További részletek és jelentkezés: vandorgyules.mee.hu

MagyarElektrotechnikaiEgyesület

FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT!

62.VÁNDORGYŰLÉS, KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS

2015. szeptember 16-18.Siófok, Hotel Azúr

Főtámogató:

Nagyfeszültségű hálózati védelmi elvek

és megoldások

A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése

a jövő egyik lehetősége 2. rész

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése,

2015. 02. 04

A 2014. IV. negyedévében közzétett, az elektrotechnika

területeit érintő magyar nemzeti szabványok

10 000 MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kV

egyenfeszültségen

RendezvénysorozatProf. Dr. Bejczy Antal

tiszteletére

MEE a Construma 2015 Szakkiállításon

MEE szerepvállalás – Energiát fektetünk a jövőbe

108. ÉVfolyAM

2 0 1 5 / 4

www.mee.hu

A MAgyAR ElEktRotEChNIkAI EgyESülEt hIVAtAloS lAPjA AlApítvA: 1908JOUrNAL OF THE HUNGArIAN ELECTrOTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDeD: 1908

elektrotechika_iscon_2014.indd 1 2014.09.25. 10:38:32

MagyarElektrotechnikaiEgyesület

Részletek, információk: http://www.mee.hu/fiatalok/hobbim

Tel.: +36-1-353-0117

Hobbim az elektrotechnika

2015 – pályázaTok

az idei pályázatra 10 iskolából

érkeztek pályamunkák.

Több éve meghirdetett pályázatunk fő célja, hogy a villamosipar területén érdekelt vállalatok figyelmét felhívja a tehetséges, fiatal szakemberekre, lehetőséget és alkalmat biztosítva a középiskolai tanulmányukat folytató fiataloknak, hogy betekintést nyerjenek potenciális munkáltatók tevékenységébe.

CONTENTS 4/2015

Éva Tóth: Greetings

ENERGETIC

Dr. Miklós Danyek – Miklós Kovács – András Woynárovich: High Voltage Protection Schemes

Ferenc Komlós: A Chance of our Future Break out: Creation of National Heat Pump Industry Part 2.

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Meeting of the Committee on Electrical Shock held on 04. 02. 2015

PROFESSIONAL REGULATIONS

Gábor Kosák: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the fourth quarter of 2014

NEWS

MVM OVIT has delivered a huge transformer to MAVIR

Transmission line restoration process reaching final phase

Aladár Kimpián: Transmission of 10 000 MW to 3000 km on ± 1100 kV DC

Árpád Kiss: The Innovation Award honors were passed

Dr. József Gáti – Anikó Szakál – Krisztina Némethy: Series of programs in honour of Prof. Dr. Antal Bejczy

Dr. János Bencze: News of Energetic

Éva Tóth: Companies with energy consciousness were awarded

Éva Tóth: The new OTSZ entered in to force (OTSZ;National Fire Regulation)

Albert Dési: Book review

PRESS RELEASE

ABB News

Challenges concerning energy efficiency were discussed in Monaco

MVM News

SOCIETY ACTIVITIES

Éva Tóth: The MEE take part on the “Construma 2015” professional exhibition

Klára Lepp: HEA engagement - We invest energy into the future

Norbert Takács: Mentorprogram in Miskolc has started

TARTALOmjEGYzék 2015/4

Tóth Péterné: Beköszöntő ..................................... 4

ENERGETIkA

Dr. Danyek miklós – kovács miklós – Woynárovich András: Nagyfeszültségű hálózati védelmi elvek és megoldások ................................................ 5

komlós Ferenc: A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége 2. rész .............................. 11

BIzTONSÁGTECHNIkA

Dr. Novothny Ferenc – kádár Aba – Arató Csaba: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, 2015. 02. 04. .................................................................. 14

SzAkmAI ELŐÍRÁSOk

kosák Gábor: A 2014. IV. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok .................................. 17

HÍREk

Az MVM OVIT óriási transzformátort szállított a MAVIRnak ................................................................... 10

Befejező szakaszba érkeztek a távvezeték helyreállítási munkálatok ........................................ 13

kimpián Aladár: 10 000 MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kV egyenfeszültségen ........ 19

kiss Árpád: Átadták az Innovációs Nagydíj kitüntetéseket .............................................................. 23

Dr. Gáti józsef – Szakál Anikó – Némethy krisztina: RendezvénysorozatProf. Dr. Bejczy Antal tiszteletére ........................ 24

Dr. Bencze jános: Energetikai hírek ................... 26

Tóth éva: „Energiatudatos” vállalatokat díjaztak ................ 27

Tóth éva: Életbe lépett az új OTSZ ........................................... 28

Dési Albert: Könyvismertetés ............................... 29

SAjTÓkÖzLEméNYEk

ABB hírek ...................................................................... 29

Az energia-hatékonyságot érintő kihívásokat Monacóban tárgyalták .................... 29

MVM hirek ..................................................................... 29

EGYESÜLETI éLET

Tóth éva: MEE a Construma 2015 Szakkiállításon .............. 31

Lepp klára: MEE szerepvállalás – Energiát fektetünk a jövőbe ..................................................... 32

Takács Norbert: Elindult a miskolci Mentorprogram .......................................................... 33

Felelős kiadó: Haddad RichárdFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Tagok:Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre,Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória

Témafelelősök:Automatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásEnergetika, atomenergia: Hárfás Zsolt,Energetikai informatika: Woynarovich AndrásEnergetikai hírek: Dr. Bencze JánosLapszemle: dr. Kiss László IvánOktatás: Dr. Tóth JuditSzabványosítás: Somorjai LajosSzakmai jog: Arató CsabaTechnikatörténet: Dr. Antal IldikóVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertVillamos gépek: Jakabfalvy Gyula

Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György

korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telephely:1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telefon: 788-0520Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.hukiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-42

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· ELExIm

· HUNGExPO zR.

· OBO BETTERmANN kFT.

· PROLAN IRÁNYÍTÁSTECHNIkAI zRT.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Kedves Olvasó!

Egy főszerkesztőnek sincs könnyű dolga, amikor az olvasókhoz szeretne szólni. Ezúttal kissé rendhagyó módon teszem ezt, személyes élményektől indíttatva.

Nem kerek szám volt a januári évfor-duló, ugyanis éppen nyolc éve, hogy ezt a nem könnyű, de nagyon szép és nem kevés felelősséggel járó feladatot, az Elektrotechnika főszerkesztői meg-bízatását elvállaltam. Visszatekintve, alig hiszem el, hogy ennyi ideje szerkesztem már a lapot.Polcomon az egymás mellé rendezett példányszámok hossza jelzi az időt. A levéltári feldolgozásoknál, ezt méterben fejezik ki. Én is eljátszom a gondolattal, hogy erre mit mondana egy levéltáros? Már közelít a méterhez?

Meglepetésként ért az elmúlt hónapban a Magyar Sajtó Napja alkalmából kapott kitüntetés, az Urántoll-díj. Többen viccelődve kérdezték, hogy sugároz is? Válaszom, igen, de nem a megszokott értelemben. Számomra az elismerést, a tiszteletet és a megbecsülést jelentette. Különösen nagy megtiszteltetés ez nekem, hogy olyan „csapat” tagjává választottak, amelyet a szakma kiválóságai fémjeleznek. Ezt a díjat kimagasló sajtómunkáért ítélik oda annak, aki a műszaki és természettudományok – ezen belül a nukle-áris energia békés célú alkalmazásának - népszerűsítése, a közvélemény objektív tájékoztatása érdekében munkál-kodott. Ennek az elvárásnak – bár nem könnyű feladat – de továbbra is szeretnénk megfelelni.

Attól eltekintve, hogy mindig az aktuális események-ről, történésekről kell, hogy szóljanak az adott lap ol-dalain megjelenő cikkek, hírek, nem könnyű hitelesen napra késznek lenni. A különböző érdekcsoportok által megfogalmazott szakmainak tűnő vélemények a hozzá nem értőkben bizonytalanságot vált ki. Azokat, akik az Elektrotechnika folyóirat elkészítésében közreműköd-nek, kötelezi az a hitelesség és a szellemiség, amely a 115 éves egyesületet és a 108 éves folyóiratát életben tartotta és tartja.

Hatalmas érték számomra az is, amit ennek a nyolc évnek köszönhetek, egyrészt azt, hogy sok kiváló emberrel

hozott össze a sors. Olyan közössé-geknek lettem tagja és veszek részt a munkájukban, amely felemelő él-ményt jelent.

Ugyan így kell megemlítenem a MEE titkárságon dolgozókat is, akik kedve-sen, türelmesen, egymás munkáját is segítve teszik a dolgukat, tartják a kapcsolatot a tagsággal, és mindezt jó kedvűen. Azok, akik rendszeresen olvassák a lapot, bizonyára látják, hogy csak ebben az évben, hány képzés, tanfolyam indult, szakmai kiadvány készült és hány rendezvényt bonyolí-

tott le az egyesület és mennyi van teljes körűen, szervezés alatt. Ezt a munkát egy még maroknyinak sem mond-ható kis csapat végzi, amely a MEE titkárságát jelenti. Ilyen nagyságrendű feladatokat az erre a szakosodó cé-geknél legkevesebb egy tucat munkatárs végzi. Ezekről is olvashatnak a lap hasábjain. Amikor egy jól sikerült tanfolyam, rendezvény után köszönet érkezik, az erőt ad a következőhöz.

Egy kis példát szeretnék megosztani a kedves Olvasó-val a közelmúltból. A Construma Szakkiállításon a MEE-standon több cég kapott lehetőséget bemutatko-zásra, egyikük szombatra tudott jönni vidékről. Már reggel korán megérkeztek és este 6 óráig állták az érdeklődők ostromát, mindezt egy nagyon nehéz és fárasztó munkás hét után. Másnap levélben köszönte meg a cég a „cso-dálatos napot”. Ilyen pillanatokban gondolom azt, hogy érdemes volt. Az egyesület lelke és összetartó ereje az emberi kapcsolatokon múlik, nem a fiskális szemléleten. Tudni kell adnunk ahhoz, hogy kapni tudjunk. Ez tartja életbe ezt a közösséget már 115 éve.

E lapszámot a benne lévő információkkal és cikkekkel szívből ajánlom a Tisztelt Olvasónak!

Tóth Péternéfőszerkesztő

Energetika

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 45

1. Bevezető

A villamos energia a fogyasztókhoz az azt előállító erőművek-ből átvivő és elosztó berendezések rendszerén keresztül jut el, amit villamosenergia-rendszernek (VER) nevezünk. A védelmek és automatikák feladata, hogy érzékeljék a VER-ben kialakuló rendellenes üzemállapotokat, a hibás egysége-ket kikapcsolják és a hiba továbbterjedését megakadályoz-zák. A cikkben rövid történeti áttekintés után a napjainkban használatos védelmi és automatikaelveket mutatjuk be, rész-letesebben ismertetve a 400 kV–120 kV-os feszültségszinte-ket. A cikk második részében azt a technológiát ismertetjük, amely elindította a védelem-/automatikakészülékek és a ko-rábban külön kezelt irányítástechnika közötti konvergenciát és jelenleg szinte egyeduralkodó az alállomási rekonstrukci-ók/beruházások során.

2. A védelmek és AutomAtikák technikAi fejlődése

A védelmeket szokták relévédelmeknek is nevezni, ami még az első generációs készülékek idejéből megmaradt elneve-zés. A védelmi technikában használatos relé olyan készülé-ket jelent, amelyet az általa érzékelt fizikai mennyiség adott értékhatárának átlépése működtet, és amely működésekor készülékeket vezérel.

A villamosenergia-rendszer kialakulásával, folyamatos fej-lődésével egy időben a védelmek is változtak, így a védelmi és automatikaberendezéseknek három nagy generációja

cikkünk rövid védelemtörténeti áttekintés után összefoglalja a magyar villamosenergia-hálózaton nap-jainkban működő védelmi és automatika rendszert, részletesebben ismertetve a 400 kv, 220 kv és 120 kv-os feszültségszinteket. Az összefoglalás után ismertetjük azt a megállapítást, hogy egy mai védelmes mérnöknek a védelmek és automatikák üzembe helyezése, üzemel-tetése, tesztelése során a védelmi és irányítástechnikai tudáson felül az ethernet hálózatok ismeretére is feltét-lenül szüksége van ahhoz, hogy kialakítsa, tesztelje a kapcsolatokat az egyes készülékek között, beleértve a védelmek közötti közvetlen kommunikációt, az Rtu-t, a védelmes zavarírót és az adatgyűjtőt is.

The first part of the paper gives a brief overview of the development of the relay protection devices followed by the description of the protection schemes of the Hungarian electric power system, especially of the 400 kV, 220 kV and 120 kV voltage levels. We come to the conclusion that for a protection engineer of today not only the knowledge of protection automation and control principles are essential but also the knowledge of Ethernet networks for testing the communication between IEDs, RTUs, disturbance recorders.

Nagyfeszültségű hálózati védelmi elvek

és megoldások

Dr. Danyek Miklós, Kovács Miklós, Woynárovich András

előnyök hátRányok

Elektromechanikus relévédelmek

– nagyfrekvenciás zavarokra és szekunder túlfeszültségre érzéketlen

– rendszeres karbantartás mellett hosszú élettartam– nincs külön tápellátásra szükség

– alkatrészei mechanikai kopásnak, fáradásnak, szennyeződésnek kitettek

– nagy helyigény – a mérőváltókat terheli, a működéséhez

szükséges energiát is a mérőváltókról nyeri – néhány jelzésadáson kívül nincs kommunikációs

képessége, információigényt nem elégít ki – lassabb működés: 50-100 ms– nem beszerezhető

Elektronikus védelmi eszközök – kisebb helyigény– egyszerű beállítás, levizsgálás– moduláris felépítés– kis terhelés a mérőváltókra– több védelmi funkció megvalósítása egy készülékben,

komplex védelem– nincs mechanikai meghibásodás– gyors működés

– külön tápellátásra van szüksége– információigényt korlátozottan elégít ki– zavarérzékenység– kifutó alkatrészbázis

Digitális védelmi eszközök – kis helyigény,– moduláris felépítés,– kis terhelés a mérőváltókra,– több védelmi funkció megvalósítása, komplex védelem– nincs mechanikai meghibásodás,– gyors működés– azonos hardveren több fajta védelem valósítható meg

más-más szoftverrel,– kommunikációs képesség, távoli elérés– az üzemirányító rendszerbe szervesen illeszkedik,– önellenőrzés,– belső zavaríró, eseményrögzítő,– alkalmazkodó képesség – adaptív védelem.

– külön tápellátásra van szüksége,– zavarérzékenység,– a túl gyors szoftver- és néha hardverfejlesztés

következtében: egy generáción belül sok verzió.– a nagyobb felhasználói szabadságfok a tipizálás

ellen hat

1. táblázat Védelmi generációk előnyei és hátrányai

Az elektrotechnika tudományterületeiA MEE Szakmai és Tudományos

Bizottság cikksorozata

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 6

van. A villamosenergia-rendszer kialakulásakor először elekt-romechanikus relévédelmeket alkalmaztak. Ezek a készülé-kek hosszú évtizedekig voltak üzemben. Később megjelentek az analóg elektronikus eszközök, melyeket sokkal rövidebb ideig alkalmaztak. Végül a digitális technika, számítástechni-ka elterjedésével a digitális védelmi és automatikakészülékek kerültek előtérbe. A mai világban szinte kizárólag digitális védelmeket és automatikákat (más néven numerikus vagy processzoros védelmeket és automatikákat) fejlesztenek, és ezek a készülékek folyamatosan váltják fel a régebbi, még üzemben lévő elektronikus, illetve elektromechanikus készü-lékeket az egész világon.

A különböző generációjú készülékek majdnem azonos mérési elveken alapulnak, ugyanakkor alapvetően eltérnek egymástól kivitelükben, a fizikai mennyiség érzékelésében, a belső működésükben és felépítésükben. Az 1. táblázat mu-tatja az egyes generációk legfontosabb előnyeit és hát-rányait. A táblázat szemrevételezésekor az is megfigyelhető, hogy hogyan jelentek meg új igények a készülékekkel szem-ben, mint például a pontosabb mérés, a gyorsabb működés, a komplex kialakítás, a kommunikációs képesség, vagy a belső hibakeresés, azaz az önellenőrzés.

A következő részben bemutatjuk, hogy milyen védelmi és automatikarendszerek üzemelnek napjainkban az átviteli és a főelosztó hálózaton.

3. A veR-Ben kiAlAkított védelem-AutomAtikA RendszeR megoldásAi és AlkAlmAzásAi

A hazai átviteli hálózat (750 kV–220 kV), és főelosztó hálózat (120 kV) fejlődése töretlen az egységes VER kialakulása óta.

Az átviteli és a 120 kV-os hálózat primer kialakítását tekint-ve hurkolt, csillagpontja hatásosan (mereven) földelt, szükség szerint csillagpontlazítás alkalmazásával. A védendő primer objektumok (távvezeték, transzformátor, gyűjtősín, amelyek nagyságrendekkel nagyobb értékűek, mint a védelmi beren-dezés) védelmi funkcióját szolgáló védelem-automatika rend-szerek kialakítása, felépítése a hálózati diszpozíció és a primer környezet által megkövetelt igényeket szolgálja ki a rendelke-zésre álló műszaki eszközbázis figyelembevétele mellett.

A távvezetékek és transzformátorok védelmi rendszerét az egyszeres vagy az átviteli hálózaton kettős alapvédelmi rend-szer és visszakapcsoló automatika, valamint a tartalékvédelmek alkotják. Az alkalmazott védelmi rendszer kialakítása a védendő primer objektum feszültség szintjétől, a VER-ben betöltött szere-pétől, a helyétől, jellegétől, annak elrendezésétől függ.

3.1 Az átviteli hálózat védelem-automatika rendszereA magyar átviteli hálózat távvezetékein, és transzformátorain (750 kV/400 kV; 400 kV/220 kV; 400 kV/120 kV; 220 kV/120 kV) kettős alapvédelmi rendszert alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy két különálló készülék (általában ugyanolyan funkció-val) egymástól függetlenül és egymással párhuzamosan védi a primer berendezést. Az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint a két alapvédelmi készülék más-más gyártótól származik, de működési elvük ugyanaz (mindkettő távolsági védelem, vagy transzformátorkülönbözeti védelem).

3.1.1 400 kV-os és 220 kV-os távvezetékek védelem-auto-matika rendszereAz átviteli hálózat 220 kV és afeletti feszültségszintű távveze-tékei védelmére általánosan távolsági védelmet alkalmaznak. A távolsági védelem egy irányított impedancia elvű védelem több impedanciafokozattal. Általában ötfokozatú távolsági védelmet építünk be, négy előre (a védendő távvezeték irá-

nyába) néző fokozattal - amiből egy általában bénítva van - és egy hátra pillantó fokozattal. Az egyes fokozatok különböző nagyságú területeket „látnak” az impedanciasíkon, valamint mindegyik külön késleltethető, így biztosítva a szelektivitást, a mérésekből eredő bizonytalanságok ellenére.

Jelentős eltérés a 120 kV-os távvezetékeken alkalmazott tá-volsági védelmekhez képest (lásd. 3.2.1.1. fejezet), hogy a sza-badvezeték két végén lévő alállomások között - nem csak vé-delmi jelátviteli funkciójú - kommunikációs csatorna van, így az információátvitel lehetősége minden esetben biztosított. A funkciót a védelmi jelátviteli készülékek látják el, és feladatuk a védelmi gyorsító parancsok, valamint másfél megszakítós elrendezés esetén a megszakító beragadás elleni védelmi táv-kioldó parancs átvitele az ellenkező oldalra. A védelmi gyorsító parancs a távvezeték végén lévő zárlatok gyorsabb hárítását szolgálja, a második fokozatos (időben késleltetett) kioldás késleltetését csökkenti le alapidős kioldásra.

A normál üzemállapot mielőbbi visszaállítását visszakap-csoló automatika alkalmazásával valósítjuk meg, mely funk-ciót a két alapvédelmi készülék integráltan foglalja magába. A hiba típusától (fázis - nulla, 2 fázisú, 3 fázisú stb.) függően Egyfázisú (EVA), illetve Háromfázisú Visszakapcsoló Automa-tika (HVA) ciklust alkalmazunk.

Minden NAgyFeszültségű (NAF) távvezeték rendelkezik Autonóm Zárlati Túláramvédelemmel (AZT0 tip.). Ez a – ma-gyar fejlesztésű és csak Magyarországon alkalmazott– véde-lem nem igényel külső tápfeszültséget, a zárlat energiájának segítségével kapcsolja ki a megszakítót, abban az esetben, ha sem az alap-, sem a tartalékvédelem nem oldott ki.

3.1.2 NAF/NAF transzformátorok védelmei és automatikái Az átviteli hálózati „óriás” transzformátorokat 2 db különbö-zeti elvű villamos védelemmel látják el. Ezek háromlábúak, a harmadik láb az alállomás segédüzemét tápláló tercier KÖF tekercsen van lezárva. A védelem önidős, késleltetés nél-küli működésű, transzformátor bekapcsolási áramlökésre reteszelő funkcióval kiegészített készülék. Minden transz-formátort külön fázis (AZT tip.) és külön földzárlatot ér-zékelő (AZT0 tip.) tartalékvédelmek védenek. Hasonlóan a 120 kV/középfeszültségű transzformátorokhoz (lásd. 3.2.3. fejezet) mechanikus elvű védelmeket is használunk: gáz- és olajlökésrelé (Buchholz-relé), több ponton mért olaj- és te-kercshőmérséklet-érzékelés, nyomáscsökkentő szelep. Mind-egyik mechanikus védelem rendelkezik előjelző és kioldó fokozattal is. Amennyiben külön olajterű a transzformátor fokozatszabályzója, akkor az is rendelkezik saját mechanikus védelmekkel: gáz- és olajlökésrelé, nyomáscsökkentő szelep. Amennyiben a tercier körben fojtó is van telepítve, akkor kü-lön KÖF fojtóvédelmet is kell alkalmazni.

Mivel a NAF/NAF transzformátor az átviteli hálózat (kon-centráltan) legnagyobb értékű eleme, ezért kiegészítő au-tomatika- és diagnosztikakészülék is felügyeli. Önálló hűtés-automatika-készülékkel rendelkezik, amely a mért értékek (olajhőmérséklet stb.) alapján felügyeli és vezérli a hűtést végző szivattyúkat, ventillátorokat, a működési üzemidőket is figyelembe véve. Az online diagnosztika funkciót a telepí-tett transzformátor monitoringrendszere végzi el, ezen nagy értékű berendezések állapota mérési és kiértékelő rendsze-rük segítségével folyamatosan nyomon követhető. Ez utóbbi eszköz nincs még minden átviteli hálózati transzformátoron telepítve, de újat csak ezzel együtt helyeznek üzembe.

3.1.3 400 kV-os és 220 kV-os gyűjtősínek védelmi rendsze-re, valamint a megszakító beragadás elleni védelemAz átviteli hálózati csomópontok – az alállomásokban lévő

gyűjtősínek – kiemelt fontosságúak a VER egésze szempont-jából, ugyanakkor itt nagyon kicsi a valószínűsége zárlatok kialakulásának, így egyszeres alapvédelmi rendszerük van tartalékvédelemmel.

Az alapvédelmi funkciót az áramérzékelésű, feszültség-feltétel ellenőrzött kioldással rendelkező, különbözeti elvű gyűjtősínvédelmi berendezések látják el. Az eszköz kivitelét tekintve lehet centralizált, amely egy központi helyre tele-pített berendezést jelent (pl. DGYD, EGYD tip.), vagy decent-ralizált (pl. OGYD tip.), a leágazások saját mezejében történt érzékelést (leágazási egységben), optikai kábelen történő adatátvitelt, majd egy központi egységben történő kiértéke-lést megvalósító. Utóbbi elterjedését az optikai összeköttetés lehetősége és a numerikus elvű berendezések alkalmazása tette lehetővé. Az átviteli hálózaton kizárólag ilyen védelmek működnek.

A gyűjtősínre csatlakozó leágazások valamely megszakító-jának esetleges beragadása esetén a megszakító beragadás elleni védelem az összes mögöttes zárlati betáplálást levá-lasztja, megakadályozva a zárlat okozta romboló hatás továbbterjedését.

A tartalékvédelmi funkciót a gyűjtősínekhez kapcsolódó távvezetéki leágazásokba telepített távolsági védelmek gyűj-tősín fele néző ún. hátra pillantó fokozata, és a transzformá-torleágazásokba telepített impedancia elvű védelmek látják el (lásd 3.1.1. fejezet).

Az új átviteli hálózati irányelveknek megfelelően egy ké-szülékbe integrált: a gyűjtősínvédelmi leágazási, a megsza-kító beragadás elleni védelmi, valamint a holtsávzárlat (a vonali megszakító és az áramváltó közti szakasz) elleni védel-mi funkció is.

3.2 A 120 kv-os főelosztó hálózat védelem-automatika rendszere A hazai 120 kV-os főelosztó hálózat a stratégiai kapocs szere-pét tölti be az országos átviteli hálózat (400 kV, 220 kV) és a középfeszültségű (35 kV, 20 kV, 10 kV) elosztó hálózat között. Ez a szerepe csak az elmúlt évtizedek folyamán alakult ki.

Korábban a 120 kV-os hálózat jelentős mértékben átviteli hálózati funkciókat valósított meg, míg a főelosztó hálózat sze-repét a 35 kV-os hálózat töltötte be (≈1960-1980). Átviteli háló-zati fejlesztések (400 kV), a 35 kV-os hálózatok ipari ellátási je-lentőségének csökkenése (pl.: bányászat, kohászat leépülése), illetve a középfeszültségű hálózatok egységesítésére irányuló hálózatstratégiai döntések (35 kV feszültségszintű hálózatok leépítése) együttesen vezettek ahhoz, hogy a 120 kV-os háló-zat a főelosztó hálózati szerepet teljes körűen átvegye. Azon-ban mind a mai napig vannak a 120 kV-os hálózatnak olyan részei, amelyek átviteli hálózati (pl.: Sajószöged – Felsőzsolca 120 kV, Felsőzsolca – Sajóivánka 120 kV), illetve ipari ellátási (pl.: Sajószöged – TVK 120 kV) funkciókat töltenek be.

3.2.1 120 kV-os távvezetékek védelem-automatika rendszere A 120 kV-os főelosztó hálózatot szabadvezetéki és kábelhá-lózatok alkotják. A 120 kV-os kábelhálózatok, illetve a sűrűn lakott területek (városok) fölött haladó szabadvezeték vé-delmét kettős alapvédelmi rendszer alkalmazásával valósít-juk meg, míg a többi távvezetéken egyszeres alapvédelmet használunk. 120 kV-on Gyors (GVA) és Lassú Visszakapcsoló Automatika (LVA) ciklust is alkalmazunk, az EVA és a HVA mel-lett. Az alapvédelmi rendszer hibája esetén a tartalékvédelem feladata a hibás hálózatelem leválasztása, aminek működés elmaradásakor az AZT0 tip. tartalékvédelem ad nem minden esetben szelektív kioldást.

3.2.1.1 Hurkolt távvezetékekHurkolt távvezetékek meghibásodása esetén a nagy zárlati teljesítmények miatt alapkövetelmény a zárlatos hálózatrész késleltetés nélküli leválasztása, a hálózati zavartatás meg-szüntetése, a hiba fellépése előtti normál üzemi állapot mi-előbbi helyreállítása. – Rövid távvezetékek (L<10 km) Rövid távvezetékek szelektív védelmi funkcióinak ellátá-

sára különbözeti elvű szakaszvédelmeket alkalmazunk. A szakaszvédelem előnye a zárlathárítás során a gyors (ön-idős) kioldás megvalósítása, hátránya a távvezeték két vég-pontja közötti összeköttetés (információátvitel) biztosítási igénye.

Korábban erősáramú jelzőkábeles (M-R tip.), majd telefon-vonalas (SZVPIZ tip.) összeköttetéssel rendelkező szakasz-védelmeket alkalmaztunk e funkcióra.

Ma már szakaszvédelmi funkcióra - a távvezeték két vég-pontja közötti védelmi célú jelátvitelt biztosító optikai kábel felhasználásával - numerikus elvű komplex véde-lem-automatika (pl.: DSZV, DTVA-OX) berendezéseket használunk.

– Hosszú távvezetékek (L>10 km) A hosszabb távvezetékek szelektív védelmi funkcióinak

ellátására távolsági védelmeket alkalmazunk. A távolsági védelem előnye, hogy nem igényel összeköttetést a távve-zeték másik végén lévő berendezéssel. Hátránya, hogy - a megvalósított lépcsős impedancia karakterisztika elvéből adódóan - a vezeték mentén fellépő hibák helyétől függő-en nem minden esetben történik meg a zárlatos távveze-ték önidős leválasztása. A távvezeték végi hibák késleltetés nélküli leválasztását az ún. „Túlfedés” funkcióval valósítjuk meg, ami esetenként a védendő távvezetéken túl fellépő hibákra nem szelektív „járulékos” működést okozhat. Korábban elektromechanikus (BBC L3+HSZA, BBC LZ 32+HELVA tip.) majd elektronikus (ETV+VA120, ETVA tip.), jelenleg már numerikus elvű (DTVA, REL316*4 tip.) berende-zéseket alkalmazunk a védelem-automatika funkciókhoz.

3.2.1.2 Sugaras, végponti távvezetékekA sugaras távvezetékek kialakításukat tekintve lehetnek vég-ponti vagy „T” (kettős „T”) fogyasztói transzformátorral rendel-kező leágazások. Az alakzat végpontján ún. „C-védelem” elv alkalmazásával látjuk el a védelmi-automatika funkciót, hogy a távvezetéken egyfázisú visszakapcsoló automatika működ-hessen. Az egyszerűsített érzékelési elv (végponti hibás fázis kiválasztás) a sugaras alakzatból adódóan az üzemelő transz-formátor zérus sorrendű zárlati rátáplálás érzékelésére vezet-hető vissza, és annak leválasztására irányul.

3.2.2 120 kV-os gyűjtősínek védelmi rendszereA 120 kV-os gyűjtősínek védelmét az átviteli hálózatnál már ismertetett (lásd. 3.1.3. fejezet) kombinált gyűjtősín és meg-szakító beragadás elleni védelmek látják el. Eltérően az át-viteli hálózattól vegyesen, centralizált és decentralizált elvű berendezések is vannak a főelosztó hálózaton.

A gyűjtősínek tartalékvédelmi funkcióját a leágazásokba telepített távolsági védelmek gyűjtősín irányába érzékelő ún. „visszapillantó fokozata” látja el. Ez a funkció az ún. „természe-tes gyűjtősínvédelem”.

3.2.3 120 kV/KÖF transzformátorok védelem-automatika rendszereA főelosztó hálózaton alkalmazott transzformátorok teljesítmé-nye 16 MVA, 25 MVA, 40 MVA és 63 MVA. A transzformátor tel-jesítményétől függően Sn<40 MVA egyszeres alapvédelemként,

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 47

Energetika

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 8

Sn>40 MVA kettős alapvédelemként differenciál elvű védel-meket alkalmazunk.

A transzformátormező védelmi rendszere korábban ún. „szórt relés” kialakítású volt. Az elektronikus generációjú re-lékkel megvalósított funkciók már koncentráltan, egy szek-rénybe integrálva, komplex transzformátorvédelemként kerültek üzembe. A jelenleg telepítendő numerikus elvű, komplex védelmek az alapfunkciókon túl nagyobb felhasz-nálói szabadságot jelentenek úgy a logikai funkciók, mint a működést követő kiértékelés támogatásában.

3.2.3.1 120 kV/KÖF transzformátorok védelmi rendszereA transzformátorok védelmi feladatainak ellátására villamos és mechanikus elvű védelmeket használunk. A transzfor-mátor alapvédelme a differenciálvédelem, tartalékvédelmi funkcióját a 120 kV-os késleltetett túláramvédelem látja el, valamint AZT tip. tartalékvédelem. Az átviteli hálózatnál már ismertetett (lásd. 3.1.2. fejezet) mechanikus elvű védelmek közül a gázvédelmet, olajáramlás elleni védelmet és túlme-legedés elleni védelmek működnek a 120 kV/KÖF transzfor-mátoroknál. A középfeszültségű gyűjtősín alapvédelmét és a leágazások távoli tartalékvédelmét független késleltetésű, kétlépcsős túláramvédelem vagy impedanciavédelem és visszakapcsoló automatika végzi. A középfeszültségű leága-zások beragadási védelmi funkciója szintén a transzformátor védelmi rendszerébe integrált. A középfeszültségű földzárlat-védelmi feladatokat az ún. Földzárlati Áramnövelő ellenállást Vezérlő Automatika látja el.

3.2.3.2 120 kV/KÖF transzformátorok üzemzavari és üzemviteli automatikáiÜzemelő transzformátor meghibásodása, üzemzavara esetén a rendelkezésre álló tartaléktranszformátor vagy sínbontó fel-tétel-ellenőrzött, azonnali bekapcsolását az Eseményvezérelt TRanszformátor átkapcsoló Automatika (ETRA) végzi el.

Az üzemviteli automatikák feladata a hálózati viszonyok-ban bekövetkező, üzemszerű, tartós változások automatikus kezelése, hálózati jellemzők (pl.: feszültség, kompenzáltság mértéke) paramétereinek sza-bályozása. A feszültségszabá-lyozó automatika feladata az, hogy a transzformátor menet-számának változtatásával az alállomási gyűjtősín feszültség-szintje olyan értéken legyen, hogy a fogyasztók csatlakozási pontjain a feszültség a szab-vány által meghatározott ér-tékhatáron belül maradjon. Ezt a funkciót az Feszültség Határoló Automatika (FHA) és Automatikus Transzformátor Szabályozó (ATSZ) automatikák valósítják meg. A transzformá-tor üzemközbeni túlmelegedé-sét a transzformátor hűtésau-tomatika funkció gátolja meg a transzformátor hűtőventilláto-rok megfelelő vezérlésével. Je-lenleg ezen funkciók is numeri-kus elvű platformon valósulnak meg (DTSZ-HA, ITSZ tip.).

Az Ívoltó Szabályozó Auto-matika (ISZA) feladata, hogy (a hálózat mindenkori üzemálla-

potának megfelelően) a földzárlati hibahely kapacitív föld-zárlati áram kompenzálását úgy végezze el az induktív te-kercs szabályozásával, hogy a szabvány által meghatározott értékhatárok között legyen a kialakuló maradékáram szint-je. Jelenleg már ezt a funkciót is numerikus elven működő automatikák alkalmazásával oldjuk meg (DRL tip.).

A 3. fejezetben ismertetett védelmi és automatika elvek részletesebb ismertetése az [1]–ben található meg.

4. Alállomási védelem – AutomAtikA és iRányítástechnikAi RendszeRek A 21. százAdBAn

A folyamatosan gyorsuló technikai fejlődéssel a gyakor-lati megvalósítás is próbál lépést tartani. Jelenleg egy na-gyobb átállás zajlik, melynek kitűzött célja a - legkésőbb 2000 környékén - beépített korábbi rendszerű védelmi és irányítástechnikai készülékek cseréje az általánosan alkal-mazott iec 61850-es szabványnak megfelelőkre. Ez utóbbi egy olyan kompatibilitást biztosító előírás, amely lehetővé te-szi, hogy különböző gyártók védelmi és irányítástechnikai ké-szülékei együttműködjenek külön protokollkonverzió nélkül [2]. Amikor megjelentek az első adatgyűjtő és „kommunikáló” rendszerek, minden fejlesztő és gyártó a saját maga számára legmegfelelőbb (gyakran maga által fejlesztett) protokollt hasz-nálta a centralizált és decentralizált adatgyűjtés megvalósításá-hoz (pl: SPA, LON, egyszeres vagy kétszeres hurok, IEC-60870-5-101). Amikor több gyártótól származó védelmi és irányítás-technikai berendezések kerültek telepítésre egy alállomásba (villamos elosztóba stb.), akkor mindegyiknek szüksége volt a saját gyártójától származó adatgyűjtő rendszerre, az ezek kö-zötti kapcsolat biztosítása pedig protokollkonvertereket igé-nyelt. Erre mutat példát az 1. ábra.

Megfigyelhető, hogy minden egyes készülék pont–pont kapcsolattal rendelkezik, redundancia nincs kialakítva az ösz-szeköttetésekben (ez alól voltak kivételek pl. Prolan hurok, Protecta hurok), ami nem üzembiztos megoldás pl. egy táv-kezelt alállomáson (erőművi villamos elosztóban).

1. ábra Saját protokollos, adatgyűjtők, gatewayek pont–pont kapcsolattal

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 49

Energetika

a szekunder ki/bemeneti részek voltak közösek. Egy ilyen készülék fejlesztéséhez a gyártók szoros együttműködésére volt/van szükség, de rendszertechnikai szempontból nem lehet egyként kezelni.

A gyártók közötti együttműködés a legújabb protokoll esetén sem kerülhető el. Az IEC 61850 bizonyos mértékű rugalmasságot enged meg, ezért a közvetlen IEC 61850 szerinti kommunikációhoz szükséges egy megelőző ún. interoperability (együttműködési) teszt elvégzése. Ennek során a kompatibilitást konkrét védelmi és irányítástech-nikai próbák elvégzésével vizsgálják. Amennyiben a gyártó túllépi a szabvány által biztosított flexibilitási határokat, ak-kor könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy elkészült egy „kvázi” IEC 61850-es készülék, de nem tud együttműködni a többi gyártóval, tehát a rendszer szempontjából használ-hatatlan.

Mivel a korábbi rendszerek cseréje, korszerűsítése zajlik, elkerülhetetlen, hogy a mostani adatgyűjtő funkciót meg-valósító IED-k a régebbi protokollokon is kommunikáljanak, akár adatgyűjtő (kliens), akár kiszolgáló (szerver) feladatot látnak el. Gyakran szükség van, egy IEC 61850/korábbi pro-tokoll konverter ideiglenes beiktatására, ami idővel - aho-gyan az adott alállomás/villamos elosztó korszerűsítése zaj-lik - kikerül a rendszerből (lásd 2. ábra).

Mivel Ethernet alapú és nem pont-pont összeköttetésű rendszerről beszélünk, így nagyon fontos, hogy minden kül-dött adatpont pontos időbélyeggel legyen ellátva, amit egy alállomás esetében az egységes (általában Global Positioning System alapú) NTP (Network Time Protocol) szerverrel valósí-tunk meg.

A mostani védelmi és irányítástechnikai rendszerek teljes körű előkészítéséhez, konfiguráláshoz, paraméterezéséhez, felülvizsgálatához nem elegendő a „klasszikus” értelemben vett védelmes és irányítástechnikai gyakorlat/ismeret, hanem az ethernet alapú hálózatok legalább készség szintű isme-rete és használata is elengedhetetlen. Ez akkor válik igazán fontossá, amikor a készülékek konfigurálása után a rendszer összeállítását végezzük (rendszerintegrálás). Ilyenkor ala-kítjuk ki a kapcsolatokat az egyes készülékek között, állítjuk be, hogy melyik készülék milyen jelzést, mérést, vezérlést küldjön és fogadjon, beleértve a védelmek közötti közvetlen

kommunikációt, RTU (fejgép), védelmes zavaríró és adatgyűjtő forgalmát is.

Az IEC 61850-es szabványt használó védelmes szakembereknek tehát rendelkezniük kell ezekkel az új ismeretekkel, de legalább ilyen fontos, hogy a „klasszikusnak” nevezett védelmi funkciókkal is tisztában legyenek.

Már az elektronikus védelmek esetében is fontos volt a zavarérzékenység kérdése, a digitális készü-lékek esetében ez még fokozottabban igaz (alacso-nyabb belső feszültségszintek, mikroprocesszorok stb.). Az ebből eredő problémák kivédésére kidol-gozott módszerek vannak (megfelelőségi szabvá-nyok), amelyeknek alkalmazásával ezeknek a za-vartűrési és EMC (ElectroMagnetic Compatibility) hibaforrásoknak a hatása elhanyagolható mértékű-re csökkenthető.

A digitális korszakban és elsősorban az Ethernet hálózatoknak a védelmi és irányítástechnikai rend-szerekben történő általános alkalmazásával került előtérbe a kiberbűnözés kérdése. Az ellene való vé-dekezés állandó kell legyen, mivel a digitális tech-nológiában folyamatosan jelennek meg az újdon-ságok, amelyek hosszabb-rövidebb késleltetéssel

Ez utóbbi probléma áthidalására egy kézenfekvő megol-dást nyújtott az Ethernet alapú IEC 60870-5-104-es [3] pro-tokoll bevezetése, ami már lehetővé tette a pont-pont kap-csolatok megszüntetését, de a gyártóspecifikusságot nem szüntette meg, mivel ez a szabvány csak a kommunikációs felületet határozta meg, de védelmi és irányítástechnikai funkciókat nem definiált.

Az IEC 61850-es szabvány ez utóbbi problémára is megol-dást ad. Alkalmazásával és egy megfelelően specifikált és ki-épített Ethernet hálózattal a védelmi és irányítástechnikai ké-szülékek adatgyűjtése (jelzések, mérések, zavaríró felolvasás stb.) és vezérlése kialakítható és megfelelő biztonsággal üze-meltethető. Ráadásul egy ilyen rendszer kiépítése során jóval kevesebb szekunder kábelezésre, körvezetékre van szükség a korábbi szekunder rendszerekhez képest annak függvé-nyében, hogy milyen funkciókat bízunk erre a technológiára. Általánosan elmondható, hogy a rekonstrukciók, új beruhá-zások szinte kizárólag csak ennek a protokollnak megfelelően zajlanak a 6 kV-400 kV feszültségszinteken; valamint 2007 óta ilyen rendszerek üzemelnek ELMŰ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, MÁV és MAVIR alállomásokon valamint a paksi atomerőműben.

Ebben a fejezetben már következetesen védelmi és irányí-tástechnikai rendszerről beszélünk, mivel ha az IEC 61850-nek megfelelő szekunder rendszert egészében tekintjük, akkor a kettőt nem lehet szétválasztani. A szabvány pontosan defini-álja a készülékek védelmi és irányítástechnikai specifikációit (IED-k = Intelligent Electronic Device), és funkciótól függet-lenül megengedi, hogy egy Ethernet hálózatba kerüljenek (lásd. 2. ábra).

A 2 ábrán nem véletlenül szerepel csak IED és nem külön védelmi vagy irányítástechnikai készülék, mivel ebben a rendszerben már egységesen kell azokat kezelni a szekunder rendszerben betöltött funkciótól függetlenül. Középfeszült-ségen (6 kV-35 kV) jellemző megoldás, hogy egy készülék-ben valósul meg a védelmi és az irányítástechnikai funkció is, mivel a kezelendő adatpontok (mérés, jelzés, vezérlés) száma ezt lehetővé teszi. Erre a korábbi gyártóspecifikus protokollok időszakában is volt példa: túláramvédelembe mezőgépkártya integrálásával. Ez a készülék még ténylege-sen hibridnek számított, mivel a védelmi része is és az irányí-tástechnikai része is a saját protokollján kommunikált, csak

2. ábra IEC 61850 alapú védelmi és irányítástechnikai rendszer

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 1 0

a VER védelmi és irányítástechnika területén is bevezetésre kerülnek. Erre a két legjobb példa maga az Ethernet hálózat és az érintőképernyő általános körű elterjedtsége a védelem- és irányítástechnológiában.

5. összegzés

Cikkünk rövid védelemtörténeti áttekintés után összefoglalja a magyar villamosenergia-hálózaton napjainkban működő védelmi és automatikarendszert, részletesebben ismertetve a 400 kV, 220 kV és 120 kV-os feszültségszinteket. Az össze-foglalás után ismertetjük, azt a megállapítást, hogy egy mai védelmes mérnöknek a védelmek és automatikák üzembe helyezése, üzemeltetése, tesztelése során a védelmi és irányí-tástechnikai tudáson felül az Ethernet hálózatok ismeretére is feltétlenül szüksége van, ahhoz, hogy kialakítsa, tesztelje a kapcsolatokat az egyes készülékek között, beleértve a védel-mek közötti közvetlen kommunikációt, az RTU-t, a védelmes zavarírót és az adatgyűjtőt is.

irodalomjegyzék[1] Póka gyula: Védelmek és automatikák villamosenergia-rendszerekben.

Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988[2] http://tissue.iec61850.com/default.mspx [3] http://www.ipcomm.de/protocol/IEC104/en/sheet.html

Dr. Danyek Miklós (Ph.D.)irányítástechnikai szakágvezető MVM OVIT Zrt. MEE EISZ és MEE OVIT szervezet titkárdanyek.miklos@ovit.hu

Kovács Miklósokleveles villamosmérnök (MSc)ÉMÁSZ Hálózati Kft. MEE tagmiklos.kovacs@emasz.hu

Woynárovich Andrásokleveles villamosmérnök (MSc) MAVIR Zrt. relévédelmi munkatárs MEE EISZ vezetőségi tagwoynarovicha@mavir.hu

ELEXIMLátogasson meg minket

az IPAR NAPJAI nemzetközi szakkiállításon!

Várjuk a G 205A standon!Ismerje meg világcégek

extrém körülmények között használatos villamosipari termékeit!

Végálláskapcsolók, mikrokapcsolók,

DIN panelek, különféle okos mérők

a világ vezető gyártóitól, Magyarországon először!

PeteRcemm A f e l e c

Az MVM oVit óriás transzformátort szállított a MAVirnak

2015. április 13-án, speciális szállítóeszközökkel nagyméretű transz-formátort szállított az MVM OVIT Zrt. a MAVIR ZRt. martonvásári alállomására. A könnyebb szállítás érdekében szétszerelt transz-formátortest tekintélyes méretű: több mint 8 méter hosszú tömege pedig közel 150 tonna, amely nyolc kamion súlyának felel meg. A magyarországi villamosenergia-átviteli hálózaton összesen három ilyen méretű transzformátor található, ebből kettő a martonvásári, egy pedig a sajószögedi alállomáson.

Az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. szállítási üzeme – amely év-tizedek óta végzi az energetikai ipar nagyberendezéseinek nehézszállítását– az ABB transzformátorgyártó üzletágától arra kapott megbízatást, hogy a transz-formátort 2015 áprilisában Lengyelországból a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. martonvásári alállomására szállítsa.

A szállításra előkészített transzformátortest tekintélyes méretekkel rendel-kezik: 8,4 méter hosszú, 3,8 méter széles, 4,45 méter magas, tömege pedig 147 tonna. Az óriás transzformátor speciális vasúti szállítóvagonnal érkezett a kápolnásnyéki vasútállomásra, ahol az MVM OVIT Zrt. nehézszállító szakcso-portja átrakta a társaság egyedi kialakítású, konzolos, közúti szállítóeszközébe. A munkafolyamat különlegességét az adta, hogy az áthelyezés – a vagon és a szállítójármű hidraulikus emelési képességeit kihasználva – daru nélkül történt.

A közúti szállítószerelvény szintén extra méretű: 66 méter hosszú, 3,8 mé-ter széles, 4,45 méter magas és 320 tonna össztömegű. A 2x10 tengelyen, tengelyenként 8 keréken, vagyis összesen 160 keréken guruló szerelvény négy kamion hosszának és nyolc kamion tömegének felel meg, továbbá 11 méter-rel hosszabb, mint a budapesti Nagykörúton közlekedő Combino villamos.

A transzformátort a nehézszállítók a szerelvényről az előkészített alapra helyezték. Miután valamennyi részegység a helyszínre érkezik, az MVM OVIT Zrt. alállomás-építő szakembereinek feladata lesz, hogy a transzformátort fel-szereljék és 2015 május végéig üzembe helyezzék, hogy az átviteli hálózat 400 és 220 kV-os elemei között biztosítsa az energia áramlását.

A berendezés az erőművekben termelt villamos energia áramerősségét és feszültségét képes megváltoztatni, így lehetővé válik az elektromos ener-gia nagyobb távolságra történő gazdaságos szállítása, illetve annak sokrétű felhasználása is. A szállítás közbeni veszteség minimalizálása érdekében az energiaátviteli feszültség nagyobb átviteli távolságok esetén 120, 220, 400 kV, a nemzetközi együttműködési rendszerben 400, 750 kV.

HÍREK

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 41 1

Energetika

5. Az eneRgiAimPoRt csökkentése Az eneRgiAhAtékonyság növelésével

Ismeretes, hogy az olajválságok hatására a távhőellátás fejlő-dése általában azokban az országokban volt jelentős, ahol a viszonylag nagy fűtési hőigényeken felül az ország energia-hordozókban szegény volt és a szénhidrogént importálni kellett, tekintettel arra, hogy a központosított távhőellátás esetén pl. a tüzelőanyag-csere végrehajtása könnyebben és gyorsabban megoldható. A távhőellátás segítheti az önkor-

mányzatokat energiapolitikai programjuk megvalósulásában, a számukra előnyös és gazdaságos energiahordozó-struktúra kialakításában.

Egyedi családi házak tömeges hőszivattyús fűtéskorszerű-sítését sokkal kedvezőbb beruházási költségekkel és lénye-gesen magasabb hatékonysággal meg lehetne oldani (2. ábra). Úgy, hogy nem szondákat, hanem utcaszinten (akár településrészszinten) egy tápfolyadékpárt fektetnének le és 100–200 m mély fúrt kútpárokból egy központi hőcserélőn keresztül adnák át a hőt, a zárt rendszerben keringő tápfolya-dék (víz-fagyálló keverék) amelyből 50–100 db épület hőszi-vattyús távhője biztosítható lehetne. Egy ilyen zárt rendszerű vezetékhálózat kiépítése lehetővé tenné azt is, hogy a tele-pülésen esetlegesen keletkező hulladékhőt, vagy a település ivóvizének néhány °C-os hűtéséből keletkező hőt egy hőcse-rélőn keresztül a tápvízhálózatba engedjék, s ezzel csökkent-sék a kútvíz tömegáramigényét, valamint javítsák a hőszivaty-tyús rendszerek hatékonyságát.

„A felszínközeli, hőszivattyúval kombinált és vízvisszatáp-láláson alapuló talajvizes hőhasznosítás elsősorban a sokévi átlaghőmérséklet mellett tárolt napenergiát veszi igénybe. A földi hőáram melegítő hatása (0,02 °C) e mélységtartomány-ban elhanyagolható. …Talajvizes fűtőművek üzemeltetésekor tehát a ki nem sugárzott energia (vagyis a korábban elnyelt napenergia visszatartott része) mérsékli a felszín, ezen keresztül pedig a talaj lehűlését. …” 1

A 80–90%-os import földgáz túl értékes primerenergia-hordozó ahhoz, hogy vízmelegítők ben vagy kazánokban 30–65 °C hőmérséklethez hőtermelés céljából eltüzeljük! Kedvezőbb lenne, ha a földgáz a vegyiparban kerülne növek-vő felhasználásra, mert ez az ágazat jelentős hozzáadott érté-ket tudna adni, valamint ha üzemanyagként környezetbarát járművek hajtására használnánk, továbbá a kiépített gáztá-rozóink, meglévő gázelosztó hálózatunk és a tervezett orszá-gunkon áthaladó, gázt szállító vezetékek lehetővé tehetnek pozitív szaldót hozó eredményt a nemzetközi földgázkeres-kedésben, ha a következő hosszú távú földgázszerződéseink ezt lehetővé tennék.

Magyarországon a földgáztüzeléses fűtőkészülékekből, hi-ányos szellőzésből, rossz kéményekből eredő szén-monoxid-mérgezés a leggyakoribb halálos kimenetelű háztartási bal-eset! A szilárdtüzelésű kazánok helytelen kezeléséből eredően pedig egyre több a családi ház tűzeset hazánkban! A kb. három millió darab magyarországi gázkonvektor egészségi szempontból hátrányos hatásáról és az összkomfortos laká-sok kis számának energiahatékonysági, valamint hőkomfort szempontjából kedvezőtlen tulajdonságairól is beszélni szükséges. Hagyományos hőlépcsőjű (pl. 90/70 °C-os) radiá-toros fűtéseknél és elsősorban a gázkonvektoros fűtéseknél is kialakul a helyiségben a hőleadó által gerjesztett légáram, a gyakran allergiás megbetegedést okozó ún. porhenger. Az új és meglévő épületek hőszigetelésének és tömörségének fokozása már nemcsak a melegvíz üzemű sugárzó fűtéseknél (padló-, fal- és mennyezetfűtés) és a fan-coil-nál, hanem a ra-diátoros központi fűtéseknél is lehetővé teszi a hőszivattyúk gazdaságos alkalmazását, amely mindenekelőtt a méretezési külső hőmérséklethez tartozó, 90 °C-nál jóval kisebb fűtési előremenő hőmérsékletből adódik.

1 Székely Ferenc DSc.: Hévizeink és hasznosításuk. Magyar Tudo-mány, 171. évfolyam – 2010/12. szám (1478. oldal).

A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő

egyik lehetősége2. rész

Komlós Ferenc

Elektrotechnika 2015/3 (9-11. old.)számában megjelent tanulmány 1. része a technológia általános előnyeit, az energiatárolás-fogyasztói tarifarendszer összefüggését, új munkahelyek létrehozását, valamint a hőszivattyús technika minőségének emelését és az életciklus-elem-zés összehasonlítását tárgyalja.

A cikk 2. befejező része vázolja az energiaimport csök-kentését, az energiahatékonyság növelését a hőszivaty-tyúzás széleskörű elterjesztésével, továbbá a nemzet-gazdasági szempontból nagy hatású aktuális kérdésekre koncentrál.

The first part of this study published in vol. 2015/3 of the journal Elektrotechnika (pp 9-11) described the general advantages of the heat pump technology, relations of energy storage and the consumer tariff system, the establishment of new jobs, the enhancement of the quality of the heat pump technology and comparative life cycle analyses.

The second closing part of this study describes effect of penetration of heat pumping on the reduction of the need of energy import through the increase of energy efficiency, this way focusing on actual questions of high influence on national economy.

2. ábra Hőszivattyúk csoportos megtáplálása tápfolyadék vezetékpárral

2 Hatékonysági mutatószám: átlagos fűtési tényező (SCOP), illet-ve átlagos hűtési tényező (SEER).

A villamos hajtású hőszivattyú a jövőbe tekintve is bizton-ságos megoldás, mert lehetővé teszi az épületek hatékony fűtését, hűtését és hmv-ellátását bármilyen forrásból szár-mazzék is a villamos energia. Magyarországon sok villanyboj-ler működik hmv-előállításra, ezek korszerűsítése kedvezőbb villamosenergia-fogyasztású hőszivattyúval is lehetséges fűtés és/vagy hűtés funkcióval kombináltan. Ezeknek a be-rendezéseknek a kiváltása az említett hőszivattyúra hmv és hűtési feladatnál sokkalta nagyobb hatékonyságot2 eredmé-nyez. Így például a felszíni víz, a talajvíz és a nagyobb mély-ségben elhelyezkedő rétegvíz a lakosság háztartási és az ipar vízszükségletének a kielégítését szolgálja, emellett jelentős a hőtartalma is. A vezetékes víz hőmérséklete a fagyveszély elkerülése érdekében hazánkban legalább 5−7 °C. Vízműve-ink termelő kutjai viszont sokkalta nagyobb hőmérsékleten működnek. Így adódik a lehetőség a hőfelesleg kinyerésére mielőtt feladatát (pl. ivóvízellátás) ellátná. Vízenergiából „hő, nemcsak villany termelhető”!

Széles körben ismert szlogen, hogy „Magyarország Európa fürdőnagyhatalma”. A földgáz kiváltása és a termálvíz energia-takarékos felhasználása nevezetesen az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás minden önkormányzatnak, fogyasz-tónak, felhasználónak illetve üzemeltetőnek közös érdeke. Magyarország a fürdők országa. A fürdőkből és uszodákból naponta jelentős mennyiségű 10 °C-nál nagyobb hőmérsék-letű víz folyik el a csatornába kihasználatlanul! Termálvize-ink is hasonló a helyzet általában 30–50 °C hőmérsékleten a csurgalékhévíz a megfelelő vízadó rétegbe felszín alá vissza-engedésre vagy visszasajtolásra kerül. Esetleg hűtőtavakba vagy közcsatornába szintén hasznosítás nélkül elfolyik. Fon-tos hangsúlyozni, hogy az országunkban jelentős mennyisé-gű csurgalékhévíz, mint hőforrás hőszivattyús rendszerekkel hasznosítható lehetne!

Jelenleg hazai villamosenergia-fogyasztásunk importhá-nyada 30%. Széles körű hazai elterjedésüknél nyári időszak-ban csökkenne, téli időszakban pedig növekedne a villamos-energia-igény. Ugyanakkor a hőszivattyúzás nagy arányú megújuló energiaforrást vagy hulladékhőt hasznosít, és a működtetéséhez felhasználható a nukleáris villamosenergia-termelésből származó olcsóbb áram! A sokoldalú és tiszta alkalmazhatósága miatt a villamos energia növelésének je-lentős szerepe van az életminőség és az életszínvonal alaku-lásában, és a fogyasztók szeretnének a villamos energiához a lehető legolcsóbban hozzájutni.

Ismeretes, hogy Magyarországon az országos primerener-gia-felhasználásból az épületek részaránya mintegy 40%-os, amelybe a fűtés, hűtés és hmv-készítés tartozik (energiafel-használás megoszlása: épületek 41%, közlekedés 31% és ipar 28%). Magyarországon a lakó- és középületek fűtésére fordított energia mennyisége az országos energiafelhaszná-lás egyharmadára tehető. Tényadat, hogy olajfogyasztásunk importhányada (90%) megegyezik az EU-statisztika adatával, a földgáz azonban sajnálatosan 20%-kal meghaladja az EU statisztikai átlagát (60%), vagyis Magyarországon a 80%-ot. A lényeg az energiafüggőség csökkentése, az export és a GDP növelése. Ami nélkül nincs hatékony minőségi mun-kahelyteremtés. Ezt elsősorban a gázfelhasználás lakossági szektorban való csökkentésével, és exportképes, tudásalapú technológiák hazai fejlesztésével lehet megalapozni.

Új villamos erőművek szükségesek a versenyképes ellátás biz-tosításához, ehhez a lakossági gázfelhasználás csökkentése illetve részleges és folyamatos kiváltása szükséges olcsó villamos energiával, hőszivattyúk alkalmazásával. Kormányzatunk egy ki-emelt hőszivattyú-programon keresztül nagy segítséget adhat.

A hőszivattyús rendszerek jól alkalmazhatók önkormány-zati létesítményekhez, kórházakhoz, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, műemlékeknél, lakó- vagy más szállásépü-letekhez (nyugdíjasházaknál, garzonházaknál, utak, járdák, kocsilehajtók jégmentesítésére), ipari és mezőgazdasági épületekhez: növényházakhoz, állattartási épületekhez; ön-tözővíz-temperáláshoz; szárításhoz; élelmiszeripari célokra; távfűtésre és távhűtésre egyaránt. A hőszivattyúk nagy elő-nye, hogy hűtésre is kedvezően alkalmazhatók. A hűtés ko-runkban már elengedhetetlen komfortszükségletté vált. A hőkomfortigény magyarországi fejlődése (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás). A hőszivaty-tyúk használata az épületgépészetben (fűtés–hmv–hűtés) egyre nagyobb szerepet kap. Megítélésem szerint, ha a gépé-szetben a XIX. század a gőzgép, a XX. század az elektromosság korszaka volt, akkor a XXI. század leginkább a hőszivattyúzás korszakává válik!

6. összefoglAlás

Az energetika számos, egyre növekvő számú szakterület isme-retanyagát felhasználó interdiszciplináris tudomány. A feladat ebben a témában már nem technikai jellegű, hanem új etikát, szemléletet, megközelítéseket követel. A paradigmaváltás, már nem halasztható tovább ezen az egyre fontosabbá váló energetikai szakterületen. Fontos, hogy a béklyókat levetve, szakmai és gazdasági szempontból korrekt, társadalmilag is elfogadható új szintézis legyen a mérnöki gondolkodásban. A hőszivattyús rendszerek előnyeit, hátrányait és gazdasági kihatásait az értelmiségnek, a mérnöki társadalomnak mie-lőbb fel kell tárni és közismerté kell tenni!

A különböző fűtési megoldások között a hőszivattyús technika kiemelkedő minőségi előnyei: nincs helyi káros-anyag-kibocsátása, megújuló energiát hasznosít és haszná-lata az energiahatékonyság növekedését jelenti. Az energia hatékony használata napjaink alapvető követelményévé vált. Így például a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia terve-zetének anyagában is egyik javasolt megoldás a hőszivaty-tyúk alkalmazása, amelyek lehetővé teszik alacsony hőmér-sékletszintű energiaforrások felhasználását is. Feladatként szerepel, hogy 2018. december 31. után épülő új középü-leteknek, valamint minden 2020. december 31. után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell len-nie! Az épületek fűtésére jelenleg Magyarországon jelen-tős számban különböző műszaki elven működő kazánokat alkalmaznak. Például a gázkazán éves hatásfoka 90–100%. Ez annyit jelent, hogy egységnyi felvett primer energiából a legjobb hatékonyságú kondenzációs földgázkazán is legfel-jebb egységnyi hőenergiát biztosít az épületben! Az említett geotermikus hőszivattyú alkalmazásával egységnyi felvett hálózati villamos energiából éves átlagban 4–5 egységnyi fűtési energia biztosítható az épület részére! A nyári hűtést biztosító folyadékhűtők, split klímák és az ún. „légkondi” berendezésekhez viszonyítva a fenti geotermikus hőszivaty-tyú villamosenergia-felhasználása legfeljebb 50%! A földhő energiájának egyik legnagyobb előnye, hogy évszaktól és napszaktól is független állandó energiaforrásként használ-ható. Ahhoz, hogy mielőbb a világ élvonalába kerülhessen az ország, a politikai döntéshozókra kiemelt szerep hárul,

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 1 2

HÍREK

Energetika

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 41 3

fel kellene vállalniuk hőszivattyúiparunk megteremtését, amely nemzetközi szinten és hazai körülmények között is várhatóan a legdinamikusabban bővülő piaccal rendelkező iparág. Itt az időszerű alkalom: indokolt megteremteni Ma-gyarországon a hőszivattyúipart!

Az EU érdekelt az energiahatékonyságban, a hőszivattyús technológia széles körű növelésében. Megítélésem szerint az EU 2021–2027-ig tartó következő időszakában a V4-ek (www.visegradgroup.eu) összefogásával eredményessé tehetnénk a hőszivattyúipart országunkban. Hőszivattyúiparunk meg-teremtésével sikeresebbek lehetnénk Európában! Akkor örül-nék igazán, ha országunk zászlóvivője lehetne a fentiekben bemutatott csúcstechnika világviszonylatú, szélesebb körű elterjesztésének.

irodalomjegyzék– Teljes tanulmány a Polgári Szemle, 11. évfolyam, 2015/1-2. szám– Lovas Rezső akadémikus (szerk.): Köztestületi Stratégiai Programok 1. Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról (iparfejlesztési javaslat:

61–62. oldal). MTA Budapest, 2012.– Komlós Ferenc: A hőszivattyúipar úttörője: Emlékezés Heller Lászlóra, halálának

30. évfordulóján. Elektrotechnika, 103. évfolyam, 2010/12. szám, 28. oldal.– Komlós Ferenc – Fodor Zoltán: Városok hőszivattyús fűtése. Átfogó tervre lenne

szükség. Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/5. szám, 18–21. oldal.– Kaszanitzky Csilla – Komlós Ferenc: Új autószalon Fóton magyar hőszivattyúval.

Befejező szakaszba érkeztek a távvezeték helyreállítási

munkálatokAz elsődleges üzemzavar-elhárítást követően a tavaly decemberi rendkívüli időjárási körülmények következté-ben megsérült villamos távvezetékek helyreállítása meg-kezdődött, az ehhez szükséges közbeszerzési eljárások sikeresen lezárultak. Az építési munkálatok összesen 38 távvezeték oszlopot érintenek, mintegy 14 km-es szaka-szon. A kivitelezést végző mvm ovit zrt. és eks service kft. haladéktalanul hozzá látott a helyreállítás építési munkálataihoz annak érdekében, hogy a tervek szerint június-július hónapra újra üzemeljenek a kiesett táv-vezetékek.

Az elmúlt évben ítéletidővel köszöntött be a december Bu-dapest térségében. Elsősorban az ónos eső jelentett problé-mát számos területen, így az átviteli hálózaton is: 2014. december 1-jén éjszaka megsérültek az Ócsa–Zugló 220 kV-os és az Albertirsa–Göd 400 kV-os távvezetékek. Közel 14 km-es szakaszon 38 távvezetékoszlop sérült, sodronyok és szerel-vények hibásodtak meg.

A kiesés ellenére a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. folyamatosan biztosítja a hazai villamosenergia-átviteli rendszer működését. Az átviteli villa-mosenergia-rendszer párhuzamos, szükség esetén egymást helyettesítő elemekből, távvezetékekből áll össze, amelynek köszönhetően egy adott vezetékszakasz kiesése mellett is biztosítható, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló elosztói engedélyes szolgáltatók és ipari nagyfogyasztók vil-lamos energia ellátása zavartalan legyen.

Már az elsődleges üzemzavar-elhárítást követően, decem-ber 2-án megkezdődött a károk felmérése és a helyreállítás előkészítése. Először az utak, telkek és a közvetlen fogyasztói

– Építészfórum honlapon (2012. július 19. 07:46);– Magyar Installateur, 22. évfolyam, 2012. október, 35–36. oldal.

– Komlós Ferenc: Hőenergia alapigények a hőszivattyúk alkalmazása és a Heller-terv célkitűzései tükrében.

Elektrotechnika, 105. évfolyam, 2012/09. szám, 5–8. oldal.– Komlós Ferenc: Hőszivattyúk a kertészetekben és a magyar geotermikus hő-

szivattyú. Elektrotechnika, 107. évfolyam, 2014/06. szám, 7–9. oldal.– Fodor Zoltán: A földhő hőszivattyús rendszerek fajlagos költségei fűtéskorszerűsítéseknél I. és II. Magyar Installateur, 24. évfolyam, 2014. feb-

ruár–március, 24–25. oldal és 2014. április, 28–29. oldal.– Komlós Ferenc: A hőszivattyúzás táblázata és a felszínalatti víz hőjének hasz-

nosítása magyar hőszivattyúval.– Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlés (Szeged, 2014.

július 2–4. Szegedi Tudomány Egyetem, Természettudományi és Informati-kai Kar, Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport) dolgozata, amelyet a rendez-vény CD-ROM-ja (ISBN 978-963-8172-32-1) tartalmazza. –Tervlap honlapon (2014. augusztus 7.).

ellátást biztosító távvezetékek fel-szabadítása, majd a roncsolódott távvezetéki szerkezetek, a föld-re került sodronyok, szigetelők, alaptestek elbontása következett. A munkálatokat mostoha időjá-rási körülmények nehezítették, a jelentős mennyiségű csapadék és a fagypont feletti hőmérséklet va-lóságos „sártengerré” változtatta a munkaterületet.

A kivitelezési munkákra irányu-ló közbeszerzési eljárás lezárult, melynek értéke mintegy 1,3 Mrd forint. Ennek eredményeként azonnali hatállyal megkezdődnek az MVM OVIT Zrt. és EKS Service Kft. által az építési munkálatok annak érdekében, hogy a terve-zett nyári átadásra újra üzemel-jenek a megsérült távvezetékek.

Komlós Ferencokl. gépészmérnök,ny. minisztériumi vezető-főtanácsosMEE-tagkomlosf@pr.hu

Ócsa-Zugló 220 kV Albertirsa-Göd 400 kV

Valóságos „sártengerben” zajlottak a munkálatok

Biztonságtechnika

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 1 4

1.) SZABÓ ÁGOTA, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Piacfelügyeleti Osztályának vezető főtaná-csosa a CE-jel alkalmazását és a vele kapcsolatos feladato-kat, kötelezettségeket és felelősségeket ismertette.

Az Európai Unió „új megközelítésű irányelvei” hatálya alá tartozó termékek esetén a gyártónak a terméket nem kell országonként – esetleg egymástól eltérő módon – előzetesen engedélyeztetniük piacfelügyeleti szempontból, hanem a

termékeknek az adott EU-irányelv (direktíva) követelményei-nek, illetve az azokat a nemzeti jogrendbe bevezető rendele-tekben meghatározott alapvető követelményeknek kell meg-felelniük, az Európai Unióban egységes előírások alapján.

A rájuk vonatkozó irányelvekben és a hozzájuk tartozó szabványokban meghatározott alapvető biztonságtechnikai követelményeket kell teljesíteni az egyes termékeknek a ve-szélyes tényezők kiküszöbölése és a jó minőség érdekében. A harmonizált szabványok alkalmazása önkéntes. Ha a gyártó nem alkalmazza a harmonizált szabványokat, akkor köteles igazolni, hogy a terméke kielégíti az alapvető követelménye-ket az általa választott megoldással.

Amennyiben az alapvető követelményeknek megfelelő-en tervezték és gyártották a terméket, továbbá sikeresen elvégezték a megfelelőséget értékelő eljárásokat, és azokat dokumentálták, akkor a gyártónak vagy az Európai Unióban letelepedett képviselőjének el kell helyeznie a berendezésen a CE-jelölést, ki kell állítania az EK megfelelőségi nyilatkozatot, el kell készítenie a használati útmutatót a felhasználás helye szerinti nemzeti nyelven, és ezek után szabadon forgalomba hozhatja a terméket az Európai Unió területén.

A CE-jelölés általános elveit a 765/2008/EK rendelet rögzíti. Ezek közül néhány fontosabb: A CE-jelölést csak a gyártó vagy meghatalmazott képviselője helyezheti el. A CE-jelölést csak olyan termékeken szabad elhelyezni, amelyek esetében az elhelyezésről a közösségi harmonizációs jogszabályok rendel-keznek. Semmilyen más terméken nem szabad azt elhelyezni. A CE-jelölés elhelyezésével a gyártó jelzi, hogy vállalja a

felelősséget a termék valamennyi olyan alkalmazandó közössé-gi harmonizációs jogszabályban megállapított követelmények-nek való megfeleléséért, amely a jelölés alkalmazását előírja.

Az előadó ismertette a termékek piacfelügyeletéről szó-ló 2012. évi LXXXVIII. törvényt is. Elmondta, hogy a piacfelügyeleti eljárás eszköz az új megközelítésű irányelvek alkalmazásának kikényszerítésére az Európai Unión belül. Célja annak biztosítása, hogy a vonatkozó jogszabályok elő-írásai a Közösség szintjén megvalósuljanak, elősegítve ez ál-tal a jogszabályok követelményeit kielégítő termékek szabad áramlását, az állampolgárok azonos szintű védelemét az egy-séges piacon, függetlenül a termék eredetétől.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet piacfelügyeleti hatóság-ként az MKEH-t jelöli ki. Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szer-ve jár el. A piacfelügyeleti eljárás során az MKEH jogszabály szerinti felhatalmazása az egyes gazdasági célfelhasználásra szánt villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének és tanúsításának ellenőrzésére terjed ki.

A kisfeszültségű villamossági termékre a 2014/35/EU jelű Kisfeszültségű berendezések (LVD) irányelv vonatko-zik, amelynek jelenleg hatályos hazai elrendelő jogszabá-lya az egyes villamossági termékek biztonsági követelmé-nyeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet. A kisfeszültségű villa-mos termékek esetében e rendelet szerint kell lefolytatni a megfelelőségértékelési eljárást. A rendelet melléklete tartal-mazza azokat a termékféleségeket, amelyekre nem vonatko-zik az LVD (pl. karámok, háztartási csatlakozók, stb.) ezeken nem szabad CE-jelölést alkalmazni!

Az MKEH honlapja: http://mkeh.gov.hu/piacfelugyeleti_muszaki/felugyeleti_osztaly

2.) TÓTH GYULA kérdése: Egy húsüzemben a villanysze-relők részére megtiltották a falétra használatát higiéniai okokra hivatkozva. Nedves, párás helyiségekről van szó. Milyen jogszabály, szabvány stb. tiltja ezt?

VÁLASZ: A válaszunkat a következő dokumentumok figyelembevéte-lével adjuk meg:

• Az Európai Parlament és a Tanács élelmiszer-higiéniáról szó-ló 852/2004/EK rendelete, valamint:

• Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet Magyarország Kht. és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége közös kiadványa: Útmutató a húskészítmények gyártása jó higiéniai gyakorlatához.

Az elvi szabályozások, jogszabályok stb. alapján az adott húsüzemnek mindig el kell készíteni a minden részletre és minden szempontra kiterjedő belső munkavédelmi, higiéniai szabályza-tát kockázatelemzés alapján a helyi viszonyok, körülmények, adottságok figyelembevételével. Ha ezek a belső szabályzatok tiltják pl. a falétra alkalmazását, akkor tilos használni! Ezeket a szabályokat az élelmiszeripari vállalkozások saját hatáskör-ben, kockázatértékelés alapján határozhatják meg (HACCP). Nagyobb átépítések, szerelések esetében megoldható úgy is

Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2015. április 1.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 275. ülésén először Szabó Ágota, az MKEH ve-zető főtanácsosa tartott rövid ismertetést a CE-jel alkalmazásáról és a velejáró köte-lezettségekről. Ezután dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogal-mazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt falétra alkalmazási tilalmával, vad-védő kerítések földelésével, fázisok színje-lölésével, PEN-vezető bekötésével, illetve szakadásával, és a kézi szerszámok ellenőr-zésével kapcsolatos kérdésekre.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 41 5

villanyszerelő munka (vagy felülvizsgálat) végzése ilyen he-lyeken, hogy a higiéniai kockázattal járó munkavégzés előtt minden terméket (húsféleségeket), érzékeny eszközt eltávo-lítanak a munkaterületről, majd a munkavégzés után a higié-niai utasításban előírt takarítás/fertőtlenítés után folytatják a húsipari tevékenységeket!

Ha külsős vállalkozót bíznak meg bármilyen telephelyen be-lüli munkával, akkor a vonatkozó higiéniai követelményeket az élelmiszer-ipari vállalkozásnak kell előírnia, lehetőleg még az ajánlatkérési fázisban, hogy a külső vállalkozó tudja mérlegelni a követelmények teljesíthetőségét, esetleg az alternatív megol-dásokat (pl. lehet, hogy az egész üzemet feszültségmentesítenie kell, ha nem vihet be alkalmas eszközöket).

3.) TÁBOROSI ANDRÁS az autópályák felett vagy a ke-rítés mellett lévő távvezetékek közelében elhelyezett vadvédő kerítések földeléseinek időszakos vizsgálatáról érdeklődik: milyen időközönként kell azokat elvégezni/elvégeztetni?

VÁLASZ:A kérdezett esetekre jelenleg nincs hatályos jogszabályi és érvényes szabványelőírás. Ilyenkor általános követelmény az, hogy elvárható gondossággal kell eljárni. Ezt kielégíti a vissza-vont (de más szabállyal nem módosított) szabványok követel-ményeinek teljesítése. Ezért a már visszavont érintésvédelmi szabványok ellenőrzési előírásait ajánlott figyelembe venni és ezek alapján megszervezni, illetve elvégezni el az ellenőr-zéseket, a következők szerint:

• Első alkalommal mindig el kell végezni a szemrevételezé-ses és méréses vizsgálatokat a létesítés, bővítés, átalakítás, javítás vagy durva rongálódások helyreállítása után.

• Az MSZ 172-2:1994 szabvány 5.1.2. szakasza szerint, ha a közelben lévő távvezeték feszültsége 1 és 60 kV között van: 3 évenként megszemléléssel, 6 évenként földelési ellen-állásméréssel, és 12 évenként szúrópróbaszerűen kijelölt helyen kiásással javasolja a korrózió ellenőrzését, amikor a szükséges javításokat és karbantartásokat, majd utána a méréseket is el lehet végezni.

• Az MSZ 172-3:1973 szabvány 6. fejezete szerint, ha a közel-ben lévő távvezeték feszültsége nagyobb, mint 60 kV: 4 évenként megszemléléssel és földelési ellenállásmérés-sel, 12 évenként szúrópróbaszerűen kijelölt helyen kiásás-sal javasolja a korrózió ellenőrzését, amikor a szükséges javításokat és karbantartásokat, majd utána a méréseket is el lehet végezni.

• Ha szemmel láthatóan gyorsan romlik a kerítés, illetve a földelések állapota pl. mechanikai rongálódások, vagy ag-resszív környezeti igénybevételek miatt, akkor növelni kell a gyakoriságot, azaz sűríteni kell az ellenőrzéseket.

4.) DRINÓCZI ZOLTÁN kollégának tekintélyes gyűjteménye van egykori és most is használt különféle fajtájú szabad-téri szigetelőből és légvezetéki szerelvényekből. Ezúttal Olaszországból származó porcelánszigetelők kapcsán a három fázis színjelölésének kialakulása, illetve ennek jogszabályi és szabványi hátteréről érdeklődik.

VÁLASZ:A háromfázisú hálózati rendszerek alkalmazásának elterjedé-sével szükségszerűen jelentkezett az igény az egyes fázisok megjelölésére. A legegyszerűbb megoldásként adódott a szín-jelölés. Általában a nemzeti trikolor színeit vették alapul. A 20.

század évtizedei alatt ez több változáson ment keresztül, (ebben a műszaki célok mellett néha még nemzeti és politikai meg-fontolások is szerepet játszottak!), míg kialakult és elterjedt a ma Magyarországon általánosan használt zöld-sárga-piros szín alkalmazása. Ismereteink szerint Magyarországon ezt iparági szabvány szabályozta: a NIMSZ 238-72 jelű, amelyet később az MSZ-09-0238:1979 váltott fel, ezt 2004 után vonták vissza.

5.) NOVÁK ERNŐ az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány 54.1.b ábrájával (2. példa) kapcsolatban a PEN-vezető bekötésére kért magyarázatot. VÁLASZ:A szabvány 543.4.3. szakasza a következőt írja: „Hacsak nincs a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy -sín, a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell csatlakoztatni (lásd az 54.1a ábrát), (példák az 54.1b és 54.1c ábrán láthatók).” A szakaszhoz tartozó három ábra közül az 54.1.b ábra magyarázatra szorul: A fázissíneken kívül két sín van: egy nulla (N) és egy védővezető (PE) sín. A két sín ösz-sze van kötve ez a szétválasztási pont. Ez előtt az összekötő vezeték előtt van két síndarab, amelynek mindkét darabja a PEN-sínnek felel meg, mert utána van a kettéválasztás. Ezért tehető meg, hogy „elméletileg” a PEN-vezető bármelyikre köthető. Tehát jó az ábra, csak nem szerencsés! Ráadásul a szabvány magyar nyelvű kiadásában egy sajtóhiba is van: a PEN-sín felirata után zárójelben „PE” van írva „N” helyett. Az eredeti angol nyelvű IEC szabványban helyesen szerepel

az ábra, amit most közreadunk:6.) ZOLAREK PÉTER kérdése a nem villamos, de villamos munkákhoz használt kéziszerszámok (1000 V-os csavar-húzók, fogók stb.) időszakos ellenőrzésével kapcsolatos: Kinek és milyen időközönként kell ezeket vizsgálni, és mi írja ezt elő?

VÁLASZ:Az MSZ EN 60900:2013 jelű angol nyelvű szabvány foglalko-zik e témakörrel. Címe: Feszültség alatti munkavégzés. Kézi-szerszámok legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségen és 1500 V egyenfeszültségen való használatra. A szabvány C mellékleté-nek C5. szakasza írja elő e szerszámok rendszeresen ismét-lődő ellenőrzését. Az ellenőrzéseket megfelelően kioktatott személy végezheti. A vizsgálatokat nemzeti szabályozás vagy vevőtájékoztató írhatja elő. Kétséges esetekben szigetelés-vizsgálatokat kell végezni. Az MSZ 1585:2012 szabvány

Az IEC 60364-5-54:2011 szabvány 54.1b ábrája (2. példa)

MDB: FőelosztótáblaL1, L2, L3, PEN(N), PE bar: L1, L2, L3, PEN(N), PE-sínekPE conductors: PE-vezetők (védővezetők)N conductors: N-vezetők (nullavezetők)

pedig a feszültség alatti munkavégzés formáit és lehetőségeit „6.3. Feszültség alatti munkavégzés” szakaszban rögzíti. Lásd még a szabvány 3.4.4., 3.4.4.101. és 3.4.4.102. szakaszait is!A témakör nemzeti jogi szabályozása:

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet: a munkaeszközök és hasz-nálatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimá-lis szintjéről. Lásd: a rendelet 4. és 5.§-t!

Másik jogszabály írja elő az ún. FAM-munkavégzés bizton-sági követelményeit:

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet: a Feszültség Alatti Mun-kavégzés Biztonsági Szabályzatának (FAMBSZ) kiadásáról, amelyben pontosan rögzítve vannak a szerszámokkal szem-beni követelmények is.

Létezik még, az ún. „egyszerű FAM” azaz EFAM munka is, amelyet az MSZ 1585:2012 szabvány 6.3.102- 6.3.104 szakasza részletez – benne a 7.4 szakaszban felsorolt műveleteket. Eze-ket csak a célnak megfelelő és rendszeresített munkaeszköz-zel, műszerrel, illetve segédeszközzel (pl.: fényforrás) szabad elvégezni. Minden egyéb tevékenység csak feszültségmentes állapotban végezhető el. Az itt közölt szabvány és rendeletek alapján a felhasználónak kell eldöntenie, hogy milyen időkö-zökben milyen vizsgálatokat ír elő. Megjegyezzük, hogy az MSZ EN 60900 szabványnak megfelelő szerszámok nem alkal-masak a 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet szerinti FAM-munkára, annak ellenére, hogy a szabvány ezt „sugallja”!

7.) RAPCSÁK JÁNOS kolléga a PEN-vezető szakadásával fog-lalkozott. Közismert, hogy ha a PEN-vezető elszakad, a föl-delő vagy védő vezetőn keresztül kikerülhet a fázis a fém-berendezések testére. Erre az érintésvédelmi hiányosságra nem nyújt elegendő védelmet az áram-védőkapcsoló, ki-egészítő földelés hiányában. Ezt megelőzendő azt javasol-ja, hogy az áramkörbe be kell építeni egy mágneskapcsolót, ami elejt, ha megszakad a PEN-vezető, így automatikusan lekapcsolja a hibás, életveszélyes részt a hálózatról.

VÁLASZ: A probléma akkor lép fel, ha az áram-védőkapcsoló utáni áramköri részben egyfázisú fogyasztók – pl. világítás is – van, s a PEN-vezető az áram-védőkapcsoló beiktatása előtti részben megszakad. PEN-szakadás esetén a háromfázisú fogyasztók üzeme változatlanul működik, ezek bajt nem okozhatnak. Az egyfázisú fogyasztók áramköre megszakad, ezek tehát üzemi áramot nem vehetnek fel, nincs semmi ok az áram-védőkap-csoló kikapcsolására. Viszont: a fázisvezető–egyfázisú fogyasz-tó ellenállása–egyfázisú fogyasztó N-vezetője–PEN-vezető szakadt része úton a szakadt rész és az ehhez PE-vezetővel összekötött valamennyi hibátlan szerkezet teste fázisfeszült-ségre kerül, s így érintése életveszélyessé válik. Nem lép fel hibaáram, így az áram-védőkapcsoló nem észlel semmit.

Ha most valaki hozzáér valamelyik feszültség alá került részhez, az ő testén keresztül haladó áramot sem érzékeli az áram-védőkapcsoló, mert az nála nem a védővezetőn, hanem az N-vezetőn folyik, tehát ő ezt egyfázisú üzemi áram-nak tartja.

A baj tehát fennáll, de ezt nem az áram-védőkapcsoló, ha-nem a PEN-vezető okozza, az áram-védőkapcsoló alkalmazá-sa nem növeli a veszélyt. Háromfázisú hálózaton elvben ezt műcsillagpont-képzéssel és ez, valamint a PE-vezető közé kapcsolt feszültségrelével lehetne kivédeni (egyfázisú

hálózaton még így sem!). (Megjegyezzük még, hogy a vilá-gítási fogyasztók létesítése mágnes-kapcsolóval alaphelyzet-ben nem oldható meg, mert áramszünet után nem lesz vilá-gítás!) A megoldás tehát csak az, hogy a PEN-vezető épségét kellő biztonságos kivitelezéssel oldják meg.

8.) PAPP GYÖRGY felülvizsgáló kolléga kérdése: hogyan végezzük el az érintésvédelmi szabványossági felülvizs-gálatokat, olyan lámpatestek esetében, amelyekhez nem lehet hozzáférni, vagy csak nehezen elvégezhető, sérülé-sekkel járó, bonyolult kiszerelés után, lehet méréseket vé-gezni? Ilyen lámpatestek készülhetnek teljesen műanyag házzal, mégis I. év. osztályúak, PE csatlakozó kapoccsal ahová be is kötik a védővezetőt. Másik esetben 12 V-os LED-lámpákat építenek be, nem kivehető rendszerű ál-mennyezetbe. Általában a felülvizsgálót akkor kérik a helyszínre, amikor már minden kész, és nincs lehetőség mindent újból szétszerelni.

VÁLASZ:Sajnos a kérdező által felvázolt problémával gyakran talál-koznak a felülvizsgáló kollégák. Több lehetőséget látunk a megoldásra:• Amennyiben megoldható, a felülvizsgálatokat a szerelés

alatt, a készre szerelés előtt lenne célszerű elvégezni.• Amennyiben a lámpatestek 2,5 m-nél magasabbra vannak

felszerelve, akkor a „kézzel elérhető tartományon kívüli elhe-lyezés” áramütés elleni védelmi módot lehet alkalmazni, az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 410.3.5. és B3. szaka-sza szerint. Ez esetben azonban a lámpatestekhez szigorúan csak szakképzett vagy kioktatott személyek; vagy csak szak-képzett vagy kioktatott személyek által felügyelt személyek férhetnek hozzá (pl. fényforráscsere végzésekor)! Ezen kívül: a kézzel elérhető tartományon belül ne legyenek egyidejű-leg érinthető (2,5 m-en belüli), egymástól eltérő potenciálú részek. Ez a módszer alkalmazható az olyan LED-lámpák ese-tében is, amelyek 230 V-os hálózatra csatlakoznak és minden lámpatesten belül egyedileg állítják elő a törpefeszültséget – ezek kisfeszültségű lámpatestek közé tartoznak.

• Ha a LED-lámpákhoz szükséges törpefeszültséget egy köz-ponti transzformátor állítja elő, így létre jön egy SELV/PELV hálózat az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 414. feje-zete szerint. Ekkor csak a táptranszformátort kell vizsgálni, amelynek az MSZ EN 61558-2-6 szabvány szerinti bizton-sági szigetelőtranszformátornak kell lenni (az adattábláján ezt jelölni kell!).

• Ahol viszonylag könnyen hozzá lehet férni közvetlenül a lámpatest fölé szerelt leágazó csatlakozó dobozhoz (pl. ipari csarnokok esetében) az is megoldás lehet, hogy ebben a leágazó dobozban a lámpa csatlakozási pontján végezzük el a mérést. Így a lámpahelyre vonatkozóan kapjuk meg a mérés eredményét. Ilyen módon is elkerülhető a sérülékeny műanyag lámpatest megbontása vagy szétszedése.

***Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését 2015. június

3-án, szerdán du.14.00 órakor tartja a MEE központi székhe-lyén: 1075 Budapest, VII. kerület Madách Imre út 5. III. emele-ten a nagytárgyalóban.

Arató Csaba

Dr. Novotny FerencÉVÉ Mubi vezető

Kádár Aba,lektor

Az emlékeztetőt összeállította:

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 1 6

A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területé-nek rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szab-ványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban beve-zetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak.A szabványok teljes listája az MEE honlapján: az Elektrotechnika/Aktuális szám/Szakmai előírások címszó alatt található meg.

Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások

MSZ EN 50401:2014 Termékszabvány a vezeték nélküli távközlőhálózatok rádió-adásra (110 MHz – 40 GHz) használt, állandó helyű beren-dezéseinek a rádiófrekvenciás elektromágneses terek lakos-sági expozíciója alapkorlátainak vagy referenciaszintjeinek való, üzembe helyezéskori megfelelősége igazolására Ez az európai szabvány tárgya annak igazolása, hogy a 110 MHz – 40 GHz frekvenciatartományban működő bázisállomások üze-mi környezetükben elhelyezve és üzembe helyezve megfelelnek a megnevezett frekvenciatartományú elektromágneses terek lakossági expozíciójára vonatkozó alapkorlátoknak közvetlenül vagy a referenciaszinteknek való megfelelőségen keresztül, azo-kon a helyeken, melyekhez a lakosság hozzáférhet

MSZ EN 50525-1:2011 Villamos kábelek és vezetékek. Kisfeszültségű erősáramú vezetékek legfeljebb 450/750 V (Uo/U) névleges feszültségig. 1. rész: Általános követelményekAz EN 50525 szabványsorozat a HD 21 és HD 22 CENELEC har-monizációs dokumentumokat váltja fel. Az EN 50525 részeinek közös tárgya: a vezetékek szabványosítása, a biztonságot köz-vetlenül vagy közvetve érintő jellemzők és gyártási követelmé-nyek meghatározása, valamint vizsgálati módszerek előírása e követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére. Ez az 1. rész az erősáramú berendezésekben, valamint a háztar-tási és ipari készülékekhez használatos váltakozó áramú, legfel-jebb 450/750 V névleges feszültségű merev és hajlékony vezeté-kekre vonatkozó általános követelményeket adja meg.

MSZ EN 55032:2012 Multimédia-készülékek elektromágneses összeférhetősége. Zavarkibocsátási követelmények (CISPR 32:2012) E szabvány a legfeljebb 600 V effektív értékű névleges válta-kozó vagy egyenfeszültségről táplált, az elsődlegesen profesz-szionális használatra szánt multimédia-készülékek (MME) sugárzottzavar-kibocsátási követelményeit tartalmazza. Nem vonatkozik az ITU (Nemzetközi Távközlési Unió) hatáskörébe tartozó rádióadókból származó adásokra, sem az ezekkel kap-csolatos bármilyen zavarkibocsátásokra.

MSZ EN 60079-0:2013 Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános kö-vetelmények (IEC 60079-0:2011, módosítva)Az IEC 60079 sorozatnak ez a része a robbanóképes közegben használatos villamos gyártmányok és Ex-alkatrészek kiala-kítására, vizsgálatára és megjelölésére vonatkozó általános követelményeket határozza meg. E szabvány és e szabványt kiegészítő más szabványok további vizsgálati követelménye-ket határoznak meg a normál hőmérsékleti tartományon kívül üzemelő gyártmányokra. Külön megfontolás és további vizsgá-lat szükséges olyan gyártmányok esetében, amelyek a normál légköri nyomás tartományától és a normál oxigéntartalomtól eltérő viszonyok között üzemelnek. Ez a szabvány a robbanás közvetlen kockázatán kívül nem határoz meg más biztonsággal kapcsolatos követelményeket.

MSZ EN 61643-11:2013 Kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi eszközök. 11. rész: Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültség-védelmi eszközök. Követelmények és vizsgálatok (IEC 61643-11:2011, módosítva)Az IEC 61643 szabványsorozat e része a túlfeszültség-védelmi eszközök (TVE-k) biztonságának és működőképességének vizs-gálataival foglalkozik. Azon túlfeszültség-védelmi eszközökre alkalmazható, amelyek a villám vagy más tranziens túlfeszült-ség közvetlen vagy közvetett hatása ellen nyújtanak védelmet. Ezeket az eszközöket 50 Hz-es váltakozó áramú erősáramú áramkörökhöz és legfeljebb 1000 V effektív feszültségű beren-dezésekhez lehet csatlakoztatni. Ebben a szabványban megha-tározzák a működőképességi jellemzőket, a biztonsági követel-ményeket, a szabványos vizsgálati és értékelési módszereket. Ezek az eszközök legalább egy nemlineáris elemet tartalmaznak, és a lökőfeszültségek korlátozására, valamint a lökőáramok le-vezetésére szolgálnak.

MSZ EN 62353:2008 Gyógyászati villamos készülékek. Gyógyászati villamos készülé-kek ismétlődő és javítás utáni vizsgálata (IEC 62353:2007) Ez a nemzetközi szabvány az IEC 60601-1 előírásainak megfele-lő gyógyászati villamos készülék (ME-KÉSZÜLÉK) és gyógyászati villamos rendszer (ME-RENDSZER) vagy ezek részeinek üzembe helyezés előtti, szerviztevékenység alatti, karbantartás, ellenőr-zés és javítás utáni vizsgálatára vagy ismétlődő vizsgálataira vonatkozik, az ME-KÉSZÜLÉK vagy ME-RENDSZER, vagy annak részei biztonságának igazolása céljából. Ez a szabvány tartal-maz ”általános követelményeket”, valamint az ME-KÉSZÜLÉK és ME-RENDSZER speciális típusaira vonatkozó „részletes köve-telményeket”, amelyeket az „általános követelményekkel” össz-hangban kell alkalmazni.

Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül)

MSZ EN 50125-1:2014 Vasúti alkalmazások. A berendezések környezeti feltételei. 1. rész: Gördülőállomány és a fedélzeti berendezés

*MSZ EN 50491-1:2014 Lakások és épületek elektronikus rendszereinek (HBES), vala-mint épületautomatikai és szabályozási rendszereinek (BACS) általános követelményei. 1. rész: Általános követelmények

*MSZ EN 50575:2014 Erősáramú, jelző- és távközlőkábelek. Építmények általános alkalmazású kábelei a tűzállósági követelményeknek való megfelelés szempontjából

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 41 7

Kosák Gábor

A 2014. IV. negyedévében közzétett elektrotechnikai

magyar nemzeti szabványokÖsszeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT)

Szakmai előírások

MSZ EN 61000…..:2014 Elektromágneses összeférhetőség (EMC) című szabványsoro-zat -3-2, -4-19, -4-5 jelzetű részei

MSZ EN 60034…..:2014 Villamos forgógépek című szabványsorozat *-18-41, -30-1 jelzetű részei

MSZ EN 60079…..:2014 Robbanóképes közegek című szabványsorozat -29-3, *-31 jelzetű részei

MSZ EN 60214-1:2014 Fokozatkapcsolók. 1. rész: Működési követelmények és vizsgálati módszerek (IEC 60214-1:2014)

MSZ EN 60317…..:2014 Tekercselőhuzalok egyedi típusainak előírásai című szabvány-sorozat -51, -53 jelzetű részei

MSZ EN 60358-3:2014 Csatolókondenzátorok és kapacitív osztók. 3. rész: AC- vagy DC-csatolókondenzátorok harmonikus szű-rők alkalmazásához

MSZ HD 60364-7-753:2014 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-753. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonat-kozó követelmények. Fűtőkábelek és beágyazott fűtőrend-szerek (IEC 60364-7-753:2014)

MSZ EN 60507:2014 Váltakozó áramú rendszerek nagyfeszültségű szigetelői mesterséges szennyezettségének vizsgálata

MSZ EN 60549:2014 Nagyfeszültségű biztosítók a söntkondenzátorok külső vé-delméhez

MSZ EN 60601-2-34:2014 Gyógyászati villamos készülékek. 2-34. rész: Invazív vérnyo-másfigyelő készülékek egyedi alapvető működési és alapvető biztonsági követelményei (IEC 60601-2-34:2011)

MSZ IEC 60417-SN:2014 Berendezéseken használt grafikai jelképek

*MSZ IEC 60617-SN:2014 Elektrotechnikai rajzokon használt grafikai jelképekMEGJEGYZÉS: Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) az EN 60417 Berendezéseken használt grafikai jelképek, valamint az EN 60617 Villamos rajzjelek című szabványsorozatot utód nélkül visszavonta, és az e terület szabványosítását a tagor-szágok saját hatáskörű intézkedésére bízta. Az MSZT vonatkozó nemzetközi szabványokat nyilvánítja MSZ szabvánnyá (MSZ IEC 60417-SN, Berendezéseken használt grafikai jelképek és MSZ IEC 60617-SN, Elektrotechnikai rajzokon használt grafikai jelképek).

MSZ EN 60831…..:2014 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű váltakozó áramú rendszerek öngyógyuló típusú, nagyteljesítményű söntkon-denzátorai című szabványsorozat -1, -2 jelzetű részei

MSZ EN 60871…..:2014 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű, váltakozó áramú energiarendszerek söntkondenzátorai című szabványsorozat -1, -4 jelzetű részei

MSZ EN 61076-2-109:2014 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Termékkövetel-mények. 2-109. rész: Kerek csatlakozók. 500 MHz-es adatátvi-teli frekvencia feletti M 12 × 1 csavarzáras csatlakozók részle-tes leírása (IEC 61076-2-109:2014)

MSZ EN 61260-1:2014 Elektroakusztika. Oktávsáv- és törtoktávsáv-szűrők. 1. rész: Előírások (IEC 61260-1:2014)

MSZ EN 61587-5:2014 Elektronikus berendezések vázszerkezete. Vizsgálatok az IEC 60917 és IEC 60297 szabványokhoz. 5. rész: Vázak, rekeszek és fiókok szeizmikus vizsgálatai (IEC 61587-5:2013)

MSZ EN 61869-4:2014 Mérőtranszformátorok. 4. rész: Kombinált mérőtranszformá-torok kiegészítő követelményei

MSZ EN 62116:2014 Közcélú hálózatra kapcsolt fotovillamos átalakítók. Sziget-képződés-gátló intézkedések vizsgálati eljárása

*MSZ EN 62146-1:2014 Nagyfeszültségű váltakozó áramú megszakítók feszültségki-egyenlítő kondenzátorai. 1. rész: Általános előírások (IEC 62146-1:2013)

MSZ EN 62271…..:2014 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlő készülékek című szab-ványsorozat *-4, -109:2009/A1, -112, -201, -202, -211 jelzetű részei

*MSZ EN 62747:2014 Nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC-) rendszerek feszült-ségforrás-elvű konvertereinek (VSC) terminológiája (IEC 62747:2014)

Nemzeti elektrotechnikai szabványok módosítása

Az MSZT a következő magyar nyelven közzétett nemzeti szabványkiadvány(ok) forrásdokumentumához adott ki mó-dosítást, (ezek) szövege a Szabványügyi Közlönyben teljes terjedelmében, magyarul megtalálható:MSZ EN 61439-1:2012 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezér-lőberendezések. 1. rész: Általános szabályok (IEC 61439-1:2011)MSZ EN 61439-2:2012 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlő-berendezések. 2. rész: Teljesítménykapcsoló és teljesítmény-vezérlő berendezések (IEC 61439-2:2011)MSZ EN 62271-202:2014 Nagyfeszültségű kapcsoló- és ve-zérlőkészülékek. 202. rész: Nagy-/kisfeszültségű, előre szerelt alállomás (IEC 62271-202:2014)MSZ HD 60364-7-717:2010 Kisfeszültségű villamos beren-dezések. 7-717. rész: Különleges berendezésekre vagy he-lyekre vonatkozó követelmények. Mobil vagy szállítható egy-ségek (IEC 60364-7-717:2009, módosítva)

Nemzeti elektrotechnikai szabványok visszavonása

A következő nemzeti szabvány(oka)t az MSZT közvetlen utód nélkül visszavonta:MSZ 2364-200:2002 Nemzetközi elektrotechnikai szótár. 826. kötet: Épületek villamos berendezéseinek létesítése (IEC 60050-826:1982 + A1:1990 + A2:1995 + A3:1999)MSZ 21710:1998 Normálelemek (IEC 428:1973)MSZ 7731-1:1997 Villamos hálózatok távirányítású védelmi berendezéseinek követelményei és vizsgálatai. 1. rész: Keskenysávú vezérlőrendszerek

Kosák Gábor okl. villamosmérnök

Magyar Szabványügyi Testület MEE-tag

g.kosak@mszt.hu

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 1 8

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 41 9

A villamos energia a természetben közvetlenül felhasznál-ható formában nem fordul elő, ezért „trükkös módon” más energiafajtákból kell egyen vagy váltakozó villamos áram-ként előállítani, majd valamilyen célszerű hálózaton keresztül elszállítani a fogyasztókhoz.

A vita – időnként háborúság (the „War of Currents”) – arról, hogy az áramnem és a hálózat a Thomas Alva Edison által fa-vorizált egyenáramú, vagy a Nikola Tesla által szabadalmazta-tott és George Westinghouse által anyagilag támogatott vál-takozó áramú legyen-e, már a XIX. század nyolcvanas éveiben elkezdődött [1].

Edison ragaszkodott a háromvezetős (+110 V, 0, -110 V) egyenáramú rendszerhez, amely annak ellenére jelentős te-rületeket hódított meg az Egyesült Államokban, hogy a kis fe-szültség miatti nagy I2R veszteség és a túl nagy feszültségesés elkerülésére sűrűn – egymástól kb. 1,5 mérföld (kb. 2,5 km) távolságra – kellett telepíteni az egyenáramú generátorokat.

A Tesla által szorgalmazott és Westinghouse által támoga-tott váltakozó áram döntő fölényét a magyar Ganz és Tsa cég három zseniális mérnöke, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly által feltalált és szabadalmaztatott zárt vasmagú transzformátor és a fogyasztók párhuzamos kapcsolásának rendszere alapozta meg, amelyek lehető-vé tették nagy teljesítmény szállítását nagy távolságra, kis veszteséggel.

Edisonék különböző eszközökkel sokáig igyekeztek meg-akadályozni a váltakozó áram térhódítását:

– Sajtókampányt indítottak a közönség meggyőzésére, hogy a váltakozó áram sokkal veszélyesebb, mint az egyenáram.

– Bár Edison ellenezte a halálbüntetést, az az elhatározása, hogy ellehetetleníti a váltakozó áramú rendszert, vezetett oda, hogy egyik alkalmazottja, Harold P. Brown megkonst-ruálta az első villamosszéket, melyet természetesen vál-takozó árammal működtettek, demonstrálandó, hogy az mennyire halálos. De minden ármány ellenére a váltakozó áram folytatta tér-

hódítását, mind a termelés, mind a felhasználás terén: ahogy nőtt a motorikus fogyasztók száma és teljesítménye, úgy vált egyre általánosabbá a váltakozó áramú termelés, átvitel, el-osztás és fogyasztás és szorult vissza az egyenáramú hálózat. A sporadikusan megmaradt egyenáramú fogyasztókat többé már nem egyenáramot termelő erőművek, hanem a váltako-zó áramú hálózatról táplált egyenirányítók látták el.

A versenyt, hogy a villamosenergia-szolgáltatás egyen- vagy váltakozó áramú hálózatra épüljön-e, végül is a váltako-zó áram elvi határok nélküli, több ezer MW-os teljesítmény-tartományban megvalósítható, egyszerű és viszonylag olcsó transzformálhatósága döntötte el; ilyet az egyenárammal egyszerű módon és eszközökkel nem tudtak csinálni, azaz nem tudtak létrehozni egy több feszültségszintű egyenára-mú hálózatot.

Segítette a döntést az orosz Mihail Oszipovics Dolivo-Dobrovolszkijnak, az AEG mérnökének találmánya, a kalickás forgórészű, háromfázisú váltakozó áramú aszinkron motor, amely a ma létező legegyszerűbb villamos forgógép, és amelyet szerte a világon széles teljesítmény-tar-tományban és óriási mennyiségben gyártottak és gyártanak.

Dolivo-Dobrovolszkij (1862 – 1919), a rigai műszaki egyete-men tanult, majd a II. Sándor cár elleni 1881-es sikeres bom-bamerényletet követő represszió elől Németországba távo-zott. Tanulmányait a darmstadti műegyetemen folytatta, majd belépett az Allgemeine Elektrizitätswirtschafts-AG (AEG)-hez, és haláláig itt dolgozott [2].

A háromfázisú váltakozó áram döntő áttörését hozta az 1891-es frankfurti Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállítás, mely-nek világítási és motorikus fogyasztóit a Lauffen am Neckar-i vízerőmű Dolivo-Dobrovolszkij által konstruált, 150 f/min fordulatszámú, 40 Hz-es, 200 kVA-es, 50 V-os generátora táp-lálta háromfázisú váltakozó árammal, feltranszformálva, egy 175 km-es, 15 kV-os, szintén általa tervezett távvezetéken keresztül [2].

A XX. század első felében kialakultak az egyes országok váltakozó áramú nemzeti – nagyobb országok, mint pl. az Egyesült Államok, Kanada, Japán, a Szovjetunió esetén az egyes országrészek regionális – villamosenergia-rendszerei

Hírek

10 000 MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kV

egyenfeszültségen 1. rész: Az egyenáramú erőátvitel történeti

és rövid elméleti áttekintése

Kimpián Aladár

Megismétlődik az áramok XIX. század végi harca a XXI. században, vagy teret nyer békés egymás mellett élésük? – Ez a világ viharos gyorsaságú műszaki fejlő-désének egyik érdekes kérdése.

Will the „War of Currents” at the end of the XIXth century occur again in the XXIst century or a peaceful coexistence of DC and AC will come? – This is one of the interesting issues of the tempestuous technical development of the world.

1. ábra Thomas Alva Edison, Nikola Tesla és George Westinghouse [1]

2. ábra Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly [1]

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 2 0

(Kerényi A. Ödön közkeletűvé vált rövidítésével VER-jei), a század második felében pedig létrejöttek e nemzeti, illetve regionális VER-ek egyesülései (ismét csak Kerényi A. Ödön rö-vidítésével VERE-i [villamosenergia-rendszer egyesülései]).

Ha a nemzeti, illetve regionális rendszerek önmagukban többé-kevésbé kiegyensúlyozottak voltak, azaz annyit termel-tek, amennyit fogyasztottak, illetve a szomszédos rendszerek névleges frekvenciája ugyanaz volt, akkor a VER-eket kellően nagy átviteli képességű váltakozó áramú, nagyfeszültségű – a kontinentális Európában 400, 380 vagy 220 kV-os – távveze-tékekkel össze lehetett kötni. Így jött létre 1951-ben az eu-rópai kontinens első nagy VERE-je, az UCPTE ( Union for the Coordination of Production and Transmission of Electricity), melyhez 1995. október 18-án mi is csatlakoztunk.

Az Európai Unió belső villamosenergia-piacának liberali-zációja kapcsán 1999. július 1-jén az UCPTE-ből kikerült a P, és lett UCTE, melynek Magyarország 2001. május 17-én lett teljes jogú tagja.

A 4. ábrán az európai tag-rendszeregyesülések láthatók; 34 ország 41 átviteli rendszerirányítója 2008. 12. 19-én ala-kította meg az ENTSO-E szervezetet (European Network of Transmission System Operators for Electricity) [3]. A színek jelentése:– bordó: UCTE– zöld: NORDEL (Dánia egy része, Finnország, Izland,

Norvégia, Svédország)– barna: UKTSOA (Nagy-Britannia)– narancs: ATSOI (Írország, Észak-Írország)– lila: BALTSO (Észtország, Lettország, Litvánia)– világosszürke: nem ENTSO-E tagországok (Albánia,

Belarusz, Moldávia, Oroszország, – Törökország, Ukrajna; Észak-Afrika)Milyen feltételeknek kell teljesülniük két villamosenergia-

rendszer egyesülésének váltakozó áramú távvezetékeken keresztül történő párhuzamos üzeméhez?

Legyen azonos a két VERE névleges frekvenciája (pl. 50 Hz). Mindkét VERE legfeljebb néhány század Hz-cel térhet el a

névleges frekvenciától, ellenkező esetben az összekapcsolás pillanatában olyan nagy teljesítményáramlás indul meg a na-gyobb frekvenciájú VERE-ből a kisebb frekvenciájú VERE felé, amely meghaladhatja az összekötő távvezeték átviteli kapa-citását, és a túlterhelés-védelem kikapcsolja a vezetéket, mie-lőtt a párhuzamos üzem létrejöhetett volna.

Legyen megfelelő nagyságú tartalékteljesítmény (pl. erőművi forgótartalék és/vagy gyorsindítású gázturbinák, import a szomszédoktól), hogy blokk-kiesés esetén a hiányzó telje-sítményt meghatározott idő – legfeljebb néhány perc – alatt pótolni lehessen. Amíg a hiányt a szenvedő VER, illetve VERE a tartalékai bevetésével vagy fogyasztói korlátozással meg nem szünteti, addig az megoszlik az együttműködő VER-ek, illetve VERE-k között, és a közös frekvencia kisebb lesz, mint a hiány fellépése előtt volt.

Ha a két VERE névleges frekvenciája különböző (pl. Japán-ban a DNy-i országrész – észak-amerikai hatásra – 60 Hz-en, az ÉK-i országrész – német hatásra – 50 Hz-en üzemel), vagy a VERE-k közötti frekvenciakülönbség tartósan nagy (néhány tized Hz), akkor a két VERE párhuzamos üzeme egyenáramú összeköttetés közbeiktatását igényli. (Így lehetett együttes üzemet tartani az UCPTE és a [volt] KGST országok CDU rend-szeregyesülése között, 3 db, egyenként 600 MW átviteli ka-pacitású egyenáramú összeköttetéssel, német-csehszlovák, osztrák-csehszlovák és osztrák-magyar irányban, Etzenricht, Dürnrohr és Wien Südost alállomásokon.)

A frekvenciakülönbség áthidalásának elve rendkívül egyszerű: az egyik VERE f1 frekvenciájú nagy váltakozó feszültségét egyenirányítják (azaz váltakozó áramból egyenáramot „készítenek”), majd a kapott nagy egyenfe-szültséget váltóirányítják (azaz egyenáramból váltakozó áramot „készítenek”) a másik VERE f2 frekvenciájával.

A nagyfeszültségű egyenáramú átvitel két fő változata:– Mind az egyen-, mind a váltóirányítás ugyanazon a helyen

(erőműben, alállomáson) történik; e berendezés neve: egyenáramú betét (back-to-back station, Gleichstromkurz-kupplung, вставка постоянного тока).

– Az egyen- és a váltóirányítás különböző helyeken történik, és ezeket a konverter alállomásokat több száz vagy ezer kilométer hosszúságú, nagy átviteli képességű nagyfe-szültségű egyenáramú távvezeték (szabadvezeték vagy [tenger alatti] kábel) köti össze. Ilyenkor f1 és f2 többnyire megegyezik.

3. ábra M. O. Dolivo-Dobrovolszkij és 2 lóerős háromfázisú aszinkron motorja [2]

4. ábra Az európai ENTSO-E tag-rendszeregyesülések [3]

5. ábra A nagyfeszültségű egyenáramú átvitel sémája

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 42 1

fenn a (lassan csökkenő) kimenő egyenfeszültséget (piros görbe). Ily módon közel sima egyenfeszültséget és -áramot kapunk.

A nagyfeszültségű egyenáramú erőátvitel szempontjából a legfontosabb egyenirányító kapcsolás a háromfázisú hídkap-csolás, mert a háromfázisú táplálás következtében ennek (és az ebből származtatható) kapcsolásoknak van a legnagyobb gyakorlati jelentőségük. Megfelelő kapacitív és induktív simí-tó elemekkel szinte teljesen sima egyenáram érhető el.

Ha a háromfázisú táptranszformátor két szekunder teker-csű és az egyik csillag, a másik delta kapcsolású, valamint a háromfázisú egyenirányító hidat is megkettőzzük, akkor előáll a legtöbbször alkalmazott háromfázisú, kétutas, 12 ütemű kapcsolás (a szokás szerinti angol nyelvű kódolással 3Ph[ase]2W[ay]12P[ulse]), amely már majdnem sima egyen-áramot ad.

Váltóirányításkor (invertáláskor) a sima egyenáramot az áramirányítók (tirisztorok, IGBT-k [insulated-gate bipolar transistor – szigetelt bázisú bipoláris tranzisztor] stb.) vezérlésével a kívánt frekvenciájú periodikus, váltakozó négyszögárammá alakítják, majd szűrőkörökkel eltávolítják a felharmonikusokat, így marad a tiszta alapharmonikus.

A HVDC előnyeit és hátrányait időállóan foglalta ösz-sze Edward Wilson Kimbark (1902-1982) a szakmában alapműnek számító, 1971-ben megjelent Direct Current Transmission c. könyvében [6].

A szakirodalom mindkét változatot HVDC (high voltage direct current = nagyfeszültségű egyenáramú) összekötte-tésnek nevezi. (Az 5. ábrán: HVAC (high voltage alternating current) = nagyfeszültségű váltakozó áram; Rectifier = egyen-irányító; Inverter = váltóirányító.)

Váltakozó áramból egyenáramot előállítani legegyszerűbb a Karol Pollak lengyel elektrotechnikus által feltalált, 1896. ja-nuár 14-én szabadalmaztatott hídkapcsolással.

Ezt 1897-ben Leo Graetz német fizikus népszerűsítette az Elektronische Zeitung szakfolyóiratban; ma ez a kapcsolás Graetz-híd néven közismert [4], [5].

Amikor az egyfázisú táptranszformátor szekunder teker-csének U2a pontja pozitív potenciálú az U2b pontéhoz ké-pest, akkor a D1 és D4 diódák vezetnek, D2 és D3 lezárnak. Amikor a következő félperiódusban az U2b pont potenciálja válik pozitívabbá az U2a pontéhoz képest, akkor a D2 és D3 diódák vezetnek, D1 és D4 lezárnak. Amikor a szinuszos táp-feszültség nagyobb, mint az R1 terhelő ellenállással párhu-zamosan kapcsolt kondenzátor maradékfeszültsége, akkor a kondenzátor töltődik, amikor kisebb, mint a kondenzátor feszültsége, akkor a kondenzátorból kifolyó töltés tartja

7. ábra Egyfázisú Graetz-híd kimenő egyenfeszültsége és kapcsolása simító kondenzátorral

9. ábra Háromfázisú, kétutas, 12 ütemű egyenirányító. A háromtekercsű táptranszformátor egyik szekunder tekercse csillag, a másik 30°-kal eltolt delta kapcsolású. Eredőben a zöld egyen hullámformát kapjuk

8. ábra Háromfázisú egyszerű hídkapcsolás kimenő egyenfeszültsége és sémája (simítás nélkül)

6. ábra Karol Pollak (1859-1928) és Leo Graetz (1856-1941) [4], [5]

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 2 2

Előnyök:1. A DC szabadvezeték szerkezete egyszerűbb, mint az AC

vezetéké; kisebb a nyomvonal szélessége, egyszerűbb, tetszetősebb az oszlop.

2. Nagyobb az áramvezetőnkénti átvihető teljesítmény.3. A föld használható üzemi áram-visszavezetőként.4. Következésképp minden egyes szigetelt áramvezető kü-

lön áramkört tud képezni.5. Nincs kapacitív töltőáram.6. Nincs szkinhatás (azaz az áramvezető egyenáramú oh-

mos ellenállása kisebb, mint a váltakozó áramú).7. Az egyenáramú kábelek nagyobb feszültséggradienssel

üzemelhetnek.8. Az egyenáramú távvezeték teljesítménytényezője mindig

egységnyi, azaz a vezetéken nem áramlik meddő teljesít-mény, csak hatásos.

9. Kisebb a koronasugárzási veszteség és a rádióinterferen-cia, mert az áramvezető körüli állandósult tértöltés virtu-ális átmérő-növekedést okoz.

10. Nem szükséges, hogy az egyenáramú távvezeték vég-ponti alállomásai szinkronban legyenek egymással.

11. Következésképp a távvezeték hosszát nem korlátozza a stabilitás.

12. Aszinkron üzemelő vagy különböző névleges frekvenciá-jú VER-ek vagy VERE-k összekapcsolhatók.

13. Az egyenáramú távvezeték rövidzárlati áramai kisebbek, mint a váltakozó áramúé.

14. A váltakozó áramú villamosenergia-rendszer perturbáci-óit (pl. zárlatait, lengéseit) sem az egyenirányító, sem az inverter nem engedi át (tűzfal), azaz a velük összekapcsolt váltakozó áramú rendszerek nem tudják megnövelni egy-más zárlati teljesítményét.

15. Az egyenáramú összeköttetésen keresztül áramló teljesít-mény könnyen szabályozható.

16. Adott szigetelés (pl. légköz, kábel érszigetelése) √2-ször nagyobb névleges feszültséget bír el, hiszen a szigetelési szilárdságot a feszültség csúcsértékére kell méretezni.

17. A DC kábel-összeköttetés hossza többszöröse lehet az AC-énak.

Végeredményben tehát igen nagy (5–15 GW) villamos teljesítmény nagy távolságra (2–3000 km-re) olcsóbban (kisebb beruházási és veszteség-költséggel) szállítható HVDC-vel, mint HVAC-vel.Hátrányok:1. Az áramirányítók drágák.2. Az áramirányítók jelentős meddő teljesítményt igényelnek,

amelyet a konverter alállomásokon kell előállítani.3. Az áramirányítók felharmonikusokat termelnek, ezért

szűrőkörökre van szükség.4. Az áramirányítókat kevésbé és sokkal rövidebb ideig lehet túl-

terhelni, mint a váltakozó áramú kapcsolóberendezéseket.5. Mivel nem létezik nagyfeszültségű egyenáramú megsza-

kító, ez akadályozza többvégpontú (multiterminális) vagy hálózatos alakzatok létrehozását. (Ez a Kimbark-könyv írásakor, 1971-ben még így volt; ma már [2012 óta] léteznek félvezetős és kombinált HVDC megszakítók, tehát létesíthetők többvégpontú és hálózatos HVDC alakzatok.)6. Föld-visszavezetéses monopólusú üzemben elektroké-

miai korrózió lép fel, amely kikezdi a fém csővezetékeket; az ez elleni védekezés költségnövelő.

A világ eddigi ipari méretű HVDC távvezetékes összeköttetései [7]

Földrész Megszüntetve Üzemben Építés, ill. tervezés alatt

Afrika – 3 –

Ausztrália 1 5 –

Ázsia 1 39* 13

Dél-Amerika – 3 –

Észak-Amerika 1 14 5

Európa 16 40 12

Összesen 19 104 30

*Ebből 24 db kínai belső összeköttetés

A világ eddigi ipari méretű egyenáramú betétei (back-to-back [B2B] stations) [7]

A 2014. júliusi állapot szerint a világon 52 db egyenáramú betétet létesítettek, többségüket Észak-Amerikában (20 db-ot) és Ázsiában (19 db-ot). Az Európában épült 6-ból 4 a kelet-eu-rópai, volt CDU-tagországok UCTE-csatlakozása következté-ben okafogyottá vált (Dürnrohr [A-ČS], Etzenricht [D-ČS], Wien Südost [A-H]), és 1995–96-ban leállították, majd 2007–2009-ben le is bontották, a Nyugat- és Kelet-Németország közötti wolmirstedti betét szerelését pedig be sem fejezték.

FOLYTATJUK!

11. ábra Az igen nagy feszültségű HVDC berendezések 7500 A névleges áramú, 1,02 V soros feszültségesésű, 1200 V zárófeszültségű, optikai vezérlésű, vízhűtéses tirisztorai.

10. ábra Váltakozó áram előállítása sima egyenáramból

Kimpián Aladár okl. villamosmérnök, OVIT ZRt. MEE-tagakimpian@t-online.hu

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 42 3

A XXIII. Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket március 26-án a Parlamentben - 2014. évi kiemelkedő innovációjuk eredményes megvalósításáért - Varga Mihály nemzetgaz-dasági miniszter, Kövér László házelnök, valamint Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hiva-tal (NKFIH) elnöke adta át a díjazottaknak. Az idei inno-vációs nagydíjat és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. évi Innovációs díját a Sanatmetal Kft. kapta a Vortex poliaxiális csontlemez rendszerért, amelyet a traumatoló-giában használnak csonttörések ellátására.

A házelnök köszöntőjében üze-netértékűnek nevezte a díjátadó helyszínét. Szavai szerint ez azt köz-vetíti, hogy Magyarországon a poli-tika és a műszaki innováció felelős képviselői egyaránt pontosan tud-ják azt, hogy a nemzetet nem pusz-tán az ország területének nagysága vagy lélekszáma, természeti vagy anyagi erőforrásai, hanem minde-nekelőtt emberi erőforrásai tesznek erőssé. Az emberekben, a közös-ségben rejlő tudományos, kultu-rális, társadalmi újítás képessége, vagyis az innováció nélkül egyetlen ország és egyetlen nemzet sem tudja fenntarthatóvá tenni fejlő-dését. Köztudott, hogy a magyar innováció képviselőinek újítási

tervei a sokszor nehéz, néha mosto-ha pénzügyi körülmények ellenére a világ élvonalába emelik a magyar tu-dományt. A döntéshozók felelőssége és lehetősége, hogy az ország gaz-dasági teljesítőképességének növe-lésével és felelős döntéssel bővítse a magyar műszaki innováció pénzügyi forrásait. A házelnök elismerését és köszönetét fejezte ki az Országgyű-lés nevében a díjazottaknak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország tradicionálisan erős

az új tudományos eredmények létrehozásában. Világvi-szonylatban is élen járó tudományos műhelyek folyamato-san hozzájárulnak a magyar találmányok hírnevének gyara-pításához. Magyarország ott van a tudományos felfedezések világtérképén, és azon a földrajzi méreténél jóval nagyobb helyet foglal el.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke azt emelte ki, hogy az intézményének létrehozása csak az első lépés, hogy lendületet adjon a ma-gyar innovációnak. Hangsúlyozta, hogy az innovációra fordí-tott forrásokat nem támogatásnak, hanem befektetésnek kell tekinteni, amitől komoly eredményt várnak.

Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnö-ke emlékeztetett: 24 éve adják át az innovációs nagydíjat, létrehozásával az alapítvány szándéka az volt, hogy példák

felmutatásával ráirányítsa a figyelmet a kreatív tevékenység társadalmi hasznára, az ilyen életpályákra, mint az erkölcsi és anyagi siker lehetséges forrására.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetvédelmi innovációs díját a Mol Nyrt. és a Strabag Általános Építő Kft. kapta a gumibitumennel épült aszfaltút kifejlesztéséért.

Az FM agrárinnovációs díját a QuantisLabs Kft. kapta a spe-ciális szőlővédelmi szenzorhálózatáért.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) innovációs díját a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. érdemel-te ki az univerzális forgóvázas darus jármű kifejlesztéséért.

A Magyar Innovációs Szövetség Startup Innovációs Díját a Synetiq Kft. kapta a neuromarketing médiakutatási technoló-gia kifejlesztéséért.

A bizottság kiemelt elismerésében részesültek többek kö-zött a Strauss Metal Kft. páncélozott termékei, valamint az Electrolux Lehel Kft. Ergorapido automata porszívója.

Kiss Árpád, ny. főtanácsosgazdasági Újságíró Képek a szerző felvételei

Farkas József Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója a nyagydíjjal

A Nagydíj

Átadták az Innovációs Nagydíj kitüntetéseket

Kiss Árpád

A nemzetközi tudományos közélet 2015-ben ünnepli a magyar származású prof. dr. Bejczy Antal fizikus 85. szüle-tésnapját, aki az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Jet Propulsion Laboratory vezető kutatója, a California Institute of Technology, illetve a Washington University in St. Louis professzora, az Óbudai Egyetem díszdoktora, a nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő személyisége

Ebből az alkalomból az Óbudai Egyetem „Pioneer of the Space Robotics” 2015 címmel meghirdetett rendez-vénysorozattal, kiállítással, nemzetközi kollokviummal és kapcsolódó programokkal mutatta be Bejczy Antal életét, szakmai tevékenységét, illetve a róla elnevezett Bejczy Antal iRobottechnikai Központot (BARK).

A megnyitóra az Óbudai Egyetem Kiscelli utcai épületének Einstein termében került sor. A meghívott vendégek között szerepeltek a BARK Nemzetközi Tanácsadó Testületének tag-jai, neves kutatók és professzorok a világ vezető egyetemeiről. Mellettük az egyetem kezdeményezésére 2014 nyarán meg-alakult CELLI (Central European Living Lab for Intelligent Robotics) partnerei is nagy számban képviseltették magukat szlovákiai, romániai, lengyelországi és ausztriai egyetemekről és kutatóintézetekből.

A megnyitón prof. dr. Rudas Imre, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ Irányító Testületének elnöke köszöntötte a megjelenteket és sikeres együttműködést kívánt. Kiemelte, hogy „régiónknak szüksége van olyan kezdeményezésekre, mint a CELLI, hiszen a közép-európai robotikai innováció kihívásaival csak együtt tudunk szembenézni.”

Prof. dr. Tar József, a Bejczy Antal iRobottechnikai köz-pont igazgatójának köszöntője után dr. Haidegger Tamás, igazgatóhelyettes mutatta be a BARK jelenlegi kutatásait, céljait, illetve az intézmény struktúráját, amelyet egy inte-raktív laborbemutató követett. A rendelkezésre álló robot-infrastruktúra és a folyamatban levő kutatások bemutatása mellett a résztvevőknek lehetősége nyílt a robotok kipróbá-lására, tesztelésére, többek között az első magyarországi da Vinci sebészrobot megtekintésére.

A kávészünetet követően megkezdődött a BARK Nemzetkö-zi Tanácsadó Testületének és a CELLI partnerek képviselőinek közös kerekasztal-beszélgetése, amelyen a résztvevők a köz-pont jövőjéről és az együttműködés kereteiről tanácskoztak.

A második napi kollokviumot prof. dr. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora és prof. dr. Bokor József, a Ma-gyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, az Óbudai Egyetem díszdoktora nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyi-tót követően prof. dr. Rudas Imre, nagy megtiszteltetésként értékelte, hogy a Bejczy család képviseletében megjelent az eseményen Bejczy Antal Magyarországon élő sógornője, Tóth Ida, valamint jelen volt szülőhelye, Ercsi korábbi polgár-mestere, Szabó Tamás, akiket az Óbudai Egyetem nevében köszöntött.

Az angol nyelvű kollokvium előadói négy fő témakörre fókuszáltak, a robotikai újításokra, a felhő alapú robotikára, az orvosi szakterületeket érintő robotikai kutatásokra és a jö-vőbe mutató trendekre és várható változásokra. Az egyetem hallgatói számára meghirdetett egyedülálló előadás-soroza-tot közel 200 hallgató kísérhette nyomon.

Elsőként a résztvevők Oussama Khatib, a Stanford Egye-tem professzorának prezentációját tekinthették meg, aki kutatásaiban olyan eljárásokra és technológiákra helyezte a hangsúlyt, amelyek az emberi mozgás, tapintás szintézi-sével, az emberközpontú robotikával foglalkoznak. Fumio Harasima, a Tokyo Metropolitan Egyetem professzora ku-tatási területeit és tudományos életútját bemutatva hozott olyan kapcsolódási pontokat, ahol Bejczy Antallal találkozott. A robotika terén az egészség és biztonság kérdéskörét mutat-ta be hallgatóinknak. A National Taiwan Egyetem profesz-szora, Ren C. Luo, aki többek között az Egyesült Államokban és Japánban is dolgozott, a szenzor alapú intelligens robot-rendszerek, multiszenzoros fúziós, a számítógépes látás, mikro/nano technológiák, és a korszerű gyártási rendszerek területén kutat, számos szabadalommal rendelkezik. Bruno Siciliano professzor, a nápolyi II. Frederico Egyetem képvi-seletében, az egyetemek és az ipar kapcsolatának fontossá-gát hangsúlyozta a robotika területén. Ezt követően a McGill Egyetemről érkező Jozsef Kövecses előadására került sor, aki többek között a mechatronikai rendszerek dinamikájával, modellezéssel, elemzéssel, az űrrobotikai rendszerek tervezé-sével foglalkozik.

A felhő alapú robotika előadás-sorozatot Hamido Fujita, az Iweta Prefectural Egyetem professzora nyitotta meg. Az Óbu-dai Egyetem képviseletében Rudas Imre professzor beszélt a felhő alapú robotika lehetőségeiről és technológiai hátte-réről, majd Galambos Péter az MTA SZTAKI képviseleté-ben a 3D virtuális együttműködésről és a VirCA filozófiájánal alapilléreiről, illetve annak a felhő alapú robotikával való kap-csolatáról szólt.

Rendezvénysorozat prof. dr. Bejczy Antal tiszteletére

az Óbudai Egyetemen

Dr. Gáti József, Szakál Anikó, Némethy Krisztina

Haidegger Tamás, Rudas J. Imre, Tar K. József

A „Pioneer of Space Robotics” Kollokvium megnyitója

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 2 4

Az előadások szüneteiben, a tudományos poszterek és Bejczy Antal életét, szakmai eredményeit bemutató angol nyelvű tablósorozat megtekintésén túl, lehetőség nyílt a ro-botépítő verseny előkészületei közben a diákok által hozott robotok megtekintésére, amelyek egy speciális pályán teljesí-tették az előre megadott feladatokat.

Az orvosi szakterületeket érintő robotikai kutatásokat be-mutató előadáspanelben elsőként Gernot Kronreif profesz-szor, az ACMIT előadója mutatta be hallgatóinknak a robotika és a radiológia kapcsolódási pontjait. A következő meghívott előadó Paolo Fiorini, a Verona Egyetem professzora volt, aki az Egyesült Államokban számos projektben dolgozott együtt Bejczy Antal professzorral. Előadásának elején mél-tatta kollégája kiemelkedő szakmai tudását és a NASA JPL munkatársaként elért több évtizedes eredményeit. Hamido

Fujita professzor, az Óbudai Egyetem diszdoktora, az Iweta Prefectural Egyetemet képviselve, a felhő alapú robotika or-vosi, egészségügyi alkalmazásinak lehetőségeiről adott elő. A közép-európai trendek és változások irányáról Paolo Fiorini professzor előadását követően Krzysztof R. Kozłowski, a Poznan Műszaki Egyetem professzora beszélt, a kérdés len-gyelországi vonatkozásait példaként említve.

Az esemény zárásaként az Óbudai Egyetem által meghirde-tett robotverseny, esszéíró és grafikai versenyek eredményhir-detésére és az ünnepélyes díjátadóra került sor. A robotépítő verseny során a rendezők a pályázóktól Bejczy Antal robo-tikai kutatásaihoz kötődő működő robotmodell elkészítését várták. A versenyzők „LEGO robot" és „egyedi robot" kategó-riában nevezhettek. A robotnak egy „marsi" körülményeket imitáló pályán kellett végrehajtania autonóm pályakövetést, útválasztást, akadálykerülést és színfelismerést, valamint tárgymozgatást.

A verseny első helyezettje az egyedi robot kategóriában induló Tomor Endre, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Vil-lamosmérnöki Kar hallgatója lett. Második helyezést ért el a LEGO kategóriában induló Bán Titusz, Nagy Viktor és Turczi Ádám, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csapata. Har-madik díjat vehettek át az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói, Kovács D. Dániel és Kormos Tamás „Pók robotjukkal”. A zsűri különdíjban részesítette Herczeg Zoltánt, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatóját a telemanipulációs robotkar megtervezéséért és kivitelezéséért.

Az esszéíró verseny keretében az egyéni pályázóktól olyan esszé elkészítését kérték, amely a mai fiatalok néző-pontjából átfogóan, vagy életének egy-egy időszakára, illetve részletére fókuszálva mutatja be Bejczy Antal életét, eredményeit. Fábián Máté, a váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium tanulója „Bejczy Antal élete, munkássága” című összeállítását díjazta a zsűri első hellyel. A második helyezést Homoki Patrik, az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon (Kazincbarcika) diákja vehette át „Robot az űrben 2015” című irásáért. A kategória harma-dik díjjal kitüntetettje András Attila volt, a Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulója „A marsjáró (MER-A Spirit)” című esszéjével.

A Bejczy Antal grafikai versenyre szabadon választott kézi vagy számítógépes grafikus technikával elkészített alkotáso-kat vártak a szervezők, amelynek tartalma kapcsolódik Bejczy Antal űrrobotika területén folytatott tevékenységéhez. Első helyezést ért el Kárnyáczki Brigitta, a Szentgyörgyi Albert Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium tanulója, továb-bá díjazásban részesültek a Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola tanulói, név szerint Léstár No-émi, Varga Dorina, Vildner Dániel és Cseke Dorina.

Gratulálunk a győzteseknek!

A díjakat prof. dr. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem Kutató és Innovációs Központ Irányító Testületének elnöke, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ alapítója, Morvay Gyögy az Angyal Business Consulting Kft. képviselője, va-lamint dr. Gáti József főigazgató adták át a programsorozat zárásaként.

Dr. Gáti József intézményfejlesztési főigazgató,

Óbudai Egyetemgati@uni-obuda.hu

Pillanatképek a robotépítő versenyről

Bejczy Antal életét bemutató tablósorozat az egyetem aulájában

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 42 5

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 2 6

Indulásra kész az ausztráliai Dél-Hemsphere legnagyobb foto-villamos erőművAz ausztráliai foto-villamos erőműprojekt közel megkétszere-zi az ország foto-villamos erőművi kapacitását e Ebbe a körbe ugyanakkor nem tartozik bele a kisméretű (háztetőkre sze-

relt) napelemes rendszerek által termelt villamos energia- tájé-koztatott az ausztráliai „First Solar Inc” vállalkozás szóvivője. A New South Wales államban telepített 220 millió amerikai dolláros pro-jekt, 25 MW-al járul hozzá az ed-dig megépített kapacitásokhoz, amely értéke már Ausztráliában eléri a 102 MW-ot.

Forrás: Bloomberg/12 Mar 2015

A Görög kormány ellenzi az energiaszektor privatizációjátA görög energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány határozottan ellenzi az energia szektor privatizálását. Görög-ország Energia és Környezetvédelmi minisztere sajtótájékoz-tatót tartott, ahol többek között arról is tájékoztatott, hogy az

új görög kormány határozottan ellenzi a stratégiai szektorok és vállalkozások privatizációját. A miniszter Hangsúlyosan kiemelte a az energia és az infrastruktúra szektorokat.

Forrás: Fox News/11 Mar 2015

Kínának szüksége van koordinált légszennyezési- és klímavédelmi stratégiáraAz MIT (Massachussets Institute of Technology) az Amerikai Egyesült Államok egyik legnevesebb egyetemének és intéz-ményének – Globális Gazdaság és Management szaka tanul-mányt készített Kína jelenlegi légszennyezési- és környezetvé-delmi állapotáról. A tanulmány megállapította, hogy a jelenlegi helyzet és az eddigi intézkedések koránt sem elegendőek azon cél eléréséhez, melyet Kína kitűzött 2030-ra. A kitűzött cél elérése ér-dekében jelentősebb forrásokat kell biztosítani, és nagyobb erő-feszítéseket kell tenni.

Forrás: Paulsen Institute/25 Feb 2015

India 3000 MW-os foto-villamos naperőművet szándékozik építeniIndia nyilvánosságra hozta azon tervét – és az ahhoz tarto-zó költségvetési támogatását – melynek keretében, - eleget téve a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos el-kötelezettségének, - 3000 MW kapacitású, átviteli hálózatra csatlakoztatható foto-villamos erőművet létesít. A Megújuló Energiák Minisztériuma 25 éven keresztül fix tarifát biztosít a létesítmény által termelt villamos energiának.

Forrás: Blooomberg/12 Mar 2015

Olaszország meghaladta az EU egyes országainak átlagos megújuló energia termelésétOlaszország megújuló energia termelése meghaladta az Európai Unió országai átlag megújuló energia termelését,jelentették be az elmúlt na-pokban. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Királyság (UK) klímavál-tozásért felelős megbízottja kije-lentette, hogy ahogy Olaszország egyre „Zöldül”, úgy növekszik az ország gazdasága.

Forrás: The Local/10 Mar 2015

Japán kénytelen széntüzelésű erőműveket építeniJapán folytatja széntüzelésű erőmű építési programját, hogy csökkenteni tudja a bezárt atomerőművek okozta egyre jelentősebb villamos energia hiányt. Ezt. annak ellenére teszi, hogy más országok jelentősen csökkentik az üvegház hatású gá-zok kibocsátását. Japán számára jelenleg nincs más járható út. A széntüzelés olcsó és Japán szá-mára most az egyetlen lehetőség energia gondjai csökkentésére.

Forrás:Wall Street Journal/12 Mar 2015

Dr. Bencze JánosMEE-tagbenczej36@t-online.hu

Energetikai hírek

a világból

Dr. Bencze János

Hírek

A Virtuális Erőmű Program a legnagyobb szakmai és társadalmi összefogással rendelkező hazai energiahaté-konysági program, amelyhez már csaknem 2000 vállalat csatlakozott.

Az Energiatakarékossági Világnap alkalmából 2015. március 6-án, negyedszer díjazták az Energiahatékony-sági Kiválósági Pályázat keretében a már mérhető ered-ményeket elért energiatudatos és energiahatékony szer-vezeteket.

Idén további 5000 szervezethez tervez eljutni a program.

A 2011-ben indult Virtuális Erőmű Program (VEP) és a prog-ram keretében meghirdetett Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat célja, hogy Magyarország európai uniós vállalásaival összhangban 2020-ra egy 200 MW-os fosszilis erőmű kapa-citásának megfelelő virtuális erőművet „építsen fel” igazolt energiamegtakarításokból, kiváltva ezzel egy új erőmű meg-építését. A VEP minden egyes megtakarítást egy erőműegy-ségre fordít le: a díj tégla formája is a vállalatok hozzájárulá-sát jelképezi a virtuális erőmű megépüléséhez.

Az elmúlt három évben kidolgozott egységes értékelési rend, valamint egy nemzetközileg is egyedinek számító mo-tivációs rendszer segítségével a pályázat tovább inspirálja a magyar iparvállalatokat energiahatékonyságuk növelésé-re. A program tanácsadó testületében egyaránt képviseltetik magukat a tudományos élet, a szakigazgatás, a civil szerve-zetek, valamint az energiahatékonyság területén példaértékű mentorvállalatok is.

A 2015. március 6-án, a Nemzetgazdasági Minisztérium Dísztermében megrendezett ünnepélyes díjátadón „Ener-giatudatos Vállalat” címet kapott többek között a Buda-pesti Közlekedési Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., valamint az AutoVision Magyarország Kft. „Energiahatékony Vállalat” díjat kapott például a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Buda-pesti Távhőszolgáltató Zrt., az AUDI Hungaria Motor Kft. vala-mint az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazda-ságszabályozásért felelős államtitkára köszöntőjében kiemel-te, hogy az energiahatékonysági beavatkozások mind a hazai vállalati szektor versenyképességének növelésének, mind a gazdaság karbonmentesítésének fontos alapkövét jelenthe-tik. Az államtitkár elmondta, hogy munkatársai az energetikai vonatkozású gazdaságfejlesztési programok felhívásai kiala-kítása során kiemelt figyelmet fognak fordítani arra, hogy a

Virtuális Erőmű Programban részt vevő kis- és közepes vállal-kozások által megjelölt energetikai fejlesztési igények finan-szírozást nyerhessenek.

A díjátadón elhangzott: a VEP 2015-ben kiemelt prioritás-ként kezeli a KKV-k energiahatékonysági fejlesztését, vala-mint az innovatív megoldások támogatását. Ennek megvaló-sítására egy három pillérből álló stratégiát dolgoztak ki. Első-ként létrejött egy innovációs regiszter, amelybe azon vállalatok jelentkezését várják, amelyek szolgáltatásai hozzájárulnak a vállalatok energiahatékonyságának fejlesztéséhez. Továbbá kifejlesztés alatt áll egy olyan interaktív workshop módszer-tan, amely jelentősen támogatja a keresleti és a kínálati oldal szereplőinek egymásra találását. Végül egy motivációkutatás segítségével arra keresik a választ, hogy mely tényezők hatnak pozitívan a döntéshozókra, amikor egy-egy energiahatékonysá-gi projekt jóváhagyása a tét.

A tervek szerint a VEP motivációs rendszere a korábbi jó gyakorlatoknak megfelelően beépülne az európai uniós gaz-daságfejlesztési pályázatok rendszerébe. A cél az, hogy azon vállalatok, amelyek bizonyítottan foglalkoznak az energiaha-tékonyság témakörével, minél több azonnali előnyhöz jussa-nak (például pluszpontok EU-s pályázatokon vagy kedvezmé-nyes képzési lehetőségek).

Az együttműködés sikerét jelzi, hogy az idei díjátadón az önértékelést kitöltöttek nevében emléklapot átvevő Príma Pék Kft. tulajdonos ügyvezetője is arról számolt be, hogy cé-güknél a VEP önértékelő kérdőívének hatására indultak el bi-zonyos energiahatékonysági fejlesztések.

Az energiahatékonyság területén már eddig is példaér-tékű, országos lefedettségű adatbázis ebben az évben az 5000 elemből álló energiahatékonysági felméréssorozat eredményével egészül ki. A létrejövő adatbázis kulcsfontos-ságú alapot jelent a magyarországi KKV-k valós energiahaté-konysági helyzetképéhez igazodó támogatási és ösztönzési stratégia kialakításában. A stratégiát megalapozó munka szakmai minőségbiztosításában az illetékes minisztériumok képviselői és a program tanácsadó testületének tagjai is részt vesznek.

Az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázathoz bárki csat-lakozhat, és ezzel kiaknázhatja a mások jó példáján alapuló gyors tanulás lehetőségét. A program célja továbbá, hogy hozzásegítse a hazai vállalatokat ahhoz, hogy a 2014–2020-as európai uniós forrásokban kiemelt prioritásként kezelt vál-lalati energiahatékonyság témakörében rejtő lehetőségeket minél hatékonyabban fel tudják használni versenyképessé-gük növelése érdekében.

Tóth Éva VEP - PR és Kommunikációs Szakbizottság

Képek a szerző felvételei

„Energiatudatos” vállalatokat díjaztak

Díjátadók és a díjazottak

Gáspár Attila, Fürjes Balázs Zoltán, Dr. Szili Katalin, Glattfelder Béla

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 42 7

2015. március 5-én lépett életbe az új Országos Tűz-védelmi Szabályzat, vagyis az új OTSZ. Az épületek kockázati elemzésére épülő teljesen új szabályozás-nak köszönhetően a tűzvédelem területén lezárult egy több évtizede tartó korszak. Az új OTSZ jelentős változásokat hozott a tűzvédelem területén, épp ezért a központi témája volt a XI. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferenciának is, melyet a TFH+E Tetők-Falak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia keretében rendeztek meg.

A TFH+E Tetők-Falak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia második napján rendezték meg az immár hagyománnyá vált ROCKWOOL Építészeti és Tűzvé-delmi Konferencia és Továbbképzést, ami egyben a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szakmai tovább-képzése is volt. A konferencián építész tervezők, tűzvédel-mi szakértők és tervezők, az építésügyi, az építésfelügyeleti hatóság, a tűzoltó szakhatóság és a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat tagjai is képviseltették magukat.

A rendezvényen az új OTSZ-szel kapcsolatos tudnivalókat, változásokat mutatták be. A hazai tűzvédelem területén egy korszakot zárt le az 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0), melynek márci-us 5-i életbe lépésével megkezdődött az épületek kockáza-ti alapú besorolásán alapuló tűzvédelmi tervezés.

Az eseményt Lengyelfi László ny. tű alezredes, a MMK Tűzvédelmi Tagozatának elnöke nyitotta meg és Lestyán Mária, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség képvi-selője vezette le. Első előadóként Heizler György ny. tű. ezredes, a Védelem, a Katasztrófavédelmi Szemle főszer-kesztője foglalta össze a tudnivalókat az új OTSZ szerinti kockázati osztály meghatározásáról, és annak gyakorlati oldalát is megvilágította.

Elhangzott, hogy az új OTSZ a kockázatelemzés és a rizikóanalizis szemléletét érvényesíti a rugalmas kombináci-ókkal való kockázat csökkentés érdekében. Kiemelte, hogy új kockázati osztályok kerültek bevezetésre (NAK – na-gyon alacsony kockázat, AK – alacsony kockázat, KK – közepes kockázat, MK-magas kockázat) az eddigi tűzveszélyességi osztályba sorolás helyett. A szakértő elmondta, hogy az új OTSZ szerint a prioritási sorrend:

1. életvédelem, 2. közösségi értékvédelem, 3. tulajdonosi értékvédelem.

A következő előadás a tervezői felelősséget mutatta be az új OTSZ és a közelmúlt jogszabályi változásai alapján Lestyán Mária kiemelte, hogy a tervező felelősségi körébe tartoznak:

a maga által készített építészeti-műszaki tervek (a kivitele-•zési terveket is ideértve),a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyama-•tosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása (ideértve a tűzvédelmi ter-vezőt is) és a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, •terveik összehangolása.

Az építészeti-műszaki tervező felelőssége az építésze-ti-műszaki dokumentáció elkészítése és a műszaki vezető által kiválasztott építési termék jóváhagyása. A tűzvédel-mi tervező feladata, hogy a kockázati egység kockázati osztályát és a tűztávolság szükségességét és mértékét meghatározza, illetve a tűzgátló ajtókat vizsgálati ciklus szerint besorolja.

Az is elhangzott, hogy a terv tűzvédelmi munkarészének előkészítésére a tűzvédelmi szakértő és a tűzvédelmi ter-vező jogosultak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az új OTSZ nem csak az új épületek létesítése során alkalmazandó, hanem a meglévő épület módosítása során is. Az előadó ismertette azt is, hogy a munkálatok egyes fázisaiban mely OTSZ az irányadó. Felhívta a közönség figyelmét arra, hogy nem elég a hatályos előírásokat ismerni, hanem az előző OTSZ-t is kell.

A szakértő kiemelte, hogy az OTSZ-hez Tűzvédelmi Mű-szaki Irányelvek (TvMI) készülnek, melyek önkéntesen alkal-mazandó tervezői segédletek, választható módszereket, megoldásokat tartalmaznak. Az irányelveket a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság alkotja meg, kilenc témakörben.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) – ami szintén egy további új eleme az új OTSZ-nek és olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza – is említésre került. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézi-könyvet az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társas-háznak kell elkészíttetni.

A konferencia- és továbbképzés további részében a ter-vezésé volt a főszerep. A szakértők az új OTSZ előírásai alapján mutatták be az egyes épületrészek tervezésének folyamatát.

Kulcsár Béla a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Épí-téstudományi Kar - Tűz és Katasztrófavédelmi Intézet, okl. építészmérnöke, tűzvédelmi szakmérnöke az új OTSZ alapján történő tartószerkezet és aktív oltórendszer terve-zést mutatta be.

Dr. Takács Lajos Gábor docens, a BME Épületszerkezettani Tanszék, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke az új OTSZ és a TvMI szerinti tűzgátló szerkezetek ter-vezését ismertette.

A térelhatároló szerkezetek tervezéséről Tóth Péter, a Tűz-védelmi Laboratórium vezetője és Geier Péter, a Tűzvédelmi Laboratórium vezető helyettese és az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innováció Nonprofit Kft képviselője tartott össze-foglalót.

Marlovits Gábor, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Építészeti Tűzvédelmi Tagozat tagja a szakipari szerkezet új OTSZ alapján történő tervezését ismertette.

Az utolsó blokkban a menekülés, mentés feltételeinek biztosítása állt a középpontban. A hő- és füstelvezetés tervezését az új OTSZ alapján Nagy Katalin, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének elnöke ismertette, míg Lengyelfi László ny. tű alezredes a MMK Tűzvédelmi Tagozatának az elnöke a menekülés, mentés tervezésének folyamatát mutatta be.

Az előadások anyagai az új OTSZ-szel összefüggésben az alábbi honlapon megtekinthetők:http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=1844

Tóth ÉvaForrás: Sajtóközlemény

Életbe lépett az új otsz!Konferencia beszámoló

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 2 8

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 42 9

2015. II. negyedévében jelenik meg az „Épületvillamos-ság” című szakkönyv ötödik, bővített, átdolgozott kiadá-sa. Az ismételt kiadást az indokolta, hogy a szakma két és fél év alatt „elfogyasztotta” a több mint ezer példányban megjelenő kiadványt. Remélhetőleg e bővített és az új ismereteket is feldolgozó szakkönyv továbbra is hasznos információkat nyújt olvasóinak, az épületvillamos terve-zőknek, kivitelezőknek, beruházóknak, az áramszolgál-tatás területén dolgozó szakembereknek, valamint a vil-lamos szakmát oktató szaktanároknak és az e területtel ismerkedő diákságnak.

A kötet – bár az előző kiadáshoz képest újabb szakterüle-tekkel bővül – sem terjedelmében, sem felépítésében nem szándékozik az épületvillamosság teljes területét átfogni az alapoktól a jelenkor követelményéig. A szerzők tovább-ra is azt a célt tűzték maguk elé, hogy az épületvillamos-ság főbb, napjainkra jellemző ismereteit a teljesség igénye nélkül összefoglalják, bemutassák, különös figyelemmel az EU-tagságunkból adódó rendeleti, szabványossági és más szabályozási kérdésekre.

Új, azaz változott a könyv-ben a bővebb és részlete-sebb világítástechnikával foglalkozó rész, különös tekintettel az energiataka-rékosabb, hosszabb élet-tartalmú és egyben kör-nyezetbarát világítótestek alkalmazására, megoldásai-ra, továbbá a túlfeszültség-védelemre, a tűzvédelemre, villámvédelemre, a szünet-mentes tápegységek fon-tosságára, és azok elemei-nek alkalmazására történő figyelemfelhívó rész. Új rész lesz továbbá a könyvben a Magyar Mérnöki Kamara új szabályozási rendjével, a műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők, valamint a tervezők és szakértők minősíté-sével foglalkozó fejezet

Abban a korban élünk, amikor a szerzőknek is és az olva-sóknak is egyaránt újra és újra tanulniuk kell ezt a szakmát, az új megfogalmazást, az új elnevezéseket, az új szemléletet.

Dési Albert

Hamarosan megjelenik az Épületvillamosság szakkönyv 5. kiadása

Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a ha-zai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, 2015. április 14-én érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.Az ABB a MAVIR közbeszerzési tenderén nyerte el a projek-

tet. Az 1,8 millió euro értékű szerződés magában foglalja a gyártást, a szállítást, a helyszíni összeállítást. A transzformá-tort, ami fontos szerepet játszik – többek közt - Délbuda és Délpest energiaellátásában és a villamosenergia-ellátásbiz-tonság megőrzésében - a MAVIR martonvásári alállomásán fogják üzembe helyezni várhatóan 2015. május végéig.

A transzformátor segítségével valósítható meg a feszültség-szintek közötti áttérés. Az alállomási auto-transzformátorok a bejövő nagyfeszültséget alakítják át a következő, alacso-nyabb feszültség szintre, például a bejövő 400 kV-os nagyfe-szültséget 220 kV-ra.

ABB Sajtóközlemény

Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak

A legsürgetőbb energia-hatékonysági kihívásokra keresték a választ Európa véleményvezérei Monacóban az „Innovációk az energiahatékonyságban” című kerekasztal-beszélgetéseken. A Johnson Controls, a Klíma Csoport és a II. Albert, Monaco Her-cege Alapítvány, valamint a GE Lighting közös szervezésében, 2015. március 30-31. között. Az eseményen az energia-haté-konyságra vonatkozó szabályozásokat és üzleti megoldásokat

Stratégiai együttműködésbe kezd a MAVIR Magyar Villamos-energia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, és a Fővárosi Állat- és Növénykert által

vitatták meg a szakértők. A rendezvényen folyó párbeszéd a jövőre ismét megrendezésre kerülő Euromediterrán Energia-hatékonysági Fórumot (EEF) készítették elő.

Az „Innovációk az energiahatékonyságban” kerekasztal-beszélgetések során a politikai és vállalati döntéshozók, valamint a non-profit szervezetek vezetői közösen keresik a megoldást az olyan kihívásokra, mint a szűkös természeti erő-források, a versenyképesség és az egészségvédelem.

A három kerekasztal-beszélgetés a technológiai innováci-ót, az új finanszírozási és online kommunikációs-, valamint üzleti modelleket, és az energiahatékonyság társadalmi vo-natkozásait járta körbe.

GE Lighting Sajtóközlemény

életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány. A megállapo-dást április 22-én, a Föld napján, az állatkerti Föld Fesztivál nyitóeseményén írták alá. A Föld Fesztivál programjaként a MAVIR környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei töb-bek között bemutatót tartottak arról, mi mindent lehet tenni a madarak áramütésének megelőzése érdekében.

MVM Sajtóközlemény

Az energia-hatékonyságot érintő kihívásokat

Monacóban tárgyalták

Stratégiai együttműködés a MAVIR és a Budapesti Állatkert között

Sajtóközlemény

1. szint

2. szint

3. szint

Az ECLIPSE-vel olyan rendszer alakítható ki, mely az energiahatékony és

Forgalommentes

Az intelligens telemenedzsment rendszerek

,

AZ ECLIPSE, az intelligens térvilágítás felépítése

H-2011 Budakalász, Szentendrei út 1-3., Hungarytelefon: +36-20/954-3100, fax: +36-26/540-420, email: info@prolan.hu

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

Electrotechnika_PROLAN_2015_04_print.pdf 1 2015.04.21. 17:26:56

(X)

Már hagyomány, hogy a látogatók évek óta megtalálják a MEE standját a Construma Szakkiállításon. Ezúttal sem volt másként. A Hungexpóval évek óta tartó kitűnő kap-csolatnak és együttműködésnek köszönhetően az „A” pavilonban, 2015. április 15-19. között ismét saját stan-don közvetíthettük a MEE programját, a társadalomnak szóló üzenetét. A kiállításunk fő üzenete a „biztonságos villanyszerelés” volt, ezt a lehetőséget vette igénybe az OBO és a C+D . Mindkét cég képviselői a biztonságos vil-lanyszerelést mutatták be az érdeklődőknek.

Színesítette a progra-munkat a Hobbim az elekt-rotechnika egyik tavalyi győztesének, Oszlánczi Sán-dornak a bemutatója. Egy kis „fizikaóra” is vonzotta az érdeklődőket, dr. Tóth Judit és dr. Jeszenky Sándor be-mutatóival.

Az elmúlt évről is vissza-térő látogatói is voltak stan-dunknak, akik érdeklődtek, mikor láthatják újra az elő-adót, aki tavaly tartotta a technikatörténeti bemuta-tót. Dr. Jeszenszky Sándor népszerűsége semmit sem halványult és vasárnap meg is látogatott minket.

Április 16-án a BKIK-MEE-EMOSZ közös szervezésében Szakmai Napot tartottak, Kádár Aba elnökletével, „Villamos biztonságtechnika 2015” címmel.

Többek között dr. Novothny Ferenc „Áramütés elleni véde-lem aktuális problémái” és Kruppa Attila „Az új OTSZ-hez kap-csolódó villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek” című előadá-sokat hallgathatták meg az érdeklődők.A felvételek tükrözik a MEE stand mindennapját.

Tóth ÉvaKépek a szerző felvételei

MEE a Construma 2015 szakkiállításon

Boszkovics Zoltán és Farkas András szakmai információt ad

Amikor dr. Jeszenszky Sándor bemutatót tart

Fizika óra fiataloknak

Oszlánczi Sándor magyaráz

Kruppa Attila az OBO biztonságos villanyszerelési termékeit ismerteti

A C+D-től Furján Attila biztonságos villanyszerelést oktat

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 43 1

Egyesületi élet

(X)

A MEE szerepvállalása – Energiát fektetünk a jövőbe

2015. március 25-27. között került megrendezésre az Óbu-dai Egyetem által szervezett XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekciója.

Az OTDK a magyar felsőoktatás hagyományosan legna-gyobb, kétévente lebonyolításra kerülő hallgatói tudomá-nyos seregszemléjére. A több mint hat évtizedes múltra visz-szatekintő tudományos diákköri mozgalom országos fórumot biztosít az önképző, kutató, illetve művészeti munkában leg-kiválóbb eredményeket felmutató egyetemisták és főiskolás-ok számára. A fővédnökök az Országos Tudományos Diákköri Tanács szervezésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia voltak.

A rendezvénysorozat célja a hallgatói tudományos és mű-vészeti diákköri tevékenység ösztönzése, a tehetséges hall-gatók és mestereik támogatása, és ezáltal a jövő tudósainak sikeres pályakezdéséhez való hozzájárulás.

Az OTDK 12 különböző tudományterületet felölelő szek-ciója közül a legnagyobb érdeklődés a Műszaki Tudományi Szekció iránt mutatkozott. Az elmúlt évek során folyamatosan nőtt a dolgozatok száma, ez évben 565 került bemutatásra. Hasonló arányban nőtt a résztvevő hallgatók száma is. Több mint 5000 pályamunkát neveztek be 24 hazai és határon túli felsőoktatási intézményből.

Március 25-én a rendezvény ünnepélyes megnyitója során, különlegességeként dr. Cziráki Szabina, az OTDT titkárság-vezetője egy kedves OTDK-s dolgozatból a következő idézetet vette ki: „A derűs embereknek nem könnyebb a sorsuk, csak más szemüveg van rajtuk. Azt szoktuk mondani: jó természetük van. A jóra vannak hangolva. Életörömre… tedd csak fel az „áldott szemüvegedet”, s máris látod, hogy süt a nap, hogy sok öröm és emberi jóság van.”(Müller Péter)

A jelenlevők rendhagyó módon, fejükön bölcs bagoly szemüvegben kapták meg az útravalót: Nézd más szemmel a világot!

Záróünnepség a Millenáris TeátrumbanDr. Cziráki Szabina, az OTDT titkárságvezetője

Dr. Gáti József főigazgató és a közönség „bölcs bagoly" szemüvegben

Tudományos Diákköri Munkáért díjak

Az első helyezést elérő dolgozat jutalma Mechwart András bronzba öntött mellszobra

Nyitó ünnepség az Óbudai Egyetemen

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 3 2

A MEE kiemelt különdíjat ajánlott fel a XXXII. OTDK elekt-rotechnika, villamos energetika tagozatok résztvevői közül 3 pályamunka szerzőjének. A díjakat Varga Mihály nemzet-gazdasági miniszter és Orlay Imre, a MEE mentorprog-ramjának vezetője adta át.

Mindhárman részvételi és előadási lehetőséget kaptak a MEE 62. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás rendezvényén, amely idén Siófokon szeptember 16-18. között kerül megrendezésre.

A díjazottak: Takács Borbála a „Háztartási méretű fotovoltaikus ter-melés értékelése”, Fazekas Tibor „Az adathiány kezelése az öregedő villa-mosenergia-rendszer élettartam ana-lízise során” és Mayer Martin János a „Napelemek termelés előrejelzésének pontosítása” című előadásával.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesü-let egyik fontos célkitűzése a fiatalok támogatása. A szakmai tehetséggon-dozó program célja tehetséges fiata-lokat felkutatása annak érdekében, hogy a villamosipar szereplőinek támogatásával hosszú távon profitál-hassanak az utánpótlás-nevelés terü-letén folyó munkából. Támogatva a fiatal szakemberek beilleszkedését, sikeres pályafutásuk indítását.

Ennek szellemében született meg az a döntés, hogy a MEE patrónusként támogatja a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekcióját.

Lepp Klára Képek: Óbudai Egyetem

Élménybeszámoló egy tartalmas naprólAz ÉMÁSZ miskolci régiójának telephelyén a reggel 6 órára ki-tűzött találkozóra mindenki időben érkezik, így indulhatunk is a tanulmányútra. A csapat tagjai, akiket elkísérek erre az útra, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület mentorprogramjá-nak részesei. Hosszas egyeztetés előzte meg ezt a mai utazást, hogy a tervezett intézmények fogadóinak is megfeleljen.

Mennyivel másabb ez a program, mint egy kötelező meg-beszélés. A mentoráltak és támogatóik között baráti a légkör. Utunk első állomása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem. Addig is van idő egymás megismerésére, be-szédesebbek lettek az útitársak is. A mentoráltak jövőbeli ter-veiknek, elképzeléseiknek adnak hangot, hosszas eszmecsere zajlik, miközben a viccelődés is teret kap.

A díjátadásra ünnepélyes keretek között március 27-én 10:00 órai kezdettel, a záró rendezvény keretében a Millenáris Teátrumban került sor.

Minden díjazott szerző egy-egy színesfém alapanyagú, ma-gyar tallér méretű emlékérmet vehetett át, amelyet az Óbu-dai Egyetem kifejezetten az OTDK-ra készíttetett.

A konferencia színvonalas megrendezéséhez, a legjobb szakmai teljesítményt nyújtó hallgatók díjazásához a gazda-sági élet meghatározó szereplői nyújtanak támogatást.

Az Óbudai Egyetem és a Magyar Rektori Konferencia Mű-szaki Tudományok Bizottsága mellett kiemelt különdíj ado-mányozásával hangsúlyozza a tehetséggondozás, a kutatói utánpótlás nevelésének fontosságát a Magyar Mérnöki Ka-mara Környezetvédelmi Tagozata, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, valamint a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága.

A Miskolci Szervezetben Orlay Imre évek óta kiemelten fontos szerepet tulajdonít a fiatal utánpótlás támogatásá-nak. Nem véletlen, hogy a mentorprogram elindításában is elől állnak. 2015. február 5-én a Miskolci Egyetem Villamos-mérnöki Szak hallgatóiból és a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában végzett diákokból álló csoport – a szó átvitt értelmében is – elindult Takács Norbert kíséretében Budapestre.

Orlay Imre és Varga Mihály átadják a MEE különdíját Mayer Martin Jánosnak

Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter beszédet tart

Elindult A Miskolci MEntorprogrAM

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 43 3

BME nagyfeszültségű laboratóriuma

Indulás az ÉMÁSZ miskolci teklephelyéről

A tervezett menetrend szerint 9:00-kor megérkezünk a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumához, ahol Szmodics Ádám fogad minket. Ő a mi idegenvezetőnk.

Mielőtt belépünk a labor területére, rövid munkavédelmi és helyismereti oktatásban részesülünk. A hatalmas labor izgal-mas látványt nyújt, ez talán a fényképeken is érzékelhető, teli érdekességekkel. Nem is gondoljuk, hogy milyen nagyszerű bemutatóval várnak minket. A különböző feszültségszinteken történő átívelések érdekes és egyben félelmetes látványt nyúj-tanak. Mindenki érzi már, hogy mire képes a nagyfeszültség.

Záró bemutatóként egy „önként jelentkező” vállalja, hogy bezárkózik egy Faraday-kalitkába… de erről többet nem árulnék el, akit érdekel, az a következő MEE-utunk alkalmával velünk tarthat!

Következő programunk hely-színe az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma. Szűcs László nyug-díjas tárlatvezető fogad ben-nünket. Meglepetésként éri mindannyiunkat, hogy nemcsak a múzeumban kiállított tárgyakat nézhetjük meg, hanem számos elektromos jelenségen alapuló kísérlet és látványosság részesei lehetünk. Ezek a kísérletek nagy-szerűen reprezentálják azokat a villamos jelenségeket, amelyeket a hétköznapi eszközeink hasz-nálata közben nem tapasztalunk meg, gondolok itt például egy egyszerű forgó mágneses térre. A múzeumban eltöltött 1,5 óra

tartalmas és maradandó élmény marad mindnyájunknak. Ezt követő-en még átsétálunk tanulmányutunk utolsó helyszínére, a Magyar Elekt-rotechnikai Egyesület központjába egy „üzemlátogatásra”. Közben azon tűnődöm, hogy az eddigi tanulmá-nyaim során miért nem jutottam el

ide, hiszen a múzeum látogatása egy villamos szakember ta-nulmányainak elengedhetetlen része kellene, hogy legyen.

Az egyesület központjában Günthner Attila irodavezetővel egy kötetlen beszélgetés keretében zárul tartalmas tanul-mányutunk.

Ez a tanulmányút Németh Bálint BME adjunktus és Orlay Imre, a MEE Miskolci Szervezetének elnöke, valamint Szepesi István a MEE Miskolci Szervezet titkárának közreműködésével valósulhatott meg.

Várom a Miskolci MEE tagok szíves jelentkezését a norbert.takacs@emasz.hu email címen.

Takács NorbertMiskolc

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 4 3 4

„Ember" a Faraday kalitkában

Az egyik tárló a múzeumban

Günthner Attila fogadja a fiatalokat az Egyesület központjában

Szűcs László tárlatvezetése az Elektrotechnikai Múzeumban

MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI

EGYESÜLET

A magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete

Alapítva 1900

Üzlet van.

IPAR NAPJAI, MACH-TECH– ahol ember és gép találkozik!

HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.

Zone!

ingyenes belépésért.

www.iparnapjai.hu

programod van

2015. május 12–15.

2015. június 3-4.Hotel Azúr Siófok

Eddig több mint 100 szakember regisztrált a rendezvényre

MagyarElektrotechnikaiEgyesület

Program és részletek az alábbi linken megtekinthetők:http://www.mee.hu/cikk/vedelmes2015

vedelmes hidetes-ET.indd 35 2015.04.29. 16:28:56