�

2018/3

Borisz Kalm

anovics,

a kala

ndor herceg

Belső-ausztr

iai tarto

mányi trendek

és a josefi

nus reformok

Erőszak és

túlélési s

tratégia

Oszmán Mace

dóniában

�

KLIÓ. Történelmi szemléző folyóirat

Szerkesztőbizottság: Orosz István akadémikus, professor emeritus DE, elnök;Bárány Attila akadémiai doktor, egyetemi tanár, DE, főszerkesztő;

dr. Fodor Mihályné ny. főiskolai adjunktus, NYF, DE; Kozári Monika PhD MTA Doktori Tanács; Madarász Imre CSc habil. egyetemi docens, DE és

Reszler Gábor PhD főiskolai tanár, NYE, szerkesztők.Műszaki szerkesztő: Erdélyi Tamás.

A borító Borsi Csaba munkája.Nyomtatták a Kapitális Nyomdában, Debrecenben.

A szerkesztőség címe: dr. Fodor Mihályné,Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézet

4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: 52-512 900/23 096Kiadja a KLIÓ Alapítvány.

Kuratórium: Solymosi László akadémikus, professor emeritus, DE, elnök;Barta Róbert habil. egyetemi docens, DE; Bitskey István akadémikus, professor emeritus, DE; Györkös Attila habil. egyetemi docens, DE

és Pete László habil. egyetemi docens, DE.

Megjelent

a Magyar Tudományos Akadémia,a Nemzeti Kulturális Alap ésa Debreceni Egyetem Bölcsészet-tudományi Kar Történelmi Intézetetámogatásával.

A folyóiratot az MTMT indexeli és a REAL archiválja:http://real-j.mtak.hu/2048/

A KLIÓ az interneten is olvasható: http://www.c3.hu/~klioe-mail címek: fodor.mihalyne@arts.unideb.hu

erdelyi37tamas@gmail.com A folyóirat megjelenik minden negyedév középső hónapjában. Előfizethető a KLIÓ Alapítványnál (4033 Debrecen, Herpay Gábor u. 50. Adószám: 18792234-1-09). Előfizetési díj egy évre 800 Ft + postaköltség.

ISSN 1216–2965

3

E számunk szerzői

FelhívásKérjük szerzőinket, hogy négyévesnél régebbi anyagot ne válasszanak ki ismerte-tésre! Elvárjuk, hogy a recenziók szerzői mindenkor a szakma erkölcsi normáinak megfelelően dolgozzanak, és írásuk benyújtásával egyúttal vállaljanak felelősséget a hatályos szerzői jogszabályok megtartásáért! Másodközlésre, kérjük, ne küldjenek a KLIó-ba ismertetéseket! Várjuk korábbi és újabb szerzők ismertető írásait!

A KLIÓ Alapítvány kuratóriuma és a szerkesztőség

Ambus László tudományos segédmunkatárs, EKE, Történettudományi IntézetFodor Mihályné ny. főiskolai adjunktus, NYF; a KLIÓ szerkesztője, DEFüreder Balázs PhD főiskolai docens, Kodolányi Gyula Főiskola, SzékesfehérvárGrüll Tibor az MTA doktora, habil. egyetemi docens, tanszékvezető, PTE Történettudományi Intézet, Ókortörténeti TanszékGyóni Gábor történész, tudományos munkatárs, MTA-ELTE Ruszisztikai KözpontGyöngyössy Márton az MTA doktora, habil. egyetemi tanár, ELTE BTK Történeti IntézetHornyák Árpád habil. egyetemi docens. PTE Modernkori Történettudományi IntézetIfj. Barta János az MTA doktora, professzor emeritus, DELakatos Artur PhD. külső munkatárs, Kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem, RomániaMadarász Imre CSc. habil. egyetemi docens, DEMurber Ibolya habil. egyetemi docens, ELTE BTKPeterecz Zoltán PhD. egyetemi docens, EKESashalmi Endre PhD. habil. egyetemi tanár, PTE BTKSokcsevits Dénes habil. egyetemi docens, PTE BTK Koatisztikai-Szlavisztikai TanszékSzabó Csaba PhD-fokozat Erfurtban, óraadó tanár, PTE Régészeti Tanszék, Szatmárnémeti, Románia

(Rövidítések: DE: Debreceni Egyetem; EKE: Eszterházy Károly Egyetem, Eger; ELTE BTK: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; MTA BTK: Ma-gyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont; NYF: Nyíregyhá-zi Főiskola; PTE BTK: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.)

�

27. évfolyam KLIÓ2018/3. Történelmiszemlézőfolyóirat

TARTALOM

Ókor – középkorJörgRüpke:Pantheon–Arómaivallásújtörténete(Szabó Csaba) 3 KyleHarper:„Rómavégzete”–akésőiRómaiBirodalomtörténete ökológiaiszemszögből(Grüll Tibor) ��M.K.Juraszov:VlagyimirMonomahunokája–BoriszKalmanovics, akalandorherceg(Gyóni Gábor) �6

ÚjkorPhilipSteiner:TartományirendekStájerországban,Karintiában,Kraj- nábanésajozefinusreformok.Fenyegetettségikommunikáció, tekintettelarivalizálórendszer-elképzelésekre(1789–1792) (Ifj. Barta János) 20ElisabethHassmann–HeinzWinter:Acsászáréremtára (Gyöngyössy Márton) 28FeliciaRoşu:VálasztómonarchiaErdélybenésaLengyel–Litván Államközösségben,1569–1587(Sashalmi Endre) 38GáborDemeter:Esszékazoszmánmodernizációról(Hornyák Árpád) 42 MitüzenazEgyesültÁllamokFüggetlenségiNyilatkozataaXXI. században?(Peterecz Zoltán) 45

XX. századFrankBiess:ErkölcsipánikaII.világháborúutánNémetországban– fiatalnémetekbekényszerítéseazIdegenlégióba(Fodor Mihályné) 49GáborDemeter–KrisztiánCsaplár-Degovics:Tanulmányadestabili- zációelméletérőlésgyakorlatáról:erőszakésatúlélésstratégiája OszmánMacedóniában(1903–1913)(Sokcsevits Dénes) 55ChristopheDeclercq–JulianWalker(szerk.):Anyelv(ek)szerepe aNagyHáborúemlékezetében(Ambrus László) 6�

2

LotharHöbelt:AHeimwehrekésazosztrákpolitika,1927–1936 (Murber Ibolya) 69CeciliaNubola:Salòleányai(Madarász Imre) 75H.W.Brands:HollywoodbólaFehérHázba–RonaldReagenélete (Peterecz Zoltán) 78ZoltánGyörke:Napoca(Lakatos Artur) 85

MűvelődéstörténetUrsulaHeinzelmann:MiteszikNémetország?(Füreder Balázs) 88

3

ÓKOR – KÖZÉPKOR

A római vallás legújabb története

Arómaivallásrólazelmúltszázévbenszámosjelentős,paradigmatikusmunkaszületett,amelyekleginkábbmódszertaniszempontból,ajelensé-getvizsgálókérdésekmibenlétébentértekelegymástól.� Georg Wissowa korszakalkotómunkája2sokáigmeghatároztaatudományágat,igaz,Franz V. CumontmunkásságamáraXX.századelejénradikálistörésthozottahagyományosrómaikultuszokésazún.keletikultuszokszázévenátkü-lönutakratértkutatásában3.ArómaivallásrólszólónagymonográfiákaXX. század folyamán– legyen itt szóWarden Fowler,4 Vsevolod Basa-noff,5 Albert Grenier,6 Herbert J. Rose,7 Franz Altheim,8 Jean Bayet,9 Kurt Latte,�0 Georges Dumezil,�� John Fergusson,�2 Robert Schilling,�3 Robert Turcan,�4 John North15 vagy John Scheid�6munkájáról–rendkívüleltérőjellegetmutattak.Ezekhezamonográfiákhoz szervesen társul akorkét

1 Arómaivalláskutatástörténetérőlröviden:SzabóCs.:PárbeszédRómaisteneivel.Arómaivallásokkutatásánakjelenlegiállásaésperspektívái,OrpheusNoster9/2,2017,151–163.

2 G.Wissowa:ReligionundKultusderRömer,München,1902(másodikkiadása1912-benalegidézettebb).

3 C.Bonnet:„Legrandatelierdelascience”:FranzCumontetl’Altertumswissenschaften.Héritagesetémancipations.1.Desétudesuniversitairesŕlafinela1eGuerremondiale(1888–1923),Brussel–Rome,BelgischHistorischInstituutteRome,2005.

4 W. Fowler: The religious e�perience of the Roman people, Edinburgh, 1911. W.Fowler:Thereligiouse�perienceoftheRomanpeople,Edinburgh,1911. 5 V. Basanoff: Les dieu� des Romains, Paris, 1942. V.Basanoff:Lesdieu�desRomains,Paris,1942. 6 A.Grenier:Lareligionromaine.In:Lesreligionsdel’EuropeancienneIII,Paris,1948,

8�–233. 7 H.J.Rose:AncientRomanreligion,NewYork,1948. 8 F.Altheim:RömischeReligionsgeschichte,Baden-Baden,1951–53. 9 J. Bayet: Histoire politique et psychologique de la religion romaine, Paris, 1957. J.Bayet:Histoirepolitiqueetpsychologiquedelareligionromaine, Paris, 1957.,Paris,1957.10 K.Latte:RömischeReligionsgeschichte,München,1961.11 G.Dumezil:Lareligionromainearchaďque,Paris,1966.12 J.Fergusson:TheReligionsoftheRomanEmpire,London,1970.13 R.Schilling:Rites,cultes,Dieu�deRome,Paris,1979.14 R.Turcan:ThecultsoftheRomanEmpire,NewYork,1997.15 J.North:Romanreligion,Cambridge-NewYork,2000.16 J.Scheid:LareligiondesRomains.Paris,1998.

4

nagytudományosgyűjteménye,azEPRO�7ésazANRW�8sorozata.MígaMarteen J. Vermaserenszerkesztette,többmintszázkötetesEPROsorozatelsősorbanFranz. V. Cumontnyomdokánazún.keletivallásokathelyezteelőtérbe,aWolfgang HaaseáltalszerkesztettANRW16.1-eskötetétőla27.1-es kötetig többmint tízezer oldalon át foglalta össze a római val-lásszintemindensajátosságát,előszörintegrálvaakora-kereszténységet,mágiátésókorivallásosfilozófiát isegyazontematikaiegységbe.EztaglobálisnézetetkövetiMary Beard, Simon Price és John Northrendkívülihatásúköteteis,amelyazelsőolyanmunkavolt,amelyarómaivallástör-ténetisajátosságainésváltozásaintúlavallásgyakorlatrituálisszerepéreéstársadalmimélységeibeisrészletesbetekintéstnyújtott.19

A római vallástörténeti kutatásokba ebben az időszakban lép be JörgRüpke,20 akinek legutóbbi paradigmatikus kötete (Pantheon: Geschichte der antiken Religionen, München, 2016) angol (Pantheon. A new history of Roman Religion, Princeton, 2018)ésolasz(Pantheon. Una nuova sto-ria della religione romana, Roma, 2018)nyelvenismegjelent.Rüpkemostmegjelent,angolnyelvűköteteegy2001ótatartófolyamatosvallástudomá-nyimetamorfóziseredménye,amelyetszámosnemzetköziprojekt2� és az azokatlezárójelentősmonográfiák22összegzésekéntisértelmezhetjük.17 M.J.Vermaseren(szerk.):Étudespreliminairesau�religionsorientalesdanslempirero-

main,1961–1992.18 W.Haase (szerk.):Aufstieg undNiedergang der römischenWelt 16–27.1, Berlin–New

York,1978–1992.19 M.Beard–S.Price–J.North:ReligionsofRome(I–II.),Cambridge,1998.Akötetugyan-

akkortükröziS.PricenagyhatásúdoktorijánakvallásnézetétésaW.BurkertésaC.Bellfélerituálisiskolaújhullámátis.Kötetükmáigazegyiklegnépszerűbbtankönyvarómaivallásokrólazangolszászegyetemeken.

20 Kutatói életútjáról lásd:SzabóCs.:Roman Religion. Religions of Rome. Interview with Jörg Rüpke.In:StudiaAntiquaetArchaeologica20,2014,383–390.

21 DFG1080RomanImperialandProvincialReligions(2000–2008),DFG896ConceptsoftheDivineandoftheWorld(2006–2008),DFGReligiousIndividualizationinHistoricalPerspectives (2008–2012, 2012–2017), LivedAncient Religion ERCAdvanced Project(2012–2017),TheCityintheHistoryofReligion/ReligionandUrbanity(2017–).

22 Munkásságaazelmúlthúszévbenközel40monográfiátés38szerkesztettvagytárs-szer-kesztett kötetet ölel fel.A jelentősebbek közül kiemelendő: J.Rüpke:DieReligion derRömer.EineEinführung,München2001;J.Rüpke:FastisacerdotumProsopographiederstadtrömischenPriesterschaftenrömischer,griechischer,orientalischerundjüdisch–christ-licherKultebis499n.Chr,Stuttgart,2005;J.Rüpke(ed.):ACompaniontoRomanRelig-ion,NewYork,2007;J.Rüpke:VonJupiterzuChristus:ReligionsgeschichteinrömischerZeit,Darmstadt,2011;J.Rüpke:TheRomanCalendarfromNumatoConstantine:Time,History,andtheFasti,NewYork,2011;J.Rüpke:ReligioninRepublicanRome:Rationa-lizationandRitualChange,Philadelphia,2012;J.Rüpke(ed.):TheIndividualintheReli-gionsoftheAncientMediterranean,O�ford,2013;J.Rüpke,Superstitionouindividualité?Déviancereligieusedansl’Empireromain,Paris,2015;J.Rüpke–R.Raja(eds.),––––>

5

Azangolésazannakalapjánkiadottolaszváltozatcímeérdekesmódoneltérazeredetinémetkötetétől:mígutóbbiamerészenhangzóésmerőentúlzottnakható„azókorivallásoktörténete”címetviseli,addigazangolésazolaszmársokkalinkábbkifejeziakötetvalóditartalmát:arómaivallásegyújtörténete.Azeltérésabbóladódik,hogyakötetföldrajziéskronológi-aidimenzióivalóbanegyedülállóanmerészek:aKr.e.IX.századtólaKr.u.IV.századvégéigateljesmediterránvilágotmagábaöleli,igaz,afelhozottpéldákdöntőtöbbségeazitáliaifélszigetetésszórványosanagörögvilágotésÉszak-Afrikátérintik.Amediterránvilággazdaságábanésművelődéstör-ténetébenkulcsszerepetjátszóKis-ÁzsiavagyaKözel-Keletpéldáulmégazelőbbirégióknálisritkábbanjelennekmeg.Érthetőtehát,hogybárame-diterránvilággazdasági,kereskedelmikapcsolataimárahellenizmusidejénteljesenbehálóztákaFöldközitengertéselértekaKaukázus,Közép-ÁzsiaésIndiavidékeireis,RüpkekötetébenRómánakezenvidékeiéshálózatainemjelennekmeg.23Emiatttalánsokkalinkábbreáliscímazangolésazolasz,amelysokkalszorosabbanmegjelöliakötettémáját.

Rüpkemárrövid,ámkollegáinakésbarátainakneveibenbővelkedőkö-szönetnyilvánításában kifejti meggyőződését: ókori vallások történetérőlírninemkollektívaktorokon(„rómaiak”,„Róma”)keresztül,hanemsokkalinkábbegyénekmegéltvallásánkeresztüllehet.Aköszönetnyilvánításbanmegemlíti,hogyakötetazerfurtiMa�WeberKollégiumban2012és2017közöttzajlóTheLivedAncientReligionERCProjekteredményekéntszüle-tett meg.24Aprojekt,melynekállandótagjaiközöttazókorirómaiéskora-keresztényvalláskutatásánakszámosnevesalakjátmegtaláljukötévenátközel százneveskutatót, fiatalpályakezdőtésdoktorandusztvonzottEr-furtba, amely ezáltal nemcsak az ókori vallások kutatásának, de a 2015-benittrendezettVallástörténetiKongresszusrévénavallástudományegyik

ACompaniontotheArchaeologyofReligionintheAncientWorld,NewYork,2015;J.Rüpke,ReligiousDevianceintheRomanWorld:SuperstitionorIndividuality,Cambridge,2016;J.Rüpke:OnRomanReligion:LivedReligionandtheIndividualinAncientRome,Ithaca,2016.

23 Lásd:H.Peregrine–N.Purcell:ThecorruptingSea.AstudyofMediterraneanhistory,O�-ford2000.

24 Aprojektötévealattszámosworkshopot,konferenciátésegyénielőadástszerveztek,ezekegyrészekötetbenismegjelent.AprojekthosszútávúeredményekéntemlítendőaReligionin theRomanEmpire (RRE) folyóirat elindítása, amelyévinégy füzettel jelentkezikés2015-ösindításaótamárisarómaivallástudományikutatásoklegfőbbfórumalett.Apro-jektmódszertanánakrészletesösszefoglalójátlásd:J.Rüpkeetal.,Religioninthemaking.TheLivedAncientReligionapproach.Openaccess:

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/0048721X.2018.1450305. Utolsó látogatás:�8. 04. 20�8.

6

fellegvárává lett.25Talánemiattaglobális,a rómaivalláskutatásán jóvaltúlmutatójellegénélfogvaakötetbevezetőjesokkalnagyobbszakmaikö-zönséghezszól:avallástudományirántérdeklődőkhözésvallástudósokhozis.Az I. fejezet (Mediterrán vallástörténet) vallástudományi tömörséggelmutatjabeazokat akulcsszavakat, főbbkérdéseket ésmódszertani inno-vációkat,amelyekkelaszerzőakötetkövetkező300oldalánátelemeznifogjaarómaivallás(ok)sajátosságait.Azelsőalfejezetbenrövidenkifejti,miértRómaleszelemzésénekközpontihelye:avárosazókorlegnagyobburbánusközpontja,kulturálisolvasztótégelyevolt,aholamediterránvilágszinteösszesnépeésvallásatalálkozotttöbbmintezerévesókoritörténetesorán.Aszerzőrövidenpróbáljakörüljárniavallástudománylegkeményebbterminológiáját,avallástis,ámszigorúanakötetfőkutatásicéljainaktük-rében.Rüpkeszerintókorivallástkutatnileginkábbazegyénvallásosélmé-nyének,valláskommunikációsstratégiáinakésazokállandóváltozásainaktükrébenlehet,igaz,azegyénre,személyreszabottvallásosságelsősorbanamonoteistavallások(judaizmus,kereszténység)térhódításávalkapigazánszéles spektrumot.Azelméletibevezető talán legfontosabbés legérdeke-sebbrészeavallásoskompetenciákalkotóelemeirőlszól.Rüpkeazókorirómaivallástnégyfőterminológiánkeresztülelemzi:vallásoságens(reli-giousagency),vallásosidentitás,vallásoskommunikációésavallás,mintazindividuumstratégiája.26

AkötetmásodikfejezeteaKr.e.IX–VII.századivaskoriItáliavallásosváltozásaitjárjakörül.Rendkívülleleményesmódon,azangolszásztörté-netírásnarratívájátkövetveRüpkeegyfiktívszemély(Rhea)szemszögébőlmutatjabeavaskorvallásosjelenségeit.BárItáliavaskorirégészetiszakiro-dalmátértelemszerűennemismerhetibehatóan,Rüpkefigyelmeelsősorbanamonumentális,megalitikusépítményekeltűnésénekokaira,valamintazelsőszentélyek,díszescsaládisírokésminiatűrantropomorfábrázolásokmegjelenéséreesik.Rüpkeaztakérdéstpróbáljamegválaszolni:mikordi-verzifikálódnak a vallási kommunikáció anyagi ágensei olyan formában,hogy már egyéni vallásosságról és isteni ágensekről beszélhetünk? Egyolyankorrégészetianyagátpróbáljaértelmeziavallástudós,aholsemazemberi,semazisteniszereplőkneknincsneve.Érdekespárhuzamotvona25 Akongresszusvezérszónokainakelőadásaitkötetformájábaniskiadták:Ch.Bochinger-J.

Rüpke(eds.),Dynamics of Religion Past and Present. Proceedings of the XXI World Cong-ress of the International Association for the History of Religions,Berlin–NewYork,2017.

26 Akötetbevezetőjévelellentétben,aLivedAncientReligionprojektzáró tanulmányamárjóvalrészletesebbfogalomtárralírjakörülarómaivallásújfajtakutatásánakmódszertanát: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/0048721X.2018.1450305. Utolsó látogatás:�8.04.20�8.

7

temetkezésijavakminiatürizálásaésazelsőantropomorfábrázolásokkö-zött,amelyek–véleményeszerint–azemberfelettivallásoságensek(ha-gyományosnevükönistenek)elsőmegnyilvánulásai.Rüpkearómaivallásszületésének „forradalmát” abban látja, hogy a túlvilági/ természetfelettierőkkeltörténőkommunikációatársadalmiésklimatikusváltozásokegyüt-teshatásáranevesített,arccal,képpelellátottistenekjötteklétre,amelyeketatelepülésekközpontjábahelyezettistenházakban(templomokba)találunkmáraVIII–VI. században.Ugyancsakekkorra tehetőavallásoskommu-nikációelső intézményesített formáinakés struktúráinak (papság)megje-lenéseazetruszkvárosokban.Ezaforradalmiváltozásalig2–3évszázadleforgásaalattkövetkezettbe.

Akötet harmadik fejezetemárVallásos infrastruktúrákatvizsgál aKr. e.VII–V.században.Amonumentálistemplomokmegjelenésénektársadalmiha-tásátésvallásosinnovációjátSatricumjólismertpéldájával,majdakorabeliitáliaiszentélyekterrakottadíszítésével,ikonográfiaiprogramjávalillusztráljaaszerző.Egy-egyrégészetiesettanulmánnyalnéhacsakegysorbanfoglalkozva,deateljesitáliaifélszigetetésagörögésetruszkvárosokategyütteselemzésbefoglalva,Rüpkeaztakérdéstjárjaittkörül,hogymiértértemegahelyielitnekavallásosbefektetésésegy-egyrítus,vallásosélménymegörökítése,hosszútávúfenntartása.AnegyedikfejezetavallásgyakorlatKr.e.VI–III.századközöttisajátosságaitjárjakörül.Aztakérdéstvizsgálja,hogyazemberitestábrázolásaésteljeskörűimplikálódása(hangja,testmozgásarévén)avallásgyakorlatbanmilyenmódonalakítottaegyrésztavallásoskommunikációegyresajátosabbá,különlegesséváló,Rüpkeáltalisszakralizáltnaknevezetttereket(szentélyek)ésazezekbenavalláskommunikációszempontjábólmagasintenzifikációjúte-rekbenmilyen tárgyi eszköztár és figuratívnarratívák jöttek létreazetruszkvallásban.Afejezetfőbbfogalmai–atesthasználata,szakralizáció,komple�rituálék,képekéstörténetek–avallásoskommunikációnakevolúcióslineari-tást,történetikeretetadnak,ésazvizsgálják,hogyankerültazemberitestazistenivilággalvalókommunikációközpontjába.Emberésistenkommuniká-ciójánaktérbeli(térszakralizáció)ésidőbeli(naptárakmegjelenése)keretezéseésszabályozásaegyrésztazistenivilágantropomorfizálódásáhozésazegyrekomple�ebb intézményesüléshez (papság,vallásosnormatívák)vezetett. Azötödikfejezetavallásosaktorokszerepételemziavallásgyakorlatalakításábanéshasonulásában(„appropriation”).Afejezetrövidenbemutatjaaflamenek,vesta-szűzek,pontife�ek,augurokfunkcióitésszerepkörét,majdkitérnéhányesettanulmányraamelyekenkeresztülarómaihivatalospapságvallásgyakor-latát és hatalmi szerepkörét elemzi.Érdekes, hogy bár a fejezet egy késői,főlegköztársaság-korikorszakravonatkozik,Rüpke itt ishasználjaazáltala

8

létrehozottdivinitás-fogalmat(„not indubitably plausible actors”),annakelle-nére,hogyezeka„nemmagátólértetődőaktorok”ebbenakorszakbanmárnévszerintismertek,hierarchizáltak,térben,időbenmeghatározottak.Rüpkeértekezikatérszakralizációfogalmáról,elemezveatemplomépítésfolyamatá-nakéshatásánakváltozásait.Rövidenugyan,dehangsúlyozza,hogyabelsőtérrendezéseésazottkialakítottszakralizálttérelosztásaatemplomoktöbb-ségébenmásodlagosszerepettöltöttbe,ellenbenakülsőjegyek,azokföldrajzikörnyezete,nemegyszerazépületformája,díszítése,hangésvizuáliseffektusaijelentőstársadalomtörténeti,gazdasági,politikaiésvalláspszichológiaihatássalbírtak.Afejezetekrövidsége,tömörségeellenére,Rüpkekitérakortársrómaivallástudomány szinteminden olyan főbb témájára, amely a templomokkalésazoképítészeti,vallásgyakorlati,gazdaságivagypszichológiaihatásukkalfoglalkozottazelmúltévekben.Rövid templom-meghatározása („a templom nemcsak egy épület, hanem egy magasabb rangú erőnek szánt, sajátos vallás-kommunikáció fenntartása és ábrázolása”)elsősorbanJ. Z. Smith térelméletére utalhat.Kiválóelemzéstadavallásosbankettekésrituálisétkezésekkultúrájá-ról,gasztronómiaihatásárólésközbeszédreishatástgyakorlóerejéről.Afejezetkitértovábbáavallásos„tömegkommunikáció”csatornáirais:játékokraésaháborúra,mintvallásosceremóniákkalteliesemény-sorra.27Ahatodikfejezet-benRüpkevalláskommunikációvalkapcsolatoskutatásaitfoglaljaösszeazírottésbeszéltvallásrafókuszálva.Rüpkeszerint,haavallást,mintkommunikációsformátanyelvhezhasonlítjuk, akkorennekazanyanyelvnél jóval ritkábbanhasznált„nyelvnek”aszisztematikus tanításacsakacsászárkorkezdetén in-dult.Addigszájhagyományútjánterjedt.ArómaivalláskommunikációírásoshagyományaitésnarratíváitRüpkeazetruszksíremlékekrövidfelirataibólésadisciplina etruscahagyományaibólvezetile,ésszorosösszefüggésbehozzaalokáliselitkialakulásávalésavalláskommunikációintézményesülésével.Rüp-kerövidenelemziarómaimítoszok,különösenavárosalapítómítoszoknarra-tívszerepétavalláskommunikációban,deelemziamítoszrombolóésvalláskri-tikusgörögésrómaiszerzőkfőbbelméleteitis.Rüpkearómaihistoriográfiatörténetiműveinekszisztematikusjellegébenlátjaazelsőrómai„vallás”(„re-ligio”,„religion”)fogalommegjelenésétis,legalábbisazókorivalláselemzé-sénektörténetét.Különfejezetet(VII.fejezet)szentelarómaivallástörténetbenkülönösenfontosésparadigmaváltóAugustus-ikorszaknak,amelybenRüpkea restauráció, innováció,acsászárvallásihálózatainakelemzésében tudújathozniakönyvtárakatmegtöltőtémában.Rüpkeügyesenelemziazaugustusimédia(érmék,monumentálisfeliratok, térszakralizáció)eszköztárátavallás-27 AtémaJ.Rüpkedoktoridisszertációjavoltésmáigegyiklegidézettebbműve:Rüpke,J.

Domi militiae: die religiöse Konstruktion des Krieges in Rom,Tübingen,1990.

9

kommunikációszempontjábólésrávilágítazaugustusivallásreformegyrésztmélyenhagyományos,másrésztradikálisanújsajátosságaira,amelyRómátegyvallásosmemória(mnemotopé)helyévéváltoztatta.

Rüpkeköteténektalánlegfontosabbfejezeteanyolcadik,amelybenaz„élő,megéltvallásról”(LivedReligion)ír.Akortársamerikaiantropológiaésvallástudományiiskolábólátvettjelenségahétköznapiemberekvallás-gyakorlatát,vallásésistenképzeténekegyéniváltozásait,valamintvallás-kommunikációs formáinak hasonulását és testesültségét (embodiement)vizsgálja.Rüpkeefejezetbenaztvizsgálja,hogyantanultákmegazókori-akavallásgyakorlatuniverzáliséshelyihagyományait,milyen„domeszti-kus”terekbengyakoroltákazt(ház,család,kertek,sírkertek)ésmilyennemfeltétlenülplauzibilisaktorokkalalakultkivalláskommunikációezekbenaterekben.Rüpkekövetkeztetéseaz,hogyadomesztikusvagyprivátvallásfogalma anakronisztikus,modern fogalomamely rossz irányba helyezi akutatásfókuszpontját.Helyetteőújtérta�onómiátvezetbe,aholavallás-kommunikációbanszerepetjátszóterek(térszakralizáció)kutatásaazem-beriésemberfelettiaktorokközöttipárbeszédintenzitását,vizibilitásátéshelyisajátosságaitelemzi.

AkövetkezőháromfejezetbenRüpkeaztanégyévszázadotfoglaljaössze(Kr.u.I–IV.)amelyetazeddigiszakirodalomhola„másodikpaganizmus”,hola„vallásikonkurenciaéspiac”fogalmávaljellemzett.28 Rüpke azt vizs-gálja,hogyanformálódtak,terjedtekésmaradtakfentaKr.u.I–III.századbanlétrejöttkisvallásicsoportok,milyenszerepetjátszottakebbenazegyénika-rizmatikusvallásivezetők(„vallásiszolgáltatók”)ésazokszűkbarátiéssze-mélyihálózataésmilyenformáiismertekazegzoticizmusnak(egyiptomiság,perzsaszerűség),amelyekhozzájárultakezeknekazújvallásimozgalmaknakasikeresfennmaradásáhozésgazdaglokálisváltozatosságához.29Ahogyszá-mostanulmányábanésszerkesztettkötetében,Rüpkeszakita„keletivallás”fogalmával,hangsúlyozvaazIsis,Serapis,Mithras,MagnaMaterkultuszokrómai jellegétéskulturáliskonte�tusát. Akötetezenfejezeteinekfőbbcí-meikövetikaTheLivedAncientReligionprojektjelentőskonferenciáinak

28 AmásodikpaganizmusfogalmátPaulVeynevezettebe,bárakisvallásicsoportokésújvallásiirányzatokéleselkülönitésea„hagyományos”rómaivallástólelsősorbanFranzV.Cumontnakköszönhető.AvallásipiacfogalmátarómaivallástörténetikutatásokbaJohnNorth1992-esparadigmatikuscikkevezettebe:J.North„TheDevelopmentofReligiousPluralism,”inJ.Lieu–J.North–T.Rajak(szerk.),The Jews Among Pagans and Christians, London,1992,174–193.Northlegutóbbiösszefoglalásátatémábanlásd:

http://religion.o�fordre.com/view/10.1093/acrefore/9780199340378.001.0001/acrefore-9780199340378-e-114.Utolsólátogatás:2018.05.23.

29 Angolterminológiák:egyptionism,persianism.

�0

témáitéseddigmegjelentszámosköteteinekmódszertanát.Rüpkekiválóanfoglaljaösszeavallási szolgáltatókhatalomraésmonopolizációra,versen-gésrede legtöbbszörkiegészítőszerepkörre törekvősajátosságait.30 Itt esik szórövidenamágiárólis,báramamárkönyvtárnyiszakirodalommalrendel-kezőtémátnemigazánelemziaszerző3�.Különfejezetettszentelegymásikkutatásitémájának,avallásitársaságoknak,szervezeteknek,képzeltésvalósközösségeknek is. Itt említést tesz a szövegközpontúközösségekről (zsidóközösségek) is.Rüpkekötetének talán legtöbbvitát kivált(hat)ó fejezete aKereszténységkitalálásacímetviseli,aholMacrionKr.u.140-redatáltszöve-gétértelmeziazókoribiográfiaírásésnarratívvallásirodalomkonte�tusában,nagyban építveKlinghardt és Vinzent téziseire.32Rüpkeutolsó fejezetébenaztelemzi,mikéntéltekegyütt„pogány”ésnempogányvallásiközösségek,éshogyanvezetettavallásikonkurenciaéspiacamaiértelembenvettvallásfogalmánakkialakulásához.33

JörgRüpkekötete azegyik legátfogóbbmunka, amelyet a rómaival-lásrólírtak.Módszertaniinnovativitása,információgazdagságaéselemzésiszemléletének egyedülálló jellegemiatt alighanem sokáig a legeredetibbmunkánakfogszámítani,amelyatémábanmegjelent.Akötethosszútávúhatásárólmármostszakmaivitákzajlanak,akutatástörténetbenjátszottsze-repérőlcsakazidőfogmajddönteni.34

Jörg Rüpke: Pantheon. A new history of Roman religion (Pantheon. A római vallás új történe-te).Princeton,PrincetonUniversityPress,2018,551p.64kép.ISBN9780691156835.

Szabó Csaba

30 Atémárólrészletesenbeszélakönyvszámosalfejezete,ámehhezfontoskiegészitéstnyújtmégaprojektegyikkonferenciájánaktematikuskötete:R.L.Gordon–G.Petridou–J.Rüp-ke(szerk.),Beyondpriesthood.ReligiousentrepreneursandinnovatorsintheRomanEm-pire,Berlin–NewYork,2017.Akötet ingyenelérhető:https://www.degruyter.com/view/product/463366.Utolsólátogatás:2018.05.24.

31 Atémáról lásd:L.R.GordonIntroduction.In: F.Marco-Simón–R.L.Gordon(szerk.), Magical practice in the Latin West,Leiden–Boston,2010,1–50.

32 AfejezetnagybanépitMarkusVinzentszenzációszámbamenőkötetére:M.VinzentMar-cion and the dating of the synoptic gospels,Leuven,2014.

33 A fejezet számos, a témában alapmunkának számító kötetet elfelejt idézni. Ezek közülkiemelendő:P.BrownThe Trough the eye of a needle. Wealth, the fall of Rome and the making of Christianity in the West (350–550 AD),Princeton,2012.Lásdmég:M.Sághy–E.Schoolman (szerk.),Pagans and Christians in the Late Roman Empire: New Evidence, New Approaches (4th–8th centuries),Budapest,2017.

34 A kötetről közölt recenziókat és elemzéseket a Religion in the Roman Empire folyó-irat2018/4.1-esszámábanközölték.Lásdfőleg:C.BonnetCopingwithPantheon,RRE2018/4.1,113–119valamintJ.BremmerJörgRüpke’sPantheon,RRE2018/4.1,107–112.

��

„Róma végzete” – a késői Római Birodalom története ökológiai szemszögből

Kyle Harper, a University of Oklahoma fiatal professzora tavalymegjelentkönyvénekcímeThe Fate of Rome,amitezesetben„fátumnak”vagy„végzet-nek”kellenefordítanunk.Harper,akimárkétkorábbikönyvével(Slavery in the Late Roman World,2011;From Shame to Sin: The Christian Transformation of Sexual Morality,2013)isegyhalomdíjatbesöpörtazEgyesültÁllamokban,ismétkiemelkedőteljesítménytnyújtott:kitűnőenmegírt,szellemesésszóra-koztatókönyve akárparadigmaváltást is jelenthet a rómaikorral foglalkozótörténetírásban.Harperugyanisolyandologravállalkozott,amireelőttemégsenki:„abacilusokszemszögéből”írtamegakésőiRómaiBirodalomtörténetét(68.o.).Azeseménytörténetbűvöletébenélőmagyarókortörténet-íráseddig–kevéskivételtőleltekintve–nemnagyonfoglalkozottatermészetifolyama-toknakatörténelmieseményekregyakorolthatásával,ezeksemazegyetemi,semaközépiskolaitankönyveinkbennemjelennekmegkellősúllyal.Harperkönyvébenkéttermészetijelenségvizsgálatátvállaltamagára.Azegyikanemantropogénjellegűklímaváltozás,amásikazantropogénjárványok története.

Akötethosszúbevezetőszakaszában(1–98.o.)felvázoljaazokatakörnye-zeti,társadalmi,politikai,gazdaságistb.struktúrákat,melyekatörténésekkere-téülszolgálnak.Edward Gibbona„legboldogabbkornak”nevezteazAugustusuralmátólazAntoninusokkoráig(Kr.e.27–Kr.u.193)tartóidőszakotazókoriRóma történetében.AholHarper könyvét komoly kritikával kell kezelnünk,aztörténetesenezabevezetőszázoldal.Afontosszámadatokközlése[Rómalakosságaegymilliófő;aBirodalomban1000várostalálható;�acsecsemőha-landóság30százalék(73.o.);aszületéskorvárhatóélettartamférfiaknál26,2,nőknél27,3év(73.o.);azátlagostestmagasságaférfiaknál164,anőknél152cm(76.o.)stb.]ugyanisnagyobbkörültekintéstigényeltvolna.Hasonlóképpenténykéntkezeliahatalmasmértékűdeforesztációt(51.o.),megsememlítveaz

1 Avárosokszámaegészenbiztosanmagasabbvoltennél:elérhettea2000-et,bárezektöbb-ségevalószínűlegcsak5-10ezerlakostszámlált(főkéntNyugaton).

�2

ekörülrégótadúlószakmaivitákat.2AGDP-adatokkalkapcsolatbanugyankét-féleszélsőségetemlít(évi250milliódenariusversus5milliárddenarius),deittiscsakKeith Hopkins és Walter Schiedelműveirehivatkozik;holottezeknélfinomabbbecslésekisléteznek.3Azadatokilyeténösszeválogatásaeléggékon-cepciózus:aszerzőcélja,hogybemutassa,aRómaiBirodalombanatársadalomésagazdaságisolyanrosszállapotbanvolt,hogyszinteelőkészítetteatalajtapusztító járványoknak.Azolyansommásmegállapítások,mintpl. „azókorigyógyászat inkábbártott,minthasznált”(58.o.);vagy„aRómaiBirodalomgazdagvolt,debeteg”(65.o.)iseztbizonyítják.Bioarcheológiaivizsgálatokalapjánállítja,hogyarómaiuralom„egészségügyikatasztrófa”voltBritanniaszámára(76.o.),ésáltalábanvéveisa„rómaicivilizációbeteggétetteaprovin-ciákat”(79.o.).4Ezekamegállapításokazonbanerősenvitathatók.

Akötetháromglobális epidémia történetétdolgozza fel: azAntoninus-kori(II.század),aCyprianus-féle(III.század)ésaJustinianusalatti(VI.szá-zad) járványokat.Mindaháromesetébenhangsúlyozza,hogya járványokegyiklegfontosabbelőfeltétele:azaddigsohanemlátottmértékű„összekap-csoltság” (connectivity) a Római Birodalommagasfokú szervezettségénekköszönhetőenalakultki.Ugyancsak fontos alapvolt aBirodalomhatárainmesszetúlnyúlókereskedelem,amelynekrévénnemcsakértékesárucikkek-kel, hanem idegen tájak (elsősorban India,Kína,Közép-Ázsia) addignemismertkórokozóival találkoztakarómaiak(„globálishálózatok”,91.o.).Amásikfontosfeltételvoltszerinteamagasszintűurbanizáltság:„avárosokamikrobákpetricsészéivoltak”(67.o.)–ámaszerzőelfelejtimegemlíteni,hogyéppavárosoktetteklegtöbbetaközegészségügyérdekében:avízveze-tékekenviszonylagtisztavizetvezettekaközkutakba,sőtakárazotthonokbais;acsatornarendszerenkeresztülelvezettékazeső-ésszennyvizet;ahigié-niaérdekébennyilvánosközvécékműködtek;avárosokbanorvosok,borbé-lyok,gyógyszerészektettékadolgukat.Harmadiktényezőkéntmegemlítiatájátalakítást,amelyvalóbanigennagymértékűvoltaRómaiBirodalomban.Rómaendemikusmaláriafertőzöttségéheznagybanhozzájárultazis,hogyakörnyezetátalakításakövetkeztébenmégjobbanelterjedtekaszúnyogok–ál-lítjaaszerző(87.o.).Tudnunkkellazonban,hogyarómaiakigensokpénztésenergiátöltekbeleamocsaraklecsapolásába–méghaeznemismindenüttsikerült–,amibizonyáracsökkentetteaszúnyogokélőhelyét.5 2AdeforesztációróllásdGrüllT.:A Római Birodalom gazdasága.Budapest,Gondolat,2017,88–92. 3 AGDP-velkapcsolatosszakirodalmatlásdGrüll,i. m.338–339. 4 ArómailakosságegészségiállapotáróllásdGrüll,i. m. �28–�33. 5 APontinus-mocsarakesetébenegyértelműakudarc,deszámosfeliratosésrégészetiadat

mutatja,hogyaBirodalommásterületeinacenturiatióvalegyüttjártamocsaraklecsapo-lásais,lásdGrüll,i. m.92–94.

�3

AzAntoninus-kori fekete himlő járvánnyal kapcsolatbanHarper leszö-gezi,hogyannakkórokozóiaVörös-tengerenkeresztüljutottakbeKeletrőlaBirodalomba.Egyarábiaifeliratszerintazepidémia160körülmárGarwvárosábanpusztított (99.o.).ElterjedésétGalénosutazásainkeresztül lehetnyomon követni: Egyiptomból Kis-Ázsiába, onnan Rómába, majd onnantovább az északi és nyugati tartományokba.6A járvány hét éven keresztültombolt (Kr. u. 165–172.), nyilvánvalóan területenként eltérő intenzitással.Ahalálozásiarányszámotpontosstatisztikákhíjáncsakmegbecsülnilehet:alakosság2–33százaléka(vagyis1,5–25millióember)esettáldozatul.Harperegyérdekesegyiptomiforrás:aP. Thmouis1.jelzésűpapiruszalapjánaztakövetkeztetéstvonja le,hogyaBirodalomnépességének20százalékahaltmegajárványban,vagyisazAntoninus-koriepidémiánakigensúlyos,demégnemhaláloskövetkezményeivoltakaBirodalomegészérenézve.

„Avilágöregkora”címűfejezetben(119–159)arómaitörténelembenjólismert„harmadikszázadiválság”ökológiaihátterévelfoglalkozikaszerző.Igazavanabban,hogyaválságokaitmár régebbenösszeszedteakutatás,deezekközöttnemszerepelta járványésaklímaváltozás,pedig–Harperszerint–ekéttényezőfontosabb,mintaperzsaésagóttámadásegyüttvé-ve(121.o.).7AföldelöregedésérőlszólófejezetcímCyprianusegyházatyá-tólszármazik(130.o.),akinemcsakakorábanpusztítójárványról,hanemaklímaváltozásról ishírtadottazutókornak.Mérések isbizonyítják,hogyaRómaiKlímaoptimum(RCO)időszakátfelváltottaaKésőRómaiÁtmenet(LRT),amelyhidegésszárazidőszakoteredményezett,főkéntKeleten.MivelaNílusáradásairólcsakazarabhódítás(Kr.u.641)utánkészültekrendszeresfeljegyzések,Harper ésmunkatársai átnézték azösszes errevonatkozóki-adottpapiruszt.8Azadatokbólkiderült,hogymígKr.e.30–Kr.u.155közöttviszonylagrendszeresésnormálisáradásaivoltakaNílusnak,ezKr.u.156-tólfokozatosanmegváltozott.Apapiruszokbanisegyújdokumentumtípusjelenikmeg:„azelárasztatlanföldekbevallása”(133.o.).ACyprianusáltalleírtjárványEtiópiábanütifelafejét,majdEgyiptombanésRómábanterjedtel,sHarperszerintegy15évenáttartó(Kr.u.249–262)hatalmasméretű,ko-molykövetkezményekkeljárótranszkontinentálisjárványváltbelőle,amely-nekmégKr.u.270-ben is lehettekutóhatásai.Azepidémia tehátazegész 6 AjárványszakirodalmáróllásdGrüllT.:„None�tinctalues.”AzAntoninus-korijárvány.

Ókor14.évf.3.sz.(2015)37–47. 7 Ez elmondható a kurrensmagyar egyetemi tankönyvekről is, lásdHavas L.–HegyiW.

Gy.–SzabóE.:Római történelem.Budapest,Osiris,2007,555–556;NémethGy.–HegyiW.Gy.: Görög–római történelem.Budapest,Osiris,2011,525–527.

8 HistoricalEvidenceonRoman andPost-RomanClimate 100BC to 800AD.DARMCScholarlyDataSeries2012-1,darmc.harvard.edu

�4

Birodalmatérintette,csaksajnosnemvoltGalénosa,akirészletesleírástadottvolnaróla.Ezértabetegségjellegétsemismerjükpontosan:talánbubópestislehetett,deHarperszerintazinfluenzát,vagyazEboláhozésaMarburg-láz-hozhasonlóvérzéseslázatsemlehetkizárni(142.o.).Valószínű,hogyaPhi-lippusArabshalálautánikaotikusállapotokértisajárványkövetkezményeiokolhatók.(TalánahadsereggyengülésemiattabarbároktudatosantámadtáknagyobberővelaBirodalmat?)Harperegykisvallástörténetikitérőtismeg-enged:talánazsemvéletlen,hogymiközbenahagyományosgörög–rómaivallásszámárakatasztrófavoltaIII.század,akereszténységekkorerősödikmeg igazán, és válik jól láthatóvá a történeti forrásokban (mígKr. u. 200előttalig-aligjelenikmeg).Ajárványokért–bárazokakeresztényeketsemkímélték–azállamvezetői„természetesen”azújhitkövetőitkiáltottákkibűnbaknak,ésezértadjakiDeciusazelsőátfogókeresztényüldözőrendeletetéppenKr.u.250-ben.

„Aszerencsegyorskereke”fejezetben(160–198.o.)aszerzőarraakér-désrekeresiaválaszt,hogymiértomlottösszeaNyugat-RómaiBirodalom?A IV. századviszonylagbékésebb időszakvolt: a klíma felmelegedett (denemérteelazRCOszintjét),nemvoltnagyobbjárványsem,báréhínségekperiodikusanésbizonyosterületeken(pl.azAnatóliai-félszigeten)előfordul-tak.Harperazonbanittiselfeledkezikarról,hogyazéhínségekneknemcsu-pánkörnyezetiokailehetnek(pl.aszály,sáskajárás,növénybetegségekstb.),hanempolitikai,társadalmivagygazdaságiokaiis.(Az1932–33-asukrajnaiéhínségnekpéldánakokáértegyetlenember:Sztálinvoltazoka.)Harperahunokmegjelenésétiskörnyezetiokokravezetivissza:Kr.u.350–370kö-zöttugyanisnagyszárazságvoltKelet-Ázsiában,ezértahunoknyugatraván-doroltak,vagyis„lóhátonérkezőklíma-menekültekvoltak”(192.o.),majd452-benvalamilyenbetegség(malária?)űzteelőketItáliából.Azzalamegál-lapítássalegyetkellértenünk,hogyaNyugat-RómaiBirodalomkatonaiérte-lembenKr.u.405–410közöttteljesenelbukott.

„Aharagborsajtója”fejezetben(199–245)márakésőrómai,korabizáncikorba(V–VI.század)érkezünkmeg.Ekkoramáraprincipátustfelváltottaadominátus,RómahelyettpedigKonstantinápolylettaBirodalomközpontja,mintegy1000évre.Afélmillióslakosúnagyvárosbanhatalmasgabonaraktá-rakisépültek,amelyekelősegítettékapatkányokgyorsterjedését.Minttudjuk,a Yersinia pestis„mindenkorokleghalálosabbbaktériuma”apatkányokbantenyészik,ígyaterjedésénekökológiaielőfeltételeivannak,amelyek541-benIustinianusuralkodásánakidejéreálltakösszeaRómaiBirodalomban.Har-peraztamegfigyeléstisközölte,hogyebbenazidőben–talánvulkanikustevékenységkövetkeztében–erősen lehűlt az időjárás, amiagazdaállatok

15

viselkedéséreiskihatott.AjárványazegyiptomiPelusiumbanjelentmeg,és„gyorsanterjedtatengeren,lassanaszárazföldön”(224.o.),amivelteljesenegybevágProkópiosmegfigyelése.Tours-iGergelyszerint isegyhispaniaihajóhoztaGalliábaabetegséget,amely544-benmárBritanniátiselérte.Azephesosi Ióannésközlésealapjánösszesen300000emberhaltmegKons-tantinápolyban, Prokópios szerint a Birodalom lakosságánakmintegy feleelpusztult(232.o.).Ademográfiaikatasztrófakövetkeztébenatársadalomésagazdaságkártyavárkéntomlottössze.Harperhangsúlyozza,hogyezvoltazelsőglobálisjárvány(pandémia),amelyazegészvilágotérintette(228.o.),ésMichael McCormick kutatásaialapjánazeztjelzőtömegsírokbirodalomszer-temindenüttmegtalálhatók.EztkövetőenKr.u.541és749közöttátlagosan15,4évenkénttörtkipestisjárványazegykoriRómaiBirodalomban,amely-neklakossága10millióalácsökkent(245.o.).Érdekesugyanakkor,hogyazészak-afrikaiésarábiainomádnépességetnemérintettenépességcsökkenés.Ajárványokhoztársultmégegyglobálislehűlésifolyamat,amelyetaszerzőKésőAntikKisJégkorszaknak(LateAntiqueLittleIceAge)nevez.

Az„Ítéletnap”címűfejezetben(246–287.o.)újabbadatokkalegészítikiaszerzőazelőzőfejezetbentárgyaltjelenségeket.Kr.u.536-banpéldáulmásfélévigfelhőbeburkolózottaNap,aminekkövetkeztébennemértbeatermés,éshatalmaséhínségtörtki.AKésőAntikKisJégkorszakhatásatermészete-sen területenkéntváltozóvolt:AnatóliábanésSzíriábancsapadékosabb,mígÉszak-Afrikábanszárazabbidőjárásköszöntöttbe.Ugyanakkorazún.„szíriaihalottvárosok”kérdésének(257.o.)kicsitalaposabbanutánajárhatottvolna,mivelatöbbszázfaluelnéptelenedéséneknembiztos,hogycsakökológiaiokailehettek.9AbbanmindenbizonnyaligazavanHarpernek,hogyaNyugat-Ró-maiBirodalom„lassan,nyüszítvemúltki”(259.o.),éssokkalérthetőbbéválik,hogyahetedikszázadelejénmegjelenőharcosiszlámmalszembenmiértnemtudtákhatékonyanfelvenniaharcot.Végezetülelmondható,hogyKyleHarperizgalmasösszefoglalásánakegyesmegállapításaiugyanvitathatók,vagyleg-alábbistovábbárnyalhatók,ámegészébenegyolyanösszképettárelénkaké-sőiRómaiBirodalomvilágról,amelymindenképpenbelekívánkoznaakurrenstananyagba,mindközépiskolai,mindegyetemiszinten.

Kyle Harper: The Fate of Rome. Climate, Disease, and the End of an EmpireFate of Rome. Climate, Disease, and the End of an Empire (Róma sor-sa–Éghajlat,betegségekésegybirodalomvége) (The Princeton History of the Ancient(ThePrincetonHistoryoftheAncientWorld)Princeton–O�ford:PrincetonUniversityPress,2017,417old.,26térkép,ISBN978-0-691-16683-4

Grüll Tibor 9 ErrőlbővebbenlásdGrüll,i. m. �8�–�83.

�6

Vlagyimir Monomah unokája – Borisz Kalmanovics, a kalandor herceg

Az oroszországi történettudomány talán legreprezentatívabb intézetében,az Oroszországi TudományosAkadémia Oroszország Története Intézet-ébenműködőkicsiny,detekintélyesRuszkutatócsoportmunkatársaMihail Konsztantyinovics Juraszov,akiarusz–magyarkapcsolatokat,sáltalábanakoraimagyartörténelemaRuszszámáraisrelevánskapcsolatrendszerét(példáulamagyar–kazárviszonykérdését,abesenyőkeurópaimegjelené-sének problematikáját) kutatja. (Már önmagában figyelemreméltó, hogya Rusz kutatásának e leginkább reprezentatív oroszországi intézetében,amelybencsaknéhány,mindösszesenhétkutatódolgozikstátuszban,egy,akoraimagyartörténelemmelfoglalkozótörténészishelyetkapott).

Anagydoktoridisszertációját2018tavaszánaXII.századirusz–magyarkapcsolatoktémájábanmegvédőM.K.Juraszov2016-banSzentpéterváron,apatinásNaukakiadónálmegjelent,Vlagyimir Monomah unokája. Borisz Kalmanovics, a kalandor hercegcíműkönyvébenamagyarközépkoregyiklegelszántabbtrónkövetelője,KálmánfiaBoriszéletútjátvázoltafel.BoriszszemélyébenSalamonésDávidherceg,illetveazÁlmosésPredszlávaSzv-jatopolkovnafrigyébőlvilágrajött(II.)BélautánazÁrpádokésRurikidákvérvonalaegyesült,deő,ellentétbenazelőbbemlítetturalkodókkalvagyaszinténkeletiszlávanyátólszármazó,III.IstvánnalvagyIII.Bélával,sohanemfoglalhattaelMagyarországtrónját,bár(mindenvalószínűségszerint)I.(Könyves)Kálmánfiavolt.

M.K.Juraszovkönyvetulajdonképpenkétnagyobbrészbőláll,azelső-benBoriszéletútjáttekintiátaforrásoktükrében,amásodikbanaBorisz-hozkötődőhistoriográfiai„legendákat”szemléziésadrólukvéleményt.

Azelsőrészelsőfejezetébenazírottforrásokalapos,sőt,mintaszerűát-tekintésétolvashatjuk.Ezafejezetvelős,lényegretörő,anemzetköziszak-irodalom széles körű, fölényes ismeretéről árulkodik.Keleti szláv forrásegyáltalánnememlítiBoriszt,csakanyját,ahűtlenségenkapottésKálmánáltalhazazavartJevfimija(Eufémia)Vlagyimirovnát,azösszesinformáci-

�7

ónkerrőlatörténelmiszemélyrólamagyar,cseh,németlatinnyelvűiroda-lombanolvasható,valamintnéhánybizáncikútfőben.

Juraszovröviden,delényegbevágóanismertetiaBoriszszemélyekörüliimmáron évszázados léptékű, az orosz, lengyel, osztrák,magyar szerzőkáltalmegjelenítetthistoriográfiát,denéhaminthatalántúlisértékelődnea„főhős”személye.AfolytonkudarcotvallóBoriszvégüliscsakmarginálisszereplőjevoltaXII.századimagyartörténelemnek,semmilyen„kultusz”(semnépi-,semegyházi-,semhivatalos)nemépültfelköréje,ígyelsőol-vasatrameghökkentőnek tűnhet a szerzőnekazavéleménye,miszerint aXVIII. századmásodik felében az osztrák történészek azért kezdtekmí-toszokatépítgetniBoriszköré,hogyGalícia(Galics)Ausztriáhozcsatolá-sát (1772), úgymond, „legitimizálják.”Az irodalom áttekintése soránM.K. Juraszovmeglehetősenélesbírálatban részesíti azokatamagyarvagymáskülföldiszerzőket,akikszerintenemkellőképpenismerikavonatkozóoroszirodalmat,vagymódszertani-forráskezelésiszempontbólnemkellő-képpenalaposanjártakel.

Kálmánuralma idején remekkapcsolatoképültekkiMagyarországésKijev(SzvjatopolkIzjaszlavics)között,sKálmánviszonyátSzvjatopolkkalazsemrontottameg,hogyamagyarkirálytestvéreésriválisa,ÁlmosKi-jevbőlszerzettmagánakfeleséget,Predszlávát,Szvjatopolklányát(1104),akiII.Bélakirályunkédesanyjalett.M.K.JuraszovvéleményeszerintaRusz1111-essikeres,aSztyeppe(akunok)ellenihadjárata,tehátmegnö-vekedettnemzetközitekintélyevezetteKálmántarra,hogyKijevbőlszerez-zenmagánakfeleséget,elsőneje,aszicíliainormannFelicia(feltehetőeninkábbismeretlennevű)halálaután.Továbbá,Kálmán,úgymond,beakartabiztosítaniágánaköröklését,mertaggaszthattaörököse,II.Istvánegészségiállapota(akivalóbanfiatalon,aligharmincévesenhunytel,örökösnélkül).JevfimijaésKálmánfrigyére1112-benkerülhetettsor,afeleségelüldözé-sére1114-ben,csakaztkövetően,hogy1113-banKijevbenishatalomváltáskövetkezettbe.SzvjatopolkIzjaszlavicshosszú,húszévesuralmátkövető-enVlagyimirMonomah,Jevfimijaapjafoglalhattaelanagyfejedelemséget.KijevésMagyarországaházasságtörésiaffértkövetőenpotenciálisellen-felekkéváltak,miközbenKálmánriválisa,ÁlmosfeleségeisRurikidavolt.Akijevi-magyarkapcsolatokbanJevfimijaelűzéseutáncsakolajatöntöttatűzreÁlmosmegvakításaésPredszlávafia,Szvjatopolkunokája,azazBélahercegszeménekkitolásaéstervezettkasztrálása.Voltolyankutató(A. V. Nazarenko),akiaztfeltételezte,hogyVlagyimirMonomahatörténtekha-tásárakatonaihadjáratotvezetettvolnaMagyarországellen,deenneknincsforrásosalapja.MagaÁlmosvégülbizáncisegédlettelpróbáltaelfoglalni

�8

Magyarországtrónját1125után(meghalt1127-ben)ésBizáncbanbukkantfelavélhetőenKijevbenszületett,gyermekkorátaRuszbantöltőBoriszis.M.K.Juraszovakutatóktöbbségéhezhasonlóannemtartjameggyőzőnek,hogyaz1128-as,II.IstvánellenifelkelésbenfőszerepetjátszóBorsispánBorisszallenneazonosítható.

AgyermektelenII.Istvánkijelöltörököseunokafivére,Saullettvolna.Makk Ferenc véleményeszerint,amiJuraszovszerintismeggyőző,II.Bélamegkoronázására csak Saul korai halála után kerülhetett sor, ez az oka,hogyszokatlanulhosszúidőteltelII.IstvánhalálaésII.Bélatrónralépéseközött.Ebbenabizonytlanhelyzetbenkívántaérvényesíteniuralmiszándé-kaitBorisz,lengyelésrusztámogatással,deamagyartólfüggetlenlengyeltörténetírás szerint amagyar elit egy része is támogattaBoriszt. 1135 és1145közöttsemmilyenadatnincsarravonatkozóan,holjártBoriszésmitcsinált.Legközelebb1146-bantűntfel,amikorVII.Lajosfranciakirályhozfordult,megtudva,hogyazaSzentföldrekészül.1147-benBoriszisjelenvoltafranciakirályMagyarországonátvonulóseregében,amirőlamagyarudvaristudomástszerzett.Ezutánkénytelenvoltismétmenekülni,1151-benpedigbizáncisegítséggelpróbálkozott.Ezvoltazelsőesetamagyartörténelemben,amikoregymagyartrónkövetelőbizáncitámogatássaltörtMagyarországellen.Borisz1156előtthaltmeg,feltehetőenvalaholbizánciterületen.

Akönyvmásodikrészébenkülönbözőhistoriográfiaimítoszokat„leplezle”aszerző.HogymiszerintBoriszPredszlávaSzvjatopolkovnagyerme-ke lett volna (Cornides Dánieltől eredő, ésmég aXX. században is élő„mítosz”);hogyBorisznemisKálmánfiavolt;hogybeházasultaPiast-udvarba;hogyBoriszvoltazelsőhalicsifejedelem(ezutóbbikettőaNagy-lengyelkrónikavitathatóértesüléseinalapszik);hogyBoriszazonosíthatóaz1128-asBorsispánnal(aminteztmégaXIX.századbanfelvetetteV. G. Vasziljevszkijoroszbizantonológus,majdanyománHodinka Antal révén terjedtelamagyartörténetírásban),stb.Akönyvezenrészeismételtenmeg-győziazolvasótarról,hogyaszerzőkiválóanismeriaBoriszravonatkozótöbbnyelvűirodalomXVIII.századtólmáigterjedőtörténetét.

Néhány aprómegjegyzés: a szerző teljes bizonyossággal állítja, hogyazelsőmagyarkrónikaszerkesztményt1060körülállítottákössze,nohaezakérdésvitatott.Eléggéhomályos,hogy tulajdonképpenmit isgondolaszerzőaBorisznakesetlegesen1132-bennyújtottruszsegítségről.Akérdésrészletes tárgyalásaolvasható a89–98. oldalon, de a szerző fogalmazásadodonaianhomályos,sőt,ellentmondásos:a98.oldalonazszerepel,hogyaRuszbólegyetlenfejedelemsemvettrésztBoriszoldalánaz1132-eshadjá-

19

ratban;a216.oldalonmárazolvasható,hogyAndrejVlagyimirovicsvolh-íniaifejedelemtámogattaBorisztasajóicsatában.

Összességében,KálmánfiaBoriszrészletes,igenalaposéletrajzát,nagyhistoriográfiaikitekintéssel,azirodalomrészletekbemenőismeretévelállí-tottaössze,M.K.Juraszov.Könyvebizonyosanmegkerülhetetlenirodalomleszakérdésselfoglalkozókszámára.Másrészrőlviszontsajnálhatjuk,hogyaszerzőcsakelvétvekeresiaválasztamiértekre:példáulhogytúlamagá-tólértetődőnektűnőnyershatalmikérdésekenésintrikákonmiértisvoltakmégisBorisznakmagyartámogatói1132-ben,kikőkésmitakartak,meg-jelenítettek-evalamilyenalternatívát;miértlehetettesélyeBorisznak1132-ben,ésmiértnemvoltesélye1146-ban, stb.Talán jobban„konte�tusba”kellettvolnahelyezniakönyvfőhősét(amagyartörténelemkonte�tusába,vagy akár az európai történelem összefüggéseiben ábrázolva ezt a Fran-ciaországtólBizáncigtevékenykedő,helyétkeresőRurikidakalandort),ámehelyettcsakazéletrajzáravonatkozó,azírottforrásokbanolvasható,elté-rőenértelmezhetőértesülésekdicséretreméltóanalapos,aprólékosboncol-gatásátláthatjuk(pl.mikorkerültBoriszBizáncba;pontosanmelyikévbenhaltmeg1151és1156között?).Összességébenmégisörömteliéspozitív,hogyamagyartörténelemekülönösalakjárólegyszámunkraisfontosmo-nográfiaszületettOroszországban.

M. K. Juraszov,VnukVlagyimiraMonomaha. Borisz Kalmanovics, knyjaz’ avantyjuriszt.(VlagyimirMonomahunokája–BoriszKalmanovics,akalandorherceg)Szankt-Petyer-burg,Nauka,2016.

Gyóni Gábor

20

ÚJKOR

Tartományi rendek Stájerországban, Karintiában, Krajinában és a jozefinus reformok – Fenyegettségi kommunikáció, tekintettel a rivalzáló rendszer-elképzelésekre (1789–1790)

Magyarországonhajlamosakvagyunkazthinni,hogy„kalaposkirályunk”,II. József csakis néhai honfitársainkkal került komolyabb konfliktusba.Igaz,ennekakonfliktusnakvoltegysajátos,speciálisaneleinketérintőele-me,anémetnyelvetaközigazgatásban,igazságszolgáltatásbanésoktatás-bankötelezővétévőnyelvrendelet.Azisigaz,hogyazuralkodókizárólagMagyarországesetébenkényszerültarra,hogy rendeleteit (igaz, itt isné-hánykivételtőleltekintve)visszavonja.Ezazonbannemjelentetteazt,hogyszámosreformotmagábafoglaló,ahagyományokkalrendreszembekerülő,különösenatársadalomfelsőrétegeinek(nemeseknek,egyháziaknak)érde-keitsértőpolitikájátaHabsburgMonarchiamásországaiban-tartományai-bankönnyenelfogadtákvolna.Philip Steinertavalymegjelentkönyvébenennekellenkezőjérőlgyőzimegazolvasót,nevezetesenarról,hogymilyenellenállástváltottkiahárombelső-ausztriai tartomány(Stájerország,Ka-rintia,Krajna)nemességébenII. József1789-iadó-ésúrbéri rendelete, shogyhogyankényszerítettékráanevezetttartományokrendjei–hanemisahalálosbetegségébenegyrehajthatatlanabbcsászárt,hanemutódát–II.Lipótotarendeletvisszavonására.

Avaskoskötetszerzőjének2015-benatübingeni Eberhard Karls Uni-tübingeniEberhardKarlsUni-versitätBölcsészettudományi Karán elfogadott disszertációjának átdolgo-BölcsészettudományiKaránelfogadottdisszertációjánakátdolgo-zottésrövidített[!]változata.Kutatásátazegyetemen2011–2015közöttfolyó „Jozefinizmus, katolikus egyház és tartományi rendek. Fenyege-tettségi konstellációk BelsőAusztriában” elnevezésű projekt keretébenvégezte.Aprojektnevébőlakötetcímébe isbekerülő,számunkrakissékülönösenhangzó„fenyegetettség” (Bedrohung)kifejezéshangsúlyozá-sátazmagyarázhatja,hogy–báratartományirendekésabécsiközpontiigazgatásszerveiközöttkeletkezettfeszültségetarendekfenyegetettségiérzéseváltottaki–,azannakmegoldásáratettkísérletekmindvégigmeg-

2�

maradtakazeszmecserehivatalos,papíronalapuló,irat-váltásos(akötetcímébenkommunikációsnaknevezett)kereteinbelül.Eztfejezhettekiazis,hogyII.JózsefnemvolthajlandóBécsbenfogadniatartományirendekképviselőit.A„kommunikáció” formái azérvelés, a refle�iók, reakciókvoltak.

Abelső-ausztriaitartományokrendjeinek1789-ifellépésétMáriaTeré-ziaésII.Józseffelvilágosultszínezetűreformjaielőlegeztékmeg,amelyekahatalomközpontosításaérdekébenévtizedekótafokozatosankorlátoztákarendiszervekhatáskörét,éslépésrőllépésrecsökkentettékarendekha-talmát.AszerzőMáriaTeréziaszámosintézkedésébenszerveselőzményétlátjaII.Józseffelvilágosultreformpolitikájának,ígyaz1749.éviHaugwitzreformban is, amely átalakította az örökös tartományok államigazgatásátésadótvetettkianemességre,kiváltvaarendekelégedetlenségét.Eztak-korazállamhatalomnaksikerültletörnie,sőtjóideigúgytűnt,hogyaren-dek–apátiábasüllyedve–abécsikormányzatrendeleteinekmechanikusvégrehajtóivá váltak.Az 1763-i közigazgatási reform további távolodástjelentettarendialkotmánytól.Ebbőlazállapotbólráztafelőketaz1789.február10-iadó-ésúrbéripátens.AvisszavonásratettkezdeményezéseiketJózsefelutasította.Abban,hogyII.Lipót1790elejénkésznekmutatkozottmeghátrálni, szerepet játszott a francia forradalom kirobbanása, OsztrákNémetalföldelszakadása,amagyarrendekelégedetlenségeésközelítéseaporoszokhoz,végülegyporosztámadáslehetősége.

Atéma–bárkutatásáhozafeltételekadottaklettekvolna–eddigmeg-lehetősenelhanyagoltvoltazosztráktörténetírásban.Afranciarendektör-téneténekvizsgálatávalellentétbenazosztráktartományokrendjeiveleddigaligfoglalkoztak.Aszerző–többekközött–ahazánkbanisjólismertGre-te Klingensteinészrevételétidézi,miszerintarendekvizsgálataatörténet-írásbaneltűntafelvilágosultabszolutizmusproblémáimögött(15.lap).Atörténetírók az állam és a rendek kapcsolatait – ha egyáltalán vizsgálták–, rendszerintaközpontihatalomoldalárólragadtákmeg,apozitívérve-ketazállammodernizálókísérleteinektartvafenn.Arendeknekmaradtakanegatívjelzők,mindamodernfolyamatok,mindafelvilágosultreformokellenzése.Egyestörténetimunkákbólakárúgyistűnhetett,hogy1740utánazérdemirendipolitizálásmegszűntlétezni.

Amunkaszerkezetileghétnagyobbegységreoszlik.Afogalmikérdése-ket(pl.afenyegetettségikommunikációt,ajozefinizmusértelmezését)tisz-tázóbevezetés (I. fejezet)ésakutatásieredményeketösszefoglalóutolsó(VII.)fejezetkivételévelatöbbikronologikusrendbenkövetiazellenállástkiváltóuralkodóipolitikarészleteit,magánakazadó-ésúrbéripátensneka

22

tervbevételét,kidolgozásátés tartalmát, azegymástkövetőkéturalkodó-valfolytatottlevelezésrészleteit,arendeletvisszavonatását,avisszavonásáltalkiváltottparasztielégedetlenségetésazokatatárgyalásokat,amelyekahagyományosrendialkotmányvisszaállításárairányultakahárombelső-ausztriaitartományban.

A feldolgozásmódszerét illetően amunka tulajdonképpenkét eltérőrészreoszlik.II.fejezete,amelyaMáriaTeréziaésII.Józsefalattbeve-zetettváltoztatásokatismerteti,általánostörténelmileírástad.Azosztrákörökösödési háború az elszenvedett vereséggel bizonyította aHabsburgállamgyengeségét,ésindokoltaareformokszükségességét,amelyeketakötetazigazgatási,katonai,tanügyi,jogi,egyháziterületeksorrendjébenismertet.AMáriaTeréziafejezetet„Több,mintálmodozások”címmelII.Józseftársuralkodókéntakirálynőregyakorolthatásánakismertetésezárja.(AcímutalásafiatalII.József1763-i„Ręveries”–Álmodozások–cím-mel benyújtott reformtervezetése.)A császár egyeduralkodóként hozottreformjaialigháromalfejezetbevannakosztva:különazállamigazgatási,összevonvaazegyházi,tanügyiésjogiterületek,valamintújterületkéntaparasztreformok.Ezekbenafejezetekbenszerzőazeddigiszakirodalomratámaszkodik,hiszentöbbnyireismerttényeket,eseményeketfoglalössze.Úgyvéliazonban,hogyakéturalkodóintézkedéseinekösszevetéserávi-lágíthat egyrészt akéturalkodópolitikájánakösszefüggéseire,másrészt–elvikülönbségeikbőladódóan–módszereikeltéréseire.(MáriaTeréziaegyházpolitikájátpéldáula szakirodalombanáltalábanelhanyagolják II.Józseferőteljes–pl.akolostorokatbezáró–erőteljesfellépésemögött.Pedigakirálynőissokattettazért,hogyakatolikusegyházatazalattvalókelőttállamérdekeinekkifejezőjévétegye.)Afőszövegbenemfeltétlenülillőrészleteket,ígyazügybeneljárófőhivatalnokokélettörténetéthosszú,gyakranszinteegészlapotelfoglaló,akövetkezőlapra isáthúzódóláb-jegyzetektartalmazzák.

AII. József-féleadó-ésúrbéri rendelet részleteinekkidolgozását (III.fejezet),arólukfolytatottvitákatszerzőazeddigalkalmazottóleltérőmó-don,immáronfőleglevéltáriforrásokalapján,már-máramikrotörténelemmódszereivelmutatjabe. (Ahatalmas iratanyag terjedelmikorlátlanságátelkerülveperszekorlátoz:hétrendidokumentumotésannakreakcióitvá-lasztjaki.)Ezenanyagrészbenistalálkozhatunkeddigisismerttényekkel,azzalpéldául,hogyazuralkodóaföldbirtokjövedelméhezkívántaszabnianemesiadózást,annak40százalékátvonvabeaközszükségletbe(adóba),míg 60 százalékmaradt volna a birtokos szabad rendelkezésére.Megis-merhetjükakataszteri földméréselveit, amelyvégülnemcsaka termőte-

23

rületnagyságát(szántó,rét,erdő,kert)érintette,hanemjövedelmezőségétis,pénzben,piaciáronkifejezve.Arendeletúrbéri részeabirtokosoknakjáró jobbágyi járadékoknagyságátakartamonarchia-szerteegységesíteni,a termény- ésmunkaszolgáltatást pénzzelmegváltva.A birtokosok ezt aföldre formált tulajdonjogukkorlátozásaként fogták fel, és természetesentiltakoztakbevezetéseellen.Aszerzőszövegébenérvekésellenérvek,le-ésfeliratokismertetéseváltakozik,a legapróbbrészletekig,hiszenvoltakép-pencsakezekenkeresztül tudjukmegértenia rendelet-tervezetáltal többbécsifőhivatalnokokbaniskiváltottellenvéleményeket,amelyekvégülodavezettek,hogyazuralkodónakfelkellettmentenieKarlZinzendorfgrófotazAdórendezésiUdvariBizottság(Steuerregulierunghofkommision)elnökitisztéből(166/7.o.),mígRudolfChotekgrófudvarikancellármagalépettvisszamagashivatalától(175.lap).

Mindezperszenemakadályozhattamega rendeletkihirdetését (1789.április2.).Abelsőausztriai tartományokrendjei1789nyarán-őszén többrendigyűlésentiltakoztak,astájerrendekképviselőibeadványokatintéz-tekacsászárhoz.Józsefazérvekhelyetteltiltottaőketazújabbsérelmekbenyújtásától.Megoldást csaka császárhalálahozott. II.Lipóturalomrajutásaután,még1790tavaszánvisszavontaarendeletet,devégülezsemhoztamega reméltnyugalmat (VI. fejezet).Arendekezúttala II. Józsefuralomrajutásaelőtti(konkrétanaz1752-i)állapotokvisszaállításátkérték,amirőlhosszútárgyalásokindultakmegakétfélközött.Lipótarendektőljavaslatokatkért akorábbi rendialkotmányvisszaállításának részleteiről.Hamarosankiderült,hogyarendiálláspontokiseltérőek,astájerpolgár-ságamagarészérőlsérelmesnekéreztevolnaaII.Józsefuralkodásaidejénszerzetteredményeinekmegsemmisítését,sőtnagyobbpolitikaiképvisele-tetköveteltmagának(359. l.).Azudvarésarendekvitájánakarendial-kotmányvisszaállításárólII.Lipót1792.március1-énbekövetkezetthalálavetett véget.

Abelső-ausztriairendeknekarendeletvisszavonásafelettérzetteufóri-kusörömétegyhamarosankitörőparasztmozgalomhűtöttele(V.fejezet).Aparasztoksérelmeztékazadó-ésúrbériszabályozássalelnyertkedve-zéseikmegszűnését.Miutánavisszavonórendeletetáltalábanatemplo-mokbanolvastákfel,amozgalomnakegyházelleneséleisvolt.Földrajzikiterjedésenemvoltjelentős–Alsó-StájerországotésKrajnátérintette–,azonbelüliselszórtparasztifenyegetések,demonstrációkformájábanje-lentkezett,arésztvevőkszámaígyvoltaképpenkideríthetetlen.Leszerelé-seazonbannemvoltkönnyű,mertazokakompromisszumosmegoldások,amelyeketazudvar javasolt,viszontabirtokosoktetszésétnemnyerték

24

el.Ahelyzetgroteszkellentmondása,hogySigmundZoisvonEdelstein,apolgár-vállalkozóból lettbirtokos (ésFreiherr), aki számoshumanitá-riuslépéssel(adományok,szociálisintézményeklétrehozása)segítetteatársadalomelesettjeit,isalegkeményebbfellépéstköveteltealázadópa-rasztokkalszemben.Azállamnakvégülakatonaságotkellettbevetnie,azelégedetlenségethelyenkéntcsakvéresfegyveresbeavatkozássallehetettleszerelni.

Akötetrendkívülalaposforrásanyagotésszakirodalmathasznál,aminekfelsorolása30 lapotvesz igénybe. (Haa laponkéntszereplőkb.12címetvesszükfigyelembe,akkoreztöbbmint350szakirodalmimunkátjelent.)Szerzőötkülönbözőlevéltárbankutatott,ebbőlnégyausztriai,aHaus-,Hof-undStaatsarchivésazAllgemeinesVerwaltungsarchivBécsben,továbbáaKarintiaiésaStájerországiTartományiLevéltárKlagenfurtbanésGrácban.AzötödikazegykoriKrajnaiTartományiLevéltár,amelynekanyagamaaSzlovénKöztársaságLevéltárában(ArchivRepublikeSlovenije),Ljublja-nábantalálható.Akutatottidőszakravonatkozóforrásanyagtermészetesenazutóbbibanisnémet,a levéltárisegédletekéazonbanszlovén, ígyhasz-nálatukszerzőnek–sajátbevallásaszerint–némiproblémátokozott. (Arecenzenshaddjegyezzemeg,hogymagaiskutatottabbanalevéltárban,sajelzetekmegértésébenhasznosítanitudtadiákkoraéppenévtizednyihosszúorosznyelvitanulásánakmaradványait.)

Ahatalmasanyagfeldolgozása–különösenegyfiatalkutatószámá-ra–nemlehetettkönnyű.Ritkatévedései,ésesetlegesmulasztásainembefolyásolhatják eredményeit, de azért egy recenzióban szabad legyenmegemlíteni néhányukat. Érthetetlen, hogyMária Terézia reformpoliti-kájának ismertetésébőlmiértmaradtkiakirálynő jobbágypolitikája. (AII. József-féle reformok során előzményként csak a FranzAnton Raabáltal bevezetett, paraszti kisgazdaságokat támogató rendszerre utal.)Azkétségtelen, hogy a királynő1778-i stájerországi úrbéri pátense érdem-bennemkönnyítettajobbágyágszolgáltatásain(KarintiaésKrajnamajdcsakII.Józsefalattkapottúrbérirendeletet),de1750–1751-benazörö-köstartományokratöbbrendeletiskimondtaazúrbéresföldekföldesúrikisajátításánaktilalmát,éselrendeltékmindaföldesúri,mindaparasztiföldekösszeírásátis,1769-benpedigudvaridekrétumengedélyezteapa-rasztoknakbizonyos(ún.unenigekaufte)jobbágyiföldekmegvásárlását,amikülönösenStájerországbanésKrajnábanjártszámokbanisjólkife-jezhetőeredménnyel.(Vö.Anton Mell: DieAnfängedesBauernbefreiunginSteiermarkunterMariaTheresiaundJosefII.Graz1901.151–165.–Acímszerepelakötetirodalomjegyzékében.)

25

Úgyvélhetjük,hogyakötetbenérvényesítettmikrotörténetimódszerzártakiazt,hogyszerzőéppenazadó-ésúrbérirendeletkapcsánszéle-sebb perspektívába helyezze a belső-ausztriai, vagy a három tartományvalamelyikére vonatkozó eseményeket. Valójában csak néhány szavasutalást találunkarra,hogyazominózus rendelet aMonarchia többi tar-tományábaniselégedetlenségetéspanaszosbeadványoközönétváltottaki,deezekrészleteiről,eredményérőlnemhallunk(176.l.).Arraiscsakutóbb egy lábjegyzet utal, hogy FranzAntonKhevenhüller gróf,BelsőAusztria kormányzója 1790.március 31-én a stájer rendekgyűlésén azalsó-ausztriai rendek adó- és úrbéri pátens visszaállítását követelő többdokumentumátidézte,mintegysegítségülasajátbeadványelkészítéséhez(230.lap).

Természetes,hogyamagyarolvasóamagyarvonatkozásokmegemlí-tését iskeresi,hiszenakötetbenazonosállam,határainkkal szomszédos,sok vonatkozásban hasonló problémákkal küszködő tartományairól vanszó.Magyarországanévmutatószerint30esetbenszerepelakötetben,to-vábbáesetenkéntegy-kétvárosátvagypolitikusátismegemlíti.Azemlíté-sektöbbségeperszevalamilyenfelsorolás,amelybenhazánkaMonarchiaországai-tartományaiegyikekénttűnikfel(aPragmaticaSanctioelfogadá-sa,kimaradásunkaz1749-benfelállítottDirektóriumból,II.Józseftürelmirendelete,aföldmérésellenzése,aparasztfelkelésleverésérerendeltseregegyikkiindulóhelyszíne, stb.).Másoktólelkülönítve szerepelünkviszontMária Terézia pozsonyi koronázása kapcsán, amikor a királynő komolyengedményekrekényszerült amagyar rendekkel szemben, amit azok fel-tétlen hűséggel háláltakmeg, József reformjait azonbanmajdan jócskánmegnehezítették(67.o.).Amagyarságsegítségeakirálynőnekazonbanegy30ezerfősseregmobilizálásárakorlátozódott,amelyazadottpillanatbansemmi haszonnal nem járt, hiszenKárolyAlbertBécs helyett Prága felévetteazirányt.ErdélymintMáriaTeréziaprotestánsokatáttelepítőpolitiká-jánakcélpontjaszerepel(115.lap).Azadórendeletvisszavonásátkövetelőbelső-ausztriairenditörekvéseknekperszenemtalálhatjukmagyarországipárhuzamát,hiszen–miutánJózsefuralkodásautolsóéveibenfelfüggesz-tetteamegyeiönkormányzatokműködését–ilyenekhazánkbanhivatalosformábannem léteztek.Azpedig, hogy Józsefmégéletébenvisszavontamagyarországi rendeleteit, mentesítette II. Lipótot attól, hogy a magyarrendekkelaz1780előttiállapotokvisszaállításárólkelljenalkudoznia.Saj-nosMagyarországkimaradásánakfőokaatovábbivitákból,azazII.Józsefrendeleteinek1790. januárvégivisszavonásanemszerepelPhilipSteinerkönyvében.

26

Szabad-eperszehiányolnunkazt,hogyegyilyenimpozánsmunkafi-atal szerzője nem, vagy csak felületesen ismeri aHabsburgMonarchiaegyikösszetevőjénektörténetét?Szabad-eszámonkérnünkrajta,hogyahosszú irodalomjegyzékben alig találunkmagyarországi szerzőtől szár-mazómunkát?Ezazirodalomjegyzékegyébként–egy-kétangolmunkátkivéve–kizárólagnémetnyelvűművekettartalmaz.Szerepelbennené-hánymagyarországiszerzőis:Sashegyi OszkárrégebbicikkévelazActaHistorica1958-iévfolyamából,Pálffy Géza és Szíjártó M. István tanul-mányaikkalNémetországbanmegjelentgyűjteményeskötetekből (2009,2010,2011).AhiányokértazonbanalighahibáztathatjukPhilipSteinert,mertazokinkábbhazaitörténetírásunkbezártságát,nyelvielszigeteltségéttükrözik,amiből–néhányfiatalkutató révén–csakazutóbbiévekbenkezdettkilábalni.

Befejezésülmégishaddutaljakegyolyanrészletre,amelyetbármelyha-zaiolvasókülönösérdeklődésselkísérhet,sezaII.JózsefáltalBécsbevite-tettstájerhercegikalapGrácbavalóvisszavitelénekügye(IV.fejezet).Ezafejedelmijelkép,amelyetegyébkéntaXV.századvégeótanemhasználtakazújuralkodókbeiktatásakor,smesszenemvoltolyaneszmeijelentősé-ge,mint amagyar SzentKoronának, 1790-benmégis a stájer rendek fi-gyelménekközéppontjábakerült.Ezzelakartákkifejeznitartományukrégiszuverenitását.Visszafogadására természetesen nagy ünnepség keretébenkerültsor.(Aszerzőfontosnaktartottamegjegyezni,hogyakalap–több-szörirestaurálásután–maLjubljanában,aSzlovénKöztársaságNemzetiMúzeumábanvankiállítva.)

A600lapterjedelműmunka,ahatalmasanyaggyűjtés,deakármagaamegírásis,rengetegidőtésfeltétlenáldozatotköveteltaszerzőtől,akineklelkilegisközelkellettkerülnietémájához.Perszerokonszenvemegosz-lanilátszikabelső-ausztriairendekésakétHabsburguralkodóközött.Azörökösödésiháborútismertetőfejezetet(II.)azzalvezetibe,hogyMáriaTerézia–akésőbbiErzsébetkirályné,„Sissy”mögött–kétségtelenülazuralkodócsaládmásodiklegnépszerűbbnőtagja.Amonarchiaérdekébenhozott intézkedései erremindenképpenméltóvá is teszik.Mégsemálljameg,hogyII.Józseferőfeszítéseinekismertetetéseközbenmegnejegyez-ze,hogymennyireméltatlana történetíróktól,hogyacsászár folytonoskritikájávalszembenMáriaTeréziarendszerintcsakelismeréstkap(62.o.).Ahazaiolvasó számára furcsának tűnhetnekazokamegállapításokis, amelyek – a német–osztrák történetírás fő vonulatával szemben – akonfliktusokbanarendiálláspontnakfogjákpártját,aközpontosítóbécsikormányzattalszemben.

27

Bár könnyű olvasmánynak aligha lenne ajánlható, Philip Steinerkönyvébenatereziánusésajózsefikormányzat,valamintabelső-ausztriaitartományokrendjeinekkonfliktusaolyanrészletesismertetéstkap,amelyakárabécsipolitika,akáratöbbiországéstartományellentmondásainakmegértéséhezishasznostámpontotnyújthat.Ígyfeltétlenülhasznáraválhatnemcsakakorszakmindenmagyarországikutatójának,hanemazoknakis,akikazottszereplőreformtörekvésekelőzményeitvagykövetkezményeitszeretnékjobbanmegérteni,ésolvasóikkalmegértetni.

PhilipSteiner:DieLandständeinSteiermark,KärntenundKrainunddieJosephinischenRe-formen. Bedrohungskommunikation angesichts konkurrierender Ordnungsvorstellungen(1789–1792)[Tartományi rendek Stájerországban, Karintiában, Krajinában és a jozefinusTartományirendekStájerországban,Karintiában,Krajinábanésajozefinusreformok – Fenyegettségi kommunikáció tekintettel a rivalzáló rendszer-elképzelésekre(1789–1790)] Aschendorff Verlag, Münster 2017. 607 o. ISBN-978-3-402-13221-0]AschendorffVerlag,Münster2017.607o.ISBN-978-3-402-13221-0

Ifj. Barta János

28

A császár éremtára

Európa-szertefellendültekanumizmatikaigyűjteménytörténetikutatások.Közismerttény,hogyazéremgyűjteményekalegrégebbimuzeálisközgyűj-teményekközétartoznak,így-egyéremtáresetébenakárfélévezredestör-ténetről is beszélhetünk.A témánk szempontjábólkiemelten fontosbécsigyűjteménygyökereipéldáulaXVI.századignyúlnakvissza:I.Ferdinánd(1526–1564)ugyanisamagakorábbanjelentőskollekcióvalrendelkezett,amelyneksorsátszívénhordozta,ésebbenaszellembenhagytautódára,II.Miksacsászárra(1564–1576).

Mielőtt részletesebben megismerkednénk a jelenleg már a bécsiKunsthistorisches Museumbatagolt,egykoricsászáriMünzkabinett his-tóriájával, annak isXVIII. századi szakaszával, érdemesmegemlíteni,hogyamagyarnumizmatikaidőbenfelismerteanemzetközitrendet,éselkészültek a jelentősebb – XVIII. századi eredetű – gyűjteményeinkvonatkozásában az újabb történeti összefoglalások: így azEötvösLo-rándTudományegyetem (az éremgyűjtemény alapításának éve: 1753),aPannonhalmiFőapátság(azéremgyűjteményalapításánakéve:1775)és aMagyar NemzetiMúzeum (alapítás éve: 1802) éremtárairól ren-delkezünkmodern feldolgozásokkal.� Sajnálatosan, egy jóval későbbi(XX.századi)alapítású,dekiemelkedőfontosságúkollekció–aMagyar

1 GyöngyössyMárton –Mészáros Orsolya – Tóth Csaba:Az Intézet és az Éremgyűjte-ménytörténete/TheHistoryoftheInstituteandtheNumismaticCollection.In:AzEöt-vösLorándTudományegyetemBölcsészettudományiKarRégészettudományiIntézeténekÉremgyűjteménye. Numismatic Collection of the Eötvös Loránd University Faculty ofHumanitiesInstituteofArchaeologicalSciences.Szerk.GyöngyössyMárton–MészárosOrsolya.ELTERégészettudományiIntézet,Budapest,2010.9–29.,GyöngyössyMárton:APannonhalmiBencésFőapátságéremgyűjteménye.In:Örökségésküldetés.BencésekMagyarországon.1–2.Szerk.IllésPálAttila–Juhász-LaczikAlbin.(Művelődéstörténetiműhely.Rendtörténetikonferenciák.APázmányPéterKatolikusEgyetemBölcsészet-éstársadalomtudományiKarTörténettudományi IntézetÚj ésLegújabbkoriTörténetiTan-székéneksorozata7.)MagyarEgyháztörténetiEnciklopédiaMunkaközösség(METEM),Budapest,2012.941–946.,PallosLajos:AzÉremtár.In:A200évesMagyarNemzetiMú-zeumgyűjteményei.MagyarNemzetiMúzeum,Budapest,2002.223–275.

29

NemzetiBankBankjegy-ésÉremgyűjteménye–vonatkozásábannincstudományospublikáció.2

Számunkra,magyaroknaktalánkicsitnehézmegérteni,hogymiért je-lentősebb,mitőlmásabécsinumizmatikaigyűjtemény,mintahazaiak.Akülönbségazalapításótameglévőuniverzalizmusban (mai szóval: egye-temes gyűjtőkörben) keresendő: míg az említett magyar gyűjteményekösszbirodalmi szempontból tartományi (értsd: „nemzeti”) jelentőségűek,gyűjtőkörűekésgyűjtőterületűekvoltak(tehátBécsbőlnézvea„Provinzi-alpatriotismus”szemléleténekmegfelelőena„tartománnyal”,annakmúlt-jával kapcsolatos éremanyagot gyűjtötték), a bécsi, központi gyűjteménya teljességre törekedett.3Ez azuniverzalizmus eredményezte azt, hogy amagyar középkor numizmatikai emlékeinek kutatója nem elégedhetmegpusztánahazaigyűjteményekkutatásával:abécsianyagnélkülnincsma-gyar pénztörténet.4

Azéremgyűjteményekreazújkorbangyakranalatin’numophylacium’ (vagy:’numophilacium’)szótalkalmazták,nemcsakabécsicsászáriérem-tárat,hanemabudai(majdpesti)királyiegyeteméremgyűjteményétisígynevezték,példáulaRatioEducationisban.5Acsászárgyűjteményétakortár-sakrövidencsakNumophylacium Imperatoris-kéntemlítették.

Numophylacium Imperatoris

Abemutatandókötetszerzői(Elisabeth Hassmann és Heinz Winter)acsá-száriéremtárXVIII.századitörténeténekmonografikusésszépenilluszt-rált feldolgozására vállalkoztak. A XVIII. század a bécsi Münzkabinett fényeskorszakavolt,hiszenVI.Károly (1711–1740)ésLotharingiaiFe-renc(1745–1765)császárokkollekcióinakegyesítésévelekkorjöttlétrea 2 AzMNBBankjegy-ésÉremgyűjteményetekintetébeneleddigegyismeretterjesztőfüzet

jelentmeg:GaramiErika:AMagyarNemzetiBankBankjegy-ésÉremgyűjteménye.Ma-gyarNemzetiBank,Budapest,2000.

3 Lásd: Marosi Ernő: Magyar Nemzeti Múzeum, nemzeti múzeumok. Múzeumcafé 10.(2016:2.szám/52.szám,2016.május–június)80.,83–84.

4 Lásd:MártonGyöngyössy–HeinzWinter:MünzenundMedaillendesungarischenMittel-alters.1000–1526.HerausgegebenvonMichaelAlramundHeinzWinter.(Sammlungska-talogedesKunsthistorischenMuseumsBand4./Münzkabinett.Katalogedermittelalterli-chenMünzenundMedaillen)KunsthistorischesMuseum,Wien,2007.

5 ’numophilacium’: „Locus, ubi numi antiqui custodiuntur”:GlossariummediaeetinfimaelatinitatisRegniHungariae. Jussuetau�iliisAcademiaeLitterarumHungaricaecondiditAntonius Bartal socius ascriptus Academiae Litterarum Hungaricae. B. G. Teubner –FranklinTársulat,Lipcse–Budapest,1901.(reprint:Budapest,1983.)446.Ezzelszembena ’numotheca’inkábbazéremgyűjteményelhelyezésérealkalmasszekrénytjelölte:„arca ad numos conservandos destinata”: uott 446.

30

KunsthistorischesMuseummaiÉremtáránaktörzsgyűjteménye.Talánezisindokolta,hogykorabelitörténetétmáraXIX.századbanelkezdtékfeldol-gozni:akkoriigazgatója,JohannRittervonBergmann(1796–1872)átnéztearendelkezésreállóiratanyagot,majdtöbbközleménybenközölteésérté-kelte azt.

A Kunsthistorisches Museum éremtára háromszáz éves történeténeklegmozgalmasabb időszaka a XVIII. századra esik. Az önálló császáriéremgyűjtemény1712/1714-benjöttlétre,eztmegelőzőenazéremanyagotkülönböző gyűjteményekben őrizték és gondozták; mindazonáltal különigazgatóáltalirányítottegységesésönállópénzérme-ésemlékérem-gyűj-teményről csak 1798 óta beszélhetünk; azonban ekkorra ide tartoztak azegyébrégiségekis,ezértaXIX.századbanmáregyenesenérem-ésrégiség-tárnak(Münz- und Antikenkabinett)nevezték.

AXVIII.századbanabécsiudvarigyűjteményekjelentőségemegnőtt,részbenannakisköszönhetően,hogyazuralkodóházezekbensajátnagysze-rűségéneknagyközönségelétárhatóbizonyítékát,jelétlátta.Mindezegyüttjártatudományosszemléletelőtérbekerülésével,amibenkomolyszerepetjátszottacsászári régiségfelügyelő,CarlGustavHeraeus(1671–1725).AHeraeusáltal1711–1719közöttvezetettkézirat(Journal oder Hand-Buch)a gyűjtemény történetének egyik legfontosabb korai forrása. Kedvezőenhatottazis,hogymígVI.KárolyésLotharingiaiFerenccsászárokmagukismertéremgyűjtőkvoltak,ígyfontosnaktartottákagyűjteményimunkát,addigMáriaTerézia (1740–1780) és II. József (1780–1790),bárkülönö-sebbennemérdeklődtekazérmekiránt,deacsászárikollekciókatnagyratartották,agyűjteményianyagokpublikációjátszorgalmazták,éslátogatha-tóságukatanagyközönségnekbiztosították.Anumizmatikaigyűjteménytu-dományosintézménnyéazonbancsakJosephHilariusEckhel(1737–1798)igazgatóságaalattvált(1774-től),időközbenugyanisagyűjteményimunkátmárnemfelügyelő,hanemigazgatóvezette.Eckhelmegbízatásaazókorirészrevonatkozott;vitathatatlanérdeme,hogyazókorinumizmatikátva-lóditudománnyátette,ésabécsiegyetementanítottais.Szinténanevéhezköthetőannakarendelkezésnekamegújítása,amelyataláltrégipénzekkelkapcsolatosbeszolgáltatásikötelezettségetelőírta.

AzéremgyűjteményXVIII.századitörténeténekírottforrásaimeglehe-tősenszórványosak.AMünzkabinettugyanis–acsászáriművészetiéster-mészettudományosgyűjteményekkelegyütt–afőkamarásirányításaalattállt,ígyaziratanyagelvbenafőkamarásihivatalbankeletkezett.Aszázadelsőfelébőlszintealigvalamilyeniratmaradtfenn,1723és1773közöttpe-digegyetlenegyaktátsemismerünk,részbenazért,mertazidőszakjelentős

3�

részébennemvoltagyűjteménynekkinevezettfelügyelője.Eckheligazga-tóikinevezésétkövetőenazéremtárügyeibenismétkeletkeztekakták,deaXIX.századelejéigcsakszórványosan,ígyaMünzkabinett története legin-kábbtudományosközleményekbőlésudvarischematizmusokbólállíthatóössze.Ráadásulaz1875-ösnagyújraleltározássorán,amelynekegyikcéljaazállamiésacsászárimagántulajdonelválasztásavolt,alapvetőenváltozottmegagyűjteménystruktúrája.Mivelaprovenienciakérdésétekkoregyálta-lánnemvizsgálták,ígyazezzelkapcsolatosinformációkatfigyelmenkívülhagyták,ezekjórésztelisvesztekazutókorszámára.Sokáigvirágzottazagyakorlatis,hogyegy-egydarabot–atípusazonosságfigyelembevételével–időnkéntjobbállapotúravagyminőségűrecseréltek;mindeztúgy,hogyaz eredeti leltári számotmegtartották.Ezáltal az egyesdarabok esetébenleginkább csak típusazonosságról beszélhetünk, mert korántsem biztos,hogyarégileltáriszámalattaz„eredeti”darabottaláljuk.Mindezekkövet-keztébencsak típusok tekintetében tudjuk teljesbizonyossággal aXVIII.századigyűjteménytrekonstruálni.

A Münzkabinett XVIII. századi története

I.Józsefcsászár(1705–1711)idejénmártöbb,párhuzamoscsászáriérem-gyűjtemény létezett.A császártól kapta megbízatását Heraeus a császáriKunstkammerkebelében felgyülemlett érem-és régiséggyűjteménykeze-lésére.Eztazegyesítettműtárgy-anyagot(Cimeliarchium Imperiale Vindo-bononse)egyébként1656/57-benhelyeztékelaStallburgban,vagyahogykésőbbneveztékanagykincstárban.AzitttalálhatóérméketHeraeusátvá-logattaésosztályozta:1558aranyérmétérmetárolópolcokonhelyezettel.Azonbanazönállóéremgyűjteménymegalapításáhozszükségeséskívána-tosdöntésekkormégnemszületettmeg.RáadásulaHofbibliothek is ko-molynumizmatikaianyagotőrzött:azI.FerdinándáltalII.Miksárahagyottgyűjteményt,amely1555/56-banmárkörülbelül1500ókoripénzbőlállt,6 százévvelkésőbbviszontagyűjteménynagyságaelértea16ezerdarabot:a gyarapodás a további vásárlásoknak és az ide beszolgáltatott éremlele-teknek köszönhetően ezt követően sem állt le.VI.Károly császár lelkeséremgyűjtőnek számított, alapgyűjteményét Spanyolországból hozta vis-sza, ezért nevezték aztSpanisches Cabinet-nek.Az általa tervezett nagycsászári éremgyűjteménynek (Numophylacium Carolinum) ez az anyaglettalapja(eztegyébkéntnégykönyvszerűtárolóegységbe–ezeketcodex 6 Ehhezlásd:Holzmair,Eduard:DaswiedergefundeneInventarderMünzsammlungFerdi-

nandsI.NumismatischeZeitschrift79.1961.79–89.

32

aureus-naknevezték–helyeztékel).Azelőbbemlítettekmellettvoltmégegyjelentőséremgyűjtemény:eztTirolban,azambrasikastélybanőrizték.A Kunstkammerérmeitbevontákagyűjteménykialakítás folyamatába,deazudvarikönyvtárban(Hofbibliothek)őrzöttanyagekkormégérintetlenülmaradt.Egyidejűleg a császár elrendelte az ambrasi gyűjteményújraren-dezésétis.EztafeladatotszinténHeraeuskapta,akirögtönkiisválogattaa bécsi gyűjtemény számára szánt darabokat.Heraeusműködése során abécsi császári éremgyűjtemény teljes anyagamármeghaladta az 50 ezerdarabot,ebbenegyarántszerepeltekókori,középkoriésújkoripénzérmék,valamint természetesenemlékérmek is.A legszebbérmeket (Hand-Cabi-net)aHofburgLipót-szárnyában,aBillard-naknevezettszobábanhelyez-tékel:idevonultvisszaidőről-időreacsászár,hogyhódoljonamúzsáknak.Ismeretlenokokból(akésőbbi,deforráshivatkozásnélküliirodalomszerintegyhivatalostartozásátazéremgyűjteményanyagából„rendezte”)1721ta-vaszánHeraeusátadtaagyűjteménytakincstárnoknakéskétsegédjének.Mivelazanyagrólnemvoltteljeskörűleltár,ezértazátadás-átvételfolya-matahosszadalmasvolt,éstöbblépcsőbenzajlottle.HeraeusutódaJohannBaptistBanaglia(1672/73–1730)lett.Nevéhezfűződikagyűjteményelső,teljesnek tekinthető leltára: az öt kötetes kéziratotma is a bécsiNemze-tiKönyvtárőrzi.MűködésekezdetekorakollekcióőrzésihelyeaBillard volt,deazidőközbenanumizmatikátólelfordulócsászármárnemtöltötteitt idejét,ezértazudvarikönyvtárújépületénekelkészülteutánBanagliavezényelhetteleazújőrzésihelyreköltöztetést.SzinténekkorfejeződöttbeaStallburgemlékérmeketbemutatósaroktermének(Medaillenzimmer)mű-vészikialakításais:afalakonnemcsakemlékérmekethelyeztekel,hanemfestményeketis,azösszhatástpedigszobrokkalegészítettékki.

MáriaTerézianemérdeklődöttanumizmatikairánt,ígynemkívántkü-lönéremszobát,ezértaBillard-naknevezetttermetrendelkezésérekiürítet-ték,ésateljesnumizmatikaianyagotaSchweizerHofban1747/1750közöttkialakítottKincstárbanegyesítették,báraStallburgbanberendezettérem-szobaakiállítássalmégsokáigmegmaradt.MáriaTeréziaidejénakülön-bözőgyűjteményekegységesvezetésérelétrehoztakegyfőigazgatóitiszt-séget,amelyet1748-tólJosephAngelusdeFrance(1691–1761)töltöttbe.Működésesorán,1755-benjelentmegazéremgyűjteményókorirészénekkétköteteskatalógusa(Numismata Cimelii Caesarei Regii Austriaci Vindo-bonensis),amelynek–aműbennemnevesített–szerzőivélhetőlegEras-mus Froelich(1700–1758),Valentin Jameray Duval(1695–1775)ésJoseph Khell (1714–1772) voltak, ám egyikük sem volt hivatalosan az Éremtáralkalmazottja; Duval például a császár magánalkalmazottjaként kapott a

33

feladatramegbízást.1756-banjelentmegFerenccsászárgyűjteményénekelsőkatalógusa,azezüstpénzeketbemutatókétkötetesmunka(Monnoies en argent, qui composent une des differentes parties du cabinet de S. M. l’Empereur…),amelyet1759-benkövetetta„modern”aranyakkatalógusa(Monnoies en or, qui composent une des differentes parties du cabinet de S. M. l’Empereur…).Megjegyzendő,hogyacsászármagángyűjteményetöb-bekközöttúgyjöttlétre,hogyacsászárigyűjteménybőlkiválogattákazúj-koriérméket,ésátszállítottákaműtárgyakatacsászárilakosztályközelében(aHofburgLipót-szárnyában)kialakítottgyűjteményiszobába(ez történtegyébkéntazambrasikastélybanőrzöttújkoriérmekkelis).Akatalógusok-bólnagyívűgyűjteményképerajzolódikki,ámsajnálatosanadarabszámnem ismeretes.Bára császárimagángyűjteményihelyiségről több leírástismerünk,aképiábrázolásokmegtévesztőek,anakronisztikusak(jórésztan-nakköszönhetően,hogyazokacsászárhalálautánkészültek),bárahelyzet,ahogyLotharingiaiFerencgyűjteményőreiközötttöltiazidőtmindenkép-penjellemzőnekmondható(ezláthatópéldáulFranzMessmer/MoesmerésJakobKohl1773-banbefejezettfestményén,amelyjelenlegabécsiTermé-szettudományiMúzeumlépcsőházábantekinthetőmeg).

Lotharingiai Ferenc halálakor a Hofburgban három helyen őriztekéremgyűjteményt:VI.Károlygyűjteményét (Numophylacium Carolino-Austriacum) aHofbibliothekkereteinbelül,Ferenccsászármagángyűj-teményét (Numophylacium Imperatoris Francisci) aLipót szárnyban, acsászári lakosztályoknál,míg továbbra is látogatható volt aVI.Károlyidejénberendezettéremszoba(Medaillenzimmer)aStallburgban.Hozzákell tenni, hogy jelentős éremanyag maradt az ambrasi kastélyban. II.József utasítást adott a gyűjtemények egyesítésére, így a császári ma-gángyűjteménytvisszatagoltákazudvarikönyvtárbanőrzöttanyagba.Afolyamat 1765/66-ban zajlott le, 1767-benmár a teljes gyűjteményt újhelyen(Augustinergang),kétterembenhelyeztékel.Agyűjteményfinan-szírozásatovábbrasemvoltmegoldott:afenntartástMáriaTeréziaabiz-tos apanázs helyett a duplumok beolvasztásából/értékesítéséből kívántafedezni. Ráadásul a költségek tekintetében sokszor az utófinanszírozásvolt jellemző, így a személyzetnek kellett megelőlegeznie az összege-ket,majd elszámolás készítése után a kifizetésmegtérítését igényelhet-tékakincstártól.MáriaTeréziahalálautánaduplumokbólfelhalmozottvagyontmártőkénektekintették,ígyagyűjteménycsakannakkamatai-ra tarthatott igényt.A teljesanyag időközbenmegközelítetteaz50ezerdarabot(1766).1772-benazuralkodónőrendelkezésénekmegfelelőenakülönböző császári gyűjteményekben profiltisztítást hajtottak végre, ez

34

azonbanazókoriésújkorirészretagoltéremgyűjteménytnemérintette,mivelnemvoltakprofilidegentárgyaik.MáriaTeréziaazzalishozzájárultagyűjteménygyarapodásához,hogya Jezsuita-rend feloszlatása (1773)után aTheresianumbanőrzött,KarlGranelli (1671–1739) jezsuita általalapítottéremgyűjteménytacsászárigyűjteményhezrendelte,annakké-zikönyvtárávalegyütt.7Fontosfordulópontvoltazis,hogyagyűjteménykétrészeéléreigazgatókkerültek:azókorirészigazgatójaJosephHilariusEckhel(1737–1798),azújkorirészépedigJean/JohannVerot(1714/1715vagy 1718/1719–1786) lett, főigazgatóként rövid ideigmégDuval fel-ügyelteakétéremtárat.Eckhelrövidesenprofesszorikinevezéstiskapottabécsiegyetemen.Azigazgatókérdemidöntéseketnemhozhattak,mertarra csak a felügyeleti szerv, a főkamarási hivatal (illetve rövid ideig afőudvarmesterihivatal)voltjogosult–hogyafelettesekmennyireszóltakbeleaszakmaimunkába,forrásokhiányában,nemállapíthatómeg.Eck-hel–időrendiésföldrajzielvalapján–újrarendezteazókorirészleget,ésújabbkatalógusköteteketjelentetettmeg(Catalogus Musei Caesarei Vin-dobonensis Numorum Veterum…).Továbbigyűjteményrészeketisátkel-lettvennieaSchatzkammerállományból,példáulazantikgemmákat.Sőt,az ambrasi kastélybanőrzött teljes gyűjteményt (nemcsak a gemmákat,hanemazérmeketis)összepakolták,ésBécsbeszállították.Azuralkodófontosnaktartottaazújkorirészkatalógusainak„felfrissítését”is.ErreamunkáraAdauctusVoigt(1733–1787)piaristaszerzetest,aHofbibliothekmunkatársátszemeltékki,őazonbanhamarösszetűzésbekerültEckhellelésVerot-val.Az újkori gyűjtemény egy korabeli jelentés szerint 1781-benmármeghaladta a 100 ezres darabszámot. (a kutatásmegállapításaalapjánezaszámtúlzó,avalóság30ezerkörülidarabszámlehetett).II.József–édesanyjávalellentétben–nemjárulthozzáegészgyűjteményekmegvásárlásához,inkábbcsakgyűjteményrészeket,egyesdarabokatvásá-roltak,figyelemmelacsászárigyűjteményhiányaira.Fontosgyarapodásiforrást jelentett viszont a feloszlatott kolostorokgyűjteményeinekmeg-szerzése (példáulacsehországiDoksanyPremontreiPrépostsága,astá-jerországiSt.LambrechtBencésApátságaesetébenismeretesjelentősebbdarabszámúanyag).8Eckhel felhívtaacsászár figyelmétazéremleletek 7 Anagyszombatiegyeteméremgyűjteményeisúgyjöttlétre,hogyMáriaTeréziaanagy-

szombatijezsuitarendházkülönbözőgyűjteményeitazegyetemnekadattaát:GyöngyössyMárton–MészárosOrsolya–TóthCsaba:AzIntézetésazÉremgyűjteménytörténetei.m. �0–�7.

8 Akiadványnememlíti,detudható,hogyaPannonhalmiBencésFőapátságakkoriérem-gyűjteményénekegyesdarabjai isacsászáriéremtárbakerültek:GyöngyössyMárton:APannonhalmiBencésFőapátságéremgyűjteményei.m.941.

35

jelentőségére,példáulazerdélyileletekére,hiszenakorabeligyakorlatazvolt,hogyazígytaláltnemesfém-pénzeketbeolvasztották,hogyatalálótilletőharmadotkitudjákfizetni.9Eckhelhangsúlyoztaazígyleltérméktudományosjelentőségét,ésezértjavasoltaezekreazesetekretalálóidíjkifizetését,ésazérdekesebbérmékéremtárszámáratörténőkiválogatá-sát.1783-banazújkorirészúj(másod)igazgatótkapottFranzNeumann(1744–1816)személyében,akienergikusangyűjteményfejlesztésielkép-zeléseketfogalmazottmeg,ezzelkapcsolatbanmégBrukenthalSámuellelislevelezett(jelezveagyűjteménymagyaréserdélyiérmékbentapasztal-hatóhiányait).1782-benLotharingiaiKárolySándorherceg(1712–1780)hagyatékából antik gyűjteményét vásárolták meg. Császári utasításra1785-ben aMünzkabinett jelentős anyagot adott át az újonnan alapítottlembergiegyetemnek:349ezüstérmétésegyrézemlékérmetazújkoriés6541érmétazantikgyűjteményből.Eckheltudományosmunkásságánakmégegyfontos,különkiemelendődarabjaegynumizmatikaikézikönyv,amelyetacsászárkívánságáraírtmeg(későbbtöbbnyelvrelefordították)és 1786-ban (vagy 1787-ben) adott ki (Kurzgefaßte Anfangsgründe zur alten Numismatik), latin változata viszont Pesten jelentmeg 1799-ben.Eckhelt1789-benabécsiegyetembölcsészetikaránakdékánjáváválasz-tották,demégebbenazévben,tudományoskötelezettségeiteljesítéseér-dekébenkértefelmentését.

AII.Józsefhalálávalbekövetkezőuralkodóváltássalazéremtárújpatró-nustkapott.Azújuralkodó,II.Lipótcsászár(1790–1792)ugyanisszemé-lyesenismerteEckhelt.AzÉremtárrövidesenújabbhelyiségeketkapott,ígyazelhelyezéskényelmesebbévált:ezkülönösenaszakkönyvtárhasználatátkönnyítettemeg.1792-benjelentmegEckhelfőművének(Doctrina numo-rum veterum)elsőkötete,márI.Ferenccsászárnak(1792–1835)ajánlva;azutolsó,nyolcadikkötetpedig1798-bankerültki anyomdából.EbbenazévbenhaltmegEckhel–egyetemifeladataitelőszörJohannNepomukGruber (1776–1811),majdgyűjteményőri állásával együttNeumannvet-teát.Kedvéértnemcsakakétéremgyűjteménytegyesítették,derövidesenmegkapta a régiségtárvezetését is.Azúj igazgatóvezetése alatt létrejöttazegységesérem-ésrégiségtár.Neumannműködésealattkerültagyűjte-ménybeaKárpát-medencenépvándorláskorimúltjánaklegkiemelkedőbblelete:nagyszentmiklósikincs.�0

9 GyöngyössyMárton:Akincstalálástól az ásatásig.A régészeti feltárási jog története éshatályosszabályozásaMagyarországon.MartonOpitzKiadó,Budapest,2016.20–24.

10 GyöngyössyMárton:Akincstalálástólazásatásigi.m.193–195.

36

A Stallburgtól az Augustinergangig

Afeldolgozásutolsó fejezeteazéremtárelhelyezésénekváltozásaitveszimégegyszerszemügyre.AkezdetekbenagyűjteménynekaStallburgadottotthont, ahogyaművészetigyűjteményeknek (Kunstkammer), akincstár-nak(Schatzkammer)ésaképtárnak(Pinakothek)is.Amikorazéremgyűjtőhírébenállócsászár,VI.Károlyújéremtárkialakításárólrendelkezett,gyűj-teményétaHofburgLipót-szárnyában,aBillard-naknevezettterembenhe-lyeztékel.Mindeközbenazéremanyagtöbbirészétazudvarikönyvtárban(Hofbibliothek)őrizték.Utóbbihelyenmárlehetőségnyíltazanyagkiállí-tásszerűbemutatásáraéslátogatókfogadásárais.MáriaTeréziaidejénezaStallburgbankialakítottéremszoba(Medaillenzimmer)továbbraisfennma-radt,viszontazéremanyagtöbbirészétegyesítettékésakincstárban(k. k. Schatzkammer)helyeztékel (1747/1750).Azéremtárönálló, szép termetkapott(ma:GeistlicheSchatzkammer,RaumII),amelynekkorabeliképétSalomonKleinermetszetéről (1754) ismerjük (nagyszomorúságunkraazéremtárkésőbbitermeiről,egészenaKunsthistorischesMuseumépületébetörténtköltözéséig (1891),nem ismerünk semmilyenábrázolást).Minde-közbenLotharingiaiFerencasajátgyűjteményénekacsászárilakosztályokmellettönállóelhelyezéstalakíttatottki,halálautánazonbanennekakol-lekciónakazanyagát(újra)egyesítettékacsászáriéremtárral:ateljesanya-got,atermészettudományigyűjteményekkelegyüttújhelyre,aHofburgAu-gustinergang-naknevezetépületrészébeköltöztettékát.AzAugustinergang eredetilegazértépült,hogyazuralkodóháztagjaizártfolyosónjussanakelazÁgostonosoktemplomába;ezazazótamárlebontottszárnyaHofbibli-othekdísztermemögött,abástyafalonhúzódott.Azelhelyezésegyfajtamú-zeumépületkéntmártudatosanaztacéltszolgálta,hogyanagyközönségislátogathassaacsászárigyűjteményeket.Azéremtáritermekbeúj–elegánséspraktikus–éremtárolószekrényeketkészítettek,ezekaszekrényekőrzikmaisaKunsthistorischesMuseumbanagyűjteményjelentősrészét.Aköl-tözésselésaberendezkedéssellezáródottacsászáriéremtárnagykorszaka,létrejöttEurópaegyiklegjelentősebbnumizmatikaigyűjteménye.

Akötetnagyértékekéntkönyvelhetjükel,hogytöbb,nagyalaposság-galösszeállítottfüggelékkíséri.Azelsőilyenegydokumentumgyűjtemény,amelybenaMünzkabinettXVIII.századitörténeténekfontosírásosforrása-ittanulmányozhatjuk.Akövetkezőfüggelékbenakötetszerzőivázlatosan,időrendbenállítottákösszeazéremtárXVIII.századitörténetét(személy-zet,gyűjteménynagyság,eseménytörténet).Azeztkövető–archontológiai

37

–fejezetagyűjteményőrökrevonatkozólegfontosabbadatokattartalmazza.Amonográfiáta továbbikutatómunka javátszolgálósegédletekzárják:akiadatlan és kiadott források felsorolása és a bőséges, 1800 utánmegje-lentirodalmatfelvonultatójegyzék.Akötetlegvégéntalálhatószemély-éshelynévmutatónagybansegítihasználhatóságát,ígyezakönyvmindenbi-zonnyalazelkövetkezőév(tized)ekegyikpéldaértékűgyűjteménytörténetialapmunkájalesz.

Hassmann,Elisabeth–Winter,Heinz:NumophylaciumImperatoris(A császár éremtára).DasWienerMünzkabinettim18.Jahrhundert.(SchriftendesKunsthistorischenMuseumsBand14.)KunsthistorischesMuseum–VerlagderÖsterreichischenAkademiederWissenschaf-ten,Wien,2016.253o.,illusztrációk.ISBN978-3-7001-7841-5

Gyöngyössy Márton

38

Trónutódlás a kora-újkori Kelet-Közép-Európában

Felicia Roşunak,aLeidenEgyetemfiatal tanáránakkönyvealapvetőenaszerzőGeorgetownUnversity-nmegvédett Ph.D. disszertációján alapul,amitazonbanjelentősenátdolgozott,figyelembevéveazonszempontokatésészrevételeket,amelyekakézirat2016-oskrakkóivitájánmerültekfelegyszimpóziumkeretében.

Aszerzőtiszteletetparancsolólevéltári,illetvekiadottforrásanyagotva-lamintszakirodalmatdolgozottfel:amagyar,lengyel,romániailevéltárakforrásaimellett többekköztVelence,Párizsarchívumaisemkerültékelafigyelmét.Asokszínűségafelhasználtszakirodalomterénszinténmegmu-tatkozik,amelybenazérintetttérségnyelveinírtfeldolgozásokmellettésazangolontúl,másvilágnyelvekenmegjelentmunkákishelyetkaptak.

„A királyok és fejedelmek más népeknél az örökletesség jogán és termé-szetes utódlás révén lesznek uralkodók, míg nálunk nem születnek, hanem a nemesség közös szavata alapján választatnak meg.”Eztaz1572-bőlszár-mazóvéleménytválasztottakönyvemottójául a szerző,megadvaezáltal,acímmelösszhangban,azíráslényegétképezőproblematikát,amitaztánkülönbözőszempontokmentén,európaiösszefüggésbeágyazvaelemez.

Az1570-es,1580-asévekEurópájábanamonarchiáktrónutódlásiprob-lémákkalküszködtek,illetveilyenkríziseketéltekát,amelyekrészbendi-nasztikusokokból(pl.aJagellódinasztiakihalása–1572),részbenpedigabbólfakadtak,hogyasokesetbenvallásiszínezetűellenállásielméletekmegkérdőjeleztékazuralkodóklegitimációját.Ezutóbbi(dinasztikusszem-pontból)szélsőségespéldájátNémetalföldészakitartományai,azutrechtiunióbatörmörülőEgyesültTartományok(1579)produkálták:miutánnemtaláltakmaguknakuralkodót,a spanyolkoronától történtelszakadásutánköztársasággáváltak(1581).

Azutódláskülönböző,letisztultmódjainakbevezetése–úgymintadi-nasztikus elv kiiktatása(legalábiselméletbenmintaziméntipéldában),azörökletesség elvének konkretizálása(trónöröklési törvény által),továbbáaszószorosértelmébenvettválasztómonarchia – mögött az a közös törekvés

39

állt,hogymindegyikmegoldásvalamilyen„jogikodifikáció”létrehozásrairányult.Alegtöbbesetbenugyanisazvoltahelyzetakoraújkorimonar-chiákban, hogy azöröklés és a választás évszázadokon át sokkal inkábbegymástkiegészítő,mintsemkizáróelvekvoltakEurópa-szerte:azazavá-lasztást egy-egymeghatározottdinasztiárakorlátozták. IlyenvoltpéldáulDániaesete(1665előtt),vagyéppenavizsgálattárgyátképezőközépkoriLengyelországé.Aszerzőarrakeresiaválaszt,hogymiértéshogyanvál-tozottmegaválasztásfogalmaazelemzéstárgyátképezőkétpolitikaikö-zösségben,amelyekkéső-középkoripolitikaikultúrájábanmárerőteljesenjelenvolt(mindmagyar,mindlengyelrészről)aválasztáselve.

Amimiatt azErdélyi Fejdelemségben és aLengyel–LitvánÁllamkö-zösségben(eztcélszerűhasználniaz1569-eslublinireálunióutánipolitikaiképződménymegnevezésként)aválasztáselvekülönlegesfigyelmetérde-mela címben jelzett időszakban, azabban rejlik,hogy ittelhatárolódtak a dinasztikus elvtől (méghaezErdélybenkorlátozottabbanérvényesült isa gyakorlatban,mint a vele szomszédos államban);másrészt a választók is sokkal nagyobb számúakvoltak,mintmásutt:különösenigazvoltezalengyel-litvánunióesetében.Mígadánkirálytkb.20tanácsosválasztottameg(avelenceidózsét,hogyegyköztársaságotisemlítsünkpedig41elek-tor),addigaz1571-eserdélyiválasztásonkb.200-300-anvoltakjelen.Mégimpozánsabbamásikpolitikaiközösségbelihelyzet,aholalengyeléslitvánnemességafejenkénti(viritim)választásjogátkivívván,sokszortöbbezreslétszámban jelentmeg,heteket töltvevitákkal– sőt, sokszormégölre ismentekahosszabbinterregnumokidejénajelöltekrőlfolytatottvitákban.

Azösszehasonlítást, a számos fontoseltérésmellett (pl.Erdélykettősfüggése)azonbanazelőbbiekbenleírtakontúlazisindokolja,érvelRoşu,hogyakétvizsgáltállambanolyanalkotmányosmegoldásokatalkalmaztak,amelyek„mélységükbenésnagyságrendjükbenkülönböztekugyanegymás-tól”,deközösvoltbennükakövetkezőháromalapvetődolog:„választotttrónok,államilagbiztosítottvallásipluralizmus,alkotmányosgaranciákazellenállásijogra”.

Aszerzőazuralkodóválasztásokata„kivétel(esség) politikájaként” (ex-ceptional politics)kategorizálja,amelyeseményekrendszerintritkán,hos-szúévek,vagyakárévtizedekelteltévelfordultakcsakelőegy-egypolitikaiközösségéletében,viszontajelzettidőszakbanakétvizsgáltállamesetébenrövid időnbelül többször is sorkerült rájuk:Erdélyben1571-ben,mígamásikesetben1573-banilletve1575-ben.

A „normálpolitikának”nevezett eseményekkel szemben azuralkodó-választások azért érdekesek, érvel a szerző,mert ilyenkor az érdekek és

40

azelvekfókuszáltabbantörtekfelszínre,továbbáa„diszkurzív választás” (discoursive choice) időszakai voltak, ahol a nyilvános választásmiatt a„politikai beszéd és a politikai cselekvés elválszathatatlanul összefonód-tak”: „Egy jelöltre történő szavazásazt jelentette,hogy igazolnikellett aválasztástelvontmódon,egyúttalpedigagyakorolatbaisátültetni,élveahatalommal:abeszéd,tehátegybencselekvésvolt.”Ugyanakkorazelvek,álláspontokmegismerésének,népszerűsítésénekújdimenziótadottanyom-tatás:azegyesjelöltekmellett,illetveellenükírtpropagandairodalomtanul-mányozásaisnékülözhetetlenvolttehátaszerzőszámára.

Roşumunkájaazértiskülönösenérdekes,mertkombináljaapolitika fe-lülnézetből,illetveapolitika alulnézetből szempontjait.Akönyv,abeveze-tésután5fejezetbenjárjakörülatémát:ebbőlazelsőfejezetkronologikus,amelybemutatjaa jelzett időszakbanErdélyés aLengyel-LitvánÁllam-közösségpolitikaihelyzetét,majd4tematikusfejezetkövetkezik(változószámúésigeninformatívalfejezetekkel)aKonklúzióelőtt,akövetkezősor-rendben:Kampány, Szavazás, Szerződés, Tekintély. EzekbőlaKampány és a Szavazás részletesésérdekesbetekintéstadtöbbekköztabba,hogymitvártakeláltalánosanakorbanés,persze,speciálisanakétvizsgáltesetbenatrónraigényttartójelölttől(pl.életkorvonatkozásában);mikéntlehetettva-lakiegyáltalánjelöltatrónra(érdekes,hogyalengyeleknélbárki,akárazil-letőmegkérdezésenélkülis!);vagyéppenmitértettek„közöskonszenzus”(communisconsensus)alatt,éseztmikéntlehetettagyakorlatbanmegva-lósítani.A„közöskonszenzus”alengyelkirályválasztáskornemjelentetteazt,amitmajdaliberum vetokapcsánalkalmaztak:azaznemkívántamegateljesegyhangúságot.Akonszenzustanemine contradicente, azaz a „sen-ki ellentmondásával”elvrévénoldottákmeg:havoltellenszavazat,akkorugyanisazellenzőketrábírtákvagyéppenkényszerítették,hogyvonjákvis-szajavaslatukat.(1573-bannapokig,1575-benviszonthetekigtartottmagaaszavazás.)

A Tekintélycíműfejezetakétállamuralkodójánakhatalmipozíciójáttár-gyaljabel-éskülpolitikaivonatkozásban.Efejezetegyikfigyelemreméltómegállapításaaz,hogyaszerzőszembemegyahazaitörténetiirodalombanmeglehetősen általános állásponttal, miszerint az oszmánoktól való füg-gésErdélyesetébenegyértelműenavajda/fejedelempozíciójáterősítette.Roşuezzelszembenúgyvéli,hogyazerdélyirendekésaszultánviszonya„fontosabbnak és tartósabbnak tűnik,mint a vajda és a szultán közti vi-szony”,amitmárBárthoriIstvánesetéreishelytállónakgondol.Aszultánimegerősítésrőlpedigúgyvélekedik,hogyazolyanszimbolikusaktusvolt,amelybárcsökkentetteazuralkodóhatalmátaszutánnakvalóalárendelő-

4�

dásmiatt,mégis,„nembírtkülönösebbsúllyalavajdabelpolitikaihatalmatekintetében”.

Roşukönyve,bárbizonyosanvitátgenerál,megkerülhetetlenleszato-vábbiakbanazerdélyiállamkoraitörténetétkutatószerzőkszámára:azírásegyiknagyérdememagyarszempontból,hogyigenszínvonalasésrészletesbetekintéstadangolnyelvenErdélytörténeténekegyikkardinális idősza-kába.Atrónutódláskérdésébenújszempontokatfelvető,apatinásO�fordUniversityPressgondozásábanmegjelentkönyvrévénErdélytörténeteeu-rópaikonte�tusbaágyazvajelenikmeg.

FeliciaRoşu:ElectiveMonarchyinTransylvaniaandPoland-Lithuania,1569-1587.(Választó-monarchia Erdélyben és a Lengyel–Litván Államközösségben, 1569-1587)O�ford,O�fordUniversityPress,2017.221.o.

Sashalmi Endre

42

Esszék az oszmán modernizációról

Amaimagyarbalkánkutatásokúj,demárbefutottgenerációjánakegyiklegaktívabb és legsokoldalúbb képviselője,Demeter Gábor jegyzi ezt azOszmán Birodalommodernizációs törekvéseihez kapcsolódó, elsősorbanamodernizációgazdasági-társadalmivetületérevonatkozótanulmányokattartalmazókötetet.Azoszmángazdaságintegrációjaanemzetközimunka-megosztásrendszerébeésezáltalazatlantivilággazdaságbaa19.századieurópaigabonaéhségidején(ésutána),továbbáaglobálispiacifolyamatokbegyűrűzése és birodalomra való hatása olyan kulcsfolyamatok, melyeknélkülabirodalomátalakítása,fennmaradásanemérthetőkmeg.Az’elsőglobalizáció’ (régebben imperialista kapitalizmus) hatásai, az ’iparcikketgabonáért’rendszerakadályoztákalevanteitérségiparfejlődését,melyetabirodalombanazagráriumbólkellett finanszírozni (aháborúkkal,adóssá-gokkal,államapparátussalegyetemben).Ezelégedetlenségetszültatúlter-helttermelők-adózókközött,miközbenatúlzott’egylábonállás’kiszolgál-tatottátetteazoszmángazdaságotakülsőhatásoknak.Aziparosításemiattiskulcskérdésvolt,deavilággazdaságirendszerbeperifériakénttörténőbe-tagozódástovábbszűkítetteabirodalomegyébkéntislimitáltmozgásterétéskényszerpályárakényszerítette.Amodernizációlehetőségei,belsőforrá-saivégletesenbeszűkültek,miközbenegyidőbenkellettvolnavégrehajtaniagazdaság,atársadalomésazállamapparátusátstrukturálását.

Aváltozások irányának, a reformok sikerességénekmegítélésénél sokmutatót,gazdaságiterületetkiválaszthatunk,deazállamháztartáshelyzeté-nekvagyakereskedelmimérlegnekajavulásaönmagábansemmitmondó:aváltozásoktársadalmilagcsakakkorválnakelfogadottá,haszélestömegekisérzékelikhelyzetük javulását,miközbena társadalmiegyenlőtlenségeknemnőnek.Ezlegitimitástadaközpontihatalomszámárais.Abalkánitör-ténetíráskevéskivétellelazonazálláspontonvan,hogyareformokszociá-lisszempontbólelégtelenekvoltak,ajogiésmakrostrukturálisváltozásokeredményekéntsoktársadalmiréteghelyzetetovábbrasemjavult.Ugyan-akkormegkérdőjelezhetetlen,hogyvoltmakroszintűgazdaságifejlődés,ez

43

viszont–afentiekalapján–aztfeltételezi,hogytársadalmilagegyenlőtlenvolt,ésaszociáliskülönbségeknőttek.Érdemestehátmegvizsgálni,hogyapolitikaielitentúl(ezegyértelmű)melyegyébtársadalmicsoportokszá-márajelentettenyhülést,vagyprosperitástaz1840–1880közöttiidőszak,tarható-eazálláspont,hogyatársadalomzömenemrészesültareformokjótéteményeiből,illetvenőttvagycsökkentazegyenlőtlenség.

Végül,denemutolsósorbanastruktúrákfenntartásáhozerőszakszerve-zetre is szükségvan.Azoszmánhadsereg eddig is félelmetes pénznyelővolt,miközbenkatonailagegyrekevésbérentábilis.Ezviszontmegkérdő-jelezteazoktatásra,infrastruktúrára,szociálisellátásraalig,ahadseregreazállamháztartásibevételekakárfelétiselköltőbüdzséracionalitását.Deva-jonlehet-eracionalizálniegyerőszakszervezetetúgy,hogyahatékonyságnövekedésétvárjukelkorlátozottfinanciálislehetőségekmellett(hiszenapénzjavarészétmásstruktúrákmodernizációjárakellettvolnafordítani).

Ehhezhasonlókérdéseketvizsgálanégytematikusanösszefüggőtanul-mánybólállókötet,melynekfőmondanivalójaaz,hogyazOszmánBirodalomtúlélését1840–1880-banelsősorbanarelatívkedvezőkülgazdaságihelyzet,agabonaár-konjunktúratettelehetővé,belsőforrásokat(pl.termelésnövekedés)ugyanisaPortánakcsakkorlátozottmértékbensikerültmozgósítania.Amásikmondanivalóáltalánosérvényűigazságotfogalmazmeg:egyszervesennemösszetartozó(összetartóideológiák,kovásznélküli,belsőtörésvonalakáltalmegosztott)entitásisfenntarthatógazdaságiprosperitásesetén.Mindaddig,mígkedvezőagazdaságihelyzetsnemkellkiélezettküzdelmetfolytatniaszűkösforrásokért,atársadalmi-kulturálisellentétekháttérbenmaradnak.Ezazonbankisséleegyszerűsítettképlet,mertaszerzőfigyelmenkívülhagyjaaztakörülményt,hogyKonstantinápolynaképpenmegkésettségeokánekkormégnemkellettmegküzdenieanemzetimozgalmakkalésnacionalizmusok-kalazOszmánBirodalomnagyobbrészétkitevő területeken,sőtabalkánibirtokaiegyjelentősrészéniséppcsakéledeztekezekazerők.

Akötetelsőtanulmányanagymennyiségűstatisztikaiadatotmegmoz-gatva,komparatívmódon,másrégiókkalvalóösszevetésbenaztvizsgálja,milyenperemfeltételekkellettekvolnaaBalkán-félszigetsikeresiparosítá-sához,smiaz,amihiányzottezekközülafélszigeten.

Aglobálisszemléletű,avilággazdaságiintegrációhatásaitkészténykéntalkalmazóírásokkalszembenmásmegközelítést,azalulrólépítkezésmód-szerét alkalmazta.Az egyes ipari és agrártevékenységek profitrátájának,beruházásiköltségeinek,béreinekelemzésével,adolgozókéletminőségé-nekregionálisösszevetésévelvizsgáltaaz„elsőglobalizáció”,anemzetközimunkamegosztáskapcsánáltalánosérvényűnektekintettállításokigazság-

44

tartalmát,svalóshatásukatkisebbtérségekre,ésadezindusztrializáció,afoglalkozási átrétegződés realitását. Következtetései igazságtartalmánakkiterjeszthetőségeérdekébenaszerzőalevanteigazdaságbólazatlantigaz-daságfelétendálóBalkántahasonlóhelyzetű–deeztazutatkissékésőbbbejáró – Szíriával vetette össze, illetve (időbeli összevetéssel is élve) az1840/70közöttihelyzeteta20.századelejeihezmérte.

Amásodik tanulmánya földesurak, termelőrétegekésvárosi lakosságtársadalmi-gazdaságihelyzeténekváltozásávalfoglalkozik,különbözőko-rokésrégiókurbánusközösségeitösszevetve,illetveabalkániésanatóliaivárosokésfalvak jövedelemszintjeitéskiadásaithasonlítvaegymáshozaXIX.századkülönbözőperiódusaibanésrégióiban.Alegfontosabbkérdés-felvetésarravonatkozott,hogy(1)volt-egazdaságifejlődés;(2)ezhogyancsapódott lekülönbözőtársadalmirétegeknél;(3)agazdaságiprosperitásösszetudott-etartaniideológiailagegymássalellentétesérdekűcsoportokat.Aharmadik fejezetakatonaimodernizációköltségeitéshasznátvizsgál-ja,aszpáhiknyugdíjazásábólszármazóköltségekésbevételekstatisztikaielemzése alapján (az 1858 utáni földeladásból származó jövedelmek).Avizsgálatkulcskérdése,hogyasorozásoshadseregrevalóátállásegyenlegenegatívvagypozitívvolt.Végülazutolsófejezetafolyamatokgazdaságimotorjának számító agrárkonjunktúra hatásait elemzi: a makrogazdaságiadatoknyújtottaregionálisösszevetésmellettmegpróbáleljutniatermelőiszintre (bevétel, kiadás, haszonkulcs, kereskedelmi forgalom) különbözőtermékekésbirtokstruktúrákrentabilitását,valaminta termelőrétegeke�-portból való részesedését vizsgálva korabeli utazók, statisztikusok adataialapján(Sa�,Kanitz).

Alighakérdéses,hogyezeknekazelemeknekazösszevetésenemegy-szerű feladat, az is borítékolható, hogy sokan más mérőszámok alapjántaláneltérőeredményekrejutnának,illetveelevemáskritériumokalapjánpróbálnákmeghatározniakonjunktúrahatásait.Nemkétségesugyanakkor,hogy a szerző hatalmas adatmennyiséget dolgozott fel ésmegközelítésé-velújimpulzustadaBalkánésazOszmánBirodalomkésőiszakaszánakgazdaságtörténetikutatásainak.Akarcsúkötetizgalmaskérdésekregyakranmeglepőválaszokatkínálegyetértésre,vagyvitatkozásra,demindenképpenaleírtaktovábbgondolásárasarkalvaazolvasót.

Demeter,Gábor:EssaysonOttomanModernization(Esszékazoszmánmodernizációról):In-dustrialization,Welfare,MilitaryReforms.PublicationsoftheBulgarian–HungarianHis-toryCommission2.Sofia,2017.137.

Hornyák Árpád

45

Mit üzen az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilat-kozata a XXI. században?

„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden emberegyenlőkéntteremtetett,azembertteremtőjeolyanelidegeníthetetlenjogokkalruháztafel,amelyekrőllenemmondhat,sezekközéajogokközétartozikajogazélethezésaszabadsághoz,valamintajogaboldogságravalótörekvésre”.� NehézlennehíresebbidézetetésnagyobbjelentőségűdokumentumottalálniazEgyesültÁllamok,stalánamodernkorivilágtörténetében,mintaz1776.július4-énkihirdetettFüggetlenségiNyilatkozat.Ezanéhányoldalasszövegvalóbansokszempontbólmegváltoztattaavilágot,hiszenazÉszak-Amerikábanélőbrittelepesekinnentőlkezdvehivatalosanisamerikainakésfüggetlennektekintet-tékmagukat.Az1775-benmegindultfüggetlenségiháborúkimeneteleekkormégigencsakkérdésesvolt,hiszenNagy-Britanniaaviláglegerősebbgazda-ságiéskatonaihatalmavoltatizennyolcadikszázadmásodikfelében.Dekitar-tással,jódiplomáciaiérzékkel,újfajtaharcmodorralésszámoskisebb-nagyobbegyébtényezőmiattvégülazamerikaiaknaksikerültkivívnifüggetlenségüket,ésazEgyesültÁllamokmegkezdtepáratlansikertörténetétavilágszínpadán.

AFüggetlenségiNyilatkozatnemcsakazamerikaiaklegnagyobbbecsbentartottnemzetalkotóirata,salegnagyobbnemzetiünnepükjúlius4-e,deegy-benatörténészekegyikkedvenckutatási témája.NohaazáltalánosszakmaivélekedésaFüggetlenségiNyilatkozatbanaz1787-esAlkotmányalapeleme-inekmegjelenését véli felismerni (az egyenlőség, a nemzeti szuverenitás, ademokratikusberendezkedésésakorlátozottkormányzat),Steve PincusújramegvizsgáltaaNyilatkozathozvezetőutat,ésújkövetkeztetésrejutott.2 Szerin-

1 ThomasJefferson,„FüggetlenségiNyilatkozat”,idéziBődyPálésUrbánAladár(szerk):Szöveggyűjtemény az Amerikai Egyesült Államok történetéhez, 1620–1980.Budapest–Pécs,DialógCampusKiadó,2001,112.o.

2 StevePincusaHarvardEgyetemenszerzettdiplomát1990-ben,jelenlegaYaleEgyetemtörténészoktatója,akielsősorbanaXVII.ésXVIII.századiÉszak-Atlanti-óceánkétolda-lántalálhatóországoktörténetétkutatja.Számosmunkaszerzője,amelyekközülkiemel-kedikProtestantism and Patriotism: Ideologies and the Making of English Foreign Policy, 1650–1668(Cambridge University Press, 1996) című könyve.CambridgeUniversityPress,1996) című könyve.)című könyve.címűkönyve.

46

teugyanisazAlapítóAtyák(azokazamerikaipolitikaivezetők,akikamásodikKontinentálisKongresszustagjaivoltakafüggetlenségiháborúidején)nagyonisabritbirodalompolitikaireformszárnyával(a„patriótaWhig”-ekkel)értettekegyet,ésészak-amerikaijólétükfennmaradásáhozennekareformpolitikánakamegvalósulásátremélték,snemgondolkodtakelszakadásbanmégafüggetlen-ségiháborútközvetlenülmegelőzőévekbensem.

Demiben is állt ezazemlített reformvonulat?Ennekelsősorbangaz-daságpolitikaialapjavolt.Azérvrendszerazvolt,hogyafogyasztásagaz-daság felfutásánakmotorja, s ilyen szempontból az amerikai gyarmatoknagyonfontosszerepettöltöttekbe.Ottugyanisazeurópaianyaországhozviszonyítvamagasabbvoltazéletszínvonal,jobbankerestekéséltekazem-berek,éspontosanezért többet is tudtakbrit termékekrefordítani,és ígyjárultak hozzá a brit gazdaság és gazdagság növekedéséhez. Számukra arabszolgaságnemvoltgazdaságilagkifizetődő–hiszegy rabszolganemjelentettkomolyvásárlóerőt–,smorálisalapokoniselleneztékafrikaiem-bertársaikrabszolgasorbavalóhelyezését.

Amikoraz1740-esévekbenezafajtagondolkodáshatottaátabritpoli-tikaivezetést,adolgokjólmentek,ésaviszonyokazanyaországésészak-amerikaigyarmataiközöttkifejezettenjókvoltak.Deaz1756–63-igtartóhétévesháborúmindentmegváltoztatott.NohaNagy-Britanniagyőzelmes-kedett Franciaország felett, aminek fejében utóbbi kiszorult Észak-Ame-rikából, és abritekmegszerezték többekköztKanadahatalmas területét,aháborúkövetkezményepéldátlaneladósodásvolt.Ennekmegszűntetésé-re,de legalábbis enyhítéséreazújpolitikai stratégiátvallóbritvezetés agyarmatoknagyobbfokúmegadóztatásátésannakszigorúbbellenőrzéséterőltette.Eztermészetesenazamerikaibritlakosoknakellenérevolt:nemannyiramagaazadófizetésténye,hiszenazmegszokottésszintemagátólértetődő dolog volt – sokkal inkább a véleményük kikérése nélküli dön-téssajátsorsukrólháborítottafelőket.Emellettvoltmégegyszempont,sezakönyvlényege:agazdaságpolitikaikülönbözőség.Azamerikaiakúgyvélekedtek, s a nagy-britanniai „patriótaWhig”-ek is, hogy nembüntetőadózással,hanemsokkalinkábbazamerikaigyarmatoktovábbifelvirágoz-tatásávallehetnemegoldaniaproblémát.Ugyanis–érveltekazamerikaiak–azegészségesútamegnövekedettamerikaifogyasztáslettvolna,amiser-kentőleghatagyarmatokrairányulóbritkivitelszempontjából,fellendítiabritkereskedelmet,sígyenyhítiakormányeladósodottságánakterheit.Azamerikaiakdöntőtöbbségeaz1760-asévekben,érvelmeggyőzőenaszer-ző,nemakart függetlenséget,hiszenaBritBirodalomvirágzásban láttáksajátprosperitásukkulcsátis.

47

Egyrövididőszakotleszámítva,1765-tőlmegintrosszabbrafordultakadolgok,sazindiaipéldaisintővoltazamerikaiakszámára,aholugyanisabritmegszorítóintézkedéseksokembertföldönfutóváésmenekülttétettek.Abritekazonbannemvoltakhajlandókbelátnia„patriótaWhig”gazdaságpo-litikaigondolkodásesetlegeselőnyeit,ezértazamerikaiakazimportálásbe-szűntetésévelésafogyasztáskorlátozásávalreagáltak,amitovábbszűkítetteabritbevételeket.Természetesenazellenérzésneknemcsakgazdaságiboj-kottvagyintellektuálismegjelenésevoltasajtóbanésmagánlevelezésekben,hanemvoltakmásfajtareakciókis,példáulahíresbostoniteadélután1773decemberében,amiviszontújabbbüntetőlépéseketváltottkiLondonrészé-ről,scsaktovábbmérgeztearövididőnbelülamúgyismegromlottviszonyt.Ezazördögikörazutántovábbiellentéthezvezetett,majdahhozafelisme-réshezazamerikaiakban,hogylépniükkell,méghozzáfegyverheznyúlva. Azamerikaiakközpontitámogatástakartakegydiverzifikáltgazdasághoz,demiveleztazanyaországnemtámogattavagyadtameg,ehhezállamotkellettszer(v)ezni,amelykölcsönttudfelvenni,amipedigagazdaságfel-futtatásáhozkell,s–érvelPincus–ehhezkellettaFüggetlenségiNyilatko-zat.Éseztatörténelmidokumentumotelemziaszerzőabbólaszempontból,hogya„patriótaWhig”-felfogásmikéntérvényesültannakmegfogalmazá-sában.Véleményeszerintezapolitikaicsoportosulásaközjóthatékonyantámogatóállamszervezetbengondolkodott,éscsakmásodrendűvoltaszu-verenitáspontoskijelölése.Mindehhezakereskedelemnagyfokúszerepé-re és virágzására volt szükség, amihez az új államnakmajd kölcsönökrekelletttámaszkodni.Egészenakezdetektől,állítjaPincus,„azországala-pítóiolyankormánytkívántakmegalkotni,melyabritbirodalommindenerényétbirtokolja,deannakmindenbűnösvonásanélkül”(109.o.)EnnekaFüggetlenségiNyilatkozatraolyanhatásavolt,hogyaz„sokszempontbólkevésbévoltazötfősbizottságmunkája,mintsemanagy-britanniaiésame-rikaiPatriótákgenerációinakkollektíverőfeszítése”(111.o.)

Pincuskönyvetöbbszempontbólisfontos.Nemcsupánarrólvanszó,hogyelőásegyrégidokumentumot,méghaazalegfontosabbisazEgye-sültÁllamoktörténetében.Alényegazújtörténelmimegközelítés.AFüg-getlenségiNyilatkozatkibocsátásánakmozgatórugóitaNagy-Britanniábanvégbemenőpolitikaifilozófiákésuralkodókabinetek,ésezeknekazészak-amerikaibritgyarmatoklakosairagyakorolthatásaalapjánvizsgálja.Meg-látásaújszerű:létezettegyközöspolitikaiplatform,melynekközéppontjá-banolyangazdaságpolitikaállt,amelyaszélesközéprétegfelemelkedésétszolgálta.Ehhezegyaktívésezenszellemiségbentevékenykedőközpontikormányzatvoltszükséges.AmikorLondoneztnemtudta,vagynemakarta

48

megadniagyarmatoknak,azokafüggetlenségbenláttákazegyetlenkiutat.AFüggetlenségiNyilatkozatPincuskönyvébenelsősorbannemafügget-len államteremtésmagasztoskiáltványa, hanemsokkal inkábbegyolyanközpontosított államforma létrehívója, amely ésszerűgazdaságpolitikávalaszélestömegekjólététkívánjaelősegíteni–aztabizonyos„boldogságravalótörekvést”.

S az államteremtés szükségessége hozta létre a messziről sem tö-kéletes első alkotmányt, amely kompromisszumok árán, de megszüle-tett.Viszont pont a számoskompromisszumvezetett ahhoz, hogy az ad-digi legerősebb központi kormányzattal rendelkező konföderáció nemtudta beváltani a hozzá fűzött reményeket.Amajd egy évtizedes agóniavezetett az Egyesült Államok második, ma is hatályos alkotmányá-hoz 1787-ben, amely megpróbálta biztosítani mind a még erősebb kor-mányzati jogköröket, mind a lakosok legnagyobb részének legnagyobbjólétét. A történelmi visszatekintés azt mutatja, jó munkát végeztek. Akönyv egyetlen gyenge pontja, hogy többször ismétlésbe bocsátkozik,nohaeztmindenbizonnyalazadottpontokfontosságnakkiemelésemiattteszi.Aműnemcsupánazamerikaitörténelemirántérdeklődőolvasókatcélozza meg, hanem a tágabb értelemben vett „függetlenségi program”,mint történelmi esemény teoretikusait is.

Steve Pincus, The Heart of the Declaration. The Founders’ Case for an Activist Govern-

ment (AFüggetlenségiNyilatkozat lényege.Az államalapítók programja egy aktív kor-mány érdekében), New Haven and London: Yale University Press, 2016. i� �� 207 o., New Haven and London:Yale University Press, 2016. i� �� 207 o.

Peterecz Zoltán

49

XX. SZÁZAD

Erkölcsi pánik a háború után Németországban – fiatal németek bekényszerítése az Idegenlégióba

Frank Biessnek,aSanDiegoiCaliforniaiEgyetemoktatójánakfelkeltetteazérdeklődését,hogyaz1950-esévekbennagyonsokatfoglalkoztakanémetekazIdegenlégióval:dal,film,folytatásoscikksorozatszületettróla.Azújságokhatásvadásztörténeteketközöltekelrabolt,ésalégióbakényszerítettfiatalok-ról.ABundestagfelújítottegytörvényt,amelybűntettnekminősítetteato-borzástazIdegenlégiószámára.Alégiónemcsakazanyákrémevolt,hanemkomolyakadálytjelentettafrancia-németmegbékélésésNyugat-Európaúj-raegyesítéseügyében.Atörténészekfigyelmétsokáiganyugat-németgazda-ságifejlődésésatársadalomliberalizálódásakötöttele.Csakekkorkezdenekanémetekfélelmeiről,ajövőtilletőbizonytalanságáról,pánikhangulatárólírni.Afélelmeketfelerősítetteaképzelet,sakettőegyüttalakítottaanémetekviselkedésétaII.világháborúután.AzerkölcsipánikvégülazIdegenlégiótólvalórettegésbenérteelcsúcspontját.Ebbenszerepevoltasajtónak,akollek-tívcsalódottságnak,ésaz1950-esévekbenelfojtottérzelem-megnyilvánulá-soknak.AzIdegenlégióvalszembenlelehetettvezetniezeketazérzelmeket.Azerőszakostoborzássértetteafiatalnémetférfiakintegritását,ésmagátanemzetiszuverenitást.Aháborúutániévtizedbenugyanisanémetekbenerősvoltamegaláztatásérzése,ajövőtilletőbizonytalanság,ésaszándék,hogynyugatiszövetségeseikkelszembenújramegtaláljáksajáterkölcsihangjukat.

Alégiót1831-benalapították,anémetekháromnagyhullámbanszolgál-takatestületben:afrancia–poroszháborúután,valamintakétvilágháborútkövetőévekben.Ahatóságvisszapróbáltatartaniafiatalokat,hogyalégi-óbajelentkezzenek,de1945utánmárengedélyezték.1945és1962közöttkb.50000németszolgáltalégióban.AnémetektoborzásaaII.világháborúvégefeléafranciafogolytáborokbankezdődött,őketafranciagyarmatokvisszafoglalásáravettékfel.Az5000körülinémetfogolynakmintegyfélszázalékajelentkezettlégiósnak.AhíresztelésekkelszembenalégiónemavoltSS-tagokésakompromittáltnemzetiszocialistákbefogadásáratöreke-dett,éppenellenkezőleg,őketelutasították.

50

A légióba besorolt német katonákügyére akkor figyelt fel a közvéle-mény,amikorazelsőlégiósoka40-esévekvégénhazatértekaszokásos5évesszolgálatután.EkkorjelentmegaDerSternben1949.december–1950.januárközöttegyhatrészesbeszámolóalégionáriusokról.Acikksorozatakeményfegyelemrőlszólt,amelyetcsakabajtársak,aborésazindokínainőkenyhítettek.Azelbeszéléseklenézésselszóltakabennszülöttekről,ésijesztően a coupe-coupe-ról, a hosszú késről, amellyel a helybeliek lefe-jezték,feldaraboltákazeurópaikatonákat.Csaknéhányhónappalkésőbbkezdtekkételkedniazemberek,hogyanémetfiatalokatvalóbanerőszakkalkényszerítettékbealégióba,azonbanerrőlnemvoltszóaSternben.

Kétnagybotrányhamarosananémetországitoborzásraterelteafigyel-met.1951-benaVietMinh-erőkelfogtaknéhánylégionáriustFranciaIndo-kínábanésvisszaküldtékőketKelet-Németországba.Nyugat-Berlinhatá-ránangolparancsranégyüketletartóztatták,átadtákafranciahatóságoknak,azokpedigOránba internáltakhárom fiatalt (a negyedikmegszökött), éstízévbörtönreítéltékőket.Hiábakérvényeztékszabadonbocsátásukatazédesanyák,hiábaemeltszótértükaSzövetségesFőbizottság,nemértsem-mit.Azújságokésaközvéleményfelháborodott.Úgylátták,hogyelfoglaltországkéntNémetországnemképesmegvédeniazállampolgárait.AHols-ten-ügymiattsokansajátkollaboránsnémethatóságaikkalisszembefordul-tak.AmásikbotrányosesetSchweigennél,anémet–franciahatárontörtént1952-ben.

Egyfranciabuszáttörtahatáron,sanémethatárőraztgondolta,azuta-sokfranciaruhábaöltözöttnémetekvoltak,akikjelentkeztekalégióba.Azújságokbanúgyjelentmegahír,hogyafranciákemberekkelkereskednek,s hogy erőszakkal fognak el német fiatalokat az Idegenlégió számára.Afigyelemújraalégiófeléfordult,ésmindaBundestag,mindAdenauerszö-vetségikancellárköveteltékaSzövetségesFőbizottságtól,hogyszüntessemegafiataloklégióbatoborzását.

A Schweigen-incidens felerősítette a már a XX. század eleje óta élőtoposzt, amely lelkiismeretlen légiós toborzók erőszakoskodásáról szólt.Ahogymorálispánikeseténlenniszokott,azújságoktúlzottfigyelemmelfordultak a légió felé, eltúlozták az ott szolgáló németek számát, évi 40ezerelraboltfiatalrólírtak,éspéldáulaDienBienPhunálelszenvedettfran-ciavereség idejénazt írták,1945óta232500német szolgált a légióban,ebből 46 ezretmegöltek, 33 ezer eltűnt. Ezzel szembenEckard Michels szerint1945–54között35ezernémetvoltalégiótagja,ésegyadottidő-pontbanegyszerrecsupán11ezerlehetettaszámuk.Atúlzóriportokabbólazérzésbőlszülettek,hogyanyugatnémetekaII.világháborúgyőzteseinek

51

áldozatai.Azerkölcsipánikfőszereplőjeatoborzószemély,afranciameg-szállókfizetettalkalmazottjavolt,aki igyekezettminél többnémetfiataltbecsábítaniazIdegenlégióba.Azigaz,hogyafranciamegszállókaFranciaZónában több toborzó irodát tartottak fenn a légió számára.A fiatalokatalkalmasságivizsgautánfranciauniformisbaöltöztették,elvittékMarseille-be,ahol–gyakranfenyegetéseksúlyaalatt–alákellettírniukegyötévreszólószerződést.EzutánkiképzéskövetkezettAlgériában,Sidi-Bel-Abbes-ben,majdlegalábbkétévesszolgálatIndokínában.Anyugatnémetmédiaatoborzószemélytfőgonosznak,anépmesékördögének,emberrablónak,lé-lekkufárnak,piszkosfejvadásznakírtale.AFrankfurterAllgemeineszerinttevékenységükgennyessebvoltNémetországtestén.

A toborzók lélektani módszerekkel, csábítással, finom erőszakkal, dedurvábbeszközökkelis,leitatással,droggalejtettékrabuláldozataikat.Azújságok szerint kb. 150 toborzóműködöttNy-Németország területén, ésnaponta15 fiatalt csábítottakbe a légióba.Erre csakugyanpánik tört ki,azemberekminden„gyanús”idegenbentoborzótláttak,szaporodtakahí-rekfiukatkeresőkétségbeesettszülőkről,aziskolákbanfigyelmeztettékafiatalokataveszélyre,plakátokathelyeztekkiagyermekrablókellen.AzSPDszándékosanfelfújtaanémetfiatalokraleselkedőveszélyt,hogyalá-ássaAdenauernyugatiintegrációspolitikáját.Aszövetségiésegyesállamiparlamentekistárgyaltákazügyet,éskonkrétesetekemlítésévelerősítettékapánikhangulatot.

Vajonmiértváltennyirefontossáatémamégalegfelsőbbpolitikaikö-rökben is?Ésmiértváltott ki ilyenerős érzelmeket?FrankBiess szerintnemfelülrőlindítottákelamorálispánikot.Inkábbaháborúutáninyugat-némettársadalombanmárjelenlévőfélelmekből,képzelgésekbőljöttlétre.Eszerint az

Idegenlégió azonosvolt a rabszolgasággal és ahomosze�ualitással.Erögeszmemögött tulajdonképpenaháborúutánibizonytalanság és a fia-talférfiakjövőjeirántérzettaggodalomállt.Feltűnőensokújság,politikusemlítettealégióvalkapcsolatbana„XX.századimodernrabszolga-keres-kedelmet”.Aszerzőeztannaktulajdonítja,hogyanémetekbenatörténel-mükbőlöröklődőenéltazérzés,hogysokszorvoltakidegenhatalmaknakkiszolgáltatva. Például Hessen grófja a XVIII. század második felébeneladtaalattvalóitazangoloknakazamerikaifüggetlenségiháborúcéljára.Vagyemlékezteka„feketeszégyenre”,amikor1919és1930közöttaRaj-na-vidéketelfoglalófranciaseregbensokvoltafeketekatona.Biessszerintanémetek rettegtekattól, hogyegyszer anyugatihatalmakgyarmatukkáteszikőket,vagyhogyaszövetségesekbosszútállnakrajtukazért,mertők

52

magukkelet-európaiakmillióittettékrabszolgáváegyévtizeddelkorábban.Ezafélelemalégióbakényszerítettfiatalférfiakféltésébenöltötttestet.Azerőszakoslégióstoborzásügyébenmindahivatalok,mindanépitiltakozókgyakranhivatkoztakanemzetközijograésazemberijogokraaparlament-benésazENSz-benegyaránt.FrankBiessúgylátja,anémetekaztérezték,agyőztesszövetségesekáldozatokkéntkezelikőket.Szokatlanvoltviszont,hogyafiatalférfiakatféltettékazerőszaktól,nemanőket.Ennekokaazvolt,hogyaháborúbanaférfiakpusztultakel,éshiányukveszélyeztetteanemzet rekonstrukcióját.Ezért a légióban elkövetett sze�uális, homosze-�uálisbűnökkülönösenaggasztottákazembereket.Amédiaösszemostaalégiótahomosze�uáliscsábítással.ASternaztírta,atoborzókharmad-ne-gyedrangúbárokban,vasútállomásokonfordulnakelő.Aveteránlégiósokishomosze�uáliszaklatásokrólmeséltek.Ígyatoborzókésalégiósveterá-nokanépielbeszélésekördögeilettek,ésösszefonódtakaprostitúcióvalésasze�-kereskedelemmel.Afejekbenmindebbemégbelekeveredettanácikantiszemitizmusais,afélelemazsidókkalvalóvérkeveredéstől.Afajike-veredésnácizmusbólörököltrémeésalégióshomosze�ualitásmárabelsőhanyatláséserkölcsiszétesésveszélyétjelezteanémettársadalomban.

Aközhangulatarrakésztetteahatóságokat,hogy tegyenekvalamitazerőszakostoborzásellen.AzAdenauer-kormány1953-banújraérvényessétetteanémetbüntetőtörvénykönyv141.paragráfusát,amelymegtiltottaatoborzást idegen hadseregek számára. Ezzel egyszersmind cáfolta a kor-mánytehetetlenségérőlszólóvádakat,valamintmegszüntettearabszolga-ságról,erőszakoslégiósbesorozásrólszólóelbeszéléseket,ésvelükegyüttamorálispánikot.Ezutánaszülők,beszervezniakartfiatalokésmásokfel-jelentésekettehettektoborzásiügyekbe,ésabíróságokalegkisebbgyanúalapjánisvizsgálódtak.Amegszületettítéletek4-9hónapbörtönrőlszóltak-aszerzőismertetnéhányesetet.Márazokatisbüntették,akikcsakcíme-ketadtaknémetfiataloknak,aholjelentkezhettek.Abíróságokösszemostáka toborzástahonosze�ualitással,ésmindkettőtbüntették.Végülmégsemhozottkomolyeredményta141.paragrafus;mindössze9embertítéltekel.Arendőrségazesetek többségébenúgy találta,a fiatalok jó részeasajátakaratábóliratkozottbealégióba.Volt,akielakartválni,vagyazegyetemivizsgáielől,esetlegegynőzaklatásaelőlmenekültalégióba,ésvoltakno-tóriusfeljelentgetők,akikneknemkelletthinni.Alégióbanalkalmatlanokszégyenükbenrémmeséketterjesztettek.

1954-benabangkokinémetkövetségen47légionáriusbólmindösszehétállította, hogyerőszakkal íratták alávele a szerződést.GerhardSchröderés az újságok is önkéntes jelentkezőkről beszéltek immár, és kétségessé

53

vált,hogyegyáltalánléteztek-etoborzóemberek.Ezaváltozásazttükröz-te,hogyanémetekimmárnemféltekkülsőveszélytől,éscsatlakozásukaNATO-hozésagazdaságieredményeikmagabiztosabbátetteőket.Anémethatóságokezutánmárazönkéntesjelentkezésrőlpróbáltáklebeszélniafi-atalembereket,útlevélkérelemeseténmegköveteltékaszülőibeleegyezést.Aprotestánséskatolikussegélyszervezetekazállomásokrólifjúságiszállá-sokravittékafiúkat,vagyvisszaaszüleikhez.Egyszociológiaitanulmánymegállapítja,hogyaháborúsvereségkövetkezményei,amunkanélküliség,szegénység,otthontalanság,családiproblémák,olykorpedigvalamibünte-téstőlvalómenekülésvitteráőket,hogyalégióhozforduljanak.Az50-esévekmásodikfelébenagazdaságicsodaésateljesfoglalkoztatásmiattmármásmagyarázatot kellett találni, a kutatók kimutatták, hogy az önkénte-sek40%-akalandvágybólcsatlakozottalégióhoz.Afegyverviselésolyanférfiasnaktűnt!Amoderntömegkultúra,amédiafelkeltetteazérdeklődésta légionáriusélet iránt.PéldáulegyBurtLancaster-film,aFrauenraub inMarokko–TenTallMenmegnézéseután36fiataljelentkezettalégióba.Számoskommentátorésújságszólaltfelazamerikaifogyasztóikultúraká-roshatásamiatt.

Az50-esévekmásodikfelébenaztáncsökkentalégióirántiérdeklődés.MígIndokínában35ezernémetlégionáriusszolgált,Algériábanmárcsak12 ezer. Ny-Németországmegszállása végetért, az ország szuverenitásátgarantálták, és Franciaország bezártaminden toborzóirodáját a területen.Afigyelemmostmármagáraalégióbeliszolgálatraésafranciagyarma-tosításraterelődött.Ekkorzajlottafrancia-algériaiháború,ésaz„algériaiaktivisták”erősenbírálták,hogynémetekrésztvesznekafranciagyarmatiháborúban.Ezeketalégiósokatmárnemáldozatoknaktekintették,hanemegy brutális gyarmati háború önkéntes résztvevőinek.A németek vissza-tértekahhozaszemlélethez,hogyazegyénerkölcsiés jogi felelősséggeltartozikacselekedeteiért.Eztaszemléletbeliváltozástmutattaaz1958-banelkészült film, aMadeleine és a légionárius (rendezteWolfgangStaudte,főszereplőjeHildegardKnef)ésaSternbenfutóregénysorozat,azElveszettfiak.Mindkettőnémetlégionáriusszökevényekrőlszólt.Egyhasonlótörté-netetisfelkapottasajtó:egynémetkapitányfelakartjelenteniszökésbenlévő légionáriusokat, végül azokmegmenekültek.A filmés a regény aztmutatták,hogyanémetekmárnemazerőszakostoborzástólféltettékafia-ikat,hanemsajátnemzetükárulótagjaitól.

AregényszereplőiközöttvannakvoltSS-tagok,vanszadista,homosze-�uálisparancsnok,ésvanolyannémetfiatalember,akimegöltegyerősza-koskodómarokkóikatonát,hogymegmentsentőleegynémetlányt.Minda

54

film,mindaregényérzékelteti,milyenbrutálisvoltafranciahadseregAl-gériában,sezzelutalaII.világháborúidejénelkövetettnémetbűnökreis.Anarrátornyíltanerkölcsipárhuzamotvonazindokínaigyilkosságok,alidi-ceiésoradourimészárlásokésaszövetségesekáltalelkövetettfreudenstadtirémtettek között. E történetekben a németekmár nem csupán áldozatok,hanemelőkészítői isacselekményeknek.Aközönség leszűrhette,hogyaháború piszkos dolog, hogy nemcsak a bolsevikok követtek el bűnöket,hanemaNyugat,anémetekis.Az50-esévekvégefelémáregyreinkábbazonosanítéltékmeganácitetteketésafranciákattrocitásaitAlgériában.Afilm,aregényésahozzászólásoklelepleztékalégionáriuséletbrutalitását,egyúttalfelélesztettékaháborúsélményeket,amelyeketsokanmegakartaktagadni,elakartakfeledni.

SokkritikaérteaMadeleine-filmet.Ezrészbenaztjelentette,hogyalé-gionáriustémamárnemérdekelteazembereket.Aháborúutánifélelmeketfelváltottákahidegháborúfenyegetései,anukleárismegsemmisüléslehe-tőségénekréme.Alégió-témánakmégismegvoltajelentősége:rámutatott,hogyanémetekislehetnekáldozatok,ahogynekikisvoltakáldozataikaII.világháborúban.Aközvéleményatoborzóembereketkorrupt,homosze�uá-lisalakoknakképzelte,akikanémetférfiakellenségei.Azezzelkapcsolatosfélelmek,képzelgésekaháborúutániaggodalmakbólnőttekki.

FrankBiesstanulmányaigensokrétű.SzámosadatéseseménypontosleírásarévénmegismertetiazolvasótaFranciaIdegenlégióval,anémetfi-atalokésalégióviszonyával,illetveeviszonymegváltozásával.Emellettlélektanielemzéstkapunkanyugat-németekbizonytalanságáról, félelme-irőla II.világháborúutániévtizedben.E lelkiállapotváltozásainakokait,magyarázatátismegérthetjükatanulmányból.

FrankBiess:MoralPanic inPostwarGermany.TheAbductionofYoungGermans into theForeignLegionanFrenchColonialisminthe1950s(ErkölcsipánikaháborúutániNémet-országban–NémetfiatalokerőszakosbesorozásaazIdegenlégióbaésafranciagyarmato-sításaz1950-esévekben)TheJournalofModernHistory,84.évf.4.szám,2012december,789-832o.

Fodor Mihályné

55

Tanulmány a destabilizáció elméletéről és gyakorlatáról: erőszak és a túlélés stratégiája Oszmán Macedóniában (1903–1913)

Akétmagyarbalkanista(Demeter Gábor és Csaplár-Degovics Krisztián)köteteaz1900–1912közöttMacedóniánvégigsöprőerőszakhullámtársa-dalmi-gazdaságiaspektusaitveszigórcsőaláújnézőpontból.Aszerzőkcél-janemanemzeti (nacionalista) történetértelmezéskritikájavagycáfolatavolt,hanemarrakívántakrámutatni,hogynemzetikeretekközöttszámosegyéb konfliktustípus nyert újraértelmezést, melyek a nemzeti ideológiaelőretörésenélkülisléteztek,deeltérőgyökerekrevoltakvisszavezethetők.Akétszerzőnembagatellizálnikívánjaazetnikaikonfliktusoktérségbelijelentőségét,sokkalinkábbarrafelhívniafigyelmet,hogyakonfliktusokegyrészekimaradtavizsgálatból,mertnemértelmezhetőetnikaikonflik-tusként,egyrészüketpedigtévesenértelmezikannak.Ígyanemzetiszem-pontúmegközelítésmelletttehátmásértelmezésekisjogosultak.

Adolgozat egyikcélja tehát feltárni azetnikaikarakterűkonfliktusokőseit,prototípusait–táplálkozzanakakárgazdaságiellentétekből,akárval-lási differenciákból, akár tradicionális társadalmi szembenállásból (lásdmuszlim albán – keresztény rája konfliktus), szokásjogból (mely ellent-mondottaközpontiregulációknak),akárszemélyesellentétekből,smelyekúj értelmezést kaptak a nemzeti ébredéssel.A szerzők álláspontja szerintamacedóniai társadalmat számos (etnikai, vallási, társadalmi,gazdasági)törésvonal osztottameg, amelyek nem estekmindig egybe,� így sokszoranemzeti jellegű„ideáltípus”mellettnehezenértelmezhető,vagyanem-zetikeretbenem illeszthetőkonfliktusforrásokés tevékenységek jelentekmeg,továbbszínesítveapalettát.Ilyenekvoltakazetnikailagkevertcse- 1 Százévvelkorábbanaképletegyszerűvolt:akimuszlimvoltazegybenúris,akeresz-

tény pedig rája. Ekkor a vallási-társadalmi törésvonalak egybeestek.Később amilleteksokszorozódásával,akonfesszionalizálódással(vallásinemzetek)majdazetnikainemze-tekkialakulásávalatörésvonalakmegsokszorozódtakDemeterelméleteszerint,ésnemisestekegybe,ami’fuzzy’éskomple�identitásokkialakulásáhozvezetett.ErrejópéldaaBranislavNusicáltalemlegetetteset(lásdarecenzióvégét).

56

ták,melyeketvagyegyközösellenséggyűlölete tartottössze,vagyjóvalpragmatikusabb-opportunistagondolatokvezérelték.Aközpontioszmánál-lamhatalommeggyengülésévelazerőszakkülönböző(nemállami)formáiannyiraelharapóztak,hogyakonfliktussorozatokbanasemlegesszemlélőálláspontjárahelyezkedniegyenlővoltazáldozattáválással.Az’elnemkö-telezett’ neutrálismagatartás (national indifference) a századforduló utánnemvoltéletképesstratégia–akarvaakaratlanmindenkikénytelenvoltön-kéntvagykényszerhatásáraelköteleznimagát(legalábbideiglenesen)egynemzeti eszmemellett.Ebben a korban, a kriminalizálódó és viktimizálttársadalombanjötteklétreazavarosbanhalászó,egyértelműenamegélhe-téstprimátusnaktekintő,„erőszakkal”kereskedő,eleintemarginalizálódott,majdcentrálisszerepűvéválótársadalmicsoportok,melyekegyrészeráa-dásulmégakormányzathallgatólagostámogatásátisbírta(anacionalistajellegűegységekelleniküzdelemben).Idetartoznakazetnikaiszempontbólvegyes,vagypolitikailagelnemkötelezettparamilitárisalakulatok,melyekcéljaa jövedelemszerzésvolt.Ecsoport léteönmagábaniscáfoljaHobs-bawm ’RobinHood’ teoriáját (miszerint a társadalomból igazságtalanságmiattkiszakadócsoportokválnakelőszörazindividuálisésmikroközösségiszociális igazságletéteményeseivé,majdnacionalizálódva,újkoordináta-rendszermentén anemzeti eszmeharcosaivá– így törekedve a szociálisigazságosságkiterjesztéséreis).2Klasszikusanidesorolhatókazokafőlegmuszlim, vagy albán bandák, melyek fegyverrel kereskedtek, s eladtákbárkinek–mégkésőbbiellenfeleiknekis. Ide tartoztakazsoldosok,akikmegfelelő bérért átálltak az ellenfél oldalára. Több szerb cseta-parancs-nokróltudjuk,hogyeredetilegbolgároldalonszolgált,vagypedigazOszt-rák–MagyarMonarchia1881-benfelszámolthatárőrvidékérőlszármazott,tehátazideológiaielkötelezettségmellettlegalábbolyansúllyalesettlatba„szakképzettségük” – professzionalizmusuk,melyre „odahaza” nem voltmár szükség, s transzformálták identitásukat (annak egy elemét, ortodo�szerbmivoltukathangsúlyozva).Deidetartoznakazokazalbánerők,akikhelyiszlávokatvédtek–pénzért,vagyakikmegtámadtákaszerbideológiaiközpontkéntfunkcionálóDečani-kolostort, ráadásuléppenaszerbekáltalfelbérelve(ezújtörténetieredmény,ellentétesazeddigifelfogással).Apa-ramilitárisalakulatokegyrészenemaszabadságért,hanemamegélhetésértküzdött.Másesetekbenterritoriális-hűbérierőkrőlvanszó.IsszaBoletinialbáncsapataipéldáulmegvédtékazurukfőhatalmaalattélőkereszténye-ket,miközbenterrorizáltákakörnyékortodo�lakosságát. 2 JaneSandanskipéldáulmegfeleltekategóriáknak(helyesebbarólakialakítottidealizált

kép),mígmásvezetőkegyáltalánnem.

57

Akötetelsőrészetehátaparamilitárisegységektipizálásával,működésiésszervezetikérdésekkelfoglakozik,megkísérelveelkülöníteniazetnika-ilag elkötelezett, de szervezetlen, az etnikailag elkötelezett és szervezett,valaminta tisztánzsoldoscsapatokspeciális ismérveit (aktivitás időtartal-ma, akciórádiusz, földrajzi elhelyezkedés, utánpótlás, célpontok, szerve-zetikeretek)éstörténetigyökereitegymástól(görögkleftiszvs.armatolecsapatok, illetveaz1881-esOMM-ellenesboszniaimegmozdulásvegyesortodo�-muszlimcsapatai), illetveazerőszakeszkalálódásamiatt szinténkiépülőhelyimilíciáktól.

AkötetmásodikfeleGeorg ElwertGewaltgemeinschaft(erőszaktársa-dalom)elméletealapján(azerőszakugyanúgyáru,mintabúzavagyado-hány,piacosítható,havanrákeresletésvankínálat)megkísérlielkülöníteniegymástólapolitikaiindíttatásúerőszakformákata„mindennapierőszak”formáitól.Ezutóbbiakugyanisaszerzőkálláspontjaszerintcsakrészbenetnikaiindíttatásúak.Összehasonlítvaaz1905-ösosztrákkonzulijegyzéketatérségbentapasztaltatrocitásokról(melyanemzetközifelügyeletűcsend-őrségjelenléteellenéreisszignifikáns)AtanaszSopov(1905)majdHarryLambangolkonzul(1907)atrocitás-listájával,továbbáHusszeinHilmiPasa1906-osbandaellenesoszmánkatonaioperációkattartalmazólistájával,va-lamintaszerbcsetákbolgár(e�archista)falvakelleni1907-eshadjáratával,éselemezveakülönfélealkalmazottmódszereket,világossáválik,hogyvo-lumenükettekintveapolitikaigyilkosságok-támadásokMacedóniábannemfelülreprezentáltakazokkalszemben,melyekpolitikaijellegenembizonyít-ható.MígSopovésLamblistájaévi1000–1300politikai-etnikaiindíttatásúgyilkosságotjegyezegészMacedóniában(enneketnikaibontásaislehetsé-ges,ésabbólazameglepőeredményjönki,hogymígaszerbek,görögökésamuszlimokleginkábbabolgárokattekintettékellenfélnek,snemegymást,addigabolgárokesetébenazegymásközöttileszámoláslegalábbannyirajelentősvolt,mintaszerbekvagymuszlimokellenifellépés–miközbenazutóbbiakesetébenacsoportonbelülikonfliktusjelentéktelenvolt),addiganempolitikaijellegűatrocitásokattartalmazóosztrákkonzulilistaegyetlenszandzsákban5hónapalatt200halálesetetjegyezfel.

Persze a klasszifikáció bizonytalan – hiszen a mindennapi erőszakfelölel(het)i a titkos ügynökök, árulók és a forradalmi szervezetek civil(logisztikaifeladattalbíró)tagjaiellenifellépést,melyrőlazosztrákoknakpontostudomásanemlehetett.Deacivil-civilleszámolásokmellettidetar-toznakacseta-civilösszecsapásokis.Azazonbanbizonyos,hogyazokbanakazákban,aholazegytámadásra jutóhalottakszámanagyobb3–4-nél,ottnema„mindennapierőszak”formáivalvandolgunk.Eztaszerzőkre-

58

gisztráljákéskülönkezelik.Demég így is sokazatrocitás.MiközbenaszerzőkIlindengazdaságihátterétisfeltárják(azetnikaiháttérnyilvánvaló,de az etnikai konfliktusokmanifesztálódása gazdasági prosperitás idejénnem túl valószínű, sokkal jellemzőbb a feszültségek kitörése gazdaságidepresszióesetén)akéttörténész43,1907-ese�archistaközösségekelleniszerb(omán) támadásalapjánmegkísérliacseta-tevekénységsajátossága-inak elkülönítését amindennapi erőszakra jellemzőmintáktól.A szerzőkmegvizsgáljákahatármentiségszerepét,azinteretnikuskonfliktusokgya-koriságát és az ameglepő eredmény jön ki, hogy egyrészt a helyzet na-gyondiverz,mozaikos,szintekazánkéntváltozik.Másrésztazosztráklistaalapjánamuszlim-muszlim,keresztény-keresztényésmuszlim-kereszténykonfliktusokelőfordulásigyakoriságanemtéreljelentősenegymástól(saj-nosalistanemteszkülönbségete�archista-patriarchistaésalbánmuszlim–törökkonfliktusokközött),deamuszlim-muszlimkonfliktusokmegléte(melynemvoltjellemzőapolitikaigyilkosságokesetében)megintcsakarrautal,hogyazetnikaiolvasatontúlakonfliktusoknaktradicionálisolvasataislehetséges(vérbosszú).

Mígakötetmásodikrészére–aszkopjeiszandzsákbandúlócivil-civiléscseta-civilösszecsapásoksajátosságainakéstérbelimintázatánakvizsgá-latakor–akvantitatívmódszerekdominanciájanyomjaráabélyegét,ezzelszembenakötetharmadik tematikusegységeesettanulmányokkaloperál.A Prizreni Szandzsák erőszakformáit megvizsgálva egy olyan területethasználfelakétszerzőkontrollkéntaszkopjeieredményekverifikálására-falszifikálására,melyrekevesebbetnikaicsoportosulásküzdelmejellemző,amely terület ugyanakkor távolabb esik a balkáni kisállamok területétől,ígyaközvetlenpropagandaésutánpótlásbiztosításaisnehezebbaharcolófelek számára, amely ígymás taktikákat implikál.Mindemellett a területközvetlennagyhatalmiérdekszféra(Monarchia),ugyanakkorkívülmaradtamürzstegiprogram(1903)szellemébenkezdeményezett,reformokatmeg-célzóhumanitáriusnagyhatalmi intervencióhatósugarán.Eznyilvánnemkedvezettazerőszakmegállításának:nagyhatalmitámogatókhíjánazosz-mánállamhatalomkénytelenvoltaharcolófelekegyikétpreferálni,nohaa központi hatalommal így vagy úgy, demind az albánok,mind a szer-bekszembefordultak.A8-10elemzetttanulságosesetközöttvanaDeča-ni-konfliktus,aprizreniBogoslovieesete, stb.Amellett,hogykimerítőenidézikazoszmánforrásokat,aszerzőknemfelejtikelmegemlíteniaszerbálláspontotsem,azatrocitásokravonatkozóeredetiszerbforrásokcitálásá-val.Skopjévalösszevetveegyértelmű,hogyakonfliktustípusokgyakorisá-gaközöttisjelentőskülönbségvan.

59

A kötet negyedik tematikus egysége a cseta-jelenségnek az ifjútörökmozgalomravalóhatásávalfoglalkozik(beleértvemindaszervezeti-kato-nai,mindapolitikaiagitációstaktikákat),elemziahatalomrajutottifjútörö-köketnikai-politikaibázisát,illetveakülönbözőetnikaicsoportokpolitikaiaffinitását, az oszmán kormány reformkísérleteit és a skopjei és prizreniszerbközösségtaktikájarévénaközösségistratégiákat,illetveezek(jelen-tős!)lokáliskülönbségeit.Azárófejezetamikroszociálisésegyénitúlélésistratégiákatvázoljaavizsgáltkorszakbanaskopjeibolgárkonzulátusirat-anyagaalapján–afegyvercsempészettőlazetnikaiköpönyegforgatásonát.Aszerzőkegyikkedvencpéldájaaze�archistábóltitokbanpartiarchistáváváló(lefizetett)PetarKralevesete,akifeladtasajáttársait,sakitsajátfiaárulbeabolgárhatóságoknak,mert azapja szerbkomitácsit akarabol-gár iskolában tanulófiúbólnevelni.AmásikpéldaacsaládistratégiáraaBranislavNušićszerbkonzuláltalemlítetteset,amikor–biztos,amibiztos–afalubanatemplomgörög,aziskolae�archista,apapszerbomán.Otthonazasztalonbolgárújságokhevernek,apincébenszerbpropagandaanyagoktömegei.ApapegyikfiaBelgrádbantanul,másikkettőahelyie�archistaiskolában,anegyedikaMonarchiaáltal fenntartottkatolikusmisszióban,azötödikviszontazE�archátustanáraSkopjéban.Ezekbenabizonytalanidőkbena rugalmas reagálás, az „etnikaikaméleonság” jó túlélési straté-giának számított.A kötet elemez közösségi szintű stratégiákat is PusztaBresznicafalusorsánkeresztül(amikorazidentitásvállalásátólgazdaságikedvezményeketremélegyközösség),sbemutatjaacsetákstratégiájában1907-revégbemenőeltolódástis,melyatotálisdestrukcióalkalmazásánakterjedéséteredményezte,mintlegolcsóbb,leghatékonyabbstratégia.HiszenPusztaBresznicaesetearravilágítottrá,hogyhaegyfalumegnyeréséhez20000frankravanszükség,akkoraz1907-benaszerbállamtól300000dinártkapószerbkomitácsikcsak15falut tudnánakepénzbőlmeggyőz-ni,hogylegyenekatovábbiakbanpatriarchisták–ezzelszembenebbőlazösszegből akár 10–20 ezer lőfegyvert is lehet vásárolni,melymégiscsakhatékonyabbérdekérvényesítést tesz lehetővé.Mindezpersze rávilágítazoszmánreformtervek(adócsökkentés)ésanagyhatalmifelügyelettelmű-ködőzsandárságtotáliskudarcára,melyintőjel lehetettvolnaajövőbeniválságkezelések szempontjából.Amacedón tartományok a korábbi nettóbefizetőstátuszából1904-remáranegatívköltségvetésiegyenleggelren-delkezőtérségekközékerültek,aholaköltségek50%-átafegyveres-védel-mikiadásoktettékki.

Csaplár-Degovics Krisztián és Demeter Gábor tudatosan írtak közöskönyvet,hogykiszélesítsékeltérőnyelvtudásukbólfakadóforrásbázisukat

60

ésötvözzékkoncepciójukat:a lokálisosztrákésbolgár levéltári forrásokmellett publikált helyi szerb és kormányzati szintű oszmán és angol do-kumentumokkölcsönös kontrolljára támaszkodva igyekeztekmegbízhatóeredményekre jutni.A feldolgozás soránalkalmazottmódszertani sokszí-nűség(Skopjeesetébenkvantitatívanalízis,Prizrenesetébenmikrotörténetielemzés)szinténnemeredményezettellentmondásokat.Könyvükaktuali-tásanem tagadható–a sokfélekonfliktustípustmegörökítőkötet egybenfigyelemfelhívásanemzetköziközösségfelé,hogy1.általánosanalkalmaz-hatókonfliktuskezelésimódnincsen,2.aBalkán-félszigettovábbraisEu-rópaegyikleginstabilabbtérsége,aholanemzetiellentétekmelletttovábbiszámostörésvonallaliskellszámolni.Azatény,hogyakonfliktusokegyrészenemfeltétlenületnikaigyökerű,azetnikaijellegűkonfliktuskezelésimódszerekhatékonyságátiskorlátozza.

DemeterGábor–Csaplár-DegovicsKrisztián:AStudyintheTheoryandPracticeofDestabi-lization:ViolenceandStrategiesofSurvivalinOttomanMacedonia(1903-1913).TheISISPress,Istanbul,2018.220.

Sokcsevits Dénes

6�

A nyelv(ek) szerepe a Nagy Háború emlékezetében

A jelen recenzióban alább bemutatott kötet rendkívül érdekes és újszerűszempontból tekintazelsővilágháborúra.Avilágégés100évesévfordu-lójaalkalmábólazelmúltévekbenegymástértékamegjelentkiadványoknemzetközi–ésszerencsére,köszönhetőentöbbekközöttaNagyHáborúBlogmunkatársaiáldásostevékenységének:�amagyar–tudományosélet-ben,amelyekújismeretekkel,újforrásokkal,újszempontokkalgazdagítjáktudásunkatazemberiségtörténelménekemeóriásijelentőségűeseményé-ről.Ezekközékiválóanilleszkedikavizsgálttanulmánykötet,amelynyelviszempontbólközelítimegaháborúsnarratívát.Aháborúsnyelvezet,ahá-borúsközbeszédelemzéséretalálhatunkpéldátamagyartörténetírásbanis,2 deazilyenátfogójellegűkutatásokmégváratnakmagukra.

APalgrave-Macmillankiadónál,aPalgraveStudiesinLanguagesatWarsorozatbanmegjelentLanguagesatWar:RepresentationandMemorycíműkötetben14tanulmánytolvashatnakazérdeklődők.Akötetalapjaegy2014júniusában,azAntwerpeniEgyetemenmegrendezettkonferencia,melynekközéppontjábananyelvmintaháborúemlékezeténekmegjelenítőjeállt.Azírásokmindegyikeérdekesebbnélérdekesebbszempontokszerintvizsgáljaazelsővilágháborúésanyelvkapcsolatát.

Atanulmányokatötnagyobbfejezetbeosztották.Azelső,„Atörténészproblémái” (TheHistorian’sProblems) című fejezetbenkét értekezés ol-vasható,amelyekremekülmegadjákazalaphangotakötethez.Azelsőta-nulmány,melynek szerzője a francia történész,Odile Roynette, aháborúnyelvészetihatásairólszólódiskurzusttekintiát.A„Történetimegközelítésproblémáiéskihívásai”(ProblemsandChallengesofaHistoricalAppro- 1 Elégcsakazolyankiadványokragondolnunk,mintpéldáulPintérTamás,RózsafiJános

és Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című munkája(amelynekelsőkiadásamár2009-benmegjelent),deidesorolhatjukImreGáborkadét„Apokoltornácán”címmel2016-ban,ill.KovácsGyörgy„MesékaNagyHáborúból”címmel2017-benkiadottharctérinaplóit,amelyekszinténaNagyHáborúKutatásáértKözhasznúAlapítványmunkájanyománláttaknapvilágot.

2 PéldáulBihariPéter:Lövészárkokahátországban.Középosztály,zsidókérdés,antiszemi-tizmusazelsővilágháborúMagyarországán.Napvilág,Bp.2008.122–130.

62

ach)címűírásbannemcsakhistoriográfiaiáttekintéstkapunk,hanemszép-irodalmipéldákat isolvashatunkarranézve,hogyegyesszerzőkhogyan,milyennyelvieszközökkeljelenítettékmegműveikbenaharcolókatonákat.Roynetteezenkívülbemutatjaaháborúésanyelvkapcsolatánakfőkuta-tásiterületeit,azaz„megközelítéseit”is.Azelsőannakvizsgálata,hogyanemzetinyelvhelyeakollektívidentitásdefiníciójábanhogyanfüggösszeazzal,hogyegynemzetnekmilyenakapcsolataasajáthadseregével.Amá-sodikmegközelítéskifejezettenfrancia:azelsővilágháborúnakanemzetinyelv terjedésében játszott szerepével foglalkozik.A harmadik vizsgálatiterületpedigahadifoglyokszókincsénekalakulását,ésahadifogságerrekifejtetthatásátkutatja.

A fejezetben olvashatómásik tanulmány a „Fordítás, interpretáció ésfélrefordítás” (Translation, Interpretation,Mistranslation) címet viseli.Amunkaa leszerelésutánbrit földrekerült,harctéri sérülésekből lábadozóbelgakatonákkalkapcsolatosforrásokangolnyelvűkutatásávalfoglalko-zik,illetveenneknehézségeitelemzi.EzeketakatonákategyElisabethvillenevű településmellett épült telepen szállásolták el, aLondon–Edinburghvasútvonalmentén.Feladatuktüzérségilőszerutánpótlásvolt.Hamarbelganeveket adtak az épületeiknek, utcáiknak, a közeli pataknak és az angolfül számára furcsa, belga-angol keverék kifejezéseket kezdtek használni.Atanulmányfejtegetéseiaközösségtörténeténekkutatásávalkapcsolatosprimerforrásoknyelviproblémáitjárjákkörül.Ezekközülegyetemelnékki.Abelgaésazangolforrásokbansokszormáshelyesírássalszereplősze-mélynevekfordulnakelő,amirendkívülmegnehezítiazalanyokazonosítá-sátakutatásban.3Ezolyanprobléma,amellyelsaját,azAmerikaiEgyesültÁllamokelsővilágháborúshadseregébebesorozottmagyaroktörténetévelfoglalkozókutatásaimsoránisgyakrantalálkozom.Azamerikaiközalkal-mazottak,akiknekfeladataamagyarneveklejegyzésevolt,számtalanszorütköztekezekhelyesírásávalkapcsolatosproblémákba, ígygyakorta szü-lettekazeredetitőlteljeseneltérőnevek.Ennélfogvaamagyarforrásokkalmegnehezülösszevetésük.Ugyanezazesetállhatottfennabelganevekan-golleírásánális.

Amásodikfejezetaz„Ajelenábrázolása”(RepresentingthePresent)címetviseli,ésszinténkétírásttartalmaz.Dominiek Dendooven, az Ant-werpeniEgyetemtörténészeegynaplóelemzésévelkapcsolatbanfelme-rülő nyelvészeti problémákat elemzi „HamisBelgium” (FakeBelgium)

3 BillLawrence:ProblemsandChallengesofaHistoricalApproach.In:ChristopheDecler-cq–JulianWalker(eds.):LanguagesandtheFirstWorldWar.RepresentationandMemory.Palgrave-Macmillan,London,UK.2016.34.

63

címűtanulmányában.AchielVanWalleghematya1914és1919közöttírtnaplójaazegyik legismertebbés legjobbhelytörténeti forrásazYpres-icsatákról.VanWalleghemazYpres-től5km-relévőDickebushplébánosavolt.Naplója nyugat-flamanddialektusban íródott, ami a szerző szerintmégazokszámáraisnehezenérthető,akik„rendesen”tudnakhollandul.A rendszertelenül, szedett-vedett lapokra írt naplójegyzeteket 2014-benadtákkihollandulegykötetben.Aszerzőkiemeliannakfontosságát,hogyaNagyHáborúkutatásábanminéltöbbhelyijellegűnarratívforrástkel-lenefelhasználni,amireeztanaplótisremekpéldánaktartja.Mindebbenpedigkiemeltfontosságúnakítélianyelvkérdését.Anyelvvelkapcsolatosvizsgálódásokugyanisrávilágítanakaszövetségeshadseregekmindenna-piviszonyaira.AzYpresmellettállomásozóbelgaésangolkatonákközöttkialakultkapcsolatrautalatanulmánycímeis.A„fakeBelgium”hamisBelgiumot jelent,VanWalleghemnaplójaszerintgyakorta ígyneveztékazországotazangolkatonák.Ámakutatásokbólkiderül,hogyajámborplébánosnemismerteaztanégybetűs,gyakortahasználtsértőangolszót,amelyszinténaz„f”betűvelkezdődikés„k”-ravégződik.Ígyasértőan-golszóhelyetta„fake”kerültanaplóba,melynekszerzőjemitsemtudottavalójábanhasználtszójelentéséről.4

Afejezetbenszereplőmásodiktanulmánycíme„Alövészárkonkívül”(Out of theTrenches).A szerző,Marguerite Helmers, a nyugati frontoníródott levelek retorikai fogásait elemzi benne. Frontlevelek kiadásával,elemzésévelamagyarhistoriográfiábanistalálkozhatunk,Hanák Péter5 és Szenti Tibor6az1980-asévekvégénhagyományteremtőcélzattalfoglalkoz-takatémával,desajnoshosszútávonnemváltamagyarhadtörténet-kutatásszervesrészévé.Helmersírásábanaharctérileveleksoraiközöttszületettkölteményeketelemezaszépirodalomnakmegfelelőeszközökkel.Aszerzőegyikfőállításaiséppenez:azirodalomkritikaalkalmazhatótörténetifor-rásokrais.Atanulmányfontoskonklúziójaszembehelyezkedikazáltalánosbritfelfogással,melyszerintaharctérilevelekgyakorinyelvibanalitásánakokaakatonákalkoholizmusaésflegmatikusságavolna.Helmersszerintakatonáknyelvhasználatacsakaszépirodalommalvalóösszevetésbentűnikszegényesnek, a gyakran egyszerűsített nyelvhasználat pedig nem más,mintegyeszközamindennapokelképesztőborzalmainaklátszólagosnor-malizálására. 4 DominiekDendooven:„FakeBelgium”.In:Languages2016.46. 5 Hanák Péter: Népi levelek az első világháborúból. In: Uő: A kert és a műhely. Gondolat, HanákPéter:Népilevelekazelsővilágháborúból.In:Uő:Akertésaműhely.Gondolat,

Bp.1988.222–274. 6 SzentiTibor:Vér és pezsgő.Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és

családilevelekazelsővilágháborúból.Magvető,Bp.1988.

64

Akötetharmadik,„Anyelvhasználataésváltozása”(LanguageUseandChange)címűfejezetébenháromtanulmánytolvashatunk.Ezekközülazel-sőbenaVéronique Duché és Diane de Saint Légerszerzőpárosegyérdekesnyelvi jelenségrőlszámolbe,amitanyelvtudománykódváltásnaknevez.Akódváltáslényegébenakkortörténik,amikorkétvagytöbbbeszéltnyelveseténabeszélőaközléssoránválogat,illetveváltogatakülönbözőnyel-vek elemei között.7Atanulmánycímébenisszereplő„Aussie”egynépsze-rű,ausztrálkatonáknakszólómagazinvoltavilágháborúidejénésazutánakövetkező bő egy évtizedben. Ebben a magazinban gyakran keveredtekegymássalazangolésafrancianyelvielemek.AzAussie-tkatonákírták,katonáknak.Sajátszerzeményeik:versek,novellák,cikkek,rajzok,viccekjelentekmegbenne.Aszerzőpáros11lapszámotelemezrészletesen,azono-sítvaésszámszerűsítveakódváltásokeseteit.Számospéldánkeresztülmu-tatjákbeakódváltásokatésazokjellegzetességeit,felbukkanásukindokait.Ezekakódváltásokgyakortaelőfordultakpéldáulazamerikaihadseregbenszolgáltmagyarokesetébenis,sőt,tulajdonképpenilyennyelvielemeksoratalálhatóahunglishnyelvbenis.

A fejezet második pontjaként a kötet egyik szerkesztője,Christophe Declercqtanulmányakövetkezik,amelyismétatémakörbelgavonatkozá-saibakalauzol.Az„AntwerpenbőlBritanniábaésvissza”(FromAntwerptoBritainandBackAgain)azAngliábantartózkodóbelgamenekültekkelfoglalkozik.Azelsővilágháborúalattáltalábanegyszerrelegalább175ezerbelgamenekülttartózkodottbritföldön,összesenpedigtöbbmint250ezerfőbőlkerültki.Mégis,egy2014-esfelmérésszerint2000megkérdezettbritközülmindösszeegyvolt,akihelyesentippelte,hogymindamainapigabelgavoltalegnépesebbmenekültközösségazEgyesültKirályságterüle-tén.8Declercqelemziakorabelibritsajtótésabelgamenekültekkelfoglal-kozócikkeket.Olyankifejezésekelőfordulásátfigyelimeg,mintpéldáula„bátorkisBelgium”(BraveLittleBelgium),vagy„szegénykisBelgium”(PoorLittleBelgium).Asajtószámosgesztustistettabelgákfelé,példáulazegyiklegbefolyásosabbbritlap,aTheTimesmég1914augusztusábanközölteabelgahimnuszangolfordítását.Ugyanakkormegfigyelhető,hogyakezdeti lelkes támogatásután1916-ramárkezdtekkikopni a belga té-májú írásokabrit sajtóból.Abrit lakosságerősszimpátiávalviseltetetta„brit belgák” iránt, ami kétévnyi háború után kezdett alábbhagyni,majdújraerőrekapott,amikorezeketamenekülteketvégülmunkárafogtákabrithadianyaggyárakban. 7 KissJenő:Társadalomésnyelvhasználat.NemzetiTankönyvkiadó,Bp.2002.210. 8 ChristopheDeclercq:FromAntwerptoBritainandBackAgain.In:Languages2016.94.

65

Afejezetutolsótanulmányaazelsőolyanírásakötetben,amelynekfó-kuszábannemanyugati front található.Miloš M. Damjanović írásánakacímebeszédes:„AzsidóközösségeknyelvénekváltozásaiKoszovóbanésMetóhiábanabalkániháborúk(1912–1913)ésazelsővilágháború(1914–1918)után”(LanguageChangesintheJewishCommunityinKosovoandMetohijaaftertheBalkanWarsandtheFirstWorldWar).Abalkánifronttalfoglalkoziktehát,ésmégaNagyHáborúelőttiviszonyokraiskapunknémikitekintést.Aszerzőakoszovóiésmetóhiaitérséghétköznapinyelvétvizs-gálja,ennekmegfelelőenelemziaterületetnolingvisztikaiheterogenitásáragyakorolt oszmánhatást és a privilegizált albán, illetve iszlamizált szerbnépcsoportok és a keresztény-szláv lakosság viszonyrendszerének nyelvivonatkozásaitis.Azolvasórészletesképetkapahelyizsidóságnyelvhasz-nálatiszokásairóléslehetőségeirőlamagán-ésahivataliéletbenegyaránt.A térség nyelvei közötti kölcsönhatásokat néhány dal szövegével illuszt-rálja,melyeketszerb,törökéshéberváltozatokatközölveelemez.Anyelvikuszaságaztántovábbfokozódott,mikorafrancianyelvbekerültaziskoláktananyagába,sezzelafranciakulturálishatásisnagyerővelérvényesültatérségben.9

Anegyedik fejezet az„Irodalomésábrázolás” (LiteratureandRepre-sentation)címetkapta,ésháromtanulmánytartozikbele.AfejezetetRo-bert Hampsonírásaindítja,melynekcíme„Kirándulásegyidegennyelvbe”(’E�cursionintoaforeignlanguage’),amimagaisidézet,éskétszemély,FredericManningésFordMado�Fordtörténetét,pontosabbanazőírásai-katmutatjabe.Manningausztrálszületésű,1903ótaangliailakos,Fordpe-dignémetszármazású(eredeticsaládneveHueffer)volt.Mindkétférfiabrithadseregbenharcoltavilágháborúban,ésmindketten irodalmárok isvol-tak.Kettejükműveibenamásnyelvekből,pl.franciából,hindiből,arabból,nyugat-afrikainyelvekbőlkölcsönvettszavakatelemziaszerző.Aháborústémájúírásokbanasokkülönbözőnyelvbőlvalókölcsönzésekkelkialakultegyfajtaháborúsnyelvezet,amelyetaszerzőkmégjóval1918utánishasz-náltak,ésamelynekelemeiaköznyelvbeisátmentek.

AfejezetkövetkezőszakaszátKris Peeters„14/1914:JeanEchenozNagyHáborúja,metadiskurzusésangol fogadtatása” (14/1914:JeanEchenoz’sGreatWar,Meta-Discourseand theEnglishReception)című tanulmányaképezi.A szerző a francia író, JeanEchenoz 14 című regényét és annakangolrafordítottváltozatátelemzi.Aregénynemaháborúidőszakábólvaló

9 MilošM.Damjanović:LanguageChangesintheJewishCommunityinKosovoandMe-tohijaaftertheBalkanWars(1912–1913)andtheFirstWorldWar(1914–1918).In:Lan-guages 20�6. ��7.

66

–hiszenmajd’ százévvelkésőbb,2012-ben jelentmeg–, sokkal inkább„ironikuskritikája”aháborúsregényműfajának.�0Peetersatanulmányelsőszakaszábanakortársfranciaszépirodalomelsővilágháború-ábrázolásánakokait és eszközeit veszi sorra,minek során a történelemés a nyelv kap-csolatáraigyekszikösszpontosítani.Echenozregényealkalmaserreazös-szevetésre,hiszenműfajparódiakéntéppenaháborúsregénynyelvezeténekjellegzetességeitnagyítjafelésforgatjaki.Atanulmányvégénmindeztaregényangolfordításánaktükrébenismegvilágítja.

Afejezetzárótanulmányaesetébenismétötletestémafelvetésseltalál-kozunk. Julie Wheelwrightírásában,„Akémkedésnyelvé”-ben(TheLan-guageofEspionage)MataHarivalfoglalkozik,pontosabbana„kém-kurti-zán”mintfogalomlétrejöttével(theCreationof theSpy-Courtesan).Egyrövidélettörténetiáttekintéssel indít,majdháromkifejezés–„kém-kurti-zán”,avagy„férfifaló”,„nemzetközinő”,illetve„vadember”�� – elemzésén keresztülveszisorraaztaháromszerepet,melyeketazAntanthírszerzéseróttahíreskémnőre.Aszerzőnemcsakabőségesenalátámasztotttörténetiháttérrelismertetmegminket,derészletesenkitérMataHaripopkulturálisutóéletéreéselhíresültügyénekhelyéreanőiszerepekátértelmeződéséneképpazelsővilágháborúidejénzajlófolyamatában.

Atanulmánykötetötödik,egybenzárófejezetea„Megemlékezésésem-lékezet”(CommemorationandMemory)címetkapta,ésnégyírásttartal-maz.Ekönyvismertetőolvasójábanlassanfölmerülhet,hogyittaz„érde-kes”szómár-márgátlástalanelcsépelésezajlik,demegnyugtatásulközlöm,nemerrőlvanszó.Minteddigmindenesetben,mostisindokoltanfogomhasználni:afejezetelsőtanulmányaismétegyigenérdekestémátvetfel.Karen Shelbyírása„Ittavérünk.Mikor(jönnek–A.L.)ajogaink?”(’Hereisourblood.Whenareourrights?’)azutcaiművészet,azazagraffitiésazelsővilágháborúkapcsolatátvizsgáljaFlandriaterületén.Báraflamandna-cionalistaszövegeketésbeszédeketrészletesenelemzték,akorszakvizuálisnyelvezetévelmégnemfoglalkoztak.Aszerzőeztahiányosságotpótoljatanulmányában.Acímbenszereplő idézetelemzésenagy teretkap,Shel-byáttekintiaflamandkatonákésmártírokáldozatkészszolgálatát,majdabelgahadseregvelükszembeni–alázadáselkerüléseérdekébentett–fellé-pését,ésazAlbertkirályáltalszámukraígértjogokelmaradását.Aháborúalatta flamandaktivistáknyelviproblémákra,példáula franciáulkiadottparancsokmeg nem értésére vezették vissza számos honfitársuk fronton

10 Kris Peeters: 14 / 1914: Jean Echenoz’s Great War, Meta-Discourse and the English Re- Kris Peeters: 14 / 1914: Jean Echenoz’s Great War, Meta-Discourse and the English Re-KrisPeeters:14/1914:JeanEchenoz’sGreatWar,Meta-DiscourseandtheEnglishRe-ception.In:Languages2016.140.

11 A„savage”melléknévjelentésekegyetlen,kíméletlen,vad.

67

bekövetkezett halálát, és követelték a vezényleti nyelvmegváltoztatását.Atanulmányaztisbemutatja,hogyagraffitikiválóanalkalmasműfajnakbizonyultarra,hogyazaktivistákfelhívjákafigyelmetaflamandnyelvhát-térbeszorulásáraésnyilvánosantiltakozzanakakötelezőenhasználtfranciaközfeliratok ellen.

Akövetkező,„Azemlékezésnyelvei”(TheLanguagesofRemembran-ce)címűtanulmánybanGeert Buelenskronológiaiáttekintéstadösszesenötven különböző típusúművészeti és kulturális megemlékezési formára,amelyek1918ótaazelsővilágháborúvalkapcsolatbanszülettek.Aszerzőaztvizsgálja,hogyazutókormilyen„nyelveken”próbáltamegfeldolgozniaháborútraumáját.Agyásznyelvétőlabüszkeség,agúnyolódás,apolitikairadikalizmus,ahumorésaborzalomnyelveinkeresztüleljutegészenabos-szú,azirónia,azantifasizmus,azantikapitalizmus,apacifizmus,sőt,aglo-balizáció,azimperializmus,vagyageopolitikanyelveinadottválaszokig.Ezafelsorolásígytalánnemsokatmond,deatanulmánytolvasvavalóbanélesenelkülönülnek,mégismindegyiránybamutatnakezekafeldolgozási„nyelvek”(módszerek?).Buelensmunkájaizgalmasösszefoglalójátnyújtjaazemlékezésésfeldolgozásvilágszertealkalmazottformáinak.

Akötetutolsóelőttitanulmányátamásikszerkesztő,Julian Walkerjegy-zi.„Háború-koriidézetekErnestWeeklyModernangoletimológiaiszótá-rában(1921)éskortársszótárakban”(WartimeCitationsinErnestWeekly’sAn Etymological Dictionary of Modern English[1921]andContemporaryDictionaries)címűírásaErnestWeeklyangolnyelvészpályájánakbemu-tatásávalkezdődik.Ezutánacímbenszereplőetimológiaiszótárralfoglal-kozik,melybenWalkerszerintaháborúsidézetekarróltanúskodnak,hogyWeeklyelméjenemtudtaelengedniaháborústapasztalatokat.Mindeztszá-mospéldánkeresztül illusztrálja.Walkerrészletesen,kategóriákrabontvaelemziezeket,majdösszevetiazeredményeketkésőbbikorokbólszármazószótárakkal.Foglalkozikszámosháborús„szleng”elemzésével,éskitéraközpontihatalmakraaggatott antantgúnynevek„Boche,Fritz,Hun”ma-gyarázatainak változásaira is. Érdekesmegfigyelni, hogymég évekkel aháborúlezárásautánisérezhetőazellenérzés,adühakorábbiellenségesnemzetekkelszemben,amimégaszótárakfogalom-magyarázataibanistet-tenérhető.

Azutolsó fejezet,ésegybenakötetzáró tanulmányaa„Háborúsdis-kurzus”(WarDiscourse)címetviseliésremeklezárásaennek,atémátki-merítően körüljáróműnek.Ross J. Wilson az 1914 és 2014 között eltelt100évet tekintiátabbólaszempontból,hogyhogyanjelentmegaNagyHáborúabritpolitikaikommunikációban,amédiábanésaközbeszédben.

68

Aszerzőszerintaháborúsmegemlékezésmagaiscsatatérnekszámítakor-társNagy-Britanniában.Bár azutóbbi években a történész szakmameg-próbáltszakítaniaháborútkizárólaga„vér,sáréshiábavalóság”narratívá-jávalleíróhagyománnyal,aköztudatbantovábbraiskizárólagezaképél1914–1918-ról.Érdekespéldául,hogymaijelenségeketrendszeresenírnakleelsővilágháborúskifejezésekkel.Hogycsakegyjellegzetességetemeljekkiközülük:amédiaazNHS-t(abritközegészségügyet)aSomme-nálszol-gálóbrithadsereghezhasonlítja:„szamarakvezetnekoroszlánokat”(lionsledbydonkeys).AtanulmánybanWilsonúgyértékeli,hogyacentenáriumrámutatottarra,hogyaháborúrólvalómegemlékezésmégmindigpolitikaiküzdelmekszínteretudlenni,amitfelelőtlenségnektartapolitikumrészé-ről.Ahogyfogalmaz,alövészárkoktovábbraisállnakNagy-Britannia-szer-te,acsatákpedigfolytatódnak,csaknemterületekért,hanempolitikaiésidentitásképzőcélokért.

Akönyvetakötetbenvalótájékozódástsegítőtárgymutatózárja.A tanulmánykötetben szereplő 14 kitűnő írás mindegyike más-más

szempontokszerint,demégisugyanabbaaziránybamutatvajárjakörülazelsővilágháborútémáját.Anyelvszerepeaháborúsmegemlékezésben,il-letve a háború szerepe a nyelv alakulásában rendkívül izgalmas kutatásiirányvonalak,éshatározottangazdagodikáltalukaNagyHáborúrólalkotottképünk.Örömtelilennehasonlóankiforrottkutatásieredményeketolvasniavilágháborúmagyaroldalárólis.ANagyHáborúkutatásaazutóbbiévek-benMagyarországonisigenpozitíviránybamutat,ígytalánmárnemkellsokatvárnunkhasonlómegközelítésekmegjelenéséreamagyarhistoriog-ráfiábansem.

ChristopheDeclercq–JulianWalker(szerk.):LanguagesandtheFirstWorldWar:Representa-tionandMemory(Anyelv(ek)szerepeaNagyHáborúemlékezetében).Palgrave-Macmil-lan,London,UK.2016.256o.

Ambrus László

69

A Heimwehrek és az osztrák politika, 1927–1936

Azezredfordulótkövetőentermészetszerűennövekszikazonpublikációkszáma,amelyekaXX.századjellegzetességeinek,egyediségénekvizsgá-latáraésszintézisénekmegírásáratörekednek.Számosjelzővelpróbáltákéspróbáljáktörténészek,politológusokésfilozófusokazelmúltévszázadtörténéseinek magvát, karakterét megragadni. Ilyen a nemzetközileg isazegyiklegismertebbaHobsbawm-féle„hosszúXIX.századra“rímelőBerend T. Iván-féle„rövidXX.század“kifejezésis.Azelmúltbőegyév-tizedbenkristályosodikkiazanézet,hogyaXX.századazerőszakévszá-zadavolt.Ennekkutatásávalfoglalkozikaz„erőszak-történet“(Gewalt-geschichte, history of violence), amely az utóbbi évekbenmeghatározótörténettudományi trendévált.Gyökereimesszirenyúlnakvissza.Máigbefolyásoljákazelmúltszázadotelemzőtörténészekmunkáitfilozófusok,mint Hannah Arendt, Theodor W. Adorno vagy akárWalther Benjamin erőszakról vallott gondolatai. Historiográfiai előzményei természetesenszorosanösszefonódtakaz1960–1970-esévekfordulójánmegindultnem-zetiszocializmus okait feltáró nyugatnémet történetírással. Ezzel össze-függésbenmárötvenévvelezelőttisteretkapottanémettörténetírásbanazelsővilágháborúerőszak-története, amelyacentenáriumalkalmával,nemcsaknémet,hanemkülönösenazangolszászterületenszintekönyv-tárnyipublikációvalésörömtelimódonújszemléletmódokkal,mintpél-dáulatransznacionálisésglobálismegközelítésselgazdagodott.EbbenazújmainstreambennagyszerepetvállaltRobert Gerwarth,adubliniUC-CentreforWarStudiesprofesszoraéskutatócsoportja.�AXX.századerő-szak-dinamikáját vizsgáló kutatásaik eredményeként egyértelművé vált,hogyazelsővilágháborúerőszaktörténeténektöbbévtizedeselőzményei,másrészthosszútávúkövetkezményeiisvannak.Ennekfényébentettkí-

1 Kutatócsoportlinkje:https://www.ucd.ie/warstudies/(letöltve:2018.május29.).Kéttémá-bavágómeghatározómunka:RobertGerwart/JohnHorne:KriegimFrieden.Paramilitä-rischeGewaltinEuropanachdemErstenWeltkrieg.Göttingen,2013.ésRobertGerwarth:TheVanquished.WhytheFirstWorldWarFailedtoEnd,1917–1923.London,2016.

70

sérletacentenáriumkapcsánMark Jones,2akiszinténadublinikutatócso-porttagja,aweimariköztársaságkeletkezéstörténeténekújravizsgálására.Ennekeredményekénttematizáltaapolitikaierőszakmeghatározóvoltátazelsőnémetdemokratikuskísérletben.

AXX.századi„erőszak-történelem“tradicionálisanamásodikvilághá-borúraésashoárafókuszál,amelynekfeltérképezésébenszinténanémettörténetírásjártazélenmégazezredfordulókörnyékénis.Újfejezetetnyi-tottazonbanTimothy Snyder, amerikai történész2010-es„Bloodlands”-e,amelyújabblendületetésnézőpontokatadottazeurópaierőszaktörténetfel-tárásához.Főkéntennekazangolszászimpulzusnakköszönhetilététaberli-niHumboldtEgyetememprofesszorainak,Jörg Baberowskinak és Michael Wildtneka„HamburgerEdition”-nálmegjelenő,méltánelismertkönyvso-rozata,a„StudienzurGewaltgeschichtedes20.Jahrhunderts”is.3

A két világháború közötti európai erőszak-történet az utóbbi háromévtizedben elsősorban a német paramilitáris szervezetek felemelkedéséreéstörténetérekoncentrált.APárizsbanélőEnzo Traverso,olasztörténész2007-es, az „erőszak bűvöletében” című alapmunkája az 1914–1945 kö-zöttiidőszakoteurópaipolgárháborúkéntértelmezi.4Amunkajelentőségétnöveli,hogyfelvállaltaatématransznacionálismegközelítésénekterhétis.AXX.századerőszak-dinamikájánakazonbanmégszámosfejezeteésje-lensége vár feltárásra, újragondolásra, amelyhez az ezredfordulót követő„culturalturn”és„spatialturn”újmódszereinagysegítségetnyújthatnak.Hiszenegy-egy„nemzeti”erőszak-történetetnemlehetcsupánnemzetálla-mikeretekközöttvizsgálvaértelmezni,ateljesebbképeléréséhezszükségvanahistoriográfiatransznacionáliséskomparatisztikaieszközeinekbeve-téséreis.Amostismertetésrekerülőmonográfiaszerzőjeatörténetírásezenúj „szeléből” vajmi keveset érzékeltetet, pedig témája kulcsfontosságú aközép-európaierőszak-történetszámára.

Amonográfiábanbemutatottosztrákszélsőjobboldaliparamilitárisszer-vezet, aHeimewehrek az 1920–1930-as években a híd szerepét töltöttékbeaközép-ésdél-európaiszélsőjobboldalimozgalmakközött.KapcsolatihálójukOlaszországtól,MagyarországonátegészenNémetországigterjedt,amiazelsővilágháborúigvisszanyúlókapcsolatitőkénekköszönhető.Nemcsak egy elszigetelt, elhalásra ítélt ausztriai szélsőjobboldali társadalmi

2 Mark Jones: AmAnfang war Gewalt. Die deutsche Revolution 1918–1919 und der Beginn MarkJones:AmAnfangwarGewalt.Die deutsche Revolution 1918–1919 und der BeginnDiedeutscheRevolution1918–1919undderBeginnderWeimarerRepublik.Berlin,2017.

3 Könyvsorozat linkje: http://www.hamburger-edition.de/hamburger-edition/buecher/reihen/ Könyvsorozatlinkje:http://www.hamburger-edition.de/hamburger-edition/buecher/reihen/studien-zur-gewaltgeschichte/(letöltve:2018.május29.)

4 Enzo Traverso: A feu et ŕ sang. De la guerre civile européenne 1914–1945. Paris, 2007. EnzoTraverso:Afeuetŕsang.De la guerre civile européenne 1914–1945. Paris, 2007.Delaguerrecivileeuropéenne1914–1945.Paris,2007.

7�

mozgalomról,hanemegyközép-európaiválságjelenségpéldaértékű leké-peződésérőlvoltszó.Aközép-európaipolitikaikultúrarészevoltakétvi-lágháborúközött a félkatonai szervezetek jelenléte és a politikai erőszakáltalánoselfogadottságais.

A bemutatandómonográfia szerzőjeLothar Höbelt történész, aBécsiEgyetem címzetes történész professzora. Ismertségét és osztrák közéletitevékenységét azonban nemcsak szakmai, tudományos tevékenységénekköszönheti.Szélsőjobboldali kötődése, kijelentései és azosztrákSzabad-ságpárttal(FPÖ)valóközeliviszonyamiattgyakrankerültkritikákkereszt-tüzébe.Amonográfiájahiánypótló.Azosztrákszélsőjobboldal félkatonaiéspolitikai tevékenységérőlaz1980-asévekközepénszületettelőszörésutoljáratudományosösszefoglalás.5

Amonográfiaazosztrákkétvilágháborúközöttibelpolitikaegyikleg-mozgalmasabbidőszakánakbemutatásáratörekszik,mindösszetízeszten-dőtörténetétölelifelatöbbmint450oldalasmunka.Aszerzőmárazelő-szóbanleszögezi,hogyazosztrákbelpolitikaésaHeimwehrekegymásravalóhatásávalkívánfoglalkozni,akülpolitikaihatásokmélyebbvizsgálatátnem tekinti feladatának.A témábanazonban jelentőspotenciákmaradtakkihasználatlanok, így várjuk a folytatást.Kronologikus felépítésének kö-szönhetően az egyes fejezeteknéhány évosztrákbelpolitikai eseményeitrészletezik,esetenkénttúlaprólékospontossággal.

Azosztrák„Heimwehrek”fogalommagyarázatraszorul,hiszenegyrésztegynagyonegyedi,osztrákjellegzetességrőlvanszó,ugyanakkorjóltük-rözi a közép-európai korszellemet, az erőszakdinamika továbbgyűrűzésétésapolitikaikultúrátis.AHeimwehrekesetébenatöbbesszámhasználataindokolt, hiszennemegyegységesmozgalomrólvolt szó.Ausztria1918utánszövetségiköztársaságkéntműködött,mindentartománynakmegvoltamaga,helyitartományiidentitással,politikaikultúrávaléscélokkalren-delkezőparamilitárisszervezete.Ezekazelsővilágháborúvégénjötteklét-re,helyi területiviták,határvédelemiproblémák, illetveamagántulajdonvédelmeésabelsőrendfenntartásánakigényemotiváltaazönszerveződé-seket.Katonaivezetőik többnyirehadviselt,avilágháborúbólcsalódottanhazatérő,abékéséletbevisszatérninehezentudóvagyakarókatonatisztekvoltak.Ezenismérvekalapjánszámoshasonlóságotmutatottlétüknemcsaka német szélsőjobboldali szervezetekkel, hanem az 1920-as évek elejéigMagyarországonisműködőparamilitárisszabadcsapatokkalis.Létüktettenyilvánvalóvá,hogyazelsővilágháborúutánKözép-Európábanmegszűntazállamerőszakmonopóliumaésaszázadfordulótólerősödőerőszak-di- 5 Walter Wiltschegg: Die Heimwehr. Eine unwiederstehliche Volksbewegung? Wien, 1985. WalterWiltschegg:DieHeimwehr.EineunwiederstehlicheVolksbewegung?Wien,1985.

72

namika koránt sem ért véget a világháborúval. Ennek helyreállításaMa-gyarországonmentvégbea leghamarabb,amikoraz1920-asévekelejénaszabadcsapatokatvéglegesenbeolvasztottákazún.NemzetiHadseregbe.Ausztriában az 1930-as évek közepére állt helyre az állam erőszak-mo-nopóliuma,mígaweimariNémetországbanmindvégigmegmaradtazál-lamtól függetlenparamilitáris alakulatokés azállamierőszakszervezetekkettőssége.AusztriábanésNémetországbannemcsakaszélsőjobboldalnakvoltfélkatonaiszervezete,hanemabaloldalnakis.Azottanipolitikaikul-túra része volt a politikai erőszak, amely leglátványosabban a félkatonaiszervezetekutcaiösszecsapásaibanöltötttestet.Azosztrákszociáldemok-ratapárt1923–24folyamánhoztalétreaRepublikanischerSchutzbund-ot,amelypusztalétévelésbékésutcaierődemonstrációivalisfelhajtóerőtadottazakkoréppenerősenstagnálóHeimwehreknek.Ataglétszámábanésszer-vezettségébeniserősebbSchutzbundegészenaz1930-asévekelejéigképesvoltazutcánaHeimwehrrelszembenmegőriznidominanciáját.

Az osztrákmozgalom egyik gyengesége a területi megosztottságban,illetveatartományivezetőkrivalizálásábanéspénzforrásokért,támogató-kértvalóvetélkedésébenrejlett.Eztamegosztottságotcsupánrövididőre,amozgalomvirágkorában,az1920-asés1930-asévekfordulójánsikerült,éscsupáncsaknéhányévreáthidalni,ahogyerrőla3.és4.fejezetrészletesenbeszámol.Amásiknagygyengeségükafinanszírozásvolt.Amonográfiaistöbbfejezetbenfoglalkozottazzalakérdéssel,hogymilyenforrásbólsike-rültéletbentartaniamozgalmat.Abelföldrőlszármazópénzekegyrészétazosztrákvasiparitőkeadta,amelyaz1920-asévekvégétőlegyrenagyobbmértékbennémetbefolyásalákerült.Céljukatámogatássalaszociáldemok-raták„ausztromar�ismusának”ellensúlyozásavolt.Amásikfontososztráktámogatóiköraz1918-asfordulatvesztesei,anemesicímüktőlvéglegesenmegfosztottnagybirtokosnemességközülkerültki.Őkpénzügyitámogatá-sukfejébenaHeimwehrektőlszinténabaloldalvisszaszorításátremélték.Aszélsőjobboldalraegyrésztamonarchiarégi,egyreinkábbpozíciótvesze-tettelitje,másrésztabaloldalifordulattóltartónagytőkeigyekezetttámasz-kodni,ahogyezmásholistörténtKözép-Európában.Amásikmeghatározópénzforrás,amelyéppenamozgalomlegaktívabbidőszakábanaz1920-asés1930-asévekfordulójánvoltalegintenzívebb,külföldrőlszármazott.Ez-zelkapcsolatbanaszerzőcsakutalásokatésrészinformációkatközöl,nemistörekszikamozgalompénzügyihátterénekfeltérképezésére.Pedigtudvalevő, hogyminden társadalmimozgalom életben tartásához szükség vanmegbízhatópénzre.AHeimwehrekfüggéseegybenmegvilágítjapénzfor-rásokrejtettcéljaitis.PéldáulaBethlen-kormányaz1920-asévekvégéna

73

pénzügyiéskapcsolatitőkébenmegmutatkozótámogatásafejébenegyrésztazosztrákszociáldemokrácia továbbigyengítését,azolasz illegális fegy-verszállítástranzitjánakbiztosításátremélte,deegyMagyarországszámáramégkedvezőbbkereskedelmi-szerződéskikényszerítésétiselvárta.Ama-gyarközvetítésselegyreintenzívebbéválóolaszanyagitámogatásaz1920-asévekvégénelsősorbanOlaszországgeopolitikaitérnyerésétszolgáltaaDuna-medencében,mígaz1930-asévekelsőfelébenafasizmusausztriaiimportjátcélozta.Az1920-asévekbenaHeimwehrnekjuttatottnémetanya-gitámogatásastresemannikülpolitikátszolgálta.AGustavStresemannve-zetteberlinikülügyminisztériumtörekedettminden,egykésőbbiAnschlussútjábanállóakadályeliminálására.Ezekakülföldipénzek,amelyekazoszt-rákbelpolitikábavalóaktívésközvetlenbeavatkozástjelentettékéskatonaipuccsok előkészítését, vagy azokmegakadályozását szolgálták. Gyakranegymástkioltócélkitűzésekettámogattak,amiazosztrákmozgalomütőké-pességétnagyban,sőtgyakorlatilagvégzetesengyengítette.

Mintminden társadalmimozgalomnak, így aHeimwehreknek is voltpolitikai-társadalmi programja, amely ugyan a korszakban folyamatosanalakult,azadottbel-éskülpolitikaikonstellációhozigazodott.Alapelemeiabaloldalellenesség,azautoritervezetésésatöbbé-kevésbéburkoltantisze-mitizmusvolt, ígysoktekintetbenmegegyezettajobboldaltmeghatározóosztrákkeresztényszocialistapártnézeteivel.Mindvégighangosanhirdettemagáról,hogyegypártokfelettálló,pártoktólfüggetlenülműködőszélső-jobboldalitársadalmimozgalomnaktekintimagát.Amonográfiamásodikfejezeteplasztikusan szemlélteti, hogyaz1920-as évekvégénazosztrákkeresztényszocialistapártmilyenlépésekettettannakérdekében,hogysajátfegyveresalakulatávátegyeamozgalmat.IgnazSeipelkancellárközeledé-seazHeimwehrhezaszociáldemokratafélkatonaiszervezet,aSchutzbundellensúlyozásátcélozta.Amozgalomekkormégkitudotttérniakancellárhalálosanölelőkarjai elől.Azonban1936-ban az autoriter diktatúra alattEngelbertDollfußkancellárahozzáközelállóHeimwehreketisbeolvasz-tottaa„VaterländischeFrontba”,amiegybenamáramúgyishanyatlóbanlévőmozgalomvégétjelentette.AHeimwehrekpolitikai-ideológiaifejlődé-sejelentős,ésnemvártváltozásonmentátavizsgáltidőszakban.Nohaszo-roskapcsolatokatápoltazolaszfasizmussal,ésDollfußautoriterelképzelé-seinekegyiktámaszátisjelentették,1933-34folyamánmégishangsúlyosanésmarkánsanelhatárolódtakahitlerinemzetiszocializmustól.Pedigszámoskatonai vezetője az 1920-as években szoros kapcsolatokat ápolt a németszélsőjobboldallal,ahogyerrőltöbbfejezetbenisolvashatunk.PéldáulGrafErnstRüdigerStarhemberg,arövidideigegységesmozgalomvezetőjesze-

74

mélyesenisrésztvettaz1923-asmünchenisörpuccsban.EnnekellenéreaHeimwehrek1934-tőlmegszakítottakmindenkapcsolatotazNSDAP-val,és aktívan támogatták azAnschluss-ellenes autoriter kormányprogramotegészenazosztrákanne�ió1938márciusibekövetkeztéig.Egyetlenkivételvolt,mégpedigastájerHeimwehr,amelymáraz1930-asévekelsőfelébengyakorlatilag beolvadt a nemzetiszocialista mozgalomba és ellenezte azönállóAusztriafennmaradását.Ezatartományimegosztottságésideológiaiheterogenitás rávilágított aHeimwehr-mozgalomgyengeségéreazegysé-gesésdinamikusnemzetiszocialistamozgalommalszemben.

Forrásai tekintetében amonográfia számos újdonsággal kecsegtet, hi-szenolaszkülügyilevéltáriforráskiadásbólésosztrákmagángyűjteményekanyagaibólválogatott, ahogyerrőlabevezetésvégén lévőhosszúköszö-netmondásistanúságottesz.Akorabelisajtóbólisszámosforrásthasználtfel, azonban a sajtóinformációk kiválasztásának kritériumai nemmindigkövethetők nyomon egyértelműen.A kötet végén lévő jegyzetapparátus,irodalomjegyzékésanévmutatósegítenekatájékozódásbanésatémábanvalótovábbielmélyülésben.

Amonográfiaerőssége,hogyaHeimwehr-mozgalomfelívelésétésha-nyatlását beleilleszti az osztrák belpolitika eseményeibe, párhuzamokatvon,ok-okozatiösszefüggéseket fedfel,kiemelt figyelmetszenteltegyesHeimwehr-vezetők tevékenységének és politikai karrierjének. Esetlegeshiányérzetet kelthet az olvasóban a transznacionális-külföldi kapcsolatokelemzésénekésapolitikaikultúrakonte�tusánakhiánya,miközbenapoliti-katörténettúlsúlyánakcsökkentéseisamunkajaváraválhatottvolna.

LotharHöbelt:DieHeimwehrenunddieösterreichischePolitik1927–1936.(AHeimwehrekés azosztrákpolitika,1927–1936.)Vompolitischen„Kettenhund”zum„Austro-Fascis-mus”?ArlesVerlag,Graz,2016.456o.ISBN978-3-902732-66-8.

Murber Ibolya

75

Salò leányai

Kik voltak Cecilia Nubola,aTrentóiOlasz-NémetTörténelmiIntézetkuta-tójamonográfiájánakcímszereplői,aSalòi fasiszta nők (Fasciste di Salò)?Azok az önkéntes, túlnyomó részben fiatal lányok és asszonyok, akik ahivatalosanOlaszSzociálisKöztársaságnak, közkeletűenSalòiKöztársa-ságnaknevezett nácibábállamszorongatott, pusztulásra ítélt helyzetébena SAF (ServizioAusiliario Femminile) egyenruhájában, fegyverrel szol-gálták,„aktívantámogattákanáci-fasisztaügyet”(VIII.o.).Jelenlétükésjelenségükszintesokkolóújdonságotjelentettakorábbantúlhangsúlyozot-tan,brutálisanférfiuralmú„macsóista-sze�ista”(maschilista)olaszfasisztagyakorlathoz és retorikához képest, de általánosan a hagyományos olaszpaternalizmusrendjéhezviszonyítvais.Shafigyelembevesszük,hogyazolaszországipolgárháborúfrontjánakmásikoldalán,azantifasisztaellenál-lók,apartizánoksoraibanisolyannagyszámbanharcoltaknők,mintaddigazolasztörténelembensoha,beláthatjuk,hogyitt„nőtörténeti”szempont-ból is forradalmiváltozásrólvan szó.Máskérdés,hogymindapolitikaihivatalosság,mindatörténetírásfősodra,egyszóvalazutókoremlékezetea partizánnőketmegdicsőítette,míg a „salòi fasiszta nőket” elítélte vagy–egyszerűbbenésgyakrabban–elhallgatta.Azelőbbiekbüszkénhirdet-hették ünnepekkor és nyomtatásban, dicsőülten hallgathatták-olvashattákküzdelmüket,eszméiket,azutóbbiakcsakmagukbanvagymagukközött,legfeljebbszűk-szélsőségespolitikaicsoportosulásokbanápolhattákkonokhűségüketabukott-kompromittáltügyhöz,(akönyvborítógrafikájánlátha-tó)zászlóhoz.

CeciliaNubolatémaválasztásatehátmindenképpeneredeti,érdekes,ön-magántúlmutatójelentőséggelbír.Ugyanakkorerősenleisszűkítiönnönhatárait,amitakönyvalcímejelez:Egy bírósági történet(Una storia giudi-ziaria).Arrakoncentrál,mitörténta„salòinőkkel”aháborúután,hogyanfizettekvagynemfizettekmegtetteikért.Alényegébenjogtörténetimegkö-zelítésafeldolgozástegyértelművé,egyszersmindazonbanegyoldalúváte-szi.Abűntettekmintvádpontok,arólukfolytatottvitákmintbíróságiharcok

76

jelennekmeg,szükségszerűenrelativizálódva,nemritkánelbizonytalanítvaaz olvasót.Hiszen a legelszántabb „fasiszta nőt” is arra kényszerítette asúlyosbüntetésfenyegetése,hogyletagadja,kicsinyítse,külsőkényszerrel,másokráhatásávalmagyarázza-mentegesseanekifelróttcselekményeket.

Ebűntettekolykoriszonyatosakvoltak.Avádlottaknémelyikenemértebe„a feljelentgetés tipikusannőinek tartottbűncselekményével” (29.o.).Franca Carità (rácáfolva családnevére, mely irgalmasságot jelent) „izzótűkkelésvasakkal”égette„azelfogottaknemiszervét”,égőcigarettákkalsebeiket,nővérévelegyüttdohányozvavagyfalatozva,viccelődve,nevet-gélveélvezteakínvallatások(elektrosokk,korbácsolás, rugdosás,ütlege-lés)látványát(98–100.,160.o.).MariaConcettaZuaovizeletetitatottnőiáldozatával (120–121. o.),AnnaMaria Cattani körmei alá döfött tűkkeligyekezettvallomásrabírniegysebesültpartizánokatellátóápolónőt(133.o.),egyellenállóférfittőrrelösszevagdalt,féligmegvakított,megcsonkítottéshalálosanszívendöfött,„cigarettájafüstjétazarcábafújva”(157.o.)…Ésígytovább,ésígytovább.Azeffélerémtettekhezképestaz,hogyáldo-zataikatsokszorkiisrabolták,úgyszólváncsakráadásnaktekinthető(56.,144.o.stb.).

Agyilkosságokértéskínzásokért,akivégzőosztageléjuttatottpartizá-nokért vagy koncentrációs táborokba juttatott családokért a perbe fogottnőknek korabeli európai viszonylatban úgyszólván példátlanul csekélybüntetéseketkellettelszenvedniük.Pedigcsakalegsúlyosabbembertelen-ségekelkövetőitnemrészesítettékazelső,1946-osamnesztiában(VII.o.),amelykülönösmódonannakaPalmiroTogliattinak(mintazelsőDeGas-peri-kormányigazságügyiminiszterének)anevéhezfűződik,akipedigazOlaszKommunistaPártvezérekéntkorábbanjócskánbeszennyeztemagátsztálinistavérbűnökkelaSzovjetunióbanésaspanyolpolgárháborúban(X.o.).NohaaRisorgimentóbanmegszületettolaszliberálisállamáltal(CesareBeccariajogelméletialapvetésénekmegfelelően)eltörölt,majdaMussoli-ni-félefasisztadiktatúraáltalvisszaállítotthalálbüntetéströvidideigmégérvényben hagyták, mint a háborús törvénykönyvbe foglalt „speciális”büntetésinemet(3.o.),nőielítéltekesetében„egyetlenhalálosítéletetsemhagytakjóvá,ennekmegfelelőenegyetlenkollaboránsnőtsemvégeztekki”(175.o.).Többokból.Egyrésztabírákosztottákahagyományoselőítéletet(„infirmitasse�us”),miszerint„nőknemképeseksúlyosbűncselekménytelkövetni”(171.o.).Másrésztazegészítélkezésrerávetülta„le�postfac-to” gyanúja (3–5. o.).Harmadrészt az amnesztia-rendeletekkel, feltételesszabadlábra helyezésekkel – melyeknek köszönhetően 1951-ben, 1953-ban,delegkésőbb1955-bena legszigorúbbanelítéltnőkiskiszabadultak

77

(3–9.o.)–ahelyreállítottolaszjogállamatársadalmimegbékéléstkíván-taelőmozdítani.Az1955-ösvégső„szabadítórendeletet”AldoMoromintkereszténydemokrata igazságügyiminiszter írta alá (akésőbbivértanú, aVörösBrigádokterrorszervezetáldozata),akinekkeresztényésdemokrataszemléletéhezezaz irgalmazógesztussokkal inkább illett,mintTogliattisztálinizmusához(192–200.o.).AbékéltetésszándékakülönösenlátványosvoltDél-Tirolban,Bolzanóbanéskörnyékén,aholanemzetiségiindulatok-raisügyelnikellett(140–151.o.).

Mielőtt azonban kimondanánk, hogy sehol Európában a fasiszta há-borúsbűnösöknemúsztákmegolyanolcsón,mintOlaszországban,nemártfelidézniazt,amitazolasz törvényhozókisszemelőtt tartottak,hogyközvetlenülaz1945-ösfelszabadulásutánapartizánbosszúszámosesetbenkegyetlenül, túlzón, igazságtalanul sújtott le a fasiszta rezsimvalósvagyvéltbűnöseire.CeciliaNubola szemléletespéldáthoz fel: „Két fanatikusfasiszta,ZamboniésRinaldi, akikugyanazona területen tevékenykedtekésugyanazonbűnökkelmocskoltákbemagukat,teljesenkülönbözősorsrajutottak: az első elrejtőzött,majd szabadember lett úgy,hogyegynapotsemültbörtönben;amásodikatkivégezték.Kéteset,melytekinthetőakáraháborúutániOlaszországparadigmájának,jelképénekis.”(135.o.)Nubolamonográfiáját,aképteljességekedvéért,érdemeskiegészíteniGiampaoloPansakrónikáival, azellenállók-partizánokvérbosszúiról,merényleteiről,népítéletekről.AsorukatmegnyitóA legyőzöttek vére. Ami Olaszországban 1945. április 25. után történt (Il sangue dei vinti. Quello che accadde in Italia dopo il 25 aprile)megjelenésekor,2003-bannagybotránytésvitátkavart, revizionizmussal és az ellenállás, a felszabadulás befeketítésévelvádoltákmeg(G.Pansa:I gendarmi della memoria, 2007).Pedigaparti-zánok„vendettájáról”akkormárkanonizáltregényeksoravoltolvasható,némelyikükegyenesentananyagként,elégtalánCesarePaveseA hold és a máglyák(La luna e i falò,1950)című,magyarraislefordítottművéreutalni.Mintolysokszor,aszépirodalomezúttalismegelőzteatörténettudományt,aregényírásatörténetírást.

CeciliaNubola:FascistediSalò.Unastoriagiudiziaria(Salòifasisztanők.Egybíróságitörté-net),Laterza,Roma–Bari,2016,219o.

Madarász Imre

78

Hollywoodból a Fehér Házba – Ronald Reagan élete

RonaldReaganazonritkaamerikaielnökökközétartozik,akikmárkoráb-banisismertekésnépszerűekvoltak,dekételnökiciklusautánisrajongóivoltakszerteavilágon,shalálautánvalóságosreneszánszakezdődött,amiamainapigtart,snemcsakazEgyesültÁllamokban.ReaganKözel-Kelet-Európábankülönösenközkedveltésnagybecsbentartják,mintaztaBuda-pestenfelállítottszobraisjelzi(aSzabadság-térenállítottákfel2011-ben).RengetegenírtakmárReaganrőlkezdveavoltelnökéletrajziírtásaival,ésa sorúgy tűnik, folytatódik.H. W. Brands történész legutóbbikönyve iseztavalóságosjelenségetmegtestesítőférfiéletrajzávalteszigazdagabbátudásunkatnemcsakReaganről,deazEgyesültÁllamokhuszadikszázadiválságairóléssikereirőlegyaránt.�

AszerzőhangulatosanmesélielReaganéleténekfontosabbszakasza-it, amit azértmegkönnyít az is, hogyReagan élete fordulatos,már-márkalandosvolt.Azelsővilágháborúalattvoltkisfiú,anyagilagkifejezet-tenhátrányoshelyzetbenlévőcsaládbannőttfel,deképesvoltfőiskolárajárni,nohanemvolt éltanuló;volt sportkommentátor egyközépnyugatirádióállomásnál, sikerült nevet szereznie magának Hollywoodban, szí-nészi és retorikai képességei pedig lehetővé tették a politikához vezetőutat,miutánfilmeskarrierjeamásodikvilágháborúutánhamarlecsengett.Ésazigazipályafutáscsakezutánkezdődött.MindezeketazállomásokatBrandsolvasmányosanmutatjabeésközbentermészetesenfel-felvillantjaakornagyháttérképeit:az1920-asévekbenelőszörmegjelenőfogyasztóitársadalmat,az1930-asévekbenagazdaságiválságtólsújtottAmerikát,FranklinDelanoRooseveltelnökiéveinekesszenciáját,amásodikvilág-háborúutánhamarelharapódzókommunista-ellenességet,ahidegháborúReagan által ismegélt hazai lecsapódását, a politikai konzervativizmuselőretörésétaz1960-asévekben,melynekegyikzászlóvivőjeéppenRea-

1 H.W.BrandsaUniversityofTe�asjólismerttörténésze.Számossikereskönyvszerzője,köztük The Reckless Decade (1995),Lone Star Nation (2004),Andrew Jackson (2006),Traitor to His Class(2008)vagyaThe Man Who Saved the Union(2012).

79

ganvolt,egészenahidegháborúvégéig,amikorisaReaganáltalvezetettEgyesültÁllamokkerültkigyőztesenazévtizedekigtartókonfrontáció-ból aSzovjetunióval szemben.Emellett képet kapunkHollywoodról az1930-asévektőlegészenaz1950-esévekelejéig,amikorisReaganszíné-szikarrierjevéglegbefejeződött.Ezviszontegybeesettatelevíziófelvi-rágzásával,amelyújlehetőségeketadottReagannek.AGeneralElectric-kelkötöttszerződésemegújultnépszerűségethozottszámáraegysikerestv-sorozatnakköszönhetően.NyolcévenátmajdmindenvasárnapmillióknéztékéshallgattákReagant,akiakapitalizmusegyiklegsikeresebbcégétnépszerűsítetteakönnyedszórakoztatóműfajkereteinbelül. „ReaganaGE-néleltöltöttévekalatt”,írjaBrands,„egyhollywoodialakbólakon-zervatívnézeteknemzetiszószólójávávált”.(125)

Brandstermészetesennemcsakleír,depróbálmagyarázniésmegma-gyarázniis.PéldáulfontosszempontkéntjelenikmegReaganpszichológiaiháttere:azalkoholistaapaésaszegénységnyománkialakultfélénkségésbiztonsághiány,amit igazáncsakemberekelőttiszerepléssel tudottellen-súlyozni, de igazán sosemvolt bizalmas ember, s adottságai nemvoltakmegfelelőekazigazihollywoodisztársághozsem.RészbenezvezetettelsőházasságánakfelbomlásáhozisJaneWymannel.Ezekaproblémákvalóbancsak a korai negyvenes éveiremúltak el – szinte nyomtalanul. 1952-benelvette NancyDavist, amely házasság élete végéig elkísérte, és emelletta politika végérvényesen élete főmozgatórugója lett.Ettől függetlenül afiatalkoribizonytalanságokvalószínűlegvégigafelszínalatt lebeghettek.Mindenesetre az 1940-es évekvégéreReagankomoly tapasztalatot szer-zettahollywoodiszínészekérdekképviseleteterénahelyiésvalamelyestazországospolitikábanis.ÍgymirekialakultazEgyesültÁllamokhideg-háborúspolitikájaafeltartóztatásprogramjával,paralelmódonReaganiskialakítottasajátantikommunistaésazamerikaidemokráciábavetetthitétésahhozvalóaktívpolitikaihozzáállását.Akönyvmindvégigfelvillantjaazamerikaibelpolitikanéhánymárfeledésbemerültésszámosmáigjólis-mertepizódját,míganemzetközikapcsolatokbóladódófordulatokismindfelbukkannak,hogymegfelelőhátteretbiztosítsanakReaganpolitikaiarcu-latánakkialakuláshozésbemutatásához.

Reaganszámáraazigaziáttörés1964-benérkezettel,amikorisKennedyhalálautánaRepublikánusPártésakonzervatívszavazókkerestékameg-felelőjelöltet.NohaBarryGoldwaternemvoltnyerőképeselnökjelölt,azegykorifilmszínészpontazőérdekébentartottelhíresültbeszédehelyezteReagantakonzervatívmozgalomfigyelménekaközpontjába.1964-bente-hátmegkaptaahőnáhítottszínpadot,amiremindigisannyiravágyott,most

80

márapolitikaiszínházban.Ésaz1960-asévekelőszörapolgárjogiküzdel-mekmenténésnyomábankialakultnagyvárosierőszakkal,majdVietnammiattafiatalokkörébenmegjelenőháború-éskormányellenestiltakozássalésnéhatúlságosankilengőliberalizmussalakonzervatívpolitikamalmárahajtottákavizet.1966-osfölényesgyőzelmeakaliforniaikormányzóságértperszeazországosan tapasztalhatóRepublikánussiker részevolt,deKa-liforniamintállamfontosságaésazazelőttpolitikaiposztotbenemtöltőReagangyőzelmekiemelkedővolt–ssoklehetőségetvetítettelőremindReagannakszemélyesen,mindaRepublikánusPártszámára.

Deazelsőországosmegmérettetés–az1968-osválasztásiév–fiaskótho-zottReaganszámára.Aviharos1968-asév–avietnamikudarcok,Johnsonbejelentése,miszerintnemkívánjamagátújramegmérettetniazelnökiposz-tért,aMartinLutherKingJr.ésRobertKennedyellenimerényletekésszámosnagyvárostérintőzavargások–újarcértkiáltott,amielhitetteReagannel,hogyőlehetezazarc.DearutinoséskomolyhálózattalrendelkezőNi�onsimánel-nyerteaRepublikánusPártjelölésétésanovemberielnökválasztásalkalmávalissikertaratott.UgyanakkorReagannekKaliforniábanazegyetemizavargásokmiattkellettaktívanéssokakszerinttúlságosankeménykezűeneljárnia.Ezeketazeseményeketmindenki ízléseszerint ítéltemeg,deazországosismertségténylett:ReaganakonzervatívpolitikaierőkegyikélharcosáváváltazEgyesültÁllamokban, különösen az 1970-es kormányzósági újraválasztásával –méghaezagyőzelemkorántsemvoltolyanfölényes,mintnégyévvelkorábban.ViszontBrands jól illusztrálja,hogyazegyetemizavargásokkapcsánhozottkeménykezű intézkedéseiésaköltségvetésihiányegyensúlybahozására tettlépéseimennyirejólvetítettékelőremajdanielnökilépéseit.

MiutánReagankitöltöttekétciklusátKaliforniakormányzójaként–ésNi�oncsúfosanvégezteelnökihivatalát–csakisaFehérHázjöhetettszóbamintambiciózusjövőképapolitika terén.EnnekmegfelelőenReaganki-választottaaztafórumot,amivelleghitelesebbenésmaradandóbbankom-munikálhatazamerikaiemberekkel:arádiót.Brandshitelesenmutatjabe,miértnematelevíziótválasztottakorábbifilmszínész:hiúságazidősödőkoráranézve,hangjánakésazazonkimondottszóvarázsa,ahatalmasszá-múembernapiszintenvalóelérése,snemutolsósorbanFranklinRooseveltutánzása,akiReaganpolitikaihősevolt–mind-mindfontosszempontegyesetleges elnöki kampány felépítésében.S rádiósbeszédeitmindigő írta– egy újabb érdekes szempont a sokszor politikailag butának elkönyveltReagannelkapcsolatosan.

Nohaaz1976-oselnökválasztásiciklusbanismétnemsikerültmegsze-rezniearepublikánusjelöltséget,nemadtafelésezutánisarádióbanhir-

8�

dettesajátkonzervatívigéjét,ahol„megerősítettehírnevét,mintazországlegvonzóbbkonzervatívszemélye…NemmindenkiértettegyetReagannal,de ritkán találták ellenszenvesnek” (209.). Jimmy Carter elnöki évei sokJimmyCarter elnöki évei sokCarter elnöki évei sokszempontból igensikertelenekvoltak,amicsak részbenadódottazelnökhibáiból,demindenképpenmegnyitottaazutategyújabbrepublikánusgyő-zelemhezaz1980-aselnökválasztáson.

AkönyvnagyobbikrészeérthetőenReagannyolcelnökiévévelfoglal-kozik.Reagankétalapvetődolgotakartmegvalósítani:gazdaságiprogram-jánakegyiklényegeazadócsökkentésésakormányzatikiadásokcsökken-tésevolt(aVédelmiMinisztériumlátványoskivételével),mígamásikatanemzetköziversenyakommunizmussalfémjelezte.EzutóbbinaklényegeaSzovjetunióval folytatott fegyverversenyfokozásaésazamerikaielőnymegszerzése, illetve megtartása volt, mint az amerikai nemzetbiztonságalapköve.Reaganmindiganagyképettartottaszemelőttéseszerintiskor-mányzott:megosztotta vízióját az amerikaiakkal, akik nagy többsége aztlelkesenfogadta,azapróbbrészletekmegvalósításátazonbanbeosztottjairahagyta.Aszerzőszámosapróepizódrakitér,amikszínesítikazamúgyismozgalmas1980-aséveket,deezeknemelvesznek,hanemvalóbanhozzá-adnakafőnarratívához.

Reagan retorikája nem véletlenül kap külön hangsúlyt kormányzásitechnikájában. Kevesen voltak ennyire birtokában ennek az adottságnak–vagyművészetnek–,éstudtakélniennyireazelőnyeivel.FranklinDela-noRooseveltótanemvoltennyirekimagaslóretorikaielnökeazEgyesültÁllamoknak,snemvéletlen,hogyReaganegyikpéldaképeispontRoose-veltvolt.Haúgyérezte,aKongresszusnemhajlandóazőáltalképviseltésmeghirdetettpolitikáhozsegítőkezetnyújtaniújtörvényekmegalkotá-sában,egyszerűenátnyúltafejükfelettésaválasztókhozbeszélt.Ezutób-biakatsikerültmeggyőznie,ígyazokkellőnyomástgyakoroltakválasztottképviselőikre,hogyazokközülelégtámogassaReagangazdaságpolitikáját.Nohanemmindigsikerültezavarázslat,mégisszintevédjegyelettelnökigyakorlatának.

Reagantestesítettemegazújulterővelelőretörőkonzervativizmust.Re-torikájagyakrancsillantottamegavallásosságjegyeit,nohaőmaganemvoltmindenvasárnaptemplombajáróhívő,saharcotakommunizmussalfelvevőaktívnemzetbiztonságipolitikátfolytatószerepisaliberálisokál-landókereszttüzébehelyezte.Deazamerikaiakjelentősrészeelégedettvoltezzelazállásponttal.Sazelnökújramegújraképesvoltretorikaikiválósá-gánakköszönhetőenmegnyernimagánakatöbbségetéshihetőenelhárítaniesetlegeskellemetlenfelelősséget.Arengetegkülpolitikaiprobléma(ako-

82

reaiutasszállítólelövéseaszovjetekáltal,anicaraguaikontrákfinanszíro-zása,amivégülazIrán-KontraÜgybencsúcsosodottkiéslettaReagan-ad-minisztrációlegsötétebbfejezete,azafganisztániszovjetmegszállókellenicsapatok fegyverrel való ellátása, a falklandi háborúban valómagatartáséskülönösenaSzovjetunióvalvalóviszony,mindenekelőttGorbacsovvalReaganmásodikciklusaidején)mindigarrakényszerítetteazelnököt,hogymélyenmerítsenabbólaretorikaivarázstárból,amitolynagyszerűenmű-velt:holőszintemegbánássalvagytudatlansággal,holmérgesenésfelin-dultan,mélyérzelmekkeléspátosszal,máskorpedighumorralvoltképesmindigmegtalálnialegmegfelelőbbhangot,amikorhonfitársaihozbeszélt.

BrandsegyolyanReagantmutatbenekünk,akisokkalügyesebbpoliti-kusvoltannál,mintamitsokszornekitulajdonítanak.Ösztönösmegérzéseivezéreltéklegtöbbszörésezek,hanemisvoltakmindigsikeresekaszűkenvettpolitikaitérben,anépszerűségidimenzióbanalegtöbbszörsikerültsa-játmalmárahajtaniaavizet.Emellett a szerző jóérzékkel ismertetimegvelünkaFehérHázmindenkorilakójánakfeladatait.Nyilvánszámtalanel-térésvanelnökéselnökközött,demindenelnökneksok-sokhasonlósággalkellszembenézniésmegpróbálniakihívásokat jólkezelni,azokból lehe-tőlegelőnytkovácsolni.Ilyenlehet,amikoregyminisztertőlkellvalahogymegszabadulni (ahogy ezt Reagan tetteAle�anderHaig külügyminiszteresetében),vagyamikorahivataloskülföldielnökiutakat lehetazújravá-lasztás érdekében propaganda célokkalmegvalósítani.Az elnöknekmegkellküzdenie akabinetenés anagyobbbürokráciánbelülihadakozással,amitReagantaktikusanoldottmeg.

A számosprobléma és válsághelyzet közül talánkiemelkedik– külö-nösenamaihelyzetbőlvisszatekintve–aterrorizmusekkormegkezdődöttmegerősödése.Reaganelőttisvoltakterrorcselekmények,deelsősorbananyugat-európai szélsőbaloldalhozköthető emberrablások és gyilkosságokformájában.Az1980-asévekhoztamegaKözel-Keletenburjánzó iszla-mista terrorizmust,amielsősorbanazEgyesültÁllamokellen irányult.Smivelidővelezvezetetta2001.szeptember11-ieseményekhezésazazótaistartóNyugatellenesterrorhoz,ígyakönyvezenrészeikivételesrelevanci-ávalbírnakamaiolvasószámára.Reagangyakorlatilagugyanaztaretorikáthasználtamáraz1980-asévekben,amitGeorgeW.Bushvettáttőle,samiaterrorelleniharcotmeghirdette.Ezzelkapcsolatosarészletesenkifejtett„Irán-kontra” néven elhíresült botrány, amelynek soránkiderült, hogy azamerikaikormányfegyvereketadottelIránnak–amitörvényellenesvolt–,azért,hogyennekfejébenazirániakrábírjákapalesztinokat,hogyamerikaitúszokatengedjenekszabadlábon.Ráadásulazizraeliközvetítőkönkeresz-

83

tül lebonyolított fegyverüzlet profitjából a nicaraguai kontrákat támogat-ták aKongresszus ilyen rendelete ellenében.Semmi semokozott akkorapresztízsveszteségetReagannak,mintafélig-meddigatudtánkívültörténtillegálisakció.Talánamajdnemteljessajtótájékoztatóanyagaatémábantúlságosanaprólékos,viszontjobbanmegismertetiazolvasóvala30évvelezelőttieseményeket,szereplőket,kormányzatiéssajtótechnikákat,érveketésérzelmeket.Egymásik,amostanielnökmiattisrelevánsaspektusebbőla szempontból, hogyReagan hagyta, hogy a független vizsgálóbizottságvégezzeamunkáját,őmaga többször is segítettea tényfeltárást,ésnohanemtudottakontráknaknyújtottillegálistámogatásról,vállaltaapolitikaifelelősséget.EzekDonaldTrumprólnemmondhatókel.

AmásikfontosszemponttermészetesenaSzovjetunióvalvalótárgyalá-sok,amelyekGorbacsovhatalomrakerülésévelvalósulhattakmeg.Reaganmindenképpenelőnybenvolt,hiszenazamerikaigazdaságösszehasonlít-hatatlanulerősebblábakonállott,mintaszovjet,sígyahosszútávúfegy-verkezésiversenyaszovjetérdekekellenvolt.KommunistabeállítottságaellenéreGorbacsov nagy adag realitásérzékről tanúskodott, amikor prag-matistakülpolitikát folytatott, ésakétellenségesszuperhatalomvezetőjeközöttegészenmunkaképeskapcsolatalakultki,amelyvégülelőrehoztaahidegháborúvégétis.AReagan–Gorbacsovtalálkozóknagyaprólékosság-gal jelennekmeg, talánpicit túlsúlyosakazegészkönyvet illetően,deeznyilvánvalóanaszerzőérdeklődésétésnézőpontjáttükrözi.

SokszormegjelenikNancyReagan,aFirstLadyszerepeis,deazálta-lánosmítosszal szembenkiderül, hogy nemvolt akkora befolyása az el-nökre,mintaztsokanfeltételezik.TermészetesenhatottReaganreésbizo-nyosesetekbentudtaőtbefolyásolni,denemirányította,mintaztsokszoraközhiedelemtartja.Majdnemilyensokszor jelenikmega történelmilegsokkalfontosabbFranklinRoosevelt,akivelaszerzőrendreösszehasonlítjaReagant.AhogyBrandsfogalmaz,„akulcsReagansikeréhezéppúgy,mintRoosevelt esetében, az a képesség volt, hogy visszaállítsa az amerikaiaksajáthazájukbavetetthitét”(734).Mindpolitikaitechnikájában,mindre-torikaiképességében,mindkorszakospolitikaifajsúlyánálfogvaaszerzőekételnökbenlátjaahuszadikszázadamerikai történelménekkét legna-gyobbalakját.

Naplóbejegyzésekre, jegyzőkönyvekre, archív anyagokra, korabeli új-ságcikkekre és akkori politikai szereplők emlékirataira és interjúikra tá-maszkodvaBrands jólmutatjabeaReaganféleFehérHázműködését,apolitikai döntések előkészítését, és ezekben Reagan szerepét. Brands jólvezetivégigazolvasótmindaszámosbelpolitikaiésugyanúgyakülpoli-

84

tikaiválságokonéskihívásokon.Legyenszóadócsökkentésről,gazdaságitervekről, közép-amerikai, közel-keleti vagy az általános értelemben vettkommunizmuselleniharcról,Brands részletesen,de érthetőenés élveze-tesenmutatjabeazapróepizódokat,amelyekethelyesenágyazanagyobbfolyamatokba,sezalattfelvonultatjaaz1980-asévekgyakorlatilagösszesfőszereplőjét, az amerikai színtéren pedig rengetegmellékszereplőt is.Akönyv elfogulatlan, ami további érdem, hiszenReagan roppant népszerűmégmais,ésezérttöbbelfogulthangotishallanivelekapcsolatban.Egyjózan,kimért,ahibákatéserényeketegyformánfeltárómunkaviszontsegítazolvasónakelhelyezniRonaldReagantapalettán.

Akönyvugyanvaskos,demivelszámosrövidfejezetrevantagolva,snagyonolvasmányosstílusbaníródott,aholmegfelelőegyensúlybanvanazelmesélésésazinformáció,örömetokozaműolvasása.Azamerikaielnö-kökésazőketkörülvevőmiliő,aFehérHázatmegelőzőéskésőbbiéletútmindigisolvasókhatalmastáborátszólítottamegazEgyesültÁllamokonbelüléskívülegyaránt.Kevéselnökvoltannyiranépszerű,mintReagan,séletegyakorlatilagfelölelteazegészhuszadikszázadot,amitHenry Luce olyhíresen„azamerikaiévszázadnak”nevezett.

H.W.Brands,Reagan.TheLife (Ronald Reagan élete),NewYork:Doubleday,2015.805.o.

Peterecz Zoltán

85

Napoca

Szabadországbanszabadtörténészekáltalábanarrólírnak,amirőlszabad,hanemkívánnaknemszakmaiokokbólkifolyólagnagyonkomolykellemetlen-ségekettapasztalniszakmaiéletükelőmenetelében.Életemsoránláttammárjópáresetet,ésezekannyirabanálisakésáltalánosak–kultúrkörtől,politikaieszmeiségtől,földrajzirealitásoktólfüggetlenül,csakazíratlanszabálykóde�változikesetenként–hogyfeleslegeselemezni,úgyismindenkitudja,mirőlvanszó.AmennyibenGyörke Zoltándoktoranduszlenne,valószínűlegsokkellemetlenségérnéekötetemiatt.Ugyanakkorakötettematikájaegyrésztúgydemitizálegyhelyiérzékenytémát,hogyakáraztismondhatnánk,nyi-tottkapukatdönget.Utóbbitazért,mertnagyjábólmindenkitudja–legalábbisKolozsvártérségében–,hogyanbiggyesztetteodaNicolaeCeauşescuszemé-lyeselhatározásbólKolozsvárnevéhezaNapocaszót,azókorirómaivárosrautalva.Ugyanakkoradöntéstágabbértelembenvettkörnyezetét,társadalmiéskulturálisbeágyazódását,ésakorhelyielitjekialakulásánakszelekciósésegyéniségformálómechanizmusaitgyakranazoksemlátjákát,akikmindeze-ketmegélték.EnnekmegértéséhezsegíthozzáGyörkeZoltánkönyve,amelyjólátöleliaz1974–2014-eskolozsváritrendekalakulását.

Akönyvetolvasvaatacitusisine ira et studioelvejutotteszembe,deen-neknemidealista,hanemgyakorlatimegközelítésében.Magaaklasszikustörténetíró,miután bevezetőjébenmegfogalmaztamagasztos elvét, végigértékítéletetmondottmunkájában,denemszubjektívvéleménykéntkifejt-ve,hanemTiberiusésNerotettein,azokleírásánkeresztülszuggerálta–ésszuggeráljamindamainapig–azolvasóértékítéletét.HasonlóképpenjárelkönyvébenGyörkeis.Olvasmányosstílusamindvégigsemlegesmarad,leírásaibanobjektívhangotütmeg,sokesetbennemiskommentáljakülön,szubjektívszempontbólabemutatotttényeket.Aszerzőmaga,asajátszava-ivalritkánminősít,legtöbbesetbenadokumentumok,szövegekbeszélnekhelyette.Eznagyonhatékonymódszer,mindösszeannyiszükségesehhez,hogyaszerzőképeslegyenamegfelelőkonte�tusbaelhelyezniapontosanidézettszöveget,eztakritériumotpedigmaradéktalanulteljesíti.

86

Akötet struktúrájának legfontosabb részei a három tematikus fejezet,melyeklényegébenmindugyanezentematikaköré–hogyanválhatottKo-lozsvárbólaXX.századbanKolozsvár-Napoca–tömörülnek,mégismind-hárommás,mivelkülönbözőállapotokbólközelítimegatémát,különbözőjelenségekbőlvongyűrűtaközpontitémaköré.Azelsőrészaztírjalekonk-rétan,hogyandöntöttNicolae Ceauşescu arról, hogy Kolozsvárt felruházzaNicolaeCeauşescuarról,hogyKolozsvártfelruházzaaNapocanévvel,illetvemilehetareális–ésafiktív–kapcsolatarómaikori Napoca és a későbbi, középkori alapítású Kolozsvár városa között,hogytorzultezelaköztudatban.Különösennagyfigyelemetszentelannak,hogymitírarégészeti-történelmiszakirodalomNapocáról,éshogyanváltegytörténelmifogalom,melyahelyénkezelveegyúttaltényis–mivelhogyNapoca ténylegesen létezett – fiktív történelmi örökséggé, a nacionalistakommunizmus mítoszkreáló jelenségei tükrében. Egy külön alfejezetfoglalkozikazanalógiákkal,melyekközülalegjelentősebbTurnuSeverinesete,amelymegkaptaaDrobetanevetis.

Azerdélyi–ésennekkereténbelülakolozsvári–kommunistapártstruktúraésértelmiségiholdudvarkiépítésérőlésműködésimechanizmusairólszólamásodikterjedelmesfejezet.A fejezet nemcsak információkban gazdag, deAfejezetnemcsakinformációkbangazdag,dejólátláthatóanstrukturált,forráslehetbárkiszámára,akiKolozsvárváro-sának, illetveKolozsmegyepártnomenklatúrájáról szeretne átfogóképetkapni.E téreneza fejezetmegkerülhetetlen.Ugyanakkora témarendkí-vülérzékennyéválik,amikorakommunistaifjúságiszervezetek–UTCésUASCR–aktivistáittárgyalja,mivelsokuknevévelmanapságistalálkoz-hatunkaközéletben,befolyásospozíciókatelfoglalvána felsőoktatásban,aközigazgatásbanésapolitikában.Atémakényességébőlfakadóansokannemisvágtakvolnabele,abecsületsértésiperekkockázatátólfélve,ugyan-akkorGyörkeeztúgyoldottameg,hogyetérennemérhetikellemetlenség(személyessértődöttségésellenszenvigen)miveltartózkodikaszubjektívminősítésektől, és a folyamatokat pontos, dokumentumokból vett idéze-tekkel érzékelteti. Ennek tükrében aktuálpolitikával foglalkozó újságírókszámáraishasznoslehet.Ugyanakkorezafejezetegyfajtahidatképezkö-zelmúlt és nagyon is aktuális jelen között. Ez utóbbi pedig a harmadikfejezetbenmanifesztálódik.

A„HelyiemlékezetésnyilvánosdiskurzusaposztkommunistaKolozs-váron”címűharmadikrészaz1989-etkövetőkolozsváriközélettoposzaibaésakommunistamúltmítoszainaktovábbélésébeadbetekintést.Elsősorbanpopulistapolitikusok–mintpéldáulGheorgheFunaregykoripolgármes-ter–ésasajtótermésébőlszemezget,kiemelvénapártatlanságratörekvő,újfajta történetírásmegnyilvánulásaiból isazokatamotívumokat,melyek

87

jelenmunkájaszempontjábólrelevánsaklehetnek.MintegyarrautalezzelGyörke–mintahogyakötetcímébenisezt teszi–hogyazeszmeiségarendszerváltássalmegmaradt.Külön kis alfejezetet kap aKolozsvár/Clujnévhelyreállításáratettkísérletekösszefoglalójais.Aháromnagyegység–mintahogyláthattuk–egyenkéntismegállnáahelyét,önállótanulmányformájában,deakötetben isharmonikusegységetalkotnak,egymástkö-vetve,tematikusésidőrendisorrendbenegyaránt.Magátafőszövegetepi-lógus,négynyelvű–magyar,román,németésangol–kivonat,könyvészetés rengeteg csatolt eredeti dokumentum – többmint száz oldalra rúg ezutóbbiakszáma–egészítikki.

Ha a kötet erősségeiről kell beszélnünk, mindenképpen a dokumen-táltságotkellkiemelnem.Aforrásokfelsorolásatízoldalrarúg.Alevéltáriforrások a bukaresti és kolozsvári levéltárakból származnak, ugyanakkorgazdaga sajtóanyag, és akönyvészet,melyben1989előttmegjelentetettkönyveképpenúgymegtalálhatóak,minta legújabbmunkák.Egymásikerősségeazírásnakazobjektivitásratörekvőhangvétel,melyetelsősorbana„forrásokmagukértbeszélnek”módszerrelérielaszerző.Ezzelkerüliel,hogyőmagaminősítsen,mivelabeidézettszövegekezthelyetteismegte-szik.Ezannálisszerencsésebbesetében,mivelGyörkeZoltánmaganemlehet elfogulatlan aNapoca-ügykapcsán, ugyanis a hivatásos köztisztvi-selő, többízben–ésesorokírásakoris–Kolozsmegyealprefektusa,főkezdeményezőjevoltavárosnevébőlaNapocamegnevezéseltörlésének.Ebből a szempontból egyfajta vitairatként is felfogható ez az elsősorbantudományosigénnyelkészültmunka.Ennektükrébenérdemeslenneakö-zeljövőbenmagyarnyelvreislefordítani.

ZoltánGyörke,Napoca. O istorie recent�� a Clujului. Obsesia rom�niz��rii sub dou�� regimuriNapoca.Oistorierecent��aClujului.Obsesiarom�niz��riisubdou��regimuripolitice1974–2014(Napoca.Kolozsvártörténeteaközelmúltban.Arománosításrögeszméjekétpolitikairendszeralatt1974–2014).Cluj-Napoca,EdituraMega,2017.334o.

Lakatos Artur

88

Mit eszik Németország?

„Currywurst idevagyoda,nekünknemcsakkifinomultkonyhakultúránk,hanemmégcsakegyáltalánosnemzetiételünksincs,deennekisvanelő-nye.”–véliUrsulaHeinzelmann� könyvebevezetőjében.Művének címe–Wasis(s)tDeutschland2–szójáték,amitazárójelbetett„s”-betűhatározmeg,mivelnélküleamondatjelentése„MiNémetország”velepedig„MiteszikNémetország”.

Anémetekrőlnemfeltétlenülazasztalikultúrájukjutegybőlazeszünk-be, ennek ellenére a fenti kijelentésből nem szabad messzemenő követ-keztetéseketlevonni.Azigaz,hogynekiksohanemvoltannyirafontosazevésésazasztaligyönyörökélvezete,mintafranciáknak.Azzalsemlehetnagyon vitatkozni, hogy nincs egy össznemzeti fogásuk, mint nekünk apörköltvagyagulyás.Ellenbenszámtalanrégiósfinomságtalálhatómegnáluk,amimellettnemérdemesszónélkülelmenni.Allgäuban3 a käses-pätzle4,asváboknálamaultasche,5mígBerlinbenasoleier6vagyborjúmájakihagyhatatlan,nembeszélveakülönbözőkolbászokrólésajobbnáljobbsörökről.7Alapvetőennemkifinomult,hanemegyszerű,dejókonyhárólbe- 1 UrsulaHeinzelmann 1963-banBerlinben született német gasztronómiai szakíró https://

de.wikipedia.org/wiki/Ursula_Heinzelmann(letöltésdátuma:2018.július29.) 2 Akönyveredetikiadása:UrsulaHeinzelmann:Beyond Bratwurst: A History of Food in Germany

(Asültkolbászontúl:AzétkezéstörténeteNémetországban),ReaktionBooks,London,2014. 3 AllgäuaSváb-felvidék(Oberschwaben)része, területéneklegnagyobbhányadaNyugat-

Bajorországban található, de Délkelet-Baden-Württembergbe és Ausztriába is átnyúlikhttps://de.wikipedia.org/wiki/Allg%C3%A4u(letöltésdátuma:2018.július29.)

4 Käsespätzle=sajtosgaluska,lásdbővebben:https://strosine.blog.hu/2015/01/05/allg_uer_k_sesp_tzle_sajtos_galuska(letöltésdátuma:2018.július29.)

5 Maultasche=leggyakrabbandarálthússal,illetvespenóttaltöltött,sósvízbenvagyhús-levesbenkifőzötttészta.Közeli„rokona”azolaszravioli,atirolischlutzkrapfen,azoroszpelmeni,alengyelpierogivagyamagyarderelyehttps://de.wikipedia.org/wiki/Maultasche(letöltésdátuma:2018.július29.)

6 Soleier = marinált tojások, lásd bővebben: https://strosine.blog.hu/2014/12/29/soleier_marinalt_tojasok(letöltésdátuma:2018.július29.)

7 Lásdbővebben:ChristineMetzger:Culinaria Deutschland: Küche, Land, Menschen.H.F.Ullmann,Königswinter,2009.

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

89

szélhetünkNémetországkapcsán,amiszámospozitívmeglepetésttartogataz odalátogatóknak.Ursula Heinzelmann könyve a folyamatokmegérté-sébensegítésa„miértekre”adválasztazolvasónak.

Aszerzőabevezetőgondolatokat(DeutschesEssen:Einekomple�eAn-gelegenheit;A német étel: összetett dolog; 6–11. o.) követően 12 részbenmutatjabeanémetgasztronómiaikultúrafejlődésétazőskortólnapjainkigbezáróan.Afejezeteksokaprógondolatsorbólállnak,ezeknemfeltétlenülépülnek egymásra és mivel nincsenek további alfejezetekre bontva, kicsit„csapongónak”tűnhetnek.Amásodikrésztkövetőenrendszeresenmegjelenikazadottegységhezkapcsolódóanegy„kulinárisidőutazás”,amelybenolvas-hatunkpéldáulamainziIsistemplomról,abrémaivárosházaborpincéjéről,awittenbergiLuther-házrólvagyaberlinicurryskolbász„feltalálásáról”.

Azelsőfejezet(VonderGrützezumSauerteigbrot:Jungsteinzeit,Bron-ze-undEisenzeit;Akásáktólakovászoskenyérig:neolit,bronzésvaskor;12–23.o.)azőskoriembermindennapiéletébekalauzolelminket.Becslé-sekszerintakár2,5–3órátisfelemésztettegy250grammoskenyérelőállí-tásáhozszükségesgabonamegőrlése.Emellettperszemegtudhatjuk,hogymivelésmirevadásztak,illetvemekkorajelentőségevoltasónak.

Amásodikfejezet(FrischesFleischundlacconcretum:RömerundGer-manen,1.vor,bis5.Jh.unsererZeitrechnung;Frisshúséstejtermékek:arómaiakésagermánok,Kr.e.I.századtólKr.u.V.századig;24–35.o.)azókorralfoglalkozik.Agazdaságikapcsolatokmellettelégalaposanismer-tetiarómai,illetveagermánkonyhalegfontosabbnyersanyagait,kedveltételeitésitalait,különkitérveaszőlőtermesztésreabor-,asör-,valamintamézsörfogyasztásra.

Akönyvharmadiknagyobbegységemárakoraközépkoriasztalikul-túrát tárja az olvasó elé (Neue einflüsse durch Christentum, soziale dif-ferenzierung und dieMedizin: FrühesMittelalter, 5. bis 11. Jh. unsererZeitrechnung;Új hatások a kereszténység által, szociális különbségek ésazorvostudomány:akoraközépkor,Kr.e.V.századtólKr.u.XI.száza-dig;36–55.o.).NagyKárolyfőétkezései–akorabelifeljegyzéseknyomán–leginkábbegykevéskenyérbőlésnyársonsültvadhúsokbólálltak,ame-lyetavadászaiszemélyesenszervíroztakszámára.Ajobbhúsok(inkábbasülteknekvalók)anemesekasztalairakerültek.EgyNyugat-Rajna-vidékikastélycsontleleteialapjánasertés,aszarvasmarha,ajuh,akecske,aházi-ésavadlúd,akacsa,acsirke,aházi-ésavadnyúl,aszarvasésavaddisznóalkottákazétrendgerincét.

Anegyedikfejezetabujativornyákésaszörnyűéhínségekvilágábaka-lauzolelminket(ÜppigeGelageundFurchtbareHungersnöte:Hochmittel-

90

alter11.bis14.Jh.;Bujativornyákésszörnyűéhínségek:azérettközépkoraXI.századtólaXIV.századig;56–81.o.).Azérettközépkorbanazegy-házilakomáknemmindigvoltakszerények.Amikor1303-banahelyipüs-pökmeglátogattaaLipcseközelébenfekvőWeissenfelsétavárositemplomfelszentelésealkalmából,akkoratiszteletesnekegyünnepi,igazánfényűzőlakomával kedveskedtek a vendéglátók.A kellemesen fűszeres ételek azalábbisorrendbenlettekfelszolgálva:Tojáslevessáfránnyal,egészborssalésmézzel–birkahúshagymával–sültcsirkeszilvával–szárított tőkehalmazsolával–dévérkeszegolajban sütve– főtt angolnaborssal–pirított,sózottésfüstöltheringlipcseimustárral–főtthalsavanyúan–sültmárna–aprómadarakzsírbansütve–disznócombuborkával.

AkövetkezőrészaXIV.ésazXV.századot ismerteti (ButterbrotundSafran:SpätesMittelalter,14.und15.Jh.;Vajaskenyéréssáfrány:akésőközépkor,aXIV–XV.század;82–119.o.),amikorisaHanza-szövetségnek,ahíresvárosipiacoknak(példáulNürnbergvagyKöln),illetveazaugsbur-giFuggereknekköszönhetőenagasztronómiaissokatprofitáltakereske-delemből. Ígyahering,a tőkehalvagyasómellett (akésőközépkorbanazátlagossófogyasztásszemélyenként15–16kg/évvolt,aminapjainkban3,65–5kg/évközöttmozogNémetországban),adrágakeletifűszerek,vala-mintazegyszerűzöldségek,italokiselérhetőbbéváltak.

AMagyarországon születettMar�Rumpoltot,8 amainzi választófeje-delemszakácsát tekinthetjükazelsőnémetprofi sztárszakácsnak,akinekaz„EinNewKochbuch”9című1581-benmegjelentműveigazibestsellerlett akoraújkorban (Deutsche schreibenzumThemaEssen:FrüheNeu-zeit, 1500bis 1648;Németek írnak az étkezésről: a koraújkor, 1500-tól1648-ig; 120–143. o.). Könyve azonkívül, hogy pontosmenüajánlásokattartalmaz, számtalan különleges nyersanyagra ad receptet, első ránézésremégaburgonyárais.Azonbanszinteteljesenkizárt,hogynálaténylegesenazÚjvilágbólszármazónövényrőllenneszó.HaRumpoltismertevolnaakrumplit,akkorvalószínűlegmáshogyneveztevolna,mertaz„Erdtepffel”szóvalakorszakbanegyturbolyafélétillettek,amitnapjainkbanbaraboly-nak(Chaerophyllumbulbosum),csemegebarabolynakhívnak.Anövény,a

8 Mar�Rumpoltamainziérsekkonyhájamellettéletesoránsokközép-európaifejedelmiudvarbanismegfordult,ígyételleírásaibólleginkábbafelsőtársadalmirétegekrejellemzőtáplálkozásiszokásokatismerhetjükmeg.KutiKlára:Savanyú ételek egy XVI. századi kö-zép-európai szakácskönyvben. In: Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. Szerk. KutiKlára.Bp.,1997.21.o.

9 Könyvének1604-esváltozatátKeszeiJános1680-banlefordítottaBornemiszaAnnának,majdnyomtatásban1983-banLakóElemérnekköszönhetőenjelentmeg(Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból.Közzéteszi:LakóElemér.Bukarest,Kriterion,1983.)

91

rómaiköményhezhasonlómagokkaléshagymásgyökerekkelrendelkezik,ízeleginkábbaszelídgesztenyéreemlékeztet.

A hetedik fejezet a polgári konyhakultúra kialakulásával foglalkozik(Kaffee,ZuckerundKartoffeln:1648bis1815;Kávé,cukorésburgonya:1648-tól1815-ig;144–177.o.).Ittmegismerhetjükaburgonyaelterjedésétvagyakávétérhódítását,debetekintéstnyerhetünkamüncheniOktoberfesttörténetébeakezdetektőlnapjainkig.Avilág leghíresebbnépünnepélyeabajorkoronaherceg1810-esesküvőjévelkezdődöttavárosakkorihatárábantalálható réten (mai nevénTheresienwiese), ahová az uralkodómeghívtaapolgárokatmulatni,kenyérrel,ürühússal,kolbászokkal,sörrelésosztrákfehérborral kedveskedve nekik.Amíg 1860-ban százezren keresték fel arendezvényt,addigalátogatókszámajelenlegmár6milliókörülmozoga40hektáralapterületű„Wiesen”-en.Azéhesvendégekalkalmankéntmil-liósültcsirkét„pusztítanak”elmegszámolhatatlansültkolbászésgrillezettcsülöktársaságában,hozzá60milliólitersörtgurítanakleszomjoltóként,átlagosantíz„Maß”-t�0fejenként.

AkövetkezőfejezetaXIX.századbanvégbementváltozásokra,asze-génységre, az abból fakadó nélkülözésre és a burgonya táplálkozásbanbetöltöttszerepéreösszpontosít(KartoffelnohneSalzundSuppenküchen:DieMassenarmut, 1815 bis 1871;Burgonya só nélkül és leveskonyha:tömegesszegénység,1815-től1871-ig;178–203.o.).Érdekes,hogyamígaz1800-asévekelejénazészak-németországiszegényházakban�� legin-kábbhüvelyesekéskenyérkerültazasztalra,addig40évvelkésőbbmárinkábbaburgonyaszámítottalapételnek,amelynélkülaziparosodásnem,vagynemilyenütembenmentvolnavégbeazországban.1842-benegybraunschweigi szegényházban 1 kg burgonya és 130 g hüvelyes volt anapiadagfejenként.Vasárnapfehérbabéskrumpli,hétfőnárpagyöngyéskrumpli,keddenrépaéskrumpli,szerdánésszombatonlencseéskrumpli,csütörtökön zöldborsó és krumpli, pénteken pedig karórépa és krumplivoltaamenü.Ehhezjöttmégegyhétenháromszorburgonyaleveszabbalvagyhéjábanfőttburgonya.

Leveskockából készült leves, sütőporral sütött sütemény, margarinoskenyéréskonzervgyümölcs(BrühwürfelundBackpulver:DieIndustria-lisierungdesEssens,1871bis1914;Leveskockaéssütőpor:atáplálkozásiparosodása,1871-től1914-ig;204–257.o.).Akilencedikfejezetamodern10 Maß/Maßkrug = 1 liter űrtartalmú korsó https://de.wikipedia.org/wiki/Ma%C3%9Fkrug

(letöltésdátuma:2018.július29.)11 Aszegényházakban(Armenhäusern)leginkábbolyanidősemberekéltek(illetveegyébrá-

szorulók,példáulárvák,betegekstb.),akikmárnemtudtakgondoskodniönállóanalétfenn-tartásukról.https://de.wikipedia.org/wiki/Armenhaus(letöltésdátuma:2018.július29.)

92

élelmiszeripar születésemellett többek között a hűtőkmegjelenésével, anémetborokkaléspezsgőkkel,avegetarianizmussalésagyárimunkásokéletével foglalkozik.BemutatjaBerlin talán leghíresebb szállóját aHotelAdlont és annak éttermét, valamint az 1907-ben – szintén a fővárosban–megnyílt„dasKaufhausdesWestens”azazamindenkiáltalcsak„KaDe-We”-nekhívottlu�usáruházat.

AXX.századelsőfelébenatáplálkozástalapjaibanhatároztamegakétvilágháború (Hoffnung und Hunger, Vollkornbrot und Kohlrüben: 1914bis 1949;Remény és éhség, teljes kiőrlésű kenyér és karórépa: 1914-től1949-ig;258–315.o.).Afrontonlévőkatonákmellettahátországbanélőkugyanúgyszenvedtekazélelmiszerhiánytól.Ezértazelérhetőszabadföld-területenvalamiehetőtpróbáltakmegtermesztenivagytartani.Azablak-párkánytól kezdve a városi parkokig bezáróanminden lehetséges helyetkihasználtakanélkülözőpolgárok.Azerkélyekenburgonyát,zöldségeketésgyümölcsöketültettekvagykecskét,szárnyasokatésnyulakatneveltek,ezeketgyakrancsak„Balkonschweine”azaz„erkélydisznóknak”hívtak.AII. világháború vége felé perszemár ez semműködött, ígyminden, amimozgott,bekerültafazekakba.

1945 utánNémetország gasztronómiája is kettészakadt (KasslerrollenundToastHawaii:NachkriegsschwelgeninOstundWest,1949bis1990;KasslerrollenésToastHawaii:aháborúutánidőzsöléskeletenésnyugaton,1949-től1990-ig;316–357.o.)ésakülönbségekcsaknőttekaberlinifalépítését(1961)követően.AzalapélelmiszerekbőlazNDK-bannemvolthi-ány,ebbőladódóanneméhezettalakosság,ellenbenasonkavagyabélszínhiánycikknek számított.Nyugaton ezzel szemben a gazdasági növekedésés a hozzá kapcsolódó bevándorlás hatására egyre változatosabb asztalikultúrabontakozottki.MegjelentekaklasszikusnémetfastfoodételekaCurrywurst(1949)ésaDöner(az1970-esévekben),megnyitottazelsőpiz-zériaaSabbiediCapriWürzburgban(1952),illetveagyorsétteremláncokiselkezdtekterjeszkedni(Wimpy–1964;McDonald’s–1971).Afrancia„NouvelleCuisine”, tehát az „új konyha” irányzata semváratottmagárasokat.1971-benMünchenbenmegnyíltazelsőgourmetétteremaTantris,azosztrákEckartWitzigmannvezetésével,akipárévvelkésőbb–szinténMünchenben –megnyitotta azAubergine-t, amely elsőként kaptameg anémetéttermekközülaháromMichelin-csillagot.

A német kulináriának aXXI. században talán a globalizáció a legna-gyobbkihívása(SpaghettiundRouladen:RegionalitätineinerGlobalisier-tenWelt,DasWiedervereinigteDeutschlandseit1990;Spagettiéshústeker-csek:regionalitásegyglobalizáltvilágban,azújraegyesítettNémetország

93

1990-től;358–377.o.).Egy2007-esreprezentatívfelmérésszerintanéme-tekleggyakrabbanéslegszívesebbenbolognaispagettit,paradicsomszószosspagettit,rántotthúst,pizzát,hústekercset,spárgát,savanyítottmarhasültet,lasagnét,steaketéstésztafelfújtatesznek.Ésmithozajövő?Akérdéstnemlehetmegválaszolni,mivelcsakajelenbiztos.Mostaztlátjuk,hogyakimasavanyúkáposztátlakmározik,holnapmársushitrendel,ebédrebio-salátátfogyaszttofuval,mígvacsoráraegyjózsíroscsülkötkérhasábburgonyával.Azutolsófejezetetkövetőentaláljukmegavégjegyzetet(378–399.o.),aképjegyzéket(400–401.old),azirodalomjegyzéket(402–408.o.)ésanév-éshelymutatót(410–429.old).

Ursula Heinzelmann:Was is(s)t Deutschland (Mit eszik Németország?). Tre Torri VerlagGmbH,Wiesbaden,2016.432.o.

Füreder Balázs