20170324145338 - békés · telepÜlÉskÉpi arculati kÉzikÖnyvek kÉszÍtÉsÉhez 2016. december...

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ2016. DECEMBER

ÚTMUTATÓ

ABANDONED • ABÁDSZALÓK • ABALIGET • ABASÁR • ABAÚJALPÁR • ABAÚJKÉR • ABAÚJLAK • ABAÚJSZÁNTÓ • ABAÚJSZOLNOK • ABAÚJVÁR • ABDA • ABOD • ABONY • ÁBRAHÁMHEGY • ÁCS • ACSA • ACSÁD • ACSALAG • ÁCSTESZÉR • ADÁCS • ÁDÁND • ADÁSZTEVEL • ADONY • ADORJÁNHÁZA • ADORJÁS • ÁG • ÁGASEGYHÁZA • ÁGFALVA • AGGTELEK • AGYAGOSSZERGÉNY • AJAK • AJKA • AKA • AKASZTÓ • ALACSKA • ALAP • ALATTYÁN • ALBERTIRSA • ALCSÚTDOBOZ • ALDEBR • ALGY • ALIBÁNFA • ALMAMELLÉK •

ALMÁSFÜZIT • ALMÁSHÁZA • ALMÁSKAMARÁS • ALMÁSKERESZTÚR • ÁLMOSD • ALSÓBERECKI • ALSÓBOGÁT • ALSÓDOBSZA • ALSÓGAGY • ALSÓMOCSOLÁD • ALSÓNÁNA • ALSÓNÉMEDI • ALSÓNEMESAPÁTI • ALSÓNYÉK • ALSÓÖRS • ALSÓPÁHOK • ALSÓPETÉNY • ALSÓRAJK • ALSÓREGMEC • ALSÓSZENTERZSÉBET • ALSÓSZENTIVÁN • ALSÓSZENTMÁRTON • ALSÓSZÖLNÖK • ALSÓSZUHA • ALSÓTELEKES • ALSÓTOLD • ALSÓÚJLAK • ALSÓVADÁSZ • ALSÓZSOLCA • AMBRÓZFALVA • ANARCS • ANDOCS •

ANDORNAKTÁLYA • ANDRÁSFA • ANNAVÖLGY • APÁCATORNA • APAGY • APAJ • APARHANT • APÁTFALVA • APÁTISTVÁNFALVA • APÁTVARASD • APC • ÁPORKA • APOSTAG • ARANYOSAPÁTI • ARANYOSGADÁNY • ARKA • ARLÓ • ARNÓT • ÁROKT • ÁRPÁDHALOM • ÁRPÁS • ÁRTÁND • ÁSOTTHALOM • ÁSVÁNYRÁRÓ • ASZALÓ • ÁSZÁR • ASZÓD • ASZÓF • ÁTA • ÁTÁNY • ATKÁR • ATTALA • BABARC • BABARCSZ L S • BABÓCSA • BÁBOLNA • BÁBONYMEGYER • BABOSDÖBRÉTE • BABÓT • BÁCSALMÁS • BÁCSBOKOD • BÁCSBORSÓD •

BÁCSSZENTGYÖRGY • BÁCSSZ L S • BADACSONYTOMAJ • BADACSONYTÖRDEMIC • BAG • BAGAMÉR • BAGLAD • BAGOD • BÁGYOGSZOVÁT • BAJ • BAJA • BAJÁNSENYE • BAJNA • BAJÓT • BAK • BAKHÁZA • BAKÓCA • BAKONSZEG • BAKONYA • BAKONYBÁNK • BAKONYBÉL • BAKONYCSERNYE • BAKONYGYIRÓT • BAKONYJÁKÓ • BAKONYKOPPÁNY • BAKONYKÚTI • BAKONYNÁNA • BAKONYOSZLOP • BAKONYPÉTERD • BAKONYPÖLÖSKE • BAKONYSÁG • BAKONYSÁRKÁNY • BAKONYSZENTIVÁN • BAKONYSZENTKIRÁLY •

BAKONYSZENTLÁSZLÓ • BAKONYSZOMBATHELY • BAKONYSZÜCS • BAKONYTAMÁSI • BAKS • BAKSA • BAKTAKÉK • BAKTALÓRÁNTHÁZA • BAKTÜTTÖS • BALAJT • BALASSAGYARMAT • BALÁSTYA • BALATON • BALATONAKALI • BALATONAKARATTYA • BALATONALMÁDI • BALATONBERÉNY • BALATONBOGLÁR • BALATONCSICSÓ • BALATONEDERICS • BALATONENDRÉD • BALATONFENYVES • BALATONF KAJÁR • BALATONFÖLDVÁR • BALATONFÜRED • BALATONF ZF • BALATONGYÖRÖK • BALATONHENYE •

BALATONKENESE • BALATONKERESZTÚR • BALATONLELLE • BALATONMAGYARÓD • BALATONMÁRIAFÜRD • BALATON SZÖD • BALATONRENDES • BALATONSZABADI • BALATONSZÁRSZÓ • BALATONSZEMES • BALATONSZENTGYÖRGY • BALATONSZEPEZD • BALATONSZ L S • BALATONUDVARI • BALATONÚJLAK • BALATONVILÁGOS • BALINKA • BALKÁNY • BALLÓSZÖG • BALMAZÚJVÁROS • BALOGUNYOM • BALOTASZÁLLÁS • BALSA • BÁLVÁNYOS • BANA • BÁND • BÁNFA • BÁNHORVÁTI • BÁNK •

BÁNOKSZENTGYÖRGY • BÁNRÉVE • BÁR • BARABÁS • BARACS • BARACSKA • BÁRÁND • BARANYAHÍDVÉG • BARANYAJEN • BARANYASZENTGYÖRGY • BARBACS • BARCS • BÁRDUDVARNOK • BARLAHIDA • BÁRNA • BARNAG • BÁRSONYOS • BASAL • BASKÓ • BÁTA • BÁTAAPÁTI • BÁTASZÉK • BATÉ • BÁTMONOSTOR • BÁTONYTERENYE • BÁTOR • BÁTORLIGET • BATTONYA • BÁTYA • BATYK • BÁZAKERETTYE • BAZSI • BÉB • BECSEHELY • BECSKE • BECSKEHÁZA • BECSVÖLGYE • BEDEGKÉR • BED • BEJCGYERTYÁNOS • BÉKÁS

• BEKECS • BÉKÉS • BÉKÉSCSABA • BÉKÉSSÁMSON • BÉKÉSSZENTANDRÁS • BEKÖLCE • BÉLAPÁTFALVA • BÉLAVÁR • BELECSKA • BELED • BELEG • BELEZNA • BÉLMEGYER • BELOIANNISZ • BELS SÁRD • BELVÁRDGYULA • BENK • BÉNYE • BÉR • BÉRBALTAVÁR • BERCEL • BEREGDARÓC • BEREGSURÁNY • BEREKBÖSZÖRMÉNY • BEREKFÜRD • BEREMEND • BERENTE • BERET • BERETTYÓÚJFALU • BERHIDA • BERKENYE • BERKESD • BERKESZ • BERNECEBARÁTI • BERZÉK • BERZENCE • BESENCE • BESENY D •

BESENY TELEK • BESENYSZÖG • BESNY • BESZTEREC • BEZEDEK • BEZENYE • BEZERÉD • BEZI • BIATORBÁGY • BICSÉRD • BICSKE • BIHARDANCSHÁZA • BIHARKERESZTES • BIHARNAGYBAJOM • BIHARTORDA • BIHARUGRA • BIKÁCS • BIKAL • BIRI • BIRJÁN • BISSE • BOBA • BOCFÖLDE • BOCONÁD • BÓCSA • BOCSKA • BOCSKAIKERT • BODA • BODAJK • BODMÉR • BODOLYABÉR • BODONHELY • BODONY • BODORFA • BODROG • BODROGHALOM • BODROGKERESZTÚR • BODROGKISFALUD • BODROGOLASZI •

BÓDVALENKE • BÓDVARÁKÓ • BÓDVASZILAS • BOGÁCS • BOGÁD • BOGÁDMINDSZENT • BOGDÁSA • BOGYISZLÓ • BOGYOSZLÓ • BOJT • BÓKAHÁZA • BOKOD • BOKOR • BOLDOG • BOLDOGASSZONYFA • BOLDOGK ÚJFALU • BOLDOGK VÁRALJA • BOLDVA • BOLHÁS • BOLHÓ • BÓLY • BONCODFÖLDE • BONYHÁD • BONYHÁDVARASD • BONNYA • BORDÁNY • BORGÁTA • BORJÁD • BOROTA • BORSFA • BORSODBÓTA • BORSODGESZT • BORSODIVÁNKA • BORSODNÁDASD • BORSODSZENTGYÖRGY • BORSODSZIRÁK •

BORSOSBERÉNY • BORSZÖRCSÖK • BORZAVÁR • BOSTA • BOTPALÁD • BOTYKAPETERD • BOZZAI • BOZSOK • BÓZSVA • B • B CS • BÖDE • BÖDEHÁZA • BÖGÖT • BÖGÖTE • BÖHÖNYE • BÖKÖNY • BÖLCSKE • B NY • BÖRCS • BÖRZÖNCE • B SÁRKÁNY • B SZÉNFA • BUCSA • BUCSU • BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ • BUCSUTA • BUDAJEN • BUDAKALÁSZ • BUDAKESZI • BUDAÖRS • BUDAPEST • BUDAPEST 01. KERÜLET • BUDAPEST 02. KERÜLET • BUDAPEST 03. KERÜLET • BUDAPEST 04. KERÜLET • BUDAPEST 05. KERÜLET •

BUDAPEST 06. KERRÜLET • BUDAPEST 07. KERÜLET • BUDAPEST 08. KERÜLET • BUDAPEST 09. KERÜLET • BUDAPEST 10. KERÜLET • BUDAPEST 11. KERÜLET • BUDAPEST 12. KERÜLET • BUDAPEST 13. KERÜLET • BUDAPEST 14. KERÜLET • BUDAPEST 15. KERÜLET • BUDAPEST 16. KERÜLET • BUDAPEST 17. KERÜLET • BUDAPEST 18. KERÜLET • BUDAPEST 19. KERÜLET • BUDAPEST 20. KERÜLET • BUDAPEST 21. KERÜLET • BUDAPEST 22. KERÜLET • BUDAPEST 23. KERÜLET • BUGAC • BUGACPUSZTAHÁZA •

BUGYI • BUJ • BUJÁK • BUZSÁK • BÜK • BÜKKÁBRÁNY • BÜKKARANYOS • BÜKKMOGYORÓSD • BÜKKÖSD • BÜKKSZÉK • BÜKKSZENTERZSÉBET • BÜKKSZENTKERESZT • BÜKKSZENTMÁRTON • BÜKKZSÉRC • BÜRÜS • BÜSSÜ • BÜTTÖS • CÁK • CAKÓHÁZA • CECE • CÉGÉNYDÁNYÁD • CEGLÉD • CEGLÉDBERCEL • CELLDÖMÖLK • CERED • CHERNELHÁZADAMONYA • CIBAKHÁZA • CIGÁND • CIKÓ • CIRÁK • CÚN • CSABACS D • CSABASZABADI • CSABDI • CSABRENDEK • CSÁFORDJÁNOSFA • CSAHOLC • CSAJÁG • CSÁKÁNY •

CSÁKÁNYDOROSZLÓ • CSÁKBERÉNY • CSÁKVÁR • CSANÁDALBERTI • CSANÁDAPÁCA • CSANÁDPALOTA • CSÁNIG • CSÁNY • CSÁNYOSZRÓ • CSANYTELEK • CSAPI • CSAPOD • CSÁRDASZÁLLÁS • CSARNÓTA • CSARODA • CSÁSZÁR • CSÁSZÁRTÖLTÉS • CSÁSZLÓ • CSÁTALJA • CSATÁR • CSATASZÖG • CSATKA • CSÁVOLY • CSEBÉNY • CSÉCSE • CSEGÖLD • CSEHBÁNYA • CSEHI • CSEHIMINDSZENT • CSÉM • CSEM • CSEMPESZKOPÁCS • CSENGELE • CSENGER • CSENGERSIMA • CSENGERÚJFALU • CSENG D • CSÉNYE • CSENYÉTE

• CSÉP • CSÉPA • CSEPREG • CSÉR • CSERDI • CSERÉNFA • CSERÉPFALU • CSERÉPVÁRALJA • CSERHÁTHALÁP • CSERHÁTSURÁNY • CSERHÁTSZENTIVÁN • CSERKESZ L • CSERKÚT • CSERNELY • CSERSZEGTOMAJ • CSERTALAKOS • CSERT • CSESZNEK • CSESZTREG • CSESZTVE • CSETÉNY • CSÉVHARASZT • CSIBRÁK • CSIKÉRIA • CSIKÓST TT S • CSIKVÁND • CSINCSE • CSIPKEREK • CSITÁR • CSOBÁD • CSOBAJ • CSOBÁNKA • CSÓKAK • CSOKONYAVISONTA • CSOKVAOMÁNY • CSOLNOK • CSÓLYOSPÁLOS • CSOMA •

CSOMÁD • CSOMBÁRD • CSONGRÁD • CSONKAHEGYHÁT • CSONKAMINDSZENT • CSOPAK • CSÓR • CSORNA • CSORVÁS • CSÓT • CSÖDE • CSÖGLE • CSÖKM • CSÖKÖLY • CSÖMEND • CSÖMÖDÉR • CSÖMÖR • CSÖNGE • CSÖRNYEFÖLD • CSÖRÖG • CSÖRÖTNEK • CS SZ • CS VÁR • CSURGÓ • CSURGÓNAGYMARTON • DABAS • DABRONC • DABRONY • DAD • DÁG • DÁKA • DALMAND • DAMAK • DÁMÓC • DÁNSZENTMIKLÓS • DÁNY • DARABOSHEGY • DARÁNY • DARNÓ • DARNÓZSELI • DARUSZENTMIKLÓS • DARVAS • DÁVOD •

DEBERCSÉNY • DEBRECEN • DEBRÉTE • DECS • DÉDESTAPOLCSÁNY • DÉG • DEJTÁR • DÉLEGYHÁZA • DEMECSER • DEMJÉN • DENCSHÁZA • DÉNESFA • DERECSKE • DEREKEGYHÁZ • DESZK • DETEK • DETK • DÉVAVÁNYA • DEVECSER • DINNYEBERKI • DIÓSBERÉNY • DIÓSD • DIÓSJEN • DIÓSKÁL • DIÓSVISZLÓ • DOBA • DOBOZ • DOBRI • DOBRONHEGY • DÓC • DOMAHÁZA • DOMASZÉK • DOMBEGYHÁZ • DOMBIRATOS • DOMBÓVÁR • DOMBRÁD • DOMONY • DOMOSZLÓ • DORMÁND • DOROG • DOROGHÁZA • DOZMAT •

DÖBÖRHEGY • DÖBRÖCE • DÖBRÖKÖZ • DÖBRÖNTE • DÖGE • DÖMÖS • DÖMSÖD • DÖR • DÖRGICSE • DÖRÖSKE • DÖTK • DÖVÉNY • DRÁGSZÉL • DRÁVACSEHI • DRÁVACSEPELY • DRÁVAFOK • DRÁVAGÁRDONY • DRÁVAIVÁNYI • DRÁVAKERESZTÚR • DRÁVAPALKONYA • DRÁVAPISKI • DRÁVASZABOLCS • DRÁVASZERDAHELY • DRÁVASZTÁRA • DRÁVATAMÁSI • DRÉGELYPALÁNK • DUBICSÁNY • DUDAR • DUKA • DUNAALMÁS • DUNABOGDÁNY • DUNAEGYHÁZA • DUNAFALVA • DUNAFÖLDVÁR • DUNAHARASZTI • DUNAKESZI •

DUNAKILITI • DUNAPATAJ • DUNAREMETE • DUNASZEG • DUNASZEKCS • DUNASZENTBENEDEK • DUNASZENTGYÖRGY • DUNASZENTMIKLÓS • DUNASZENTPÁL • DUNASZIGET • DUNATETÉTLEN • DUNAÚJVÁROS • DUNAVARSÁNY • DUNAVECSE • DUSNOK • DÚZS • EBERG C • EBES • ÉCS • ECSÉD • ECSEG • ECSEGFALVA • ECSENY • ECSER • EDDE • EDELÉNY • EDVE • EGER • EGERÁG • EGERALJA • EGERARACSA • EGERBAKTA • EGERBOCS • EGERCSEHI • EGERFARMOS • EGERLÖV • EGERSZALÓK • EGERSZÓLÁT •

ÉGERSZÖG • EGERVÁR • EGERVÖLGY • EGYED • EGYEK • EGYHÁZASDENGELEG • EGYHÁZASFALU • EGYHÁZASGERGE • EGYHÁZASHARASZTI • EGYHÁZASHETYE • EGYHÁZASHOLLÓS • EGYHÁZASKESZ • EGYHÁZASKOZÁR • EGYHÁZASRÁDÓC • ELEK • ELLEND • EL SZÁLLÁS • EM D • ENCS • ENCSENCS • ENDREFALVA • ENDR C • ENESE • ENYING • EPERJES • EPERJESKE • EPLÉNY • EPÖL • ERCSI • ÉRD • ERD BÉNYE • ERD HORVÁTI • ERD KERTES • ERD KÖVESD • ERD KÜRT • ERD SMÁROK • ERD SMECSKE •

ERD TARCSA • ERD TELEK • ERK • ÉRPATAK • ÉRSEKCSANÁD • ÉRSEKHALMA • ÉRSEKVADKERT • ÉRTÉNY • ERZSÉBET • ESZTÁR • ESZTEREGNYE • ESZTERGÁLYHORVÁTI • ESZTERGOM • ETE • ETES • ETYEK • FÁBIÁNHÁZA • FÁBIÁNSEBESTYÉN • FÁCÁNKERT • FADD • FÁJ • FAJSZ • FANCSAL • FARÁD • FARKASGYEP • FARKASLYUK • FARMOS • FAZEKASBODA • FEDÉMES • FEGYVERNEK • FEHÉRGYARMAT • FEHÉRTÓ • FEHÉRVÁRCSURGÓ • FEKED • FEKETEERD • FELCSÚT • FELDEBR • FELGY • FELPÉC • FELS BERECKI •

FELS CSATÁR • FELS DOBSZA • FELS EGERSZEG • FELS GAGY • FELS JÁNOSFA • FELS KELECSÉNY • FELS LAJOS • FELS MARÁC • FELS MOCSOLÁD • FELS NÁNA • FELS NYÁRÁD • FELS NYÉK • FELS ÖRS • FELS PÁHOK • FELS PAKONY • FELS PETÉNY • FELS RAJK • FELS REGMEC • FELS SZENTERZSÉBET • FELS SZENTIVÁN • FELS SZENTMÁRTON • FELS SZÖLNÖK • FELS TÁRKÁNY • FELS TELEKES • FELS TOLD • FELS VADÁSZ • FELS ZSOLCA • FÉNYESLITKE • FENY F • FERENCSZÁLLÁS •

FERT BOZ • FERT D • FERT ENDRÉD • FERT HOMOK • FERT RÁKOS • FERT SZENTMIKLÓS • FERT SZÉPLAK • FIAD • FILKEHÁZA • FITYEHÁZ • FOKT • FOLYÁS • FONÓ • FONY • FONYÓD • FORRÁSKÚT • FORRÓ • FÓT • FÖLDEÁK • FÖLDES • F NYED • FULÓKÉRCS • FURTA • FÜLE • FÜLESD • FÜLÖP • FÜLÖPHÁZA • FÜLÖPJAKAB • FÜLÖPSZÁLLÁS • FÜLPÖSDARÓC • FÜRGED • FÜZÉR • FÜZÉRKAJATA • FÜZÉRKOMLÓS • FÜZÉRRADVÁNY • FÜZESABONY • FÜZESGYARMAT • F ZVÖLGY • GÁBORJÁN • GÁBORJÁNHÁZA •

GACSÁLY • GADÁCS • GADÁNY • GADNA • GÁDOROS • GAGYAPÁTI • GAGYBÁTOR • GAGYVENDÉGI • GALAMBOK • GALGAGUTA • GALGAGYÖRK • GALGAHÉVÍZ • GALGAMÁCSA • GÁLOSFA • GALVÁCS • GAMÁS • GANNA • GÁNT • GARA • GARÁB • GARABONC • GARADNA • GARBOLC • GÁRDONY • GARÉ • GASZTONY • GÁTÉR • GÁVAVENCSELL • GÉBERJÉN • GECSE • GÉDERLAK • GÉGÉNY • GELEJ • GELÉNES • GELLÉNHÁZA • GELSE • GELSESZIGET • GEMZSE • GENCSAPÁTI • GÉRCE • GERDE • GERENDÁS • GERÉNYES • GERESDLAK •

GERJEN • GERSEKARÁT • GESZT • GESZTELY • GESZTERÉD • GÉTYE • GIBÁRT • GIC • GIGE • GILVÁNFA • GIRINCS • GÓGÁNFA • GOLOP • GOMBA • GOMBOSSZEG • GÓR • GORDISA • GOSZTOLA • GÖD • GÖDÖLL • GÖDRE • GÖLLE • GÖMÖRSZ L S • GÖNC • GÖNCRUSZKA • GÖNY • GÖRBEHÁZA • GÖRCSÖNY • GÖRCSÖNYDOBOKA • GÖRGETEG • G SFA • GRÁBÓC • GULÁCS • GUTORFÖLDE • GYÁL • GYALÓKA • GYANÓGEREGYE • GYARMAT • GYÉKÉNYES • GYENESDIÁS • GYEPÜKAJÁN • GYERMELY • GYÓD • GYOMAENDR D •

GYÓRÓ • GYÖMÖRE • GYÖMR • GYÖNGYFA • GYÖNGYÖS • GYÖNGYÖSFALU • GYÖNGYÖSHALÁSZ • GYÖNGYÖSMELLÉK • GYÖNGYÖSOROSZI • GYÖNGYÖSPATA • GYÖNGYÖSSOLYMOS • GYÖNGYÖSTARJÁN • GYÖNK • GY R • GY RASSZONYFA • GYÖRE • GYÖRGYTARLÓ • GYÖRKÖNY • GY RLADAMÉR • GY RÖCSKE • GY RSÁG • GY RSÖVÉNYHÁZ • GY RSZEMERE • GY RTELEK • GY RÚJBARÁT • GY RÚJFALU • GY RVÁR • GY RZÁMOLY • GYUGY • GYULA • GYULAHÁZA • GYULAJ • GYULAKESZI • GYÚRÓ • GYÜGYE • GYÜRE •

GY R S • HÁCS • HAGYÁROSBÖRÖND • HAHÓT • HAJDÚBAGOS • HAJDÚBÖSZÖRMÉNY • HAJDÚDOROG • HAJDÚHADHÁZ • HAJDÚNÁNÁS • HAJDÚSÁMSON • HAJDÚSZOBOSZLÓ • HAJDÚSZOVÁT • HAJMÁS • HAJMÁSKÉR • HAJÓS • HALASTÓ • HALÁSZI • HALÁSZTELEK • HALIMBA • HALMAJ • HALMAJUGRA • HALOGY • HANGÁCS • HANGONY • HANTOS • HARASZTIFALU • HARC • HARKA • HARKAKÖTÖNY • HARKÁNY • HÁROMFA • HÁROMHUTA • HARSÁNY • HÁRSKÚT • HARTA • HÁSSÁGY • HATVAN • HÉDERVÁR •

HEDREHELY • HEGYESD • HEGYESHALOM • HEGYFALU • HEGYHÁTHODÁSZ • HEGYHÁTMARÓC • HEGYHÁTSÁL • HEGYHÁTSZENTJAKAB • HEGYHÁTSZENTMÁRTON • HEGYHÁTSZENTPÉTER • HEGYK • HEGYMAGAS • HEGYMEG • HEGYSZENTMÁRTON • HÉHALOM • HEJCE • HEJ BÁBA • HEJ KERESZTÚR • HEJ KÜRT • HEJ PAPI • HEJ SZALONTA • HELESFA • HELVÉCIA • HENCIDA • HENCSE • HERCEGHALOM • HERCEGKÚT • HERCEGSZÁNTÓ • HERÉD • HÉREG • HERENCSÉNY • HEREND • HERESZNYE • HERMÁNSZEG •

HERNÁD • HERNÁDB D • HERNÁDCÉCE • HERNÁDKAK • HERNÁDKÉRCS • HERNÁDNÉMETI • HERNÁDPETRI • HERNÁDSZENTANDRÁS • HERNÁDSZURDOK • HERNÁDVÉCSE • HERNYÉK • HÉT • HETEFEJÉRCSE • HETES • HETVEHELY • HETYEF • HEVES • HEVESARANYOS • HEVESVEZEKÉNY • HÉVÍZ • HÉVÍZGYÖRK • HIDAS • HIDASNÉMETI • HIDEGKÚT • HIDEGSÉG • HIDVÉGARDÓ • HIMESHÁZA • HIMOD • HIRICS • HOBOL • HODÁSZ • HÓDMEZ VÁSÁRHELY • HOLLÁD • HOLLÓHÁZA • HOLLÓK • HOMOKBÖDÖGE •

HOMOKKOMÁROM • HOMOKMÉGY • HOMOKSZENTGYÖRGY • HOMORÚD • HOMROGD • HONT • HORPÁCS • HORT • HORTOBÁGY • HORVÁTHERTELEND • HORVÁTLÖV • HORVÁTZSIDÁNY • HOSSZÚHETÉNY • HOSSZÚPÁLYI • HOSSZÚPERESZTEG • HOSSZÚVÍZ • HOSSZÚVÖLGY • HOSZTÓT • HOTTÓ • H GYÉSZ • HÖVEJ • HUGYAG • HUNYA • HUNYADFALVA • HUSZTÓT • IBAFA • IBORFIA • IBRÁNY • IGAL • IGAR • IGRICI • IHAROS • IHAROSBERÉNY • IKERVÁR • IKLAD • IKLANBERÉNY • IKLÓDBÖRD CE • IKRÉNY • ILINY • ILK •

ILLOCSKA • IMOLA • IMREHEGY • INÁNCS • INÁRCS • INKE • IPACSFA • IPOLYDAMÁSD • IPOLYSZÖG • IPOLYTARNÓC • IPOLYTÖLGYES • IPOLYVECE • IREGSZEMCSE • IROTA • ISASZEG • ISPÁNK • ISTENMEZEJE • ISTVÁNDI • ISZKASZENTGYÖRGY • ISZKÁZ • ISZTIMÉR • IVÁD • IVÁN • IVÁNBATTYÁN • IVÁNC • IVÁNCSA • IVÁNDÁRDA • IZMÉNY • IZSÁK • IZSÓFALVA • JÁGÓNAK • JÁK • JAKABSZÁLLÁS • JÁKFA • JÁKFALVA • JÁKÓ • JÁND • JÁNKMAJTIS • JÁNOSHALMA • JÁNOSHÁZA • JÁNOSHIDA • JÁNOSSOMORJA • JÁRDÁNHÁZA •

JÁRMI • JÁSD • JÁSZÁGÓ • JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY • JÁSZAPÁTI • JÁSZÁROKSZÁLLÁS • JÁSZBERÉNY • JÁSZBOLDOGHÁZA • JÁSZDÓZSA • JÁSZFELS SZENTGYÖRGY • JÁSZFÉNYSZARU • JÁSZIVÁNY • JÁSZJÁKÓHALMA • JÁSZKARAJEN • JÁSZKISÉR • JÁSZLADÁNY • JÁSZSZENTANDRÁS • JÁSZSZENTLÁSZLÓ • JÁSZTELEK • JÉKE • JEN • JOBAHÁZA • JOBBÁGYI • JÓSVAF • JUTA • KABA • KACORLAK • KÁCS • KACSÓTA • KADARKÚT • KAJÁRPÉC • KAJÁSZÓ • KAJDACS • KAKASD • KÁKICS • KAKUCS • KÁL • KALAZNÓ •

KÁLD • KÁLLÓ • KALLÓSD • KÁLLÓSEMJÉN • KÁLMÁNCSA • KÁLMÁNHÁZA • KÁLÓCFA • KALOCSA • KÁLOZ • KÁM • KAMOND • KAMUT • KÁNÓ • KÁNTORJÁNOSI • KÁNY • KÁNYA • KÁNYAVÁR • KAPOLCS • KÁPOLNA • KÁPOLNÁSNYÉK • KAPOLY • KAPOSF • KAPOSGYARMAT • KAPOSHOMOK • KAPOSKERESZTÚR • KAPOSMÉR • KAPOSPULA • KAPOSÚJLAK • KAPOSVÁR • KAPOSSZEKCS • KAPOSSZERDAHELY • KÁPTALANFA • KÁPTALANTÓTI • KAPUVÁR • KÁRA • KARÁCSOND • KARÁD • KARAKÓ • KARAKÓSZÖRCSÖK •

KARANCSALJA • KARANCSBERÉNY • KARANCSKESZI • KARANCSLAPUJT • KARANCSSÁG • KÁRÁSZ • KARCAG • KARCSA • KARDOS • KARDOSKÚT • KARMACS • KÁROLYHÁZA • KAROS • KARTAL • KÁSÁD • KASKANTYÚ • KASTÉLYOSDOMBÓ • KASZAPER • KASZÓ • KATÁDFA • KATAFA • KÁTOLY • KATYMÁR • KÁVA • KÁVÁS • KAZÁR • KAZINCBARCIKA • KÁZSMÁRK • KAZSOK • KECEL • KECSKÉD • KECSKEMÉT • KEHIDAKUSTÁNY • KÉK • KÉKCSE • KÉKED • KÉKESD • KÉKKÚT • KELEBIA • KELÉD • KELEMÉR • KÉLESHALOM •

KELEVÍZ • KEMECSE • KEMENCE • KEMENDOLLÁR • KEMENESH GYÉSZ • KEMENESKÁPOLNA • KEMENESMAGASI • KEMENESMIHÁLYFA • KEMENESPÁLFA • KEMENESSÖMJÉN • KEMENESSZENTMÁRTON • KEMENESSZENTPÉTER • KEMÉNFA • KÉMES • KEMESTARÓDFA • KEMSE • KENDERES • KENÉZ • KENÉZL • KENGYEL • KENYERI • KERCASZOMOR • KERCSELIGET • KERECSEND • KERECSENY • KEREKEGYHÁZA • KEREKHARASZT • KEREKI • KERÉKTELEKI • KEREPES • KERESZTÉTE • KERKABARABÁS • KERKAFALVA •

KERKAKUTAS • KERKÁSKÁPOLNA • KERKASZENTKIRÁLY • KERKATESKÁND • KÉRSEMJÉN • KERTA • KERTÉSZSZIGET • KESZEG • KESZNYÉTEN • KESZ HIDEGKÚT • KESZTHELY • KESZTÖLC • KESZÜ • KÉTBODONY • KÉTEGYHÁZA • KÉTHELY • KÉTPÓ • KÉTSOPRONY • KÉTÚJFALU • KÉTVÖLGY • KÉTY • KEVERMES • KILIMÁN • KIMLE • KINCSESBÁNYA • KIRÁLD • KIRÁLYEGYHÁZA • KIRÁLYHEGYES • KIRÁLYSZENTISTVÁN • KISAPÁTI • KISAPOSTAG • KISAR • KISASSZOND • KISASSZONYFA • KISBABOT • KISBÁGYON • KISBAJCS

• KISBAJOM • KISBÁRAPÁTI • KISBÁRKÁNY • KISBÉR • KISBERÉNY • KISBERZSENY • KISBESZTERCE • KISBODAK • KISBUCSA • KISBUDMÉR • KISCSÉCS • KISCSEHI • KISCS SZ • KISDÉR • KISDOBSZA • KISDOMBEGYHÁZ • KISDOROG • KISECSET • KISFALUD • KISFÜZES • KISGÖRB • KISGYALÁN • KISGY R • KISHAJMÁS • KISHARSÁNY • KISHARTYÁN • KISHEREND • KISHÓDOS • KISHUTA • KISIGMÁND • KISJAKABFALVA • KISKASSA • KISKINIZS • KISKORPÁD • KISKÖRE • KISK RÖS • KISKUNFÉLEGYHÁZA • KISKUNHALAS •

KISKUNLACHÁZA • KISKUNMAJSA • KISKUTAS • KISLÁNG • KISLÉTA • KISLIPPÓ • KISL D • KISMÁNYOK • KISMARJA • KISMAROS • KISNAMÉNY • KISNÁNA • KISNÉMEDI • KISNYÁRÁD • KISOROSZI • KISPALÁD • KISPÁLI • KISPIRIT • KISRÁKOS • KISRÉCSE • KISROZVÁGY • KISSIKÁTOR • KISSOMLYÓ • KISTAMÁSI • KISTAPOLCA • KISTARCSA • KISTELEK • KISTOKAJ • KISTOLMÁCS • KISTORMÁS • KISTÓTFALU • KISÚJSZÁLLÁS • KISUNYOM • KISVÁRDA • KISVARSÁNY • KISVÁSÁRHELY • KISVASZAR • KISVEJKE • KISZOMBOR •

KISZSIDÁNY • KISSZÁLLÁS • KISSZÉKELY • KISSZEKERES • KISSZENTMÁRTON • KISSZIGET • KISSZ L S • KLÁRAFALVA • KOCS • KOCSÉR • KOCSOLA • KOCSORD • KÓKA • KOKAD • KOLONTÁR • KOMÁDI • KOMÁROM • KOMJÁTI • KOMLÓ • KOMLÓDTÓTFALU • KOMLÓSD • KOMLÓSKA • KOMORÓ • KOMPOLT • KONDÓ • KONDORFA • KONDOROS • KÓNY • KONYÁR • KÓPHÁZA • KOPPÁNYSZÁNTÓ • KORLÁT • KORONCÓ • KÓRÓS • KOSD • KÓSPALLAG • KÓTAJ • KOVÁCSHIDA • KOVÁCSSZÉNÁJA • KOVÁCSVÁGÁS • KOZÁRD •

KOZÁRMISLENY • KOZMADOMBJA • KÖBLÉNY • KÖCSK • KÖKÉNY • K KÚT • KÖLCSE • KÖLESD • KÖLKED • KÖML • KÖML D • KÖMÖR • KÖMPÖC • KÖRMEND • KÖRNYE • KÖRÖM • K RÖSHEGY • KÖRÖSLADÁNY • KÖRÖSNAGYHARSÁNY • KÖRÖSTARCSA • K RÖSTETÉTLEN • KÖRÖSÚJFALU • KÖRÖSSZAKÁL • KÖRÖSSZEGAPÁTI • K SZÁRHEGY • K SZEG • K SZEGDOROSZLÓ • K SZEGPATY • K SZEGSZERDAHELY • KÖTCSE • KÖTEGYÁN • K TELEK • K VÁGÓÖRS • K VÁGÓSZ L S • K VÁGÓTÖTTÖS • KÖVEGY •

KÖVESKÁL • KRASZNOKVAJDA • KULCS • KUNADACS • KUNÁGOTA • KUNBAJA • KUNBARACS • KUNCSORBA • KUNFEHÉRTÓ • KUNHEGYES • KUNMADARAS • KUNPESZÉR • KUNSZÁLLÁS • KUNSZENTMÁRTON • KUNSZENTMIKLÓS • KUNSZIGET • KUP • KUPA • KURD • KURITYÁN • KUSTÁNSZEG • KUTAS • KUTASÓ • KÜBEKHÁZA • KÜLS SÁRD • KÜLS VAT • KÜNGÖS • LÁBATLAN • LÁBOD • LÁCACSÉKE • LAD • LADÁNYBENE • LÁDBESENY • LAJOSKOMÁROM • LAJOSMIZSE • LAK • LAKHEGY • LAKITELEK • LAKÓCSA •

LÁNYCSÓK • LÁPAF • LAPÁNCSA • LASKOD • LASZTONYA • LÁTRÁNY • LÁZI • LEÁNYFALU • LEÁNYVÁR • LÉBÉNY • LEGÉND • LEGYESBÉNYE • LÉH • LÉNÁRDDARÓC • LENDVADEDES • LENDVAJAKABFA • LENGYEL • LENGYELTÓTI • LENTI • LEPSÉNY • LESENCEFALU • LESENCEISTVÁND • LESENCETOMAJ • LÉTAVÉRTES • LETENYE • LETKÉS • LEVÉL • LEVELEK • LIBICKOZMA • LICKÓVADAMOS • LIGET • LIGETFALVA • LIPÓT • LIPPÓ • LIPTÓD • LISPESZENTADORJÁN • LISZÓ • LITÉR • LITKA • LITKE • LÓCS • LÓKÚT • LÓNYA •

LÓRÉV • LOTHÁRD • LOVAS • LOVASBERÉNY • LOVÁSZHETÉNY • LOVÁSZI • LOVÁSZPATONA • L KÖSHÁZA • L RINCI • LÖV • LÖV PETRI • LUCFALVA • LUDÁNYHALÁSZI • LUDAS • LUKÁCSHÁZA • LULLA • LÚZSOK • MÁD • MADARAS • MADOCSA • MAGLÓCA • MAGLÓD • MÁGOCS • MAGOSLIGET • MAGY • MAGYARALMÁS • MAGYARATÁD • MAGYARBÁNHEGYES • MAGYARBÓLY • MAGYARCSANÁD • MAGYARDOMBEGYHÁZ • MAGYAREGREGY • MAGYAREGRES • MAGYARFÖLD • MAGYARGÉC • MAGYARGENCS • MAGYARHERTELEND

• MAGYARHOMOROG • MAGYARKERESZTÚR • MAGYARKESZI • MAGYARLAK • MAGYARLUKAFA • MAGYARMECSKE • MAGYARNÁDALJA • MAGYARNÁNDOR • MAGYARPOLÁNY • MAGYARSARLÓS • MAGYARSZECS D • MAGYARSZÉK • MAGYARSZENTMIKLÓS • MAGYARSZERDAHELY • MAGYARSZOMBATFA • MAGYARTELEK • MAJOSHÁZA • MAJS • MAKÁD • MAKKOSHOTYKA • MAKLÁR • MAKÓ • MALOMSOK • MÁLYI • MÁLYINKA • MÁND • MÁNDOK • MÁNFA • MÁNY • MARÁZA • MARCALGERGELYI • MARCALI • MARCALT • MÁRFA •

MÁRIAHALOM • MÁRIAKÁLNOK • MÁRIAKÉMÉND • MÁRIANOSZTRA • MÁRIAPÓCS • MARKAZ • MÁRKHÁZA • MÁRKÓ • MARKÓC • MARKOTABÖDÖGE • MARÓC • MARÓCSA • MÁROK • MÁROKFÖLD • MÁROKPAPI • MAROSLELE • MÁRTÉLY • MARTF • MARTONFA • MARTONVÁSÁR • MARTONYI • MÁTÉSZALKA • MÁTÉTELKE • MÁTRABALLA • MÁTRADERECSKE • MÁTRAMINDSZENT • MÁTRANOVÁK • MÁTRASZELE • MÁTRASZENTIMRE • MÁTRASZ L S • MÁTRATERENYE • MÁTRAVEREBÉLY • MÁTYÁSDOMB • MATTY • MÁTYUS •

MÁZA • MECSEKNÁDASD • MECSEKPÖLÖSKE • MECSÉR • MEDGYESBODZÁS • MEDGYESEGYHÁZA • MEDINA • MEGYASZÓ • MEGYEHÍD • MEGYER • MEGGYESKOVÁCSI • MÉHKERÉK • MÉHTELEK • MEKÉNYES • MÉLYKÚT • MENCSHELY • MENDE • MÉRA • MERENYE • MÉRGES • MÉRK • MERNYE • MERSEVÁT • MESTERHÁZA • MESTERI • MESTERSZÁLLÁS • MESZES • MESZLEN • MESZTEGNY • MEZ BERÉNY • MEZ CSÁT • MEZ CSOKONYA • MEZ D • MEZ FALVA • MEZ GYÁN • MEZ HEGYES • MEZ HÉK • MEZ KERESZTES •

MEZ KOMÁROM • MEZ KOVÁCSHÁZA • MEZ KÖVESD • MEZ LADÁNY • MEZ LAK • MEZ NAGYMIHÁLY • MEZ NYÁRÁD • MEZ ÖRS • MEZ PETERD • MEZ SAS • MEZ SZEMERE • MEZ SZENTGYÖRGY • MEZ SZILAS • MEZ TÁRKÁNY • MEZ TÚR • MEZ ZOMBOR • MIHÁLD • MIHÁLYFA • MIHÁLYGERGE • MIHÁLYHÁZA • MIHÁLYI • MIKE • MIKEBUDA • MIKEKARÁCSONYFA • MIKEPÉRCS • MIKLÓSI • MIKÓFALVA • MIKÓHÁZA • MIKOSSZÉPLAK • MILEJSZEG • MILOTA • MINDSZENT • MINDSZENTGODISA • MINDSZENTKÁLLA •

MISEFA • MISKE • MISKOLC • MISZLA • MOCSA • MOGYORÓD • MOGYORÓSBÁNYA • MOGYORÓSKA • MOHA • MOHÁCS • MOHORA • MOLNÁRI • MOLNASZECS D • MOLVÁNY • MONAJ • MONOK • MONOR • MONORIERD • MÓNOSBÉL • MONOSTORAPÁTI • MONOSTORPÁLYI • MONOSZLÓ • MONYORÓD • MÓR • MÓRÁGY • MÓRAHALOM • MÓRICGÁT • MÓRICHIDA • MOSDÓS • MOSONMAGYARÓVÁR • MOSONSZENTMIKLÓS • MOSONSZOLNOK • MOSONUDVAR • MOZSGÓ • M CSÉNY • MUCSFA • MUCSI • MÚCSONY • MUHI •

MURAKERESZTÚR • MURARÁTKA • MURASZEMENYE • MURGA • MURONY • NÁBRÁD • NADAP • NÁDASD • NÁDASDLADÁNY • NÁDUDVAR • NÁGOCS • NAGYACSÁD • NAGYALÁSONY • NAGYAR • NAGYATÁD • NAGYBAJCS • NAGYBAJOM • NAGYBAKÓNAK • NAGYBÁNHEGYES • NAGYBARACSKA • NAGYBARCA • NAGYBÁRKÁNY • NAGYBERÉNY • NAGYBERKI • NAGYBÖRZSÖNY • NAGYBUDMÉR • NAGYCENK • NAGYCSÁNY • NAGYCSÉCS • NAGYCSEPELY • NAGYCSERKESZ • NAGYDÉM • NAGYDOBOS • NAGYDOBSZA • NAGYDOROG •

NAGYECSED • NAGYÉR • NAGYESZTERGÁR • NAGYFÜGED • NAGYGERESD • NAGYGÖRB • NAGYGYIMÓT • NAGYHAJMÁS • NAGYHALÁSZ • NAGYHARSÁNY • NAGYHEGYES • NAGYHÓDOS • NAGYHUTA • NAGYIGMÁND • NAGYIVÁN • NAGYKÁLLÓ • NAGYKAMARÁS • NAGYKANIZSA • NAGYKAPORNAK • NAGYKARÁCSONY • NAGYKÁTA • NAGYKEREKI • NAGYKERESZTÚR • NAGYKINIZS • NAGYKÓNYI • NAGYKORPÁD • NAGYKOVÁCSI • NAGYKOZÁR • NAGYKÖKÉNYES • NAGYKÖLKED • NAGYK RÖS • NAGYKÖR • NAGYKUTAS •

NAGYLAK • NAGYLENGYEL • NAGYLÓC • NAGYLÓK • NAGYLÓZS • NAGYMÁGOCS • NAGYMÁNYOK • NAGYMAROS • NAGYMIZDÓ • NAGYNYÁRÁD • NAGYOROSZI • NAGYPÁLI • NAGYPALL • NAGYPETERD • NAGYPIRIT • NAGYRÁBÉ • NAGYRADA • NAGYRÁKOS • NAGYRÉCSE • NAGYRÉDE • NAGYRÉV • NAGYROZVÁGY • NAGYSÁP • NAGYSIMONYI • NAGYSZAKÁCSI • NAGYSZÉKELY • NAGYSZEKERES • NAGYSZÉNÁS • NAGYSZENTJÁNOS • NAGYSZOKOLY • NAGYTÁLYA • NAGYTARCSA • NAGYTEVEL • NAGYTILAJ • NAGYTÓTFALU •

NAGYT KE • NAGYÚT • NAGYVARSÁNY • NAGYVÁTY • NAGYVÁZSONY • NAGYVEJKE • NAGYVELEG • NAGYVENYIM • NAGYVISNYÓ • NAK • NAPKOR • NÁRAI • NARDA • NASZÁLY • NÉGYES • NEKÉZSENY • NEMESAPÁTI • NEMESBIKK • NEMESBORZOVA • NEMESB D • NEMESBÜK • NEMESCSÓ • NEMESDÉD • NEMESGÖRZSÖNY • NEMESGULÁCS • NEMESHANY • NEMESHETÉS • NEMESKE • NEMESKÉR • NEMESKERESZTÚR • NEMESKISFALUD • NEMESKOCS • NEMESKOLTA • NEMESLÁDONY • NEMESMEDVES • NEMESNÁDUDVAR

• NEMESNÉP • NEMESPÁTRÓ • NEMESRÁDÓ • NEMESREMPEHOLLÓS • NEMESSÁNDORHÁZA • NEMESVÁMOS • NEMESVID • NEMESVITA • NEMESSZALÓK • NEMESSZENTANDRÁS • NÉMETBÁNYA • NÉMETFALU • NÉMETKÉR • NEMTI • NESZMÉLY • NÉZSA • NICK • NIKLA • NÓGRÁD • NÓGRÁDKÖVESD • NÓGRÁDMARCAL • NÓGRÁDMEGYER • NÓGRÁDSÁP • NÓGRÁDSIPEK • NÓGRÁDSZAKÁL • NÓRÁP • NOSZLOP • NOSZVAJ • NOVA • NOVAJ • NOVAJIDRÁNY • N TINCS • NYALKA • NYÁRÁD • NYÁREGYHÁZA • NYÁRL RINC •

NYÁRSAPÁT • NYÉKLÁDHÁZA • NYERGESÚJFALU • NYÉSTA • NYIM • NYÍRÁBRÁNY • NYÍRACSÁD • NYIRÁD • NYÍRADONY • NYÍRBÁTOR • NYÍRBÉLTEK • NYÍRBOGÁT • NYÍRBOGDÁNY • NYÍRCSAHOLY • NYÍRCSÁSZÁRI • NYÍRDERZS • NYÍREGYHÁZA • NYÍRGELSE • NYÍRGYULAJ • NYÍRI • NYÍRIBRONY • NYÍRJÁKÓ • NYÍRKARÁSZ • NYÍRKÁTA • NYÍRKÉRCS • NYÍRLÖV • NYÍRLUGOS • NYÍRMADA • NYÍRMÁRTONFALVA • NYÍRMEGGYES • NYÍRMIHÁLYDI • NYÍRPARASZNYA • NYÍRPAZONY • NYÍRPILIS • NYÍRTASS • NYÍRTELEK • NYÍRTÉT •

NYÍRTURA • NYÍRVASVÁRI • NYOMÁR • NY GÉR • NYUGOTSZENTERZSÉBET • NYÚL • ÓBÁNYA • ÓBAROK • ÓBUDAVÁR • ÓCSA • ÓCSÁRD • ÓFALU • ÓFEHÉRTÓ • ÓFÖLDEÁK • ÓHÍD • OKÁNY • OKORÁG • OKORVÖLGY • OLASZ • OLASZFA • OLASZFALU • OLASZLISZKA • OLCSVA • OLCSVAAPÁTI • OLD • ÓLMOD • OLTÁRC • ONGA • ÓNOD • ÓPÁLYI • ÓPUSZTASZER • ORBÁNYOSFA • ORCI • ORDACSEHI • ORDAS • ORFALU • ORF • ORGOVÁNY • ORMÁNDLAK • ORMOSBÁNYA • OROSHÁZA • OROSZI • OROSZLÁNY • OROSZLÓ •

OROSZTONY • ORTAHÁZA • OSLI • OSTFFYASSZONYFA • OSTOROS • OSZKÓ • OSZLÁR • OSZTOPÁN • ÓZD • ÓZDFALU • OZMÁNBÜK • OZORA • ÖCS • CSÉNY • ÖCSÖD • ÖKÖRITÓFÜLPÖS • ÖLB • ÖMBÖLY • R • RBOTTYÁN • ÖREGCSERT • ÖREGLAK • RHALOM • RIMAGYARÓSD • RISZENTPÉTER • ÖRKÉNY • ÖRMÉNYES • ÖRMÉNYKÚT • RTILOS • ÖRVÉNYES • SAGÁRD • SI • ÖSKÜ • ÖTTEVÉNY • ÖTTÖMÖS • ÖTVÖSKÓNYI • PÁCIN • PACSA • PÁCSONY • PADÁR • PÁHI • PÁKA • PAKOD • PÁKOZD • PAKS • PALÉ •

PÁLFA • PÁLFISZEG • PÁLHÁZA • PÁLI • PALKONYA • PÁLMAJOR • PÁLMONOSTORA • PÁLOSVÖRÖSMART • PALOTABOZSOK • PALOTÁS • PALOZNAK • PAMLÉNY • PAMUK • PÁND • PANKASZ • PANNONHALMA • PÁNYOK • PANYOLA • PAP • PÁPA • PÁPADERESKE • PÁPAKOVÁCSI • PÁPASALAMON • PÁPATESZÉR • PAPKESZI • PÁPOC • PAPOS • PÁPRÁD • PARÁD • PARÁDSASVÁR • PARASZNYA • PÁRI • PASZAB • PÁSZTÓ • PÁSZTORI • PAT • PATAK • PATALOM • PATAPOKLOSI • PATCA • PÁTKA • PATOSFA • PÁTROHA • PATVARC • PÁTY

• PÁTYOD • PÁZMÁND • PÁZMÁNDFALU • PÉCEL • PECÖL • PÉCS • PÉCSBAGOTA • PÉCSDEVECSER • PÉCSELY • PÉCSUDVARD • PÉCSVÁRAD • PELLÉRD • PÉLY • PENC • PENÉSZLEK • PÉNZESGY R • PENYIGE • PÉR • PERBÁL • PERE • PERECSE • PEREKED • PERENYE • PERESZNYE • PERESZTEG • PERKÁTA • PERKUPA • PER CSÉNY • PETERD • PÉTERHIDA • PÉTERI • PÉTERVÁSÁRA • PÉTFÜRD • PETH HENYE • PETNEHÁZA • PET FIBÁNYA • PET FISZÁLLÁS • PET HÁZA • PET MIHÁLYFA • PETRIKERESZTÚR • PETRIVENTE •

PETTEND • PILINY • PILIS • PILISBOROSJEN • PILISCSABA • PILISCSÉV • PILISJÁSZFALU • PILISMARÓT • PILISVÖRÖSVÁR • PILISSZÁNTÓ • PILISSZENTIVÁN • PILISSZENTKERESZT • PILISSZENTLÁSZLÓ • PINCEHELY • PINKAMINDSZENT • PINNYE • PIRICSE • PIRTÓ • PISKÓ • PITVAROS • PÓCSA • POCSAJ • PÓCSMEGYER • PÓCSPETRI • POGÁNY • POGÁNYSZENTPÉTER • PÓKASZEPETK • POLÁNY • POLGÁR • POLGÁRDI • POMÁZ • PORCSALMA • PORNÓAPÁTI • POROSZLÓ • PORPÁC • PORROG • PORROGSZENTKIRÁLY •

PORROGSZENTPÁL • PÓRSZOMBAT • PORVA • PÓSFA • POTONY • POTYOND • PÖLÖSKE • PÖLÖSKEF • PÖRBÖLY • PÖRDEFÖLDE • PÖTRÉTE • PRÜGY • PULA • PUSZTAAPÁTI • PUSZTABERKI • PUSZTACSALÁD • PUSZTACSÓ • PUSZTADOBOS • PUSZTAEDERICS • PUSZTAFALU • PUSZTAFÖLDVÁR • PUSZTAHENCSE • PUSZTAKOVÁCSI • PUSZTAMAGYARÓD • PUSZTAMÉRGES • PUSZTAMISKE • PUSZTAMONOSTOR • PUSZTAOTTLAKA • PUSZTARADVÁNY • PUSZTASZABOLCS • PUSZTASZEMES • PUSZTASZENTLÁSZLÓ •

PUSZTASZER • PUSZTAVACS • PUSZTAVÁM • PUSZTAZÁMOR • PUTNOK • PÜSKI • PÜSPÖKHATVAN • PÜSPÖKLADÁNY • PÜSPÖKMOLNÁRI • PÜSPÖKSZILÁGY • RÁBACSANAK • RÁBACSÉCSÉNY • RÁBAGYARMAT • RÁBAHÍDVÉG • RÁBAKECÖL • RÁBAPATONA • RÁBAPATY • RÁBAPORDÁNY • RÁBASEBES • RÁBASZENTANDRÁS • RÁBASZENTMIHÁLY • RÁBASZENTMIKLÓS • RÁBATAMÁSI • RÁBATÖTTÖS • RÁBCAKAPI • RÁCALMÁS • RÁCKERESZTÚR • RÁCKEVE • RÁD • RÁDFALVA • RÁDÓCKÖLKED • RADOSTYÁN • RAGÁLY • RAJKA

• RAKACA • RAKACASZEND • RAKAMAZ • RÁKÓCZIBÁNYA • RÁKÓCZIFALVA • RÁKÓCZIÚJFALU • RÁKSI • RAMOCSA • RAMOCSAHÁZA • RÁPOLT • RAPOSKA • RÁSONYSÁPBERENCS • RÁTKA • RÁTÓT • RAVAZD • RECSK • RÉDE • RÉDICS • REGÉC • REGENYE • REGÖLY • RÉM • REMETESZ L S • RÉPÁSHUTA • RÉPCELAK • RÉPCESZEMERE • RÉPCESZENTGYÖRGY • RÉPCEVIS • RESZNEK • RÉTALAP • RÉTKÖZBERENCS • RÉTSÁG • RÉVFÜLÖP • RÉVLEÁNYVÁR • REZI • RICSE • RIGÁCS • RIGYÁC • RIMÓC • RINYABESENY •

RINYAKOVÁCSI • RINYASZENTKIRÁLY • RINYAÚJLAK • RINYAÚJNÉP • ROHOD • ROMÁND • ROMHÁNY • ROMONYA • RÓZSAFA • ROZSÁLY • RÓZSASZENTMÁRTON • RÖJTÖKMUZSAJ • RÖNÖK • RÖSZKE • RUDABÁNYA • RUDOLFTELEP • RUM • RUZSA • SÁGÚJFALU • SÁGVÁR • SAJÓBÁBONY • SAJÓECSEG • SAJÓGALGÓC • SAJÓHÍDVÉG • SAJÓIVÁNKA • SAJÓKÁPOLNA • SAJÓKAZA • SAJÓKERESZTÚR • SAJÓLÁD • SAJÓLÁSZLÓFALVA • SAJÓMERCSE • SAJÓNÉMETI • SAJÓÖRÖS • SAJÓPÁLFALA • SAJÓPETRI • SAJÓPÜSPÖKI •

SAJÓSENYE • SAJÓSZENTPÉTER • SAJÓSZÖGED • SAJÓVÁMOS • SAJÓVELEZD • SAJTOSKÁL • SALFÖLD • SALGÓTARJÁN • SALKÖVESKÚT • SALOMVÁR • SÁLY • SÁMOD • SÁMSONHÁZA • SAND • SÁNDORFALVA • SÁNTOS • SÁP • SÁRÁND • SÁRAZSADÁNY • SÁRBOGÁRD • SÁREGRES • SÁRFIMIZDÓ • SÁRHIDA • SÁRISÁP • SARKAD • SARKADKERESZTÚR • SÁRKERESZTES • SÁRKERESZTÚR • SÁRKESZI • SÁRMELLÉK • SÁROK • SÁROSD • SÁROSPATAK • SÁRPILIS • SÁRRÉTUDVARI • SARRÓD • SÁRSZENTÁGOTA •

SÁRSZENTL RINC • SÁRSZENTMIHÁLY • SARUD • SÁRVÁR • SÁSD • SÁSKA • SÁTA • SÁTORALJAÚJHELY • SÁTORHELY • SÁVOLY • SÉ • SEGESD • SELYEB • SELLYE • SEMJÉN • SEMJÉNHÁZA • SÉNYE • SÉNY • SEREGÉLYES • SERÉNYFALVA • SÉRSEKSZ L S • SIKÁTOR • SIKLÓS • SIKLÓSBODONY • SIKLÓSNAGYFALU • SIMA • SIMASÁG • SIMONFA • SIMONTORNYA • SIÓAGÁRD • SIÓFOK • SIÓJUT • SIROK • SITKE • SOBOR • SOKORÓPÁTKA • SOLT • SOLTSZENTIMRE • SOLTVADKERT • SÓLY • SOLYMÁR • SOM • SOMBEREK •

SOMLÓJEN • SOMLÓSZ L S • SOMLÓVÁSÁRHELY • SOMLÓVECSE • SOMODOR • SOMOGYACSA • SOMOGYAPÁTI • SOMOGYARACS • SOMOGYASZALÓ • SOMOGYBABOD • SOMOGYBÜKKÖSD • SOMOGYCSICSÓ • SOMOGYDÖRÖCSKE • SOMOGYEGRES • SOMOGYFAJSZ • SOMOGYGESZTI • SOMOGYHÁRSÁGY • SOMOGYHATVAN • SOMOGYJÁD • SOMOGYMEGGYES • SOMOGYSÁMSON • SOMOGYSÁRD • SOMOGYSIMONYI • SOMOGYSZENTPÁL • SOMOGYSZIL • SOMOGYSZOB • SOMOGYTÚR • SOMOGYUDVARHELY •

SOMOGYVÁMOS • SOMOGYVÁR • SOMOGYVISZLÓ • SOMOGYZSITFA • SOMOSK ÚJFALU • SONKÁD • SOPONYA • SOPRON • SOPRONHORPÁCS • SOPRONKÖVESD • SOPRONNÉMETI • SORKIFALUD • SORKIKÁPOLNA • SORMÁS • SOROKPOLÁNY • SÓSHARTYÁN • SÓSKÚT • SÓSTÓFALVA • SÓSVERTIKE • SÓTONY • SÖJTÖR • SÖPTE • SÖRÉD • SUKORÓ • SUMONY • SÚR • SURD • SÜKÖSD • SÜLYSÁP • SÜMEG • SÜMEGCSEHI • SÜMEGPRÁGA • SÜTT • SZABADBATTYÁN • SZABADEGYHÁZA • SZABADHÍDVÉG

• SZABADI • SZABADKÍGYÓS • SZABADSZÁLLÁS • SZABADSZENTKIRÁLY • SZABÁS • SZABOLCS • SZABOLCSBÁKA • SZABOLCSVERESMART • SZADA • SZÁGY • SZAJK • SZAJLA • SZAJOL • SZAKÁCSI • SZAKADÁT • SZAKÁLD • SZAKÁLY • SZAKCS • SZAKMÁR • SZAKNYÉR • SZAKOLY • SZAKONY • SZAKONYFALU • SZÁKSZEND • SZALAF • SZALÁNTA • SZALAPA • SZALASZEND • SZALATNAK • SZÁLKA • SZALKSZENTMÁRTON • SZALMATERCS • SZALONNA • SZAMOSANGYALOS • SZAMOSBECS • SZAMOSKÉR •

SZAMOSSÁLYI • SZAMOSTATÁRFALVA • SZAMOSÚJLAK • SZAMOSSZEG • SZANDA • SZANK • SZÁNTÓD • SZANY • SZÁPÁR • SZAPORCA • SZÁR • SZÁRÁSZ • SZÁRAZD • SZÁRFÖLD • SZÁRLIGET • SZARVAS • SZARVASGEDE • SZARVASKEND • SZARVASK • SZÁSZBEREK • SZÁSZFA • SZÁSZVÁR • SZATMÁRCSEKE • SZÁTOK • SZATTA • SZATYMAZ • SZAVA • SZÁZHALOMBATTA • SZEBÉNY • SZÉCSÉNKE • SZÉCSÉNY • SZÉCSÉNYFELFALU • SZÉCSISZIGET • SZEDERKÉNY • SZEDRES • SZEGED • SZEGERD •

SZEGHALOM • SZEGI • SZEGILONG • SZEGVÁR • SZÉKELY • SZÉKELYSZABAR • SZÉKESFEHÉRVÁR • SZÉKKUTAS • SZEKSZÁRD • SZELESTE • SZELEVÉNY • SZELL • SZEMELY • SZEMENYE • SZEMERE • SZENDEHELY • SZENDR • SZENDR LÁD • SZENNA • SZENTA • SZENTANTALFA • SZENTBALÁZS • SZENTBÉKKÁLLA • SZENTBORBÁS • SZENTDÉNES • SZENTDOMONKOS • SZENTE • SZENTEGÁT • SZENTENDRE • SZENTES • SZENTGÁL • SZENTGÁLOSKÉR • SZENTGOTTHÁRD • SZENTGYÖRGYVÁR •

SZENTGYÖRGYVÖLGY • SZENTIMREFALVA • SZENTISTVÁN • SZENTISTVÁNBAKSA • SZENTJAKABFA • SZENTKATALIN • SZENTKIRÁLY • SZENTKIRÁLYSZABADJA • SZENTKOZMADOMBJA • SZENTLÁSZLÓ • SZENTLISZLÓ • SZENTL RINC • SZENTL RINCKÁTA • SZENTMARGITFALVA • SZENTMÁRTONKÁTA • SZENTPÉTERFA • SZENTPÉTERFÖLDE • SZENTPÉTERSZEG • SZENTPÉTERÚR • SZENYÉR • SZEPETNEK • SZERECSENY • SZEREMLE • SZERENCS • SZEREP • SZERGÉNY • SZIGETBECSE •

SZIGETCSÉP • SZIGETHALOM • SZIGETMONOSTOR • SZIGETSZENTMÁRTON • SZIGETSZENTMIKLÓS • SZIGETÚJFALU • SZIGETVÁR • SZIGLIGET • SZIHALOM • SZIJÁRTÓHÁZA • SZIKSZÓ • SZIL • SZILÁGY • SZILASPOGONY • SZILSÁRKÁNY • SZILVÁGY • SZILVÁS • SZILVÁSVÁRAD • SZILVÁSSZENTMÁRTON • SZIN • SZINPETRI • SZIRÁK • SZIRMABESENY • SZOB • SZOKOLYA • SZÓLÁD • SZOLNOK • SZOMBATHELY • SZOMÓD • SZOMOLYA • SZOMOR • SZORGALMATOS • SZOROSAD • SZ C • SZ CE •

SZ D • SZ DLIGET • SZÖGLIGET • SZ KE • SZ KÉD • SZ KEDENCS • SZ L SARDÓ • SZ L SGYÖRÖK • SZÖRÉNY • SZÚCS • SZUHA • SZUHAF • SZUHAKÁLLÓ • SZUHOGY • SZULIMÁN • SZULOK • SZURDOKPÜSPÖKI • SZ CSI • SZÜGY • SZ R • TAB • TABAJD • TABDI • TÁBORFALVA • TÁC • TAGYON • TAHITÓTFALU • TAKÁCSI • TÁKOS • TAKSONY • TAKTABÁJ • TAKTAHARKÁNY • TAKTAKENÉZ • TAKTASZADA • TALIÁNDÖRÖGD • TÁLLYA • TAMÁSI • TANAKAJD • TÁP • TÁPIÓBICSKE • TÁPIÓGYÖRGYE

• TÁPIÓSÁG • TÁPIÓSZECS • TÁPIÓSZELE • TÁPIÓSZENTMÁRTON • TÁPIÓSZ L S • TÁPLÁNSZENTKERESZT • TAPOLCA • TAPSONY • TÁPSZENTMIKLÓS • TAR • TARANY • TARCAL • TARD • TARDONA • TARDOS • TARHOS • TARJÁN • TARJÁNPUSZTA • TÁRKÁNY • TARNABOD • TARNALELESZ • TARNAMÉRA • TARNAÖRS • TARNASZENTMÁRIA • TARNASZENTMIKLÓS • TARNAZSADÁNY • TÁRNOK • TÁRNOKRÉTI • TARPA • TARRÓS • TÁSKA • TASS • TASZÁR • TÁT • TATA • TATABÁNYA • TATAHÁZA •

TATÁRSZENTGYÖRGY • TÁZLÁR • TÉGLÁS • TEKENYE • TÉKES • TEKLAFALU • TELEKES • TELEKGERENDÁS • TELEKI • TELKI • TELKIBÁNYA • TENGELIC • TENGERI • TENG D • TENK • TÉNY • TÉPE • TEREM • TERÉNY • TERESKE • TERESZTENYE • TERPES • TÉS • TÉSA • TÉSENFA • TÉSENY • TESKÁND • TÉT • TETÉTLEN • TEVEL • TIBOLDDARÓC • TIBORSZÁLLÁS • TIHANY • TIKOS • TILAJ • TIMÁR • TINNYE • TISZAADONY • TISZAALPÁR • TISZABÁBOLNA • TISZABECS • TISZABERCEL •

TISZABEZDÉD • TISZAB • TISZABURA • TISZACSÉCSE • TISZACSEGE • TISZACSERMELY • TISZADADA • TISZADERZS • TISZADOB • TISZADOROGMA • TISZAESZLÁR • TISZAFÖLDVÁR • TISZAFÜRED • TISZAGYENDA • TISZAGYULAHÁZA • TISZAIGAR • TISZAINOKA • TISZAJEN • TISZAKANYÁR • TISZAKARÁD • TISZAKÉCSKE • TISZAKERECSENY • TISZAKESZI • TISZAKÓRÓD • TISZAKÜRT • TISZALADÁNY • TISZALÖK • TISZALÚC • TISZAMOGYORÓS • TISZANAGYFALU • TISZANÁNA

• TISZAÖRS • TISZAPALKONYA • TISZAPÜSPÖKI • TISZARÁD • TISZAROFF • TISZASAS • TISZASÜLY • TISZASZALKA • TISZASZENTIMRE • TISZASZENTMÁRTON • TISZASZIGET • TISZASZ L S • TISZATARDOS • TISZATARJÁN • TISZATELEK • TISZATENY • TISZAUG • TISZAÚJVÁROS • TISZAVALK • TISZAVÁRKONY • TISZAVASVÁRI • TISZAVID • TISZTABEREK • TIVADAR • TÓALMÁS • TÓFALU • TÓFEJ • TÓF • TOKAJ • TOKOD • TOKODALTÁRÓ • TOKORCS • TOLCSVA • TOLD • TOLMÁCS •

TOLNA • TOLNANÉMEDI • TOMAJMONOSTORA • TOMOR • TOMPA • TOMPALÁDONY • TORDAS • TORMAFÖLDE • TORMÁS • TORMÁSLIGET • TORNABARAKONY • TORNAKÁPOLNA • TORNANÁDASKA • TORNASZENTANDRÁS • TORNASZENTJAKAB • TORNYISZENTMIKLÓS • TORNYOSNÉMETI • TORNYOSPÁLCA • TORONY • TORVAJ • TÓSZEG • TÓTKOMLÓS • TÓTSZENTGYÖRGY • TÓTSZENTMÁRTON • TÓTSZERDAHELY • TÓTÚJFALU • TÓTVÁZSONY • TÖK • TÖKÖL • TÖLTÉSTAVA • TÖMÖRD

• TÖMÖRKÉNY • TÖRÖKBÁLINT • TÖRÖKKOPPÁNY • TÖRÖKSZENTMIKLÓS • TÖRTEL • TÖTTÖS • TRIZS • TUNYOGMATOLCS • TURA • TÚRISTVÁNDI • TÚRKEVE • TÚRONY • TÚRRICSE • TUZSÉR • TÜRJE • TÜSKEVÁR • TYUKOD • UDVAR • UDVARI • UGOD • ÚJBAROK • ÚJCSANÁLOS • ÚJDOMBRÁD • ÚJFEHÉRTÓ • ÚJHARTYÁN • ÚJIRÁZ • ÚJIREG • ÚJKENÉZ • ÚJKÉR • ÚJKÍGYÓS • ÚJLENGYEL • ÚJLÉTA • ÚJL RINCFALVA • ÚJPETRE • ÚJRÓNAF • ÚJSOLT • ÚJSZALONTA • ÚJSZÁSZ •

ÚJSZENTIVÁN • ÚJSZENTMARGITA • ÚJSZILVÁS • ÚJTELEK • ÚJTIKOS • ÚJUDVAR • ÚJVÁRFALVA • UKK • UND • ÚNY • UPPONY • URA • URAIÚJFALU • ÚRHIDA • ÚRI • ÚRKÚT • USZKA • USZÓD • UZSA • ÜLLÉS • ÜLL • ÜRÖM • VÁC • VÁCDUKA • VÁCEGRES • VÁCHARTYÁN • VÁCKISÚJFALU • VÁCRÁTÓT • VÁCSZENTLÁSZLÓ • VADNA • VADOSFA • VÁG • VÁGÁSHUTA • VAJA • VAJDÁCSKA • VAJSZLÓ • VAJTA • VÁL • VALKÓ • VALKONYA • VÁLLAJ • VÁLLUS • VÁMOSATYA • VÁMOSCSALÁD •

VÁMOSGYÖRK • VÁMOSMIKOLA • VÁMOSOROSZI • VÁMOSPÉRCS • VÁMOSÚJFALU • VÁMOSSZABADI • VÁNCSOD • VANYARC • VANYOLA • VÁRAD • VÁRALJA • VARÁSZLÓ • VÁRASZÓ • VÁRBALOG • VARBÓ • VARBÓC • VÁRDA • VÁRDOMB • VÁRFÖLDE • VARGA • VÁRGESZTES • VÁRKESZ • VÁRONG • VÁROSFÖLD • VÁROSL D • VÁRPALOTA • VARSÁD • VARSÁNY • VÁRVÖLGY • VASAD • VASALJA • VÁSÁROSBÉC • VÁSÁROSDOMBÓ • VÁSÁROSFALU • VÁSÁROSMISKE •

VÁSÁROSNAMÉNY • VASASSZONYFA • VASBOLDOGASSZONY • VASEGERSZEG • VASHOSSZÚFALU • VASKERESZTES • VA S KÚ T • VA S M E GY E R • VASPÖR • VASSURÁNY • VASVÁR • VASZAR • VÁSZOLY • VASSZÉCSENY • VASSZENTMIHÁLY • VASSZILVÁGY • VÁT • VATTA • VÁZSNOK • VÉCS • VECSÉS • VÉGEGYHÁZA • VEJTI • VÉKÉNY • VEKERD • VELEM • VELEMÉR • VELENCE • VELÉNY • VÉMÉND • VÉNEK • VÉP • VEREB • VERESEGYHÁZ • VER CE • VERPELÉT • VERSEG • VERSEND •

VÉRTESACSA • VÉRTESBOGLÁR • VÉRTESKETHELY • VÉRTESSOMLÓ • VÉRTESTOLNA • VÉRTESSZ L S • VÉSE • VESZKÉNY • VESZPRÉM • VESZPRÉMFAJSZ • VESZPRÉMGALSA • VESZPRÉMVARSÁNY • VÉSZT • VEZSENY • VID • VIGÁNTPETEND • VILLÁNY • VILLÁNYKÖVESD • VILMÁNY • VILONYA • VILYVITÁNY • VINÁR • VINDORNYAFOK • VINDORNYALAK • VINDORNYASZ L S • VISEGRÁD • VISNYE • VISONTA • VISS • VISZ • VISZÁK • VISZLÓ • VISZNEK • VITNYÉD •

VÍZVÁR • VIZSLÁS • VIZSOLY • VOKÁNY • VONYARCVASHEGY • VÖCKÖND • VÖLCSEJ • VÖNÖCK • VÖRÖSTÓ • VÖRS • ZABAR • ZÁDOR • ZÁDORFALVA • ZAGYVARÉKAS • ZAGYVASZÁNTÓ • ZÁHONY • ZAJK • ZAJTA • ZÁKÁNY • ZÁKÁNYFALU • ZÁKÁNYSZÉK • ZALA • ZALAAPÁTI • ZALABAKSA • ZALABÉR • ZALABOLDOGFA • ZALACSÁNY • ZALACSÉB • ZALAEGERSZEG • ZALAERD D •

ZALAGYÖMÖR • ZALAHALÁP • ZALAHÁSHÁGY • ZALAIGRICE • ZALAISTVÁND • ZALAKAROS • ZALAKOMÁR • ZALAKÖVESKÚT • ZALALÖV • ZALAMEGGYES • ZALAMERENYE • ZALASÁRSZEG • Z A L A S Z A B A R • Z A L A S Z Á N TÓ • ZALASZEGVÁR • ZALASZENTBALÁZS • ZALASZENTGRÓT •

ZALASZENTGYÖRGY • ZALASZENTIVÁN • Z A L A S Z E N T J A K A B • ZALASZENTLÁSZLÓ • ZALASZENTL RINC • ZALASZENTMÁRTON • ZALASZENTMIHÁLY • ZALASZOMBATFA • ZALÁTA • ZALATÁRNOK • ZALAÚJLAK • ZALAVÁR • ZALAVÉG •

ZALKOD • ZAMÁRDI • ZÁMOLY • ZÁNKA • ZARÁNK • ZÁVOD • ZEBECKE • ZEBEGÉNY • ZEMPLÉNAGÁRD • ZENG VÁRKONY • ZICHYÚJFALU • ZICS • ZILIZ • ZIMÁNY • ZIRC • ZÓK • ZOMBA • ZUBOGY • ZSADÁNY •

ZSÁKA • ZSÁMBÉK • ZSÁMBOK • ZSANA • Z S A R O L Y Á N • ZSEBEHÁZA • ZSÉDENY • ZSELICKISFALUD • ZSELICKISLAK • ZSELICSZENTPÁL •

ZSENNYE • ZSIRA • ZSOMBÓ • ZSUJTA • ZSURK

ÚtmutatóTELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ

2016. DECEMBER

5

MINISZTERI KÖSZÖNTŐ

Tisztelt Polgármester Asszony!Tisztelt Polgármester Úr!

Lakókörnyezetünk színvonala életünk minőségének egyik legfontosabb – még ha

olykor figyelmen kívül is hagyott – feltétele. Otthonunk, valamint tágabb értelemben

vett épített és természeti környezetünk, az utca szépsége és korszerűsége nagymér-

tékben hozzájárul emberi létünk méltóságához. Másfél éves előkészület után tavaly

ebben a szellemben kezdődött meg az építészet és építésügy reformja. Az új szabá-

lyozás biztosítani hivatott a jövőben épülő új házak magas minőségét mind mérnöki,

mind művészi szempontból, ugyanakkor elgördítette a lakossági építkezések útjában fekvő bürokratikus akadályokat.

Az esztétikai minőség, a korszerűség és funkció fontosságát szem előtt tartó szemléletet azonban mind lakóházaink

építése, mind településeink fejlesztése során el kell sajátítanunk. Felelősek vagyunk azért, hogy régi és új épületeink

hozzájáruljanak településeink képének jobbá tételéhez, harmonikusan illeszkedjenek környezetük hagyományos épített és

természetes kincsei alkotta tájba. A településkép védelméről szóló, 2016. évi LXXIV. törvény egyik legfontosabb, gyakorlati

megvalósulást segítő eszköze a Településképi Arculati Kézikönyv, melynek megalkotásához nyújt hatékony segítséget

minden település számára ez az útmutató, bemutatva az Arculati Kézikönyv elkészítéséhez szükséges lépéseket,

feladatokat. Az útmutató a szépségében rejlő értékeket megőrző, erőforrásaival okosan gazdálkodó, innovációs lehető-

ségeit hatékonyan kihasználó településfejlesztéshez, település szépítéshez nyújt hathatós segítséget.

Munkájukhoz sok örömöt és kitartást kívánok. Bízom benne, hogy együttgondolkodásunk és közös erőfeszítéseink

eredményeként gyermekeink és unokáink életét sikerül szebbé, harmonikusabbá tenni.

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter

BEVEZETŐ

A Településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény a települések esztétikus lakókörnyezetének kialakítása, illetve védelme érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv bevezetésével hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására.

A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készül. Elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegretörően, és mindenki számára ért-hető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait.

A kézikönyv meghatározza a település településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönü-lő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, beépítési vázlatokat, egyúttal irányt mutat az építtetőknek.

Tekintettel arra, hogy az arculati kézikönyv egy ezidáig nem létező, újonnan bevezetett szabályozási műfaj, a rendelet-alkotást megelőzően elkészítettük négy magyarországi település kézikönyvének próbaverzióját. Az előkészítő és meg-alapozó munka tapasztalatai alapján készült jelen útmutató, ami mindenekelőtt a polgármesterek, a főépítészek, és a kézikönyvek kidolgozóinak munkáját hivatott segíteni.

Bízunk abban, hogy az útmutatóval megkönnyítjük mindazok munkáját, akik a kézikönyv kidolgozásának folyamatában részt vesznek és azon fáradoznak, hogy az magas színvonalon készülhessen el. Ennek érdekében a következőkben a kézi-könyv megvalósításának folyamatát lépésenként mutatjuk be. A kézikönyv kidolgozása során bármilyen kérdése felmerül,

kérjük, forduljon a Miniszterelnökséghez ([email protected]) és megyei állami főépítészéhez bizalommal!

Miniszterelnökség

Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

TARTALOMJEGYZÉK

1. Előkészítő lépések

1.1. Készítésben együttműködő partnerek

1.2. Meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtés

1.3. A település megismerése

2. A kézikönyv tartalmi összeállítása

2.1. Tartalmi követelmények

2.2. A település bemutatása

2.3. Örökségünk, értékvizsgálat

2.4. Lehatárolás

2.5. Ajánlások

2.6. Jó példák

2.7. Beépítési vázlatok

3. A kézikönyv technikai összeállítása

3.1. Fényképek készítése a településen

3.2. Szövegek írása

3.3. A Lechner Tudásközpont közreműködése

3.4. Ábrák kiválasztása és rendszerezése az építészeti útmutatóhoz

4. A kézikönyv egyeztetése

4.1. Egyeztetési szabályok

4.2. A kézikönyv véglegesítése

4.3. A kézikönyv közzététele

5. Összefoglalás

5.1. Erőforrások

5.2. A vonatkozó jogszabályok

11

11

12

14

16

16

18

20

22

24

26

28

30

30

32

34

36

38

38

42

42

46

46

48

10

NEMZETI ÉPÍTÉSZETPOLITIKA

A Nemzeti Építészetpolitika több, mint 15 év után elkészült a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságán és 2015. októberében került átadásra. A magyar építészet és építésügy jövőjét, jellemző irányelveit összefoglaló kiadvány megadja a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. A kötet feladata, hogy bemutassa a minőségi épített környezet megte-remtése mellett, hogyan lehet hatékonyabb a lakosság szolgálata, valamint kevesebb a bürokrácia és az építéssel járó adminisztratív terhek. Mindez megalapozza a települések értékeit védő és kiteljesítő új szemléletet hozó jogszabályi változásokat, melynek része a Településképi Arculati Kézikönyv is.

11

1ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK

1.1. Készítésben együttműködő partnerekA kézikönyv készítését települési (állandó, megbízott, vagy erre a feladat elvégzésére időlegesen megbízott) főépítész irányítja. A kézikönyv megalapozása széles körű társadalmi bevonással történik.

polgármester, választott képviselők

helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták

építészek, településtervezők, bevont szakemberek

polgármesteri hivatal munkatársai

Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Lechner Tudásközpont

főépítész

munkaerőidő eszközigényekpolgármesterfőépítész

7 nap –Erőforrásoka megvalósításhoz:

12

ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK

1.2. Meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtésFontos, hogy a kézikönyv készítésének folyamatát széleskörű helyi támogatás övezze. A Kézikönyv hosszú távon jelen-

tősen befolyásolja a település életét, ezért készítésébe be kell vonni a lakosságot, a helyi civil szervezeteket, lokálpat-

riótákat, hogy érdemi módon beleszólhassanak a lakóhelyük jövőjébe, alakításába. A lakosság bevonásának módját, és

a társadalmasítás résztvevőit az országos jogszabályok alapján kidolgozott helyi partnerségi szabályok tartalmazzák.

A társadalmasítás résztvevői:• lakosság• érdekképviseleti, civil és gazdálkodó

szervezetek• vallási közösségek

Meghirdetés módjai:• közterületen elhelyezett

hirdetőfelület• helyi lap• önkormányzati honlap• lakossági fórum

Adatok összegyűjtése:• adatszolgáltatási kérelem• workshopok, munkacsoporti ülések• kérdőív, előkészített sablonba

szerkesztett vélemények,• fórumok, beszélgetés a helyi lakosok-

kal, szervezetekkel, döntéshozókkal,

közmeghallgatások

Adatok kezelése:• adatok, javaslatok rendszerezése,

feldolgozása, értékelése• összefoglaló értékelés nyilvánossá

tétele

munkaerőidő eszközigényekErőforrások

a megvalósításhoz:plakát

média

főépítész

szakember

21 nap

13

Jogszabályi háttér

Az Tvtv. 5. § (3) bekezdése alapján a részletszabályokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:

29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával,

a 29/A. § és az e fejezetben meghatározott határidők figyelembe-

vételével – az egyeztetési eljárást megelőzően dönt a partnersé-

gi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza:

a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,

b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának

módját és határidejét, továbbá nyilvántartásának módját,

c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolá-

sának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,

d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök,

kézikönyv és településképi rendelet nyilvánosságát biztosító in-

tézkedéseket.

43/A. § (1) Az új kézikönyv … készítése, valamint módosítása során

a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)-(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A polgármester

a) a kézikönyv … elkészítésének, módosításának megkezdéséről

a társadalmi bevonás keretében a 29/A. § (1) bekezdése és a 29/A.

§ (4) bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket,

b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azon

államigazgatási szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézi-

könyv kidolgozásához.

(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigaz-

gatási szerv teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási

témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra

biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.

(4) A partner a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint

javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat.

(5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek

figyelembevételével, az önkormányzati főépítész közreműködé-

sével készül.

29/A. § (1) A polgármester … a kézikönyv … tekintetében a társadal-

mi bevonás keretében a (3) bekezdés szerint, az önkormányzati

rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen és mó-

don tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató), de legalább

a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

b) helyi lapban,

c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és

d) lakossági fórumon.

(3) A … a kézikönyv és a településképi rendelet készítésénél, módo-

sításánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt minimális tájékoztatási

forma a következő:

a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézi-

könyv … készítésénél, módosításánál, … teljes körűen, … kell tel-

jesíteni

(4) A … kézikönyv … készítéséről vagy módosításáról a partnerek

az előzetes tájékoztatóval … kapcsolatos javaslatokat, észrevé-

teleket az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési

szabályai szerint teszik meg, de

a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzően

legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés

szerint a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jelení-

teni,

b) az észrevételeket, javaslatokat

ba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számí-

tott 8 napon belül - kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt

állapít meg - , … lehet papíralapon vagy elektronikusan megtenni.

14

ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK

1.3. A település megismerése

A Kézikönyv kidolgozásához elengedhetetlen, hogy pontos és reális képet kapjunk a településünk településképet meghatá-

rozó adottságairól. Az átfogó helyismeret a jó Kézikönyv kidolgozásának alapja.

• gyűjtsük össze a forrásdokumentumokat, az adatszolgáltatásokat• többször is járjuk be a települést• beszélgessünk a helyi lakosokkal, hallgassuk meg tapasztalataikat

Szintetizáljuk az összegyűjtött, és a helyismeretből következő információkat a településkép-védelem szempontrendszere

szerint, annak érdekében, hogy a Kézikönyv minél teljesebb legyen.

Az összegyűjtött ismeretanyagra alapvetően a Kézikönyv 2. és 4. fejezeteinek a kidolgozásához lesz szükség.

A település megismerésénél fontos:• minél több időt töltsünk el a település bejárásával• az objektív tényeket, adatokat jegyezzük fel• a forrásokból a lényegi információkat használjuk fel• látogassunk el a közösségi helyekre, eseményekre


a megvalósításhoz:gépkocsi

média

főépítész

munkatársak

3-8 nap

15

Próba kézikönyvek

A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű fotó készült.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

Bujnovszky Tamás fotói – Csomád

1100 db

900 db

840 db

650 db

elkészített fotók összesen




16

Csomád, Budakalász és Hódmezővásárhely Településképi Arculati kézikönyveinek borítói

2KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.1. Tartalmi követelmények

A kézikönyv a település teljes közigazgatási területére készül.

A kézikönyvnek legalább az alábbi fejezeteket tartalmaznia kell, a beépítési vázlatok kivételével.

1. Bevezetés, köszöntő2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi

jellemzők4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és

településkarakter bemutatásával5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója –

utcák, terek, közparkok, közkertek6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés),

kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések 8. Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom)



17

Jogszabályi háttér

A Kézikönyvvel kapcsolatos alapkövetelményeket a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény határozza meg:

4. § (1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

(2) A kézikönyv a - települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és

minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati

jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez

illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

(3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

5. § (1) A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település

által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével készül.

(2) A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatás-

körében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére,

egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon - a

széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

A Kézikönyv tartalmi követelményeivel kapcsolatos szabályokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet V. Fejezete és 12. mel-léklete tartalmazza:

21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el.

(2) A kézikönyv - a 21/A. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel - a település teljes közigazgatási területére készül.

(3) A kézikönyvben - a településképi követelmények megalapozására - meg kell határozni a település településkaraktert meghatáro-

zó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati

jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő

építészeti elemeket.

(4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül és legalább a 12. mellékletben meghatározott fejezeteket

tartalmazza azzal, hogy a beépítési vázlat nem kötelező.

(5) A beépítési vázlat tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, a 7. mellékletben meghatározott

beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók.

(6) A kézikönyv szerkeszthető - e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyil-

vántartásra alkalmas - digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

18

A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

2.2. A település bemutatása

A fejezetben a település története, és a településszerkezeti fejlődésének ismertetése mellett a kialakult adottságait általá-

nosan jellemezzük, leírjuk és bemutatjuk:• a települési környezet vizuális megjelenést meghatározó kulturális, társadalmi (a hely, a hagyomány), léptékbeli, formai,

anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus és üzenet) jellemzőket;• a település épített és táji környezetének vizuális megjelenését;• az épített és táji környezet általános településképi jellemzőit (a településszerkezet, jellegzetes épülettípus, tömegformá-

lás, homlokzati kialakítás, anyaghasználat, a táj alkotó elemei, a tájtípus, a település megjelenése a tájban, művelési mód,

növényzet és természetes környezet);

Az általános jellemzők meghatározásánál fontos, hogy szöveges és rajzi formában egyaránt rögzíthető jellemzőket ismertessünk.

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 2. fejezetéből

19

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 2. fejezetéből

Próba kézikönyvek – 2. Település bemutatása fejezet

A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.


BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

6500 karakter 3 db

4 db

4 db

3 db

7300 karakter

2400 karakter

3000 karakter

rész szövege bekerült fotók

bekerült fotók

bekerült fotók

bekerült fotók

rész szövege

rész szövege

rész szövege

20


2.3. Örökségünk, értékvizsgálatTELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI, TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TELEPÜLÉSKÉPI JELLEMZŐK

A fejezetben a településképi szempontból meghatározó, építészeti, műemléki, táji és természeti értékeket, illetve telepü-

lésképi jellemzőket ismertetjük, a rendelkezésre álló értékleltárok felhasználásával.

Értékek lehetnek például:• műemlékek• helyi építészeti örökség elemei• helyi védelem alatt álló területek, épületek,

egyéb elemek• helyi jelentőségű egyéb településképi értékek

(közintézmény, fasor, közpark, szobor stb.)

Az értékek gyűjtésénél és feldolgozásánál fontos, hogy:• az örökségvédelmi hatástanulmányt, értékleltárt, megalapozó vizsgálatot ismerjük meg és határozzuk meg a település-

képi szempontból meghatározó elemeket• a társadalmasítás során beérkezett értékjavaslatokat használjuk fel• minden olyan dolgot jegyezzünk fel, amire a helyi lakosok büszkék• az értékek közül a településképet meghatározó jellegzetességeket ismerjük meg• hasznos lehet érték-kategóriák meghatározása• az értékeket térképen is javasolt jelölni.

Fontos, hogy a Kézikönyv ezen fejezetében csak a legmeghatározóbb értékeket mutassuk be. A fejezetnek alkalmasnak

kell lennie a helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett (vagy védelemre javasolt) területre és elemre vonatkozóan a

településképi követelmények meghatározásának megalapozására.

21

Próba kézikönyvek – 3. Örökségünk fejezet



BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

Részlet Hódmezővásáhely Településképi Arculati Kézikönyv 3. fejezetéből

rész szövege bekerült fotók bekerült értékek

bekerült fotók bekerült értékek



rész szövege

rész szövege

rész szövege7 db

12 db

8 db

41 db

13 db

12 db

7 db

39 + 34 db

2400 karakter

15000 karakter

3800 karakter

3300 karakter

22


2.4. LehatárolásTELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, A TELEPÜLÉSKÉP, ARCULATI

JELLEMZŐK ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER BEMUTATÁSÁVAL

A fejezetben le kell határolnunk a településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területeket. Fő szabály, hogy

egy településen több településképi szempontból meghatározó terület is kijelölhető, a kijelölés mellett a településképi, az

arculati és településkaraktert meghatározó jellemzőket is be kell mutatni, az adott épített és a természeti környezet tekin-

tetében releváns témakörök szerint• a természetes környezet,• a település megjelenése a tájban,• a településszerkezet,• a jellegzetes épülettípus,• a tömegformálás,• a homlokzati kialakítás,• az anyaghasználat,• növényzet.

A helyi eltérő karakterű területek meghatározásánál lényeges, hogy:• a lehatárolást minden esetben pontosan kell megtenni, javasolt az egyes területek elnevezése;• egy településképi szempontból meghatározó területet alapvetően a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építé-

szeti arculat, település- vagy tájkarakter határoz meg;• ne vesszünk el a részletekben, az apró különbségeket ne vegyük figyelembe a munka során;• a túl sokfelé tördelt lehatárolás nehezíti a megértést és az átláthatóságot (településmérettől függően célszerű legfeljebb

5-10 területegység kijelölése);• az eltérő karakterű területek nem azonosak a helyi építési szabályzatban meghatározott övezeti rendszerrel, közvetlen

összefüggést ne keressünk!

A településképi szempontból meg-határozó területeket ábrázoló térkép megszerkesztéséhez szükséges anyagok:• alaptérkép a lehatárolások bemuta-

tásához• a beazonosításhoz szükséges utcák

megnevezése, egyéb tájékozódást se-

gítő elemek jelölése• a lehatárolások digitális feldolgozá-

sa a Kézikönyv szerkesztéséhez és az

egyeztetéshez

23

Részlet Budakalász Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezetéből

Próba kézikönyvek – 4. Eltérő karakterű településrészek fejezet

A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és térkép készült.


BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

rész szövege bekerült fotók

bekerült fotók

bekerült fotók

bekerült fotók

rész szövege

rész szövege

rész szövege egységek térképek

egységek térképek



3 db 1 db

4 db 1 db

10 db 1 db

8 db 2 db

5 db

5 db

8 db

6 db

4200 karakter

3800 karakter

7500 karakter

9100 karakter

24


2.5. AjánlásokA TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK, ÉPÍTÉSZETI ÉS KÖZTERÜLETEK

TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA

Ebben a fejezetben a településképi illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtjük össze, a településkép minőségi formálására

vonatkozó ajánlásokkal.

Az építészeti útmutató és a közterületek településképi útmutatója az előző fejezetekben meghatározott területi lehatáro-

lások szerint útmutatók formájában „bontják ki” többek között a településképi és arculati jellemzőket. Az építészeti útmu-

tatókban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtjük össze a településképi követelmények meghatározásához,

alátámasztásához, ezek:• védelemhez kapcsolódó településképi követelmények• területi építészeti követelmények• egyedi építészeti követelmények

• reklámhordozókra és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények• sajátos építményfajták elhelyezésével kapcsolatos követelmények.

Az útmutatók alkalmasak arra, hogy a pozitív példák mellett negatív példákat is rögzítsenek, sematikus ábrák segítségével.

Az építészeti útmutató témakörei :• magassági arányok• alkalmazandó tetőhajlásszög• lehetséges tetőforma• megfelelő telepítés• terepalakítási módok• épületek szinezése

• kerítések kialakítása• tömegformálás• anyaghasználat• térfal• 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet javasolt 12. mellékletében meghatározott

egyéb tartalmi elemek

25

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 5. Építészeti útmutató fejezetéből

Próba kézikönyvek – 5. Építészeti útmutató fejezet – első rész

A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és ábra készült.


BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD rész fotói

rész fotói

rész fotói

rész fotói39 db (107 db összesen)

27 db (80 db összesen)


17 db (43 db összesen)útmutató ábrái

útmutató ábrái

útmutató ábrái

útmutató ábrái

3 db

4 db

4 db

3 db6500 karakter

7300 karakter

2400 karakter

3000 karakter

rész szövege

rész szövege

rész szövege

rész szövege

26

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 6. Jó példák fejezetéből


2.6. Jó példákÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK (AJTÓK, ABLAKOK, TORNÁCOK, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK, HOMLOKZATKÉPZÉS), KERÍTÉSEK,

KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA, SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK

A jó példák fejezetek szemléletformáló jellegűek, az előző fejezetekben meghatározott területi lehatárolások szerint jó

példákat mutatnak be, nagyobb részben fotókkal, és azok rövid szöveges meghatározásával.

Fontos, hogy csak jó példákat mutassunk be, mert amennyiben felismerhető, beazonosítható módon rossz példák is sze-

repelnek, úgy az hátrányosan érintheti az adott ingatlan tulajdonosát.

27

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 6. Jó példák fejezetéből

Próba kézikönyvek – 6. Jó példák fejezet - első rész



BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

6000 karakter 70 db

40 db

35 db

28 db

10500 karakter

7500 karakter

5000 karakter

rész szövege rész fotói

rész fotói

rész fotói

rész fotói

rész szövege

rész szövege

rész szövege

28

Tóth Zsuzsanna, építész; Horváth 18 Csaba, építész; Hoffman Tamás, építész - Human scale - madártávlati kép a Csingeri út felől


2.7. Beépítési vázlatokNEM KÖTELEZŐ TARTALOM

A beépítési vázlatok c. fejezet a Kézikönyv nem kötelezően kidolgozandó eleme. A fejezet olyan területekre vonatkozó

beépítési vázlatokat tartalmaz, amely területek beépítése településképi szempontból különleges figyelmet igényel.

30

A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

3.1. Fényképek készítése a településen

Az Arculati Kézikönyv közérthetőségét erősíti, ha az írásos és rajzos anyagok mellett a mondanivalónkat sok fotóval

egészítjük ki. A kézikönyv fejezeteihez illeszkedő képeket használjunk.

Amit mindenképp fotózunk:• építészeti és egyéb értékek• egyedi épületek, építmények• követendő kortárs épületek• utcaképek, utcák, terek• kerítések• kertek• tornácok, előtetők, erkélyek• ajtók, ablakok• homlokzatképzések• hirdetések, reklámtáblák, egyéb műszaki

berendezések• növények• egyéb részletek

Javaslatok a település fotózásához:• megtervezett útvonal szerint haladjunk, legyenek előre rögzített fotózandó objektumok a célállomások között;• csak jó példákat fotózzunk, igyekezzünk megtalálni a szép részeket és részleteket;• úgy készítsük a képeket, hogy könnyen be tudjuk azonosítani a felvétel helyét;• minden eltérő karakterű településrészen készítsünk felvételeket;• lehetőleg többen menjünk, mert mindenki más értékes dolgokat vesz észre;• minél több képet készítsünk, hogy tudjunk miből válogatni;• készítsünk álló és fekvő képeket is, hogy megkönnyítsük a szerkesztést;• lehetőség szerint jó minőségű kamerákat használjunk;• csak olyan képeket használjunk fel, amelyiknek be tudjuk azonosítani a készítőjét;• készíthetünk éjszakai felvételeket is, de a fotók túlnyomó része ideális nappali fénynél készüljön.

3


a megvalósításhoz:min. 1 db fényképezőgépfotós(ok)1-5 nap

31

Fényképek a négy Településképi Arculati Kézikönyv pilot verziójából

Próba kézikönyvek – Teljes kiadvány fényképei



BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

1100 db 39+34 db

7 db

12 db

13 db

900 db

840 db

650 db

készített fotók bekerült fotók

bekerült fotók

bekerült fotók

bekerült fotók

készített fotók

készített fotók

készített fotók

32


3.2. Szövegek írása

A település megismerése, értékeinek feltárása, az eltérő karakterek meghatározása és a fotózás után a következő lépés az ezekhez kapcsolódó összefoglaló, rövid szövegek megírása. Tartsuk szem előtt, hogy a kézikönyv nem csak szakembe-reknek készül, így törekedjünk a közérthetőségre. A lényegre koncentrálva, tömören fogalmazzuk meg az adott témakörök szövegeit.

Település bemutatása fejezet• rövid összefoglaló a településről, a település történetéről• általános településkép: a település épített és természeti környezet vizuális megjelenéséről• általános településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összességeÖrökségünk című fejezet• a meghatározó helyi műemléki értékek, a helyi lakosok által megnevezett értékek kiemelésével

( jellemzően az értékleltárból vagy az MV-ból ezen szempontok szerint kiemelt elemeket tartalmazza )Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása című fejezet• Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolásának leírása (jelleg-

zetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó eltérő karakterű területek térképi lehatárolása, a lehatárolás szempontjai: a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat, a növényzet)

• A lehatárolt területekre, a településképi követelmények meghatározásához: a településkép szöveges bemutatása, arculati jellemzők szöveges bemutatása, településkarakter szöveges bemutatása (az adott épített és a természeti környezet településképi jellemzői)

A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások, útmutatók fejezet – A településképi követel-mények megalapozására:

• építészeti útmutató• közterületek településképi útmutatója - utcák, terek, közparkok, közkertek.Jó példák bemutatása fejezetek – A településképi követelmények megalapozására:• épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés),

kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása• sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések.Beépítési vázlat fejezet• A településképi szempontból különleges figyelmet igénylő területekre vonatkozó beépítési vázlat rö-

vid összefoglaló leírása, egyértelmű szöveges iránymutatás az építtetők számára.


a megvalósításhoz:összegyűjtött anyagokfőépítész

munkatársak2-5 nap

33

Részlet Piliscsaba Településképi Arculati Kézikönyv 6. Mai példák fejezetéből

Minta kézikönyvek – Teljes kiadvány szövegei

A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbimennyiségű szöveg készült.


BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD teljes szöveg

teljes szöveg

teljes szöveg

teljes szöveg

42400 karakter

75500 karakter

85000 karakter

71000 karakter

34


3.3. Tartalmak átadása a Lechner Tudásközpontnak

2017. második felétől a Miniszterelnökség háttérintézményén, a Lechner Tudásközponton keresztül további hathatós

segítséget nyújt a kézikönyvek elkészítéséhez. A kézikönyv tartalmi összeállítása után az összeszedett és elkészült

nyersanyagokat a Lechner Tudásközpontnak lehet majd megküldeni a végső formátumba szerkesztéshez. Az anyagokat

a kézikönyv fejezeteinek megfelelően rendszerezve, mappákba rendezve digitálisan küldjük meg.

A használható fájlformátumok: jpeg, word, pdf, dwg, dxf

szövegek, leírások

fotók

Lechner Tudásközpont

térképek, Nonprofit Kft.

lehatárolások


a megvalósításhoz:rendezett anyagok átadvaLechner Tudásközpont

munkatársak

14-21 nap

35

Részlet a Lechner Tudásközpont webes felületéről

Lechner Tudásközpont – Teljes kiadvány szerkesztése

A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészet- és építésügyi politikáját támogató, valamint szakinformatikai feladatokat ellátó szakmai szervezete. Elsődleges küldetése az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság háttérintézeti és szakinformatikai feladatainak ellátása, amely mellett hangsúlyt kapnak az építészeti és a mérnöki feladatok, a vizuális kultúra terjesztése, a tudásmegosztás is. Számos feladata jogszabályban meghatározott és az ille-tékes minisztériumi szakterület szakmai feladataihoz kapcsolódik.

webes felület: http://lechnerkozpont.hu/

36


3.4. Ábrák kiválasztása és rendszerezése az építészeti útmutatóhozHa már összeszedtük a különböző területekre vonatkozó illeszkedési javaslatainkat, akkor nincs más dolgunk, mint a Lech-

ner Tudásközpont online felületén kiválasztani az útmutatásoknak megfelelő ábrákat. Amennyiben nincs a honlapon olyan

ábra, ami a kézikönyvbe szükséges, az ábra pontos leírásával igényelhetünk egy újat, melyet az Lechner Tudásközpont

munkatársai elkészítenek.

Az összes ábra kiválasztását, rendszerezését és az azokat magyarázó rövid szövegek megírását követően az online felüle-

ten keresztül eljuttatott tartalmakat a Lechner Tudásközpontszerkesztői kérés esetén a kézikönyvbe illesztik.

Ez a szakmai támogatás várhatóan 2017. második felétől lesz ingyenesen elérhető.


a megvalósításhoz:Lechner Tudásközpont

web

főépítész5-10 nap

37

Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 5. Építészeti útmutató fejezetéből

Minta kézikönyvek – 5. Építészeti útmutató fejezet – első rész

A rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és ábra készült.


BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

rész szövege

rész szövege

rész szövege

rész szövege rész fotói

rész fotói

rész fotói

rész fotói39 db (107 db összesen)



17 db (43 db összesen)útmutató ábrái

útmutató ábrái

útmutató ábrái

útmutató ábrái

3 db

4 db

4 db

3 db

3000 karakter

2400 karakter

7300 karakter

6500 karakter

38

A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE

4.1. Egyeztetési szabályok

A kézikönyvek egyeztetésének főbb ismeretei:• a partnerségi egyeztetés új szabályai• az egyeztetési szakaszok

A partnerségi egyeztetés fő szabályai:• a partnerségi egyeztetés helyi szabályai szerint történik, rendeletben meghatározott keretszabályok szerint• társadalmi bevonás keretében előzetes tájékoztató, legalább

˚ közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

˚ helyi lapban, ha van ilyen

˚ önkormányzati honlapon, és

˚ lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni)

• az elkészült kézikönyv partnerségi véleményezése, legalább

˚ közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

˚ helyi lapban, ha van ilyen

˚ önkormányzati honlapon, és

˚ lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezeteta hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni)

• a partnerek az előzetes tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket a helyi part-nerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg az észrevételeket, javaslatokat a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon belül papíralapon vagy elektronikusan.

4

39

Az egyeztetési szakaszok:• tájékoztatás a kézikönyv készítéséről, adatszolgáltatási kérelem

˚ partnerségi vélemények, javaslatok

˚ LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: adatszolgáltatás 21 napon belül

• az elkészült kézikönyv egyeztetése

˚ partnerségi véleményezés a széleskörű nyilvánosság biztosításával, partnerségi szabályok szerint

˚ LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Média- és Hírközlési Ható-sága, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóság 21 napon belül

• az elfogadás előtt a vélemények és a kézikönyv tervezetében tett módosítások ismertetése a képviselő-testülettel,• elfogadás• közzététel, az elfogadást követő 15 napon belül, rövid közérthető összefoglaló kíséretében:

˚ elérhetővé teszi: az önkormányzati honlapon hirdetményben és az önkormányzati hivatalban nyomtatásban,

˚ megküldi: hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt a Lech-ner Tudásközpontba, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi osztályának, vagy

˚ a megküldés helyett: szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt, mint elektronikus úton hitelesí-tett dokumentumot elérhetővé teszi.

• ellenőrzés: jogszabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hiánya (az állami főépí-tészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal)• monitorozás:

˚ az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felület,

˚ a főépítész évente egy alkalommal a beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.

A véleményeztetés, egyúttal a népszerűsítés hatékony eszközeként, a Kézikönyv tartalmából kiállítást rendezhetünk, előadást tarthatunk.


a megvalósításhoz:előadás anyagkiállítás anyag

főépítészLechner Tudásközpontmunkatársak

21 nap

40

Jogszabályi háttér – részletek

Az elkészült Kézikönyv véleményeztetésére vonatkozó előírásokat a Tvtv. 5. § (2)-(3) bekezdése alapján, a 314/2012 (XI.

8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:

21. A partnerségi egyeztetés

29. § Az önkormányzat - a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a 29/A. § és az e

fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével - az egyeztetési eljárást

megelőzően dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során megha-

tározza:

a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,

b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának módját és határ-

idejét, továbbá nyilvántartásának módját,

c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolásának módját,

a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,

d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök, kézikönyv és

településképi rendelet nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.

29/A. § (1) A …. a kézikönyv …. tekintetében a társadalmi bevonás keretében a

(3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabá-

lyai szerinti helyen és módon tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató),

de legalább


b) helyi lapban,


d) lakossági fórumon.

(2) A polgármester az elkészült …. kézikönyv …. tekintetében - a széleskörű nyilvá-

nosság biztosításával - partnerségi véleményezésre bocsátja a (3) bekezdés sze-

rint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen

és módon (munkaközi tájékoztató), de legalább


b) helyi lapban,


d) lakossági fórumon ismerteti annak tartalmát.

(3) A …. kézikönyv …. készítésénél, módosításánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt

minimális tájékoztatási forma a következő:

a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézikönyv…. készítésé-

nél, módosításánál, …. teljes körűen,

b) a (2) bekezdésben foglalt követelményeket....

be) kézikönyv…. készítésénél, módosításánál teljes körűen kell teljesíteni.

(4) A ….. a kézikönyv … készítéséről vagy módosításáról a partnerek az előzetes

tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket

az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerint

teszik meg, de

a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzően legalább 8 nap-

pal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés szerint a hirdetőfelületen, helyi

lapban, honlapon meg kell jeleníteni,

b) az észrevételeket, javaslatokat

ba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon

belül - kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt állapít meg -,

bb) ha a (3) bekezdés szerint nincs lakossági fórum, a (2) bekezdés a) vagy c) pontja

szerinti közzétételtől számított 8 napon belül lehet papír alapon vagy elektroni-

kusan megtenni.

31/A. A településképi arculati kézikönyv és a településképi

rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfoga-

dásának szabályai

43/A. § (1) Az új kézikönyv és településképi rendelet készítése, valamint módosítá-

sa során a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)-(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A polgármester

a) a kézikönyv és településképi rendelet elkészítésének, módosításának megkez-

déséről a társadalmi bevonás keretében a 29/A. § (1) bekezdése és a 29/A. § (4)

41

bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket,

b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azon államigazgatási

szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához.

(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti

a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezett-

ségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.

(4) A partner a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint javaslatokat, észre-

vételeket tehet, véleményt nyilváníthat.

(5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével,

az önkormányzati főépítész közreműködésével készül.

(6) A polgármester az elkészült

a) kézikönyvet és településképi rendeletet vagy ezek módosítását - a széleskörű

nyilvánosság biztosításával - partnerségi véleményezésre bocsátja a 29/A. § (2)

bekezdése és (4) bekezdés a) pontja szerint,

b) a kézikönyvet véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, a Nem-

zeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető

Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak,

c) a településképi rendeletet véleményezésre megküldi az állami főépítészi hatás-

körében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hír-

közlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek

és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak.

(7) A (6) bekezdés szerint megküldött tervezetet a (6) bekezdésben meghatározott

szervek 21 napon belül véleményezik. A partnerségi véleményezésre a 29/A. § (4)

bekezdés b) pont ba) alpontja az irányadó.

(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett

véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés

esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv ter-

vezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.

(9) A (2) és (6) bekezdések szerinti államigazgatási szervekkel történő egyeztetés a

Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen történik. A

polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet digitális egyez-

tetési felületre történő feltöltéséről. A feltöltésre kerülő szöveges dokumentumo-

kat pdf vagy odt formátumban, a térképi munkarészeket pdf formátumban kell

biztosítani. A digitális egyeztetési felületen keresztül biztosítani kell legalább a ké-

zikönyv és a településképi rendelet elérhetőségét, véleményezését és a kidolgozá-

sért felelős szerv számára a vélemények elérését.

(10) A véleményezésre jogosult szervek véleményének digitális egyeztető felületre

történő feltöltéséről a véleményező szerv gondoskodik, a feltöltésre kerülő szöve-

ges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban kell biztosítani.

43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet,

illetve ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

a) rövid közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi:

aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben és

ab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, és

b) megküldi hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadás-

ról szóló jegyzőkönyvvel együtt

ba) a Lechner Tudásközpontba,

bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,

bc) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építés-

ügyi osztályának, vagy

c) a megküldés helyett szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel

együtt mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont

ba)-bc) alpontja szerinti szerveknek.

(2) Ha

a) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jog-

szabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészí-

tés hiányát észleli, vagy

b) a kormányhivatal járási hivatala jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul

kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű

tájékoztatása mellett - a döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi fel-

ügyeleti eljárás lefolytatását.

(3) A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet monitoro-

zása érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felületet működ-

tetéséről.

(4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett véle-

ményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.

42


4.2. A kézikönyv véglegesítése

A véleményeztetés során beérkezett javaslatok alapján amennyiben az szükségessé válik, átdolgozzuk a Kézikönyvet.

A véglegesített kézikönyvet a beérkezett és feldolgozott véleményekkel együtt ismertetjük a települési önkormányzat kép-

viselő-testületével, egyetértés esetén a Kézikönyvet a képviselő-testület normatív határozat mellékleteként fogadja el.


a megvalósításhoz:–képviselő testület tagjai5-10 nap

43

Piliscsaba, partnerségi program - előadás


A véglegesített Kézikönyv elfogadására vonatkozó előírásokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet V-VI. fejezete tartalmazza:

„43/A §(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, az el nem fogadott

véleményeket és azok indokolását, egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv

tervezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.”

„21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el.”

44


4.3. A kézikönyv közzététele

A kézikönyv közzététele az önkormányzat (polgármester) feladata.

Főépítészként fontos feladat, hogy az elfogadott kézikönyvet minél több emberrel - a jelenleg is a településen élőkkel, és az ide költözni vágyókkal is – megismertessük.

Biztosítsuk, hogy a kézikönyv folyamatosan elérhető legyen digitális és nyomtatott formátumban is az érdeklődők számá-ra, mind a polgármesteri hivatalban, mind az első fokú építésügyi hatóságnál.

Közzététel, kézikönyvek elérhetősége:• az önkormányzati honlapon hirdetményben• az önkormányzati hivatalban nyomtatásban• Településkép Arculati Kézikönyv online felületén• helyi közintézményekben• szakmai szervezeteknél (Magyar Építész Kamara, LTK…)

Erőforrások

a megvalósításhoz:

eszközigényekmunkaerőidőnyomtatott anyagonline felület

Lechner Tudásközpont munkatársai

elfogadást követő 15 napon belül

45


A Kézikönyv közzétételére vonatkozó előírásokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:

„43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet, illetve

ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

a) rövid, közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi:

aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben és

ab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, és

b) megküldi hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról

szóló jegyzőkönyvvel együtt

ba) a Lechner Tudásközpontba,

bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,

bc) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi

osztályának, vagy

c) a megküldés helyett szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt

mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont ba)-bc)

alpontja szerinti szerveknek.

(2) Ha

a) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jogsza-

bályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hi-

ányát észleli, vagy

b) a kormányhivatal járási hivatala jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezde-

ményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű tájé-

koztatása mellett - a döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti

eljárás lefolytatását.

(3) A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképirendelet monitorozása

érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felületet működtetéséről.

(4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett vélemé-

nyeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.”

Piliscsaba, partnerségi program - előadás

46

KÉZIKÖNYV KÉSZÍTÉS LÉPÉSEI

1. Előkészítő lépések készítésbenegyüttműködő partnerek

7 nap

21 nap

3-8 nap

1 - 5 nap

2 - 5 nap

14 - 21 napkapcsolattartás - 1főLTK munkatársak

5 - 10 nap

21 nap

5 - 10 nap

5-10 nap

elfogadást követő15 napon belül

számítógép, LTK webes felület

főépítész – 1 főmunkatársak – 1-3 fő

főépítész – 1 főmunkatársak – 1-3 fő

fotósok - 1-2 fő

főépítész - 1 főmunkatársak - 1-2 fő

megírt szövegek és leírások, kiválasztottfotók, térképek alapanyagai

településről szóló kiadványok, számítógép,szövegszerkesztő program, településrőlösszegyűjtött adatok és információk

számítógép, fényképezőgép,online felületek, nyomtatottplakátok, projektor, irodai cikkek

számítógép, fényképezőgép, online felületek,nyomtatott plakátok, projektor, irodai cikkek,kiállítás anyagai, előadás anyagai

kapcsolattartás - 1 főLTK munkatársak

főépítész - 1 fő,Lechner tudásközpontmunkatársak

képviselő testülettagjai

kapcsolattartás – 1 főLTK munkatársak

hivatali munkatársakkapcsolattartás - 1 főLTK munkatársai

településről szóló kiadványok,gépkocsi, fényképezőgép,jegyzeteléshez szükséges eszközök

településtérkép,min. 1 db fényképezőgép

számítógép, LTK webes felület

-

számítógép, Hivatal webes felülete,kidavány nyomtatott példányai,kiadvány digitális verziója

meghirdetés,társadalmasítás,adatgyűjtés

település megismerése

fényképek készítése

A kézikönyv véglegesítése

ábrák kiválasztása és rendszerezése

társadalmasítás -közzététel

szövegek írása

a kézikönyv egyeztetése

tartalmak LechnerTudásköz-pont közreműködése(2017. június 30-tól)

ábrák kiválasztása ésrendszerezése

2. A kézikönyvtechnikai összeállítása

3. A kézikönyvegyeztetése

IDŐ MUNKAERŐ ESZKÖZIGÉNYEK

ÖSSZESEN 80 nap

5ÖSSZEFOGLALÁS

5.1. Erőforrások

47

Próba kézikönyvek - Felhasznált anyagok összesítője

A következő táblázat a próba Településképi Arculati Kézikönyvek adatait mutatja, ennek segítségével könnyen

összehasonlíthatjuk a próbatelepüléseket, és viszonyíthatunk azok területi és lakossági méreteihez is.


BUDAKALÁSZ

PILISCSABA

CSOMÁD

megyeijogú város

TELEPÜLÉS TÍPUSA

ÚTMUTATÓÁBRÁINAKSZÁMA

TERÜLETI EGYSÉGEK SZÁMA

TÉRKÉPEK SZÁMA

TELJES SZÖVEG

KIADVÁNYBA BEKERÜLT FOTÓK

ÖSSZESEN KÉSZÍTETT FOTÓK

LAKOSSÁGTERÜLET

város

város

község

487,98 km² 44 795 fő

15,17 km² 10 660 fő

25,57 km² 8053 fő

12,39 km² 1592 fő

900 db

840 db

650 db

1100 db

27 db80 db

25 db68 db

17 db43 db

39 db107 db

185 db 71 000 2 db 8 db

87 db 85 000 1 db 10 db

83 db 75 500 1 db 4 db

72 db 42 400 1 db 3 db

48

ÖSSZEFOGLALÁS

5.2. A vonatkozó jogszabályok

Országos jogszabályok• A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.)• A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, vala-

mint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet• A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet• A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet

Helyi rendeletek• helyi építési szabályzat• helyi reklámrendelet• az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet• a településképi véleményezésről, bejelentésről és kötelezésről szóló helyi rendeletek• fakivágásról szóló rendelet• a helyi természet védelméről szóló rendelet

Egyéb követelmények• A partnerségi egyeztetés helyi szabályai

IMPRESSZUM

KONCEPCIÓ:Füleky Zsolt, Kolossa József DLA, Riedel Miklós Márton, Kara László

MINISZTERELNÖKSÉG ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG:Füleky Zsolt helyettes államtitkárKolossa József DLA főosztályvezetőSzabályozás és építészeti stratégia:Dauner Márton Imre, főosztályvezetőTarnai Gergely, főosztályvezető-helyettesKatona András, miniszteri biztos

LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KFT.Vezérigazgató: Riedel Miklós MártonProjektigazgató: Farkas TamásProjektvezető: Juhász Géza PéterAlprojektvezető: Kara László

KÉSZÍTETTE : Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága és Lechner TudásközpontSZÖVEG : Babos Annamária, Czöndör Pál, Hild György DLA, Horogh Petra, Kassai-Szoó Dominika, Kállai Kata, Kolossa JózsefDLA, Őrfi József, Pap Ádám, Sóti Bernadett Henrietta, Turi Attila, Varga RitaBORÍTÓ ÉS ÁBRÁK : Kiss Luca, Novák Sándor, Weiszkopf AndrásGRAFIKAI TERVEZÉS : Babos Annamária, Csont Szabolcs, Kállai Kata, Szántó Erika, Weiszkopf AndrásFOTÓ : Bujnovszky Tamás, Babos Annamária, Deák Márton, Kara László, Kállai Kata, Sóti Bernadett Henrietta, Szemerey Márta, Weiszkopf AndrásBETŰTÍPUS: Titillium

A kiadványban felhasználásra kerültek a Próba Településképi Arculati Kézikönyvek egyes lapjai.

Készült Magyarország Kormánya megbízásából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV.törvényhez kapcsolódóan.

MINDEN JOG FENNTARTVA : Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.

FELELŐS KIADÓ : Riedel Miklós Márton vezérigazgató, Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti ésInformatikai Nonprofit Kft.

Budapest, 2016.

MiniszterelnökségÉpítészeti és Építésügyi

Helyettes Államtitkárság

20170324145338 - békés · telepÜlÉskÉpi arculati kÉzikÖnyvek kÉszÍtÉsÉhez 2016. december...

Documents