Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

74. évf. 2. szám 2019. február 1. Svát 26. 5779.

Idén is a Dohány utcai zsinagógaadott otthont a megemlékezésnek.A három szónok közül ketten –Kardos Péter rabbi és másodgenerá-ciósként Ács Tamás BZSH-elnök –szôttek személyes vonatkozású ta-pasztalatokat, életérzést is beszé-dükbe.

zöttünk élô gettótúlélôknek, egy vá-gyamat is megfogalmazom. Buda-pestnek ez a csodálatos épülete, ha-zánk egyik építészeti ékessége, amagyarországi neológ zsidóság jel-képeként emlegetett Dohány utcaizsinagóga kecses tornyairól, varázs-latos tereirôl legyen a világban is-

nézhetünk félre még akkor sem, harövid távú politikai érdekeink arraa rossz döntésre sarkallnak minket,hogy elfogadjuk azt, amit még rö-vid idôvel ezelôtt – joggal – a legsú-lyosabb veszélyként vizionáltunk.Az antiszemitizmust nem ott kellsugallni, ahol nincs, hanem ott kellmeglátni, ahol van. A magyar kor-mány részérôl semmilyen módonnem nyugszunk bele a gyûlöletbe,és nem tûrünk semmilyen fenyege-tést, amely nemzetünk egységét ésbékéjét, zsidó-keresztény európaikultúránkat veszélyezteti

Arra kérem ma Önöket, hogy necsupán a gyász fordulónapjain, ha-nem mindennapjainknak is legyenrésze az emlékezés. Az áldozatokrólvaló megemlékezés mellett ünnepel-jük a túlélôket, akik valóban, a szószoros értelmében halált megvetôbátorsággal néztek szembe a terror-ral, és az ostrom után kellô lelkierejük volt az újrakezdéshez. Aharcokat és a nyilas rémuralmat 70ezer ember élte túl a nagy gettóban.

Kardos Péter fôrabbi alábbiemlékezô beszédét hangulati felveze-tésként egy korabeli dalokból összeál-lított zenei blokk elôzte meg.

Emlékeztek?Képzeljétek el!Egy kérdés és egy kérés! A kérdés

néhány évtizeddel ezelôtt hangzottel errôl a helyrôl.

S a hallgatóság ott lent a padso-rokban, ott, ahol ti ültök, bóloga-tott, amikor a rabbi sorolni kezdte agettóban látottakat és hallottakat.

És akkor még hallatszott KAJLBICHJAJSZ, a sírás hangja.

Mert emlékeztek!Tempora mutantur – változnak

az idôk, elment a tanúk többsége...Most ha körülnézek, mintha egy

idegen bolygóra érkeztem volna.Úgy kellene eleget tennem

a parancsolatnak: VÖHIGADTOLÖVINCHO, meséld el fiaidnak!

Azért, hogy LÖDAJR VODAJR –nemzedékrôl nemzedékre szálljon atörténet!

Ennyit a kérdésrôl, amirôl be-vezetômben szóltam.

Most jöjjön a KÉRÉS, a képzeljé-tek el!

Amikor ezt kérem, vegyétek fi-gyelembe, hogy egy 70 valahányéves ember már nem is számíttúlélônek!

Tehát! Képzeljétek el, hogy 74 év-vel ezelôtt a szovjet hadsereg kato-nái két gettót szabadítottak fel.

Ezt, ahol most vagyunk, és az ún.nemzetközi gettót, amit akkor vé-dett házaknak neveztek, a mai 13.kerületben.

Képzeljétek el, hogy az a gettónem volt palánkkal körülvéve, a há-zak kapuján tábla jelezte az illetô

ország címerével: melyik állam vé-delme alatt állnak az ott lakó zsidóemberek.

A védelem addig tartott, míg azelsô nyilas különítmény be nem törtés össze nem tépte a Schutzpassot, akövetségek által kiadott védlevelet.

Hogy mennyit számított a véde-lem?

Válaszom: sajnos túl közel volt aDuna-part...

Képzeljétek el, milyen íze lehetetta nyers krumplihéjnak!

Képzeljétek el, milyen ízû lehetettaz a hús, amit egy aknától elpusz-

75.1944–2019

Megemlékezés a gettó felszabadításának 74. évfordulójáról

Tíz perc orgonaszó és az elöljárókbevonulása után Eisler Gábor Andrásházigazdaként köszöntötte elsôsorbana túlélôket, majd a követségek, egyhá-zak prominenseit, a kormány, a parla-menti pártok részérôl megjelenteket, ahazai zsidóság vezetôit, képviselôit,rabbikat, társadalmi és civil szerveze-tek tagjait. Angol nyelven BreuerÁdám tolmácsolt.

Elsôként Zucker Immánuel fôkántor(az esemény során minden felhangzóima, zsoltár elôadójaként) a Dohányutcai zsinagóga kórusának kíséretévelaz Ádajsem mo odomot énekelte,majd Ács Tamás BZSH-elnök lépett amikrofonhoz. Emlékezô beszédébôlolvashatnak részletet:

Sokan a szemünkre vetik, hogyennyi év múltán ideje lenne felejte-ni, és nem kéne évrôl évre (egyesek-ben indulatokat kavarva) a múltatemlegetni, hiszen a borzalmakat át-élt generáció már szinte kihalt. Ne-künk, a túlélôk utódainak azonbankötelességünk megemlékezni, deegyúttal emlékeztetni is a magyar-országi holokauszt embertelensége-ire, az elkövetôk felelôsségére. Eztvárjuk el minden jóérzésû magyarállampolgártól, de ezt várhatjuk eljogosan a 20. század magyar törté-nelmét kutató történészektôl is,akik közül egyesek hajlamosak átír-ni, megmásítani a dokumentált té-nyeket, akár meggyôzôdés, akár po-litikai elvárás okán teszik ezt.

Ma elmondjuk imáinkat, letesz-szük az emlékezés köveit, és emléke-zünk mindazokra, akik családtagja-ink, barátaink, ismerôseink voltak.A mai nap és ez az óra az emlékezé-sé és a tanulságok levonásáé.

Azt kívánom, hogy soha többet nenyerjen teret ebben az országban,de a világban sem az olyan eszme,amely egyes polgárokat pusztánvallásuk vagy származásuk, deakár bôrük színe alapján kirekeszt,vagy fizikai korlátozásuk céljábólfalakkal körülvett gettóba kénysze-rít.

Amikor a Budapesti Zsidó Hit-község világi vezetôjeként nyugodt,békés öregséget kívánok a még kö-

mert, és ne arról, hogy valaha itt ál-lott a budapesti gettó bejárata.

Kívánom, hogy így legyen!Ezután Dobszay Péter orgonakísé-

retével felhangzott a Hábét miso-májim, majd következett a másodikszónok, Takács Szabolcs miniszterel-nökségi államtitkár beszéde. Idéznénkebbôl:

tult lónak a még gôzölgô testébôlvágtunk ki, hogy ne haljunk éhen!

Képzeljétek el a látványt, amikor10-15 ember veszekszik a szeren-csétlen pára felett, ki tud nagyobbdarabot hazavinni...

Mert az éhség nagy úr!Ettetek már együtt holokauszt-

túlélôvel? Észrevettétek-e, hogy ál-talában többet kér vagy vesz a tá-nyérjára, mint amennyit el tud fo-gyasztani? Mert akarja látni, hogymaradt, akarja látni a maradékot!

Mert az éhség nagyon nagy úr!Rettentô hideg volt azon a télen.

Ez utóbbi mondat az egyetlen, amitnem vitatnak az azóta született tör-ténelemhamisítók!

De arról most olvastam néhányhete elôször, mennyit köszönhetünkMI, volt gettólakók a magyar ná-ciknak, a nyilasoknak!

Ôk tulajdonképpen azért zártakgettóba bennünket, hogy megvédje-nek a németektôl.

Képzeljétek el!S eljött 45 januárja. A Klauzál tér

temetô volt! A Kazinczy utcai voltmikve – hullaház!

S mindeközben itt, a Wesselényiutcában, itt, a zsinagóga mellett,már ásták a sírokat.

A sírásók bére: sárgaborsó-fôzelék és melasz volt. A segítôkmég nyers marharépát is kaptak.

Édeskés íze volt.Anyám azt mondta, az fagyott,

attól édes.Óvóhelyen, a pincében éltünk. Éj-

jelente az ágyúk torkolattüzeit bá-multuk, nappal bombák repeszeitgyûjtögettük és cserélgettük egy-más között.

Nem túlzott, nem tévedett a költô,amikor papírra vetette: ÉLÜNK,MÍG ÉLÜNK, DE GYERMEKKO-RUNK AZ ISTENNÉL IS HALHA-TATLANABB.

S egy reggelen katonák törtekránk a pincében: lövésre tartottgéppisztoly és fásiszti, fásiszti kér-désszerû kiáltásokkal hatoltak egy-re beljebb.

Képzeljétek el, ezek voltak azok akatonák, akik „megszállták az or-szágot”, „megerôszakolták lányain-

TÜNK! Faltunk, zabáltunk, mintmég életünkben soha.

Na itt most álljunk meg egy pilla-natra!

Az elmúlt 74 évben sokféle kenye-ret ettem. Ropogós héjút, lukacsosbelût, de olyan jót, mint az volt – so-ha azóta.

Felszabadítottak bennünket! Azéletet hozták el nekünk!

A szabadságot nem tudták, mertaz nekik sem volt – mondotta Chur-chill.

Az ötágú vörös csillag, a ma tiltottjelkép, ha ma azóta is bárhol meg-pillantjuk, azok az órák jutnakeszünkbe, amikor újraszülettünk,visszanyertük emberi voltunkat.

Végül – imádkozzunk!Forduljunk ahhoz, akitôl annyi

mindent kérünk s kérdezünk.Akkor milliónyian kérdeztük:

ÉLI, ÉLI, LOMO ÁZÁVTONI – Is-tenem, Istenem, miért hagytál el en-gem?

Most kérünk tôle: a szenvedôk ésa hôsök emlékébôl fakadjon áldás!

TÖHI NÁFSOM CÖRUROBICRAJR HÁCHÁJIM!

Lelkük foglaltassék bele az örökéletûek kötelékébe!

Úgy legyen! Ámen!A Kél málé ráchámim, majd a

fôrabbi vezetésével a közös kádis kö-vetkezett, melyet Kardos Péter alábbi,még soha el nem hangzott néhánymondata elôzött meg:

Ezúttal a halotti ima az Ávro-homokért és az Igorokért, Jicho-kokért és Szergejekért, Jákajvokértés Aljosákért, Rivkókért és Kátyá-kért, Róchélokért és Szvetlánákértmeg a többiekért szól.

Végül a zsinagógában a kórus orgo-naszóval s az Éli, Éli címû SzenesHanna szerezte dallal búcsúzott.

A Wesselényi utcában, a holokauszthatszázezer áldozatának, valamint agettót felszabadító szovjet hadsereghalottainak állított emléktáblánálgyertyagyújtással, koszorúzással, akegyelet köveinek elhelyezésével értvéget az idei esemény.

GJ

kat, asszonyainkat”, „málenkij ro-bot címen elhurcoltak több százezerembert”!

Na, ôk voltak azok!Tehát ott tartottam, hogy behatol-

tak a pincébe. És mivel fasiszták he-lyett csontsovány, meggyötört, sár-ga csillaggal megjelölt zsidókat ta-láltak, egyikük egy darab megsöté-tedett kenyeret rántott elô köpenyealól, és kérges kezével rámutatott:HLEB, HLEB – kenyér, kenyér!

Nekiestünk. Pillanatok alatt elfo-gyott az utolsó morzsa is. Nem ET-

Életemet édesapám elsô házassá-gából született, sárga csillaggal amellén anyjával épp egy hídonátkelô féltestvéremnek, a 13 évesenagyonlôtt Veronikának köszönhe-tem. Kinek is legyek hálás ezért?Azért, hogy megszülethettem, ésszéltôl is óvott kislánya lehettemegy akkor már nem fiatal ember-nek? Kinek legyek hálás azért, hogyolyannyira féltettek, hogy soha nembeszéltek az átéltekrôl? Legyek, le-hetek-e hálás azért, hogy Maut-hausenbe eljutva – ahonnan Apámis felszabadult –, átrohanva az egy-kori Appellplatzon, a gyermekek„megnyugtatására” kialakított kisjátszótéren, megérkezve az elsô ba-rakkba, kiüvölthettem végre ma-gamból a fojtogató kínt?! Nekemcsak ez maradt, és szüleim el-elej-tett jiddis mondatai, melyeket márértettem... A „nicht for dem Kind”után elhangzottakat...

GJ

A 20. század förtelmei után nemlehet többé ártalmatlan zsidózás ésártalmatlan kirekesztés, sem Ma-gyarországon, sem másutt a világ-ban. Ezért ki kell mondanunk: nem

Kardos Péter: az életet hozták el nekünk, nem a szabadságot.Fotó: Szentgyörgyi Ákos

Ôk azok

ÚJ ÉLET2

Halálozások

Hírek, eseményekröviden

2019. FEBRUÁR 1.

Körzeti kitekintô

– 1%. A Veszprémi Zsidó Öröksé-gi Alapítvány köszönetet mond mind-azoknak, akik a 2018. évi személyi jö-vedelemadójuk 1%-át az alapítványrészére felajánlották. Az így kapott110.686 Ft-ot a veszprémi zsidóság

PécsJanuárban a kile vendége volt Joszi Amrani, Izrael Állam magyarországi

nagykövete. Programja során találkozott meghívott hitközségi tagokkal,kötetlen beszélgetésben néhány hazai tapasztalatáról számolt be. Kiemelte,hogy véleménye szerint Magyarországon biztosítva van a zsidóság részére aszabad vallásgyakorlás, a közösségi élet. Szólt arról is, hogy milyen ked-vezôek a kapcsolatok Izraellel. A jelenlévôk kérdéseire szívesen válaszolt, sörömét fejezte ki, hogy immár második alkalommal találkozhatott a pécsizsidóság képviselôivel.

M. E.

Új Kelet 100!Decemberben ünnepelte alapításának századik évfordulóját az Új Ke-

let, az Izraelben élô magyar ajkúak lapja. Vendége volt a tel-avivi ese-ménynek Heisler András, a Mazsihisz elnöke is. Az ottani kiállításon be-mutatott anyag szélesebb érdeklôdésre számító részét hívta meg Buda-pestre Büchler Tamás, az IKI programigazgatója.

Az Izraeli Kulturális Intézetben Heisler András megnyitójában utalt arra,hogy ismeretsége a lap mai szerkesztôivel egy visszautasítással kezdôdött – a

Szász Julianna, Perger Zsófia, Benedek István Gábor, Egervári Vera, BedôJ. István, Kiss Lou, Turcsányi Gabriella, Lévai György és Vadász Éva

Fotó: Gordon Eszter

Új alapítvány létesítéseÚj gyógyszertámogatási alapítványt szeretnénk létrehozni a meglévô szociá-

lis szervezetek támogatásainak kiegészítéseként. Az új alapítvány célja az átla-gosnál drágább, újonnan szükségessé vált gyógyszerek beszerzésének eseten-kénti támogatása szociálisan rászoruló betegek részére.

Az induló tôke biztosítását egy magyar holokauszttúlélô vállalta, de még hiá-nyoznak az új alapítvány kuratóriumi tagjai. Kérjük tehát olyan megbízható, lel-kiismeretes budapesti nyugdíjasok – orvosok is – jelentkezését, akik szívesenrészt vennének fizetés nélkül a kuratórium munkájában.

A végzendô fôbb feladatok: a beérkezô gyógyszertámogatási igények elbírá-lása, a megszavazott támogatások elküldése az igénylôknek, valamint az alapít-ványi egyszerûsített nyilvántartás vezetése.

Egyéb információ a következô telefonszámon kérhetô: Vértes István, 06-1-321-3497 (esti órákban).

Mély fájdalommal és megrendü-léssel tudatjuk, hogy édesapánk,Molát Ferenc, az Új Élet sportrova-tának munkatársa életének 77. évé-ben eltávozott közülünk. Papa 1942.03. 16-án született. Jókedve, közvet-len stílusa mindenkiben felejthetet-len nyomokat hagyott. Emlékét meg-ôrizzük! Legyen könnyû neki a föld!

Mély fájdalommal tudatjuk, hogyédesapánk, nagyapánk, dédnagy-apánk, Neumann Lajos László, apásztói hitközség elnöke, a mártír-istentiszteletek szervezôje életének94. évében váratlanul elhunyt. Ahelyi zsidó temetôben helyeztükörök nyugalomra. Gyászolják: fiai,Péter és Tamás, menyei, Rózsa ésKriszti, unokái és dédunokái.

Gulyás Gergely: A magyar államotfelelôsség terheli, amiért

nem védte meg állampolgárait

történetérôl szóló könyv nyomdaiköltségeire fordítjuk pályázat önré-szeként, a kuratórium döntése alapján.Reméljük, hogy a 2019. évrôl beadottbevallásukban még többen fogják1%-os felajánlásukat alapítványunkrészére megtenni, amit elôre is köszö-nünk. Adószámunk: 18927467-1-19.

– A Frankel-zsinagógába sámesziteendôkre vallásban járatos férfi munkatársat keresünk, heti átlagban20 óra munkaidôre. Elérhetôsé-günk: 06-1-326-1445 (hétfô–csütör-tök 7–12 óra között).

budapesti intézmény nem tudja anyagilag támogatni a kizárólag önkéntesekmunkájával elôállított lapot. Azonban sikerült megtalálni a legális kiskaput: ahatáron túl élô magyarság kultúráját a kormányzat támogathatja...

Az Új Kelet történetét, nagy újságíró, szerkesztô, grafikus egyéniségeit Va-dász Éva fôszerkesztô idézte fel, aki utalt arra is, hogy a kolozsvári alapítású, azsidóságnak szánt és a cionista gondolat zászlóvivôjeként megjelenô napilap tízév kényszerû szünet után éledt újjá, immár Tel-Avivban, 1948-ban. Izraelben alap a magyar nyelv hordozója, a nyelvtudás életben tartója volt és maradt. Va-dász Éva némi irigységgel utalt a régi munkatársakra, akik magukat a „magyarmaffiának” nevezték (Efraim Kishon, Tomy Lapid, Dosh és mások), mert a vir-tuális szerkesztôségnek nem tud ugyanolyan hangulata lenni.

A valamikori napilap több (szintén kényszerû) lépésben mostanra kéthavimagazinná alakult át, idôs olvasótábora ragaszkodik a nyomtatott formához,de mellette a cikkek online formában is megjelennek az ujkelet.com és azizraelinfo.com weboldalakon.

A budapesti megnyitóra több munkatárs is eljött, a kiállított két- és többér-telmû címlapgrafikák alkotója, Kiss Lou Barcelonából, valamint a hôskorszerkesztôségének egykori titkára, Egervári Vera. Ô olvasta fel Kádár Elzaemlékezô írását az egykori fôszerkesztôrôl, Dan Ofryról. A jelenlegiolvasószerkesztô, a budapesti távmunkás Bedô J. István pedig elmondta,hogy egy viccesnek szánt e-mail-váltás során vállalta el a feladatot – és utó-lag tudta meg, hogy amit tett, az micve volt, munkájával az önkéntes csapa-tot erôsíti.

Az újság címlapgrafikáit és szövegközi illusztrációit bemutató Új Kelet 100kiállításon Kiss Lou, Horváth Nehab Katalin és Perger Zsófia alkotásait te-kinthették meg az érdeklôdôk.

A magyar államot felelôsség ter-heli, amiért nem védte meg állam-polgárait a holokauszt idején, kol-lektív bûnösség nincs, de állami fele-lôsség van – mondta Gulyás GergelyMiniszterelnökséget vezetô minisz-ter a holokauszt nemzetközi emlék-napja alkalmából tartott megemlé-kezésen Budapesten.

A Holokauszt Emlékközpont általszervezett rendezvényen a tárcavezetôkiemelte: a kormány mindig világosanfogalmazott, amikor a magyar államfelelôsségérôl volt szó – írja az MTI.

Tény, hogy a harmincas években azantiszemitizmus erôsödése Magyaror-szágot és a magyar társadalmat is elér-te, ez a zsidóság tûrhetetlen jogkorlá-tozásában öltött testet, és tény, hogy azsidók elhurcolása a német megszállásután történt, de mindez a magyar köz-igazgatás tevékenysége nélkül nemtörténhetett volna meg – magyarázta.

Gulyás Gergely kijelentette: a kor-mány büszke arra, hogy jelenleg Ma-gyarországon virágzó kulturális és hit-életben, biztonságban élhetnek egy-más mellett zsidók és nem zsidók.

Magyarország tanult a múltból, éstudja – tette hozzá –, hogy a zsidóság-gal együtt kell eltervezni és megvaló-sítani a közös jövôt.

Kifejtette: a holokauszt olyan kor-ban történt, amikor az egyes ember lé-te megkérdôjelezôdött, az emberiségés minden emberi érték megôrzése ko-moly döntést igényelt. Olyan korban,amikor az egész zsidóságot halálraszánták, és milliókat gyilkoltak meg.

Még ha szabadulás követte is a szen-vedést, a túlélôket életük végéig elkí-sérték az átéltek.

A miniszter szerint az áldozatok so-kaságát jelzô számok mögött meg kelllátni az emberi sorsokat, ôrizni kell azáldozatok emlékét, azokét, akiket afajelmélet által vezérelt gyilkos hata-lom elpusztított.

Gulyás Gergely azt mondta: a vesz-teség nemcsak a zsidóságé, hanemegész Európáé, nemcsak a magyar zsi-dóságé, hanem az egész magyar nem-zeté. A holokauszt a zsidó-keresztényalapokon álló nyugati civilizáció taga-dásának következménye, ugyanis azsidó és a keresztény erkölcsi tanításaz emberi életet szentnek tekinti, ez éltovább a szabadságjogok eredeti dek-larációiban is – mondta.

Joszéf Amrani, Izrael budapestinagykövete hangsúlyozta: a holo-kauszt felfoghatatlan, leírhatatlan tra-gédia, amelyre kötelességünk emlé-kezni. A túlélôk súlyos terhet cipel-nek, szinte elviselhetetlen emléket, ésnincs vigasz a fájó emlékeikre.

Véleménye szerint a túlélôk történe-tei mutatják be a második világháborúalatti és az ahhoz vezetô szörnyûsége-ket, amikor az élet egyet jelentett a féle-lemmel, az alapjogok megtagadásával.„Erkölcsi kötelességünk emlékeztetniembertársainkat a velünk történt tragé-diára”, hogy senki ne lehessen megsem-misítés célpontja – hangoztatta.

A diplomata kiemelte: kötelességükelmondani a történetüket, a zsidóságés az antiszemitizmus történetét. Kül-

detésük, hogy ne kössenek kompro-misszumot az igazsággal és azt ki-mondják, mert ezzel tartoznak a törté-nelemnek és az áldozatoknak is.

Grósz Andor, a Holocaust Közala-pítvány elnöke arról beszélt, hogy fon-tos év áll elôttünk, hiszen márciusbanlesz a 75. évfordulója Magyarországnáci megszállásának, amely elindította„a szörnyûségbe torkolló eseményekvészjósló láncolatát”, a vészkorszakot.

Azon kevesek, akik kisgyermekkéntélték át az akkori eseményeket, már 80évnél idôsebbek, ezért a közalapítványfontos célja, hogy minél több emléketrögzítsenek a túlélôktôl, hogy „örökbizonyságként megôrizhessék az utó-kornak” – mutatott rá.

Közölte: a vészkorszak kutatásávalés oktatásával, az emlékezetkultúraformálásával és a tolerancia erôsítésé-vel kapcsolatban még rengeteg a teen-dô, „messze vagyunk még az ideálisállapottól”.

Kovács Tamás, a Holokauszt Em-lékközpont igazgatója elmondta:Auschwitz áldozatainak egyharmadamagyar zsidó volt, és feladatként je-lölte meg az ô emlékük ápolását és afiatal generációk oktatását, hogymindez még egyszer ne történhessenmeg.

Az auschwitzi haláltábor 1945. ja-nuár 27-én szabadult fel, ennek emlé-kére az ENSZ Közgyûlése 2005. no-vember 1-jén január 27-ét a holo-kauszt áldozatainak nemzetközi em-léknapjává nyilvánította.

Az egyhangúlag elfogadott határo-zat hangsúlyozza „az emlékezés és atanítás kötelességét”, hogy a jövônemzedékei megismerjék a hatmillió,túlnyomórészt zsidó áldozatot követe-lô náci tömeggyilkosságok történetét.

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32019. FEBRUÁR 1.

– Ha nem tudjuk növelni aktivi-tásunkkal az elérhetô zsidók szá-mát, a neológia néhány évtizedalatt megszûnhet Magyarorszá-gon. Ez a világos helyzet, ez a mifelelôsségünk, ezt kell érzékelnieminden zsidó vezetônek – mondtaa Mazsihisz.hu portálnak adott év-záró-évindító interjújában HeislerAndrás. A Mazsihisz elnöke be-szélt a 2018-as év eredményeirôl, a2019-re meghirdetett KözösségÉvérôl, s arról is, hogy miért indulújra az elnöki posztért.

Mozgalmas évet hagyunk ma-gunk mögött mind politikai, mintkulturális értelemben, ráadásul2018-ban a Mazsihiszt és önt sze-mélyesen is érték támadások. Ami-kor beléptem az irodájába, mégisazt mondta, hogy optimista. Mi adokot erre az optimizmusra?

A 2018-as évben olyan dolgokatsikerült megvalósítanunk, amelyekreközösségünk büszke lehet. Haddkezdjem az adóforintokból befolytegyszázalékos támogatással, ezugyanis jelzésértékû a tevékenysé-günk elfogadására nézve. Hiszen mi-közben az egyházaknak fölajánlhatóegyszázalékos támogatás mértékeországos szinten jelentôsen csök-kent, a Mazsihisz azon talán háromegyház egyike volt, amely növelnitudta eredményeit. 2017-ben össze-sen 8025 fô 50 millió 22 ezer forint-ról rendelkezett a javunkra, míg2018-ban 8268 fôtôl mintegy 56 ésfél millió forint támogatás érkezett.Köszönjük mindenkinek! Ezek aszámok azt jelentik, hogy szerveze-tünk jó irányt jelölt ki magának, s eztaz irányt a közösség visszaigazolta.Izrael hetvenéves születésnapjáraszervezett faültésünknek nemzetközivisszhangja volt, azóta partnerszer-vezetünkkel (KKL) oktatási együtt-mûködést alakítottunk ki. Megújult aszegedi zsinagóga. De a határainkmellett élô magyar zsidókról sem fe-ledkeztünk meg, ami ráadásul a kor-mány nemzetpolitikai törekvéseivelis találkozik. Olyan magyarlakta te-lepüléseken szerveztünk zsidó kultu-rális napokat, mint Kolozsvár vagyéppen Beregszász. Büszkék vagyunkrá, hogy programjaink sikerrel zárul-tak. Akár a székesfehérvári zsidó na-pok, amelyeket elsô alkalommalszerveztünk meg 2018-ban a helyiközösség támogatásával. Amikormegköszöntük Cser-Palkovics pol-gármesternek az együttmûködést, je-lezte, hogy a pozitív visszhang alap-ján szeretnék a kezdeményezéstfolytatni. Ugyan ki emlékszik már aHóman-sztorira? Pozitív üzenetek,kooperációk kellenek, s képesek va-gyunk ilyeneket létrehozni. Ezért va-gyok optimista. Kulturális program-sorozatainkkal hozzájárultunk afôváros-centrikusság oldásához is. ABudapest-centrikusság a Mazsihisz-re is jellemzô, azon objektív adott-ságnál fogva, hogy az országban Bu-dapesten él a legnagyobb zsidó kö-zösség, ám tudatában vagyunk an-nak, hogy a vidéki zsidó közössége-kért is felelôsséggel tartozunk. En-nek jegyében a 2019-es költségve-tésben nagyobb összeget terveztünkbe a vidéki hitéleti tevékenységek tá-mogatására. Szomorú, de tény, egyesvidéki hitközségeinknél a legfiata-labb tag is hatvan éven felüli. Straté-giai kérdés ezért számunkra a vidékiközösségek sorsa, jövôje, és a régi-ókba szervezôdés bátorítása. Ezutóbbira jó példa a nyugat-magyar-országi régió önszervezôdése. Céljaösszefogásra, aktivitásra serkenteniaz ottani apró hitközségeket.

A Mazsihisz vezetôsége 2019-et aKözösség Évének hirdette meg.Mirôl van szó?

A korábbi évekhez képest aMazsihisz már az elmúlt esztendôk-ben is nyitottabban fordult a magyarzsidó közösség és a magyar társada-lom felé. Együttmûködéseink leg-többje eredményes volt, említhetemakár a Maccabi VAC-cal, aCentropával, vagy akár aSzochnuttal kialakított projektjein-ket. 2019-ben ezt a folyamatot sze-retnénk bôvíteni, partneri kapcsola-tot ajánlunk és üzenünk a közélet

Heisler: Büszkék vagyunk rá, hogy programjaink sikerrel zárultak.

Ferenc pápa: a zsidó és a keresztényvallásnak közösen kell szolgálnia

az emberiségetA pápa azt írta a Barátság Bibliája címû

könyv elôszavában, hogy a két történelmivallásnak közösen kell szolgálnia az embe-riséget.

A zsidó és a keresztény vallás közötti múlt-béli ellentétek feloldását, a keresztények észsidók közötti barátság erôsítését szorgalmaz-ta Ferenc pápa a Barátság Bibliája címû könyvelôszavában, amelybôl az OsservatoreRomano szentszéki napilap közölt részleteket.

Ferenc pápa kijelentette, tudatában van,hogy a „tizenkilenc évszázadnyi zsidóelleneskereszténységgel” szemben kevés a néhány évtizede tartó párbeszéd. Mégis –mint hangsúlyozta – az utóbbi idôben a helyzet változott, és „nagyobb intenzi-tással kell dolgozni a bocsánatkérésen és a kölcsönös ellentétek okozta károkenyhítésén” – írta a katolikus egyházfô.

A pápa a Barátság Bibliája címû, Részletek a Tórából/Pentateuchusból zsidóés keresztény kommentárokkal alcímû könyvhöz írt olasz nyelvû bevezetôt.

A kötet az olasz püspöki kar (CEI) gondozásában jelenik meg az MTI beszá-molója szerint. Az olasz egyház hagyományosan január 17-én ünnepli a zsidó-ság napját, amelyet a kereszténység zsidó gyökereinek és a két vallás közti pár-beszédnek szentelnek. A zsidóság napját a katolikus egyház Lengyelországban,Hollandiában és Ausztriában is megtartja.

Elôszavában Ferenc pápa megjegyezte, a keresztények számára „létfontos-ságú” a zsidó hagyomány ismerete. Kifejtette, a zsidó és a keresztény vallástazonosító értékeket, tradíciókat, „a nagy meglátásokat” az emberiség szolgá-latába kell állítani.

A pápa hozzátette: a két vallás közti párbeszéd legjobb módja nem a kizáró-lagos nézetcsere, hanem közös projektek megvalósítása a kölcsönös barátságtiszteletben tartásával.

Heisler András: Megyünk elôre a magunk útjánszereplôi felé: a Mazsihisz számárafontos a társadalmi felelôsségvál-lalás. A Közösség Éve nem szlogen,hanem szemlélet és – reményeimszerint – megvalósuló program. Ge-rince már van, a részletekkel kellmajd kitölteni. A közösségépítés ta-lán legfontosabb elemei a Mazsihiszcélcsoportját megszólító rendezvé-nyek, események és a korszerû kom-munikáció. Fô törekvésünk, hogyvallási eseményeinket, tradícióinkatmegélhessék azok is, akik ma még

tanulásba vagy az aktív munkába.Természetesen nem vallási reformrólbeszélek, hiszen vallási reformotnem hirdettünk, és nem is fogunk. Aneológia marad az, ami. Nekünk az adolgunk, hogy kapukat nyissunk aszekuláris, nem vallásos, vagy csakkevéssé vallásos zsidók felé. Min-denki felé, aki elfogadja értékeinketés ajánlatunkat. Ha nem tudjuk nö-velni aktivitásunkkal az elérhetô zsi-dók számát, a neológia néhány évti-zed alatt megszûnhet Magyarorszá-

nem kötôdnek közösségeinkhez. Si-ker volt a közel ötven helyszínenmegtartott chanukkai eseménysoro-zat, amely a három-négy éves kis-gyermekektôl kezdve minden kor-osztálynak professzionálisan szerve-zett és kommunikált rendezvényeketkínált országszerte. Örülünk a sokezer résztvevônek és a számos pozi-tív visszajelzésnek. A 2019-es év si-keréhez azonban a Mazsihisz válasz-tott vezetôinek, menedzsmentjénekés rabbijainak egységére lesz szük-ség. Belsô széthúzással mindent lelehet rombolni, ezért nem szabad szónélkül hagyni azokat a mozgásokat,melyek a közösség többségi akaratá-val ellentétesek.

Az év egyik fontos történése,hogy Kovács András szociológusvezetésével sok év után újra föl-mérték a hazai zsidóság szociológi-ai jellemzôit, eszerint hazánkbanmintegy 100 ezer, valamilyen mér-tékben zsidó identitással ren-delkezô ember élhet. A legtöbbenszámon tartják ugyan származá-sukat, de szorosan nem kötôdneksem egyházhoz, sem valláshoz. Ho-gyan lehetne eljutni ezekhez azemberekhez, és miképpen lehetnemegszólítani ôket?

Igen, a Közösség Éve programpontosan erre a felmérésre történôegyik reakciónk. Ma ez jelenti azegyik legnagyobb kihívást számunk-ra. A zsidók nyolcvanöt-kilencvenszázalékát egyik formális zsidó szer-vezet sem képes elérni. Nyitnunkkell feléjük, ez az alapgondolata aváltozó világra nyitott, sokszínû zsi-dóságot fókuszba állító stratégiánk-nak. Az elv helyes, a végrehajtástöbb tekintetben még gyenge. Jövôreújabb eredményeket kell produkál-nunk. Elemeznünk kell munkánkatés felhasználni a tapasztalatokat.Csak néhány hete gyújtottuk megchanukka lángjait – ez talán jó példa.Szövetségünknél a középpontba aközösség tagjai kerültek, újszerûprogramokkal jelentôs létszámokatmozgattunk meg, míg mások inkábbVIP-eseményként kezelték az ünne-pet, kevésbé koncentráltak magára aközösségre. Meggyôzôdésem szerinta mi utunk volt a helyes.

Mi kellene ahhoz, hogy erôsebblegyen a Mazsihisz?

Egység. Nemcsak névben, nem-csak szlogenben, hanem cselekvé-sekben. Az kellene, hogy egy irány-ba tartva minél több zsidó emberhezjussunk el. A hozzánk bizalommalfordulók kapcsolódási lehetôségeitne korlátozzuk, hanem helyette szé-lesítsük azokat, legyen minden bará-tunknak lehetôsége bekapcsolódni a

gon. Ez a világos helyzet, ez a mifelelôsségünk, ezt kell érzékelnieminden zsidó vezetônek.

Amibôl a magyar társadalomidén leginkább csak annyit látott amédiában, hogy a „zsidók” a Sor-sok Háza miatt összevesztek a pén-zen. Hogyan alakulhatott ki ez ahelyzet?

Ennél kicsit rosszabb a helyzet.Maga az „összeveszés” már önmagá-ban is párbeszédet jelent, de még ittsem tartunk. A Sorsok Háza ügyébenbennünket az EMIH soha nem kere-sett meg, a kormánnyal teljes titok-ban kötött paktumot, a bejelentéstkövetôen Köves Slomó soha nem hí-vott fel telefonon – mint ahogy inter-jújában valótlanul állítja. A SorsokHázával kapcsolatban hamis kom-munikációt folytatnak azok, akiknekez áll érdekükben. Ennek kapcsánnéhány dolgot hadd rögzítsek. Elsô:a Mazsihisz nem harcol azért, hogymi valósíthassuk meg a beruházást,sôt, a Mazsihisz még csak nem isakadályozta a Sorsok Háza megvaló-sítását. Mi garanciát kérünk a törté-nelem hiteles bemutatására. Ilyet ed-dig nem kaptunk. Amennyiben segít-ségünket kérik, tekintélyes szakem-bergárdával állunk a kormány ren-delkezésére, de nem mi akarunk sema beruházás megvalósítói, semmûködtetôi lenni. Második fontostény: a kormány döntése értelmébena beruházás a Köves Slomó által ve-zetett EMIH-hez került, amelyegyüttmûködik Schmidt Mária elhí-resült közalapítványával. A Mazsi-hisz ezt a kormánydöntést bírálja.Elvi kifogásunk, hogy a holokausz-tot nem szabad zsidó belügyként ke-zelni, a holokauszt az egész magyartársadalom tragédiája, s mint ilyen,része a magyar történelemnek. Aholokausztra való emlékezés ezértnem egy zsidó szervezet, hanem amagyar állam feladata. Amennyibenezt a magyar állam egy zsidó szerve-zetre bízza, akkor eltolja magától azemlékezés felelôsségét és bezárja aztegy virtuális gettóba. Vannak prakti-kus kifogásaink is: az egyik maga azEMIH, amely álláspontunk szerintszakmailag nem felkészült a feladat-ra, nincsenek sem intézményei, semkutatói, sem szakemberei, sem gya-korlata, sem tapasztalata ebben akérdésben. Húsz éve deklarálja,hogy nem a holokauszttal, hanem avallással kíván foglalkozni. Ez ön-magában legitim álláspont, de ilyenháttérrel elfogadni a Sorsok Házáravonatkozó megbízást nem felelôsmagatartás. Másik kifogásunkSchmidt Mária, akit a nemzetköziholokausztkutató intézmények hitel-

telennek és a feladatra alkalmatlan-nak tartanak. Mi pontosan ezért gon-doljuk úgy, hogy a kormány dönté-sének kockázata vállalhatatlan. Nemtudom, mi lesz az ügy kifutása, deazt igen, hogy mi volna a helyeskompromisszum: javaslatunk szerinta kormánynak fel kellene vennie akapcsolatot e témában jártas nemzet-közi intézményekkel, elsôsorban azInternational Holocaust RemembranceAlliance-szal, amelynek elnökségétkét éve éppen a magyar kormány lát-ta el. Ott megvannak a hiteles szak-emberek, rájuk lehet támaszkodniegy új konstrukció kidolgozásában.Velük arcvesztés nélkül ezt meg le-het tenni. A Mazsihisznek érdeke,hogy az új holokausztközpont világ-hírû intézményként és ne hírhedtprojektként váljon ismertté. A kere-tek ehhez adottak, szükség lenneazonban egy kormányzati korrek-cióra.

Annyira beleállt ebbe az ügybe,hogy személyeskedések céltáblájalett: a Figyelô hírhedt címlapjánúgy néz ki, mint egy bûnözô, míg asaját magát „történésznek” nevezôKöves Slomó egyszerûen „ruha-kereskedônek” titulálta önt egy iz-raeli interjúban. Ezek után fölhív-ta Köves urat azzal a kéréssel,hogy ne sértegesse önt? Egyálta-lán, hogyan lehet feloldani egyilyen személyeskedôvé vált konf-liktust?

Ezzel a megjegyzésével nagyonmélyre süllyedt az EMIH vezetô rab-bija. Ami pedig a Figyelô címlapjátilleti: úgy ábrázoltak, mint egy zsidómaffiavezért. A közélet reakciójaazonban megnyugtatott. A kiálláselképesztôen heves volt irányomba.Sokan elítélték az antiszemita provo-kációt, rengetegen mellém álltak bel-földön és külföldön. Nemzetközi zsi-dó szervezetek, izraeli kormányta-gok, nagykövetségek, magyar hit-községek, civil szervezetek és ma-gánszemélyek részérôl olyan szoli-daritásban részesültem, amilyenrôlsoha életemben nem álmodtam.

Ugyanakkor a magyar zsidószervezetek közötti villongásoknakhosszú távon a magyar zsidó kö-zösség látja kárát. Ön szerint vanesély a megegyezésre, kibékülésre,az egymás felé fordulásra?

Igaza van, ez a konfliktus rosszattesz a magyarországi zsidóságnak. ASorsok Háza körül kialakult helyze-tért nem a Mazsihisznek, hanem azEMIH-nek van múlhatatlan fele-lôssége. Egy, a kormány felé végte-lenül szervilis szervezetrôl van szó,amely már ott tart, hogy közvetlenülis bele kíván avatkozni a Mazsihisz

belügyeibe. Pedig ha mindenki azzalfoglalkozna, ami rá tartozik, akkorelôrébb tartanánk. 2019-ben miigyekszünk majd azzal törôdni, amiránk tartozik, feladatokból az ideiévre is jut bôven. Idôrendben halad-va, ilyen lesz tavasszal az új Jeruzsá-lem park átadása a Lánchíd és a Vár-kert Bazár között. Májusban tisztújí-tás a Mazsihiszben, ami akár a de-mokrácia ünnepe is lehet. Harmadikfontos és kiemelt feladatunk aMaccabi Játékok magyarországi le-bonyolításában való részvételünk,amely projekt a kormány nagyvona-lú támogatásával valósul meg. Két-ezer-ötszáz sportolót várunk egy ha-talmas rendezvénysorozatra a sport,a kultúra és a zsidó tradíció jegyé-ben. Végül megemlítem a RumbachSebestyén utcai, felújított zsinagógamegnyitását, ahol a múzeum mellettúj közösségi tér jön létre. E jelentôsesemények miatt neveztük el 2019-eta Közösség Évének. Programunkalapja ugyanis egy erôs, önálló, füg-getlen zsidó szervezet építése a kö-zösség érdekében. Errôl beszéltem alegutóbbi közgyûlésünkön is. Nincsfélnivalónk, megyünk elôre a ma-gunk útján. Mindeközben aMazsihisz nem kíván foglalkoznisem alaptalan rágalmakkal, sem rá-galmazókkal, hanem a közösség épí-tésére kíván koncentrálni. AMazsihisz a jövôben a fentiekbenfelsorolt mérföldkövek mentén kí-ván dolgozni a kontraproduktív vitákhelyett. A „változó világra nyitottzsidóság” további fejlôdés elôtt áll.A Mazsihisz még inkább közösség-központú kíván lenni, egyre inkább ateljes magyar zsidóságot kívánjaszolgálni.

Ha már a tisztújítás szóba ke-rült: ön újraindul a Mazsihisz el-nöki posztjáért?

Igen. Amennyiben abban a meg-tiszteltetésben részesítenek, hogymegválasztanak, akkor számomra akövetkezô ciklus egyben az utolsólesz, hisz éppen az én elnökségemalatt és támogatásomra fogadta el aközgyûlés, hogy egy elnök csak kétteljes ciklust vezethessen végig. AMazsihisz elnöke ugyanis rettenetesközéleti darálóban dolgozik, ebbenaz idegôrlô munkában nyolc-tíz évalatt az ember elhasználódik, moti-vációi csökkennek. Magamról úgygondolom, van még bennem annyilendület, erô és elképzelés, ami akövetkezô négy évre kitart. Szép len-ne, ha a választások elôtt a jelölteknyílt vitákban méretôdnének meg.Ebben én biztos partner leszek.

K. Zs.

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2019.FEBRUÁR 1.

ZZZZ ssss iiii ddddóóóó VVVV iiii llll áááá gggg hhhh íííí rrrr aaaa ddddóóóóArgentína

Ivan Cherjovsky, a Buenos Aires-iEgyetem antropológusprofesszora ésMelina Serber filmrendezô doku-mentumfilmet készítettek a Santa Fétartományban lévô Moisés Villetörténetérôl Argentin Jeruzsálemcímmel. Az 1889-es ukrajnai pogro-mok elôl menekülô mintegy 800 hit-testvérünk hozta létre két évvelkésôbb a települést Maurice deHirsch báró alapítványának támoga-tásával. Ez volt az elsô zsidó farmLatin-Amerikában. A báró 600.000hektár mezôgazdasági területet vásá-rolt a telepesek számára. A fénykor amúlt század harmincas éveiben volt,amikor Moisés Ville-ben és környé-kén több mint ötezren éltek, kilenc-ven százalékban zsidók. A másodikvilágháború után megkezdôdött a la-kosság, elsôsorban a fiatalok elván-dorlása a nagyobb városokba és azEgyesült Államokba. Jelenleg mint-egy 3000-en élnek a kisvárosban,akiknek alig tíz százaléka zsidó. Aközösségnek korábban négy zsina-gógája volt, ma már csak egy mûkö-dik. A gyerekek számára még fenn-tartanak egy vasárnapi iskolát, ésmegôrizték a Kadima Színházat is. Atelepüléssel kapcsolatos páratlankincsek a helyi múzeumban vannakkiállítva. Az argentin hatóságokMosés Ville-t a nemzeti kulturálisörökség részének nyilvánították, éskezdeményezték, hogy az UNESCOminôsítse a világörökség részévé. Adokumentumfilm készítôinek célja,hogy Moisés Ville és a „zsidó gau-csók” hallatlanul érdekes történetemegmaradjon az utókor számára is.

Fülöp-szigetekAz elsô kriptozsidók a 16. század-

ban érkeztek Spanyolországból.Jelentôsebb bevándorlás az elsô vi-lágháború után Oroszországból tör-tént az Egyesült Államokhoz tartozóterületre. Az elsô zsinagóga 1922-ben épült. A második világháborúelôtt mintegy 500 zsidó, köztük szá-mos amerikai élt a fôvárosban, Ma-nilában. Manuel Luis Quezon, az or-szág elsô alkotmányos elnöke enge-délyezte a náci terror elôl Németor-szágból és Ausztriából menekülômintegy 1200 hittestvérünk befoga-dását. A japán megszállók az Euró-pából érkezett zsidókat nem bántal-mazták, az amerikaiakat viszont in-ternálták. A második világháborúután, 1946-ban az ország független-né vált. Az egykori üldözöttek több-sége az USA-ba távozott, és csak ke-vesen maradtak a Fülöp-szigeteken.A háborúban megsemmisült temp-lom pótlására 1983-ban adták át aBét Jákov közösségi házat, amely-ben zsinagóga, mikve, vasárnapi is-kola, könyvtár és kóser konyha mû-ködik. A közösségnek állandó rabbi-ja van, az istentiszteletek szefárd rí-tus szerint zajlanak. A 110 millió la-kosú országban élô zsidók száma150-200 fô, de a templomot sok kül-földi turista is felkeresi. Az ország jókapcsolatokat ápol Izraellel. RodrigoDuterte elnök tavaly hivatalos láto-gatást tett a Szentföldön.

IndiaA Mumbai (korábban: Bombay)

Madanpura városrészében találhatóPadmakar Tukaram kertben végzettmunkák során egy héber feliratú sír-követ találtak. A 45 éves korában,1828-ban elhunyt Sillamon NussimCajee nyugszik ott. Szakértôi vizsgá-lat megállapította, hogy a kert egyévszázadokkal korábbi zsidó temetôfölé épült. Késôbb egy zsinagóga islétesült a területen. A hitközségképviselôi is megerôsítették a sírkôeredetét. Az elsô zsidók a 18. századközepén érkeztek az indiai nagyvá-rosba. Hittestvéreink száma jelenlegmintegy négyezer fô, akik több zsi-nagógát és más vallási intézményttartanak fent Mumbaiban. A hindu

MEGHÍVÓ1944. novemberben, decemberben az óbudai– újlaki téglagyár volt több ezer budapesti zsidó

gyûjtôhelye. Szörnyû állapotok uralkodtak, rengeteg beteg volt, de orvosi segítséget nem kaptak.

Megemlékezést tartunk ezen a helyen, és szeretettel várunk mindenkit.

Beszédet mond Mészáros György, a MEASZ alelnöke ésdr. Lebovits Imre holokauszttúlélô.

Az emlékezés helye: III. ker., Bécsi út 134–136.Ideje: 2019. február 15., 13 óra

Egy BMW-rôl egyetlen mondatban

Mordeháj úr a Lili Sára nevû kislányával várakozott a járdán, amiben mégnem volna semmi különös, csakhogy ez a várakozás éjjel fél kettôkor történt,amikor egy öt és fél éves leánykával járdán álldogálni nem szokás, pontosab-ban nemhogy járdán, de sehol sem, éjjel fél kettôkor egy kisgyermeknek ágy-ban a helye, még akkor is, ha olyan tündérfalatról beszélünk, mint Lili Sára,csakhogy ez a tündérfalat annyira rosszul lett, hogy este nyolckor be kellettvinni a Heim Pál Gyermekkórházba, ott vizsgálgatták tudós doktorok, írtak isneki, Mordeháj úr tehát olvasott, miközben a szívkamráiról kisebb-nagyobbdarabokban szakadozott le a biovakolat, ilyen a normál szülôi üzemmód, habeteg a gyerek, az ember nézi a beteg gyereket, s közben megszakad itt-ott aszíve, de azért Mordeháj úr igyekezett erôsen tartani magát, legalábbis a kis-lánya elôtt, mert nem akarta, hogy Lili Sára megijedjen, na persze amikor Li-li Sára kézfejét megszúrták, hogy kanült telepítsenek bele, akkor Mordeháj úr-nak is elöntötte a szemét a könny, el is kellett fordulnia, hogy a leányka mega kanültelepítô nôvér észre ne vegye, de azért pár óra alatt túlestek mindenvizsgálaton, kiderült, hogy a gyereket nem kell benntartani a sürgôsségin, ó,Istenem, suttogta Mordeháj úr, akkor hát nem túl nagy a baj, szóval negyedkettô után pár perccel már ott állt a kislánnyal az Üllôi úton, a megrendelt ta-xit várták, szótlanul álldogáltak a rettenetes hidegben, remegve nemcsak ahidegtôl, de az átélt kalandoktól is, elvégre most voltak elôször itt, s nem tud-ták, hol éri ôket a reggel, vajon otthon-e vagy egy kórházi mûtôasztalon, éserôsen reménykedtek benne, hogy a taxi gyors lesz, erre megvolt minden ok,hiszen alig volt forgalom, a kórházzal szemközti közlekedési lámpa elôtt, aholmáskor hosszú sorokban kígyóznak a kocsik, most csak négy-öt autó várt azöld jelzésre, és egyszerre csak Mordeháj úr azt vette észre, hogy egy sötétszínû BMW kiválik a többi kocsi közül, lehúzódik a járda szélére, és így szólki belôle a sofôr, sziasztok, elvihetlek titeket, mire Mordeháj úr meglepetésé-ben nem tudott mit válaszolni, hiszen eleve egy sötét BMW-rôl volt szó, a ke-let-európai utak e veszett farkasáról, amelyre általában nem vonatkoznak aközlekedési szabályok, szóval ha Mordeháj úr teheti, a BMW-ket messzirôl el-kerüli az utakon, hadd rohanjanak bôgve és veszettül a végzetükbe, ám ez aBMW szelíden morgott, és a sofôr mosolygós, sôt, derûs volt, ez is milyenmár, éjjel fél kettôkor mosolygósan, sôt, derûsen vezetni, és amikor Mordehájúrnak megjött a szava, azt válaszolta annak az ismeretlennek, hogy köszönömszépen, nem is gondoltam volna, hogy vannak ilyen rendes emberek ebben azországban, mire a sofôr megint elmosolyodott, ugyan már, szálljatok csak be,erre persze Mordeháj úr szabadkozni kezdett, már megrendeltük a taxit, vá-laszolta, szóval menjél csak tovább, de ígérem, hogy nem felejtelek el, a sofôrerre elköszönt, s elhajtott, mert idôközben zöldre váltott a lámpa, ó, Istenem,sóhajtotta Mordeháj úr, köszönöm szépen, ezzel az élménnyel egy darabig,nem sokáig ugyan, de igenis beérem.

Kácsor Zsolt

Bûnösnek találta és börtönbezárta a bíróság azt a házaspárt,amely Hitler után nevezte el a gye-rekét, mivel egy illegális neonácicsoportnak voltak a tagjai.

A birminghami királyi bíróságszerint 6 ember, köztük a 22 évesAdam Thomas és a 38 éves ClaudiaPatatas is csatlakozott az illegálisanmûködô Nemzeti Akció nevû cso-porthoz.

Thomas hat és fél, Patatas öt évbörtönbüntetést kapott.

A bírók elmondták, hogy a házas-pár saját bevallása szerint azért adtaa gyereknek az Adolf nevet, hogy ez-zel tisztelegjen a náci diktátor emlé-kének. Az otthonuk svasztikákkal és

Náci is, mesüge is – be akart térni

ku-klux-klanos ikonográfiákkal vanfeldíszítve, több fotón pedig az lát-ható, hogy Thomas a magasba tart-ja a fiát a lakásukban, miközben KKK-s csuklya van a fején.

Nemrégiben számolt be a JewishChronicle arról, hogy Thomas ko-rábban hónapokat töltött Izraelben,és szeretett volna áttérni a zsidó val-

lásra. Még jesivába is járt Jeruzsá-lemben, mielôtt elfordult a zsidóság-tól.

A Machon Meir-i jesiva szóvivôjeakkor azt mondta: „Valóban tanult ná-lunk ez az ember, de egy idô múlvaérzékeltük, hogy egy igazi mesüge.Ez nem volt egyértelmû az elejétôlkezdve, mert viszonylag járatos volt aTórában, kellemes volt a stílusa, ked-ves ember benyomását keltette.”

„Fantasztikus memóriája volt, ésszenvedélyesen érdekelte a Tóra. Devolt egy sötét oldala is, és nyitottsá-ga az extrémizmusok iránt. Amikorerre rájöttünk, már tudtuk, hogynincs helye köztünk.”

A Machon Meir megerôsítette,hogy Thomas „Ávi Thomas” néveniratkozott be hozzájuk, az osztálytár-sainak pedig Ávi Ben Ávráhámkéntmutatkozott be.

Thomas és Patatas Portugáliábólszármaznak. A Nemzeti Akció egymásik tagjával folytatott beszélgetéssorán Patatas azt mondta: „mindenzsidót el kell pusztítani”, Thomaspedig arról beszélt, hogy „elviselhe-tetlenek a nem fehér emberek”.

Kibic

Marokkó. Serge Berdugo és VI. Mohamed

többségû országban jó az együttmû-ködés a muzulmán és a zsidó hívôkközött.

MarokkóVI. Mohamed uralkodó meghívá-

sára január közepén ötven rabbi ér-kezett többnapos hivatalos látoga-tásra Franciaországból, Izraelbôl, azUSA-ból és más országokból. A ta-nácskozáson megemlékeztek a helyiChábád-szervezet alapításának 70.évfordulójáról, és méltatták az or-szágban tapasztalható politikai sta-bilitást, valamint a különbözô kultú-

rák békés egymás mellett élését. VI. Mohamed és a kormányzat tole-ráns a vallási csoportokkal, és egyeseurópai országokkal ellentétben ottnem tapasztalhatók antiszemita jel-legû atrocitások. Az ünnepség köz-ponti rendezvényének fôvédnökeSerge Berdugo, a marokkói hitköz-ségek központi tanácsának fôtitkáravolt. Az észak-afrikai országban amúlt század ötvenes éveiben még250.000 zsidó élt, akiknek többségeIzraelbe és Franciaországba távo-zott. Hittestvéreink száma jelenleg2000-2500 fô.

Kovács

Argentína. Kadima Színház, Mosés Ville

India. Itt nyugszik Sillamon Nussim Cajee

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52019. FEBRUÁR 1.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSÍgy áll a fogászat

Az izraeli kormány egyhangúlag elfogadta a fogászati ellátás reformját. En-nek keretében a 75 év felettiek fogászati kezelés igénybevételekor támogatás-ban részesülnek.

Néhány adat: elsôsegély igénybevételekor fizetendô összeg: 68 sékel.Évente egyszer ingyenes vizsgálat. Két fénykép szintén ingyenes évente, apanorámafelvétel kétévente 34 sékel. Szintén ingyenes évente egyszer afogkô-eltávolítás. Húzás: 34 sékel, a gyökérkezelés díja 136 sékel.

Izraelben jelenleg 800 ezer fô a 65 év felettiek száma, ennek fele 75, negye-de 85 évnél idôsebb.

Yaakov Litzman egészségügyiminiszter-helyettes ezt is, mint a gyerekek fo-gászati kezelésének ingyenessé tételét, a társadalmi igazságosság részének te-kinti, és büszke a megvalósítására.

A gyerekfogászat ingyenessé tétele több lépcsôben valósult meg, 2005-bennyolcéves, tavaly már 16 éves korig terjedt ki. Idén január elsejétôl az ingye-nesség a 18. életév betöltéséig vehetô igénybe.

Leharpress

Négymillió turista

Az Izraelbe látogató turisták szá-ma soha nem látott mértékben nö-vekszik. A következôkben többekközött azt mutatjuk be, hogy ponto-san mennyivel érkeztek többen azországba 2018-ban. Az is kiderül,hogy mennyire éri meg Izraelnek aturizmusba fektetni.

2018-ban körülbelül 13 százalékkaltöbb turista látogatott Izraelbe, mintegy évvel korábban, míg 2016-hozképest 38 százalékos növekedésfigyelhetô meg. Ezzel egyidejûleg avilágjárók száma mindössze 4 száza-lékkal emelkedett a 2018-as évben.

2018 végén az izraeli turizmusértfelelôs miniszter, Yariv Levin izgatot-tan várta, hogy az év utolsó hetébenszemélyesen üdvözölhesse a négymil-liomodik Izraelbe látogatót. Az izrae-li turizmus történetében ez a magasszám példátlan, de nem is véletlen. ATurisztikai Minisztérium rengetegpénzt költ arra, hogy világszerte nép-szerûsítse az országot. 350 milliósékelt (több mint 2 és fél milliárd fo-rint) fordítottak arra a célra többekközött az USA-ban, Németországban,Oroszországban, Olaszországban,Angliában, Kínában, Ukrajnában,Brazíliában és a Fülöp-szigeteken,hogy ezekbôl az államokból több tu-rista érkezzen. Az ezen országokbólbeutazók növekedésének átlaga elériaz összes látogatószám növekedésé-nek átlagát (13%).

A statisztikák alapján a turistáktöbb mint 60 százaléka keresztény, 22százaléka zsidó, 12 százalékának val-lása nem ismert. A turisták közel kétszázaléka arab, és kb. ugyanennyibahai volt közöttük. Egy százalékalattira tehetô a buddhista és hindu lá-togatók aránya. A 2018-ban érkezôk40%-a járt már korábban az ország-ban.

Jelentôsen nôtt az Amerikai Egye-sült Államokból (813.500 fô), Fran-ciaországból (320.000 fô), Oroszor-szágból (303.200 fô), Németország-ból (259.500 fô), Nagy Britanniából(200.000 fô) valamint Kínából(100.000 fô) érkezôk száma. Zárójel-ben a 2018-ban beutazók száma látha-tó.

A Turisztikai Minisztérium 145millió sékelt (több mint 1 milliárd fo-rint) fektetett a szállodák szobaszámá-nak bôvítésébe, aminek köszönhetôen3829 új szobát adtak át országszerte.

Izrael közvetlenül turizmusból szár-mazó bevétele 2018-ban 24 milliárdsékel volt.

Amikor háború van az országban, alátogatók természetesen biztonságosúti célokat választanak. Ez Izrael ese-tében sem történik másként. Az el-múlt pár évben azonban a viszonyla-gos béke hozzájárul ahhoz, hogy egy-re többen a zsidó államot válasszákpihenésük helyszínéül.

ZsblogA tavaly alijázók 54 százalékát

nem ismerik el zsidónak a vallásitörvények alapján. Izraelben többszázezer „vallástalan” besorolásúállampolgárt tartanak számon.

A statisztikai hivatal által nemrégközzétett adatokból derült ki, hogy a2018-ban érkezett mintegy 30 ezer újbevándorlónak (olé) több mint a felenem számít zsidónak a vallási törvé-nyek alapján. A hazatérési törvényszerint minden olyan személynek jo-ga van Izraelben letelepedni, akineklegalább egy nagyszülôje zsidó. Ahalacha szerint azonban csak az szá-mít zsidónak, akinek az édesanyjazsidónak született vagy betért.

A friss adatok arról tanúskodnak,hogy a 30.300 új bevándorlóbólnagyjából 12.600 volt zsidó a vallásitörvények szerint, 17.700 azonbannem. Ez azt jelenti, hogy az újonnanérkezôk 54 százaléka nem volt zsidó,és csak 39 százalékukat ismeri el avallás is zsidónak. Tavaly a legtöbbúj olé Oroszországból, Ukrajnából,

Ukrajnából érkezett új bevándorló-kat fogad Szofa Landver korábbi be-vándorlásügyi miniszter 2017 már-ciusában

Kilencvenegy emeletes felhôkarcoló épül

Tel-Avivban építi fel Izrael legmagasabb, 91 emeletes felhôkarcolójátaz Azrieli csoport.

A spirál alakú tornyot 2,5 milliárd sékelbôl (188 milliárd forint) húzzák felhat-hét év alatt az Azrieli-komplexumban, ahol már áll három, más-más for-májú kisebb felhôkarcoló – közölte a fôleg ingatlanfejlesztéssel foglalkozó ésbevásárlóközpontokat üzemeltetô vállalatbirodalom.

Fotó: Pixabay

Tû nélkül ispontos

diagnózisAz új, díjnyertes találmány töb-

bek között a rákról, a Parkinson-kórról ad eredményt jóval a tüne-tek megjelenése elôtt. Az innovációegy arab-izraeli professzor érde-me, aki nemrég vette át az EurópaiUnió innovációs díját.

A SniffPhone egy „elektromosorr”, amely levegôvételbôl készít di-agnózist. 86–93 százalékos pontos-sággal képes jelezni olyan betegsé-geket is, mint például a rák, aParkinson-kór és a krónikus vesebe-tegségek. Mindezt jóval a tünetekmegjelenése elôtt.

Hossam Haick és a SniffPhone

Vita a tengerbôl nyert ivóvízrôlAz izraeli ivóvíz mintegy háromnegyedét jelentô sótalanított tengervíz

magnéziumos dúsításán vitatkoznak Izraelben a legújabb egészségügyikutatások alapján – adta hírül az MTI a Times of Israel nyomán.

Izraelben évente mintegy 600 ezer köbméter tengervizet sótalanítanak, je-lenleg ebbôl nyerik az ivóvíz 70 százalékát, és újabb sótalanítók építésével ezaz arány növekedni fog a jövôben. Ennek köszönhetô, hogy elég víz jut a ház-tartásoknak és a mezôgazdaságnak, noha a kirívóan csekély csapadékmennyi-ség miatt száz éve nem mért alacsony szintre csökkent a legnagyobb édesvíz-készletet biztosító Kinneret-tó.

A sótalanított tengervíz az elmúlt évtizedben fokozatosan egyre nagyobbrészét adta Izrael vízellátásának. Az utóbbi években azonban az egészségügyiminisztérium szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy a sótalanítotttengervízbôl hiányzik számos olyan ásványi anyag, amely a természetes ás-vány- és forrásvizekben megtalálható.

A legnagyobb gondot a magnézium hiánya okozza. Az ország legnagyobbegészségbiztosítási pénztára, a Klalit 178 ezer páciens adatait elemzô kutatástvégzett errôl.

Az eredmények szerint hat százalékkal többen szenvedtek szívbetegségbens kaptak szívinfarktust azon területek lakói közül, ahol az ivóvizet sóta-lanítással nyerik, szemben azokkal a területekkel, Felsô-Galilea vagy aGolán-fennsík lakóival, ahol az embereknek jelenleg nincsen hozzáférésük asótalanított ivóvízhez.

Ezért az egészségügyi minisztérium, a világon elsôként, literenként 20–30milligramm magnézium hozzáadását javasolja a sótalanított ivóvízhez, hogya természetes forrásvizekkel azonos magnéziumszintre jusson. Ennek a dúsí-tásnak azonban igen magasak lennének a költségei, a minisztérium szerint évi60 és 180 millió sékel (5–15 milliárd forint) között, míg a vízügyi hatóságszerint 600 millió sékelbe (csaknem ötvenmilliárd forintba) kerülne.

Izrael sokéves vita és hároméves szünet után tavaly ismét dúsítani kezdtefluorral az ivóvizet a fogszuvasodás csökkentésére. Az újabb beavatkozásellenzôi szerint nem központilag, hanem mindenkinek magának kellene dön-tenie egészsége érdekében, és saját belátása szerint tabletták szedésével és ét-rendje megváltoztatásával kellene biztosítania a megfelelô magnéziumszintetszervezetében.

Látogatók kóstolják a vizet a Hadera melletti sótalanító üzembenFotó: Shay Levy / Flash90

A találmány a Technion egyik iz-raeli-arab professzorának, HossamHaicknak az érdeme, aki nemrégibenvette át az Európai Unió innovációsdíját a fejlesztésért.

A SniffPhone úgy mûködik, hogynanodetektorok továbbítják a légzés-bôl kinyert információkat egy algo-

ritmus számára, amely azonosítja abetegséget, és diagnózist készít a pá-ciens és az orvos számára.

Ez az innováció olyan technológi-át teremtett, amely kevésbé fájdal-mas és egészségesebb jövôt biztosítvalamennyiünk számára.

Kibic

Az új felhôkarcolót a New York-i székhelyû Kohn Pedersen Fox tervezi,amelynek nevéhez a világ 10 legmagasabb felhôkarcolója közül öt fûzôdik.Az épületben irodák, lakások, üzletek lesznek, és egy szálloda is mûködikmajd benne.

A vállalatcsoport közleménye szerint az Azrieli-komplexum negyedik fel-hôkarcolójának alakja egy csigaház görbületeibôl és ôsi tekercsek rolnijaibólmerít ihletet. A meglévô épületek közül az egyik kör, egy másik háromszög,a harmadik pedig négyzet alakú.

A komplexumban található Izrael egyik legnagyobb forgalmú bevásárlóköz-pontja, amelyet 13 ezer négyzetméterrôl 50 ezer négyzetméterre növelnek.

MTI

A bevándorlók több mint felenem zsidó

Franciaországból és az Egyesült Ál-lamokból érkezett.

A JTA cikke szerint Izraelben többmint 400 ezer olyan állampolgárt re-gisztráltak a belügyminisztériumnál,aki „vallástalan” besorolást kapott.Ezt a besorolást többnyire olyan zsi-dó lakosok kapják meg, akik a be-vándorlási törvény alapján zsidókéntletelepedhetnek ugyan Izraelben, dea vallási törvények nem ismerik elôket zsidónak.

ÁP/Kibic

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2019. FEBRUÁR 1.

Néhány éve a Dunában talált, való-színûleg a nyilasok által a folyóba lôttzsidó áldozatok maradványainak egyrészét 2016 áprilisában a Kozma utcaitemetôben helyezték végsô nyuga-lomra. A napokban Arje Deri izraelibelügyminiszter pesti útja kapcsán tettígéretet a nyilasok által a Dunába lôttzsidó áldozatok még felkutatható ma-radványainak exhumálására. DeriTwitter-bejegyzése arra utal, hogy Iz-rael saját ügyének tekinti a kutatást ésa temetést is, amelynek részleteirôlnem nyilatkozott ugyan, de az ügykapcsán már most sejteni lehet, hogyellentmondásokban és vitákban biztosnem lesz hiány, amennyiben valóbansikerül megtalálni és azonosítani amaradványokat.

A viharos érzelmeket kiváltó hír vé-gigsöpört a helyi médián, ráirányítvaa reflektorfényt a vészkorszak áldoza-taira, ugyanakkor – bár kisebb mér-tékben – a temetôkre is.

Máskülönben az élet megy tovább.Megszokott, hogy kevesebb figyelemjut a hétköznapokra, a temetôk és a sí-rok valódi állapotának feltárására.Tény, hogy akár politikai-kormányza-ti, akár hitközségi szemmel nézzük, amagyarországi temetôkrôl igazságta-lan lenne azt mondani, hogy az illeté-kesek nem vagy kevésbé gondoskod-nak róluk, de a rendelkezésre állópénzügyi és humán erôforrások egyreszûkösebbek, miközben a temetôk ke-vésbé szem elôtt lévô része járhatat-lanná válik.

A médiában többnyire a politikaiszálak, illetve a zsidó hitközségekbotrányokkal fûszerezett hírei kerül-nek elô, miközben a szürke mecénáscivileknek alig vagy egyáltalán nincsmegjelenésre lehetôségük.

A legnagyobb magyar izraelitatemetô, közismert nevén a Kozma ut-cai, amely 1893 óta mintegy 300.000zsidó sírhely otthona, európai vi-szonylatban is a legnagyobbak közésorolható, mintegy 700.000 négyzet-méteren több mint 100 parcella talál-ható benne. Ekkora nagyságrendû te-rületet teljes mértékben karbantartania rendelkezésre álló állami támogatás-sal lehetetlen.

KÖNYV

Marcel Reich-Ranicki:

Mein LebenA Wehrmacht Varsóba való bevonulása után

néhány héttel úgy rendelkezett az SS, hogy a zsi-dók szigorúan csak bizonyos városrészben lak-hatnak és tartózkodhatnak. Ezért elrendelték aközépkorból ismert elkülönítési módot: a zsi-dóknak zárt városrészben történô elszigetelését.A középkori módszerhez való visszatérést nemlehetett nem észrevenni, még ha máshogyan isnevezték az eljárást. Eleinte kényesen kerülték a„gettó” szó használatát, a plakátok hirdetéseibenéppen úgy, mint az újságokban és a különbözônémet szolgáltatók levelezésében. Amit létreszándékoztak hozni, azt mindig csak úgy emle-gették, hogy „a zsidó lakónegyed”.

A zsidók kötelesek voltak három napon belülVarsó északi, legrondább és legelhanyagoltabbvárosnegyedébe átköltözni, a kerület nem zsidólakosainak pedig – holmijukkal egyetemben – elkellett hagyniuk eredeti lakhelyüket és a szá-mukra kijelölt házba kellett rövid határidôn be-lül beköltözniük. Pánik tört ki mindkét oldalon,háborgott a város. Nyilvánvaló volt, hogy az SSnem számolt rendeletüknek evvel a kellemetlenkövetkezményével.

A zsidók számára kijelölt kerületekben nemzsidó tulajdonú gyárak, üzemek is mûködtek.Hát azokkal mi legyen? – merült fel a kérdés.Egy modern város komplikált szerkezet, nem le-het egész városrészeket kikapcsolni belôle és el-keríteni a szerves egésztôl. De a németek errenem gondoltak Európa legnagyobb zsidó közös-ségének sorsát intézve. Amit az SS akart, aztripsz-ropsz nem lehetett megvalósítani, ezért avezetôi kénytelenek voltak elôször visszavonni agettóról szóló rendeletüket.

De a zsidók mégsem lélegezhettek fel: a né-meteknek eszük ágában sem volt lemondani atervükrôl. Csak elnapolták a megvalósítását.Eléggé biztosnak látszott, hogy hibás döntésü-

kért kegyetlen bosszút fognak állni, magátólértetôdik, hogy ki máson, mint a zsidókon!

A Varsóban állomásozó teljhatalmú SS-vezetôk csak alacsony képzettséggel rendelkez-tek. Többnyire altisztek voltak csupán. A „get-tó”, az elkülönített, fallal körülvett, zárt város-rész egyelôre nem valósult meg, de az SS és atöbbi hatóság a zsidókat más módon alázta meg.1939. december 1-tôl valamennyi tízévesnélidôsebb, Varsó területén tizenkét évesnélidôsebb zsidó a jobb karján köteles volt leg-alább 10 centiméteres, kék Dávid-csillagos fe-hér karszalagot viselni. Sok varsóinak, ha né-met vagy lengyel volt, jól jött a potenciális ál-dozatok kötelezô megjelölése. Úgy vélték, hogya zsidókat senki és semmi nem védelmezi, azazbárki megverheti, kirabolhatja ôket. Reich-Ranicki egyszer nem köszönt egy hasonló korúfiatalembernek, aki ezért megverte. Egy másikmeg azért ütlegelte, hogy miért zavarja a köszö-nésével, hiszen nem barátok!

Bevezették a megjelölt zsidó élelmiszerjegyet.A zsidóknak kevesebb élelmiszer járt, mint a nemzsidó személyeknek. Ebbôl logikusan követke-zett, hogy a gettó legtöbb lakosának rövid idôalatt erôsen leromlott az egészségi állapota.

Létrehozták a Zsidó Tanácsot. A könyv íróját,Marcel Reich-Ranickit fiatal kora ellenére egy-perces beszélgetés után alkalmazták. Ebbôl az-tán állandó, szerényen jövedelmezô munka lettszámára: a német nyelvû levelezést bonyolította.Elôtte hosszú évekig Németországban élt, gim-náziumba járt, az irodalom vált a legfôbb érdek-lôdési területévé, természetes, hogy választéko-san, gazdag szókinccsel beszélt németül is, len-gyelül is – hiszen gyermekkorát Lengyelország-ban töltötte, és csak a középiskolát végezte Né-metországban. Édesanyja német anyanyelvûvolt, következésképp ô maga is.

A varsói gettó pár hónappal késôbb jött csaklétre. A lehetô leggyorsabban be kellett indítania kommunális szolgáltatásokat.

A német hatóságokkal való kapcsolattartás ko-moly feladatot jelentett. Egyre több levelet kel-lett németrôl lengyelre vagy lengyelrôl németreátültetniük, ezért létrehoztak egy négy személytfoglalkoztató fordító- és levelezési irodát.Reich-Raniczki is ott dolgozott, sôt, annak elle-

Pintér Marc: az élôk miatt sem hanyagolhatjuk el a temetôketAmikor az 56-os szálak öszszefutnak

Pintér Marc szülei 56-ban indultakútnak Budapestrôl, és végül Svájcbantelepedtek le. Fiuk külhonban szüle-tett és tanult, majd a kilencvenesévekben került „haza” egy munkale-hetôség révén.

Egy magamfajta könyvtárosnakúgy tûnik, hogy a könyvtári állomá-

lel körülvéve merül a feledés homá-lyába. Miközben a sírok között kutat-va megtaláltam távoli felmenôimet,egyre jobban zavart a szemmel látha-tó, napról napra romló látvány. Az énmunkám olyan, hogy egyszer csak vé-gére értünk a könyvtári kartonoknak,úgymond „nyugdíjas” lettem, és meg-engedhettem magamnak egy kis szü-netet, így egyre többet gondoltam ar-

nyok digitalizálása nem áll olyan tá-vol a temetôi sírok rendezésétôl.

Pintér Marc: Eredeti végzettségemközgazdászdoktor, és az általam alapí-tott cég foglalkozik könyvtárakkal.Amikor úgymond hazaköltöztem a ki-lencvenes évek végén, még a Széché-nyi Könyvtárban is kartonozták az állo-mányt. Hosszú évek során a nyilvántar-tás digitalizálásával a jelentôsebb ma-gyar és európai könyvtárakban sikerültfelszámolni a papíralapú leltárt. Köz-ben megnôsültem és gyerekeim szület-tek, vagyis itt ragadtam. Már az elejénfoglalkoztatott ôseim sírjának a felkuta-tása, és így jutottam el a Kozma utcába.

A látvány felkavaró, de ugyanakkorkijózanító is volt.

Az elmúlt több mint száz év sírjai-nak állapota nem egyforma, a friss sí-rok és a még élô hozzátartozókhoztartozó parcellák értelemszerûen jó ál-lapotban vannak, és könnyebb is ôketkarbantartani. A régmúlt történelmeazonban szinte átjárhatatlan dzsungel-

ra, hogy mit lehetne tenni a Kozma ut-cai temetô helyrehozataláért.

Amikor Fischer Iván (Fesztiválze-nekar) gazdasági igazgatóját kétkülönbözô helyrôl, másodjára keres-ték meg egy jótékonysági koncert öt-letével, úgy gondolta, összehozza afeleket. Így ismertem meg MichaelPearlt, aki hasonló terveket szövöge-tett, mint én, és megalapítottuk a„Kozma Utcai Zsidó Temetô Barátai”NGO szervezetet.

Michael Pearl a New York JewishWeek internetes magazinban adott in-terjújában társához hasonlóan azt nyi-latkozta, hogy amikor 1983-ban, 13évesen holokauszttúlélô édesapjávalelôször látogatott Magyarországra és aKozma utcai temetôbe, ahol déd-nagyszülei és sok más rokon van elte-metve, a látvány mély nyomot hagyottbenne. Családja 56-ban menekültAusztráliába, Michael végül New York-ban lett sikeres bankár, de az élményekmegmaradtak húsz év múltán is.

Elsô olvasatra egy bankár és egymenô üzletember fúziója már önma-gában is a siker záloga. Ismerve amagyar viszonyokat, kezdô civilszervezetként pénzt szerezni és asemmibôl elindulni azonban vala-hogy nem tûnik irigylésre méltónak.

P. M.: Attól tartok, ez az igazság,fôleg hazai viszonylatban érezhetô abizalom hiánya, de azért csak sikerültelindulni. Magyarországon én veze-tem az ügyeket, de ahhoz, hogy a tár-sam is tudjon segíteni, Amerikában isbejegyeztettük a szervezetet. A tenge-rentúli adományozók számára sokkalvonzóbb, ha helyben le tudják írni azadóból a támogatást. TermészetesenMichael és jómagam is beszálltunk,és két nagyobb, valamint több kisebbadományozó révén eddig nagyjából10 millió forintot gyûjtöttünk össze,és ezzel a szerény összeggel október-ben már el tudtuk kezdeni a munkát.A tél beálltáig pontosan 3 parcellát si-került helyrehozni, a hideg miatt ter-mészetesen le kellett állnunk, de ta-vasszal folytatjuk tovább.

Pintér Marc számításai szerint a pro-jekt négy év alatt az egész területet„feldolgozná” 1 millió dolláros költ-ségvetéssel. A munka tetemes részétfizetett dolgozók végzik, de fogvatar-tottak és számos önkéntes is besegít aterepen. A nehéz fizikai munkához aStihl Kft. 4000 dollár értékben biztosít-ja a szerszámokat. Az önkéntesek szá-mára azonban, akik fôleg idôsebb höl-gyek, ez a fajta fizikai munka nagyonmegerôltetô, és nem is várható el tôlük.

A Kozma utcai temetôt azonban aBZSH mûködteti, ha jól tudom. Ezelônyt jelent vagy hátrányt? Össze le-het hangolni a munkát, egyáltalánszabad a temetô területén engedélynélkül bármit is csinálni?

P. M.: Valóban a BZSH a temetôfenntartója, és a rendelkezésre állóanyagi lehetôségekhez képest ténylegmindent megtesz a cél érdekében. Ar-ra persze, hogy ki és mennyi pénztkölthet a temetôre, nekünk nincs sem-mi rálátásunk, és bele kell törôdnünkabba, hogy az élôk – kórházak, isko-lák – sokszor elôbbre valók, mint ahalottak. Nekünk természetesen enge-délyt kellett kérnünk ahhoz, hogyegyáltalán munkálatokat végezhes-

sünk, amit meg is kaptunk, és el-mondhatom, hogy a BZSH-val mintszervezettel jó a viszonyunk, de intéz-ményi támogatásokról, legalábbis ed-dig, nem is mertünk álmodni. Tulaj-donképpen tevékenységünket mosta-náig kizárólag adományokból, úgy-mond „állami támogatásoktól mente-sen” végeztük.

Egyáltalán, hogy kell egy ilyenprojektbe belekezdeni? Kiket és ho-gyan lehet megszólítani? Példáulérdeklôdött valaki Izraelbôl?

P. M.: Elôször a honlapra helyez-tük a hangsúlyt, magyar és angolnyelven is leírtuk, kik vagyunk és mitszeretnénk. Kapcsolati tôkénket, is-meretségeinket is bevetjük, de elôbbbizonyítani szerettünk volna. A bizal-mat úgy lehet elnyerni, hogy a teljeskönyvelést átláthatóvá tesszük, éskonkrét eredményeket teszünk le azasztalra. Az új amerikai nagykövetrögtön azt válaszolta, hogy kiállít egycsekket, de én arra kértem, elôszörhadd mutassam meg neki a terepenvégzett munkánkat, és csak azutándöntsön. Egyébként a honlap révén azegész világról jelentkeztek érdek-lôdôk, Izraelbôl is természetesen.Mindenki a gyökerei után kutatva ke-resi az évekkel ezelôtt elhagyott, gaz-zal benôtt sírok között a múltat.Egyébként az izraeliek sokszor hébe-rül írnak, amit én sajnos nem értek, desokan kutatnak a rokonok után, és aztis szokták kérdezni, hogy vannak-ehéber feliratú sírok, és volt, aki el isküldte a szöveget, amit keresett.

Michael Pearl egyébként tud hébe-rül, valószínûleg még a jesivából. Ar-ra a kérdésre azonban, hogy mennyireortodox vallású, azt válaszolta, mo-dern ortodox, de nem szereti a besoro-lást. Írjam azt, hogy egyszerûen zsidó,ugyanis „ahhoz túl kevesen vagyunk,hogy különváljunk és csoportokat al-kossunk”. Leginkább az a fontos,hogy a temetôben a sírok apáról fiúraszállnak. Most rajta a sor, hogy elhoz-za a 13 éves fiát, ugyanúgy, ahogyanannak idején ôt az édesapja hozta el.Így lesz együtt a múlt, a jelen és ajövô, és biztosítja számunkra zsidósá-gunk folytonosságát, nyilatkozta aNew York Jewish Weeknek.

Ziva/ujkelet.live

nére, hogy ô volt a legfiatalabb, mégis ôt tettékmeg vezetônek. Életében elôször szerény illet-ményt is kapott a nem sokkal azelôtt Berlinbenérettségizett fiatalember.

„Nem az ösztöneimnek, hanem a szükségnekengedelmeskedve lettem autodidakta” – írja élet-rajzi könyvében. „Valószínûleg könnyebb dolgomlett volna, ha néhány évig egyetemre járhatok.” Anémet hatóságok és a Zsidó Tanács által írt mindendokumentum átment a kezén. A levelekben meg-fogalmazott és halogatást nem tûrô, égetô gondvolt a zsidó negyedben élôk egészségi állapota. Azelkülönített városrészben ugyanis napról napranôtt a lakosok száma a környékrôl kényszerbetele-pítettek miatt: 400 ezer, majd egykettôre 450 ezerember zsúfolódott össze a varsói gettóban. Áldat-lan állapotok uralkodtak a kórházakban, hiánycikkvolt a legtöbb gyógyszer. Alig lehetett szénhezvagy kokszhoz jutni, illetve csak a gazdagok tud-ták a fûtôanyagot megfizetni. Nem volt elég me-leg ruha sem. Ezenkívül a zsidó lakosság tekinté-lyes része alultápláltságtól szenvedett. Nem csodatehát, hogy járványok – fôként a tífusz – tizedelték

az embereket. A Zsidó Tanács vészjelzéseketadott le a város vezetôinek a járványügyihelyzetrôl. Statisztikai adatokkal jelezték, hogymilyen mértékû a veszély, és hogy elengedhetet-len az azonnali segítség. De a levelek megvála-szolatlanok maradtak, a német hatóság nem vettetudomásul, hogy mi történik Varsónak ezen az el-kerített területén.

1940 tavaszától a zsidó negyedet „járvány miattlezárt területté” nyilvánították. Az ott élôk nemhagyhatták el a háromméteres fallal, a tetején egy-méteres szögesdróttal körbevett városrészt. Azátmenô forgalmat viszont engedélyezték.

A hatóságok azt nyilatkozták, hogy emberba-ráti szeretetbôl kerítették körül a gettót, mert ígymeg tudják védeni a bentieket a támadásoktól. Alengyel lakosságnak szánt újságokban viszont azállt, hogy a megszálló hatalom kénytelen izolál-ni a zsidókat, hogy megóvja a német és lengyellakosokat a tífusztól és egyéb járványosbetegségektôl, mert ezek a halálos kórok egyregyakrabban ütik fel a fejüket a gettóban.

A Zsidó Tanácsnak a járvány megszüntetéséreirányuló kétségbeesett fáradozása hiábavalónakbizonyult. A német illetékesek megtagadták a se-gítséget. Ahelyett, hogy a járvány nyilvánvalóokát megszüntették volna, a varsóiakat a gettóbazárt emberek ellen heccelték.

1940. november 16-án lezártak 22 gettóbejára-tot, és ettôl kezdve éjjel-nappal csak hat, szigorúanellenôrzött belépôhely mûködött: két német kato-na, két lengyel rendôr és két zsidó férfi képezte a24 órás ôrséget. Az utóbbiaknak egyenruhájuksem volt, csak az elôírt Dávid-csillagos karszalagmellett még egy sárga színût is viseltek, azonkívülegyensapkát hordtak, a mellükön pedig egykitûzôt, amin egy szám szerepelt. Fegyverük nemvolt, csak gumibotot kaptak.

Így lett „járvány miatt lezárt terület” a hivata-losan „zsidó lakóterületnek” nevezett város-részbôl. Tulajdonképpen egy hatalmas koncent-rációs tábor volt a varsói gettó – írja MarcelReich-Ranicki. Haláltáborként a vasúton pár órá-nyi távolságra található Treblinka szolgált hama-rosan.

(Marcel Reich-Ranicki: Mein Leben. Stuttgart,Deutsche Verlags-Anstalt, 11. kiadás)Fordította és összeállította: Benyó Marianna

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72019. FEBRUÁR 1.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@bzsh.t-online.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYESÜzemorvosi, háziorvosi rendelés

Zuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig.Dr. Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III.1. 320-4778. www.drviragdental.hués www.mini-implantatum.hu

Közös képviselet, társasházkeze-lés, ingatlanközvetítés, ingatlankeze-lés Budapesten. Dr. Bíró Anna, 06-70-505-9394, 06-70-383-5004,info@drbiroanna.hu

Színes és fekete-fehér nyomta-tás, másolás, plakátnyomtatás, név-jegykészítés, diplomakötés, könyv-nyomtatás a Mammut III. em. 312-esüzletben és a Balogvár u. 1. alatt.Messinger Miklós, +36-20-934-9523, rcontact@t-online.hu

APRÓ-HIRDETÉS

N A P T Á RFebruár 4. hétfô Svát 29. Jom kippur kátánFebruár 5. kedd Svát 30. Újhold 1.Február 6. szerda Ádár 1. Újhold 2.Február 8. péntek Ádár 1,3. Gyertyagyújtás: 4.57Február 9. szombat Ádár 1,4. Szombat kimenetele: 5.45Február 15. péntek Ádár 1,10. Gyertyagyújtás: 4.48Február 16. szombat Ádár 1,11. Szombat kimenetele: 5.55

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Febr 8. Febr 9. Febr 15. Febr 16.

Hôsök 17.00 9.30 17.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.00 10.00 18.00 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 17.30 9.30 17.30 9.30Thököly út 83. 17.30 9.00 17.30 9.00Hunyadi tér 3. 18.00 9.00 18.00 9.00Bethlen tér 2. 17.30 9.30 17.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 16.40 8.00 16.50 8.00Scheiber S. u. 2. 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 16.40 8.00 16.50 8.00Alma u. 2. 16.30 8.45 16.30 8.45Kórház(Amerikai u. 53.) 15.30 7.30 15.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 17.00 9.00 17.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 16.40 9.00 16.50 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 9.30 9.30Pesterzsébet (Vörösmarty u. 8.) 17.00 17.00

VidékenHódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 17.00 17.00Vác (Oberlander Endre tér 1.) 17.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 18.00 18.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 17.30 9.30 17.30 9.30Debrecen (Pásti u. 4.) 16.30 8.00 16.40 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 16.30 8.00 16.40 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 16.45 8.00 17.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 17.30 8.30 17.30 8.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 17.00 17.30Szombathely 17.00 17.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 17.00 17.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 17.00 17.00

A zuglói körzet pénteki (17.30) és szombati (9.30) istentiszteleteit továbbra is aScheiber-iskolában tartja (XIV. ker., Laky Adolf utca).

Fegyelmi eljárást indított az UEFA a Budapesten zsidózó szurkolók miatt

Annyi mindenképp jó hír, hogy nem magyarokról van szó: a Chelsea druk-kereinek megjegyzései keltették fel az európai szövetség figyelmét.

Az ügy kivizsgálása után hivatalosan is elindította a fegyelmi eljárást azUEFA, miután a Videoton–Chelsea Európa-liga-meccsen a brit focicsapatszurkolói többször is szervezetten zsidóztak a vendégszektorból. Az antisze-mita rigmusoknak nem a magyarok voltak a célpontjai, hanem az ôsi riválisTottenham szurkolói, ez nyilván nem enyhítô körülmény. Ezek után már biz-

Régvolt idôk mozisaA kuplé szerint a körúton mendegélve Berta találkozott egy fess legényké-

vel, aki szívélyesen egy projektográfba invitálta ôt mozgóképeket nézni. Azudvarlónak sikerült...

„...mert a Berta nagy liba..., hát elment a mozi-mozi-moziba.” S mi lett amozizások és egyéb párkapcsolati örömök következménye? A dalszerzô ezt ismegírja: Berta „szemébe könyû rezg. Észrevette, hogy gyanúsan gömbö-göm-bölyödni kezd!”

Dal a moziról: 1907-ben volt a premierje a Vígszínházban Kálmán Imre ésHeltai Jenô operettjének, amelyben talán elôször hangzott el az új szó: mozi,és talán az elsô „reklámja” volt egy új szórakoztatásnak, a filmvetítésnek.Igen, úgy tudni, ebben az idézett slágerszövegben hangzott el elôször az aHeltai alkotta szó, hogy mozi.

Az egykori Décsi (ma Mûvész) mozi az Erzsébet körúton

ProgramajánlatFEBRUÁR

Spinoza Színház(1074 Budapest, Dob u. 15.)

Február 2. (szombat) 19 óra: Laguitarra flamenca – koncert

Február 5. (kedd) 19 óra: Csepe-li György: Szorongás és politika

Február 7. (csütörtök) 19 óra:Inotai András elôadása

Február 11. (hétfô) 19 óra:Orosz-zsidó dallamvilág – koncert

Február 12. (kedd) 19 óra: Szer-vét Tibor rendhagyó estje

Február 13. (szerda) 19 óra:Mata Hari – zenés életrajz

Február 14. (csütörtök) 19 óra:A Pulitzer-ügy – dokudráma

Február 16. (szombat) 19 óra:Frida – zenés játék

Február 20. (szerda) 19 óra:Heller Ágnes-est

Február 23. (szombat) 19 óra:Herzl – kávéházi dráma

Február 25. (hétfô) 19 óra: Nagynevettetôk Kabostól Hofiig

Február 26. (kedd) 19 óra: Pla-tón: A védôbeszéd – monodráma

Február 27. (szerda) 19 óra: Gá-bor György: Mózestôl Jézusig

Február 28. (csütörtök) 19 óra:Hamletman – beavató színház

Budai Micve Klub(II. Frankel Leó út 49.)

Február 3. (vasárnap) 18.00:Klubest. A Sarah kulcsa címûfrancia filmdrámát tekinthetikmeg kedves vendégeink.

Február 10. (vasárnap) 18.00:Malek Andrea, a kiváló színésznô,énekesnô és édesapja, Malek Mik-lós, a remek zeneszerzô, karmester,muzsikus a Micve Klub vendége. Aházigazda Bóta Gábor újságíró.

Február 17. (vasárnap) 10.00:BZSH és Mazsihisz küldöttválasz-tás.

Február 23. (szombat) 19.00:Keleti Éva, a Kossuth-díjas, PrimaPrimissima díjas fotómûvész, anagy színházi fotós a Micve Klubvendége. Beszélgetôtársa Bóta Gá-bor újságíró.

Generációk Klubja(Hunyadi tér 3. I. emelet)

A programok hétfônként 15 óra-kor kezdôdnek.

Február 4.: Rózsa Péter, a Klub-rádió fôszerkesztô-helyettese ésvendége.

Február 11.: Németh Péter(Népszava) és Kaczvinszky Barba-ra (szerkesztô, dokumentumfil-mes) beszélgetése. Téma: A sorsoktétje és a tények.

Február 18.: Deák Gábor mis-pochológus és vendége.

Február 25.: A zongoránálörömünkre Fûzy Gábor.

Talán azóta szokás – máig – , hogy „nyelvújítással” hangulatosabbá tegye-nek honfitársaink egy-egy kedvenc szót, kifejezést: öcsi, husi, cuki, nôci stb.

Hol tartott a mozizás 1907-ben, a sláger születése idején? Nos, a Zsidó Le-xikon és a hangosfilm.hu szerint 1896-ban, 29 évesen kezdett filmfelvételeketvetíteni Kun Regina és Deutsch Sámuel Sopronban született Gyula nevû fia azÔsbudavára mulató termében.

A vetítôapparátot és a filmkópiákat egyenesen Párizsból, a Lumièrefivérektôl importálta Décsi – azelôtt Deutsch – Gyula. Kosmograf volt a mu-tatvány nézôt csalogató címe. Két évet várt, míg 1898-ban hivatalos „iparen-gedélyt” kapott a mozgószínházi vállalkozásra.

Tehát, ha minden igaz, 120 évvel ezelôttre datálható a filmvetítés, a mozishivatalos elismerése szakmaként.

A család több helyen is nyitott mozgót, s Décsi Gyula lett az új szórakozta-tószakma civil szervezetének, a Magyar Moziengedélyesek Országos Egyesü-letének egyik alapítója és vezetôje. Nem elírás az elnevezésben a „Mozi”,ugyanis a már említett 1929-es lexikonban szerepel így. Ekkor már az 1907-es Heltai-féle szavunk fénykorát élte!

Azt írták egykoron, hogy a Décsi-féle vetítôk eleinte nem voltak túlzottan si-keresek. Lehet, hogy a Bertáról és fess lovagjáról szóló Dal a moziról címûsláger – mint reklám – segítette az új szórakoztatást, a mozizást? Valószínû,hogy igen, mert a Décsi család – lakhelyük a Király utca 112.-ben és a Terézkörút 28.-ban volt – meghatározó, aktív részese, résztvevôje volt évtizedekigaz idôközben már hangosfilmeket is vetítô mozis szakmának.

A Décsi fiú, Oszvald is mozis lett. Ô 1969-ig élt, utolsó lakhelye a Leninkörút 88. alatt volt. 1941-ig szórakoztatta a mozilátogatókat.

Ha jól számolom, 1896 és 1941 között, azaz 45 évig mozizott a Décsi csa-lád a fôvárosban. Még azt is idézném a hangosfilm.hu adataiból, hogyDécsiéknek sok közük volt a Puskin és a Mûvész mozik egykori üzemeltetésé-hez (is).

És ahhoz is, hogy még egy mozis sláger született. Vajon a mozisok is fizet-ték az Eisemann Mihály – Békeffy István szerzôpárost, hogy az Egy csók ésmás semmi címû operett egyik, mozis reklámnak is felfogható slágerét megír-ják? Ez ugyanis úgy kezdôdik, hogy: „Hallod-e Rozika, te, gyerünk a mozibabe, tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda.”

Politzer Tamás

tos, hogy valamennyire megbüntetik a Chelsea-t, de a pontos büntetési tételcsak a fegyelmi bizottság ülésén derül ki.

Az angol csapat vezetése viszont már elébe ment a dolgoknak: nemcsakközleményben határolódott el a kicsi, de hangos kisebbségtôl, akik szégyenthoztak a csapatra, de a klub elindította a saját anti-antiszemita kurzusait aszurkolók körében, aminek keretei közt akár személyesen is felvilágosítják azelkövetôket, hova vezetett ez a gyûlölködés az 1940-es években.

Bruce Buck, a Chelsea elnöke el is magyarázta, miért nem tiltják egyszerû-en ki a renitenseket: „Ha csak kitiltod ôket, soha nem változik meg a viselke-désük” – mondta.

Az angol csapat amúgy nagyon komolyan veszi az antiszemitizmus elleniharcot, nyáron összesen 150-en utaztak el szurkolókkal és egyéb dolgozókkalegyütt szervezetten Auschwitzba.

A sztorinak az egyetlen szép része az, hogy az antiszemita rigmusokat ka-pott Tottenhamnek tényleg több zsidó kötôdése is van, a szurkolóik magukategyszerûen Yid Armynak, vagyis jiddis hadseregnek hívják.

azonnali.hu

A lengyel zsidósággyásza

Michael Schudrich, Lengyelor-szág fôrabbija gyászközleménytadott ki Pawel Adamovicz gdanskipolgármester meggyilkolását köve-tôen. Nagy barátunkat vesztettük el

Merénylet áldozata lettbenne – írja többek között Schud-rich a lengyelországi zsidóság ne-vében.

8 ÚJ ÉLET8 2019. FEBRUÁR 1.

Csontomiglan–csontodiglan

ÖNINTERJÚ

SPÁNN GÁBOR

AlulinformáltságÉrzésem szerint a magyar sajtóban szinte mínuszos hírként tálalt informá-

ció csupán a gourmet hírfogyasztókat érdekelte. Hogy mirôl van szó?Arról, hogy most, miután Soros ajkáról lefagyasztottuk a mosolyt, elôlépett

egy George Birnbaum nevû izraeli üzletember, aki egy svájci lapinterjúban„elszólta magát” a Soros-kampányt illetôen.

Távol álljon tôlem, hogy kioktassam az Olvasót, de azokra való tekintettel,akik nem igazán követték ezt a mellékszálat, elmondom, hogy 2008-ban a je-lenleg regnáló párt szerzôdést kötött egy izraeli választásikampány-szervezôcéggel, melynek vezetôi Arthur Finkelstein és George Birnbaum voltak.

Lehet, hogy csak számomra megdöbbentô, de fent nevezett urak cége úgyhirdette önmagát, hogy verhetetlenek egy gyûlöletkampány megszervezésé-ben. Vagyis egész tudományukat nem arra koncentrálták, hogy egy politikust„megcsináljanak”, hanem arra, hogy egy meglevôt lejárassanak.

És ahogy a mi világunk ma alakul Guatemalától Brazíliáig, akitôl ilyenirányú megbízást kaptak, azok – lássanak csodát – általában gyôztesként ke-rültek ki az adott választásból.

A kormány vezérkarában igazán csupa Steinmannt találtak, mert ezt ataktikát éltanulóként tökélyre fejlesztették.

A Gyurcsány-fóbia óta Magyarországon már egyik párt sem megy el kül-földi céget keresni ahhoz, hogy valakit céltáblává tegyen, de a Soros-kam-pány lépésrôl lépésre fejlesztett taktikáját bizony tanulni kellett, és ebben agyôztesek kiválóak voltak.

Annak ellenére, hogy pl. egy Bács-Kiskun megyei parasztembernek vagyegy miskolci gyári munkásnak elôzôleg fogalma sem volt arról, ki az a So-ros György, aránylag rövid idô alatt sikerült személyét a patás ördög élô szi-nonimájává varázsolni. Birnbaum azt is elmondta, hogy Soros kiválasztásaa kampány alanyául majdnem a véletlenen múlott, és zsidó származása sem-milyen szerepet nem játszott abban, hogy dobogós lett. A gyûlöletkampánymanifesztumain természetesen az, hogy Soros zsidó származású, sehol nemszerepelt, de nem is volt rá szükség. Mindenhol akadt egy-egy „szókimondó”újságíró, helyi politikus, celeb, aki nyíltan vagy burkoltan, de utalt rá. Suly-kolták, hogy ez az ember velejéig gonosz, migránssimogató, nem csak a drá-ga forintunk tönkretevôje, a Magyarország felé vonuló migránsokat pénzzelés térképpel ellátó bevándorláspárti megszállott, de halkan némelyikük hoz-zátette: mit is várhatunk el egy zsidótól?!

Birnbaum úr olyan szakmai titkot is elárult, hogy az alany kiválasztásánálszerepet játszott, hogy magyar származású, filantrópiája évtizedek óta mani-fesztálódott a CEU létrehozásában, és nem mellékesen túlmûveltséggel nemvádolható politikusaink számára a neve is könnyen kiejthetô.

Ezután pedig aki autóval elindult a magyar utakon, az nem olyan táblávaltalálkozott, ami azt jelzi: vigyázat, szarvasveszély vagy elôzni tilos, hanem in-kább azzal, hogy: vigyázzunk, nehogy Soros nevessen a végén.

És ez fontosabb útmutatássá vált autós és gyalogos számára egyaránt,mint az, hogy merre van Karakószörcsög.

Azóta annyi történt, hogy a 2010-es próbafutam után ezzel a kampánnyallehetett nyerni. A nyolcvanon túli amerikai üzletember egy halk tiltakozásonkívül nem reagálta túl az ügyet.

Ja és még annyi, hogy a világ egyik legjobb egyetemének tartott, általa ala-pított CEU amerikai diplomát most már csak Bécsben ad ki.

Finkelstein azóta visszaadta a lelkét a Teremtônek, így az ô véleménye márnem releváns, azon viszont csodálkozom, hogy miközben nálunk, Magyaror-szágon 70 évre titkosítják azt az adatot, hogy egy adott idôszakban hányanhaltak meg kórházi fertôzésben, egy Birnbaum nevû üzletember gátlástala-nul elnyilatkozza egy svájci lapnak azt, amit máshol üzleti titokként kezel-nek.

Sokáig ültem lefüggönyözött ablakú szobám sarkában azon gondolkodva,hogy egy ennyire rafinált, okos kampányguru hogy véthet ekkorát. Végül ar-ra a konklúzióra jutottam, talán az történhetett, hogy Finkelstein ésBirnbaum egymásról sem tudta, hogy zsidó, Sorosról meg végképp nem.

Nálunk meg ugye, mint tudjuk, ez teljesen közömbös...

– Miért ez a szójáték, rabbi úr?– Mert itt a február, és FUK!– Az mi?– Februárban Újra Kezdjük, már-

mint a ZAKA a Dunát vizsgálni!– És ha találnak valamit?– Akkor egy itthoni zsidó temetô-

ben temetik el, merthogy fordításihiba miatt ezen tört ki a balhé!

– Melyik zsidó temetôben?– Ez a legjobb kérdés, amit eddig

kaptam!– Kozma?– Az nehéz lesz, mivel „testvér-

egyházunk” vallási vezetôi azt márnem tekintik echte zsidó temetônek!

– Csucsor utca?– Az kétségtelenül ortodox, de a

külleme alapján meg nem temetô!– Hogyhogy?– A derékig érô gaz, a kegyelet-

sértô elhanyagoltság miatt alig el-képzelhetô egy olyan csonttemetés,mint amilyen a Kozmában volt, akárökuménével vagy anélkül, akár mi-niszterrel vagy anélkül, úgyhogy ezthagyjuk!

– Apropó, tényleg, miért néz kiúgy a Csucsor, ahogy kinéz?

– Ez ott, és ez nem vicc, hagyo-mány! Hosszú évtizedek óta ilyen, ésmég szerencse, hogy nem engedik avirágok, koszorúk bevitelét, mertnagy lenne az ellentét a virágok lát-ványa és a környezet között!

– Mindenütt ilyenek az ortodoxtemetôk?

– Ahol én jártam eddig (Izrael,Brooklyn, Svédország stb.), sehol!

– Mi lenne a megoldás?– Ha nem találnának csontokat!

Kardos Péter

Nagyon vágytam erre a darabra. Akiállítására nem jutottam el, a rólamegjelent könyv méregdrágának bi-zonyul számomra.

Mindent elolvastam, ami csak meg-jelent errôl a sok szempontból külön-leges és tragikus sorsú, zseniális fes-tômûvész asszonyról.

A Spinoza kis színházterme termé-szetesen megtelt. Nem szokásomelôadás után megkérdezni, kinekhogy tetszett és miért. Csak az érde-kel, hogy számomra mit adott, vagymit vett el tôlem.

Tisztelet mindazoknak, akik a betegfiatal lány Frida Kahlót, a mozgásá-ban több baleset és mûtétsorozat általkorlátozott mexikói festômûvésznôt,házasságát Diego Riverával, a meg-

...és ideje van a nevetésnek

Frida Kahlo a Spinozában

csalatást (A szívem a tiéd, de sûrû avérem) és a megcsalást, a „nem leszfiam, nem lesz lányom, nem lesz bol-dogságom” drámát, a végjátékot egyszínpadképben, fantasztikus rendezôiötletekkel alig több mint egyóráselôadásba sûrítették.

Mit ábrázolt számomra „a fájdalomfestôjérôl” szóló kuplé-opera? Meg-szállottságot, a legnagyobb nehézségárán is beteljesített alkotókedvet,megvalósítást, ôszinteséget és nyíltsá-got, házassági kríziskezelést, elenge-dést, szabadon szárnyalást, a másságtiszteletét, a „menjünk tovább, talál-junk más örömöket” komolyan gon-dolását. Az élet megbecsülését, tiszte-letét, a tehetség kibontakoztatását bár-milyen körülmények között. Önvallo-

másokat, mint „szenvedélyre és szen-vedésre születtem”, „nyomorék let-tem, rossz lapot osztott rám az Isten,pedig remek játékos vagyok”.

És mit vett el tôlem? A bolhábólelefántot kreálást, a kishitûséget, abizalmatlanságot többek között.

A darab kiváló, aki teheti, jussonel, nézze meg a Spinozában!

A csoda megelevenítôi: HerczenikAnna és Hábetler András. Zongoránközremûködik Neumark Zoltán. Ren-dezte: Czeizel Gábor. Producer: Sán-dor Anna.

gjuli