduló törlések daczáraoly tisztán és gondosan vannakleírva, hogy biztosan olvashatók,s á mennyiben a helyesírás némiingadozást mutat, azt a költő a-tájejtesi nyelvszokás alapján tu-datosan használja: költői sza-badságul.

Vizsgálatom eredményét tel-jesen majd csak munkám 2-ik ki-

1 „Petőfi Sándor válogatott költe-ményei I. rész: Lyrai költemények (Be-vezetésül : Petőfi élet- és jellemrajza);Ü. rész: Elbeszélő költemények (Beve-zetésül:: Petőfi költészetének jellemzése).Magyarázta: Dr. Badics Ferencz. Bpest,Athenaeum kiadása.

adásánál használhatom fel; egyrészét azonban addig is közrebo-csátom, egyrészt, hogy a költe-mények* megértését s helyes ma-gyarázását másoknak már ezzelis megkönnyítsem, másrészt, hogye folyóiratban megindítsam a Pe-tőfi költeményeire vonatkozó hite-les szövegjavító tanulmányokat.1

Megjegyzem még, hogy ez-úttal csak a gyűjteményembenfoglalt s csupán az újabb költe-mények (1847—49.) kétes helyei-re terjeszkedem ki, a helyesírásivariánsok közül pedig csak azo-kat említem föl, melyeknél vers-tani okokból (versmérték, rím,széphangzat) szükséges a javítás,s mellőzöm az: alunni, alutt, le-fekütt, nyugottan, tennap, min-gyárt, palló, utósó stb. alakokat,melyekbén Petőfi saját kora he-lyesírását vagy, a kjjzkiejtést kö-vette. Több költeménynél jegy-zetkép fölemlítem a kitörölt elsőfogalmazású szókat is, melyek —némely állítások ellenében — bi-zonyítják, hogy Petőfi szokottt ö r ü l n i s ezzel mindig ja-v i t o t t költeményein. Hogy avariánsok egybeállítása rövidebbs áttekinthetőbb legyen, a legne-vezetesebb kiadásoknak csak rö-

1 Tájékozás végett csak rövidenemlítjük meg, hogy a szövegkritika nemcsak föl van véve folyóiratunk tervélfejde mng is van indítva s ez irányban többezikket is adtunk közre. — Annál ü&;vendetcsebb volt e czikk.

6* .

©BCU Cluj

167 Szővegjavítás Peti Költeményeitien. 168

vidí tet t évszámait írom ide, * smellőzöm a sokféle anthologiábanelőször közlött vagy utánnyomottszöveg varians-legióit.

1847-ből: I. » K u t y a k a p a r ó . «2. versszak 3. sor: 58. 74. 78.

79. 82.: Feldó'léstől erőtlen lábai;61 : feldó'léstwl; eredeti kézirat: fel-döléstül.

5. vsz. 7. sor: 58: min^í/ártSzörnyü; 6 1 : min</4/árt szörnyM; 74.78. 79. 82: mincí/árt szörnyű; kéz-irat : mingyárt szörnyű.

7. vsz. 4. sor: 58: Dolgot kívwlse' lát; 61 : kivitl; 74: kívül; 78. 79.82 : kívül; kézirat: kivűl.

U. o. 7. sor: 58 : Fele pedig akalendáriom. 61. 74. 78. 79. 82: ókalendáriom; kézirat: ó kalendáriom.

10. vsz. 8. sor: 58. 61 : Kedvet-lenül hozza; 74. 78. 79. 82: kedvet-lenül ; kézirat: kedvetlenül.

J e g y z e t . A 2. vsz. 2. sora elsőfogalmazás szerint: Nyújtja magátVégig.« E fölé van írva a közkeletűSzöveg: >Nyújtózkodik végig.« — AI I . vsz. I-—2. sora: első fogalmazás-ban: *A harangszó a távol falukból

* 1) 58: Petőfi Sándor Újabb költe-ményei 1847—9.1—II. Pest, Emich, 1858.

2) 6 1 : U. a. 2-ik javított kiadás.I—II. Pest, Emich, 1861.

3) 74: Petőfi Sándor költeményei:Hiteles kéziratok alapján megigazított shazai művészek rajzaival díszített elsőteljes kiadás. Budapest, Athenaeum, 1874.

4) 78: P. S. Összes költeményei.Hazai művészek rajzaival díszített képeskiadás. Budapest, Athenaeum, 1878.

5) 79: P. S. Összes költeményei.Hazai művészek rajzaival díszített képesnépkiadás. Budapest, Athenaeum, 1879.

6) 82: P. S. Összes költeményei.Népies kiadás a költő arczképével. Bu-dapest, Athenaeum, 1882.

— Meghalni jár ide.« E fölé van írvaa javítás: »Meghalni jár a távol fa-lukból — A harangszó ide.«

II. > M a g y a r vagyok.«5. vsz. 5. sor: 58. 74: De sem-

mi kincsért s hírért e világon ; 61. 78.79. 82. — hírért e világon; kézirat:hírért S világon.

J e g y z e t . A 2. sz. 5. sorában:»Ha az öröm legjobban-" — helyettelső fogalmazásban : »Ha bor mellettvíg.* — A 4. vsz. 6. sora első fogal-mazás szerint: »Alig hogy elhat« ; ezutóbbi szó törlése után: » Alig hogyküldjük életünk neszét.«

III. >A Tisza.«1. vsz. 1. sor: 58: Nyári nap-

nap alkonywlatánál; 61. 74. 78. 79.82. alkony wlatánál; kézirat alkony Il-latánál.

4. vsz. 1. sor: 58. 74: sárgafövény-szőnyeg; 61. 78. 79. 82: fö-vény szőnyeg; kézirat: föveny-szönyeg.

14. vsz. 1. sor: 58. 61. 78. 79.82: szendergésembó'l; 74. szendergé-semböl; kézirat: szendergésemböl.

J e g y z e t : A 2. vsz. 1. sora elsőfogalmazásban: »A folyó oly hullám— « bizonyosan : » hullámtalanul«-takart írni a költő, de csak félig írta kia hosszú szót, majd kitörölve, »si-mán *-t írt helyébe. — A 14. vsz. 3.sorában: »Jön az árviz! jön az ái*viz!«első fogalmazásban így volt: »Jön aTisza! jön a Tisza!*; s viszont a15. vsz. 2-ik sorában: »Vágtatott aTisza«, eredetileg így volt: »Vágta-tott az árviz<.

IV. »Arany L a c z i n a k . «A 19-ik sor után: 58. 61 : —

(gondolatjel); 74: üres hely (spatium);78. 79. 82: semmi jel; kéziratban:üres hely.

J e g y z e t : A 23-ik sor után el-ső fogalmazásban mindjárt a 30—31.sorok következtek. Ezek kitörlése után

©BCU Cluj

169 Szörelayítás Petofl Költeményeiben. 170

írta a költő a 24—29. sorokat. A62-ik sor: »Egy darabig türte« •—eredetileg: »Darabig csak tűrte.«

V. »Mily szép a világ.«J e g y z e t . A 2. vsz. 3-ik sora:

*Kéh tiszta szemével*, első fogalma-zásban : »Szép tiszta . . . .«

VI. »Sári néni .*5. vsz. i .sor: 58. 74. 78. 79.

82 : »Keble róna, puszta csendes ró-na* ; 61 : »puszta s csendes róna« ;kézirat: »puszta S csendes róna.«

VII. »A gólya.*2. vsz. 8. sor: 58. 61. 78. 79:

»Kerepölt fölöttem*; 74. 82: kere-pelt ; kézirat: kerepölt.

3. vsz, 4. és 5. vsz. 5. sor: 58.61. 78. 79; estenként; 74 : estenkmt;82: estenke'nt; kézirat: estenként.

6. vsz. 1. sor: 58. 61. 78. 79.82 : kívánt; 74 : kívánt; kézirat:kívánt.

9. vsz. 7. sor: 58. 61. 74. 78.82: gyMrközött; 79 : gywrkó'zött;kézirat: gyürközött.

11. vsz. 4. sor: 58. 61. 74. 78.82: sííxü; 79: swrw; kézirat: sűrű.VEI. »A m i ó t a én megháza-

sodtam.*I. vsz. 2. sor: 58. 61. 74. 78.

•79: fejdelem; 82: fejedelem; kéz-irat : fejdelem.

Ü. o. 4. sor: 58. 61. 74: »Hosz-szu szára* ; 78. 79. 82 : hosszw; kéz-irat: hosszú.

I I . vsz. 4. sor: 58. 61. 74. 79:» Dicsősége a nagylelkűség.* 78/82 :nagylelkűség; kézirat: »nagylelkű-ség *

J e g y z e t . A 12. vsz. 2. sora:»Tán megrúgta valamely szamár* —törlés fölé van írva, de a „szamár"az első fogalmazásban is megvan; atöbbi olvashatatlan.

IX. » S e p t e m b e r végén.*1. vsz. 5. sor: 58. 61. 74. 79.

82: »lángsugam nyár*; 78: láng-sugdní; kézirat: lángsugarú.

2. vsz. 6. sor: 58: ^Könnyezveborítsz-e« ; 74 : köwyezve borítasz-e;78. 79. 82: könnyezve boritasz-e;61. és kézirat: » könnyezve borí-tasz-e*.

3. vsz. 3. sor: 58. 78. 79. 82 :»síri világból*; 61. 74. és kézirat:»síri világból*.

J e g y z e t . A 3-ik vsz. 7-ik so-rában : »S e szív sebeit . . . * helyettelső fogalmazásban ez állt: »S szívemsebeit*.

X. »Egykor és most.*7. vsz. 2—4. sor: 58: közöl

— üdvezwlt; 74. 78. 79. 82: közwlüdvözMlt; 61. és kézirat: közül — üd-vezűlt.

XI. »Pató Pál úr.«1. vsz. 2. sor: 58. 6 1 : >Túl az

Operenczián* ; 74. 78. 79. 82 : azoperenczián; kézirat: » az Operenczián *.

J e g y z e t . A 2-ik vsz. 2-ik so-rában : »Hámlik le a vakolat* helyettaz első fogalmazványban: »Vakolat-ja . . . .« az első szó.XII. »Kinn a m é n e s , k i n n a

p u s z t á n . *1. vsz. 1. sor: (a czím): 74 :

»Kiw a ménes, kiM a . . .; a többi ki-adásban és a kéziratban: kinn . . .

3. vsz. 4-ik sor: 58. 61. 7 4 :»Bízza kelméd* ; 78. 79.82: bízza;kézirat: bízza.

1848-ból: I. »A t é l i es ték.*10. vsz. 1—2. sor: 58. 61 : út-

cza-behtózta; 74. 78. 79. 82 : wtcza-behwzta; kézirat: Útcza-behúzta.

U. o. 7. sor: 58. 82: »EMnika lámpa*; 61. 74. 78. 79. és kézirat:eltűnik.

Jegyzet. A 10. vsz. 4-ik sorá-ban: »Egy-egy látogató m e g yc s a k haza felé* — »megy csak*

©BCU Cluj

171 SzöyeaJavítás Petőfi Sőlteiényeiten. 172

helyett első fogalmazásban »ballag«volt.;

II. »A puszta , télen.«1. vsz. 5. sor: 58: «Ez nagy

könnyelmwen« ; 61. 74.78. 79. 82.és kézirat: könnyelmiien.

4. vsz. 5—6. sor: 58: el-elbő-dwl— tó vizébó'l; 61. 74. 78. 79.82. és kézirat: bődül — vizébül.

7. vsz. 5—6. sor: 58: a tűzkő— szem&ejő; 61. 74. 78. 79. 82. éskézirat: a tűzkő — szemközt jő.

8. vsz. 1 —2. sor 59.61: elwlnek —telepwlnek; 74. 78. 79. 82: elölnek— települnek; kézirat: elülnek —települnek.

III. »A m a g y a r o k i s tene.«2. vsz. 4. sor: 5 8 . 6 1 : »Ostro-

molt vak dühhel*; 74. 78. 79. 82 :dühvcl; kézirat: dühhel.

IV. ^ S z ü l ő f ö l d e m e n . *2. vsz. 7. sor: 58. 61. 74. 79:

». . . az idő hogy íejár« ; 82; eljár;kézirat: ». . . az idő hogy lejár.«így van írva tisztán, minden törlésnélkül, a mit azért jegyzünk meg, merte szóban némelyek erővel sajtóhibátakarnak látni (a szólásmód amúgy: el-jár szokottabb lévén); de emígy: le-jár jobban összehangzik a refrainbelibogár lejtelmével, a mi Petőfi előttnem szokott közönyös lenni (így hang-zik össze a: betyár, bejár is a 4—5.vsz.), így jelent meg először az Élet-képek 1848. decz. 31. 27. sz. s-aNapkelet 1857. I. 1. sz., így idézteminden fennakadás nélkül Petőfinagynevű bírálója, Salamon Ferencz(P. Újabb költ. Bpesti Szemle 1858.és írod. tanúim. 1889. I.) s végűi mi-vel így van — minden javítás vagytörlés nélkül — az eredeti kéziratban.Ennélfogva egyedül helyes szövegűia: tejár fogadható el.

5. vsz. 2. sor: 74. 78. 79. 82:

» Lovagolok fwzfasípot fújva*; 58. 61.és kézirat: füzfasípot.

V. »Kis-Kunság.«1. vsz. 1. sor: 58. 6 i . 74: »Ho-

va szívem, lelkem« ; 78. 79. 82 : ho-vá ; kézirat: hova.VI. »Itt b e n n v a g y o k a férfi-

k o r n y a r á b a n .1. vsz. 5. sor: 58-tól kezdve

minden kiadásban : pacsirtát; kézirat:pacsirtát. (így ejtik Petőfi szülő-földje táján is.)

J e g y z e t . A 4-ik vsz. 5. sorá-ban : » . . . de más igyék vizéből*helyett első fogalmazásban: »beló'le«volt.VII. >ltt van az ősz, i t t v a n

ú j r a . . .«8. vsz. 1—2. sor: 74 .78 . 79.

82 : ». . . . ülj le mellém, ZTij itt ad-dig szótlanwl; 58. 61. és kézirat: »üljle mellém, Ülj itt addig szótlanul.«

VIII. > C s a t a d a l . «J e g y z e t . A 4. vsz. 2-ik sorá-

ban : »Lelőtték a pajtásomat* helyettelső fogalmazásban : »Szomszédomat <állt. —

IX. >F i a m s z ü l e t é s é r e . *2. vsz. 1—2. sor: 74—82: üd-

vözöllek; 58. 61. és kézirat: üdve-zellek.

8. vsz. 2. sor: 74—82: Nembííswlva; 58. 61. és kézirat: Nem-bllslllva (kötőjellel).

1849-ből: I. >Cs a t á b a-n.«2. vsz. 5. sor: 74—82: >A

sora . . .« ; kézirat: ->A sűrű . . .«4. vsz. 2. s.: 74. 79. 82: twzár;

78. és kézirat: tüzár.J e g y z e t . E költemény a po-

litikai viszonyok miatt az 1858. és1861. kiadásokban még nem voltközölhető.

II. »P a c sí r t a sz ó t h a l l o km egi .n t . . . « . - '

A czím és 1. vsz. 1. sor: 58.

©BCU Cluj

173 SíöYegjavítás Petőfi Kó'ltenÉiyettei. 174

6 1 : pacsirta; 74—82 : pacsirta; kéz-irat: pacsirta; ellenben a 8. vsz. 1.sorában így: »Dalolj, pacsirta.«

5. vsz. 2—4 sor: 78. 79. 82:virít — lombjait; 58. 61. 74. és kéz-irat: virit — lombjait.

7. vsz. 1. sor: 74—82: üdvös-sége; 58.61. és kézirat: üdvessége.

J e g y z e t . A 4-ik vsz. 3-ik so-rában : »Az a sok jó, mit . . .« he-lyett első fogalmazásban : »melyet.*— Az 5-ik vsz. 3-ik sorában : >má-moros* olvashatlan törlés fölé vanírva.

III. » V a j d a - H u n y a d o n . «1. vsz. 3. sor és 9. vsz. 1. sor:

74—82: üdvözölve; kézirat: üdve-zelve.

12. vsz. 1. sor: 74—82: szelle-medről ; kézirat: szellemedről.

J e g y z e t . Az 1858. és 1861-iki kiadásokban nem jelent meg.

IV. > S ' z ü l e i m h a l á l á r a . *2. vsz. 7. sor: 7 4 — 8 2 : »Mert

körwlöveztek . . . « ; 58. 6 1 . és kéz-irat: »Mert körülöveztek . ...«

J e g y z e t . Az 1. vsz. 3-ik so-rában : > Nincs köszönet benne* he-lyett első fogalmazásul ez áll: » Csak-hogy nincsen é . .« A 6-ik vsz. 4-iksorában : »Sírkeresztetekkel* alattelső fogalmazásul: »A kicsiny ke-reszttel* van írva.

Az 1847—49. időközben írt, sgyűjteményembe fölvett többi kisebbkölteményben csak lényegtelenebb he-lyesírási » variáns«-ok vannak, melye-ket e helyen mind feltüntetni a térszűke sem enged.

A nagyobbak közül, mivel »J á-n o s v i t é z * kézirata a múzeumilevéltárban nincs meg, ezúttal csak a»B o 1 o n d I s t ó k * szövegét vizs-gálom, egybevetve a kézirat és az «d-dig is említett hatféle kiadás szövegénkívül a legelső közlésével, mely a költő

társszerkesztésében kiadott É l e t k é -p e k 1848. 2—3. sz. jelent meg. Eszöveget röviden: Ék-val jelölöm.

1. vsz. 1. sor Ék: »Jön biz' a tagad-hatlaim ; 78. 79. 82: Jön biz' a, ta-gadfeasíösílan; 58. 61. 74. és kézirat:»Jön biz a, tagadhatatlan.^

23. vsz. 2. sor: Ék: Ha ezéjét . . .« ; 58—82. és kézirat: »Haaz éjét . . .«

44. vsz. 1. sor: Ék: »És ezért,mert este van«; 78. 79. 82.: *Ép'.azért . . . .« 58. 61. 74. és kézirat:»Ép azért, mert . . . .«

56. vsz. 2. sor: Ék: «Ekképengondolko2iék« ; 58—82. és kézirat:»Ekképen gondolkodék.«

68. vsz. 3. sor; Ék: »Ha te res-telesz beszélni*; 58. 61 : restelsz; 74.78. 79. 82: r&stellesz; kézirat: »Hate resteleSZ beszélni.*

70. vsz. 2. sor: Ék: »Éjszak, dél,kelet, nyugot« ; 58—82. és kézirat:nyugat.

71. vsz. 3. sor: Ék: > ekképszólt* ; 58—82. és kézirat: ».,.. ek-kép válaszolt*.

72. vsz. 1. sor: Ék: »Óh!uram,ne mondd azt. . .« ; 58—82. és kéz-irat: ». . . . ne mondd ezt.*

75. vsz. 3. sor: Ék. 6 1 : »Hogyágán a boldogság...*; 58. 74. 78. 79.82 : ágain; kézirat: »Hogy ágán...«

78. vsz. 2. sor: 79: »Ott fönnszüleitem az égben*; 58—82. és kéz-irat: »..-.. született az égben*, j

90. vsz. 4. és 92. vsz. 1. sor:Ék: kétség&e esés ; 58—82. és kéz-irat: »kétségb' esés.«

91. vsz. 2. sor: Ék: »Minthogyez nem más« ; 58—82: ^Minthogyaz . . .«; kézirat: »Minthogy ez nemmás.*

98. vsz. 2. sor: Ék. 58. 61. 74.78. 82: »És ez oly bwszer, mitül—« ;78: bwszer; kézirat: bűvszer.

©BCU Cluj

175 Költemény Petin Sáuiorloz. 176

131. vsz. 2. sor: Ék. 58: »Vantehát, ki engemet szeret«; 61. 74. 78.79. 82. és kézirat: ». . . . ew^eitl isszeret.«

138. vsz. 3. sor: Ék. 61 : »Me'rtis volna ?« 58. 74. 78. 79. 82 :»Miért...« ; kézirat: »Mórt is volna ?«

143. vsz. 4. sor: Ék. 58. 6 1 : »Sbeballagott hajlokába« ; 74. 78. 79.82 : ». . . hajlékába« ; kézirat: ». . .hajlokába«. (rím: utána.)

14(3. vsz. 4. sor: Ék. 74. 78. 79.82: »Isten hozzád, ifjú lyány«; 58.61. és kézirat: ». . . . ifiú lyány.«

157. vsz. 2. sor és 159. vsz. 1.sor: Ék. 58. 61 : hajnalonke'nt, regge-lenként; 74. 82; hajnalonként, regge-lenkmt; 78. 79: hajnalonkent, regge-lenkmt; kézirat: hajnalonként, regge-lenként.

175. vsz. 4. sör: Ék. 61. 74. 78.82: »Ő nékik több örömet« ; 58. 79:>Ő neki « ; kézirat: »Ő nekik «

179. vsz. 2. sor: Ék. 58: »Sférje játszik a kis fiúval. —« 61. 74.78. 79. 82. és kézirat: ». . . . a kétfiúval. —«

1. J e g y z e t . A 60. vsz. 2. és4. sorában: »Sem birná el, annyitfecsegett ott, —• Néha még — urambocsa'! — mosolygott* —• helyett el-ső fogalmazásul így volt: ».... annyitfecsegett, — . . . . uram bocsa'! •—•nevetett«.

2. J e g y z e t . A költemény elsőkiadása (Életképek) versszakos felosz-tás nélkül van nyomtatva, úgy látszik,tisztán helykímélésből, mert a rövidsorú versszakok egyes sorai több helytnagy kezdőbetűvel, de egy sorba van-nak írva. A későbbi kiadásokban visz-sza van állítva a versszakos felosztás;így van a kéziratban is, tehát egyedülez a helyes.

Dr. Badics Ferencé.

KölteményIX.

Petőfihez.*Martius 16-dikán 1847.

A nép világán hosszú éj borongott,Ez éjnek réme : a nép önmaga !Halvány sugarak égtek távolában ;De melly világot terjeszthet lakábanAz éjnek nem volt ollyan csillaga.

Nehéz, nehéz az utat feltalálniA melly a népnek leikéhez vezet,

Petőfi Sándorhoz.Mert a csalódás hosszú bánatánakSúlyos kövéből készített magánakMegtört bizalma takaró mezét.

Egy magnak kellett itten eltévedni,Mit a teremtés első hajnalánIsten kezéből elragadt a sorsvész —Mert nem nyügzé le ezt az alkotó ész -S e magból lett egy villámocean.

* E költeményt Szelestey, mint a márcz.16-dikára vonatkozó megjegyzés-mutatja, abbólaz alkalomból írta, midőn Petőfi Összes köl-teményei megjelentek. Ezek, mint a Pet. muz,188!). 13. 1. álló jegyzet matatja, márcz. lő—16-án jelentek meg a könyypiaczon s ezekből alegelső példányokból juthatot*. Szelestey kezé-hez egy, mely e költeménye megírására han-golta. Megjelent H a z á n k 1817.'I. 170. I. 43.sz. ajir. 10. F. Z,

Egy oceanf, melly át zúg a világon,S mellynek szivében emberjog terem,Melly nem tűr bűnt és nem tűr balgaságotÉgő pokollá gyújtja a világot,Ha győzni nem fog a jobb érzelem.

0, üdvezellek a jogérzelemnekNagy óceánja, lángoló kebel 1Melly az erényt hűn gyöngyödül öleltedS egy óriási szirtté felneveltedAz égi költészet szentségivel.

©BCU Cluj

177 P e t i orosz fordítója. — Mátok a x-ek társilatáloz. 178

S te költő! kit e tenger istenévéEmeltének fel a jobb végzetek,Hogy légy tűzoszlop az éj vándoránakTeremts világot e népnek s hónának:Milly üdvösség, hogy hozzád léphetek!

0, addj egy cseppet égő tengeredből,Melly óriásként rombol és teremt —*Hadd adjak hangot a varázs igének;„Hódolni kell e kor s z e l l e m é n e k ,V é g e s ne korlátoljon v é g t e l e ü t i "

Szelestey Lász ló.Közli: F. Z,

Petőfi orosz fordítója.E czímmel a „Vasárnapi Új-

ság" f. évi 14-ik számában SzabóEndre Mihajlova Nikola-jevna Olga Petőfi-fordításaitösmerteti, a melyek a „VjesztnikJevropy" czímü orosz folyóirat-ban jelentek meg. A fordítások-hoz Francois Coppée francziaszövegét használta, de e szövegsem lévén hű az eredetihez, ter-mészetes, hogy az orosz fordítá-sokból is nehezen lehetett Petőfivalamelyik költeményére ösmer-ni. Szabó Endre ez okból fölaján-lotta az írónőnek, hogy magyariöltőktől, oroszul úgynevezett„fehér versekben" (azaz: nem

rímelő sorokban) lefordít neki né-hány költeményt oroszra s a vers-lábakat és idomokat is lekótázzahozzájuk.

Nikolajevna Olga — a mintSzabó Endre írja — örömmel fo-gadá az ajánlatot s minden leve-lében szinte superlativusokbanemlékezett meg Petőfiről. Szabóaztán el is küldé neki egyebekközt a Petőfi „Távolból" ez. köl-teményét is. A „Vjesztnik Jevro-py"-ben megjelentek közül a:„Ha az Isten ekkép szólna hoz-zám . . ." kezdetűt tartja sikerül-tebbnek.

Cs, Gf<

Adatok a X-ek társulatához.„Petőfi törekvései egy irodal-

mi társulat létrehozására" czímalatt az Erdélyi Múzeum bölcse-leti szákosztályának 1888-diki fo-lyamában egy értekezést adtamközre, melyben lehetőleg feldol-goztam az e kérdésre vonatkozóösszes adatokat, melyek akkorrendelkezésemre állottak. Azótamég egy pár adatot találtam sezeket kiegészítésül közlöm, an-nál is inkább, mert hely szűkemiatt az összes, ott már feldolgo-zott anyagot itt újra közölni nemlátszik szükségesnek. Az itt köz-lendő pár új adat nem fogja az

ügyet új világításban tüntetni fel,csak megerősíti az ott mondotta-kat. Mindhárom adat a P e s t iD i v a t l a p 1846-diki folyamábanjelent meg, az Obernyik és VahotI. nyilatkozata a 28. szám (jul. 11.)hátulsó borítékán, a harmadik u.ott a 47. számban, a 934. lapon(november 21-ón).

A Vahot nyilatkozatáról csakazt jegyzem meg, hogy az nemcsupán Obernyik nyilatkozatára,hanem mindazokra a szemrehá-nyásokra, melyeket a X-ek tetteks egyszersmind a Petőfi által szer-kesztett, de Vahottól el nem foga-

©BCU Cluj

179 AJatok a X-eK társulatánoz. 180

dott nyilatkozatra is akar egy-szerre felelet és felvilágosítás len-ni. Minderről említett értekezé-semben bőven szóltam. Világosanlátható e nyilatkozatból, hogyVahot helyre akarta ütni az általaelkövetett hibát; de a X-ek na-gyobb része nem békűlt ki velesoha annyira, hogy lapjába írjon,így pl. Petőfi épen nem.

I.

N y i l a t k o z a t .Minden félreértés kikerülésé-

re kénytelen vagyok nyilvánítani,miszerint a Pesti divatlap folyóévi 27-dik számában megjelent„Bálkirályné" ezimü beszélyem— miután a lapokban is hirdetettkötelezést az iránt, hogy jelen óvjúlius első napjától kezdve szép-irodalmi lapba nem dolgozom,megtettem: — egészen tudtom ésakaratomon kívül nyomatott kiemiitett lap czikkei köztt, s hogyvalamint eddig, ugy ezután is amondott kötelezést enakaratombólmegrontani nam fogom.

Pest július 5-kén 1846.Obernyik K á r o l y s. k.

II.V á l a s z e n y i l a t k o z a t r a .

Néhány hónappal ezelőtt 10magyar iró több hazai lapban hir-deté, miszerint ők f. évi júliustólkezdve, egymást közt tett szer-ződéskövetkeztében, szépirodalmilapba dolgozni nem fognak. Sminthogy e nyilatkozat ellenéreis lapom múlt számában a tizekközül ötnek; u. m. Degré, Lisz-nyay, Obernyik, Petőfi és TompaMihálynak müveit kiadtam, s en-nek Valódi okát a közönség nemismervén, mindkét félt vádolhat-

ja : először is a nevezett irók iga-zolásául kijelentem, hogy miutánők júniuson túl nem adtak be mun-kákat lapom számára, s a múltszámban általam közlött müveikkiadásáról eleve mit sem tudtak,ők egymás között szerződésöket,adott becsületszavukat legkevesb-bé sem szegték meg. Más részrőlazonban enmagam igazolásárakénytelenittetem azt is nyilvání-tani, miként bizonyos, kötelezett-séggel járó magánviszonyok kö-vetkeztében, mellyek köztem s anevezett irók közt fenforogtak,meggyőződésemnél fogva jogottarték még július előtt beadottmüveiknek lapomban bár mikorleendő kiadására, annyival is in-kább, mert június hó lefolyván,tettlegesen egyik sem vette visz-sza tőlem kéziratát. —Egyébiránt,noha a tizek némellyikétöl mégmost is birok egy pár kéziratot,mindazáltal ezeket kiadni ezentúlcsak azért sem akarom, ne hogya köztük kötött szerződés erejétcsak némileg is gyöngíteni akarnilátassam.

Pest, július 5. 1846.Vahot Imre.

in.„Budapesti Szemle" rovatban

934. 1. 1846. 47. sz.:„(Azon 10 m a g y a r író),

kik a czélból egyesültek, hogydolgozataikat önállásu füzetekbenbocsássák közre, miután vállala-tuk több akadály miatt létre nemjöhetett, megszüntetve kötelezett-ségűket, elhatározák — a Honde-rűt és Merkúrt kivéve — a többiszépirodalmi lapba, tehát az Élet-képek- és Divatlapba dolgozni.Mi ismét szívesen üdvözöljük őket

©BCU Cluj

181 Kortársai bírálatai Petó'fl mííveirol. 182

házunknál, hol vendégeinket t. i.lapunk olvasóit, érdekes müveik-kel gyakran igen jól muiattaták.— Ha a roszak egyesülnek a jók

ellen: a megforditott viszonyt kellgyakorlatba hozni, — s a jó ügydiadalmaskodni fog."

Ferenczi Zoltán.

A kortársak bírálatai Petőfi műveiről.Az alább közlendő bírálatok a Pesti

Divatlap 1845. folyamában jelentekmeg; mindkettő az „I r o d a 1 m i leve-lek C o n s t a n c z i á h o z " ez. czikk-sorozatban bizonyos S z e v e r i n-től, kialatt talán S z o n t a g h G u s z t á v o tkell keresnünk; de egészen biztosannem tudom, hogy Ő volt-e? Közlömegészen teljesen mind a kettőt, mintmelyek igen szép bizonyítékai a költőiránt táplált rokonszenvének, szerete-tének, meg annak is, hogy Petőfitmegértette.

III *P e t ő f i r ő l á l t a l á b a n .

(Pesti Divatlap. 1845. II. 27. sz.október 2-án, 858. 1.)

Igen örülök, hogy kegyed véle-ménye Petőfiről az enyémmel nagy ré-szint egyező. — Bátran ki lehet mon-dani, hogy ő valódi lángész. Hibáknélkül ő sincs, mert gyarló, halandó,esendő ember, de azért tűzlelke magasszárnyalatával, villámként tört magá-nak s a j á t, ön á l lású utat a magyarirodalom egén, s most már a legfénye-sebb, legnagyobb csillagzatok közt ra-gyog ő itt, hideg gúnymosolylyal te-kintve az apró, hulló csillagocskákirigy kacsintásait. Petőfi legnagyobbhibája az, hogy úgy ir, mint szive érez,agyveleje gondolkozik, — oh pedigtudja kegyed, milly nagy bűn ezt ten-nie, a finom világ zsarnoki convenien-tiáinak tudta s éngedelme nélkül ? —Petőfi legnagyobb hibája az, hogy atermészet egyszerű utján halad; mond-

* I—H. i. Bst.-Muz. 1889 98—102.1.

ja hát kegyed miként boldogulhatna őezen elmüvelt, természetlen világban,hol Shakespeare, Gőthe és Vielandbizonyos nemesizlést, finomságot affec-táló uracsok és hölgyecskék által,nyersnek, durvának, goromba tökfil-kónak neveztetik, noha ők Nestroyvastag aljasságait, s Paul de Cook si-kamlós regényeit suttómban a legna-gyobb gyönyörrel nyeldesik. És nemborzasztó vétke-e az Petőfinek, hogy ő— a nép nyelvén szól ? — Csodálom,hogy ezen demokratiai merényért mégeddigelé hűtlenségi pörbe nem idéz-tették azon ügyvédszellemű irók, köl-tők, (?) kik azt tartják költői nemesí-tett nyelvnek, s jó izlésű beszédnek,melly minden harmadik szavában:„r e z ge , l e n g e , b á j , p i r,t ü n d e, p i s 1 a" s több e féleczifra sallangú , de üres kifejezé-seket emleget. — S vajon édesConstancziám, nem égre kiáltó vétke-eaz Petőfinek, hogy míg más vágytársaihenyélnek, vagy prózai hivataluk utánjárnak; avagy egy 8 soros költeményösszeállításán 2 napig erőködnek: őazalatt jó kedvvel dolgozgat, s termé-keny erénél fogva egy ülőhelyen 2—3 szép költeményt képes rögtönzeni,a nélkül, hogy csak egy betűt is tö-rölne abból, mit ihletett lelkének su-gallata villámgyorsasággal hevenyésza papírra? Végre pedig milly rettentőbűn az, (kivált a többi szerkesztők sze-mében), hogy Petőfi egyedül a PestiDivatlapba dolgozik! S Vahot Imrebarátom őt a legtisztább hazafiui ér-dekből s a homályban rejtező fényes.

©BCU Cluj

188 Á Moriársat bírálatai Petőfi mfívelröl. 184

talentumnak kellő kitüntetése tekinte-téből, a vándor színészi élet nyomoraiközül kiragadta, a fővárosi élet na-gyöbbszerű színpadára lépteté, s mintnapról napra emelkedő nagy tehetsé-get, ereje szerint szellemileg, anyagi-lag pártolá, s még most is, évenkéntijó fizetésben részesíti, s nagyobb mun-káit ' is kiadja ? — Jó ízűt nevetnekegyed, ha látná a 22 éves mogorvaPetőfit, midőn néha a P. Divatlapszerkésztője — mint leghívebb védő-jénél betekint, s szenvedélyesen kel kiaz őt méltatlanul bántó világ és a rajtarágódó kritikusok ellen, mig más rész-ről az illy bántalmakat megszokottszerkesztő-barátja, egész hidegvérü-séggel vigasztalja őt, illy forma taná-csával : „Ne gondolj velők, vesd megőket, ne hallgass senkire, •— csak temenj a magad utján, s te élni fogsz,még akkor is, midőn már irigyeid, rá-galmazóid rég feledve lesznek!" —S erre aztán a mogorva költő egyidőre ismét megnyugszik.

Olvasta-e kegyed Császár bírála-tát Petőfi valamennyi költeményeiről ?2

— Ha igen, akkor bizonyosan tudom,x

hogy kegyed is velem, s többekkelegyütt boszankodott azon bírálat mél-tatlanságán, s ferde, félszeg felfogásúnézetein. Petőfit egészen más szem-pontból kell felfogni, méltányolni; őnem betegesen érzelgő, üres elkopta-tott szavakkal nyögdécselő, halvérűsaloni poéta; ő az egészséges termé-szet, a nép, mi több a tősgyökeresmagyar nép költője, kinek legtöbbkölteményét úr és pór egyaránt meg-érti, lelkesedve fogadja. — Van ha-zánkban egy költői, vagy inkább ál-költői iskola, — mellynek tagjai közétartozik a nevezett Cs. bíráló is — ; smivel ő kritikája által mintegy a maga

1 Czélzás arra, hogy a J á n 0 s v i-t é z-t "Vahot adta ki. F. Z.

s Az .Irodalmi ó'rK-bén. F. Z.

iskoláját akará dicsőíteni, kiemelni,vonjunk köztök egy kis párhuzamot.Cs. és hasonmásai verseiben ritkánlehet valami egészen uj, meglepő, ere-deti főeszmét, fordulatot találni; ellen-ben Petőfinek minden költeménye egé-szen uj, egészen eredeti. Cs. és hason-másainak versei kivül czifrák, csino-sak, belül üresek; Petőfi ugyan néhapongyolán ir, de azért technikában, akülforma szép alakításában is mester,sőt sokszor egészen uj versnemben, sa legnehezebb formában is bámulandókönnyüséggel, s e mellett tartalmasánir. Cs. és társainak versein sokszorfeltűnik az erőtetett, idegen gondolat,érzelem; mig Petőfinek gazdag vers-forrása önbelsejéből természetesen fa-kad és buzog fel magas szökelléssel.Cs. és hasonmásainak versei leginkábbhomályos, érthetlen szóvirágokból füz-vék össze; mig Petőfinek legmélyebbgondolatai is kristálytisztán átlátszók,könnyen felfoghatók, egyszerűen szé-pek. Cs. és hasonmásainak versei sze-liden, finoman érzelgŐk, de eszme éssziv nélkül; Petőfi néha ugyan ke-mény, szilaj kifejezéseket is használ,de magas phantáziával s forró érze-lemmel. Cs. és hasonmásainak verseinaz idegen, betanult nyelvek szellemeömlik el kiválólag; mig Petőfi költe-ményeinek nyelve tiszta, eredeti, tős-gyökeres magyar. — Cs. és hason-másai annyira egyoldalúak, hogy aligtudnak egyébről mint a szerelem és hazauntatásig megénekelt tárgyairól epe-dezve, sopánkodva zengicsélni; Petőfiellenben a legkülönfélébb, s még alegkisebb tárgyat is érdekesen éneklimeg, változatos sokoldalúsága valóbancsodálandó; ő majd vig, játszilagenyelgő, majd komoly, sötét; egyszerkedélyes, gyöngéd, máskor zordon,keserű; majd kedvesen, lágyan (denem kórságosan) ömledező, majd is-mét élesen-metsző, gúnycsipŐs; néha

©BCU Cluj

185 kortársai bírálatai Petőn míveiiffl'. 186

gondolatival mint a fecske alantröpül,s vidámon fürdik meg a mindennapitárgyak homokjában, majd ismét ra-gyogó képzeletével sasszárnyakonemelkedik fel a nap és csillagok hó-nába. Szóval, mig Cs. et comp. verseihidegen hagynak bennünket: Petőfiközönségét költeményei varázsával átmeg áthatja, megnevetteti, könnyekreindítja, fölingerii — gyakran önmagaellen is, majd ismét megengeszteli,fölviditja, jóra és szépre tanítja, a ter-mészet tiszta forrásához ügyekszikvisszavezetni, lelkesedésre gyújtja, el-érzékenyiti, keservre hangolja, öröm-es kéjre hevíti, majd élethű képeketmutató tükröt tart elébe, majd ismétfelragadja őt egy ismeretlen tündérvi-lágba, mellynek illatos virágai közé sze-retriők eltemetni bűvölt szellemünket!— Illy nagy és olly sokféle hatástidéznek elő Petőfi költeményei mind-azokban, kik, a láng leikével önállóutat tört, s a maga nemében nálunkmost páratlan ifjú költő iránt jó indu-lattal viseltetnek, s őt mint költőt, anetalán gyarlóbb, s a műveltebb tár-sas élethez simulni nem akaró privátembertől, méltányosan megkülönböz-tetik.

Petőfi fölötte ingerlékeny termé-szetű, s innét az, hogy mivel többszörméltatlanul bántották, olly kifejezése-ket használt ellenei irányában, mely-lyek azt látszottak mutatni, mintha őigen elbizptt volna. Pedig higyemeg kegyed — ki Petőfit némilegszinte elbizottnák tartja — ő csak ere-jét, önbecsét férfiasán, álszeméremnélkül erező ember, s csak az a baja,hogy, mint más simább, förtélyosabbtársai, álszerénységet nem tud affec-tálni. Ismerek én néhány magyar ver-selőt , ki Petőfinek nyomába semhághat, s mégis a legnagyobb elbizott-ság-, pöffeszkedés- és dölyffel ül a tü-relmes pegazuson, csakhogy ezen

gyöngéjét a világ előtt ügyesen tudjarejtegetni; a világ pedig külszinbőlitél. — S leginkább az illy középszerű,fanyar tehetséggel biró irkászok, s amindenben gáncsoskodó kntikastereküldözik, s rágalmazzák Petőfit; mighazánk legfinomabb tapintatu, legala-posabb itéletű bírálói, millyenek Sche-del Ferencz és Szemere Pál, minden-kor a legnagyobb méltánylattal emlé-keznek a lángeszű Petőfiről (az első aBudapesti Híradóban, az utóbbi csakprivát körökben, de mindig lelkese-déssel, elragadtatással). Hiába akarjáktehát Petőfi örökzöld koszorújánakleveleit lerágni az apró hernyók, —ők hasztalan erőködéseik közepeit lefognak hullani az élet fájáról a feledéssirjába, s az általuk sárral dobált költő,a méitányosabb utódok előtt sértetle-nül s győzelmesen álland a halhatat-lanság csarnokában.

Ez az én igénytelen véleményem,melly egyszersmind részrehajlatlan is,mert mint kegyed legjobban tudhatja,engem Petőfihez semmiféle önérdeknem köt; ő nekem se nem használhat,se nem árthat.

S z e v e r i n .VI.

S z e r e l e m g y ö n g y e i r ő l .(Pesti Divatlap. 1845. II. 33. sz.

nov. 13. 1104. 1.)Végre, midőn ez alkalommal

van szerencsém kegyednek Petőfi„ S z e r e l e m g y ö n g y e i "czimű legújabb költeményeit megkül-deni: lehetlen azt némi eszmekiséretnélkül kegyed gyöngéd kezeibe juttat-nom. — Jól tudjuk mindnyájan, hogyPetőfi az ellene intézett legújabb meg-támadásokat, szó nélkül hagyá, hanemközelebbről ismerve öt, azt is jól tu-dom én, miként a méltatlan kisebbíté-sek nyilzápora közepett, nagy dolgotforralt magában, s épen ekkor lob-

©BCU Cluj

187 Adatok a Petői úvMt megjelenéseiéi. 188

bánt fel szivében a szerelem legtisz-tább lángja egy olly derék hölgy iránt,kiben a külső szépséggel ritka hon-leányi lelkesedés párosul, ki a köz-ügyek, különösen irodalmunk iránt,— épen ugy, mint kegyed, a legna-gyobb részvéttel viseltetik. És ezenhölgy megismerése szolgált a felin-gerlett kedélyű költőnek legjobb al-kalmul, nagyszerűen bebizonyítani azt,hogy olly magasan repülő költői ge-niussal bir, melly előtt a sárga irigy-ség elpirul, s a szőrszálhasogató birá-rálat rágalomszava elnémulni kényte-len. Azon, az Irodalmi őrben megje-lent alaptalan vádat, melly Petőfi sü-lyedését, alábbszállását emliti, költőnkmivel sem czáfolhatta volna meg job-ban, mint ezen legújabb művével,melly felül áll minden gáncsoló bírá-laton, s az ifjú költő iránt mindenkit,barátot és ellenséget egyformán, alegnagyobb csodálatra ragad. A Sze-relem ezen gyöngyei, egytül egyig alegérezőbb kebel tengerének mélyébőlfelhozott nagybecsü gyöngyök. —Mintha maga a szerelem istene sirtavolna azokat ki legszebb öröm- és fáj-dalomkönyüiben; — olly gyönyörű,tarka játszi színezetű, drága gyöngy-füzér ez, melly csak az első tündér,vagy csak a legszebb és legjobb hölgy

kebelére illenék. — Ezen gyöngyök-ben a legragyogóbb phantazia, a leg-különbözőbb eszmék és érzelmek dús-gazdag csapongása, a legfinomabbgyöngédség, mondhatlan kedves naiv-ság, kellém, báj, erő és lágyság, min-den legkisebb beteges érzelgés nélkül,kedélyes öröm és sötét fájdalom, szó-val a lángoló phantazia és érzés tö-mérdek sokoldalúsága csodálatos mó-don összpontosul. E gyűjteménybenminderi vers új és eredeti, s majd alegmagasabb lyrai szökellés, majd is-mét játszi éles epigrammi tűnik fel ben-nök sajátosan meglepőleg. A legme-legebb szív habzó és forrongó vérébőlmerültek föl e gyöngyök, s épen azértolly szívhezszólók. — Gyöngyei lehet-nének azok nem csak a magyar, de aműveltség bármilly magas fokán állóirodalomnak. — Legyen áldott azonlelkes honleány, ki költőnk szíve fene-kéről a Szerelem ezen dicső Gyöngyeií— napfényre hozá.

Ismerve kegyed gondolkodásmód-ját, érzelmeit: egy pillanatig sem két-kedem, hogy nézeteim kegyednél yisz-hangra fognak találni; s mások ítéle-tével mit sem gondolok. —

S z e v e r i n .Közli: Ferenczi Zoltán.

Adatok Petőfi műveinek megjelenéséhez.XIII. „Összes költemé-

nyek" ez. rovathoz:Hazánk (1847.1. 80.1. 20. sz.

febr. 16.) így ír róla:„— Petőfi Sándor, derék dol-

gozótársunk, összes verseit egypompás kötetben, jól talált aroz-képével együtt kiadni fogja. Le-end.-e egy igaz magyar hölgy, kie keűvencz költőjének becses mü-

vét sajátjává tenni ne akarná?Még a német viszhang is aztmondja rá: ,ná!' (nem.)"

Ugyanott (131. 1. 33. szám,mart. 18.)

„ — Petőfi barátunk e lapokszerkesztőjét, s humorban mégeddig ugy sem igen dús lapját,egy humoristicus czikkel tetteszegényebbé. Ő t. i. a szerkesztő,

©BCU Cluj

189 Vonattozásoi Petőire. 190

mint maga beszélé, egy aláírásiívvel t iszteltetvén meg Petőfi leg-újabban kiadandó költeményeire,egy Fresco-képet akart írni eczim a la t t : , E g y e l ő f i z e -t é s t s z e d ő n e k g y ö t r e l -m e i ! ' mellyben mind azon kino-kat, elutasításokat, s egyébb (!) kel-lemetlen kalandokat vala gúny-lébe mártot t hegyes tollával le-írandó, mellyeket az aláírási ívköröztetésóvel személyesen ta-pasztaland. Azonban elkezdvénnagy jelentésű ú t j á t , az ellen-kezőről vala szerencsés meggyő-ződni, mindenütt szívesen fogad-tatva, s könnyű s mellette kelle-mes munkával csak hamar 25e l ő f i z e t ő t szerze a becsesmunkára. Persze ö azon finomtacticával élt, hogy csupán höl-gyekhez folyamodott az aláírásiívvel, kiknek keble, tudta, hogyminden szép és nemes iránt, buz-galommal, előszeretettel viselte-tik. S most ránk bizá; Győr lel-kesb hölgyeinek, ,Hazánk'ban kö-szönetet mondani a haza előttazon hő pártolásért, mellyel honiirodalmunk iránt viseltetnek, —mit ezennel telj esitni szerencsénkvan !«

Ugyanott. (160. 1. 40. számápr. 3.)

„ É r t e s í t é s . P e t ő f i

S á n d o r versei megérkezvén, at. ez. győri előfizetők tisztelettelfelkéretnek példányaiknak e la-pok szerkesztőjétöli elvitetósére.— Jelentjük egy úttal, hogy azelőfizetés 3 p. forintjával még f.hó 20-dikáig nyitva áll; azontúlegy példánynak ára 4 p. forintleend." (U. ezt 1. a Hazánk 156.lapján is, ápr. 1. 39. sz.)

Ugyanott (208. 1. 52. számmáj. 1.)

„ C s á s z á r , april 22. 1847.(Petőfi összes költeményei.) Petőfiösszes költeményei hozzánk ismegérkezónek már a napokban.Hála isten! Petőfit mi nagyonszeretjük, s áldja is meg a jó istenazt kívánjuk. — Ki ugy eltaláljaa mi hangunkat mint ő, ki öllyegészséges dalokat ir nekünk, kitmi egy olvasásra felfogunk ésmegtanulunk; kinek érzelme amiénkkel ugyanaz; ki minket ollynagyon szeret, mi ne szeressük-eazt? s ki a szolgaság földéről, holszámunkra kegyelem mannájahull szabad földre, hol a magunkkenyerét ennők, szeretne elvezó-relni bennünket, ne kérjünk-e ar-ra istenáldást? Még egyszer azisten áldja meg!" (Egy vidéki le-vél részlete e pár sor, mely alatt— lk — jegy áll.)

F. Z.

Vonatkozások Petőfire,XLVI. Pesti Hírlap. (1847.1.

244. 1. 863. sz. ápr. 15.;:„— A „Sev i l l a i b o r-

b é 1 y" tegnapelőtti újra adá-sának estéjére tömérdek közön-

ség jelent meg színházunkban.Az előadás mindenképen kielégítőés összevágó volt. Hollósy Gor-nélia k. a. Eosina szerepében ki-fejté egész szeretetreméltóságát,

©BCU Cluj

191 Vonaftozásot Petöííre. 192

s a második felvonásban Petőfi-nek egy népdalát éneklé el Eg-ressy B. szerzeménye szerint."

X L Y I I . Ugyanott. (1847.317.1. 881. sz. máj. 16.) szólván S z e -r e l m e y M i k l ó s „Magyar haj-dan és jelen" ez. alatt megjele-"nendő vállalatáról, ezt e szókkalvezeti be:

„Ha a föld isten kalapja, Ha-zánk a bokréta rajta!" mondjaPetőfi. S ezen drasticus hasonlat-ban ki van fejezve a magyar em-ber ajkának legkedvesebb vallo-mása. Extra hungariam non estvita! — kiáltanak fel apáink, mi-dőn el akarák egymással hitetni,hogy csakugyan hisznek valamit.Hitték is mindnyájan, örege ap-raja, ifja véne — mind halálig..."sat.

XLVIH. Ugyanott több hírközöltetvén arról, hogy a magyarzene a francziáknál és angoloknálhódít, így folytatja (1847. I. 402.1. 900. sz. jun.,20.):

„Mindezeknél örvendetesebb,hogy a francziák már a magyarirodalomra is kezdik vetni szemei-két. Az angolok már régebbenkezdek meg. John Bowring márezelőtt néhány évvel fordított an-golra néhány magyar népdalt, smost ismét Vörösmarty és Petőfikölteményeit szándékozik lefor-ditni."

XLIX. Ugyanott. (1847. II.269.1. 972. sz. okt. 24.):

„— E hó végén visszaérke-zik a főváros kebelébe Petőfi Sán-dor, — nem csupán ünnepelt mú-zsájával többé, miként ment; ha-nem élte boldogságával, kiváló-lag lelkes, müveit fiatal hitvesé-vel. Vezérelje őket szerencsésena gondviselés!"

Hazánk (1847.1.140.1. 35. sz.mart. 23.)

„ — A múlt vásár alatt minttudjuk Pesten honunk minden ré-szeiből az ellenzéki s conservativpártok legkitűnőbb bajnokai va-lának jelen. Pestről jövők igenérdekeseknek festik a körökbeniestéket, hol Vörösmarty, Petőfis Egressy Gr. szivemelő szavalataiszerzének a társalgásnak fűszerts élvezetet. — Petőfit a vidékiekgyönyörű verseiért , verseivelegyütt majd elnyelek, a mi ugyankár lett volna; de bizonyságaegyszersmind, hogy ő csakugyanmég ,Hiador' életében is a leg-népszerűbb költőnk!"

E rövid megjegyzés a Ha-zánk „Pesti mismás" ez. rovatá-ban van, s rá a H o n d e r űÖkörszeme ezt a megjegyzéstteszi:

„* A pesti m i s m á s igyszeszélyeskedik: „P . . . fit a vi-dékiek verseivel m a j d e l n y e -lek." — Jó appetitust!"

Közli: F. Z.

Nyomatott Gámán János örököseinél Kolozsvárt.

©BCU Cluj