A köznevelési törvény aktuális

változásai

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény 2015. évet érintő módosításai

Kozák András

köznevelési szakértő

Miről lesz szó az előadáson?

A köznevelési törvény 2014/2015. nevelési évet illetve tanévet érintő aktuális módosításainak normatani értékelése

Az egyes módosult jogszabályok tételes elemzése a szabályzási tárgykörök tematizálása mentén

Új jogintézmények és módosult szabályok a finanszírozási, tanügyigazgatási és foglalkoztatási tárgyú normák terén

A törvénymódosítás gyakorlati következményei az egyes köznevelési intézmények életében

Az intézményi szabályozó dokumentumok és az adminisztratív teendők körét érintő változások

A törvénymódosítás helye az ágazati és más szabályozók koherenciájában

Az ágazati kerettörvényt módosító

jogszabályok

2014. évi CXCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról

Szabályozási tárgykör: köznevelési intézmények fenntartását érintő finanszírozási tárgyú szabályok, a 2015. évi központi költségvetési törvény ágazati háttérszabályai

Szabályozási metódus: tételes jogszabály-módosítás, kihirdetettől eltérő szöveggel történő hatályba léptetés

Jogforrás: Magyar Közlöny 2014/184. szám

Hatályba lépés: 2014. december 30.

2015. július 1.

- a költségvetési év féléves ciklikusságához igazodik (ágazati és államháztartási szabályozás kollíziója)

Az ágazati kerettörvényt módosító

jogszabályok

2014. évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes

kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás

végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez

kapcsolódó más törvények módosításáról

Szabályozási tárgykör: Nkt. 96. § (1) bekezdését érintő

jogtechnikai jellegű, szövegpontosító változtatás

Szabályozási metódus: koherencia megteremtése

Jogforrás: Magyar Közlöny 2014/160. szám

Hatályba lépés: 2015. január 1.

Büntetés-végrehajtási intézmény helyett büntetés-

végrehajtási intézet

Az ágazati kerettörvényt módosító

jogszabályok

2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

Szabályozási tárgykör: igazgatási, eljárási, foglalkoztatási, adatkezelési,

gyermek- és ifjúságvédelmi normaanyag

Szabályozási jelleg: átfogó a megváltoztatott normatartalmak

jelentősége, mennyiségi arányai és a szabályozási tárgykörök

komplexitása tekintetében egyaránt.

Jogforrás: Magyar Közlöny 2014/160. szám

Hatályba lépés: három lépcsőben

2015. január 1. (érdemi változások)

2015. április 1. (intézményrendszer fenntartása)

2015. június 15. (technikai dereguláció)

A törvénymódosítás normatani

értékelése A módosító jogszabályok által proponált törvénymódosítás novelláris(átfogó) jellegű: alapvető jogintézményeket érintő, nagy terjedelmű, számos szabályozási tárgykört és több jogterületet átfogó változtatásokból áll, melyek egyaránt tartalmaznak:

új jogintézményeket normalizáló szabályokat (pl. lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző és pedagógiai támogató rendszer, óvoda-bölcsőde),

koncepcionális jelentőségű tételes szabályokat (pl. illetményalap számításának szabálya, tankötelezettségi korhatár számítása, magántanulóvá nyilvánítás),

szövegpontosító-jogtechnikai korrekciókat (pl. fejlesztő nevelés-oktatás, SNI-tanulók definíciója, egyes szakképzettségek nevesítése),

deregulációt megvalósító normákat (pl. a pedagógusigazolvány tartalmi elemei).

A törvénymódosítás által érintett

szabályozási tárgykörök

A pedagógus illetményalap számításának szabálya (központi költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap)

Az átlagbér-alapú költségvetési hozzájárulás mértéke

A pedagógiai szakszolgálatok és a nem állami fenntartású szakképző iskolák költségvetési hozzájárulásának feltételei

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, az ehhez tartozó köznevelési alapfeladatok köre (utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat)

Az intézményátszervezés meghatározása

A települési önkormányzatok intézményműködtetéssel kapcsolatos feladatai (fenntartó-működtető feladatköri lehatárolása)

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző és pedagógiai támogató rendszer

A közösségi szolgálat szabályai

A törvénymódosítás által érintett

szabályozási tárgykörök

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának feltételrendszere

A gyógypedagógiai intézmények definíciója

A köznevelés intézményrendszere(többcélú intézmények által ellátható feladatok, óvoda-bölcsőde)

A hatósági jogalkalmazást érintő szabályok

A köznevelési intézményekben folyó adatkezelés egyes szabályai (KIR)

A vallási tekintetben elkötelezett intézményeket érintő normák (hitoktató alkalmazásának feltételei, pozitív diszkrimináció szabálya, egyházi szolgálati jogviszonyban való foglalkoztatás)

A fenntartó másodfokú jogkörének gyakorlása (rendes jogorvoslati út)

A tanuló kötelezettségeinek teljesítésére vonatozó szabályozás (tankötelezettségi felső korhatár számítási szabálya, magántanulói jogstátus, szülői kérésre történő évfolyamismétlés)

A törvénymódosítás által érintett

szabályozási tárgykörök

Az óvodai elhelyezés megszűnése

A köznevelési intézményekben kötelezően alkalmazandó etikai kódex

Az intézményvezető szerepe a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában

A fenntartói jog tartalmára, átadásának vonatkozó szabályok

A külföldi állampolgárok részvétele a magyar köznevelés rendszerében

A vezetői megbízást teljesítő pedagógusra vonatkozó foglalkoztatási normák (vezető heti tanóráinak, foglalkozásainak száma, vezetői megbízáshoz szükséges feltételek, megbízás időtartama)

A beosztott pedagógusok alkalmazásának szabályai

A körzeti általános iskola definíciója (életvitelszerű ott lakás)

A tanügyigazgatás központi, ágazati szintjének működése (Oktatási Hivatal feladatköri listájának bővülése, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter új jogalkotási tárgykörei)

A pedagógus illetményalap

számításának új szabálya

Az Nkt. 65. § (2) bekezdésének korrekciója értelmében a pedagógus

munkakörben foglalkoztatottak illetményalapja nem a mindenkori legkisebb

munkabér összegéhez, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben

meghatározott vetítési alaphoz igazodik [2014: CXCIX. tv. 371. §].

Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott

vetítési alap – mely 2015-ben a 2014:C. tv. 61. § szerint 101 500 Ft –

a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,

c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

A Kormány rendeletben állapítja meg a 2014. szeptember 1. és 2017.

augusztus 31. közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori központi költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét [326/2013.

(VIII. 30.) Korm. rendelet 35. §]

Az illetményalap a 2015. jan.-aug. közötti

időszakban

Az Nkt. 97. §-ának módosított (20a) bekezdése értelmében a 2015.

naptári év 2014/2015. tanévre eső hónapjaiban a pedagógus

illetményalap az egyes végzettségi szintekhez igazítva a következők

szerint alakul:

végzettség vetítési

alap

százalékos

arány

illetményalap

bruttó összege

középfokú végzettség 101 500 Ft 118,9 % 120 684 Ft

alapfokozat (főiskolai

végzettség)

101 500 Ft 163,3 % 165 750 Ft

mesterfokozat

(egyetemi végzettség)

101 500 Ft 179,6 % 182 294 Ft

Az átlagbér-alapú költségvetési hozzájárulás

egyházi jogi személy és nemzetiségi

önkormányzati fenntartó esetén

[Nkt. 88. § (4) bekezdés]

Amennyiben a köznevelési intézményt nemzetiségi önkormányzat

vagy egyházi jogi személy tartja fenn, az állam átlagbér alapú

költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához

szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül

segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai

kifizetéséhez.

Számítási alap: az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben

és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus

munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott

létszáma.

Az átlagbér-alapú költségvetési hozzájárulás

magánfenntartó és vallási tevékenységet

végző szervezet mint fenntartó esetén

[Nkt. 88. § (4) bekezdés]

Ha a köznevelési intézményt vallási tevékenységet végző szervezet

vagy magánfenntartó tartja fenn, a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

A Magyarország központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 8.

melléklete tartalmazza az átlagbéralapú támogatás mértékét

(óvodákra és egységes óvoda-bölcsődékre a 2. melléklet vonatkozik).

Az egy főre jutó átlagbér az állami intézményfenntartó központ által

fenntartott, adott intézménytípusra számított pedagógus és nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítők éves személyi juttatása és járulékai

együttes összegének és az annak megfelelő létszámnak a hányadosa.

A pedagógiai szakszolgálatok és nem

állami fenntartású szakképző iskolák

költségvetési finanszírozása

[Nkt. 88. § (5)-(6) bekezdések]

A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás

időkereteit jogszabály állapítja meg.

A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a

költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a

fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

A szakképzési megállapodás részletszabályait – a szakképzésről

szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény irányadó szabályai alapján – a

szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm.

rendelet tartalmazza.

A sajátos nevelési igényű tanulók

ellátásával kapcsolatos változások

A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált gyógypedagógiai

nevelési-oktatási intézményben történő nevelése-oktatása az ágazati

kerettörvény alapfeladati listájában új, szakmailag korrektebb definíciót

nyert, mely szerint ezen intézményekben azoknak a gyermekeknek,

tanulóknak a nevelése-oktatása folyik, akik e célra kondicionált szakmai

feltételekkel és keretek között eredményesebben foglalkoztathatók [Nkt.

4. § 1. pont s) alpont].

Pontosításra került a sajátos nevelési igényű tanulók meghatározása az

érzékszervi fogyatékosság típusait részletező ’látási, hallási’

specifikációval [Nkt. 4. § 25. pont].

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érinti az Nkt. 4. § 1. pontjának

új v) alpontja, mely – immár a köznevelési intézmény alapító okiratában,

szakmai alapdokumentumában is nevesíthető – alapfeladatként ismeri

el az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók

ellátásával kapcsolatos változások

Új meghatározást vonatkozik a gyógypedagógiai, konduktív

pedagógiai nevelési-oktatási intézményre is, ami az új normaszöveg

szerint olyan köznevelési intézmény, amely fejlesztő nevelést-oktatást

végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el [Nkt. 15. § (1) bekezdés].

További szövegpontosító módosítás érinti az alapfeladatok körét:

fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás terminus helyébe fejlesztő

nevelés-oktatás kifejezés lépett [Nkt. 4. § 1. pont p) alpont].

A fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésének szabálya kiegészült a

szükséges szakképesítések felsorolásával: a sajátos nevelési igény

típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy

terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus,

konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) [Nkt. 15. § (3)

bekezdés].

Az intézményátszervezés fogalmi körét

érintő változások

[Nkt. 4. § 11. pontja]

Bővült az intézményátszervezés köréből kizárt tartalmi elemek

köre a jogszabályváltozásból eredő módosításokkal, melyek a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges vagyont érintő

döntésekkel együtt akkor sem eredményeznek intézmény-

átszervezést, ha az Nkt. 21. § (3) bekezdés c)-j) pontjainak körébe

tartoznak.

Az intézményátszervezés fogalmát pontosító korrekció azért vette

ki a definícióból azokat az esetköröket, amelyek

jogszabályváltozás (pl. települési önkormányzat rendelete az

utcanév megváltoztatásáról) folytán az alapító okirat, szakmai

alapdokumentum automatikus módosítását vonják maguk után,

mert ezek értelemszerűen nem jelentenek érdemi változást, így

ténylegesen intézményátszervezést sem.

A települési önkormányzatokra

vonatkozó intézményműködtetéssel

kapcsolatos szabályok

A módosító jogszabály [2014:CV. tv. 1. § (5) bekezdés] a köznevelési

intézmény működtetőjének új törvényi definícióját határozta meg.

Működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát

képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges

tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához

szükséges személyi és pénzügyi feltételeket a nemzeti köznevelési

törvényben meghatározottak szerint biztosítja [Nkt. 4. § 18. pont].

A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz

szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő

színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési

közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant karbantartja, gondoskodik az

állagmegóvásról [Nkt. 76. § (1) bekezdés].

A települési önkormányzatokra

vonatkozó intézményműködtetéssel

kapcsolatos szabályok A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó

helyiségek – ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket – bútorzata, a

nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési

intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések,

valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása [Nkt. 76. § (3) bekezdés].

A 2015. költségvetési évtől kezdődően a taneszközellátás finanszírozása

csak állami feladat (KLIK) lehet, azt az egyedi működtetői szerződésben

[Nkt. 74. § (6a) bekezdés] sem lehet a települési önkormányzatokhoz

telepíteni.

A fenntartó (KLIK) és a működtető (önkormányzat) között a szakmai és a

tárgyi feltételek mentén történő feladatköri lehatárolás szabálya kógens.

A települési önkormányzatokra vonatkozó

intézményműködtetéssel kapcsolatos

szabályok [Nkt. 74. § (6) bekezdés] Módosult a köznevelési intézmény működetéséről lemondani nyilatkozó

települési önkormányzatokat érintő eljárásrend: ha az önkormányzat a

mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési

intézménynek nem működtetője, úgy a működési adatokról a KLIK

szolgáltat adatot.

Ha a működtetésről lemondó települési önkormányzat hozzájárulás

megfizetésére köteles, annak megállapítása – új szabály szerint – a soron

következő választás évét követő szeptember 1-je és az azt követő választás

évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként

azonos összegben történik.

Új norma szól arról is, hogy ha a KLIK a köznevelési intézmény fenntartói

jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra

vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.

A lemorzsolódással veszélyeztetett

tanulók és támogatásuk intézményes

rendszere Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással

veszélyeztetett tanuló fogalmának és e tanulók támogatásához kapcsolódó komplex jelző és pedagógiai támogató rendszernek – új

jogintézményként – történő meghatározása.

Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott

tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti

(objektív kritérium) vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez

képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex,

rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik

szükségessé (szubjektív feltétel) [Nkt. 4. § 37. pont].

Cél: korai iskolaelhagyás elleni hatékony fellépés (EU 2020 stratégia

keretében tett hazai vállalás, hogy 2020-ra 10 %-kal csökkenjen e

célcsoportba tartozó tanulók száma).

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók

támogatásához kapcsolódó korai jelző és

pedagógiai támogató rendszer

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó

korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében valósul majd meg [Nkt. 19. § (2) bekezdés].

A rendszer alapja az iskolák kötelező statisztikai adatszolgáltatása lesz [Nkt.

41. § (1) bekezdés].

Gyakorlati teendők az iskolában:

szülők tájékoztatása

intézményi szabályozó normák módosítása (munkaterv, SZMSZ,

munkaköri leírások, adatvédelmi szabályzat)

reszortfelelősök (team-ek) kijelölése az adott feladatra

középtávú intézményi stratégiába való beépítés (intézkedési terv, IMIP)

A nevelési-oktatási intézmények által

ellátott feladatok körét érintő változások

A középiskola által megszervezendő közösségi szolgálat

vonatkozásában a módosító jogszabály nem az érettségi bizonyítvány

kiadásának időpontjához, hanem a középiskola sikeres elvégzését

közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a

közösségi szolgálat elvégzéséről szóló igazolás megszerzésének határidejét [Nkt. 6. § (4) bekezdés].

Bővül a nevelési-oktatási intézmények által ellátható feladatok köre:

az Nkt. 7. § (1) bekezdésének a)-h) pontjaiban definiált köznevelési

intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás,

gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók

gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban

meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot,

továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú

intézmény formájában működne [Nkt. 7. § (2) bekezdés].

A nevelési-oktatási intézmények által

ellátott feladatok körét érintő változások

Pontosításra került az egységes gyógypedagógiai módszertani

intézményként (a továbbiakban: EGYMI] működő köznevelési

intézmények kötelező és opcionálisan ellátható feladatainak

meghatározása [Nkt. 20. § (9) bekezdés].

Kötelező feladat: EGYMI keretén belül működnie kell kizárólag sajátos

nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános

iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai

feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó

gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és

megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai

szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek.

Vállalható feladat: az EGYMI elláthatja a gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

rendszerét érintő változások

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának feltételrendszerét érinti az

Nkt. 19. § (3) bekezdésének c) pontja, melynek értelmében 2015. január 1-

jétől nem köznevelési intézményfenntartóként gazdasági társaság formájában működő szervezet nem nyújthat szakmai szolgáltatást.

Új szabály szerint az egyházi és magán köznevelési intézmény a pedagógiai-

szakmai szolgáltatást térítésmentesen veheti igénybe olyan intézménytől,

amelynek fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési

szerződést kötött [Nkt. 19. § (5a) bekezdés].

Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az Oktatási Hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja [Nkt. 99/C.

§].

A pedagógiai-szakmai szolgáltatás új fenntartói struktúrájának egyes

szabályai a 2015 április 1-jei törvénymódosításban kaptak helyet [Nkt. 19. §

(5) bekezdés, 76/B. §].

Új intézménytípus: az óvoda-bölcsőde

A több köznevelési intézmény feladatait intézményszervezeti

egységben ellátó többcélú intézmények köre az Nkt. 20. § (1)

bekezdésének új f) pontja révén az óvoda-bölcsőde

intézményével bővült, amely szervezeti és szakmai tekintetben

önálló intézményegységek keretében láthatja el a bölcsőde és az

óvoda feladatait.

Nem tévesztendő össze az óvoda-bölcsőde az egységes óvoda-

bölcsőde nevű ugyancsak többcélú köznevelési intézménnyel.

Elhatárolás: míg az egységes óvoda-bölcsőde esetén a bölcsődei

ellátásban és az óvodai nevelésben részesülő gyermekek egy

csoportban vannak foglalkoztatva, addig az óvoda-bölcsőde

esetén külön csoportokban történik a gyermekjóléti alapellátás

keretében biztosított bölcsődei gondozás és az óvodai nevelésben

részesülő gyermekek nevelése.

Egyes hatósági jogalkalmazást érintő

normák módosításai

Amennyiben a köznevelési intézmény nyilvántartásból való törlésére

súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet)

során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt nem állami

költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott

köznevelési intézmény esetében kerül sor, a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a fenntartó működési engedélyét is vissza kell vonni [Nkt. 21.

§ (8) bekezdés d) pont].

A súlyos jogszabálysértés fogalmi köre a következőkkel bővült:

a) a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő –

tevékenységének törvényességi ellenőrzése során megállapított

törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő

felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg;

b) a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges

feltételekkel nem rendelkezik [Nkt. 21. § (10) bekezdés d) és f) pont].

Adatközléssel kapcsolatos új szabályok

Az Oktatási Hivatal – mint adatkezelő – a KIR-ből továbbítja a

megszűnt intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási helyét a kormányhivatal számára

azon nevelési-oktatási intézmény kijelölése céljából, amely a

megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók

felvételét nem tagadhatja meg [Nkt. 21. § (9) bekezdés].

A KIR felületén keresztül bonyolódó igazgatási eljárások körét

érintő technikai dereguláció az a módosítás, mely csökkenti a

diákigazolvány és a pedagógusigazolvány igénylésére irányuló

processzus szabályanyagát, így azok tartalmi elemeire

vonatkozó előírásokat [Nkt. 46. § (13) bekezdés; 63. § (4)

bekezdés).

Gyakorlati következmény: az adatkezelési protokollok

adatvédelmi vonzatairól a nevelőtestületek tagjait és az

érintetteket az intézményvezetőknek tájékoztatniuk kell.

Vallási tekintetben elkötelezett

köznevelési intézményeket érintő

változás A hittan tantárgyat oktató pedagógus munkakört olyan

alkalmazott is betöltheti, aki pedagógus szakképesítéssel és az

egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel rendelkezik (pl. egyházmegye által szervezett 2-3 éves hitoktatói

tanfolyam), tehát nem kizárólagos feltétele a hittan tantárgy

oktatásának a hittantanári szakképesítés [Nkt. 32. § (1) bekezdés

h) pontja].

Pozitív diszkrimináció szabálya: annak megítélése, hogy az

egyházi és a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban melyek azok

a sajátos konkrét feltételek, melyek teljesülése esetében a

jogellenes elkülönítést negligálja a pozitív diszkrimináció

jogszerűsége a jövőben a Kormány döntési jogkörébe fog

tartozni, melyről végrehajtási rendeletben határoz majd [Nkt. 94. §

(4) bekezdés z) pontja].

Fenntartói jogkör gyakorlásával

kapcsolatos új szabályok

A fenntartó jogkörébe utalt másodfokú döntési jogkört a

jogalkotó kiterjesztette az intézmény belső szabályzatának (pl.

pedagógiai program, SZMSZ, házirend) megsértésére

hivatkozással benyújtott eljárást megindító kérelemre [Nkt. 37. §

(3) bekezdés a) pont].

A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó

rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében

jogutódlással bekövetkező változás és a fenntartói jog

jogszabály alapján történő átadása esetén sem, csakúgy, mint –

eddig is – az önkormányzatok szétválásával összefüggő

vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, feltéve,

hogy van, aki a tevékenység folytatására jogosult [Nkt. 83. § (4)

bekezdés].

Változások a tanuló kötelezettségének

teljesítésével kapcsolatos normák terén

Döntő jelentőségű a tankötelezettségi felső korhatár számítását

meghatározó szabály megváltozása, melynek értelmében a tanuló

tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben tizenhatodik életévét betölti, és nem addig a napig, amikor tizenhatodik életévét betölti [Nkt. 45. § (3) bekezdés].

Az iskola igazgatója minden tanuló vonatkozásában a

gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése

után dönthet arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének

magántanulóként tehet-e eleget, azzal, hogy a gyermekvédelmi

gondoskodásban részesülő tanuló esetén véleménynyilvánítási jog

illeti meg a gyermekvédelmi gyámot is [Nkt. 45. § (6) bekezdés].

Iskolai teendő: a szülők tájékoztatatása és a magántanulói

határozatban a véleménynyilvánítás feltüntetése (alakiság).

Változások a tanuló kötelezettségének

teljesítésével kapcsolatos normák terén

A tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését érinti az Nkt. 57. § (1)

bekezdésében rögzített szabály módosítása, mely a szülő kérésére a

tanuló évfolyamismétlését kizárólag az iskola első évfolyamán és

legfeljebb egy alkalommal engedi meg alakszerű igazgatói határozat

alapján, míg a magasabb évfolyamokon tanulókat kizárja e

lehetőségből.

A 2015/2016. tanévben szülői kérésre történő évfolyamismétlés csak

azokra a tanulókra vonatkozhat, akik tanulmányaikat az iskola első

évfolyamán 2014. szeptember 1-jén kezdték meg.

Az óvodai elhelyezés megszűnésének újabb jogcíme: az óvodába

járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a – az Nkt. 45. §

(2) bekezdésében meghatározott – tankötelezettségi kort [Nkt. 53. § (1)

bekezdés d) pontja].

Iskolai teendő: szülők tájékoztatása, adminisztratív felkészülés.

Az általános iskola körzeti

kötelezettségével kapcsolatos norma

megváltozása A kötelező felvételt biztosító általános iskola azt a tanköteles tanulót

köteles felvenni, átvenni, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik, s nem az adott közigazgatási egységben

lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezőt [Nkt. 50. § (6) bekezdés].

A lakóhely és a tartózkodási hely fogalmát közigazgatási jogi norma

határozza meg [1992: LXVI. tv.], míg az életvitelszerű ott lakás tételes

jogi értelemben jelenleg nincs tartalommal megtöltve (eredeti

inszuffiencia típusú joghézag).

Azt, hogy a kötelező felvételt biztosító óvodába és az általános

iskolába történő felvétel tekintetében mi számít életvitelszerű ott

lakásnak, csakúgy mint a gyermekek, tanulók, óvodai, iskolai

felvételével kapcsolatos egyéb kérdéseket az oktatásért felelős

miniszter rendeletben határozza majd meg [Nkt. 94. § (1) bekezdés].

A köznevelési intézmények számára

kötelező etikai kódex alkalmazása A pedagógus különös kötelessége, hogy hivatásához méltó magatartást

tanúsítson, míg az intézményvezető felel a pedagógus etika normáinak

betartásáért és betartatásáért.

A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) dolgozza ki és fogadja el

a Pedagógus Etikai Kódexet [Nkt. 63/B. § (1) bekezdés f) pontja].

A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási

szabályokból áll [Nkt. 63/A. § (8) bekezdés].

Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar

által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező (megsértése esetén

etikai eljárás folytatható le, súlyos és vétkes megszegése munkajogi

jogkövetkezményekkel is bírhat).

Fenntartói feladat: a magán és egyházi jogi személy fenntartó etikai

kódexet dolgoz ki fenntartott intézménye számára a Kar Etikai Kódexe

alapján az Nkt. 83. § (2a) bekezdésében foglaltak alapján.

A gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok ellátása és a külföldi

állampolgárok hozzáférése a magyar

köznevelés szolgáltatásaihoz

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének új felelősségi kompetenciája

a gyermekvédelmi jelzőrendszer köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatainak koordinálása [Nkt. 69. § (2) bekezdés f) pontja].

Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár mindaddig,

amíg jogszerűen tartózkodik az országban [Nkt. 92. § (1) bekezdés], a

köznevelési szolgáltatásokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti

tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség

fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a

tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a

magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe [Nkt. 92.

§ (3) bekezdés].

A vezetői megbízást teljesítő alkalmazottra

vonatkozó új munkajogi szabályok

Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással

rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az

általa az intézményben tanított tantárgynak a heti óraszámával azonos,

amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az Nkt. által az adott intézményre és vezetőre

meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma [62. § (14) bekezdés].

Az intézményvezetői megbízás feltétele a középiskolában – tehát a

gimnáziumban illetve a szakközépiskolában – a mesterképzésben szerzett

szakképzettség (nem tévesztendő össze a mesterpedagógus fizetési

fokozattal) [Nkt. 67. § (1) bekezdés a) pont].

Az intézményvezetői megbízás másik feltételéül szabott legalább öt év

szakmai gyakorlat új szabály szerint heti tíz tanóra vagy foglalkozás

megtartására vonatkozó óraadói megbízás keretében is beszámítható a kötelező szakmai gyakorlati időbe [Nkt. 67. § (1) bekezdés c) pont].

A vezetői megbízást teljesítő alkalmazottra

vonatkozó új munkajogi szabályok

Az óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat

megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló

óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások

számát össze kell adni [Nkt. 67. § (1a) bekezdés].

Ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési

intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre

szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés

utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a

megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az

időszakra kell meghatározni [Nkt. 68. § (4) bekezdés].

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. szeptember 1-jén

hatályon kívül helyezett 55. § (3) bekezdés alapján az intézményvezetőt

pedagógiai foglakozásai alól jogszerűen felmenteni már nem lehet.

A beosztott pedagógusok alkalmazására

vonatkozó új munkajogi szabályok

2015. január 1-jétől új foglalkoztatási jogcímet vezet be a

jogalkotó: a közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony és az

óraadói polgári jogi jogviszony mellett az egyházi szolgálati

jogviszonyt, mely az egyházi jogi személy által szervezett hit- és

erkölcstanoktatás felmenő rendszerű bevezetése okán

megnövekedett szakemberszükséglettel indokolható [Nkt. 61. § (1)

bekezdés].

Óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott

időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és

szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges

pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy

szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör

betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését

[Nkt. 99. § (13) bekezdés].

A gyakornok alkalmazásának új

– átmeneti – szabálya

[Nkt. 99. § (13) bekezdés]

Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – gyakornoki fokozatba besorolható –

alkalmazottal nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a

gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a

nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának

feltételeit teljesítette.

Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt

nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése.

Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-

bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya,

munkaviszonya a törvény erejénél fogva (ex lege) megszűnik.

Az Oktatási Hivatal feladatkörét érintő

változások

A törvénymódosítás az Oktatási Hivatal feladat- és hatásköri listáját új elemekkel bővítette.

Ágazati statútum: 212/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

2015. január 1-jétől az Oktatási Hivatal:

vezeti a szaktanácsadók névjegyzékét az Oktatáskutató és

Fejlesztő Intézet helyett [Nkt. 61. § (4a) bekezdés];

ellátja – immár kizárólagosan és nem az oktatásért felelős

miniszter által kijelölt háttérintézménnyel (Educatio

Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft). közösen – a

pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését

[Nkt. 62. § (4) bekezdés];

Az Oktatási Hivatal feladatkörét érintő

változások

2015. január 1-jétől az Oktatási Hivatal (folyt.):

szervezi – a kormányhivatal helyett – a pedagógusok

minősítő vizsgáját és minősítési eljárását, melynek során a

pedagógus – a kormányhivatal helyett – az Oktatási

Hivatalnál jelentkezik a minősítő vizsgára és minősítő

eljárásra [Nkt. 64. § (6) bekezdés];

szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést

(tanfelügyelet) a kormányhivatal helyett [Nkt. 87. § (2)

bekezdés].

Az Oktatási Hivatal az Nkt. következetes szóhasználatában:

‚hivatal’ (a rövidítés feloldását a 2015. április 1-jén új szöveggel

hatályba lépő 19. § (5) bekezdés adja majd meg).

A tanügyi jogalkotást érintő nóvumok

Az oktatásért felelős miniszer új rendeletalkotási tárgykörei:

óvodai, iskolai felvétel vonatkozásában az életvitelszerű ott lakás

feltételei;

utazó konduktori hálózatra vonatkozó részletes szabályok;

az óvodai felvétel eljárási rendje;

a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési

önkormányzat által alapított, fenntartott köznevelési intézmény

működési engedélye kiadásának részletes szabályai;

a nevelési-oktatási intézmény által nyújtható pedagógiai-szakmai

szolgáltatások köre;

a térítésmentesen biztosított pedagógiai-szakmai

szolgáltatások ellátási szintje;

Nemzeti Pedagógus Kart érintő egyes szervezeti regulák.

A tanügyi jogalkotást érintő nóvumok

A Kormány új rendeletalkotási tárgykörei:

a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes

feltételei, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a

lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához

kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer

létrehozása, működtetése, és az ennek keretében történő

adatszolgáltatás rendje;

a köznevelési szerződés tartalma, érvényességi ideje és a

megkötésére vonatkozó eljárásrend;

a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi

iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §

(2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló

sajátos feltételei, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára.

Ha az előadás eléri a célját, Önök a

következő változáson mennek majd át…

Köszönöm

a megtisztelő figyelmet!