28.

Petrács Zsuzsanna:

Az iskolaérettségi vizsgálat jelző szerepe a tanulási zavar veszélyeztetettség

szempontjából

Az iskolaérettségi vizsgálat lehet az utolsó olyan szűrő, ahol még a tanulmányok

megkezdése előtt lehetőség van a majdani tanulási zavarok veszélyének feltárására, és a

segítségadás megkezdésével a későbbi iskolai tanulási problémák, nehézségek megelőzésére

vagy mérséklésére. Bemutatom az iskolaérettségi vizsgálat menetét, és a feladatok értékelési

szempontjait. A tanulási zavar veszélyeztetettség szűrése szempontjából nagy jelentősége van

néhány kiegészítő vizsgálatnak. Arra a fő kérdésre keresem a választ, hogy az iskolaérettségi

vizsgálat mely feladatai alkalmasak a leginkább előre jelezni a tanulási zavar veszélyt.

I. Az iskolaérettség kritériumai

Az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges funkciók az óvodáskorban

fejlődnek a legintenzívebben. Ezek egyensúlya, működésük integrációja (egészségesen

fejlődő gyermekeknél) nagyjából 6 éves korra alakul ki, a belső érés és a családi-óvodai

nevelés eredményeként. Szomatikus, kognitív és szociális komponensek megfelelő fejlettségi

szintje szükséges.

Mely képességekre van szüksége egy 6-7 éves kisgyermeknek?

Pontos, differenciált vizuális észlelésre, ami magában foglalja az alak, forma, méret,

szín pontos felfogását. Az összetartozó részek értelmes egészként való észlelésére

(Gestalt-látásra). Megadott formák, színek megtartására, kiemelésére egy képi

környezetből. Adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerésére, megítélése.

Vizuális információk téri elrendezésére, sorba rendezésére.

Az auditív információk pontos észlelésére, megkülönböztetésére. Ez magába foglalja

adott hangok kiemelését, helyes egymásutániságának felismerését, hangcsoportok

egységbe foglalását.

Összerendezett, koordinált mozgásra, szem és kéz célszerű mozgatására.

Látott-hallott információk összekapcsolásának képességére, motoros visszaadására

(intermodális integrációra).

A rövidtávú – vizuális és verbális memória - megfelelő fejlettségére.

Szándékos, koncentrált figyelemre, minimum kb. 10-15 perc időtartamot illetően.

Megfelelő önállóságra, bizonyos fokú kudarctűrésre, másokkal való együttműködés

képességére.

Kulcsár Mihályné A tanulás öröm is lehet c. könyvében a következő dolgokban

látja a zökkenőmentes iskolakezdés, az örömteli írás-, olvasástanulás feltételeit, illetve ezek

hiányában utal a tanulási zavar lehetőségére:

Testi fejlettség: Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg

súlyú. Megkezdődik a fogváltás, mely az idegrendszer érettségéről ad tájékoztatást, az

iskoláskor kezdetét jelenti.

Ép érzékszervek: Az írás, olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás.

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés: A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást,

visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. A nehézkes ceruzakezelés

sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.

Az elemi mozgások összerendezettsége: E mozgások (pl: kúszás, mászás, szökdelés…)

pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utalnak, ami megnehezíti az

olvasás, írás tanulását (lásd fentebb Delacato nézetei).

Jó egyensúlyérzék: Bizonytalansága idegrendszeri rendellenességre utal, tanulási nehézséget,

figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart okoz.

Pontos finommozgások: A vállövnek, csuklónak, ujjaknak, mozgékonyaknak,

függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A

beszédmozgás is finommozgás.

Keresztcsatornák: Biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a

végtagjait. A fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak is függetlennek kell lennie

egymástól. Ha ez nem történt meg, nehezített az írástanulás: a gyermek nem csak a kezével ír,

hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges

mozgások sok energiát emésztenek fel.

Testséma: A hiányos testséma nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan

személyiséget eredményezhet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a

pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.

Kézdominancia: Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult kézdominanciával

rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás, olvasás

elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz vezethet.

Lábdominancia: A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes

oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével.

Szemdominancia: Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali szem használata

átállíthatja a kezet. Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek fel

betűket, szótagokat. Lassúbb lehet náluk a szövegértés és a felidézés.

Füldominancia: Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata

maga után vonhatja a lassúbb, pontatlanabb beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék

gyengeségét, esetleg dadogást is okozhat.

A szemmozgás koordináltsága: Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál,

következménye látótér kiesés, olvasás-, írásnehézség lehet.

Jó térérzékelés: Nem azonos a térirányok felismerésével. A bizonytalan térérzékelés esetén a

gyermek nyugtalan lehet, indokolatlan félelmekkel, ami agresszióban nyilvánulhat meg. A

hipermotilitás és figyelemkoncentráció mögött is gyakran ez a probléma húzódik meg.

Térirányok felismerése térben és síkban: Fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. A

bizonytalanság betű-, szótagcserét, visszafelé olvasást, tükörírást eredményezhet.

Reprodukáló képesség térben és síkban: Az olvasás, írás előfeltétele, hogy a gyermek le

tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy síkban alkotott mintát.

Soralkotás, sorritmus folytatása: Az írás térben meghatározott rend, szabály szerint alkotott

sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. A térben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen

az írás, olvasás megtanulása.

Szem – kéz koordináció: A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a

szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt

szövegre néz. A perifériás látását használja.

Az iránykövetés képessége: Az íráshoz szükséges.

Biztos alak-háttér megkülönböztetés: Fontos, hogy a gyermek meg tudja különböztetni az

alakot a háttértől. Ki tudja választani a számára fontos információt.

Alak-, forma-, szín és nagyság állandóság (konstanciák felismerése): Betűfelismeréshez,

olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis-

és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni, és betű felismerési nehézségei

is lehetnek.

Gestalt látás: Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy

tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Az

összeolvasás képessége vizuális szinten.

Azonosság, különbözőség felismerése: Ez teszi lehetővé, hogy különböző

szövegkörnyezetben is felismerje a betűket.

Auditív megkülönböztetés: Helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség.

Analizáló – szintetizáló képesség: Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. A

gyermek hangokra bontja, ill. hangokból össze tudja rakni a szavakat.

Átfordítási képesség: Az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon

reprodukáljuk. Például a látott, hallott ismereteket képi formában egy jelsorral, az írással

jelenítjük meg. Fejletlensége tollbamondás után való írás nehézséget, szóban való felelés

nehézséget, rajzolás-írásképtelenséget okozhat.

Általános tájékozottság: Egy hat éves gyermeknek el kell tudnia helyezni magát az időben

és a társadalmi környezetben. Az általános tájékozatlanság bizonytalanságot, nyugtalanságot

vonhat maga után. Az új ismeretet nem tudja elhelyezni hiányos fogalmi rendszerébe, nehéz

lesz a bevésés és a felidézés.

Beszédkészség: A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A

fejletlen beszédkészség, a súlyosabb beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás,

olvasás tanulását, az értő olvasás kialakulását.

Gondolkodás: Az elemi gondolkodás (összefüggések felismerése, következtetések levonása,

ítéletalkotás…) előfeltétele az olvasás-, írástanulásnak.

Problémamegoldó gondolkodás: A túlzottan védő, óvó környezetből kikerülő gyermek

hiányossága szokott lenni. Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írás, olvasás

tanulását.

Emlékezet: A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz

emlékezetre van szükség. Hiánya nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását,

rendszerezését, alkotó felhasználását.

Figyelem: A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez.

Emberrajz: 10-12 éves korig összefüggést mutat az intelligencia fejlődésével.

Szocializáció: Nélküle lehetetlen a beilleszkedés az iskolába. Társakhoz való kapcsolódás.

Feladattudat: Fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Az iskolai munkában fontos.

Jó kudarctűrő képesség: Tudjon szembe nézni azzal, ha valami nem sikerül. Merjen és

akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad,

hiszen az a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony: Bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége.

A kognitív funkciók megfelelő fejlettsége mellett az iskola megköveteli a gyermektől, hogy

tudatosan alakítsa cselekvéseit, s ebben pillanatnyi benyomásai, érzelmei ne befolyásolják. A

szándékos cselekvés dominánssá válásának ugrópontja a 7 éves kor. A tudatos akarat

kialakulása és működése biztosítja az iskolás kötelesség- és feladattudatát, fokozza kudarctűrő

képességét. Törekednie kell arra, hogy elkezdett tevékenységeit befejezze, még akkor is.

Az iskolaérettségi vizsgálat magyarországi története

Magyarországon az 1960-as években az iskolaorvosok és az iskolákkal

kapcsolatban álló gyermekvédelmi szakemberek részéről egyszerre merült fel a beiskolázási

vizsgálatok igénye. A testi érettség szükségességét az iskolakezdéshez viszonylag korán

felismerték: 1964-ben a tanköteles korú gyermekek már kötelező orvosi vizsgálatban

részesültek. A szomatikus érettség fontossága mellett egyre több szakember vetette fel a

pszichikus és a szociális érettség elérésének szükségességét. 1968-ban alakultak meg

Budapesten a kerületi nevelési tanácsadók. Egy 1968-as rendelkezés értelmében a körzeti

gyermekorvosok a frissen megalakult nevelési tanácsadókhoz fordulhattak, ha az

iskolaérettség eldöntéséhez kiegészítő pszichológiai vizsgálatot tartottak szükségesnek.

1970-ben a Fővárosi Tanács oktatási és egészségügyi osztálya közös utasításban rendelkezett

az orvosi és pszichológiai vizsgálatról a tanköteles korú gyermekeknél. Az 1970-es fővárosi

kísérlet során az óvodákban az orvosi vizsgálatokat a gyermekorvos irányította, aki

emellett a pszichés és szociális érettség megállapításához az óvónők által végzett

folyamatos megfigyelés tapasztalatait használta fel. Amennyiben a gyermekorvos

kérdésesnek ítélte meg a gyermek iskolaérettségét, a nevelési tanácsadó szakvéleményét

kérhette. (Horányi-Hoffmann 1999.)

A nevelési tanácsadóknak a szűrővizsgálatokban való részvételi kötelezettségük

miatt egyszerű, gyors, csoportosan végezhető, a gyermek teherbírását is figyelembe vevő

és megbízható eljárást kellett kidolgozniuk. 1971-ben Hoffmann Tiborné által

összeállított csoportos vizsgálatsor a Strebel, Hetzer-Tent, Schenk-Danzinger, Szabó Pál,

Binét Ágnes féle iskolaérettségi vizsgálatok felhasználásával készült, figyelembe véve a

Binét-Simon és a Weschler intelligenciatesztek életkori standardjait. Hoffmann Tiborné a

vizsgálat céljai között a következőket nevezte meg: a feladattudat mérése, az értelmi

képességek (emlékezet, megfigyelőképesség, mennyiségegyeztetés, elemi gondolkodási

műveletekre való képesség) mérése, a mozgás- és beszédzavarok kiszűrése és a

személyisége megismerése. Utóbbit módszere a csoportos játék megfigyelése és a szülők

szóbeli és írásbeli (kérdőíves) kikérdezése volt. A vizsgálatot tanácsadás és szükség esetén

terápia követte. (Horányi-Hoffmann 1999.)

Az iskolaérettségi vizsgálatok elterjedésével elindult Budapesten az első korrekciós

osztályok szervezése. Az 1970-71-es tanévben már 16 ilyen osztály működött, 212 tanulóval.

(Horányi-Hoffmann 1999.)

Az óvodák számára a Fővárosi Pedagógiai Intézet iskolaérettségi szakbizottsága

egy megfigyelési lapot állított össze: „Szempontok a tanköteles korba lépő gyermekek

megfigyeléséhez és jellemzéséhez” címmel. Az óvodába nem járt tankötelesek

szűrővizsgálatát 1972-73-tól tanítókra bízták, ezt külön felkészítés és egy Útmutató kiadása

előzte meg. (Horányi-Hoffmann 1999) Az óvoda, illetve az iskola kérhette a Nevelési

Tanácsadó Kiegészítő Iskolaérettségi Vizsgálatát, ha a gyermek iskolaérettsége nem volt

eldönthető a fentiek alapján. A tanácsadó feladata a kiegészítő pedagógiai-pszichológiai

vizsgálat elvégzése és ennek alapján differenciált beiskolázási javaslat elkészítése volt.

A nevelési tanácsadókban jelenleg is használt és érvényes vizsgálati eljáráshoz

kapcsolódó instrukciós füzetet és az útmutatót Avarné Császár Ildikó és Vereczkey

Györgyné állították össze 1972-ben Budapesten. A vizsgálati eljárássor tartalmaz elemeket

a már korábban Hoffmann Tiborné által összeállított vizsgálatokból, kiegészítve egyéb

próbákkal, például a KIM próbával.

2. Az iskolaérettségi vizsgálat részei

Az óvodai vélemények áttanulmányozása

Anamnézisfelvétel, exploráció

Csoportos vizsgálat

Szünet

Egyéni vizsgálat

Megbeszélés a szülővel

Az óvodai vélemények áttanulmányozása

A vizsgálatvezető az elé kerülő, számára ismeretlen gyermek megismerésében

valamennyire támaszkodik a gyermeket jól ismerők (szülők, óvónők, fejlesztő

pedagógus) véleményére, illetve ezek a vélemények befolyásolják a döntéseit. Az óvónők

több éven keresztül foglalkoznak a küldött gyermekekkel. Látják csoportbeli viselkedésüket,

meg tudják figyelni őket a legkülönbözőbb tevékenységeik végzése közben. Nagyon fontos a

„több szem többet lát” elv alkalmazása. A gyermek érdekében az óvoda és a nevelési

tanácsadó közötti szoros együttműködésre, tapasztalatcserére és kölcsönös bizalomra

van szükség.

Anamnézisfelvétel és exploráció

A vizsgálat jelentőségteljes része. Diagnosztikus értékűek a terhesség lefolyására,

a szülés körülményeire, a szoptatásra, a kisgyermekkori mozgás- és beszédfejlődésre, a

betegségekre, az érzékszervi vagy egyéb fogyatékosságokra, az anyától való tartós

távollétre és a szociális környezetre vonatkozó adatok. Rendellenesség kialakulását

valószínűsítheti, ha a terhesség során komplikációk léptek fel (vérzés, veszélyeztetett

terhesség). Prenatális ártalmak befolyásolhatták a magzat méhen belüli fejlődését, ha az

anya anyagcsere- hormon, vagy magasvérnyomás-és ödéma (terhességi toxikózis)

betegségben szenvedett, vérszegény volt, súlyos testi vagy lelki stresszhatás alatt állt,

környezetszennyező anyagokkal került kapcsolatba (vegyszerek, mérgek, nehéz fémek,

légszennyezők), a magzatot károsítható gyógyszert szedett, intenzíven dohányzott,

alkoholizált, túlzott mértékben fogyasztott koffeint. A perinatális vagyis a szülés közben

ható károsító faktorok közül leggyakoribbak az anoxia és a hipoxia (köldökzsinór

csomó, megtekeredés, összenyomatás miatt), vérzés, fertőzések, szülési sérülés, trauma

(farfekvés, rohamos szülés, elhúzódó szülés, vaacum expresszió). Posztnatális

újszülöttkori ártalmak lehetnek a koraszülöttség miatti légzési problémák, súlyosabb

fokú sárgaság (vércsoport összeférhetetlenségnél), vércukorszint-csökkenés. Későbbi,

kisgyermekkori sérülések, súlyos, magas lázzal járó betegségek szintén okozhatnak

kisebb idegrendszeri eltéréseket, amelyek az egyébként egészséges gyermek későbbi

iskolai megfelelését akadályozhatják. A családban előforduló tanulási zavarok vagy a

gyermeknél a kialakulatlan kézdominancia szintén jelzés értékűek lehetnek.

Csoportos vizsgálat

Időtartama kb.30-35 perc. Legfontosabb célja annak eldöntése, hogy szociálisan mennyire

érett a gyermek. A többi gyerekkel együtt folyó feladatvégzésben figyelhető meg

önállósága, az instrukciókra történő odafigyelésének képessége. Ilyenkor tapasztalható,

mennyire terelik el külső ingerek, mennyire motivált a feladatvégzésre, megérti –e a

közvetett –a csoportnak adott- feladatokat. A túlzott mértékű szorongás, a szülőről való

leválás képtelensége, a bohóckodás, a figyelem könnyű elterelhetősége mind jelzésértékűek.

A csoportok ideális létszáma 4-6 fő. A gyermekek a szülőkkel a váróhelyiségben

gyülekeznek. Megismerkednek a vizsgálatvezetővel, megtörténik a kölcsönös bemutatkozás.

A gyermekeket egyszerre hívja be a vizsgálatvezető a csoportos munkához berendezett

helyiségbe. Tudniuk kell, hogy most az iskolásszerepet fogják kipróbálni. A közös munka

nagyon fontos része a vizsgálatnak, tekintettel arra, hogy ez az a helyzet, ami a leginkább

megközelíti az iskolai körülményeket.

A szociális érettség megfigyelésének szempontjai

Kapcsolatfelvétel, rapportkészség: a gyermek és a felnőtt közötti kontaktus jellegére

vonatkozik. (Hogy lép be a szobába, hogy fogadja a feladatot?)

Társakhoz való viszony: viselkedési és érzelmi megnyilvánulások a társak irányában

(asztalszituáció).

Várakozás (késleltetett utasítás megtartása): szabály elfogadás.

Munkaérettség

A szociális magatartással szoros összefüggést mutató pszichés funkció. Hetzer-Tent a

munkaérettség foka szerint különít el iskolaérett és iskolaéretlen magatartást. A magatartás

megfigyelése végigvonul az egész vizsgálat folyamán.

Iskolaérett magatartás:

A gyermek spontán a vizsgáló felé fordul, figyelmesen várja a feladatot.

Amint megkapta a feladatot, azonnal nekilát.

Szükség esetén tárgyilagos kérdéseket tesz fel a feladatra vonatkozóan.

Önállóan oldja meg a feladatot.

Munkatempója gyors, egyenletes, kitérő nincs.

Mindent elkövet, hogy a kapott feladatot megoldja, nehézségek esetén is.

Gyorsan átáll egyik feladatról a másikra.

Fáradékonyság nem mutatkozik.

Ellenőrzi saját munkáját. Spontán javít. Elfogadja a kritikát.

Iskolaéretlen magatartás:

Többször is fel kell szólítani, hogy figyeljen.

Meg sem várja a feladat ismertetését, azonnal neki kezd, vagy ellenkezőleg, csak hosszas

bíztatás után.

Gyakran, de feleslegesen kérdezősködik. (Támaszigény? Nagyotthallás?)

Sokat kell magyarázni, segíteni.

Munkatempója lassú, mással foglalkozik, babrál, firkál, kapkod.

Gyakori figyelmeztetés, bíztatás ellenére sem fejezi be a feladatot.

Nehezen áll át új feladatokra.

Fáradékonysági jelek mutatkoznak.

Önkritikája nincs, nem ellenőrzi munkáját, a vizsgáló észrevételeit nem veszi figyelembe.

A testi fejlettség megfigyelése

Szintén végigvonul az egész vizsgálat folyamán, így része a csoportos vizsgálatnak

is. A testi fejlettség megfigyelésének szempontjai:

Az alakváltozás megtörtént –e? (Fül-próba: a gyermek egyik karjával a feje fölött

átnyúlva eléri –e az ellenkező oldali fülét?; 17-18 kg fölötti testsúly, 110 cm-t meghaladó

magasság. Fogváltás elkezdődött –e?)

Kezesség: A lateralizáció kialakult, vagy bizonytalan (kétkezesség), esetleg keresztezett

dominancia?

Téri tájékozódó képesség: Stabil testséma, jobb-bal megkülönböztetése saját testen, saját

testhez viszonyítva térben, téri irányok észlelése és ehhez való alkalmazkodás.

A finommozgások és a nagymozgások pontossága, koordinációja, a vizuomotoros

koordináció szintje

Érzékszervek működése: Ép hallás, látás?

Általános egészségi állapot: fizikai terhelhetőség, fáradékonyság, vegetatív tünetek?

A csoportos vizsgálat feladatai

Ember, fa, virág rajz

Az ábrázoló kifejező készség egyik próbája. A finommozgások színvonaláról, az ismeretek

rajzbeli alkalmazási képességéről, a vizuomotoros koordináció működéséről ad képet.

Értelmi, érzelmi és motoros képességekre lehet következtetni általa. Érzékeny mutatója

a minimális idegrendszeri sérülésnek, az éretlenségnek, a lateralizációs zavarnak.

Értékelési szempontok: eszközhasználat (papír, ceruza), önállóság, vonalvezetés, kezesség,

térorientáció, témák rajzolási sorrendje, ábrák részletgazdagsága.

Szegélydísz (Strebel-Réti III)

A munkaérettség, monotóniatűrés, vizuomotoros koordináció próbája.

Értékelési szempontok: ismeretek (geometriai formák neve), feladatmegértés, feladattudat,

feladattartás, figyelem, mintakövetés (visszatérő hiba, tükrözésszerű sorrendi hiba),

fáradékonyság, kezességi és lateralizációs problémák (egymásba rajzolt, tömörített minták),

kör rajzolásának iránya, alkalmazkodás (papírforgatással vagy anélkül dolgozik –e)

munkatempó, várakozási tolerancia, formai kivitelezés, elhelyezés, mérethűség, önállóság,

mennyiségi kivitelezés.

Mennyiségek szimultán felfogása (Strebel- Réti: VIII)

A mennyiségfogalom egyik próbája.

Értékelési szempontok: eszközhasználat (tempó, ügyesség, munkaérettség), önállóság,

mennyiségek egyeztetése, mennyiségek észlelése, képszerűségtől elszakadva kirakásuk,

eltapsolásuk (értelmi fejlettség, mennyiség emlékezet).

Mennyiségek akusztikus felfogása

A mennyiségfogalom egy másik próbája.

Értékelési szempontok: akusztikus figyelem, mennyiség egyeztetés hallás után (mennyiség

fogalom, hallási figyelem, mennyiség emlékezet).

KIM-tábla (Carrard próba -módosított változat)

A vizuális megfigyelőképesség és emlékezet egyik próbája.

Értékelési szempontok: eszközhasználat célszerűsége, a várakozási feszültség tűrése (szociális

érettség), térszemlélet terjedelme és esetleges oldalpreferencia, vizuális megfigyelő- és

emlékező képesség.

Sematikus ábrázolás (Hetzer-Tent VI.)

Az ábrázoló kifejező készség próbája. A vizuomotoros koordináció müködésének

vizsgálatán keresztül érzékeny mutatója a minimális idegrendszeri sérülésnek, az

éretlenségnek, a lateralizációs zavarnak.

Értékelési szempontok: az ábramásolás haladási iránya, vizuális megfigyelőképesség

(hibajavítás, önellenőrzés), vizuális percepció és reprodukció, formaminőség, tartalmi

pontosság, munkatervezés (arányos térfelosztás, célirányos vonalvezetés, pontosság),

szociálisan érett magatartás.

Késleltetett emlékezet - történet reprodukálás (Strebel-Réti VI. módosított változat)

A verbális megfigyelőképesség és emlékezet próbája. A történet meghallgatása a csoportos

vizsgálaton, reprodukálása késleltetve, a szünet után, az egyéni vizsgálat során történik.

Szünet

A szünetben szabad játék során megfigyelhető a gyermek viselkedése. Ennek

szempontjai: a gyermek társas játékhelyzetbe való beilleszkedése, társakhoz való

viszonya, társas viselkedése, felnőtthöz való viszonya, tárgyakhoz való viszonya

(játéktárgyak használatának módja), konfliktus-megoldási módja, tevékenység váltás.

Egyéni vizsgálat

Az egyéni vizsgálat feladatai

Általános tájékozottság (Dr. Szabó Pál kérdései, módosított változat)

Értékelési szempontok: Rapportkészség (verbális kontaktusfelvétel, szociális érettség),

ismeretek, relációk ismerete.

Történet visszahallgatás (Csoportos vizsgálat 7.: Késleltetett emlékezet)

A verbális megfigyelőképesség és emlékezet próbáján belül a késleltetett emlékezet

próbája. A történet meghallgatása a csoportos vizsgálaton történt, a reprodukálása az egyéni

vizsgálat során.

Értékelési szempontok: A felidézésre való beállítódás (hárítás, erőlködés, konfabuláció),

feladatérettség. Beszédkésztetés. A felidézés módja (Mozaikszerű vagy logikai sorrendben?),

figyelem, gondolkodás, megőrző emlékezet, fantázia, akusztikus felfogó képesség (hallás),

érzelmi megnyilvánulások, érdeklődés, mimika, a beszéd formai sajátosságai (beszédhiba).

Műveletek a 6-os számkörben

A mennyiségfogalom próbája.

Értékelési szempontok: Színlátás, kezesség, mennyiségfogalom (Adekvát eszközhasználat,

műveletek fejben való elvégzése vagy csak pálcikák leszámolása, próba-szerencse viselkedés)

Mennyiségi relációk

A mennyiségfogalom próbája.

Értékelési szempontok: A több-kevesebb fogalmát ismeri és alkalmazza –e?

Formaemlékezet és reprodukció

A vizuális megfigyelőképesség és emlékezet próbája.

Értékelési szempontok: A rész és az egész változó viszonyának észlelése, formapercepció,

térorientáció, iránytévesztés, analitikus-szinkretikus gondolkodás fejlettsége, szinkretizmus,

téri fogalmak értése és alkalmazása, vizuális emlékezet, konstruáló ügyesség (mozgás

összerendezettség).

Képolvasás (Binet szembekötősdi kép)

A beszédkészség próbája.

Értékelési szempontok: Értelmi fejlettség, beszédfejlettség, a mondatalkotás színvonala,

oksági összefüggések felismerése, projekció, érzelmi reakciók, kiegyensúlyozottság.

Problémamegoldás gyakorlati élethelyzetben (HAWIK 2.)

Gondolkodási próba.

Értékelési szempontok: Gyakorlati élethelyzetekben való tájékozottság, ügyesség, önálló

problémamegoldás (szociális érettség).

Analógiás gondolkodás (Binet 6.b. bővített változat)

Gondolkodási próba.

Értékelési szempontok: Általános ismeretek, a dolgok közötti analógiás összefüggések

felismerése és alkalmazása. Lényeglátás (értelmi fejlettség).

Kauzális gondolkodás képrendezéssel (Strebel-Réti IX. mód. vált.)

Gondolkodási próba.

Értékelési szempontok: Figyelemterjedelem. Oksági összefüggések felismerése,

megfogalmazása, alkalmazása. Értelmi fejlettség. Érzelmi megnyilvánulások.

Analitikus-szintetikus gondolkodás, mozaik kirakással (HAWIK 9. mód vált.)

Gondolkodási próba.

Értékelési szempontok: Eszközhasználat (motoros ügyesség, értelmi képesség),

feladatérettség (önállóság), kivitelezés, munkatempó.

Mondatismétlés (Binet, VII.e.)

A verbális megfigyelőképesség és emlékezet próbáján belül a közvetlen

mondatemlékezet próbája.

Értékelési szempontok: Figyelemterjedelem, akusztikus felfogóképesség, beszédmegértés és

reprodukció.

Megbeszélés a szülővel

A vizsgálaton megszülető vélemény nem csak annak megállapításáról szól,

alkalmas-e a gyermek arra, hogy iskolába menjen, vagy sem. A vizsgálatvezető elmondja

a vizsgálaton a gyermek viselkedéséről, képességeiről, készségeiről szerzett tapasztalatokat,

összefoglalja az egyes feladatokban nyújtott teljesítményét. Fejlesztő foglalkozásokat,

pszichoterápiát javasolhat. Indítványozhatja a gyermek további logopédiai,

gyermekpszichiátriai vagy neurológiai kivizsgálását. Tanácsot adhat a gyermek

napirendjére vonatkozóan, megbeszélheti, hogyan lenne célszerű a szülőnek a

továbbiakban foglalkoznia gyermekével. Felhívhatja a szülő figyelmét a várható iskolai

nehézségekre, és ezek türelmes kezelésére.

A beiskolázási javaslattétel legtöbbször „általános iskola 1. osztálya” vagy

„további óvodai nevelés”.

A nagyon súlyos elmaradást mutató gyermekek esetében felmerülhet az értelmi

fogyatékosság gyanúja. Ilyenkor a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottságot kérik fel további vizsgálatra.

Amikor a gyermeknél olyan részképesség-gyengeségeket, figyelemproblémát,

diszharmonikus személyiségfejlődésre utaló jegyeket fedeznek fel, melyek nem értelmi

elmaradás következményei, korábban kislétszámú - felzárkóztató osztályban történő

iskolakezdést javasoltak, mára ezek az osztályok megszűntek, így az iskolakezdéssel egy

időben az iskolai fejlesztőpedagógiai foglalkozásokon való részvételre tesznek javaslatot,

megadva a fejlesztendő területeket.

A súlyosan beszédhibás és/vagy diszlexia veszélyeztetett gyermekek logopédiai

osztályban történő iskolakezdése érdekében további logopédiai vizsgálatot

kezdeményezhetnek.

3. Egyéb vizsgáló eljárások

Az iskolaérettségi vizsgálaton egy igen jelentős döntés születik, és sokszor úgy

tűnik, hogy a jelenleg ehhez rendelkezésre álló teszt, idő és körülmények nem nyújtanak kellő

alapot a megbízható véleményalkotáshoz. A diszlexiára, diszkalkuliára utaló jeleket az

iskolaérettségi vizsgálat felszínre tud hozni, mely esetekben hasznos lehet a további

vizsgálódás.

A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások összetettek, több képességet

mérnek. Az MSSST (Meeting School Street Screening Test) jelzi az észlelés, a motórium

és a nyelvi készségek szintjén a várható tanulási zavart, használatával eldönthető,

szükséges- e további, pontosabb, részletesebb diagnózist adó vizsgálat. Az Inizan teszt

számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő területe: a téri orientáció, a beszéd és az

idői orientáció. Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas

feladatsort dolgozott ki Porkolábné Balogh Katalin.

A mozgáskoordinációs zavarok kiszűrésének lehetőségei

A mozgás megfigyelése: A mozgáskoordinációs problémával küzdő gyermek

bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan utánozni, végrehajtani. Gyakorta

megbotlik, elesik. A koncentrációs képesség gyengesége a mozgás terén jól megfigyelhető

a lépcsőn járásnál, az egyenes vonal melletti haladásnál, kisebb akadály átlépésénél,

átugrásánál, a gyermek görcsös testtartásában, a célirányos mozgást kísérő sok,

felesleges kapkodásban. Fel kell figyelni a gombolási, cipőfűző-megkötési nehézségekre, a

vágási, gyurmázási, gyöngyfűzési, hajtogatási ügyetlenségre, a görcsös ceruzafogásra és

főként a rajzok milyenségére.

Az átszoktatott balkezesség a diszgráfiára erőteljes rizikótényező. Szerencsére ez

ma már egyre kevesebb esetben fordul elő.

A kézdominancia-hiány agyi éretlenség következtében annál gyakoribb. A

gyermek a rajzai bal oldalát bal kézzel, a jobbot jobb kézzel rajzolja. Ez alapgondot

jelent a betűformálás megtanulásánál. A Harris-féle laterális dominancia teszt a kéz, szem

és láb dominanciáját vizsgálja. (Logopédiai Vizsgálatok Könyve) N. Galifret-Granjon

próbája szintén a dominancia vizsgálatára irányul. (Herpai, 1999)

A Bender A teszt a vizuomotoros koordinációt méri. A nagyon gyenge teljesítmény

organikus sérülést jelezhet. Ez esetben a gyermek további neurológiai vizsgálatot igényel.

Az Oseretzky-féle mozgásvizsgálat eredetileg orosz gyermekek vizsgálatára

készült, hazai változatát is kidolgozták. A mozgáskoordináció hat területét vizsgálja:

statikus koordináció, dinamikus koordináció, felső és alsó végtag, celebritás (gyorsaság),

szinkrónia (egyidejű mozgások), szinkinézia (együttmozgások). Értékelése az intelligencia-

vizsgálatok értékeléséhez hasonló: mozgáskort (MK), mozgáseltérést (elmaradást) (ME)

és mozgáskvócienst (MQ) állapít meg. (Réthy, 1996)

Lakatos Katalin Állapot és mozgásvizsgáló tesztje a nagymozgások vizsgálatára

és az idegrendszer érettségére irányul, a szenzomotoros, a pszichomotoros és a motoros

képességeket méri. Jelzi a primitív reflexprofil fennmaradását, a kéreg alatti szabályozás

problémáit, a mozgástervezés, a figyelem, a mintamásolás, a szerialitási készség, a testvázlat,

a lateralitás, a taktilis érzékelés és ritmus - visszaadás hiányosságait. (Lakatos Katalin 2000.)

A finommozgások legérzékenyebb mutatói a beszédmozgások.

A testkép – testséma - testvázlat és a téri orintáció problémájának kiszűrési lehetőségei

A helyes testkép és testséma adja a valós környezeti és idői tájékozódás alapját, a

szerialitás képességének kialakulását, a síkbeli irányok helyes észlelését és tartását.

A bizonytalan testsémát jelzi, hogy a gyerek nem tájékozódik megfelelően a

saját testén, a testrészeit nem tudja megnevezni. Emberrajzán az arányok nem

megfelelőek, testrészeket lehagy a rajzról, vagy a végtagok nem megfelelő helyen

kapcsolódnak a törzshöz. Az emberábrázolást Goodenough szempontsora alapján

értékelhetjük.

A téri tájékozódásban a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének

tudatosítása teszi lehetővé a fent–lent, jobb–bal irányok megkülönböztetését. Ezen képesség

zavara esetén, nemcsak az olvasásban és írásban léphetnek fel problémák a későbbiekben,

hanem a számolási műveletek végrehajtásában is.

Összetett probléma az érzékelési perszeveráció: az érzékelés átállítódási zavara.

Megnyilvánulhat a mentális elforgatás képességének nehézségeiben, sík és tér egymásba

áthelyeződésének problémájában. Ez is okoz tájékozódási problémákat.

Jelzésértékűek a fejjel lefelé forgatott rajzok. Az iránytévesztés megnyilvánulása

az is, amikor a soralkotás jobbról balra történik, a gyermek ábrákat fordított sorrendben

másol, vagy már ismert jeleket, betűket, szavakat, számokat tükörírással ír.

A téri orientáció és a síkbeli tájékozódás vizsgálatára alkalmas tesztek az Edtfelt, valamint az

MSSST és az Inizan bizonyos részei.

A vizuális percepció zavarainak kiszűrési lehetőségei

A vizuális percepció az alak, a forma, a nagyság, a szín differenciálásának és

felismerésének képessége, az olvasás, írás szempontjából nélkülözhetetlen. Észlelési zavar

akkor áll fenn, ha az érzékleti kép hibásan tükrözi a valóság tárgyi egységeit és folyamatait.

A vizuális észlelés vizsgálatára alkalmas tesztek: a Frostig teszt, a Marosits-féle gyorsteszt,

az MSSST és az Inizan bizonyos részei.

Az auditív észlelés és a nyelvi fejlettség zavarainak kiszűrési lehetőségei

A beszédészlelés és a beszédértés zavarai, a gyér szókincs és gyenge verbális

memória miatt tanulási zavar veszélyt jelez, hiszen az iskolai oktatás jelentős mértékben épít

a nyelvi képességekre. Velluntino és munkatársainak kutatásai szerint a diszlexia sokkal

inkább a nyelvi információk raktározásának és visszakeresésének a zavaraiból, semmint a

látórendszer hibáiból ered.

Jelzés értékű a megkésett beszédfejlődés, az aktív szókincs gyengeségéből adódó

mutogatás, magyarázó tevékenység. Gyakori a szótorzítás, a hangáttevés - a hangok

egymásutániságának, sorrendiségének helytelen érzékelése és visszaadása -, a szótagok

felcserélése, az elhúzódó pöszeség, a zöngés és zöngétlen hangzócserék, az elmosódott

artikuláció, a motyogás vagy hadarás. Fontos jelzések továbbá a hangszín, a hangerő, a

hangsúly, a beszédtempó, a monotónia problémái, a rossz ütemérzék és dallam-

visszaadási problémák, a gyenge ritmusérzék, és az amuzikalitás.

A hallási érzékelés zavarai esetén a hallási ingerek rossz elemzéséről, a beszédhangok

megkülönböztetésének nehézségeiről van szó. A gyermek nem érzékeli a nyelv alapvető

ritmusát, zeneiségét, s ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként majd a

későbbiekben.

Az auditív észlelés és a nyelvi fejlettség zavarait vizsgáló tesztek: GMP, MSSST,

Inizan, Sindelar bizonyos részei, Meixner-féle szókincs próba.

Súlyosabb esetekben szükség lehet további vizsgálatra a Beszédvizsgáló Országos

Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál.

Értelmi képességek, gondolkodási funkciók egyenetlen fejlettségének feltárása

A Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozatai (HAWIK, MAWGYI-R,

WISC IV) nagy szerepet játszanak a tanulási zavarok azonosításában. Jelentős

különbséget találtak az altesztek szórásában tanulási zavarral küzdő gyerekeknél

(Miller, 1982). Gyakran mutattak ki performációs túlsúlyt, és az Általános ismeretek,

Számismétlés, Számolás és Rejtjelezés altesztekben mutatkozó gyenge teljesítményt

(Barton–Starnes, 1988).

A Snijders–Omen-féle intelligenciateszt a részképességek kiesésének mérésére

igen jól alkalmazható, mivel külön skálákon kezeli az egyes képességeket.

Budapesti Binet teszt gondolkodást vizsgáló részpróbái is használatosak.

Az aktivitás és a figyelem területén mutatott zavarok feltárása

Amerikai kutatók hiperaktív és nem hiperaktív gyermekek mozgásait

összehasonlítva azt találták, hogy nem a mozgások számában, hanem összerendezettségében

és minőségi fokában mutatkozik különbség. A hiperaktivitás a legtöbbször figyelemzavarral,

nagyfokú érzékenységgel és impulzivitással jár együtt. Hiperaktivitást figyelemzavarral vagy

a nélkül, illetve figyelemzavart hiperaktivitás nélkül gyermekpszichiáter diagnosztizálhat, a

BNO 10-ben leírt kritériumok szerint.

Megállapításaim

A később tanulási zavarral küzdő gyermekek nagy többségénél vannak előre jelző

tünetek a mozgás-és beszédfejlődést illetően az anamnézisben. A beszédfejlődés késése

általában jellegzetes tünete a későbbi diszlexiának és a diszkalkuliának.

Az iskolaérettségi vizsgálat feladatai közül nagy valószínűséggel előre jelző

szerepűnek gondolom diszlexia veszélyeztetettség kiszűrésére a szegélydísz (szerialitás,

sorrendiség!), a sematikus ábramásolás (vizuális percepció, rész-egész viszonyok

érzékelése!), az analitikus-szintetikus gondolkodás (térbeli helyzet, rész-egész viszonyok

meglátása és reprodukálása!), és a megfigyelőképesség és emlékezet (KIM,

formaemlékezet, mondat-, szám- és késleltetet emlékezet) feladatokat együttesen.

Diszkalkulia-veszélyeztetettség szempontjából a mennyiségfogalmat vizsgáló, a

gondolkodást (különösen az analógiás, a kauzális és az analitikus-szintetikus

gondolkodást) vizsgáló és a megfigyelőképességet-emlékezetet (különösen a rövid távú

mondat-és számemlékezetet) vizsgáló feladatokat gondolom nagy valószínűséggel

jelzőnek.

Diszgráfia- veszélyeztetettség szempontjából elsősorban az ábrázoló kifejező

készséget (emberrajz, sematikus ábramásolás, szegélydísz) vizsgáló feladatokat

gondolom jelző értékűnek.

Amennyiben az egyenletes fejlődésmenetet bármilyen tényező kibillenti optimális

egyensúlyából, a képességstruktúra egyenetlenebbé, esetleg szórttá válik, ami alapját adhatja

az iskolaéretlenség, súlyosabb esetben a tanulási zavarra veszélyeztetettség kialakulásának.

A figyelmes szakember számára az iskolaéretlenség mellett a tanulási zavar

veszélyét is képes jelezni az iskolaérettségi vizsgálat.