Ferron Teof i l , franczia tábornok, szül. 1830. — 1871. a köztársasági csapatoknak a communisták elleni harczaiban élénk része volt. 1887. Boulanger utódja a hadügyminisztériumban, 1889. hadtest­parancsnok.

Ferronniére (-ronyer) (la belle = a szép), Ferron párisi vaskereskedő (mások szerint ügyvéd) szép fele­sége, I. Ferencz franczia király kedvese.

Ferrum (lat.), vas. Fer ry J u l e s , franczia politikus, szül. St. Diében

1832. ápril 5: — 1869. a törvényhozó testületbe vá­lasztatván, itt az ellenzék egyik leghevesebb tagja volt. 1870. szept. 4. a nemzeti védelem kormányának tagja. 1879. Waddington alatt közoktatásügyi mi­niszter; 1880. szept. 14. miniszterelnök; 1883. Du-clerc bukása után újra cabinetet alakított, melyben előbb a közoktatási, később a külügyi tárczát vezette. Háborúba bonyolódott Khinával s mikor azon álhír érkezett, hogy Tonkingban egy franczia sereget meg­semmisítettek, 1885. márcziusban kénytelen volt visszalépni. Á boulangisták a leghevesebb személyes harczot folytatták ellene; ők hiúsították meg köztár­sasági elnökké való megválasztását 1887. decz. 3., mikor Grévy lemondott; pár nappal később (decz. 10.) merénylet intéztetett ellene, melyben könnyű sebet kapott, 1889. a képviselőválasztásban is meg­bukott, de 1891. Epinalban senatorrá választatott.

Fer tá ly mágnás , f ir t l i -nek is mondják. Fer tá lymágnások, vigj. B é r e z i k Á.-tól (1867.). Fert i l is (lat.), termékeny; fcrtilitas, termékenység;

f e r t i l i s á l n i , termékenynyé tenni. Fertő-Szent-Miklós-Szerdahely, község Sopron

m. 3035 lak. Fer tő tó, Mosón és Sopron megyékben fekszik.

Medenczéje hosszú, közepe táján összeszűkül s ez által két tágabb medenczére oszlik. Legnagyobb hossza é.-ról d.-re 36 km.; legnagyobb szélessége 15 km., legkisebb 7 j/B km.; partjainak hossza mint­egy 100 km.; területe 335 km 2. Tenger feletti magas­sága 116 m. Északi partjait a Lajta hegység, ny. felé a ruszti dombsor, k. és d. tág rónaság szegélyezi. Mocsarak környezik (Hanság). Mélysége a part köze­lében csekély (fél méter) s csak is beljebb növek­szik. Átlagos mélysége 3—4 m. és csakis egyes helyeken (é. felében) 6 — 7 m. A lapályos Mosony me­gyei partokon vannak legmélyebb helyei. Csekély mélysége mellett vize könnyen mozgásba jő, s hullá­mai rendetlenek. Vize csendes időben kékes szinü, széltől hullámozva megzavarodik és szürkés lesz. Gyógyvizeink közt is szerepel égvényes (alkalikus) vizével. A viz könnyen átmelegszik s nyáron hőmér-séke 18 — 20°; télen befagy s a jég gyakran (rianás) mennydörgésszerű robajjal, 3 —4 km. hosszban meg­hasad, mit a nép meleg források hatásának tulajdo­nit. A Rába vizkörnyékéhez tartozik s egész vízrend­szerének legmélyebb része. A Rába és Rábcza meg­torlódott vize által keletkezett. Vizterülete 834 km 2, a belé ömlő patakok hossza 375 km. Rákos patak (hossza 6 km.) és Vulka (33 km.) folyton előre ha­ladó deltával ömlik bele; a balfi és bozi folyások, összesen 40"3 m s vizet hordanak bele másodperczen-kint. Az Ikva vize most csak egy ága által jut be, azelőtt mind a F.-be ömlött, de a mult században a Répczébe vezették. A feltoluló vizeken kivül még fenekén fakadó források is táplálják. A tóban akadtak neolitikus telepekre, czölöpépitményekre. Alakját és kiterjedését gyakran változtatja, majd száraz, majd tó v. mocsár. Állítólag a IV. században Galerius

császár kiszárította, a XIV. században is kisebb volt, később a hagyomány szerint növekedett és községe­ket borított el, melyek elsülyedt tornyainak teteje, mint a nép állítja, kis vizkor kilátszik. De a községek elsülyedéséről szóló okmány későbbi hamisítvány­nak bizonyult. Vize 1855-től apadásnak indult, 1867. teljesen kiszáradt, ugy, hogy medrét keresztül-kasul járták, telepek, majorságok épültek és a földet mü­velés alá vették. A száraz idő multán 1869. újra telni kezd, 1874. már 1 lábnyi magas viz borította és 1876. hullámai megint ellepték egész régi terü­letet. Lecsapolása nem is lenne czélszerü, mert az éghajlatra való jó befolyása megszűnnék és medre különben is sziksós.

Fertőtelenités, desinfectio, czélirányos eljárás a betegszobák, kórhelyiségek, ruhák, edények, műsze­rek, stb. által tartalmazott fertőző anyagok megsem­misítésére, illetve ártalmatlanná tételére v. eltávolí­tására. A f. fertőtlenítő (desinficiens) szerek segélyével történik. Ilyenek a' káliszappanlug (15 gr. káliszap­pan 10 liter langyos vízre), 5°/0-os karbololdat, hi-gany-chlorid (sublimát) oldat ( Í r . subl. 5000 vízre), chlórgőz (középnagyságú, 60 m 3 térf. szobák szá­mára 1 kg. chlórmész u. a. sulyu sósavval leöntve), száraz hő, forró vízgőz, elégetés (kevésbbé értékes fertőzött tárgyaknál). Sebek stb. f.-éről 1. antisepsis, asepsis.

Fertőtelenités, az állategészségügyben. Az 1888. VII. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott 40,000/888 sz. min. rendelet 98., 99., 100. §§-ai szerint ragadós állati betegségek fellépése alkalmával az istálló és annak eszközei vegyi és fizikai uton a ragadós betegség vírusától megtisztíttassanak; a rendelet 87—97. §-ai az állatszállító vasúti kocsik, hajók és ponkok fer­tőtlenítéséről intézkednek.

Fertőző betegségek, infectiosus b., azok, melyek­nél a bántalom a szervezetbe jutott sajátlagos (spe-cificus) hatány által idéztetik elő. Ezen specificus hatány a fertőző anyag, melyet rendesen a hasadó gombákhoz tartozó baktériumok (1. e.) alkotnak. Ha a f. b. kisebb-nagyobb kiterjedésű helyen lép fel s oda szorítkozik, ezt t á j k ó r n a k (endemia), ha pedig korlátlanul csap át egyik területről a másikra, j á r ­v á n y n a k (epidémia) nevezik. Ha a fertőző anyag a szervezeten kivül fejlődik, a bántalom miasma-ticus (malária stb.), ha egyénről egyénre száll át a kórnemző anyag, akkor ragályos v. contagiosus ; e kettőnek kapcsolatai a miasmatico-contagiosus f. b., mint a cholera, hashagymáz, stb. Ha a fertőzést kö­vető jelenségek rohamosan, bizonyos szabályszerű­séggel folynak le, a f. b. heveny; ellenkező eset­ben idült.

Fesch József , bibornok, szül. Ajaccioban, Cor-sica szigetén 1763. Atyja, ki kapitány volt franczia szolgálatban, 1757. nőül vette Ramolini özvegyasz-szonyt, I. Napóleon császárnak anyai részről nagy­anyját. I. Napóleon alatt F. 1802. lyoni érsek, 1803. bibornok, Napóleon bukása után Rómában élt vissza-vonultságban. Világhírű volt 20.000 darabból álló képtára, f 1839.

Fest 1) A l a d á r , tanár, szül. 1855. Egerben; jelen­leg a fiumei főgymnásiumnál működik; irt történeti tanulmányokat. — 2) La jos , orsz. képv., szül. Soó-váron (Sáros m.), 1842. okt. 16. Ügyvéd Eperjesen. 1887 óta a zborói kerület képviselője. Festészet, a képzőművészetek egyike, mely, mint

a szobrászat, a külvilág jelenségeit anyagi valósá­guk szerint utánozza. Sik felületen az alak és szin

segítségével ábrázol, s valósággal csak két kiterje­dést, magasságot és szélességet ad vissza, mig a harmadik kiterjedést látszat által pótolja. Legfonto­sabb eszközei : távlat, világosság és árnyék, színe­zés. Az ábrázolás módja és az anyag szerint van : 1) r a j z , papiros, pergamen alapon irónnal, krétával, szénnel, tussal; tollrajz, karton, víz-, pastellf. 2) áll­v á n y k é p , fa és vászon alapon, előbb tempera-, a XV. század óta olajfestékkel; 3) falf., falfelületen, száraz festékkel, viztempera, viasz stb. festékkel; mellékfajai : zománcz-, porczellán-, mozaik-, üveg­festészet. — Az ábrázolt jelenségek szerint van : 1) t ö r t é n e t i f e s t é s z e t , mely viszont lehet vallási, mythologiai s tulajdonképeni tört. festészet; 2) a r c z -képf., 3) génref., 4) állatf. , 5) csen déletf., mely­hez a díszítő festészet is tartozik; 6) t á j k é p f. — T ö r t é n e t i á t t e k i n t é s , I. Ókor . C h a l d a e a és A s s y r i a zománcz- és falfestészete, minden szinután-zás nélkül. E g y p t o m , falfestészet etempera-festék-kel, szintén színhűség nélkül. G ö r ö g f e s t é s z e t , először alkalmazta a távlatot és árnyékolást; főleg fal- és agyagedény fest., továbbá mozaik f. Róma itt is a görög hagyományokat követte, s leginkább a díszítő f.-et fejlesztette. — II. K ö z é p k o r , ó k e r e s z ­t é n y f., a IV—VI. sz.-ban, symbolikus falf. a kata­kombákban és mozaik f. különösen Rómában és Ravennában. Hazánkban ezen időből Pécsett a IV. sz.-ból való katakomba falain maradtak a f.-nek némi maradványai; b y z a n c z i f., 600—1200 sz., rendkívüli fényűzés jellemzi, főleg arany alapra fes­tettek; mozaik f.-en kivül fal- és függő képek és zománcz f.; r o m á n és g ó t f., az épitő stílhez alkal­mazkodott, a román stílben főleg a falf., a gótban a szárnyas oltárok f.-e és az üvegf. Ezen időből való a kö ln i , p r á g a i , n ü r n b e r g i iskola. Az olasz f. sza­kított a byzanczi iránynyal és önállóan fejlődött, flo-r e n c z i iskola: Giotto (f 1337.), Orcagna (f 1376.), Martini (f 1344.). Ez időből hazai emlékek a vesz­prémi Gizellakápolna és a deákii monostortemplom falképeinek maradványai a XIII. századból, kivá­lóan érdekes 1317-ből a szepesváraljai székesegy­ház bejárata feletti oltárkép, mely az Anjouház trónrajutását ábrázolja; ezenkívül a XIV. század­ból több templomban jó állapotban maradtak fenn falképek. — III. R e n a i s s a n c e f., XV. sz. 1) Né­m e t a l f ö l d , Hubert és Jan van Eick (f 1426., 1464.) az olajfesték kezelését javították és használatát álta­lánossá tették ; ezen időben 3 iskola: a f l a n d r i a i , b r a b a n t i és h o l l a n d i ; 2) O l a s z o r s z á g , több iskolát különböztetnek meg: t o s c a n a i , G. da Fiesole (f 1455.), Masolino, ki Ozorai Pippo temesi főispán meghívására hazánkban is járt és a székes­fehérvári sirkápolnában falképeket festett, Masaccio (f 1428.) volt a legkiválóbb, Filippo Lippi (f 1504.), Ghirlandajo (f 1494) ; u m b r i a i , Piero della Fran-cesca (f 1492.), F. Francia (f 1518.); p a d u a i , Andrea Mantegna (f 1506.); v e l e n c z e i , Bellini (t 1516.), Conegliano (f 1509.); 3) N é m e t o r s z á g , M. Schongauer (f 1488.), id. Hans Holbein (f 1524.). — IV. R e n a i s s a n c e f, XVI. század, a f. fénykora. 1) O l a s z o r s z á g , L e o n a r d o da Vinc i (1452 — 1519.), követői (lombárd iskola) : Luini, G. Ferrari, Bazzi (Sodorna), M i c h e l a n g e l o (1475—1564.), Fra Bartolomeo (f 1517.), Rafae l (1483—1520.), kö­vetői : Giulo Romano, P. Calderara; v e l e n c z e i i s k o l a : Giorgione (f 1511.), T i z i a n (1477-1576.) , Morello (f 1555.), Tintoretto (f 1570.), Bassano (genrefestő f 1592.), P. V e r o n e s e (1528—1588.),

C o r r e g g i o (1494—1534.). — E k l e k t i k u s i r á n y , (a régi nagy mesterek tanulmányozása), Ludovico Caracci (f 1619.), a bolognai iskola alapitója, Anni-bale (f 1609.) és Ag. Caracci (f 1601.). C a r a -v a g g i o (1569—1609.). — 2) N é m e t o r s z á g : D ü r e r A l b e r t (1471 —1528.), f r ank i s k o l a , Alt-dorfer, Eulenbach. — Lukas Cranach (f 1553.) ; s v á b i s k o l a , Hans Burckmair (f 1531.), ifjabb H a n s H o l b e i n (1497—1543.). — 3) N é m e t ­a l f ö l d , Quentin Massys (f 1541.), Frans de Flo-ris (f 1570.) L u k a s v a n L e y d e n (1494—1533.), J. Pateiner (f 1524.) tájkép.f, Hans Bol (f 1593.) Jan Breughel (f 1625.). — V., XVII. és XVIII. s z á z a d f.-e: 1) N é m e t a l f ö l d ; flandriai iskola, olasz befo­lyás alatt; P. P. R u b e n s (1577—1640.), Ant . van Dyk (1599—1641.), C. de Crayer, Jordaens; hollan­diai iskola, nemzeties irány; Jan van Ravenstein, F. Hals (f 1666.) arczképfestő, G. Terborch (f 1681.); — népies irány, Andrian vanOstade (f 1685.), R e m b r a n d t (1607—1669.), F. Bol, Gerard Dov (f 1675.), G. Mesén (f 1669.); tájképf. J. v a n Rys-dae l (f 1682.), Pieter Molyn, állatf. P. Poller, A. Cuyp. — 2) O l a s z o r s z á g , Caracci követői: G u i d o Reni (f 1462.), Domenichino (f 1461.), Sassoferato (f 1685.), Guercino (f 1666.), C. Dolce (f 1686.); Caravaggio követői: Salvatore Rosa (f 1673.), L. Giordano (f 1705.), Bourgignon (f 1676.); — 3) S p a n y o l o r s z á g , andalúziai iskola: J. de las Roilas (f 1625.), Herrera, Pacheco, D i e g o Velasquez(1599—1660.) ,Muri l lo (1617—1682.); castiliai isk. A. Pereda (f 1669.), Miranda (f 1685.), Coello (f 1693.), valenciai isk. F. de Ribalta (f 1628.); — 4) F r a n c z i á o r s z á g , akadémiai irány, N. Poussin (f 1665.), C. Lorrain (f 1682.), Le Sueur (f 1655.), Mignard, Lebrun. — 5) N é m e t o r s z á g , eklektikusok : Elsheimer (f 1620.), Raf. Mengs (f 1779.), Ang. Kaufmann (f 1807.). - 6) An­g o l o r s z á g , W. Hogarth nemzeties (f 1764.), J. Thornhill (f 1734.), Reynolds (f 1790.). M a g y a r ­o r s z á g , Kupeczky János és Mányoki Ádám (1. e.), főleg külföldön működtek. — XIX. s z á z a d f.-e te. 1) F r a n c z i á o r s z á g , classicus irány : J. L. D á v i d (f 1825), Quérin, Ingres; romantikus irány : Quéri-rault (f 1824), H. Vernét (f 1863), Delacroix (fl863), Delaroche (f 1856); realistikus: Courbet (f 1877). — 2) N é m e t o r s z á g , romantikus Overbeck, Cornelius, Kaulbach Vilmos ; történeti realistikus, müncheni és düsseldorfi iskolák. — 3) M a g y a r o r s z á g , a je­len századnak 2-ik felében hazánk festészete első­rangú helyet vivott ki magának, Zichy, Wagner, Lietzen-Mayer, Benczúr, Munkácsy, Lotz stb. Ko­runk festészetében általában a realisztikus irány az uralkodó.

Festetich (tolnai), grófi család, a szlavóniai Turo-polyáról származik. F. Pá l alezredes és testvére K á r o l y , József tábornagy fiai, 1766. kaptak grófsá­got; tőlük származik az idősebb főág, mig az ifjabbik ágon Pá l , a m. udv. kamara alelnöke 1772., Á g o s ­ton és fivérei 1857-ben szerezték meg a grófi méltó­ságot; ez utóbbiak osztrák grófsága 1874-ben ter­jesztetett ki Magyarországra. — 1) A n d o r gróf, a felső-eőri kerület országgy. képviselője, született 1843-ban. — 2) G y ö r g y gróf, Pálnak, a kamarai alelnöknek fia, született 1754-ben. Keszthelyen. Georgikon néven gazdasági iskolát (mely 1841-ig virágzott) és gazdag könyvtárt alapított; 1802-ben 40.000 frtot ajánlott fel magy. katonai akadémia fel­állítására, s azonfelül igen sok közművelődési inté-

zet köszönhette neki keletkezését, f 1819. ápril 2. Keszthelyen. — 3) G y ö r g y gr., az 1867-ki minisz­tériumban ő felsége személye körüli miniszter, koro­naőr, főudvarmester, titkos tan., szül. 1815. ápr. 23. f 1883. febr. 12. — 4) Imre gr., a főrendiház tagja, szül. 1844. ápril 14. — 5) J e n ő gr., a főrendiház tagja, szül. 1852. jan. 13. — 6) J ó z s e f tábornagy, szül. 1694., részt vett az 1716—17. és az 1737. török háborúban; az osztrák örökösödési háborút Csehországban mint altábornagy harczolta végig, 1742. Prága és 1748. Eger bombáztatását vezette. 1754. lovassági tábornok, f 1757. május 4. — 7) Pál id. gr., a főrendi ház tagja, kamarás, szül. 1841. ápr. 25. — 8) T a s z i l ó gr., a főrendiház tagja, kamarás, szül. 1850. máj. 5., neje Hamilton Mária Viktória herczegnő. Festetich-codex, magyar nyelvemlék a XV. sz.

végéről (1494. körül), a keszthelyi Festetich-könyv-tár tulajdona, Kinizsi Pálné Magyar Benigna szá­mára készült gazdagon diszitett zsolosmás könyv. Figyelmet érdemelnek a zsolosmákba iktatott zsol­tárok, melyek minden régi zsoltárfordításunktól elüt­nek. Közzétette Volf György, Nyelvemléktár XIII. kt. 1886. Fest ina lente (lat.), lassan siess vagyis lassan járj,

tovább érsz, Suetonius szerint A u g u s t u s császár mondása.

Festő anyag, mindazon ásványi, állati v. növényi eredetű szines vegyület, melyet a festékgyárak festék-készitésnél használnak fel.

Festő atraczél, anchusa linctoria, növény az érdes-levelüek (asperifoliae) rendjéből; az alkanna bibor-veres festék gyártásához szükséges f. a. gyökereket főleg Magyarország szolgáltatja

Festő csülleng, az isalis tincloria erjedt leveleiből készülő kék festő szer, mely szárítva vagy őrölve jut kereskedésbe, ma már csekély mértékben, mert az indigó csaknem teljesen kiszorította; termelik ná­lunk, Németországban, Francziaországban, legjobb ez utóbbi.

Festőtölgy, máskép czitrom t. (sárga színétől), az Eszakamerikában termő quercas tinctoria sárgás színű kérge, mely kristályozódó, sárga, szagtalan, alkoholban olvadó quercitrint tartalmaz. Ez ismét savak által czukorra és quercetinre oldatik fel. Leg­jobb a philadelphiai, kevésbbé jó a baltimorei; szép szine és nagy festék tartalma miatt használják gyapjú-, gyapot- és vászonszövetek festésére.

Fésűs G y ö r g y , pozsonyi jogakad. tanár, szül. 1841. május 28. Pesten; előbb kassai, jelenleg pozso­nyi jogakadémiai nyilv. rendes tanár. Megirta a ma­gyar közigazgatási jog kézi könyvét, fordított több tudományos munkát és színmüvet.

Fészek, azon hely, hol a madarak tojásaikat lerak­ják, költenek és gyámoltalan fiókjaikat felnevelik. A f. helye és épitésmódja az egyes fajokra nézve jellemző; némelyek művészi kivitelű f.-keket raknak. A parti fecske p. o. mélyen a part homokjába fúrja f.-ét, a többi fecskefajok leginkább nyállal összera­gasztott sárból épitik f.-küket; a rigók vékony szá­lakból és fűszárakból raknak f.-et, a szövő és varró madarak vékony szálakból szövik, vagy csőrükkel levelekből varrják össze f.-üket, stb.

Fészekhagyók, nidifugae, autophagac, azon mada­rak, melyek a tojásból kibújva anyjokat azonnal kö­vetik és maguk képesek táplálkozni.

Feszélymérő, feszültségmérő, 1. feszültség. Feszerő, feszültség. 1. e.

Feszítő izmok, musculi cxtensores, melyek a vég­tagok kinyujtására, feszítésére szolgálnak.

Feszítő szerkezet, az, melynél a teher alátámasz­tásában oldalnyomás keletkezik.

Fészkenülők, insessores, paedotrophae, azon mada­rak, melyek a tojásból kibúva csupaszok, gyengék, gyámoltalanok és szüleiktől tápláltatva a fészekben maradnak.

Fészkes növények, compositae, növényrend, mely 12.000 fajával az egész földön elterjedt. Fűnemü, ritkán cserjés, néha tejelő növények. Vaczokjuk szé­lesen elterülő, melyet egy v. több sorban az örvleve-lek vesznek körül, a virágzatnak mintegy közös kelyhét alkotva. A vaczok a murvákkal együtt a fé­szek , melyben számos apró virág csoportosul. A párta mindig egyszirmu, 5, 4 vagy 3 metszetű. A száraz, fel nem nyiló termés a k a s z á t , achenium. Felosztatnak csöves (hibuliflorae), nyelves (liguli-florae) és sugaras viráguakra (radiatae).

Feszler I g n á c z Aurél , evang. püspök, kiváló történetíró, szül. Zurányban (Mosony vm.), 1756. máj. 18., 17 éves korában a kapuczinusok szerzetébe lépett, s a bessenyői, később a nagyváradi kolostor­ban élt. József császár 1784-ben a rend köteléké­ből elbocsátotta s Lembergbe a keleti nyelvek egyetemi tanárává nevezte ki. 1791. Sziléziában a lutheránus hitre tért át. Ez időtől rendkívül hányatott élete volt. Sziléziából Németországba, majd súlyos anyagi csa­pások után Oroszországba költözött. Saratowban irta >Geschichte Ungarns< czimmel 10 kötetes nagy történelmi müvét, 23 évi anyaggyűjtés eredmé­nyét, mely Lipcsében 1815—1825. jelent meg s a hazai történetet egész uj, széles látkörből merí­tett felfogással tárgyalta. A hazai történelem meze­jéről már előbb jelentek meg kisebb dolgozatai: Mathias Corvinus (Boroszló 1796.), Die 3 gros-sen Könige der Hungarn (u. o. 1808.); de az iro­dalom sok más ágában is igen termékeny volt. 1819. az oroszországi evang. egyház püspökévé és egyházi elnökévé neveztetett ki, mely állásban 20 évig élt Péterváron, f 1839. decz. 15.

Fesztávolság, általában a teher alátámasztásai közötti távolság, különösen pedig a hídfők közötti t.

Feszty, 1) Adolf, műépítész, szül. 1846. aug. 21. 0-G3^allán; 1887. orsz. képviselő; — 2) Árpád, festő, az előbbinek öcscse, szül. 1856. decz. 25-én O-Gyallán; Münchenben tanult s tájképeivel tűnt fel. Számos genreképet és bibliai tárgyú képet (Golgotha, Krisztus temetése) festett s a bpesti operaház és az igazságügji palota nagy termének falfestményei is.

Feszülés, azon különféle erők összefoglalása, me­lyek egymással érintkező testek v. testek részei közt hatnak.

Feszület , oly szobor v. faragvány, mely a keresztre feszitett Jézust ábrázolja.

Feszültség, 1) szilárd test azon tulajdonsága, hogy ellentáll az erőnek, mely alakját megváltoztatni törek­szik; — 2) gázok nyomása a körülzáró edény falaira: elektromos f., 1. e. : f. mérő , készülék vmely gáz v. gőz f.-ének meghatározására (manométer).

Féte (francz. fét), lakoma, ünnepély, névnap. Fétis (port. feitico = bűvészet), élettelen tárgy,

melynek varázserőt tulajdonítanak. Fetis-imádás v. fetisismus, élettelen tárgyak val­

lásos tisztelete. Fetschdorf, magy. Kadnótfája (Maros m.). Feudális, minden mi a feudummal, hübérrel (1. e.)

jogi kapcsolatban áll; ma a politikai életben olyan

párt v. törekvés, mely a modern államélettel ellentét­ben a rendiség hagyományai után s főleg a nemes­ségnek vagy az aristokratáknak előjogait fenn akarja tartani.

Feudalismus, 1. hűbérrendszer. Feudum v. feodum, hűbér; a szó maga közép­

német származású és valószínűleg fe = hit, hűség és od = tulajdon (all-od) összetételéből eredt. Feuerbach, 1) Pá l J á n o s Anse lm, hires német

krlminalista, szül. 1775., 1806. a bajor igazságügyi kormány előadó tanácsosa, 1814. a bambergi főtör-vényszék alelnöke. A német büntető törvénykezés reformját hathatósan előmozditotta. f 1833. Fiai Anse lm, archaelogus, szül. 1798., f 1851.; — La­j o s A n d r á s , hires bölcsész, szül. 1804., f 1872. — 2) Anselm, festő, az archaeologus fia, szül. 1829. 1873. a bécsi festő akadémia tanára, f 1880. Feuillet (föjé) Ok táv , franczia iró, szül. St.-Lő-ban

1820. Regényei közül »Egy szegény ifjú története« czimü csakhamar ismertté tette nevét. Ezt dramati­zálva nálunk is előadják. Sok más színmüvet és re­gényt is irt, melyek nagyrésze magyarra fordíttatott. 1862. a franczia akadémia tagja, f 1890. decz. 29. Feuilleton (francz., föjetón), levélke, tárcza (hír­

lapnál). Féval Pál , franczia regényíró, szül. 1817. »London

titkai* czimü regénye annak idején nagy feltűnést keltett. Termékenységben alig volt párja, f 1887. márcz. 8. Feydeau Ernő , franczia iró, szül. 1821. Sok müve

közül »Fanny« czimü regénye volt a legolvasottabb, t 1873. Fez, a VI. század óta a Marokkó császársághoz

tartozó szultanatus (Észak-Afrika). Egykori fő- és székvárosa F. a Vadi-Sebu m., 100—1 50.000 lak. Kettős fal övezi, a 100-nál több mecset (legnagyobb a Karubin) változatos képet nyújt. Iskolák,könyvtár, fezt és szattyánbőrt készitő gyárak; czitadella (Kas-bah). Élénk kereskedelmi hely. Az ó-korban Maure-tania Tingitana római tartomány.

Fez (török), gömbölyű, ellenző nélküli, többnyire vörös szinü sapka, sallanggal, mely a törököknek és más keleti népeknek kedvencz fövege, nevét a marok­kói Fez várostól vette, hol nagyban gyártották, most másutt is, főleg Cseh- és Morvaországban.

Fezzan (a régi Phazania v. a Garamantok országa), oázis-csoport Észak-Afrikában, Tripolistól délre, melytől a Hamada el Hornra sivatag választja el, a Szahara küszöbén fekszik. Főleg datolyát és natron-tavakból nyert sót termel, élénk rabszolgakereskedés. Fővárosa Murzuk, 5000 lak. F. f., felhatalmazás folytán (per procura). Fiacre (francz., fiákr), kétfogatú bérkocsi; Sauvage

Miklós 1650. körül Parisban helyezte forgalomba; nevét a szent Fiacrius képtől nyerte, mely Sauvage házára volt kitéve. Fiág, a férfi leszármazóktól származók ága. Fiági vagyon, azon nemesi vagyon, melyet az ősi­

ség idejében csak fiág örökölt és mely a fiág kihaltá­val visszaszállt a koronára. A vagyon fiági minőségét a kir. adománylevél záradéka állapíthatta meg. Ma csak a hitbizomány tekinthető fiági vagyonnak.

Fiahordó, didelphys, emlős állat az erszényesek (marsupialia) rendjéből; ujjai szabadok, szája he­gyes, farka hosszú, vékony, szőrös és pikkelyes. Amerikában él; rovarokkal, madarakkal, tojással, gyümölcscsel táplálkozó éjjeli állat, fákon jól mászik. Évenkint 8—14 kölyket szül, melyeket sokáig hord a

hasán elhelyezett zacskóban (1. erszényesek). Fajai: a k ö z ö n s é g e s v. v i r g i n i a i f., d. marsupialis, házinyúl nagyságú, sötétbarna; az opossum, 1. e.; a h á t a s f., d. dorsigera (aeneaspatkány), hörcsög-nagyságú, szürkéssárga, szeme körül barna. Zacskója nincs, kicsinyeit a hátán hordja, Surinamban él.

Fiaim, csak énekeljetek! T o m p a : »A madár fiaihoz« cz. költeményének refrainje.

Fiale, csúcstornyocska, mely a gót építészetben különálló falak befedését alkotja.

Fialowski La jos , tanár és iró, szül. 1846. Borcsor-ban, Galicziában; előbb Sopronban, most Bpesten főgymn. tanár; több munkát és tankönyvet irt.

Fiammetta , B o c c a c c i o (1. e.) eszményképe. Fiasco (ol.), üvegpohár, toscanai űrmérték; ku-

darcz; f.-t vallani, vállalatba belebukni, valamivel felsülni.

Fias tyúk , plejades, csillagcsoport a Bika csillag­képében, melyben szabad szemmel 6 — 7, távcsővel 12 csillagot lehet megkülönböztetni. Az Alkyone, Maja, Elektra és Merope fényes csillagok közelében fényképészeti uton ködfoltokat fedeztek fel, melyeket Barnard 1890. vizsgált meg és nov. 14. egy ujabb fényes Merope-ködöt fedezett fel, melynek átmérője kb. 30", fénye egy 13. rendű csillagnak megfelelő.

Fiat (lat.), legyen ! F. lux, legyen világosság ! F. applicatio, alkalmaztassák (vmely elv v. ítélet egy bizonyos esetre).

Fiatal házasok, vigj. Csató Páltól (1837.). Fiáfh ( e ö r m é n y e s i és k a r a n s ebes i ) , bárói

család, a XV. század elején élt eörményesi Mihály-tól származik. F. József (sz. 1784. f 1868. szept. 12.) 1857. osztrák, fia Ferencz 1874. magyar báróságot kapott. — Mik lós , a főrendiház tagja, Fejérmegye főispánja,szül. 1848. nov. 25. Tanulmányait befejezve a kereskedelmi minisztériumban szolgált s végül osztálytanácsos volt. 1891. Fejérmegye főispánja.

Fiat jus t i t ia et pereat mundus, Legyen igazság, ha mindjárt elvész is a világ: I. F e r d i n á n d jel­szava (f 1564).

Fibis, község Temes m. 2291 lak. (savanyu vi­zes forrás).

Fibrin, rostonya, rostanyag, fehérnyeanyag, mely alvadt vérből ennek mosása által nyerhető. Hig só­savban, eczetsavban, alkáliákban megduzzad, utób­biakban oldódik is, valamint hosszas állás után 10°/o-os konyhasóoldatban, phosphorsavas kálium­ban és kénsavas nátriumban. V. ö. vér.

Fibrinogen, 1. globulinok. Fibrinoplast , 1. globulinok. Fibula (lat.), 1) csat; — 2) szárkapocs-csont. Fichte J á n o s G o t t l i e b , német bölcsész, szül.

Rammenauban, 1762. máj. 19. 1792. Kanttal lépett összeköttetésbe, ki először figyelmeztette a német tudományos világot munkálataira. A franczia forra­dalom idejében F. irataiban ez átalakulás jogossá­gát védte. 1794. foglalta el tanszékét a jenai egye­temen, egyúttal bölcseleti rendszerét tankönyvben fejtette ki. De itt csakhamar üldözéseknek volt ki­téve ; atheismussal vádolták, ugy hogy kénytelen volt Jenát odahagyni. Ezután Königsbergában, Ber­linben tanított. Ugyanitt f 1814. jan. 27.

Ficsúr, eredetileg oláh legény, most: piperkőcz, dandy, léha uracs. Fictio (lat.), képzelődés; fictiv, ál, hamis. Ficus (lat.), fügefa (1. e.). Ficzam, a test vmely tagjának izületéből való ki­

szabadulása, minek folyton az illető tag mozgatható-

sága fennakad. A heveny f. u. a. uton, melyen a tag helyéből kimozdult, ismét visszahelyezhető; azon­ban sokáig elhanyagolt f. gyakran gyógyithatlanná lesz, minthogy az izületi üreg elzáródik v. álízü­letek képződnek.

Ficzkó, v. futó, a sörétnél nagyobb és a golyónál kisebb lövedék: 4—6 drbot használnak egy töltésre.

Ficzkósör, a sör első főzésének malátáját még egy­szer forró vizzel felöntik és kifőzik, s ez a ficzkósör.

Fide, sed cui , v ide , lat. közmondás: bizzál, de nézd meg, kiben!

Fidei commissum, 1. hitbizomány. Fidelis (lat.), hűséges, kedélyes ; -itas, hűség, ke­

délyesség. Fidelissimus r ex (lat.), leghívebb király, a por­

tugál királyok czime, melyet XIV. Benedek pápa 1748. adott nekik. Fides (lat.), hűség, bizalom, hit. A hűség istennője. Fidibusz, pipagyujtó, keskeny papirszelet, melylyel

a pipára rágyújtanak; a szót némelyek a >fidelibus fratribus« (a jókedvű testvéreknek) összevonásából származtatják, mely régen meghívó formula volt tit­kos dohányzó társaságba, hol aztán a meghívó pa-pirszelettel rágyújtottak, mások pedig a fii de bois (faforgács) szóra viszik vissza. Fidibusz, népszinmü Szigligetitől (1850.). Fidsi szigetek (Viti szigetek), brit szigetcsoport

Polynesiában, az Uj-Hebridák és Tonga szigetek közt, ter. 20.837 km 2, 124.919 lak. 225 szigetből áll, de csak valami száz lakott. A főbbek: Viti Levu, Kan-davu és Vanuja Levu; nagy szantálfa-erdők. A ben-szülöttek jobbára már keresztények. Fidutia (lat.), bizalom. Fiedler 1) József , osztrák történetíró, szül. 1819.

márcz. 17. Wittingauban, 1844. lépett a bécsi udv. levéltárnál szolgálatba s mint udv. tanácsos hagyta azt el 1889. Közzétette Rákóczy Ferencz külföldi összeköttetéseinek iratait (Fontes rerum Austr. 9. és 17. k.); a m. tud. Akadémia számára előkészíti a Bocskay-oklevéltárt. — 2) N á n d o r , vezérőrnagy, szül. 1842. A linczi 3. gyaloghadosztály parancsnoka. Fielding (fildiny) H e n r i k , angol regényíró. Leg­

híresebb könyve volt: »Tom Jones, egy lelencz törté­nete*, f Lissabonban 1754.

Fieschi , 1) J á n o s La jos , Lavagna grófja (más né­ven Fiesco), 1525. körül született hires genuai csa­ládból. Két testvérével összeesküvést szervezett 1547. Doria András dogé ellen, de meghiúsult. F. maga ez alkalommal véletlenségből a tengerbe fult; két test­vére halállal lakolt. Schiller e történelmi epizódot dramatizálta — 2) József , szül. Corsica szigetén, 1790. Lajos Fülöp franczia király ellen bombame­rényletet intézett (1835. jul. 28.), mely a király kísé­retéből többeknek életébe került, mig a király maga csak könnyű sérülést kapott. Két czinkostársával a vérpadra került.

Fiesco, trag. Schillertől, magy. fordításai: Puki Jó­zseftől, Nagy Ignácztól, Nagy Istvántól.

Fiesole (fje-), püspöki város, Florencz olasz tarto­mányban. Az ó-korban Faesula. Fiesole 1) J á n o s , barát, olasz festő, szül. 1387., f

1455. Szentképeket festett, melyeket mély vallásos érzelem jellemez. — 2) Mino, szobrász, szül. 1431., f 1484. — 3) S i lv io , szobrász, szül. 1502., f 1547. Fife (feif), skót grófság, ter. 1310 km a , 187.320 lak.

Fővárosa Cupar. Fife herczeg, S á n d o r V i l m o s G y ö r g y , régi skót

nemzetség ivadéka. Született 1849. november 10.;

1889. nőül vette a walesi herczeg leányát, Dagmar herczegnőt.

Figaro, a sevillai borbély, színpadi alak, melyet Beaumarchais a »Figaro házassága* (ford. Paulay E.) és »A sevillai borbély« (ford. Paulay E.) cz. vígjáté­kokban hozott a színpadra s azután Rossini »A sevil­lai borbély« és Mozart »F. lakodalma* cz. operája által lett népszerűvé. F. az ügyesség, élénkség és ravaszság typusa. Számos hirlap czime, leghíresebb az 1854. Villemessant által alapított párisi »Le Figaro«.

Figueras (figerá), város Gerona spanyol tartomány­ban, 12000 lak. Környékén arany- és rézbányák; kö­zelében Castillo de San Fernando fellegvár.

Figuier La jo s , franczia iró, szül. 1829. Orvostant végzett, azután tanárkodott. Számos természettud. szakmunkát irt; neje J ú l i a , szül. 1819-ben, be-szélyirónő.

Figura (lat.), alak, kép; f i g u r á l n i , jelen lenni va­lahol, szerepelni; f i g u r á z n i , tréfálni, alakoskodni.

Figurans (lat.), színpadon a néma szereplő (sta-tista).

Fika, a bakák gúnyneve. Fikarcz, rost, szál ; szólás: nem ér egy f.-ot. Fikatár , község Temes m., 999 lak. Filaria, 1. sodorka. Fildorf, magy. Fületelkc (K.-Küküllő m.). Filét (francz., filé), 1) hálószerű fonadék czérnából,

gyapotból, selyemből v. chenilleből, melynél az egyes fonalak keresztezési pontjain csomók vannak, vé­kony fapáleza és az u. n. f. tű segélyével állítják elő, melyre a fonal felvangombolyitva. A fapáleza vastag­ságától függ az egyes reczék nagysága; — 2) a könyvkötészetben a könyvek hátára préselt díszí­tés; — 3) cotelette v. tojásdad alakuan metszett hús­darab, a marha v. borjú ágyékából.

Filialis, fiók, fióktelep, f. üzlet, fiók v. leányegyház. Filibé, Filippopoli török neve. Filigrán munka, finom kivitelű, művészeti munka,

többnyire nagyon vékony arany v. ezüst fonalból és sodronyból, hires a római és florenczi.

Filipova, község Bács-Bodrog m., 3225 lak. Filippopoli (török Filibé), Kelet-Rumélia. fővárosa,

görög érsekséggel és kath. püspökséggel a Maricza m., 33.000 lak. Vidéke bortermő, élénk kereskedelem, selyem-, gyapotáru-, szőnyeg-, szövetkészités, do­hány- és bőrgyártás.

Fil isztaeusok, 1) a Földközi tenger partján, Judeá-tól dny.-ra lakozó néptörzs, mely már Ábrahám ide­jében királyságot alkotott, Józsua korában öt államra oszlott, Gaza, Asdod, Askalon, Gath, Ekron főváro­sokkal. A zsidó néppel folytonos harezban állottak és hol mint a zsidók legyőzői, hol mint legyőzöttek és a zsidó állam hűbéresei szerepelnek. Róma területü­ket Syriához csatolta. Isteneik voltak : Astarte, Da-gon, Derceto, Baal Sebub; — 2) f.-knak nevezik régi emlékeink a jászokat.

Filiszter, nyárspolgár. Fillenteni, hazudni; f i 11 e n t r e g e m e n t j é b e

v a l ó , hazug. Filó 1) La jo s , ev. ref. lelkész és iró, sz. 1828.

okt. 3. Losonczon ; tanulmányait itthon és külföldi egyetemeken végezvén Kopácson lelkész, azután a pesti protest. hittudományi intézetnél tanár, 1861 óta nagykőrösi lelkész s évek hosszú során át az egyházi életben kiváló szerepet vitt. Kiadta egy­házi beszédeit s több hittani munkát irt; — 2) La­j o s ifj., írói nevén Csáktornyai Lajos, költő; jogo.'

végzett, ügyvéd Szentesen ; számos költeményt irt, melyek kötetben is megjelentek. Filou (francz, -lú), csintalan, tolvaj, gazficzkó. Filozófia, bölcsészet (1. e.). Filozopter, a bölcsészethallgató tréfás elnevezése. Filtsch József , orsz. képv., szül. Brassóban 1844.

Amerikai tanulmány-utjából hazatérve, a »Kronstád-ter Zeitung« szerkesztője. 1888 óta tagja a háznak. Fináczy E r n ő , gymn. igazgató és iró, szül. Budán

1860. máj. 10. Felsőbb tanulmányait az egyetemen bevégezvén, mint gymnasiumi tanár működött 5 évig Pancsován és Budapesten, 1885. végén szolgálat­tételre a közoktatásügyi minisztériumba rendeltetett be, s itt 1889-ben gymn. igazgatói czimet és jelleget nyert; 1888. és 1889. állami segélylyel Német-és Francziaországban a középiskolákat tanulmányozta. 1891. az orsz. közoktatási tanács középiskolai elő­adója, a budapesti philologiai társaság első titkára. Class. philologiai és paedagogiai értekezéseket irt a szaklapokban ; fordított angolból két munkát; irt továbbá: »A franczia középiskolák múltja és jelene« (Budapest 1891.) cz. nagy eredeti munkát. Fináncz, pénzügyőr,f'.-ia, pénzügy; f.-ialis, pénz­

ügyi, a közjövedelmekre vonatkozó ; f. i r o z n i , pénz­ügyi műveletet eszközölni, vmely vállalathoz a tőkét előteremteni. Fin de siécle (francz., fén dö szjékl),a század vége,

néhány év óta felkapott kifejezés, a divatszerünek, az >ideges század« végéhez illő dolgoknak jelölésére. Fines herbes (francz., finzerb), finom főzelék. Finesse (francz., -nesz), ravaszság, fogás. Fingal, a gael nemzeti monda hőse, Ossian (1. ezt)

atyja, ki megénekelte ; Kr. u. a III. században volt Skóczia é.-nyugati partján a caledoniak királya. Fingal barlang, 113 m. hosszú, 36 m. magas bar­

lang Staffa Hebrida-szigeten, a skót ny.-i partvidé­ken, a vulkanikus erők és hullámverés által létesült képződmények legszebbike. A falak bazalt oszlopok­ból vannak felépítve, a viz folytonos csepegése sajátságos hangokat okoz. Fingirozni, koholni, színlelni. Finis (lat.), vég, befejezés, végezel; f i n a l i z á l n i ,

befejezni, lebonyolítani vmit. Finis coronat opus, a befejezés koronázza meg a

müvet, Ovid szavai (Heroidák, II. 85.). Finis Poloniae, Lengyelországnak vége, állítólag

K o s c i u s z k o szavai, melyeket akkor mondott volna, mikor 1794. okt. 10-én a maciejovicei szerencsétlen ütközet után az oroszok fogságába került s kardját átnyújtotta. Kosciuszko azonban egy 1803. nov. 12. kelt levelében határozottan kijelentette, hogy ő ama »gyalázatos« szavakat nem m o n d t a , s nem is mondhatta, mert »Lengyelország odaadó harezosai halandók, de Lengyelország halhatatlan.« Finistere (-tér), Francziaorsz. legnyugatibb depar-

tementja, ter. 7070 km 2. 707.820 1. Főv. Quimper. Finnmarkén, Norvégország legészakibb kerülete,

ter. 47.287 km 8, 929.110 lak. Felöleli a norvég Lapp-földet és feloszlik Nyugati F.-ra, Hammerfest főváros­sal és Keleti F.-ra, Vardöhus fővárossal. Finn művészetek. A k é p z ő m ű v é s z e t e k Finn­

országban még gyermekkorukat élik. A mi e téren tör­tént, majdnem egészen a helsingforsi műegylet érdeme, mely 1846. alakult, s festmények és szobormüvek kiállításával, vásárlásával, ösztöndijakkal és pályá­zatokkal mozdítja elő a művészetet. Jelesebb festő­művészek : Ekman (f 1873. génre), Holmberg Wer-ner, a legkitűnőbb f. tájfestő (f 1860.), Löfgren Erik |

| János történelmi és arczképfestő, Jansson Károly Emil (f 1874.), a finnek legeredetibb genre-festője.

I A fiatalabbak közül: Kleineh Oszkár, Liljelund Arvid, Ahlstedt Fr., Bcrndtson Gunnar, Muukka Illés stb. A szobrászok közül említendők : Sjöstrand Károly, Suneberg Waltcr, a költő fia, Takanen János. A z e n e terén Pacius Fr., Crusell Bernhárd Henrik (f 1838., hires klarinetmüvész), Schantz Fülöp, Vigelius, Achté, Linsén, Kajanus dalszerzők, Lindber Alice zongora­művésznő, Schoultz Janka, a maga idejében európai hírű énekesnő (f 1863.), Basilier Ida, Achténé szül. Strömmcr Emmy, Fohström Alma stb. énekesnők az ismertebb nevek. A s z í n m ű v é s z e t zsenge kora daczára (a helsingforsi f. színházat 1872. nyitották meg) jelentékeny színvonalon áll, bár a műsor na-gyobbára idegen (dán, svéd, norvég, angol, franczia, német és magyar) darabokból áll. Tóth Edétől »A falu rossza* (Kylán heittiö, ford. Jalava Antal) és Szigligetitől a »Czigány« (Mustalainen, ford. ifj. Szinnyei József) állandó müsordarabok. A »Falu rossza* Boriska szerepében tűnt fel először Aalberg Ida, ki 1880. vendégszereplése alkalmával Bpesten és Kolozsvárott is fényes sikereket aratott. A »Czi-gány« Rózsiját Avellan Karola alkotta meg a finn színpadon. A férfiak közül Vilho, Leino Benjámin, Bőrök Bruno, Kallio Izmael, Tervo, Ahlberg a nép­szerűbbek. L. Szinnyei József, Az ezer tó országa, Budapest, 1882.

Finn nyelv és irodalom. A f. n y e l v v. »suomi« a nagy ural-altáji nyelvcsalád ugor csoportjához tar­tozik, még pedig a mordvin és cseremisz nyelvekkel együtt a csoport déli (finn-ugor) ágát alkotja s jelen­leg a fejlődés magas fokán áll. A század közepéig kevés figyelemben részesült, de mintegy 30 év óta nagyban fáradoznak, hogy nemcsak irodalmi nyelvvé, hanem az ország köznyelvévé is tegyék. Ez irányban kiváló érdemei vannak az 1831. alakult helsingforsi »Finn irodalmi társaság«-nak és a fennománok nem­zetiségi törekvései már eddig is élénk visszhangra találtak az ifjabb nemzedék soraiban. A finn nyelv a leghangzatosabb nyelvek egyike és kiválóan gazdag esetekben és alakokban. A magyar nyelvnek rokona, bár nem a legközelebbi, mert a finn nyelv az ugor nyelvcsoport déli ágához tartozik, míg a magyar a vogul-osztjákkal, a zürjén-votjákkal és a lappal az ugor csoport északi ágát alkotja. Mindamellett az ujabb összehasonlító nyelvészet, Budenzzel és Hun-falvy Pállal élén, sok megegyezést mutatott ki a finn és a magyar nyelv közt, s az egyezőség nemcsak a két nyelv szókincsében, hanem egész rendszerében is nyilatkozik. L. Budenz, A magyar és finn-ugor nyel-vekbeli szóegyezések 1868. és Magy.-ugor összeha­sonlító szótár 1873 — 81. Finn nyelvtant irtak ma­gyarul Fábián Gábor és Budenz József, finn-magy. szótárt ifj. Szinnyey József, f. chrestomathiát pedig Hunfalvy P. adott ki. — A f inn n y e l v ű i r o d a l o m a legújabb időkig igen jelentéktelen volt, mert a kivá­lóbb irók svédül irtak, igy: Franzén, Cygnaeus Fri­gyes (Finnország legnagyobb szónoka) s Runeberg. Ujabban azonban a finn nemzeti irodalom is szép fejlődésnek indult. Jelesebb költők: Oksanen (családi nevén Ahlqvist f 1889.), ki mint lyrikus s mint nyelvtudós egyaránt kitűnt; az eredeti tehet­ségű, de szerencsétlen sorsú Kivi Elek (»Lea« cz. színmüvét fordította Halász Ignácz és Szilasi Móricz, Kisfaludy-társ. Evlapjai XI. köt. 1875/6.); a finom, gyöngéd Suonio (csal. néven Krohn Gyula, ügyes Petőli-forditó), kinek »A hold regéi« cz. prózában irt

39

költeményeit (ford. Vikár Béla, Olcsó ktár) épugy mint lyráját nemes költői ihlet lengi át. Az elbeszélés terén jó névvel hirnak: Samuli, Cauth Minna, Juhani Aho, Brofeldt, Juho Raijonen, Teuvo Pakkala, Froste-rus stb., Páivürinta pedig falusi történetekben jeles. A f. irodalom legnevezetesebb termékei azonban a n é p k ö l t é s i e k . A »Kalevala« (1. e.) cz. népeposzt a világirodalom nagyszerű naiv eposzai sorában illeti meg a hely. A roppant terjedelmű költeményt Lönnrot Illés jegyezte föl s állította össze a nép ajkán fenn­maradt egyes hősdalokból. Ugyancsak az ő gyűjté­sében jelent meg (1840.) a népdalokat és balladákat tartalmazó »Kanteletar« cz. gyűjtemény, továbbá a f. nép közmondásai (1842.), rejtvényei (1844.) és régi varázs-igéi (1880.). A népdalok (runók), melyeket a f. nemzeti hangszer: a kantele (1. e.) kíséretében szok­tak külön énekesek (runolaiset) előadni, majdnem kizárólag melancholikus jellegűek. A rimet többnyire az alliteratio és a gondolatrhythmus helyettesíti ben­nük. F. népmeséket ford. Halász Ignácz, népdalokat ifj. Szinnyei József, Radó Antal, Halász Ignácz, Vi­kár Béla stb. L. Szinnyei, Az ezer tó országa, Bpest 1882., »Irodalom« cz. fejezetét (mutatványokkal). A tudományos írod..művelői közül kiemelendők : Fors-man (Koskinen) történész, Gustafsson paedagogus, Donner, Ahlqvist, Genetz Arvid, Aminoff, Setálá E. N., Porkka nyelvészek, Jalava Antal, hazánk buzgó ismertetője, Aspelin régész, Heikel és ifj. Krohn ethno-graphusok, Godenhjelm és Krohn Gyula irodalomtör­ténészek. L. a régibb történetírásra nézve Hunfalvy P. értekezését: A finn nemzet történetírásáról, Nyelv­tud. Közi. IV. köt. 1865.

Finn öböl, a bottni öböl másodrangú öble, 2Va — 17 mföld széles. Sekély helyein a kiálló szirtek miatt a hajózás veszélyes. Télen teljesen befagy.

Finnország ( = mocsaras orsz., ugyanezt jelenti finn neve: suomi vagy suomenmaa), Oroszországgal pcrsonal-unióban álló tartomány ; ter. 373.612 km 2, (tavakkal s folyókkal együtt 416.600 km 2), 2,305.916 lak. Határai délen a finni, ny.-on a bottni öböl, Svéd­ország, k.-en Archangel.Olonecz és Sz.-Pétervár orosz kormányzóságok. Az éghajlatot hosszú hideg tél és rövid, meleg nyár jellemzi. A lakosság finn (kareliek), svéd, orosz, német, lapp, vallásra nézve jobbára lutheránus (érsek Aboban, Borgában és Kuopioban püspökök). Egyetem Helsingforsban. A nép állatte­nyésztéssel, földmiveléssel, iparral, kereskedelemmel és halászattal foglalkozik. Az ipar első sorban a ki­terjedt erdőket értékesiti, virágzik a szövés, papir­és gyufagyártás ; a föld érezben szegény, az egykor gazdag mágnes-vas telepek már csaknem teljesen ki vannak aknázva, a sót mocsarakból és tavakból nyerik. Nagyobb kereskedelmi helj rei: Helsingfors a főváros, Abo, Tammerfors, Wiborg, Uleaborg, Björ-neborg. A finnek egykor az európai Oroszország egész é.-i részén el voltak terjedve, de leginkább a felső Volga és a Kama partjától a Dvina és a Fehér tengerig húzódó területen éltek. Itt volt a hires Biarma birodalom Cholmogor fővárossal, mely az orosz bir. alapítása után bomlott fel; később svéd, 1809. orosz uralom alá került, de megtartotta belügyi önállóságát. A czár F. nagyherczege, őt illeti meg a béke és háború fölötti rendelkezés, a kegyelmezés joga, a főhivatal­nokok, kik csakis bennszülöttek lehetnek, kinevezése. Helyettese a főkormányzó, ki a senatus (20 tag) elnöke; F.-nak külön honvédsége, alkotmánya (1772., illetőleg 1789.), törvényhozása, közigazgatása és pénzlába van, az állam nyelve 1863. óta a finn. Mind­

ebben legújabban nagy változás állt be, s a pétervári kormán}'- megkezdte az ország oroszositását.

Finn-ugor nyelvek, az altáji nyelvcsalád egyik nagy csoportját alkotják, s igy oszlanak fel: 1) a finn v. déli-ugor ág : suomi (tulajdonképeni finn), eszt, vepsz, vot, liv, vmint mordvin és cseremisz; 2) a lapp nyelvjárások: orosz-, svéd- és enare-lapp; 3) az északi­ugor (tulajdonképeni ugor) ág: zűrjén, votják, vogul, osztják, s (Budenz szerint) a magyar nyelv is. Meg­jegyzendő, hogy Budenz ujabban az ugor nevezetet átvitte az egész f.-u. csoportra, de mivel mások az ugor alatt azt az ágat értik, melyet B. iskolája északi­ugornak nevez, félreértések elkerülése végett czél-szerü a f.-u. elnevezést megtartani.

Finnyás , válogató, kényeskedő. Finomitás, a f f inage , az aranyosezüst elválasztása

forró kénsav által, mely az ezüstöt^ feloldja, az arany pedig por alakban visszamarad. Általában finomítás (raffinage) minden oly munkálat, melynek czélja vala­mely elemet, fémet v. vegyületet tisztítani, 1. ezukor-és szesz.

Finow, folyó Brandenburg porosz tartományban, az Oderába szakad. A F. csatorna az Oderát a Havellel köti össze. E csatorna építését már 1540. tervezték 1620. elkészült, de a 30 éves háborúban megrongál-tatván, 1746. újra kiépült.

F ins teraarhorn, a Berni Alpok legmagasabb csú­csa, 4275 m. m. Bern és Wallis határgerinczén emel­kedik ki hóval fedett orma, körülötte terülnek el a Schreck- és Wetterhorn, Wallisi és Grindehvaldi Vie-scherhorn, Aletschhorn, Mönch, Eiger, Jungfrau, a svájezi hegyvidék legszebb részei.

Finstermünz, megerősített szoros, mely Graubün-den svájezi kantonból Tirolba vezet, 1106 m. magas. Kajta lép be Tirolba az Inn folyó.

Fintor, arezfintorgatás, grimace. Fintorkép, torzkép, 1. e. Finum Rózsi, T ó t h Ede »A falu rossza« népszín­

művének alakja. Fiók, 1) a nyúl, a kisebb szőrmés ragadozók, a

fészkelő szárnyasok fia ; — 2) asztal láda fiókja ; — 3) vmely egésznek része, alosztálya.

Fiók K á r o l y , tanár és műfordító, sz. 1857. Nagy-Károlyban. Lefordította szanszkrit eredetiből a Maha-Bharata egy részét, Nála és Damajantit (Bpest 1885.) Firduszi »Sáh-Náme«-jának egyes részeit perzsából. (Olcsó könyvtár.) Fiók egyház, oh/ egyház, mely nincs önállóan szer­

vezve, hanem a lelkészi teendőket a fő- v. anyaegyház utján és felügyelete alatt, onnan kirendelt papi sze­mély végzi el. Ilyen viszony szokott keletkezni a filiatio, azaz két egyház egyesítése, v. egynek ketté­választása által, midőn az egyik függésbe jő a má­sikkal szemben, annak leánya (filia) lesz.

Fiók telep, vmely keresk. vállalatnak egyik mellék­üzlete, mely a főteleppel hasonló czég alatt és azzal függőségben folytattatik.

Fiók végrendelet (corficilhis), a római jogban oly végintézkedés, melyben nem foglaltatik örökös-neve­zés. A magyar jog végrendelet és f. közt nem teszi ezt a különbséget, hanem f. oly végintézkedést jelent, mely a fő végrendeletet kiegészíti v. módosítja.

Firduszi (— a paradicsomi), Abul K á s z i m Man-szú r , a perzsák hires epikus költője, szül. 940 kö­rül Tusz mellett (Choraszán tartományban), 58 éves korában Mahmud ghasnai szultán udvarába került s a szultántól megbízást kapott, hogy Dakiki-nak a persa királyokról kezdett nagy költeményét folv-

tassa. E. élete 71. évében 1020. Tusz városában végezte be a nagy művet, melynek czime »Sahnáme« (királyok könyve). Roppant terjedelmű költeménye (60,000 párvers) Irán és Túrán századokon át tar­tott rettenetes harczát énekli meg ; főbb alakjai : Szijavus, Rusztem, Szát, stb., nőalakjai is poetiku-sak, igy Radabe s mások. Bő ismertetését adja a költeménynek mutatványokkal Szász Károly (A világirodalom eposzai) ; teljes fordításán másfél évtized óta dolgozik Erődi Béla, ki számos részle­tet közre is bocsátott. A műnek egyik legszebb részét, a Rusztem és Szohráb párviadaláról szóló episodot Fiók Károly ültette át (Szohráb, Olcsó ktár). Néhány részletet Szilády Áron ís lefordított. Firenze, Florencz olasz neve. Firhang (ném. Vorhang), függöny. Firkász, kontár író, zugirász. Firle W a l t e r , porosz életképfestő, szül. 1859.

aug. 22. Boroszlóban. Több kitüntetésben részesült. Budapesten gyakran kiállított. Firma (lat.), czég, 1. e. Firn, jeges hó, a magas hegytetőkön több évi hó-

tömegekből képződött kemény és szemcsés hórétegek ; a hómező és a jégár közti átmenetet alkotja.

Firnájsz (máz), mindazon folyadék neve, mely vékony rétegekben vmely testre kenve, száradás után azon sima, fényes, vizben oldhatlan réteget hagy hátra. Van olajos, borszesz-, és terpentin-olaj-f. A f. megszáradása azon alapszik, hogy a leve­gőből oxygént vévén föl, megszilárdul. A közönséges festékeket rendesen f. és hozzákevert festanyagból készítik ; a nyomda-festék f.-ból és finom koromból készül.

Firnhaber F r i g y e s , osztrák történetíró,szül.Bécs­ben 1818. febr. 18., az udv. levéltárban szolgált. Tör­ténelmi munkái között sok a magyar vonatkozású; a Mátyás és a Jagellók korából merített dolgoza­tai mellett a nikolsburgi békéhez és Magyarország XVII—XVIII. sz. történetéhez tett közzé becses ada­tokat, s Teutsch G. W.-vel együtt adta ki Erdély Árpádkori történelmének okmánytárát.

Firtatni, vmit erősen kutatni. Firth (skót, forsz), öböl, folyók torkolata ; f. of

F o r t h (f. of forsz), az Északi tengerbe ömlő Forth folyó torkolata, fölötte van a Leithből Perthbe vivő óriási vashid, mely az ujabbi hidépitészet egyik leg­nagyszerűbb alkotása.

Firtli, fertálymágnás (1. e.) Firtos-Váralja, község Udvarhely m., 316 lak.

A Firtos hegy gerinczén emelkedő kúpos Péterhegyen •ősvárnak maradékai, a hegy alatt római castrum állt. A romok között görög és római pénzeket találnak. A székely nép tündérregéi sokat foglalkoznak e várral.

Fiscalis, mindaz, mi a fiscusra, államkincstárra vo­natkozik ; ügyvéd; fiscalitas, a fiscalis, vagyis kincs­tári jószág.

Fiscalitások, fiscalis javak, melyek a koronára háramoltak és uj adományozás tárgyául szolgáltak. Ezektől különböznek az u. n. tiszta f. Erdélyben, vagyis azon javak, melyeket Bethlen Gábor fejedelem alatt az 1615. szeptember 27. kolozsvári orsz.-gyűlés határozata folytán a »Regestrumba« írtak össze. Ezen f.-okat a fejedelem örökre el nem adományoz­hatta, a regestrumból csak az orsz.-gyűlés töröl­hette ki ; elzálogitásuk csak rendkívüli esetben volt megengedve. Fischart J á n o s , német szatirikus, szül. Mainz-

ban a XVI. sz. közepe táján. Luther mellett korának

legkiválóbb protestáns publicistája. Főműve »Gar-gantua és Pantagruel kalandjai«, melyet Rabelais után dolgozott át.

Fischer, 1) K á r ó l y , altábornagy ; született 1832. A lembergi 11. hadtest helyettes parancsnoka. — 2) (wellenborni) K á r o l y , altábornagy ; szül. 1833. A katonai főtszék elnöke. — 3) K u n o , német böl­csészeti író, szül. 1824. jul. 23., heidelbergi tanár volt s megírta az ujabb bölcsészet történetét. Az első kötet megjelenése után a badeni kormány vallás­talansággal vádolta. Ekkor F. Jenába ment, de később (1872.) ismét visszahívták Heidelbergába. Számos bölcsészeti munkát irt. — 4) (erlachi) J á n o s Ber­n á t , építész, szül. 1650. Gráczban, mások szerint Bécsben, f 1723. mint udvari építészeti igazgató. Tervei szerint épült a Károly-kaszárnya főhomlok­zata Budapesten.

Fischhausen, tengeri fürdő Königsberg porosz kormány-kerületben. Közelében Tenkitten falu, hol Adalbert prágai püspök 997. megöletett.

Fischhof Adolf, orvos és iró, szül. 1816. decz. 8. Ó-Budán, jelenleg Emmersdorfban (Karinthia) tartóz­kodik. A bécsi forradalomban 1848. tevékeny részt vett s az egyetemi ifjúság egyik legkiválóbb szószó­lója volt, miért fogságra vettetett. Volt osztr. képviselő és miniszteri tanácsos.

Fiscus (lat., tarisznya), eredete a római császárok despotismusában keresendő, akik az erőszakkal kicsi­kart különböző vagyonelkobzásokból, büntetésekből eredett jövedelmeiket külön császári vagyonná tették, mely később az egész római államvagyont magában foglalta és mint jogi személy az állami főhatalmat jelezte ; megtartotta e jelentőségét a középkorban is; az alkotmányos fogalmak kifejtésével elismerték, hogy csupán állami vagyon van, és ezt különválasztották a fejedelem magánvagyonától. Magyarországra nézve 1. kincstár.

Fistula, sipoly, 1. e. Fitos, pisze orrú fiu v. leány. Fitty, 1) ujjal való fügemutatás ; szólásokban :

fittyet hány az orra alá, nagy fittyel előáll; 2) fricska. K ó t y o n f i t t y , haszontalanság, hiábavalóság.

Fityfirity, ficzkándozó, mindenbe beleavatkozó, sze­les fiu v. leány; — F., Rel le Iván népszínműve.

Fiumara v. Recina, az Adriai tenger vizkörnyékéhez tartozó Karszt jellegű hegyi folyó. Ered a Dletvó he­gyen, Isztria határához közel, csakhamar a föld alá tűnik és mint bővizű folyócska bukkan fel. Regényes mély völgyben jár és Fiume mellett ömlik a tengerbe három ágra szakadó deltával, mit hordalékából épí­tett. Ny. ágán csatornát építettek, mely 500 m. szé­les s 5—6 m. mély. A sebes folyó hajtó erejét gyárak használják fel.

Fiume város és területe, a magy. bírod, alkotó része, terjedelme 19'57 km 2, 29.494 lak. Fővárosa F., a Quarneroi öbölnél keskeny part-szegélyen és a he­gyek oldalán épült, a Fiumara folyótól és csatornától ny.-ra. Hátteréül a Karst kopár mészhegyei (4—500 m. m.) emelkednek, zordságukat csak az alkonyi nap fátyolszerü kék és lila szinei enyhítik. Előtte a Quar-nero terül el csendes tóként, övezve Chersó, Veglia és Istria sziklás hegyeitől. A hátsó hegyfal védője az é. szelek ellen, mig a szigetek között behatoló d. és ny. szelek fuvallata dús csapadékot hoz és subtropicussá változtatja. Kertjeiben olajfa, fügefa, babér, gránát­alma, myrtus, oleander, opuncia szabadon nőnek. Az évi középhőmérsék 14'4°, a tavaszé 12'7°, a nyáré 23°, az őszé 14-,J°, a téli 6'3°. Az évi esőmennyiség 1575

mm. Az uj város széles utczái a tengertől elfoglalt parton épültek, az óváros a hegy oldalán, piszkos szük utczái az olasz városok jellegét viselik magu­kon, de magasabban kertek és villák váltják fel. Felső szélén a Villa Giuseppe, József főherczeg villája fekszik, déli növényzetű park közepén. A Fiumara csatorna partján épült az uj-renaissance stilü színház; mögötte a két árucsarnok, egyikben gyümölcsöt és zöldséget, a másikban tengeri állatokat árulnak. Azután következik a Scarpa-tér, a Via di Canale a horvát gymnasiummal. A kikötővel párhuzamosan húzódik a Corso, F. legszélesebb utczája, modern palotasorral, ny.-ra van a Corso Deák, a tenger part­ján fekszik a pályaudvar ; itt van a dohánygyár, a tengerészeti akadémia stb. Kikötőjének kiépítése 1872. óta vett lendületet. Világítótorony stb. Nevezetessé­gei: a római kapuiv (Arco Romano) 20 m. m., a város legrégibb temploma a Sz. Vid és Sz. Modestusnak szentelt kerek, kupolás, torony nélküli plébániatem­plom ; a régi várkápolna ; a chiesa de Duomo, a régi székesegyház, épült 1377-ben ; továbbá az augusti-nusok, benczés apáczák, ferencziek és a gör. keletiek templomai. A corsón van a városház. Tanintézetek : városi népiskolák, m. kir. főgymnázium és keresked. akadémia, állami leány- és fiu-iskola, horvát gymná-sium és végre a cs. és k. haditengerészeti akadémia és a kir. tengerészeti akadémia, hol a kereskedelmi hajók számára nevelnek tengerész-tiszteket. Házi ipara körébe tartozik a hajóépités, jobbára árboczok és rudak, vitorlakellékek gyártása stb. és a moretti nevü zománczos ékszer készítése. Mulató helye : a közkert (giardino publico) a hegyoldalon. — F. egyet­len jelentékeny tengeri kikötőnk, melynek emelésére a magyar állam mindent megtesz; gyors fejlődése akkor kezdődött, mikor Németország ellenséges vám­politikája nyers terményeink kivitelét megakadá­lyozta, átvitelét megnehezítette; míg 1879-ben hajó­forgalma (érkezett és útnak indult megterhelt hajók) mintegy 260.000 tonna, 1889-ben már l 1 ^ millió tonnánál több volt. F. 1891. jul. 1. óta megszűnt sza­bad kikötő lenni, mely körülmény jelentékeny, mint­egy 51/» millió frtba kerülő építkezéseket tett szüksé­gessé, igy a Fiumara kikötőnek, továbbá a nagy kikötőben az egyes mólók közti partfalak kiépítését, a Mária Terézia mólónak 100 mtrrel meghosszabbí­tását, a keleti rakpartnak 20 mtrrel kiszélesbitését; ezeknek szerződésszerüleg 1894. év végéig el kell készülniök. Az állam a f.-i kikötőt kül. az által igyek­szik emelni, hogy olcsó vasúti díjszabásokkal a forgalmat Trieszttől el és ide tereli. Kereskedelme mindinkább élénkül, 1891. tőzsde is alakult. Ipari vállalatai közül említendők: petroleum-finomitó, rizs­hántoló, dohány-, torpedó-, vegyészeti, papir-, hajó­gyára stb. A Fiuméből kiinduló hajóknál a kivitel főleg az Atlanti oczeán mellett fekvő államokra irányul, a behozatalban a legnagyobb összeggel az osztr. kikötők szerepelnek; összes kivitelének értéke 1889. 62'3 millió írt, behozatala 26'2 millió frtra rúgott. F i u m e t ö r t é n e t e és köz j o g i h e l y z e t e . A Ter-

satto vára alatt, a Fiumara vizén tul a XI. században keletkezett város, Szt.-Vitus városa, olaszul Fiume, kezdetben Velencze védnöksége alatt külön területi önállósággal birt. 1139-ben a Duyno család birtokába jutván, 1399. az utolsó fiutód magvaszakadtával az ausztriai herczegek hűbére, később közvetlen uralma alá került, de megőrizte önkormányzati jogait. Mint önmagát kormányzó külön terület állott fenn 1746-ig, midőn Mária Terézia a tengerészet előmozdítására

Bécsben külön udvari tanácsot, Triesztben pedig felügyelőséget állított föl, s Fiumét közvetlenül ez utóbbi alá rendelte. 1776-ban Mária Terézia fiának, Józsefnek, tanácsára Magyarországnak ajándékozta, 1779. ápril 23. kelt oklevelében pedig ebbeli intéz­kedéseit azzal erősítette meg, hogy a szabad királyi várossá emelt F. kerületével együtt a magyar szent koronához csatolt külön test (corpus separatum) gyanánt tekintessék. F. e közjogi állását az 1807. évi IV. t.-cz. törvénybe igtatta. 1809. rövid időre franczia uralom alá került s visszacsatoltatván, csak 1822. kapta vissza alkotmányos jogait. Az 1848/49-iki sza-badságharcz után az abszolút kormány törvényelle­nesen Horvátországhoz csatolta. Az alkotmány visz-szaállitása e törvénytelen helyzetnek véget vetett, s az 1868 : XXX. t.-cz. 66. §-a a kérdés végleges ren­dezését a magy. országgyűlés és a horvát tartomány-gyűlés kebeléből kiküldött országos bizottságokra bizta, de ezek tárgyalásai mostanig nem vezettek eredményre. Fiume kormányzására ennélfogva az 1867-ben kiküldött kir. biztos visszahívásával 1870. július 28-án ideiglenes kormányszék állíttatott fel, élén kormányzóval, a kire van bizva egyúttal a f.-i és magyar-horvát tengerészeti ügy vezetése is. Kor­mányzója 1892. márczius óta gróf Batthyány Lajos, (1. e.). Radich Ákos : F. közjogi helyzete (1883.).

Fiúsí tás , praefectio, a régi magyar jogban az ősiség elvéből kifolyó oly intézkedés, melylyel fiágon kihaló nemesi családok női tagja különös királyi kegyelem­ből fiu gyanánt örökössé tétetik, a család javaiban. A fiusitott leány (praefecta) jogi fictio utján férfinak tekintetik s nevét és nemességét átszállítja utódaira is. Ilyen volt pl. az utolsó Koháry herczeg leánya, Mária Antónia hgnő, kitől a Coburgok a K. nevet és vagyont örökölték.

Five o' clock tea (ang., fajvo klok ti), öt órai teásozsonna; angol előkelő társaságokban vendégek fogadására és társalgásra kitűzött óra. E szokás a continensen, nevezetesen Francziaországban köve­tésre talál.

Fix (lat.), szilárd, állandó ; f ixa idea , agyrém, a té-bolyodottság egy faja; f. vé t e l , szilárd v.; f.-irózni, megerősiteni, meghatározni, sokáig és erősen szem­ügyre venni; f.-um, meghatározott pénzösszeg, ál­landó fizetés.

Fixpont, földméréseknél állandósított pont, mely­nek helyzete meg van határozva.

Fix ügylet, a kereskedelmi törvény 355. és 356. §-ában szabályozott azon vételi ügylet, melynél a szállítási határnap oly lényeges alkatrésze az ügy­letnek, hogy, ha ez pontosan meg nem tartatik, az egyik fél azonnal jogosítva van a késedelmes fél ellen a törvényben meghatározott következményeket le­vonni s az árkülönbözet kifizetését kívánni.

Fizetés, so lu t io , a hitelező kezéhez való teljesí­tése annak, a mivel az adós tartozik; (hivatalnoki értelemben) a hivatalnokot illető, rendesen vissza­térő időközökben részére járó állandó pénzilletmény, mely esetleg nyugdij-igényei alapja.

Fizetési eszköz, azon, az állam által meghatáro­zott közforgalmú érték v. értékhelyettesitő, melyet az állam fizetésképen elfogad és melylyel jogérvénye­sen lehet fizetni. F. e. jelenleg az arany- v. ezüstpénz v. az azt helyettesítő papírpénz, nálunk az állam­jegyeken kivül az osztr.-magy. bank bankjegyei, réz­pénz csak némi korlátozással.

Fizetési fokozat, oly pénzilletmények emelkedő arányú sora, melyek élvezete valamely hivatalnoki

állással van egybekötve. Némely hivatalnoki állásra nézve nincs f. f., mások tekintetében van 2, 3, 4, 5 rendű f. f. Pl. osztálytanácsosi állás nálunk I. és II-ik, tehát 2 f. f.-u van. Hivatalszolgai állás 3 fokú; Ítélő­táblai tanácselnöki 2, vidéki telekkönyvvezetői 3 stb. Más szolgálati ágakban szintén vannak ily f. f.-ok. Fizetési meghagyás, a pénzügyi hatóságok részé­

ről az adó v. illetékkötelezettekhez intézett felszólí­tás, utóbbi esetben a f. m. egyszersmind az illeték kiszabását foglalja magában, ellene meg van engedve a felebbezés; ha a kötelezett a f. m.-nak eleget nem tesz, következik, az intés.

Fizetésképtelenség, előáll, ha az adós hitelezői­vel szemben fizetési kötelezettségeinek megfelelni nem tudván, fizetéseit megszünteti. Nálunk mint külön jogintézmény szabályozva nincsen, a f. következ­ménye a csőd.

Fjord, mélyen benyúló keskeny tengeröböl, inkább sötét sikátor, mely felett emelkedő kopasz hegyolda-lok meredek, sokszor 1000—1100 m. magas falak. Belsejében 500 — 800 m. mélyre sülyed a fenék a mozdulatlan, sötét vizszin alá. A fjord szájánál ten­ger alatti gát választja el belső nagy mélységét a tengertől. (A norvégok »tenger hídjának « harbraen nevezik.) E küszöb nem más mint a tenger színéig leereszkedett azon jégár homlok-morenája, melynek jégburka ősalakjában megtartotta az öblöket. A visz-szahuzodó jégár után a parti zuhogok kezdik betöltő munkájukat (Anglia és Carentan hajdani fjordjai); ott hol a part emelkedés korában van, képződnek a fjord tavak. (Lásd tavak.) A sarkok szomszédságában ott, hol még a tenger és szárazföldi vizek munkája nem simította el a partszélek ősi alakját, vannak e mély rovátkákkal szeldelve. (Skandinávia, Írország ny. partjai, a Ferencz-József, Faröi, Shetlandi szigetek, Grönland, Labrador, Aljaska, Magellan és Tűzföld sz. csoportjai.)

Fladensdorf, magy. Lefkócz (Szepes m.). Flagellansok, ostorozok, a XIII—XV. században

Európában nagyon elszaporodtak s korbácsolással, önkinzással kerestek szabadulást a bűntől, különö­sen a XIV. század derekán, a fekete halál pusztításai idején.

Flagellum Dei, Isten ostora, a középkorban Attilá­nak gyakran előforduló neve, mely mutatja, hogy a középkor Attilát ugy tekintette, mint a kit az isten küldött azért, hogy az emberiséget bűneiért büntesse, ostorozza. A legrégibb emlék, melyben a jelző elő­fordul, a VIII—IX. sz.-ból való Sz. Lupus legendája. A magyar krónikákban már a hűn király hivatalos czimének része, mintha A. maga igy nevezte volna magát. Hasonló a Thuróczinál előforduló »v i l ág pő-rö lye« jelző (Stella cadit, tellus tremit, en ego mal-leus orbis, I., 16; Aranynál: Csillag esik, föld reng, jött éve csudáknak, Ihol én, ihol én pőrölye világnak). L. Petz Gedeon, A magy. hűn monda, Bpest, 1885.

Flagrans (lat.) ; heves, nyilvánvaló ; in flagranti, tetten érve.

Flahault (flaó) de la B i l i á r d é r i e Á g o s t gróf, franczia diplomata és tábornok, szül. 1785. Atyját a forradalomban kivégezték, mire anyjával Angliába menekült. Napóleon seregeiben gyorsan emelkedett. A császár Hortensia hollandi királyné lovászmesterévé nevezte ki, kivel bensőbb viszonyba lépett; ennek gyümölcse Morny gróf, a második császárság kiváló államminisztere. F. f 1870.

Flamandok (vliimek, vlamingok, dietsek), germán néptörzs, a sali frankok utódai, Alsó-Belgiumban,

Dél-Hollandiában és Észak-Francziaországban lak­nak. Nyelv és irodalom, 1. vlám nyelv.

Fiáming, a lüneburgi pusztához közvetlenül csat­lakozó földhát Brandenburgban; Beltig körül 201 m. a magassága, a Rückenbergben Sorau m. 229 m. Ho­mokos, terméketlen és helyenként lápokkal borítva (fenyérek).

Flamingó v. l á n g m a d á r , phocnicopterus, madár az úszók (natatores) rendjéből. Csőre hosszú, köze­pén hirtelen térdalakban meggörbülő. Nyaka és lábai igen hosszúak, vékonyak. Tengerpartokon él. Magas, iszapból készült fészkein lovagolva ül és ugy költ. Fajai a ph. antiquorum, s. ruber, embernagyságu, fehér, vörössel átfutva, lábai pirosak. Északkeleti Afrikában és Dél-Európában él. A ph. ignipalliatus, Dél-Amerikában él.

Flaminius, 1) G a j u s , plebejus családból származó római államférfiú, ki folytonos küzdelemben állt a patríciusokkal. 217. Kr. e. a trasimeni tónál Hanni­bál tönkre verte. — 2) T i t u s Q u i n c t i u s , ró­mai patrícius, mint consul, macedóniai III. Fülöpöt 197. Kr. e. Kynoskephalánál megverte. 183-ban mint censor, Prusiasnál, Bithynia királyánál járt, hogy Hannibál kiadását szorgalmazza, mit Hannibál meg­tudva, mérget ivott. F. életrajzát megírta Plutarch.

Flammarion Cami l l e , franczia csillagász, szül. Montigny-le-Roi-ban, 1842. febr. 25. A csillagászat­ról tartott népszerű felolvasásai 1865 óta tették is­mertté. 1868. több tudományos czélu léghajózást tett és igen sokat irt. Müveit mystikus irány jellemzi, a spiritismushoz és vele rokon tanokhoz hajlik. Főbb munkáit magyarra is lefordították.

Flandria (vlam. Vlaenderen), egykor németalföldi grófság, melynek területe Belgium (Kelet és Nyugot F. tartományok), Németalföld (Zeeland tart. déli része) és Francziaország (a Pas-de-Calais és Nord depart. nyugati része) részeiből állt. Századokon át a világkereskedelem egyik központja volt, fejlődött ipara czikkeit tengeren és szárazföldön szállították mindenfelé, ezenkívül a tudomány és művészet (flan­driai festészeti iskola) is virágzott. A lakosság job­bára vlám. Kelet FI. (ter. 3000 km 2, 881.816 lak.) Gent fővárossal és Ny. FI. (ter. 3234 km 2, 691.764 lak.) Brügge fővárossal, 1830. óta Belgium tarto­mányai.

Flandria grófja, I. Lipót belga király 1840. decz. 16. rendelete szerint e czimet viseli a király másod­szülött fia v. a trónörökös után következő herczeg. II. Lipót mostani királynak nem lévén fiutóda, e czi­met testvéröcscse, F ü l ö p herczeg (szül. 1837. márcz. 24.) viseli. Ennek elsőszülött fia, B a l d u i n herczeg, ifjan f 1891.

Flanell , gyapjú- v. gyapotszövet, kevéssé gyaratolt, egyik felén gyapjas; kül. téli alsó ruha készítésére szolgál.

Flaneur (francz., ílanőr), kószáló, járdataposó; FI., Ambrus Zoltán (1. e.) egyik irói álneve.

Flastrom, emplaslrum, 1. tapasz. Flaubert (flober) G u s z táv , franczia regényíró, sz.

Rouenban, 1821. decz. 12. »Madame Bovary« czimü regénye (megj. 1847.) nagy feltűnést keltett; az ujabb naturalista irány előhírnökének őt tartják. Ké­sőbbi müvei kevesebb sikert arattak, f visszavonult-ságban 1880. máj. 7.

Flauto (olasz), fuvola. Flavius J o s e p h u s (Josef ben Mattathias), zsidó

történetíró, szül. 37. Kr. u. Részt vett a zsidók­nak a rómaiak ellen viselt harczaiban s Vespasianus

alatt fogságba került, de Titus közbenjárására jó bánásmódban részesült. Később nagy birtokokat és évi járadékot kapott a rómaiaktól, mi a zsidókban megütközést keltett ellene. Görög nyelven irt történeti munkái (Bellum Judaicum, Antiquitates) kiváló fon­tosságúak, de nem egészen megbízhatók. Fleck (falkhauseni) H u g ó , vezérőrnagy, szül. 1833.

A budweiszi 38. gyalogdandár parancsnoka. Flectáló nyelvek, azok, melyekben a szavak módo­

sítása flexió (1. e.) által történik, kiil. az indogermán és a sémi nyelvek.

Flectere si nequeo superos, Acheronta movebo (lat.), ha a mennyei isteneket nem tudom meglágyí­tani, az alvilágot (poklot) fogom megmozdítani. Vir­gi l »Aeneis«-ének VII. 312. sora, melylyel állító­lag Zápolya János a törökökkel való szövetkezését indokolta.

Flensburg, kikötő-város a f.-i förde végén Schles-wig-Holstein porosz tartományban, melynek fővárosa volt a dán uralom alatt. 37.000 lak.

Fleps, U n g a r i s c h - , magy. Magyar-Nagy-Fülpös (Maros m.). Fleuret te (francz., flöret), vitőr. Fleury, 1) A n d r é H e r c u l e bibornok, XV. Lajos

első minisztere, szül. 1653. f 1743. — 2) P i e r r e A l e x a n d r e , 1. Napóleon kabineti titkára, szül. 1779. f 1835. — 3) Emi l Fé l ix , franczia tábornok, III. Napóleon császár főlovászmestere és meghitt tanácsadója, szül. 1815. f 1884.

Flevo, egykori beltó, mely Németalföldön a Zuider tó helyén terült el, a Rajna egyes ágai szelték át. A középkor elején Almare néven fordul elő.

Flexió (lat) , hajlítás, a szavak módosítása belső változások által, pl. a németben: schaffen, schuf; aras: hakim (orvos), hukama (orvosok) stb.

Flibustier v. boucanier, a XVII. sz.-ban a nyugat­indiai tengereken garázdálkodó kalózszövetkezet. Székhelye St.-Domingo (Haiti) volt. Flint-üveg, 1. üveg. Floquet K á r o l y T a m á s , franczia politikus, szül.

St.-Jean-de-Luz-ban 1828. okt. 5. Parisban ügyvéd­kedett. Európai hirű lett, midőn II. Sándor czár 1867-ben a párisi törvénykezési palotát megláto­gatta és F. e szavakkal köszönté: Vive la Pologne, Monsieur ! (Éljen Lengyelország ! Uram!) 1871-ben a nemzetgyűlés tagja, több izben a képviselőház elnöke s miután kinyerte III. Sándor czártól a bűn­bocsánatot az atyján ejtett sértésért, 1888. minisz­terelnök ; a boulangismus ellen erélyesen fellépett s Boulanger tábornokkal párbajt viva, a tábornokot megsebesítette. Már 1889. febr. 13. leköszönt a mi­niszterelnökségről, 1889. nov. óta ismét a képviselő­ház elnöke.

Flóra (a görög Chloris), a rómaiknál a virágok istennője, ünnepét, a Flóráliákat április végén tartották.

Floréal (virágzat hónapja), a franczia köztársasági naptárban a 8. hónap, április 20—máj. 19-ig.

Flórencz (ol., Firenze), egykor Toscana, rövid ideig (1865 — 71.) Olaszország, jelenleg a hasonnevű olasz tartomány fővárosa az Arno mell., 181.000 lak. Gyönyörű fekvése, számos palotája és középülete miatt »la Bella* (a szép) nevét viseli. Egyetem, kép­zőművészeti és zene-akadémia, könyvtárak, nagy­szerű gyűjtemények (a Medici-féle gazdag gyűjte­mény a Palazzo degli Uffiziben). Elénk ipar; selyem-kézműáruk, művirágok, szalmafonatok, finom gyap-juáruk, alabástrom, mozaik, márványmunkák készí­tése ; virágzó kereskedelem. Érsekség ; nevezetesebb

tereiaPiazza Santa Croce della Signoria, a székesegy­háztér. Számos gyönyörű templom (Santa Croce, a román stilü székesegyház, a Battisterio) és palotái (Pitti, Palazzo vechio (a régi városház), Riccardi, Strozzi, az utóbbinak utánzata a budapesti Teréz-köruti Batthyány-palota). A középkorban hatalmas köztársaság, a Medicik korában a művészetek és tudomány egyik főközpontja volt. Dante, Michel Angelo, Macchiavelli, Savonarola, Boccaccio s az olasz szellemi élet sok más nagjr alakjának emléke fűződik a műkincsekben gazdag városhoz.

Flórencz összeköttetése Magyarországgal az Anjouk alatt veszi kezdetét (a flórenczi aranyok adták a mintát I. Károly forintjaihoz), de csak a XV. sz.-ban ölt nagyobb arányokat. Zsigmonddal a fi. köztársaság ellenséges viszonyban állott, a Medi­ciek alatt azonban a felvirágzó szellemi élet nagy­mérvű érintkezéseket hozott létre a magyarokkal, főleg Mátyás udvarával. Medici Lorenzo humanistái: Francesco Filelo, Marsilio Ficino, Lorenzo Válla élénk összeköttetésben állottak a magyarországi elő­kelő urakkal; Attavantes, a II.-i miniator Mátyás könyvtára számára dolgozott. A 11.-i köztársaság két szép oroszlánt küldött Mátyásnak, melyeket Janus Pannonius megénekelt. A mohácsi vész után, főleg Rudolf alatt, a toscanai nagyherczegek segély­csapatai ismételten ott harczoltak a magyar seregek soraiban a török ellen. Az utolsó Medici: Giovanni Gastone nagyhg halála után (1737.) Flórencz a tos­canai nagyherczegséggel együtt Lothringeni Ferencz, Mária Terézia férje tulajdonába került. FI. műkincsei és tört. emlékei között ma is sok a magyar vonatko­zás. A Bargelloban (nemz. múzeum) Ozorai Pipo, Zsigmond király hadvezérének egyik képe látható. A Laurentiana könyvtárb. van egy Corvin-codex (Ma-crobius Saturnáliái), melyet a XVI. sz. közepén Kon­stantinápolyban vett meg egy franczia követ. ABiblio-teca Centrale-ban, mely Olaszországnak nagyságra második könyvtára, számos érdekes irat a XVI —XVII. századbeli magyarországi török háborúkról.

Florescu J á n o s E m á n u e l , román tábornok és politikus, szül. 1819. Rimnikben ; Cusa idejében s Károly fejedelem alatt 1876-ig hadügyminiszter; azután senator s a conservativokkal ismét uralomra került. 1891 .miniszterelnök, de az év végén megbukott.

Floretselyem, goromba fonal, melyet a selyemher­nyó gubója szövésekor először kiválaszt és mely le nem gombolyitható; belőle és más selyemhulladék­ból készítik a f.-s.-t.

Flórián, szent és vértanú, a keresztény-üldözések idején, 230. táján, vizbe ölték ; Lengyelország véd-szentje; tűzvész ellen is az ő védelmét kérik ki; emlék­napja aug. 4.

Flórián J á n o s , a székelyudvarhelyi törvényszék elnöke, sz. 1829. szept. 25. Naszódm. Kis-Sájon, 1855. lépett közszolgálatba, 1861. Naszódvidéki főjegyző, 1862. Naszód v. tszki főügyész, 1872. ott elnök, 1875. a sz.-udvarhelyi törvényszék elnöke. Florida, állam az amerikai Egy.-Államok délke­

leti vidékén, félsziget alakjában nyúlik az Atlanti oczeánba, a délen elterülő szigetektől a F. szoros választja el. Ter. 151.975 km2, 391.000 lak. Földje lapályos és termékeny, d.-i vidékén nagy mocsarak (everglades). A d. parton korallsziklák (key) húzód­nak, alantabb van a F. zátony. Terményeiből kivi­tetnek : dohány, ezukor, gyapot, fa, hal. A spanyolok birtoka volt, kik 1820. az Uniónak átengedték, 1845. óta külön állam. Fővárosa Tallahassee.

Florisdorf, falu Alsó-Ausztriában, Bécstől északra, Itt 1866. Bécs védelmére sánczokat emeltek.

Florus J ú l i u s , történész, a Kr. u. második szá­zad elején élt. Megírta Róma történetét a város ala­pításától Augustus császár haláláig. Flotow F r i g y e s , zeneszerző, szül. Teutendorfban

(Mecklenburg h.) 1812. ápril 26. A francziák isko­lájában nevelkedvén, zenéje franczia stilü és izlésü, de bizonyos eredeti jellegű is. Legkedveltebb operái: >Márta« és »Alessandro Stradella«. f 1883. jan. 24. Flotta, hajóraj (1. e.). Flourens (flurán), 1) G u s z t á v , franczia politi­

kus, szül. 1838. — 1870/7l-ben a párisi communis-ták egyik vezére, de az emberségesebb irán)' híve volt; elesett az 1871. ápril 3. harczban. — 2) Emil , az előbbinek öcscse, szül. 1841. ápril 27. Paris­ban, 1870. a köztársasági párthoz csatlakozott. 1886. külügyminiszter egész 1888-ig. Fluck Ádám, temesvári kir. táblai tanácselnök,

szül. 1845. decz. 24. Beszterczebányán, 1870. pestv. tvszéki tollnok, 1872. budai albiró, 1877. bp. tszéki albiró, 1881. bpesti táblai bíró, 1891. temesvári táb­lai tanácselnök. Fluctuatio (lat.), hullámzás, ingadozás; az árfolya­

mok gyors változása. Fluctuatio (lat.), a gyógyászatban azon tünemény,

midőn valamely lobos felület alatt ujjal való tapint-gatásnál hullámzás észlelhető, a mi folyadékra, genyre mutat.

Flüe (von der) Mik lós , családi nevén Löwenbrug-ger, szül. Fluelen-ben,Unter\valden svájezi kantonban, 1417. Ötven éves volt, midőn felesége beleegyezésé­vel odahagyta parasztgazdaságát és remete-életnek adta magát. A svájezi vetélkedő kantonok közt ő volt a békéltető, f 1487. X. Kelemen pápa beatificálta 1669. Flüelen, falu Uri svájezi kantonban, a Viervald-

stádti tó m., kikötő. Közelében a Teli-kápolna. Fluger Kár oly, országgy. képviselő, szül. Besz-

terczén (Besztercze-Naszód m.) 1833. — 1865. és 1866. Besztercze város követe az utolsó kolozsvári képviselői gyűlésen, 1869. orsz. képviselő Bpesten, 1876. beszterczei járásb., 1884 óta ismét képviselő. Fluidum (lat.), folyadék, folyékony test. Fluor, vegyi elem, előfordul a folypátban, kryolith-

ban, amphibolban, topázban, természetes phosphá-tokban, csontokban, a fogak zománczában. Színtelen gáz, mely az üveget és fémeket erősen megtámadja, miért is üvegétetésre használják. P. s. 19'06, a haloid-csoportba tartozik, rokon a chlorral (1. e.), a fémek­kel a fluorideket alkotja. Vegyjele FI.

Fluor albus (lat.), fehér folyás (1. e.). Fluorescentia, némely testeknek azon tulajdon­

sága, hogy megvilágittatásuk alatt maguk is világí­tanak, még pedig oly fényben, mely mind a megvilá­gító fénytől, mind saját szinöktől elüt. Észlelhető a petróleumon, mely kék szint ver vissza, labradoriton, folypáton, az uránüvegen és a baryumplatincyanü-rön. A f. az elnyelt sugaraktól származik, még pedig azon sugarak nyeleinek el, melyek rezgési száma az illető test tömecseinek rezgési számával megegyez.

Fluorhydrogén, 1. folysav. Flygare-Carlén Emi l i a , svéd irónő, családi neve

Schmidt, szül. 1807.; 1827. ment nőül Flygare orvos­hoz, ennek halála után 1841. Cárién költőhöz; szá­mos regényt irt, melyekből több magyarra fordítta­tott, f 1892. F. m., a fenntartás mellett rövidítése; keresk. ért.

annak jelölésére, hogy az érték átvevője fentartja

magának a hiány, kár v. veszteség esetén a vissz­kereseti jogot.

Fő, 1. fej. Fő, ugyanazon tisztség magasabb fokozatának ki­

fejezésére használt jelző, főorvos, főügyész, főmér­nök stb.

Főajtónálló, m. kir., janitorum regalium magister, a kisebb zászlósurak egyike, a régi magyar közjog szerint a királyi udvar nyilvános felvonulásainak rendjét igazgatta, s 1848-ig a főrendi táblánál szemé­lyesen, a követek táblájánál helyettese által felügyelt a rendre és a szavazatokat beszedte.

Főapát, hazánkban egy van: a pannonhalmi (1. e.). Főár, az árvíz (1. e.) több egymásután lefolyó árból

áll, melynek legmagasabbja a főár. Főasztalnok, m. kir., dapiferorum regalium magi­

ster, az ország kisebb zászlósai egyike; feladata volt a királyi asztal felett a felügyeletet vinni, s e tisztét ma is gyakorolja a koronázási ebéd alkalmával.

Fob, free on board (ang., fri on bard), keresk. ár­jegyzéseknél azt jelenti, hogy az eladó viseli az áru szállításával járó összes költséget, mig az a hajóra berakva nincs.

Főbányatanácsos, magasabb rangú, még pedig a VI. díjosztályba sorozott, bányászati tisztviselő, kire rendesen bányaigazgatósági kerület, v. főbányahiva-tal vezetése van bizva.

Főbenjáró bűntett, a magyar birói gyakorlat sze­rint azon bűnügy, melyben halálbüntetés is kimond­ható, melynek tárgya halált eredményező más cselek­mény, kivéve a gondatlanságból okozott emberölés vétségét (290. §.). F. b.-re a vádelv nincs kiterjesztve; ezek az ügyész felebbezése nélkül is hivatalból felül-vizsgálandók, sőt az eljárás is a vádhatóság indít­ványától nem feltételezetten szokott bennük meg-indittatni.

Focus (lat.), tűzhely; gyűpont. Födém, az épület helyiségeinek fedőszerkezete; a f.

az épületet vízszintes irányban emeletekre osztja, s mennyezetből és padozatból áll. Van: faf., gerenda­sor v. csapos gerendázat, továbbá t ű z á l l ó f. bolto­zat, vastartók között lapos tégla-v. betonboltozat stb.

Fődémes, Nagy-, község Pozsony m. 2471 lak. Fodor József , orvos-sebésztudor, szemész- és szü­

lészmester, a bpesti egyetemen 1874 óta a közegész­ségtan és orvosi rendészet ny. r. tanára, a m. tud. Akadémia rendes és külföldi társulatok tagja; szül. 1843. aug. 10. Lakócsán, Somogy m. 1887 óta az orvosegyetem dékánja és a közegészségi egyesület titkára, 1891. a cambridgei egyetem tiszteletbeli jog­tudora. Számos, a közegészségügybe vágó munkát irt, melyek egyikét, »Közegészségügy Angolország­ban tekintettel az orvos-ügyre«, a m. tud. Akadémia a nagyjutalommal tüntette ki.

Fodor menta, növény, 1. menta. Foederal ismus, több külön államnak külön egy­

séges főhatalom alatti egyesülése, az egyes tagok önállóságának megóvása mellett. Különös jelentősége volt a szabadságharcz kivívása után Észak-Ameriká­ban. Itt f o e d e r a l i s t á k n a k nevezték a kétkamara-rendszer híveit azokkal szemben, kik a tömeg feltét­len uralmát kívánták. A franczia forradalom alatt a girondistákat nevezték a terroristák f.-táknak, azt fog­ván rájuk, hogy az egységes köztársaságot az egyes provincziák, mint önálló részek szövetségére (foede-ratio) akarják átváltoztatni. Az uj német birodalom megalakulása óta a f. hivei alatt azokat értik, akik a német birodalom túlságos egységesítése ellen, s

ennek következtében az azt alkotó államok önálló­ságának megóvása mellett küzdenek. Ausztriában azok a f.-k, kik a monarchia dualistikus szervezetét meg akarják bontani, s olyanná alakítani, mely nem két, hanem több állam szövetségéből alakul.

Foederatio (lat.), szövetség. Főegyháztanács , az erdélyi szászok ág. ev. egy­

házkormányzati szervezetében a legfőbb igazgatási és kormányzati hatóság, amennyiben ezen ügyekben a közzsinat határozatai csak a f. hozzájárulásával válnak érvényesekké. Tagjai : a superintendens, a főesperes, fősyndicus, a 16 káptalani esperes, a nagy-szebeni káptalan seniora, és a superintendens által meghivott lelkészek; áll továbbá ugyanennyi világi tagból, közöttük a szász egyetem tagjaiból. Főény, község Torontál m., 2098 lak. Főeskű, i. eskü. Főesperes , 1. archidiacon és esperes. Foetus, magzat, ébrény (1. e.). Főfa, 1. erdősítés. Főfájás, 1. fejfájás. Főfal, azon fa!, mely vmely épület területét kö­

rülzárja. Fófeld, község Szcben m., 981 lak. Főfelügyeleti jog , az úgynevezett statisztikai fel­

ségjog, mely abban áll, hogy a király, illetve a kormány jogosítva van magának az államélet minden ágá­ról tudomást szerezni, megilleti az egyházzal szem­ben az apostoli magyar királyt, mint az egyház főkegyurát.

Főfelügyelő v. egyetemes világi felügyelő, az ág. ev. egyházban a legfőbb világi kormányzati közeg, élethossziglan választják az egyes gyülekezetek, el­nöke az egyetemes gyűlésnek; 1883 óta báró Prónay Dezső (1. e.).

Fog, detts, a tápok megrágására szolgáló és rende­sen az állkapcsok fognyujtványainak sejtszerű üre­geibe, a fogmedrekbe ékelt szerv. A fogmederben lévő rész a f. g y ö k e r e , a reá következő, foghussal övezett rész a f. n y a k a , a szájüregbe nyúló rész a f. k o r o n á j a . A f. belsejében üregben van a vér­edény és idegdús f o g c s i r a v. bél, p u l p a . A f. külső rétege a zománcz (email), ezután jön a tulaj-donképeni állománya (dentin) ; a gyökeret a csont-szerű kéregállomány (czement) boritja. A foggyökön lévő nyilason férnek be az idegek és véredények. — R i t k a fogú, a hazug emberre mondja a nép.

Fogadalom, votum, professio, a szerzetrendbe való felvételnek feltétele. E g y s z e r ű és ü n n e p é l y e s f.; az előbbinek meg kell előznie az utóbbit, különben semmis. Csak alkalmas személy teheti olyan szer­zetrendnél, melyet az apostoli szék megerősített s csak az egyévi próbaidő után tehető. Az egyszerű fogadalomra nálunk 16, az ünnepélyesre 21 éves életkor kell. Mindakettő a szegén}'ség, engedelmes­ség és szüzesség fogadásával jár, de az egyszerű csak a felveendőt kötelezi, mig a szerzet fontos okokból kizárhatja; az ünnepélyes f. többé fel nem bontható (a jezsuitáknál az egyszerű sem), az egy­szerű f. a világi életben vállalt, a papi hivatással ellenkező kötelezettségekre (eljegyzés, házasság) csak felfüggesztő, az ü. f. bontó hatályú ; az e. f. után kötött házasság törvénytelen, de érvényes, az ü. f. után semmis. Megkülönböztetik még a f.-t, mint isten iránti kegyeletből tett ígéretet, ájtatos v. jám­bor czélokhoz való járulás iránt; ez lehet s z e m é ­l y e s (v. personale), ha csak a fogadó személyéhez fűződő cselekedetre vonatkozik, v. t á r g y i (v. reale)

midőn adakozással van egybekötve, ez utóbbi az örökösökre is átszáll.

Fogadás, szerencseszerződés, mely abból áll, hogy a felek előttük ismeretlen esemény iránt nyilatkoz­nak és abban egyeznek meg, hogy annak, kinek állí­tása megvalósul, bizonyos jutalmat adjon az, kinek állítása hamisnak bizonyult. Bíróilag nem érvénye­síthető, ha azonban a vesztes fél a kiszabott jutal­mat a nyertesnek már átadta, ez többé vissza nem követelhető.

Fogalmazási szak, fogalmazási hivatalnok, fogal­mazó, 1. tisztviselő.

Fogalom, oly közös kép, melyben tudatunk az egy­máshoz hasonló dolgok legfőbb ismertető jeleit fog­lalja össze. A f. t a r t a l m á t a benne összefoglalt lényeges jegyek adják, t e r j e d e l m é t pedig azon tár­gyak összege alkotja, melyekre ráillik és kiterjedt, pl. az »élő lény* fogalma szegény tartalmú, mert kevés jegy van benne, de nagy terjedelmű, mert sok dologra illik, mig a »hangya« fogalma gazdagabb -tartalmú, de szűkebb terjedelmű.

Foganatosí tás , 1. végrehajtás. Fogantatás , megtermékenyítés (1. e.). Fogaras , rend. tan. város Fogaras m., 5861 lak.,

az Olt balpartján, melyen át híd köti össze Galacz külvárosával. A megye székhelye ; áll. kereskedelmi, közép- és polgári iskola, járásbir. és adóhiv. Az ág. ev. egyháznak gazdag a levéltára. A helység közepén van a magas falakkal és bástyákkal védett várkastély; a hajdan vizzel töltött sáncz árkai begyepesedtek, és szép sétautak veszik körül. Itt székel az ál l . ménes igazgatósága is, mely uradalom 1874. szervezte-tett. Területe 14.542 kat. hold, ebből 5942 hold mezőgazdasági és 8600 hóid erdei kezelés alatt áll. A ménesben 1891-ik évben a tenyésztés 100 anya-kanczával és 6 törzsménnel folytattatott, az egész lólétszám 407 drb.

Fogarasi havasok. A Királykőtől ny.-ra, az Olt folyó haránt-völgye szorulatáig terjedő része az erdélyi havasoknak (1. e.).

Fogarasi medencze, az Olt folyónak kiszélesedése, mely é. szegélyén folyik. Határolják : é. Küküllő menti dombsorok, k. a Persányi hegység elválasztja a Bras­sói medenczétől, d. a Fogarasi havasok 2000 m. m. gerincze hirtelen emelkedik ki a sikból. — Közepes szélessége 23 km., hossza 65 — 70 km. Tengerszin-feletti magassága Fogarasnál 430 m. A lapály foko­zatosan emelkedik a d. hegységek felé, s az arról lesiető harántvölgyekben bővizű patakok szeldelik.

Fogarassy J á n o s , jogtud. és nyelvészeti író, szül. 1801. ápril 17. Késmárkon, Abaujban; jogot végzett, a birói pályán működött, végül legfőbb itélőszéki bíró volt. Számos munkája között a legfontosabb: »A magyar nyelv teljes szótára« négy hatalmas kö­tetben (Bpest 1861 —74.), melyet Czuczor Gergelylyel (1. e.) kezdett, de maga fejezett be. f 1878. jun. 11.

Fogaras vármegye. Határai: Nagy-Küküllő, Brassó és Szeben vármegyék, d. Románia. Területe 1875.43 km. 2, lakosainak száma 88.217. A megye é. részét az Olt völgye, a Fogarasi lapály foglalja el, mely csak közvetlen a partok mentén termékenyebb allu-vium, nagyobb részt diluvialis lanka, melyből közvet­len emelkedik a Fogarasi havasok meredek fala, csip­kézett gerinczével. K.-re a Persányi hegység húzódik s választja el aBárczaságtól. A havasok harántvölgyein számos patak siet az Olt folyóba. Rengeteg bükk- és fenyveserdők borítják. A községek a síkságon, a hegy­ség szegélyén épültek, s a havasok magányát csak

a legeltető oláh pásztorok zavarják. Főközlekedési utja d. felé a Törcsvári szoros. A lakosok állat­tenyésztéssel és földmüveléssel foglalkoznak. Fel­oszlik : törcsvári, sárkányi, fogarasi és árpási járá­sokra. Van 88 községe. — Tartozik a 31. sz. cs. és kir. hadkiegészítési parancsnoksághoz, 24. honvéd­ezredhez és 77 — 80. népf.-i kerülethez. A megye székhelye : Fogaras, melylyel együtt két képviselőt választ.

Fogas, a kinőtt süllőnek (lucioperca sandra) elneve­zése, 1. süllő. Fogás, tál étel, az ebéd azon része, melyet egy­

szerre tálalnak ; furfang, fortély. Fogas kerék, kerék, melynek kerülete fogakkal van

ellátva, melyekkel vmely másik f. k. fogaiba belé kap; több f. k. összekapcsolása által a mozgás átvitelét és átváltozását eszközlik. Párhuzamos gerendelyeket hengeralaku, egymást metsző gerendelyeket kúpalakú f. k.-ek által kötnek össze.

Fogaskerekű vasút, 1. vasút. Fogaskerekű vasút, svábhegyi, hossza 3.74 km.

Bpest-Városmajortól a Széchenyi hegyig terjed, befek­tetési tőke 1.092,793 Irt. 1890. évi decz. 31-én.

Fogasrud, fogakkal ellátott és egyenesen vezetett rud, melyet az által mozgatnak, hogy vmely forga­tott fogaskerék fogaiba bele kap. Fogászat, a beteg fogak gyógyításával, fogak el­

távolításával, betömésével, fogpótlással foglalkozó tudomány. Irodalom : dr. Abonyi J., A fogászat kézi­könyve Bpest, 1888. A műfogászat kézikönyve, 1887.

Fogazat, a fogak összesége, tekintve azok elrende­ződését. Az ember teljes f.-a 32 fogból áll, melyek közül 16 van a felső és 16 az alsó állkapocsban, még pedig középen a 4 éles, vésőidomu, m e t s z ő f., dens incisivus (jele i), ettől mindkét felén oldalt egy-eg}' kúpos, hegyes s z e m f o g vagy eb fog, d. caninus (jele : c), ezektől oldalt mindkét oldalon 5 — 5 z á p f., d. moláris (jele : m), mely utóbbiak közül a 2 —2 első egy v. két gyökérrel s rágófelületen két gumóval bir ; ezek az e l ő z á p f o g a k , d. praemolaris (jelük: p), mig a 3 —3 utolsó két v. három gyökerű és 4—5 gumóju. Ezek közül az utolsó, mely csak a 20. év felé -szokott kibújni, az u. n. b ö l c s e s é g - f o g . A tej­fogakról, 1. fogzás. A fogazat jelölése törtszámokban történik, a felső számok a felsőállkapocs, az alsók az alsó állkapocs fogait jelzik ; az emberi fogazat

2 1 2 3 jelölese: i c -y, p ~%, m mely sorozat mindkét oldalra egyenlő, és igy is kifejezhető :

3 2 1 2 j 2 1 2 3 M T P ~Y c

T 1 212" C T P T M T .

Fogbántalmak, a fogak és környékük megbete­gedései : A fogszu , caries, a fogak lyukasodását okozza, kívülről befelé halad ; többnyire savak (gyo­morbajok, nyákfelhalmozódás) vagy rothadás (étel­maradványok, szuvas fogak szomszédsága) által okoztatik. Ha a szuvasodás a fogbélhez ért, a fog fájni kezd. Innét a gyuladás a foggyök, illetve a fog­meder csonthártyájára terjed át és a szájür vagy az ajkak felé áttörhet (fogkelevény, fogsipoly). Kezelés : a szuvas fogak mielőbbi plombálása (az üregnek aranynyal, ezüsttel stb. kitömése) ; a fogbél rotha­dása, valamint kelevény v. sipoly esetén fertőtlenítő szerek alkalmazása, a fog kihúzása, a kelevény meg­nyitása. A fogfá jás , odontalgia, többnyire a fog szuvasodásának a fogbélre s itt az idegre való átter­jedése folytán okoztatik. Kezelés: az ideg megnyugta­tása v. kiölése chloroform, ópium, szegfüolaj, kreosot,

arsen, stb. szereknek a fogoduba való bevitele által ; plombálás, kihúzás. R h e u m a t i k u s , c s ú z o s f. f., az egész fogsorra kiterjedhet, helyét változtatja ; erős izzadás, borogatások, belsőleg salicylsav. Az ideges f. f. neuralgián alapszik s ilyenkor az idegbántalom kezelendő. A terhesek f. f.-a többnyire vértorlódás következménye. Kezelése : csillapító szerek, csőrék.

Foggia (fodzsa), olasz tartomány (Apulia), 1871-ig Capitanata volt neve. Fő és püspöki városa F. 37.0001.

Foghagyma, 1. hagyma. Foghangok, dentales, azon hangok, melyek kiejté­

sénél, a két fogsort összezárjuk, s a köztük maradt rést a nyelvvel tömjük ki ; ilyenek : d, t, z, sz, cz, n, 1, r.

Fogház, btő tvknyünk értelmében a szabadságvesz­tés büntetésének egyik neme, a büntetések sorában az ötödik. A f.-büntetést a trvszéki v. járási f.-ban hajtják végre; éjjeli és nappali magánelzárásnak csak akkor vannak a f.-ra Ítéltek alávetve, ha bünte­tésük egy évnél hosszabbra terjed, viszonyaiknak megfelelő és a f. szabályai keretén belül szabadon választott munkára kényszeríthetők, de a f.-on kívül csak közmunkára, élelem és fegyelem dolgában a f.-i szabályoknak vannak alávetve, ezek a börtönéinél enyhébbek. Btk. 39 — 41. §§. 1. még államfogház.

Foghíjasok, edentata, állatrend az emlősök köré­ből; metsző- és ebfogaik hiányzanak, némelyek tel­jesen fogatlanok. Nagyrészt a forró égöv alatt élnek; rovarokkal, férgekkel, levelekkel, némelyek döggel táplálkoznak. Őskori képviselőik óriás állatok voltak (glyptodon, megatherium, mylodon); maradványai­kat Európa fiatalabb harmadkori rétegeiben, de főleg Dél-Amerikában találták. Felosztásuk: 1) lajhárok, bradypoda; 2) övesek, cingulata; 3) féregnyelvüek, vermilinguia.

Foghusdag, epulis, 1. e. Foglalás, az ingóknak zálogjog szerzése czéljából

a bírósági kiküldött általi összeírása ; a f. azon idő­től kezdve, midőn az összeírás történt, zálogjogot ad az összeirt ingókra. Ha az összeírandó ingók értéke annyira csekély, hogy az árverési költségek sem kerülnének ki, a f. mellőzendő, különben addig foglalandó, míg a végrehajtó kívánja.

Foglaló, azon összeg, melyet vmely szerződés meg­kötésénél annak jeléül adnak, hogy az érvényesen megköttetett. A szerződés teljesítésével az, aki kapta, a f.-t visszaadni v. beszámítani köteles. Visszaadandó akkor is, ha a szerződés kölcsönös elállás v. más véletlen okból megszűnik. Az, akinek vétkessége foly­tán szűnik meg v. nem teljesíthető a szerződés, az adott f.-t elveszti, a kapottat kétszeresen köteles visz-szaadni : ker. trv. 276., 277. §§.

Foglár G y ö r g y , az egri jogakadémia alapitója, szül. 1670. april 23. Cségtén. 1710. egri kanonok, 1718. szerbiai vál. püspök, 1740. vetette meg több mint 100.000 frtnyi költséggel az egri jogakadémia alapját; hazafias tettét az országgyűlés az 1741. törvénybe igtatta (44. t.-cz.). f 1754. okt. 12.

Fogmüvész, v. f o g t e c h n i k u s , dentista, a fog­gyógyászat körében szükségelt műtárgyak (p. o. müfogak) készítésére jogosított egyén.

Fogoly, a fogházbüntetésre ítélt a szabadság vesz­tés tartama alatt.

Fogoly, perdrix, madár a mezei tyúkok (perdri-cidae) családjából; csőrét csekély viaszhártya fedi. A s z ü r k e f.,p. cinerea, hamvasszürke szinü, fekete és sárgásvörös rajzolatokkal; torka barnavörös; csa­ládonként tanyázgat a mezőkön; kb. 20 szürkés­barna tojását a vetemények közé rakja. Husa kedvelt.

Fogó-mütét , forceps, a szülészetben a magzatnak fogóval való világra hozatala, mely az esetben javalt, ha az anyánál erős vérzés, eklampsia, magas láz vagy a méhnyak kinyúlása lépnek fel, vagy a hosz-szura nyúlt kitolási időszak folytán a magzat gyen­gülő szivhangjai a szülés gyors befejezését igénylik. Főgondnok, az ev. egyházban a több egyház­

megye egyesítéséből alakult egyházkerületek minde­gyikének közigazgatása és kormányzata élén álló világi főnök, a püspökkel egyetemben az egyház­kerületi közgyűlés elnöke.

Fogorvos, a foggyógyászat gyakorlására képesitett egyén ; f. o. ma csakis az összes orvosi tudományok doktora lehet. Fogott birák, a régi magyar perjogban igy nevez­

ték a választott bírákat, kinek eldöntése alá terjesz­tették közös megegyezés alapján a felek pörös ügyei­ket. Már az Árpád-korban találkozunk velők. Szá­muk rendszerint 8 volt; a tekintélyesebb birtokos nemesek közül választattak. ítéletük végérvényes volt és az ország hatóságai végrehajtották.

Fogpótlás, 1. műfog. Fogság, a szabadság megszorítása, melyet a meg-

birságoltakra azon esetre alkalmaznak, ha a bírság rajtok be nem hajtható ; alkalmazzák azonban az úgynevezett magánjogi vétségeknél és mint közigazga­tási uton kiszabott főbüntetést is. Az első esetben rendesen 5 frt birság helyett egy napi fogságot alkal­maznak. Legfontosabb esetek : a birság terhe mellett szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent tanú ellen. Prts. 206. §. a szabály és törvényellenesen eljáró részvénytársasági és szövetkezeti igazgatósági és felügyelő biz.-i tagok ellen : ker. trv. 218 —222 §§ ; a zugirászattal foglalkozók ellen. 1874: XXXIV. t.-cz. 39. §. Rendszerint a községi, megyei v. járási fog­házban hajtják végre.

Fogtani, k ö z p o n t i m a g y a r , t á r s u l a t , alakult 1889-ben Budapesten. Elnöke: dr. Iszlay József, alelnöke : dr. Abonyi József.

Fogtechnikus, fogmüvész, 1. e. Fogtömés, 1. plombálás. Fogyasztás , a javaknak az emberi szükségletek

kielégítésére való alkalmazása. A f. viszonyítva a termeléshez lehet prodnetiv, mely vmely szükséglet kielégítésére történik, v. melynél az ujonan kelet­kezett termék értéke nagyobb az ellogyasztotténál, ellenkező esetben improdttetiv a f. A f. mérvét illető­leg, ennek végső határa egy egész nemzetre nézve a nemzeti munkának productivitásától és az általá­nos műveltségi foktól függ.

Fogyasztási czikkek, azon termékek, melyek köz­vetlenül elhasználásra szolgálnak, élvezhetők.

Fogyasztási egylet, többnyire szövetkezési alapon nyugvó egyesület, mely a f o g y a s z t á s i cz ikke -ke t (élelmi szerek, fütő- és világító anyagok stb.) nagyban és igy olcsóbb áron szerzi, hogy aztán tagjai közt kicsinyben v. a beszerzési v. a folyó áron adja el ; ez utóbbi esetben az elért nyereséget időn­kint a szövetkezeti tagok közt fogyasztásuk arányá­ban osztják fel. Nálunk a 70-es években kezdtek meghonosodni és azóta meglehetősen elszaporodtak. Fogyaték, calo, (1. e.) azon veszteség, melyet egyes

áruk szállításuk alatt súlyukban vagy térfogatukban szenvednek.

Fogzás, a fogazat kifejlődése. Az embernél a f. rendszerint az első életév 7—9. hónapjában kezdődik a 2 alsó középső metszőfog, pár héttel utóbb a szélső metszőfogak kibúvásával. A 12 — 16. hó között tör

elő az alsó első zápfog, a 15 — 20. hó között a szem­fogak, a 20—30. hó között a második zápfog. Az alsó fogak megjelenését a felsők 2—4 héttel szokták követni. A 3. év végén a gyermek tej fogazata teljes és akkor 20 fogból áll. Á f. kezdete egészséges gyermeknél is elhuzódhatik a 10—11. hónapig, de a rendesnél jóval előbb is beállhat. III. Richárd, Mazarin, IV. Lajos, Mirabeau állítólag már fogakkal jöttek a világra. A tejfogak a 7-ik évben kezdenek kihullani és helyükbe az állandó fogak lépnek. A marhánál azon időszak, melyben a fiatal állat fogai (tejfogak) a foginyekből előtörnek, illetőleg az állandó fogak által felváltatnak. Ezen időszak lónál, szarvas­marhánál, juhnál az 5, sertésnél a 2 éves korban fejeződik be.

Főhadsegéd, a tábornoki karnak ő felsége mellé személyes szolgálattételre rendelt tagja; jelenleg kettő van: gróf Paar E. lovassági tábornok és Bolfraas Artúr (1. e.) altábornagy; ez utóbbi egyszersmind ő felsége katonai irodájának főnöke.

Fohászkodás, Berzsenyi ódája. Főherczeg, archidux, a Habsburg és Habsburg-

Lothringen császári és magyar királyi uralkodóház minden fitagjának (az uralkodó kivételével) hivatalos czime ; f.-nő, az uralkodóház nőtagjainak s a főher-czegek nejének czime ; a főherczegi czimzés állítólag még a XII. századból származik.

Föhn, meleg, száraz szél az Alpesek főlánczolatá-nak vidékén, é. és é.-ny. felé gyengül. Az Alpesek völgyeiben akkép keletkezik, hogy a Biskayai öböl és é. Skóczia közt támadó barometrikus minimum a Francziaorsz. és Közép-Európa feletti levegőt vihar­örvénybe sodorja, mely szivó hatását érezteti az alantas völgyekkel, honnan é.-é.-ny. felé áramlik a levegő, mi által a magasságban levő légrétegek meg­sűrűsödve és felmelegedve alázuhannak. Magasság­ban kezdődik, rohamosan hatol le a völgybe, hol iszo­nyú erővel dühöng. Nem a sirocco folytatása, mint hitték, hanem a hegység é. oldalán keletkezik.

Föhr, az é. friz szigetekhez tartozó (német) sziget, az Északi tengerben. Tengeri fürdő. Fővárosa Wyk.

Főispán, comes caslri, provinciáé v. snpremus, a vármegyei szervezet felállítása óta a megye első tiszt­viselője, polgári és katonai ügyeinek élén állott, haj­dan kiterjedt büntető joghatósággal. Hatáskörét rész­letesen először szabályozta az 1768-ban kiadott f.-i u t a s í t á s . Viselték a f.-i méltóságot egyházi és világi személyek, és bár törvényeink tiltották a vármegyék örökös adományozását, mégis egyes főúri családot és hivatalokat megillette az örökös, illetve élethosz-sziglani főispánság. A legtöbb püspök egyszersmind örökös f. volt ; a nádor volt Pest-Pilis és Solt megyék örökös f.-ja. Jelenleg az örökös f.-ság puszta czim. Legújabban szabályozta a f. hatáskörét az 1886: XXI. t.-cz.Kinevezi a király a b. ü. min. előterjeszté­sére, ugyanő menti fel állásától. A f. a vármegyék és törvényhatósági joggal biró városok élén áll, és itt a kormányt képviseli; ennek következtében a bíró­ságok kivételével az összes állami közegeket ellen­őrzi, ellenőrzi továbbá az önkormányzatot és a tvha-tóság által közvetített állami közigazgatást, a tiszt­viselők ellen fegyelmi vizsgálatot rendelhet és őket (alispánt, polgármestert kivéve) mással helyettesíti, kijelöli a választás alá eső tisztviselőket, rendelete­ket bocsájthat ki az alispán v. polgármester utján a tvhatósági közegekhez, beosztja az alispán meghall­gatása után a szolgabirákat. Közvetlenül a minisz­ternek van alárendelve, de a tiszti esküt a közgyűlés

A FÖLD FÉLTEKÉI

előtt teszi le ; fizetése és rangfokozata min. tanácsos; számuk a 70-et meg nem haladhatja. Főispáni t i tkár, a b. ü. miniszter jogosítva van az

1886 : XXI. t.-cz. értelmében a főispánok mellé f. t.-i állásokat rendszeresiteni. Ezen állomások száma iránt s hogy melyik törvényhatóságban állítják fel, éven-kint az állami költségvetés utján történik intézkedés.

Foix (foá), az egykori f.-i grófság és jelenleg Ariége franczia departement fővárosa, az Ariége m., 6000 1. Szomszédságában a történetelőtti korszakból gazdag-maradványok. Főjegyző, főszámvevő, főszolgabíró. L. törvény­

hatósági tisztviselők. Fojtás, kézi lőfegyvernél a puskapor és sörét leszo­

rítására szolgál ; f.-ra t ö l t e n i , vaktöltéssel (golyó v. sörét nélkül) tölteni.

Fojtólég, a nitrogén régibb neve. Fok, 1) physikai műszerek, alkoholmérő stb. egyen­

letes beosztásának egysége ;a szögmérés eg3'sége = J/36o része a kör kerületének, 1 fok (°) = 60 perez ('), 1' = 60 másodpercz ("). A föld beosztásában egy s z é l e s s é g i fok (déllőn mérve) v. 1 h o s s z ú s á g i fok, az egyenlítőn mérve = 15 mtfd ; más helyen mérve a hosszúsági fok annál kisebb, minél távo­labb esik az egyenlítőtől ; — 2) melléknevek fokai, 1. fokozás.

Fóka, 1. fókafélék. Fókafélék, phocina, emlősök az uszonylábuak (pin-

nipedia) rendjéből; tengeri állatok; leginkább a sark­tengereket lakják. Orrlyukaik ruganyosan záródnak és nyílnak. Lábaik rövidek, járásra alkalmatlanok ; mind a négy végtagjukon 5 — 5, uszóhártya által egy­bekötött ujjuk van. Ha sütkéreznek, avagy aludni v. fiaikat szoptatni akarják, szárazra mennek. Az embe­rek bőrüket, szalonnájukat, húsukat, fogaikat, inaikat, csontjaikat használják s ezért nagyban vadászszák. Asatag maradványaik a középtertiár rétegekben fordul­nak elő. Magyarorsz.-ban a phocaHolicsiensis marad­ványa találtatott; hátsó jobb végtagja, mint egyetlen példány, a bpesti egyetem állattani intézetének, mú­zeumában van. Fajai: a bor jú fóka, phoca vitulina, hallal táplálkozik; g r ö n l a n d i f., a sarkvidékek nél­külözhetetlen állata: az eszkimók és grönlandiak hú­sából, zsírjából táplálkoznak ; az utóbbit azonkívül világításra,fűtésre és italul használják; inaiból varró­fonalat, beleiből ablakhártyát, inget, vitorlát, sátor­ponyvát, bőrét ruha készitésére, hajók, szánok, laká­sok bevonására, a csontokat házi eszközök készitésére használják. T a r a j o s fóka, cystophora eristata, az Atlanti tenger északi részén, ugat és vonít, mint a kutya ; c. proboscidea, a Csendes tenger déli részén ; a legnagyobb (7 — 8 m. h.) fóka; m e d v e f ó k a (1. e.), o r o s z Ián fóka (1. e.). Főkamarásmester , magy. kir., cubiculariorum re-

galiiim magister, a kisebb zászlósurak egyike, mél­tósága a vegyesházbeli királyok idejéből származik ; akkor a király belső udvarának emberei, a kamará­sok és udvarnokok élén állott s mint ilyen a testőr­kapitány szerepét vitte. Közjogi jelentőségét már a rendi alkotmányban elvesztette. Főkapitány, a bpesti fővárosi rendőrség vezetője,

a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezi ki; e nevet viselik a törvényhatósági joggal felruházott varosok rendőrfőnökei, kiket a főispán nevez ki.

Fokföld (Fokgyarmat, Capland, a Jóreménység foka), Afrika legdélibb részén fekvő brit terület, az Atlanti és Indiai oczeán és északon az Oranje folyó által határolva, területe Brit Kaffrariával, Pondo, Ba-

suto, Nyugot- és Kelet-Griquafölddel, vmint Natáliái és Transvaallal 706.595 km 2, 2,313.981 1. Földje a tengertől és partszegélytől meredeken 3 terraszban emelkedik, melyeket a nyugatról keletre húzódó hegy­ségek választanak el egymástól, a középtől a Karroo vagy Karru sivatag választja el; hegyei a Kompasz (1980 m.), Tábla hegys. (1082 m.), folyói az Oranje, a Halfolyó és több parti folyó. Legdélibb részén fek­szik a Tűfok, Afrika legdélibb pontja. Földmivelés, szőlő-termelés, állattenyésztés (főkép juh). Kiviteli czikkek: gyapjú, gabona, strucztoll, bőr, faggyú, elefántcsont, rézércz, arany, ezüst, szén, gyémánt (1889-ben 2962 karát), ezukor, kávé, hires bor, hal. Politikai és kereskedelmi szempontokból kiválóan fontos, az Indiai oczeán, Kulua, az angol tengeri uralom egyik főhelye. A lakosok hottentottok, busma­nok, kafferek, maláyok, hollandusok, indiaiak, néme­tek stb., a boerek 1836. vándoroltak ki. A F.-t 1806 óta birja Anglia; élén kormányzó, az alkotmányos testület 2 kamarából áll. Főv. Capetown (1. e.).

Fokmérés , a föld felületén vmely körívnek hossz- v. fokméretben való meghatározása, hogy ebből a föld nagyságát és alakját (belapultságát) megállapíthas­sák ; s pedig van : hosszúsági f., vmely délkörön és szélességi f. vmely szélességi körön. A mult század vége óta több országban végeztek f.-t és 1867 óta az e u r ó p a i f.-t (Palermótól Christianáig) teljesitik, melynek központi irodája Berlinben székel.

Főkönyv, a kereskedő által használt k., melynek kivált a kettős könyvvezetésnél van nagy fontossága; ebben nemcsak ügyfeleinek, hanem egyes üzletágainak is számlát nyit oly czélból,hogy az év végén az egyes czikkeknél elért üzleti eredményt részletesen meg­tudhassa. A f. után ivenkint 25 kr. bélyeg fizetendő.

Főkormányszék kir., gubernium, Erdélynek az unió előtt legfőbb igazgató hatósága Kolozsvárit, 1848-ig állt a főkormányzóból a megfelelő segéd­személyzettel. Öt osztályra oszlott : 1) az országos főbiztosság, főleg adó- és katonai közigazg. ügyek­ben, 2) számvevőség, 3) könyvvizsgáló oszt., elnöke az erdélyi püspök volt, 4) építészeti, 5) orvosi osz­tály vagy hivatal.

Fokos, a c s á k á n y (1. e.) változata, kifejlett és ta­gozott fokkal van ellátva s főleg a pánczél és sisak behorpasztásánál tett jó szolgálatot. Midőn a hadi fegyverek sorából már rég eltűnt, akkor is megmaradt mint a kisebb nemesség s a nép bot helyett hasz­nált kedvencz fegyvere, és e század 30-as és 40-es éveiben az ólmosbottal együtt a követválasztások­nál nagy szerepet játszott. (» ... hajdanában, a fokos­nak fénykorában.«)

Fokozás, a nyelvtanban a melléknevek azon módo­sítása, melylyel a hasonlítás fokait jelöljük; van alap-, közép- és felsőfok.

Foksani , város Romániában, a Milkov m. 20.000 lak. Vidéke bortermő.

Fok-Szabadi, község Veszprém m. 1507 lak. Foktő, község Pest m. 3535 lak. Itt szakad ki a

Duna egyik ága, a Sárviz és húzódik Kalocsáig. Fokváros , 1. Capetown. Föld, a világtest, melyen élünk ; alakja sphaeroid,

vagyis olyan gömb, mely két sarkán belapult és az egyenlitő felé duzzadt s a képzelt tengelyek sark-vég­pontjain átmenő körök ellipsis-alakuak. A két sark­nak lelapultsága 300-ad része a f. sugarának vagyis 21 kim. (pontosabban Bessel V2992628 és Clark sze­rint VZOB). De a föld görbülete nem mindenütt egy­forma ugyanazon távolságú pontokon a sarkoktól.

Nemcsak a szárazföld egyenetlen, hanem a tenger színe is változó a földtömeg vonzás-ereje szerint. E hullámos felületű alakot g e o i d n a k nevezik. A föld közepes sugara 6,370.000 m. (6370 km.), mint ellipsoidnak nagy tengelye (egyenlítői t.), 6,377.365 m., kis (sarki fél-) tengelye 6,355.298 m. Az egyen­lítő átmérője 12,754.794.31 méter, a sarki átmérő 11,712.157.93 m. Az egyenlítő körülete 40,070.368.11 méter, a délkör (a két sarkon átmenő kör) körülete 40,003.123.04 méter. Ezen kör V4-ed részének 10 mil­liomod része a mérték egysége, a méter. Térfogata 1 trillió 83 billió köbkm.-re tehető ; a gömb felszíne 509,950.638 km 2. A szárazföld területe 135,824.000 km 2 (26'6°/o) és a vízzel borított terület 374,126.000 km 2 (73'4°/o). Felülete tehát határozottan oczeáni. Krümmel szerint a szárazf. területe 142 millió km 2

(28%), a tengeré 368 millió km 8 (72°/0). A szárazi fél­gömbön 134V2 millió km 2 a tenger és I2OV2 millió km 2 a szárazföldre esik, az arány 47°/ 0 : 53%-hoz. A tengeri félgömbön a vizek 233Va mii. km2-rel szemben a száraz csak 21 J/a mii. km 3, azaz 8 V 2 : 911/a°/o-hoz. M i n t b o l y g ó , csillagéletet is él, a napnak 3-ik boly­gója. Mozog két sarkán átmenő képzelt tengely körül, ny.-ról k.-re. A mozgás sebessége a sarkok felé enyé­szik, és ott semmi, az egyenlítőn a legnagyobb (464 m. másodperczenkint). E forgása adja a nap és éj változását. Körforgási ideje 24 óra. E mozgása befo­lyásolja a folyók, tengerek és szelek járását. Moz­gását egy ellipsisnek kerületén keringve végzi, mely­nek egyik gyúpontjában a nap székel. A f. távolsága a naptól különböző : napközei (perihelium) távol­sága 145,700.000 km, k ö z é p t á v . 148,250.000 km, és naptávol (aphelium) 151,800.000 km. A nap vonzó ereje a távolság arányában csökken, ennek követ­keztében a föld keringési sebessége a távolság szerint változik. A 366 nap 6 óra alatt megfutott kerülék hossza 930 millió km., középsebessége másodperczen­ként 28.450 m., július 1-én 28.900 m., január 1-én 30.000 m. A nap ez évi keringése okozza az é v s z a ­k o k változását. A föld mozgása közben ferdén, azaz tengelye a pálya síkjához 23V2 0 szöggel áll, ennek következtében a földnek a napsugaraktól érintett megvilágított területe, valamint az érintés szöge vál­tozik (napéjjegyek, napfordulás). Meghosszabbított tengelye állandóan egy pont (most a kisgönczöl «-ja, a sarki csillag),felé látszik irányozva de ez a képzelt tengely nem mozdulatlan, hanem 47° tölcséres kúpot ir le. Az égsark lévén azon pont, mely felé a földtengely irányul, a sark feletti csillagképek folyton változnak. E mozgás időtartalma 25.765 év. Változik a föld hajlása a nappálya síkjához is, de ingása 1° 21'-t nem halad meg, neve : a nappálya ferdeségé­nek változása. A sark általános mozgásához még egy külön mozgást végez, leírva egy 18' hosszú és 14' széles kerüléket 18 év alatt (hold befolyása) ; neve nulatio. A föld nap körüli pályájának alakja is változik, 24.000 év múlva éri el minimumát és ekkor a f. pályája kör leszen. A bolygók általános befolyása megkerülteti a napközellel az egész elliptikus pálya hosszát, azaz a márcz. nap-éjegyenlőség pillanata 16 perczczel előzi meg azt időt, melyben az előbbeni év nap-éjegyenlősége történt. A földgömb helyzete a naphoz 21.000 év leteltével csak ugyanaz. A bolygók és a hold helyzetük szerint késleltetik v. gyorsítják a föld sebességét. (Pályaháborgatás.) A napnak a bolygók egyoldalú vonzása következtében való eltá­volodása a mértani góczból, azaz a nehézkedési köz­pont össze nem esése az alakival, hat zavarólag

a földnek a nap körüli keringési útjára. A f. az egész naprendszerrel ragadtatva halad bizonyos irány­ban, jelenleg ezen mozgás a Hercules csillagkép felé történik, egy másodpercz alatt 71 km. sebességgel. Az évi előnyomulás ez irányban 2225 millió km. A föld ez esése csavarvonalu.

Földabrosz, térkép (1. e.). Földadó, a gazdaságilag felhasznált földterületek

után fizetett állami adó ; a legáltalánosabban elter­jedt adók egyike s még a legfejlettebb ipari államok­ban is tekintélyes részét szolgáltatja az állam bevé­telének. Magyarországban az 1868: XXVI., 1870 : L., 1875 : VII. és 1883 : XLVI. t.-cz.-ek szabályozzák; ezek szerint a földadó tárgya minden gazdaságilag kihasználható telek, mely után a f.-t a tényleges bir­tokos fizeti, még pedig a rendes gazdálkodás melletti középtermésnek értékéből a gazdálkodási rendes költségek levonása után fenmaradó tiszta jövedelem arányában; Magyarországban a tiszta jövedelem után fizetnek 20 .70°/ 0 , illetve 1884-től kezdve 17.1%-ot állami adó és 9°/0-ot földtehermentesitési járulék czi-mén, az erdélyi részekben állami törzsadó fejében 10°/0-ot,az 1868 előtti pótlékok helyett 3°/0-ot és a f. t. járulék czimén 9°/0-ot. F. czimén (törzsadó és f. teher­mentes pótlék) évenkint mintegy 35 millió frtot tesz az állam jövedelme. A f.-t a pénzügyigazgatóság veti ki (1889 : XXVIII. t.-cz.), ármentesitett árterek után visszatérítendő (1889 : XXIX. t.-cz.),

Föld árja, kavics v. homokréteg altalajban mozgó víz, mely rendesen föld alatt vmely folyóba lefoly; tévesen így nevezik a talajvíz magas állását is.

Földcsuszamlás, 1. csuszamlás. Földeák, község Csanád m. 4410 lak. Kath. tem­

ploma régi gót stílben épült. Földégés, ingoványos tőzeglápok, ha (csatornázás

által) kiszáradnak, könnyen meggyulladnak és óriás területen égnek. Ilyen földégések a német alföld fenyé-reinek, Szibériának stb. nagykiterjedésű tőzegtelepein gyakoriak. Füstjök a szél irányában több száz kmre észrevehetőleg eljut. Kőszéntelepek is meggyulladnak és elolthatlanul égnek sok századokig.

Földepe, erythraea, növény a tarnicsfélék (gentia-neae) rendjéből. Az e. centaurium, százforintos föld­epe virága csomós, piros, ritkán fehér ; keserű izü, gyomorerősítő, lázellenes hatású. E. linariacfolia, g y u j t o v á n - l e v e l ü f., szálas, hosszú levelekkel, szikes, mocsaras helyeken terem. E. pulchella, csi­n o s f., virága hónalji, levele tojásdad, ötszinü.

Földes Béla, bpesti egyetemi tanár és iró, szül. 1848. szept. 25. Lúgoson (Krassó m.). Tanulmányait Bpesten, Bécsben és Lipcsében végezte. Előbb nagy­váradi jogakad., 1882 óta a bpesti egyet, m., 1889 óta nyilv. rendes tanára; számos nagyobb nemzetgazda­sági tanulmányt irt magyar és külföldi szaklapokba, továbbá több nagy magyar szakmunkát, melyekből a nemzetgazd. és pénzügytan kézikönyve két kia­dást ért. Legújabb müve: Az angol egyetemek és a munkásügy (Bpest 1892.).

Földes, község Hajdú m. 4801 lak. Földes ásványvizek, 1. ásványvizek. Földes ur, úrbéri birtok tulajdonosa, 1848 előtt

igen fontos szerepet játszott, mely a f.-i jogokban és f.-i hatóságban nyert kifejezést. Mindezt megszün­tette az 1848-as törvényhozás.

Föld felett és viz alatt, regénykék. J ó k a i (1872). Földfesték, a természetben kész állapotban előfor­

duló ásványfesték. Földfuró, 1. furó.

Földgyanta, 1. aszfalt, borostyánkő. Földhitel, a dologi hitel egy neme, melynél a köl­

csönvevő a hitelbe vett tőke biztositékául földbirto­kát köti le ; a föld jövedelmének járadék-természetén alapul és nagyszámú tőketulajdonost tételez fel. A f. igen lassan fejlődött, habár az ujabban hozott f. törvények nagyban elősegítik lendületét. Földhitelintézet, a hitelre szoruló földbirtokosnak

a szükséges földhitelt nyújtó intézmény, mely több­féle lehet; üzleti terjedelmét és irányzatát tekintve m e z ő g a z d a s á g i bank , ha közvetlenül a nagyobb földbirtokokra való hitel nyújtásával, f ö l d m i v e l é s i bank , ha kisebb hitelek adásával foglalkozik ; jelle­gét tekintve f. e g y e s ü l e t , melynek alapitói maguk a szövetkezett földbirtokosok, v. pedig f. b a n k , me­lyet tőketulajdonosok alapítanak nyerészkedési czél-ból, ez utóbbi lehet tu 1 aj d ö n k é p e n i f. b., mely kizárólag a mezőgazdasági hitellel foglalkozik és j e l z á l o g b . , mely mindennemű ingatlanra (épületek, házak stb. is) ad kölcsönt. Hazánkban földhitel nyújtásával foglalkoznak takarékpénztáraink, föld­hitelintézetek, az osztr. magy. bank és egyéb bank­intézetek és szövetkezetek ; 1890-ben a jelzálogköl­csönök összege 433 millió írtra rúgott, melyből meg­felelően 39, 31.4, 18.9, 8.4 és 2 % esett az elősorolt vállalatokra; legnagyobb ilynemű intézetünk a magy. földhitelintézet (1. e.).

Földhitelintézet, magyar, 1863-ban alakult hazánk legkiválóbb földbirtokosainak egyesülése utján, kik 5000—50,000 frtnyi különböző összegekben együtt véve 1.677,000 frt erejéig biztosítékot tettek le. Az intézetnek nincsenek részvényei, az alapítók osztalé­kot nem kapnak, hanerr az év tiszta nyereségét a tartalékalaphoz csatolják. Alapításától 1890. végéig 12,047 félnek nyújtott kölcsönt 178 millió frt érték­ben. Jogosítva van pénztári utalványok és jelzálog­levelek kibocsátására, ez utóbbiak osztr. ért. 5°/o, 4]/« és 4%-osak és aranyra szóló 5%-osak ; 1890. év végén összesen 108 millió forint értékű zálog­levele volt forgalomban. Az 1889 : XXX. t.-cz. alap­ján vízszabályozási és talajjavitási kölcsönöket is nyújtván, szükséges volt e czélból alapszabályait 1889. okt. 28-án megváltoztatnia. 1868. 21 2 millió frtnyi jelzálogkölcsönt nyújtott és az elért tiszta nyereség 37,000 frt volt; 1890. 94 millió frtra rúgott a földhitel állaga és a tiszta nyereség 267 ezer frt. Földi, ugyanazon vidékről valók igy czimezik egy­

mást. A szlávnak czime köznyelven: atyafi, a né­meté: sógor, a czigányé: koma.

Földiekkel já t szó Égi tünemény, Istenségnek lát­szó Csalfa vak remény ! C s o k o n a i »A reményhez« cz. hires költeményének kezdete.

Földi ember, kevéssel beéri, Vágyait ha kevesebbre méri. A r a n y : Vágy.

Földjáradék, a földbirtok rendes átlagos tiszta hozadékának azon része, mely a munkabérek és a tőke-kamatok levonása után fenmarad : tehát nem a tiszta hozadék, hanem csupán jövedelemtöbblet, mely kiválóan termékeny v. kedvezően fekvő birtok tulajdonosának jut. Nag3'ságára befolyással vannak a birtok természetes minősége, fekvési viszonyai (tekintettel főleg a piaezra), a tőkekamat és munka­bér, a fogyasztási szükséglet, a termékek ára, a jó­szágon fekvő reálterhek, a földadó (1. e.) rendszere, a vám- és kereskedelmi politika stb. A f. nagysága a nemzeti összgazdaság productiv fejlettségi állapotá­nak eredménye, és befolyással van a földbirtok for­galmi értékére.

Földközi v. K ö z é p t e n g e r , mélyen ékelődik három földrész közé ; Afrika, Ázsia és Európa continensek övezik. Az Atlanti oczeán tartozéka, melylyel a gibraltári szoroson át van összeköttetésben. Területe 2,900.000 km 2. Az Adriai és Fekete tengerekben má­sodrendű földközi tengere van; az Aegei és Tyrrheni tenger partszéli tengerei. Négy medenczére oszlik, melyek a F. tenger szigeteiben töredékül fenmaradott szárazulat helyén sülyedés által képződtek. Egymás­tól e mély medenczéket tengeralatti hátak választják el s ezek lejtői, vmint a partvidékek a besüppedés törés-párkányainak vehetők (Olasz-, Spanyolország, Sziczilia, Algiria stb. partjai). A négy medencze a következő : a hesperi, Szardínia és Spanyolország közt, a tyrrheni, Szardínia és Olaszország közt, a levantei, Sziczilia és Egyptom között és végre a pon-tusi (a Fekete tenger). É medenczéket 180 — 500 m.-nyire fekvő küszöbök választják el egymástól. A par­tok meredeken hajlanak a tenger alá, s már csekély távolságra nagy mélységek vannak (Algírtól 55 km.-nyire 2750 m., Toulontól 22 kmnyire 2000 m. mély). Közepes mélysége 1340 m., de a három első medencze közepén 2 — 3000 m. mélységek óriás területet foglal­nak el. Legcsekélyebb az Aegei tenger. Legnagyobb mélységei Kréta és Sziczilia között 3970, Kréta és Egyptom között 3450, de legújabban 4404 m. mély­séget is mértek. E medenczék hőmérséki változásai, küszöbük magasságában megszűnő áramlatok foly­tán, csekélyek. Nyáron a fölszin hőmérséke 23° s 500 m.-től a fenékig állandóan 13°, a mi a környező szá­razföld közép hőmérsékletének felel meg. A Földközi tengerben önálló dagály-hullám keletkezik, de erő­sebben csak ott érezhető, hol széles parti padok van­nak. Legnagyobb a Syrtis öblökben, hol az árapály közti magasság-különbségek 2'60, sőt 3 métert is kitesznek. Malagánál igen csekély, de Olaszország partjain érezhető. Velenczében 60—90 cm., a Joni tengerben csak 15 cm. A k. medenczében is gyenge az árapály. Híresek az Euripus és messinai szoros örvénylő áramlásai, melyeket a kétfelől beáramló árapály hulláma okoz. A Földk. tenger sótartalma nagyobb, mint a nyilt tengeré; közepesen 37%, de a levantei medenczében eléri a 39'3%-ot is. Az elpárol­gás igen nagy (é. részén 1'754 m. 676. mm.csapadékkal szemben) s ha nem egyensúlyozná a folyók által belé öntött viz, lassan sós tavakká apadna, ha a Gibral­tár-szoroson át kettős áramon az Atlanti oczeán ke-vésbbé sós vize be nem áramlana s az övé nem távoz­nék el. Hasonló viz-kicserélődés van a Bosporuson a Fekete tenger édes vizével.

Földmágnesség. A szabadon mozogható mágnes-pálcza, magára hagyatva, mindig dél-északi irány­ban helyezkedik el, mely elhelyezkedés csakis egy erősebb mágnes hatása folytán állhat be, ezen tény­ből, továbbá abból, hogy a mágneses meridián sík­jába állított vaspáleza mágneses lesz s végre a mágneses lehajlásból azt kell következtetnünk, hogy földünk óriás mágnes. A föld mágnességére vonatkozó megfigyelések arról tanúskodnak, hogy a föld-mág-nességnek sem iránya, sem intenzitása nem egyenlő a föld különböző helyein; sőt idővel ugyanegy helyen is változik. E változások részint szabályosak, ré­szint szabálytalanok. A szabályos változás bizo­nyos időszakokra vonatkozik s lehet százados, évi s napi. Szabálytalan változásokat különböző helyi v. múlékony okok idéznek elő, pl. erős égi háború, északi fény, földrengés, közeli vastö­megek stb.

Földmérés, a föld felületének felmérése és ábrázo­lása ; vonalak és szögek összetett méréséből és ezek­nek felrajzolásából áll ; f. t an , a gyakorlati v. mű­szaki mértannak azon része, mely a f. elveit, a föld­mérő eszközök és műszerek ismertetését és a mérés eredményeinek ábrázolását tárgyalja ; van : a l s ó f. t. (topographia), kisebb földterület mérésével és a rajta lévő tárgyak egymáshoz való helyzetével fog­lalkozik; fe lső f. t. (geodesia), mely méréseit a föld alakjára vonatkozólag teljesiti. L. bányamérés.

Földmérő, földterületeknek tagosítás, arányosítás, stb. czéljából való felmérésére képesített egyén ; a József-műegyetemen felállított, két évfolyamú szak­osztály elvégzése után az illető f.-i oklevelet nyerhet. A Királyhágón tuli tagosításokhoz való képesítés végett még külön vizsga teendő.

Földmivelési minisztérium, m. kir., 6 főosztályra és 16 ügyosztályra oszlik, ezek: 1. erdészet (ide tartoznak a kincstári és k. kezelésbe vett erdők, erdő­rendezés és e. felügyelőség) ; 2. lótenyésztés (ménes­birtokok, lótenyésztés, méntelepek) ; 3. mezőrendőr­ség (m. rendőrség és statisztika, állategészségügy); 4. mezőgazdaság (m. g. szakoktatás, földmüvelés, állattenyésztés); 5. vizi ügyek (dunai, tiszai, v. ü., vizjog); 6. borászat és kincstári birtokok (borászat, philloxera, kincstári bírt.). A f. m. m.nak alá vannak rendelve a kultur- és fobyammérnöki hivatalok, az állami gazdasági intézetek (orsz. közp. mintapincze, méhészet, állami vegykisérleti és vetőmagvizsgáló állomás, vinczellérképezde, az állami lótenyész-inté-zetek katonai felügyelősége, orsz. halászati felügye­lőség), az állatorvosi tanintézet, a sertés-veszteglő intézetek, a földtani intézet, a bányakapitányságok és erdőfelügyelőségek. A f. m. felállítása az 1848 : III. t.-cz. alapján történt, még pedig f., ipar és keresk, m. név alatt, de az 1889 : XVIII. t.-cz. értelmében az ipari és keresk. ügyek elválasztattak tőle és ekkor lett önálló földművelési min.

Földmunka, összefoglalása azon munkáknak, me­lyek földanyag kiásására és feltöltésére irányulnak ; tág értelemben ugy a földkéreg lazább, mint a szikla­anyaggal való munka.

Földmüvelés, az őstermelés legfontosabb ága ; felöleli a talaj megmunkálását, a gazdasági növények termelését és learatását s a gazdálkodással kapcso­latos állattenyésztést, sőt legszélesebb értelemben az egész mezőgazdaságot. A f. ősrégi foglalkozás, s rajta nyugszik az emberi polgárosodás, mely tulaj­donképen akkor is ott kezdődött, mikor és hol a no­mád életet folytató vadász és pásztorkodó népek állandóan megtelepedtek s a föld megművelésére adták magokat. L. még mezőgazdaság.

Földmüveléstan, az a tudomány, mely a földmü­velésre vonatkozó összes ismereteket rendesen elő­adja. L. agronómia és mezőgazdaság. Mudronv Pál (Bpest 1890.).

Földműves iskola, magy. kir., czélja a gazdasági munkák vezetésére alkalmas egyéneket kiképezni és parasztgazdákat birtokuk okszerűbb kezelésére ok­tatni ; jelenleg 7 van : Adán, Zsitva-Ujfalun, Szent-Imrén, Debreczenben, Rima-Szombatban, Csáková-ron és Nagy-Szt.-Miklóson. Van Beszterczén, Föld­várt, Megyésen és N.-Szebenben államilag segélye­zett ilyen magán-iskola is.

Földolaj, 1. petróleum. Földönfutó, helyről-helyre bujdosó, hazátlan. Földöv, a földgömb beosztása az egyenlítőtől kiin­

dulva éghajlat (1. e.) szerint.

Földpát, silíkát ásványcsoport, mely sokféle kőzet­ben mint lényeges alkatrész fordul elő; vegyalkat sze­rint 3 alapfaj van: 1) kál iumf. , ide tartozik: adular, amazonit, parthit és loxoklas; 2) nátr ium!' . , albit, oligoklas : 3) calciumf. , andesin, labradorit, bytow-nit, anorthit. Kristályrendszer szerint van: \. mon­oklin v. orthoklas, a káliumf.-ok; 2. triklin v.plagio-klas, a nátrium és calcium f.-ok. A f. utolsó elmálási terméke agyag, a tiszta f. kaolin lesz ; porczellán, zománcz stb. előállításához használják.

Földrajz, az a tudomány, mely a föld felületével mint az emberek lakhelyével, az általuk és a termé­szeti erők által rajta létre hozott változásokkal foglal­kozik ; három főrészre oszlik: 1) m e n n y i s é g t a n i v. c s i l l a g á s z a t i f., a földdel mint égi testtel, a nap­rendszer bolygójával foglalkozik; 2) t e rmésze t ­t a n i f., a föld felületével, mint a természeti erők szin­terével, illetőleg az általuk létrehozott alakulatokkal foglalkozik. Részei : g e i s t i k a (szárazulatrajz), oro-g r a p h i a (hegyrajz), h y d r o g r a p h i a (vízrajz) és o c e a n o g r a p h i a (tengerrajz); a földgömböt burkoló légkör tüneményeit a m e t e o r o l ó g i a kutatja; a ter-m é n y f. a növény- és állatfajok, ásványok földrajzi elterjedését tisztázza; az a n t h r o p o g e o g r a p h i a pedig az ember viszonyát a földhöz tárgyalja; 3) po­l i t i k a i f., mely a földdel mint a népek lakhelyével és életműködésük szinterével foglalkozik. Megkülön­böztetünk még statisztikai, kereskedelmi f.-t. Törté­neti földrajz a különböző korok geographiai viszo­nyait tárgyalja.

Földrajzi társaság, magyar, alakult Bpesten, 1872. Czélja a földrajzi ismeretek terjesztésével a földrajzi tudomány iránt érdeklődést gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és ismerteté­sét előmozdítani. A társaság működése kiterjed a föld­rajzi tudomány összes ágaira. Eszközei nyilvános ülések, melyeken értekezések olvastatnak fel, föld­rajzi utazások és kutatások előmozdítása és pártolása, könyv- és földkép-gyűjteménye. Közlönye »Földrajzi közlemények« havi folyóirat. Vannak tiszteletbeli, alapító és rendes tagjai. Elnöke: Lóczy Lajos; főtit­kár: Berecz Antal. Van külön » Balaton bizottság«-a (1. Balaton).

Földrengés, a föld mindazon rázkódtatásai, melye­ket a legcsekélyebb rezgéstől a leghevesebb rengésig a felszín alatt lévő erők látszanak létrehozni. A föld felülete szüntelen reng és mozog valahol. A kisebb rezgéseket nem veszszük észre s ezeket csak érzékeny eszközökkel (seismograph) constatálhatni. A moz­gás lüktető v. hullámzó. A földrengés egy földalatti központból v. tűzhelyből (epicentrum) látszik ki­indulni, s e körül hullámszerű mozgást végez. A löké­sek az epicentrum felett függélyesek, távolabb más és más szög alatt érik a felszint. A földrengés állhat egy lökésből, tart néhány másodperczig, a hullámos tartama hosszabb; s vannak hónapok sőt évekig eltartó cyklusok is. Gyorsasága különböző, másod-perczenkint 350 — 500 m., de eléri a 800 m. is, A föld­rengést kisérő tünemények a moraj, mely a rázkodás-sal egyidejű; erősebb hatás az épületek omlása, a talaj meghasadása, melyből forró iszap, gázok tolul­nak ki, hőforrások keletkezése, s gyakran nagy terü­letek alásülyedése v. felemelkedése. Néha a levegőben elektromos villogás látszik, s a mágnestű inog. A földrengést előidézhetik: vulkáni kitörések, a midőn a centrum a vulkán ; kiterjedése csekély; földalatti üregek beomlása, földünk kérgén a mag összehúzó­dásából származó ránczképződés, azaz mint a foly-

ton tartó hegytorlódás nyilvánulása. Vannak, kik a told magját képező' cseppfolyós anyag árapályszerü mozgásából magyarázzák. Földrengések Magyarországon. Hazánkban a föld-

rengési vonalak helyei és irányai a hegylánczokkal állanak összefüggésben. A Kárpátok gyürü alakban veszik körül a központi mélyedést, mely felé belső homorú oldalukkal fordulnak. E belső iv mentén húzódó hasadásból tolultak fel az eruptív kőzetek és fakadnak hőforrásai. A Kárpátokat vmint a közép­hegységeket is egy felfelé ható nyomás tolta fel. A füldrengési vonalak e belső szegélyhez illeszkednek. 1) Zágráb-Kanizsa-Budapest-Tokaji rázkódási vonal a magyar középhegység belső szegélyét kiséri. 2) Mármaros-Sziget-Huszti d.-k. irányú Kárpátok belső szegélyén. 3) Szatmár.-N.-Károlyi é.-k. irány­ban vonul. 4) Temesvár-Moldvai a bánsági hegy­ség alját kiséri. 5) Belgrád-Eszéki a régi sziget hegységek a Bosznia gyűrt hegységei között vonul. Ezen vonalok a lesülyedő alföld szegélyén e hegy­ségekkel párhuzamosan helyezkednek el. Harántosak a hegyek irányára Komárom, Pozsony, Kassa, Sze-pesmegye és a Vágvölgye lökésvonalai. Földrész, világrész (1. e.). Földszurok, 1. asphalt. Földtan, g e o l ó g i a , azon tudomány, mely a föld

jelenlegi alkatával és fokozatos fejlődésével foglal­kozik; első rendszeres müvelője Werner freibergi tanár (1780—1817.) volt, s az ő elmélete szerint az egész szilárd föld vizből rakódott le. Hutton és Voigt ezzel szemben a föld egy részének vulkanikus illetve plutonikus eredetét vitatta. Lyell magyarázta meg először némely kőzetnek alkatváltozás által való keletkezését. A kövülettan fejlődésével Lamarck (1802), Cuvier (1804.) stb. felállították a képlettant, s Lyell (1830.) végleg megdöntötte azon felfogást, hogy a föld fejlődése egyes nagy katasztrófák eredménye, s kimutatta, hogy fejlődését a mostan is működő erők­nek köszöni. A f. hazánkban is nagy fejlődésnek indult, s számos érdemes munkása van. Kiváló müve­lője Szabó József (1. e.) egyetemi tanár; van állami (m. kir.) fö ld t an i i n t é z e t , melynek igazgatója Böckh János oszt. tanácsos..

Földtani korszakok, 1. geológiai korszakok. Földtani társulat , m. kir.,Bpesten a geológiai szak­

ismeretek fejlesztésén fáradozik. Elnöke Szabó Józs., titkára dr. S t a u b Móricz; van külön földrengési bizottsága, erdélyrészi előadója s havi szak-folyó­irata, a Földtani Közlöny. Földtávolság, 1. apogaeum. Földtehermentesités, az úrbéri telkeken az úrbéri

viszonynál fogva fekvő terhek megszüntetése. E meg­szüntetés hazánkban pénzbeli megváltás utján tör­tént; az úrbéri kapcsolat megszüntetése folytán az u. birtok szabad parasztbirtokká változván át, a föl­desurakat az állam pénzbelileg kárpótolta. Habár hazánkban egyes úrbéres telkek már régebben meg­váltattak, a kötelező f.-t csak az 1848 : IX. t. cz. mondta ki. Ezen t. cz. alapján szabályoztatott a f. az 1853. márcz. 2-iki nyilt parancs által rendeleti uton, mely szerint az egyes földbirtokosok megvál­tásul f. kötvényeket kaptak.

Földtehermentesitési kötvények, a magyar kor­mány által a XXXII. törvényez. alapján 1889-ben 199,509.000 frt névértékben kibocsátott 4°/o-os állam­papírok 100, 500, 1000, 5.000 és 10.000 o. é. frtról előmutatóra szóló 70 év alatt sorsolás utján tör­lesztendő czimletekben; a szelvények május és nov.

1-én válnak esedékessé és 6 év alatt évülnek el. A kötvények és szelvények minden adó és bélyeg-illeték alól mentesek. A törlesztések és kamatszükségletek biztosítására az egyenes adókkal együtt behajtott földtehermentesitési pótlék, esetleg az állam általános bevételei szolgálnak.

Földvár, község Brassó m., 2212 lak. A község és a vár a Homoród és Rákos patakok között nyúló hegyhát végfokán fekszik. Nevezetessége az evangé­likus gót stilü templom és a német lovagrend által alapított vár romjai.

Földváry, 1) E l e m é r , országgyűlési képviselő, szül. 1862. május 25. Budapesten. Jogot végezve, 1886. Győrmegye tiszteletbeli főszolgabírója, 1887. óta képviselő. — 2) G á b o r (bernáthfalvi), a bpesti nemzeti színház megalkotásának egyik legelső har-ezosa, szül. 1792. Domonyban, Pest m.; előbb a had­seregben vitézkedett, később Pestm. jeles alispánja. A nemzeti színház létrejötte körül kiváló és sikeres tevékenységet fejtett ki; az ő alkotása a bpesti vakok intézete; az első hazai takarékpénztár létesítésében Fáj- András (1. e.) buzgó munkatársa, 1846. Cson­grád megye főispánja, 1847. Pestmegye administra-tora, 1848. tassi jószágára vonult, hol f 1854. Fia Gábor , szül. 1821.; 1867—70. Pestmegye alispánja s azután képviselő f 1888.; egyik leánya, E r z s é b e t F. Mihály alispán neje. L. Badics Ferencz: Fáy András élete és Vas Gereben: Egy alispán. — 3) Ist­ván , vezérőrnagy; szül. 1838. A magyar királyi testőrség hadnagya. — 4) I s t v á n , költő és Eszter­gom városa főügyésze, szül. 1855. jun. 21. Eszter­gomban; jogtudor és ügyvéd; 1875. óta számos költeményt irt, melyek egy része kötetbe foglalva is megjelent. — 5) Mihá ly , Pestmegye alispánja, szül. 1824. Tasson, Pestm., jogi tanulmányait befejezve, letette az ügyvédi vizsgát; 1847. Pestmegye szolga-birája; részt vett a szabadságharezban; az alkot­mány visszaállítása után ismét főszolgabíró, 1872. képviselő; 1878. óta Pestmegye alispánja; a vas­koronarend harmadosztályú keresztese, a Pestmegyei ev. esperesség felügyelője s az egyetemes gyáminté­zet elnöke; — 6) M i h á l y ifj., az előbbinek fia, szül. 1861. Tasson; tanulmányait befejezve megyei al­jegyző; 1889. óta a solti középjárás főszolgabi-rája. — 7) Mik lós , országgy. képviselő, szül. 1858. Tasson, Pestm. Mihály fia; 1880. Pestmegyét szol­gálta. 1884. óta képviseli a ráczkevei kerületet.

Fölep, vminek felső része, felülete. _Fölfelé megy borban a gyöngy, Jól teszi, Tőle senki e jogát el nem veszi. Törjön is mind ég felé az Ami gyöngy, Hadd maradjon gyáva földön A gö­röngy. Vörösmarty : Fóti dal.

Folians (lat.), féliv alakban, azaz folioban irt vagy nyomtatott könyv.

Foligno (-linyó), püspöki város Perugia olasz tarto­mányban, 9000 lak. A Madonna di F. híres festmény jelenleg a Vatikánban őriztetik.

Folio, könyvalak (egészrét), lap, kül. könyvnél ; fo 1 i i r o z n i, könyv lapjait számmal ellátni, számozni.

Folkestone (fóksztön), város Kent angol grófság­ban, az Északi tenger m., 19.000 lak. Tengeri fürdő, élénk közlekedés Boulogne-nyal.

Folkething (dán), a dán országgy. képviselőháza. Folklóré (ang., fóklór), azon tudomány, mely a nép­

hagyományokkal foglalkozik, u. m.: a népköltési ter­mékek, mondák, mesék, közmondások, babonák és szokások gyűjtésével, vmint azoknak összehasonlító tárgyalásával: az ethnographiának (1. e.) segédtudo-

mánya. A f. szó Thoms W. J.-tól származik (f 1885.), ki a nagy angol f.-társaságot alapította ; — folklo­r i s t a , aki az említetteket tanulmányozza.

Föllengitőpest, oly berendezés, melyben izzítás által a könnyebben illó anyagokat a nem illóktól el­választják. A föllengitó'pest két részbó'l áll: egyik az izzitásnak kitett edény, másik a szedő; ez utóbbiban fogják fel a gőzzé vált anyagokat, hol azok ismét megszilárdulnak. Czélja általában a tisztítás. Fölöstököm (ném. Frühstück), reggeli. Főlovászmester , m. kir., agazonum regalium ma-

gister, a kisebb zászlósurak egyike; méltósága még az Árpádok idejéből származik. 1848. előtt az ő tiszte volt országgyűlés idején az udvar és a rendek szál­lásáról gondoskodni s az élelmiszerek árát ellenőrizni.

Folt i tseni (Falticeni), város Romániában a Sza­mos m., 16.000 lak.

Folya, község Temes m., 1257 lak. Folyadék, azon test, melynek részecskéi némi ösz-

szefüggést tanusitanak (csepp) ugyan, de helyze­tükből a legkisebb erő által kimozdíthatok. A f.-ok alaptulajdonságai, hogy önálló térfogatjuk van, azon­ban önálló alakjok nincs, hanem edényeik alakját veszik fel; felületes rétegük vízszintesnek látszik és igen nagy gömbfelületnek egy részét alkotja; a füg­getlen f.-ok gömbalakot öltenek; csekély mérvben nyomhatók össze. A f.-ok erőmütani viszonyait a hydrostatika (1. e.) tárgyalja.

Folyadékmértékek, azon m., melyeket folyékony anyagok mennyiségének mérésére használnak. Ná­lunk, Belgiumban, Bulgáriában, Német-, Franczia-, Olaszországban, Németalföldön, Portugáliában, Romá­niában, Svéd- és Norvégországban, Svájczban, Szer­biában, Spanyolországban folyadékok mérésére a liter, illetve annak többszöröse: decal., hectol., és an­nak kisebb részei, decik, centik szolgálnak. Dániában f. mérésére szolgál a fuder = 6 ohm = 24 Anker — 240 Stübchen = 463 Kanna = 930 Potter = 89838 1., Görögországban a Kilo = 100, Mistra — 100 1., Nagybrittaniában a gallon = 4'5436 1. és a tun = 4 hophead — 252 gallon = 1144'95 1., Oroszország­ban a botska = 40, vedro = 491'96 1., az é.-a. Egye­sült-Államokban a különféle f.-okra különböző mér­tékek vannak.

Folyam, 1. folyó; f o l y a m r e n d s z e r , egy nagy folyóba torkoló vizek összesége.

Folyamistenek, Okeanos és Tethys gyermekei; a görögök minden egyes folyónak istenséget tulajdoní­tottak, melynek lakhelyéül a víz fenekét v. a forrás közelében levő sziklabarlangot tartották. Leginkább el volt terjedve Acheloos tisztelete, a rómaiaknál Ti-berinus volt a legkiválóbb.

Folyammérnöki hivatal (kir.) , a földművelési mi­nisztérium alatt lévő hivatal, melynek feladata a fo­lyamszabályozás, s főleg mederrendezés terén az állam által teljesítendő munkák tervezése és végre­hajtása s továbbá az ármentesitő társulatok (1. e.) műszaki teendőinek ellenőrzése; jelenleg 13 f. hiva­tal van.

Folyékony testek, 1. folyadék. Folyó v. folyam, mindenütt képződik, hol kellő

mennyiségű csapadék és lejtő van. A legkisebbb víz­erek, csermelyek egyesüléséből alakulnak a p a t a k o k , több patak összefolyásából a folyó. A patak és folyó fogalma igen viszonylagos. A tengerbe közvetlen ömlő folyót nevezik főfolyamnak és a belé ömlőket mellékfolyónak. De a megkülönböztetés nehéz; sok­szor a főfolyót mellékfolyója nemcsak hosszúságban,

vizbőségben is meghaladja, hanem irányát is ő adja meg (Szamos és Tisza, Inn és Duna). A terület, melyre lehullt a csapadék, adja a folyam vizét, a víz­terület. A folyók a csapadék Va-át szállítják el; a vízhatlan talajról csaknem az egészet, míg a vizát­bocsátó talajról és a hol nagy az elpárolgás, pl. sivatag, semmit. A folyó viz felszíni sebessége leg­csekélyebb a partok mentén, befelé növekszik és e növekedés, hol maximumát eléri, a folyó sodra . A kanyarulatoknál a folyó sodra a homorú part felé csapódik. A folyó viz sebessége a mélység felé csök­ken, legnagyobb a felszínen, s ebből magyarázható az, hogy a folyó vize gördülve halad. A folyóvíz a Baer törvény értelmében, különösen ha iránya a hosz-szusági körökkel egyező, oldalmozgást is végez, mindig a föld forgása irányától ellenkező irányban hát­ramaradva, tömege tehetetlensége folytán. A folyók-nál megkülönböztetni felső szakaszt, hol medrét foly­ton mélyíti, középsőt, hol csak szélesiti és alsót, hol az iszapot lerakja.

Folyóbeszéd, a p r ó z a (1. e.) magyar neve. Folyóirás , az írásnak azon módja, melynél a betűk

egymásba folynak, ellentétben az olyannal, melynél a betűk különállnak (pl. a nyomtatásban). Folyópénz, nemes érczből készült pénzdarab, mely­

nek valódi értéke a törvényszabta é.-kel egészen egyenlő (ellentétben a váltópénzzel, 1. e.) és mely ezen oknál fogva á l t a l á n o s csereeszköz és ármérő (ellentétben a kereskedelmi pénzzel, 1. e.). Folyós aczél, 1. aczél. Folyó számla, a kereskedő által ügyfelei részére

az egyenlegkönyvben nyitott számla, melynek bal »tartozik« oldalára irja ügyfele tartozásait, jobb »kö-vetel« oldalára a maga követeléseit jegyzi és a két oldalon felirt összegek különbözetét, az u. n. egyen­leget lezárás után uj számlára vezeti át olyképen, hogy nem a f. sz.-t képező egyes tételek, hanem csak a lezárás után mutatkozó egyenleg (saldo) képezi az egyik v. másik fél követelését v. tartozását. A f. sz.-t bankházaknál kamatokkal vezetik, melyeket a lezá­rás alkalmával rendszerint félévenkint állapítanak meg többféle módszer utján; ilyen az u. n. n é m e t v. progressiv, f r a n c z i a v. retrográd, a n g o l v. lépcső­zetés módszer.

Folypát, fluorit, calciumfluorit, színes v. színtelen ásvány, phosphoreskál, tömött, földes ; igen el van terjedve, érczerekben baryt társaságában fordul elő; Moldova, Kapnik ; Anglia, Carrara stb. Folysav, F1H, szúrós, savanyu, levegőn füstölgő,

színtelen gáz, vízben jól oldódik, a sósavhoz hasonló. Nagyon mérges; a fémeket és fémoxydokat, kovaföldet, üveget feloldja; előállítják fluorcalciumból (folypát-ból) kénsavval, platin- v. ólomedényekben. Üvegéte-tésre és a silikátok elemzésére használják.

Folytatólagos bűntett , delictum continuatum, mi­dőn több egymásután következő oly tett forog fenn, melyek mindegyike a kérdéses bűntett ismertető jeleit teljesen feltünteti, melyek mindazonáltal ugyanazon egy akarati elhatározás kifolyásai levén, egyetlenegy bűntett tényálladékát alkotják.

Folytonos mennyiségek, 1. arithmetikai számok és discret czikkek.

Folytonossághiány, orvosi mükifejezés s azt jelzi, hogy a test szöveteiben, pl. a bőrben, a folytonosság vmely sérülés, pl. szúrt, vágott seb által meg van szakítva, mig az esetben, ha az illető testszövetből egy rész hiányzik is, az anyaghiány kifejezés hasz­nálatos.

Fonák, 1) vminek visszája, balfele; — 2) megfordí­tott, a jóval, széppel, szokottal ellentétben álló, oktalan.

Fonalférgek, nematelmia, hosszú, orsó, fonal v. tömlő alakú férgek; testük semminemű tagoltságot, sem végtagszerü függelékeket nem mutat. Nagyobb részt élősdiek. Felosztásuk: 1) szájjal, bélcsatornával és végbélnyilássalbirnak, f o n a l f é r g e k , nematoidea; ide tartoznak az orsógiliszták, ascarida (1. bélgi­liszta), a sodorkák (1. e.) filarida, fonalférgecskék, anguillulida, vékonynyakuak, tricho-trachelida és vesegiliszták, strongylida (1. külön-külön). 2) Száj­nyílással, bélcsatorna és végbélnyilás nélkül, zs i ­negfé rgek , gordiacea. 3) Száj és bélcső nélkül, kiölthető horgokkal ellátott csőrrel, t ü s k é s f e j ü e k , ákanthokephala. Fonalfü, filago, növény a fészkesek (compositae)

rendjéből. Nálunk a német f.,/. germanica; gyepi f., /. arvensis és hegyi f., / . montana fajok által van képviselve.

Fonalócz, trichina 1. e. Fonás, rövid rostokból tetszés szerinti hosszú és

vastagságú fonálnak készítése. Egyenlő vastag fonál nyerése végett szükséges, hogy a rost egyenlő vastag s minden tisztátlanságtól ment, azaz kellőleg előké­szített legyen. Ezen előkészítés v. kézzel, v. géppel történik. A f. régen a legelőkelőbb családoknál is divó házimunka volt; jelenleg inkább csak az alsó osztály­beliek, a kender és len termelői foglalkoznak a kicsiny­benvaló fonással, nagyrészt csak a saját szükségletük kielégítésére; a fonás nagyban a fonógyárakban gé­pekkel történik.

Foncsik, hajfonat, varkocs. Foncsor, amalgám, azon csupán fémekből álló ve­

gyület v. keverék, melyben az egyik fém higany. Leginkább használják az arany- és ezüst-foncsort, fő­leg a tűzi uton való aranyozásnál és ezüstözésnél.

Foncsormolna, némileg a közönséges malom őrlő­jéhez hasonló berendezés, csakhogy öntött vasból készült; a f.-ban a zuzók által összetört érczlisztet higanynyal és vizzel keverik; ekkor a higany felveszi a szabad aranyat, arany-foncsort alkotva vele, mely aranyfoncsorból a higanyt izzítás által eltávolítják.

Foncsorozás, amalgamatio, arany és ezüstnek nyerése az által, hogy ezeket higany által felvétetik s azután a higanyt föllengités által kiűzik a foncsor-ból. (L. arany és ezüst.)

Fonda (spany.), étkező hely, vendéglő. Fonds (francz., fón), alap, alaptőke, pénzalap, vál­

tozatlan kamatélvezetet nyújtó kötvény ; f. p e r d u s , olyan tőke, melynek birtoklásáról vki lemond azért, hogy annak kamatait élethossziglan élvezze (1. élet­járadék).

Főnemes v. főúr (mágnás), a születési aristo-kratia tagja; az 1608-iki koronázás utáni I. tör-vényczikk szerint az ország második rendjét tet­ték, és a főpapi renddel együtt az országgyűlés felső t á b l á j á n (1. e.) foglaltak helyet. A születési főnemességet a középkori magyar alkotmány nem ismerte; a nemesség egy nagy országos rendet képe­zett s a nagyobb birtokú nemes urak csak az ország védelmében való nagyobb részvétel alapján jutottak bizonyos előjogokhoz a kisebb birtokú nemességgel szemben, a nélkül, hogy ez előjogaik szükségkép utódaikra is átörökölhetők lettek volna. Csak a XV. század végén jelentkezett a n a g y s á g o s o k r e n d j e mint szorosan vett születési főnemesség; II. Ulászló adományozta az első b á r ó s á g o t , s a külföldről

meghonosodott grófi méltóságot a Habsburg királyok kezdték rendszeresen adományozni. Herczeget a régi magyar közjog a királyi herczegeken kivül csak ket­tőt ismert: Újlaki Lőrinczet és Corvin Jánost; az in-digenatust nyert külföldi herczegi családok mellett e méltóságot Esterházy Pál nyerte el először 1687-ben. A herczegi, grófi és bárói családok ivadékait szemé­lyenként megillette az ülési és szavazati jog a felső táblánál. A születési aristokratiát keletkezésében, valamint a felső táblánál ülésben megelőzték az or­szág főméltóságainak viselői, u. m. a nádorispán és az ország többi zászlósai, a koronaőrök, a főispánok és ujabb időben a fiumei kormányzó. A főispánok az 1885 : VII. t.-cz. által elvesztve főrendiházi tagsági jogaikat, megszűntek a főnemesek közé számíttatni, s a mai felfogás, a zászlós urakon kivül, tekintet nél­kül a főrendiházi tagsági jogokra, csak a születési aristokratia tagjaira alkalmazza ez elnevezést. V. ö. fe lső t á b l a és f ő r e n d i h á z .

Főnév, a nyelvtanban a fő beszédrészek egyike, oly szó, mely személyt, valódi v. gondolati dolgot jelent, pl. ember, kő, vitézség, szeretet.

Fonlak, község Temes m., 3000 lak. Fonó és szövő ipar az, mely első sorban az emberi

ruházathoz szükséges czikkek termelésével foglalko­zik s pamutot, gyapjút, selymet, lent, kendert és jutát dolgoz föl. L. még textil-ipar.

Fons (lat.), forrás ; F o n t u s , Janus fia, a rómaiak­nál a források istene.

Fonseca D e o d o r o , brazíliai tábornagy, a br. köztársaság első elnöke, szül. 1827. Acagoasban ; sokáig híven szolgálta a császári családot s magas-rangu katonai állásba jutott. II. Don Pedro épen 1889. nevezte ki tábornagygyá, de már akkor meg­nyerte volt a hadsereg nagy részét a köztársasági eszmének. Ez év nov. 15. végrehajtotta az előkészí­tett lázadást, mire a köztársaság kikiáltatott s elnöke F. lett. De minthogy önkényesen uralkodott, épen két évvel később, 1891. novemberben a csapa­tok egy része fellázadt; F. leköszönt az elnökségről s száműzetett.

Fonseca-öböl, a Csendes oczeán egyik öble Közép-Amerikában.

Font, 1) régi sulyegység, nálunk a f. = 0'560, An­golországban és Északamerikában = 0.454 kg. — 2) Angliában folyó pénz is ; egy font sterling = 20 shilling v. 10 frt aranyban.

Fontaine (francz., fontén), szökő- v. ugrókut. Fontainebleau (fonténbló), város Seine-et-Marne

franczia departementban a Seine közelében, a híres f.-i erdőségben, mely 17.000 ha., 14.000 lak. Nagy­szerű kastély, melyben 1812—14. VII. Pius pápa tar­tózkodott, 1814. april. 11. pedig I. Napóleon lemon­dott a trónról. Fontana D o m e n i c o , olasz építész, szül. 1543.

V. Sixtus pápa szolgálatában építette a laterani palotát, a vaticani könyvtárt, a quirinalt stb. A pápa halála után Nápolyban királyi építész és főmérnök. Itt a királyi palotát építette, f 1607.

Fontane T i v a d a r , német iró, szül. 1819. Elbe­széléseket irt s a napilapok munkatársa.

Fontanella, kutacs 1. e. Fonvielle Vilfr ied, franczia tudós, sz. 1828. Tudo­

mányos czélból több léghajó-utat tett. Az 1870/1-iki háború idején léghajón menekült a körülzárolt Paris­ból. Számos munkát irt.

Fony, község Abauj-Torna megyében, 907 lak. Malomkővágás.

Főnyeremény, 1. sorsjegy. Főpap, a régi zsidóknál a legfőbb papi méltóság

viselője; az állás egész a római uralomig Aáron (1. e.) családjában öröklődött; ma a praelatusok osztályá­nak minden tagja.

Főpapság, p r a e l a t u s o k , a róm., ujabban a gör. kath. érsekek és püspökök testülete, mely, mint az ország első rendje, politikai szervezetében az első szerepet vitte, az országgyűlésen a felső táblán fog­lalt helyet és ülésben megelőzte a világi főrendeket. Kiváltságai egykorúak a rendi alkotmány keletkezé­sével, s az 1608. kor. ut. I. t.-cz. által törvénybe lettek igtatva. Elén az esztergomi érsek mint Magyar­ország prímása áll; tagjai a róm. és gör. katholikus érsekek és megyés püspökök, az 1792 : X. t.-cz. óta a gör. nem egyesültek is ; a czimz. püspökök az 1885 : VII. t.-cz.-ig szokás alapján, továbbá a pannon­halmi főapát, a zágrábi nagyprépost mint vránai perjel, és a jászói prépost. Ide számíttattak még azok az apátok és prépostok, kik adományból jószágot bírtak ; de ezek az alsó táblánál foglaltak helyet.

Főpohárnok, magy kir., pincernarum regalium magister, az ország kisebb zászlósai közé tartozik ; már a XII. századból ismerjük a tiszt viselőit. Ma közjogi functiot nem végez, a koronázás kivételével, a midőn ő viszi Szt. István kardját.

Főpolgármester, az 1872: XXXVI. t.-cz. által szabályozott fővárosi törvényhatóság élén áll, kit a király által a belügyminiszter ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés 6 évre vá­laszt ; a f. mint a főispán a végrehajtó hatalom kép­viselője s mint ilyen ellenőrzi a fővárosi önkormány­zatot és őrködik a törvényh. által közvetített állami közigazgatás érdekei felett, megvizsgálja a tisztvise­lők hivatalos eljárását, vizsgálatot rendelhet el elle-nök, felfüggesztheti őket s másokkal helyettesitheti, felterjesztést tesz a kormánynak, ha a polgármester vmely kormányrendeletet végrehajthatónak nem tart.

Forbát, forbátolás (talio a lat. talisból) : 1) szolgál­tatás és viszonszolgáltatás, a bün és büntetés közötti viszony ; 2) az ókori büntetőjogokban érvényre ju­tott megtorlás, boszu elve, mely a büntetést képező »rossz «-nak a büntettél való teljes anyagi azo­nosságából áll; szemet szemért, fogat fogért, sebet sebért.

Force (francz., forsz), erő, hatalom, vkinek erős oldala, erőszak; f. m a j e u r e (-zsör), kényszerítő körülmények; f .-szerep, melyben a szinész a leg­erősebb, melyet legjobban játszik.; f o r c i r o z n i , erő­szakolni, erőszakkal kivinni vlmit.

Forchtenau, magy. Fraknóváralja (Sopron m.). Forchtenstein, magy. Fraknó (Sopron m.). Forckenbeck Miksa , német államférfi, szül. 1821.

1848. részt vett a politikai mozgalmakban, 1858. a porosz képv.-ház tagja. Az 1862 —66-ki alkotmány­küzdelmek idején a költségvetési bizottság előadója volt és mint ilyen, ő indokolta a hadügyi költségvetés meg nem szavazását. 1866 —73-ig a képviselőház elnöke. 1873. boroszlói főpolgármester és mint ilyen az urak házának tagja, 1874—79-ig a birodalmi gyűlés elnöke. 1878. óta Berlin főpolgármestere.

Forda, 1. erdősítés. Fordítás, v e r s i o , a szülészetben a magzat fekvé­

sének műleges megváltoztatása, mely mindig akként végzendő, hogy a műtét eredménye hosszfekvés le­gyen. E szerint a f. eszközölhető fejre, farra v. lábra.

Forditó korong, pályaudvarokon használt készü­lék, melylyel egymást derékszög alatt metsző v. egy

középpontból kisugárzó vágányok a kocsik közle-kedhetése végett összeköttetnek.

Foreign Office (ang., forin affisz), az angol kül-ügyministerium.

Főrendek, kétfélék, u. m. 1) egyháziak, 1. főpap­ság , és 2) világiak, 1. f őnemesek .

Főrendiház, magyar, a magyar állam országgyű­lésének első kamarája. Jelen szervezetét az 1885 : VII. t.-cz. alapján nyerte. E szerint tagjai : 1) örökös jogon, 2) méltóság vagy hivatal, 3) kir. kinevezés 4) választás utján nyernek benne ülési és szava­zati jogot. Ö r ö k ö s tagok: az uralkodóház teljes-korujfőherczegei, a magj'ar főrendiházban a tagságra eddig jogosított herczegi, grófi és bárói családok mindazon 24 évet betöltött és nagykorú férfi tagjai, kiknek az 1885. évre az uj földadó kataszter alapján megállapított egyenes állami földadója a rajta levő lakházak és gazdasági épületek házosztályadójával együtt legalább 3000 frtot tesz ; azon leszármazá­suknál fogva magyar állampolgárok és törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő czimet a főrendiházi tagsággal együtt a minisztertanács előterjesztésére a király adományozta; a h i v a t a l és mé l tó ság a l a p j á n : az ország zászlósai, a két koronaőr, a pozsonyi gróf, a fiumei kormányzó, a kir. curia elnöke és másodelnöke, a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke ; a latin és gör. kath. egyház érsekei és megyés püspökei, a nándorfehérvári és tinnini felszentelt püspökök, a -pannonhalmi főapát, a jászói prépost és auraniai perjel, a szerb pátriárka, a román metropo-lita és a gör. kel. egyház megyés püspökei ; az ev. református és az ágostai ev. egyház hivatalban leg­idősebb 3 — 3 püspöke, az ev. ref. egyh. hivatal­ban legidősebb 3 főgondnoka; az ágostai egyház egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősebb két kerületi felügyelője, és végre az unitárius egyház hivatalban idősb egyik főnöke, püspöke v. főgond­noka ; é l e t f o g y t i g l a n t a g j a i a főrendiháznak azok, kiket ő felsége a Szt. István koronájához tartozó országok állampolgárai közül kinevez ; számuk az 50-et meg nem haladhatja; v á l a s z t o t t t a g o k : a horv. szláv. orsz. gyül. által választott 3 képviselő ; végül 50 tag, kiket a régi főrendiház az 1885-ki újjá­szervezés alkalmával a saját köréből az uj főrendi házba választott s kik annak élethossziglan tagjai; üresedés esetén azonban helyök választás utján többé be nem töltetik.

Forez hegység (-ré), a Loire franczia departement-ben fekvő F. vidéken emelkedik, a Loire 2 része osztja, sűrű erdők borítják. Legmagasabb csúcsa a Pierre sur Haute 1640 m.

Forgách ( G h y m e s i és gács i ) , grófi család, a Hunt-Pázmán nemből ered. Első ismert őse Ivanch comes a XII. sz. végén élt, ennek fia I v á n k a 1226. kir. adományban kapta Ghymes földjét Nyitrában; a gácsi várat B a l á z s szerezte még, ugyanaz a ki Kis Károlyt 1385. megölte, s Garai nádorral együtt a királynék védelmében f 1386. szeptember 4-én. A hag]-omány, hogy Erzsébet királyné a » Vágj ad fiam vágd Forgách«-féle verssel (1. e.) biztatta a gyilkos­ság elkövetésére, nem felel meg a valóságnak. A F. nevet először Mik lós viselte 1333 körül. Péter (1493—1505.) barsi főispán volt; ennek fiai 1525. czimerujitástkaptakII.Lajostól. F. Z s i g m o n d 1560. bárói, F e r e n c z , barsi főispán 1627., Ádám 1640., A n d r á s 1676., F e r e n c z ezredes 1719. grófi rangra emeltettek. — 1) Ádám gr. országbíró, Simon fő­pohárnok fia, szül. 1601 ; 1643. kassai főkapitány,

1652. érsekújvári parancsnok, 1670-ben országbíró, t 1681. — 2) F e r e n c z váradi püspök, történetíró, Zsigmond kincstartó fia, Páduában tanult. Egri kano­nok, 1555. váradi püspök, de püspöksége birtokait János Zsigmond elkobozta. Báthory István 1571-ben kanczellárjává nevezte ki. Ekkor kezdett történeti műve Írásához, melyben I. Ferdinánd és János kirá­lyok korát tárgyalja, szigorú ítéletet mondva mindkét párt főszereplőiről. O az első, igazi történetírói ma­gaslaton álló magyar író. Mellbaja miatt 1576. Olasz­országba ment, itt az uralkodó dögvész áldozataként t 1577. január 1,9-én Páduában. Munkáját »De statu reipubl. Hungáriáé* az Akadémia adta ki 1866. — 3) F e r e n c z bibornok, esztergomi érsek, Simon fia. szül. 1560. Rómában tanult, 1586. kanonok, 1587. veszprémi, 1596. nyitrai püspök, utóbb kanczellár, s 1607. esztergomi érsek és kir. hely tarló, ugyanaz évben bibornok. O hozta vissza a jezsuitákat ha­zánkba s indította meg az ellenreformatiót. f 1615. — 4) I s t v á n gr., a főrendiház tagja, szül. 1854. — 5) K á r o l y gr. id., a főrendiház tagja, szül. 1825. szept. 4. — 6) L á s z l ó gr., a főrendiház tagja, szü­letett 1845. — 7) S á n d o r gr., a főrendiház tagja, szül. 1849. — 8) Simon, Zsigmond kincstárnok ( t 1563) fia, I. Ferdinánd és Miksa királyok híres hadvezére, 1551. Lippánál tüntette ki magát; 1552. Váradot védte. 1578. a dunántúli részek főkapitánya, 1596. főpohárnokmester lett, f 1598. szept. 24. — 9) Simon, II. Rákóczy Ferencz tábornoka, Ádám országbíró fia, szül. 1669. Kezdetben (1703.) Schlick-kel Rákóczy ellen harczolt, és Schlik távozása után Lipót király hadainak fővezére lett, de még ez év­ben csatlakozott a magyarokhoz és vitézül harczolt Rákóczy seregei élén. A fejedelem 1705-ben Erdélybe küldte, de 1706. hűtlenség gyanúja miatt elfogatta és a szepesi várba záratta, honnan menekülni akar­ván, lábát törte. A szatmári béke után Lengyel­országba bujdosott és itt t 1721. után. Számos katonai dolgozatot irt. (Thaly Kálmán tört. tanul­mányai.) — 10) Z s i g m o n d nádor, Simon báró főpohárnok és Pemfiinger Orsolya fia, szül. 1565., 1604. főpohárnok, 1606. országbíró, 1611-től mint Felsőmagyarország főkapitánya Báthory Gábor ellen Erdélyben harczolt. 1618-ban nádorrá választatott; Bethlen Gábor támadása 1620-ban egy időre eltérité II. Ferdinánd hűségétől, de nemsokára visszatért, t 1621. június 23. Nagy-Szombatban.

Forgácsfalva, község Gömör m., 1097 lak. Forgalmi tőke, vállalatoknál a folytonos változás­

nak kitett tőke (pénz, áruk, elhasználási eszközök), ellentétben az álló tőkével, mint az ingatlanok, gépek, igavonó állatok stb.

Forgalom, egy egész népet v. országot átkaroló, termelőt és fogyasztót folytonos csereérintkezésben feltüntető jelenségek összesége. A f.-nál szerepel egy személyi közvetítő: a kereskedő és egy dologi: a pénz, mely általános csereeszköz, értékmérő és fizetőszer. A f.-ba jutó javak az áruk, melyek adásvevési ügy­letek utján a termelőtől a fogyasztóra mennek át.

Forgandó szerencse, F a l u d i F. költeménye. Forgás, test mozgása vmely tengely körül. Forgatmány (indossoment, giro, transport), azon

váltónyilatkozat, melylyel a váltóbirtokos a váltót másra, a fogatmányosra ruházza. A f. a váltó v. váltómásolat, v. a váltóhoz csatolt toldat hátára ve­zetendő és lehet v. üres (bianco) v. teljes, kitöltött; az előbbinél a f.-ó pusztán nevét irja a váltó hátára, az utóbbi a f.-ost is megnevezi. Á f. hatása, hogy

a f.-ó a váltó minden későbbi birtokosának az elfoga­dás- és kifizetésért felelős, kivéve a kötelezettség nél­küli f.-t, amikor a forgató kötelezettsége megszűnik; a nem rendeletre szóló f. a f.-ónak csupán a f.-ost követők iránti felelősségét szünteti meg. Minden váltó­birtokos jogosítva van az üres f.-t kitölteni, vagy e nélkül tovább f.-ni. Vtótörvény 8—12. §§.

Forgató készülék, 1. eke. Forgattyú, géprész, mely a körmozgásnak oda-

visszamenő egyenes mozgássá (és megfordítva) való átváltoztatására szolgál.

Forgó bácsi, Ágai Adolf egyik irói álneve. Forgolya, epistropheus, az utolsóelőtti nyakcsigo­

lya, melynek fognyujtványa körül az atlas (utolsó nyakcsigolya) a fejjel együtt forog.

Forgó pisztoly, r e v o l v e r , rövid kézi lőfegyver, melynek egy csöve és egy forgó hengerben több, ren­desen hat töltő kamrája van; a kakas felhúzásával a henger forog és a töltényeket egyenként a csőnyí­láshoz hozza.

Forgó tőke, azon t., melyet a tulajdonos rendszerint csak egyszer használhat a termelésnél, ellentétben az álló t.-vel, mely többször használható, mert min­denkor csak használati értéke megy át az uj termékbe.

Forint (olasz: fiorino, aranypénz, melyet 1252. Fló-renczben vertek először s a rajta lévő liliomvirágról, fiore, neveztek el fiorino-nak); nálunk Róbert Károly alatt kezdték verni (li aranypénznemek); azóta pénz­egységünk maradt; rövidítve frtnak jelezik. F.-nak nevezik továbbá a pénzegységet Németalföldön is, a holl. f. 0'678 g. nehéz, 0"606 g. tiszta aranyat tar­talmaz és értéke megfelel a mi forintunknak. Nagy­brittaniában f.-nak nevezik a 2 sh. értékű ezüstpénzt.

Forinyák Gyula, altábornagy, szül. 1837. Á hon­védfőparancsnok adlatusa; 1855. a hadmérnökkar­ban hadnagy; 1869. lépett át a honvédséghez; több munkát irt.

Forma (lat.), alak; -lis, alaki; - l i t á s , alakiság; a közbeszédben lényegtelen dolgot is értenek alatta.

Forma dat esse rei, lat. mondás: az alak adja a tárgy lényegét, vagyis alakjánál fogva az a tárgy, a mi.

Formaliter (lat.), annak rendje és módja szerint. Formatio (lat.), alakulat; képlet (geol.); valamely

csapat taktikai felállításának módja. Formátum (lat.), alak, hivatalos nyomtatványok

alakja v. nagysága. Förmedvény, dühös, epés hangú czikk v. beszéd. Formosa (khinai nyelven Taivan, Pekan), a khinai

birodalomhoz tartozó sziget a khinai tengerben, a szárazföldtől a F.-ut választja el. Ter. 38.803 km9, 3Vs mill. lak. Földje termékeny, sok kámfort szállít. Vulkanikus hegylánczolata (Mount Morrison 3917 m.) a szigetet ny.-i és k.-i részre osztja. Fővárosa Taiwan. ,

Formula (lat.), mennyiségtani képlet. Formulák, a római jogéletben, midőn a legis actiók-

kal való tárgyalás terhesnek bizonyult, az addigi merev szóbeliséget a f. helyettesi tették. Ez oly irat volt, melybe a magistratus a vitás pontokat egybe­foglalta, két főrészből állott: a judicium (bíróság) ki­rendelése és a biró utasitása. Pl. X. judex esto — sí. paret, condemna, sí non paret, absolve. X legyen a biró — ha kitűnik, ítéld el, ha nem, mentsed fel. (t. i. alperest).

Formulás könyvek, a középkori kir. kanczelláriá-ban, hatóságoknál és hiteles helyeknél használt ok­levélminták gyűjteményei; hivatalos használatra s többnyire tényleg kiadott oklevelekről készültek. Tar-

40*

talmuk nemcsak diplomatikai, de igen sokszor törté­neti és jogi szempontból is kiválóan becses. A kül­földiek közül legnevezetesebbek a pápai L i b e r d i u r n u s és a frank Markulf-féle formulák. Hazánk­ban a Nagy Lajos korabeli Ars n o t a r i a l i s a leg­régibb ; e z t é s N y i r k á l l a y Tamásnak Mátyás király kanczellariájából (1476.) származó formuláit más kisebb gyűjteményekkel együtt Kovachich M- Gy. tette közzé Formuláé sollemnes styli cz. munkájában (Pest, 1799.). Tapolczai Bertalan XIV. sz. egyházjogi formuláit Fejérpataky L. fedezte fel az admonti ben-czések könyvtárában és ismertette a Könyvszemlé­ben (1886.). Fornácza, község Bihar m. 476 lak., fekszik a réz­

bányai Kőrös mellett. Tőle é.-k. m'eredek hegyolda­lon a fornáczai barlang van, melyben szép cseppkő alakzatokat találni (Tündérterem). Mészkőben kimo­sás által keletkezett. Sok kőkorszakbeli eszközt talál­tak benne.

Fornar ina (ol., sütőnő), Rafael állítólagos kedvese. Fornszek S á n d o r , orsz. képv., szül. a húszas

években: Előbb a huszároknál szolgált, a szabadság-harczban a magyar hadseregbe lépett, s ezredességig vitte. Ezért hosszabb várfogságot szenvedett. 1875 óta képviselő. Forradalom, r e v o l u t i o , a természeti, de főleg az

erkölcsi világban azon rázkódtatás, mely látszólag a dolgok rendes folyásával ellenkezik és melynek eredménye, hogy a réginek megsemmisülésével uj rend, uj életalak lép előtérbe. P o l i t i k a i f.-ak azok, midőn a nép egy része v. összesége az állami és tár­sadalmi szervezet ellen fordul és megdönti. A legfon­tosabb ily forradalmak az 1789. kezdődő franczia, mely az egész müveit világra kihatott és az 1848-ki magyar, mely hazánk rendi szervezetét a jogegyenlő­ség alapjára fektette.

Forra ló kazán az, melynél a hengeres főkazánnal egy v. több vizzel telt és a tüz által járt erős cső (forraló) van összekötve.

For rás , a csapadék azon részéből keletkezik, mely a földbe szivárog; az elszivárgó viz földalatti csa­tornákban összegyűlve mint forrás buggyan fel. Ke­letkezése a talaj minőségétől és a rétegek elhelyez­kedésétől függ. Ha a talaj vizátbocsátó, a rajta átszivárgó viz a vízhatlan fekün összegyűl s a lejtő irányában csatornát váj magának, s a f. ott bukkan fel, hol a vizátbocsátó talaj véget ér. Helyi körülmé­nyek, azaz a rétegek elhelyezkedése szerint lehetnek: szökő források, időszakos és hőforrások vagy ezek­nek cómbinátiói (geysirek). F*orrás, a folyadékok belsejében történő gőzölgés,

rrieíy csak meghatározott hőfok mellett áll be. Ezen hőfok főleg a folyadék minőségétől s a reá nehezedő nyomástól függ. Forrasz tás , két v. több fémdarabnak összeragasz­

tása, v. más, az összeforrasztandó fémeknél könnyeb­ben olvadó fémmel, u. n. f o r r a s z t ó f é m m e l v. fém­ötvözettel; vagy az által, hogy a forrasztó lánggal összeolvasztják magukat az összeragasztandó féme­ket. A forrasztásnál a forrasztófémen kivül a forrasz­tandó felület tisztán tartása végett f o r r a s z t ó v i z e t (áll: zinkchlorid-, sósav- és chlorammoniumból), gyan­tát v. boraxot használnak; a f.-hoz derékszög alatt görbitett, kevéssé kúpalakú fémcsövet, f o r r a s z t ó c s ö v e t , használnak a láng fuvására; ezt használ­ják a vegyészeti analyzisnél is.

Forray Nagy-Iratos, község Arad megyében, 1441 lakossal.

Forrázat, decoctum, tömöttebb szövetű (keményebb gyökerek, kérgek) növényrészek kivonására szolgáló gyógyszeralak.

Forrest, 1) E d w i n , északamerikai szinész, jeles Shakespeare-ábrázoló,szül. 1806. f 1872. — 2) John ausztráliai utazó, nyugati Ausztrália ismertetése kö­rül érdemeket szerzett. Szül. 1847. — 3) Sándor , az előbbinek öcscse és útitársa, szül. 1849.

Forró, község Abauj-Torna megyében, 1280 lakossal.

Forróláz, 1. láz. Forrpont, 1. hőmérő. Forspont (ném., Vorspann), előfogat. Forster Ot tó , orsz. képv. szül. 1854. Pécsváradon.

Középiskolái befejezése után a keszthelyi gazdasági intézetet végezte. 1892. a sárvári kerület képviselője.

Fort (francz., fór), erőd (1. e.). Fort-de-France (fór d'fránsz, Fort Royal), megerő­

sített kikötő-város Martinique, Nyugot-India szigetén, 15.000 lak. Forte (ol.), a zenében: erősen; f. p i a n o v. piano-

fo r t e , zongora. Fortély (ném. Vortheil), leleményesség, fogás. Fortes fortuna adjuvat, a bátrakat segiti a sze­

rencse. T e r e n t i u s (Phormio, I. 4). Fortificatio (lat.), vármü, erődítmény. Fortis A l e s s a n d r o , olasz politikus, szül. 1844.

Forliban; előbb garibaldista, 1880. radicalis képv. 1888 — 90. belügyi államtitkár. Fortissimo (ol.), a zenében: nagyon erősen. Fortiter (lat.), erősen, vitézül; / . in re, suaviter in

modo,\a.Xm szólásmód: erős igazságokat enyhe, udva­rias alakban mondani.

Fortuna (a görög Tyche), a rómaiaknál a szerencse istennője, Okeanos és Tethys leánya. Jelvényei az evező rud vagy a bőség szaruja. Golyón v. kereken állva ábrázolják, ezzel jelezve a szerencse forgandó-ságát.

Fortuna szekerén okosan ülj, Ugy forgasd ten­gelyét, hogy ki ne dülj: Ha miben kedvezett, Ha szé­pen vezetett, Meg ne örülj, Fortuna szekerén okosan ülj. Faludi Ferencz: Forgandó szerencse költeménye.

For tuna tus , régi népkönyv, a középkornak egyik legkedveltebb regényes elbeszélése, mely a szerencse forgandóságát példázza a cyprusi Fortunatusnak és két fiának sorsában, kiket Fortuna kifogyhatlan er­szénynyel és szerencsesüveggel ajándékoz meg. Első alakját a regényes történet Németországban kapta (Augsburg, 1480. jelent meg először). Magyar ver­ses átdogozása a XVI. századból maradt fenn isme­retlen szerzőtől; prózában 1651. jelent meg magyarul Lőcsén.

For tunatus Imre, 1. Szerencsés I. Forum, a régi Rómában a város központján levő,

középületekkel és szobrokkal diszitett tér, hol nép-gyüléseket tartottak és főleg a'praetor igazságot szolgáltatott; átvitt értelemben minden, vmely ügy­ben való eljárásra illetékes hatóság.

Foscolo Ugo, olasz költő és hazafi, szül. 1778. Hiressé tette egy politikai regénye, mely »Ultimé let­tere di Jacopo Ortis* czim alatt 1802-ben jelent meg (ford. Császár Ferencz). f 1827. Fossilis (lat.), ásadékos, ásatag, (1. ásadék). Fösvény, Moliére egyik leghíresebb vígjátéka, me­

lyet többen lefordítottak nyelvünkre: Simái Kristóf »Zsugori« czimén (Endrődy Magyar Játékszínében, 1792. I. köt.), 1821. Döbrentei Gábor, ujabban pedig Kazinczy Gábor. A nemz. színházban, Szigeti József-

fel a czimszerepben, rendesen műsoron van. Kisfaludy Károly is irt »A f.« cz. kis vígjátékot (1829.). Fösz, gipsz 1. e. Foszlár, cardamine, növény a keresztesek rendjé­

ből; számos faja van. A k e s e r ű f., c. amara, salá­tának mivelik.

Fót, község Pest m., 2786 lak. A gr. Károlyiak kasté­lya és parkja. Gr. Károlyi István költségén a templom a családi sírbolttal Ybl Miklós (1845—1856.) veze­tése alatt szép olasz renaissanceban épült.

Főtanács, az osztr.-magyar bank legfőbb igazgató közege. Képviseli a bankot kifelé, bíróság előtt és peren kivül, s jogosítva van mindazon intézkedésekre, melyek a közgyűlésnek fentartva nincsenek; vezérli és ellenőrzi a bank vagyonának kezelését és annak üzletmenetét, kinevezi a vezértitkárt, az üzletvezető­ség tagjait és a központi tisztviselőket, az ő jóváha­gyásától függ a tisztviselők véglegesítése; áll a kor­mányzóból, két alkormányzóból és 12 főtanácsosból. Főtelep, azon hely, a honnan a kereskedő üzletét

vezeti, hol tehát üzleti életének középpontja van; ez állapítja meg, a kereskedő üzleteiből származó ügyekre az illetőséget, mely nem esik okvetlenül össze a tulajdonos lakhelyével.

Fóti dal, V ö r ö s m a r t y dithyrambikus költeménye, melyet a költő 1842. okt. 5. Foton, Fáy András szü­reti ünnepélyén olvasott fel barátainak.

Főtiszt, a hadsereg minden tisztje a hadnagytól felfelé, ellentétben az altiszttel. Foucault (fukó) J e a n B e m a r d Léon, természet­

tudós, szül. 1819. Physikai tanulmányaival és kísér­leteivel, a fény törvényeinek megállapítása és a csil­lagászat czéljaira szolgáló távcsővek javítása körül nagy érdemeket szerzett, f 1868.

Fouché (fusé) József, otrantoi herczeg, I. Napó­leon rendőr-minisztere, szül. 1763. A forradalomban a szélsők között szerepelt, Robespierre megbuktatá­sában részt vett, 1799. rendőrminiszter. Ez állásban megmaradt Napóleon alatt is, bár F. számító ravasz­sággal a letűnő hatalmat mindig cserbenhagyta, hogy a jövő embereihez csatlakozzék. XVIII. Lajos alatt hazájából menekülnie kellett, t Triesztben 1820.

Főudvarmester, magy. kir., curiae regiae magister. a kisebb zászlósurak közé tartozik; e méltóság a vegyesházbeli királyok alatt keletkezett, kiknél az egész udvar feletti főfelügyeletet gyakorolta. A koro­názáskor ő vitte a kettős keresztet. Főudvarmesteri hivatal, cs. és kir., Bécsben, a

legfőbb osztrák udvari hivatal, mely az egész udvar­tartás, első sorban az udvar gazdasági ügyeit végezi. Jelenleg első főudvarmester Hohenlohe-Schillingsfürst Konstantin lovassági tábornok.

Főügyész, 1. kir. ügyész. Foulard (francz., fulár), 1) finom nyers selyem szö­

vet, melynek mellékfonala czérnázatlan finom grége, ontokja kóczselyem; — 2) Kelet-Indiában készülő igen finom selyem nyak- és zsebkendők, melyeket nagyon utánoznak Európában. Fould (fuld), 1) Ach i l l e , francz. min., szül. 1800.

— 1849. Napóleon Lajos köztársasági elnök alatt pénz­ügyminiszter 1852-ig. Még ugyanazon évben kine­veztetett államminiszterré és a császári ház minisz­terévé. Ez állásokban megmaradt 1860-ig. Franczia-ország pénzügyeiben sok üdvös reformot létesített, t 1867. — 2) Benői t , az előbbinek fivére, a kamara tagja, ismert pénzügyi tekintély, f 1858. Fouqué (fuké), de la M o t t e b á r ó , 1) H e n r i k ,

szül. Hágában 1698. Porosz hadi szolgálatba lépve,

mint II. Frigyes kegyencze gyorsan emelkedett. Kitün­tette magát a hét éves háborúban, de 1760. Lands-hutnál osztrák hadi fogságba került és azután hosz-szabb ideig a horvátországi Károlyvárosban inter­nálva élt. f 1774. — 2) F r i g y e s , az előbbinek unokája, német költő, szül. 1777. A XIX. sz. elején uralkodó romantikus ízlés egyik főképviselője az irodalomban, f 1843.

Fouquier (fukié) Henry , franczia író, szül. 1838. 1878 óta párisi hírlapíró (Nestor, Colomba álnév alatt), 1889. képviselő.

Fouquier-Tinville (fukié-tenvil) A n t a l , közvádló a franczia rémuralom idején, szül. 1747. A közjólét­bizottság könyörtelen, szolgálatkész eszköze volt. A jakobinusok bukása után reá került a sor s 1795. márcz. 7. kivégezték.

Főúr, 1. főnemes. Fourage (francz., fúrázs), abrak lovak számára. Fourbe (francz., furb), ámító, cselszövő. Főúr és pór, trag. Obernyik Károlytól. Fourgon (francz., furgon), málhakocsi. Fourier (fürjé), 1) J e a n B. J o s e p h mathemati-

kus és természettudós, szül. 1768. I. Napóleon alatt mint tanár és diplomata működött; egyiptomi útjában is elkísérte, f 1830. — 2) F e r e n c z K., külön soczia-listikus rendszernek, a f o u r i e r i s m u s n a k megala­pítója, szül. Besanconban 1772. april 7. A létező politikai és gazdasági rend halomra döntésével pha-langeokat, phalanstéreket (1. e.) akart létesíteni, melyek mindegyikében 1200—1800 ember lakjék és a Konstantinápolyban székelő »omniarcha« uralkodása alatt álljanak, f 1837. nagy szegénységben.

Fourier (francz., furié), beszállásolással és eleség-szerzésével megbízott altiszt.

Fourmies (furmi), város Nord franczia departe-mentben, 12.000 lak., kiknek legnagyobb része bá­nyászattal s gyáriparral foglalkozik.

Fournier (furnyé) Ágos t , osztrák történetíró, szül. 1850. jun. 15. Bécsben; 1883. prágai egyetemi tanár. Számos munkát irt a XVIII. és XIX. század történe­téből, melyekben hazánkkal is foglalkozik.

Főváros, állam, tartomány, megye azon városa, mely az illető terület legfőbb központi hatóságainak állandó székhelye; a magyar birodalom s a magyar anyaország fővárosa Budapest.

Fővárosi rendőrség, az 1881 : XXII. t.-cz. Buda­pest főváros területére (ujabban Újpestre is kiterjesz­tették) egységes szervezettel felállított rendőrség, melyet az állam saját közegei által kezel; közvetle­nül a belügyminiszternek van alárendelve; áll a köz­ponti hivatalból (főkapitányság) s a főváros köz­igazgatási kerületeinek figyelembe vételével rendőri kerületekből (kerületi kapitányságok) és esetleg rend­őri kiküldetésekből (expositura).

Föveny, 1. homok. Fox, 1) G y ö r g y , a qua'.:erfelekezet alapitója, szül.

Drayton-ben 1624. Huszonöt éves korában kezdett nyilvánosan prédikálni az iszákosság, a tized, a per­lekedés, a háború ellen. Ezért előbb börtönbe, azután a tébolydába dugták, de midőn 1691-ben meghalt, felekezete már az állam védelmében részesült; — 2) C h a r l e s J a m e s , angol államférfiú, szül. West-ministerben 1749. jan. 34. Már 1768. a parlament tagja, hol szónoki tehetségével kitűnt, 1770. a ten­gerészet, 1772. a kincstár élére került, de 1774. az ellenzékhez csatlakozott. 1780. újra a parlamentbe jutott és két évvel később a Rockingham-Shelburne cabinet tagja; de ismét nem volt maradása a korma-

nyon, mert a király bizalma az ifjú Pitt Vilmos felé fordult és ekkor kezdődött Pitt és Fox, fényes tehet­ségben egymáshoz méltó két államférfiú között az ádáz küzdelem a politikai hatalomért, mely csak Pitt halálával (1806.) ért véget. Fox erre ismét a cabinet tagja lett, de már 1806. szept. 13. f.

Foyer (francz., -ájé), tűzhely; előcsarnok, színház­ban, hangverseny-, ülésterem mellett, néha étkező helylyel összekötve.

Főzelék, hajtások, levelek, gyökerek, gumók stb., növényi részek, melyek tápszerekül szolgálnak; kevéssé táplálók, de gyakran étrend tekintetéből fontosak.

Főzet, infusum, lazább szövetű (levél, fü, virág, vékonyabb gyökerek) vagy illatos olajat tartalmazó növényrészek kivonására szolgáló gyógyszeralak.

Fraas, 1) K á r o l y Mik lós , német közgazdasági iró, szül. 1810., f 1875. — 2) Oská r , geológus, szül. 1824.

Fractio (lat.), törés, parlamenti párttöredék. Fragmentum (lat.), töredék, főleg írói munka tö­

redéke. Fraknói Vi lmos, történetíró, arbei czimz. püspök,

váradi kanonok, középszolnoki főesperes, szegszárdi apát stb., szül. 1843. febr. 20. Ürményben Nyitram., hol atyja orvos volt. A hittudományokat Budapesten végezte, 1864. bölcs, tudor és nagyszombati gymn. tanár ; 1865. pappá szenteltetett s esztergomi pap­növeldéi tanár; 1870. a m. tud. Akadémia 1. tagja, csakhamar a II. oszt. titkára s múzeumi könyvtár-őr, 1873. az Akadémia rendes tagja, 1879. főtitkára, 1889-^1892 másodelnöke; 1878. váradi kanonok, később szegszárdi apát és czimz. püspök. 1861 óta ritka szorgalommal és sikerrel működik a magyar történetírás terén ; átkutatta a hazaiakon kívül Eu­rópa számos levéltárát, első sorban a vaticanit Ró­mában s több igen jeles kutfőgyüjteményt tett közzé. Ép oly fontosak feldolgozott munkái ; a legfőbbek : Pázmány Péter és kora (Bpest 1868 —72. három köt.), Pázmány Péter élete (Bpest 1886.), Martinovics és társai összeesküvése (Bpest 1880.), Magyarország a mohácsi vész előtt (Bpest 1884.), Bakócz Tamás és főleg Hunyadi Mátyás király (Bpest 1891.) nagy élet­rajza. Kiváló része van a vaticani magyar oklevéltár közzétételében. E mellett nevét egy nagyszerű alapit-ványnyal örökítette meg. 1892. febr.-ban értesítette a magy. tört. társulatot, hogy teljesen saját költségén Rómában külön házat építtet és szerel föl öt magyar történetbuvár számára, ki a levéltárakban hazánk múltját illető kutatások czéljából Rómában időzik. E ház örök alapitványkép az emiitett hazafias czél szolgálatának lesz szentelve.

Fraknó-Váralja, község Sopron m., 887 lak. A község gesztenyések között épült, felette emelkedik a meredek dolomit kőszirt és rajta a vár. Ny. felől kö­zelíthető meg, hol mély árok védi. Érdekes arczkép-gyüjteménye, fegyvertára, melynek számos darabjá­hoz vmely monda v. a török, franczia és porosz há­ború eseményei csatolódnak, régi bútorok. A vár kertjében van a hires török ciszterna, török foglyok által 30 évig (1660 — 90) vágott 142 m. mély kut. Erős visszhangja van. A vár régi őrtornyának mélyén börtönök.

Framboesia, Afrikában elterjedt, a bőrön szivacsos növedékek alakjában jelentkező kiütés ; rabszolgák által Amerikába is behurczolták.

Francaise (francz., fránszéz), franczia módon, izlés szerint; franczia négyes.

Francé (la) (francz., fránsz), Francziaország. Francé (fránsz) A na tol , franczia költő, regényíró és

kritikus, szül. 1844. apr. 16. Parisban; 1868. lépett fel első müvével. Azóta igen sokat irt, több elbeszélése magyarul is megjelent.

Francesca da Rimini, a XIII. században élt Polenta Guido, ravennai főnemes leánya volt. Atyja a rut Rimini Gianciottohoz kényszerűé nőül, ez által végét óhajtván vetni a Rimini és Polenta család közti vi­szálynak. A szerencsétlen nő férje mostoha testvérét, a szép Paolot szerette, miért férje mindkettejüket megölette 1278. Tragikus sorsát költőileg sokan fel­dolgozták. Nálunk báró Kaas Ivor, az »Itélet napja* czimű drámában.

Franche-Comté (fráns konté, az egykori burgundi grófság, Felső Burgund), régi franczia tartomány Francziaország keleti részén, ma Doubs, Haute-Saóne és Jura departementek területe. Fővárosai Dőle és Besancon. A rómaiak idejében Maxima Sequanorum római provinczia. Német, burgund, osztrák és spa­nyol kézből végre 1678. a nimvegeni békében Fran-cziaországhoz csatoltatott.

Francia (francsa), 1) tulajdonképen Francesco Rai-bolini, olasz festő és ötvös, szül. 1450. Bolognában. Szent képeket festett, melyeknek nagy része Bolog­nában van. Fiai G i u l i o és G i a c o m o atyjukkal együtt dolgoztak. — 2) J ó s é G a s p a r , Paraguay dictatora, szül. 1756. Braziliában. Midőn 1811. Pa­raguay a spanyolok uralma alól felszabaditotta ma­gát, F. élethossziglani dictatorrá választatott; vas­kézzel uralkodott, de nagy reformtevékenységet fej­tett ki. f 1824.

Francis (fránszisz) F ü l ö p , angol politikus, szül. Dublinban 1740. Előbb állami szolgálatban, később a parlament tagja. A hires »Június levelei«-nek sokáig titokban maradt szerzője. A >Június levelei* először a » Public Advertiser« cz. lapban (1769—72.), később könyvalakban is megjelentek. Kíméletlen kritikát gya­koroltak a király, a kormány, a parlament, a birósá-gok, a hivatalnokok felett. Sir F. f 1818.

Francisciburg, magy.: Vérhalom (a budai hegyek közt).

Franciscus, Szécsi Ferencz irói álneve. Franck Adolf , franczia bölcsész, szül. 1809. Iratai

a bölcsészet terén mozognak és különösen a zsidó bölcsészet ismertetéséhez járultak.

Franckenstein G y ö r g y , báró, német politikus, szül. 1825. 1870-ben Bajorország részvételét a fran-cziák elleni háborúban, vmint belépését a német biro­dalomba ellenezte. 1872 óta a német birodalmi gyű­lés tagja, hol a czentrumpárthoz tartozott. 1879-től 1887-ig a birodalmi gyűlés egyik alelnöke, 1881. óta a bajor képviselői kamara elnöke, f 1890. jan. 22.

Franc-maconnerie (francz., fránk-mászonri), sza-badkőmivesség.

Franco (ol.), bérmentes, 1. e. Francochorion v. -chorium, Nagy Károly idejében

frank tartomány, a Dráva és a Száva közt. Francs-tireurs (fran-tirör), háború idején önkény-

tesek Francziaországban. Franczbetegség, 1. bujakór. Franczia forradalom, az 1789. kezdődő nagy és

az egész müveit világra kiható forradalom. Franczia gárda : »La garde meurt et ne se revd

pas« (A gárda meghal, de nem adja meg magát), e szavakat állítólag C a m b r o n n e tábornok, a gárda parancsnoka mondta volna a W a t e r l o o i ütközetben (1815. jun. 18.), de ő maga megczáfolta ez állítást;

különben is a gárda nem halt meg, hanem megadta magát az angoloknak. Nálunk Tóth Kálmánnak »Előre« cz. költeményéből ismeretes, mely igy kezdő­dik : »A gárdának a jelszavát Egész világ hangoz­tatja : A franczia gárda meghal, Hanem magát meg nem adja.«

Franczia Indo-Khina, az 1887/8. rendeletek értel­mében Annám, Cochin-Khina, Kambodzsa és Tonking (1. mindegyiket külön) együttes hivatalos neve ; egy­séges kormányzat alatt áll ugyan, de mindegyik tar­tománynak megmaradt külön költségvetése s köz­igazgatása.

Franczia iskola v. f r a n c z i á s o k , azon irók cso­portja, kik a mult száz. utolsó negyedében a franczia szellem hatása alatt irodalmunk ujabb fejlődését meg­indították, nagyobbára a magyar k. testőrség tagjai. Az iskola feje Bessenyei György, tagjai : báró Orczy Lőrincz, Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor, Naláczy József, Czirjék Mihály, gróf Teleki József és Ádám, Péczeli József stb., kik mindnyájan koruk franczia nagy költőinek és bölcsészeinek követői és utánzói voltak, franczia mintákat honosítottak meg irodal­munkban s a felvilágosodás eszméit tolmácsolták.

Franczia kár tya , 52 lapból áll. Franczia művészet, a franczia népszellem a művé­

szet minden ágában nagyszerű alkotásokra vezetett; a f e s t é s z e t e t már a középkorban nagyban művel­ték a miniatűrök; a XVII. sz.-ban többi ágai is virág­zásnak indultak s Poussin, Claude Lorrain a táj­képfest, terén tűntek ki; a XVIII. sz. végén Dávid J. L. alapította a classikus iskolát, melyet 1830. a roman­tikus (főképviselői : Delacroix, Delaroche stb.) köve­tett. A jelenkori franczia festészet magas színvonalon áll s főleg a naturalista v. realista iránynak hódol; az é p í t é s z e t b e n Francziaország a XII. század óta játszik kiváló szerepet; 1150 körül keletkezett a gót stíl, mely bejárta Európát s a XVI. sz.-ban a franczia renaissancenak engedett helyet; a fr. k é p í r á s csak a XVI. sz.-ban lett önálló művészetté, de korunkban nagy lendületet vett; a fr. z e n e szintén igen régi s a dal, a chanson már a XIII. sz.-ban művészeti szín­vonalra emelkedett; 1769. nyilt meg Parisban az állandó operaszínház, 1795. alapították a párisi zene­akadémiát ; hires zeneszerzők voltak Lully, Rameau, Méhul, Boieldieu, századunkban Mayerbeer, Halévy, Auber, Gounod, Thomas, Offenbach, St.-Saens, Le-coq, Planquette, Delibes stb.

Franczia nyelv és irodalom. A f r ancz . nye lv , a legfejlettebb és legvilágosabb szerkezetű nyelvek egyike, a román nyelvek családjához tartozik s egye­nesen a latin népies nyelvből (lingua rustica) szár­mazott, mely Galliában a rómaiak uralma alatt gyor­san gyökeret vert s a benszülöttek nyelvét (kelta, ibér, germán stb.) egészen háttérbe szorította. Az igy keletkezett lingua romána a X. sz.-tól kezdve két fő nyelvjárásra különült: a délfrancziára v. provencei-ra (román provencal v. az »igen« szócskától vett elne­vezéssel: langue d'oc) és az északi francziára (román vallon, langue d'oíl v. d'oui), melyek az egész közép­koron keresztül mint külön irodalmi nyelvek álltak fenn egymás mellett, mig lassan-lassan az északi f. a provenceit kiszorította s I. Ferencz alatt az iroda­lom, törvénykezés és közigazgatás köznyelvévé lett. Nemsokára aztán, XIV. Lajos alatt, kül. a franczia akadémia s az »aranykor« íróinak munkássága követ­keztében, teljesen kiképzett, mintaszerű alakját nyerte. De e mellett számos népies nyelvjárás (patois) léte­zik, melyek azonban az irodalmi nyelvvel szemben

mindinkább tért veszítenek. A f. nyelv, mely már a középkorban a legelterjedtebb társalgási nyelv volt, jelenleg kül. a diplomácziai érintkezés nyelve. Fran-cziaországon és a francz. gyarmatokon kivül beszélik délny. Svájczban, déli Belgiumban, Canada és Haiti egyes részeiben. A f. nyelv történetéről 1. Varga Bá­lint, A f. nyelv és nemzet megalakulása, Bpest, 1883. F. nyelvtanokat irtak magyarul : Rákosi Sándor, Sa­lamin (Ollendorff után), Sasvári (Noéi után), P. Nagy Sándor (Toussaint-Langenscheidt után), Tölgyi Gyula, Hofer Károly, Palóczy Lipót és mások ; leg­terjedelmesebb fr.-magy. szótár a Pokorny Jenő Ár­miné (3 köt., Bpest, 1879 — 80), mely mellett a Molé-és Thibaut-féle szótárak vannak leginkább elterjedve. — Az i r o d a l o m rendkivül gazdag s nemcsak a múltban volt nagy befolyással Európa többi népeinek szellemi életére, hanem a jelenben is sok tekintetben irányt szab a többi irodalmaknak. Fejlődésében két főkorszakot szokás megkülönböztetni : az ó- és az uj-fr. irodalmat. Határt köztük I. Ferencz uralkodása (a XVI. sz. elején) von, mikor az északi francz. nyelv köznyelvvé emeltetett. A) A tulajdonképeni irodalom a XI. sz.-ban kezdődik két külön mederben : a j a p r o -v e n c e i nyelvjárás irodalma, mely főleg a lovagi és udvari műlyrát ápolta (a troubadourok költészete), de már a XIII. sz. elején, az albigens zavarok alatt megszűnt és b) az é s z a k i fr. irodalom, mely főleg a népszerű epikát (hősmondák, rímes krónikák) művelte és Chrétien de Troyesnál érte el virágzását. E mellett az oktató irányú költészet is erős fejlődésnek indult, elannyira, hogy a XIV —XV. sz.-ban, mikor a két irodalom összeolvadt, a didactikai és reális jelleg mindinkább felülkerekedik s elnyomja a romantikus költői irányt. A prózai forma túlsúlyra jut s kül. a népkönyvekben (Szép Magelona, Paris és Vienne, Melusina) és kisebb beszélyekben érdekes emlékeket hagy maga után. A didactikai és szatirikus költészet mellett a drámai nemben is figyelemre méltó kísérletek történtek ; kezdetben a vallásos tárgyakat kedvelték (mysteriumok és moralitások), de lassankint a bur­leszk farce-ok (Patelin, 1469.) és szatirikus sottie-k foglalják el a tért, melyeket a »Clercs de la Bazoche< és az »Enfans sans soucy« nevü társaságok (1. Ba-zoche) adtak elő. E korban élt a francziák első népies dalköltője is: Basselin Olivier (f 1418. »Chansons du Vaux de Vire«). B) A fr. irodalom ujabb korszaka (1515-től), classikus, philosophai, romantikus és rea-listikus korszakokra oszlik: 1. A c l a s s i k u s i r á n y XIV. Lajos uralkodása alatt érte el tetőpontját s főké­pen Corneille, Racine és Moliére színmüveiben ülte diadalait. A szatírában Rabelais és Boileau, »az izlés törvényhozója«, a komikus regényben Scarron Pál és a »Gil Blas« szerzője, Le Sage, tűntek ki, mig La-fontaine a tanmese igénytelen műfajának szerzett addig nem sejtett népszerűséget. Fénelon »Téléma-que«-ja, Montaigne »Essais«-i szintén fényes emlékei a »nagy századnak«. A kor divatos prózai műfaja az emlékirat volt, melynek terén ez időszaknak majd minden jelentékenyebb egyénisége képviselve van, kiválóbbak: Bourdeille, Brantőme, Bassompierre, de l'Estoile, Valois Margit, Sully, Retz bibornok, Roche-foucault, de Motteville asszony stb. Szegényebb a lyrai költészet: Malherbe, az újkori fr. lyra megterem­tője után Maynard, de Racan, Voiture, majd Rousseau J. B., de Ségrais, Chapelle, Deshouliéres Antoinette léptek fel, de nagyobb részük kevés nyomot hagyott a f. költészet fejlődésében. Elsőrangú nagyságokat mu­tathat fel e kora bölcsészeti irodalom terén: Descartes,

Malebranche, Bayle, Pascal, Bossuet a classicismus legjobb prózaírói közé tartoznak, kiknek a nyelv és stíl fejlesztése körül nem csekély érdemeik vannak. 2. A p h i l o s o p h i a i k o r s z a k b a n (1715 — 1789.) az irodalom hanyatlásnak indult. A XIV. Lajos halála után beállott általános ziláltság a francz. nemzet na­gyobb részében engesztelhetetlen gyűlöletet ébresztett minden fennálló iránt s e hangulat egy hatalmas kri­tikai mozgalomnak lett szülője, melynek az irodalom­ban az encyklopaedisták adtak kifejezést. E mozgalom vezéreszméi Voltaire és Rousseau nevéhez fűződnek, kik a költészet különböző fajait is fel tudták hasz­nálni eszméik népszerűsítésére. Mellettük Montes­quieu, Diderot, Beaumarchais, Lebrun (»a franczia Pindar), s a tulajdonképeni bölcsész-irók : Condillac, d'Holbach, Helvétius, d'Alembert, Lamettrie stb. leg­jellemzőbb képviselői a kor törekvéseinek, melyeknek a nagy forradalom lett vérkeresztelőjük. 3. A r o m a n ­t i k u s k o r s z a k (1830— 1848.) előkészítői Chateau-briand és Lamartine, megindítója és vezére Hugó Victor, ki mint lantos költő, dráma- és regényíró egy­aránt nagy nevet vívott ki magának. Mellette és utána a lyrában de Vigny, Musset Alfréd és Béranger, a szatírában Barbier Ágost, a munkásköltészetben Reboul J. és Moreau Hégésippe, a színműben id. Du­mas Sándor működtek. A korszak irodalmi súlypontja azonban a regény terére esik. Hugó, Dumas, Soulié, Balzac, Sue, Sand György müveit nemcsak hazájuk, hanem egész Európa lázas érdeklődéssel olvasta. A termékeny tollú Seribe a vaudevillet és vígjátékot emelte virágzásra. Nagy lendületet vett a történet­írás is, melynek a romanticismus történeti iránya s a középkor iránti előszeretete kedvezett. Maguk a fran-cziák különbséget tesznek a »historiens érudits« azaz tudós történetbuvárok és a »historiens littérateurs« azaz irodalmilag jelentékeny történetírók közt. Itt csak az utóbbiak közül említhetjük a kiválóbbakat: Barante, Thierry Ágost és Amadé, Sismondi, Michaud stb. az »école descriptive« (leiró iskola) tagjai, Gui-zot az »école philosophique« (bölcselkedő iskola) feje, Michelet az »école symbolique« megalapítója, Thiers és Mignet a »fatalista« történetírás képviselői. Jel­lemzők a korszakra a socialista irók : Saint-Simon, Fourier, Proudhon, Louis Blanc és Pierre Leroux, kiknek eszmei a költészetben, regényben és szín­műben is visszhangra találtak. 4. Á r e a l i s m u s k o r s z a k a Balzac irányát folytatja. A regény terén Flaubert, a Goncourt-testvérek, Zola Emil és Daudet Alfonz ez irány legtehetségesebb művelői. Valameny-nyiük közt Zola, a »román experimentál* megterem­tője volt legnagyobb hatással a korra, eredeti, izmos tehetségénél, hatalmas leiró erejénél, de túlzásainál fogva is. A mérsékeltebb irányú Daudet A. müveit szingazdag stil, érzelmes színezet s angolos humor tünteti ki. Zola naturalismusának zászlaja alá szegőd­tek: Claretie, Belot Adolf, Huysmans, Vallés; más-más színezettel és jelszavakkal, de ugyancsak a natura-lismus lép elénk Delpit Albert, Malot Hector, Richepin, Guy de Maupassant müveiben, míg Feuillet Oktáv és a »Revue des deux Mondes« iskolája az akadémiai s aristokratikusabb felfogás hívei. A naturalismus tulságai ellen való visszahatás emelte fel Ohnet Györ­gyöt, kinek regényei egyébként az irodalmi tuczat-termelésbő! valók. A színpadra ifjabb Dumas Sándor plántálta át a realismust, mely Augier Emilnél még a költészet zománczával bevonva jelenik meg, de már Sardou Victornál, korunk legtermékenyebb dráma­írójánál, tisztán a sensatió-hajhászat szolgálatába

szegődött. A vígjátékírók közül Gondinet, Pailleron, Bisson, Hennequin müvei nálunk is kedveltek. A fr. irodalom történetére nézve 1. Nisard, A f. írod. tört. ford. Szász Károly, Rózsaági Antal, Vezérfonal a fr. írod.-történethez, Haraszti Gyula, A f. költészet ismer­tetése, Bpest, 1886., Gáspár Imre, A világirod. tört. (Scherr János után) I. köt., Bánfi Zsigmond, A fr. dráma fejlődése, Bpest, 1882. Rogeard, Képek a fr. irodalomból, a Gross-féle Egyet. Könyvtárban (Győr).

Francziaország, földrészünk egyik legnagyobb állama ; területe 536.408 km2. 38,427.487 1. Határai: ny.-on az Atlanti tenger, La Manche csatorna ; é.-on Belgium, Luxembourg, k.-en Németország, Svájcz, d.-en Olaszorsz., a Földközi tenger és Spanyolorsz., a határ összes hossza 5520 km. ; ebből tengeri 3140 km., szárazföldi 2380 km. Politikailag feloszlik 87 departementra. D o m b o r z a t i viszonyai. Központját az auvergnei granit-tömb fensikja alkotja, mely é.-ny. felé lejtősödik, de mindenfelől mély völgyelések hatá­rolják. A Rhone völgye felé néző meredek párkánya a Cevennes, M.-Viverais, M.-Lyonnais és M.-Charolais hegységek. A váz gránitjai északon Bretagne és Nor­mandia (Cotentin) félszigetek tömegében bukkannak elő. E.-k. az Ardennek és Vogesek palaeozoi gyűrt hegységei vannak, d.-k. az Alpesek borítják (Tengeri, Cotti, Graji-Alpesek), d.-ny. a Pyrenéek hatalmas láncza húzódik. E hegységekre támaszkodó teknős mélyedések (Garonne, Loire, Seine, Rhone teknői) különböző korú tengerek által lerakott rétegek sze­gélyeinek tűnnek fel. A legrégibb jura és kréta korú rétegek közvetlen az őskőzetü vázt övezik s néhol, mint a Jura hegység, részt vettek a felgyürődésben. Ezt követik a harmadkori tengerek lerakódásai. De a széleken felbukkanó rétegek valószínűleg áthúzód­nak a völgyteknó'n az ifjabb rétegek alatt is. A d.-ny. részen elterülő Landok vidéke, a partok mentén a mozgó homokbuezkák a vizek mocsaraival váltakoz­nak. A cultura lassan megköti a buezkákat. Vizei . Az auvergnei fensik az ország hydrographiai központja, folyói innen sugárzanak szét; ezek a Loire, Dordogne, a Garonne főmellékvizei: Lot, Aveyron, Tarn és a Seine baloldali vizei. A Seine ered a Vogesekben, a Rhone az Alpesekben. T a v a i . A Földközi és Atlanti tengerek partjaik mentén lagunaszerüek. Belsejében Sologne, Brenne és Les Dombes tóvidékei, sziklák mélyedésein vagy agyagos rétegen meggyült vizek. É g h a j l a t a feloszlik é. és d. övre, az é. öv közepes hőmérséke 10—12° C., a d. 13—15° C. K.-ről hy.-ra szintén változik ; k. az Atlanti oczeán légáramai be­folyásolják, ny.-on continentálisabb és így a hővo-nalak ny.-ról k.-re dél felé hajolnak. Az egy hőmér-sékü görbét a fensik is mélyen d.-re tolja. C s a t o r ­ná i . Ezek száma igen nagy, különösen az é. részen, szintúgy sok az oldal-csatorna, melyek nehezen hajózható folyókat kisérnek ; az é.-i részen a csator­nák az iparüző városok közti összeköttetést közve­títik és ezeket Parissal és a belga iparos vidékekkel kapcsolják össze. A Rhone vidékét a Seine-el a bur­gundi cs., a Mosellel a canal de l'Est, a Rajnával a Rajna-Rhőne cs., a Loire-ral a canal du Centre, a Földközi tengert az Atlanti oczeánnal a canal du Midi (1681. épült) köti össze. T e r m é n y e i . F. dus gabonatermő, a legjobb buza-aratás Nord és Pas-de-Calais departementekben szokott lenni, rozs a zordabb vidékeken terem, a ezukorrépa müvelése csak e században honosult meg. Bortermő helyek : a Champagne, a Cőte d'Or hegység keleti része, délen Hérault, Aude, Gironde, Charente dep.-k, Medoc vidéke.

F R A N C Z I A O R S Z Á G .

A filokszera a szőlőkben rengeteg kárt okozott, ugy hogy a Spanyol- és Olaszországból importált borokat feldolgozva szállítják kiF.-ból; a bortermelés hanyat­lásával a szeszfogyasztás emelkedett. Az ény.-i vidé­keken nagy mennyiségben gyümölcs-bort készítenek; Normandia és Bretagne némely dep.-jának lakos­sága főleg a gyümölcstermelésből és annak feldolgo­zásából él. Az olajfa a déli vidékeken tenyész, a déli gyümölcs öve tulajdonképen Var depart.-ban kezdő­dik, Cannestől kezdve már datolyapálma nő, a törpe pálma a Riviéráról teljesen kipusztult. Nagyobb terü­letek inkább állattenyésztésre alkalmasak, mint föld-mivelésre, igy Nyugot-Normandiában, melynek fü-gazdagsága közmondásossá vált ; a legtöbb rétség Cotentin félszigeten és e körül van, hol az állat­tenyésztés nagyban virágzik. A selyemtenyésztés és a nyers selyem feldolgozása Gard, Vaucluse, Ardéche dep.-ok lakóinak jövedelmi forrása ; virágot nagy mennyiségben Grasse vidéken tenyésztenek, hol aetheri olajokat és essentiákat nyernek belőle; erdé­szetet a párizsi medenczében, a franczia Jurán, a Vogesekben stb. űznek. A tengerparti lakók szardínia s tinnhalfogással és osztriga-tenyésztéssel foglalkoz­nak. Á s v á n y a i . Szén (Saőne-et-Loire, Gard, Avey-ron dep.-k), nyers vas tekintetében F. Európában a harmadik helyen áll, nagyobb telepek Gard, Isére, Aveyron. Ardéche, Meurthe-et-Moselle dep.-kban van­nak ; aranyban F. a rómaiak idejében bővelkedett, most kis mennyiségben termelik, épugy az ezüstöt is, de sokkal nagyobb az ólom-gazdagság (Puy-de-Dóme dep.), és a réz (Lyon) ; só oly bőven van, hogy kül­földre is szállítják. Ásványforrásokban különösen a Pyrenéek bővelkednek, hol körülb. 600 faj ismeretes, szintúgy gazdag e tekintetben a Morván és a Voge-sek közti vidék. K e r e s k e d e l m e . A k. fejlettség igen magas fokon áll, mit egyrészt annak köszönhet, hogy tenger vagy pedig a műveltség magas fokán álló iparos országok határolják, és velők jó közlekedési utak, folyók, csatornák, vasutak kötik össze ; de másrészt a fr. népet jellemző szorgalom, munkásság és találékonyság is nagyban előmozdítja fejlődését. Jelenleg a védvámos irány az uralkodó. Fő kikötői Bordeaux, Marseille, Le Havre, Dunkerque, Boulogne, Rouen. Kereskedelmi mérlege passzív, mert bevitele mintegy 1 milliárd frankkal haladja meg évenkint a kivitelt. Az üzleti életet fokozzák fejlődött hitel­szervezete s nagy pénzintézetei. Ezek közt első he­lyen áll a fr. b a n k (Banque de Francé), mely 1800. alapíttatott bankjegykibocsátás kiváltságával. Köz­l ekedés i e s z k ö z e i . A forgalmat hajózható folya­mok és csatornák, számos, igen jó karban levő or­szágút és a vasutak nagy hálózata szolgálja. A ma-gánvasut-rendszer divik olyképen, hogy a vasutak az engedélyidő leteltével az állam tulajdonába men­nek át. A folyókon, csatornákon és tengeren való közlekedést több jelentékeny hajózási társulat tartja fenn, melyek között első helyen áll a »Messageries maritimes.* Igen jelentékeny F.-ország távirósod-ronyhálózata és kereskedelmi flottája is. G y a r m a t a i és m e l l é k t a r t o m á n y a i . A f r i k á b a n : Algéria, Senegal, Nigerterületek, Aranypart, Gabon, franczia Kongó, Réunion, Madagaszkár parti szigetei és Obok. Ter. 1,728.901 km 8, 5,861.990 lak.; Á z s i á b a n : Előindiai gyarmatok, Cochinchina a Condor szige­tekkel. Ter. 60.311 km 8, 2,196.732 lak..; Amer iká ­ban : Észak-amerikai szigetek (St. Pierre, Miquelon és dependenseik), franczia Nyugat-India (Martinique, Guadeloupe és depend.), franczia Guyana. Területe

124.416 km 2, 372.306 1. ; Oc z e a n i á b a n : Uj-Cale-donia (Loyalty és Wallis szigetek), Tahiti, Moorea stb. Ter. 24.244 km 8, 88.995 lak. Franczia védnökség alatt álló államok : Tunis, Madagaszkár, Komoro szigetek, Kambodsa, Annám, Tonking. Ter. 1,174.925 km 2, 24,153.000 lak. T ö r t é n e t e . F. az c-korban Gallia (1. e.) nevet viselt, önnálló állammá 500 körül a frank birodalomnak Chlodvig hódításai által történt megalapítása után alakult. A Karolingok családja, mely 752-ben Kis Pipin személyében foglalta el a trónt, eleinte a hűbéres urak hatalma, majd a nor­mannok betörései ellen küzdött, utóbbiakat a fivére által a tróntól megfosztott Együgyű Károly (898-tól 923-ig) fékezte meg. V. Lajossal halt ki a Karolingok dynasztiája, melyet a Kapetingok családja követett. Capet Hugó párizsi és orleansi gróf, Isle de Francé herczege (innen F.-ország neve) nyitja meg a Kape-tingi uralkodók sorozatát, kinek uralma alatt a ki­rályi hatalom még mindig korlátozva volt a hűbére­sek által; csak utódjának VI. Lajosnak (1108—1137.) sikerült az országban rendezettebb viszonyokat léte­síteni. VII. Lajossal kezdődik az angolok és francziák összetűzése franczia földön. IX. Lajos (szent) 1226-tól 1270-ig; ő adta ki a franczia egyház alkotmányának alapját képező pragmaticát (1266.), rendezte az adó és jogi viszonyokat, a városok és parasztok javára korlátolta a nemességet. Szép Fülöp (1285—1314.) korában került a 3-ik rend (tiers état), a városi kép­viselet az országos rendek sorába ; IV. Károlylyal (1322 — 28.) a Kapetingek egyenes ága kihalt. Utána a saliai törvény értelmében a Valois-család, a Kape­tingek oldalága került a trónra V. Fülöp személyé­ben (1328—1350.), kivel kezdetét veszi az angol-franczia százados harcz, melyben a francziák csak Jeanne D'Arc (1. e.), az orleansi szűz vezetése alatt győztek; halála után 22 évvel (1453. jul. 17.) sikerült végre a f.-nak az angoloktól a castilloni ütközet után az elhódított területeket legnagyobbrészt visszafog­lalni. A belső viszály igen élénk alakot öltött a XVI. században. 1589. IV. Henrikkel a Bourbon család lépett a trónra. Alatta lassankint a királyi hatalom egészen korlátlanná vált. Richelieu és Mazarin poli­tikája, XIV. Lajos (1643—1715.) háborúi nagy jelen­tőségre emelték az országot; a franczia irodalom, művészet és tudomány szintén virágzásnak indult. De az udvar költekezései és a gyakori háborúk kime­rítették a nép erejét, s az elégületlenség XVI. Lajos alatt a franczia forradalomban (1789.) tört ki. A for­radalom felforgatta az egész régi állami rendet, 1792. kikiáltatott a köztársaság, melyet 1804. máj. 18-án I. Napóleon (1. e.) császársága követett. De vereségei után 1814. a császárság is megdőlt. XVIII. Lajossal ismét a Bourbonok kerültek a visszaállított királyság trónjára. 1815. márcz. 1. Napóleon visszatért ugyan, de a Waterlooi szerencsétlen ütközet után hatalma végkép elveszett, és XVIII. Lajost X. Károly (1824-től 1830-ig) követte. Ezt az 1830. júliusi forradalom (jul. 27 — 29.) elűzte, mire a királyi család ifjabb ágából Lajos Fülöp orleansi herczeg jutott a trónra. De az 1848. február 26. forradalom őt is elűzte. A köz­társaság újra kikiáltatott. 1852. november 7. III. Napóleon alatt, az ország ismét császárság lett, s az maradt 1870. szept. 4-ig, mikor a köztársaság újra kikiáltatott. Véres harczok után ez kötötte meg 1871. a frankfurti békét, melyben Németországnak engedte át Elzász-Lothringiát. Azóta köztársasági alkotmány alatt él a franczia nemzet; a törvényhozás mindkét házát (szenátus és képviselőház) más-más rendszer

szerint választják; a kettő együttes ülésben (nemzet­gyűlés, congresszus) választja 7 évre az állam fejét, a köztársasági elnököt; 1888 óta elnök C a r n o t Sadi Francois (1. e.).

Francziások, 1. franczia iskola. Franczia-Svájcz, Svájcz azon része (Genf, Waadt,

Neuchatel egészen, Bern, Wallis, Freiburg kantonok részben), hol a lakosság anyanyelve a franczia.

Franczia vadászat, parforce (francz., párforsz) v. hajtóvadászat (1. e.).

Franeker, iparüző város Friesland, németalföldi tartományban, 7000 lak. 1585—1811. egyetem, me­lyet egykor magyarok is nagyban látogattak.

Frangepán grófok, a római g e n s Anicia-ból eredő ősrégi olasz főúri nemzetség, melynek egy ága a dal­mát tengerpartokon telepedett le és hazánk délvidé­kének történetében nagy szerepet játszott. Nevét állítólag a VII. században élt Pierleontól vette, ki éhínség idején Róma lakossága közt kenyeret oszto­gatott (frangendo panem). Veglia szigetén letelepülő utódai közül B e r t a l a n , vegliai gróf III. Bélától az egész modrusi grófságot kapta adományul, mit IV. Béla a tatárjáráskor teljesített szolgálatokért 1242. megerősített. A család Fr. J á n o s felesége Anna, görczi grófnő által Zsigmond királylyal, I s t v á n bán neje Estei Isotta őrgrófnő és Bernardin neje Lujza, aragoniai herczegnő által Mátyással s a nápolyi és ferrarai uralkodóházakkal jött rokonságba. Tagjai zenggi, modrusi és vegliai grófoknak nevezték ma­gukat és sokan viselték közülök a horvát, sziavon és dalmát báni méltóságot. A család 1671-ben halt ki, midőn utolsó férfitagja Fr. Ferencz őrgróf lefejezte­tett. 1) A n n a K a t a l i n , Farkas bán leánya, Zrínyi Péter neje; nagy része volt a Zrinyi-Nádasdy féle összeesküvésben és testvérét, Ferenczet is ő nyerte meg annak. Fogságban f 1673. Gráczban. — 2) Be­a t r i x , Bernardin gróf és aragoniai Lujza herczegnő leánya; 1493. Corvin János herczeghez ment nőül. Férje és gyermekei halála után II. Ulászló az összes Hunyadi-birtokok örökösévé tette, de csak azért, hogy kezével a roppant vagyont rokonának, György bran­denburgi őrgrófnak szerezze meg. Második férje rosz-szul bánván vele, idő előtt f 1510. — 3) Berna r ­d in , II. István bán (f 1481.) és Estei Isotta őrgrófnő fia, erőszakos és harczias, vejével Corvin Jánossal a török ellen többször győzelmesen hadakozott. Neje Lujza, aragoniai herczegnő, Beatrix királyné rokona volt.— 4) E r z s é b e t , István gróf leánya, szül. 1396., Ciliéi Frigyes grófhoz ment nőül, ki őt szeretője, Des-niczi Veronika kedvéért 1422. megölette. — 5) Fe­r e n c z , kalocsai érsek, János gróf (f 1493.) fia, ferenczrendi szerzetes volt; 1528. János király kalo­csai érsekké nevezte ki és diplomácziai küldetésekben sok hasznát vette. A török által elfoglalt érsekségét az egri püspökséggel cserélte fel. 1540. Ferdinándhoz csatlakozott és 1541. a regensburgi bir. gyűlésen a török elleni segély ügyében fáradozott, f 1543. — 6) F e r e n c z , György gróf (f 1553.) fia, horvát bán, a török elleni harczokban az illyrek pajzsa mellék­nevet vívta ki. f 1573. — 7) F e r e n c z , Farkas bán fia, az utolsó Fr., szűk 1642., költői lelkületű, haza­fias érzelmű főúr volt. A Wesselényi-Nádasdy féle összeesküvésbe keveredvén, 1670. ápril havában el­fogatott és 1671. április 30-án Bécsújhelyen sógo­rával, Zrinyi Péter bánnal együtt kivégeztetett. —

8) G y ö r g y érsek, 1493. kalocsai kanonok, később veszprémi püspök, 1503-tól kalocsai érsek, t 1520. — 9) Kr i s t ó f bán, jeles hadvezér, Bernardin fia, az

1509—14. években Miksa császár seregében Velen-cze ellen harczolva, fogságba került, honnan évek múlva szökés által szabadult meg. 1525. Jajczát föl­menté a török ostroma alól, s ez évben horvát bán lett. A mohácsi vész után János király legbuzgóbb párthíveinek egyike. Várasd ostroma közben f 1527. szeptember 22.

Frangepán Erzsébet, trag. Sz ig l ige t i tő l (1835.). Frank, a frank-pénznemrendszer alapja, 100 centi-

mesre oszlik. A f.-ot, mint kettős valutát, az 1803. márcz. 28-iki franczia éremtörvény léptette életbe; e szerint 1 kg. 9 / ] 0 finom aranyból 3100 frankot vernek; 1 fr. tehát 0.290329 g. finom aranyat tartalmaz és ér­téke 0.81 márka 9.516 angol penny és 40 kr. arany­ban. Aranyból vernek 100, 50, 20, 10 és 5 fr.-t, ezüst­ből 5 frankos darabokat ( 9 / i o finomságú, 2 2 V a ezüst tartalommal, ugy, hogy az arany és ezüst közt 15Va : 1 állandó arány van), 2, 1, ]/a és ]/s fr.-t, ez utóbbiak azonban váltópénzek és 8 3 5 / i o o o finomsá-guak. Ma a frank-értékrendszert az u. n. latin pénz­szövetség államai, Franczia-, Olasz-, Görögország, Svájcz és Belgium, továbbá Spanyolorsz., Románia, Szerbia és Bulgária fogadták el. Nálunk is vernek 20 és 10 frankos aranyat, még pedig 1 font finom arany­ból 9 / i o finomsággal 155 20 frankos és 310 10 fran­kos aranyat s igy 5.80645 ill. 2.9082V4 tiszta aranyat tartalmaz, súlya pedig 6.4516 g. ill. 3.2258 g. Frank, 1) An ta l , a magyar hitelbank igazgatója,

szül. 1832. Bpesten; kereskedelmi pályára lépett s Szegeden működött, honnan 1863. az akkor alakuló magyar földhitelintézet a könyvelői osztály főnökévé hívta meg. 1867. a magyar hitelbank megalakításakor ennek igazgatója lett s azóta ez állásban műkö­dik. — 2) I g n á c z , jeles jogtanár, szül. 1788. márcz. 24. Nagy-Károlyban. A kegyesrendiek szerzetébe lé­pett, de 1811. odahagyta a rendet és ügyvéd lett. 1819. kassai jogakadémiai tanár, 1827. a bpesti egyetemen a magyar magánjog tanára és több izben rector. Néhány igen jó tankönyvet irt, az akadémia 1847. 1. tagjává választotta. 1849. végén az osztrák kor­mány Bécsbe hívta, hogy az ősiség rendezésének előmunkálataiban részt vegyen, f 1850. márcz. 4. — 3) J a k a b , zsidó kalandor, szül. 1720. Galicziában, f 1791. Fiatal korában a kabalába mélyedt el s hogy pénzre tegyen szert, messiásnak hirdeté magát, s lányát, Évát a testet öltött istenségnek nyilvánította. Hogy az ellene felhozott vádaktól meneküljön, végül keresztény hitre tért. Hivei, a frankisták, gyér szám­ban Moldvában és Törökországban most is vannak;, a mult század végén a magyar zsidókat is meg akar­ták prófétájuknak nyerni.

Frank birodalom, a saliai frankok alapították Chlod-vig alatt 486 ; utódai, a meroving királyok gyakran felosztották ; később a király mellett nagy hatalomra került a major domus, mig végre Kis-Pipin major domus 752. letette a meroving királyt s maga lépett a trónra. Fia Nagy Károly (1. e.) alatt a birodalom óriási kiterjedést nyert s hazánk egy részét is felölelte ; fia Jámbor Lajos alatt a 843. verduni szerződésben a birodalom felosztatott s ez a felosztás készítette elő a német és franczia területek végleges különválá­sát. Franczia-, Olasz- és Németország lépett a frank birodalom helyére.

Frankenau, magy. Draknó (Sopron m.). Frankenburg Adolf , i ró és szerkesztő, szül. 1811,

t 1885. 1847—8. az Életképek szerkesztője, mely­nek egy ideig Petőfi és Jókai voltak főmunkatársai. Megírta emlékiratait.

Frankfurt (Majna-Fr.), a Majna vize mellett, város Wiesbaden porosz kormányzóságban, a Majna jobb partján és a Taunus hegység alján 180.000 lakossal. (Bockenheimmal 200.000 1.) A régi, részben szűk utczáju és szegletes város köré csoportosul az uj város diszes épületeivel és sétatereivel s elhúzódik Bockenheimig és Bornholmig, mig a idajnán át 4 hid vezet Sachsenhausen külvárosba. Főbb épületei : az emlékekben gazdag székesegyház (Bertalan-templom), a római-német császárok választó és koronázó helye. Avárosháza(Römer), melynek császári termében koro­názások alkalmával a lakomák tartattak, az opera­ház, a tőzsde, vásárcsarnok, városi könyvtár és levéltár; Goethe (ki 1749. itt született), Schiller, Nagy Károly, Gutenberg szobrai. Számos közép- és felső iskola, régiségtár (Bethmann-villa), képtár (ta­nácsház, Stádel műintézet) és természetrajzi gyűjte­mény (Senckenberg-alapitvány). Elénk ipar, virágzó kereskedelem. Vásárai már a XIII. század óta, midőn császári védelemben részesültek, látogatottak voltak. F. 793. említtetik először villa Franconofurd néven, nemsokára kelet-frank birodalom fővárosa. 1356. a német császárok választó majd koronázó helye, 1806—14. a Napóleon alapította f.-i nagyherczegség fővárosa, 1815. a német szövetség (a Thurn-Taxis palotában) és 1848—49. a nemzetgyűlés székhelye. 1866. okt. 18. Poroszországba bekebleztetett. 1871. máj. 10. béke Német- és Francziaország közt. Frankfurt (Odera-Fr.), az Odera vize m., 56.000 1.

Évenként 3 vására igen látogatott, élénk ipar és kereskedelem. Egyetemét (1506 al.) 1811. Boroszlóba helyezték át. Franklin (franklin), 1) Ben j ami n,é.-amerikai állam­

férfi és iró, sz. Bostonban 1706. jan. 17. Philadelphiá­ban nyomdát és könyvkereskedést alapított. 1736 körül kezdődtek kísérletei az elektromosság terén, melyek a villámhárító feltalálásához vezettek. 1753. az összes angol-amerikai gyarmatok főpostames-terévé (közlekedésügyi főintézőjévé) választatott. Pennsylvania és más amerikai gyarmatok többször Londonba küldöttek, hogy érdekeiket az angol kor­mánynál képviselje. Midőn a gyarmatok és Anglia között kitört a viszály, F. hazatért és a védelmi bizott­ság élére állt. Nagy része volt az 1776. július4-én kelt függetlenségi nyilatkozatban. 1778. Francziaország-gal szövetségi szerződést kötött és azóta mint a 13 észak-amerikai Egy.-Állam teljhatalmú minisztere sze­repelt. 1783. szept. 3. létrejött a békekötés Angliával és F. visszatérhetett hazájába, a hol f 1790. ápril 17. — 2) Sir J o h n , hires angol hajós, szül. 1786. Több sikeres északsarki hajóutat tett; utoljára 1845-ben >Erebus« és >Terror« angol állami hajókon, összesen 158 emberrel. E hajók május 19-én útra keltek. U. a. év jul. 26. F. a Melville-öbölből, hol hajói a jégbe szo­rultak, leveleket küldött kormányának. Azután az expeditió elpusztult. Későbbi kutatók kiderítették, hogy Fr. és kisérői mindnyájan ott vesztették életöket. Frankó, község Sopron m., 878 lak. Frankok, germán néptörzs ; a III. században léptek

fel először a Rajna mentén ; csakhamar s a l i a i és r i p u á r i (partmelléki) törzsre oszlottak, ez utóbbi Galliába nyomult, követte őket később a saliai s a két törzsön nyugodott a frank birodalom (1. e.). Frankónia, a frank birodalom alapítása óta a

Rajna, Majna és Neckar körül a frankok által lakott terület, a német birodalom magva, a IX. század óta herczegség. Felső-, Közép- és Alsó F. 1817 óta a bajor királyság kerületei, ter. 22.974 km. 2 1,889.797 1.

Frantz, l ) J ó z s e f (astzenbergi), vezérőrnagy, szül. 1839. A josefstadti 19. gyalogdandár parancsnoka. — 2) R ó b e r t , német dalszerző, szül. Halieben 1815. Zeneszerzeményei, főleg dalai egész Európában elter­jedtek.

Fránya, ármányos, gonosz, ördöngös. Érdekes e szó története : eredetileg azonos a »varjú, varnyu« szóval, mely a magyarból átment a szláv nyelvekbe, hol vrana, vran alakot öltött s onnan aztán fránya alakban, más jelentéssel visszakerült nyelvünkbe.

Franyova, község Torontál m., 7550 1. Franzdorf, magy. Ferenczfalva (Krassó m.) Franzensbad, város Csehországban Eger közelé­

ben. Látogatott és hires gyógyerejü fürdőhely 9 ás­vány-forrással (lOVa—12Vso C) , melyek vizét für­désre és ivásra használják.

Franzensfeste, fontos erődített pont Tirolban az Eisack m., a Brenner hágónál.

Franzfeld, magy. Ferenczmező, község Torontál m., 3707 lak.

Franzos K á r o l y Emil , német iró, szül. Podoliá-ban 1848. Budapesten huzamos ideig élt. Számos munkát irt, melyek nagyrészt a lengyel nép és zsidó­ság életviszonyait ecsetelik.

Frappáns (lat.), meglepő, csattanós. Frappirozni, meglepni, megdöbbenteni. Frary Rao.ul, franczia iró, szül. 1840., előbb tanár,

hírlapíró, számos munkát irt, melyek egyike a latin nyelvnek a középiskolában való túlságos tanítása ellen irányul. Ez magyarul is megjelent.

Frascati, kies fekvésű város Róma olasz tartomány­ban az Albano hegység m. 8000 lak., kath. püspök­ség, közelében Tusculum romjai.

Fraser River (frézer rivr), Brit-Columbia főfolyama, a Szikla-hegységben ered és a Csendes oczeánba szakad.

Fráter (lat.), testvér; szerzetes. Fráter G y ö r g y v. Gy. b a r á t , családi nevén Ut-

j e s z e n i c s , másként (anyjáról) M a r t i n u z z i bibor­nok, a mohácsi vész utáni kor kiváló alakja, szül. Horvátország Kamizacz nevü helységében, 1484 körül. Corvin Jánost és a Szapolyai családot szol­gálta, később a Pálosok szerzetébe lépett, s a czen-stochovai, azután a sajóládi kolostor perjelévé lőn. Innen hivta magához 1528. János király, midőn Ferdinánd hadaitól megveretve Lengyelországba me­nekült ; ez időtől fogva benső viszony létesült a király és a szerzetes között; 1530-tól királyi tanácsos, 1534-től kincstartó és váradi püspök s János ki­rály uralmának oszlopa; egyaránt jelesnek bizo­nyult a diplomaczia terén, és az ország közügyeinek vezetésében. A János és Ferdinánd közt 1538. létre­jött váradi békekötés jórészt az ő müve. János király halálos ágyán (1540.) János Zsigmond gyámjává rendelte. György a csecsemőt a Rákos.mezején király -lyá is választatta, de Buda elvesztése után egészen szakított politikájának eddigi irányával. Főtörekvése volt az erdélyi területet a török ellen megóva Ferdi­nánd részére biztosítani. A török részéről fenyegető veszély nem engedte, hogy ez irányban nyiltan jár­jon él s innen kezdődik kétszínűnek látszó politikája, mely szerint a törökkel lehetőleg jó viszonyban ma­radva, titokban iparkodott Ferdinánd uralmát ez országrészben megszilárdítani. Terve sikerült volna, ha nem költi fel Ferdinánd és párthívei gyanúját. Iza­bellát 1551-ben egyességre bírta, melynek értelmében a koronát átadva Ferdinánd biztosainak, elhagyta az országot. Jutalmul György Erdély kormányzó-

jává s még ez év őszén esztergomi érsekké és bibor-nokká neveztetett ki. De a töröknek nyomban meg­indított hadjárata alatt folytatá szineskedését, s ez által annyira felkölté Castaldo (1. e.) császári vezér és Pallavicini gyanúját, hogy ezek Ferdinánd előze­tes beleegyezésével 1551. decz. 17. Alvinczen orvul meggyilkoltatták. A halála felett folyt perben a szent­szék fölmenté, de a közvélemény elitélte gyilkosait. Horváth Mihály: Fr. Gy. (kisebb munkái, IV. k. és külön 1872.). Levelezéseit Károlvi Árpád tette közzé a Tört. Tárban (1878-82. ) .

Fráter G y ö r g y , trag. S z á s z K.-tól (1869. Teleki­jutalmat nyert).

Fraternitas (fraternité),testvériség; a pápa igy szó­lítja meg a püspököket.

Frattendorf, Fragendorf, magyarul: Vereknye (Po­zsony m.).

Frauendorf, magy.: 1) Kiüti (Pozsony m.); 2) Asz-szonyfalva (N.-Küküllő m.); 3) Boldogfalva (Po­zsony m.).

Frauenheid Klein-, magyarul: Kis-Boldogasszony (Sopron m.), Unter-, Alsó-Lók (Sopron m.). Frauenhofer-féle vonalok, 1. színképelemzés. Frauenkirchen,magy.: Boldogasszony (Mosón m.). Frauenmarkt, magy.: Báth (Hont m.). Frauenstuhl, magy.: Bábaszék (Zólyom m.). Frecskay J á n o s , író, szül. 1841. május 1. Bpes-

ten; előbb hírlapíró, jelenleg a keresk. minisztérium­ban a szabadalmi levéltár és védjegylajstromozó hi­vatal főnöke. Irt számos technológiai munkát. Fő müve a Találmányok könyve négy kötetben.

Fredegunda, C h i l p e r i k n e k , Neustria királyának hitvese, ki férje halála után megölette két mostoha fiát, hogy kiskorú fiának, II. Lotharnak biztosítsa a trónt, f 597.

Fredericia (Friedericia), erődített város Dániában, a Kis Beit m. 10.000 lak.

Frederiksborg, kir. kastély Dániában, Kopenhágá-tól 35 kmnyire, történeti museum, koronázó kápolna.

Fredrikshamm (finn. Hamina), kikötőváros Finn­országban a finni öböl m., 3000 lak. Elénk ipar és kereskedelem.

Fredro, 1) S á n d o r gróf, lengyel vigjátékiró, szül. 1793., f 1876. — 2) J á n o s S á n d o r , az előbbinek fia, lengyel vigjáték-iró, szül. 1829. — 1848. a ma­gyar-lengyel légió tagja, résztvett a tarczali és turai ütközetekben. Több vígjátéka a nemzeti színházban is előadatik. f 1891.

Freehold, (frihald), Angolországban a szabad föld­birtok ; f.-er, oly angol földbirtokos, ki legalább 40 font strlg adót fizet.

Freeman (frimen) E d u á r d Ágos t , angol író, szül. 1823. 1884. óta az oxfordi egyetemen a történelem tanára. Számos történeti munkát irt. f 1892. Freetown (fritón), a Sierra Leone nyugot-afrikai

angol gyarmat fővárosa, 22.000 lak. A kormányzó székhelye, sok templom, mert lakói 19 vallásfeleke­zethez tartoznak.

Fregattá, gyors járatú, most rendesen vértes hadi hajó ; az osztrák-magyar tengerészetben 3 van (egy vértes).

Freia, az ó-német mythologiában a szerelem és jó időjárás istennője.

Freiberg, gyár- és bányaváros Szászországban, 29.000 lak. Fontos és régi bányaváros.

Freiburg (francz. : Fribourg), svajczi kanton. D.-k.-i részén a f.-i Alpesek húzódnak, é.-i része lapályos, folyói a Saane, Glane, Broye, é.-on a Murton tó fek­

szik. Lakói nyelvre főleg francziák. Fővárosa F. (F. Üchtlandban) a Saane m., 12.000 lak. Gyárak, bor­kereskedés, püspökség.

Freiburg, 1) (F. Breisgauban), Baden nagyherczeg-ség kerülete, ter. 2186 km 9. A Dreisam m. fekszik F. város 49.000 lak. Érsekség, egyetem (1454. alap.) kath. theol. karral, gót székesegyház (épit. 1120— 1287) ; élénk ipar (papír-, varróselyem-, porczellán-gomb-készités) és kereskedelem. — 2) F. (unterm Fürstenstein), város Boroszló porosz kormánykerü­letben 10.000 lak. Közelében Fürstenstein vár.

Freidorf, község Temes m. 1099 lak. Freil igrath F e r d i n á n d , német költő, szül. 1810.

Eleinte kereskedő, de első verskötetének nagy sikere után (1838.) egészen a költészetnek élt. Politikai radicalismusa miatt sok üldöztetésnek volt kitéve, melyek elől Londonba menekült. 1868. visszatért Németországba, f 1876. Számos költeményét ma­gyarra is lefordították.

Freising, régi püspöki város Felső-Bajorországban az Izar m., 10.000 lak. Nagy múltjára egyházi épít­ményei (bazilika, 1160 al.) emlékeztetnek. Közelében van Weihenstephan egykori benczés apátság.

Freistadl, magy. : Galgócz (Nyitra m.). Fréjus (-zsü), püspöki város Var francz. depart.-ban,

a Földközi tenger közelében, 3000 lak. Az ókorban Forum Julii, fontos kikötőhely. Római régiségek.

Frek, magy. : Felek (Szeben m.). Fremont J á n o s K á r o l y , észak-amerikai utazó,

szül. 1813. — 1842. az észak-amerikai államok had­ügyi kormánya megbízásából egy kis csapattal meg-mászta a Rocky Mountains sziklahegységet és meg­állapította a Californiába vezető utat. f 1890. jul. 13.

Frémy Ödön , franczia vegyész, szül. 1814. Az alkalmazott vegytan egyik kiváló müvelője.

Frenreisz I s t v á n , curiai biró, szül. 1840. aug. 17 Budán, 1864. ügyvédi oklevelet nyert, 1866. buda alügyész, 1870. tszéki főjegyző, 1872. tszéki, 1882 bpesti táblai biró, 1890. curiai biró.

Frenzel K á r o l y Vi lmos , német iró, szül. 1827 1861. óta hirlapiró, de számos regényt, széptani tanulmányt stb. is irt.

Frequentálni (lat.), gyakran látogatni, ismételni valamit.

Frére-Orban H u b e r t J ó z s e f , belga államférfi, szül. 1812. — 1847. képviselő s a szabadelvű párt egyik vezére; pártja győzelmével közmunka-minisz­ter, majd a pénzügyek vezetését vette át. Rövid meg­szakítással 1870-ig a kormány tagja és 1868 az elnökséget is átvevé. 1879. ismét a szabadelvűek nyervén többséget, F. miniszterelnök volt 1884-ig. Azóta a mérsékelt ellenzék vezére a képviselőházban.

Freskó, a falfestészet azon fajtája, melynél vizfes-tékkel a még nedves mészfelületre festenek; az ásvá­nyi festék a friss vakolat alkatrészeivel vegyileg egyesül és a képződött anyag a felületen kristályos, vizben nehezen oldható bevonattá válik; már az ó-korban ismerték.

Freskóképek, Bernát Gazsi e névvel jelölte humo­ros vázlatait (1848 — 52.), s utána divattá vált »freskókat« irni, épugy a mint az utóbbi évtizedben a »rajz« volt felkapott műfaj.

Freudenau, a bécsi Práter (városliget) egy része, hol a bécsi lóversenyt tartják.

Frey F e r e n c z , országgy. képviselő, szül. Eszter­gomban 1851. Ugyanott vaskereskedést és bank­üzletet folytat. 1892. Esztergomban képviselővé vá­lasztatott.

Freycinet K á r o l y La jos , franczia államférfi, szül. 1828. nov. 14. Foixban. Előbb mérnök, 1870. Gam-betta Toursba hivta s rá bizta a hadügyek vezeté­sét. Ez állásban bámulatos tevékenységet fejtett ki, s egymásután szervezte az uj hadseregeket, de azért a németek diadalát meg nem gátolhatta. 1877. Du-faure cabinetjében közmunkaügyiminiszter; 1879. miniszterelnök és külügyminiszter. Azóta ismételten állt a kormány élén, sőt 1888. óta a hadügj'et is vezeti, s befejezte a franczia honvédelem teljes újjá­szervezését. 1892. februárban a miniszterelnökségről leköszönt ugyan, de az uj Loubet-kormányban is megtartotta a hadügyi tárczát. Freytag G u s z t á v , német regényíró és publiczista,

szül. 1816. jul. 13. Kreuzburgban Sziléziában. Előbb tanár, később egészen az irodalomnak élt; színdarab­jai közül legismertebbek : »A hirlapirók« és »Wal-demar gróf*, regényei közül »A kalmár és báró« (Soll und Habén) és »Az elveszett kézirat.« Irt történelmi regényeket s történeti tanulmányokat s nagy munkát a dráma technikájáról.

Friandise (francz., -diz), csemege (1. e.). Friaul (ol., Friuli), egykor herczegség, melyhez

Udine velenczei tartomány (most olasz birtok), Görz és Gradiska grófságok és Krajna isztriai kerülete tartozott.

Fricandeau (francz., -kandó), apró szeletek szar­vas- v. borjuczomb-izmokból. Fricassée (francz., -kászé), vagdalt, párolt hus. Frictio (lat.), dörzsölés, súrlódás. Fridman, község Szepes m. 1289 lak. Friedberg, 1) Henr ik , porosz jogtudós, szül. 1813.

A német büntető törvény szerzője. 1879—1889-ig porosz igazságügyminiszter; — 2) Emi l A l b e r t , egyházjogtanár, szül. 1837. — 1869. óta lipcsei egyetemi tanár. Számos munkát irt. Friedland, város Csehországban a Wittig m., 5000

lak. Hires várkastély. Azelőtt a f.-i herczegségnek, Wallenstein birtokának főhelye. F r i e d l a n d i her-czeg, 1. Wallenstein. Friedmann, 1) S i e g w a r t , német szinész, szül.

Budapesten 1842. A hires Dawison tanítványa; 1883. óta Berlinben működik. — 2) Alf réd német költő, szül. 1845. Számos elbeszélést, költeményt stb. irt. Friedrich, 1) J á n o s , kath. hittudós, a német

ó-katholikusok vezére, szül. 1836. Az 1870-iki vati-cani közzsinat után Döllingerrel együtt vonakodott a csalhatatlansági dogmát elismerni, miért is mind­kettőt kiközösitették. — 2) O t t ó , történelmi festő, szül. Győrött 1862. jul. 2. Külföldön él.

Friedrichsdorf, magy.: Frigyesfalva (Bereg m.). Friedrichshafen, kikötő-város Württemberg király­

ság Duna kerületében a Boden tó m., 3000 lak. Élénk kereskedelmi összeköttetés Svájcz és Olaszország felé. Királyi nyaraló.

Friedrichsruhe, uradalom és kastély Schlesvig po­rosz kormánykerületben, Hamburg közelében. A szom­szédos Sachsenwalddal együtt Bismarck herczeg bir­toka s rendes tartózkodó helye.

Friesland (holl. Vriesland), Holland tartománya, ter. 3320 kmB, 335.824 lak. Földje sik és termékeny, egyes részein mocsarak terülnek el. Partvidékét a ten­ger erősen rombolja. Fővárosa Leeuwarden. Frigidarium (lat.), hideg fürdő-helyiség a római

fürdőkben. Frigyes, n é m e t c s á s z á r o k , 1) I. F. B a r b a -

ros sa (rőtszakállu), szül. 1123 körül, mint III. F. sváb (Hohenstauf) herczeg fia. 1152. márcz. 8.

Aachenben német király; 1155. jun. 18. Rómában császárrá koronáztatott, f 1190. jul. 10. keleten a keresztes hadjáratban. Hatalmas harczokat foly­tatott az olasz városokkal. Róla tartja a népmonda, hogy a Kyffháuser hegyben alszik s a német császár­ság visszaállitásával uj életre fog ébredni. — 2) II. F., az előbbinek unokája, VI. Henrik császár fia, szül. 1194. — 14 éves korában házasságra lépett Con-stantiával, Imre magyar király özvegyével, ki tiz évvel idősebb volt nála. 1215. Aachenben császárrá koronáztatott, f 1250. Hosszú harczokat vivott IX. Gergely pápával; — 3)111. F r i g y e s császár, Ernő osztrák herczeg fia, szül. 1415. szep. 11. Innsbruck­ban. 1435-től Stiria ura, II. Albert halála után (1439.) császár és a kiskorú V. László gyámja; mint ilyen, a magyar koronát is kezében tartván, sajnos befolyást gyakorolt Magyarország sorsára. A rendeknek csak nagy erőfeszítéssel sikerült Lászlót 1452-ben kezei közül kiszabadítani. László halála után (1457.) Ausztriát örökölte; 1459. febr. 17. néhány pártütő főúr Mátyás ellenében magyar királylyá választotta, mire márcz. 4. Német-Ujhelyen megkoronáztatta ma­gát, Mátyás erre haddal támadta meg. Az 1463. jul. 19. szerződésben Fr. a koronáról lemondott ugyan, de nem a magyar kir. czimről s trónutódlási jogairól Mátyás magszakadása esetén. 1468. Mátyással együtt hadakozott Podiebrad ellen, de már 1470. Kázmér lengyel királylyal szövetkezett, s 1477-től kezdve állandó volt a viszály közte és Mátyás közt. Az 1480. megindított és hosszú fegyverszünetek által félben-szakitott háború folyamán Mátyás 1485. elfoglalta Bécset, s a császárt Német-Uj helyből és Stiriából is kiszorította. Tartományait csak Mátyás halála után nyerte vissza, s miután sikerült Burgund örökségét megszerezni fiának, a Mátyással vivott szerencsétlen háborúk daczára ő lett a Habsburg-ház nagyságá­nak megalapítója. 1490. Ulászlóval szemben haszta­lanul iparkodott örökösödési jogait Magyarországra érvényesíteni, f 1493. augusztus 19. Linczben. — 4) III. F r i g y e s német császár és porosz király, 1. Frigyes porosz királyok.

Frigyes főhg, Károly Ferdinánd főhg és Erzsébet főhgnő fia, József nádor unokája, szül. 1856. június 4. Gross-Seelowitzban, cs. és kir. altábornagy, az 5. hadtest parancsnoka Pozsonyban. Neje Croy-Dül-men Izabella hgnő, kivel 1874. okt. 8. kelt egybe.

Frigyes, p o r o s z királyok: 1) I. F. Poroszország első királya, mint brandenburgi választó fejedelem e néven III., szül. 1657. A császártól megszerzé a királyi czimet s 1701. jan. 18. maga tette fejére Königsbergában a királyi koronát. I. F. f 1703. — 2) I. F. V i lmos , az előbbinek fia, szül. 1688., 1713. febr. 25. lépett trónra, s első dolga volt véget vetni a pazar udvartartásnak és a kegyenczek gazdálko­dásának. Poroszországot nagy és erős hadsereg által igyekezett függetlenné tenni. Hadai számára mindenfelől hozatta a magas termetű legényeket. Mikor 1740. máj. 31. meghalt, országát virágzó álla­potban, rendezett pénzviszonyok közt és kitűnő had­sereggel ellátva hagyta hátra. — 3) II. F. a n a g y . Az előbbinek fia, szül. 1712. Ifjúkorában viszályban élt atyjával. Az atyja által teremtett haderőt hódí­tásokra használta fel, s uralkodása nagy részét az Ausztria és Mária Terézia magyar királynő ellen viselt háborúk töltötték ki, melyekben megszerezte Sziléziai s országa nemzetközi jelentőségét nagyban fokozta. Irodalomnak és művészetnek lelkes párt­fogója volt, maga is igen sokat irt, de francziáuL,

számos reformot léptetett életbe az államélet minden ágában. Nagynak, a sanssoucii bölcsnek is nevezték, t 1786. aug. 17. — 4) II. F. V i lmos , Ágost Vilmos porosz herczeg fia, szül. 1744. Trónra lépett 1786. f 1797. — 5) III. F. Vi lmos , az előbbinek fia, szül. 1770. aug. 3. Uralkodása elejére esik Poroszország teljes leverése I. Napóleon franczia császár által. De 1813—1815. épen a poroszok vitték a főszerepet Napóleon hatalmának megtörésében. F. az európai reactio egyik előharczosa volt. f 1840. — 6) IV. F. V i lmos , az előbbinek fia, szül. 1795. Az 1848-iki mozgalmak után ő is a reactio terére lépett; de 1857. agybaja miatt testvére Vilmos, a későbbi I. V. csá­szár vitte mint régens az uralmat, f 1861. — 7) III. F. német császár és porosz király, mint porosz trón­örökös F. Vilmos, egyetlen fia I." Vilmos német csá­szárnak és porosz királynak, szül. 1831. okt. 18. Kiváló része volt a porosz hadak 1866. és 1870/1-iki sikereiben és a német birodalom egységének megal­kotásában. Trónra 1888. márcz. 9. lépett, de már súlyos betegen, s rákbaja még ugyanaz év jun. 15. sirba vitt.

Frigyszekrény, a Mózes által készített szekrény, melyben a tízparancsolatot tartalmazó két kőtábla, egy kosár manna és Aáron vesszeje őriztetett. Rendesen a jeruzsálemi templom szentélyében volt elhelyezve.

Fringia, finom vasból készült kard, így nevezve a következő szók első betűi után: .Franciscus .Rákóczy In iVomine Gentium Jntulit .Arma, melyek a pengére voltak vésve.

Frínk E n d r e , curiai biró, szül. 1837. jul. 16. Búzamezőn, 1861. segédszolgabiró, 1862. belső-szol­noki tszki jegyző, 1867. tszéki ülnök, 1872. deési, 1876. kolozsv. tszki, 1879. marosvásárhelyi táblai, 1891. curiai biró. Friseur (francz., frizör), fodrász. Frithjof-monda, északi monda Frithjof norvég

hősről és Ingebjörg királyleány iránti szerelméről (Kr. u. 700 körül); először 1300. táján Izland szi­geténjegyezték fel. Á világirodalomban Tegnér svéd költő eposza tette ismertté, melyet Győry Vilmos jeles fordításában bírunk.

Frivald, község Trencsén m. 1307. lak. Frivaldszky J á n o s (frivaldi), kir. tanácsos, a m.

tud. Akadémia és több külföldi társaság tagja és a m. nemzeti muz. természeti osztályának igazgató őre, szül. 1822. jun. 17. Rajeczen, Trencsén m. Számos természetrajzi munkát irt.

Frivol (francz.), léha, ledér; f r i v o l i t a s , léhaság, ledérség.

Frízek (Frisii, Frisones), germán néptörzs, mely a régi irók szerint a Flevo (1. e.) tó környékén telepedett meg, keleten az Emsig, d.-ny.-on a Rajnáig terjesztve lakhelyét. A frízekből keletkezett a szász és frank elem vegyülete folytán Németalföld mai lakossága.

Fríz nyelv és irodalom. A fríz nyelv a germán nyelvtörzsnek alnémet (1. e.) ágához tartozik s az angolszász és a németalföldi közt foglal helyet. A XVI. sz. elejéig ó-f., innen kezdve új-f. Az ó-f.-nek egyedüli emlékei a f. jogforrások; az uj-f. nem iro­dalmi nyelv, csak a nép ajkán élő szójárás, bár ujab­ban többen is megkísérelték a f. nyelvet irodalmilag művelni, igy: Halbertsma, Salverda, Windsma, Wa-ling, van der Veen s egy-két lap is jelenik meg friz nyelven.

Friz szigetek, a friz föld partjával (é.-ny. Német-orsz.) egyközüen húzódnak. A hajdani szárazföld külső szegélyét képezték, és a tenger hullámai a szá­

zados sülyedés által segittetve választották el a szá­raztól. De a rombolás folyton halad, a szigetek száma fogy. 32 sziget 16 töredékre fogyott le 800 év alatt. (Texel, Vlieland, Terschelling, Ameland, Borkum, Vangerooge, Norderney, Helgoland stb.)

Fröbel F r i g y e s , német tanférfiu, szül. 1782. Keil-hauban (Rudolstadt mellett) nevelő-intézetet tartott, mely gyors virágzásnak indult. Nevelési rendszerét nagy munkában fejtette ki. Világhírűvé lett a gyer­m e k k e r t intézményének megalapításával, f 1852.

Fröhlich, 1) I z i d o r , bölcsészettudor, a budapesti egyetemen az elméleti természettan rendes tanára, a m. tud. Akadémiának 1880. levelező, 1891. óta ren­des tagja, született 1853-ban Budapesten. Számos dolgozatot irt a hazai és a külföldi szaklapokba, me­lyek közül a fényelhajlásra vonatkozókat a magy. tud. Akadémia a Marczibányi-féle jutalómmal tün­tette ki. — 2) Róbe r t , tanár és történész, szül. 1844. Pesten; a budapesti ág. ev. főgymnasium tanára, az egyetemen az ó-kori történet magántanára, mely szak­ból főleg Pannoniát illetőleg több tanulmányt irt.

Frohschammer J a k a b , kath. hittudós és bölcsész, szül. 1821. Müncheni egyetemi tanár. A csalhatat­lanság hitelvét nem fogadta el. Számos munkát irt.

Froissart (froasszár) J á n o s , franczia költő és tör­ténetíró, szül. 1333. Sok kalandozás után f a XV. századelején. Nagy történeti műve 1326—1400-ig terjed s értékes adalékokat tartalmaz a XIV. század ismeretéhez és több részlete hazánk történetére vo­natkozik.

Fromage (francz., -mázs), sajt (1. e.). Fronde (francz., frónd), XIV. Lajos kiskorúsága .

alatt a franczia főnemesség egy része pártot ütött az udvar ellen; e párt hive f r o n d e u r (frondör); ma e szó alatt elégedetelen, pártjától megválni akarót értenek.

Fronté (francz., front), homlok; épület homlokzata; csapatnak arczéle. Froude (frúd) J a m e s A n t h o n y , angol történet­

író, szül. 1818. Az oxfordi egyetemen a történelem tanára. Főműve Anglia története a reformatio kor­szakában 12 kötetben, mely messzemenő kutforrás-tanulmányokra van alapítva.

Frou-frou (francz., fru-fru), nőknél a homlokra előre fésült hajfürtök.

Frt., rövidítése a forintnak. Fructificalni (lat.), gyümölcsöztetni, (pénzt) kama­

tozás végett tőkésíteni. Frugalis (lat.), mértékletes, elégedett, józan. Frundsberg G y ö r g y , német zsoldos kapitány, a

XV. század végén és a XVI. század elején. Miksa császár szolgálatában küzdött Olaszországban és Németországban, f 1528.

Fruska-Gora, hegység, a Duna és Száva közötti síkságból emelkedik ki. Tovarniktól a Duna jobb partján ny.-k. felé vonul. A régi korú hegységet kris­tályos kőzetek, gránit és gneisz alkotják, de előfor­dulnak kréta-, kőszénformatiók és serpentin. A Duna felé mély völgyektől szeldelt meredek lejtővel esik, d. felé lassan összeolvad a síksággal. Közepes magas­sága 380 m.; legnagyobb csúcsa a Cserveni-Csot, 537 m. m. Középső részét Verdniki hegységnek ne­vezik. A hegység szegélyét szőlők, gyümölcsösök fedik; a síkságra kiszökő hegyfokokon várromok vannak. A hegységben 13 görög kolostor van. Frutti di mare (ol.), tengeri állatkák. F. s. = fairé suivre (francz., fer szüivr), folytatása

következik.

Fuchsgraben, magy. Rókahely (hegy, Vas m.). Fuchsia, szobanövény, különböző egy és többszínű

fajtákkal. Kövér, könnyű, szaruforgácscsal, trágya­földdel, korommal vagy csontszénnel kevert földbe dugványozzák. Fuchsin, 1. anilin és borfestés. Füchslinx, magy. Fületincz (Vas m.). Fuero (spany.), a latin fórumból, 1) az illetékes

bíróság, 2) törvénygyűjtemények (f.-real, f.-juzgo a lex Visigothorum spanyol feldolgozása), 3) a kirá­lyok által egyes városoknak adott szabadalmak s ezen értelemben használják ma is (Portugáliában fora); ezek között a leghíresebb a Leon és Najera városok f.-ja. Fuga, ellenpontos zenószeti műforma; híresek Bach

fugái. Füge, a Déleuropában és Ázsiában honos fügefá­

nak (ficus carica) szárított áltermése. Jósága és nagysága attól függ, a mint termékenyítés, carpifi-catio utján v. természetes módon nyerik ; a carpifi-catiót ugy eszközlik, hogy vadf.-fa gályát a szelid fára teszik, hogy a rajta élő gubacs-darázs a gyönge fát megszúrja, mi nedvömlést okoz, s ez jobb és gazdagabb termést hoz létre. Nagy czúkortartalmá-nak (60—70°/0) köszöni édességét. Legkitűnőbb a nagy, sárga, lapított smyrnai, a fraccazani Corfu-ból, a koszorús f. Calamátából a siciliai, genuai, calabriai, tiroli, franczia, spanyol és portugál f. Fügefa, ficus, növény az eperfafélék rendjéből. Az

édes fügefa, ficus carica, levele szivalaku, 3 — 5 tompa karélylyal, gyümölcse körtealaku vaczok, kör-tenagyságu, kékes, vöröses v. sárgás, mézédes, nedv­dús, 60 — 70% czukrot tartalmaz. Hazája Elő-Ázsia, mivelik Dél- és Közép-Európában (nálunk is), Mexi­kóban; gyümölcse, mint száritott füge, pörkölve a fúgekávét szolgáltatja. A gyümölcstermelés előmozdi-t4sára a f.-fát a ficus caprifica nevü vad fügefaj gyü­mölcseivel hozzák érintkezésbe, melyekbe a blasto-phaga grossorum nevü gubacsdarázs rakta petéit, ezen darázs eszközli u. i. a termékenyítést. Á ficus sycomorus (egyptomi fügefa), szolgáltatja az édes és fűszeres eper-, fáraó- v. ádámfügét; fája nagyon tar­tós. A / . religiosa, asvatha, Indiában a buddhisták szent fája. A / . indica, banána, Indiában, léggyöke­rekből uj törzseket alkot; a brahmanok szent fája. E két utóbbin él a coccus lacca, mely a schellakot szolgáltatja. Azonkívül tejnedvükből, vmint a ficus elastica nedvéből kaucsukot nyernek. Több faja ficus néven elterjedt, sima, sötétzöld levelű dísznövény.

Fügekávé, a f.-ből készül annak erős kiszárítása és gyenge pörkölése által, a kávépótlékok közül mostanában leginkább elterjedt, mert nagy pörkölt-czukor-tartalmánál fogva legjobban fest; többféle anyaggal, különösen czikóriával hamisítják. Fügesajt, f.-ből, mandolából, pistáziából, mogyoró­

ból és fűszerek vegyítéséből készül és csemegéül szolgál.

Fügevár, Korond község mellett, a székely regék­ben gyakran előfordul. Függélyes, azon vonal, sík, nyomás stb., melynek

iránya a föld középpontja felé tart. Fugger, német herczegi és grófi család, őse J á n o s

takácsmester volt Grabenben Augsburg mellett. E vá­rosban a család 1370. nyert polgárjogot, s kereske­dés és bányászat által vagyonban gyarapodva, már a XV. sz. végén Németország leggazdagabb családai közé tartozott. F. J a k a b a Thurzókkal szövetkezve a felsőmagyarnrszági bányákat is béreke, de sok

visszaélést követett el, mi 1524. felfedeztetvén, a bányák lefoglaltattak és az 1525. IV. t.-cz. Fuggert az országból kiűzte. A Fuggerek házasság utján a vöröskői uradalmat is birták, de az 1583. Fugger Mária kezével Pálffy Miklósra szállott. 1530. biro­dalmi grófi méltóságot kaptak, s egy ág 1803. bir. herczegi rangra emeltetett. Ez a F. B a b e n h a u -sen-ág, melynek jelenlegi főnöke K á r o l y Lajos her­czeg, nyugalmazott ezredes osztrák-magyar szolgá­latban, szül. 1829.

Függér, 1. aorta. Függérbil lentyübántalmak, 1. aorta-billentyüb. Függés, azon viszony, midőn cselekvő képessé­

günk oly értelemben van korlátozva, hogy bizonyos jogcselekvényeink érvénye a felettünk állónak jóvá­hagyásától függ. Államjogi értelemben vmely külön­ben önálló ország főhatalmának szabott korlátok egy másik állam javára.

Függesztő-szerkezet, több egymást kölcsönösen támasztó gerendából összeállított szerkezet, melyet vmely teherhordó gerenda fölé ugy helyeznek el, hogy a terhet szilárd pontokra vigye át; a f. sz.-nél, ellentétben a feszítő sz.-tel (1. e.), a gerendavég ágy­falára függőleges nyomás hat.

Függetlenség, a függési viszony (1. függés) ellen­téte. Jogéletünkben hazánknak, mint önálló államnak Ausztriától való teljes szabadsága és külön létele ; a leghatározottabban az 1791 : X. t.-cz. (ezt függe t ­l e n s é g i t ö r v é n y n e k , nevezik) mondja ki, mely kiemeli : Hungária — sít Regnum liberum et independens, id est nulli alteri Regno aut populo ob-noxium (Magyarország szabad ország és — függet­len, azaz semmi más országtól v. néptől nem függő).

Függetlenségi nyilatkozat, melylyel a magyar nemzet a Habsburg-házat trónjától megfosztottnak nyilvánítva, az Ausztriától való elszakadást kimondta; két izben történt, u. m. 1) az ó n o d i országgyűlésen, 1707. június 14., midőn a Rákóczy Ferencz vezérlete alatt szövetkezett rendek I. Józsefet és utódait detro­nizálták, s 2) D e b r e c z e n b e n , 1849. ápr. 14., midőn Magyarország önálló és független európai állammá nyilváníttatott és a Habsburg-Lothringeni ház az uralkodásból kizáratott.

Függő adósság, ellentéte az alapított a.-nak (1. e.), bárkinek, de főleg az államnak azon kötelezettsége, mely csak rövid időre szól, v. mely egyáltalában nincs lejárathoz kötve. Ilyen az osztr.-magy. monarchiának 412 millió frtot kitevő közös f. a.-a (az államjegyek és sóbánya-utalványok), a magy. kormány által időnkint kibocsátott kincstári utalványok (1. e.), a 80 milliós osztr.-magy. bankadósság. F. a. nemcsak az állam­nak, hanem egyes részvénytársaságnak is lehet.

Függőér, 1. aorta. Függöly, condyloma, a bőr szemölcstesteinek kóros

burjánzása által fejlődő növedék. A h e g y e s f., c. acuminatum, rendesen a nemző szervek nyákhártyá­ján v. külbőrén és kankós váladékkal való érintkezés után keletkezik; kezelése pokolkővel, káli causticum-mal való kiégetés, borókapor, leollózás, stb. Némely­kor igen nagy számmal fordul elő, különösen a sze­méremajkaktól a hüvely belsejéig. A s z é l e s f.-ök, cond. lata, bujakóros ragályozásnál fejlődnek, ha az elsődleges bujakóros csomócska oly helyen székel, a hol nyákos váladékkal érintkezik (a nagy szemé­remajkak belfelületén, a szájzugokban, végbélnyilá-son); ezeknek felülete nedvedző. Kezelés: tisztántar­tás, benedvesités sóoldattal v. chlorvizzel s behintés calomellel, sublimatoldat, stb.

Függő mű, 1. függesztő szerkezet. Függő ón, ólomgolyó zsinórra erősítve függőleges

vonal megjelölésére, v. hosszú kötélre erősítve vízme­der mélységének megmérésére.

Függvény, a mennyiségtanban azon változó meny-nyiség, melynek különböző értéke bizonyos törvény szerint függ azon értéktől, melyet egy v. több más változó mennyiségnek adunk, az utóbbi a független változó ; igy a körnek területe f.-e a sugarának, az ingának lengési ide f.-e a hosszának; a szögf.-ek sinus, cosinus stb. értéke függ a szög nagyságától. A függés módját vmely mennyiségtani képlet által fejezik ki.

Fugyi-Vásárhely, község Bihar m., 1034 lak. Fuimus Troes, fűit Ilium, et ingens glória Teucro-

rum. Csak voltunk, mi trójaiak, volt llium és a tró­jaiaknak nagy dicsősége. V i rg i l , Aeneis II., 325.

Fül, auriculus, a hallás szerve. Részei : a külső fül (a fülkagylókból és a külső hangjáratból áll), a dob­üreg (1. e.) és a tömkeleg vagy labyrinthus. A fül­k a g y l ó felfogja és összegyűjti a hanghullámokat, melyek a külső hangjáratba jutnak, mely hátsó cson­tos végén a dobhártya által választatik el a dobüreg­től. A dobhártya és a dobüreg egyik nyilasa (tojás­dad ablak) között van kifeszítve a halláscsontocskák (kalapács, üllő, kengyel) lánczolata, mely a hullám rezgését a dobhártyától a tömkelegbe viszi át. A d o b ü r e g b ő l egy hosszú, részben csontos, részben porczos cső, az Eustach-kürtje, a szájüregbe vezet és a hortyogok mögött nyilik. Ennek feladata a dob­hártyára kívülről nehezedő nyomást ellensúlyozni. A t ö m k e l e g az előcsarnokból, a három jvjáratból és a csigából áll, melyek a halló ideg bonyolódott végkészülékét tartalmazzák és belülről finom hártyá­val vannak bevonva, mely folyadékot választ el. A csiga alsó járata a dobüreggel egy hártyával elzárt nyilas (kerek ablak) által közlekedik. V. ö. dobüreg, dobhártya, csiga, halló-ideg, hallás czikkekkel. Fül vagy f ü l k a g y l ó (állatoknál), a halló szervek

külső része, alapját a fülporcz veti meg, melyre ló- és szarvasmarhánál kivül-belül, a többi emlős házi állat­nál kivül szőrrel fedett bőr feszül. A legtöbb állatnál a fül izmai mozgatják a fület. Lónál és kutyánál alakja és állása fajtani fontosságú. Lónál szép ala­kulások az egé r fül, legkisebb alak, felül hegyezett, karcsú és függőleges; a n e m e s v. e g y e n e s fül nagyobb, felül kissé lekanyaritott, mindkettő nemes származású lónál fordul elő. Kevésbbé szép alakulás a vízszintesen álló tehén- és lekonyult disznó vagy kutyafül; főleg durvább szerkezetű lónál fordul elő.

Fuladás, a légzés fennakadása által okozott halál­nem. A fuladásban elhaltak ajkai s egyéb nyákhár­tyái rendesen kékek, mert az oxygén elfogyván, a vér viszeres lesz. A f.-t előidézheti a légző nyilasok befogása, vizbefulás, akasztás, továbbá bizonyos mér­gek, melyek a vért oxygén felvételére képtelenné teszik (szénéleg, stb.). A fuladás tünetei a hullán törvény­szék-orvosi szempontból igen fontosak. Fuladás által okozott tetszhalál esetén az alap-ok lehetőleges meg­szüntetése után a m e s t e r s é g e s l é g z é s (1. e.) alkal­mazandó.

Fulánk, némely rovarok (hártyásszárnyuak) nős­tényei potrohjának rendkívül hegyes végkészüléke, mely rendesen izmok által kitolható és behúzható s némelyeknél méregmirigygyei összefüggő méreghó-lyaggal van összeköttetésben. A fulánk gyakran (p. o. a méheknél) horogban végződik, mi által az ejtett sebből ki nem húzható, hanem beleszakad.

Fűláz, 1. szénaláz. Fülbe (Fulah, Fellata), afrikai nép, a ny.-i és részbea

a Közép-Szudánt lakja Bornu határáig, nem zárt tömegekben, hanem mindenütt elszórtan. Mindnyájaik mohammedánok. Legfontosabb f. államok: Futa Djal-lon, Futa Toro Szenegambiábán, Segu s Kaarta, most franczia befolyás alatt, továbbá Massina birodalom a Niger m., Joruba, Abbeokuta, Sokoto (Adamana). Két f. csoport van : a barna-vörös és a fekete ; ama& a hausza nyelvet beszéli és nyugoton lakik, ez a bornu nyelvet (kanuri) használja.

Fülbemászó bogár, 1. fülbemászó-félék. Fülbemászó-félék, forftculida, rovarok az egyenes­

szárnyúak (orthoptera) rendjéből. Nevöket azon alap­talan babonától vették, hogy az emberi fülbe szeret­nek bemászni. Mellső szárnyuk rövid, a hátsó pár hosszú, legyezőszerü. Potrohúk végén két kampó van, melyek belül fogazott ollót alkotnak. Növény-és gyümölcsnedvből élnek. A k ö z ö n s é g e s í.,f.auri-cularia, tojásai felett ül, azok kikelését megéli, s fia-talait őrzi, mint a tyúk a csirkéit.

Fülcsiga, 1. haliotis. Fülcsonkitás (állatnál), azon műtét, midőn fiatal

kutyák fülkagylóinak egy részét szándékosan eltávo­lítják. A műtét a f a r k c s o n k i t á s s a l egyidejűleg szokott végrehajtatni.

Fulda, 1) a hesszeni hegyvidék fő vizére, a Rhön-ben ered, felveszi az Edert és Münden m. a Werrát, melylyel itt a Weserré egyesül ; — 2) püspöki város Kassel porosz kormánykerületben a F. m. 13.000 lak. Len- és gyapjuipar. Székesegyházában nyugosznak sz. Bonifacius (1. e.) hamvai. Hrabanus Maurus a IX. sz.-ban itt iskolát alapított. Egykor hires apátság, jelenleg kath. püspökség.

Füle, 1) község Udvarhely m., 1299 lak.; — 2) köz­ség Fejér m. 1080 lak.

Füleháza, község Maros-Torda m., 1317 lak. Fülek, község Nógrád m., 1904 lak. Dombon fekvő

és egykor fontos végvára most rom. Fülemile, (A), tréfás költői elbeszélés Arany Já­

nostól (1854.), tulajdonképen egy török eredetű ado­mának feldolgozása, mely adoma egész vándorutat tett a világirodalomban. Megvan a XIV. századbeli Khodsa Naszr-Eddin török költő tréfái közt, Abele Mátyásnak 1652. Linzben megjelent, különös pertár­gyakat tartalmazó munkájában, Thomas Jánosnak 1763. Sopronban megjelent franczia-magyar nyelv­tanában, Orphanidis Tivadar uj-görög költőnél (mind­ezen variánsokban nem fülemiléről, hanem kakukróí van szó), irodalmunkban Hegedűs Sámuel »Poétai próbák« (1837.) cz. versgyűjteményében »Kinekszól a fülemile« czim alatt és Sárosy Gyulánál mint sza­tirikus költemény »Az egyszeri szolgabíró« czimmel (1859.), melyben szintén kakuk szerepel. Arany for­rása valószínűleg Hegedűs Sámuel költeménye volt. L. Hegedűs István, Egy adoma vándorutja, Bpesti Szemle, 1891. decz. füzet. Arany költeménye alapján e tárgyat »A fütty« czimmel népszínművé dolgozta fel N y i r ő .

Fülemile, lusciola, éneklő madár a zenérek (sylvi-idac) családjából. Fajai: a b á j d a l u f., sylvia lusci-nia, verébnagyságu, felül vörösbarna, alul szürke, farka vöröses, hasa és torka fehéres ; csalitokban tar­tózkodik. Oszszel elvándorol, áprilisban visszatér. Rovarokkal, pondrókkal, legyekkel, bogyókkal, fog­ságban hangyatojással, lisztkukaczczal él. A hím gyönyörűen énekel. A nőstény 4—6 zöldesbarna tojást rak. Ehhez hasonló a k ö z ö n s é g e s v. ma-

gyar f., /. philomela (innen magyar neve), mely vmivel nagyobb, sötétebb, felül hamvasbarna, alul világosszürke, melle sötétebb foltokkal hintett; dala harsoeóbh s erősebb. Ide tartozik a k é k b e g y ü f., s. coerulectila és a v e r e s b e g y ü f, 5. rubecula vagy veresbegy (1. e.). Füles, község Sopron m., 1752 lak. Füles bagoly, bagolyfaj, melynek fején fülhöz ha­

sonló felálló tollpamat van. Idetartozik az u h u v. suholy (1. uhu), slrix bubo; az e r d e i fü les b., strix otus, felül rozsdássárga, fehér, barna és szürke rajzolatokkal, alul világos rozsdássárga, feketével habolva ; 4 fehér gömbölyű tojását elhagyott szarka-v. galambfészekbe rakja ; a r ö v i d f ü l ü b., st.bra-chyolus és a t ö r p e fü 1 e s b., st. scops, mely Dél-Euró­pában, Afrikában, Ázsiában és nálunk a Kárpátalji fenyvesekben él. Fülpamatai rövidek. Fülfű, sempervivum, növény a pozsgafélék (cras-

sulaceae) rendjéből; r ó z s á s f., s. tectorum, szőrös levelű, gyöklevelei tömött lombrózsát alkotnak; virá­gai rózsaszínűek, bíborpiros csikókkal. Falakon és háztetőkön terem, de ültetik is ; nedvdús leveleit ösz-szezuzva házi orvosszer gyanánt használják hűsí­tőül, bőrszépitőül, szeplők ellen, stb. Fülgyónás, a kath. vallásban a töredelmezés, poe-

nitentiatartás szentségének egyik alkatrésze, mely a bün őszinte bevallásában, meggyónásában áll (in ore confess io) . Kezdetben a gy. nyilvánosan tör­tént, még a titkos vétségekre nézve is, de az ebből származó bajok miatt a titkos vagy lülgyónással helyettesitették. Fülkagyló, 1. fül. Fülke, általában minden falmélyedés, különösen a

falnak azon köralaku és félkupola-boltozatu mélye­dése, melyben vázákat, szobrocskát stb. helyeznek el. Fülke-boltozat, 1. boltozat. Fullajtár (ném. Vorreiter), lovas, ki a kocsi előtt

nyargal v. a hatos fogatnál az első nyergesen ül. Fullér v. furér , 1. fourier. Fűimen (lat.), villám. Fulmináns (lat.), villámló, ragyogó, hires. Fülöp, m a k e d o n i a i király. Nagy Sándor atyja,

szül. Kr. e. 382.; unokaöcscsét, kinek gyámja volt, a tróntól megfosztotta s 359. maga lett király, nagy hódításokat tett, 338. az egyesült görög hadat Che-roneánál megverte s egész Görögországot a maga befolyásának vetette alá; 33G. Pausanias, testőrségé­nek kapitánya, megölte. Fülöp, s p a n y o l királyok: 1) Szép F., Ausztria

főherczege, Miksa császár fia, szül. 1478., 1496. nőül vette kath. Ferdinánd spanyol király leánj^át, Johan­nát s ezzel megszerzé a Habsburg-háznak a spanyol birtokokat, f 1506; — 2) II. F., az előbbinek uno­kája, V. Károly császár fia, szül. 1527. május 25.; 1556. lépett önkényt lemondó atyja helyére a trónra; világra szóló háborúkat viselt, 1581. meghódoltatta ugyan Portugált, de máskülönben szerencsétlen volt; 1581. Németalföld fellázadt erősen kath. irányú po­litikája miatt; 1588. Anglia ellen harczolt sikertele­nül; fiát Don Carlost 1568. börtönbe vetette, hol meghalt; birodalma szomorú helyzetben maradt, mi­kor f 1598. szept. 13.; — 3) III. F., az előbbinek fia, szül. 1578., trónra lépett 1598., kiűzte országából a moriskokat, f 1621.; — 4) IV. F. az előbbinek fia, szül. 1605., atyját követte a trónon, f 1665.; — 5) V. F., franczia herczeg, a Bourbon-uralkodóház megalapítója Spanyolországban, szül. 1683.; a spa-. nyol Habsburgok kihaltával Károly osztrák főher-

czeg, a későbbi magyar király ellen megszerzé s meg­tartotta a spanyol koronát, f 1746.

Fülöp, fermoi püspök; III. Miklós pápa 1278. Ma­gyarországba küldte, hogy IV. Lászlót jobb útra térítse; itt 1279. résztvett az országgyűlésen s Budán zsinatot tartott az egyházi fegyelem megszilárdítása ügyében. Midőn László a zsinat ellen fordult, F. a királyt egyházi átokkal sújtotta s 1279. őszén eltá­vozott az országból.

Fülöpszál lás , község Pest m., 4861 lak. Fültőmirigy, parotis, a fültő tájékán, a fül alatt

elhelyezett nyálelválasztó mirigy, melynek vezetéke, a Wharton-féle vezeték, a szájüreg nyákhártyáján nyílik.

Fulton R ó b e r t , gépész, szül. 1765. F. volt az első, ki 1803. a Seine folyón kísérletet tett gőzerő által hajtott hajóval. De csak három évvel később tudott Amerikában használható gőzhajót szerkesz­teni, melyhez James Watt szolgáltatta a gőzgépet. 1807. okt. 7. tette meg ez a hajó első útját New-York és Albany közt. f 1815. Fulvia, előkelő római nő, Quintus Curtius kedvese.

A Catilina-féle összeesküvést F. árulta el Cicerónak. Fumigálni (lat.), számba nem venni, lenézni vkit. Fumoir (francz., fümoár), dohányzószoba. Funchal (funcsál), Madeira portugál sziget (Afrika)

fő- és kikötő-városa, 20.000 lak. Klimatikus gyógyhely. Functio (lat.), működés, eljárás, hivatalkör; függ­

vény (1. e.); f u n c t i o n á l n i , működni. Functionarius (lat.), tisztviselő. Fundált adósság, 1. alapított a. Fundamentum (lat.), alap (1. e.). Fundatio (lat.), alapítvány (1. alapok és a.), alapí­

tás (1. e.). Fundationalis , alapítványi (1. alapok és a.). Fundus (lat.), beltelek. Fundus instructus (lat.), a földbirtok összes fel­

szerelvényével (gazdasági épületek, eszközök, a föld megmunkálására szolgáló állatok stb.) együtt.

Fundus regius (lat.), az erdélyi szászok területe, a királyföld (1. e.).

Fundy (föndi) öböl, az Atlanti oczeán alkotta öböl, Uj-Skóczia és Uj-Braunschweig közt E.-Amerikában.

Fünen (Fühnen), a dán szigetek ny.-i csoportjához tartozik, a Kis- és Nagy-Beit közt fekszik. Fővárosa Odense.

Funerat io (lat.), végtisztesség, temetés. Funerator (lat.), rendező temetésnél. Fünfkirchen, magy. Pécs. Fungibilis (lat.), helyettesíthető (1. e.) tárgy. Funtineli mező, a gyalui havasokban; 1849. jun.

13. itt ölték meg 200 honvédtársával Vasváry Pált a fanatikus oláh lázadók. Sirdombjukat durva fa­kereszt jelzi.

Fur , földmivelő néptörzs Sudánban, hol a hegyes és az esőben gazdag déli vidéket lakja; száma 2 — 2VB millió. Mohammedán vallású.

Für , község Komárom m., 890 lak. Furat , furt lyuk, melybe a robbanó töltényt helyezik. Furcsa, Csokonai e szóval fordította a »komi-

kum«-ot, s Greguss ez értelemben honosította meg széptani műnyelvünkben, 1. komikum.

Furcsa személyek, igy nevezi a széptan azon stereotyp alakokat, melyekben vmely osztálynak v. nemzetnek jellemző vonásai vannak torzképszerüen megállandósitva, ilyenek a spanyol Gracioso, az olasz Pulcinella, a franczia Scapin, Jodelet, Sgana-relle, Prudhomme, az angol clown és John Bull, az

amerikai Jonathan, a német Hanswurst, Deutscher Michel, nálunk: Bolond Istók, Ludas Matyi, Magyar Miska, Bolond Miska, Mokány Bérezi, Tallérossy Zebulon stb. Stereotyp alak lett nálunk a peleskei nótárius: Gvadányi alkotta meg, Gaal József szín­padra vitte. Nemzetközi alakká vált a kék harisnya (bas bleu, blaustrumpf). A középkori mysteriumok megállandósult furcsa személye az ördög.

Furdancs-félék, v. f a r a g ó b o g a r a k , xylophaga, apró, hengeres testű bogarak, melyek fejüket tor­pajzsuk alá rejthetik. Erős rágószerveikkel minden fanemü tárgyat megfúrnak. Álczáik a fákban mene­teket rágnak. Ide tartoznak a k o p o g á r , 1. anobitim, a h a j ó r á g ó b o g á r (l. e.), és a t o l v a j f u r d a n c s , plinus fur, mely szőrös, vörösbarna, két kis csíkkal; különösen a rovargyüjteményeket pusztítja.

Furdia, község Krassó-Szörény m., 937 lak. Fürdő, a gyógyászatban a víznek folyékony vagy

gőznemü halmazállapotában külsőleg való alkalma­zása, mely a test egyes részeire (helyi f.) v. az egész testre vonatkozik. Hőmérsék tekintetéből a f. lehet h i d e g , melynek hőmérséke jóval a test hőfoka alatt áll, l a n g y o s vagy k ö z ö m b ö s , ha hőmérséke csak 2—3 fokkal csekélyebb a test hőfokánál, és meleg, ha azt meghaladja. A -f- 10 C°-nál alacsonyabb és + 47 C°-nál magasabb hőfok a bőrre fájdalmasan hat. A h i d e g f. hatása ingerlő, élénkítő ; az izom­működést fokozza, az étvágyat növeli ; visszahajlás utján hat a belek és a húgyhólyag működésére, a test túlságos hőfokát csökkenti s azért láz ellen első rangú gyógyeszköz (1. hidegvizgyógyászát). A lan­g y o s f. az idegekre mint enyhe inger megnyugtató-lag hat, a hővesztést gátolja a hőmérsék növelése nélkül, s igy különösen elgyengült, elerőtlenedett egyéneknél, álmatlanságban szenvedőknél, lehan­golt elmebetegeknél használják. A meleg f. hőfelhal-mozódást, tehát izzadást, párolgást okoz, a szénsav kiválasztását fokozza, a felszívódást elősegíti, az anyagforgalmat a hőtermelés növekvése által előmoz­dítja. Légnemű halmazállapotban használják a vizet a g ő z f ü r d ő k n é l , melyek a bőrben erős vérbőséget és veritékképződést idézvén elő, az anyagforgalomra lényegesen behatnak. Vegyi összetételük szerint meg­különböztetnek tiszta (forrás, folyó-), hideg és tiszta hévvizeket (aliratothermae), földes v. meszes ásvány­vizeket, kénes, égvényes, vasas, keserű és konyhasós vizeket, melyek nagyrészt ugy fürdőzésre mint belső­leg ivó vizgyógymódra használatosak. Főleg éghajlati gyógymód szempontjából fontosak még a t e n g e r i fürdők (1. e.) és a szintén »fürdő« név alatt ismeretes éghajlati gyógyhelyek (1. klimatikus gyógyhelyek).

Fürdőtan, balneológia, a fürdők gyógyhatását ku­tató tudomány. Az általános f.-tan tárgyalja a für­dőknek a testre gyakorolt élettani hatásait általános­ságban ; a részletes f. a különböző vizek specziális alkatrészeit vizsgálja tekintettel azok gyógyhatására (balneotherapia). Irodalom: Dr. B o l e m a n István, fürdőtan, Bpest 1887. Dr. H a n k ó Vilmos, az erdély­részi fürdők és ásványvizek, Kolozsvár 1891.

Fürdőtani (balneologiai) társulat , a magyaror­szági fürdők bővebb ismertetése és czélszerübb ki­aknázása czéljából 1891. alakult társulat; elnöke: dr. Tauffer Vilmos.

Füred, több magyar fürdőhely elnevezése; Bala-ton-F. (1. e.) után nevezték el 1839. (akkor Tóth Lőrincz indítványozta) s 1846. ünnepélyesen Tátra-F.-nek keresztelték Schmekszet, mely azóta három nagy teleppé fejlődött (Alsó-, Uj- és Tátra-F. 1. mind­

egyiket külön); legújabban a biharmegyei S t ina de Valót ( = völgy-akol) nevezték el Bihar-F.-nek, és G a r b ó n á c z o t Szolnok-Doboka megyében F.-nek.

Füredi M i h á l y , hires népdalénekes, szül. 1816. ápr. 18. Váczott, a hol atyja kovácsmester volt s ő maga is azzá lett, de művészi hajlamai a színészi pályára vitték s 1842. már a nemzeti színháznál ta­láljuk, hol mint opera-énekes, de még inkább nép­színművekben mint a népdalok páratlan előadója nagy hírnévre tett szert, f 1871. L. Szigligeti, Magy. színészek életrajzai (Olcsó ktár).

Füredi Vida , Pázmándi Horváth Endre álneve a századunk elején folyt irodalmi tollharczokban.

Fürész, fa, fém és kő v. az emberi testrészek elvá­gására szolgáló eszköz, melynek főrésze a hegyes fogakkal ellátott aczél f.-lap. Van: k e r e t f., fake-retben függőlegesen kifeszített f.-lappal, melyet for-gat3'u és hajtóruddal mozgatnak; körf., köralaku aczélkorong, közepén gerenddel, melyet hajtószijjal forgatnak, a metszendő fát szakadatlan hozzá kel! nyomni; sza lagf . , végnélküli f.-lap, mely két szíj-korong kerületén fut s folytonosan működik; lombf., áttört czifrázatok, finom görbe vonalak stb. kimet-szésére szolgál, íves és igen keskeny f. lappal, mely­nek mozgató készülékét rendesen a lábakkal működ­tetik; f. gép , egy v. több nagyobb fűrészlappal, melyet gőz- v. vizi erő mozgat; rendesen a keretf.-t, de néha a kör- és szalagf.-t használják a f. géphez; alapf. (1. e.).

Fürészhal , prislis, hal a ráják (rajae) családjából. Orra rendkívül megnyúlt fürészszé alakult át, mely két oldalt hegyes beékelt fogakkal van ellátva s fegy­ver gyanánt szolgál. Az ős f., p. antiquorum, 4'5 méter hosszú ; a Földközi tengerben él.

Fürészmalom, telep, melyen fűrészgép (1. c.) segít­ségével a fák fürészelését nagyban végzik.

Fúr iák (lat.), a bűn boszuló istennői, a görög Erinnysek, (1. e.). Fürj , coturnix, madár a mezei tyúkok (perdricidae)

családjából. A k ö z ö n s é g e s f. vagy p i t y p a l a t t y , c. dactylisonans, barna, fekete hullámzatokkal, fehér rajzokkal; a szemek fölött fehér folt látható. Május­ban érkezik, szeptemberben elköltözik, de nehézkes röpülése folytán kifárad s ilyenkor a Földközi tenger partjain ezerszámra hull alá. A vetemény között cl rovarokkal és zöld veteménynyel, a jércze kb. 14 barna foltos, fehéreskék tojást rak a szabad földre.

Fürjmony állítólag a törökök által .behozott magyar (török-bajor) szőlőfaj ; késői tartós asztali szőlő.

Furmint , hazai szőlőfaj; hegyaljai eredetű; a Bala­ton vidékén »szigeti«, Erdélyben »somszőlő «.

Furnér, jobb minőségű fából készült vékony deszka, melyet durva bútor beborítására használnak.

Fúró , gép, homorú hengeres felület v. hengeres üreg előállítására szolgál; rendesen a megmunkálandó tárgy szilárdan fekszik és a lürőorsó egyenletesen keringő és előhaladó egyenes mozgást végez. Van : f ü g g ő l e g e s f., melynél fogaskerékmü által az orsót forgatják, s egyúttal lefelé nyomják; v í z s z i n t e s f., melynél az orsó körben mozog, s egyúttal egyenesen előre halad; m é l y i t ő f., mely a függőleges f. moz­gásain kivül még hosszirányú mozgást is végez v. pedig a megmunkálandó tárgyat mozgatják: hen­ge r f., melyet gőz-, szivattyú-hengerek szabatos kifurására használnak. Fö ld fú ró, a földben mély üregeknek kivájására szolgál, ütés v. forgás által működik, 1. mélyfúrás.

Furor (lat.), hév, düh.

Furore (ol.), zajos tetszés; feltűnés. Fúrta, község Bihar m., 2077 lak. Fürth, gyárváros Bajorországban a Regnitz m.

43.000 lak. Innen indult ki 1835. az első német vasút Nürnbergbe. Elénk ipar és kereskedés. Furtim (lat.), titkon, lopva, észrevétlenül. Furunculus (lat.), vérkelés. Fusch völgy, alpesi völgy Salzburgban, Fusch

és Ferleiten helységekkel. Heiligenblutba innen a Fu-scher Thörl (,2409 m.) és a Pfandlscharte vezet.

Fusiliers (francz., füzijé), gyalogság, melyet főleg portyázásra és csatározásra képeztek ki; ilyenek nálunk a vadász-zászlóaljak. Fusio (lat.), egyesülés; jogi értelemben a jog és

kötelezettség egy személyben való egyesülése; a poli­tikai életben két különböző párt összeolvadása. Igy alakult a Deákpárt és a balközép f.-ja által 1875. a szabadelvű párt. Füskata, I. Katicza-bogár. Füss, 1) község Bars m., 1290 lak. ; — 2) község

Komárom m. 644 lak., egykor a pannonhalmi főapát egyházi nemesei itt tartották gyűléseiket. Füssen, város Bajorországban a Lech m., 3000 lak.,

fontos átjáró Tirolba. Füssen v. F ű t z e n , magy. Fáisz (K.-Küküllő m.). Fust, 1. Faust János. Füst, azon gáz, gőz és szilárd anyagok együttes

elnevezése, melyek a tökéletlen elégésnél képződnek s melyeket a légáram magával ragad. A f. lényeges

i részei : a vizgőz, különféle szénvegyületek, neveze­tesen szénsav, szénmonoxyd, faeczet, faszén és más conserváló anyagok stb., végül az igen finoman el­osztott szén vagyis a korom.

Füstemésztés, nagy gyártelepek füstje gyakran messze terjedő helyek lakosainak egészségére s a növényzetre kártékony, miért is a füstöt kártalanná teszik : ez a füstemésztés. A czélt v. igen magas kémény által igyekeznek elérni, v. pedig vizbe ve­zetik a füstöt, illetőleg olyan helyiségekbe, hol foly­tonosan permetező viz hull alá, mely a füstöt elnyeli. Füstfaragó, Dunán tul a kéményseprő neve; Petőfi­

nek egyik ifjúkori költői álneve. Füstfogó, 1. kémény. Füsti (ol.), tul. csutak, vmely áruhoz vegyitett hasz­

nálhatatlan töredékek, illetőleg az értök engedélye­zett ármérséklet. Füstiké, fumaria, növény a mákfélék (papavera-

ceae) rendjéből ; kelyhe kétlevelü, bokrétája négy-bzirmu, gyümölcse makknemü tok. A fö 1 d i f ü s t i k é , /. officinalis, szürkészöld, hasogatott levelű, virág­zata testszinü fürtökben áll. Keserű izü takarmányfü, orvosszerül használták.

Füstölni, a füstben levő anyagok conserváló hatá­sát kihasználni ; más értelemben bizonyos vegyüle­teknek azon tulajdonsága, hogy belőlük látható gázok v. gőzök szállnak el. Füstölt hus, a különféle husnemüeket eltarthatá-

suk végett füstölni szokás. A húsnak füstölését ren­desen a besózás, sőt igen sok esetben bizonyos ol­datokban való áztatás, az úgynevezett p á c z o l á s is megelőzi. A füstölés kicsinyben a tűzhelyek nyilt kéményeiben történik, nagyban pedig külön e czélra épült füstölő-házakban.

Füstpénz, a jobbágyok egyik tartozása földesuraik irányában, állott minden házhely után évenkint 1 frt-ból.; az 1836 : VII. t.-cz. szüntette meg. Fűszer, a természet három országába tartozó

anyag, mely az ételbe kevertetvén, azokat élvez­

hetőkké, izletesebbekké és emészthetőbbekké teszi és az idegrendszerre is ingerlőleg hat. A legtöbb f.-t a növényvilág szolgáltatja, még pedig a növén} r

majdnem minden része. Igy pl. a gyökér (gyömbér, petrezselyem, torma stb.), a levelek (kapor, babér), a virág, a termés (paprika, czitrom), a mag (kömény) stb. A leghatékonyabbak a forró égöv alól kerülnek hozzánk (bors, fahéj stb.). Tápértékök nincs ugyan, de mivel előmozditják az emésztést, a táplálkozó képességre is befolyással vannak.

Futa Djalon, franczia befolyás alatt álló állam Nyugot-Afrikában, Timbo, Labi, Toubah városokkal. Itt ered a Senegal és a Gambia.

Futam, versenyen a lovak, vadászaton az ebfalka v. lovasvadászok futása az indulástól kezdve aczélig.

Fűtej , euphorbia, másként e b t e j , k u t y a t e j , növény a hármasgubóczuak (tricoccae) rendjéből. Bokrétája harangalaku. Nedvdús szárából tejnedv szi­várog ki, mely mérges és hólyaghúzó szerül haszná­latos. Számos faja közül gyakoriak a k i s s á r fűtej, e. csula; a f a r k a s f., e. cyparissias; p a r t i f., e. Ge-rardiana; f ényes f., e. lucida, stb.

Fűtési rendszer. (L. Fűtési rendszerek mellékletün­ket I., II.) Lakás s más helyiség fűtésére két f. r. van: 1) k ö z p o n t i fű tés , melynél a meleget a fűtött helyi­ségen kivül fejlesztik és mozgásba hozott lég, viz v. gőz által bevezetik; a) légf., a levegőt fütőkamrában melegítik és a falakban kihagyott csatornákban veze­tik be, a legrégibb és legolcsóbb rendszer, már a rómaiak alkalmazták, czélszerüen lehet vele a helyi­ségek szellőztetését is összekötni; de hátránya, hogy a levegőt szárazzá teszi; ide tartozik a c s a t o r n a f. is, melynél a padozat alatt elhelyezett csatornában vezetik be a melegített levegőt; üvegházakban, tem­plomokban stb. használják; b) vizf., s pedig meleg­v íz i , alacsony és középnyomással 90—130°-ig; for ró vizf. közép és magas nyomással 140—200°-ig. A kazánban v. fütőcsövekben melegített viz kormoz-, gást végez, csövekben felszáll a fűtött helyiségekbe és más csövekben visszatér a tüzelő helyhez, s ezalatt útjában melegét átadja; c) gőzf., melynél a csövek­ben felszálló gőz condensálódik és átadja azon hőt, melyet, mint viz, halmazállapotának megváltoztatá­sához átvett; 2) he ly i fi, melynél a tüzelés a fűtött helyiségben történik; a) k a n d a l l ó , falba épített fülke, mely kisugárzás által melegít, hatása nem jelentékeny, de jól szellőztet; b) s zobaká i} ' ' ha , melynél a tűz nem szabadon, hanem teljesen körül­zárt helyen ég; lehet cserép-, vaskályha v. mind­két anyagból; legczélszerübb a szabályozható töltő­kályha ; ujabban a kályhatüzeléshez fa és szén mel­lett légszeszt is használnak.

Futó, a falkötésben azon kő, melynek hosszlapja a falfelülettel párhuzamosan fekszik, mig a k ö t ő é merőleges a f.-felületre. Futóárok, vmely vár megközelítése végett az ost­

romló által ásott árok; a vár homlokával párhu­zamos f.-ot zegzugos irányú, megközelítő árokkal kö­tik össze.

Futó bogarak, carabidae, bogárcsalád az ötizesek (pentamera) alrendjéből. Csápjuk tizenegytagu ; lá­baik vékonyak. Ide tartoznak a f u t r i n k á k , é k é n y e k , p a t t o g ó b o g a r a k ; továbbá az igriczi és funáczai barlangokból az anophtalmus R e d t e n b a c h e r i és a szokoloveczi barlangból az a. Mi l l e r i (1. vakla).

Fütő erő, a tüzelő anyag (1. e.) által 0° kezdő hőmérséklet mellett kifejtett hőmérsék-fok ezen anyag f. ereje.

41*

Fütő felület, a kazán felületének azon része, me­lyet a gőzfejlesztésre használt tűz, illetőleg annak lángja érint.

Futóhomok, jelenkori képződmény, finom, laza ho­mok, melyet a szél[könnyen elhord és a homokbuczká-kat alkotja. A f.-h. megkötését kúszó növényekkel és beerdősitéssel eszközlik. Magyarország egyes vidé­kein a f.-h. tetemes területet borit el, nevezetesen: Pest, Bács-Bodrog és Szabolcs vármegyékben, to­vábbá Tata és Esztergom vidékén. Immunitása foly^ tán alkalmas a szőlőtermelésre s ujabban igen sok területet ültettek be.

Futók, cursores, az emlősökhöz legközelebb álló élő madárrend. Tollaik sugarai horgocskákkal nem birnak, evező- és kormánytollaik nincsenek ; az alsó gégefő és a farmirigy hiányzik. Szegycsonttarajuk nincs; nagy részüknél a farcsontok porcz által egyesülve zárt medenczét alkotnak. Csontjaik velő­vel vannak kitöltve ; lábaik erősek, futásra alkalma­sak. A f.-at a diluvial korszakban óriási madarak képviselték (dinornis, palapieryx, acpyornis, stb.), melyeknek ásatag maradványait ismerjük ; az a e p y o r n i s m a x i m u s n a k tojásait is megtalál­ták; tartalmuk kb. 150 tyúktojásnak felel meg. A f.-hoz tartoznak a kétujju struczok, struthioni-dae; háromujju struczok, rheidae; kazuárok, casu-arinae, és kiwi-félék, apterygidac.

Fütőképesség, a tüzelő anyagok meleg-fejlesztő ereje, melyet rendesen h ő e g y s é g e k b e n (1. e.) szo­kás kifejezni. A különféle közönségesen használt tü­zelő anyagok fütőképessége következő: koksz közel 7000, kőszén 6000, fa 3600, tőzeg 3000 hőegység. A nagyiparban más, nevezetesen gázalakba hozott tüzelő anyagokat használnak, mert ezeknek fütőké­pessége sokkal nagyobb (1. gáztüzelés).

Futoncz, carabus, bogárfaj, 1. futrinka. Fütőszer, tüzelő anyag, 1. e.

• Futrinka, carabus, bogár, a futó bogarak (carabi-dae) családjából. Feje s rágonyai előre és kifelé állók. Alsó szárnya nincs. A földön él; ragadozó. Álczái a földben laknak. Fajai az a r a n y o s f., c. auratus, 23 mm. h., aranyzöld, fémfényü ; bábok, férgek pusz­títása által hasznos; s z e m c s é s f., c. granulatus, 15 mm., barnafekete, fémfényü, szárnyai barázdái között lánczalaku szemcsékkel ; m a g y a r f., c. hun-garicus, Magyarországon kívül csak a Lajtán túl a bécsi medenczéig fordul elő ; a budai hegységben, s hazánk délkeleti részén gyakori. S z a b á l y t a l a n f., c. irreguláris, rézszinü, lapos aranyos pontokkal; a r a n y f é n y ű f., c. auroniteus, 22 mm. h., aranyos­zöld, rajzolat nélkül; be rk i f., c. nemoralis, 11 mm. h. ; c.gemmatus, 18 mm.; c. arvensis, m e z e i f., pont­sorokkal ; c. violaceus, 26 mm. ; c. coriaceus, 27 mm. ; hazánk legnagyobb f.-ja, fekete. — Frivaldszky Imre 15 fajt különböztet meg hazánkban. Futsou (Futsoufu), Fukián khinai tartomány fővá­

rosa, 636.000 lak., szabad kikötő. Hires thea-vásá-rok, élénk kereskedelem a külfölddel. Futták, 1) Ó-, közs., 5520 1. — 2) Uj-, közs., 3351

lak., mindakettő Bács-Bodrog m., a Duna balpartján. Futurum (lat.), a nyelvtanban az igék jövő ideje,

pl. irni fogok, írandók. Fuvarbér, a fuvarosnak az áru szállításáért fizetett

dij; f. á r t é t e l , a szállítással foglalkozó vállalatok által kiadott f. díjjegyzékekben az egyes áruk bizo­nyos mennyiségének szállításáért megállapított dij; f.

k e d v e z m é n y , refactia a feladónak a f.-ozó által nyúj­tott kedvezmény (a f. dij egy részének visszatérítése), ha bizonyos idő alatt vmely meghatározott áruból vmely megállapított uton bizonyos mennyiséget szállíttat.

Fuvarbiztositás, a f. végett átadott áruk biztosítása mindazon károk ellen, melyek azokat a szállítás ideje alatt érhetik.

Fuvarozás, ingó dolgoknak v. személyeknek szá­razon v. vízen való szállítása. Az, a ki f.-sal ipar-szerüen foglalkozik: f.-ó; keresk. törvényünk csupán áruknak szárazon v. belvizeken való fuvaráról intéz­kedik. Ker. törv. 393. §.

Füvészet, botanica, a növénytan régi magyar elnevezése.

Füvészkert, botanikus kert, mely mindennemű bel-és külföldi növények termelésére, növénytenyésztési és honosítási kísérletek kivitelére szolgál. Ilyen a bpesti egyetemi füvészkert is.

Füvészkönyv, a növényeket leiró régibb tanköny­vek, p. o. Diószegi füvészkönyve.

Fuvógépezet, 1. légfúvó. Fuvó hangszer, fa- v. bádoghangszer (klarinét, fu­

vola, trombita kürt stb.). Fuvola, f u r u l y a v. f lóta, fa fuvó hangszer, hat

lyukkal, billentyűvel, fúvóka nélkül. Fux O t tó , altábornagy, szül. 1833. A gráczi 6.gya­

loghadosztály parancsnoka. Füzértáncz, a cotillon (1. e.) magyar.neve. Füzes, község Krassó-Szörény m., 1904 lak. Füzes-Abony, község Heves m. 4116 lak. Határá­

ban bronczkori öntő- és kohó-mühelyre és a Fertő ta­vihoz hasonló czölöpépitmények nyomaira akadtak.

Füzes-Gyarmat, 1) község Békés m., 7829 lak. a Berettyó és Sebes-Körös egyesülésénél. Határában nagy nádasok; — 2) község Llont m., 1084. lak. .

Füzesités, csúszós hegyoldalaknak, bevágásoknak és elmosás ellen biztositandó folyópartoknak dugvá­nyozás által fűzfákkal való beültetése; a fűzfa gyor­san megnő és gyökereivel a talajt megköti. A f. a Tisza folyónál a partok biztosítására kiterjedt alkal­mazást talál.

Füzes-Szent-Péter, község Szolnok-Doboka m., 1061 lak. Fűzfa, salix, fa a fűzfélék (sálicineae) rendjéből.

Virágai kétlaki barkákban állanak, cserépként álló egy virágú murvákkal. A t ö r é k e n y f., s. fragilis, levele lándzsás, fogas, gálya szürke, törékeny. Leg­inkább folyók partján terem ; fehér f., s. alba, gálya hajlékony, kosárfonásra alkalmas. Ezenkívül számos faja van, mint a f eke té lő f., s. nigricans ; k ú s z ó f., s. repens ; c s i g o l y a f., s. purpurea ; r e c z é s f., s. reticulata; c s o r b a f., s. retusa; b o r o s z l á n -képü f., 5. daphnoidea ; b a b é r f., 5. pentandra, stb.

Fűzfa, régi nyelvünkben mint jelző »haszontalan, értéktelen, rossz* értelemmel fordul elő, pl. f. logika, f. katonaság, f. sulyok (nagy hazugság), f. distinctio, f. vers, f. poéta. Ma csak az utóbbi két kifejezés hasz­nálatos.

Fuzsine (Fuzine), község Modrus-Fiume m., 2662 1. Fűzy G y ö r g y , iró és néptanító Dörgicsén; szül.

1859. april 21. Veszprémben. Számos tanügyi és szépirodalmi dolgozata jelent meg, továbbá k ö r ü ­löttünk* elbeszélések (1884.) és Népies földrajz 1886.

F. v. f., fuss vagy fizess rövidítése, lóversenynél mikor a bánat a téttel egyenlő s ezt meg kell fizetni, akár indul a bejelentett ló, akár nem.

G. G, be tű , lágy torokhang (gutturalis média), mint

számjegy — 400 ; g - gramm. Gaadendorf, magy. Hideghét (Pozsony m.). Gaál, 1) J e n ő , országgy. képviselő, szül. 1846.

szept. 14. Békés m. P.-Gerendáson, 1871. jogot végzett. 1872. az aradi kereskedelmi kamara titkára, Arad m. bizottsági tagja, Arad város tiszt, főjegyzője volt. 1878. óta orsz. képv. — 2) József , szül. 1811. decz. 12. N.-Károlyban. Már mint pesti jogász baráti viszonyba lépett Eötvös Józseffel és Szalay László­val. Tanulmányai végeztével a helytartóságnál hi­vatalnok, de folyton foglalkozott irodalommal. A szabadságharczban a »Márczius tizenötödikéit szer­kesztette, aztán Damjanics titkára. Később a Cseko-nics grófi család nevelője lett, végül titkára volt. t 1866. febr. 28. Irt színmüvet, regényt stb. Leg­nevezetesebb, általában ismert munkája a "Peleskei nótárius*, melyet a Gvadányi verses elbeszéléséből dolgozott át bohózattá. Vígjátékai: A király Ludason, Szerelem és champagnei; komoly drámái: Mátyás király Boroszlóban, Szvatopluk. Legismertebb regé­nye : Szirmay Ilona; satiráiból az » ó l m o s b o t o k « . L. G. J. összes müvei, Nemzeti könyvtár; az I. kötet­ben az életrajz Badics Ferencztől. Gaas, magy. Kertes (Vas m.). Gabányi Árpád , szinész és szinmüiró, szül. 1855.

aug. 18. Eperjesen, 1872. a szini tanodába iratko­zott, melynek végeztével Kassára szerződött, s itt került szinre első darabja : »Ysole«. Majd Kolozsvárott működött s 1884-től a budapesti nemzeti színház tagja. Mint szinész főleg öreg-szerepekben és a pe­dáns komikumban tűnik ki realisztikus játékával és jellemző maszkjaival. Elénk irodalmi működést fejt ki, színmüvei : Az őszinték, Kókai-ház, Mumus, Az apósok, Pogány magyarok (Kóczán-dijat nyert) stb. sikkerrel adattak. Legújabban »A Kapivár« cz. da­rabjával 1892. márcz. 19. a Teleki-jutalmat nyerte el. Irt regényt is.

Gabbro, a labradorit- v. saussuritnak és a diallag-v. smaragditnak kristályos, sőt részben igen durván szemcsés elegye ; használják burkoló-, de főleg em­lékkőnek. Gabella, adó ; g. hereditaria, örökösödési adó ;

g. emigrationis, a jobbágyok által az elköltözés alkalmával fizetett adó. Gabelsberger X a v é r F e r e n c z , a modern gyors­

írás megalapítója, szül. 1879. febr. 9. Münchenben. 28 éves korában (1817) fogott egy uj gyorsírói mód megalapításához, de müvét csak 17 évig tartó gyakorlati kipróbálás után, 1834. bocsátotta nyil­vánosságra, f 1849. Rendszere csakhamar nagy­ban elterjedt. Magyar nyelvre Markovics Iván, az orsz. gyorsiroda másodfőnöke 1863. tette át.

Gabes vagy Kis Syrtis, a Földközi tenger alkotta öböl Észak-Afrikában Tunis és Tripolis határán. Mellette fekszik a Tunishoz tartozó G. (Kabes) ki­kötő-város.

Gabiilon, l ) L a j o s , német szinész,szül. 1828. 1853 óta a bécsi udvari színház tagja, 1875. óta rendezője; kitűnő jellemszinész ; — 2) G. Z e r l i n a , az előbbi­nek neje, ugyancsak a bécsi udvari színház tagja.

Gáboltó, község Sáros m., 637 lak. Számos sava­nyuvizes forrása van, melyeknek a nép csodás erőt tulajdonit.

Gabona, egyes vidéken a rozs (secale cereale) neve. Gabonacsarnok, a bpesti áru- és értéktőzsde épü­

letében levő helyiség, hol a gabonakereskedők a ren­des tőzsdei időn kivül összegyűlnek és ügyleteket kötnek, gyakran a g.-ban nagyobb a forgalom, mint a tőzsdén. Több vidéki városunkban is alakítottak a kereskedők g.-ot, mely ott a gabonatőzsdét he­lyettesíti.

Gabona-darázs, cephtts pygmaeus, a gabonafélék kártékony ellensége ; álczája a szár belsejében lefelé furakodva a nedvdús részeket lerágja és az utolsó izbütyöknél bebábozza magát. A magasabban ha­gyott tarlónak felégetése által irtható ki.

Gabona-futóbogár, zdbrus gibbus, álczái az őszi buza és rozs leveleit éjjeli időben megrágják ugy, hogy a levelek összegöngyölődnek és elszáradnak.

Gabonakereskedés. A g. az egész közgazdaság legjelentősebb tényezője, melynek áralakulása az illető nemzet szellemi és anyagi életét a legközvet­lenebbül befolyásolja. A g. ára a világpiacz viszo­nyai szerint képződik ugyan, de az aratás eredménye természetesen szintén jelentékeny hatással van rá. A g. k. a nemzetközi kereskedelem legjobban szer­vezett része, mert a föld 2 legnagyobb kereskedelmi állama közvetlenül van benne érdekelve. Anglia ugyanis évenkint mintegy 500 millió frt ára g.-t visz be, az Egyes.-Államok pedig a g. kivitelben játszszák az első szerepet. A g. termelés tekintetében utánok következik Oroszország, britt Kelet-India (hol feb­ruár és márczius hónapokban aratnak), Magyar­ország, mely rendesen nagy mennyiségben szállít évenkint búzát (1. e.), rozsot (1. e.), árpát (1. e.), zabot (1. e.), kukoriczát (l.e.). Összes g. kivitelünk ér­téke 1888. kitett 105-2,1889. pedig85-8 milliót, mig be­hozatalunk csak 8'i, illetve 8'5 millió frt volt. Neve­zetesebb g. termelő államok még Románia, Szerbia, Bulgária, Törökország, Ausztrália, Argentína, Egyip­tom és Algéria. A g. beviteli államok között első helyen áll Angolország (szükséglete legnagyobb részét az Egyesült-Államokból szerzi, hazánkból csak búza­szükségletének mintegy Vio-ét), Franczia-, Német-, Olasz-, Spanyolország, Svájcz, Belgium, Németalföld, Mexikó, Brazília stb. A föld legjelentékenyebb gabona-piacza Chicago, nevezetesebbek még a kiviteli álla­mokban New-York, Riga, Odessza, Budapest (nagyon jelentékeny kül. határidő-üzlete), Bécs, Braila,Galacz, Szaloniki, stb., a beviteli államokban London, Liver­pool, Hull, Berlin, Stettin, Boroszló, Mannheim, Paris, Marseille, Havre, Zürich stb.

Gabonakiviteli t i lalom, az államhatalom által rossz termés v. háború idejében a belföldi termés kivitelére vetett tilalom; lehet részleges v. teljes; ilyen g. k. t.-at léptetett életbe 1891. őszén Orosz­ország az éhínség következtében.

Gabona-moly, tinea granella, a magot támadja meg; a magtárban levő mag-garmadák tetején 30 — 40 szemből álló fehérszürkés pókháló-szerű anyaggal összeragasztott csomókban válik észre-

vehetővé. Legczélszerübb a megtámadott magot megőrölve felhasználni.

Gabonanemüek, a b u z a, r o z s , k é t s z e r e s , á r p a , z a b , k ö l e s , r i z s , t a t á r k a és némelyek szerint a t e n g e r i n e k is növénytermelési gyűjtőneve. A tatárkát kivéve mind a pázsitfélékhez tartoznak, rostos gyökereik a feltalajban terülnek el; ennek folytán kiváló minőségű és jól megmunkált talajt igényelnek. Száruk s z a l m a , virágzatuk k a l á s z , termésök s z e m nevet visel. A mag 8 —12°/ 0 fehérnye, 56 — 7 5 % keményítő tartalmánál fogva kiváló emberi és állati táplálékot szolgáltat; e mellett szesz, sör, keményítő, stb. készítésére használtatnak. Termelé­sökre nézve feloszthatók ő s z i e k r e , midőn az ősz­szel vetett mag csak a következő év nyarán hozza termését, t a v a s z i a k r a , midőn a tavaszszal elve­tett mag még ugyanazon év nyarán érik meg, és j á r ó k r a v. v á l t ó k r a , midőn egy és ugyanazon mag őszszel is, tavaszszal is vethető. (L. az egyes fajtákat külön és Tápszerek czimü mellékletünket.)

Gabonapróba, meghatározása annak, hány súly­egységet nyom bizonyos űrmértékű, pl. 1 hl. gabona. A g. p.-ból a g. minőségére lehet következtetni. A gabonaügylet megkötésénél mindig beveszik a köt-levélbe, hogy milyen próbás g.-ra vonatkozik az ügylet. Legnevezetesebb gabonapróbák a méterrend-szerü p. (kg. szám hl.-enként), a berlini p. (g. szám 1.-énként), az angol p. (angol fontok száma Imperial Quarterenként). Az északamerikai p. (angol fontok száma amerikai bushelenként) stb.

Gabona-rozsnok, bromus secalinus, közönséges gyom, melyről régebben azt tartották, hogy kedve­zőtlen időjárás mellett a rozsmagból származik. Gabonatermelés és fogyasztás. Európa átlagos

évi g. termelése a következő : buza 441, rozs 414, árpa 231, zab 524, tengeri 135, tatárka, köles stb. 89 millió hl. ; a föld többi államai évenkint átlag 273 millió hl. búzát, 9'2 millió rozsot, 56 millió ár­pát, 180 millió zabot, 530 millió kukoriczát, 19 millió tatárkát, kölest, stb., ugy hogy a föld összes évi átlagos gab. termelését 2900 millió hl.-re becsülik. A Statistique Internationale d'Agriculture alapján egy ember évi átlagos g. szükséglete 5'/a hl., ellenben átlagosan termeltetett egy-egy főre Romániában 14, Poroszországban 9, Oroszországban 8, Dániában 11, Francziaországban 7, hazánkban mintegy 7, Bajor­országban 6V 9, Belgiumban csaknem 5, Ausztriá­ban 43U, Svájczban, Portugáliában és Olaszország­ban 3—4 hl. (Neumann-Spallart: Die Ernten u. der Wohlstand in Oest.-Ungarn). Hazánk gabonatermése 1S89. 77-6 millió mm. 473 i millió frt ért., 1890-ben 100'5 millió mm. 595'1 millió frt. ertékü volt. Gabonatorony, 1. elevátor. Gabonatőzsde, 1. áru- és értéktőzsde. Gabonavám, az állam által a gabonanemüek beho­

zatalára v. kivitelére vetett vámtétel; gabonatermő államok főleg a honi földmüvelés védelmére szokták alkalmazni. Nálunk a gabonanemüek behozatali vámját az 1887. osztrák-magyar vámegyezség sza­bályozza, mely szerint buza és rozs 1 frt 50 kr., árpa és zab 75 kr., repcze és bab 1 frt, kukoricza és köles 50 krnyi behozatali vámot fizetnek mmázsán-ként, de Szerbiából származási bizonyítvány kísére­tében buza és köles 50 kr., rozs, árpa, zab és kuko­ricza 25 krnyi vámot fizetnek. Gabonakivitelünk tekintetében Ausztrián kívül, hova a kivitel díjmen­tesen történik, legfontosabbak Németország beviteli vámdijtételei, melyek az 1892. febr. 1. óta érvényben

levő uj kereskedelmi szerződés szerint búzánál és rozsnál 31/», árpánál 2, zabnál 2'80, hüvelyes vete­ményeknél IVa, kukoriczánál 1*60, repczénél 2, min­den más gabonafajtánál 1 márka mmázsánként, a mi az ezelőtt érvényben volt díjtételekkel szemben l'/s, illetve 1U, 2'20, Vs, 0'4 márka mérséklésnek felel meg.

Gabona-zsuzsok, seltophilus granarius, álczája a gabona szemébe fúrja magát s belsejét kirágja. Irtása czéljából a magtárt ki kell üríteni, forró luggaí lemosatni és több hónapig nem tenni bele gabonát, hogy a hasadékok közé jutott álczák éhen veszszenek.

Gábor v. Gábriel, arkangyal, ki Jézus fogantatását Máriának hirül vitte.

Gábor király, Bethlen G. (1. Bethlen 3) mini. válasz­tott magyar király; — G. fe jedelem, 1) Bethlen Gábor, 2) Báthory Gábor (1. Báthory család : somlyai ág 4), erdélyi f.

Gábor, Mátyás király kedvencz udvari költője, ki­ről azonban csak annyit tudunk, hogy magyar dalo­kat és eposzi énekeket szerzett.

Gábor Áron, székely származású 1848/49-iki hon­védőrnagy, előbb nyug. altiszt; mikor a szabadság-harczban a magyar seregnek nem voltak ütegei, ő vállalkozott ágyuk öntésére. Az első ágyú, mely kézdivásárhelyi öntő műhelyéből kikerült, a hídvégi csatározásnál teljesen bevált; erre a kormánytól fel­hatalmazást és segélyt kapva még mintegy 30 ágyút készített. Műhelyét az oroszok 1849. június 25-én rombolták szét. Őrnagyi rangban több ütközetben vett részt, f 1849. július 2. az uzoni harczban.

Gábor Henr ik , vezérőrnagy, szül. 1831. A 2. he­gyi dandár parancsnoka Trebinjében.

Gábor diák, humor, költői beszély Vörösmarty M.-tól. Gaboriau (-ió) Emil , franczia regényíró, szül. 1835.

Főleg a criminalitások köréből merítette regényei tárgyát, melyek közül a legtöbbet magyarra is lefor­dították, f 1873.

Gáborján, község Bihar m. 1621 lak. Gabriányi J ó z s e f (zsegnyei), altábornagy, szül.

1823. Térparancsnok Budapesten. Gábriel (héb. = Isten embere), 1. Gábor. Gabrieli, 1) A n d r á s , olasz zeneszerző, született

Velenczében 1510. f 1586. — 2) G. J á n o s , az előbbinek unokaöcscse és tanítványa, szül. Velen­czében 1557. Zeneszerzeményei nagy becsben állot­tak, f 1612.

Gabrowo, város Bulgáriában a Jantra m., 8000 lak. Gabun (Gabon), a Como és Remboe folyók torko­

lati öble Nyugot-Afrikában az egyenlítő alatt. Ettől nyerte nevét G. f r a n c z i a g y a r m a t . Levegője egészségtelen, földje termékeny, kiviteli czikkek: pálmaolaj, kaucsuk, gummi, gyanta, festékfa, gyapot, fahéj, kakaó, gyömbér, bors, dohány, kávé. Kikötő­városa Libreville. A francziák 1845. telepedtek meg e vidéken, s azóta nagyban terjeszkedtek.

Gács, község Nógrád m. 1294 lak. G. váraljának is nevezik. Hegyen épült régi vára bástyáival épség­ben áll. Nagy posztógyár.

Gacsály, község Szatmár m. 1002 lak. Gácsér Pista, élczlapbeli alak, a hetvenkedő va­

dász karikatúrája. Gácsfalu, község Nógrád m. 683 lak. Gácsország (Galiczia, G. és Lodoméria), királyság,

jelenleg osztrák koronaország, ter. 78.532 km2. 6,607.816 lak. Magyarországtól a Beszkidek és az Erdős Kárpátok választják el, melyek nyúlványai be-ágazzák a tartományt; a Kárpátokon számos szoros

vezet át, nevezetesebb a duklai és a vereczkei. A Kár­pátok é.-i lábánál kezdődik a nagy szláv v. szarmát alföld. Folyói a Visztula, a Sola, Skava, Dunajecz, Visloka, San és Bug mellékfolyókkal, a Dnjestr a Stry, Sereth és a Podhorcze mellékfolyókkal; számos tó és tengerszem (a Kárpátokban). Éghajlatát hosz-szu, hideg tél, rövid tavasz és ősz és meleg nyár jellemzi. Földje mivelésre alkalmas, megterem min­dennemű gabona, a Kárpátok vidékén az erdészet fejlődött és a roppant famennyiséget hajózható folyói szállítják a külföldre. Az állattenyésztés a lakosság egyik főfoglalkozása, a g.-i lovak kitartók, a kiterjedt méhészet nagy mennyiségű viaszt szolgáltat. Igen fontos a bányászat is; hatalmas sóbányák (Wieliczka, Bochnia, Lackó, Drohobycz, Stebnik, Bolechow stb), sok és gazdag petroleumforrás (Boryslaw, Mraánica, Schodnica, Sloboda); hegyeiben van azonkívül vas, czink, ólom, kén, szén. Az ipar csak ujabban indult fejlődésnek. A kereskedelmet folyói és vasutjai moz­dítják elő. A lakosok lengyelek, ruthének, németek és örmények; vallásra katholikusok, görög egyesül­tek és nem egyesültek, zsidók; van egyetem Lem-bergben és Krakkóban. A bécsi reichsrathba 63 kép­viselőt küld; tartománygyülése 150 tagból áll. Fővárosa Lemberg. G á c s o r s z á g t ö r t é n e t e . Halics és Lodomeria

(Wladimir) fejedelemségek már a XI. és XII. század­ban magyar fensőség alá jutottak ; III. Bé la Halics nevét fölvette királyi czimébe s fejedelmül ifjabb fiát A n d r á s t küldé oda. András már Halics és Lodom. királyának irta magát; a 2 tartományt helyette szin­tén királyi czimmel fia K á l m á n kormányozta. A fejedelemségeket R o m á n herczeg egyesité, s ennek utóda D á n i e l 1253. a pápától királyi koronát ka­pott, de a királyság megmaradt a magyar korona fenhatósága alatt 1340-ig, amidőn a Romanidák ki­haltával Lengyelországhoz került. Nagy Lajos ismét érvényesítette véduri jogait, melyek Zsigmond ural­kodása alatt megint veszendőbe mentek. Lengyel­ország első felosztása 1772-ben G.-ot a magyar korona jogán Mária Teréziának juttatta, ki azt azon­ban Bukovinával egyesítve és az 1795-iki felosztás­kor kikerekítve az osztrák örökös tartományokhoz csatolta. Az 1809-iki bécsi béke a nyugati részeket visszaadta a lengyel királyságnak, a bécsi congres-sus pedig Krakkót szabad köztársasággá nyilvá-nitá, de ez 1846. Krakkói nagyherczegség czimén Ausztriához került és 1849. végleg beolvasztatott G.-ba, melytől Bukovina ekkor különválasztatott. A magyar országgyűlés 1791-től 1844-ig ismételten sürgette G. visszacsatolását; ujabban e kérdés szán­dékosan mellőztetett, de Halics czimere (kék mező­ben 2 arany korona) és Lodomériáé (kék mezőben két pólya, mindegyik 2 sorban ezüsttel vörössel (6-szor koczkázva) ma is ott szerepel a történelmi (commemorativ) nagy magyar állami czimerben. Gebhardi, Gesch. der Kgreiche Galizien, Lodome-rien und Rothreussen (1804.) és Fejér, Codex Dipl. IX. k. 4. r.

Gad, 1) Jákob pátriárka és Zilpa ágyasának fia, őse a G. zsidó törzsnek, mely Gileadban telepedett le; birtokuk a Jabok folyótól Jaeserig és keletre Rab-bath Amonig terjedt; — 2) próféta Dávid király idejében ; — 3) zsidó bálvány neve. Gád, község Torontál m. 897 lak. Gaea (gör., lat. Tellus, »föld«), a régiek kosmolo-

gikus istensége, a monda szerint Chaos és Eros egyesüléséből keletkezett, G. pedig önmagától létet

adott Uranosnak (ég), a hegyeknek és Pontosnak. Uranos és Gaea nemzették a titánokat, hekatoncheirá-kat és kyklopsokat, kik a hatalmas természeti erők­nek és tüneményeknek jelképei. G. lázította fel a titá­nokat Uranos ellen és a gigasokat Zeus ellen. G. és Tartaros (alvilág) egyesüléséből keletkezett Typhon szörnyeteg, G. és Uranoséból pedig Themis.

Gael nyelv, az indogermán nyelvcsalád kelta cso­portjának egyik ága, melynek nyelvjárásait Írország­ban, a skót felföldön és Man szigetén beszélik. Szű­kebb ért. azonban g. nyelv (gaelic) alatt csak a s k ó t - f e l f ö l d i nyelvjárást értik, melyet ma még körülb. 300.000 ember beszél; e nyelven vannak irva Ossian (1. e.) költeményei.

Gaeta (Cajeta), a G. öböl m. fekvő erődített város Caserta olasz tartományban, 17.000 lak. Érsekség. 1848. nov. 25—1849. szept. 4. IX. Pius pápa tartóz­kodó helye.

Gaetulok, északafrikai nomád néptörzs. Gágát, a barnaszénnek egyik nagyon tömött, fekete,

kagylós törésű válfaja. Gage (francz., gázs), zálog, illetmény, fizetés. Gagern O t t ó báró, altábornagy, szül. 1830. A

jaroszlaui lovas-hadosztály parancsnoka. Gahling, magy. : Káinok (Mosony m.). Gaikawar (Guicowar) a barodai (Kelet-India) feje­

delem czime. Gail, hajózható folyó Karintiában, a tiroli határon

ered és Villachon alul a Drávával egyesül. A Dráva és a G. völgy között Klagenfurtig húzódnak a Gail-thali v. Lienzi Alpesek, a Sandspitze 2801 m. magas.

Gairing, magy. : Gajár (Pozsony m.). Gais, savógyógyhely Appenzell svájczi kantonban. Gaiszberg, magy. : Árpádorom v. Kecskehegy, a

budai hegyek közt. Gáj L a j o s , horvát iró, szül. 1809. ; jogot végzett,

azután horvát újságíró s az illir-panszláv törekvé­sek egyik előharczosa, f 1872.

Gaja, patak, ered a Vértes hegységben a Tőrös pusztán, a Morsi csatornán d. k.-re, Bodajk vidékéről a Csurgóval párhuzamosan folyik tovább. A Sár­vízzel egyesül.

Gajár, község Pozsony m. 3943 lak. Gajári Ödön, hirlapszerkesztő, szül. 1852. Komá­

romban ; jogot végzett. 1874. Kalocsa főjegyzője, 1884—1892. orszggy. képviselő ; 1890 óta a Nemzet felelős szerkesztője.

Gajd, részegek hangos éneke ; g a j d o l , széles ked­véből, zajosan énekel.

Gajdell, község Nyitra m., 1833 lak. Gajdobra, község Bács m., 3307 lak. Hajdan itt a

premontreieknek prépostságuk volt. Gajus, római classikus jogász, élt Hadrian és Anto-

ninus Pius császárok alatt. 161. Kr. u. irt müve »Insti-tutiones* négy könyvből áll s az egyetlen rendszeres jogi tankönyv, mely a régi Rómából reánk maradt. Alapját tette Justinian törvénykönyve hasonló czimü részének. 1816-ban Niebuhr fedezte fel a veronai káptalan könyvtárában a ma használatban levő kéz­iratot.

Gákova, község Bács-Bodrog m., 1014 lak. Gála (ol., galla), disz (előadás, öltöny, stb.). Galacsinhajtó, ateuchus, álczái számára a ganaj-

ból golyócskákat túr össze, melyekbe a nőstény egy-egy petét rak és elássa. A j á m b o r galacsinhajtó, a. sacer, 24 mm. h., egész fekete, sima, feje pajzs-szerű, mellül hat csipkével. A régi egyptomiak mint a nap, a világ és a bátor harczos képmását tisztelték.

Galacz, kikötő-város Romániában a Duna m. 81.000 lak. Fontos kereskedelmi hely gabona, gyapjú, méz, faggyú- és viaszárukban. Igen élénk gabnakivitel. Püspökség. Galacz, 1) község A.-Fehér m. 757 lak. XV. századi

gót stilü temploma; — 2) község Besztercze-Naszód m., 954 lak. ; oláh falu, hajdan Heeresdorf névvel szász község. Szép csúcsíves temploma 1489. épült; — 3) község Fogaras m., 1014 lak; — 4) község Hunyadm. 624 lak.

Galagonya, 1. cseregalagonya. Galaktodendron, tejfa, az artocarpeák rendjéből;

g. utile, Dél-Amerikában, bemetszett törzséből jóizü, tápláló tejet szolgáltat.

Galaktometer (gör.), tejmérő, 1. e. Galaktophora (gör.), a tejelválasztást fokozó szerek. Galaktorrhoea (görög), túlságos tejelválasztás;

kezelés : az emlők felkötése, szük étrend, stb. Galambdúcz, a galambok számára rendesen a

lakóház keleti v. déli oldalán a fedél alatt készített lakóhely. A röplyukat függő ajtóval s elülről kiálló deszkával czélszerü ellátni ; g a l a m b kerék , kisebb egyemeletes galamblak, közepén oszlop által tartva.

Galamb-félék, columbae, madarak egyenes, kissé felpuffadt, gyengén kampós végű csőrrel, melynek hegye kemény boritokkal takart. Orrnyilasuk pikkely alá van rejtve. Lábuk hasadt; kettősbegyüek. Na­gyon ügyesen és gyorsan repülnek. Gyámoltalan, kezdetben vak fiókáikat begyükből táplálják. Vadon élnek Európában az ö r v ö s g a l a m b , c. palumbus; a v a d g a l a m b , c. oenas; a t ö r z s ö k g . , c. livia és a v a d g e r l i c z e , c. turtur; Afrikában, Közép- és Dél-Ázsiában él a n e v e t ő g., c. risoria, Észak-Ameriká­ban a v á n d o r g., c. migratoria. A g.-f.-hez sorolják még a kihalt dodo-féléket, melyeket némelyek a tyúkokhoz, mások a gázlókhoz is soroltak; 1750. még Mauritius szigetén élő példányokat találtak. A h á z i v. s z e l i d g. számos faját a szirti v. törzsök galambtól származtatják. Ismeretesebbek a begyes-, golyvás-, bukfenczes-, ballonos-, postás-, stb. galamb­fajok (1. Házi állatok v. Baromnak mellékletét). — K ö z m o n d á s o k : Senkinek sem repül a szájába a sült g. — Szelid a g., mégis van epéje. — Ősz mint a g. — Gömbölyű mint a töltött g. — Szereti mint a g. a mézes búzát.

Galambócz, régi várromok az aldunai szorosban egy kirúgó meredek fokhegyen. Végváraink egyike volt, s a törökök már 1391. megszállták. Zsigmond király 1428. vivta, de megveretvén, a hagyomány szerint őt magát is csak Rozgonyi Cziczelle hősies­sége mentette meg. A várhegy oldalán van a barlang, melyből a néprege a sz. György által bedobott sárkány fejéből kikelő k o l u m b á c s i l e g y e t származtatja.

Galambok, község Zala m., 2018 lak. Galambposta. Minthogy némely galambfaj maga­

sabb és kimivelt ösztönénél fogva nagyobb távolsá­gokról is haza képes találni, e tulajdonságát az ember már régebben értékesítette s a galambot értesítések közvetítésére, postai szolgálatra használta. Az illető iratok a galamb egyik farktollához v. lábához van­nak erősítve. A g.-p. leginkább Belgiumban van elter­jedve. Nálunk nincs államilag szervezve, de a közös hadseregnek 6 helyen (Komárom, Przmysl, stb.) van telepe. Á hadügyminiszter minden megbízható egyén­nek, egyesületnek ad postagalambot tenyésztésre és trainirozásra. Budapesten két egyesület, dr. Dirner Lajos orvos és Gasparecz Géza, posta- és táviró-tiszt, foglalkozik a p. g.-ok ügyével. Évenkint egy­

szer g.-p.-verseny tartatik. A mi galambjaink trainirozása Budapest — Przmysl közt történik, s e nagy utat a jó p.-galamb hat óra alatt teszi meg. Nem alkotnak külön fajt s eredeti belga jellegöket az antwerpeni, lüttichi és genfiekkel való párosítás után elvesztették. Védelmökre nincs külön törvény, mint több idegen államban. A p.-g.-t a bpesti mentő egylet is használja. Háborúban fontos szerepet játszhat; így az 1870/1. háborúban Paris ostroma alatt léghajókról 363 postagalambot küldtek szét, melyek nagy része elérte küldetési helyét és onnan levelezésekkel Parisba vissza is tért. A postagalamb begyakorlása (training) a szárnyrabocsátási hely a saját otthonától való távolságának fokozatos növe­lése által történik.

Galan (spany.), szerető, kedves. Galand, len- v. kenderfonalból szőtt szalag, mig a

selyemből valót többnyire p á n t l i k ának nevezi a nép. Galandférgek, az egyes izekből álló galandhoz,

szalaghoz hasonlító férgek (cestoda) rendje. Feje gombostüfejnyi (scolex); ez után jön az igen vékony nem izeit nyak s végre a különböző számú izek (proglottis), melyek annál érettebbek, minél távolabb esnek a fejtől. Az egész férget, mely voltaképpen egy állattelepet képvisel, strobilának is nevezik. Élősdi állatok. Érzékszerveik nincsenek; kiválasztó viz-edényrendszerük a proglottisok oldalain lefutó csö­vekből áll, melyek az utolsó izen közös nyilassal végződnek. Szaporodó szervekkel minden iz külön-külön el van látva, azonban mindig csak az utolsó iz ivarérett. Egy-egy izben kb. 53.000 pete van. A galandférgek himnősek (hermaphrodit) és többnyire passiv vándorlással járó bonyolult ivadékcserével fejlődnek. U. i. az érett iz leválván, kiürül és elrot­had, a benne lévő peték szabadokká lesznek, mig a hulladék utján, melyben hevernek, vmely növényevő állat gyomrába jutnak. Itt a pete chitinburka feloldó­dik, a benne fejlődött álcza szabaddá lesz és vmely véredénybe furakodva, onnan a májba, tüdőbe, lépbe, agyba vagy izmokba jut, s körülötte hólyagszerü burok képződik, mely folyadékkal telik meg. Ezen hólyag bélfalán egy v. több bimbó fejlődik, melyek­ből galandféregfejek (scolex) képződnek. A g.-féreg fejlődésének ezen fokozatán b ö r s ó k a v. h ó l y a g -fé reg név alatt ismeretes és ha a hólyagban egy bimbó keletkezik : cysticercus, ha több : coenurus és ha másodlagos hólyagok képződnek s a fej ezekben fejlődik : echinococcus nevet visel. A hólyagban fej­lődő fejen 2—4 szivóka, némelyikén azonkívül kettős horogkoszoru v. tüskés orrmány látható. A borsóka a növényevő állatból vmely, ezen állat húsával táplál­kozó húsevő (p. o. ember) gyomrába kerül, hol a hólyag feloldódik, s a féreg feje a vékonybélbe ván­dorolva, annak falzatában horgaival megkapaszko­dik. Itten a bél edényeiből táplálkozva sarjadzás által izeket választ el, melyek önmagukat megtermé­kenyítve petéket termelnek s így a szaporodás a leirt uton tovább folytatódik. Felosztásuk : 1) Taeniida, téniák, melyekhez az emberben élő laenia solium és t. mcdiocannellata, a t. plicala, cysticercus cellulosae, c. marginata, t. echinococcus, t. serrata, t. crassiceps, cystic. longicollis, coenurus cerebralis tartoznak (ezek leírását 1. taenia cz. alatt). 2) Botriocephalida, u. m. a bolriocepalus latus, s z é l e s g ö d ö r f e j , horgai nin­csenek ; a legnagyobb emberi g.-f.; hossza 5 — 8 m., 3 — 4000 ízből áll. Petéje a vizbe jutva, ott halak által elnyeletik s azok izomzatában fejlődik ivartalan galandférggé. Innen az ember bélcsövébe jutva ivar-

éretté lesz. Leginkább Svájczban, Svéd- és Orosz­országban és Japánban fordul elő. A botriocephalus cordatus, m. h., feje szivalaku, Grönlandban fordul elő. A g.-férgek tehát többnyire állatok húsával kerül­nek az ember beleibe, ha a hus kellő hőmérséknek kitéve nem volt; ezért is félnyers húsételek élvezése kerülendő. Ag.-f.-ek ellen való gyógykezelést 1. taenia. Galant (francz. gálán), ildomos, udvarias, főleg

nők irányában. Galanta, község Pozsony m., 2465 lak. Galanthomme (francz., gálántom), udvarias, finom

modorú ember. Galanthus, növény, 1. hóvirág. Galantin, hideg baromfi csont nélkül. Galapagos, vulkanikus szigetcsoport Ecuador dél­

amerikai köztársaságtól ny.-ra a Nagy oczeanban, az egyenlítő alatt, ter. 7643 km 2, 204 lak. Teknősök­ben gazdag, hatalmas guano-tömegei már ki vannak aknázva. Galata, Konstantinápoly külvárosa, az Aranyszarv

északi részén, melyen át 2 hid vezet. A genuaiak alapították a XIII. században. Galatea, görög tengeri nympha. Galatia, tartomány Kis-Ázsiában, földje hegyes, de

különösen a Halys folyó körül igen termékeny. Kivá­lóbb városai voltak Ancyra, Javium, Pessinus. A har-czias kelta eredetű galatiaiak lakták, kik a III. szá­zadban Kr. e. telepedtek itt meg. A tartomány 26. Kr. u. római uralom alá került. Pál apostol itt két­szer időzött.

Galenit, fénylő ólomércz, ólomfényle (1. e.). Galenus C l a u d i u s , az ó-kor hires orvosa, szül.

131. Pergamonban, f Rómában 200. körül. Számos munkája maradt. Róla mondta az ősi latin közmon­dás : »dat Galenus opes, dat Justinianus honores.* Az orvos gazdagságot, a jogász tiszteletet szerez. Galeotto M a r z i o , Mátyás király korabeli huma­

nista, szül. 1427. Narniban. Kora ifjúságától a tudo­mányoknak szentelte magát. 1447 — 48. Farrarában Guarini házánál s később Páduában együtt tanulván Csezmiczei Jánossal, a hires Janus Pannoniussal, ennek hívására 1465. Magyarországba jött. Itt irta »Az emberről* cz. physiologiai és orvosi vonatkozású munkáját, melyet Vitéz Jánosnak ajánlott. 1473—77. Bolognában tanárkodott, de aztán ismételten meglá­togatta hazánkat és Mátyás király tudós környezeté­ben előkelő meghitt állást foglalt el. »M. király jeles, bölcs és tréfás mondásairól* czimü munkája, melyet 1485. Corvin János számára irt, Mátyásról adott számos jellemző vonásáért, a benne nyilatkozó ön­hittség és alacsony hízelgés mellett is, nagybecsű (kiadta legutóbb az Akadémia, Irodalomtört. emlékek II. k., magyarul Kazinczy Gábor 1863-ban). 1488-tól ismét Olaszországban, montagnanai birtokán élt, majd nagyobb utazásokat tett külföldön. Csehország­ban f 1497, Ábel Jenő : G. M. életrajza. (Adalékok a humanismus történetéhez, 1880.) Galéria, folyosó, csarnok, képtár; színházban a pá­

holyok feletti üléssor ; bányászatban: istoly. Galerius, Ga ju s V a l e r i u s M a x i m i a n u s , dák

pásztor, később katona ; 292. Diocletian veje és Cae­sar , f 311. Az utolsó római császár, ki a kereszté­nyeket üldözte.

Galerus (lat.), a bíbornoki vörös kalap. Galga, a Zagyva jobboldali mellékvize, ered Szé-

csenke környékén a Szanda hegy ny. oldalán s több patakot vesz fel. Galgenberg, magy. : Dobogó (budai hegyek közt).

Galgócz, község Nyitra m., 7216 lak. Egykor fontos vár; adóhiv., járásbíróság.

Galgóczy, 1) T i v a d a r , altábornagy, szül. 1834. A 35. gyaloghadosztály parancsnoka Kolozsvárit. — 2) K á r o l y , iró és a m. tud. Akadémia 1. tagja, szül. 1833. jan 26. Lápafőn, Tolnám.; közgazdasági téren működött; megirta Pestmegye történetét s jelen álla­potát stb ; 1892. az ezredéves ünnepély alkalmából folyóiratot szerkeszt.

Galgótzy A n t a l , altábornagy, szül. 1837. A 10. hadtest parancsnoka Przemyslben.

Galiba, baj, kellemetlenség. Galícia (róm.: Calaicum), egykor Spanyolország

északnyugati részét (Coruna, Lugo, Orense, Ponte-vedra) felölelő királyság. Főváros Santiago de Com-postella.

Galicyn, orosz herczegi család, 1) B o r i s A lexe -j e v i c s , szül. 1641., nagy Péter nevelője, f 1713. — 2) V a s i l i V a s i l j e v i c s , a nagy G., sz. 1643. Zsófia czárnőnek, nagy Péter nővérének kegyencze. f 1714. — 3) I. M i h á l y M i h á j l o v i c s , Oroszország egyik leghíresebb hadvezére, szül. 1674; nagy Péter had­járataiban tüntette ki magát. Finnország meghódítá­sáért >Finski bog«(finn isten)-nak nevezték el. f 1730. — 4) S á n d o r N i k o l a j e v i c s , szül. 1774. I. Sándor czár ifjúkori barátja és minisztere, f 1844.

Gálicz, különböző kéntartalmú sók elnevezése. Fe­hér g., zinksulfat 0. e.); kék g., kénsavas rézoxyd (1. e.); z ö l d g., kénsavas vasoxydul, vasvitriol (1. e.).

Galiczia, 1. Gácsország. Gáliczkő, közönséges neve a kristályos kénsavas

réznek v. rézgálicznak (1. e.). Gáliczolaj, 1. kénsav. Gáliczviz, a gáliczokban előforduló kristályvíz,

melyet melegítés által ki lehet űzni, de ekkor a kris­tály széthull.

Galilaea, Palaestina legészakibb tartománya, Felső-és Alsó-G.-ra oszlott az ókorban, földje hegyes, főbb vizei a Jordán és a Genesareth-tó. Nevezetesebb vá­rosai voltak Tiberias, Septoris, Nasareth, Capernaum, Akko.

Galilei G a l i l e o , természettudós, sz. Pisában 1564. febr. 18. Kereskedői pályára szánták, de orvos­tant tanult ; 1589. a pisai egyetemen a mennyiség­tan tanára, s eredeti gondolkozásával csakhamar ellentétbe jutott Aristoteles akkori követőivel. 1592. Páduában tanított. 18 évig sereglett itt köréje a lel­kesült hallgatók tömege egész Európából. Ez időbe esnek legfontosabb kutatásai a mozgástanterén. Több fontos műszert is szerkesztett: igy teleskopot, melyet a csillagos ég átkutatására használt, s melylyel szá­mos felfedezést tett. Észrevette, hogy a hold felületén hegyek és völgyek váltakoznak, hogy a tej-uton sű­rűbb csillagcsoportok vannak és az Orionon 500-nál több, a plejádokon 29 uj csillagot fedezett fel. Ezen­kívül felfedezte a Saturnust, a Venus phasisait és a Mars csillagot, valószinüleg a napfoltokat is. A nap­foltokról irt müvében védelmezte Copernikus tanát. E miatt a római inquisitió mint eretneket perbe fogta. Sok zaklattatás után 1633-ban ünnepélyesen meg kellett tagadnia a Copernicus tanát a föld mozgásá­ról. Csak monda, hogy közvetlenül azután elkiál­totta volna magát : epur si muove! (és mégis mozog), f 1642. jan. 8. Számos nagybecsű munkáját külön és összegyűjtve gyakran kiadták.

Galilei-féle szám, az első perczben való szabad esés hosszát határozza meg, mely a szélességi fokok szerint változó, nálunk 4'9 méter.

Galimatias, szózagyvalék, 1. gallimathias. Galimberti Lu ig i , pápai diplomata, nicaeai érsek,

szül. 1838. Rómában; egyházi pályára lépett, eleinte tanár, 1866. kanonok, XIII. Leo alatt kiváló része volt a Poroszország és a Curia közt folyó tárgyalá­sokban ; előbb berlini, azután bécsi nuntius.

Galipot (francz.), fenyőgyanta, szárított fehérszurok. Galis, község Szeben m., 710 lak. Gall F e r e n c z József , anatómus és phrenolo-

gus, szül. 1758. márcz. 9. Tiefenbronnban (Baden), Bécsben, majd 1807-től fogva Parisban élt. f 1828. Montrougeban Paris mellett. Számos munkát irt. Ő alapította meg az utána elnevezett Ga l l - fé le e lmé le t e t , mely szerint az agy egyes részei, mint a különböző képzetek, tulajdonságok és képességek központjai, a koponyát fejlődésükkor maguk szerint idomítják s a koponya egyes dudorairól, ezeknek alakjáról, irányáról, nagyságáról stb. az agy viszo­nyaira sebből ismét az egyén szellemi, illetve lelki tulajdonságaira és képességeire lehet következtetést vonni.

Galla (Oroma, Orma), néger és hamita-semita ve-gyülékü néptörzs, Abessziniát délen és nyugaton kör­nyezi. Magas termetűek, izmosak, szinük világosabb a négerekénél, harcziasak, a szomalikkal folytonos viszályban állanak, Abesszínia sokat szenved betöré­seiktől. Az északi g.-k a mohammedán hitet vallják, a többiek pogányok. Foglalkozásuk állattenyésztés és vadászat. A g.-k azonosak a középkori arabs geo­gráfusok által emiitett zend néppel, számuk Krapf szerint 7 — 8 millió.

Gallacz Imre , mérnök, műszaki tanácsos a föld-mivelési minisztériumban, szül. 1849. Állami szol­gálatba 1873. lépett, 1879. kir. mérnök, a gyulai folyammérnöki hivatal főnöke, 1889. miniszt. főmér­nök, 1890. műszaki tanácsos, a vízügyi nagy tanács­nak tagja. A Kőrös-Berettyó folyók szabályozását és völgyeik ármentesitését tervezte és vezette.

Galletselyem, a gubókról nyert s.-hulladék, mely fonásra alkalmas. Gallia, a kelta törzshöz tartozó gall nép lakhelye

a mai Francziaországban, Belgiumban és Felső Itá­liában. Nyelvükből, amint ezt Július Caesar idejé­ben beszélték, néhány emlék fennmaradt. A felső­olaszországi G. neve a rómaiaknál G. c i s a l p i n a , megkülönböztetésül a G. t r a n s a l p i n a - t ó l , azaz az Alpeseken tul fekvő G.-től; az előbbi a Pón inneni G. c i s p a d a n a és a Pón tuli G. t r a n s p a d a n a részre oszlott; a rómaiak222.Kr. e. foglalták el és 43. Itáliához csatolták, ekkor kapta G. t o g a t a (a tógát viselő) nevet, mig az Alpeseken tuli G.-t b r a c c a t a (széles nadrágu) vagy c o m a t a (hosszú hajú) ne­vezték a lakosok viselete után. Az Alpeseken tuli G.-t Július Caesar 58 — 51. Kr. e. foglalta el ; akkor belgák, aquitánok és kelták lakták, kiket ?.• rómaiak galloknak neveztek. Az allemannok, frankok beütései után Chlodvig frank király 486 Kr. u. a frank biro­dalomhoz csatolta.

Galliász, hősköltemény Perecsenyi Nagy Lászlótól (1816.), 4 énekben Napóleon 1812—15-iki harczait s legyőzetését tárgyalja.

Gallican egyház, 1. gallicanismus. Gallicanismus, azon elmélet, mely szerint a fran­

czia kath. egyháznak a pápai székkel szemben is bizonyos nemzeti szervezete és önállósága van. Főbb elveit Bossuet formulázta 1682-ben a franczia klérus nevében: 1) A pápa hatalma csak egyházi, 2) a köz­zsinatok a pápa felett állanak, 3) a pápa a kánonok­

hoz van kötve, 4) hitágazati kérdésekben a pápa nyilatkozatai csupán az egyház hozzájárulásával válnak dönthetetlenekké. Ezenkívül az állam szem­pontjából ide tartozik, hogy az egyházhatóságoktól a világiakhoz van felebbezés (appellatio tamquam ab abusu); a királyi tetszvényjog (placetum), a pápai követek hatalmi körének és a pápa felmentési jogá­nak korlátozása. Hazánkban a fent érintett négy pontban foglalt elvek ellen még az ugyanazon évben Nagyszombatban egybegyűlt püspökök Szelepcsényi alatt határozottan nyilatkoztak; ez ellennyilatkozat közölve van az 1858-iki esztergomi tart. zsinat ira­taiban (Decreta et acta conc. prov. Strig. 1858.). Fran­cziaországban az egyházat ezen elvek alapján pró­bálták szervezni, a miért g a l l i c a n e g y h á z n a k nevezik, bár a papság maga is ellenzi a g.-t, mely­nek tanait az 1870. vatikáni közzsinat végleg elitélte.

Gallicismus (lat.), a franczia nyelv sajátságai. Gallicus morbus, franczia betegség, bujakór (1. e.). Galliera M á r i a , herczegné, szül. 1815 ; férje Fer­

rari vasúti vállalkozó, ki a pápától G. herczege czi-mét kapta, 220 millió frankot hagyott reá. E pénzt részben életében, részben 1888. történt halálakor jótékony czélokra hagyta. Paris városának 42, Genuá-nak egy uj kikötő építésére 25, kórházakra 7 mil­liót adott. Párisi palotáját végrendeletileg Ferencz József császár-királynak, vagyona egy részét Frigyes német császárnénak hagyta. Egyetlen fia, Ferrari Pál tanár és szoczialista iró, megelégedett a vagyon egy részével.

Galliffet (-té) G a s t o n marquis, franczia tábornok, szül. 1830. — Az 1870-iki háborúban szept. 1-én Sedannál kitüntette magát a németek elleni lovassági rohammal. Ugyanakkor hadi fogságba került. A há­ború befejezése után kérlelhetlen szigorral vett részt a communista lázadás elfojtásában. 1882. óta a leg­főbb hadi tanács tagja és a lovasság főfelügyelője.

Gallimathias (lat., a tyűk Mátyása, a helyett hogy : a Mátyás tyúkja), szóferdités, badarság, képtelenség.

Gallipoli, 1) fontos kikötő- és püspöki város Lecce olasz tartományban á tarenti öböl m., 9000 lak. Bor-, gyapjú-, olaj-kivitel. — 2) Megerősített kikötő város Drinápoly török vilajetben a Hellespontus m. 30.000 lak. Görög püspök, élénk kereskedés és ipar (selyem). A régi Kalliupolis romjaival.

Gallium (lat.), vegyi elem, fém, némely horgany-érczben fordul elő ; kékesfehér, kemény, kovácsolható, 30°-nál olvad. 1875-ben fedezte fel Lecoq de Bois-baudran. Vegyjele : Ga ; p. s. 69'9 ; f. s. 5'96.

Gallizálás, 1) a borjavitásnak dr. Gall rajnamelléki borász által behozott módszere. Szerinte az asztali bor mustjának 20% czukor- és 7 % 0 savtartalma lenne. Ha tehát a savtartalom nagyobb, akkor a mustot addig higitják vizzel, mig az 7% 0-ra le nem száll, azután pedig szőlőczukor hozzáadása által a czukor-tartalmat 20%-ra emelik. Ezen eljárás tehát, főleg nagy savtartalmu mustoknál, borszaporitás is. V. ö chaptalizálás, Petiot-féle eljárás. — 2) Szöveteknek csersavtartalmu folyadékokkal való kezelése, hogy a szövetek megfestése könnyebb legyen.

Gallomania, francziáskodás, előszeretet a francziák és intézményeik iránt.

Gallon, Anglia űrmértékének alapegysége, melyet ép ugy használnak folyadék, mint gabona mérésére : 4 quart = 8 pint = 32 gill = 4.544 1. Sokszoro-zásai a hogshead = 63 g., a pipe = 126 g., és a tun = 252 g. A g.-t használják űrmértékül, továbbá Ausztráliában és a Fokföldön is és I m p e r i a l g.-nak

nevezik, megkülönböztetésül a régi angol gallontól, melyet jelenleg űrmértékül az Egyesült-Államokban, britt Északamerikában és a nyugotindiai angol gyar­matokban használnak, és mely 3.785 1. nagyságú.

Galloway-cső, 1. gőzkazán. Gálma, szines v. színtelen ásvány, a horganynak

egyik hasznosítható ércze, n e m e s g., szénsavas zinkoxyd, ZnO,CO a; k ö z ö n s é g e s g., calamin, kovasavas czinkoxyd, a willemit, vízmentes calamin 2ZnO,SiOa. Hazánkban g.-t találnak: Pilán, Teleke-sen, P.-Ardón, Rézbányán, Offenbányán, Moraviczán, Dognácskán, Oraviczán stb.

Gálna, pulmoharia, növény az érdeslevelüek (aspe-rifoliae) rendjéből. A pettyegetett g., p. officinalis, töl-cséralaku virágja előbb piros, azután ibolyakék; leveleit a XVI. század növénytani irói mint a tüdő­bajok hathatós orvosszerét dicsérik. A keskenylevelü g. p. angustifolia, virága piros.

Galoche (francz., -los), kalocsnyi, kaucsukból ké­szült sárczipő. Galócza, gombafaj, 1. agaricus. Galop (francz.), a lónak sebes vágtatása; táncz

zU-ed ütemben. Galopin (francz.. -pen), futoncz, nyargoncz. Gálos, község Mosony m., 2328 lak. Gálosfa, község Somogy m., 755 lak. Gálos-Petri, község Bihar m., 1194 lak. Galotti Emilia, Lessing tragédiája, ford. Kocsi P.

János, később Kazinczy Ferencz. Galsa, község Arad m., 2044 lak. Bortermesztését

már III. Béla idejében emiitik. Gálszécs, község Zemplén m., 3053 lak., járásb. Gálszécsi I s t v á n , az első magyar reformátorok

egyike ; Wittembergában tanult s itthon buzgón mű­ködött a hitújítás érdekében. 1528. Krakkóban a keresztényi tudományról magyar munkát adott ki.

Galt, magy. Szász-Ugra (N.-Küküllő m.). Gálya, három v. négy evezős tengeri hajó; h a d a ­

k o z ó g., hadi hajó, v i t o r l á s . g . , vitorlás hajó. Gályarabok, az államhatalom által a gályákra de­

portált gonosztevők és hadifoglyok, kik ott bilin­csekbe verve az evezők kezelésére szoríttattak. A tengeri hatalmak szűkében lévén az evezősöknek, a hadi foglyok Konstantinápolyban, Velenczében és Máltán rendes kereskedés tárgyául szolgáltak, a go­nosztevők felhasználása által pedig a gályák az ál­lami dologházakat pótolták. A rabokat tüzes vassal bélyegezték meg, fejüket leborotválták s hátával az evezőpadokhoz lánczolva kényszeritették a végkime­rülésig menő munkára. Hazánkfiai e sorsban csak a XVII. században részesültek, midőn a nyugati ke­resztény államok a politikai és vallási üldözötteket is gályára kezdték küldeni. A Zrinyi-Nádasdy-féle moz­galom után a pozsonyi iudicium delegatum 1671. igen sok magyar prot. papot küldött a nápolyi gá­lyákra, kiket később Hollandia szabadított ki kétség­beejtő helyzetükből. A gályarabtartás rendszere a XVII. században érte el tetőpontját, a franczia forra­dalomig virágzott s még századunk elején is dívott, mint a legnagyobb büntetések egyik neme; végre a hajózás tökéletesítése teljesen megszüntette. (Lásd még bagno.)

Galvánáram, elektr. áram (1. e. és galvanismust). Galván-elem, 1. galvántelep. Galvani La jo s , anatómus, szül. 1737.Bolognában;

1762 óta ugyanott tanár, f 1798. A róla elnevezett galvanizmust 1780-ban fedezte föl. Számos mun­kája maradt.

Galvanikus oszlop, 1. galván telep. Galvanismus, a különféle fémek egymással, vagy

folyadékokkal való érintkezésénél fellépő elektromos­ságról szóló tan. Megalapítója tulajdonképen V o l t a , ki Galvaninak a békaczomb rángatódzására vonat­kozó ismeretes észlelése után először kezdett az érint­kezésnél fellépő elektromossággal foglalkozni. V o l t a szerint a különböző fémek v. a fémek és folyadékok érintkezésénél elektromosság képződik, mert az érint­kezésnél fellépő elektromotoros erő a bennük végte­len mennyiségben levő, de egymást lekötve tartó positiv és negatív elektromosságot szétválasztja s egyiket az egyik, másikat a másik fémre hajtja. Volta kísérletei alapján a fémeket sorozatba is, az u. n. f e s z ü l t s é g i sorozatba foglalta, melynek fontosabb tagjai : horgany, ólom, ón, vas, réz, ezüst, arany, platina ; ezek az elsőrendű vezetők, érintkezésüknél annál nagyobb elektromotoros erő lép fel, minél távo­labb állnak a sorozatban egymástól. Később (1800.) Volta már nem hozta a fémeket közvetlen érintke­zésbe, hanem bizonyos folyadékokat, u. n. másod­rendű vezetőket is alkalmazott; igy a nevéről elneve­zett Volta-oszlop egymás fölé helyezett réz- és hor­gany-körlemezekből áll, közbül helyezett higitott kénsavba mártott posztólapokkal. Volta oszlopának feltalálása után sok más elektromos áramfejlesztő készüléket, u. n. galvántelepet (1. e.) állítottak össze; valamennyinek működése vegyi hatáson alapszik ugy, hogy tulajdonképen vegyi energia alakul át bennük elektromos energiává, mely mint elektromos áram lép fel.

Galvanizálás, elektromos árammal való gyógyke­zelés, 1. elektrotherapia.

Galvanizált ezüst, vékony ezüstkéneg-réteg által bevont ezüst.

Galvanizált vas, hibás elnevezése a horganyzott vasnak,mert készítésénél a galvánáram nem szerepel.

Galván láncz, galvántelep (1. e.). Galvánmérő, 1. galvanométer. Galvanochirurgia (gör.), a galván áramnak a sebé­

szetben való alkalmazása (fekélyek, álképletek kiir­tására stb.).

Galvanochromia (galvanikus fémfestés), fémtár­gyaknak szép színű rétegekkel való bevonása elek­tromos áram segélyével. A szines réteg galvanikus uton kiejtett fémoxdyból áll; ha pl. ólomczukor oldatba bemártunk vmely, a galvántelep positiv sarkához, kapcsolt tárgyat, erre igen szép szinü ólomhyperoxyd (PbOa) réteg válik ki.

Galvanographia, képeknek ezüstlap közvetítésével, elektromos uton való többszörösitési módja. Feltalá­lója Kobell ; ritkábban alkalmazzák.

Galvanokaustika, az orvosi tudományban az elektromos áram által izzóvá tett platinadróttal való műtét; az iparban pedig az áram segélyével való etetési eljárás réz- v. aczéllemezre.

Galvanolysis, 1. elektrolysis. Galvanometallurgia, elektrometallurgia (1. e.). Galvanométer, az elektromos áram felismerésére

s erősségének mérésére szolgáló műszer; hatása azon alapszik, hogy az elektromos áram a mágnest észak­dél irányú helyzetéből kitériteni igyekszik és pedig annál nagyobb mértékben, minél erősebb az áram. A legegyszerűbb g. izolált drótból készített gyűrűből áll, melynek közepén a mágnestű van elhelyezve. Ezen műszer neve t a n g e n s - b u s s o l a . Ezenkívül még számtalan különféle szerkezetű galvanométer van, ilyen a különösen érzékeny t ü k r ö s - g . , melynél

a sokszoros dróttekercs (multiplicator) érzékenysé­gét két egyesitett és ellenkező irányú (astatikus) mág­nestű alkalmazása által nagyobbítják s az elektro­technikai gyakorlatban igen elterjedt Siemens-Halske-féle t o r z i ó - g . Erős áramok mérésére és erősségének elektromos méretegységekben való leolvasására az a m p é r e m é r ő , v o l t m é r ő és o h m m é r ő szolgál.

Galvanoplastika, Jacobi-nak 1838-ki felfedezésén alapuló azon eljárás, mely szerint az elektromos áram segélyével fémeket oldatukból kiejtenek v. azon czél-ból, hogy az illető tárgyat, melyre a kiejtés történik, többszörösitsék, v. pedig azért, hogy azt a kiejtett fémmel bevonják, pl. arany- v. ezüsttel a galván uton való aranyozás- és ezüstözésnél, ez utóbbi eljárás tulajdonképen a g a l v a n o s t e g i a . A g.-ban rende­sen rézgálicz (kénsavas réz) oldatot használnak, melybe az áramfejlesztő telep negatív sarkához kap­csolt többszörösitendő tárgyat bemártják s addig hagyják az oldatban, mig kellő vastagságú rézré­teg ejtődött ki a tárgyra, ezt azután lefejtik. Ily mó­don az eredeti tárgynak hű, de negatív mása képző­dik, t. i. a tárgy mélyedései mint domborodások és megfordítva lesznek rajta. Ha pozitív galvanoplasti-kus másolatot akarnak nyerni, akkor az eredetiről először lenyomatot készítenek gipsz, stearin vagy kaucsukba s ezt graphit- v. fémporral bedörzsölve, teszik a rézgálicz-fürdőbe; erről természetesen posi-tiv másolat nyerhető. Régebben, mikor a galvano-plastikai munkálatok csak kicsinyben folytak, általá­ban a galván elemeket (1. galvántelep) használták az elektromosság fejlesztésére ; jelenleg a dynamo-elek-tromos gépek szorították ki azokat a galvanoplas-tikai nagyiparban.

Galvanoskop, a galvanométerhez hasonló, csak­hogy annál sokkal egyszerűbb készülék, a melylyel csak is az áram jelenlétét, nem pedig erősségét lehet megállapítani.

Galvanostegia, galvanikus aranyozás, ezüstözés, 1. galvanoplastika.

Galvanotherapia, a galván áramnak gyógyczé-iokra való felhasználása.

Galvanotypia, a képek v. rajzok nyomtatásához szükséges clichék (1. e.) előállítása galvanoplaszti­kái uton.

Galvánspirál, elszigetelt drótból készített tekercs, a melyet az áramok egymásra való hatásának tanul­mányozásánál használnak.

Galván száraz elem, a közönséges, folyadékkal megtöltött (nedves) elemmel szemben többféle előny­nyel rendelkezik. A folyadék helyett elektrolitok olda­taival átáztatott, többé-kevésbbé megkeményedett töltő anyagot használnak, melyet gipsz, mészhydrat, kréta, agyag, némely kovasavakból stb. állítanak elő.

Galvántelep, több egymáshoz kapcsolt olyan ké­szülék, u. n. elem, melyeknél a bennük végbemenő vegyi folyamat elektromos áram fejlődését okozza. Legelső g. Voltá-nak galvanoszlopa volt (1. galva-nismus), később készült a tökéletesebb s állandóbb hatású Volta-féle edényes telep, melynél horgany--és rézlemezek állnak hígított kénsavval töltött po­harakban s az egyik pohárban lévő horganylemez a másik pohárnak rézlemezével és így tovább van dróttal összekötve, minélfogva az első pohárban egy szabad réz-, az utolsóban egy szabad horganyvég, úgynevezett sark képződik. A galvantelepek azonnal fejlesztenek áramot, mihelyt sarkaikat összekötjük; az áram a réz-sarktól a horgany-sark felé halad az összekötő drótban, az u. n. külső áramkörben s ezért

a réz a positiv, a horgany ellenben a negatív sark. Az ismertetett g. azonban a polározás (1. e.) folytán nem ad tartós áramot, miért is később igen sokan foglalkoztak az g. tökéletesítésével s nevezetesen azzal, hogy a polározásnak elejét vegyék. így kelet­kezett: 1) a Smee-féle telep, melynél horgany és pla-tinázott (tehát depolározó) ezüst lemez áll hígított kénsavban; 2) a Bunsen-féle telep, melynél szén és horganylemez képezi az elektródokat, a folyadék pedig a depolározó kaliumbichromat oldat- és kén­savból áll; 3) a Bunsen-féle ujabb telep, ennek ele­mei kétféle folyadékkal töltetnek és pedig az egyik folyadék a depolározó hatású tömény salétromsav, mely a mázolatlan, tehát likacsos porczellán pohárba beállított szénrudhoz jő, a másik folyadék a hígított kénsav, a melyet a fentemiitett porczellán poharat is magában foglaló üvegbe töltünk a horganylemez­hez. A létező számtalan más g. közül még csak az elektromos csengetyüknél igen használt Lec l anché -félét akarjuk megemlíteni, ennek szintén van mázo­latlan porczellán hengere, ebbe jő a szén-lemez körül­véve koksz és barnakő darabokkal (a depolarozás végett), ezen hengeren kívül áll az üvegpohárban egy horganypálcza. A telepbe csak egyféle folyadék jő s ez chlorammonium vagy közönséges néven szal-miaksó- oldat. Végül megemlítjük még, hogy vala­mennyi telepnél a horganyt foncsorozni vagyis higany-nyal bevonni szokás; ennek czélja megakadályozni azt, hogy a horgany akkor is oldódjék a telepben, mikor a külső áramkör nyitva van, vagyis a sarkok nincsenek összekötve.

Galway (gálué), grófság Connaught ír tartomány­ban, ter. 6494 km 2, 214.256 lakossal. Fő- és püspöki városa G., az Atlanti oczeán alkotta G. öböl mellett. 16.000 lak. Egyetem. Gama, V a s c o de, hires portugál hajós, sz. 1469.

Emánuel király négy hajót bocsátott rendelkezésére, melyekkel körülhajózta Afrikát s 1498. elérte Kalikut városát a malabari parton, a kelet-afrikai, arabs és indiai kereskedelem központját. Ezért >India admirá­lisa* czimet nyert. 1502. újra útnak indult, Kelet-Afrikában és Indiában megalapította Portugál hatal­mát és 13, kincsekkel megrakott hajóval tért vissza hazájába. Harmadik indiai utja közben f 1524.

Gámán Z s i g m o n d , a kolozsvári keresk. és ipar­kamara titkára, szül. 1824. márcz. 2. Kolozsvárt ; 1849. honvéd, 1851. a kolozsvári ker. kamara jegy­zője. 1855. óta titkára.

Gamás, község Somogy m., 2575 lak. Gambaragara (Gordon Bennett), 4600 m. magas

hegység Afrikában az Albert Eduárd tó északi végén. Stanley fedezte fel 1876.

Gambetta Léon, franczia államférfiú, szül. Cahors-ban 1838. ápr. 3., olasz eredetű családból. Jogot végzett s mint Lachaud és Crémieux hires párisi ügyvédek segédje, néhány politikai sajtópörben tünt ki mint a Napóleoni császárság ellensége. 1868. Pa­risban és Marseilleben képviselővé választatott s ékesszólása csakhamar a parlamentben is nagy fel­tűnést keltett. 1870. szept. 4. III. Napóleonnak és családjának trónvesztését hirdette ki a törvényhozó testület termében és a nemzeti védelem kormányában átvette a belügyek vezetését; okt. 8. léghajón távo­zott a németek által ostromolt Parisból és Toursba ment, hol a központi kormánynak egy delegácziója működött. Itt csakhamar magához ragadta a végre­hajtó hatalmat és a németek elleni védelem szervezé­sét bámulatos erélylyel folytatta, de sikertelenül.

A háború után 9 kerület választotta a nemzetgyű­lésbe, hol a béke megkötése ellen szavazott s mint­hogy kisebbségben maradt, letette mandátumát. Csak 1871. jul. 2. lépett be újra a nemzetgyűlésbe, a hol a köztársasági baloldal vezére, később a képviselő­ház elnöke volt. 1881. november 14. miniszterelnök lett, de már 1882. jan. 26. megbukott, f ugyanazon év decz. 31. Parisban szobrot állitottak emlékének. Gambia, folyam Szenegambiában (Nyugat-Afrika),

Futa Djallonban Labi mellett ered ; felső folyásának iránya északi a 13° északi szélességig, innen pedig nyugati. Baditól hajózható. A Zöld-fokon alul az Atlanti oczeánba szakad. Hossza 740 km. Torkolata körül fekszik a G. a n g o l g y a r m a t , ter. 179 km 3, 14.150 lak. Éghajlata nyáron fojtó, a föld mocsaras; lakói mandingok és joloffok. Kereskedelmi czikkek : bőr, gyapotfonatok, rizs, viasz, gabona, dió. Városa Bathurst.

Gambiai szigetek (Mangarewa), vulkánikus sziget­csoport Polynesiában, az Alacsony szigetektől délre ; franczia birtok 445 lak., kikötő-városa Mangarewa. Gambrinus, a monda szerint Németalföld királya,

ki a sört feltalálta. Gamin (francz., mén), tanoncz, főleg utczagyerek

Parisban. Ganaj v. is t á l l ó - t r á g y a , az állati ürülékeknek

alomszalmával való keveredése. Minőségére nézve annál jobb, minél táplálóbb takarmányt kaptak a ganajtermelő állatok. (L. még trágyázás.) Ganajevő v. g a n a j b o g á r , geotrupes bogárfaj

a ganajturók (coprophaga) alcsaládjából. Fejpajzsuk csüllőidomu; fris ürülékekben, rothadó gombákban élnek: este hangos dongassál röpködnek. A g. ster-corarius tojásdad, 24 mm. h., felül fekete, fénylő, alul viola. Ha érintik, lábait kinyújtva holtnak tetteti magát. Ennél kisebb és barázdált szárnyú az e r d e i g.,g. silvaticus és a t a v a s z i g., g. vernalis, szár­nyain pontsorok láthatók. Ganajócz, aphodius, fénylő fekete, hengeres testű;

a ganajt tömegesen turkája. Fajai az a l p e s i g., a. alpinus; a k e r e s z t s z a l a g u g., a. conjugatus; p o t n y a g., a. hydrocharis; b a r á z d á l t g., a. sulca-tus és k o r o n g o s g., a. discus.

Ganajturó bogarak, coprophaga, a lemezescsápúak egyik alcsaládját alkotó bogarak. Ide tartoznak a galacsinhajtó, atcuchtis; a ganajócz, aphodius; a sa-roly copris; a csajkó, lethrus és a ganajevőfélék, geotrupes.

Gancza, olajos v. zsiros tésztás-étel, kukoricza-, árpa-, hajdinalisztből.

Gandamak, város Afghanisztánban a Kabul-Pesa-vari uton. Itt 1842-ben az angolok súlyos vereséget szenvedtek. Gandharva, a hindu mythologiában alsóbbrendű

istenségek, melyek az ujabb kutatások szerint azono­sak a görögök centaurjaival (1. e.). Gando, fellata állam Nyugot-Szudánban, 5J/a mii.

lak., a Niger folyam mindkét részén fekszik, főv. G» Ganganelli L ő r i n c z , mint pápa XIV. Kelemen,

szül. 1705. Minoritarendü szerzetes volt. 1769. máj. 19. választatott pápává. A jezsuita rend megszünte­tését 1773. aug. 16. a »Dominus ac redemtor no-ster« bullával elrendelte, f 1774. szept. 22.

Gang-disz-ri, hegyláncz Tibetben, a 4000 m. m. fensikból emelkedik ki párhuzamosan a Himalájával; elválasztja a tósorok medenczéjét a Szan-po (felső Brahmaputra) hosszw51gyétől. K. végződése isme­retlen, ny.-on a ny. Himalájához csatlakozik s foly­

tatása az Indus-Siok közti kailasz-gerincznek. 5000 m. m. hágói vannak. Legmagasabb csúcsai: Alig-Gang-ri (7360 m. m.), Kailasz-Gang-ri a Szalleds forrásánál, Turgot-Jap (7700 m. m.) és a Gyakarma (6390 m. m.). A Himalája-rendszerhez tartozik.

Ganges (a hinduknál Ganga), ElőTndia hatalmas folyója, a hinduk szent folyója, támad a Himalaya fő-gerinczén eredő Bhagiriti-Ganga (ered a Kedernath 6950 m. m. csúcs jegeseiből) és Alaknanda-Ganga (ered az Ibi-Gamin 7781 m. m. csúcs jegeseiből) ösz-szefolyásából. Áttöri mély szurdokban a Sub-Hima-laya vonulatát és Hardwar szenthelynél eléri az al­földet, melyet csatornákba szétvezetett vize tesz. termékenynyé. A sikon alföldi folyó, lomha járását változtatja, medrében a zátonyok vízállás szerint vándorolnak, s kétfelől mocsarak, elhagyott medrek gyűrűi kisérik. Mellékfolyói: a hozzá közel eredő Jamna-Kosila, Gumthi, Gagra-Gandak stb. Évenkint 180,300.000 m 8 iszapot hord, s bár a dagály behatol, nem képes kitisztítani torkolatát. Sok ágra meg­oszolva a Sunder-Bund nevü mélyfekvésü vidékben alkotja a Brahmaputrával óriás deltáját, melynek kiterjedése közepesen 60.000 km 2. Főága a Hugly és Magma. A felhatoló dagályhullámok, a mascaret ha­talmas ereje veszélyes. Á folyó hossza 3000 km., vizkörnyéke 932.000 km 2 ; különösen forrásaihoz szoktak a hinduk tömegesen zarándokolni.

Ganglion, duez, 1. ideg. Gangos, büszkélkedő, rátartó. Gangotri, a hinduk bucsujáróhelye a Himalayaban,.

a Bhagirathi m. Gangraena, üszök (1. e.). Gánicsa, község Zala m., 959 lak. Gánócz, község Szepes m., 261 lak. Langyos, föl­

des mésztartalmú forrásai körül fürdő épült. Gansdorf, magy.: Gánócz (Szepes m.). Gánsdorf, magy.: Német-Gencs (Vas m.). Gánt, község Fehér m., 826 lak. Gánya, község Mármaros m., 1790 lak. Ganymedes (gör.), Tros trójai király fia, kit szép­

sége miatt Zeus sas alakjában az Ida hegyről elrabolt és az Olympusra vitt, hol az istenek pohárnoka lett.

Ganz Á b r a h á m , gyáros, szül. 1815. Embachban, Svájczban ; mint tanoncz kezdte pályáját egy vas­öntő gyárban, mint segéd bejárta Svájczot és Olasz­országot; 1842. hazánkba jött s a pesti hengermalom öntödéjében öntőmester lett. 1844. Budán kis házat vett s szerény öntőműhelyt rendezett be; ez lett a ma is virágzó Ganzgyár alapja. Gyára 1848. vett lendületet, midőn a magyar kormány megrendelésére nagyban öntötte az ágyúgolyót. 1854. kezdte gyár­tani a kéregöntetü kerekeket, mely gyártmányok csakhamar európai hirre tettek szert. Nagy vagyont, számos kitüntetést szerzett, f 1867.

Gar, elbizakodottság, fenhéjázás; szólás: nagy gar­ral beszél.

Gara, község Bács-Bodrog m., 4066 lak. Garabó v. garaboly, lapos, kerek kosár. Garaboncz, község Zala m., 885 lak. Garaboncz, Ipolyi A. gyanitása szerint a régi ma­

gyaroknál alárendelt papi osztály, mely áldozatoknál a bonczolást s egyéb kézimunkát végezte. Arany is szerepelteti a g.-okat a »Buda halálá«-ban.

Garaboncza, régiesen: mágia, bűvész mesterség. Garabonczás, 1) ördöngös, bűvös, necromantikus;

g a r a b o n c z á s deák , a néphit szerint ördöggel czimboráló és ördöngös mesterséget űző ember, ki­nek hatalma van förgeteget támasztani, jégesőt elő-

idézni, a szivárványon fel-alá járdalni stb.; tizen­három iskolát végez, mert a nép régente ugy hitte, hogy rendesen tizenkét iskola van s a tizenharma­dikba már csak azok mennek, kik a gonosz-lélekkel akarnak czimborálni, mert ott csupán a bűbájos, ör­döngös mesterségeket tanítják. Haragját, a hol hozzá­fértek, egyedül friss édestejjel lehetett kiengesztelni. A mult század végén is még oly erősen hitt népünk a g. deákban, hogy Szirmay följegyzése szerint (Hung. in parabolis, 1804.), egyes csavargó diákok sok he­lyütt a köznép hiszékenységét a maguk javára kizsák­mányolták. — 2) Szemtelenül házsártoskodó, ga­rázda, akadékoskodó.

Garabonczás deák, tündéries vígjáték M u n k á c s y Jánostól (1838.).

Garádics v. grádics, lépcső, lépcsőfok. Garai család, középkori főúri családaink egyike,

a Drusma (Dorozsma) nemből származott. J á n o s ispán 1269. kapott adományt a valkómegyei Gara várra; unokája Mik lós főlovászmester (1312.) emelte családját nagyobb jelentőségre. Fia M i k l ó s 1362. macsói bán, 1376-tól nádor, Nagy Lajos ha­lála után Erzsébet özvegy királyné mellett az ország kormányát vitte; az ő müve volt Kis Károly meg­gyilkoltatása. A királynék védelmében esett el a Gara és Diakovár közti uton, 1386. szept 4. Fiai voltak J á n o s erdélyi vajda, temesi főispán (f 1435. előtt) és M i k l ó s 1387. macsói, 1398. dalmát és horvát bán, 1406-tól nádor, Zsigmond királynak neje Ciliéi Borbála utján sógora és hatalmas támasza; a király hosszú távollétei alatt ő állott a kormány élén. f 1433. Ennek fiai közül Mik lós 1438. macsói, 1455. hor­vát és dalmát bán; L á s z l ó 1432. macsói bán, 1450-től nádor, a Hunyadi-ház ellensége volt, V. Lászlót ő vette reá H. László kivégeztetésére. Mátyás ellen pártot ütve 1459. a nádorságtól megfosztatott, t 1460. körül. Egy G. J á n o s 1397-től zágrábi püs­pök, 1400-tól kalocsai érsek volt, f 1402. A család Lászlóban 1528. halt ki.

Garam, folyó, a Duna mellékvize, ered az Alacsony-Tátrában a Királyhegy d.-k. oldalán, 950 m. magas­ságban. Felső folyása magas hegyektől kisért völgy, Beszterczebányáig majdnem k. ny. irányú, itt hirte­len d. csap Zólyomig s azután áttöri a trachit-hegy-séget, mely völgyét összeszorítja s ívelve d. irányban Párkánynál éri el a Dunát. Felső- és középszakaszain vize mindenféle bányászati czélokra szolgál; élénk rajta a tutajozás. Vizterülete keskeny lévén, csak szá­mos kisebb viz szakad belé. Hossza mintegy 267 km.

Garam-Berzencze, község Zólyom m., 268 lak. Fontos vasúti csomópont.

Garam-Kis-Salla, község Hont m., 951 lak. Garam-Lök, község Bars m. Garam-mellett i Szent-Benede kiapátság, Abbatia

s. Benedicti de íuxta Gron, I. Géza király alapította 1U75 ; alapitó-Ievelét II. István király erősítette meg. Román stílű első temploma elpusztulván, 1405-ben kezdték építeni az ujat, mely hazánkban a csúcsíves stíl legszebb alkotásai közé tartozik. A hussziták a monostort 1435. felégették, 1452. pedig elfoglalták; később is többször idegen kezekbe került. Hires hiteles hely volt, gazdag levéltárral. A mohácsi vész után kormányzók állottak élén, köztük báró Thurn Kristóf (1530 —34.) és Várdai Pál esztergomi érsek, ki alatt I. Ferdinánd (1536.) az apátságot gazdag birtokaival együtt az esztergomi káptalannak ado­mányozta. Knauz Nándor : A Garam melletti Szt.-Ben. Apátság (1890.).

Garam-Szt.-Benedek, 1. Garam m. Sz. B. apátság. Garam-Sz.-Miklós, község Zólyom m., 329 lak. Garam-Szőlős, község Bars m., 1128 lak. Garantia (lat.), kezesség, szavatosság; k a m a t g.,

kamatbiztositás (1. e.). Garantia-törvény, az a törvény, melyet az olasz

parlament 1871. márcz. 13. hozott s mely az Olasz­ország és a pápa közti viszonyt szabályozza. A tör­vény, melyet az olasz királyi széknek Rómába való áthelyezése tett szükségessé, biztosítja a pápa sze­mélyének sérthetetlenségét, a Vatikán és a Castell Gandolfo-nyaraló souverain birtokát, felségjogait stb. A pápa nem ismerte el a törvényt s a benne számára biztosított évdijat eddig soha sem vette föl. De Olasz­ország a nagyhatalmak tudomására hozta a g.-tör-vényt s ezzel nemzetközileg is kötelezte magát hatá­rozatainak megtartására.

Garány, község Zemplén m., 934 lak. Garas (a latin grossusból = vastag, ellentétben a

pléhpénzdarabokkal), eredetileg ezüst váltópénz, me­lyet először a XIII. században használtak Csehor­szágban, később mindinkább elterjedt és az egyez­ményes pénzlábnak 1/ 3o része volt s igy értéke 5 krt tett, nálunk jelenleg g. alatt 2 o. é. krt értenek.

Garasanin, 1) I l l é s , szerb államférfi, szül. 1812. A Karagyorgyevicsok hive volt. Karagyorgyevics Sándor fejedelemmé választatását nagy részben neki köszönhette ; ekkor miniszter lett s Sándor fejedelem­mel Garasanin is megbukott (1858.). Később kibékült az Obrenovicsokkal s Mihály fejedelem 1862. ismét az ügyek élére állította, f 1874. — 2) Milutin, . szerb államférfi, az előbbinek fia, szül. 1843. 1880. Ristics bukása után belügyminiszter; azóta többször állt a kormány élén, de 1887. megbukott és később a radikális párt hatalomra jutásával ellenzéki állásba lépett; 1890 óta a skupstina tagja, hol pártjának, a szerb haladó pártnak egyetlen képviselője. A Milán és Natália közti perpatvarban az exkirályné ügyének buzgó védője.

Garasos arisztokráczia, Vas Gereben regénye. Garat, pharynx, a tápcsatorna azon része, mely a

száj és orrüreget a bárzsinggal összeköti. A garat nyákhártyája a koponya alapján és az első nyakcsi­golyákon tapad és a garatürt fogja körül, mely a hortyogok (choanae) utján az orrüreggel és a torokszo­ros (isthmus faucium) utján a szájüreggel közlekedik. Oldalfalának legfelső részén a hortyogok mögött van kétoldalt az Eustach-kürtöknek garati nyílása. Alul a g. a bárzsingba megy át.

Garat, község N.-Küküllő m., 1304 lak. Garay J á n o s , költő, szül. 1812. okt. 10. Szegszár­

don, orvosnak készült, de csakhamar az irodalomnak szentelte magát. Szerkesztette a »Regélő «-t és »Hon­művész «-t, nagy számmal irt drámai, epikai és lyrai munkákat. 1849. a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára lett s magyar irodalomtörténetet is irt, mely azonban töredék maradt. Az absolut korszakban tanári állását elvesztette s az egyetemi könyvtárban kapott kis hivatalt, f 1853. nov. 5. Főbb munkái : Országh Ilona, Utolsó magyar khán, Báthory Erzsébet, Borbála királyné kegyencze' czimü drámák, Csatár, Frangepán Kristófné, Bosnyák Zsófia, Szent László elbeszélő művek. Kisebb költeményei közül legismertebbek az Obsitos és Kont. L. összes költeményeit, kiadta Ney Ferencz 1853. — G. J. élet­rajza, irta Ferenczy József, 1883.

Garázda család, a déli tartományokból, a horog­szegi Szilágyiakkal közös törzsből származott és

velük együtt kapott 1409. czimeres levelet. A zágor-hidai, széki és teleki ágakra oszlott; az utolsó széki G. leányt teleki G. vette el s ezen házasságból szár­mazott a széki T e l e k i grófok (1. e.) családja. Garbanczai vagy inas, atya és nász egy személy­

ben, Ke lemen Lászlónak egyik vígjátéka (1792.). Garbonácz, magyar neve F ü r e d , község Szolnok-

Doboka m., fürdőhely. Garborg Arne , norvég iró, szül. 1851. jan. 21.

Számos elbeszélést irt, a radikális irány hive hazája irodalmában. Garcia M a n u e l , spanyol énekes és zeneköltő, szül.

Sevillában 1775. f 1832. Atyja a hires Malibran Mária és Viardot-Garcia énekesnőknek. Garcon (francz., gárszón), fiu, pinczér, legény-ember. Gard (gár), folyó déli Francziaországban, a Lozére

hegységben ered, folyásában számos hegytorkon halad át, a Pont du G.-al. Tőle szerzé nevét G. francz. depart., ter. 5880 km 2, 417.099 lak. Fővárosa Nímes.

Gárda, pclecus, vágóhal, kacza-keszeg, vágó szob-bár, halfaj, 1. szobbár. Gárda, testőrség (1. e.), g á r d i s t a , testőr (1. e.). Gardafui, előhegység, Afrika legkeletibb csúcsa. Garda tó (Benacus lacus), Felső-Olaszországban,

északi részével Tirolba nyúlik, lefolyása a Mincio. Partját a Monte-Baldo (2198 m.) és az Orto d'Abramo (2176 m.) környezi. Vidéke regényes, a déli gyümölcs megterem partjain. 55 km. hosszú, 4—18 km. széles, ter. 300 km2, mélysége néhol 295 m. Garde de dames (francz., gardödám), az a hölgy, ki

egy másikat kisér s reá felügyel. Gardénia, virágcsalád a rubiaceák rendjéből; több

faja Ázsiában és Afrikában tenyészik; néhány faja, mint a g. florida, g. radicans stb. dísznövény. Garderobe (francz., gardrób), ruhatár, személy v.

háztartás ruháinak összesége; a színészek öltözője; g.-ier (-jé), ruhatárnok. Gardine (francz., gárdin), ablak- v. ágy-függöny. Gardinovcze, község Bács-Bodrog m., 1514 lak. Gárdista-irók, 1. franczia iskola. Gárdony, község Fehér m., 2790 lak. Gare (francz., gár), 1) indóház ; — 2) vigyázz ! —

g. aux voleurs! (gár ó volőr), óvakodjál a tolvajok­tól! E felírással figyelmeztetik oly helyeken, hol élén­kebb a közlekedés, a közönséget, vigyázzon zsebére.

Garesnica, község Belovár-Kőrös m.; járásbíróság. Garfield (garfild) J a m e s Á b r a h á m , az északam.

Egy.-ÁUamok elnöke, szül. 1831. Az 1861-iki polgár­háborúban mint az unió lelkes hive tevékeny részt vett. 1880. az é.-am. Egy.-Államok elnökévé választa­tott. Nemsokára Guiteau Károly, kit hivatal iránti kérelmeivel elutasított volt, 1881. jul. 2. orozva meg­lőtte. G. sebeiben f szept. 19.

Garg, magy.: Görgő (Szepes m.). Gargano, hegycsoport Foggia olasz tartományban,

a Monté Calvoban 1560 m. Gargarizálni, a szájat, torkot kiöblíteni. Gárgyán, guardian, klastrom főnöke, főleg a Feren-

czieknél. Garibaldi József , az olaszok nemzeti hőse, szül.

Nizzában 1807. jul. 4. Az 1834-iki Mazzini-féle össze­esküvésben való részessége miatt Francziaországba kellett menekülnie. Később Délamerikában harczolt s 1848. az olasz nemzeti mozgalmakban vett részt s nagy népszerűségre emelkedett. Rómának a fran-cziák által történt elfoglalása után ismét Amerikába ment. 1854. "visszatért és Caprera szigetén telepedett meg. Az 1859. olasz-franczia-osztrák hadjáratban

ismét részt vett. 1860. Sicilia sziget felszabadítá­sára titokban expeditiót szervezett, csakhamar bevette Palermót és Nápolyt, mindenütt Victor Emánuelt kiáltván ki királylyá. Ennek oldalán vonult be Ná­polyba 1860. nov. 7. Azután kitüntetést v. jutalmat visszautasítva újra Caprerába vonult. De már 1862. 3000 emberrel Róma felszabadítására indult, de III. Napóleon rendeletéből az olasz hadsereg útját állotta és az aspromontei ütközetben (aug. 28.) a garibal-dista sereg megveretett, maga G. megsebesült. Az 1866. háború alkalmával Déltirol ellen indult, de a Gardatónál megveretett jul. 3. — 1867. még egyszer Róma ellen indult, de Mentana mellett nov. 3. fran­czia és olasz csapatok újra megverték. 1870/71. a francziák pártján harczolt a németek ellen, f Caprera szigetén 1881. jun 2. Három gyermeke maradt: fiai M e n o t t i szül. 1840., előbb katona, jelenleg képv. és R i c c i o t t i és leánya T e r e s i t a , ki Canzio tábor­nok neje. G. harczaiban számos magyar is részt vett.

Garics v. Moszlavina, hegység Horvátországban, az Hova, Lonja és Csázma folyók között é.-ny. d.-k. irányban terjed el. Alacsony hegység, közepes ma­gassága 253 m., mélyen fekvő sikságból merül fel s bár mély völgyek szeldelik, szelid lejtőjű gerinczei sehol sem sziklásak. A hegység magva ny. részében gránit, k.-en kristályos palák. Főcsucsa a Hanka 426 m.

Garicsány, magyar neve Mura-Csány. Gariep, 1. Oranje folyó. Garizim, hegység Palaestinában, közte és az Ebal

hegy között fekszik Naplus (azelőtt Sichem). A sza­maritánusok szent helye, hol Nagy Sándor idejében templomot építettek.

Garmada, halom, rakás; gabonát, kavicsot rak­nak g.-ba.

Garmond, nyomdabetü fajta. Garnier (-é), 1) J e a n J a c q u e s , francz. történész,

szül. 1729. f 1805. — 2) Vi lmos , franczia mathe-matikus, szül. 1766. f 1840. — 3) József , franczia nemzetgazda, számos munkát irt, a szabad keres­kedelmi irány hive, szül. 1813. f 1881. — 4) Fe­r encz , franczia hajós, szül. 1839. Kínában műkö­dött, 1870/1. részt vett Paris védelmében; 1873. Tonkingban harczolt; nov. 20. bevette Hanoi fővá­rost; rövid idővel azután a kalózok elleni csatáro­zásban elesett.

Garnier-Pagés (-é pázsé), 1) E t i e n n e , a júliusi monarchia alatt a franczia demokrata párt feje, szül. 1801. f 1841. — 2) La jo s , az 1848-iki franczia ideiglenes kormány tagja, az előbbinek féltestvére. A császárság bukása után 1870. az ideiglenes kor­mánynak tagja, f 1878.

Garnírozni (francz.), köriteni (étket), bútorozni (szobát), fölszerelni (műhelyt); g a r n i t ú r a (francz.), körítés, bútorozás, fölszerelés.

Garnison (francz., garnizon), helyőrség v. maga a hely, melyben őrség van.

Garnitúra (francz.), több összetartozó ékszer vagy ruhadarab ; ékszer foglalatja ; katonai ért. valamely csapat összes ruhakészlete.

Garonne, folyó, ered Spanyolországban a Pyrené-ekben a Pic de Nethon jegesei- és hó mezőiből, mély hasadékos szurdokban foly s csakis a hegység é.-i oldalán fakad fel a sziklahasadékból. Felvéve a Pyre-néekből és az auvergnei fensikről jövő folyókat (Baise, Gers, Arrats, Gimone, Save és jobbról Aveyron, Lot) ny.-ra ívelve halad a sikon, mely hajdani tenger­fenék. A Dordogne-nyal (1. e.) egyesülve, G i r o n d e

néven hatalmas aestuariummal ömlik az Atlanti oczeánba.

Garrick (garik) Dáv id , hírneves angol színész, szül. 1716. f 1779., tragikus és komikus szerepekben egyaránt jeles volt. M a g y a r G.-nek nevezték a kor­társak Komáromi Samu színészünket.

Garrigliano, (lyáno) folyó Olaszországban, felső folyása, a Liri a Ficinoi medenczéből é.-ra emelkedő hegyekben támad, felveszi Frbreno, Sacco, Melfa fo­lyókat s G. névvel ömlik a Gaetai tengeröbölbe. Alsó része hajózható. Vizterülete 3360 km 2, nagy vízmennyisége 1340 m 8, közepes vizm. 26 m s .

Garrottirozni, zsineggel megfojtani. Garta, község Sopron m. Garter, harisnyakötő, térdszalag; o r d e r of t h e g.

v. b l u e r i b b o n , térd v. kék szalagrend (1. e.). Gascogne (gászkony), vidék Dél-Francz.-ban, mely

több d.-nyugati dep.-tet ölel fel. Keleti része termé­keny, mig a nyugatit az u. n. Landes, nagy homok­területek fedik. Lakói, a gascogneiak, lapályon kicsiny termetű, heves, igen élénk emberek (innen gascona-dok), a hegyi vidéken inkább spanyol jellemvonásuak.

Gasconade (francz.), szájhősködés, kérkedés. Gáspár A n d r á s , 1848/49-ik tábornok, szül. 1804.

Kecskeméten. Mint huszárszázados csatlakozott 1848. Perczel Mór seregéhez; Görgei alatt hadtestparancs­nok, 1849. ápril 2. bevette Hatvant, s ő dönté el az isaszeghi csata sorsát, miért tábornokká lépett elő. A függetlenségi nyilatkozatot hevesen ellenezte; ez menté meg 1849. életét, de 10 évi börtönre ítéltetett. Később kegyelmet kapott, 1868 — 75. orsz. képv. f 1884. aug. 5.

Gáspár Imre , író, szül 1854. febr. 24. Nagy-Csa-lomián, Hont várm. Ifjú éveit Hajnikon, Zólyom m. töltötte. Tanult Beszterczebányán, Selmeczen, Buda­pesten, Rimaszombatban és Pozsonyban. 1877. a »Cigarette« czimü lapot szerkesztette, mely félévig állott fenn; 1882—83. Székesfehérvárott a >Szabad-ság«-ot szerkesztette, 1883 — 90. a »Debreczen« cz. napilapot, 1891. pedig a »Debreczeni Hirlap«-ot. 1890. a »Pesti Napló« belmunkatársa, 1891. segéd­szerkesztője. Irt eredeti és fordított verseket, különö­sen verses novellákat, tárczákat, könyv- és szinbirá-latokat, politikai czikkeket és apróságokat, polemikus dolgozatokat stb. Álnevei, irói jegyei : Gil Blas, Epi-gon, Gili Balázs, Gasparone, (r. e.), (—s —m—) és még több. Önálló munkái régebben jelentek meg ; ezekczimei: »Bálkirálynő dalai« (1872.), » Válogatott költeményed (1876.), »Krikri naptár« (1876.), »Babé-rok« (1876.), mely eddig hét kiadást ért, »Uj nemze­dék* (1876.), »Dalokaz időnek* (2. kiad., 1876.), »Hazánk tót népe« (1879.), >Ujabb dalok az idő­nek* (1879.), »Krimi szonettek* Miczkievicztől (1879.), Schiller >Dal a harangról« (1881.), »A világ­irodalom egyetemes története« (I. k. 1882.).

Gasparone, Gáspár Imre egyik irói álneve. Gasser, 1) J á n o s , szobrász, szül. 1817. Karinthiá-

ban. Müvei közül említendők: Mária Terézia királynő szobra a német-ujhelyi katonai akadémia kertjében; az Erzsébet királyné szobra a bécsi nyugati vas­pálya indóházában; a Sonnenfels szobra a bécsi Erzsébet-hidon. f Budapesten 1868. — 2) József, szobrász, az előbbinek testvére, szül. Tirolban 1818. A főherczegek bécsi palotáit, valamint a bécsi opera­házat az ő szobrai diszitik.

Gastarea (lat.), az asztali élvezetek istennője. Gastein, festői völgy Salzburgban, melyen a víz­

eséseket képező G. és Ache folyik át. A völgyben fek­

szik Hofgastein mezőváros, 840 m. m. gyógyfürdővel, vizét a 8 km.-nyire fekvő Wildbad G. falutól (1040 m. m.) nyeri; ásványforrások 38 — 50° C.

Gaster (gör.), gyomor (1. e.). Gastralgia (gör.), gyomorfájás, gyomorgörcs. Gastritis (gör.), gyomorlob, gyomorhurut. Gastroektasia (gör.), gyomortágulás. Gastroenteritis (gör.), gyomorbélhurut. Gastromania (gör.), nagy evés, sokat evés. Gastromyceták, 1. gombák. Gastronomia (gör. gastrologia), felsőbb szakács­

művészet, inyenczmesterség, az ételek jó elkészítésé­nek, gastrosophia, a jó ételek bölcs élvezésének tudománya.

Gastroskopia (gör.), a gyomor megvizsgálása a gyomortükör (gastroskop) segélyével.

Gastrotomia (gör.), gyomormetszés, a gyomor mű­téti megnyitása elnyelt tárgyak, álképletek eltávolí­tása, bárzsingszükületek javítása, mesterséges táp­lálás stb. czéljából.

Gát, perineum, a végbélnyilástól az ivarszervekig terjedő testtájék.

Gát, föld-, kő-, rőzse-, fa- stb. anyagból készített magasítás a viz elterülésének v. lefolyásának meg­akadályozására; az előbbihez tartozik az árvizgát (1. védtöltés), az utóbbihoz minden duzzasztó gát, mint álló, mozgó, zsilipes, fenék-, bukógát stb.; továbbá a. m. uttöltés.

Gáta, község Mosón m. Gáteau (francz., gátó), lepény, kalács. Gateshead (gétszhed), város Durham angol gróf­

ságban, Newcastle átellenében, melytől a Tyne vá­lasztja el, 67.000 lak. Vasgyárak.

Gatling R i c h á r d J o r d á n , amerikai gépész, szül. 1818. Egy ideig mint orvos működött; számos gépet' s a róla elnevezett revolver-ágyút szerkesztette.

Gátló akadály, a jogban oly a., melynek fenforgása esetén bizonyos jogügyletet megkötni nem lehet; de ha ez akadály daczára is megköttetik, a jogügylet törvény- és jogellenes ugyan, de nem érvénytelen, ellentétben a bontó akadálylyal. L. házassági aka­dályok.

Gátorüreg, cavum mediastini, a mellkas középtáján lévő és kétoldalt a tüdői mellhártya által határolt szabad tér, melyet a sziv elülső és hátulsó g.-üregre oszt. A g.-üreg tartalmazza a szivet, a nagyedénye­ket, a thymusmirigyet, a légcsőt stb. és a szegycsont­tól a gerinczoszlopig terjed.

Gátrepedés, a gáttájnak különösen első szülésnél gyakran előforduló felületesebb v. mélyebb berepe­dése, mely a gáttájékra gyakorolt ellennyomás által előzendő meg ; a g. r. aseptice bevarrandó. Gatsina, város Szent-Pétervár orosz kormányzó

ságban 11.000 lak., czári kastélylyal. Gattaja, község Temes m., 2580 l.a Berzova mellett. Gattendorf, magy.: Gáta (Moson'y m.). Gatterer J á n o s Kris tóf , német történettudós,

szül. 1727. jul. 13. Lichtenauban; a göttingai egye­temen a történelem tanára s a korszak szerinti össze­hasonlító történelmi rendszer megalapítója; a genea­lógiában és diplomatikában is uj iskolát alapított, f 1799. ápril 5.

Gátvédelem, az árvédelemnek (1. e.) legfontosabb része; hullámverés ellen füzfafonással, lekarózott rőzsével v. lbnatokkal leszorított szalmával védik a gátat ; rosz töltésanyag v. vakondokturás folytán a száraz felőli oldalon felbugygyanó forrást ugy nyomják el, hogy a viz felőli oldalon a beszivárgás

1. Három tagu sima henger.

4. Gyiirüs henger.

7. Trieur.

!). Rögtörö v. fogas henger.

12. Fogas borona.

13. Mélyítő eke.

14. Lánezborona. 15. 16. 17. 18. Kertész-ásók és villák.

11. A rató gereblye.

6. Tót kasza, í'enkövel és tülökkel.

8. Angol eke.

3. Hármas eke.

2. Töltögető eke.

6. Szelelő rosta.

10. Vidacsfele magyar eke.

19. Gyomirtó.

20. Gyomirtó.

1. (iőzcséplögép.

4. (iőzcséplögép. ( A n i . k. Államvasutak Gépgyárának szerkezete.)

5. Lokomobil, cséplőgép és elevátor.

G. Gőzeke. (Kettős géprendszer.)

1. Fiikaszáló gép.

;i. Kévekötő gép.

r>. Vető gép.

Ottofele uj motor, fekvő elrendezésben. 2. Ottóféle uj motor, álló elrendezésben. 3. Sombartféle szabad.-légszeszmotor. 4. Gázmotor. Körting-Lieckfeld szabadalma. Adamféle nj szelepgázmotor. G. Gázmotor, Benzféle rendszer. 7. Spielfele petroleummotor. 8. Hoekféle petroleummotor. 9. Lehmannféle uj forróléggép. 10. Martin

és Hoekféle motor. 11. Altmann-Hofmeisterféle gőzmotor. 12. Friedriohféle gőzmotor. 13. Sehmidféle vizmotor. 14. Rugó motor.

helyét czölöpökkel és deszkákkal körülzárják és trá­gyával v. agyagos földdel betömik, így védekeznek az átázás folytán beállott gátcsuszamlás ellen is s a csúszós gáttest helyébe uj szikkadt anyagot horda­nak; átömlés esetén nyúlgátat emelnek az épen talál­ható anyagból, rendesen két sor deszka közé földet vernek; gátszakadást homok- v. földzsákokkal, czö­löpökkel, rőzsehengerekkel zárnak el, de az elzárás a nagy viz tartama alatt ritkán sikerül.

Gátverseny, rendes sikverseny, de azzal megnehe­zítve, hogy a futó lovaknak utjokban több gáton, sövényen v. korláton kell átugraniok. Gaucho (spany.,' gaucso), Délamerika, főleg Argen-

tinia pusztáinak (pampas) lakója. Gaudeamus igitur (lat.), »örvendjünk hát« régi

diák-dal kezdete. Gaudium (lat.), öröm, mulatság. Gaugamela, Arbela közelében fekvő helység Assy-

riában, hol 331. Kr. e. Nagy Sándor Dárius Kodo-mannus perzsa király seregét legyőzte. Gaul G u s z t á v , festő, szül. Bécsben 1836. Ked-

vencz tárgyai a genreszerüleg felfogott történeti képek ; kedvelt arczképfestő.

Gaultheria olaj,az észak-amerikai örökzöld, g.pro-cumbens, leveleiből készül, főleg salicylsavas methyl-aethert tartalmaz; illatszer előállítására szolgál. Mes­terséges uton is készítik salicylsavból, faszeszből stb. Gaupp La jo s , lovag, vezérőrnagy; szül. 1834.

A 21. gyalogdandár parancsnoka Lembergben. Gaurisankar, az Everest (1. e.) hegy neve. Gauss K á r o l y F r i g y e s , mathematikus és csilla­

gász, szül. 1777. ápril. 30. Braunschweigban. 1795. már fontos mennyiségtani fölfedezéseket tett a ki­sebb négyzetek és a körosztás elmélete körében. 1807. a göttingai egyetemen a csillagászat tanára és az observatorium igazgatója. Különösen akkor lett híressé, mikor a Piazzi által Palermóban, 1801. jan. 1. felfedezett, de rövid idő alatt eltűnt Ceres bolygót az ő számítása alapján 1801. decz. 1. újra fölfedezni sikerült. 1833. megjelent értekezésével megalapította a földmágnesség tudományos elméle­tét. Számos mathematikai, csillagászati, physikai művet és értekezést irt. f 1855. febr. 23. Göttingában. Gautier (gótyé) Teof i l , franczia iró, szül. 1808.

f 1872. Jeles beszélyíró és lyrikus. Egyik leghíresebb regénye »Mademoiselle de Maupin«.

Gautsch (von Frankenthurn) Pá l , osztrák minisz­ter, szül. 1851. 1874. a közoktatásügyi minisztérium­ban elnöki titkár, 1881. a Terézianum igazgatója, 1885. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gáva, község Szabolcs m., 2534 lak. Határában

sziksós tó. Gavallér, a kifogástalan formák embere, 1. cavalier. Gavallér-árpa, a Dunántúl, főleg Somogyban igy

nevezi a nép a Chevalier-árpát. Gavar, tarokk-kártyában a lovas; derék, csinos

legény, gavallér. Gavarni Pá l , franczia rajzoló, szül. 1801. Számos

regényt is illusztrált, f 1866. Gaviál, rhamphostoma, hüllőfaj a krokodilok rend­

jéből. Arczorruk hosszú, keskeny ; Kelet-Indiában és a Molukki szigeteken honosak. A g a n g é s i gaviál, r. gangdicum, 6 méter hosszú ; a hinduk isten­ként tisztelik. Gavosdia, község Krassó-Szörény m., 1313 lak. Gavotte (francz.), régibb táncz-zenedarab. Gay (gé) Del fi na, Girardin Emil franczia publi-

czista neje, szül. Aachenben 1805. Gay Zsófia fran-

czia irónő leánya. Már 17 éves korában feltűnt irói képességével és ritka szépségével. 1831. Girardin neje lett. f 1855. Verseket, regényeket, színdarabokat irt.

Gay-Lussac (gé-lüsszak) J ó z s e f L a j o s , franczia vegyész és physikus, szül. 1778. decz. 6. St.-Léo-nardban. Tanulmányait Parisban végezte. 1806. az »Institut« tagja, 1809. az École polytechnique-en a vegytan tanára, 1839. a felsőház tagja. 1808. állí­totta föl azon fontos törvényt, hogy a gázok igen egyszerű számarányok viszonyában egyesülnek egy­mással és hogy a vegyület térfogata szintén ily egy­szerű számarányban kisebb, mint az alkatrészek térfogatainak összege. Másik törvénye, hogy az atomsúlyok vagy többszöröseik a sűrűségekkel ará­nyosak, biztosabb alapra helyezte az atom-elmé­letet, f 1850. május 9. Parisban.

Gaz, 1) gazdasági növényeink közt vadon tenyésző oly növények, melyek elszaporodva a mivelt növé­nyek fejlődését akadályozzák s igy a termés nagy­ságát v. minőségét s értékét csökkentik; — 2) Tiszán­túl, az alföldön a szálas termények gyűjtő neve ; — 3) átvitt értelemben gonosz, megbélyegzett ember ; közmondás : terem a gazember, a hol nem is vetik.

Gáz, világító gáz, 1. légszesz. Gaza, város Palaestinában a Földközi tenger köze­

lében, az ó-korban a filisztaeusok birtoka. Sámson történetében szerepelt.

Gázaether, a nyers petróleum legillékonyabb alkotó része, használják kicsinyben való gázgyártásra, a midőn levegőt fujtatnak belé, minél fogva áz meg-gyujthatóvá válik ; továbbá gázmotorok hajtására ott, hol világító gáz nincs.

Gazda, családfő ; tulajdonosa vminek ; mezőgazda­sággal önállóan foglalkozó ember. K ö z m o n d á s o k : Minő a g., olyan a bor. — G. szeme hizlalja a jószá­got. — Sürü g., ritka köntös (a ki gyakran változ­tatja gazdáját, az rongyosan marad). — G. nélkül vet számot. — Henyélő g., kinek álmos a bérese. — Kutya g., eb szolga.

Gazdagodás, a jogban különös fontosságú, ha a g. jogtalan, azaz onnan származik, hogy az egyik fél vagyona a másiké rovására jogos ok és alap nél­kül gyarapodik. Annak visszakövetelésére, amivé' ily jogtalan módon gyarapodott a másiknak vagyona, szolgál a g.-i k e r e s e t ; különös fontossága van a váltójogban, amennyiben a kibocsátó és elfogadó ellen a váltói kötelezettségeket, ha ezek elévülés v. a követelés fentartására szükséges cselekmények elmu­lasztása folytán megszűntek, köztörvényi uton érvé­nyesítheti a váltóbirtokos, amennyiben amazok az ő kárával gazdagodtak. Forgatók ellen nincs helye. Vtótrv. 90 §.

Gazdasági akadémia, 1. g. szakoktatás. Gazdasági egylet, nagyobb szakmüveltségü gaz­

dák, szakférfiak stb. egyesülése oly czélból, hogy a mezőgazdaságot fejleszszék, s a g. ismereteket ter-jeszszék (kiállítások rendezése, pályakérdések kitű­zése, szakbeli előadások tartása, szak férfiaknak ta­nulmányozás czéljából idegen államokba való küldése stb. által), végül a földmivelés érdekeit a kormány és törvényhozás irányában képviseljék. Hazánkban 1892. elején volt: az egész országra kiterjedő g. vagy ha-sonczélu egylet 8, több megyére kiterjedő egylet 4, egy megyére v. más kisebb területre kiterjedő egy­let 172, összesen 184.

Gazdasági gépek, azon gépek, melyek a gazdasági munkákat, emberi, állati vagy gőzerő által hajtva végzik. A talaj müvelésére, bevetésére, a nyert növé-

nyek learatására és piaczi áruvá feldolgozására szolgálnak. Talajművelő gépek és eszközök : eke, ekeszerü gép, borona, henger, ironga, gyalu; növény­ápolók : kapáló és gyomláló gép ; továbbá van : vető-, arató-, cséplő-gép stb. (1. ezeket külön-külön s gazd. eszközök és gépek mellékletünket).

Gazdasági szakokta tás , azon szervezet, mely a mezőgazdasági szaktanitással foglalkozik. Külön­böző tanitézetek közvetítik, melyek a földmivelési minisztérium alatt állanak. Ez intézetek: 1) g a z d a ­s á g i a k a d é m i a , M.-Óvárt, alapíttatott 1818.; 1869-ig tannyelve német, 1884-ig magyar és német, azóta kizárólag magyar. Főiskolai jellege van; rend­szerint csak azt veszik fel rendes hallgatónak, kinek érettségi bizonyítványa van. A tanfolyam két éves, és 4 félévre felosztva 34 tantárgyat adnak elő, me­lyekhez gyakorlatok csatlakoznak. A tanfolyam sike­res befejezése után a hallgatók oklevél értékű vég­bizonyítványt nyernek. — 2) G a z d a s á g i t a n i n ­t é z e t 4 van, Keszthely (1865), Debreczen (1868), Kolozsmonostor (1869), Kassa (1875). Felvételre megkívántatik 16 éves életkor és 6 középiskolai osz­tályról szóló bizonyítvány. A tanfolyam 3 éves és részben gyakorlati, részben elméleti; sikeres befeje­zése után a hallgatók végbizonyítványt nyernek. — 3) F ö l d m ű v e s i s k o l á k , 1. e.

Gazdasági tanintézet, 1. g. szakoktatás. Gazdászat, azon foglalkozás, mely a mivelt talaj

termőképességének fokozását és a nyert termények legczélszerübb értékesítését tekinti feladatául. Lehet k ü l t e r j e s , midőn kiválóan gabonafélék termelésével foglalkozik, és b e l t e r j e s , midőn ipari és takarmány­növények termelése mellett a fősúlyt a gazd. iparra és állattenyésztésre fordítja. Gazé (ang., géz), mullból készült, a sebkezelésben

sokszor használt kötőszer, mely gyakran antisep-ticus anyagokkal (jodoform, carbol, sublimat, stb.) van impraegnálva.

Gazé, fátyolszövet (1. e.). Gázégető, a gázlámpa azon része, melynél a ki­

ömlő gázt meggyújtják ; rendesen tűzálló anyagból készült, s bemetszéssel (lepkeszárny vagy halfark alakú g.) v. körben elhelyezett lyukakkal (körégető) biró cső. Vegyi munkálatokhoz a Bunsen-féle gáz-égetőt használják, ezzel lehetséges a gázt a tökéletes elégéséhez szükséges levegővel keverni s igy magas hőmérséket hozni létre.

Gazella, gazella dorcas, 1. antilop. Gázerőgép, azon gép, melynél a gőz helyett leve­

gővel kevert világitógáz elégése okozta kiterjeszke-dés hozza a dugattyút mozgásba. A g.-ek ma már nagyon tökéletesitvék, a kis-iparra nézve igen fonto­sak, mert egyrészt kevésbe kerülnek s minden külö­nös engedély nélkül felállíthatok, másrészt kis helyet igényelnek, kezelésük a lehető legegyszerűbb s bár­mely pillanatban üzembe hozhatók. Hazánkban főleg a bpesti G a n z és t á r s a gyár készít g.-et.

Gazette (francz., -zett), újság. Gazeux (francz., -ző), gáztartalmu ; g a z e u s e ,

pezsgő ital. Gázforrás, éghető gázoknak a földből való kiöm-

lése; g. van Bakuban, Apseronban s főleg Észak-Amerikában, hol a g.-okat világításra és fűtésre kiak­názzák és csövekben több 100 kmre elvezetik a föld­gázokat; világító erejök csak fele a légszeszének.

Gázfürdő, azon gyógymód, midőn vmely testrészt nagyobb nyomású szénsavgáznak tesznek ki, hogy izgató hatása érvényesüljön.

Gázló, vmely folyónak sekélyebb helye, hol gyalogé v. kocsin keresztül lehet menni; rendesen ott képző-,-dik, hol a folyó sodra az egyik parttól a másikhoz át­vonul. Gázlók, grallae, magas gázló lábakkal, tövükön.;

bőr v. féluszóhártya által egybekötött ujjakkal ellá­tott madarak; lábszáruk többnyire csak felül tollas. Lábaik alkotása folytán könnyen járhatnak a posvá­nyos mocsarakban, nádasokban stb. és kereshetik férgek, puhányok, kétéltűek, halak, ritkán növények alkotta eledelüket. Karcsontjaik megnyúltak; nyakuk a lábakhoz arányosan hosszú, csőrük is többnyire hosszú, egyenes. Testük aránylag kicsiny, farkuk rövid; lábaikat repülés közben hátranyujtják. Fel­osztásuk: túzokok, otitidae; gémek, ardeidae; lilék, charadriidae s. littorales; szalonka-félék, scolopa-cidac és vizi tyúkok, rallidae.

Gazmagyarok, gyászvitézek (1. e.). Gázmész, a világító gáz (1. légszesz) tisztítására

használt, vasgáliczczal kevert égetett mész ; a hasz­nálatnál sok ként s e mellett ammoniákot vesz fel, miért is jó trágyaszer.

Gázok, legtágasabb értelemben minden légalaku test, szorosabb értelemben gáz csupán azon test, mely közönséges nyomás és hőmérsék mellett csakis mint légalaku ismeretes s éppen ebben különbözik a gő­zöktől (1. e.). A g. jellemző tulajdonsága a terjedé-kenység, miért is az őket körülvevő térben szétter­jednek s azt kitölteni igyekeznek. Nagy nyomás és hűtés által jelenleg már valamennyi gázt sikerült cseppfolyóvá tenni s igy a »permanens gáz« elneve­zés ma már nem jogos (1877. év vége óta, mert ak­kor sikerült Ca i l l e t e t -nak Parisban s Pictet-nek Genfben az addig permanens gáznak tartott oxygént és a többit megsüriteni). Fajsúly tekintetében a g. igen különbözők; némelyek a levegőnél könnyebbek, igy az eddig legkönnyebbnek ismert test, a hydrogén 14V2-szer könnyebb mint a levegő ; a szénsavgáz ellenben majdnem kétszer oly nehéz. A legtöbb g. színtelen, de van színes is, igy a chlor sárgás; néme­lyek az égést léntartják, de önmaguk nem égnek, pl. az oxygén; más gázban az égés megszűnik, pl. a szénsavgázban, s több más gáz maga is éghet, pl. a hydrogén, szénoxyd, világító gáz stb. Sok gáz mér­ges hatású. Több gáz a természetben fordul elő, má­sokat mesterségesen készítenek vagy tudományos czélból, v. ipari használatra, ismét más pedig mint melléktermény képződik bizonyos folyamatoknál, pl. szénsavgáz az erjedésnél stb.

Gazométer, gázok eltartására szolgáló készülék, a vegyi intézetek g.-e rendesen üveg ; vaslemezből ké­szített óriás g.-ei vannak a gázgyároknak, 1. légszesz.

Gázóra, a felhasznált világító gáz mérésére szol­gáló készülék, áll egy vízbe merülő lapátos kerékből s ezzel kapcsolatos óraműből; a felhasználás alájövő gáz a kereket s ezzel együtt az óraművet mozgásba hozza s igy a felhasznált gázmennyiséget le lehet rajta olvasni.

Gazsulirozni, 1. cajolirozni. Gázszén, a gázgyárak retortáinak belsejében, a

világitógáz szétbomlása folytán képződő igen kemény szén, különösen a galvánelemek készítésénél hasz­nálják, jelenleg mesterségesen is készítik kokszpor, kőszénpor és szirupból készített keverék sajtolása s izzitása által. G.-nek nevezik a gázgyártáshoz külö­nösen alkalmas kőszenet is.

Gáztüzelés, szilárd tüzelő anyag helyett az ebből fejlesztett éghető gázokkal (1. gáz alatt) való tüzelés.

A g.-nél a használandó tüzelő anyagot száraz lepár­lásnak (1. e.) vetik alá s a keletkező gázokat a benne levő viz-, kátrány-gőzöktől stb. megtisztítván, a tüze­lési helyre vezetik, hol levegővel keverve elég. A g.-t főleg a gázhoz keveredő levegőnek mennyisége által lehet szabályozni s hőhatását az által fokozni, hogy ugy a gáz, mint a levegő felhevített állapotban jut az elégési helyre. A g.-hez szükséges gázokat az u. n. g á z g e n e r á t o r o k b a n fejlesztik, rendesen kőszén­ből. A generátor egy nagyobb kamara, melynek lej­tős fenékfalazatán hever a kőszén, alól van a tüz-rács ; a kamara csatornával van összekötve, ez ismét egy vascső-rendszerhez vezet, melyen keresztül a gázok az elégési helyre jutnak. A generátor működé­sénél az adagoló nyilas teljesen el van zárva, s a kőszén a rács alatt befujtatott levegő által tartatik izzásban ; a tökéletlen elégés terményei, v. helyeseb­ben kifejezve a g.-re alkalmas száraz lepárlási gázok a csatornán és csöveken keresztül a tüzelési helyre jutnak, itt a szükséges levegővel keverve elégettetnek. Legelterjedtebb a Siemens-féle regeneratív fűtés, ennél a gáz és levegő keverék felhevitése igen elmésen tör­ténik az által, hogy a keveréket azon csatornán veze­tik a kemenczébe, melyen előbb egy előbbeni keverék elégésének forró terményei vonultak keresztül a ké­ménybe. A g.-t a vas-, aczél-, üveg-gyártásnál stb. alkalmazzák, egyrészt gazdaságos volta, másrészt azért, mert g. által igen magas hőmérséket lehet létre hozni s a tüzelést a gyártási folyamatnak megfelelő-leg igen egyszerűen szabályozni. Gebe, sovány, elcsigázott ló. Gebe, község Szatmár m., 1822 lak. Gebhardt Lajos,Budapest főváros főorvosa,orvos­

tani iró, szül. 1836. jul. 28. Budapesten. Orvosi ta­nulmányait befejezve 1864. a Rókuskórház főorvosa, 1874. igazgatója, később a főváros főorvosa. Számos szakmunkát irt.

Gébics-félék, laniidae, madárcsalád az éneklők rendjéből; csőrük erős, oldalt összenyomott, felső kávája hegye horgas és fogazott. Szemeiken több­nyire fekete szalag vonul át. Verekedő, vakmerő ma­darak, melyek kisebb madarakból és emlősökből, bogarakból élnek és zsákmányukat tövisre szúrják v. két ág közé szorítva megfojtják. Fajai az őrgébics v. bábaszarka, lanius exaibitor; a kis g., I. minor; a tövisszúró g., /. collurio és a vörösfejü g., I. mficeps. Géczi vára, Torda-Aranyos m., a Sára patak felett. Géczy J á n o s , erdélyi kormányzó, katonai pályáját

Kerecsényi László mellett a gyulai várban kezdte és Báthory Kristóf alatt Váradon folytatta. 1576. váradi kapitány és bihari főispán, 1585. Báthory István B. Zsigmond kiskorúsága alatt Erdély kormányzó­jává tette, f 1588.

Gedalja, Ahikam fia, Judaea helytartója Palaestina első hódoltsága után, 2 havi hivataloskodása után megöletett, ennek emlékére a zsidóknál a G. böjt Tisri hó 3. Geddagummi, az arab gummifából nyert, kevésbbé

finom g.-faj, melyet Aden környékén gyűjtenek és Gedda kikötőből küldenek szét, innen neve. Geder-Lak, község Pest m., 1670 lak. Gedó, 1. gida. Geelong (zsi-), kikötő város Victoria délausztráliai

gyarmaton, 21.000 lak. Élénk kereskedelem. Geestemünde, kikötő-város Stade porosz kormány­

kerületben (Hannover) a Weser m., 15.000 lak. Gége, larynx, a hangképzés szerve, mely a nyak

mellső oldalán fekszik; felső része a gégefő, mely

alul a l é g c s ő b e , trachea, megy át. A gégefő kemény vázát szilárd porczok alkotják, még pedig alul a pecsétgyürüszerü gy ü r ü-p o r c z, cartüago cricoidea. Ezen áll a p a j z s - p o r c z , cart. thyreoidea, mely hát­felé felül is, alul is 2 —2 szarvban végződik; a felső szarvak a nyelvcsonttal, az alsók a gyürüporczczal függnek össze. A gyürüporcz hátulsó, pecsétnyomó-szerü részén áll a 2 k á n n a p o r c z , cart. pyramida­lis s. arytenoidea, melyen a kis S a n t o r i n i - f é l e és ezeken az apró W r i s b e r g - p o r c z o k láthatók. A pajzsporcz mellől a nyak bőre alatt a férfiaknál erősen kidomborodik s alkotja az u.n. Á d á m c s u t k á j á t . A gégefőt belül nyákhártya boritja; az egyes porczokat szalagok és izmok tartják össze és mozgatják. A gé­gefő belsejében vannak kifeszítve a ruganyos páros hangszalagok, még pedig felül a 2 t á s k a - v. ál-, alul a két v a. lód i h a n g s z a l a g (chordae vocales), közöt­tük mindkét oldalon a M o r g a g n i - f é l e g ö d r ö c s ­kék, középen pedig egy változó tágasságu rés, a h a n g r é s , foglal helyet. A gégét felülről a gége­fedő, epiglottis fedi; ez igen ruganyos porcz, mely keskenyebb végével a pajzsporczra van erősítve, szé­lesebb végével fel és hátrafelé néz és idegen testek­nek (p. o. ételrészeknek) a gégébe jutását megaka­dályozza. (V. ö. hang, hangképzés, hangszalagok.) A gégefő alul a porczos gyűrűkből álló gégecsőbe v. l é g c s ő b e (1. e.) megy át.

Gégebántalmak, a heveny és idült gégehurut, laryngitis acuta és chronica; a torokgyik, croup (1. diphteritis); gégesorvadás, phthysis; a gégeporcz körüli lob, perichondritis; gégevizenyő, oedema glot-tidis; hangrésgörcs, spasmus glottidis; a gégeizmok hüdése, hangszálaghüdés, paralysis; uj képletek, u. m. szemölcsdagok, rostdagok, rák, stb., továbbá előfordulnak a gége bujakóros megbetegedései. Álta­lános kezelés : beszédtől való tartózkodás, tiszta levegő, belégzések, műtétei.

Gégefedő, 1. gége. Gégemetszés, laryngotomia, a gége műtéti meg­

nyitása idegen testek, álképletek eltávolítására, diph-teritisnél, stb. V. ö. légcsőmetszés.

Geges, község Maros-Torda m. 635 lak. Környé­kén régi sánczok.

Gégetükrészet, laryngoskopia, a gége megvizsgá­lására szolgáló eljárások összesége. Vizsgálati esz­közül a garatba bevitt gégetükör szolgál, mely a kívülről reá vetített fénysugarak által megvilágítva a gégefő tükörképét a vizsgáló szemébe veti.

Gége virág, aristolochia, 1. e. Gehenna, pokol, kárhozat helye, 1. Géjhinnom. Geibel E m á n u e l , német költő, szül. 1815. Számos

verskötete jelent meg. 1851. II. Miksa bajor király a müncheni egyetemre hivta meg tanárnak, f 1884. Sok versét magyarra is lefordították.

Geiger, 1) Á b r a h á m , német tudós, szül. 1810. máj. 24. Frankfurtban a M. m. f 1874. okt. 23. Ber­linben. Irt kritikai müvet a bibliáról stb. — 2) L a j o s ;

történész, az előbbi fia, szül. 1848. jun. 5. Boroszló­ban, 1879 óta a berlini egyetemen rk. tanár. Irt mun­kákat Reuchlinről, Petrarcáról, a renaissance- és huma-nismusról; — 3) L á z á r , nyelvész, szül. 1829. máj. 21. Majna-Frankfurtban, f 1870. aug. 29.

Geisenheim, város Wiesbaden porosz kormány­kerületben, 3500 lak. Bortermelés. Közelében fekszik a boráról hires Johannisberg. Geislingen, város Württemberg királyság Duna­

kerületében, 5000 lakossal. Itt készitik az ismert g.-i árut (műesztergályos-munkát).

42*

Geissler-csövek, különféle alakú, két végükön zárt üvegcsövek, melyek nagyon megritkított gáznemek­kel vannak megtöltve. A két végén 2 platin-sodrony van beforrasztva, melyek vége a csőbe nyúlik; ezekbe villamos áramot vezetve, a cső belseje különböző szép fénytüneményt mutat.

Géjhinnom (héb. = Hinnom völgye), völgy Jeru­zsálem közelében, hol a zsidók hajdan a Molochnak, a moábi bálványnak gyermekeket áldoztak. Később a pokol elnevezése.

Gekkó-félék, ascalabotae, ujjaikon szivóka alakú szervekkel ellátott gyíkok, melyek függélyes fala­kon is képesek mászni. Szemhéjuk kicsiny vagy hiányzik. Melegebb vidékeken laknak. Ide tartozik a foltos g., gecco platydactyltis guttatns, Dél-Európá­ban, mérgesnek mondják; a fali g., g. murorum, Indiában, rovarokkal élő állat, melyet szintén mér­gesnek tartanak.

Gelasius, két római pápa neve, 1) I. G. 492 — 406 nagy erélylyel látott a római szentszék befolyásának s a papi fegyelem szilárdításához, harczolt a konstan­tinápolyi pátriárkák túlkapásai, továbbá a mani-chaeusok (1. e.) ellen. De libris recipiendis czimü ren­deletében felállította először a meg és meg nem enge­dett könyvek jegyzékét, a lupercaliák helyébe a gyer­tyaszentelő boldogasszony ünnepét rendelte. — 2) II. G. 1118—1119, rendesen Gaetai Jánosnak ne­vezik^. Henrik császár ellen küzdött, amiért ez ellene VIII. Gergely pápát választatta meg.

Gelatin, a legtisztább átlátszó enyv (1. e.); hasz­nálják a vizahólyag helyett kocsonya (zulcz) készí­tésénél, borderitésnél s a gyógyászatban, főleg a bakteriológiában (1. e.), bacillusculturák előállítására.

Gelatinographia, nyomtatáshoz szükséges clichék készítésének azon módja, melynél az illető rajzot gipszöntvénybe karczolják s azután nyomdahenger­masszát öntvén reá, elkészítik a képnek nyomáshoz alkalmas mását.

Geldern, 1) holland tartomány, ter. 5080 km 2, 515.938 lak. Fővárosa Arnheim. — 2) Egykori német herczegség az alsó Rajna mindkét partján, 1543-ban került Hollandiához. Déli része 1713-ban Porosz­országé lett.

Geldern-Egmond G u s z t á v gróf, vezérőrnagy; szül. 1837. A krakkói 1-ső hadtest parancsnokságá­nál műszaki főnök.

Gelée (francz., zselé), fagyalék, kocsonyaféle. Gelej, község Borsod m., 1359 lak. Geleji Katona I s t v á n , XVII. századi református

püspök, hittani és nyelvészeti í ró; szül. 1594. Gélén. 7 éves korában tatár fogságba esett, melyből édes­anyja váltotta ki. 1615. és 1619. Bethlen Gábor költ­ségén Heidelbergában tanult; hazajővén, a fejedelem udvari papja lett és Gyulafehérváron a bölcsészetet és hittudományt tanította. 1633. az erdélyi református egyház püspökévé választatott; 1636. szerkesztette az »Öreg Gradual«-t, a protestánsok egyházi énekes­könyvét; 1646. a szatmári zsinaton elnökölve, a zsinat rendeletére elkészítette a helvét hitvallásuak kánonait 100 §-ban; e munkát I. Rákóczy György elfo­gadván, 1649. kinyomatott. Iratai: Titkok titka és Váltság titka (Várad, 1645.), polemikus jellegű szent beszédek. Magyar Grammatikácskája (Gyulafehér­vár 1645.) az etymologikus vizsgálat első úttörője, t 1649. decz. havában.

Geleman, magy.: Gellénfalva (Nyitra m.) Gelencze, község Háromszék m., 2506 lak., átalakí­

tott régi templománál omladék várkastély; é.-ra a

hegyoldalban bástyás vár romjai. A G. patak mentéi* több fürészmalom.

Gélét, közönséges neve a fazekasmáz készítésénél használt ólomoxydnak(mázagnak),l.ólomvegyületek.

Geletnek, község Bars m. 935 lak., jó malomkövet fejtenek.

Gelle, Egyházas, község Pozsony m., 1668 lak. Régi gót stilü templom.

Gelléri Mór, közgazdasági író, szül. 1854. jan. 14. Apátfalván, Csanád m. 1876. a szegedi orszJ kiállítás, 1880. óta az orsz. iparegyesület titkára, 1878. óta az Egyetértés iparügyi rovatának vezetője. Számos közgazdasági munkát irt.

Gellert K e r e s z t é i y , német költő, szül. 1715. Irt mesét, elbeszélést, idillt. A lipcsei egyetem rendkívüli tanára volt. f 1769.

Gellért, Szent - , első csanádi püspök és vértanú, szül. 977 — 982 között Velenczében, állítólag a Sag-redo patriciusi családból. Szülei a San Giorgio Mag-giore benczés kolostorába adták, melynek 1005. per­jelévé, 1012-ben pedig 5 évi bolognai tanulás után apátjává választatott. 1015-ben, midőn a szentföldre készült, Razina pannonhalmi apát hívására Magyar­országba jött, hogy részt vegyen a magyarok meg­térítésében. Szt-István király örömmel fogadta á jeles szerzetest, a Marosváron (Csanád) tervezett püspökség élére szemelte ki, s reá bizta egyúttal fia, Imre herczeg nevelését. E feladatát 1028. befejezve, 7 évet a bakonybéli monostor magányában töltött, s csak 1030. foglalta el püspöki székét. Téritői buz­galmát Szt-István halála után csak fokozta a veszély, mely Péter és Aba Samu királyok viszályai s a pogány magyarok forrongása közepette a keresztény­séget fenyegette. E buzgalmának esett áldozatul 1046. szept. 24-én, midőn az András herczeg elé siető főpapot társaival együtt Vata lázadói a pesti révnél megtámadták s a róla elnevezett hegyről a mélységbe dobták. Holtteste, előbb a pesti plébániatemplom­ban, 1053. Csanádon helyeztetett nyugalomra s kez­dettől fogva a magyar nép kiváló tiszteletének tárgya volt. 1163. szentté avatták. Ereklyéi Dózsa lázadá­sakor pusztultak el. Emléknapja szept. 25. — Kará­csonyi János : Szt.-G. élete és müvei. (1887.)

Gellért-hegy (szent), Bpesten a Dunáig előnyomuló Pilis-hegység sarokbástyája 218'4 m. m., a Duna felé meredek sziklákkal dől, d. lejtője is meredek, é. oldala szelídebb lejtő. Teteje lapos sik ; itt épült a fellegvár (citadella), melynek lebontása már el van határozva. A hegységet dolomit és é. oldalán márga alkotja. Lejtői parkirozvák ; tetejéről gyönyörű kilátás nyí­lik a fővárosra és környékére. Nevét Gellért (1. e.) püspöktől és vértanutói nyerte.

Gelse, község Zala m. 1668 lak. Gém, emelő gépezet = daru (1. e.), g.-es kút , osz­

loppal (gém o.), melynek két ága között a kutostor gerendelyen forog, ennek hosszabb- végén a veder, rövidebb végén ellensúly van.

Gemara (héb.), a hagyományos zsidó vallástörvé­nyek gyűjteményének, a misnának magyarázata.

Gembloux (zsánblu, Gemblours), helység Namur belga tartományban. Híres benczés apátság. G.-i Sige-bert krónikája a XII. szdból. Fontos történeti kútfő.

Gém-félék, ardeidae, madárcsalád a gázlók (gral-lae) rendjéből. Csőrük hosszú, erős és kemény. Las­san, lépkedve járnak; könnyen, de ügyetlenül repül­nek. Lápok, nádasok stb. körül tartózkodnak. Fel­osztatnak nappali és éjjeli gémekre. Előbbiekhez tartozik a s z ü r k e g é m , a. cinerea; a biborgén%

a. purpurea és a k ó c s a g , a. álba. Utóbbiakhoz a bö lömb ika v. d o b o s g é m , botaurus stellaris; a b a k c s ó v. v a k v a r j u , a . nycticorax; a k i s bö löm­bika, a. miniita; a r á k á s z g é m , cancroma; a gó­lya, marabu, jabiru, tantalus, kanalasgém, ibis, stb. L. külön-külön.

Gemma (lat.), drágakő, kül. az olyan, melyen be-mélyitett v. kiemelkedő alakzatok vannak kivésve; az előbbi fajtának neve intaglio, az utóbbié camea. Gemmi, hegyszoros (2302 m.) a berni Alpesekben,

Wallis felől a lenki fürdőhöz (1413 m.), Bern felől a Dubentóhoz (2200 m.) vezet.

Genala (zse-) F r a n c e s c o , olasz államférfi, szül. 1843. jan. 6.; részt vett Garibaldi harczaiban; 1871. képviselő s ismételve miniszter. Gencs, község Szatmár m., 1286 lak. Gencsy A l b e r t , orsz. képviselő, szül. 1842. szept.

14. Ujfehértón, 1889 óta a nyírbátori kerület képvi­selője. A felső-szabolcsi ev. ref. egyház gondnoka. Gene (francz., zsén), feszély; g e n i r o z n i , feszé­

lyezni, terhére lenni (vkinek). Genealógia, s z á r m a z á s t a n ; a görög szó általá­

nos jelentősége szerint valami leszármazásának isme­rete ; mai jelentőségében az a tudományág, mely az egyes uralkodó nemzetségek és főúri s nemesi csalá­dok leszármazását és elágazásait ismerteti, s mint ilyen a történelem segédtudományai közt tekintélyes helyet foglal el. A szabályok, melyek szerint a leszár­mazási viszonyok, az egyes ágak rokonsági foka megjelölendők s a családokra vonatkozó összes ada­tok tudományosan összeállitandók, teszik a g. elmé­leti részét; ezen alkalmazása adja a g y a k o r l a t i g.-át. Ennek főtárgyai: a) az uralkodó házak, b) a fő-és középnemesség családjai egyes korok v. országok szerint. A g. szoros viszonyban van a czimertannal, a mennyiben a családi kapocs okleveles adatok hiányában a czimerek azonosságából állapitható meg. A g.-i vizsgálódások eredményei minden egyes családnál l e s z á r m a z á s i t á b l á k b a n foglaltatnak össze, melyek t e l j e sek , ha minden kimutatható csa­ládtagot feltüntetnek, ö r ö k s é g i e k , ha csak az örö­kösödésre jogosított tagokra, s t ö r t é n e l m i e k , ha a család történeti nevezetességű tagjaira szorítkoz­nak. Régente e táblák fa alakjában állíttattak össze, melyeknél a család ősének neve jött a törzsre, s az egyes nemzedékek (egymástól színekben különböz­tetve meg) alkották a fa ágait; innen a c s a l á d f a (1. e.) elnevezés. A mai g. táblák az őst fent helyezik el s alatta adják a leszármazókat nemzedékek szerint. A családfák szerkesztése a XV. szdban jött divatba; ebből keletkezett a g. mint önálló tudományág müve­lése, mely kezdetben a családi hiúság szolgálatában állott s az egyes nemzetségek eredetét a bibliai kor homályáig iparkodva felvinni, minden történeti becset nélkülözött. Du Chesne (f 1640.) az első, ki a csa­ládtant a mythosi elemektől megtisztítani és a törté­nelmi hűség színvonalára emelni igyekezett. Irányát folytatták a német genealogusok: Hübner (Geneal. Tabellen (1725 —33.), Gebhardi (1725 —33.) s mások nagy családtani munkái. Az ujabbkori genealogusok közül nevezetesebbek Le Sage, Vercel, Cohn stb. Ujabban Lorenz Ottokár, a jeles német történetíró, emelte munkáiban a g. jelentőségét kiváló magas­latra. Hazánkban a »Trophaeum Domus Estorus* cz. munka még a régi irány terméke; Wagner s má­sok kisérletei után az ötvenes években jelent meg Nagy Iván jeles munkája: Magyarország családai,

12 kötetben, mely ma is páratlan a maga nemében.

A magyar uralkodó családok genealógiájával W e r t -n er Mór számos értekezése foglalkozik behatóbban. A g.-át a czimertannal együtt hivatásszerüleg műveli a M a g y a r H e r a l d i k a i és G e n e a l ó g i a i T á r s a ­s á g (1. e.), melynek folyóirata a T u r u l számos be­cses családtörténeti értekezést tartalmaz, mig a gothai almanach mintájára szerkesztett »Magyar nemzet­ségi zsebkönyv* cz. vállalatából az I. kötet: Főrangú családok I. (1888.) a magyar főnemesség jelenleg élő tagjainak nemzedékrendi viszonyait tünteti fel.

Général (francz., zsénérál), általános; általánosan. Generalbassus, általánosságban összhangzat- és

zeneszerzéstan ; különösen a zenemű basszus hangja. Generalcommando, főhadparancsnokság; monar­

chiánkban a f.-okat megszüntették, helyükbe a had­testparancsnokságok léptek.

General-décharge (franczia; zsénérál-desárzs), disztüz.

Generálé judicium (lat.), köztörvényszék. General Grant, igen illatos külföldi dohányfajta. Generáliák (lat.), 1) általános, előkészítő cseleke­

detek, alakiságok; — 2) azon általános kérdések, melyeket a bíróság kihallgatás alkalmával (kor, val­lás stb.) a kihallgatotthoz intéz.

Generális (lat.), általános, fő. Generális, tábornok, a legmagasabb ranghoz tar­

tozó katonatiszt. Generálisaim (lat.), általánosítani. Generális congregatio (lat.), az országgyűlés meg­

nevezésére a XV. sz. óta a »diaeta« mellett használt kifejezés, megfelel a magyar ^közönséges gyüleke­zetének.

Generális sedria (lat.), régen a megyei közgyűlés, derékszék.

Generalissimus (lat.), fővezér. Generalitás, tábornoki kar, mely nálunk rangfoko­

zat szerint ál l : 1) vezérőrnagyokból, 2) altáborna-gyokból, 3) táborszernagy- v. lov. tábornokokból, 4) tábornagyokból.

Generalmajor, vezérőrnagy. Generalmarche (francz., márs), katonai diszjel. Generalpardon (francz.), közkegyelem. Generatio (lat.), nemzedék, emberöltő (rendesen

30 évi idő) ; nemzés (1. e.). Generátor (lat.), nemző; a gépészetben eszköz,

melyben gőzt v. gázt fejlesztenek, 1. gáztüzelés. Generosus (lat.), nemeslelkü, bőkezű. Genesis (gör.), eredet, alakulás,/Mózes I. könyvé­

nek görög neve, mivel ez a világ teremtésével, annak alakulásával kezdődik; g e n e t i k u s , ami a dolgok eredetére vonatkozik; g e n e t i k u s m ó d s z e r az, mely a dolgok eredetének, alakulásának kutatásával foglalkozik, ellentéte a leíró, d e s c r i p t i v módszer.

Genezáreth (Kinereth), tó északi Palesztinában, a Jordán átszeli, partját kopár hegyek környezik ; 22 km. hosszú, 11 km. széles. Genf, kanton Svájcz délnyugati részén, ter. 279

km 8, 106.738 lak. Hegyvidék, déli részén terül el a genfi tó; vizei a Rhone, több tó és hegyi folyó. Élénk ipar és kereskedelem. Fővárosa G. (Genéve), a Rhő-nenak a genfi tóból való kifolyásánál, 73.000 lak. Vidéke regényes, a várost a franczia elem túlsúlya miatt kis Parisnak nevezik. Hires a Pont du Mont-blanc hid, a Rousseau-sziget a bölcsész szobrával; szép, ízlésesen épült utczái, palotasorai és terei miatt Európa legszebb városai közé sorakozik. Szt. Péter­templom, Notredame, orosz templom, városház, fű vész­es angol-kert, állandó mükiállitás, egyetem 1559 óta.

Élénk kereskedelem és ipar (óra-, csecsebecse-készítés, posztó és selyemárúk készítése). 1554 óta a calvi-nismus középpontja. A rómaiak idejében Aurelia Allobrogum.

Genfi conventio. A krimi és az 1859. olasz hábo­rúban a sebesültek és betegek nyomorúságos hely­zetéről tett tapasztalatok arra indították a genfi »Société d'utilité publique« cz. társaságot, hogy az európai hatalmakat a háború ezen szükségképeni következményeinek lehető enyhítése feletti tanács­kozásra meghívja. Ennek következtében 1863. okt. 26 —29-én Genfben az európai államok képviselői tanácskozásra gyűltek és létrehozták az 1865-ben jóváhagyott g. c-t. Legfontosabb rendelkezése, hogy azon személyek, akik a sebesültek ápolásával, azok­nak a csatatérről kihordásával stb. foglalkoznak, a tábori lelkészek, továbbá az ezen személyek vala­mint a sebesültek elhelyezésére rendelt intézmények, kocsik, raktárak stb. semlegességet élvezzenek. Hogy a személyek és tárgyak e rendeltetését mindenki fel­ismerhesse, amazok karukon fehér szalagot veres kereszttel hordanak, emezek pedig ugyanilyen zászló­val vannak ellátva, v. igy befestve. A g. c.-ót 1868. okt. 20. néhány rendelkezéssel kiegészítették és a hadi tengerészeire is kiterjesztették. A g. c. hatá­rozatainak végrehajtásában a minden országban alakult vörös-kereszt egyletek (1. e.) fontos szerepet játszanak. L. Molnár: A genfi conventio.

Genfi egyezmény, 1. genfi conventio. Genfi kereszt , a vörös kereszt fehér mezőben, a

genfi conventióhoz (1. e.) való csatlakozás jelvénye. Genfi tó, politikailag megoszlik Francziaország

és Svájcz között; területe 617 km 2, tengerszin feletti m. 375 m. Medenczéje félholdszerüleg nyúlik el; az Alpesek és Jura egyközü, de különböző földtani kép-ződésü hegyláncza fogja közre. Ez a medencze eredetileg völgy és egykorú e hegyekkel, melyek fel-gyürődése által alkottatott. Ama két hegyrendszer összetalálkozásának, azaz két jelleg összekapcsolá­sának köszöni alakját; alsó részében jurabeli, a felsőben alpesi tó ; közepe felé a kettő félhold alak­ban egyesül. E két része szerint két medenczére oszlik. Felszíne sokkal magasabb volt (Bex városáig és l'Ecluse erődig terjedt), de a rajta átfolyó Rhone lassan áttörte a sziklagátat, igy a viz színe alább szállt. Az iszapos fenék egyenletes. Mélysége 334 m. Vizének szine csodás azúrkék. Fenék-hőmérséke 5° —7° C.

Génié (francz., zseni), lángész, teremtő elme. Géniecorps (francz., zsenikor), hadmérnöki kar. Genitaliák, ivarszervek (1. e.). Genitivus (lat.), sajátító eset. Genius (lat.), őrangyal, védszellem ; nemzeti köz­

szellem ; nemzeti egyéniség. Genius morbi (lat.), a betegség jellege ; genius epi-

demicus = járvány jellege, enyhe v. súlyos. Genlis (zsánli) S t e p h á n i a grófnő, franczia írónő,

szül. 1776. Tizenhat éves korában Genlis gróf neje, később Chartres herczegnőnek, Lajos Fülöp király anyjának udvarhölgye, gyermekei nevelésének veze­tője, f 1830. 100-nál több regényt és számos pae-dagogiai könyvet irt.

Genovéva, 1) szent, Paris védasszonya ; szül. 424 ; t 512. Denisben ; — 2) (Brabanti), a német monda­világ egyik legmeghatóbb alakja, Szigfried gróf neje volt, kinek hosszabb távolléte alatt Golo udvarmes­ter alaptalanul a hitvesi hűség megszegésével vádolta. Mindazonáltal halálra Ítélték, de egy hű szolga meg­

mentette. A monda szerint az évek multán haza térő gróf nejét az erdőben találta meg, fiával együtt, és ártatlanságát felismerve, magához visszavette. E monda irodalmilag sokszor feldolgoztatott.

Genre-festészet, fajtaf., a festészet azon ága, mely v. mindennapi eseményeknek, v. vmely fajta, typus-alakjainak ábrázolásával foglalkozik (családi és népéletből, társaságból, a gyermekszobából, korcs­mából, stb. vett jelenetek). Már a régiek ismertek (Pompeji), de főleg Németalföldön fejlődött és a jelen­korban is, különösen idylli, drámai és humorisztikus irányban előszeretettel müvelik ; nálunk kiválnak Munkácsy Mihály, Aggházy Gyula, Margitay Tiha­mér, Roskovics Ignácz, Vágó Pál.

Genre-szinész, oly színész, ki a mindennapi élet­ből vett, többnyire humoros színezetű alakokat sze­mélyesít ; jelenleg kiválóbb g. színészeink : Újházi, Szathmáry Árpád, Horváth Vincze, Szabó Antal, Bokody stb.

Gens (lat.), törzs, nemzetség, állítólag a római curiák alosztályai, tulajdonképen a família olynemü kibővítését képezte, melynél fogva több, eredetileg bizonyára közös törzsből származó-patricius család tagja (geutiles) közös törzsnév (nomen gentile) alatt bizonyos összeköttetésben maradt, mely poli­tikai jellegű volt és magánjogilag abban nyilvánult, hogy vmelyik gentilis örökös nélküli elhalálozása ese­tében a gentiles-eket illette az örökösödési jog.

Gensd'armes (francz., zsándarm), csendőr (1. e.); G e n s d ' a r m e r i e (-rí), csendőrség.

Gent (francz., Gand), Kelet-Flandria belga tartomány fővárosa a Lys és Schelde egyesülésénél 154.000 lak. Egyetem, püspökség. Virágtenyésztés, élénk keres­kedés és ipar (gyapot, bőráruk, gépek). A városnak középkori színezete van ; székesegyház, híres fest­ménynyel (van Eyck), városház. Valószínűleg már a rómaiak idejében épült, Nagy Károly alatt flotta-állomás. Fénykorát a XIV. században élte.

Gentiana, növény, 1. tárnics. Gentil (francz., zsántij), finom, nemes, illedelmes:

g.-homme, nemes ember ; finom modorú ember. Gentilis bibornok, pápai követ, a Montefiori

középolaszországi nemesi család sarja; minorita rendű szerzetes, 1298. lett bibornok. V. Kelemen pápa 1307. legatusi minőségben Magyarországba küldte, hogy Róbert Károly trónrajutását keresztül vigye és az Árpád-ház kihalása folytán beállott poli­tikai és egyházi zavaroknak véget vessen. 1308. nov. elején érkezett Budára, s nov. 27. Pestre ország­gyűlést hirdetett, mely Károlyt királylyá választotta. A szent korona László erdélyi vajda kezei között lévén, az uj király 1309. jun. 15. Budán a G. által megszentelt koronával koronáztatott meg. Négy zsi­natot tartott, melyeken a papság reformálása és az egyházi fegyelem helyreállítása érdekében nevezetes intézkedéseket tett. Követsége utolsó idejét Csák Máté megfékezése vette igénybe, kit kiközösített. 1311. szept. 10. távozott Pozsonyon át az ország­ból, hogy részt vegyen a viennei zsinaton, f Avig-nonban 1312-ben okt. 27. és Assisiben temettetett el. Követsége iratait Pór Antal által irt életrajza kísé­retében 1. Vatikáni Magyar okirattár 1. sor. II. köt. (1885-ben).

Gentleman (ang., zsentlmen), 1) az angol közép­osztály előkelőbb része, mely a főnemesség után kö­vetkezik; — 2) minden tisztességes, jellemes ember, de mégis különösen az, ki a müveit társaságban elfo-

; gadott illemszabályokat megtartja.

Gentry (ang., zsentri), tulajdonképen a gentle-manok osztálya; de manapság azok összeségét értik alatta, akik hivatal, vagyon, műveltség folytán Angolország intéző köreit alkotják; nálunk inkább a közép-nemességet, a régi földesúri osztályt értik alatta. Gentz F r i g y e s , német publicista, szül. Boroszló­

ban 1764. A l'ranczia forradalom elleni iratai, vmint az angol alkotmány iránti rokonszenve a jelen szá­zad elején összeköttetésbe hozták az angol állam­férfiakkal. 1802. osztrák szolgálatba lépett s a Met­ternich-rendszer egyik oszlopa volt. f 1832. Genua (ol. Genova, francz. Génes), a G. olasz tar­

tomány (Liguria) fővárosa a g.-i öböl m., 206.000 1. Olaszorsz. legfontosabb tengeri kereskedelmi városa, amphitheatrum alakban épült, az olaszok »lasuperba« »büszke* jelzővel illetik. Utczái rendetlenek, szűkek, helyenként meredekek és a magas házak miatt néhol sötétek. Egyetem (1623)., akadémiák, gyűjtemények, nagyszerű templomok (San Lorenzo), több kiváló nyilvános épület (Doria-, Durazzo-, doge-palota); tengerészeti arsenál. Elénk ipar : selyem, bársony, himzések, koralimunkák, művirágok. Nagy kikötő­jéből a hajók a világ minden tája felé indulnak. G. tartomány az ó-korban Liguriához tartozott, a közép­korban hatalmas köztársaság volt, mely Pisával és Velenczével századokon át küzdött s európai jelentő­ségre vergődött. 1797. jun. 6. átalakíttatott a liguriai köztársasággá, 1805. Francziaországhoz, 1815. pedig mint herczegség a szardíniái királysághoz csatoltatott.

Genuinus (lat.), igaz, hamisítatlan; g e n u i n i t a s , valódiság. Genus (lat.), nem (1. e.), nemzetség (1. e.). Genus irritabile vatum, a költők ingerlékeny faja,

Horácz szavai (Epist. II, 2, 102). Geny, a szervezet vmely részében fennálló lobnak

terméke; félsürü, kezdetben fehér, a lob későbbi szakaiban sárgás, zöldes folyadék, mely górcső alatt a fehér vérsejtekkel alakilag megegyező tekercsekből áll. Cohnheim vizsgálatai szerint a geny fehér vérsej­teknek a véredények hézagain a test szöveteibe való kivándorlásán alapszik, a mi általában — ha nem is minden esetre — áll is. A genyedést legtöbb esetben a szervezetbe jutott genyképző baktériumok okoz­zák ; a meggyült és el nem távolított geny a szerve­zetbe felszívódva általános genymérgezést okozhat— genyvérüség —, mely többnyire halálosan végződik. A geny maga bizonyos baktériumok hatása alatt szétesik és bűzös, avas szagú lesz. L. seb, seb­kezelés.

Genybub, ekthyma, erőmüvi v. vegyi ingerek beha­tása, hánytató borkővel való bekenés, vakarás stb. folytán keletkező, kb. krajczárnagyságu, a bőrön félgömbszerű hólyagok alakjában kiemelkedő kiütés, melynél a körszerű tüsző lobosan dagadt alapon nyugszik. Bennéke genyes ; beszáradáskor vastag sötétbarna pörköt alkot és begyógyuláskor kékes­vörös helyet hagy hátra. Előfordul általános elgyen­gülésnél, mint s e n y v e s g., e. cachecticum és buja­kórnál, e. syphiliticum. Kezelés : tisztántartás, ólom­vizes, székfüteás borogatások, illetve az alapbánta-lom gyógyitása. Genytályog, empyema, genyes mellhártyalob ese­

tén a mellhártyaüregben jelenlévő genyes izzad-mány. Bőv. 1. mellhártyalob.

Genytüsző, impetigo, g e n y e s f akadék . Geocentrikus, a föld középpontjára vonatkozó;

vmely csillag g. h e l y e azon hely, melyet a csillag

elfoglal, ha a föld középpontjából szemléljük; g. v i l á g r e n d s z e r , az ó- és középkor világrendszere, mely szerint a föld a világegyetem központja ; ellen­téte a h e l i o c e n t r i k u s világrendszer. Az előbbit P to lomaeus - fé l e , az utóbbit Cope rn ikus - f é l e rendszernek is nevezik.

Geodaesia, felsőbb földméréstan, mely háromszö­gek segítségével és a föld sphaeroid alakjának tekin­tetbe vételével egyes pontoknak a földfelületen való helyzetét meghatározza. A háromszögelés, mely egy kiváló gonddal megmért egyenes vonalból (basis) indul ki, a vízszintes, a lejtmérezés a függőleges hely­zetet adja ; a szög- és magasságmérésekre theodolit szolgál.

Geodaetikus vonal, a legrövidebb összeköttetése két pontnak a sphaeroid földfelületen.

Geodynamika (gör.), az erőműtan azon része, mely a szilárd testek mozgását tárgyalja.

Geogenia (gör.), a föld keletkezését tárgyaló tan. Geognosia (gör.), általában geológia, de különösen

azon tudományszak, mely a földkéreg jelenlegi álla­potát és alkatrészeit tárgyalja.

Geológia (gör.), földtan (1. e.); van: p h y s i o -g r a p h i a i g., a föld alakját, nagyságát és physikai tulajdonságait; p e t r o g r a p h i a i g., a földkéreg anyagának ismertetését; d y n a m i k a i g., azon erő­ket, melyek a kőzetek és a földfelület alakulására hatottak és hatnak; p e t r o g e n e t i k a i g., a kőzetek képződését tárgyalja.

Geológiai képlet, 1. képlet. Geológiai korszakok, a földkéreg fejlődésében az

időbeli egymásra következésnek a helybeli képződé­sektől való független megjelölései. I. M e r e v ü l é s -bel i k o r s z a k , melyben a föld heveny-folyós tömege lehűlés folytán megmerevült. II. Ü l e d é k e s kor­s z a k : 1) e l ső ko r (primaer), első lerakodási és ezoi, cambri, silur, devon, kőszén- és dyas-kor-szak; 2) m á s o d kor (secundaer), trias-, jura- és kréta-korszak; 3) h a r m a d kor (tertiaer), eocaen (oligocaen), miocaen és pliocaen korszak; 4) ne­g y e d k o r , diluvialis és alluvialis (recent) korszak (1. ezeket külön-külön).

Geológiai szelvény, vmely területen bizonyos vo­nalban a geológiai viszonyoknak függőleges síkon való ábrázolása; a képletek sorozatát tünteti elő.

Geológiai térkép, vmely vidékről, országról készí­tett térkép, mely azon helyeken a föld belső alkatát, a kőzetek elterjedését kitünteti.

Geometer (gör.), földmérő (1. e.). Geometria (gör. = földmérés), mértan (1. e.). Geophysika (gör.), a szilárd földkérgen végbemenő

physikai jelenségek tana. George (zsors) H e n r y , amerikai közgazdasági

író, szül. 1839; sokáig hirlapszerkesztő; közgazda­sági müvei közül feltűnést keltett >Haladás és szegénység* czimü könyve, melyben minden társa­dalmi baj és nyomor okát a magán-földbirtokban keresi.

Georgenberg, magy. Szepes-Szombat (Szepes m.). Georgenfeld, magy. Mező-Szentgyörgy (Eszter­

gom megye). Georgetown (zsorzstón), 1) Brit Guayana fő- és

kikötő-városa a Demerara m., 49.000 1. Élénk keres­kedelem; régi neve Stabroek. — 2) G. a Prince of Wales (Penang) brit sziget (Hátsó-India) fő- és kikötő-városa, 30.000 lak.

Georgia (orosz. Grusia, perzs. Gurdsisztán), Trans-kaukázia termékeny területe; egészséges éghajlata

miatt az ázsiai orosz birtokok legértékesebbjei közé tartozik. 1799-ig önálló királyság. Lakói, a georgiaiak, szépségükről híresek, a kaukázusi fajhoz tartoznak. Fővárosa Tiflisz. Georgia (zsorzsié), az északamerikai Egy .-Államok

egyik állama, Florida, Alabama és Dél-Carolina közt, ter. 154.030 km 2, 1,837.353 lak. Délkeleten az Atlanti oczeán nyomul területébe; itt a talaj mocsaras, nyugaton az Appalachi hegyek nyúlványai ágaz­zak be, folyói az Altamaha, Appalachicola és a Savannah. Jobbára gyarmatárukat termel. Fővárosa Atlanta (1. e.). Nevét II. György angol királytól nyerte.

Georgievits ( a p a d i a i ) G y ö r g y , vezérőrnagy, szul. 1837-ben. A pozsonyi 16-ik lovasdandár pa­rancsnoka.

Georgikon, tulajdonképen Georgica, Virgil nagy tankölteménye, mely a mezőgazdaság egyes ágairól ad oktatást (részleteket belőle ford. R a d ó Antal, Latin költők). — G. nevet viselt alapitójának kereszt­neve után a keszthelyi gazdasági intézet, melyet gr. Festetich György (1. e.) állított fel.

Georgina, v. dahlia, dísznövény a fészkesek rend­jéből; g. variábilis, hazája Mexico, honnan 1789-ben hozták Európába. Ezernél több válfaját mivelik.

Geostatika (gör.), az erőmütan azon része, mely a szilárd testek egyensúlyát tárgyalja.

Geotektonika (gör.), az eg}res kőzeteknek egészszé való összeköttetését tárgyaló tan. Gép, kisebb-nagyobb számú, részben mozogható,

részben szilárdan álló részekből ( g é p e l e m e k ) ösz-szeállitott eszköz, melynek czélja az emberi erőt támogatni, megtakarítani v. helyettesiteni, a munka finomságát, gyorsaságát, mennyiségét és jutányos­ságát fokozni. Minden gép szerkezetében megkülön­böztetünk egymás mellett az erő felvételére ( recep­tor ) , az erő továbbadására ( e r ő á t v i t e l i g é p r é s z ) és a mozgás v. munka végzésére ( s z e r s z á m vagy m u n k á l ó r é s z ) szolgáló részeket. A hasznos mecha­nikai munkát végző gépeknél (ellentétben a mérő és s&ámláló gépekkel, melyek csak meghatározott moz­gást teljesítenek) ezen három alkotó rész ritkán olvad Össze, hanem mindegyik különálló gép, s igy van : e r ő g é p , k ö z l ő mű és m u n k á l ó g é p (1. mindegyi­ket külön). K. Jónás Ödön: Leiró géptan, I. köt. Budapest, 1888. Gepárd, cynailurus ragadozó emlős a macskafélék

(felina) családjából. Körmei be nem húzhatók. Átme­neti alaknak tekintik a kutya és macska között. Ázsia déli részében és Afrikában él; szeliditve vadá­szatra tanítják be.

Gépész, általában gépészmérnök, de használják a gőzgép-kezelők (1. e.) megjelölésére is.

Gépészet, azon tudomány, mely a gépek és részeik ismertetésével, szerkesztésével és különféle alkalmaz­tatásukkal foglalkozik ; lényegileg az e l m é l e t i és l e i r ó géptanra, a gép s z e r k e z e t t a n r a és a me­c h a n i k a i t e c h n o l ó g i á r a oszlik.

Gépészeti középipariskola, m. kir., 1871. Kassán állíttatott fel s czélja a gépészetben v. az erre utalt ipari tevékenységben önálló iparosokat vagy pedig előmunkásokat és művezetőket nevelni. A kereske­delemügyi minisztérium alá tartozik és 3 évfolyam­ból áll, mely részben elméleti, részben gyakorlati.

Gépészet története, a g. az emberi művelődéssel lépést tartott s különösen a mathematikai, physikai és mechanikai ismeretekkel fejlődött. Az ék és emel­tyű alkalmazása már az ősembereknél feltalálható, mint: kés, véső, bárd, ásó, eke stb., továbbá alakító

eszközök, mint: tű, fürész, furó, szövőszék, fazekas­korong stb. A legkezdetlegesebb szállító eszköz az emeltyű és gerendely volt, az egyiptomiak használ­tak már kerekes járómüveket, továbbá a csigát, hen­gerkereket és csigasort, mig a csavart a görögök alkalmazták először. Viz-emelő gépek közül az ó-kor­ban előfordul: az ind találmányú merítő lapát, az egyiptomi himbás vizemelő és vizemelő csavar, az assyriai merítő kerék és a görögöknél a szivattyú. A vizi erőt mint hajtó erőt a rómaiak értékesítették, vízi kerekeket alkalmaztak a malmok hajtására, to­vábbá használatban volt a gugora, járgány és taposó kerék, de mindezek, valamint a később feltalált szél­kerék az egész középkorban kezdetleges állapotban maradtak. Galileinek a mozgástanra vonatkozó vizs­gálódásai, vmint az ujabbkori természettani ismeretek adtak lendületet a g.-nek és a gőzgép, nemkülönben a hőléggép és elektro-mágneses gép feltalálásával emelkedett a g. mostani, rendkívüli fejlettsége.

Gépészmérnök, azon mérnök, ki a gépészettel (1. e.) foglalkozik ; kiképeztetését nálunk a m. kir. József műegyetem 4 évfolyamából álló gépészeti szakosz­tályán nyeri; a szigorlatok letevése után g. m.-i okievet kap.

Gépezet, gép v. több gépnek összekötése; átvitt értelemben szervezet.

Gephyraea, sugárférgek (1. e.). Gepidák, germán néptörzs;. 280 körül Kr. előtt

tűnnek fel, a mikor a Visztula torkolatától délfelé húzódva a Kárpátok alján, a gótok szomszédságá­ban telepedtek le. A hűn birodalom felbomlása után 454. a Duna, Tisza és Kárpátok közt önálló birodal­mat alkottak s Marcianus alatt a rómaiakat is adó­fizetőjükké tették, de Justinianus a longobárdok segítségével 566. legyőzte őket. Maradványaik a longobárdok és avarok közé olvadtak.

Gera, Reusz (fiatalabbik ág), német herczegség fővárosa, az Elster völgyben (Poppelnnel együtt), 40.000 lak. Kereskedelem és ipar (gyapot-, szövet-és bőr-árukban).

Geránium, gerely, 1. e. Gérant (francz., zséran), üzletvezető; lapvezér;

betéti társaságoknál a személyesen szavatoló beltag. Gerber K á r o l y F r i g y e s , német jogtudós, szül.

1823. Tanár volt a jenai, tübingai, lipcsei egyeteme­ken; 1871. szász királyi közoktatásügyi miniszter. A német magánjog köréből több fontos munkát irt.

Gerbert, II. Silvester (1. e.) pápa családi neve. Gerbovecz, község Krassó-Szörény megyében, 1741

lakossal. Gércze-Taskánd, község Vas m., 1867 lak. Geréb, erdészeti építmény valamely folyó medrén

keresztül az úsztatott fának felfogására és lebocsá-tására; igen nevezetes az ó-kemenczei g. Ungmegyé-ben, mely a kincstár tulajdona és több mint 1 millió frtba került.

Geréb (vingárti és vízaknai), régi erdélyi szárm. főúri család; őse Imre 1222-ben kapott András királytól Vízaknán egy házat. J á n o s 1458 — 59. erdélyi alvajda, neje Szilágyi Zsófia utján a Hunyadi­akkal állván rokonságban, e körülménynek köszöni a család gyors emelkedését. János fiai közül Lász ló nagybányai plébános, budai prépost és alkanczellár, 1476-től erdélyi püspök, 1502. kalocsai érsek, f 1502. Tudományszerető főpap volt, a budai krónika néven ismert első hazai nyomtatvány neki van ajánlva. M á t y á s , horvát bán, vitézül harczolt a török ellen, f 1443. Pé t e r , Mátyás király jeles hadvezére, 1496.

országbíró, 1499. nádor, f 1504. A család a XVI. szá­zad közepén halt ki. Gereben, 1) az összekuszált len- és kenderszárak

kifésülésére szolgáló, vasfoggal ellátott fésű v. kefe alakú szerszám; — 2) kőfaragó eszköz, szárának kivésett nyilasába több gyengébb fajta, hegyezett vasat illesztenek, melyet ékkel összeszorítanak ; a kinagyolt kőfelületek megdolgozására szolgál. Gerecse hegység, az é. Bakony, közvetlen a Vértes

hegység folytatása és vele d.-ről össze is függ. D.-ny. é.-k. irányú, s egész a Dunáig húzódik. Kréta, rhaeti és trias képződmények alkotják (tömött mészkövek). Az eoczen és oligoczen lerakódásokban barnaszén­telepek. Két hosszan elnyúló és a Dunára nyiló völ­gyelés három hegysorra osztja. — Főcsúcsai : Ge­recse (629"6 m.), Köpite, Nagy hegy, Let hegy, Emen-kés stb.

Gerej, keleti eredetű fegyver, a hajító lándzsa egyik faja ; 1. dárda.

Gerely, geránium, növény a gerelyfélék (gerania-ceae) rendjéből. Gyakori a r ó z s a s g., g. saguineum, felálló szárú, vöröses levelű, virágai vérvörösek; kertekben is mivelik virágai és illatos füve végett. Ezenkívül sok faja van. H a z s l i n s z k y nálunk 18 fajt említ. Gerencsér, fazekas mesterember. Gerencsér, község Pozsony m., 1317 lak. Gerencze, a Marczal mellékfolyója, ered a Bakony­

ban Akli és Lókut határán, esőzéskor áradó, szilaj, szárazságban sziklás medrében egészen eltűnik. Vize a Feketet-G. és Gella.

Gerend, község Torda-Aranyos m., 1286 lak. az Aranyos jobbpartján ; ódon ref. templom. Gerenda, általában bármely anyagból készített

szerkezeti tartó, igy van: vasg., bádogg. (1. e.), kőg.; különösen pedig a gömbölyű fatörzsből hosszirány­ban való faragás v. fűrészelés által nyert fa; c s a p o s g. (1. e.); f o g a z o t t g., vastagított g., melynél két v. több g.-t fogalaku bemetszéseikkel és csavarokkal összekötnek.

Gerendafal, bornafal, 1. bornafa. Gerendely, a gépészetben két végével csapágyban

nyugvó henger, melyre rendesen kerék van erősítve, a kerékké! együtt forog.

Gerend-Keresztur, község Torda-Aranyos m., 1353 lak., az Aranyos szük völgyében. A lázadó olá­hok 1848. nov. 18-án és decz. 14-én a felgyújtott helységben szörnyű gyilkolást vittek véghez. Gerepcsin, aster, 1. e. Géres, község Szatmár m., 1041 lak. Gereschdorf, magy.: 1) Német-Szent-Grót(Vas m.),

2) Német-Gyirót (Vas m.). Géresi Kálmán, debreczeni ev. ref. jogakadémiai

tanár és iró, szül. 1841. Visken, Máramaros megye. Tanulmányait befejezve előbb debreczeni gymn., később jogakad. tanár. Több munkát irt, s szerkeszti a gróf Károly-család oklevéltárát, melyből már három kötet jelent meg. Gerezna, az emlős állatok szőrös bőre, mely taka­

róul, prém és meleg téli ruha készítésére szolgál; többnyire nyersen kerül a kereskedésbe. Minél hide­gebb éghajlat alól való az állat, annál több a finom göndör szőr a g. merev szőrei közt, és ez adja meg tulajdonképeni becsét. A g.-t leginkább a húsevő ragadozó állatok szolgáltatják, kül. Oroszország, Szibéria, továbbá az Egyesült-Államoktól föl a jeges tengerig eső területen. A g.-t szolgáltató állatok közül nevezetesebbek a czoboly-, vidra-, nyuszt-, nyest-,

hölgymenyét, a különféle vidrafajok, a czibet- és vad­macska, hiúz, farkas, róka (nagyon becses az ezüst és a sarkvidéki r. gereznája), medve, borz, bárány, bizampatkány stb. Az amerikai g. kereskedés köz­pontja London, a középeurópaié Lipcse, az oroszé és szibériaié Nisni-Novgorod. A g. kereskedésben fontos szerepet visz Budapest is, ide szállítják Romániából, Bulgáriából, Szerbiából, Boszniából és Herczegovinából a szőrmeféléket és az itteni vásár a lipcseinek áralakulatára jelentékeny befolyást gya­korol. Az évi productiót 32 millió drbra becsülik 30 millió frt értékben. Gergely római pápák : 1) I. N a g y Szt . G. (590 —

604.), római patriczius család ivadéka, szül. 540. körül, mint apátur Angliában téritőként működött; II. Palagius után egyhangúlag választatott pápává O látta a Hadrián síremléke felett a pestis végét hir­dető angyalt, honnan e várat Szt. Angyal várának (Castel Sant' Angelo) nevezik. A róla elnevezett Gre-gorianus-ének szerzője. — 2) II. Szt. G. (715 — 731. febr. 10.), szül. Rómában 669. A képrombolók ellen 730. Rómában zsinatot tartott. — 3) III. Sz t . G (731 — 741. nov. 28.) szíriai származású. — 4) IV. G. (827—844.) római. — 5) V. G. (996 -999 . febr. 4,), Ottó karinthiai herczeg fia, az első német pápa ; 24 éves korában rokona, III. Ottó császár befolyásával választatott meg. A rómaiak XVI. J á n o s néven ellen­pápát állítottak ellenében. — 6) VI. G. (1044—46.) Gratianus János, a sutrii zsinaton lemondva, a clu-gnyi kolostorba vonult. — 7) VII. G. (1073 — 85.), a középkor legnagyobb pápája, családi nevén Hilde-brand, Saona toscanai városban szül. 1013. körül, Mint VI. Gergely pártfogoltja, követte ezt Clugnybe, de IX. Leo visszahívta Rómába s itt 5 pápának volt mindenható tanácsosa, míg 1073. egyhangúlag pápává választatott. Az investitura ellen megindított harcza ádáz küzdelmet idézett elő közte és IV. Henrik csá­szár közt; a császár befolyása következtébenG. 1075. karácsony ünnepén rövid időre a római császárpár­tiak fogságába került s a Rómába megidézett Henrik Wormsban 1076. jan. 24. a német püspökökkel ki­mondatta G. letételét, de a pápa által kiátkozva s a birodalom fejedelmei által elhagyatva, 1077. jan. 25. vezeklő ruhába öltözve jelent meg Canossa falai előtt s csak 3 napi várakozás után kapta meg G.-től a feloldozást. A következő évben a viszály újból kitört az egyházi és a világi hatalom közt s Henrik 1080. Guibert ravennai érseket választatva meg III. Kele­men név alatt pápává, Rómát négy izben ostrom alá vette és 1084. márcz. 24. elfoglalta. Az Angyalvárba szorultG.-tGuiscard Róbert szabadította ki; elhagyva Rómát, Salernoban f 1085. május 25. — 8) VIII. G. (1187. okt. 21-től 1187. decz. 17-ig), mint Albert bibornok Magyarországban járt a III. István alatti zavargások lecsillapítására. — 9) IX. G. (1227—41.), Ugolino ostiai püspök-bibornok, III. Incze unokaöcs-cse. 80 éves korában választatott pápává. A keresz­tes háborúk mellett buzgólkodva, kormányzása első évében II. Frigyes császárral viszályba keveredett, mely többszöri kibékülés daczára annyira elfajult, hogy a császár fegyverrel támadt ellene, több tarto­mányát elfoglalta és Rómát 2 izben (1240. és 1241.) ostromolta. G. alapította 1229. a szerémi püspöksé­get, a hazánkat elárasztó ismaeliták ellen többször hevesen kikelt és buzgón fáradozott a besenyők és a boszniai eretnekek megtérítésén. 1233. János prae-nestei bibornokot küldé az ország bajai megvizsgá­lására s II. Andrást keményen megfeddé könnyelmű

kormányáért.! 1241. aug. 21. Róma második ostroma alatt. — 10. X. G. (1271. szept. 1 —1276. márcz. 27.), előbb Theobald lüttichi főesperes ; egy uj keresztes-háború érdekében Lyonban 1274. zsinatot tartott. 1272. máj. 5. megerősitette az V. István magyar és II. Ottokár cseh király közt létrejött békét. — 11) XI. G. (1370. decz. 12—1378. márcz. 27.), Roger Péter, a pápai széket 1377. Avignonból visszahe­lyezve Rómába, véget vetett a pápaság babyloni fog­ságának. 0 volt az első pápa, ki a törökök részéről fenyegető veszélyt felismerte s arra Nagy Lajost figyelmeztette. — 12) XII. G. (1406. decz. 2. —1415. máj. 13.), Corrario Angelo, De Luna Péter (XII. Bene­dek) ellenében választatott meg ; 1409. saját bibor-nokai letették és V. Sándort, majd XXIII. Jánost ültet­ték a pápai trónra. Jánost a constanzi zsinat meg­fosztva méltóságától, G.-t lemondásra birta, mi által a nagy nyugati egyházszakadásnak vége lőn. Mint portói bibornok-püspök f Recanatiban, Ancona mel­lett, 1317. okt. 18.'— 13) XIII. G. (1572. máj. 1 3 . -1585. ápril 10.), Buoncompagni Hugó, szül. 1512. Bolognában; egyike kora legkitűnőbb jogtudósainak. Rómában több collegiumot alapított különböző nem­zetek számára, s a coll. germánicumot a magyarok­nak is megnyitotta. Tőle származik a naptár javítása, melyet 1582-ben hajtott végre (1. Gergely-féle nap­tár). Az orosz egyház egyesítésén fáradozva, Iván czárhoz Possevino jezsuitát küldé, ki által Báthory István lengyelországi politikájára is nagy befolyást gyakorolt. — 14) XIV. G. (1590. decz. 5 . - 1 5 9 1 . okt. 15.), Sfondrati Miklós, szül. 1535. - 15) XV. G. (1621. febr. 9. —1623. jul. 7.), Ludovisi Sándor, szül. 1554. Bolognában ; a hitterjesztő congregatio (c. de propaganda fide) megalapítója (1622.); a pápaválasz­tás mai szertartásait megállapította. — 16) XVI. G. (1831. febr. 2 . - 1 8 4 6 . jun. 1.), IX. Pius előde, Capel-lari Mór, szül. Bellunoban. Camalduli szerzetesből lett 1826. bibornokká, s 1831. febr. 2. 50 napi con-clave után pápává ; f 1846.

Gergely s z e n t , l ) N a z i a n z i G . , theologus, szül. 330. körül Kappadociában ; 380. konstantinápolyi patriarcha, t 390. Számos levele, költeménye, hittud. müve maradt fenn ; emléknapja a kath. egyházban május 9., a görögben jan. 25. és 30. ; — 2) N y s s a i G., szül. 333 körül Kappadociában, Nagy vagy Sz. Basilius testvére ; 372. nyssai püspök, f 324. Számos munkája maradt; emléknapja (kath.) márczius 9-én és (görög) jan. 10. Gergely, t o u r s i p ü s p ö k , innen neve toursi Gerg.,

tulajdonképen Florentius György; szül. 540 körül, 573. püspök, f 594. Főfontosságu müve »A frankok egyházi tört.« 10 könyvben.

Gergelyfája, község Alsó-Fehér m., 1215 lak. Gergely-féle ének, I. v. Nagy Gergely pápa által

a keresztény istentiszteletnél alkalmazott karének, a későbbi egyházi zene és ének alapja.

Gergely-féle naptár, mely XIII. Gergely 1582. ren­deletére fogadtatott e l ; 1. év és naptár.

Gergelyjárás, iskolás gyermekek játéka, kik Sz. Gergely napján (márcz. 12.) katonáknak öltözve kar­dosán, zászlóval járják be a falut s énekkel tobor-zanak gyermekeket az iskolába járásra.

Gerhardsau, magy. : Fenyőfalva (Szeben m.). Gerinczagy, medulla spinalis, a központi ideg­

rendszernek az agygyal a nyúlt velő által összekö­tött része, mely a gerinczoszlop által alkotott szilárd falu csőben van elhelyezve. Burkai kívülről befelé a dura mater, arachnoidea és pia mater, melyek a puha

fehér velőállományt foglalják körül. A szürke áll<j§| mány a fehér állomány belsejében H alakban vaM elhelyezve s rajta mellső és hátsó szarvakat különaj böztetnek meg. A szürke állomány idegsejtekből és-: rostokból, a fehér állomány idegrostokból áll. A g.-ag hossza kb. 35 cm., szélessége 1 cm.; felülről lefelé! vékonyodik és az első ágyékcsigolya táján á számosa idegfonatból álló, farkszerü cauda equinába megy át. Belőle erednek a gerinczagyi idegek mellső és hátsál gyökei, melyek a csigolya közötti likakon kihatolváf a gerinczagyi ideget (1. e.) alkotják.

Gerinczagybántalmak, a gerinczagyburkok lobjai a velőállomány lobja és elfajulásai (myelitis és myo^ málacia), gümőkór, álképletek, g.-agysorvadás stb><a

Gerinczagyburoklob, meningitis spinalis, többJ nyire az agyburkok lobjának tovaterjedése folytán^ ritkábban közvetlenül a gerinczoszlop sérülései utánj lép fel; lefolyása : görcsök, majd hűdések; többnyires halálos. Járványosán mint tarkógörcs, idülten gerincz^ agysorvadásnál lép fel.

Gerinczagyi idegek, 1. gerinczes állatok. Gerinczagy sorvadás, tabes dorsális, a gerinczagy^

hátsó kötegeinek szürke elfajulása, mely a velőállo-| mány elsorvadásával jár. Tünetei : zsibongás a vég-j tagokban, a térdreflexek hiánya, szaggató fájdalmak^ a járás bizonytalanná lesz, különösen sötétben vagy; behunyt szemmel; a derék körül kellemetlen szorítás; érzete (övérzet); később a végtagok hüdése, önkény-; telén vizelés, lesoványodás. A végkimerülés rendesen' hólyaghurut v. tüdővész kíséretében áll be. A baj' okai lehetnek meghűlés, testi és lelki tulerőltetés,; kicsapongások, néha bujakór. Kezelés : heveny ese­tekben villamos kezelés állandó árammal, még pedig7

a gerinczagyra a leszálló áraYn hatása legalább; 4-szer hetenkint 5— 10 perczig ; a hát és végtagok' erélyes faradikus ecsetelése; vizgyógymód: tíz-; pereznyi 18 — 24 R° fürdők (forró vagy gőzfürdők ártalmasak!); a végtagok szaggatása ellen Priesnitz-, becsomagolás; idegnyujtás(értéktelennek bizonyult);' Charcot-Motschukovszky-féle felfüggesztések Vs—5: perczig ; bujakór esetén ennek orvoslása : nyugalom, tápláló étrend, jó levegő; idült esetekben: tüneti kezelés.

Gerinczes állatok, vertebrata, külön tápcsővel és zsigerüreggel ellátott, kétoldalt részarányos állatok, szilárd, rugalmas, vagy izeit tengelylyel, mely a testnek belső támkészülékét képezi. Ez a legalsóbb rendű gerinczeseknél a g e r i n e z h u r , a magasabb rendüeknél a g e r i n c z o s z 1 o p, mely felett a háti olda­lon a központi idegrendszer, alatta pedig a tápcső, szív és a többi tengéleti szerv foglal helyet. Légző­szerveik kopoltyúk v. tüdők, melyek mindig a táp­cső mellső részével állanak összeköttetésben. Páros végtagok nélkül vagy — legfeljebb — 2 pár vég­taggal vannak ellátva. Fejük a gerinczoszloppal bütyöktelenül — acondylia —, 1 bütyökkel — mono-condylia —, v. kettővel — dicondylia — függ össze. A mellső végtagokat a bordákon elhelyezett vállöv, az alsókat a medenczeöv köti össze a gerinczoszloppaL A gerinczagyból erednek a g e r i n c z a g y i idegek, 2 — 2 gyökkel lépvén ki a két oldali csigolyaközötti lyukakon, mely gyökök közül a mellső foglalja magában az érző, a hátsó a mozgató rostokat (lásd Bell-féle törvény). Szaporodásuk e leven magza­tok vagy túlnyomó részben p e t é k világrahozatala által történik. Kifejlődésre mindnyájan alulsziküek (1. pete). Felosztásukat 1. Az állatország rendszere czimü táblázatunkat.

Gerinczesek, 1. gerinczes állatok. Gerinczes mivelés, a burgonyánál, ha azt gerincz-

formáló ekével készitett gerinczormokba nyomják be, mi a vetett gumók elrothadását vizenyős talajon gá­tolja, a kiszedést pedig igen könnyűvé teszi. Gerinczhúr, chorda dorsalis, a legalsóbb rendű

gerinczes állatok testének tengelye, mely a magasabb rendűek gerinczoszlopának felel meg. A magasabb rendű s egyáltalán az összes gerinczeseknél a fejlő­dés kezdeti szakában g. h. lép fel, mely később visszafejlődik, mig az alsóbb rendüeknél, milyen a l á n d z s a h a l , amphioxus lanceolatus, az egész éle­ten át megmarad. Gerinczoszlop, a gerinczes állatoknál a test vázá­

nak azon izekből — csigolyákból — összetett, többé-kevésbbé mozgatható alkatrésze, mely a test állására irányadó, annak szilárd támaszát alkotja és egyszersmind a rajta végighúzódó gerinczcsator-nában elhelyezett gerinczagynak védő burkául szol­gál. A g. o.-hoz izül a fej, a mellkas hátulsó része és a medencze. Részeit 1. csigolyák. A g. o. meg­betegedései : elgörbülések, u. m. oldalt, skoliosis (1. e.); hátrafelé, kyphosis, púp (1. e.); mellfelé, lor-dosis (1. e.) ; a gyermekkorban gyakori a csigolya­lob, spondilitis (1. e.). — L. A gerinczoszlop oldal-görbüléseinek gyógykezelése, dr. Sümegi J. Bpest, 1891. Klinikai füzetek. Gerinczvelő, 1. gerinczagy. Gerjen, község Tolna m. 1698 lak. Gerje-Perje szabályozási társulat, 1875. évben

alakult és czélja a Gerje és Perje vizeinek szabad lefolyását biztosítani és a tószög-palladics-várkonyi tiszai ártért ezen hátulról beléje ömlő belvizei ellen megvédeni. Ártere Pestvármegyére terjed és 14.0477a holdat tesz ki, kötelékébe 6 község tartozik és szék­helye Abony.

Gerjesztés, inductio, az elektromosság-fejlesztésnek azon módja, midőn zárt vezetőnek mágneses térben való mozgatása által hozzuk létre az elektromossá­got ; minthogy azonban minden áramot vezető drót­nak mágneses tere van, gerjeszthető elektromos áram más áramvezető által is, és pedig valahányszor a vezetékben az áram megindul v. megszűnik, a kö­zelében levő zárt vezetőben áram gerjed. A g.-t létre hozó áram fő (induló) áram, a gerjesztett áram mellék (indukált) áram; a gerjesztett áram iránya a főárammal azonos, ha a mellékvezetékkel a fő­vezetéktől eltávozunk ; ellenkező, ha hozzá közele­dünk. A g. ezen utóbbi nemét Volta-féle g.-nek; a mágnes által való g.-t pedig m á g n e s - i n d u c t i ó -nak nevezik; ez utóbbi főleg a dynamoelektromos gépeknél (1. elektr. gépek), az előbbi pedig a ger­jesztő gépeknél s az elektr. transformatoroknál ját­szik nagy szerepet.

Gerjesztőgép, a gerjesztés hatásán alapuló készü­lék, melyet szerkesztőjéről Ruhmkorff-féle készü­léknek is neveznek ; lényeges alkatrésze a vasmagra gombolyitott két tekercs; az egyik vastagabb, a másik, mely igen sok tekervénynyel az előbbire reá van gombolyitva, vékonyabb, szintén szigetelt drót­ból készül. A vastagabb drótgombolyitásba vezetik a galvántelepnek gyors egymásutánban megszakí­tott áramát, minek folytán a vékony tekercsben erős gerjesztett áramok lépnek fel. Szorosabb értelemben g.-nek nevezik az elektr. központi telepek mágnesező dynamóit.

Gerlachfalvi csúcs, a Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, 2663 m. m. Először 1874. mászták meg.

Alatta vannak a Felkai és Batizfalvi völgyek tavak­kal, hajdani jégárak utjai.

Gerlahó, község Sáros m., 390 lak. Vasgyár. Gerlicze, columba Uirtur, galambfaj, mely Európa

és Ázsia melegebb vidékein tartózkodik. Kalitkában is tartják, hol fiatalokat is nevel és igen szelid lesz. Turbékolása nevetésszerü. S z ó l á s m ó d : árva, tur­békol, bus mint a gerlicze.

Gerliczy (aranyi és szentgerlistyei), bárói család, Krassó vármegyéből származott át Horvátországba és Boszniába, hol a XIV. sz.-tól kezdve előkelő sze­repetjátszott. Kiváló tagja volt J a k a b , 1498—1502. szörényi bán; G. A n t a l 1774. osztrák, G. J á n o s F é l i x fiumei kerületi helytartó 1777. magyar bárói méltóságra emeltettek. — F é l i x báró, a főrendiház tagja, szül. 1819. jul. 10. Nagyváradon; 1867-ben kamarás.

Gerlistye, község Krassó-Szörény m., 1842 lak. Gerlóczy K á r o l y , Bpest főváros alpolgármestere,

szül. Pesten 1835. Jogot végzett, de 1855. hivatal­noki pályára lépett; 1861. Pest városánál tollnok, 1867. főjegyző, 1868. tanácsnok, 1873. óta első al­polgármester. Kir. tanácsos, a vaskorona r. lovagja.

Germania, a rómaiaknál a germán (1. e.) néptör­zsektől lakott terület neve; most a politikai egységgé vált Németország megszemélyesítése.

Germanicus C a e s a r , Nero Claudius Drusus fia, szül. Kr. e. 15., mint a rajnai római légiók főparancs­noka szerencsésen harczolt a germán törzsek ellen (innen a G. név), f 19. Antiochiában.

Germanisálni, elnémetesiteni; germanisatio, elné-metesités.

Germanismus, németesség, a német nyelv sajá­tos kifejezéseinek, szófüzéseinek, fordulatainak stb. átvitele más nyelvbe. A magyar nyelvbe sok ger­manismus szivárgott át. Egy részük már annyira meghonosodott, hogy kiirtásuk nem lehetséges s nem is kívánatos (pl. a »kinézni* használata); más részük azonban könnyű szerrel kikerülhető, pl. az ilyenek: behozni (helyreütni, kipótolni), beállítani (be- v. megszüntetni) a munkát, vkivel kijönni (össze­férni) stb.

Germanista, a ném. nyelvvel, történettel v. joggal foglalkozó tudós.

Germán nemzeti múzeum, 1852. báró Aufsess által Nürnbergben alapított intézet német régiségek és műemlékek számára.

Germán nyelvek, az indogermán nyelvcsaládnak egyik csoportja, mely a gót, skandináv és német nyelveket (1. e.) foglalja magában.

Germánok (lat. germani, kelta eredetű, de homá­lyos jelentésű név), a keltáknál s később a rómaiaknál összneve mindazon néptörzseknek, melyek a Rajna és Visztula, a Duna-vidék és a Keleti tenger közt laktak. Az ujabb tudományos nyelvhasználat az indogermán népcsaládnak ama nagy csoportjára vitte át a g. nevet, melyhez a gótokat, skandinávokat, németeket, angolokat stb. szokás sorolni. A g. törté­neti szereplése a rómaiakkal való első összeütközé­sükkel Kr. e. 113-ban kezdődik, mikor a cimberek és teutonok a mostani Stájerország területén jelentek meg. J. Caesar kétszer benyomult G.-iába, Augusztus vezére, Drusus pedig (12—9.) meghódította a Rajna jobb partján fekvő 'területet, de Varusnak a teuto-burgi erdőben történt megveretése után (Kr. u. 9.) megint elvesztették. A rómaiak csak a Rajna bal­partját s az Agri decumatest tudták hatalmukban megtartani. A III. században a g. törzsek népszövet-

kezetekké egyesültek, ilyenek voltak: az alemannok, frankok, szászok és gótok. A hunok betörése Euró­pába 375. megindította a népvándorlást, mely Gal­liában, Spanyolországban, Afrikában, Itáliában és Britanniában g. birodalmak megalakulásához veze­tett, de ezek nagyobbára rövid életűek voltak. Chlod-wigmegalapította486.a f r ank (Le.)birodalmat,mely a Karolingok alatt Középeurópának csaknem összes g. törzseit egyesitette, mig 843. a verduni szerződés által az ellatinosodott Olasz- és Francziaországra s a g.-nak maradt Németországra oszlott.

Germersheim, város a bajor Rajna-tartományban a Rajna és Queich egyesülésénél 65.000 lak. Erősség. 1291. szept. 30. itt f Habsburg Rudolf. Germinal (francz., zserminál = kikelet hónapja),

a franczia köztársasági naptár első tavaszi hónapja (márcz. 21— április 19.).

Gernyes , község Mármaros m. 1304 lak. Gernyeszeg, község Maros-Torda m., 1335 lak.

Teleki Mihály kanczellár által épített kastély. Kör­nyékén két római állandó tábor volt.

Gerő, 1) K á r o l y , iró, szül. 1856. okt. 18. Héviz-Györkön, Pest m., a budapesti egyetemen jogot hall­gatott, írói hajlama azonban a szinpad felé vonta. 1882. irta és adták elő a budai színkörben első nép­színművét, Turi Borcsát, a melyet 1885. a Vad­galamb, 1886. Tunikás leányok, 1887. az Angyal és ördög, Eladó leány, mely Teleki-dijat nyert (előad, a nemzeti színházban), Uzsai gyöngy, 1892. a Kis madaram népszínművek és A vadonban czimü tra­gédia (a nemzeti színházban) követett. Számos nép­dalszövegét általánosan éneklik. Néhány színdarabot fordított is. 1886. a nemzeti színház, jelenleg a villa­mos vasút titkára. — 2) Ödön, szül. 1862. szept. 13. Pécsett. Műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Tárcza- és elbeszélésiró. Czikkei nagy része Viharos névvel jelent meg. Kötetei: Az én fővárosom és Egyének.

Gerő, tragédia S z i g l i g e t i Edétől (1845). Gérok v. gehrock, felső kabát, felöltő. Gerona, spanyol tartomány (Katalonia), ter. 5865

km a , 305.539 lak. Fővárosa G. a Ter. m., 14.000 lak., püspökség.

Gers (zser), folyó Francziaországban Agen m. a Garonneba folyik. Róla neveztetik G. departement, ter. 6280 km 2, 274.391 lak. Fővárosa Auch.

Gersau, falu Svycz svájczi katonban a vierwald-státti tó m. és a Rigi lábánál. Klimatikus gyógyhely. 1798-ig külön köztársaság volt. Gerson du Malheureux, Csokonai vígjátéka. Gerstácker F r i g y e s , német iró, szül. Hamburg­

ban 1816., 1837. Amerikába költözött, s bejárta az egész unió területét. Hat év múlva Németországba visszatérve számos amerikai tárgyú regényt irt. f 1872.

Gerster E t e l k a , énekesnő, szül. 1856. Kassán; 1877 óta Európában, 1879 óta Amerikában fényes sikerrel énekel. Férje Gardini impressario.

Gertenyes, község Temes m., 1320 lak. Gertrúd, magyar királyné, II. András neje, Berthold

andechsi és meráni herczeg (f 1204.) és Ágnes roch-litzi grófnő (f 1195.) leánya, 1204 körül ment nőül Andráshoz, nagyravágyásának nagy része volt abban, hogy férje Imre király fiát, III. Lászlót elűzte. Trónra jutva idegen rokonai kedvéért a magyarokat mel­lőzte ; kiskorú testvérét, Bertholdot a kalocsai érseki székbe emelte és a hagyomány szerint elősegítette Bánk (1. e.) nádor nején elkövetett bűnös merényle­

tét. Ezért az elégületlen főurak a megsértett férjjel összeesküdtek ellene; János esztergomi érsek a regiS nam occidere (1. e.) hires mondásával adta beleegyez zését a gyilkosságba, mely 1214., az ujabb nyomod zások szerint 1213. szept. 28. hajtatott végre. A Ha^ licsból visszatérő király a gyilkosokat száműzte I jószágaiktól megfosztotta. G. arczképét egy stutt­garti XIII. sz. zsoltárkönyv tartotta fenn.

Gerundium, a latin nyelvtanban főnévi igenév; ha melléknévül van használva, gerundivum a neve. A; debreczeni diákok régebben nagy furkósbotjukat ne-: vezték g.-nak.

Gerusia (gör.), öregek tanácsa, a dór népek alkot­mányaiban a legjelentékenyebb kormányzó közeg, melynél összpontosult a legfőbb államhatalom.

Gervais (francz., zservé), édes tejfelsajt. Gervay M i h á l y , a főrendiház tagja, szül. 1817.

Pozsonyban; 1867. a keresk. minisztériumban orsz. főpostaigazgató, 1888. nyugalomba vonult s a fő­rendiház tagjává neveztetett ki.

Gervinus G y ö r g y , német történész, szül. 1805.; 1836. göttingai egyetemi tanár, 1837. politikai okok­ból elmozdittatott, 1844. heidelbergi tanár, f 1871. Német irodalomtörténete és a XIX. század története czimü nagy műveit annak idején sokat olvasták.

Gesáuse (gezajze), az Enns folyó völgyszorulata Stiriában Admont és Hieflau között; a mész-zonába való belépténél a 18 km. regényes szorulatot magas, kopár hegyek övezik.

Gesneria, dísznövény a gesneraceák rendjéből; leg­szebb fajtái a g. magnifica, g. Lerckii és g. macran-tha, lángvörös virágokkal.

Gessner S a l a m o n , német költő és festő, szül. 1730. Zürichben, f 1788. Idylli költeményei (ford. Kazinczy F.) nálunk is rendkívül népszerűek voltak.

Gesta Romanorum, a középkor legrégibb latin regegyüjteményének czime. Nevét (a rómaiak viselt dolgai) onnan vette, mivel elbeszéléseinek nagyobb része a római császárok történetével áll kapcsolat­ban. Kidolgozói mindenesetre szerzetesek voltak s minden jel arra mutat, hogy Angliában keletkezett. Szerzőjének régebben Petrus Berchorius XV. szbeli poitoui benczést tartották, ujabban némelyek Elinan-dus nevü angol v. német barátot (f 1227.) hiszik annak, de kevés alappal. Egy 1474-beli latin kéz­irata a budapesti egyetem könyvtárában is megvan, hova az 1877. visszaajándékozott corvinákkal került Konstantinápolyból. A gyűjteményből régibb elbeszé­lőink sokat merítettek. Haller » Hármas Istóriájának* középső részét e reges könyv fordítása alkotja. L. Beöthy Zsolt, A széppróza tört. I. 1886, Lázár Béla, A G. hatása a magyar műköltészetre, írod. tört. Közi. 1891.

Gestus (lat.), kézmondat, taglejtés; g e s t i c u l á l n i , a kézzel kifejező mozdulatokat tenni, hadonázni.

Geszler H e r m á n , a hírhedt svajczi helytartó, kit Albert császár Svájczba küldött, hogy egyes városo­kat az osztrák uralomnak alávessen. Sanyargatta a svájcziakat, végre 1307. a Küsznacht melletti hegy­szorosban Teli Vilmos nyíllal lelőtte.

Geszt, 1) község Bihar m. 1583 lak. 2) község Bor­sod m. 807 lak.

Gesztely, község Zemplén m. 1577 lak. Gesztenye, a kupacs-gyümölcsüekhez tartozó cas-

tanea wsca-nak gyümölcse; faja keleti eredetű, de nagyban tenyésztik Európa déli részein s nálunk is, főleg nagy mennyiségben Nagybánya, Nagy-Maros környékén és Somogy megyében. A Spanyol-, Fran-

czia-, kül. Olaszországban tenyésztett nagyobb fajta neve maroni. Tartalmaz 30°/o vizet, 2 9 % keményí­tőt, 23°/o dextrint, 8 V B ° / O fehérnye anyagot, cellulo-set, zsirt és hamut.

Gesztenyefa, castanea, növ. a kupacsosak (cupu-liferae) rendjéből; a szelid v. csemege g., c. vulgáris s. vesca, Közép-Ázsiából, erdei fa Dél- és Közép-Európában és Észak-Afrikában. Szolgáltatja az ehető, tápláló gesztenyét (maroni), mely 1"7 zsiros olajat, 0"4 czukrot, 30'0 keményítőt, 3'2 fehérnyét, 16'0 cellu­lózét, 48'7 vizet és 1 '47 ásványi anyagot tartalmaz.

Gesztenye pej szinü az a ló, melynél világosabb sárgásbarna almázott szőrök mellett a lábak, vala­mint az üstök és sörény feketék.

Geszteréd, község Szabolcs m. 1259 lak. Gesztes, község Komárom m. 341 lak. A Vértes

közepén. A falutól dk.-re régi vár romja. Get (héber), a zsidó házassági válólevél. Megszer­

kesztése a legaprólékosabb formalitások közt megy végbe ; csakis 12 sorból állhat, 2 tanú aláírásával, csakis a törvényszék ítélete után állitható ki, kézbe­sítése nélkül zsidó nő, noha törvényileg a válás ki­mondatott, nem köthet uj házasságot.

Geták, ó-kori trák néptörzs az Alduna vidékén, a mai Bulgáriában; később a velők rokon dákokkal, sőt gótokkal is azonosították. Gethsemane, Jeruzsálemben az Olajhegy lábánál

fekvő hely, Jézus kínszenvedéseinek történetében szerepel.

Getzendorf, magy. Gödör (Bars m.). Gévay An ta l , történetíró, szül. 1796. Komárom­

ban. 1827. a bécsi udvari könyvtár őre. Irodalmi munkásságáért, mely főleg a török érintkezések is­mertetésére szorítkozott, az akadémia 1831. levelező tagjává választotta, f 1845. jul. 9. Geyser, időszakilag szökő hőforrás. Áll medenczé-

ből, mely dombon fekszik s a beléje nyíló csőből; mindkettőt a kovaföldet tartalmazó víz lerakodása építette, az emelkedő dombbal folyton megnyújtva a medencze magasságáig a lenyúló csővet. A cső és a medencze belseje kovanemü sima, kemény lerakodással van béllelve. A kitörés előtt a cső és medencze meg­telik, időközönként detonatiok hallatszanak s a medencze közepén a vizszin felpuposodik, szélein tulömlik s végre 30—80 m. m. vízoszlop szökik fel. A g. működés színhelye vulkanikus, hol a hasadékokon leszivárgó víz a mélységben gáz állapotba megy át s megfelelő alkalommal mint hőforrás lép a felszinre, lassan csövet és medenczét építvén fel, kitörései lesz­nek. Ezek a gőznek tulajdonitandók, mely a g. csövet tápláló vízvezetékekben képződött. A víz a csőben sehol sem éri el a kitörés előtt a forrpontot; a gázok felébb hatolva, mozgásba hozzák a vizoszlopot, ez idézi elő a felszín dudorait, de a felemelt vizoszlopra csekélyebb lévén a nyomás, több a heve mint a mennyi a felforrásra kellene; e hőtöbblet azonnal gőzt fejleszt; a vízoszlop felébb emelkedik s még több gőz képződik, míg végre az egész víztömeg közép­től lefelé rögtön felforr s a felette levő vizet a légbe repiti. A viz a léggel érintkezve meghűl s visszaesik a medenczébe, megtölti a csövet s lassan az előbbi eruptio képződése áll be. De a g. működésének ha­tár van szabva; ha az akna oly magasságra emel­kedik, hogy az alantas viz a nyomás miatt forrpont-ját el nem érheti, a kitörés megszűnik, bár a forrás tovább is képezi a vizmedenczét. Híres geyserek van­nak Island szigeten, az Egyesült-Államokban a Ye-lowstone parkban és Seeland szigeten.

Géza, magyar fejedelém, Taksony fia, 972. követte atyját az uralomban. 25 éves kormánya előkészítette a nagy vallási és politikai átalakulást, melyet utóda István vitt keresztül. Első tette volt ez irányban, hogy a rablókalandoknak véget vetett. I. Ottó csá­szárral 973. szövetségre lépett s megengedte, hogy a Németországból bejövő papok: Wolfgang barát (972.) és Piligrin passaui püspök (973.) a keresztény vallást hirdessék az országban. Bár nyers és kegyet­len lelkületű volt, maga sem idegenkedett a keresz­ténységtől, s első neje, S a r o l t a halála után 973. Micziszláv lengyel herczeg húgával, a keresztény A d e l h a i d d a l (1. e.) lépvén házasságra, ennek be­folyása még jobban áthidalta a különbséget G. po­gány erkölcsei s a keresztény tanok közt. Adalbert prágai püspök 994. fiával, Vajk-Istvánnal és egész házanépével megkeresztelte. Midőn a magyarok a keresztény hit terjedése miatt forrongani kezdtek, 995. III. Ottóval és Henrik bajor hggel megujitá a szövetséget s azt István házasságával fűzte szo­rosabbra; más oldalról azonban az ősi vallás szerint áldozva az istennek, igyekezett pogány népének elégületlenségét lecsillapítani.!997. — Szabó Károly: Vezérek kora.

Géza m a g y a r k i r á l y o k : 1) I. G. 7-ik magyar király, I. Béla és a lengyel Riza fia, sz. 1040. körül. A keresztségben M a g n u s nevet is nyert. Atyja ha­lála után testvéreivel, László és Lambert herczegekkel meghódolt Salamon királynak, de ennek gyanako-dása folytonos súrlódást idézett elő. Tetézte ezt az a körülmény, hogy Dukasz Mihály görög császár 1072. G.-nak királyi koronát küldött, viszonzásul a lovagias bánásmódért, melyben a nádorfehérvári görög hadifoglyokat részesítette. A viszály nyilt háborúvá fajulván, 1074. márcziusban megverte Sa­lamont s 1075. tavaszán királylyá koronáztatott. 2 évi uralkodás után f 1077. ápril 24. és Váczon temettetett el. Neje volt Synadene, Synadenes Theodu-los bizanczi hadvezér leánya, a görög császárok ro­konságából, kitől Kálmán és Álmos fiai születtek. — 2) II. G. 12-ik magyar király, II. Béla és a szerb Ilona fia, szül. 1130., megkoronáztatott 1141. febr. 16-án, 12 éves lévén, midőn a trónra jutott, anyja és a nagybátyja Belus bán gyámsága alatt vette át az uralkodást, s főleg ez utóbbinak köszönhette, hogy a Borics trónkövetelő által 1145-től több izben tá­masztott zavarok mindannyiszor ez utóbbi kudar-czával végződtek. Házassága Eufrozinával, Misz-cziszláv kievi nagyfejedelem leányával s az ebből kifolyó orosz háborúk (ezekről Pauler Gyula: Had­tört, közlemények 1890.) Borics üzelmeit kívánták ellensúlyozni. Belus 1152. Szerbiát Magyarország hűbéres tartományává tette, mi Manuel görög csá­szárral idézett elő hosszas viszályokat. Két testvére László és István fellázadván ellene, Manuelnél keres­tek pártfogást. G. telepitette le a szászokat Erdély­ben és a Szepességen, jelentékeny kiváltságokkal ruházva fel őket. f 1161. május 31. s Székesfehér­váron temettetett el.

Géza m a g y a r kir . h e r c z e g , II. Géza és az orosz Eufrozina negyedik fia; házas ember volt és több fiu atyja, de ezek kis korukban elhaltak. Életének köze­lebbi adatai ismeretlenek.

Gézengúz, semmirevaló, naplopó; közm.: kinek gézengúz az ura, kótyonfitty a szolgája, azaz a mi­lyen az ur, olyan a szolga.

Ghadames, Tripolishoz tartozó oázis Afrikában. Főv. G., 5000 lak., igen élénk karavánkereskedéssel.

Ghaszna (angol. Ghaznee), város Afghanisztánban 10.000 lak. Közelében a ghasznavidák fővárosának, G.-nak romjai.

Ghat, hegység Elő-Indiában a Dekani fensik ny. és k. szegélyén. A nyugati Gh. egy 1000 m. m., a part­tal párhuzamos hegyláncz, a tengerhez közel, feléje meredeken, mig a Dekani fensikkal szelid lejtővel ol­vad össze. Főcsúcsai a Nilgeri 2693 m. m., Mahaba-leswar 1452 m. m. Nevezetes hágója a Talgalhi 582 m. m., melyen át Bombay felé visz a vasút. A keleti Gh. hasonló lejtősödésü 500 m. m. dombsor.

Ghazal, Bahr-el, a Fehér Nilus balparti mellék­folyója, a Bahr-el Arabtól a Tondjig számos forrás­víznek torkolati tölcsére sok helyen tóvá szélesedik ki.

Ghazel, keleti versforma, melyben az első két sor rime a páros számú (4, 6, 8 stb.) sorokban vissza­tér, mig a páratlan számúak (3, 5, 7 stb.) rimtelenek maradnak. Irodalmunkban Vajda Péter, Fábián Gá­bor, Erődi Béla stb. használták. Ghazi (tör.), olyan tör. hadvezér czime, ki a vallás­

ért való harczokban kitűnt; a szultán adományozza. Ghetto, a régi városokban a zsidó városrész, zsidó

utcza, melyen kivül zsidónak tilos volt laknia; néhol fallal volt kerítve s kapuval ellátva. Ghibellinek, a középkori Olaszországban, a csá­

szár és pápa közti küzdelmekben a császár hivei ellentétben a g u e l f é k k e l , a pápa híveivel.

Ghimes, község Nyitra m. 1081 lak. Ghimes-Kosztolány, község Nyitra m. Közelében

a gr. Forgács család ősi fészke, a hegyen fekvő gimesi vár még lakható állapotban. Érdekesek régi bútorai, fegyverterme.

Ghirka buza, zordabb éghajlat alatt is termő piros-szemü buza.

Ghirlandajo, 1) D o m e n i c o , olasz festő, Michel-Angelo mestere, szül. Florenczben 1449. f 1494. Val­lásos tárgyú fresko-képei Rómában és Florenczben láthatók; — 2) Ridol fo , az előbbinek fia, olasz festő, szül. Florenczben 1483. f 1561.

Ghirlando (ol. girlando, koszorú), virágok v. zöld­ágak fonadéka; szövet szélébe szőtt virágfonadék.

Ghyczy 1) Béla, főrendiházi tag, szül. 1827. Buda­pesten, katonai pályán szolgált, 1882. altábornagy, 1888. nyugalomba vonult; azóta főrendiházi t a g ; — 2) Géza , az országos közoktatási tanács alel­nöke, szül. 1838. Tatán; már 1855. bölcsészettudor, azután a bécsi műegyetemet látogatta s mérnöki oklevelet szerzett. 1860. József főherczegnél jószág­igazgató, 1876. a bpesti műegyetem tanára, 1885. óta a budapesti kereskedelmi akadémia igazgatója; királyi tanácsos, 1891. a közokt. tanács alelnöke. — 3) K á l m á n , magyar politikus és miniszter, szül. Komáromban 1808. február 2. 1843. Komárom m. országgyűlési követe, csakhamar megyéje első alis­pánja, 1847. személynöki, utóbb nádori itélőmester. E minőségben részt vett az 1847/8-iki országgyűlés­ben. Az első felelős kormány megalakulásakor Deák Ferencz igazságügyminiszter mellett államtitkár. A szabadságharcz idején visszavonult és csak 1861. jelent meg a közpályán, mint Komárom országgyűlési képviselője. Akkor a ház elnökévé választatott; a határozati pártnak egyik vezére volt. Az 1865. or­szággyűlésen ismét Komárom képviselője; ellenezte a közjogi kiegyezést. Az 1867/8-iki első delegatio-ban élénk részt vett a tárgyalásokban. Azután Tisza Kálmánnal együtt vezette a balközép parlamenti tevékenységét 1869-ig, mikor kilépett a balközép­ből, 1874. Bittó cabinetjében pénzügymin. 1875.

febr. 11. a kormány lemondása után ismét a képvi-. selőház elnöke lett. E tisztet 1879. april 2-ig viselte. Azután visszavonultságban élt, de a főrendiház újjá­szervezésekor ennek tagjává neveztetett ki. f 1888. febr. 28.

Giardinetto (ol., zsár-), vegyes gyümölcs sajttal és süteménynyel.

Gibbon (-bn),Ed w a r d , ang. történetíró,szül. 1737. Tizennyolcz évig dolgozott »A római birodalom ha­nyatlása és bukása« czimü nagy müvén, melynek egy része magyarra is lefordíttatott, f 1794.

Gibicz, madár, 1. bibicz. Gibier (francz., zsibié), vad. Gibraltár, előhegy Spanyolország legdélibb pont­

ján a Földközi tengert az Atlanti oczeánnal össze­kötő G. tengerszoros m. (27—37 km. széles). A 425 m. m. sziklán van az erősség, melyet fekvésénél fogva bevehetetlennek tartanak s mely a Földközi tenger nyugati bejáratán uralkodik. A szikla alján G. kikötő­város, ter. 5 km. 8, 24.000 iak. (beszámítva a 18.500 főnyi katonaságot). A vár és a város 1704. óta Anglia birtoka, mig a szomszédos terület spanyol. G. hegy­ség neve az ó-korban mons Calpe, a várost és szikla­várat 710. Tarik, mór hadvezér alapította.

Gid, község Fogaras m.. 1143 lak. Gida v. gedő, kecskefl, kis kecske. Gideon (Jerubáál), a Manasse törzsből származó

zsidó hős, ki népét a midjániták hét éves uralma alól felszabadította és a Baal-imádás ellen küzdött.

Gidrán, Magyarországon tenyésztett arab eredetű lótörzs, melynek első ősét Fechtig báró 1814. körül importálta. Az ős Gidrán előbb Lipizán, később Bábolnán fedezett, mig egy ivadéka 1816. mint csikó Mezőhegyesre került. Ez testalkata valamint tulajdonságainak jósága folytán törzsménül alkal­mazva, ősapja lett a Mezőhegyesen mai napság lát­ható világhírű Gidrán-tenyészetnek. A Gidránok sárga szinüek; erős csontozat és kellemes külső jellemzik. Átörökítő képességük a gondos tenyésztés folytán oly nagy, hogy ma már külön törzsnek szá­mitható. Kitűnő könnyű igás és kocsi, de e mellett jó hátas lovakat szolgáltat. Magassága 165 cm.

Gierm, magy. Küllő (Sopron m.). Giers Mik lós , orosz miniszter, szül. 1820. máj. 9.,

svéd eredetű, de rég eloroszosodott családból. A diplomatiai pályán és 1848/49. az Erdélyben mű­ködő orosz hadaknál szolgált, 1875. Gortsakov külügyminiszter államtitkára, 1882. külügyminisz­ter s ez állásban maradt, noha 1891. óta sokat bete­geskedett.

Giesebrecht V i lmos , német történetiró, született 1814. Berlinben. Előbb gymnasiumi, azután kö-nigsbergi, végül müncheni egyetemi tanár. Főműve »A régi német császárok története*, f 1889. Giesl H e n r i k báró, táborszernagy, szül. 1821. A

cs. és k. csendőrség felügyelője. Giessbach, a Faulhornról 12 fokozatban és 300 m.

magasságban, gyönyörű erdők és sziklarétek által övezve, a brienzi tóba szakadó vizesés Bern svájczi kantonban.

Giesshübel, fürdőhely Karlsbad csehországi kerü­letben, az Eger m., savanyuvizforrásokkal.

Gieszen, Felső-Hessen tartomány főhelye a Lahn és Wieseck egyesülénéi, 21.000 lak. Egyetem Í16Q7 óta), élénk ipar.

Gieszhübel, magy. 1) Kis-Iblye (Hont m.); — 2) Kis-Ludas (A.-Fehér m.).

Gieszing, magy. Kövesd (Sopron m.).

Gigantomachia (gör.), a gigasok harcza az Olymp ellen; az ó-kor művészi alkotásának kedvencz tárgya.

Gigasok, Uranosnak földre hullott vércseppjeiből származó sárkánylábu óriások a görög monda­körben; Gaea fellázította őket Zeus ellen; iszonyú erővel támadtak az Olympusra s hegyet hegyre hal­mozva már csaknem elérték, midőn Zeus villámával és az istenek segítségével legyőzte és vulkanikus hegyekbe zárta őket.

Gige, község Somogy m. 1074 lak. Gigerli (némelyek szerint a középfelnémet Giege,

Giegel = hetyke szóból, mások szerint a Geck = piperkőcz délnémet alakja: Geckerl), a divathősök, piperkőczök elnevezése, melyet 1885 — 86. Pötzl Ede, a »Neues Wiener Tageblatt« tárczairója hozott for­galomba; leírása szerint a bécsi g. ismertető jelei: felgyűrt nadrág, hegyes, csónakalaku czipő, hosszú kabát s e felett rövidebb felöltő, rendkívül magas inggallér, vastag sétapáleza, kényeskedő magatartás. Magyarul a »fenegyerek« (1. e.) kifejezéssel próbál­ták visszaadni. «

Gijon (chichon), kikötő-város Oviedo spanyol tarto­mányban (Asturia), az Atlanti oczeán m., 31.000 lak. Elénk kereskedelem: tengeri fürdő.

Gilád, község Temes m. 3562 lak. Gilan (Ghilan), perzsa tartomány a Kaspi tenger

dny.-i part részén. Főhelye Rest, 41.000 lak. Gilbert-szigetek, fölfedezőjükről (1788.), Gilbert-

ről elnevezett szigetcsoport Mikronesiában (Ausztrá­lia) az egyenlítő alatt, ter. 430 km 2, 35.200 lak. Gil Blas (francz., zsil blá), Lesage (1. e.) franczia

írónak hires humoros regénye. Gildemeister O t t ó , német iró, szül. 1823-ban;

ismételve Bréma szab. város polgármestere ; németre fordította Shakespeare több színmüvét és sonetteit, Byront, Dantét, Ariostót. Gilead, hegység Palaestinában a Jordánon tul,

ugyanitt tartomány, mely jó legelőiről és balzsamáról volt hires. Erről mondja Jeremiás (8 f. 22): nincsen balzsam Gileadban? Gilet (francz., zsilé), mellény. Giliszta, 1. bélgiliszta, orsógiliszta. Giljákok, a mongol fajhoz tartozó nép, Szibéria

legészakkcletibb részét lakja, az Amur torkolatától északra, körülbelül az 54° é. sz. alatt. Vadászattal és halászattal foglalkozik, száma kblül 8000. Gille (zsil) P h i l i p p e , franczia iró, szül. 1834-ben

decz. 18. Parisban ; előbb szobrász, később színmű­író ; Masque de Fer (vasálarcz) névvel a Figaro szini bírálója.

Gillis föld, északsarki föld, nevét Gillis hollandi utazótól nyerte (1707); 81Va° északi sz. alatt fekszik a Spitzbergáktól északkeletre. Gimpli (a ném. Gimpelből), pipogya, balek. Gímszarvas, 1. szarvas. Gin (ang. dsin), hígan feleresztett árpa- v. rozs-

czefrsből készített pálinka, melyet borókán és kom­lón szűrnek át; erős, kesernyés izű. A finom g. neve genever (zsinever). Gindely A n t a l , történetíró, prágai egyetemi tanár,

szül. Prágában 1829-ben szept. 3-án. Főbb munkái : Geschichte derBöhmischen Brüder (Prága 1856 —57.), Rudolf II. (1862-65.) , Gesch. des 30-jáhr. Kriegs (1869—80.) és Waldstein (1886.) hazánk történetéhez is becses adatokat tartalmaz. Legutolsó müve Beth­len Gábor, melyet a M. Tört. Társulat számára i r t ; magyar fordításban (ford. Acsády Ignácz) a Tört. Életrajzok 1890. évfolyamában jelent meg.

Gindenbach, magy. Pinkócz (Vas m.). Gindlicsalád, község Tolna m. 2267 lak. Gingerbeer (ang., dsindserbír), erjedő, ezukor-

ból készített ital, gyömbérrel keverve, használata Angolországban igen elterjedt.

Gingham, eredetileg Keletindiában előállított, sima, sávozott v. koczkás szövet gyapotfonalból, melyet tiszta gyapotból és lenből utánoznak, főleg női ruhát készítenek belőle.

Ginisdorf, magy. Nemes-Kis-Medves (Vas m.). Ginseck, magy. Gyöngyösfő (Vas m.). Gintz, magy. Gyöngyös, folyó, Dunántúl. Gioli t t i (zso-)Giovanni ,olasz államférfi,sz. 1844.;

jogot végzett s államszolgálatba lépett; 1882. kép­viselő s azóta ismételve pénzügyminiszter.

Giordano (dzsordano) Bruno (1. Bruno). Giorgione (dsordsóne) da C a s t e l f r a n c o , tulaj­

donképen Giorgio Barbarella olasz festő, szül. 1478. f 1511. Főművei Velenczében, Bécsben, Drezdában stb. vannak.

Giotto (dsottó) di B o n d o n e , olasz festő és építész, szül. 1276. Igen sok olasz város templomát díszítette freskóképeivel, melyek közül több fenmaradt. A flórenczi székesegyház építése az ő felügyelete alatt folyt; befejezését nem érte meg; csak a harangtorony az ő müve. f 1337.

Gipsz, fősz, CaS0 4-f-2H aQ vegyi összetételű ás­vány, szépen kifejlett, átlátszó egyhajlásu kristályok­ban vagy kristályos tömegekben hatalmas sziklákat alkotva mint g i p s z k ő fordul elő a természetben igen sok helyen. A gipsz vizben nehezen oldódik, hevítve kristályvizét már 200°-nál elveszíti s porrá hull szét, az ilyen g. neve é g e t e t t g. v. g. m é s z . A g. égetése külön erre a czélra készített kemenczé-ben történik, alacsony, 200° körüli hőmérséknél, mert magasabb hőnél elveszti legbecsesebb tulajdon­ságát t. i. azt, hogy vízzel keverve elvesztett kristály­vizét felmelegedés mellett ismét magába veszi s meg­keményedik. A kiégetés után a g.-et megőrlik s azu­tán a nedvesség hatásától védendő hordókban cso­magolva szállítják. Közönséges g. trágyaszer, az égetett g.-et használják szobrok, g. öntvények készí­tésénél s az építészetben igen nagy mennyiségben az u. n. stuck-munkáknál, márványutánzatok készítésé­nél, hézagok kitöltésére, kapcsok megerősítésére, dí­szítéseknél stb.

Gipsznyomat, az égetett gipszből és vizből való habarcsot igen jól lehet másolatok készítésére hasz­nálni, mert gyorsan megkeményedik s a másolandó tárgyak finom metszéseit is felveszi.

Gira, márka (1. e.). Giraffe v. zsiráff , camelopardalis giraffa, emlős

állat a párosujjuak rendjéből, a lejtőshátuak (devexa) családjából. A legmagasabb emlős állat; 5 —6 m. magasra megnő. A nyak maga rendkívül hosszú; de azért csak 7 nyakcsigolyája van, mint a többi emlős­nek. A himnek homlokán 2 agancsa s ezek között erős kidomborodása van; színe sárgásfehér nagy szögletes, barnás foltokkal; hazája a forró Afrika. Főeledele a lomb, fogságban tengeri, kenyér, stb. Húsát jóizünek mondják. A zs. Caesar idejében került először élve Európába. 12 hónap múlva ellik egyet­len borját. Rossz magyar neve nyakorjány.

Girandole (francz., zsirándól), ágas gyertyatartó. Girans (francz., zsi-), forgató (váltón, 1. forgat­

mány). Girard S t e p h e n , emberbarát, szül. 1750. Fran-

cziaországban, f 1831. Philadelphiában. Mint hajós

és kereskedő, roppant vagyont gyűjtött s 25 millió frtot hagyott egy nagy nevelő-intézet alapítására, mely G.-college névvel Philadelphiában épült s mintegy 1600 szegény v. árva fiúnak nyújt ellátást és oktatást.

Girardi (zsi-) S á n d o r , német színész, szül. 1850. szept. 5. Gráczban. Komikai szerepekben tűnik ki.

Girardin (zsirárdén) Emi l , franczia publicista, szül. 1806. 1834. képviselő, ez időben alapította meg a »La Presse* czimü lapot. Hírlapi polémiája követ­keztében párbajt vivott a »National« szerkesztőjével, Armand Carrellel (1. e.), kit agyonlőtt. III. Napóleon­nal szemben eleinte ellenzéki volt, de később hozzá csatlakozott. 1877. ismét képviselő, f 1881.

Girás per, régi jogunk szerint a tilosban talált marhát szabad volt behajtani, de a behajtónak 3 nap elmultával birói kézhez kellett adnia; ha ezt nem tette, ellene a marha tulajdonosa girás pert indított; nevét onnan vette, mert a jogtalan behajtót 4 girában Ítélték el.

Girgenti (dsirdsenti), tartomány Sziczilia szigeten. Fővárosa G. (a régi Agrigent), kikötővel, 20.000 lak., püspökség, kénbányák.

Girigáré, négyes figura a ferbli-játékban. Giro (ol., zsiró), forgatmány (1. e.). Giro (zsiro) bank, tul. letét-intézet, mely ügyfeleit

a pénzszállítás költségeitől megkíméli azzal, hogy hozzáadás v. leirás által kölcsönös követeléseiket kiegyenlíti; az első Velenczében alakult 1587.; ma már nincs oly bank, mely kizárólag a g. üzletekkel foglalkoznék, a legutolsó 1875-ben szűnt meg Ham­burgban. Nálunk az osztrák-magyar bank ügykörébe a g.-üzlet is fel van véve,

Giroda, község Temes m. 1299 lak. Gironde (zsirónd), a Garonne .(1. e.) folyó alsó

folyásának elnevezése a Dordognenyal (1. e.) való egyesülése után. Tőle nyerte nevét a hires bortermő G. departement, ter. 10.726 km 2, 775.845 lak. Fővá­rosa Bordeaux.

Girondisták (zsi-) a nagy franczia forradalomban a mérsékelt köztársasági párt; a név onnan ered, hogy a kiválóbb tagok G i r o n d e megyéből valók voltak. Eleinte nagy volt befolyásuk s egyik minisztérium is az ő körükből került' ki. A girondista cabinet elbo­csátása után a girondisták befolyása a népre nagyot csökkent. A conventben habozó maguktartásával nem birták a Robespierre és Marat által vezetett »hegypártot« megtörni. A két párt közti ellentét min­dig élesebb lett és végre a jakobinusok és Robes­pierre kerekedtek felül; a g. perbe fogattak és 21-en 1793. okt. 31. Parisban a vérpadon haltak el. A kiknek a fővárosból elmenekülni sikerült, majdnem mind a vidéken vesztek el. Történetöket megírta Lamartine, kinek müve magyarra is lefordíttatott.

Giskra J á n o s (brandisi), cseh származású jeles hadvezér, 1440. Erzsébet királyné, Albert özvegye Magyarországba hivta Ulászló ellen, Zólyom váro­sával ajándékozta meg, s felsővidéki főkapitánynyá és sárosi főispánná tette. Cseh, morva és osztrák zsoldosaival nem annyira a kiskorú V. László mint inkább a saját érdekeiben dolgozott; a Rozgonyiak-kal sógorságba jővén, nagy hatalomra jutott, melyet Hunyadi János fegyverrel sem volt képes megtörni. Rablóvárait a rendek tiltakozása ellenére sem adta ki, s a kormányzó többszörös hiábavaló fegyveres támadás után két izben (1450. és 1451.) kénytelen volt békekötés által meghagyni szepesi, sárosi és liptói foglalásainak birtokában. V. Lászlóra mindvé­

gig nagy befolyást gyakorolt. Mátyásnak 1458. hűsé­get esküdött, de csakhamar Kázmér lengyel király­hoz pártolt s csak 1462. hódolt meg a királynak, a mikor a kezein levő erősségeket 40.000 frtért vissza­adta és a solymosi uradalmat adományba kapta. Azontúl nem találkozunk nevével a történelemben.

Giskra K á r o l y , osztrák miniszter, szül. 1820., 1861-ben a bécsi reichsrath tagja, 1867. az osztrák képviselőház elnöke, még u. a. év decz. 30. Auersperg Carlos minisztériumában belügyminiszter 1870-ig. f 1879.

Gitsin (cseh, Jitsin), város Csehországban a Cidlina m., 8500 lak. 1866. jun. 29. a poroszok éjjeli harcz-ban megverték az osztrákokat.

Giulio (dsulió) Romano, tulajdonkép Giulio Pippi, olasz festő és építész, szül. Rómában 1492. Rafael legjelesebb tanítványa. A vaticani loggiákban Rafael rajzai után festett bibliai jelenetek G. felügyelete alatt készültek, néhányat maga festett, f 1546.

Giusti (dsuszti) József , olasz költő, szül. 1809. Mérsékelt szabadelvei irányt követett, olasz Béranger-nak nevezték, f 1850.

Givet (zsivé), erősség Ardennes franczia departe-mentben, a Meuse m.

Gizeh, falu Alsó-Egyptomban, a Nílus m., 11.000 lak. Közelében Memphis romjai és a 3 legmagasabb pyramis, valamint a nagy sphinx.

Gizella, első magyar királyné, Szt-István hitvese, Henrik bajor herczeg és Gizella herczegnő leánya, Madarász Henrik császár unokája. 995. lépett házas­ságra Istvánnal, s 1000 (ujabb nyomozások szerint 1001.) aug. 15. vele együtt megkoronáztatott. Férjé­nek a térítési munkájában hű társa volt; az általa alapított egyházakat sajátkezüleg hímzett templomi ruhákkal ajándékozta meg. Tőle való a koronázási palást is. Krónikáink neki tulajdonítják Vazul her­czeg megvakittatását. Szt-István halála után Péter háladatlanul bánt vele, elzáratta, Aba Samu pedig elfoglalta jószágait, miket csak az 1042-iki csata­vesztés után adott vissza. Kiszabadulva fogságá­ból, visszatért hazájába, mint apácza f Passau-ban 1095-ben.

Gizella főherczegnő, magyar királyi herczegnő, I. Ferencz József király és Erzsébet királyné 2-ik gyer­meke, szül. 1856. jul. 12. Schönbrunnban. Szü­letését általános bűnbocsánat tette örömünneppé. 1873. april 20. Lipót bajor herczeghez, Luitpold jelen­legi bajor regens-herczeg ifjabb fiához ment nőül; 4 gyermeke van, u. m. Erzsébet hgnő (szül. 1874. jan. 8.), Auguszta hgnő (szül. 1875. april 28.), György hg (sz. 1880. ápr. 2.) és Konrád hg (szül. 1883. nov. 22.). Gjelkovec, község Várasd m. 6742 lak. Gjurgjevácz, község Belovár-Körös m., 12.565 lak.

járásbíróság. Glace (francz., glász), jég, fagylalt. Glacé (francz., glászé), fényesített, simított; vékony,

finom bőrből készült kesztyű. Glaciális (lat.), jégkori. Glacis (francz., glászi), lejtő ; a vársáncz előtti tér,

tulajdonkép lejtősen emelkedő töltés s mint ilyen részét teszi az erődítésnek.

Gladbach (München G.), város Düsseldorf porosz kormánykerületben, 50,000 lak. A rajnai len- és da­maszt-szövés főhelye.

Gladiátor (lat.), igy nevezték a régi Rómában a nyilvános játékokban a vívót; küzdelme élet-halálra ment.

Gladiolus, dísznövény az irideák rendjéből. Hagy­máit ültetik, de magról is szaporítják. Vannak korán és későn viritó, magasan és alacsonyan növő válfajai, Igen szép válfaja a gl. Breuchleyensis, igen nagy és számos virággal. Gladstone (gledston) W i l l i a m , angol államférfiú,

szül. 1809. decz. 29. Liverpoolban. 1832. képviselő, 1834. gyarmatügyi államtitkár, 1841. kereskedelmi miniszter, 1859. a pénzügyi tárczát vezette ; minden téren sikerrel működött s a szabadelvű párt vezére lett. 1868. miniszterelnök. Nagy reformokat eszközölt főleg Írországban, hol a kath. lakosságot felszabadí­totta az anglikán egyház uralma alól. Hét évi kor­mányzat után megbukott s mint az ellenzék vezére törökellenes és oroszbarát szellemű külpolitikát hir­detett. 1880. ismét miniszterelnök s ekkor alkalma nyilt orosz rokonszenveit tényleg is érvényesíteni. Csakhogy az angol érdekek mégis ellentétbe jutottak Oroszországgal, melylyel majdnem háborúba bonyo­lódott. 1886 óta mint az ellenzék vezére az Írország­gal való kibékülés (külön ír törvényhozás alapján) mellett kardoskodik. Számos jeles munkát irt. Glagolita, máskép Szt . Jeromos-féle irás, a régi

szláv írásmódok egyike; mint a czirill és a többi szláv irás, ez is a görög ábécéből fejlődött. Szerzőjéül Szt. Jeromost mondják, ki ebben Czirillt több évszázad­dal megelőzte volna. Mint a cz.-irás a keleti egyház­hoz tartozó szláv világnak, ugy a gl. jobbára a kath. szlávok írásává lőn. A czikornyás és gömbölyű gl. betűket a Volgárok, az egj'szerübb szögleteseket a horvátok használták. Később a horvátok és dalmaták a latin ábécét vették át s a gl. irás csak a templomi könyveknél maradt használatban. Glamorganshire (glémórgénsir), grófság Wales

angol herczegségben, hegyei dúsan adnak szenet és vasat. Ter. 2188 km 8, 687.147 lak. Fővárosa Cardiff. Glarus, kanton Svajcz keleti részén, ter. 691 km 8,

31.794 lak. A g.-i Alpesek vonulnak át rajta, ebben a Tödi 3623 méter; a szomszédos kantonoktól ma­gas hegyek választják el és csak nehezen járható utakon történik a közlekedés ; folyója a Linth. Az állattenyésztésre rétjei és legelői igen alkalmasak ; a lakosság iparral is foglalkozik. Főhelye G. a Linth m., 5500 lak. Glarusi sajt, a keleti Svájcz kantonjaiban készül,

sajátságos átható szagú, ép azért nem igen keresett; Tendesen a kék mézkerep (melilotus caerulea) porával van bevonva, innen zöldes szine. Glaser, 1) Ede, német afrikai utazó, szül. 1855.

1882 óta három izben járta be d.-ny. Arabiát s fon­tos anyagot gyűjtött ez ország régi történetének ismeretéhez. Számos munkát irt. — 2) G y u l a , osztr. büntetőjogász, szül. 1831. Előbb bécsi egyet, tanár, 1871. miniszter, 1879. a legfőbb törvényszék tagja, f 1885. decz. 26. Számos jogi munkát irt. Glasgow (glászgo), Skóczia első gyár- és keresk.

városa Lanark grófságban a Clyde m., 566.000 lak. Kath. érsekség, prot. püspökség, székesegyh. (1133 — 1433. épült), egyetem (1450 óta) a Hunter múzeum­mal, füvészkert, csillagda. Öntött s nyers vas, gépek, géprészek, gőzhajók tekintetében kiváló piacz ; gya­pot-, selyem-, posztó-áruk s szőnyegkészités. Köze­lében szénbányák.

Glatz, egykor grófság Sziléziában (1742. Porosz­országhoz került), a boroszlói kormánykerület d.-k.-i része. Tőle kapta nevét a g.-i népes medencze ; he­gyektől övezett földje termékeny, a Schneeberg, Adler-gebirg és a Heuscheuer lábánál terülnek el Cudowa,

Landeck és Reinerz fürdők. Főhelye G., a Neisse m., 14.000 lak. Damaszt-szövés, posztógyárak. Glauber J á n o s R e z s ő , alchimista, szül. 1603.

Karlstadtban. Bécsben, Salzburgban, Frankfurtban és Kölnben tartózkodott, f 1668. Amsterdamban. O fedezte fel a kénsavas nátriumot (glaubersó, csodasó).

Glaubersó v. c s o d á s ó , nátrium sulfuricum cry-slallisalum, kénsavas nátrium (NaaSO4,10H8O), szín­telen, hasábalaku, csíkos jegeczekből áll, levegőn elmállik; ize kesernyés-sós. Használják idült gyo­mor-, bélhurut, gyomorbélzsongtalanság, hurutos sárgaság, gyomorfekély, stb. eseteiben. Nagyban a szódagyártásnál nyerik konyhasónak kénsavval való kezelése által.

Glaubersós gyógyvizek, 1. ásványvizek. Glauchau, város Zwickau szászországi kerületben

a zwickaui Mulde m., 23.000 lak. Szászország máso­dik iparüző városa.

Glaucoma, f e k e t e h á l y o g , többnyire vakulás-sal végződő szembántalom, mely a szem nagyfokú feszültségében, némelykor a láta tengerzöldes fényé­ben, stb. nyilvánul. Kezelés: szivárványhártya egy részének kivágása, Graefe-féle iridektomia.

Glauconil, ásványa bisilikátok csoportjából: alak­talan, a földes chlorithoz hasonlít. K = 2 ; olívzöld, feketés v. sárgás-szürkés-zöld. Átlátszatlan. Fajai a chlorophanerit és a zöldföld.

Glaukos, 1) anthedoni halász, valami fü élvezete folytán oly lelkesedés szállta meg, hogy a tengerbe ugrott, hol a tengeri istenek közé fogadták ; a hajó­sok és halászok tisztelték. Halban végződő testtel, bozontos hajjal és szakállal, kagylóval fedetten ábrázoltak ; — 2) lykiai fejedelem; Bellerophon uno­kája. Aiax ölte meg.

Glazur, a cserépedényeken levő vékony, üvegszem réteg, mely annak likacsosságát megszünteti; alkat­része : ólomoxyd és kovasav. Ha a g. sok ólomoxy-dot tartalmaz, a savanyu ételek ólmot oldanak fel belőle s könnyen következhetik be ólom-mérgezés.

Glebae adscripti (lat.), r ö g h ö z k ö t ö t t e k azok, kik a'római coloniákon mint a földbirtok tartozékai voltak és annak eladásával az uj birtokosra szállot­tak ; hazánkban a szabad költözködés jogától meg­fosztott jobbágyok. Innen ered a »földhöz ragadt szegény* kifejezés is.

Gleichenberg, mellbajosok számára való gyógy­hely Stájerországban. Több savanyuviz-forrás; kö­zelsége miatt hazánkból is sokan látogatják.

Glenmore (-mer), Inwerness skót grófság egyik regényes völgye.

Gletser v. j é g á r , a hómezőből keletkezik, mely észrevétlenül jeges hóvá (firn, 1. e.), azután jégárrá változik és az átlátszatlan hóból áttetsző jég lesz. A hómező felső felületét a napsugarak felmelegítik, az elolvadt apró cseppek beszivárognak az alsó réte­gekbe, ott újra megveszi őket a hideg, s kemény kris­tályos szemekké válnak. Az egymásra rakodó rétege­ket saját súlyuk összenyomja, a levegő nagy részét kiűzi s igy a hó teljesen a jég színét és szerkezetét veszi fel. A g.-ek v. a felső lejtőkön v. a hegységek gyürü völgyeiben mint jégmezők terülnek el, s beha­tolnak a mély völgyekbe és két oldalt mellék- g.-rel egyesülnek. Némely g. 30 — 50 km. hosszú és több száz m. vastag. Sziklaágyában bár lassú, de a folyóé-hoz hasonló lefelé mozgást teljesít, mit az alsó részek elolvadása és a felső tömegek nyomása idéz elő. A rétegek nem képesek a hegyszakadék egyenetlen-

ségeihez egyformán hozzásimulni, hanem megtörnek, s repedések, u. n. r i a n á s o k keletkeznek. Mozgásá­ban sziklaágyát koptatja, az oldalakról lehullott gör­geteget és kőtömböket, m o r é n á k a t , tovaszállitja és lerakja. Mozgása a hóvonal alatt addig terjed, mig az évi olvadás (visszahúzódás) az évi előrehaladás­sal egyenlővé lesz, az alsó g.-határ a közép Alpesek-ben 980— 1000 m. Állandó forrást nyújt a folyóknak. A jégkorszakban (1. e.) a g.-ek egészen a völgyek végső széléig szálltak alá. Kiterjedt g.-ek vannak: Skandinávia, Grönland, Island, Lappland, Patago-nia, Ujzeland, továbbá az Alpesekben; gyenge nyo­mai vannak a Kárpátokban és Pyrenéekben.

Gleucometer (gör.), a must megvizsgálására szol­gáló sűrűségmérő.

Glimboka, község Krassó-Szörény m., 1763 lak. Glina, 1) község 7457 lak., a G. folyó mellett, járás-

bir., adóhiv.; — 2) község, 1855 lak.; mindkettő Zágráb m.

Glina, folyó Horvátországban, a Kulpa jobboldali mellékvize, ered Szluintól é.-k.-re. Folyásának fő­iránya é.-k., felvesz több mellékvizet, köztük a Gli-niczát, Kladusniczát és Mázát. Felső folyásában mély völgyben Karst-vidéken fut. Dolnya-Glinánál egy örvényben eltűnik, Czernó-Vrelonál bukkan is­mét fel. Glina város környékén posványokat alkot. Berkisevinánál szakad a Kulpába.

Glinka M i h á l y , orosz zeneszerző, szül. 1803. f 1857. Az oroszok kedvencz zeneköltője; irt'dalokat, zenekari műveket, operákat, melyek közül »Eletünket a czárért* a legelterjedtebb.

Glioma (gör.), az agyban, gerinczagyban előfor­duló álképlet, mely az idegrendszer támasztószöveté-ből fejlődik ; nem annyira természete, mint inkább kifejlődésének helye folytán életveszélyes. G.-nak ne­vezik a szem ideghártyájában fellépő sejtdus álkép-letet is, mely kiirtás után többnyire újra fejlődik.

Globe-olaj, Nyugat-Virginiában a földből nyert igen olcsó olaj, melyet gépek kenésére használnak; világításra nem alkalmas. Sürü, barna szinü.

Globulinok, vizben oldhatlan fehérnyék. Ilyenek a tojássárgában előforduló vitellin; a globuiin v. krystallin, mely a szemlencséből állitható elő; a myosin, mely a hullamerevedés beálltakor képződik az izmokban és oldataiból konyhasóval telítve kiválik, mig az előbbi két vegyület nem válik ki; a serum-globulin, fibrinoplast v. paraglobulin, mely a vér­savóban, nyirokban és izzadmányokban fordul elő és a fibrinogén, mely u. ezekben vagyis minden oly folyadékban szerepel, melyből állás közben rost­anyag (fibrin) fejlődik.

Globuli tartari ferrati s. glőbuli martiales, 40 gr. sulyu fekete fénylő golyók, melyek 8. r. forró vizben oldódnak. Vasas borkősavas káliumot tartalmaznak és vasas fürdők készítésére szolgálnak (1—4 drb fürdőnként).

Glóbus (lat.), gömb, golyó; föld- v. éggömb (1. eze­ket). M a g y a r g l ó b u s (1. e.).

Glóbus hystericus, a hysterikus egyéneknél a bár-zsingban és gégében fellépő görcs, mely oly benyo­mást tesz az illetőre, mintha valami fojtogatná.

Glogau (Grossg.), város és erősség Liegnitz porosz kormánykerületben az Odera m., 21.000 lak. Azelőtt az északi Sziléziát felölelő G. herczegség főhelye.

Glogon, község Torontál m., 2911 lak. Glogovácz, község Arad m., 4152 lak. A hajdani

Orod város és vár helyén épült, ott volt 1135-ben II. Béla alatt az országgyűlés, melyen 68 főúr kon-

czoltatott fel. A falu határában lévő öt dombot sirhal-maiknak tartja a monda: népvándorláskori temetőhely. Az egykori Orodi káptalan keresztalaku templomának alapromjai fenmaradtak.

Gloire (francz., gloar), dicsőség; a francziákról mondják, hogy főleg a g.-ért szeretnek hadakozni.

Glommen, Norvégia legnagyobb folyója, a Röraas szoros vidékén ered, áthalad az Osterdalon, Sarps-borg m. alkotja a 23 m. magas gyönyörű Sarps Fost; Frederiksstadt m. a Skagerrakba ömlik.

Glonoin, 1. nitroglycerin. Glória (lat.), dicsőség; dicsfény. Gloriette (francz., -et), lugas; kertház Gloriflcatio (lat.), dicsőítés. Gloriole (francz., -ol), dicsfény. Glossa (gör.), 1)nyelv; — 2) széljegyzet, a rómaiak­

nál és görögöknél magyarázat. A XI. szdban Justinian törvénykönyveinek felfedezésével a tudósok, első sor­ban Irnerius, e törvények magyarázásával kezdtek foglalkozni és megjegyzéseiket — glossa — részint a sorok közé (g. interlinearis), részint a könyv szélére (g. marginális) irták. Accussius elődeinek jegyzeteit összegyűjtötte a g. magistralis s. ordinaria-hsxí. Akik e törvénykönyvek ilyetén magyarázásával fog­lalkoztak, g.-torók voltak és oly nagy tekintélyre tettek szert, hogy amit g.-val el nem láttak, az érvény­telennek tekintetett (Quidquid non agnoscit glossa, non agnoscit curia — amit a g. el nem ismer, azt a bíróság sem ismeri); a gl.-torok utódai voltak az u. n. postg.-torok, akik az előbbiek jegyzeteit magyaráz­gatták a középkor scholastikus és meglehetősen üres módján. G.-ákkal látták el a canoni törvénytárt és egyéb törvénykönyveket is.

Glossák, néhány régibb latin codexünkben lapszéli és szövegközi magyar jegyzetek maradtak fenn, me­lyek régiségöknél fogva érdekes nyelvtörténeti adato­kat tartalmaznak. Ilyenek a ^Budapesti és Német-ujvári g. (1. ezeket).

Glossálni, megjegyzésekkel kisérni. Glossarium, a glossák gyűjteménye a római csá­

szárok idejében; reánk csak középkoriak maradtak, tartalmuk leginkább grammatikusok irataiból áll.

Glossatorok, 1. glossa. Glossing, magy.: Kolozsvár (Vas m.). Glossitis (gör.), nyelvlob. Glottis (gör.), hangrés, 1. gége. Glottisoedema (gör.), a gégefőbejárat nyákhártya-

redőinek vizenyős megdagadása, mely a szomszédos részek lobosodásánál gyakori; gyakran légzéshiányt, fulladási veszélyt okoz Orvoslása: légcsőmetszés.

Gloucester (gloszter), grófság Anglia dny.-i részén, ter. 3235 km 2, 599.974 lak. Földje földmivelésre és állattenyésztésre igen alkalmas, hegyei vasat és sze­net tartalmaznak; a lakosságsajtkészitéssel és iparral is foglalkozik. Fővárosa G. a Severn m., 38.000 lak. Élénk kereskedelem; püspökség.

Gloxinia, dísznövény a gesneraceák rendjéből. Szo­bában üveggel szokták leborítani, hogy a levelek a virágzás előtt elég nagyra fejlődjenek. Magról és le­véldugványokkal szaporítják. Számos, különböző szinü és alakú változata van. Szépek, szélesek, sötét­zöldek a levelei a gl. hybrida, robusta és crassifolia fajoknak. Hazája Brazília.

Glozsán, község Bács-Bodrog m., 2761 lak. Gluck Kris tóf , német zeneszerző, szül. 1714. jul.

2., 1754—1764-ig a bécsi udvari opera karmes­tere. Az opera reformátora; »Alceste« operájában szakított az akkori olasz iskolával. Mint mondta:

»nemes egyszerüség« a czélja. Reformtörekvéseit a németek nem értették meg; 1773. Parisba költözött, hol »Iphigenia Aulisban* operája (1774.) nagy hatást tett s reformiránya lassankint teljes diadalra jutott. Irt még számos zenemüvet, f 1787. Bécsben.

Glückstadt, kikötőváros Schleswig porosz kor­mánykerületben az Elbe m., 6000 lak.

Glue marine (francz., glü marin), vízhatlan enyv, melyet hajókátrány és olaj vegyitékéből állítanak elő és kaucsukkal kevernek.

Glyceria, növény, 1. mézpázsit. Glycerin, C 8H s0Hs, sürü, 1'28 fajsúlyú, édes izü,

vizben és alkoholban könnyen oldódó folyadék, mely — 40°-nál fagy, 290°-nál forr, hevítéskor acrolein-kép-ződés mellett szétbomlik, kék lánggal ég, krétával és sajttal erjed, tömény salétromsavval nitroglycerint, jodphosphorral jodallylt ád, melyből mustár- és hagymaolajat készítenek. Oxalsavval hevitve han­gyasavat és allylalkoholt ad; savakkal viz kiválasz­tása mellett glyceridokat ád, melyekhez a természe­tes zsírok tartoznak. Utóbbiakból szappanositás, savakkal való szétbontás által a gl.-t elválasztják és a stearinsavgyárakban elpárolgás és csontszénnel túlhevített vízgőzökkel való lepárlás által tisztán előállítják; a zsírnak 5 —9%-ját adja. G. képző­dik a szeszes erjedésnél, igy tehát a bor és sör alkotó része. A sörfőzésnél, borédesitésnél (scheelizálás), likőrök, limonádok, puncsessencziák készítésénél, gyümölcsbefőzésnél, különf. anyagok conserválásá­nál, a komló kivonatolására, az illatszergyártásban, szépítő szerekhez, agyag, mustár, burnót nedvesen tartására, finom géprészek kenésére, bőr, papír puhi-tására, gázórák töltésére, nitroglycerin, hangyasav, mustárolaj, stb. készítésére használják. Ártalmatlan. A gyógyászatban külsőleg puhító fedőszerül, kenő­csök alapanyagául, belsőleg czukorbetegségnél ételek édesitésére, csőrében hashajtó szer gyanánt használ­ják. 1779. Scheele találta fel.

Glycocholsav, CS 6H 4sN06, glycin és cholsav egye­sülése, mely növényevő állatok s kis részben az em­ber epéjének egyik lényeges alkatrésze. Glycocoll, g l y c i n v. a m i d o e c z e t s a v , C 8HBNO a,

nitrogéntartalmú anyag, mely enyv, hippursav, gly-cocholsavnak sósavval való főzése által jő létre; a szervezetben csakis más vegyületekkel párosan for­dul elő, mint az epesavak, hippursav, hugysav és enyv egyik bomlásterménye.

Glycogen, állati keményítő, C sHio0 5, a. májban, tojásfehérnyében, ébrényben, növényevők húsában, puhányokban, gombákban található vegyület. Alak­talan, szagtalan, Íztelen; forró vizben csirizszerü lesz; nyállal, hasnyálmirigynedvvel, diastaseval és hígított savakkal szőlőczukrot ad. A cellulose-anya-gokhoz tartozik.

Glycose v. d e x t r o s e , szőlőczukor (1. czukor). Glycosidok, növényi és állati anyagok, melyek sa­

vakkal, lúgokkal v. néha vizzel főzve (némelyek fer-tnentumok behatása alatt is) felbomlanak, ugy hogy «gyik bomlásterményük egy czukornemü test. Ilyenek •az amygdalin, mironsav, salicin, indican, arbutin, digitalin, carminsav, kathartinsav, colocynthin, sapo-nin, solanin.

Glyphika (gör.), 1. glyptika. Glyphogéne (francz. glifozsén), aczéledző szerek,

u. m. salétromsav borszeszszel és pokolkő. Glyphographia (gör.), fametszet-utánzás szerint

készített és a könyvnyomdasajtón kinyomható leme­zek előállítása.

Glyptika (gör.), vésővel kőmetszetek előállítása ; g l y p t o g r a p h i a , kőmetszetek leírása; g l y p t o -t h e k a , szobrászati müvek gyűjteménye. Gmelin-féle próba, az epefestenyek (1. e.) kimutatá­

sára szolgáló eljárás, mely abban áll, hogy az epé­ben foglalt bilirubin allégenysavat tartalmazó légeny-sav hozzáadására zöld, majd kék, ibolya, vörös, végre sárga szinü lesz, és a próbaüvegben ilyen szinü karikák látszanak.

Gmünd (Schwábisch G.), város Württemberg ki­rályságban a Rems m., 17.000 lak. Élénk ipar. Köze­lében fekszik Hohenstaufen.

Gmunden, város Felső-Ausztriában a Traun folyó­nak a Traun tóból (G. tó, 227 km a, 191 m. mély) való kifolyásánál, 7000 lak. A Salzkammergutban a sófőzés főtelepe, regényes fekvése miatt nyáron sű­rűn látogatják. A tó közepén épült Ort várkastély.

Gneisenau N e i t h á r d Á g o s t gróf, porosz had­vezér, szül. 1760., kiváló szerepet játszott a Napó­leoni háborúkban f 1831.

Gneist Rudolf , német jogtudós, szül. 1816. aug. 13. Berlinben, hol 1844. egyet, tanár, később a köz­igazgatási főbíróság tagja. Az angol közigazgatás és alkotmánytörténet valamint Németország közigazga­tása és jogélete köréből több munkát irt; sokáig a porosz képviselőház és a német parlament tagja. A »Jogi állam« czimü munkája magyarul is megjelent.

Gneisz, kristályos-palás kőzet, mely, mint a gránit, földpát-, kvarcz- és csillámból áll, de a földpát és kvarcz szemcsés elegye a párhuzamos elhelyezke­désű csillámlemezkék által palás alkatot nyer. A föld első merevülési kérge valószínűleg g. volt, de mindenesetre az első üledékes kőzetek a g. képlet­hez (ős g. v. laurenti k.) tartoznak. Főmódosulata, összetétele szerint: g n e i s z i t , v. vörös g., ebben orthoklas az uralkodó elegyrész, kvarcz és kevés kálicsillámmal, néha oligoklassal is; s z ü r k e no r ­mál g. v. freibergi g., orthoklas, oligoklas, kvarcz és magnesia-csillám elegye; p r o t o g i n g., chlorit-tartalommal, t u r m a l i n g., stb. ; g. g r á n i t , hatá­rozott palás alkat nélkül. Az Alpesekben hatalmas rétegekben fordul elő, hazánkban a Vág és Garam közötti érczhegységben, a délmagyar és az erdélyi határszéli hegységekben. Gneiszit, 1. gneisz. Gnesen, város Bamberg porosz kormánykerület­

ben, 18.000 lak., hires baromvásárok. Székesegyház, 1320-ig a lengyel királyok koronázó helye. Közelé­ben nagy sótelepek. Gnézda, község Szepes m., 1168 lak. A 16 szepesi

város egyike. Gnom, törpe, bányaszellem, földmanó. Gnóma, aranymondás, velősen kifejezett általános

igazság, sokszor versben, 1. epigramm. Gnosis (gör.), ismeret; a kereszténység első korá­

ban a vallásos szentségek alaposabb ismerete, ellen­tétben a közhittel (pistis); g n o s t i k u s o k , kik az első századokban tudományos alapon igyekeztek a keresztény tanok föltétlen igazságát kimutatni; g n o s t i c i s m u s , a gnostikusok tanainak összesége.

Gnothi seauton (gör.), ismerd meg tenmagadat, — Chilon mondása.

Gnu, perfax pectus, 1. antilopok. Goa, portugál birtok Elő-Indiában, ter. 3270 km a ,

445.449 lak. Fővárosa Uj-Goa v. Panjim (Vilha nova de G.) Ilhas szigeten, 8000 lak. Kikötő. Ettől keletre Ó-G. kikötőváros.

Góbé, székelyesen: kópé. Benedek Elek irói álneve. 43*

Gobelin (francz., goblen), szövött, falbefedésre szol­gáló szőnyeg, mely nevét a XV. században élő párisi gyapjufestőtől, Gilles G.-től nyerte, - kinek utódai nagy g.-gyárat alapítottak. Egész a 70-es évekig a g. mintázásául festmények szolgáltak; most külön g. mintákat festenek, a mi a g.-szövésnek nagy lendüle­tet adott. A g. ára különböző, a legfinomabb fajta mB-e mintegy 2000 frt; egy munkás évenkint átlag 1 — 1.2 m. hosszú g.-t bir elkészíteni. Gobi (khinai nyelven Samo = homoktenger), siva­

tag, a han-hai medencze része Ázsiában, mindenfelől hegyektől körülvéve. Azon területe, melyről folyó nem megy a tenger felé, 1,200.000 km a. Közepes ma­gassága 1000 m.-re tehető, felszíne nem sík, hanem lapos kidomborodások váltják fel egymást (régibb ránczhegységek és vetődések törés-szélei) meden-czékkel és teknőszerü mélyedésekkel. A ritka, de heves záporok vize e kopár kiemelkedések fagy által meglazított sziklaanyagát nagy mennyiségben hordja magával s az erosiotól megrongált szikla-gerinczek alján rakja le a szögletes kavicsokat, alkotva a ka­vics-pusztákat (ta-ko-pi).E kavics-sivatagokat a lég­áramlatok folyton bolygatják és kifúva a különböző nagyságú szemeket, alkotják a homokpusztaságot; a szél irányában kergetve homokbuczkái előhaladá-sukban városokat is eltemetnek. Az é. és é.-ny. sze­leknek megfelelőleg a Gobi déli szegélyén vannak a legnagyobb homokterületek : a Tengri homoksivatag és a Kuszupcsi az Ordoszban. Időszakos folyói mély barázdákat vésnek a hegyek lejtőjén s előhaladásuk-ban sót oldva a málló kristályos kőzetekből, sós mocsárban v. tóban érnek véget. A só-kivirágzás a sikon és növényeken is ugy mutatkozik mint a hó v. zúzmara, a posványokon meg kérget képez. Egyen­letes felülete nem tekinthető tengerfenéknek. A Góbit a carbon-kor óta tenger nem fedte s ennél fiata­labb tengeri üledék nem található. Nagy szárazsá­gát azon körülmény idézi elő, hogy a bejövő é. és é.-ny. (rendesen téli) és d.-d.-k. szelek a környező hegységekben rakják le csapadékukat s csak szá­razan jutnak be. De azért nincs teljesen csapadék nél­kül. Á hőmérsék napi eltérései is nagyok. Nö­vényzete a sivatagon csak néhány faj: a drót-fü, lasiagrostis splendens, sós mezőkön a kálium gra-cile, hagyma, üröm, agriophyllum góbicum, a haloxy-lon a sivatag egyedüli fája. A hegységeket gaz­dag fanövényzet fedi. Állatai az antilope gutturosa és subgutturosa, a vadszamár, asittus Kiang, a pusztai nyul, lepus tolai s a lagomys ogotonó. Két gyikja is van. A madarak közül: a pusztai tyúk, továbbá egy varjúféle és a mongol pacsirta. Az egy és két pupu teve a mongol lakosság legfon­tosabb házi állata. A G.-ból é.-ny. felé széles ágak nyomulnak, az egyik a Tien-San és Altai közötti Dzungár-ág, magaslatoktól medenczékre osztva, me­lyek fenekét tavak és mocsarak foglalják el. Ez keskeny csatorna utján összefügg az Altai és Tarbagatai között az Aral-Kaspi lapálylyal. A nép­vándorlás e nyilason tódult ny. felé. Felöleli Mongol­országot, Tatárországot és Dsungupia egy részét; mongol eredetű lakossága nomád életet folytat.

Góbi Imre , a budapesti ág. ev. főgymn. tanára, szül. 1846. Hód-Mező-Vásárhelyen. Költeményeket s tankönyveket irt. i Goblet (-lé) René, franczia politikus, szül. 1828. nov. 26. Ügyvéd. 1871. a nemzetgyűlés tagja, 1879. igazságügyi államtitkár. 1882. belügyi, 1885. köz­oktatási miniszter, 1886. miniszterelnök és belügy­

miniszter, 1888. külügyminiszter 1889-ig. Az 1889. választásoknál nem választatott meg képviselővé.

Göcsej, Zala megyének azon része, mely Zala, Cserta és Váliczka között terül el. A göcsejieket hun­avar ivadékoknak tartják s Sz.-László nemeseitói származtatják le őket.

Göcseji nyelvjárás, a dunántúli nyelvjárásterü­letnek egyik főbb nyelvjárása, melyet Zala megye nyug. részében, Göcsejben beszélnek. Jellemző saját­ságai: é helyett sokszor e-t, máskor i-t v. /e-t ejt: kez, szekér, levél, iédes, sziép, míz, nígy; *' he­lyen sokszor é áll: pacsérta, kénes, vonét; ó, ő helyett szó végén és s előtt u, ii: csiku, tüdü, tartus, tudus; az l sokszor kimarad: uóma (alma), mekhaat (meghalt) stb. L. Balassa József, A magy. nyelvjárások, Bpest, 1891.

Gócz, a tűzhely neve a székelyeknél; g. pont 1. gyűpont.

Góczhúr, p a r a m é t e r , kúpszeleteknél azon húr, mely merőleges a főtengelyre és a gyúponton ke­resztül megy; általában azon állandó mennyiség, mely a görbék egyenleteiben előfordul.

Góczpont, forgalmi tekintetben a. m. főcsomópont (1. csomó).

Godaweri, folyó Elő-Indiában, a Dekani fennsík folyója, ered a ny. Gath hegységben, forrásával az arab tengertől csak 80 km.-nyire. Két főágra meg­oszolva s hatalmas deltát alkotva ömlik az Ind ten­gerbe. Hossza 1445 km., vizterülete 312.000 km'.

Goddam (goddem), tulajdonkép: God damn, isten verjen meg (engem)! az angoloknak szokásos ká­romkodása.

Gödény, madárfaj, 1. pelikán. Göding, község Morvaorsz., a Morva vize mellett.

Időnkint ő felsége részvételével nagy vadászatok. Gódircz, chelidonium, növény a mákfélék (papave-

raceae) rendjéből; a v é r e h u l l ó g., v. fecskefú, vi­rágja ernyő, 4 sárgaszínű szirommal. Tejnedve sárga. Májustól októberig virágzik.

Godján-Szárko, hegység, a Cserna völgyét d.-ny. irányban kiséri, geologiailag az Erd. havasokhoz tar­tozik s a Retyezát harmadik é.-k. d.-ny. irányú redő-vonulatának folytatása. Kristályos, de palás szövetű kőzetek alkotják. A széles gerinczek gyepesek; a belő­lük kimagasló csúcsok kúposak vagy meredek szikla­szálak, melyeket nagy mélységekbe dülő sziklagerin-czek kapcsolnak össze. Csúcsai: Gugu (2293 m.), Vurvu-Murászu (2285 m.), Godján (2229 m.), Vurvu-Nevojá (2253 m.), Szárko (2179 m.), Fatia-Chirnu (1870 m.), Muntye-Mik (1807 m.). ;

Godolfin-Arabian, valószínűleg berber származású mén-ló neve, mely a mai angol telivér előállításánál kiváló szerepet játszott.

Gödöllő, község Pest m., 4844 lak. Központja a gödöllői korona-uradalomnak, melyet 1868. vásárolt meg a nemzet ő felségének. A községet a kir. kastély és park kétfelé osztja, a közlekedés nagyrészt a ker­ten át történik. A kir. kastély egy emeletes épület; kiszögellős testből és két oldalszárnyból áll, két ku­polás toronynyal és 100-nál több szobával; kath. templommal. Egykor hg. Grassalkovics-birtok volt. Adóhiv., járásbíróság.

Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti mú­zeum-egylete, 1875. aug. 1. alakult Rómer Flóris elnöklete alatt : tagjainak száma az 1. évben 175 volt. Évi jelentést is adott ki Dobozi István titkár szerkesztésében, de néhány év múlva pártolás hiá­nyában megszűnt.

Gödölye, fiatal kecske. Gödörhomok, g. kavics, azon homok v. kavics,

melyet bányában termelnek, ellentétben a folyó h. vagy k.-al.

Godunov Bor is F e o d o r o v i c s , orosz czár, szül. 1552. Tatár eredetű. Nővérét I. Fedor nőül vévén, döntő befolyásra tett szert és midőn 1598A Fedor meghalt, a bojárok őt tették czárrá. f 1605. O fejezte be Szibéria meghódítását. Utána fia F e d o r lépett a trónra, de még 1605. meggyilkolták.

Goethe J á n o s F a r k a s , a német szépirodalomnak legkimagaslóbb alakja, szül. Majna-Frankfurtban 1749. aug. 28. ; tanult a lipcsei és strassburgi egye­temeken, hivataloskodott a wetzlari birodalmi kama­ránál, de Károly Ágost weimari herczeggel kötött barátsága folytán 1775. végleg Weimarban telepedett le, hol kamara-elnökké, titkos tanácsossá, majd államminiszterré lett, f 1832. márczius 22-én. Áz irodalomban romantikus drámájával : >Götz von Berlichingen« (1773.) és érzelmes regényével: »Wer-thersLeiden* (1774.) lépett fel. írói pályájának későbbi korszakában a görög remekmüvek hatása alatt az eszményi irányt ápolta, s ez irány termékei : »Eg-rnont*, »Iphigenia« és >Tasso« színmüvek, »Faust« első része, »Wilhelm Meisters Lehrjahre* regény, »Hermann und Dorothea« költői elbeszélés s kisebb költeményei. E müvei nem arattak oly zajos sikert, mint az elsők, de hatásuk annál mélyebb volt. A bennük nyilatkozó német-görög eszményiség (1. e.) a magyar irodalomra is átalakító befolyást gyakorolt Kazinczy korszakalkotó működése utján. A nagy nyelvújító G.-t vallotta mesterének az izlés és költé­szet terén, annak kedvencz szava : a »rein mensch-lich« (tiszta emberi) lett az ő jelszava is s műfordí­tásaival és eredeti költői müveivel sikerült is átültet­nie hozzánk a német-görög classicismust, mely aztán Szemere Pálban, Kölcseyben, Bajzában stb. buzgó hívekre talált s irodalmunkban nemesebb formákat, választékosabb kifejezésmódot és emelkedettebb fel­fogást honosított meg. Életének végső szakában a tanitó irány hatalmasodott el Goethe munkásságán, s ennek hatása alatt irta a »Faust« második részét, a »Wilhelm Meisters Wanderjahre* cz. regényt s a >Wahrheit und Dichtung« cz. önéletrajzot. Goethe bámulatosan sokoldalú szellem: költő, természetbú­vár, régész, kritikus stb. Mint költő mindenek felett tárgyias és bevégzett művész. Életrajzát mintasze­rűen megirta az angol Lewes, ford. Szász Károly, 2 köt. 1874. Lyrai költeményeinek fordítását szintén Szász K.-tól birjuk (2 kt. 1875.). Egyéb költői müvei­nek magy. fordítását 1. az illető czimek alatt.

Goethe-társulat, német, 1885. alakult; évkönyvet s Goethe összes müveit eddig ismeretlen adalékokkal teszi közzé.

Goffart-féle savanyitás, a takarmánynál divik s ugy történik, hogy a zöld takarmányt 3 — 4 cméter hosszura szecskázva egy függőleges fallal ellátott verembe tapossák. A megtelt verem tetejére padlók, erre nagyobb súlyok helyeztetnek, hogy az ülepedő takarmányból minden levegőrész kiszorittassék. Gogán-Váralja, község K.-Küküllő m., 714 lak.

A község felett emelkedő hegyen van a régi vár tornya. Az omladozó ev. ref. egyház mennyezetén freskók vannak. Gogeschdorf, magy. Gógány (K.-Küküllő m.). Gog és Magog, Jafet törzséből származó nép (Gen.

10.1.) és király. Ezékiel próféta beszéde (38 — 39. f.) ellene van intézve. Flavius Josephus szerint Magog a

scythák népe, később az utolsó itélet napját mondták Gog napjának.

Gogol J a n o v s z k i N i k o l a j V a s s z i l i e v i c s , orosz humoros iró, szül. 1809. Nagy feltűnést keltett >A revisor* (magyarul is megj.) vigjátéka, melyben az orosz hivatalnokvilág corruptióját ostorozta. Ké­sőbb külföldre ment; lassankint vallásos mysticis-musba esett, f 1852. Irt regényt és elbeszélést is, melyek közül többet magyarra is lefordítottak.

Gohér, igen korán érő, tojásdad, nagy sárgás szemű, lágy husu szőlőfaj.

Goj (héber), nép, átvitt értelemben a nem-zsidó ; többes száma : gojim.

Gókler (a ném. gaukler-ből), szemfényvesztő, szél­hámos.

Göktepe (nem Geok tepe), az achal-teke turkmén törzs erődje; 1881. jan. 12. Skobelev alatt az oro­szok elfoglalták.

Gola, község Belovár-Kőrös m., 4744 lak. A Dráva és egyik ága által alkotott Répás szigeten.

Gold K á r o l y , lovag, szül. 1841. A 32. gyalog­dandár parancsnoka Szebenben.

Goldendrop buza. Hallett angol gazda termelte, aranysárga, rendkívül értékes, de nagyon kényes természetű buzafaj.

Goldberger, hazánk egyik legelső nagy-iparos (kék­festő) családja, megalapítója F e r e n c z , szül. 1754. Ó-Budán, a hol 1784. kékfestő-gyár alapját vetette meg, mely csakhamar gyors fejlődésnek indult s 1846. már oly szerepet játszott, hogy Kossuth és Széchenyi meglátogatták, és az akkor divatba került »honi« árunak a magyar hölgyvilágban propagan­dát csináltak. 1854. a király is látogatásával tün­tette ki az ó-budai nagy gyártelepet, később pedig a tulajdonosokat nemesi rangra emelte. A gyár az utóbbi 15 év alatt annyira fejlődött, hogy nemcsak hazánkban, de a continensen az elsők közé tartozik s ötszáznál több munkást foglalkoztat. Érdekes, hogy a külföldi piaczokon is keresett áruinak nagyobb-részét a textil-ipar legmagasabb fokán álló Angliába szállítja. Ma a család negyedik generatiója (Berthold, szül. 1849., Sámuel, sz. 1851., Ede, sz. 1853., Albert, sz. 1857., Gyula, sz. 1859 ; Róbert, sz. 1858., Lajos, sz. 1865. ; Imre, sz. 1857., Géza, sz. 1862.) vezeti a gyárat, melynek czége: Goldberger Sám. F. és fiai.

Goldenmelon, fehér, duzzadt szemű, hazánkban is elterjedt árpafajta.

Goldmark K á r o l y , zeneszerző, szül. Keszthelyen 1832. máj. 18. Egy ideig színházi hegedűs Budán; mint zeneszerző a »Sakuntala« nyitánynyal keltett először figyelmet. Irt operát (Sába királynője 1875., Merlin 1886.), symphoniát, zongoradarabot, dalt stb.

Goldoni K á r o l y , olasz vigjátékiró, szül. Velenczé-ben 1707. Ugyanott ügyvéd mindaddig, mig víg­játékaival, melyek szakítottak a régi bohózatszerü álarczos játékkal, meg nem hódította a közönséget. Müveinek száma 110. Élete második felét Parisban töltötte, f 1793.

Goldschmidt V i lmos , vezérőrnagy, szül. 1833. A 14. gyalog-dandár parancsnoka Péterváradon.

Goldsmith (-zmisz) O l i v é r , angol író, szül. 1728. Tanulmányai befejezése után bevándorolta fél Euró­pát ; 1756. Londonba visszatérve, írói pályára lépett. »A wakefieldi lelkész« czimü müve világhírre tett szert. Magyarra ford. Ács Zs. (Olcsó ktár). f 1774.

Goldzieher V i lmos , orvos, a bpesti egyetemen a szemészet magántanára, szül. 1849. jan. 1. Köp-csényben, Mosón m. 1871 — 73. Bácker Ottó, heidel-

bergi szemésztanár assistense. 1878. Bpesten magán­tanári képesítést nyert. Számos értekezést s >A szemé­szet kézikönyve« (Bpest 1891.) nagy munkát irt.

Goldziher I g n á c z , orientalista, szül. 1850. Székes­fehérvárott. 1870. a lipcsei egyetemen bölcsészettu-dor, a budapesti egyetemen pedig a keleti nyelvek magántanára. Ugyanez évben beutazta Egyiptomot, Palaestinát stb. 1875 óta a bpesti hitközség titkára, 1876. a m. tud. Akadémia lev. tagja. Számos munkát irt magyar és német nyelven.

Gólem (héb.), alak; bárgyú, otromba lény; a zsidó monda szerint a kabbala segítségével agyagból készí­tett ember.

Goletta (La Goulette), kikötó'város Tunisban, 3000 lak. Közelében a régi Karthágó romjai.

Golf áram, 1. Atlanti oczeán. Golgatha (héb.," koponya), Jeruzsálem közelében

egyik domb, hol Jézus keresztre feszíttetett és egy kertben eltemettetett. Eusebeieus és Hyeronimus sze­rint Siontól északra fekszik, de fekvését pontosan megállapítani még eddig nem tudták.

Goliáth, filiszteus óriás, kit Dávid parittyakővel halántékon találva leterített s ezzel a zsidók győzel­mét a filiszteusokon elősegítette.

Golkonda, sziklavár a Haidarabadban (India), egy­kor a g.-i fejedelem székhelye.

Gölle, község Somogy m., 2653 lak. Golling, mezőváros Salzburg herczegségben a Sal-

zach m. Közelében a Schwarzbach vízesése. Vidékén sok alabastromot és gipszet bányásznak.

Göllniczbánya, rend. tanácsú város Szepes m., 3912 lak. A 16 szepesi város egyike. Adóhiv., jbir. Vas- és rézbányák, olvasztók, hámorok, szeggyárak.

Göllniczvölgyi vasút, engedélyeztetett 1880., a forgalomnak átadatott 1884. Részvény-tőkéje 1890 végén 8529 drb 100 frtos törzsrészvény és 12.793 drb 100 frtos elsőbbségi részvény, mely utóbbiból 104 drb már törlesztetett. A vonal üzemét a kassa-oderbergi vasút kezeli; hossza 34'7 km., Margitfalva-göllniczbányai része szabványos, Göllniczbánya-szomolnokhutai része keskenyvágányu és a kassa-oderbergi vasút Margitfalva állomásából kiindulva, Göllniczbánya és Szepes-Remete érintésével Szomol-nokig vezet.

Gols, magy.: Gálos (Mosony m.). Goltz, 1) F r i g y e s L ipó t , physiologus, sz. Posen,

1834. aug. 14., 1865. königsbergi, 1870. hallei, 1872. strassburgi tanár ; a szívműködés, tapintási érzék és főleg az idegközpontok élettanát kutatta; — 2) M i k s a báró, német tengernagy, szül. 1838. ápr. 19. Nagy utazásokat tett; 1883. ellentengernagy, 1889. a német tengerészet főparancsnoka.

Golubincz, község Szerem m., 4146 lak. Selyem­termelés.

Gólusz (héb.), fogság, számkivetés. Gólya, ciconia, madár a gémek (ardeidae) családjá­

ból. A fehér g., c. álba, 1 m. m., Anglián kivül egész Európában található költöző madár; márczius végé­vel jön, szeptemberben távozik. A nőstény kb. 5 fehér tojást rak; fiókáit gondosan ápolja. Tápláléka: békák, egerek, csigák, kigyók, stb. Csőrével saját­szerű zörejt hoz létre: kelepel. F e k e t e g., c. nigra, 105 cm. h., ritkább, fekete, fején s nyakán ibolyaszín zománczczal; melle, hasa, csőre, szemetája s lába vörös. M a r a b u g., 1. marabu.

Gólya, kút gémjéhez hasonló széna-emelő készülék. Gólyahír, caltha, növény a szirontákfélék (ranun-

culaceae) rendjéből. A m o c s á r i g., c.palustris,Euró­

pában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Amerikában, mo­csáros helyeken nő. Levele szivalaku, ép, csipkésélü. Jó takarmány.

Gólyaorr v. g ó l y a á r o r r , eródium ciconium, növ. a gerelyfélék (geraniaceae) rendjéből.

Golyó, általában minden gömbalaku test; továbbá közönségesen használt megjelölése mindenféle tüzi-fegyver-lövedéknek, habár nem is gömbalaku.

Golyóbis (lat., glóbus), golyó, teke. Golyós üszög, lylenchus tritici, élősdi gomba, mely

a búzát támadja meg. Golyószóró, szórólöveg, mitrailleuse. Golyva, struma, a pajzsmirigy kóros megnagyob­

bodása, mely beállhat vérkeringési zavarok (gyer­mekágy), v. a mirigy szövetének túltengése által, v. a mirigyben fejlődő álképletek (rák, sarcoma stb.) kifej­lődése által. Nőknél gyakoribb,öröklékeny, különösen hegyes vidékeken, mint nálunk is a felvidéken, nagyon elterjedt, endemikus. Gyakran hülyeséggel társul. A légcsőre gyakorolt nyomás által néha veszedelmet okoz. Kezelése: jódkészitmények, jódtinctura-befecs-kendezések, bemetszés, Wölfler-féle véredénylekötés, részleges kiirtás. A g. teljes kiirtása után cretinismus (1. e.) szokott fellépni.

Gömb, azon test, melyet vmely körnek egj'ik átmé­rője körül való teljes forgása által keletkezett felület (gömb f.) határol; ezen körközpontja egyúttal a gömb központja is, melyhez a gömbfelület minden pontja egyenlő távolságra esik. A központtól a g. felület vmely pontjához húzott egyenes s u g a r a , a közpon­ton keresztül két felületi pontot összekötő egyenes á t m é r ő j e a g.-nek. Ha a g.-öt vmely síkkal metsz-szük, ugy az átmetszete egy kör (gömbkör) , s pe­dig l e g n a g y o b b g.-kör, ha a sik a központon keresztül megy. Azon két részt, melyre vmely g.-kör a g.-öt osztja, g . -szele t , a hozzátartozó g.-felü­let g . - süveg ; vmely legnagyobb g.-kör a g.-öt fél­g ö m b ö k r e osztja; két párhuzamos g.-kör közötti g.-felület g.-öv. Két metsződő legnagyobb g.-kör sík­jaiknak hajlásszöge g.-szög, 3 egymást metsző leg­nagyobb g.-kör ivei által határolt g.-felület g.-há-r o m s z ö g . A g.-felület négyszer oly nagy minta legnagyobb g.-kör területe, = 4 r s i t , hol r bármely legnagyobb körnek és a gömbnek sugara; a g. köbtartalma a g.-felület szorozva a sugár ]/3-ával = */sr^.

Gomba, 1) község Pest m., 2340 lak.; — 2) község Somogy m., 1232 lak.

Gombák, fungi, a növényország természetes rend­szerének harmadik osztályát alkotó telepes növények. Testük egy sejtből, vagy egy gazdagon elágazó sejt­fonálból, többnyire pedig hosszú, összekuszálódott v. párhuzamos sejtfonalakból áll, és rajtuk 2 főrész, u. m. mycelium és a termőtest külömböztethető meg. A mycelium fonalalaku, pelyhes, ágas, bőrnemü v. gumóalaku test, mely gyakran évekig is elél és egy­szer vagy többször gyümölcsözik. Á t e rmőtes t a szembetűnő rész; a közéletben csak ezt tartják gom­bának ; ez vagy egy szál, legtöbbször függőlegesen emelkedő fonál v. egész test lehet. A termőtest alsó nyélalaku része a tönk ; ennek tetején van a kisebb-nagyobb k a l a p . Minthogy a nyers tápszert földol­gozni nem tudják, élősdiek, azaz más növényi vagy állati anyagokon, illetve azok szerves maradványain tengődnek. Szaporodásuk spórák utján háromféle mó­don történik, még pedig a spórák oszlással (mint a penészfajoknál), pálczikán (basidium) vagyis nyél­alaku sejtek tetején v. tömlőkben (ascus, theca) kelet-

EHETŐ GOMBÁK.

1. Cantnarellus cibariua (Ehet8 vargánya). 2. Lactarius delieiosus (Tövisalj v. Kedves Galóeza). 3. Tuber cibarium (Szarvasgomba). 4. Agaricus eampestris (Veres sa-loeza v. Csiperke gomba; Champ.ignon). B. Agaricus melleus (Mézgomba). (!. Clavaria flava (Sárga Palánka). 7. Morchella conica (Kucsmás Szömörcsög). 8 Agaricus

proeerus (Pereezes Galóeza). <J. Boletus edulis (Uri gomba). 10. Hydnum repandum (Kanyargós gerben).

MÉRGES GOMBÁK.

1. Agaricus pantherinus (Pánluezgomba). 2. Lactarius torminosus (Borzas Galóeza). 3. Agaricus imisoarius (Légyólö (ialóczai. 6. Phallrls impudicus (Szemtelen szornor csüg). 5. Russula emetiea (Hánytató gomba). 6. Boletus satanas (Sátángomba). 7. Agaricus l'lialloides (Gumói* galóeza). 8. Agaricus fascicularis (Csoportos galóeza )

9. Boletus luridug (Barna tiaóru). .

kéznek. Kevés gomba szaporodik termékenyülésből származó petespóráról (oospórák, saprolegnia s a pe­ronospora). Némelyek (pl. gabonarozsda) ivadékcse-rén mennek keresztül. Mint élősdiek legtöbbnyire élet­telen állati v. növényi anyagokon tenyésznek, melyek­nek rothadását előmozdítják ; némelyek erjedést, mások penészedést okoznak. Az élő testekben élő g. többnyire gazdájukra károsak és betegségeknek oko­zói, tovaterjesztői (1. baktériumok). Fehérnyeszerü anyagokban gazdagok és némelyek tápszerül is szol­gálnak, mig más fajok halálos mérget tartalmaznak. Felosztásuk : 1. hasadó g., schyzomycctes ; 2. nyákg., myxomycetes; 3. sarjadzó g., saccharomycetes; 4. mo-szatg., phycomycetes, u. m. chytridiaceák, penészg., saprolegniák, peronospórák ; 5. pálczaspórások, basi-diomycetes: rozsdag. (uredinei), igazi g. (hymeno-mycetes), hasas g. (gasteromycetes) ; 6. tömlőspórá­sok, ascomycetes: ősgombák, szarvasg.-ák, magg.-ák. tányérg. (L. Mérges gombák és Ehető gombák czimü szines mellékleteinket.)

Gombás, község Liptó m., 1258 lak. Gömbháromszög, 1. gömb; g.-tan, 1. háromszögt. Gomborka, camelina, növény a keresztesek (cruci-

ferae) rendjéből ; nálunk: a m a g v a s g., csativá, Európában és Észak-Ázsiában terem, olajnövénynek termelik; k o p a s z g., c. dentata, különösen a len között terem.

Gombos, puszta Pest m., itt kel át a vasút a Dunán gőzkompon. A Duna itt kis és nagy viz szerint 500— 1300 m. széles. A két gőzkompon 62'7 m. hosszú sinvágány van.

Gombos-vajszkai ármentesi tő és belviz-szabá-lyozó társulat, 1878. alakult s czélja a Duna és Zsitva balpartján a gombosi révtől lefelé Vajszkáig terjedő árteret a Duna kiöntései ellen védeni és a bel­vizet az ártér hosszában a vajszkai zsiliphez vezetni. Ártere Bács-Bodrog vármegye területére terjed, s 16.500 holdat tesz, kötelékébe 3 község tartozik, székhelye: Karavukova.

Gomirje, község Modrus-Fiume m., 2522 lak. A regényes Dobra völgyében, felette a zord Viszoka-Kosza hegy emelkedik. Gömör és Kis-Hont vmegye. Határai: Liptó, Sze-

pes, Abauj-Torna, Borsod, Heves, Nógrád és Zólyom vármegyék. Területe 4275'40 km 2, 174.810 lak. Az egész megye hegyes, az Alacsony Tátra és a szepes-gömöri érczhegység borítják. A hegységek kristályos pala és trias mészkőből állanak s nem csak hazánk legregényesebb tájai közé tartoznak, hanem vaskő­bányáik a gyáriparnak is nagy lendületet adnak s a megyét legiparosabb vidékeink közé emelik. A vas­termelés terén első hazánkban, mig a mezőgazdaság a Rima és Sajó tágas völgyeire szorul. Éghajlata enyhe, mert völgyei dél felé nyitottak, é.-ra pedig a hegység védi őket. Folyói : a Garam, Sajó, Rima, Gölnicz, Hernád. Legnagyobb tava a várgedei. Van 22 ásvány­vízforrás. Termékei : délen buza, északon rozs, zab, burgonya, káposzta, kender. Gyümölcstermelése nagy. Feloszlik 5 járásra : Nagy-Rőcze, Rima-Szécs, Rima­szombat, Rozsnyó, Tornaija. Van 5 rend. tan. városa és 273 községe. Tartozik a 35. sz. cs. és kir. hadki­egészítő kerülethez, a 16. honvéd ezredhez és az 52. népfelkelési járáshoz. Székhelye : Rozsnyó, melylyel együtt 6. orsz. képviselőt választ.

G. v á r m e g y e t ö r t é n e t e . G. vármegye Gömör királyi vár körül keletkezett, melynek ispánjairól már a tatárjárás előtti időből találunk adatokat. Neveze­tesebb pontjai voltak a középkorban Ajnácskő vára,

a XV. sz. elején a Széchenyieké, majd királynéi bir­tok, 1438. a Palócziak kezébe került; Balogvár, a Balog nembeli Szécsyeké ; Krasznahorka és Murány, mind a kettő Bebek birtok; az előbbi a XVII. század végén az Andrássyak kezébe került, kik a Bebekeket felváltották a megye kormányzatának élén. A XVI— XVII. sz.-ban a megye nagyobb része török hódolt­ság volt; a törökök 1567-től rövid ideig Putnok várát is birták. 1786-ban Kishontot II. József G.-höz csa­tolta ; az 1790. országgyűlés ez intézkedést megsem­misítette, de az 1802 : IX. t.-cz. kimondta G. és Kis­hont végleges egyesítését. Bartholomeides L. latin történelmi müve és Hunfalvy János: G. és Kis-Hont vármegye leírása (1867.).

Gomorrha, város és királyi székhely, Siddim völ­gyében; a biblia szerint Sodomával együtt tüzes kéneső pusztította el.

Gömör-Szepesi érczhegység, 1. érczhegység. Gömöry-codex, 1516-ból való magyar nyelvemlék,

melyet 1821. Gömöry Károly pesti gyógyszerész a nemzeti múzeum könyvtárának ajándékozott. Tartal­mát imák teszik Jézushoz és Máriához. Közzétette Volf György, Nyelvemléktár XI. kt. 18S2.

Goncourt (-kúr) testvérek, az idősebb E d m o n d, az ifjabb J u l e s , amaz 1822., az ifjabb 1830. szül. Szá­mos regényt együtt irtak s a naturalista irány kiváló, de aristokratikusabb képviselői közé tartoznak. Együtt irtak több művelődéstörténeti munkát is. Jules f 1870. jun. 10., Edmond azóta szintén irt munkákat s kiadta naplóját.

Göncz, község Abauj-Torna m., 3130 lak. Egykor jeles helv. hitv. iskola; Károlyi Gáspár, a hires biblia­fordító is itt működött mint lelkész. Régi vára elpusz­tult; a községtőik.-re feküdt a hegyen az Amadék vára.

Gönczi hordó, a Hegyalján a tokaji bor mérésére szolgáló, 1'27 hl.-nyi űrmérték.

Gönczöl szekere, a szabad szemmel megkülön­böztethető 227 álló csillag által alkotott N a g y Medve csillagcsoportban feltűnő csillagkép, mely hét csillagból áll. Négy főcsillaga négyszöget alkot, a többi három világosabb csillag a Nagy Medve far­kába esik s a négyszög két csillagával majdnem egyenes vonalat alkot. A hét csillag a görög alpha-betum 7 első betűje szerint van elnevezve. — A g. sz. népdalainkban is szerepel : Hét csillagból áll a gönczöl szekere.

Göncz-Ruszka, község Abauj-Torna m., 1170 lak. Gönczy Pál, volt államtitkár, szül. 1817. decz. 26.

H.-Szoboszlón, tanulmányait otthon és Debreczen-ben végezve, tanitó, 1850. Budapesten a Szőnyi Pál­tanintézet vezetője, 1859. bpesti ref. gymn. igazgató, 1867. közoktatásügyi osztálytan., kérőbb minisz­teri tan. és h. államtitkár, f 1892. jan. 10. Számos tankönyvet irt s taneszközt szerkesztett.

Gond, a dravidákhoz tartozó vad nép Elő-Indiában, földjük Gondwana.

Gonda, 1) Béla, műszaki tanácsos, műegyetemi m.-tanár, a Ferencz-csatorna-társ. igazgatója, a »Gaz-dasági Mérnök* cz. közérdekű gazdasági és műszaki hetilap szerkesztője, szül. 1851. decz. 28-án Szöl-lőskén, Zemplén m. Gimn. tanulmányait Sárospata­kon, a műegyetemet Budapesten végezte, 1875. egy évet a m.-óvári gazd. akadémián töltött. A szakiroda­lom terén 1873. kezdett működni s különösen a vizsza-bályozás és vízhasznosítás érdekében a 70-es évek­ben sűrűn jelentek meg czikkei. 1877-ben alapította a ^Gazdasági Mérnök* cz. szaklapot, mely ma is egyik legderekabb szakközlönyünk. 1878. a müegye-

temen a mezőgazdasági vizmütanmagántanára, 1879. jelent meg »Épitési Tanácsadó* cz. műve, mely azóta jelentékenyen kibővítve második kiadást ért. 1882. elején az akkori közmunka- és közlekedésügyi minisz­tériumhoz főmérnökké nevezték ki, 1887. ugyanott műszaki tanácsos, s mint ilyen jelenleg az aldunai Vaskapuszabályozási és a fiumei kikötőépitési mun­kálatok előadója a kereskedelmi minisztériumban. 1890. ugyané minisztérium kinevezte a Ferencz-csa-torna-társulat igazgatójává. — 2) Dezső , iró, szül. Budapesten 1867. aug. 15. Jogi tanulmányait Bpesten végezte, miközben az Egyetemi Lapokat szerkesz­tette. Azóta irt számos elbeszélést, széptani és kriti­kai dolgozatot. Önállóan megjelent: Ismerőseim Bpest, 1891. novella kötete. Gondar, Dembea abesszíniai tartomány fővárosa,

7000 lak. Gondatlanság, citlpa, ellentétben a szándékosság­

gal azon elővigyázat hiánya, melyet rendes család­apa, gazda, kereskedő ügyeinek elintézésében alkal­mazni szokott; a g.-ért az, aki elköveti, felelős. Az ujabb jogtudomány a g. fokozataira csekély súlyt fektet. A g.-ból elkövetett cselekmény mint vétség csak akkor büntethető, ha a btőtörvény vétségnek nyilvánítja. Btőtörv. 75. §.

Gondinet (né) Ödön , franczia szinmüiró, szül. 1829. Számos vígjátéka és drámája közül »Gavaud, Minard & C i e «, »Gilberte« és mások nálunk is isme­retesek. Tőle való »Lakmé« és »A király mondta« operák szövege is. f 1888.

Gondnok, gondnokság. Bármily okból önképvise­letre nem képes egyének vagyonának kezelésére gondnokot rendelnek, kiskorúak számára gyámot ne­veznek. Nagykorúak g. alá helyeztetnek, ha a) elme­betegek v. siketnémák és magukat jelekkel sem tudják megértetni, b) oly gyenge elméjűek és magukat jelek­kel megértetni sem tudó siketnémák, kik ezen bajok egyike v. másika miatt vagyonuk kezelésére képtele­nek, c) tékozlók, d) azok, kik legalább egy év óta távol vannak, ha tartózkodási helyök ismeretlen, c) a szabadságvesztésre Ítéltek; az első három esetben a g.-ság alá helyezést a bíróság, minden más esetben a gyámhatóság mondja ki, a g.-ot minden esetben a gyámhatóság rendeli. Kiskorúak vagyonuk kezelé­sére akkor kapnak g.-ot, ha a gyám (1. e.) bármely okból a vagyonkezelésből ki van zárva, v. azt magára vállalni nem akarja. G. nem lehet: 1) nő, kivéve nagy­korúak gondnokságánál a házastárs; 2) ki maga is gyám- v. g.-ság alatt áll; 3) kiket a gyámhatóság elmozdított; 4) szerzetesek; 5) botrányos életűek; 6) csődben levők; 7) kiket hamis v. vétkes bukás v. más súlyos bűntett miatt elitéltek; 8) kiket az atya kizárt; 9) kik, v. kiknek házastársa, szülei, gyerme­kei, testvérei a g.-olttal perben állanak (a 8 és 9 alat­tiak csak ezen különös esetben vannak kizárva). Nem kell a g.-ságot elfogadniuk azoknak, kik 1) a 60 évet már betöltötték; 2) egy nagyobb v. több kisebb g.-ságot viseltek; 3) 5 gyermeknek viselik gondját; 4) miniszterek; 5) országgyül. képviselők; 6) tettle­ges szolgálatban álló katonák, közhivatalnokok, pa­pok, tanítók, ha igazolják, hogy hivatalukkal össze nem egyeztethető; 7) kik a g.-olt lakhelyétől v. birto­kától nagyon távol laknak, különben az indokolatlan el nem fogadást 200 frtig terjedh. pénzbirsággal bün­tetik. Megszűnik a g.-ság, ha megszűnik az ok, mely miatt elrendelték, vagy kizárási v. mentesítő ok be­állta és elmozdítás esetében. L. 1877: XX. és 1885: VI. t.-cz.

Göndöcs Benedek , pusztaszeri apát, gyulai plé­bános, szül. 1824. jul. 24. Nagyváradon. 1843. pap­növendék, 1847. felszentelt pap s uj-kigyósi segéd­lelkész, később gr. Wenkheim József Antal káplánja, halála után leányának, Krisztina grófnőnek egyik gyámja. 1873. gyulai plébános, 1881—87. orsz. képv., számos népszerű munkát irt s nagy tevékeny­séget fejtett ki főleg a méhészet terén.

Gondola (ol.), csónak, sajka. Gondolat, 1. gondolkodás. Gondolatok,aphorismák br. E ö t v ö s J.-tői (1864). Gondolatok a könyvtárban, Vörösmarty hires böl­

cselkedő költeménye. Gondolatolvasás, vmely egyén által gondolt tárgy

eltalálásának művészete. A gondolatolvasó bekötött szemmel médiumát kezénél vezeti és igy keresi a tárgyat, melyre a médium gondol. Brown szerint, ki a g.-o.-t (1876.) feltalálta, a kiszemelt tárgy megta­lálása a médiumon észlelhető finom izgalmi tünetek felismerésén alapszik, melyek jelentkeznek, ha a gon­dolatolvasó a helyes irány felé közeledik, vagy attól távolodik.

Gondola t rhythmus, a versnek azon kezdetleges alakja, mely egyes gondolatok és mondások ismétlő­dése által keletkezik, pl. a »Kádár Kata« cz. balladá­ban: Anyám, anyám, édös anyám, Gyulainé édös anyám. Vagy Arany »Mátyás anyja« cz. költemé­nyében: Kiveszlek, Kiváltlak A nehéz rabságból; Ne mozdulj, Ne indulj Én egyetlen árvám! Az ilyene­ket b o k o r k i f e j e z é s e k n e k is nevezzük. A finn nyelvben igen erősen ki van fejlődve, igy a »Kale­vala* elejétől végig a gondolatok kettős, olykor töb­bes ismétleteiben foly. íme a vége:

Utat törtem dalaimmal. Uta t törtem, mutogattam, ( ia lyat téptem, ir togattam : Az uj ösvény itt kezdődi*, Az uj pálya innen nyílik Termékenyebb dalszerzőknek, Tebetségesb versköltőknek A növekvő nemzedékben, Az iliu nemzetségben.

Gondold meg és igyál ; Örökké a világ nem áll; Eloszlik, mint a buborék, S marad, mint volt, a puszta lég. Bordal Vörösmarty »Czilley és Hunyadiak* cz. szomorujátékából, zenéje Erkel Ferencztől, ki »Bánk-bán« cz. dalművébe e bordalt beszőtte. Ugyaninnen való a szintén sokszor idézett : Gondolj merészet és nagyot, És tedd rá éltedet : Nincs veszve bármi sors alatt, Ki el nem csüggedett!

Gondoliere (ol.), csónakos. Gondolkodás, a lélek működésének az érzés és

akarat mellett harmadik főiránya. A lélek a képzete­ket feldolgozza vagyis tartalmuk szerint olyan ösz-szeköttetésbe hozza egymással, hogy a különállókat egy g o n d o l a t b a fűzi össze s e lelki működés a g. Gondolkodni tágabb ért. annyit tesz, mint bizonyos logikai törvények megtartása mellett elképzelni vmit; szűkebb ért. pedig ítélni a felett, hogy bizonyos kép­zetek (fogalmak) összeköthetők e v. nem? Pl. van képzetem (fogalmam) a hajóról és a mozgásról; ha elképzelem a hajó mozgását, gondolkodom; ha ítélek a felett, vájjon az előbbi két fogalom összeköthető-e? szintén gondolkodom és gondolatomat ezen ítéletben fejezem ki: a hajó mozog. De a g. nem éri be az ítéle­tek egyszerű megalkotásával, további munkája azok feldolgozása ismeretekké. A g. munkássága tehát a fogalomalakitásban, ítélésben és elmélkedésben áll, melyeket az értelem és az ész (1. e.) végeznek. A g. az öntudatos élet legelső nyilvánulása, mert csak

.-sz uton szerzünk tudomást arról, hogy képzetvilá­gunk körében uj alakításokat is hozhatunk létre.

Gondolkodástan, 1. logika. Gondolta, de nem mondotta szája. Vörösmarty:

»Szép Ilonká«-jának egy sora. Göndör S á n d o r , Tóth Ede népszínművének, a

>Falu roszszá«-nak hőse. Gondosság, diligentia, 1) azon elővigyázat, mely-

lyel vki ügyeit elvégzi, 2) melyre a törvény bizonyos esetekben a szerződő feleket kötelezi; a magánjogban .az, aki g.-gal tartozik, a rendes családapa (bonus páter familias), kereskedő pedig a rendes kereskedő g.-ával köteles eljárni.

Gondviselő az, akinek vmely személy nevelése és felügyelete van bízva, a büntetőjogban súlyosabbá minősiti a tettet, ha azt a g. a felügyeletére bizott személy ellen követi el.

Goneril, Shakespearenél Lear király szívtelen leá­nyainak idősbike.

Göngy, szállításra rendelt áru becsomagolására szolgáló burok; g. s u l y e burok súlya, mely a suly szerint eladott czikkeknél a keresk. törvény 340. §-a ért., ha az ellenkező kikötve nincs, az értékből levo­nandó; a g. súlyt a megmérés utján állapítják meg (tiszta g. s.); de egyes áruczikkeknél szokványsze-rüen az összsúly bizonyos százalékát tekintik g. s.-nak (százalék g. s.). Gonidium, a zuzmók chlorophyl tartalmú sejtéinek,

vmint némely moszatok tenyészsejtjeinek elnevezése. Goniométer (gör.), kristályok szögeinek megméré­

sére szolgáló eszköz, mely v. közvetlen v. tükrözés utján való mérésre van szerkesztve.

Goniometria (gör.), szögméréstan, mely vmely szög é̂s iv viszonyát a hozzá tartozó szögfüggvények­hez tárgyalja; erre szolgálnak a g o n i o m e t r i k u s képletek.

Gonitis (gör.), térdizületi lob. Gonochorismus, különivaruság, ellentétben a her­

ma phrodismussal (himnősség). Gonolobus condurango, 1. condurango-kéreg. Gonorrhoea, 1. kankó. Gonosz Pista, Tóth Ede népszínművének, a »Falu

roszszá«-nak egyik genre-alakja : vén bakter, kire őzőlőlopás bizonyodik.

Gontsarov Iván , orosz regényíró, szül. 1813., 1871-ig a közigazgatási pályán működött; később irói tevékenységének élt, s számos regényt stb. irt. T 1891.

Gönyő, község Győr m., 11.508 lak., a Dunánál. Gonzaga, régi olasz herczegi nemzetség, mely ké­

sőbb több ágra szakadt. V. Károly császár 1530. II. G. Federigónak, Mantua urának, az örökösödő herczegi rangot adományozta. Ettől származtak a későbbi mantuai és guastallai herczegek. A mantuai herczegség ez ág kihaltával (1627.) a franczia Ne-vers herczegekre, később József császár alatt Károly főherczegre szállt. Egyik mellékág most is virágzik.

Good bye (ang. gud bej), Isten veled ! Goodrich-burgonya, takarmányozásra kiválóan

alkalmas fajta. Goole (gúl), kikötőváros York angol grófságban

az Ouse-torkolaton felül, 11.000 lak. Kereskedelem ; szénforgalom.

Gopcsa L á s z l ó , közoktatásügymin. segédfogal­mazó, sz. 1865. jan. 10. Szamosujvárt. Jogot végzett; 1885 óta számos czikke és több kötete jelent meg. Gopcsevics S p i r i d i o n , iró, szül. 1855. Trieszt­

ben. Délszláv szellemben németül számos munkát irt.

Görbe, g.-vonal, azon vonal, melynek egy része sem egyenes; van sik és térbeli g.-vonal.

Görbed, község Bihar m., 1485 lak. Görbeország, az alföldi ember igy nevezi a felföldét. Görbersdorf, mellbetegek által látogatott gyógy­

hely Boroszló porosz kormánykerületben, 550 m. a tenger szine felett.

Görcs, hyperkynesis, az izmoknak rendellenes ösz-szehuzódása, mely kóros ingerek által okoztatik. T o n i k u s g., hosszabb időn át tartó szakadatlan összehúzódás; k l o n i k u s g., izomösszehuzódások és ellazulások váltakozása. A klonikus g.-ök leg­könnyebb alakja a tremor, reszketés, mely a tagok rázásává (paralysis agitans) fokozódhatik. Spasmus, látható és érezhető lökésekkel egybekötött, erőteljes összehúzódások alakjában fellépő klonikus g. Con-vulsio, szétterjedő spasmus a tagok és törzs mozga­tásával. A tonikus g. alakjai a crampus, egyes izom­csoportok tartós összehúzódása ; tetauus, általános merevgörcs, mely a test izomzatának legnagyobb ré­szére átterjed; katalepsia, egyenletes merevség erős összehúzódás nélkül; contractura, hetekre egész évekre kiterjedő izomösszehuzódás, illetve megrövi­dülés. A g.-ök eredetüket a környéki idegekből, a ge­rinczagyból v. agyból veszik.

Gorcsakov, régi orosz herczegi nemzetség, 1) Mi­h á l y , tábornok, szül. 1795. Harczolt a törökök ellen, Lengyelországban és 1849. Magyarorszá­gon, f mint Lengyelország helytartója 1861. —-2) S á n d o r M i h a j l o v i c s , diplomata, szül. 1798. 1854. orosz nagykövet Bécsben, 1856. külügyminisz­ter. 1866. kanczellár, az ő műve volt az orosz-török háború; az 1878. berlini kongressus óta erősen Né­metország elleni politikát követett, f 1883. márcz. 11.

Górcső, mikroskop, optikai műszer, mely lencse­rendszere áital apró, közelfekvő tárgyak nagyitását eszközli.Legegyszerűbb alakjaaz e g y s z e r ű gyűjtő­lencse, mely befoglalva és nyéllel ellátva k é z i na­g y í t ó v. l o u p e név alatt ismeretes. Egy vagy több közvetlen egymásután álló domború lencse kellőleg befoglalva adja a kikészítő v. p r a e p a r á l ó nagyitót. Az ö s s z e t e t t g.-nek főrészei az o b j e c t i v v. t á r g y ­l encse , mely a gyúpontján vmivel túl eső tárgy­nak nagyított légképét adja, és az o c u l a r v. szem­lencse , melyen át az objectiv által nyert képet is­mét nagyítva nézzük. Ujabb g.-éknél az objectiv és oculár több achromatikus (szines eltérést nem mu­tató) lencsének combinatiójából áll. Nagyon erős (egész ötezerszeres) nagyításokra i m m e r s i ó s len­c s é k e t használnak, melyeknél az objectiv lencse­rendszer legalsóbb lencséje a közötte és a fedőlemez között alkalmazott folyadékba (víz v. czédrusolaj-csepp) merül. A vizsgálandó tárgy az objectiv alatt bizonyos távolságra elhelyezett mozgatható tárgy­asztalra kerül, mely rendkívül finom (mikrométer) csavar segélyével a legnagyobb pontossággal beállít­ható. A vizsgálandó készítmény megvizsgálását tü­körrel eszközlik, még pedig ráeső v. áteső fénynyel. Igen erős nagyitások számára külön világító készü­lékek szolgálnak. A fényképező g. egy camera obscurán áll és a képet egy fényképileg érzékeny lemezre veti. A napgórcsőnél a tárgyat durrlég vilá­gítja meg és a nagyított képet fehér ernyő fogja fel. L. T h a n h o f f e r L , a mikroskop és alkalmazása, Bpest, 1880.

Gordius, Phrygia egykori királya ; a g.-i c s o m ó t Nagy Sándor vágta kardjával ketté ; e csomóról a jóslat azt mondotta, hogy megoldója meghódítja

Ázsiát; g o r d i u s i c somó, bajosan megoldható, bonyodalmas ügy.

Gordon K á r o l y G y ö r g y (Gordon basa), szül. 1833., 1861. Khina szolgálatába állt, s 1863. el­nyomta a taiping-zendülést. 1865. visszatért hazá­jába ; 1873. Egyptom szolgálatába lépett; 1877. basává és az egyptomi Sudan kormányzójává nevez­tetett ki. A rabszolga-kereskedés elnyomása körül nagy érdemeket szerzett. 1884. az angol kormány Chartumba küldé, hogy a lázongó Sudanban a békét helyreállítsa. E városban esett el 1885. jan. 26. épen akkor, midőn a felmentő angol sereg a város alá érkezett.

Gordonka, cel lo, v i o l o n c e l l o , vonós hangszer, 1. kis bögő.

Gördülő mozgás, azon mozgás, melyet vmely test akkor végez, midőn az alap súrlódási ellentállása elég nagy, hogy az érintkezési hely csúszását egé­szen megakadályozza; haladó és forgó mozgás.

Góré, a csöves tengeri kiszárítására és eltartására szánt, lábakon álló szellős épület. Építésénél ügyelni kell, hogy egyik oldalával az uralkodó szelek irányá­ban álljon s szélessége az egy és félmétert meg ne haladja. Czélszerü a kártevő madarak ellen kettős léczfallal ellátni, de ez esetben még keskenyebbre építendő.

Göreb, 1. lombik. Görény, mustelaputorius, ragadozó állat a menyét­

félék (mustelida) rendjéből; 40 cm. h., barna; orra körül fehér, szeme mögött fehéres folt van, hasán sötétebb feketésbarna. Á házi szárnyasokban nagy kárt okoz. Farka tövén levő 2 mirigyéből bűzös anya­got választ ki. Bundája prémbőrt ad ; szőréből ecse­tet készítenek.

Görgei Albe r t , 1. Árgirus királyfi. Görgény-Hodák, közs. Maros-Torda m., 2220 lak. Görgényi hegység, a Hargita (1. e.) trachit vonu­

latának része, melyet a Kelemen havastól a Ma­ros áttörési szurdoka (Mesterházi szurdok, hossza 35 km.) választ el s innen é.-ny. d.-k.-re húzódó főge-rinczczel a Dél hegyig (1694 m. m.) tart, hol a tulaj-donképeni Hargitához csatlakozik. A hegység trachit-kupok sorozatából áll s vízválasztó a Küküllők és a gyergyói medencze vizei közt. Két ut vezet rajta á t : az é. a regényes Görgény völgyén felfelé a Kereszt­hegy hágóján (1422 m. m.), a másik a K.-Küküllő völgyén át a Bucsin tetőn (1274 m. m.), a Borzon völ­gyén ereszkedik a gyergyói medenczébe. Főbb csú­csai : a Bumásza (1685 m. m.), Batrina (1650 m. m.), Mezőhavas (1777 m. m.) és a Délhegy. A hegység erdős, zord, lakatlan rengeteg.

Görgény-Szent-Imre, község Maros-Torda m., 1699 lak. Hegyen épült régi vára rom. Hajdan János Zsigmond, Bethlen Gábor, Rákóczy György nyáron sokat időztek benne. Rabutin 1708. romboltatta le. Köveiből épült a hegy alatt 1719. a mostani kastély, melyet az elhunyt Rudolf trónörökös megvett és va-dászkastélylyá alakított át. Határában van a Leány­vár romja.

Görgény-Üvegcsür, község Maros-Torda m., 841 lak., üveggyár.

Görger O t t ó lovag, vezérőrnagy, szül. 1843. A 21. lovas-dandár parancsnoka Lembergben.

Görgeteg, község Somogy m., 1033 lak. Görgeteg, kőzetek rombolási terménye, melyet a viz

nagyobb darabokban elsodor és legömbölyít; gyak­ran vmely ragaszanyag eszközölte összeköttetése által conglomerátokat alkot.

Görgeteges talaj , kavicsnál nagyobb kődarabokat tartalmazó talajnem.

Görgey, 1) A r t h u r , 1848/49-iki honvéd-tábornok, régi nemesi család ivadéka, mely a XIII. századig viszi fel eredetét. Szül. 1818. jan. 30. Toporczon. Ka­tonai kiképzését a tullni iskolában nyerte s a magyar nemesi testőrségben szolgált. Onnan mint főhadnagy beosztatott a Nádor-huszár ezredbe. Hogy a prágai egyetemen a vegytant tanulhassa, 1845. kilépett a hadseregből. 1848. már vegytani segédtanárrá nevez­tetett ki Lembergbe, de az eseményekkel szemben sietett szolgálatát a magyar kormánynak felajánlani s hamar őrnagy lett. Jellasich támadásakor a Csepel­sziget védelmével lévén megbízva, a gr. Zichy Ödö­nön okt. 2. végrehajtott halálos Ítélettel vonta magára Kossuth figyelmét, ki a ritka készültségü férfiban, kiben a katonai ismeretek óriási akaraterővel párosul­tak, felismerte a szabadságharcz jövendő fővezérét. Perczel Mór mellé, majd mint ezredes Moga hadtes­téhez rendeltetett s a schwechati ütközet után nov. 1. tábornoki rangban átvette a főparancsnokságot. Win-dischgrátz elől a bányavárosok felé vonult vissza s eközben adta meg seregének azt a szilárd szerveze­tet, mely a későbbi győzelmekre képessé tette. 1849. jan. 5. váczi nyilatkozata után, melyben a Habsburg­háztólvaló elszakadási törekvéseket elitélte, éles ellen­tétbe jött Kossuthtal, ki a főparancsnokságot Dem-binski visszalépése után az országgy. által Vetterre ruháztatta ; ez azonban megbetegedvén, G. lett az ideiglenes fővezér. Hatvani (ápr. 2.), tápió-bicskei (ápr. 4.), isaszegi (ápr. 6.), váczi (ápr. 10.), nagy­sarlói (ápr. 19.) és komáromi fényes győzelmei (apr. 26.) után Buda ostromára indult s a várat máj. 21. bevette. De az ellentét Kossuth és G. közt már ekkor oly nagy volt, hogy ez visszautasitá az altábornagyi kinevezést és a nagy katonai érdemrendet. A hadügy­miniszterséget is, bár május 27. átvette, csak névleg viselhette, mert a hadsereg vezetése követelte jelen­létét. Az oroszok beavatkozásától kezdve megfordult G. hadiszerencséje. Győrnél vereséget szenvedett s az ácsi ütközetben (jul. 2.) megsebesült; július 13. Klap­kát Komáromban hagyva, 27.000 emberével Vácz felé indult, hol jul. 15-én az oroszokat visszaverte. Több szerencsétlen és szerencsés (Zsolcza, Gesztely) csata után aug.9. azzal a szándékkal érkezett Aradra, hogy Dembinskinek 40.000 főnyi bánáti seregével egyesülve, a lassan közeledő oroszokat kikerülve, min­den erővel Haynaura veti magát. De Dembinski a megparancsolt aradi egyesülést kikerülte, Temesvárra hátrálván, hol serege aug. 9-én, mely napon G. Aradot, érte, már a feloszlásig való vereséget szenvedett Haynautól. Erre G. aug. 10. és 11-ike közti éjjel Kos­suthtól, ki leköszönt a kormányzói állásról, átvéve a. polgári és katonai főhatalmat s a további vérontást reménytelennek tartva, Rüdiger orosz tábornokkal megkezdé az alkudozásokat, melyek eredménye aug. 13-án a világosi fegyverletétel s ezzel a szabadság­harcz befejezése volt. 20.000 gyalog, 2000 lovas ka­tona 130 ágyúval adta itt meg magát az oroszoknak. G. a katasztrófa után Miklós czár egyenes óhajára nem állíttatott osztrák hadi törvényszék elé, hanem Klagenfurtba internáltatott, hol az 1867-ki koroná­zásig száműzetésben élt. Hogy az itthon ellene emelt vádakat megczáfolja, 1852. irta »Mein Lében und Wirken in Ungarn* 2 kötetes emlékiratát, melynek nyomán mellette és ellene katonai szereplését illetőleg egész irodalom támadt. Ennek nevezetesebb termékei: Gazdátlan levelek, G. Arthurtól (1867.), Aschermann

Ferencz, Nyilt szó (1867.) s ujabban Görgey István­tól 1848- és 1849-ből (3 kötet). 1884. május 30. 268 egykori honvéd tiszt sajátkezű aláírásával mondta ki G. rehabilitálását; ezen okirat a m. nemz. Múzeum­ban van elhelyezve. — 2) Béla, országgy. képviselő, szül. 1851. Lőcsén. Jogot végzett s ügyvéd, utóbb aljárásbiró. 1887. óta tagja a háznak, hol a girálti ke­rületet képviseli. — 3) K o r n é l , a főrendiház tagja, altábornagy, szül. 1819. decz. 7. Lőcsén. Katonai pályán működött s végre szegedi honvéd-kerületi pa­rancsnok és altábornagy; 1848. nyugdíjba lépett s a főrendiház tagja lett. Birja Lipót-rend lovag­keresztjét s a II. oszt. vaskorona rendjét.

Gorgha, népfaj Kelet-Indiában, Nepálban. Görgő, község Abauj-Torna m., 1061 lak. Görgő, a. m. csiga (1. e.), különösen mikor a koron­

got mint kereket alkalmazzák. Gorgonok, az ó-kori hitrege rémalakjai, az Ej ho­

nának határán laktak ; 3 testvér volt : Stheno, Eury-ale és Medusa, Phorkys és Keto leányai. Hiúságuk miatt az istenek rendkívüli szépségüket elijesztő rút­sággá változtatták. Hajszálaik kigyók voltak, fejőket sárkánypikkeiy födte, fogaik nagyok s hegyesek vol­tak. A ki rajok tekintett, rémületében kővé dermedt. Testvéreik a Graeák; — G o r g o n fej, az iszonya­tosnak jelképe.

Gorgonzola (ol.), Olaszországban, kül. a milanói, cremonai és addai tehenészetekben készített sajt, nagyon ízletes, 10 kg.-os tömegekben adatik el.

Görhön, kukoriczalisztből tejjel készült lepény­forma sütemény, 2 — 3 ujjnyi vastag ; a vékonyabb­nak málé a neve.

Gorilla, troglodytes g., főemlős az emberidomu majmok alcsaládjából, a keskenyorruak (catarrhini) családjából ; a legnagyobb majom, 2 méter magas. Sötétbarna színű; feje hosszudad, fülkagylói nagyok; mellső végtagjai térden alul érnek. Ny.-Afrikában az egyenlítőtől délre él. Rendkivülerős; kihalófélben van. Görlitz, város Liegnitz porosz kormánykerületben

a Neisze m., 62.000 lak. Élénk ipar (szövés, fonás). Gornja, község Krassó-Szörény m., 946 lak. Görög bölcsészet. A görög szellem a költészet és

a művészetek mellett legfényesebben a bölcsészetben nyilatkozott meg. Legrégibb hazája a gör. bölcsel­kedésnek a jóni gyarmatvilág volt, hol a kutató szel­lem legelőször a mileti T h a l e s b e n , a 7 gör. bölcs egyikében nyilvánult, ki a joni természetbölcsészet-nek megalapítója. Mint ő a vizből, Anaximenes a levegőből (aether), Anaximander a chaosból származ­tatták a mindenséget. Nagyobb hirre emelkedett Py-t h a g o r a s , ki Alsó-Italiában alapított iskolájának szigorú erkölcstant, a szellemvilágban való hitet, a lélekvándorlás és halhatatlanság tanait hirdette. A változások és tünemények mögött rejlő >tiszta lét« gondolatáig legelőször az e l e a t á k iskolája emelke­dett fel (Xenophanes, Parmenides, Zeno), míg a fej­lődés és folytonos létesülés elvét H e r a k l i t o s hang­súlyozta. Empedokles a 4 őselemre, az a t o m i s t á k (Leukippos és Demokritos) a határtalan űrben lebegő parányokra vezették vissza a létező dolgokat. For­dulópontot jelez a gondolkodás történetében Anaxa -g o r a s bölcsészete, ki a czélok szerint működő isteni értelem gondolatát vitte be a philosophiába. A sophis-ták után, kik a kétely csiráit oltották be a görög nép gondolkodásába s a közszokáson és hagyományon alapult erkölcsi törvények érvényét megrendítették, egy uj irány állt elő, mely a tudományos meg­ismerésnek s az erkölcsi felfogásnak mélyebb alapját

rakta le. Ez irány nagynevű képviselői : Sokrates, Plató és Aristoteles, kik a gör. philosophiai gondol­kodás csúcspontjait jelzik. Sokrates nyomában tá­madtak a megarai,eynikus és cyrenaei iskolák, Plató és Aristoteles után pedig a stoicismus, epikureismus, skepticismus s a különböző irányok összeolvasztá­sára törekvő ekklekticismus fejlődött ki, melyek azon­ban már a görög bölcsészeti szellem hanyatlását mutatják. Az uj-pythagoreismus és uj-platonismus a Kr. u. III. sz.-ban utolsó kisérletei az antik szellemnek a phil. önállóság megmentésére; innen kezdve a gör. bölcsészet végfeloszlása felé közeledik. L. Doma-novszky Endre és Pauer Imre bölcsészettörténeteit.

Görög császárság, 1. byzanczi birodalom. Görögdinnye, cucurbita citrullus, hosszan elfutó

szárán szürkészöld levelei és kacskaringós kacsai vannak; magja a gyümölcs húsos részében elszórva fordul elő. A gyümölcs lehet zöld, sárga, fehér és csikóit hajú ; a hus piros, sárga, fehér és zöld szinü, a mag lehet fekete, barna, vörös és fehér. Érésére nézve korai, közép és kései v. őszi érésű ; nálunk a hevesi, sámsoni, a csányi és fegyverneki zöldhéju piros bélü fajtákat, de ezen kivül számtalan külföldi fajtát termelnek. (L. még dinnye.)

Görög építészet (1. építészeti stilek I. mellékletün­ket), a VI. szdban Kr. e. vette kezdetét és a római uralom beálltáig tartott, fénykorát az V. szdban érte el és hanyatlása macedóniai Sándor idejében kezdő­dött. A g. épit. stíljét, miután magánépületek nem maradtak fenn, a középületeken, u. m. diszkapuk, osz­lopcsarnokok, színházak, de különösen a templomo­kon tanulmányozhatjuk. A g. templom alaprajza négyszögű és 3 részből áll: főhajó, n a o s v. c e l l a ; előhajó, p r o n a o s ; hátsó hajó, p o s t i c u m ; nagyobb templomoknál meg hozzá jön a cella és a posticum között a hátsó kamra, o p i s t o d o m o s , valamint a körülfutó oszlopcsarnok, p e r i s t y l . Az alaprajz be­osztása szerint van: t e m p l u m in a n t i s , melynél a hosszfalak az oromoldalon pillérszerüen kiugra­nak; p r o s t y l o s , metynél az egyik oromoldalon a cellafal előtt szabadon állanak az oszlopok; a m p h i -p r o s t y l o s , melynél ezen elrendezés mindkét kes­keny oldalon előfordul; p e r i p t e r o s , egy körülfutó oszlopsorral, alfaja a p s e u d o p e r i p t e r o s ; d i p t e -ros, kettős körülfutó oszlopsorral, alfaja a p s e u -d o d i p t e r o s ; m o n o p t e r o s , körben álló befedett oszlopsor cella nélkül. A szerkezet főrészei: a lépcső­zetes alap (krepidoma), ennek felső burkolata (stylo-bates), az oszlopok, a hajó falai, a gerendák, a pár­kány, a mennyezet és a tető. A mennyezetet vízszin­tesen rakott fa- és kőgerendák alkotják; boltozatot a g. é. nem alkalmazott, s építményei földszintesek voltak. Ablakokat igen ritkán találni a fenmaradt építményeken, a kisebbek az ajtónyitás, a nagyobbak felülvilágító (hypaetralis) elrendezés által kaptak vi­lágosságot. A görög épitmények alapját határozott építési rendszer, az u. n. o s z l o p r e n d alkotja, s e szerint van: 1) dó r é p í t é s z e t , mely határoltabb felfogással megjelenésében komoly és szigorú, meg­felelve a földmivelő dór nép egyszerű, nyugodt, zár­kózott és merev szellemének; 2) j ó n é p í t é s z e t , élénkebb tagozást, a formák gazdagabb változatos­ságát mutatja, s igy vidámabb és tetszetősebb be­nyomást gyakorol; a jón nép ruganyos és fogékony szellemét jellemzi, mely nép főleg hajózással, keres­kedelemmel és iparral foglalkozott. A kettő közötti összeköttetést az a t t i k a i v. attikai-jón é. közvetíti, mely Athénben, Attika fővárosában virágzott; 3) ko-

r i n t h u s i é p í t é s z e t , mely az előbbieknek bizonyos tekintetben elfajult alkalmazása, s főleg az oszlopfej kiképzésében tért el. L. oszloprendek és még diszitő stil. (L. Pasteiner Gy. A művészetek története. Buda­pest 1885.)

Görög-kath. (egyesült) egyház, a nagy egyház­szakadás által a kath. egyháztól elvált, de azzal utóbb az 1439-iki florenczi zsinat következtében is­mét egyesült és ezen közösségben saját egyházi nyelv, liturgia és fegyelemmel biró s épen ezért görög szer­tartású katholikusnak nevezett egyház. Nálunk II. Ulászló 1491. nevezte ki az első püspököt. A XVII. és XVIII. században a magy. kath. főpapság és az állam­hatalom törekvései folytán a keletiek visszatérése a kath. egyházba nagy arányokat öltött. A gör. kath. egyházban az egyházkormányzat a római pápa fő­nökségének elismerése mellett öt pátriárka kezében összpontosul (antiochiai Libanon hegyén, a chaldae-usoké Bagdadban, az örmén3reké Libanon közelében) ezek az érsekeknél magasabb hierarchiai fokon álla­nak ; az érsekeknek nincsenek suffraganeus püspö­keik, kivéve nálunk, hol a balásfalvi (gyulafehérvár-fogarasi) érsekség alá a nagyváradi, lugosi és szamos-ujvári gör. sz. püspökök tartoznak ; ugyancsak van­nak suffraganeusai a lembergi és a konstantinápolyi g. sz. érseknek.

Görög-keleti egyház (g. nem egyesült, ó-hitü, orthodox egyház), a kereszténység első századaiban az egyház egységes volt; de csakhamar a kelet- és nyugatrómai birodalom, a római és a konstanti­nápolyi püspök (patriarcha) közti ellentétek a keleti és.nyugati egyházak közt is ellentéteket hoztak létre; a konstantinápolyi patriarcha versenyzett a római pápával a rangfokozat kérdésében; a viszály Photius (1. e.) patriarcha alatt rendkivül elmérgesedett s 1054. a keleti egyház nyíltan kimondta elszakadását a nyugatitól. Később ismételve történt ugyan kibékü­lés, sőt 1439. jul. 6-án a ferrara-florenczi zsinaton, melyen VII. János bizanczi császár és József patri­archa számos keleti főpappal megjelent, az egyesülést ismét kimondták. De nem mindenütt lett foganatja az uniónak; ott, .hol foganatja volt, keletkezett a görög kath. vagy egyesült (1. e.) egyház, ellenben az az egyház, mely tovább nem akarta a pápa fen-hatóságát elismerni, maradta g. ke l . v. nem egye­s ü l t e. A kath. és keleti egyházak közt az alapel­vekre nézve nincs lényeges különbség ; de a külső szervezet egészen más, mert a keletiben állami intéz­mény jellegét nyerte s élén Orosz-Görögországban a világi uralkodó áll. Hazánkban »ó-hitüek« mindig él­tek nagy számmal. I. Lipót kiváltságában biztosította vallásuk szabad gyakorlatát, meh'et Mária Therezia a Declaratorium illyricumban megerősített; az 1791 : XXVII. törv. czikkaz ó-hitüeknek teljes polgári, politi­kai és egyházi szabadságot adott, az 1792 : X. t.-cz. püspökeinek megadta az ülés és szavazás jogát a felső táblán. Szervezet tekintetében a legújabb időkig magyar gör. kel. egyház egy metropoliát lett, mely­nek élén a karloviczi metropolita állott, kinek hatásköre a Deci. Mill. szerint kiterjedt a karloviczi érsekségre, aradi,bácsi, budai,károlyvárosi,pakráczi, temesvári és verseczi (karánsebesi) püspökségekre ; ehhez járultak később az erdélyi, bukovinai és zárai g. k. püspökségek. Az igy szervezett g. kel. egyház önkormányzati jogait az 1848 : XX. t.-cz. elismerte és utasította a minisztériumot, hogy rövid idő alatt egyházi gyülekezetet (congressus) hívjon össze az egyház ügyeinek rendezése czéljából. Ez a közben­

jött események miatt elmaradt s csak az 1868 : IX. t.-cz. vette fel újra a fonalat, előbb azonban ő felsége 1864. decz. 24-én kelt lgf. elhatározásával az erdélyi püspökséget érsekségre emelte s ezzel egy második gör. kel. egyháztartományt alakított a Nagy-Szeben-ben székelő érsek vezetése alatt, alája rendelve az aradi és karánsebesi püspököket. E változásokat az 1868 : IX. t.-cz. törvénybe iktatta. Jelenleg e törvény szerint az egyház szervezete a következő : I. Szerb egyház, o^egyh. congressus 25 egyházi és 50 világi 3 évre választott képviselőből ; tagjai a metropolita s a megyés püspökök ; rendesen minden harmadik évben gyül össze, elnöke a karloviczi érsek, ülései nyilvánosak, ügykörébe tartozik az önkormányzat, a metropolita-patriarcha, az egyház-tanács tagjainak választása ; — b) mint a congressus előkészítő és végrehajtó orgánuma működik a metrop. elnöklete alatt egy püspökből, két egyházi s öt világi tagból s a nemzeti titkárból álló választmány; — c) a metro­polita egyház-tanács ; — d) nemzeti iskolai tanács. II. R o m á n egyház, a) a nemzeti egyházi congres­sus 3 évre választott 30 egyházi s 60 világi tagból, elnöke a metropolita ; — b) a metropolita consisto-rium, mely az egyházi, iskolai és gondnoki tanácsra oszlik ; — c) a püspöki zsinat a püspökök gyű­lése a metropolita elnöklete alatt. Az egyházme­gyét képviseli a szerb egyházban az egyházmegyei gyűlés, a románban az egyházmegyei zsinat,az egyh. megyei consistorium, administrativ és iskolai bizott­ság. A román egyházban még van esperességi szék, esp. zsinat, esp. bizottság és gondnokság.

Görög képzőművészet, a fejlődés igen magas fo­kára emelkedett ; a g. festészetet 1. festészet, a szob­rászatot 1. szobrászat alatt.

Görög kereszt , kereszt négy egyenlően hosszú, derékszögben álló karral.

Görög mythologia v. hitregetan, a görögök vallásos nézeteinek összesége ; isteneikben a természeti erők megtestesülését látták. Főisteneik voltak Zeus, Hera, Pallas Athene, Apolló, Artemis, Demeter stb. (lásd mindegyiket külön). Ezenkívül számos más isteni lényt v. félistent tiszteltek, de az istentisztelet főleg áldozatbemutatásból állt.

Görög nyelv és irodalom. Az ó-g. n y e l v minta latinnak legközelebbi rokona, ezzel egy közös ágát alkotja az indogermán nyelvtörzsnek, s virágzása korában hazáján kívül Kisázsia nagy részében, Alsó-Itáliában, Siciliában és a nagyszámú g. gyarmatban is beszélték. Négy nyelvjárásra különült: dór (Hip-pokrates, Archimedes), aeoi (Alkaeos, Sappho), jóni (Homér, Hesiod, Theognis, Herodot) és attikaira, mely utóbbi Athén hegemóniája idején az irodalom­nak és a müveitek érintkezésének köznyelve volt. Az ó-g. nyelv tanulmánya a XV. sz.-ban Olaszország­ban éledt fel, hova Konstantinápolynak a törökök által történt elfoglalása után számos görög tudós menekült. Chrysoloras, Laskaris. Gaza Tódor, majd Németországban Erasmus, Reuchlin, Melanchton meg­alapítói a gör. philologiának. Az ó-g. nyelvből fejlő­dött az uj-görög, mely főleg kiejtésben (itacismus, 1. e.), idegen (szláv, török, olasz) elemek felvételében, a declinatio és conjugatio formáinak megfogyásában és mondattani sajátságokban tér el az ó-g.-től. Mai alakját a XVIII. század második felében Korais által nyerte, ki irodalmi nyelvvé képezte ki. Az irod. nyelv mellett számos népies nyelvjárás is létezik.

Az ó-görög i r o d a l o m a classikus világnak leg­gazdagabb, alakra és tartalomra nézve egyaránt

legfejlettebb irodalma. Fejlődésében 5 korszakot lehet megkülönböztetni: 1) A Homér e l ő t t i v. m y t h i -kus korszak, melyben a vallásos ének (Orpheus, Thamyras, Eumolpos) s később a külön rend (aeodok) által ápolt népies hősdal virágzott. 2) A p e r s a h á b o r ú k i g terjedő korszak, melyben a 3 görög törzs mindegyike önálló irodalmat fejleszt : először a jóniak, kiknél az eposz (Homér) emelkedik a tökély fokára, azután a dórok és aeolok, kiknél a lyrai köl­tészet a túlnyomó. A homéri költeményekhez csatla­koznak a cyklikusok (1. e.) eposzai. Ekkor kezdődik a szatirikus költészet is (parosi Archilochos). Hesiod (Boeotia) mythologiai-didactikai költeményei, a tra­gédia kezdetei s a prózai irodalomnak a logographu-sok által való megalapítása szintén e korszakba esnek. 3) A tulajdonképeni c l a s s i k u s korszak Nagy Sán­dorig, melyben Athén hegemóniája folytán az attikai nyelvjárás általános irodalmi nyelvvé lett. E korszak­nak a drámai költészet teszi fénypontját, a tragédiá­ban Aeschylos, Sophokles és Euripidésszel, a komé­diában Aristophanesszel. A lyra Simonidesnél (Athén) és Pindarnál (Boeotia) éri el tetőpontját. A kor nagy politikai eseményei méltó előadókra találnak Herodot, Thukydides és Xenophonban. A bölcsészet, rhetorika s a tudományok egyéb ágai szintén virágzottak. 4) A római császárság V. sz.-dáig terjed az a l e x a n ­d r i a i korszak, melyben Alexandria (Egyptomban) lett az irodalmi törekvések központja. A görögök nemzeti élete meg volt törve s vele együtt a költői teremtő erő is. Azért e korszak költői alkotásokban szegény, s csak a tudományosság terén tündököl. 5) A byzanczi b i r o d a l o m b u k á s á i g terjedő kor­szak, a teljes hanyatlás ideje, melyben az irodalom csak az egyház és a zsarnokság szolgálatában állott. A tudományból is kiveszett a kutató szellem s gépies munka lépett helyébe. Csupán a történetírás bir becscsel, bár azt is szük látkör jellemzi. A g. irod. történetére nézve 1. Jebb müvét az Athenaeum kézi­könyvtárában (ford. Fináczy Ernő), Schill Salamon, A g. irod. tört. 1892. és Radó Antal anthologiáját : Görög költők (1885.). Az uj g ö r ö g i r o d a l o m sem mondható gazdagnak. Csak az 1821-iki görög szabadságharcz óta emelkedett jelentőségre. Legérté­kesebb a népköltészet, mely a népélet minden körét felöleli s általános költészeti szempontból is figye­lemre méltó termékeket mutathat fel. Az ujabbkori műköltők közül említendők : Rhigas K. (f 1798.) és Korais Ádám (f 1833.), az uj-g. szabadságköltészet legkiválóbb művelői ; Ypsilanti A. (f 1828.) és Tri-kupis Spyridion(t 1873.),Christopulos anakreontikus (f 1874.) ; mint drámaírók kitűntek : Sabelios J. (>Timoleon«, »Rhigas«), Pikkolos N. (»Demosthenes halála«), Rizo-Nerulos (»Aspasia«), a Sutsos fivérek, Rangabé(f 1892.epikus és színműíró); mint lyrikusok: Orphanidis Th., Karasutsas J., Drosinis G. stb., a beszély terén : Rhoidis és Bikelas. Az uj-g. irodalom ismertetése körül hazánkban Télfy Ivánnak van leg­több érdeme. Vasiliadis Galatea cz. drámáját leford. Kállay Béni (Olcsó könyvtár).

Görögország, 1) a l k o t m á n y o s k i r á l y s á g , a Balkán félsziget legdélibb állama, keleten az Aegaei, ny.-on a Jón és d.-en a Földközi tenger határolja. Alkotó részei : Epirus és Thessalia területrésze, me­lyet a berlini congressus és konferenczia értelmében 1881. nyert (13.369 km 2), Közép-G. a régi Hellas (Livadia, Rumélia), Peloponnesus v. Morea, melyet az előbbivel a korinthusi szoros köt össze, Euboea sziget, a Cycladok, az északi Sporadok és Jón szige­

tek. Ter. 65.119 km 2, 2,217.000 lak. Minden felől magas hegylánczok ágazzak be, északon a Pindos húzódik, mdy Budzikakinál (2156 m.) két részre szakad, tőle ny.-ra az epirusi mészfelföld emelkedik, mely vizben nagyon szegény. Thessalia és Macze-dónia határán fekszik az Olympus, a görög mytholó-giában az istenek székhelye, az Ossától (Kissavo, 1953 m.) a hires Tempe völgy választja el, Thessá-liából a Furka szoros (850 m.) vezet az Othrys he­gyen át Lamniába. A Pindos folytatásai az aetoliai mészalpesek (Giona 2512 m., Vardusiia 2495 m.) ; tőlök nyugatra az akarnani mészhegység (Hypsili Koriphi 1590 m.) fekszik, melynek vidékét xerome-rosnak, száraz területnek nevezik. Az aetoliai Alpesek-től az Öta (2153 m.) ágazik el, itt emelkedik a Par-nassus (Liakura), Helikon (Palás Vuno), Kithaeron (Elatea), Parnis. A Peloponnesuson van az arkádiai hegyvidék (Ziria, Kyllene 2374 m.), ny.-on az Olonos (Erymanthos 2224 m.), d.-en a Taygetos (Pentedak-tylon). Nagyobb folyó az Aspropotamo; tavak, a Karla és Kopais tó (Topolias). G. a sok hegység miatt a földmivelésre nem igen alkalmas, gabona­szükségletét részben külföldről fedezi. Kiválóbb ter­mékei a bor, olajfa (olajerdők: Athén, Korfu, Paxo), füge, szederfa; van fejlettebb állattenyésztés (méhé­szet, selyembogárten}''észtés) és halászat (szardella, szivacs). A hegyekben sok az érez (Laurion), ezüst, ólom, vasércz (Cycladok), barnaszén (Kumi, Aliveri, Oropos), csiszla (Naxos), kén, só; van tajték (Hagios Theodoros, Achmed Aga), malomkő, gipsz (Milos), márvány (Páros, Taygetos, Hymettos), az ókorban aranyat is bányásztak (Sphnos). Az éghajlat a ten­gerpartokon és völgyekben enyhe, mig a hegyvidé­keken zord ; földrengések gyakran látogatják, 1886. aug. 27-iki földrengés óriási károkat okozott. Az egykori fejlődött iparnak alig maradt nyoma, emlí­tést érdemel a szappankészítés, arany és ezüsthim-zés, hajóépítés, fazékipar. Az ország szerfölött ta­gozott, számos öböl nyomul be mélyen földjébe, sok alkalmas kikötője (Piraeus, Hermupolis, Korfu, Zante, Kephalonia (Argostoli), Nauplia, Patras) és a tenger melletti kedvező fekvése a tengeri keres­kedésnek adott nagy lendületet, de a belső forgalom csekély ; nagy fontossága van kereskedelmi szsm-pontból az újonnan ásott korinthusi csatornának (6'4 kilóm, hosszú, 8 m. mély). A lakosok jobbára uj­görögök, a régi hellének utódai szláv, román és török elemekkel vegyülve; továbbá albánok, maczedon-oláhok, örmények, törökök, olaszok, angolok. Az uralkodó vallás a görög-keleti. Aránylag kevés nép­iskola; van egyetem (Athén), katonai iskola (Piraeus) stb. Az 1864. nov. 28. alkotmány értelmében a tör­vényhozó hatalmat a 150 tagu, általános választás alapján létesült képviselőház gyakorolja. Felsőház nincs s igy a parlament egyetlen kamarából áll. G. 16 nomarchiára és 70 eparchiára oszlik. Szinei égszín­kék és fehér ; czimerét 1. czimermellékletünket, fő­városa Athén (1. e.). A jelenlegi uralkodó (1863 óta) I. György (1. e.) — 2) Ó-GörÖgor szág (a régi Graecia, Hellas) az ókori műveltség classikus földje, felölelte a mai Görögországon kivül a déli Balkán államok némely területét. Részei voltak Epirus és Thessalia (é.-i G.), Hellas (Közép-G.) Peloponnesus (Déli-G.) és a szomszédos szigetek s gyarmatok. Lakói a hellének, dór, joni, aeol, achaj törzsre osz­lottak. A fent emiitett hegyeken kivül, melyek a gö­rögmondákban kiváló szerepet játszanak, Ó-Görögor­szág legismertebb hegyei voltak még az Olympus, az

istenek székhelye, Ida Kréta szigeten ; folyói Peneios, Thyamis, Arachthos, Acheloos, Spercheios, Kephisos, Eurotas, Alpheios. Tavai : Trichonis, Kopais, Stym-phalis. Nevezetes szerepet játszottak benne Athén, Sparta, Korinth (1. ezeket külön). — A g ö r ö g tör­t é n e t főbb mozzanatai. A görögök az indogermán népcsaládhoz tartoznak ; történetök első kora egé­szen a monda homályába vész (trójai háború, ván­dorlások), Kr. e. 776-tól kezdődik a történeti korszak; a görögség nem alkotott egy államot, hanem városi közszervezetekből állt, előbb monarchikus, azután •aristokratiko-köztársasági szervezettel. Sparta és Athén küzdelmei, a persa háborúk, Fülöp maczedo-niai király felsőbbsége követték egymást. Kr. e. a második században az ország Róma, 1460. (Kr. u.) török uralom alá jutott. 1821 tavaszán G.-ban a tö­rökök ellen általános lázadás támadt, s végre a lon­doni egyezményben G. 1830 önálló királyság lett. Királylyá 1832. Ottó bajor herczeg választatott, ki azonban 1862. elűzetett. 1863. György dán herczeg választatott királylyá, ki most is uralkodik. Ugyan­ekkor adta vissza Anglia a jóniai szigeteket az or­szágnak. 1872. febr. 2. görög sereg nyomult török te­rületre, de pár nap múlva visszavonult, mire 1881. G. háború nélkül 13.369 km 2 területet mintegy 300.000 lakossal kapott Epirusból és Thesszaliából. — G ö r ö g o r s z á g k ö z g a z d a s á g a , i p a r a és ke re s ­kede lme . G. é.-i részében búzát és árpát, déli részé­ben fügét, olajbogyót és nagyon jó bort termelnek; az állattenyésztés kevéssé fejlődött, azonban jó lovat, kecskét, juhot tenyésztenek. A bányászat csak most kezd fejlődni; a bányatermékek közül kül. a már­vány (Páros), ezüst (Attika), réz érdemel említést. Az iparban, mely csak mostanában fejlődött, bőr-, selyem- és vászon-, főleg a hajógyártás érdemel figyelmet. Főbb kiviteli czikkek: bor, apró szőlő, füge, czitrom, gubacs, selyem, ólom, bőr stb., beviteli czikkei kézmüáruk, gabona, fa, gyarmatárúk stb. A belkereskedelem nagyon fejletlen, első sorban köz­lekedési eszközök hiánya miatt. A papirpénzkibocsátás joga az 1842-ben alapított görög nemzeti bankot és a jóniai bankot (mindkettő Athénben) illeti.

Görög tűz v. bengáli tűz, szines lánggal égő keve­rékek neve, használják színházban, életképek meg­világításánál, tűzijátéknál stb. A g. készítése sok­félekép történik, általában azt mondhatni, hogy az éghető alkatrészek a legtöbb g.-ben sellak, stearin v. más efféle, a festő anyag pedig vmely fémoxyd s ezen kivül egy az égést elősegítő anyag, rendesen chlorsa-vassó, pl. v ö r ö s g. 1 s. r. sellak, 4 s. r. salétrom­savas strontium, 1 s. r. chlorsavas kálium; zö ld g. 1 s. r. korom, 3 s. r. chlorsavas kálium; kék g. 6 s. r. chlorsavas kálium, 1 s. r. grünspan, 1 s. r. stearin. A g. tüzet egykor katonai czélokra, főleg ten­geri harczokban használták; valószínűleg salétrom, kénszurok és éghető olajok vegyüléke volt. Görög tüz, elbeszélések Jókaitól (1878.). Görömböly, község Borsod m. 1482 lak. Gorond, község Bereg m., 1073 lak. Görönd, 1. gerendely. Goroszló, M a g y a r , község 680 lak. Itt verték meg

1601. aug. 3. Básta és Mihály vajda seregei Báthory Zsigmond vezéreit Székely Mózest és Csáky Istvánt.

Gorove I s t v á n , magyar miniszter és iró, szül. Pesten 1819. A negyvenes évek reformmozgalmaiban tünt fel több munkájával, 1848/9. képviselő, 1867. az Andrássy-kormányban földmüvelés-, ipar- és kereske­delmi, később közlekedési miniszter, f 1881. máj. 31.

Görpálya, épités alkalmával anyagszállítás végett könnyű sinekből összeállított ideiglenes pálya.

Görres J a k a b József , német iró, szül. Koblenz-ben 1776. Eleinte a franczia forradalom eszméinek híve, később a német nemzeti mozgalmakban vett részt, 1826. müncheni tanár s a katholikus párt vezére. Számos munkát irt. f 1848. Az ő nevét viseli a kath. irányú G.-társulat.

Gorst J o h n E l d o n sir, angol államférfi, szül. 1835. Prestonban; 1866. képviselő, 1886. indiai államtitkár.

Gortyn (Gortyna), egykori város Kréta szigeten, 1884. itt találták a Kr. e. VII. századból származó fontos feliratot.

Gór ugrány, kenguru (1. e.). Görvélykór, scrophulosis, az idülten lefolyó gumó-

kórnak egy alakja, mely többnyire öröklésnek (gümő-kóros v. bujakóros szülék után), egészségtelen lakás­viszonyoknak, elégtelen táplálkozásnak következmé­nye és leginkább a gyermekkorban és serdülőkorban szokott fellépni. Leginkább abban jelentkezik, hogy a test mindennemű sérülés és támadás iránt rendkívül érzékeny, csekély ütődések után csonthártyalob, ge-nyesedés, stb. áll be és a testnek különösen a gumó­kor különböző alakjai u. m. mirigysajtosodás és el-genyedés, csonthártyalob, csontszú, tüdővész, stb. betegségek iránt nagy a hajlandósága. A g. k. keze­lése főleg a szervezet ellentálló képességének növe­lését czélozza, tehát erőteljes táplálkozás, jó levegő és lakásviszonyok, fürdők (nálunk különösen Palics) stb. ajánlatosak. Azonkívül a tünetek kezelésére, u. m. a lobos mirigyek feloszlatására, esetleg felnyitására, a szuvas csontrészek eltávolítására, genyedő feké­lyek behegesztésére, stb. irányul.

Görz és Gradiska, az osztrák partvidék herczege-sitett grófsága, ter. 2927 km 2, 219.996 lak. Az é.-i részen déli mészalpesek húzódnak (Monté Canin 2275,Triglav 2864 m.), a k.-it a kopár Karszt foglalja el. Folyója az Isonzó és ennek mellékvizei az Idria és Wippach. 1500 óta tartozik Ausztriához ; feloszlik G.-re és 4 kerületre. Fővárosa G ö r z az Izonso m., 22.000 lak. A g. és gradiskai tartománygyülés szék­helye; klimatikus gyógyhely, érsekség. Gyümölcs-és bortermelés. Nagyobb városok még Gradiska, Cor-mons, Aquileja, Montfalcone, Nabresina.

Gosau, falu Felső-Ausztriában, a 2 G. tónak a Hall-stadti tóba való lefolyásánál a Gosau m. A G. tavak a Dachstein-tömegben regényes fekvésüek.

Goschen G y ö r g y , német eredetű angol államférfiú, szül. Londonban 1831. Mint a szabadelvű párt hive kezdte pályáját s 1868. és 1871. a cabinet tagja. 1876. Egyiptom pénzügyei rendezésével bízatott meg. 1880. Anglia rendkívüli követe a szultánnál. Mint­hogy 1886. ellenezte Gladstone ir politikáját, elvált eddigi pártjától s 1887. Salisbury cabinetjében pénz­ügyminiszter lett.

Göschenen, falu Uri svájczi kantonban a Reusz m. 1109 m. magasságban; itt van a Szent-Gotthard-alagut északi kapuja.

Gosen (Kesém), termékeny tartomány Egyptomban, hol a biblia szerint József atyját és fivéreinek család­ját letelepité.

Gospics, község Lika-Krbava m., 9304 lak. A Lika völgyében a Takalcza patak mellett. Törvényszék, járásbir. és adóhiv.

Gosslar, város Hildesheim porosz kormánykerület­ben a Rammelsberg és a Gose m. 14.000 lak., a XI. és XII. szdban német császárok székhelye; közelé­ben vas-, ólom-, rézbányászat.

Gossler G u s z t á v , porosz államférfi, szül. 1838., 1877. parlamenti képviselő, 1879. porosz közokta­tási államtitkár; 1881. közoktatási miniszter. A római szentszékkel békésebb viszonyt létesitett. 1891. állá­sáról leköszönt.

Goszmann F r i d e r i k a , német színésznő, szül. 1838., 1857. lépett a bécsi udvari színház kötelé­kébe, ahol a »Tücsök« szerepét megalkotta. 1861. Prokesch-OstenKároly báró vette nőül; azóta vissza­vonult a színpadról s már csak kivételesen ven­dégszerepelt, többnyire jótékony czélra.

Goszpodincze, község Bács-Bodrog m. 2948 lak. Göta csatorna, az Északi és Keleti tengert a Göta-

Elf, Wener, Wetter s más tavak s folyók révén Össze­kötő csatorna Svédországban, Európa egyik neveze­tes viziutja. Már a XVI. században megkisérlették építését, de csak 1832. készült el. A tulajdonképeni csatorna 89 km. hosszú.

Göta-Elf, folyó Svédország dny.-i részén, a Klar-Elfnek a Wenertóból való kifolyása, a Kattegatba szakad. Hires vízeséseit T r o l l h á t t a vízesések­nek nevezik.

Gót boltozat, csúcsíves boltozat, I. boltozat; gó t ív, 1. boltív.

Gőte, triton, kétéltű állat a szalamandrafélék csa­ládjából ; farka összenyomott, függélyes. A hím hátán tavaszkor csipkés taraj képződik, mely később ismét lesorvad. A t a r a j o s g., /. eristatus, bőre szemcsés, fekete-barna, oldalt fehéren pettyezett; hasa narancs­sárga, fekete foltokkal. Tavakban, mocsarakban gya­kori. H a v a s i g., t. alpestris, palaszürke; hasa na­rancssárga, nem foltozott. Nálunk a Tátra állóvizei­ben. P e t t y e s g., t. taeniatus, sima, olajszínű bőrrel; hasa sárgás, sötét foltokkal. Nagyon elterjedt.

Gotenburg (Göteborg), Svédországnak Stockholm után legfontosabb kereskedelmi városa, a Göta-Elf torkolata m. 103.000 lak. Kikötő, élénk kereskedelem, heringfogás.

Gót építészet és stilje. A gót épit. a XII. század végén Francziaországban (Parisban és környékén) lép fel, útját már az átmeneti épit. (1. e.) egyengette, s igy első fellépésében is teljes kifejlődést mutat. A g. é. vezéreszméje az egész építménynek elosztása egyes, felfelé törekvő tagokra, melyek mindegyike a maga nemében lehetőleg önálló legyen. Leginkább a boltozatot osztották el oly részekre, melyek határo­zottan kifejezett, különféle statikai feladatot teljesíte­nek és ezen elosztást élesen folytatták a támaszokon és az építmény egész külsején. A tér átboltozása csúcsíves keresztboltozattal történik, bordákkal és közbe feszitett süvegekkel; ez utóbbiak csak befe­désre szolgálnak, a terhet és az oldalnyomást a bor­dák viszik át a pillérekre. A falpillérek erősítéseket (támasztó pilléreket) nyernek, melyek a falak egész magasságáig felnyúlnak, s ezek között a falak csak elzáró kitöltések v. egészben ablakok helyettesitik őket. A kiemelkedő középhajó keresztboltozatának oldalnyomását támasztó ivek a mellékhajók felett átviszik a szabadon álló támasztó pillérre, mely felül csúcstornyocskában végződik, s ennek gulaalaku tetejét keresztvirág koronázza. Igy az egész épités-szerkezeti tömeg csak a főbb építési részek vázából áll, s ebben a többi csak könnyű töltelékmű. S mig főleg a görög építészet az erőt és terhet az oszloppal és gerendázattal függőleges és vízszintes vonalozás-ban jellemzően tünteti elő, ami építményének vidám nyugodtságot kölcsönöz, addig a gót sülben az utóbbi egészen eltűnik és a függőleges vonalozás

korlátlan uralkodásában a folytonos felfelé törekvés nyer kifejezést. A templom elrendezése nagyrészt, mint a román stílben, a latin keresztnek felel meg, de a kereszthajó jobban a közép felé irányul; a középhajó rendesen kiemelkedik, csak a német csar­noktemplomban egyenlő magas a mellékhajókkal; a szentély többszögü és igen változatos elrendezést nyert. Az első gót építmény volt a St. Denis apát­sági templom Paris mellett; Francziaországból elter­jedt a gót stil Angol-, Német- és Olaszországban, bár az utóbbi országban kevés elismerésre talált és gótv.-is barbár ízlésnek nevezték. Magyarországon a gót építés a XIII. sz. közepén kezdődik, s német befolyás alatt főleg a csarnoktemplom honosult meg. Megmaradt főbb gót emlékeink: a pozsonyi székesegy­ház, budavári főtemplom (Mátyás t.) ujabban restau­rálva, lőcsei, bártfai és eperjesi templom, legkiválóbb pedig a kassai székesegyház (ujabban restaurálva), melynek alapját 1260—1270. között V. István kezdé építtetni, az egész építést a XV. sz.-ban fejezték be; a vajda-hunyadi várkastély az egyedüli fenmaradt gót izlésü világi építmény. A XIII. sz.-beli v. k o r a i gót stil még a román stilre emlékeztet és ragozásá­ban az arányokat szigorúan megtartja; a XIV. szá­zadban érte el a stil teljes virágzását, mig a k é s ő i g. stil (a XVI. sz. elejéig) a díszítő elem túlságos mivelésével és az összhangzat nélküli tagozassál sok irányban elfajulást mutat (1. Rómer Flóris. Műré-gészeti kalauz. Pest 1866. — Pasteiner Gy. A művé­szetek története Bpest 1885.).

Gotha, a Szász Koburg Gotha német herczegség fő- és székvárosa,Koburggal, 29.000 lak. Elénk keres­kedelem és ipar; fontos német könyvpiacz, múzeum, csillagda. Friedenstein várkastély jelentékeny könyv­tárral. A g.-i kolbász hires. Itt rendezték be az első nyilványos c r e m a t o r i u m o t a holttestek elége­tése czéljából.

Gothard J e n ő , csillagász, a herényi astrophy-sikai intézet tulajdonosa, szül. 1857. Számos csil­lagászati, főleg astrophysikai megfigyelést tett s több munkát irt ; 1890. a m. tud. akad. 1. tagja.

Göthe, német költő 1. Goethe. Gótika, a gót stil, a mint az a gót építészetben

(1. e.) és a képzőművészetek több ágában, faragá-szatban, díszítésekben stb. nyilvánul.

Gotland (svéd. Götaland, Götarike »góth biroda-lom«), Svédország legdélibb tartománya, ter. 100.810 km 8, 2,602.436 lak.

Gotland (Gottland), a keleti tengerben fekvő svéd sziget ter. 2981 km 8, Ölandtól 60 kmnyi tengerszo­ros választja el. Főhelye Wisby.

Gót nyelv, a germán nyelveknek egyik főága, mely a skandinávval és a némettel szoros rokonságban állt; a IV. és V. szdban virágzott s a gótoknak olasz-és spanyolországi uralmával ért véget. Ulfilas püs­pöknek IV. sz.-beli bibliafordításában s néhány kisebb jelentőségű emlékben maradt fenn. Mint legrégibb s formáiban legteljesebb germán nyelv, nagy tudomá­nyos értékkel bir. Gót nyelvtant irt magyarul Szányi Béla. A nyelvemlékekről 1. Heinrich Gusztáv, Ulfilas és a g. nyelvemlékek, Egyet. Phil. Közi. VI. köt.

Gótok, germán származású nép, Skandináviából eredt, a Visztula mentéről a III. szdban az Al-Duna északi vidékére költözött, 238-tól a római birodalom területén pusztított, a Bosporuson át egész a görög partokig elkalandozva, mig Claudius 269. legyőzte s Aurelianus a Duna északi partjára visszakergette.

JA IV. szdban két részre szakadt, a k e l e t i és n y u -

g a t i gótokra, melyek mindenike külön birodalomnak lóri alapitójává. (L. ezeket külön.)

Gott erhalte, az osztrák néphymnus kezdő szavai. A hymnus dallamát Haydn szerzé, még pedig néme­lyek szerint Magyarországban, Kis-Martonban, sőt állítólag szövegét is egy itteni verselő színész irta, a herczeg Esterházy-család által e század első évei­ben a király tiszteletére rendezett ünnepétyre. Bizto­sabbnak látszik azonban az az adat, hogy a hymnus szövege Hascha Lőrincz Lipót osztrák költőtől, a Theresianum aesthetikatanárától való.

Gottesgnad, magy.: Gocznód (Pozsony m.). Gottfried (straszburgi), középkori német költő, a

XII. század végén és a XIII. sz. elején élt; 1210. és 1220. között halt meg. »Tristan és Isolde« mondáját befejezetlen eposban dolgozta fel.

Göttinga (ném. Göttingen), város Hildesheim porosz kormánykerületben a Leine m., 24.000 lak. Georgia Augusta egyetem (1737. óta) jelentékeny könyvtár­ral, tudományos társulat.

Gottl Á g o s t o n , szegedi kir. táblai tanácselnök, szül. 1843. jan. 15. Pozsonyban. 1866. ügyvéd, 1867. pozsonyi főjegyző, 1870. tanácsos, 1872. nezsideri jb. albiró, 1875. m.-óvári, 1876. pozsonyi tszéki biró, 1888. bpesti táblai biró, 1891. szegedi tanácselnök. Gottlob, magy.: Kis-Ősz (Torontál m.). Gottschall Rudolf, német iró és publiczista, sz.

1823. szept. 30. Boroszlóban. Irt verset, hőskölte­ményt, drámát, regényt, irodalomtörténetet stb. 1864. óta Lipcsében több folyóiratot szerkeszt.

Gottsched J á n o s Kristóf, német iró, szül. 1700. f 1766., a német irodalom és nyelv körül szerzett főleg kritikai tevékenységével érdemet.

Gottschee, az Auersperg herczegek birtoka Kraj-nában. Lakói a frank-thüringiai törzsből származ­nak; déli gyümölcscsel és csemegével házalva járják be hazánkat is ; ezek a kucséberek (gottscheer).

Göttweih, 1072. alapított benczés apátság Alsó-Ausztriában a Duna m., jelentékeny könyvtárral. Gouachefesték, fedőfesték, mindazon festékek, me­

lyek a felületet, melyre mázoltatnak, többé-kevésbbé egészen födik.

Gouache-festészet (guás-), a f. azon fajtája, mely­nél a mézgával készített vizfestéket a papir-v. szövet­alapra ugy rakják fel, hogy az alapot egészen elfedi.

Gouda (gauda, Ter Gouwe), város Dél-Holland né­metalföldi tartományban a hollandi Issel m., 20.000 lak. A mult században agyagárui világhirüek voltak. Templomában jeles üvegfestmények. A g.-i csatorna Amsterdamot a Leckkel köti össze.

Goulard-viz, aqna plumbi, 2 rész ólomeczet,"8 r. higitott borszesz és 90 rész tiszta forrásvíz elegye ; zavaros, tejszinü, használat előtt felrázandó. Lob-csillapitó; külsőleg borogatásokra, kötésekre, stb. használják.

Gounod (gunó) K á r o l y , franczia zeneszerző, szül. 1818. jun. 17. Parisban. 1843—49. egyházi zene­igazgató ugyanott; nagy hatású operája »Faust« volt. Tetszést arattak továbbá »Mireille« és »Romeo és Julia« czimü operái. Számos misét, oratóriumot, dalt stb. szerzett, 1870—1875. Angliában, azóta Parisban él. Tagja a franczia akadémiának.

Gourmand (francz., gurmán), az, ki a jó falatot sze­reti és sokat eszik, mig a tulinyencz neve g o u r m e t (gurmé); g.-i se, inyenczség, nyalánkság, jó falat.

Goűt (francz., gú), izlés. Gouvernante (francz., guvernánt), nevelőnő. Gouvernement (francz., gúvernmán), kormányzat.

Gouverneur (francz., guvernőr), kormányzó. Governors Island (gövvernörsz ájlend), erősített

sziget New-York kikötőjében. Gőz, szűkebb értelemben gázalakú viz, tágabb ér­

telemben minden légnemű test, mely hő behatása folytán oly folyadékból keletkezik, mely a közönsé­ges hőmérséknél elpárolgás által lassan, a forr-pontnál gyorsan gáznemüvé lesz. Feszültségét vagy a körülzáró edény falaira gyakorolt nyomást, mint a légnyomást, azon higanyoszlop magasságával mér­jük, melyet egyensúlyban tart és a 760 mm. magas higanyoszlop súlyának megfelelően 1 atmosphaera nyomás = 1 kg. 1 cm9-re. Valamely viz és gőz keve­rékében, pl. gőzkazánban a feszültség mindig a hőmérséktől függ és megfordítva, s ha bizonyos meg­határozott hőmérsék mellett a gőzfeszültség vmely okból csökkenne, akkor rohamos gőzfejlesztés fog végbe menni mindaddig, mig a nyomás a meglévő hőmérséknek megfelelő magasságra nem emelkedik. Ezen folyamat a gőz t e l í t é s e . A telitett gőznek együvé tartozó hőmérsékeit és feszültségeit az alanti táblázat tünteti elő. Ha telitett gőzt vízmentes edény­ben hevítünk, ugy hőmérséke s ha terjeszkednie nem lehet, nyomása is növekedik, s ezt t ú l h e v í t e t t g ő z n e k nevezzük. (L. Liszkay G. gépész kalauza. Selmeczbánya 1885.)

Gőz

fesz

ülts

ég

kg.

cm2-r

e

Hőm

érsé

k C

°

m3 g

őz s

u-1

lya

kg.

Gőz

fesz

ülts

ég

kg.

cma-r

e

Hőm

érsé

k C°

m3 g

őz s

ú­ly

a kg

.

o-i 45'58 0.0653 j 4-5 147-09 2.346 02 59'7C 0.1257 5'o 15099 2.590 0'3 68-42 0.1842 55 154'59 — 0-4 7 5'47 0.2414 ; 6-o 157-94 3.074 0'5 80-90 0.2977 j 6'5 161-08 06 85-48 0.3534 7-0 164*03 '5.553 0'7 89-47 0.4085 \ 7-5 166-82 — 0'8 93oo 0.4632 8-0 169-46 4.028 09 96i9 0.5176 8-5 17L98 — r o 99-09 0.5717 9-o 174'38 4.499 1-5 110-76 0.8361 9-5 176-68 — 2'0 119-57 1.096 ÍO'O 178-89 4.967 2'5 126'73 1.351 ll-o 183-05 5-432 3-o 132-80 1.603 12'o 186-94 5.895 3-5 138-10 1.853 13'0 19057 6.355 4-0 14282 2.101 14'0 194-00 6.813

Gőzeke, 1. eke. Gőzfeszélymérő, 1. manométer. Gőzfőzés, a folyadéknak felforralása gőz által, me­

lyet v. közvetlenül a vizbe v. a folyadékban lévő kigyózó csöveken keresztül v. az edény kettős fala között vezetnek.

Gőzfürdő, tükörfürdővel és gőzkamrával ellátott fürdőberendezés, s az utóbbiban a vizet légnemű hal­mazállapotban használják, 1. fürdő.

Gőzfűtés, I. fűtési rendszer. Gőzgép (1. melléki. Gőzgépek), erőgép, melynél a

vizgőz feszültsége a hajtó erő. Főrésze az öntött vas­henger, melyben a gőzmentesen záró ramács ide-oda mozog, s vele együtt mozog a ramácsrud keresztfog­laló közvetítésével a vezetékrudak között. A kereszt­foglalóba hajlékonyan bele illő forgattyurud által a ramács kényszer-mozgásban áll a forgattyuval, mely

G O Z G E P E I v .

Az Athenaeum Kézi Lexikona.

az u. n. forgattyú görönddel szilárdan van össze­kötve. A gőzcső a gőzkazánból (l.<e.) a tolóka-szek-rénybe vezet, melyben a gó'zelosztás végett a tolóka egy rud által fel- és lemozgatható, s igy a tolóka-szekrényből a gó'zhengerbe vezetó' két csatorna egyi­két v. másikát elzárja, illetve kinyitja. Ez által a gó'z egyszer a ramács alatt kerül a hengerürbe, a felső hengerür pedig a küllevegővel érintkezik és meg­fordítva, s igy a ramács egyszer felfelé, máskor lefelé mozog, s egyúttal a forgattyurud által a forgattyut 180°-kal a legmagasabb és 180°-kal a legmélyebb állásba juttatja. A ramácsnak legmaga­sabb és legmélyebb állása a gép h o l t p o n t j a ; ha a gép ezen pont valamelyikén megállott, akkor a gőz­nyomás nem képes azt megindítani, s ezt a göröndre erősített l e n d i t ő k e r é k teljesiti, mely az eleven erő folytán a holt ponton túlhajtja a göröndöt és a for­gattyú forgásának egyenletességet kölcsönöz. A gó'z-tolókát a gép mozgatja, s ezen czélra egy köralaku, központon-kivüli korong (excenter) ugy van a gö­röndre erősitve, hogy a középpontja nem esik a görönd középvonalába. Az excenter középpontja a gép mozgásával egy kört ir le és az excenterre erő­sített rud villacsuklóval ugy van a tolókaruddal összekötve, hogy az excenter forgásával a tolóka fel és le mozog és a gőzcsatornákat bezárja és kinyitja. A gőznek a gépbe való be- és kieresz-tésére szolgáló berendezést v á l t o g a t á s n a k neve­zik. A gépnek határozott sebességben való meg­tartására a s z a b á l y o z ó (regulator) szolgál. A forgattyú görönd fogaskerekek által a merőlegesen álló szabályozórudat tengelyforrásba hozza, s vele forognak a csuklóval ráerősített gömbkarok. A köz­pont-futó erő következtében a golyók a tengelytől eltávozni törekednek, mig a súlyuk ellenkező irány­ban hat. Bármely sebességnél a karok bizonyos szög alatt kicsapnak, mely szög mellett egyensúly követ­kezett be. Ha a gép sebesebben mozog, akkor a golyók emelkednek, s egy rud közvetítésével a gőz­csőben lévő fojtó szelep a cső szabad keresztszelvé­nyét, s egyúttal a hengerben lévő gőznyomást, csök­kenti. Ugy a váltogatásra, mint a szabályozásra különféle szerkezet van. A göröndre még egy másik excenter van erősítve, mely a gőzkazán tápszivattyu-ját hajtja. — Vmely gőzgép munkája = a ramácsra gyakorolt hasznosított gőznyomás szorozva az úttal, melyet a ramácsnál minden emelésnél másodperczen­ként tesz. A valóságos (effectiv) munkát gyakorlati czélra a lenditő kerékre erősitett erőmérővel (1. e., Prony-féle fék) határozzák meg, mig a gőz által a ramácsra átvitt munkát az indicator adja. — A gőz feszitő erejének alkalmazását már az ókorban talál­juk. Archimedesről állítják, hogy gőzágyut szerkesz­tett volna; Heron a légnemüekről irt könyvében a gőz visszahatása által forgatott golyókról tesz emlí­tést, ehhez hasonló a Vitruv által leirt Aeolus-labda (Aelopile), melyet 1629. Branca zuzómű mozgatására használt. Papin sok kísérlet után 1690. felismerte, hogy a gőznek lehűlés folytán való lecsapódása által légüres tér támad és készülékében a ramácsnak a le-hütött gőzhengerben légnyomás által való mozgatá­sát felhasználta. Savery 1696. az első használható g. gépet építette. Newcomen ezt javította és 1705. gépével a cornwallisi bányákban vizet emeltek ; a gőzhenger felül nyitva volt és a ramácsrud az egyen­súlyozó egyik végéhez volt erősítve, mig ennek másik vége a szivattyuruddal volt összekötve. A jelenlegi g. .feltalálója Watt James, ki találmányára 1769. szaba­

dalmat vett, melynek elve a gőznek légüres tér előál­lítására való felhasználása. A Watt-féle g. kisebb feszültségű gőzzel (1 —1'5 atm. nyomás) dolgozott: az álló hengernek gőzzel telt része a c o n d e n s a t o r -r a l volt összekötve, melyben a gőzt hideg víz be­fecskendezése által sűrítették; a ramácsrud a h i m b a egyik végével volt összekötve, mig ennek másik vége a forgattyuruddal a forgattyut mozgatta. Ezen gépet elhagyták, mert alacsony gőznyomáshoz igen nagy hengerek kellenek és a hőt nem lehet kedvezően kihasználni. Az ujabb gépek középnyomással (1.5—3 atm.) v. magas nyomással (3—12 atm.) működnek, gyakran condensator nélkül, a himba majdnem min­dig hiányzik és állósság tekintetéből a henger na­gyobbrészt fekvő. Hornbowler 17S1. kéthengerü expansiós gépet épített, Murray 1799. a tolóka vál­togatást hozta be ; 1802. óta az egyszerű magas, nyomású gép terjedt el ; Woolf 1804. két hengerü magas nyomású g.-t szerkesztett (compound g.) ; az első forgató g.-t Amontonsnak (1799) tulajdonítják : Mauby (1817) ingó hengerü gépet épített ; az első gőzhajót Foulton 1807. fejezte be New-Yorkban : vasúthoz 1814. óta alkalmazzák a g.-et, ekkor épí­tette Stephenson az első gőzmozdonyt. — A g. v. h e l y h e z k ö t ö t t , mely a gőzkazántól teljesen füg­getlen és rendesen falazott alapzatra van erősítve, v. s z á l l í t h a t ó , mely a gőzkazánnal egyesítve van s bárhol felállítható, v. m o z g o n y , mely kazánjával együtt kerekeken nyugszik s mint jármű van építve"-: ide tartozik a m o z d o n y , mely önmagát és a hozzá kapcsolt kocsikat mozgatja. — Hajógépnek az ingó g.-t alkalmazzák, mert kevesebb helyet foglal el: ennél a forgattyurud elmarad, a henger két ágya­zatban forgó üreges csapok körül ingó mozgást vé­gez, ugy hogy a ramácsrud feje a forgattyumozgást követheti.

Gőzgépkezelő, azon egyén, ki stabil v. lokomobil gőzg. kezelésére és üzembe tartására képesítést nyer. Budapesten és Kolozsvárt minden évben g ő z g é p ­k e z e l ő k és fű tők t a n f o l y a m a tartatik, mely a kereskedelemügyi minisztérium alatt áll. Ezenkívül az ország több megyéjében az illető államépitészeti hivatalban vizsgáló bizottság van szervezve.

Gőzgyüjtő, 1. gőzkazán. Gőzhajó, 1. hajó. Gőzhenger, közutak hengerezésére használt moz­

gony, 1. hengerezés. Gőzkazán (1. Gőzkazán mellékletünket), rendesen

kovácsolt vaslemezekből készített zárt edény, mely­ben bizonyos feszültségű vízgőzt fejlesztenek, főleg vmely gőzgép hajtására. A g. részben vizzel van töltve (v i z t é r ) , a többi része a fejlesztett gőz befo­gadására szolgál (gőz t é r ) . A tűzhelyről kiömlő fütőgázakat a kazánfal mentén falazott csatornákban v. a g.-on keresztül vascsövekben vezetik; ezek az érintett kazánfelületnek ( fu tó fe lü le t ) a hő egy ré­szét átadják és a vizet felforralják. A fejlesztett gőz a gőztérben v. az ezen czélra a kazán felső részében alkalmazott g ő z g y ü j t ő b e n összegyűl, honnan a gőzszelep segítségével elvezetik. Az elgőzölgött viz pótlására a t á p k é s z ü l é k szolgál, mely rendesen önműködő tápszivattyú, v. pedig külön gőzszivattyut v. gőzsugár-sz.-t (injectort) használnak. A g. leg­alacsonyabb vízállása 10 cmre van a futófelület leg­magasabb pontja felett, s ennek ellenőrzésére rende­sen egy v i z m u t a t ó - ü v e g és két p r ó b a - c s a p szol­gál, néha uszógömb, továbbá olvadó dugó. A vizet gyakran az e l ő m e l e g i t ő n (economiser) keresztül

vezetik be, hol a kazánkő (1. e.) nagyrészt lerakódik és a vizet a kazán alól még magasabb hőmérsékben kerülő gázokkal v. a fáradt gőzzel előmelegítik. A gőz túlfeszültsége ellen való biztosításra a b i z t o s í t ó s z e l e p e k (1. e.) és a g ő z f e s z é l y m é r ő (manomc-ier) szolgál. Ezek vmint a kazán kiürítésére használt l e v e z e t ő c s a p és a kazán belsejének bejárására szolgáló elzárható b u v ó l y u k (1. e.) a g. f e l s z e r e ­l é s é t (garnitúra) alkotja. — Alakja szerint van fekvő- és á l l ó g., szerkezete és rendeltetése szerint: s t a b i l (rendesen befalazott), m o z g o n y - , moz­d o n y - és h a j ó - k a z á n . — S t a b i l g. a) e g y s z e r ű h e n g e r k a z á n , két végén sikkal v. gömbsüveg­gel elzárt henger, melynek alján van a lánghuzam vezetve; néha álló elhelyezésben is használják; b) l á n g c s ö v e s k., melynél nagyobb futófelület elérése végett a fütő gázakat egy v. két csőben a kazánon keresztül vezetik ; s pedig lehet: e 1 ő 1 f ü t é s-sel, a tűzhely a kazán előtt van, a fütőgázak a láng­csöveken keresztül, mindkét oldalon vissza s végre a kazán alatt a kéménybe jutnak; a l u l f ű t é s se l , a fütőgázak előbb a kazán alatt s azután a láng­csöveken keresztül húzódnak; b e l s ő f ű t é s s e l , legczélszerübb szerkezet, a tüzrács a lángcsövekben van elhelyezve ; ezen fűtési berendezéssel C o r n w a l l k., ha egy lángcsöve, F a i r b a i r n k., ha két láng­csöve van. — G a l l o w a y k., melynél a lángcsőben keresztben sugár irányában v. függélyesen kúpos csöveket (Galloway-csövek) helyeznek el a fütő felület nagyobbitására és a kazánviz áramlásának élénkí­tésére. — H u l l á m c s ö v e s k. (Fox-féle), melynél a lángcső hullámosan van előállítva, ami a fütőfelü-letet és a szilárdságot fokozza, ugy hogy a cső át­mérőjét jelentékenyen nagyobbítani lehet; c) for r -c s ö v e s v. f o r r a l ó k., melynél a főkazán erős torok­csövekkel egy v. több kazánnal (forrcső) van össze­kötve, alulfütés mellett a forrcsövek kapják az első lángot, mig a közbenső boltozat által elválasztott főkazánt csak másodsorban érintik a fütőgázak. Ha a tüzrács a főkazán alatt közvetlenül van elhelyezve, ugy ezt érintik elsősorban a fütőgázok s akkor a forr­cső e l ő m e l e g í t ő lesz és arra szolgál, hogy az elő­ször belejutó vizet előmelegítse. Ha a felső és az alsó (előmelegítő) kazán összekötésére két v. több kap­csoló könyökcső van, akkor a két kazánban lévő víz hőmérséke gyorsan kiegyenlítődik, mert a keletkezett áramlás a friss, tehát hidegebb itató vizet felfelé, s e helyett a felső kazán vizét lefelé vezeti. De a fütő­gázok hevének lehető legtökéletesebb kihasználása tekintetéből kívánatos, hogy azok utoljára, mielőtt a kéménybe húzódnak, a kazán leghidegebb részét érintsék; ezen okból csak egy könyökcsövet alkalmaz­nak az előmelegítő egyik végén, mig az itató vizet az ellenkező végén vezetik be, s egyúttal arról is gondoskodnak, hogy az előmelegítő ezen vége a fütő­gázok utolsó hevét megkapja. A víz ez esetben a fütőgázokkal ellenkező irányban áramlik, s az igy szerkesztett kazánt e l l e n á r a m o s k.-nak nevezik; 4 } t ü z e s ö v e s k., melyben 1 v. 2 lángcső helyett sok kisebb átmérőjű cső (tűzeső) van, melyeken ke­resztül a fütőgázok a kazán hátsó végétől vissza­jövet húzódnak, szük térben igen nagy tüzfelületet nyújt. A csövek behúzását a lapos kazánfenékbe sű­rítő készülékkel eszközlik, a cső átmérője 3—8 cm. A kazánkő könnyebb eltávolítása végett kihúzható csőrendszert! tűzeső k.-t is szerkesztenek. Gyakran ugyanazon kazánban lángcső és tüzesövek vannak ; a tüzesöves k.-t mint álló kazánt is szerkesztik ;

e) v í z c s ö v e s k., a forraló kazán csöveinek szapo^ ritásából keletkaeett; a futófelület szaporítására sok kisebb átmérőjű egymással összekötött és vizzel teli­cső (VÍZCSŐ) van, melyeket a fűtőgázok külsőleg érin-1 tenek. Ugyan csekély vízmennyiséget tartalmaz, de£ alkalmas igen nagy feszültségű gőz fejlesztésére^ mert a kis átm. csövek mellett a robbanás veszélye? jelentéktelen, miért is b i z t o n s á g i k.-nak is nevezik;'-ilyenek: Bel l ev i l l e - f é l e k., majdnem vizszintesent fekvő forrasztott kovácsolt vascsövek csomójából áll, melyeknek belső átm. 8 — 10 cm., vastagsága 6 mm.: A csövek kovácsolható öntött vas kapcsoló darabok­kal ugy vannak egymással összekötve, hogy a kötés, által bizonyos számú egymás mellett fekvő cső elem támad, melyben a lent bekerülő viz máskép nem juK hat a kazán legfelsőbb pontjára, mig egy elem min­den csövét folytonos emelkedés mellett zig-zeges utoní meg nem járta ; Roo t - fé le k a z á n , ennél egy elem­hez tartozó vmennyi csövek eleje és vége egymással! sajátságos fejdarabokkal vannak összekötve, s a ka­zán vmennyi csöve párhuzamosan fekszik, de a gőz­cső felé mintegy 20° emelkedésben. A vmely csőben fejlesztett gőz nem megy az ugyanazon elemnek felette fekvő csövein át, hanem a mint a cső végpont­jára jutott az összeköttetésen keresztül egyenesen a. gőzgyüjtőbe megy. F i e ld - f é l e v i z c s ö v e s k., a hengeres álló kazánba tüzszekrény van behelyezve, a kémény csöve a tüzszekrény fedőjétől kezdve a kazán gőz és vizterének közepén megy át. Hogy I láng ezen csőbe közvetlenül be ne hatoljon; a tüz-1 szekrénybe tűzálló anyagból készült üres henger van felfüggesztve, mely abban gyürüded ürt állit elő. Ebben számos alól zárt, felül nyitott vizzel telt cs5 csüng le a tüzszekrény tetejéről. Ezen csövekben további szűkebb csövek (tő cs.) vannak és a hazán-viz közöttük keringhet. Ezen kazánnál gyors gőz­fejlesztés, tüzelő anyag kisebb szükséglete és nagy fütő felület érhető el; B a b c o c k é s Wilcox-féle k., több közvetlenül a tűzhely felett fekvő vízcsőből és-egy hengerkazánból áll. — M o z g o n y - és moz­d o n y kazán rendesen tüzesöves k., melynél a henger szögletes meghosszabbítása a tüzszekrényt alkotja; ennek falait 8 cm. távolságra' egy másik szekrény veszi körül és az igy képződött űrben, mely a kazán­nal közvetlen összeköttetésben áll, viz van. A külső-falban van az ajtó és a szekrény alján a tüzrács. Eka­zánnál a tüzelő hely egészen körül van zárva, s igy a falazat szükségtelen. Készítenek ujabban oly moz­donykazánt is, melynek tüzszekrénye kizárólag hen­geres és kúpos részekből van összeállítva. — Hajó­k a z á n , rendesen sík kerítő falakkal, a hajó alakjához, alkalmazva készítették, de miután a magasabb gőz­nyomást a hajókazánoknál is behozták, hengeres alakot használnak, s pedig tüzesöves, helyenként már vizcsöves kazánt. — 1 m 2 futófelület 10—15 kg. vizet gőzöltet el 1 órában és ezen felületre O'i m" szabad tüzrács terület kell, 1 lóerőre kbl. l'ő m* fütőfelületet számítanak. — A gőzkazánok hatósági ellenőrzés alatt állanak, melyet az államépitészetii hivatalok teljesítenek, kivéve Budapest fővárosát, hol ezt külön kirendelt kazánbiztosok teljesitik. A k.-ok ellenőrzését, megszemlélését és megvizsgálását az 1887. évben kiadott gőzkazán-kormányrendelet szabályozza. — L. Liszkay Gusztáv. Gépész kalauza, Selmeczb., 1885. Táborszky Ottó. Gőzkazánok Bpest. 1886., Lázár Pál. A locomobilok kezelése, Bpest 1887. Gőzkazánrobbanás, a kazánfal hirtelen szétrepesz-

tése és darabjainak, vmint a forró viznek szétvetése:

a gőznyomás által. Rendesen az által következik be, hogy a kazánlemez kazánkő (1. e.) lerakodása v. ala­csony vízállás miatt a fütőgázak behatása alatt meg­sérült és a nyomásnak nem képes ellentállni.

Gőzkazánszemle, minden gőzkazánt évenkint egy­szer hatóságilag megszemlélnek, hogy a g. k. jó álla­potáról és az életbiztonsági intézkedések megtartásáról meggyőződjenek; g . -k . -v izsgá la t , minden g.-k.-t üzembe helyezése előtt, nagyobb kijavítások esetén és általában minden öt évben egyszer hideg viz nyo­mási próba által megvizsgálnak. A szemlét és vizs­gálatot az államépitészeti hivatalok teljesitik.

Gőzkocsi, 1. mozdony. Gőzkomp, lapos gőzhajó, melyen emberek, kocsik,

vasúti vonatok átkelnek. Gozo (gozzo), a Földközi tengerben fekvő brit szi­

get Málta körül, ter. 70 km 2. Főhelye Rabato. Egy­kori neve Gaulus.

Gőzös, mozdony (1. e.). Gőzsip, gőzkazán-felszerelés, melynél finom gyürü-

alaku nyilason kiömlő gőz egy kis harang éles széleit éri, mely igy hangot ad.

Gőzsugár-szivattyu, injcctor, gőzkazán tápkészü­léke, mely gőzsugár által a hideg tápvizet felemeli és a kazánba nyomja ; 1858. Giffard találta fel. Gőzszáritó készülék, a vizgőznek a ködalakban

benne lévő viztől való megszabadítására szolgál ; a ^őzáram sebességének v. feszültségének csökkentése által működik, sgyakran az által, hogyagőzt kanyar­gósán vezeti. Gőztér, 1. gőzkazán. Gözü, v. mezei poczok, 1. poczok. Gozzi K á r o l y gróf, olasz vigjátékiró, s<sül. Velen-

czében 1722. Goldoni (1. e.) ellenében védte a régi olasz bohózatot. Számos színmüvet, úgynevezett drámai mesét irt. f 1806. Graaf, R e g n i e r d e , boncztudós, szül. 1641.

Schoonhovenban, orvos Parisban, majd Delftben, hol t 1673. Az utána elnevezett Graaf-féle tüszők (1. e.) felfedezője, melyeket ő emberi petéknek tartott. Graaf-féle tüsző, folliculiis Graafti, a petefészek­

ben Regnier de Graaf által felfedezett hólyagcsák el­nevezése. A női petefészek több ezer, nagyrészt mikroskopikus nagyságú ily tüszőt tartalmaz, melyek túlnyomó részben visszafejlődnek ; csak az érett tüszők láthatók szabad szemmel. Ezek egy megalvadó folyadékot és a discus oophorust tartalmazzák, mely­ben a p e t e (1. e.) foglal helyet. Az állatoknál párzás idején, az emberi nemnél a nők hószáma alkalmával, tehát havonta egyszer, alegfelületesebbenfekvő tüsző felreped és tartalma a petével együtt a petevezetékbe vándorol; a kiürült tüsző helyén heg marad.

Grabácz, község Toron tál m., 2644 lak. Grabendorf, magy. Magyar-Igen. Grabovczi, község Szerem m., 4278 lak. Grabow, város Stettin porosz kormánykerületben

az Odera m., 16.000 lak. Bredow faluval Stettinnek iparüző (hajóépítés, gépgyár) külvárosa. Gracac (Gracsacz), Lika-Vrbva m., 6655 lak. járásb. Gracchus v. G r a c c h u s o k , két római néptribun,

Corne l i a (1. e.) fiai; T i b e r i u s , szül. Kr. e. 161., mint néptribun 133. a földbirtoknak a szegényebb polgárság javára való uj felosztását indítványozta, mi a nagybirtokosok és a szegények között heves küzdelmekre vezetett, melyekben számos hívével meg­öletett; öcscse Ga jus S e m p r o n i u s , szül. 153., foly­tatta bátyja politikáját, 124 — 22. néptribun, 121. Kr. e. megöletett.

Gráce (francz. grász), báj, kellem, kegy; gracieuse (grásziőz), bájos, kellemes.

Grácz (magy., Grécz), Stájerország fővárosa, a helytartó és a tartománygyülés székhelye a Mura m. 113.000 lak., technikai főiskola (Joanneum), egyetem (1586 óta), középiskolák, füvészkert, képtár. A kö­zelben érez- és szén-bányászat, mi a város iparának és kereskedelmének is lendületet adott.

Grad (szláv, orosz górod, cseh hrad), város, vár, mint Belgrád, Visegrád.

Gradac-Mali, község Zágráb m. 5581 lak. Gradatim, fokonként; gradatio (lat.) fokozás, a

stilisztikában azon alakzat, midőn rokon értelmű, de egyre erősebb kifejezéseket alkalmazunk, pl. megy, fut, rohan a száműzött (Tarkányi).

Gradisca, város Görz és Gradisca osztrák gróf­ságban az Isonzó m. 2000 lak. Selyemszövés.

Gradiska, 1) Nova (uj), község 2471 lak. Járásb., adóhivatal; — 2) S t a r a (ó), község 2633 lak. Mindkettő Pozsega m. Az utóbbi a Száva mellett Török-Gradiskával v. Berbirrel szemben.

Graditz, Poroszország első méntelepe Merseburg kormánykerületben.

Gradl Vi lmos , altábornagy, szül. 1833. A bécsi (2. hadtesthez tartozó) lovas hadoszt. parancsnoka.

Grado, kikötő város az osztrák partvidéken, az Isonzó torkolata m. 3000 lak.

Graduálás, tudorrá avatás. Graduale (lat.), 1) a kath. misében zsoltárversek­

ből összeállított ének az epistola és evangélium közt; 2) a g.-énekeket tartalmazó könyv.

Gradus ad Parnassum (lat., lépcső a Parnassusra), Aler, német jezsuita által (Köln 1702.) a lat. verselés könnyebb elsajátítására összeállított lat. szótár, mely a szavak versbeli időmértékét, synonymáit és jelzőit tartalmazta.

Graeák, a gorgonok (1. e.) 3 testvére, rut banyák, kik már vénen születtek, közösen csak egy szemük és egy foguk volt; ők őrizték a gorgonokhoz vezető utat.

Graeca fides (lat.), görög hűség, közmondásos hűtlenség, szószegés értelmében.

Graecia, Görögország (1. e.). Graecismus (lat.), a görög nyelv sajátossága. Graefe, 1) K á r o l y F e r d i n á n d , sebész, született

1787. Varsóban, 1811. a sebészet tanára Berlinben, a tudományos sebészet megalapítása körül nagy érdemeket szerzett; f 1840. jul. 4. Főbb iratai : »Rhinoplastika« 1818 ; »Adalékok az arcz egyes részeinek szerves pótlásához.« 1821, stb. — 2) A l b r e c h t , az előbbi fia, korának legnagyobb sze­mésze, szül. 1828. Berlinben, sikerrel alkalmazta a szemtükröt, feltalálta a lobellenes iriskimetszést (1855) a glaukoma-ellenes iriskimetszést (1857). f 1870. jul. 20. Berlinben. — 3) K á r o l y Alfréd, szemész, szül. 1830. Martinskirchenben, 1873 óta Halléban a szemé­szet tanára. Megírta a szemészet kézikönyvét (1874— 80) 7 kötetben, stb.

Gráf A r t h u r , német eredetű olasz tudós és költő, szül. Athénben 1848. A turini egyetemen az iroda­lom tanára. Számos munkát irt.

Gráf G u s z t á v , német festő, szül. 1821. Előbb tör­ténelmi képeket, 1862 óta kiválóan arczképeket fes­tett; a »Mese« czimü képe (meztelen nőalak) Bpesten is ki volt állítva; a művész modelljével, Rother Bertával nagy botrányperre adott alkalmat.

Gráfenberg, falu osztr. Sziléziában Freiwaldau m., a Priesznitz alapította hidegvizgyógyintézet tette ismertté.

44*

Graham (grém), 1) G e r a l d , angol tábornok, szül. 1831., katonai pályáját 1850. kezdte, 1881. tábor­nok; 1882. részt vett az egyptomi harczokban; az Egyptomban maradó angol seregnek ismételve fő­parancsnoka volt. — 2) T a m á s , hires angol ve­gyész, szül. 1805. f 1869. A vegytan körül nagy érdemeket szerzett.

Grahamföld, a Tüzföldtől délre elterülő sarki terü­let. 1832. Biscoe kapitány fedezte fel.

Graham-kenyér (grém k.), buzakorpából való kenyér; Graham Tamás (lásd ezt) angol vegyész készítette.

Gral v. G r a a l , szent Gr. a középkori német hős­mondában a csodatevő jaspis-tál, melyből Krisztus az úrvacsora alkalmával evett, melyben a keresztre feszítéskor kiomló vérét felfogták s melyet angyalok hoztak az égből a földre, hol a megközelíthetetlen Salvage-hegyen őriztetett; őrzői a gr.-lovagok voltak. A gr . -monda spanyol eredetű, a középkorban fran-czia és német költők dolgozták fel; ujabban zene­drámában Wagner Richárd.

Gramineae, pázsitfélék (1. e.). Gramm, 1 cm 3 tiszta, -f- 4 C° viz súlya légüres tér­

ben, a méter-rendszer sulymértékeinek alapegysége, többszörösei a dekag. — 10 g., hektog. = 100 g., kilóg. = 1000 g., kisebb részei a decig. = V i o g., centig. = V i o o g., millig. = V i o o o g.

Grammar schools (gremmer szkulsz), ang. gym-nasiumok.

Grammatici certant, et adhuc sub iudice lis est, a nyelvészek vitáznak s még nincs eldöntve az ügy, H o r á c z szavai (Ars poet. 78. vers).

Grammat ika (gör.), nyelvtan. Gramont (-ón) A n t o i n e Alfréd A g e n o r her-

czeg, franczia diplomata, szül. 1819. t 1880. III. Napóleon külügyminisztere 1870. s nagy része volt a porosz-franczia háború kitörésében.

Grampian hegyek (grémpien), a skót felföld hegy-lánczolata, északi része a felső Spey és Dee völgyei közt fekvő Ben Mac Dhui 1309 m.; d.-nyugati lán-czolatában a Ben Nevis 1342 m.

Gran, magy. 1) Esztergom (Esztergom m.); — 2) Garam folyó. Granada, spanyol tartomány, ter. 12.768 km a,

484.341 lak. Fővárosa G. a Sierra Nevada lábánál 73.000 lak. Egyetem (1531 óta), érsekség, székes­egyház. Magaslaton fekszik az Alhambra (1. e.), a mór királyok hires palotája. G. 1238—1492 mór királyság volt.

Granasdorf, magy. Granasztó (Szepes m.). Gránát, mésztimsilikát, 3CaO,Al 20 3,3Si0 2, ásvány,

szabályos kristályokban vagy kisebb-nagyobb sze­mekben fordul elő. Igen sok faja van, mint a ne­mes gránát, a pyrop, grossulár, spessartit, andradit, bredbergit, uvarovit, melyek közül a három elsőt használják csak ékkőnek. 1. a n e m e s g r á n á t , a l m a n d i n v. k e l e t i g., szép cseresznye v. vér­veres, néha a kékesbe v. feketés veresbe hajló. K.: 6'5 —7'5, f. s. 3"5—4"2. Leihelyei: Peru; Ceylon; Tirol (Zillerthal); Csehország (Kolin); nálunk Libetbánya, Dognácska, Oravicza. Leginkább en cabochon, néha rosette és brillant alakban (1. drágakő) csiszolják ; — 2. a n y u g a t i v. c seh g., vérveres, igen átlátszó. K.: 7'5; f. s. 3'7, Csehországban fordul elő Meronicz, Triblicz, Neupaka és Kolin melletti áradmányokban, melyekből mosás által nyerik. A nagyobb példányok ritkák; az aprókat tömegesen árulják és gyémánttal átfúrva, felfűzik; — 3. g r o s s u l á r , h e s s o n i t ,

k a n e e l k ő , mézsárga, jáczintvörös. Szép példányok Ceylon, Graubünden stb.

Gránát, ürlövedék, mely robbanó anyaggal van töltve s a huzagolt ágyucsőbe illesztés végett ólom­köpenybe burkolva vagy rézkarikákkal abroncsolva; v. c s a p p a n t é g.-lövedék (percussio), mely akkor pattan szét, amikor kemény tárgyba ütődik v. időző gyújtó, melynek égő kanócza kiszámított időben gyújtja meg a robbanó anyagot, ugy hogy a löve­dék még röpitése közben vmely pont (erőd, tábor) fölött pattan szét.

Gránátalma, gránátfa, 1. punica. Gránátos, régebben gránátok dobására kiképzett

katona, ma némely hadseregben (a porosznál) válo­gatott csapat.

Gránátpatak, Torda-Aranyos m., az Aranyos mel­lékvize. A törmelék közt hatalmas gránát-kristályok találtatnak.

Gran Chaco (csákó), Bolívia déli, Paraguay észak­nyugati, Argentinia északi részén fekvő 500.000 km' terület, melyben e 3 köztársaságnak külön-külön része van.

Grand (spany.), a spanyol legfőbb nemesség czime. Grand, kavicsos homok. Grand-Brűlé (Piton de la Fournaise), Réunion fran­

czia sziget délkeleti részén emelkedő vulkán, 2625 méter magas, 1785 óta működik, az Indiai oczeán legtevékenyebb tűzhányója.

Grand'Combe, La (grán-kónb), helység Gard fran­czia departementben, 7900 lak. Bányászat és kohászat.

Grandezza (ol., -cza), előkelőség; fenhéjázó visel­kedés.

Grandiosus (lat.), nagyszerű. Grandison (grendizn), Richardson egyik regényé­

nek hőse, pedáns erényhős. Grand livre (francz., gran livr = nagy könyv),

Francziaország államadósságának könyve, melyben az összes renteadósság hitelezőinek neve van beírva, kik igazolványt kapnak s ez alapon húzzák a kama­tot; ez igazolvány helyettesíti magát a kötvényt, mert rente-kötvényt a franczia állam nem bocsát ki.

Grand pr ix (francz., gran pri), nagy dij, tudomá­nyos intézeteknél, lóversenyeknél; gr. pr. de Paris, 100.000 frankos díj a párisi lóversenyeknél három évesek számára; 1876. Kisbér magyar ló nyerte.

Grand seigneur (francz., granszenyőr), nagy úr. Granet (-né) E t i e n n e A r m a n d Félix, franczia

politikus, szül. 1849. jul. 29. Marseilleben; jogot végzett, 1877. prefet, 1851. képviselő, 1886. a posta és távírda minisztere.

Granicsár, a régi határőrvidéki katona népies neve. Gránicz (ném., Grenze), határ. Granier de Cassagnac, 1. Cassagnac. Granikos, a Propontisba ömlő folyó Kis-Ázsia

ény.-i részén, itt győzte le 334. Kr. e. Nagy Sándor a perzsákat.

Gránit, világos szinü merevülésbeli kőzet, földpát-, kvarcz- és csillámnak szemcsés kristályos elegye; a földpát rendesen orthoklas, adular v. oligoklas, gyak­ran kétféle is előfordul benne egyszerre; a csillám többnyire setét magnesia-cs., gyakran azonban vilá­gosabb káli-cs. is. Válfajai: ó r i á s g., igen nagy és szabálytalanul kifejlődött elegyrészekkel; betüg. , melyben a kvarcz az orthoklasba betüalakulag van benőve; p o r p h y r s z e r ü g., melyben a rendes g. elegyben orthoklas ikerkristályok porphyrszerüen fordulnak elő; g n e i s z g., 1. gneisz: s y e n i t g., jel­lemző elegyrésze az amphibol; t u r m a l i n g., mely-

ben a csillámot részben v. egészen turmalin pótolja; g r á n i t i t , melyben a földpát többnyire oligoklas és a kevés csillám csak setét magnesia cs., g r a n i t e l l o , finom szemcsés, kevés csillámmal; p r o t o g i n , mely­ben a csillámot talk- v. chlorithoz hasonló ásvány helyettesíti. Igen elterjedt, nagy hegységeket v. a hegységek magvát alkotja, rendesen kristályos-palás hegység kíséretében. Elmálása termékeny talajt ad. Használják burkoló és épitő kőnek, emlékmüvek­hez stb.

Granitello, g r a n i t i t , 1. gránit. Granite-ware (ang., grenit uer), fehér, kemény

kőáru. Granitgneisz, gneiszgranit, 1. gneisz. Granitporphyr, tömött, felzitszerü alapanyaggal,

melyben orthoklas, oligoklas és kvarcz kristályok és csillámlemezkék porphyrszerüen vannak behintve; módosulata a c h l o r i t s z e r ü g. p., melyben a csillá­mot chlorit helyettesíti. Granit-terazzo, betonszerü padlóburkolat, melybe

kődarabokat nyomnak és elsimítanak. Granitto márvány, mesterséges kő márványból és

czementből, falburkoláshoz, lépcsőfokhoz stb. hasz­nálják.

Granja (-cha), La, a spanyol királyok egykori kastélya Segovia tartományban San Ildefonzo m.; most gyár.

Gran Sasso d'Italia, az Apenninek legmagasabb emelkedése (2919 m.) az Abruzzókban. Grant (grent) U l y s s e s S idney , az é.-am. Egyes.-

Államok elnöke, sz. 1822. Bőrkereskedő volt, midőn 1861. kitört a déli államok elleni háború. Ebben mint egy önkéntes csapat vezére annyira kitűnt, hogy tábornokká nevezték ki a rendes hadsereghez, 1864. az egész hadsereg fővezére s fényes győzelmeivel meg­törte a délieket. 1867. hadügyminiszter; 1869—72. és 1872—77. a köztársaság elnöke, f 1885.

Granulatio (lat.), sarjadzás (1. e.). Granulit, fehér kő, orthoklas és kvarcznak tömött­

nek látszó kristályos-palás elegye, rendesen fehéres ; egyik módosulata a t r a p p g., egészen sötét és sok­kal kevesebb kovasavat tartalmaz.

Granvella, 1) Mik lós , franczia származású jogtu­dós és diplomata, szül. 1484. V. Károly német császár minisztere, f 1550. — 2) A n t a l , az előbbinek fia, szül. 1517. 1561. bibornok, 1570. nápolyi alkirály azután II. Fülöp spanyol király minisztere, f 1586.

Granville (grenvil) G y ö r g y gróf, angol miniszter, szül. 1815., 1868. és 1880. a Gladstone-cabinet tagja, f 1891-ben.

Graphika (gör.), az irás tudománya, mestersége; g r a p h i k a i m ű v é s z e t , a sokszorosítás módja, kő­nyomás v. fa- s rézmetszés segítségével.

Graphikon (gör.), vmely folyamat előtüntetése vo­nalak és ábrák által, pl. építés előhaladása, folyó vízállásai stb.

Graphit, g ra f i t , plumbago, C, ásvány, a szénnek egyik alakja; táblásán, vaskosan v. hintve fordul elő. Leveles, sugaras, pikkelyes, tömött. Karcza feke­tés, fényes. K: 1 — 2; papiroson fog. Színe szürkés v. vasfekete. A villamosságot jól vezeti. Leihelyei: Mármaros, Offenbánya, Cumberland, Passau, Cseh­ország, New-York, Ceylon, Szibéria. Létrejő cyanve-gyületek szétbomlásánál és marónátrium előállitásá-nál. Használják irónok, olvasztótégelyek készítésére, a galvanoplastikában a minták bevonására mint vil­lamosságvezetőt, mázolásra, bronczirozásra, fénye-sitésre, gépkenőcsnek, nemezkalapok festésére, stb.

Graphostatika, azon tudomány, mely a statikában a számitás helyett az ábrázolást és szerkesztést alkal­mazza. Legkiválóbb fejlesztője volt Culmann (1. e.). L. Maurer Mór, Graphostatika. Bpest, 1883.

Graptolithok, kihalt korálpolyp v. hydromeduza-faj, mely kövületekben, főleg agyagpalában, a siluri képletben fordul elő.

Graslitz, iparüző város Csehországban a Zwoda m., 8000 lak. Ezüstbányászat, szövőipar.

Grassalkovich (gyuraki), herczegi család, elsze­gényedett felvidéki nemesi családból. A n t a l , János fia által emelkedett fel a leghatalmasabb főúri nem­zetségek közé. Ez szül. 1694. Ürményben, eszével és szorgalmával küzdve fel magát, kincstári ügyészből 1731. kir. személynök, 1748. kamaraelnök, majd ko­ronaőr és főlovászmester lett, nagy vagyont szer­zett, övé volt a gödöllői uradalom is, 1736. bárósá­got, 1749. grófságot kapott, f 1771. decz. l.Klobu-siczky Teréziától szül. fia A n t a l főlovászmester 1784. r. sz. bir. herczegi méltóságra emeltetett, f 1794. jun. 5. Bécsben. Fia A n t a l herczeg, Cson­grád vármegye főispánja, szül. 1771. szept. 12. Ester­házy Leopoldine herczegnőt birta nőül; gyermekte­lenül, mint családja utolsó sarja, f 1841. szept. 29.

Grasse (grász), város Alpes-Maritimes franczia departementben, 8000 lak. Nagyszerű virágtermelés és illatszergyártás.

Grasszálni, terjedni, terjeszkedni (járványnál), előtérbe tolakodni, henczegni.

Gratiák (Charisok), a báj és kellem istennői, Aphro­dité, Appolló, Bacchus és a múzsák kíséretében sze­repelnek; számuk többnyire 3.

Gratian decretuma. A XII. sz.-ban a kánonok oly nagy számra növekedtek fel, hogy rendszeres hasz­nálatuk majdnem lehetetlenné vált. A bajon segítendő, Gratian bolognai camalduli szerzetes 1150. körül a kánonokat rendszeresen összeállította C o n c o r d i a d i s c o r d a n t i u m c a n o n u m c z . munkájában, mely ma »Decretum« neve alatt ismeretes. Áll három rész­ből, az első rész 101 d i s t i n c t i o r a oszlik, a má­sodik 36 jogesetet (causa, quaestio) tartalmaz, a har­madik rész 5 d i s t i n c t i ó b ó l áll; az első résztől való megkülönböztetés végett, idézésnél, hozzá teszik »de consecratione*. Gratias ago (lat.), köszönetet mondok, köszönöm. Gratificatio (lat.), jutalom, ajándék. Gratiola, c s i k o r k a (1. e.). Gratis (lat.), ingyen, ellenérték nélkül. Gratulatio (lat.), köszöntés, szerencsekivánat. Grátz Hen r ik , német történész, szül. 1817. Xions-

ban, 1854. óta a boroszlói rabbi-szeminárium tanára, f 1891. szept. 7. A zsidók történetét 11 kötetben irta meg.

Graubünden (rátoromán : ils Grischuns, ol. le Gri-gioni), kanton Svájcz d.-k.-i részén, ter. 7132 km 2, 96.235 lak. A ráti Alpesek húzódnak át rajta (Bernina 4052), itt ered a Rajna, néhány kisebb-nagyobb folyó áztatja földjét. A német és román eredetű lakos­ság nagy küzdelmet folytat a vadvizek pusztításai­val és a terméketlen talaj zordságával; sokan ván­doroltak ki, főleg Engadinból; sűrűn látogatják a turisták. Klimatikus gyógyhelyei (Davos) és ásvány­forrásai (St. Móricz), jobbára hideg vizek, híresek. Fővárosa Chur. Az ókorban Rütiának volt alkat­része. A XIV. és XV. sz.-ban 3 szövetség (bund) keletkezett : a Gotteshaus, felső v. Grau és a Zehn-gericht, melyek 1471. egyesültek. 1803. a svájczi szövetségbe lépett.

Graupen, ónbányászatáról hires helység Csehor­szágban, Teplitz m.

Gravamen (lat.), sérelem, melyet a kormány, főleg a Habsburg-ház trónra lépte óta, midőn bécsi befolyás alatt állt, a régi rendi alkotmányon ejteni szokott; a gr. ellen az országgyűlés emelt panaszt s orvoslását követelte. Midőn a század elején Ausztria összponto­sító törekvései miatt a sérelmek nagyon elszaporod­tak s közjogi természetüekké váltak, a megyék felira­tokban küzdöttek, az ellenzék pedig következetesen a g.-ek felsorolásával vélte elérhetni az alkotmány biztosítását; ez volt a g . -nal is p o l i t i k a . Gróf Szé­chenyi István volt az első, ki beszédeiben és irataiban felhívta a nemzetet, hogy szakítson a g.-is p.-ával, s iparkodjék reformok, anyagi és szellemi haladás utján az országot felvirágoztatni s ezzel függetlenné és nagygyá tenni. L. Horváth, 25 év Magyarország tör­ténetéből.

Gravelotte (grávlott), falu Metztől ny.-ra. 1870. aug. 18. a német hadak döntő győzelmet arattak a francziákon.

Grávenitz V i c t o r gróf, altábornagy, szül. 1826. A cs. és k. méntelepek katonai felügyelője.

Gravesend (grévsend), város Kent angol grófság­ban a Themse m., 24.000 lakossal. Kikötő, tengeri fürdő, halászat; London élelmezésében fontos sze­repe van.

Graveur (francz., -vőr), vésnök. Gravttas (lat.), komolyság, komoly, ünnepélyes

fellépés. Gravitatio (lat.), nehézkedés (I. Newton-féle gravi-

tationalis törvény). Gravosa, Ragusa kikötője Dalmácziában. Gray v. Grey (gré) Ja ne (1. e.), VII. Henrik angol

király dédunokája, szül. 1535., Dudley Guilford lord neje, 1553. királynővé kiáltatott ki, de mivel a nép nem akarta elismerni, kilencz nap múlva leköszönt; 1554. férjével együtt kivégeztetett. Greben, hegyfok, mely a szerb partról a Dunába

benyúlik, magassága 779 m. A Duna grebeni szakasza sellők és kiálló szirtjei miatt veszélyes. Csekély víz­álláskor járhatlan. Fontosabb sellői a Treszkováczi szirten alul a Kozla Dojka, Tachtalia, Greben és Jucz. Juczon felül a Duna szélessége 1300—1600 m., azon alul csak 770 m. (L. még Duna és Vaskapu.)

Grebenácz, község Temes m., 2035 lak.' Grecsák K á r o l y , kir. táblai biró, szül. 1854. nov.

15. Verseczen ; jogot végzett. 1881 —91. képviselő és lapszerkesztő, 1891. táblai biró Szegeden.

Grécz, Grácz, Stiria fővárosának régi magyar neve. Gredistye, magy.: Várhely, község Hunyad m., 196

lak. Itt volt egykor Decebál (1. e.) dák király székvá­rosa Sarmysegethusa s a római Ulpia Trajana. Hatal­mas vár, templomok, fürdők, amphitheatrum, oszlop­csarnokok ékesítették, melyek nagy kiterjedésű romjai és alapfalai most is megvannak. Mozaikok, oszlop­töredékek, feliratos kövek találtattak, de az emlék­szem leletek nagy része széthordatott és oláh kuny­hók építésére fordíttatott. A város Hátszegig és a halkányi völgyön Bukováig ért. A caftrum marad­ványai a k. részén láthatók és é.-ra hosszú halmok alatt vannak az amphitheatrum romjai. A romok nagy része kertek és a falu házai alatt van.

Greely (gríli) Adol f W a s h i n g t o n , északsarki utazó, szül. 1844. Newburyportban (Massachusetts); 1881. északi sarki expediczióra indult, de szerencsét­lenül járt, hatan maradtak életben, kiket 1884. men­tettek meg az éhhaláltól. Több munkát irt.

Green (grin) J o h n R i c h á r d , angol történész, szül.. 1835.; számos tört. müve közül óriási sikert aratott az »Angol nép tört.« nagyobb müve, mely 1871 óta számos kiadást ért. '

Greenback (grinbek), az é.-amerikai Egy .-Államok­ban a papírpénz neve ; hátlapja zöld s innen a név (1. dollár).

Green Mountains (grin mauntinsz = zöld hegyek), az Alleghany hegység ága É.-Amerikában, 1350 m. (Mansfleld).

Greenock (grinok), Glasgow külső kikötője Renfrew skót grófságban a Clyde torkolati öble m., 67.000 lak. Czukorfinomitók, gépgyárak; élénk kereskedelem.

Greenwich (grinics), London külvárosa Kent ang. grófságban, 48.600 lak. Élénk keresked., tengerészeti intézetek; itt őriztetnek Franklin reliquiái, parkjában van a hires csillagda (1675. alap.), melyen át az an­golok az első délkört vonták.

Greffíer (francz., grefié), törvényszéki írnok. Gregersen G u i l d b r a n d , fa-nagyiparos és építési

vállalkozó, szül. 1824. Norvégiában; ácsmesterséget tanult, 1847. jött hazánkba, 1848. honvéd, 1850. vasutépitésnél működött, 1865. Szobon megvásárolta a Lutzenbacher fürész- és fatelepet s azóta üzlete igen nagy arányokat öltött, 1885. magyar nemessé­get kapott. Számos ujabbi állami építésnél (vasutak, laktanyák, Szeged, stb.) mint vállalkozó működött.

Gregorovius F e r d i n á n d , német iró, szül. 1821, f 1891. Számos irodalmi és történelmi munkát irt, melyek közül a leghíresebb Róma története a középkorban.

Gregr, 1) Ede, az ifju-cseh párt egyik vezére, szül. 1828. márcz. 15. Prágában. Ugyanott 1854 orvos, később egyetemi magántanár; természettudományi iró, 1861. óta a cseh tartomanygyülés, 1873 óta a reichsrath képviselőháza tagja; — 2) Gyula , az előbbi testvére, több izben képviselő, szül. 1831. okt. 19.; 1861. alapitotta az ifju-csehek pártközlö-nyét, a prágai Narodni Listy-t.

Greguss, 1) Ágos t , iró, szül. 1825. apr. 27. Eper­jesen. Atyja, Mihály, tanár és jeles aesthetikus volt. Iskoláit szülőföldjén, Pozsonyban és Rozsnyón vé­gezte, mire a bécsi és hallei egyetemet látogatta. 1846. meghitták a szarvasi gymn.-hoz tanárnak, a szabad-ságharcz után egy évet töltött Nagyváradon börtön­ben. Később a fővárosba költözött s a Pesti Napló munkatársa volt 1866-ig. 1870. egyetemi tanár, a Kisfaludy-társaság főtitkára, f 1882. decz. 13. írói működése főleg az aesthetikára és irodalomtörténetre terjed ki, ez utóbbit a Pesti Napló tárczájában mű­velte. Munkái: A szépészet alapvonalai, 1849. A bal­ladáról. Shakspere pályája. Magyar költészettan. Arany János balladái. A tudós nők (Moherétől), ma­gyarázatokkal isk. használatra stb. Fordított számos regényt és színmüvet, népdalt, néhány eredeti drá­mát is irt. Költői müvei közt említendők Meséi és Versei. Aesthetikáját hátrahagyott jegyzeteiből tanít­ván}^ Liszka Béla adta ki_ (Bpest 1888.). L. Bánóczi József: Emlékbeszéd G. Á. felett (Budapest, 1887.), Beöthy Zsolt : G. Á. emlékezete (Kisfaludy-társaság Emléklapjai 1886.). — 2) G y u l a , a pesti ág. hitv. gymnasium tanára, a Kisfaludy-társ. s a magy. tud. Akad. tagja, szül. 1829. decz. 23. Eperjesen, f 1869. szept. 5. Bpesten. Természettudományi munkákat irt s lefordította Camoens (1. e.) hires eposzát: A Lusiá-dát (Bpest 1874.).

Greif M á r t o n német költő, családi neve Frey Hermán Frigyes, szül. 1839. jun. 18. Költeményeket, drámai müveket stb. irt.

Greifswald, város Stralsund porosz kormánykerü­letben 21.633 lak. Egyeteme 1456. alapíttatott s 1539. megujittatott.

Grein, város Felső-Ausztriában a Duna mellett. Greiner Laj os, erdőtanácsos, szül. 1796. Német­

országban, mint erdészeti igazgató 1828. lépett a Coburgok szolgálatába Jolsván, Gömörben,s ez állás­ban maradt 1874-ig, f 1882.; az erdőrendezéshez és becsléshez sok adatot gyűjtött, szaklapokba irt, magassági méréseket eszközölt, melyek alapján ő derítette ki, hogy a Gerlachfalvi csúcs magasabb a Lomniczinál.

Greiz, Reusz (idősebbik ág) német herczegség fő­városa a Fehér-Elszter m., 20.000 lak.

Grémium (lat.), testület, püspöki város papsága, ellentétben a vidékiekkel.

Grenada, a Kis-Antillákhoz tartozó brit sziget, a Grenadinákkal együtt ter. 430 km 2, 50.393 lak. Gyar­matárut termel. Grenadillfa, veres ébenfa, a brya ebenus, courou-

pita Nicaraguensis v. inga vera fája. Grenicz, magyar neve Szepes-Véghely, község Sze-

pes megyében. Grenoble (grenobl), Isére franczia departement fő­

városa az Isére m., 52.000 lak. A várostól 1 km.-nyire a Drac egyesül a Isére-rel, ugyancsak közelében a Massif de la Grandé Chartreuse nyúlványai húzód­nak ; a város és környéke nagyszerűen meg van erő­sítve. Egyetem (3 kar); nagy könyvtár. Keztyüipara 20.000 embert foglalkoztat.

Greovácz, község Krassó-Szörény m., 1688 lak. Gretna-Green (grettna-grin), falu Dumfries skót

grófságban; 1857-ig az itteni békebiró eskettetett meg olyan házaspárokat, melyek egybekelése elé az egyházi hatóság akadályt emelt. Azért egykor Gr.-Gr. sokat szerepelt a regényekben.

Grétry André , belga zeneszerző, szül. 1741. Szá­mos operája közül hires »Oroszlánszívű Richard«. 7 1813-ban.

Greuze (grőz) J e a n B a p t i s t e , jeles franczia genre-festő szül. 1725. f 1805.

Greven huszár-ezred, tisztjei Festetich György gróf alezredessel és Laczkovics János századossal, az 1790. országgyűléshez jul. 12. írásbeli kérelmet ad­tak be, hogy a magyar ezredek béke idején a hazá­ban állomásozzanak, tiszteik magyarok közül válasz­tassanak s a vezénylet magyar legyen. E miatt a bécsi haditanács elfogatta és haditörvényszék elé állította őket; az országgyűlés közbelépése a szigorúbb bün­tetésnek elejét vette ugyan, de Festetich és Laczko­vics elveszitek tiszti rangúkat, a többiek más ezre­dekhez tétettek át.

Gréville (-vil) H e n r y , Alice Durand franczia irónő álneve, szül. 1842. okt. 12. Pétervárt. Számos regényt irt, melyek egyike (Dóra), akadémiai dijat nyert. Igen sok müvét magyarra is lefordították.

Grévy J u l e s , franczia államférfiú, szül. 1807. Az 1848-iki nemzetgyűlésben előkelő szerepet játszott. Az államcsíny után a politikai élettől visszavonulva ügyvédi hivatásának élt. 1871 —73-ig a nemzetgyű­lés, 1876. a képviselőház elnökké választá. Mac Mahon leköszönése után 1879. a franczia köztársa­ság elnökévé választatott; 1885. másodszor is meg­választatott e tisztsége, de vejének Wilson Dániel képviselőnek kétes üzelmei folytán kénytelen volt 1887. decz. 1. leköszönni, f 1891. szept. 9. Grgarevcz, község Szerem m., 2801 lak. Járásbir.

ÖS adóhivatal.

Gridiron (ang., gridájrn), az észak-amer. Egyesült-Államok csillagos lobogójának neve.

Gries, klimatikus gyógyhely Bozen m. Tirolban. Griff madár, a különböző népek meséiben szereplő

óriási madár, melyet félig madárnak, félig oroszlán­nak szoktak ábrázolni. A czimertanban a bölcseség és figyelem jelképe. Talán azonos az aepyornis maxi-mus nevü kihalt kondorfajjal, melynek tojása 34 cm. magas, 225 mm. széles, 8 liter térfogatú, s melyből több példányt találtak Madagaszkár szigetén (egy példány 1891-ben a nemzeti múzeum birtokába ke­rült). L. A term. tud. társ. emlékkönyve, Bp. 1892. Paszlavszky, Mese és valóság.

Grillenberger K á r o l y , német szoczialista iró és parlamenti képviselő, szül. 1848. február 22. ; mint lakatoslegény sokáig dolgozott, 1875 óta szoczia­lista hírlapíró, 1881 óta a német parlament tagja.

Gril lparzer F e r e n c z , osztrák-német költő, szül. Bécsben 1791-ben. Legnagyobb sikereit a drámában aratta. Kiválóbb színmüvei »Az ősanya«, >Medea«. »Sappho« és »A tenger és a szerelem hullámai« (Hero és Leander). »Medea« és »A tenger és a szerelem hullámai« nálunk is előadattak, f 1872.

Grimace (francz., grimasz), arczfintoritás. Grimaldi B e r n a r d i n o , olasz miniszter, szül. 1841.,

1876. képviselő, 1879. pénzügyminiszter. 1884. ke­reskedelmi és földmivelésügyi miniszter; 1888 — 91. ismét pénzügyminiszter. Azóta képviselő.

Grimm, 1) J a k a b , a német nyelvészet megalapí­tója, szül. 1785. Előbb Kasselben, később Göttingá-ban könyvtárnok s öcscse Vilmos segélyével kiadott 3 kötet gyermek- és házi mesét, két kötet német mon­dát, német nyelvtant megkezdette a német nyelv nagy szótárát, melyet halála után mások folytattak, f 1863. — 2) V i l m o s , az előbbinek testvére és mun­katársa, szül. 1786. f 1859. — 3) La jo s festő és rézmetsző, az előbbi kettőnek testvére, szül. 1790. f 1863. mint a kasseli akadémia tanára.

Grimmelshausen J á n o s J a k a b Kris tóf , német iró, szül. 1625., egy ideig katona, f 1676. Számos munkát irt, melyek közt leghíresebb a Simplicissimus (1669), a harmincz éves háború izgalmas korát kitű­nően irja le. Ez a munka szolgált mintaképül más Simplicissimus cz. korrajzi munkáknak. Ilyen jelent meg németül hazánkról is. L. Simplicissimus.

Grinád, község Pozsony m., 1034 lak. Grindelwald, 20 km. hosszú völgy a berni hegy­

vidéken, a felső és alsó G. gletser torkol ide. Klima­tikus gyógyhely. Griqua, a hottentották egyik ága, mely európai és

más elemmel keveredett. G r i q u a föld, a brit Fokföl­dön 2 kerület neve: 1) Nyugot-G. nagy gyémántme­zőkkel, az Oranje folyótól északra, ter. 39.358 km 2, 83.115 lak.; — 2) Kelet-G. brit Kaffráriában, ter. 19.668 km 2, 152.609 lak. Grisebach E d u á r d , német költő, szül. 1845. A

diplomatiában működik. Legismertebb müvei »Az uj Tannháuser« (költemények) és »Tannháuser Rómá-ban< verses elbeszélés. Irt kritikai müveket is.

Griseldis, középkori monda, mely szerint G. egy szegény szénégető leánya, kit Walther saluzzoi őr­gróf (Istvánfinál: Volter herczeg) nőül vesz s G. enge­delmességét és hűségét a legkeményebb próbák alá veti, melyeket a nő dicsőségesen kiáll. A mondát már Boccaccio feldolgozta Decamerone-jában, s az ő no­velláját Petrarca latinra fordította. E lat. átdolgozás után készült Istvánfi Pál magyar verses beszélye (Debreczen, 1574.). A mondának legismertebb drá-

mai feldolgozása a német Halm Frigyestől van, kinek darabját Fáncsy Lajos fordításában a magyar szín­padokon is sokáig játszották.

Grisette (ír., -zett), tulajdonképen szürke gyapjú­szövetből készült ruha; átvitt értelemben Parisban oly leány, ki kedvesével közös háztartásban él.

Gritti, tragédia S z i g l i g e t i Edétől (1846.). Gritti A l a j o s , G. A n d r á s , velenczei dogénak egy

török rabnőtől szül. törvénytelen fia, Páduában ta­nult, s Konstantinápolyban ékszerárus szine alatt Velencze kéme volt. Lasky Jeromos megnyerte János király ügyének s Ibrahim nagyvezér közvetítésével kieszközölte a török segélyt Jánosnak. Csakhamar nagy szerepre jutott hazánk történetében. 1529-ben elkísérte a szultánt Budára; János király 1531. országrészének kormányzójává tette.^,1533. vissza­tért Konstantinápolyba, de 1534. 2000-nyi katona élén ment Erdélybe, bosszúálló terveket forralva a magyar urak ellen, kik az idegen kalandort nem akarták felebbvalójuknak elismerni. 1534. aug. 12. Czibak Imrét megölette, mire Kun Kocsárd és Maylád István fegyvert ragadva Megyésen ostrom alá vették s a szökni készülőt elfogva, szept. 29. kivégeztették.

Griz, dara (1. e.). Grk, község Szerem m., 1910 lak. f

Grob, magy.: Tót-Gurab (Pozsony m.). Grobian, Brant Sebestyén »Narrenschiff«-jéből

(1494.) származó elnevezése a goromba, durva em­bereknek. Pákh Alberttől ered a tréfa, hogy Vas Gereben neve németül »Grobian Vas«-nak hangzik.

Grobnik, község Modrus-Fiume m., 6805 lak., a ter­mékeny grobniki mezőn.

Grodnau, magy.: Grodnó (Vas m.). Grödner-völgy (Valle Gardena), az Eisack-völgy-

nek Tirolban elnyúló szük, regényes mellékvölgye, ro­mán származású lakosokkal. Főhelye St. Ulrich.

Grodno, kormányzóság Oroszország nyugati részén 38.668 km 8 ; fővárosa Grodno, a Niemen m., 40.000 lak; fontos vár.

Gróf, németül gráf, grave, lat. comes, ebből comte, conte, count; a középkor kezdetétől fogva magas tiszt­ség v. méltóság viselője; kezdetben a germán eredetű királyok kinevezett főtisztviselőit hivták gr.-oknak; a XII. században e méltóság örökössé lett egyes csa­ládokban, kik annak alapján birtokaikon területi fel­ségjogokat gyakoroltak (1. g r ó f s á g ) , később területi jogok nélkül mint rangkülönböztető czim is adomá-nyoztatott s a herczegi rang után következett. Ma­gyarországban a középkorban a bazini és szent­györgyi grófokon kivül csak néhány délvidéki idegen származású család (a Frangepánok, a corbaviai gró­fok stb.) viselték a grófi czimet; első adományozása mint örökös méltóság a Hunyadiak részére történt, kik 1453. beszterczei gr. czimet kaptak; a Bánffyakat Mátyás király 1485. ruházta fel a grófi előjogokkal: a nagyságos czimmel és a vörös pecsét használásá­val. Mai jelentőségében a Habsburgok kezdték elő­ször osztogatni. 1885-ig adományozásával nálunk a főrendiházi tagság volt összekötve. V. ö. comes.

Grófság, 1) a hübérrendszerben szabad terület, melynek birtokosai grófi czim mellett területi felség­jogokkal voltak felruházva; adományozásuk az ural­kodó mint legfőbb hűbérúr részérül lobogós lándzsa átnyujtásával történt; 2) grófi rang v. méltóság, mely­nek adományozása rendszerint czimerbó'vitéssel volt egybekötve; jelvénye ujabban 9-águ korona.

Grog (ang.), rum, czukor és viz keverékéből fel­forralás utján előállított szeszes ital, melyet kül. a

tengerészek használnak; először Vernon tengernagy készítette 1740. és nevét e tengernagy gúnynevétől (Old g.) nyerte.

Grojij zsíros sajt Gruyéres svajczi község után el­nevezve.

Gromon D e z s ő , honvédelmi min. államtitkár és-országgy. képv., szül. Vajszkán, 1838.; — 1869. a hódsági kerület képviselője. 1875. Bács m. főispánja.-1880. leköszönvén a Szt-István-rend kis keresztjét' kapta. 1881 óta ismét képviselő és államtitkár.

Groningen (Gröningen), Hollandia tartománya, ter. 2297 km 8, 275.356 lak. A XVII. szd óta szárítják a' lápjait s nyernek jó talajt a földmivelés czéljaira. Fővárosa G. a Hunte és Aa m., 52.000 lak. Egyetem (1614 óta), élénk szövőipar és kereskedelem, melyet a Dollartba és a Zuider tóba torkoló csatornái moz­dítanak elő.

Grönland, nagy kiterjedésű északsarki földterület, mely a Baffin öböl és az Atlanti oczeán közt fekszik, ter. 2,169.750km 2, ebből gletser nélküli terület 88.100 km s, 10.221 lak. A nagy hó- és jégtömegek miatt kelet-észak felől hozzáférhetetlen és igy belseje isme­retlen, nyugati része számos fjord által tagozott, déli vidéke leginkább megközelíthető. Hosszú, zord telei vannak, mialatt még a hőmérő higanya is meg­fagy, a nyár rövid. Növényzete silány, csak moh, bokrok, elsatnyult nyir-, éger- és fűzfák tenyésznek; az állatvilágot az iramszarvas, jeges medve, róka, tengeri madarak, halak, bálnák és fókák képviselik; van szén, graphit, réz, ezüst, ólom. Lakói esz­kimók (1. e.) és európaiak. Kiviteli czikkek: bálna-és fóka-szalonna, halcsont, dunnalud-pehely, prém, fókabőr. A gletser nélküli terület dán fenhatóság alatt áll és feloszlik észak és dél g.-i felügyelőségre; amannak gyarmatai: Upernivik, Urnának, Ritenbenk, Jakobshavn, Kristianshaab, Egedesminde, Godhavn, az utóbbié: Holstenberg, Sukkertoppen, Godthaab és Fiskernaes, Frederikshaab, Julianehaab.

Groom (ang., grúm), inas, lovász. Gros (francz., gró), vmely anyag mint egész; en g.

(1. e.) nagyban; összetételekben számos selyem és félselyem szövet jelzésére szolgál, p. g. l inón, közön­séges sávozott fátyolszövet; g r o s s i s t a , ki az áruk­kal csak nagyban kereskedik.

Gross, község (Bihar m.), 992 lak. Gross-AHsch, magy.: N.-Szőllős (N.-Küküllő m.). Grosse (francz., grossz), 12 tuczat = 144 darab. Gross-Glockner, a Hohe Tauern legmagasabb

csúcsa és a monarchia 2-ik legnagyobb emelkedése, Karinthia, Salzburg és Tirol határán, 3797 m., a d.-k. felé nyiló patkó alakú részen lékszik a Pas-terzgletser, a legnagyobb osztrák gletser (27'4 km8, hossza 10.270 m.).

Gross-Schönau, damasztszövéséről hires helység Bautzen szászországi kerületben.

Gross tonnage (ang. tonedzs), a hajó összes űréi­nek nagysága köbmértékben kifejezve, ellentétben a r é g i s t e r t.-zsel, mely csupán a szállítmányok elhe­lyezésére való térfogatot jelenti.

Gross-Venediger, a Hohe Tauern egyik csúcsa a Gross-Glocknertől (1. e.) nyugatra.

Grosz F e r d i n á n d , német tárczairó, szül. 1849. Útleírásokat, rajzokat, bírálatokat ír. Bécsben él.

Groszau, magy. Keresztyén-sziget (Szeben m.). Groszdorf, magy. Szelistye (Szeben m.); Unga-

r i s c h G., magy. Magyar-Keresztes, Deutsch G., magy.: Német-Keresztes (Vas m.).

Grosz-Eidau, magy. Nagy-Ida (Kolozs m.). - -

Grosz-Kapeln, magy. Nagy-Kapa (Csallóköz). Groszkukelflusz, magy. Küküllő folyó. Grosz-Magendorf, mag}'. N.-Magyar (Csallóköz). Groszmucken, magy. Dozmat. (Vas m.) Groszmutschen, magy. Udvard. (Sopron m.) Grosz-Petersdorf, magyarul Német-Szent-Mihály.

(Vas m.) Groszschlatten, magy. Abrudbánya. Groszwardein, magy. Nagyvárad. Grote G y ö r g y , angol történész és államférfiú,

szül. 1794. 12 kötetben megírta Görögország tör­ténetét, a görög nép eredetétől Nagy Sándor halá­láig, t 1871. Grotesque (francz.,-teszk), csodás, természetellenes. Grotius H u g ó , H. de G r o o t , híres hollandi jog­

tudós és államférfiú, szül. 1583. ápr. 10-én Delftben. 15 éves korában jogtudor s korán tevékeny részt vett hazája államéletében, de a vallási viszályok miatt egy ideig Francziaországban és Svédországban élt. f Rostockban 1645. aug. 28-án. G. époly kitűnő jogász, mint theologus, fenkölt szellemű bölcsész és történész. Irataival az általános államjog alapelveit vetette meg ; a legkitűnőbbek : De jure belli et pacis (Paris 1625.), De imperio summarum potestatum circa sacra (Amsterd. 1677.), De veritate religionis chri-stianae (Amsterd. 1662.).

Group (francz., grúp), becsomagolt, lepecsételt ládá­ban v. zaczkóban levő érez- (többnyire arany-)pénz.

Groys, magy. Nyulas. (Mosony m.) Grubanovich G é z a , zalaegerszegi törvényszéki

elnök, szül. 1840. nov. 11. Karádon, Somogy megye. Köz- és váltó-ügyvéd, 1872. tabi jb., 1891. zalaeger­szegi törvényszéki elnök. Grubber(ang.,gröbber), kapáló és irtó eke (kezeket). Grubiczy Géza , földmivelésügyi min. titkár, szak­

író, szül. 1842. okt. 27. Kassán. Tanulmányait be­fejezve közszolgálatba lépett; két évtized óta élénk irodalmi tevékenységet fejt ki a baromfitenyésztés kö­rül, számos eredeti és fordított szakműve jelent meg.

Grubisnopolje, község Belovár-Kőrös m., 9669 1. Gruics S z á v a , szerb politikus, szül. 1840. ; orosz

katonai intézetekben tanult; 1876. a tüzérség főpa­rancsnoka, 1877. hadügyminiszter, 1885. pétervári követ, 1887. és 1889. miniszterelnök; a radikális párt hive.

Grün A n a s z t a z i u s , 1. Auersperg Antal. Grünau, magy. Grinád. (Pozsony m.) Grünbach, Bécs-Ujhelytől nyugatra fekvő osztrák

helység, nagy szénbányászat. Grünberg (Grüneberg), bor- és gyümölcstermelő

város Liegnitz porosz kormányterületben., 16.000 1. Posztógyártás.

Grunewald, porosz királyi erdős vadászterület Berlin közelében.

Grünne-Pinchard F ü l ö p gróf, a közös hadsereg tábornoka, szül. 1833. nov. 4. Szebenben ; 1852-ben hadnagy, 1888. hadtestparancsnok Josephstadtban, 1889. Prágában. Grünspan, közönséges neve a basikus eczetsavas-

réznek (1. rézvegyületek). Grünwald Béla, iró, szül. 1838. decz. 2-án Szent-

Antalon Hont m. ; jogot végzett, 1867. Zólyom m. főjegyzője, 1871. alispánja, 1878—1891. orsz. képv. f Parisban, hol el van temetve, 1891. máj. 4. Számos munkát irt s a többek közt a közigazgatás államo­sításának egyik legelső és leghatározottabb előhar-ezosa volt. Főműve a Régi és az Uj Magyarország czimü két kötetes munkája.

Gruscha A n t a l , bécsi érsek, szül. 1820. Bécsben ; sokáig Zsófia főherczegnő gyóntatója, 1878. püspök, 1890. jan. 30. bécsi érsek. Grusia, 1. Georgia. Gruyéres (grüjér), helység Freiburg svájezi kan­

tonban. Itt készítik a gróji sajtot. Grúzon H e n r i k , német iparos, szül. 1821. Magde-

burgban, Buckauban hajó- és gépgyárat alapított és alkalmazta a csészeöntést. Pánczéltornyokat, ágyu-talpat és revolverágyút szerkesztett.

Gschies, magy. Sercz. (Sopron m.) Gsell-Fels T i v a d a r , német iró, szül. 1819. Előbb

orvos, később a baseli egyetemen olasz műtörténetet tanított. Olaszországra vonatkozó uti kézikönyvei nagyon elterjedtek.

Guadalajara (uádáláchára), 1) spanyol tartomány (Uj-Kastilia), ter. 12.113 km 2, 201.496 lak., fővárosa G. a Henares m. 9000 lak. ; — 2) Jaliseo mexikói állam fővárosa, 95.000 lak. Egyetem, érsekség.

Guadalcazar (uádál-), város Sevilla spanyol tarto­mányban a Sierra Morenában. 14.000 1. Higanyb.

Guadalquivir (uádálkivír), folyó déli Spanyolor­szágban a Sierra Cazorlában ered, folyása d.-ny.-í, majd déli, a Jenil, Guadajoz, Guadaira, Guadiato és Guadiamar felvétele után a Cadizi öbölbe ömlik San Lucar de Barramoda m. A régiek Baetisnek nevezték.

Guadeloupe (guádlúp), franczia sziget Nyugot-Indiában; a Só folyó a keleti Grand és nyugati Basse-Terre (a tulajdonképeni G.) részre osztja. Ter. 1602 km 2, 142.396 lak. Désirade, Marie-Galante, Les Sain-tes, St. Barthélemy és St. Martin franczia része képezi G.-vel a G. departementet. Terményei ezukor, kávé. Kolumbus fedezte fel 1493. Fv. Basse-Terre, 11.000 1.

Guadiana (uágyáná), folyó Közép-Spanyolország­ban, a Sierra de Alcarasban ered, nyugoti, utóbb déli irányban folyik és a Cadizi öbölbe szakad Villareal m. A régiek Anasnak nevezték.

Guadix (uadich), püspöki város Granada spanyol tartományban a G. folyó m., 12.000 lak. Közelében Graena fürdőhely.

Guajacol (C 7 H 8 O a), gyógyszer, a kreosot egyik alkotórésze. Színtelen ; borszeszben, aetherben, zsi-ros olajokban jól oldódó folyadék. A guajakfa, guaja-cum officináié, gyantájából állitható elő. Használják a kreosot pótszereként tüdővész ellen.

Guanahani, a Bahama-szigetek egyike; ez az első amerikai terület, melyet Columbus felfedezett s érin­tett 1492. okt. 12.

Guanajuato (uanachuato), állam Mexico keleti részén az Anahuaci Kordillerák fensikjain, ter. 29.458 km-, 1,007.116 lak. Arany- és ezüstbányászat. Fővára G. (Santa Fé de G.), 52.000 lak. Egyetem.

Guancho (-cso), egykori berber néptörzs a Kanári szigetéken, most már kihalt.

Guanó, tengeri halakkal élő madarak ürüléke, mely Peru és Chili egyes vidékein és a Chincha szigeteken 20—30 méter vastagságban is találtatott. Dús nitro­gén- és phosphor-tartalmánál fogva a legkitűnőbb trágyanem.

Guano-szigetek, 1. Chincha-szigetek. Guarana, a paullinia sorbilis brasiliai fának porrá

tört, vizzel pastává gyúrt s újra megszárított magva. Barnásfekete, kemény ; törése zsirfényü. Dél-Ameri­kában élvezeti szer ; idegingerlő gyógyszer (2—-5°/0

coffein). Főleg migraine ellen adagolják. Guary-codex, legrégibb codexeink egyike, Guary

Miklós ajándékozta a m. tud. Akadémia könyvtárának. Vallásos tanításokat tartalmaz s kiadója, Döbrentei

szerint (Régi Magy. Nyelvemlékek, IV. kt. 1846.) 1483-ból való. Guastalla, város Reggio olasz tartományban a

Crostolo és Po egyesülésénél, 3000 lak. Guatemala, köztársaság Közép-Amerikában, ter.

125.100 km 2, 960.000 lak., kik indiánok, ladinok (a spanyolok utódai) és európaiak, vallásra nézve róm. katholikusok. Földjén a g.-i Cordillerák vonul­nak át. Kiviteli czikkek: kávé, indigó, czukor, sarsa-parilla, dohány, gummi, bőr, banán. A köztársaság elnöke Barillas M. L. Fővárosa G. (G. la Nueva), 66.000 lak.; egyetem, érsekség. Közelében az 1874. földrengés által elpusztult G. la Antigua.

Guayana (Guiana), állam Dél-Amerika é.-nyugati részén, é.-i része az Atlanti oczeán partján, ter. 490.300 km 2, 373.900 lak. Partvidéke alacsony, mo­csaras, sűrű erdővel borított, szerfölött egészségtelen levegővel; belseje őserdőkkel borított hegyvidék (Sierra Parimé), melyet több folyó tör át. Éghajlata tropikus. 3 részből áll: 1) Br i t G., ter. 282.300 km 2, 282066 lak., kik négerek, kulik, indiánok, fehérek és vegyült népek. Kiviteli czikkek: czukor, kávé, gya­pot, fűszer, cacao és fa. Fővárosa Georgetown; 2) H o l l a n d G. (vagy fő folyója után Surinam), ter. 129.100 km 2, 66.037 lak. Fővárosa Paramaribo; 3) F r a n c z i a G., ter. 78.900 km 2, 25.796 lak. A fran­czia és hollandi G. közti határ III. Sándor czár dön­tése szerint (1891. máj. 28.) az Awa (Maroni) folyó. Fővárosa Cayenne. Ezeken kivül 4) V e n e z u e l a dél­keleti része és 5) P a r a és A m a z o n a s brasiliai tar­tományok része.

Guayaquil (uájákil), kikötő város Ecuador köztársa­ságban (Dél-Amerika) a G. folyónak a G. öbölbe való beömlésénél, 40.000 lak. Élénk keresk., püspökség.

Gubacs, a különböző tölgyfa fajok ágának és levél­szárának kinövése ; a festőguboncz az ágak felszine alá rakván tojásait, dudorodás keletkezik, mely az álcza fejlődésével egyre növekszik, mig csak a kifejlődött állat takaróját át nem fúrja, erre aztán a kinövés megszárad sg. lesz belőle. A g. értéke csersav­tartalmától függ (a legjobb fajtában mintegy 65%), golyó alakú, sima v. dudoros, fanyar izü. Legjobb a levantei, azután az istriai, olasz, franczia (a bur­gundi csertölgyről) ; a m a g y a r g., mely a csergu-boncz szúrása által képződik, golyó alakú, sárgás­szürke szinü, 4Vs cm. átmérőjű, de kevés csersav tartalma (30—45%) miatt csak kisebb értékű. Aug.-tól okt.-ig gyűjtik, mikor a fáról lehull; Trieszten át (néha megőrölve) viszik külföldre. A g.-t cserzésre, tintakészitésre, szürke, barna és fekete szinek előállí­tására, továbbá a vegyészetben is használják.

Gubavármegye, régen Ungmegye tréfás elnevezése. Gubbio (Iguviumv. Eugubium), város Perugia olasz

tartományban, 6000 lak. Városházában fedezték fel 1444. az umbriai és ó-itáliai legrégibb nyelvemléket, a 7, umbriai és latin betűkkel irott e u g u b i u m i ércztáblát. Püspökség.

Guberálás, a kártyázásban a tétnek a bankár és a játszó általi egymással szembe állítása.

Gubernatis, 1. De Gubernatis. Gubernátor (lat.), kormányzó. Gubernium, 1) p o z s o n y i ; a Nádasdy-Zrinyi-

Frangepán-féle mozgalmak elfojtása után a bécsi udvar a nádori tisztet eltörülvén, az ország élére kormányzót állított A m p r i n g e n János Gáspár (1. e.) személyében, melléje rendelve tanácsosokul Szelep-chényi esztergomi érseket, Forgách Ádámot, Majthé-nyi János kir. személynököt és Kollonics Lipótot,

azonfelül 4 német tanácsost, u. m. : Pötting Sebes­tyén grófot, Spankau tábornokot, Erhard és Hoffman tanácsosokat s még 2 magyar és 2 német titkárt. A g. beigtatása 1673. márcz. 22. ment végbe Pozsonyban. De az uj kormányzat teljesen tehetetlen volt s Am­pringen 1677. a pestis miatt eltávozott hazánkból s csakhamar a g. is megszűnt; — 2) G. nevet viselt az erdélyi főkormányszék (1. e.).

Gubó, fonalakból szőtt, többé-kevésbbé szilárd tok, melybe a rovarok álczái behálózzák magukat. A g. készítésére szükséges fonalat a fonómirigyek, seric-teria, szolgáltatják. Ezek hosszú, páros csövek, me­lyek a szájban két szemölcskében nyílnak. Folyékony, tapadós váladékuk a levegőn megszilárdul és fonalat alkot, mely némely fajoknál fontos ipari czélokra szolgál. Ilyen a selyem-lepke hernyója által készített selyemgubó.

Guden-Aa, Dánia legnagyobb folyója, Veile kerü­letben ered, a Himmelsberg körül több tón folyik át, Randers m. a Kattegatba szakad. 150 km. hosszú.

Gudden B e r n á t , elmegyógyász, szül. 1824. 1872. a müncheni egyetem tanára. Történelmi nevezetes­séget tragikus halálával nyert. Mikor II. Lajos bajor király 1886. jan. 16. a starnbergi tóba ölte magát, kísérője G. a királyt kimentendő, utána ugrott és szintén a tóba veszett.

Gudrun, közép felnémet népepos ; tárgya a szász­norman mondakörből van véve; mostani alakját a XII. század végén nyerte.

Gudsarat (Gujarat, Guzerat), terület északnyugati Hindosztánban, részei a Kattiawar félsziget az Ará­biai tenger m. (ter. 153.246 km 2, 2,343.899 lak.) és a szomszédos területek, összesen 158.120 km', 7,594.775 lak. Részben Bombay brit elnökséghez tartozik, részben benszülött fejedelmek alatt áll.

Guelfek, olaszul a welfek (a középkorban a pápa párthívei) neve, ellentétben a ghibellinekkel (1. e.).

Guericke O t tó , német természettudós, szül. 1602. Magdeburgban, melynek 50 éven át polgármestere volt. E minőségben részt vett a westphaliai békekö­tésre vonatkozó tanácskozásokban. 1632—38. között kezdte meg a légnyomásra vonatkozó hires kísérle­teit. 1654. mutatta be III. Ferdinánd császár-király­nak a magdeburgi félgömbökkel való kísérletét, midőn azokat — kiszivattyuztatván belőlök a levegő — 24 ló sem volt képes szétrántani. Ugyanő a légszivattyú föltalálója. Kísérleteit nagy munkában irta le. f 1686.

Guerilla (spany., gerilyá), Spanyolországban ön­kény tesek, kik összeállva a rendes hadsereggel, szoro­sabb kapcsolat nélkül harczoltak az ellenséggel; g u e r i l l a - h á b o r u , ilyen önkénytes szabadcsapatok háborúja.

Guernsey (gernzi), angol sziget a La-Manche csa­tornában, ter. 64 km 2, 33.000 lak.

Guerrero (gherrero), 1849. alakult állam Mexicó déli részén, a Csendes oczeán mosáa partjait. Ter. 64.756 km 2, 350,193 lak. Fővárosa Tixtla.

Guesde (gezd) J u l e s , franczia szoczialista vezér, szül. 1846. Parisban működik, de hívei inkább a vidé­ken vannak.

Gueux (francz., gő = koldus), a németalföldi ne­mesek szövetsége II. Fülöp spanyol király zsarnok­sága ellen ; spanyol részről a szövetséget tehetetlen koldusok egyesülésének mondották. Innen a név, me­lyet a tagok magok is használtak; jelszavuk volt: híven a koldustarisznyáig ; főleg a tengeren okoztak kárt a spanyoloknak.

Guga, golyva (1. e.).

Gugahalál, a pestis (1. e.) népies neve. Guggonülő bab, alacsony szárú, fehér magu, igen

értékes paszulyfajta, mely kis teriméje mellett tengeri és szőlő sorközeiben termelhető. Gugora, emelő készülék, függőlegesen beállított

gerendely, melyet keresztül dugott rúddal v. kerékkel forgatnak és a kötél rácsavarodik.

Guicciardini (gicsár-) F r a n c e s c o , olasz történet­író, szül. Florenczben 1482. f 1540. Megirta hazája történetének 1492-től 1530-ig terjedő részét. Guide (francz., gid), kalauz. Guido, a r e z z ó i (aretinus) benczés szerzetes és

zeneiró, szül. a X. század utolsó tizedében, f 1050. Az 1024 — 33 közti években feltalálta a ma is hasz­nált hangjegy-rendszert. Guidotto V i n c e n z o , Velencze követe Magyar­

országon, előbb mint titkár, 1506. őszétől mint ügy­vivő képviselte a signoriát II. Ulászló és II. Lajos udvarában. Az 1525. rákosi országgyűlés kémkedés­sel gyanúsítva, kiűzetését követelte. 1526. hagyta el az országot. Számos követjelentése maradt fenn. Guienne (Guyenne,güienn),régi franczia tartomány

és herczegség, Francziaország d.-ny.-i részén. Fővá­rosa Bordeaux volt.

Guilloche (gijos), kör- és hullámalaku diszitmény, érczlapra karczolva; értékpapír, váltó stb. nyomá­sára használt fémlap. A g.-t többnyire az u. n. g.-irozó g é p p e l állítják elő, mely az esztergályos padhoz hasonlít.

Guillotine (francz., gijotin), nyaktiló. Guinea (ang., gini), régi angol aranypénz, értéke

lOVs arany forint. Guinea (gi-), Nyugot-Afrikának az Atlanti oczeán

mentén fekvő nagy partvidéke a Palmas foktól a Negro fokig; a Biafra öböltől ny.-ra levő rész F e l s ő v. É s z a k i G. (ter. 734.000 km 2, 19,092.000 lak.), a többi Alsó v. Dél G., G.-hoz számítják a Kongó déli vidékén Mossamedes, Benguela, Loanda portugál birtokokat az Angola gyarmatot a Kongótól északra, a Loangó-partot, Ogowe és Gabun tartományt a többi itteni franczia területekkel, a Batanga és Kamerun földet, a Guinea öböl szigeteit, az egész Felső-G.-t a Nigertorkolattól Libériáig és Sierra Leonéig. A part mentén a hegyek fokozatosan ereszkednek a tengerbe, a föld általában lapos, a nagyobb emelkedések a Serra Complida (Magoba 1200), a Montes de Cri-stal, Igumbi Andele 1065 m. (2° déli sz.), kiválóbb folyói a Cuanza, Kongó, M'Brise, Ogowe, Kuilu Niadi stb. Főbb kiviteli czikkek: pálmaolaj, dió, kaucsuk, gummi, gyanta, festékfa, gyapot, fahéj, ka­kaó, gyömbér, bors, dohány, kávé, elefántcsont, czu-kor. G.-ban briteknek, francziáknak, németeknek, por­tugáloknak és spanyoloknak van birtokuk. Guinea-áram, 1. Atlanti oczeán. Guipuzcoa (spany., ghipuszkoá), span}rol tarto­

mány, ter. 1885 km 2, 181.856 lak. Fővárosa San Sebastian, 29.000 lak.

Guirlande (francz., girland), 1. ghirlando. Guise (gíz), a lotharingiai fejedelmi ház egyik ága.

— 1) L o t h a r i n g i a i F e r e n c z , G. herczeg szül. 1519. Francziaország egyik legnagyobb hadvezére. II. Ferencz alatt magához ragadta a hatalmat s üldözte a protestánsokat. Megöletett 1563. febr. 18. — 2) Henr ik , az előbbinek fia, szül. 1550. Ifjan magyar földön a török ellen harczolt. Otthon gyű­lölettel üldözte a protestánsokat és egyik rendezője volt a Szt.-Bertalan-éji vérengzésnek. 1588. decz. 23. meggyilkolták.

Guise (gíz), város Aisne franczia depart.-ban az Oise m., 800 lak. Az egykori G. herczegség fővárosa.

Guitare (francz., gitár), lantszerü hangszer húrral. Guizot (gizó) F e r e n c z , franczia államférfiú és iró,

szül. 1787. Előbb a tisztviselői pályán működött, 1830. ő szerkesztette a tiltakozást X. Károly fran­czia király törvénytelen rendeletei ellen, s nagyon elősegítette a Bourbonok megbuktatását. Lajos Fü­löp király alatt belügy-, 1832. közoktatási minisz­ter, 1839. londoni nagykövet, 1840. külügyminisz­ter; 1847. maga lépett a kormány élére; politikája nagyban előmozditotta a júliusi monarchia bukását (1848.). Azután G. a Bourbonok és Orléansok fusió-jára törekedett, de ezen törekvéseinek véget vetett az 1851-iki államcsíny, f 1874. Számos jeles törté­nelmi munkát irt, melyek közül az angol forradalom­ról szóló stb. magyarul is megjelent.

Gula, többszögü test, melynek alapfelülete vmely többszög és melynek összes oldalfelületei egy pont­ban, a csúcspontban találkoznak; a csúcspont távol­sága az alaptól a g. magassága, köbtartalma = az alapterület szorozva a magasság Vs-ával • c s o n k a g., az alapfelülettel párhuzamos sik által metszett g.-nak azon része, mely a két sik között van.

Gulács, község Bereg m., 1203 lak. Gulácsy Dezső , orsz. képviselő, szül. Gulácson

Beregmegyében, 1839. Jogot végezve élénk részt vett megyéje mozgalmaiban. 1867. tiszteletbeli, 1877. rendes ügyész, 1884 óta képviselő, 1887 óta a fel­vidéki kerületet képviseli.

Gúlák, p y r a m i s o k , négy oldalú, gulaalaku ó-egyiptomi építmények a királyi sirok felett. Valószí­nűleg minden király uralkodása kezdetén sziklában kivájatta sirját, mely felett négyzetes hantot épített. Növekvő hatalmával és uralkodási éveivel ezen épít­ményt szélesbitette és magasbitotta. A gula belsejé­ben folyosók és kamrák vannak rendszertelenül el­helyezve. A Nilus balpartján Meiduntól Abussirhig 69 km. hosszú térségen vagy 100 gula van, ezek közül 67-et megvizsgáltak és felmértek. Legnagyobb a Cheops és Chefren gúlája (1. e.).

Gulba, Ausztrália legnagyobb folyama, 1. Murray. Gül Baba, igazi nevén Zeki sejk, XVII. sz.-bel:

török zarándok a Hilali-szerzetből. Egész életét val­lásos zarándoklatban tölte, egymás után keresve fel a mohammedán egyház szent helyeit. Vallásos éle­téért s tisztaságáért a G. B. ( = r ó z s á k a t y j a ) nevet kapta. Vándorlásai közben Budán érte utol a halál; a császárfűrdő feletti szőlőhegyen temették el és sirja felett a törökök türbét építettek, mely ma is megvan s a mozlimok kegyeletének tárgya.

Gulisztán, rózsáskert, Szádi perzsa költőnek tanitó irányú müve, ford. Erődi Béla (1889.).

Gull József , orsz. képviselő, szül. Segesvárott 1820. decz. 5., 1849. a segesvári kerület a debre-czeni országgyűlésre képviselővé küldötte, de ott meg nem jelenhetett. A szász egyetemnek 1861—75. tagja. Részt vett a nagy-szebeni országgyűlésen, a bécsi reichsrathban és a kolozsvári országgyűlésen. 1881 óta képviselő. Gulliver, Swift angol humoristának regényalakja. Gulner G y u l a , orsz. képviselő, szül. Vaálon (Fe­

hérmegyében) 1843. Tanulmányai befejeztével Pest­megye szolgálatába lépett s Nyáry Pál oldalán élénk részt vett a megye politikai mozgalmaiban. 1872 óta képviselő.

Gulya, a tavaszi ki v e r é s tő i a le- v. b e s z ó r u-l á s ig , azaz késő őszig a legelőn élő nagyobb szar-

vasmarhacsoport, melyet, ha növendék állatokból áll, szűz g u l y á n a k neveznek. A gondozásával meg-bizott egyén a g u l y á s .

Gulyás, magyar étel, apró darabokra vágott sovány marha-, borjú- v. ürühús, jól fűszerezve vöröshagy­mával, sóval, paprikával.

Gumbinnen, Kelet-Poroszország kormánykerülete, ter. 15.873 km. 2, 786.405 lak. Fővárosa G. a Pissa m. 12.000 lak.; gabona- és nagy lóvásárok.

Gummi, mézga (1. e.). Gummi arabicum, 1. arab gummi. Gummigut, festék, a keletindiai g.-fának (cambogia

gutta) részint magától, részint bemetszés következté­ben kifolyó gyantája; sárgásbarna szinü, áttetsző, édeses utóizü. Használják festésre és gyógyszerül is. Legjobb a siami fajta.

Gummi Kino, 1. kino. Gumó, tuber, gyökérfaj, a szár földalatti részének

húsos, többé-kevésbé gömbszerü megvastagodása. Gümőkór, tuberculosis, apró csomók, gümők alak­

jában fellépő, nagyon elterjedt betegség, melyet a Koch által 1881-ben felfedezett bacillus tuberculosis idéz elő. A g. alkati bántalom, mely a test ösz-szes szöveteiben, kivéve a porcz- és izomrendszert, felléphet. Igy a bőrben mint bőrfarkas, lupus, a csontrendszerben mint csonthártyalob, periostitis, és csontszú, caries, a tüdőben mint tüdővész, phthysis, azonkívül a mirigyekben, agyban, hashártyán, gégé­ben, gyomorban stb. zsigerekben szokott fellépni. A legelterjedtebb betegség. A g. fellépésére hajlamos­ságot okoz az öröklés (1. görvélykór), rossz táplálási és lakásviszonyok, idült genyedések, stb. Gyógyítása körül legtöbb sikert a sebészet körébe vágó esetek­nél (csonthártyalob, csontszú, hashártyagümőkór) ér­tek el, mig a belső gümőkóros bántalmak gyógyítása inkább csak az általános táplálkozási és egészség­ügyi viszonyok javitására, szóval a szervezet ellen­álló képességének növelésére szorítkozik. Az 1890. évben Koch által felfedezett tuberculin, melyet a g. különböző alakjai ellen, különösen azok kezdeti sza­kában ajánlott gyógyszerül, kétes értékűnek, sőt sok esetben károsnak bizonyult. A gümőkór terjedése ellen a tüdőgümős betegek köpetének fertőtlenítése és ilyen betegek lehetőleges elkülönítése által tehe­tünk legtöbbet.

Gumplovicz La jos , osztrák jogász és nemzetgazd. iró, szül. 1838. márcz. 9. Krakóban; 1882 óta a grá-czi egyet, az államtud. tanára. Számos munkát irt.

Gundinci, község Szerem m., 2070 lak. Gunny, nyers v. gerebenezett juta v. pedig ennek

hulladéka. Güns, magy. Kőszeg (Sopron m.). Günsberg I z i d o r , hires sakkjátékos, szül. 1854.

Budapesten. Angliában él, s számos sakkverseny győztese.

Günseck, magy.: Gyöngyösfő (Vas m.). Günther A n t a l , iró, ügyvéd, az orsz. gyorsiroda

revisora, szül. 1847. szept. 23. Székesfehérvárt. Mint középiskolai tanuló, alig 15 éves korában, a piarista­rendbe lépett s később a nagykanizsai főgimnázium­ban tanár. De még a kisebb rendek felvétele előtt kilépett a szerzetből s jogot végezvén 1874 óta ügy­véd. 1867 óta az orsz. gyorsiroda tagja, jelenleg revisora; 1871 óta a Pesti Napló belmunkatársa, főleg jogi és államtud. vezérczikkirója. Igen tevékeny és sokoldalú jogi' szakíró; számos kisebb-nagyobb szakdolgozatot irt; francziából átdolgozta az Anya Könyvét (Bpest 1875.); irt gyorsírászati munkát is.

Gunyor, szatíra (1. e.); g u n y o r o s , szatirikus. ' Gunzendorf, magy.: Poplaka (Szeben m.). Guraró, község Szeben m. 2507 lak. Gurba, község Arad m. 1884 lak. Gurdély, diverticulum, a kórboncztanban a bár-

zsing, belek v. húgyhólyag vakon végződő függe­léke, melynek üre az illető szerv űrével függ össze.

Gurk, a karinthiai Alpesekben eredő folyó Karin-thiában, Stein m. a Drávába folyik. Mellette G. köz­ség, vas- és aczél-hámorokkal. A g.-i érsek székhelye Klagenfurt.

Gurko J ó z s e f V l a d i m i r o v i c s , orosz tábornok, szül. 1828. Az 1877-iki orosz-török háborúban sike­resen harczolt s átnyomult a Balkánon ; csakhamar főhadsegéd és pétervári főkormányzó. 1883 óta var­sói főkormányzó. O van kiszemelve háború esetére az egyik orosz hadsereg fővezérévé.

Gurli-szerepek, naiv női szerepek ; Kotzebuenak »Az indusok Angliában« cz. vígjátékában szerejJel G., a mysorei nábob leánya.

Gurnigel, fürdő Bern svájczi kantonban a Hochgur-nigel (1153 m.) m., hideg kénes forrásokkal.

Gürtlen, magy. Gerdály. (N.-Küküllő m.) Güssing, magy. Német-Ujvár. (Vas m.) Gustálni, megízlelni, jól megnézni. Gustas L i p ó t , altábornagy,sz. 1840. Az 1. gyalog­

hadosztály parancsnoka Szerajevóban. Gustermann A n t a i Vi lmos , közjogi iró, szül.

1748. A Theresianumban jogtanár, később a bécsi egyetemen a közjog tanára. Magyar közjogot is irt német nyelven (Ung. Staatsrecht, Bécs 1816.), mely­ben a magyar államjog sarkalatos tételeit alapjukból kiforgatni igyekezett, f 1823. jan. 24.

Gusto (ol., lat. : gustus), izlés. Güstrow, a g. herczegség fővárosa Mecklenburg-

Schwerin német nagyherczegségben 13.000 lak. Nagy gyapjuvásárok.

Güsz, magy. Kis-Ludas. (A.-Fehér m.) Gusztáv svéd királyok. 1) I. G. W a s a , szül.

1496. mint Johansson Erich nemes ur fia, 1523. királylyá kiáltatott ki, 1527. behozta a reformácziót, szerencsésen harczolt az oroszokkal, f 1560. — 2) II. G. Adolf, az előbbinek unokája, Svédország egyik legjelesebb uralkodója, a 30 éves háború időszaká­nak egyik kiváló alakja, szül. 1594. decz. 19. trónra lépett 1611., legyőzte Dániát, Oroszországot, Len­gyelországot s mindegyiktől nagy területeket szer­zett; 1630. nyarán a protestánsok támogatására meg­jelent Németországban s több diadalt aratott, 1632. nov. 12. a lützeni csatában elesett. Erdélylyel is élénk diplomácziai összeköttetésben állt. — 3) III. G., szül. 1746., trónra lépett 1771., megszüntette az aristokra-tikus alkotmányt, 1792. márcz. 16—17. közti éjjel egyálarczos bálon halálosan megsebesítették,! márcz. 29. ; —- 4) IV. G. Adolf, szül. 1778. trónra lépett 1792., lázadás folytán 1808. elfogatott s a tróntól megfosztatott, G u s t a v s o n ezredes névvel külföl­dön élt, i 1837.

Gusztáv-Adolf-egylet v. a G. A. alapítvány evang. egyesülete, alapíttatott G. A. svéd király halálának kétszázadik évfordulásakor 1832. nov. 16. Lipcsében, hol most is székel ; czélja ev. érdekek védelme segé­lyezések stb. utján.

Guta, község Komárom m. 7088 lak. A Vág és Kis-Duna egyesülésénél, mocsáros vidéken.

Guta', agyguta, 1. agybántalmak. Gutenau K á r o l y , orsz. képviselő, szül. Nagy-Sze-

benben 1836. Előbb hivatalnok 1885 óta képviselő.

Gutenberg (tulajdonképen Gensfleisch) J á n o s , a könyvnyomtatás feltalálója, szül. 1397—1400. közt Mainzban, hol 1450. Fust (1. e.) János támogatásával az első nyomdát rendezte be. Első nyomtatványa az 1451. évszámot mutató 36 soros biblia. A nyomda­festék feltalálását is neki tulajdonithatni. Nyomdáját Fust csakhamar tartozása fejében bíróilag lefoglalta s birtokba vette. G. uj nyomdát nyitott, de 1465. Nassaui Adolf mainzi választófejedelem szolgálatába lépett, f 1468. Mainzban szobrot állítottak emléke­zetének. Számos G.-egylet van, hazánkban is.

Gutenbrunn, magy. Hidegkút. (Temes m.) Gutenstein, magy. Jókő. (Nyitra m.) Gutin, hegység, a Vihorlat-Gutin (1. e.) trachit vo­

nulatnak része, a Kőhát Rozsály csúcsától a Gulion csúcsig (1447 m.) k.-d.-k. irányban húzódik.

Gutkeled, nemzetség, a leghíresebb régi magyar nemzetségek egyike; Kézai S. szerint a sváb eredetű Gut és Kelad testvérektől származik, kik Péter király alatt jöttek be az országba. A Báthoryak, kusalyi Jakchok, rosályi Kunok, Guthiak, Maróthyak, guthi Országhok, Ráska}rak stb. történelmi nevezetességű, ma már kihalt családai tartoztak e nemzetséghez. A közös czimcrt (3 sárkányfoghoz hasonló ék, eredeti­leg 1 ék) a hagyomány a Bátor Opos által megölt sárkánytól származtatja. Csergheő Géza : A Gutk. nemzetség és czimere (Turul, 1891.).

Gutta (lat.), csepp; -tim, cseppenkint. G. cavat lapidem non vi, sed saepe cadendo, a vízcsepp kivájja a követ nem erejével, hanem gyakori lehullásával, Samosi Choerilos (f 401. Kr. e.) egy mondásának latin fordítása.

Guttapercha, a maláji erdőkben és a keleti archi-pelagus szigetein honos isonandra percha nevü fá­ból, megmetszés után, kiszivárgó tejszerű nedv ; a levegőn megszáradva megbarnul s szétmorzsolható lesz, melegítésnél megpuhul, gyúrható és plastikus. Rossz hő- és elektromosságvezető, éppen ugy vul­kanizálható mint a kaucsuk (1. vulkanizálás) s ezen állapotban használják is szigetelő anyagnak. A g. 120°-nál megolvad, chloroform-, terpentin-, benzol-, petróleum- és szénkénegben oldódik. Használják az elektrotechnikában szigetelő anyagnak, a galváno-plastikában lenyomatok készítésénél, minthogy sa­vaknak s más maró hatású folyadékoknak ellenáll, edények, sebészeti szerek készítésére s sok más czélra pl. vízvezetéki csövek, csapok, gombok, dísz­tárgyak stb. készítésére.

Guttenberg, színmű D o b s a Lajostól. Guttenberg, 1) Emil , lovag, vezérőrnagy, szül.

1841. A vezérkarnál a vasúti iroda főnöke. — 2) Káro ly , lovag, vezérőrnagy, szül. 1838. A 24. gyalogdandár parancsnoka Krakkóban.

Guttur (lat.), torok. Gutturalis hang, torokhang. Gutzkov K á r o l y , német iró, szül. 1811. márcz. 17.

Berlinben; előbb hírlapíró, az ifjú Németország egyik tagja, számos regényt, színmüvet s más munkát irt, melyek közül sok nálunk is ismert, f 1878. decz. 16.

Guyon R i c h á r d , 1848—49-iki honvédtábornok, szül. Angliában 1815., fiatal korában Dom Miguel ellen harczolt Portugálban. 1832. lépett az osztrák hadseregbe, melyet 1839. mint főhadnagy hagyott el, Magyarországon telepedve le s élénk figyelemmel kisérve a Kossuth által megindított reformmozgal­makat. 1848. honvéd-zászlóaljparancsnok lett s már Schwechatnál kitüntette magát. Decz. 18. Nagy-Szombatot védelmezte Simunich ellen. 1849. január

22. Selmecznél Csoricstól vereséget szenvedett, de febr. 5. a branyiszkói győzelemben kiköszörülte a fegyverén esett csorbát. Komáromi várparancsnokká neveztetvén ki, számos viszontagság után bejutott a körülzárt várba s áprilig hősiesen védelmezte. Azután Vetter déli hadseregében működött, július 1. elfoglalta Aradot, július 13—14. Hegyesnél meg­szalasztotta Jellasichot. A temesvári csatavesztés után török területre menekült s Kursid pasa néven a szultán szolgálatába lépett, Damascus főparancs­noka lett s az aleppoi zendülést 1850. elfojtotta, f 1856. okt. 12. Konstantinápolyban.

Guyot (güjó) Yves , franczia politikus, szül. 1843. szept. 6. ; előbb hírlapíró, 1885. radicalis képviselő, 1889 — 92. közmunka-miniszter. Guzla (szláv), a délszlávok nemzeti hangszere, a

guitarehoz hasonlít. Guzmics Izidor (családi nevén László), benedek­

rendi apát szül. 1786. Megalapította az Egyházi Tárt s négy munkát irt a katholikusok és protestán­sok uniója tárgyában. Fordított görög költőkből is (Sophokles, Euripides). Hosszú ideig levelezést foly­tatott Kazinczyval, kihez szoros barátság fűzte, f 1839. Zoltvány L. Irén: G. I. életrajza. 1884 Levelezése Kazinczyval.

Gúzs, összecsavart nyers ág, vessző v. szalma. Gvadányi J ó z s e f gróf, szül. 1725. okt. 16. Ruda-

bányán Borsod m., olasz eredetű családból. Iskoláit Egerben és Nagyszombatban végezte, aztán katona lett; harczolt a poroszok, francziák és spanyok ellen. Mint lovassági tábornok vonult vissza Szakolczára, hol a tudománynak és irodalomnak élt. f 1801. decz. 21. Egyike a mult század legérdemesebb írói­nak ; műveit különösen igaz szittya magyar érzése jellemzi. Főmunkája »Egy Falusi Nótáriusnak Buda; Utazása«, melyet »elaludt vérű magyar szivek fel­serkentésére « irt 1790. (közönségesen Peleskei Nótá­rius). E műve igen nagy hatást tett magyar*érzelme­mével és élénk leírásaival. Többi munkái : A mostan folyó országgyűlésnek satyrico-eritice való leírása. 1791. Rontó Pál és gr. Benyovszky Móricz. A világ­nak közönséges históriája stb. G. családja az ő egyetlen fiában kihalt. Kovács Dénes : G. J. élete és munkái. 1884. U. a. G. Album. 1887. Arany János prózai dolgozatai.

Gvardián, guardián, gárgyán, szerzetesi házfőnök, főleg a Ferencz-rendieknél.

Gwalior, brit hűbéres állam Kelet-Indiában, ter. 75.281 km8, 3,115.857 lak. A Sindia (Scindia) ural­kodó család birtoka. Fővárosa G. 89.000 lak. Szikla­erőddel.

Gyakoritó igék, verba frequentativa, gyakori, is­métlődő, apródonként végbemenő cselekvést kifejező igék, mint pl. dobál, ugrál, szakadoz; de jelenthet­nek folytonos, tartós cselekvést is, pl. hallgat, tarto­gat, legelész.

Gyakorlat , 1) vmely tudomány, művészet alkal­mazása ellentétben annak elméletével; 2) a hosz-szas gyakorlás következtében szerzett ügyesség. — Biró i gy., azon jogforrás, mely a bíróságoknak a törvények alkalmazása következtében hozott ítéle­teiből keletkezik; a felső bíróságok gy.-a nem köte­lező, de rendesen irányadó. Gy.- i , az életre, az egyes esetekre alkalmazott.

Gyála, község Torontál m., 2823 lak. Gyalár, község Hunyad megyében, 1251 lakossal.

Vas-, érez- és szénbányák. Sodrony kötélpálya Vajda-Hunyadig.

Gyalla, 1) Ó, község, 2362 lak., - 2 ) Uj, község, 926 lak., mindkettő Komárom m., O-Gyallán Kon­koly Thege Miklós csillagdája.

Gyalog bab, 1. guggonülő bab. Gyaloghintó, hordágy, ágyszerüleg berendezett

készülék, melyet gyalog emberek visznek; betegek szállítására használják. Gyalog-ösvény, beszélyek B a k s a y S.-tól (1887). Gyalogság, a modern hadszervezetben a véderőnek

számra legtetemesebb része, mely gyalog teljesiti a szolgálatot. Számát 1. honvédség és közös hadsereg.

Gyalogszék, a zsámolyt igy is hívják. Gyalogszemmel, szabad szemmel, látókészülék

nélkül. Gyalokay La jo s , nagyváradi kir. törvényszéki el­

nök szül. 1825. nov. 13. Szulacson Bihar m., 1847. köz- és v.-ügyvéd Pesten, 1848. Bihar m. főispáni titkár, 1859. diószegi árvaszéki ügyész, 1860. Bihar m. aljegyzője, 1861. főjegyző, 1872. nagyváradi tör­vényszéki elnök.

Gyalu, község Kolozs m., 2857 lak. Mindenfelől védett völgykatlanban. Hozzá tartozik a »Bethlen«-telep; fa-gyár, több fürész-malom és szesz-gyár. Kastélya a Rákóczi-vár romjaiból épült.

Gyalugép, fa- v. fémtárgyak felületének megdolgo­zására szolgál; fához oly gépet használnak, mely a forgatott késdobhoz a munkafát folytonosan hozzá­tolja, czélszerü az é r i n t ő gy. csavaralaku késekkel, melyek a fát egymásután támadják meg; fémhez a g.-ben hegyes v. éles vésőt használnak, mely vízszintesen egyenes és egyenközü vonalakban szi­lánkokat választ el a fémfelületről.

Gyalui havasok, a Bihar-Vlegyásza k. oldal-szánba , a Szamos és Aranyos folyók közt húzódik k.-re, az erdélyi medenczéig. Vízválasztó a Szamos és Maros vízrendszere között. Az egész tömeges hegység gránit és kristályos palákból áll. Nagy és zord fehsik, melyet rengeteg fenyves borit; a szé­les és boltozatos gerinczeken havasi legelők. Az 1260—1580 m. magas hegy tömegébe a Hév- és Hideg-Szamos patakjainak meredek hajlású, szaka­dékos keskeny völgyei vannak bevájva. Lakatlan, még havasi pásztor-kunyhók is ritkák. Főcsucsa a Vervu Muntelui (1829 m.), Agrisolui (1477 m.), Vrfu Grtavi (1320 m.), Runchisor (1295 m.), Cser-kului (1369 m.), Piatra Caszelor (1440 m.), Vrfu Rosu (1475 m.), Vurvu Vurvuluj (1672 m.), Dames (1482 m.), Nimojásza (1610 m.), Vigyázó (1838 m.).

Gyám, vmely szerkezetben azon másodrendű alkat­rész, mely a teherviselő részek erősitésére szolgál; gy . -bo l t o z a t , vmely fal erősitésére v. az oldal­nyomásnak más falra való átvitelére; gy.-fal, a földnyomás felfogására, 1. támfal; gy . -ge r enda , másik gerendának dúczolására ; gy . -p í l l é r , falnak helyenkénti megerősítésére. Gyám és gyámság, atyai hatalom alatt nem álló

kiskorúak képviseletére rendelt intézmény. A gy.-ság első sorban azt illeti, kit az atya végrendeletében gy.-nak kinevezett; ilyennek nem létében illeti az anyát, ki a vagyont kezelni nem köteles; az anya után következnek az atyai, ez után az anyai nagy­atya s ez után a finembeli oldalrokonok unoka­testvérekig bezárólag. Törvénytelen gyermekeknél a gy.-ság az anyát illeti, ha teljeskoru. A gy.-ot a g y . - h a t ó s á g — árvaszék — vezeti be hivatalába; számadással tartozik, köteles a kiskorú személyéről és vagyonáról gondoskodni, működéséért rendszerint jutalom illeti, mely az évi tiszta jövedelem 10%-a

(házbér jövedelméből csak 1%, haszonbérletből 2°/0), ha a jövedelem csak az utóbbi kettőből állana, 5%. Megszűnési, kizárási és felmentési esetek 1. gondnok­nál. — G y á m h a t ó s á g o k : A község, ill. községi közgyám, az árvaszékek, törvényhatósági közigaz­gatási bizottság s a belügyminister; ezen sorban állanak egymás felett.

Gyanafalva, község Vas m., 2054 lak. Gyanta, község Bihar m., 2043 lak. Gyanta, sürüdött fanedv; a növényországban bőven

fordul elő ; vegyi összetétele különböző, nitrogénmen­tes, szénsavban dús, oxygénben szegény anyag ; ré­szint színtelen, részint sárgás, barnás, zöldes. Mérsé­kelt melegben sürüfolyóssá, nyúlóssá lesz és levegőn világos lánggal ég. Vizben nem, de borszeszben, illó olajban, terpentinben és kőolajban feloldódik. Elek­tromosságot nem vezet, dörzsölés által negatív elek­tromos lesz ; száraz lepárlásnál szénhydrogént ad, ilyen a föld gyomrában előforduló gy., mint elenyé­szett növények maradványa. A növényekben rende­sen festékanyaggal, illó olajjal, mézgával, benzoesav-val fordul elő, ásatag állapotban mint borostyánkő. Legfontosabbak : fenyügy., masztix, szandarakba, benzoe, tömjén, mirha, ámbra, kopaiva-, tolubalzsam, gummigutta stb. Lakk, kencze, ragasz, szappan elő­állításához, gázvilágitáshoz stb. használják.

Gyanta-olaj, illó gy. szeszből (pinolin) és kevésbbé illó patentolajból áll; a fenyő gy. száraz párlása ál­tal nyerik és légszeszkészitésre halzsirral és más zsi­radékokkal keverve kocsikenőül használják.

Gyanú, a bűnjelekből és bizonyítékokból merített azon következtetés, hogy valaki büntettet egyáltalán v. azon büntettet követte el, melylyel vádolják; mihelyt az igy megállapított g y . - o k o k egy személyre össz­pontosulnak, megszűnik az előnyomozás és követke­zik a vizsgálat; gy . - s , akire a gy. irányul.

Gyapai M á r t o n , v. a feleségét féltő gyáva lélek, S imái Kristóf vígjátéka (1792.).

Gyapjas vitézek, Dugonics Andr. szinműve(1794.)„ Gyapjú, község Bihar m., 1254 lak. József főher-

czeg kastélya. Gyapjú, a házi juhnak lenyírt göndör szőre. Az egy­

éves juh gy.-a b á r s o n y g y . , a már levágott állatok­ról nyert, vé rgy . , a cserzés alkalmával lehullott, t i m á r g y . , az elhullott állatokról való döggy . Agy tulajdonképen bőrhámképlet, mely a bőrön levő szőr­ből és a tüszőben levő gyökérből áll. Maga a gy.-szál a külső burkot képező hámsejtrétegből és a ke-reganyagból áll, melyben különféle festék-anyagok vannak, innen nyeri a gy. szinét. Értéke színétől, fényétől, fodrosságától, szilárdságától, lágyságától, ruganyosságától, hajlékonyságától és tisztaságától függ. Legfinomabb gy.-t szolgáltat a merinoi juh, továbbá az angol juhok (hegyi juh, leicester, south-down, oxford, shire-down, cheviot s tb.) ; jó az ausz­triai v. imperial gy. Hazánkban szintén jó fajta gy.-t tenyésztenek. Fontos gy.-piaczok Bpest, Vácz, Nagy-Szombat, Losoncz, Vágujhely stb.

Gyapjuáruk. A gyapjúból feldolgozás előtt gyári uton az u. n. gy.-zsirt kiveszik, megtisztítják, tartós festékkel megfestik és részint a sima szövetek gyár­tásához szükséges f é sügy . fonallá, részint a posztó-készítésre szolgáló gy a r a t o l t gy. fonallá dolgozzák fel. E mellett czérnázva és festetlenül is forgalomba kerül; készítenek belőle finomabb u. n. zef i r - és fantázia-fonalat is, ez utóbbit rövid, igen finom faj­tából. A gy. szövet vagy gyaratolt fonalból készített posztó, v. fésügy.-ból készített sima szövet; előbbiek-

A Z E U R Ó P A I Á L L A M O K G Y A R M A T A I N A K Á T N É Z E T I T É R K É P E .

MAGYAR K A T O N A S Á G . (Gyalogság.)

hez tartozik a doeskin, kázsmir, darócz, kalmük, düffel, utóbbiakhoz a barézs, muszlin, camlot, szerzs, laszting, butordamaszt, félbársony stb. Készítenek továbbá gy.-ból szőnyegszövetet (gobelin) és külön­féle kötött árut (harisnya, alsóruha stb.) A gy. szö­vetgyártás terén első helyen áll Anglia, hol különösen Leeds, Batley, Dewsbury, Huddersfield és Bradford városok említendők. Nevezetes gy.-szövetipara van Ausztriának, hol kül. Reichenberg, Brünn, Bielitz-Biala, Warnsdorf, Vöslau és Neugedein tűnnek ki. Hazánkban a gy. sz. ipar még kevésbbé fejlődött; nagyobb gyárak Gácson, Losonczon, Pozsonyban (ezek többnyire a hadsereg számára dolgoznak), Brassóban, Szakolczán, Késmárkon, Nagy-Szeben-ben, Segesvárit és Zsolnán vannak. Butorszövetgyár van Aranyos-Maróthon, szőnyeggyár Tiszolczon. Gy. mosógyár Bpesten, Újpesten, Brassóban stb. Gy. mosó-, fonó- és szövő-gyárainknak az 1890 : XIII. tcz. állami kedvezményeket biztosit. Gyaponcz, 1. apácza gyaponcz. Gyapot, a gy.-bokor fehér, sárgás v. sárga szinü

magszőre, mely annál becsesebb, minél hosszabb szálú. A legfinomabb fajta az Észak-Amerikában tenyésző »See-Island«. Minőségét általában angol műszavakkal jelölik, u. m. : fine (fein) = igen jó, good (gúd) = jó, fair (fer) = szép, middling = kö­zép, inferior = durva. A finom, hosszú szálak kötő­pamut és mejjékfonal, a rövidebbek pedig az ontok-fonal és durvább szövetek készítésére szolgálnak. Az összes termelésnek több mint Va-át Nagybrhvtaniá", "3-át Európa összes többi államai, 1U-ét Amerika, a. maradékot Kelet-India dolgozza fel. A gy.-ot szarnia-zási helye és minősége szerint osztályozzákivKitü-nik az észak-amerikai, a brazíliai, a kelet-indiai és egyiptomi. A világ első gy.-piacza effectiv árut illető­leg Liverpool, nagy európai gy.-piaczok még: Bréma, Havre, Marseille, Antverpen, Genua, Nápoly és Bécs. Az amer. gy.-piaczok között első helyen áll New-York nagyon jelentékeny határidő-üzlettel, továbbá New-Orleans, Charleston, Pernambuco, Bahia; Kelet-Indiá­ban Bombay, Calcutta, Madras. A nyers gy. bevitele a legtöbb európai államban vámmentes. Gyapotbokor, gossypium, növény a malvaceák

rendjéből; az egyenlítőtől északra és délre a 36°-ig tenyészik, hol a termés ideje alatt a középhőmér­séklet 18—26° C. Virágja nagy; rendszerint sárga; termése 3 — 5 rekeszü-tok, több maggal, hosszú, fe­hér magszőrökkel. Magvaiból gy.-olajat készítenek, melyet olivolaj hamisítására, szappangyártásra, stb. használnak. A gyapotot a magszőrök szolgáltatják. L. Ipari növények I. cz. tábl. A világ egész gy.-ter­melését mintegy 10 millió csomagra becsülik, csomag­ját 400 ang. fonttal számítva; ebből 4/s rész az Egyesült-Államokra esik. Gyapotszövet, legtöbbjét (kül. a tarkát) színes

fonálból készítik és a rajtuk levő mintákat nyomás utján állítják elő. A gyártás módja szerint nagyon különbözők ; vannak simák (cattun, calico, shirting, perkál, creton, gingham, barézs, battiszt, organtin, gazé, tárlatán stb.), keresztbe szőttek (szatin, drill, parget, biber stb.), mintázott kelmék (dimitys, mussze-lin, piqué és bársonynemüek (gy. bársony v. man-chester, plüss stb). A gy. szövés hazája Kelet-India, legalább erre vall az egyes szövetfajták neve ; most azonban főszékhelye Anglia, hol több mint 50 millió orsó szolgálja a gyapotszövészetet. Gyarató gép, fonal kikészítéséhez való eszköz, 1.

gereben.

Gyár, ipari vállalat, melyben nyersanyagot ipari termékké ( g y á r t m á n y n y á ) alakítanak át, emberi és más erő közreműködésével, gépek segítségével és a munkamegosztás elvének szem előtt tartása mel­lett. A gyári üzemnek két főalakja van : a termékek előállítása, illetve félgyártmányok feldolgozása, tör­ténhetik a közvetlenül e czélra emelt gyári épületek­ben, kizárólag ott és folytonosan alkalmazott mun­kások által, ez a tul. gy. ipar ; de történhetik a ter­mékek előállítása, illetve a feldolgozás olyan munká­sok által is, kik ezt sokszor csak mintegy mellékke­resetkép űzik, ez a h á z i ipa r , melynél a vállalkozó­nem annyira a gyáros, mint inkább a kereskedő jelle­gét viseli.

Gyárfás L á s z l ó , a csik-szeredai kir. tszék elnöke,, szül. 1849. okt. 16. Zabolán, Háromszékm. 1872. m.-vásárhelyi táblai joggyak., 1875. sz.-udvarhelyi,, majd k.-vásárhelyi tszéki aljegyző, 1878. m.-vásárhe­lyi főügyészségi fogalmazó, később n.-szebeni, 1880. marosv. alügyész, 1884. tordai, 1887. marosv. kir-ügyész, 1890. csik-szeredai tszéki elnök.

Gyárfás, férfi keresztnév : Gervasius. Gyári jegy , 1. védjegy. Gyári növények, a dohány, komló és takácsmácso-

nyának növénytermelési gyűjtőneve. Gyáripar, a műveltebb népeknél, kül. a XVIII. sz.

közepe óta nagyobb ipari vállalatok keletkeztek a, munkamegosztás, a munkaeszközök tökélyesbülése,. a gépek feltalálása, a technikai tudományok haladá­

s a i alapján. Ezek a gyárak, melyek abban külön­böznek a kézműipartól, hogy a termelést tömegesen, ,a közszükségletre való tekintettel űzik és gépekkel dolgozva gyorsabban, többet, egyformábban, töké­letesebben és, a mi fő, olcsóbban termelnek. A gy. ipar hátrányai : egyenlőtlen vagyonmegosztás, a. kézműveseknek bérmunkásokká változtatása, az er­kölcsi romlás, a gyáros és munkás közti nagy társa­dalmi ür ; előnyei ellenben, hogy a munkásnak szá­mos élvezetet és jószágot tett hozzáférhetővé, ujf iparágakat teremtett stb. A gy. üzlettel elválaszthatlan összefüggésben van a g é p e k h a s z n á l a t a , mi sok­kal olcsóbb mint ugyanannyi emberi erő. Az iparfel­ügyelők által vezetett nyilvántartás szerint hazánk­ban — a mezőgazdasági szeszgyárakat és kisebb-gőzmalmokat nem számítva — 1888. 1016, 1889. 1132 gyár volt üzemben. Gy.-unk fejlődésére jelenté­keny hatással volt az 1881 : LXIV. t.-cz., mely egyéb­kedvezményeken kívül 1895-ig adómentességet bizto­sított egyes gyári üzemeknek. Még nagyobb hatással van az 1890: XIII. t.-cz., mely az adókedvezményt nem meghatározott időhöz köti, hanem a kedvezményes időtartam megállapítását azon megszorítással, hogy az 15 évnél hosszabb nem lehet, a kormányra bízza.

Gyarlandó, gyarló, gyarlósággal leljes. Gyarmat, község Győr m. 1722 lak. Gyarmat, nagyobb mérvű telep idegen (többnyire

tengerentúli) országban ; azon czél szerint, melyből a telepedés történik, van földmivelési, kereskedelmi és katonai gy. ; van ültetvényes gy., rabszolgákkal' szervezve, főleg gyér lakosságú vidékeken, továbbá kivándorlási gy., mely vmely tulnépes ország lakói­nak feleslegét veszi fel, végül van fegyencz gy. A gy. alapításban első helyen állnak az angolok, továbbá a hollandok és az északi germánok, mig a román­latin fajok (még a nagy erélyű francziák is) e téren, kevesebb sikerrel dicsekedhetnek. Nagyon megélén­kült a különböző európai államok versenye a gy. vagyis tengerentúli birtokszerzés terén 1880 óta. A.

déli tenger szigetei, de különösen Afrika ujabban fel­kutatott területei nagyobbára már egészen európai védelem alatt állanak.

Gyarmata, község Temes m. 5607 lak. Gyarmatáruk, a kelet- és nyugot-indiai (különösen

ez utóbbi) gyarmatok nyerstermékei ; ide tartoznak a kávé, czukornád, tea, rizs, fűszer, festő- és butorfa, orvosszerek, gyapot stb.

Gyarmat i békekötés, 1625. május 26. A kőhid-gyarmati mezőn, Esztergom vármegyében köttetett meg II. Ferdinánd és a törökök között; ez alkalom­mal a Zsitvatoroknál (1606.) 20 évre kötött és Bécs­ben 1615. megújított béke ujabb 20 évre meghosz-szabbittatott. Az okirat, melyet II. Ferdinánd 1626. márcz. 26. Bécsben erősített meg, latin, magyar és török nyelven állíttatott k i ; Gévay Antal (1. e.) adta ki a bécsi udv. levéltárban levő eredetiről.

Gyászév. A római jogból vette át az európai jog­fejlődés azon szabályt, mely az özvegynek megtiltja a férje halála utáni első évben az ujabb férjhezmene­telt. Czélja ez intézkedésnek a születés törvényessé­gének megállapítása. Az ujabb jogok nem tartalmaz­nak, v. csak 10 hónapra szorítják az ilyen tilalmat.

Gyászmagyarok, gazmagyarok, magyarkák, gyász­vitézek stb., krónikáink szerint, az augsburgi vere­ségből (955.) levágott füllel hazatérő 7 magyar katona, kiket, mert nem haltak együtt bajtársaikkal, a magyar nép megvetéssel sújtott; koldulással kellett életöket tengetniök. Maradékaiknak Szt.-István az esztergomi Szt. Lázár-kórházban adott helyet; ezek Szt . L á z á r s z e g é n y e i n e k neveztetnek.

Gyászmise, exequiák. a halottak lelki üdvösségeért rendelt isteni tisztelet. Hajdan a holttestet a templomba szállították s körülötte imádkoztak és zsoltárokat énekeltek ; ma a temetés után a holttestet képviselő ravatal előtt megy végbe, a halálozás évfordulóján (anniversaria) is meg szokták tartani részint külön, részint az egyházközségben elhunytak nevének fel­említése melleit. Ez utóbbi szokásos a zsidóknál is ; a püspökért a káptalan rendezi, hazánkban azonkí­vül a papok minden elhunyt megyebeli papért három miseáldozatot kötelesek bemutatni.

Gyászvitézek, szinmü S z i g l i g e t i E.-től (1838.) . Gyaur (tör.), hitetlen, így nevezi a mohammedán a

keresztényt. Gyehenna, pokol, kárhozat helye, 1. géjhinnom. Gyékény, a hasonnevű sás-féle növény megszárí­

tott rostjából készitett fonadék. Gy.-ből ujabban igen díszes tárgyak : mindenféle kosár, tárcza, nyári kalap stb. készülnek. Hazánkban a gyékényfonó ipart nagyban üzi a nagybányai munkaház; készítmé­nyeinek külföldön is szép piacza van.

Gyékény, typha, egyszikű növény a gyékényfélék (typhaceae) rendjéből. A b o d n á r o z ó gy., t. latifolia, mocsarakban, tóban és patakokban terem. Kúszó tőkéje a legalsó levelek hónaljából indákat hajt. Szára 1 — 2 m. m., hengeres és végén buzogányalaku virágfüzért (torzsát) visel. Levelei kékeszöldek, lapo­sak, kardalakuak. Termése hosszú nyelű makk. Szá­rát házak fedésére és tüzelőszerül, leveleit kosár és gyékényfonásra, szétszáradt hordók gyékényelésére használják. Az a p r ó gy., t. minimet, levele lándzsás, a szárnál sokkal hosszabb.

Gyelo (Gelon), a honfoglalás idejében az erdélyi pásztornépek vezére ; Töhötöm magyar vezér a tar­tomány elfoglalására indulván, az Almás patak part­ján Rákos és Hid-Almás között megverte; futás közben megöletett.

Gyémánt, a legkeményebb, legértékesebb drágakő. K : 10 ; f. s. 3 . 5. Nagyon szinszóró; többnyire szín­telen, de vannak halványpiros, sárga, zöld, barna, kék s átlátszatlan fekete féleségei is. Legbecsesebb a színtelen; hibátlanság, tisztaság és átlátszóság tekintetében a kereskedésben van első-, másod-és har­madrendű. Többnyire apró szemekben s kristályok­ban találják, homokban, áradmányokban, ritkán az itakolumit nevü kőzetben. Legnevezetesebb helyei: Kelet-India; 1727 óta Brazília, Bahia (fekete gy.-ok); 1867 óta a Fokföld (Vaal folyó), mely vidéken jelen­leg a legtöbb nagy gyémántot találják, bár legszeb­bek a kelet-indiaiak; továbbá Ausztrália, Észak-Amerika, Borneo, Sumatra. A gy. tiszta szén, C; levegőn, erős tűzben hevítve, tiszta szénsavvá ég el. A gy. c s i s z o l á s á n a k módját Berquen Lajos Brüg-gében (Flandria) találta fel 1456. Kezdetben tábla­alakokat készítettek, pár sor lapocskával ; később rozettákat, s csak Mazarin bibornok (1660.) készí­tetett először brillantokat. (L. drágakő.) Legjobb gy. köszörűs gyárak Amsterdamban vannak. Az 5, 10 és több karátos gy.-ot s o l i t á r n a k nevezik. A legna­gyobb ismeretes gy.-ok: a matuni rájáh-é Bornéon. csiszolatlan, 300 karát; a perzsa sah birtokában levő Nagymogul, 280 k. ; a Pitt v. Regent, a franczia kormány birtokában, eredetileg csiszolatlanul 410 k., most 136 s/4 k. ; a flórenczi v. toskánai a bécsi udvari kincstárban, 133V5 k. ; a Kohinoor London­ban 1067a k. ; az Orlov az orosz czár birtokában 104 3 /* k. ; a Dél Csillaga 115 k., Braziliában. A por­tugál államkincstárban őrzött 1680 k. »Braganza«, melyet gyémántnak tartottak, viztiszta topáz. Az egy karatnál kisebb gyémántok neve k a r a t á r u ; a gy. értéke a szépségtől, nagyságtól és csiszolva a metszéstől (taille) függ, mely a divattal változó. Használják a gy.-ot drágakő voltán kívül üvegmet­szésre, kemény kőzetek átfúrására, vésésre és por­alakban csiszolásra. Gy. utánzatokat, melyek cseké­lyebb keménységük és tüzükről ismerhetők fel, készí­tenek hegyi jegeczből, topázból, záfirból, jáczintból és strassüvegből. Mesterséges uton sikerült valódi gy.-ot készíteni szénhydrogénnak magnesiummal s állandó nitrogénvegyülettel való erős hevítése által.

Gyémánt, a nyomdászatban a legkisebb betüfaj. Gyenes L á s z l ó , a bpesti nemzeti színház tagja,

szül. 1857. márcz. 7. Monostoron, Jász-N.-Kun-Szol-nokm.; 1882 óta a nemzeti színház tagja, hol in-trikus-szerepekben jeleskedik.

Gyenes-Diás, község Zala m., 1163 lak. Gyeplő, szij v. kötél, mely a ló szájában lévő zabla

karikájára erősítve a befogott ló vezetésére szolgál. Gyeplőelfogónak hívják az oly lovat, mely farká­

val a gyeplőt elkapja és farához szorítja. Gyepmester, az 1888: VII. t.-cz. végrehajtása iránt

kiadott 40 .000 /880 . számú rendelet 63 . §-ában előirt dögtéri teendők elvégzésére felfogadott egyén. Köte-leségei iránt u. a rend. 64. §. értelmében kitanitandó.

Gyeptégla, a begyepesedett humusból téglaalakban kivágott darab föld, melyet kevéssé állós töltésrézsű beburkolására használnak.

Gyepvasércz, 1. barnavasércz. Gyepvaskő, gyepvasércz (1. e.). Gyér, község Torontál m. 1161 lak. Gyéres, község Torda-Aranyos megyében, 1608

lakossal. Két községből ál l : Gyéresből és Gyéres-Sz.-Királyból. A Rákos pataknak az Aranyosba öm-lésénél fekszik.

Gyergyai A l b e r t , 1. Argirus királyfi.

Gyergyó-Alfalu, község Csik m.,5175 lak. Az 1272 m. m. Bucsin alatt, gazdasági felső népiskolával.

Gyergyó-Bélbor, község Csik m., 1123 lak. Erős savanyúvíz források.

Gyergyó-Ditró, község Csik m.,5811 lak. A ditroit kőzet hazája. Gyergyó-Domuk, község Csik m., 1798 lak. Gyergyó-Holló, község Csik m., 1147 lak. Gyergyói havasok, a keleti határkárpátok része,

kezdődik a Kelemen havas k. oldalán, az Aranyos Bisztricza és Potranisza patakja és völgyétől az Olt forrásáig, á.-k. irányban húzódik. A hegység na­gyobb része hazánk határán kivül esik, völgyeit patakok szeldelik át. Ilyenek a Kis-Besztercze és a Békás folyó páratlan szurdokai. Tölgyesi szoros 645 m. m. és Békási sz. 565 m. m. K. lejtője hosszú, ny.-ra a gyergyói sík felé meredeken esik. Magvát kristályos kőzetek alkotják, s k. oldalán van kréta- s homokkő-vonulata. A fővizválasztó az Olt-Maros és A.-Besztercze közt a ny. gerinczen húzódik. Főbb csúcsai a K.-Beszterczét kisérő lánczon Krencsesu (1869 m. m.), Vereskő (1792 m. m.) és Hegyes (1584 m. m.); a ny. gerinczen: Magura (1509 m. m.), Bükk-havas (1346 m. m.), Közrész havas, Tatár havas (1437 m. m.), Ló havas, melyből egy oldalág indul ki a Békás és K.-Besztercze völgyei között; Kis-Ha-vas (1627 m. m.) és Moldvában a Csalhó (1911 m. m.). Az Olt és Maros vízválasztója a Csikmagasa. Rengeteg erdők borítják. Gyergyói sikság, ny. a gyergyói hegység és k. a

Hargita trachitvonulat fogják össze, melyek hirtelen emelkednek ki belőle. Területe 250 km', magassága 753 m. Mindenfelől körül van zárva, s vizei a Ma­rosba folynak, mely mély szurdokban áttörve a Har­gitán hagyja el a síkot.

Gyergyó-Remete, község Csik m., 4584 lak. Gyergyó-Salamás, község Csík m., 1287 lak.

A Maros szorulatában hasonnevű havas alján. Gyergyó-Szárhegy, község Csik m., 2563 lak. A

Szármány hegy aljában. A hegy oldalán a Feren-cziek kolostora és a tetőn a Sz.-Antal kápolna, bu-csuhely. Fehér-márványbányák. A község Borszék fürdő társtulajdonosa Gy.-Ditróval.

Gyergyó-Szent-Miklós, község Csik m., 6104 lak., a Békény partjain. Legszebb része a tágas piacz, a róm. kath. kettőstornyu templommal. Az örmények temploma bástyákkal van övezve. Járásbir., adóhiv., ipartanoda.

Gyergyó-Tekerőpatak, község Csik m., 2045 lak. Gyergyó-Tölgyes, község Csik m., 2758 lak. Gyergyó-Toplicza, község Maros-Torda m. A Ma­

roson való tutajforgalom központja, fürészmalmok, melyek a Kelemen havas fenyőszálait dolgozzák fel. Toplicza szláv nevét a hőforrásoktól nyerte, melyek a trachit és a kristályos palák érintkezésének repedé­seiből törnek fel, 14—25° hőmérséklettel. A Sepodia és Magyaros patak közötti mésztuffa lerakódásokban növénylenyomatok és kövületek találhatók. Gyergyó-Ujfalu, község Csik m., 3027 lak. Mellette

szép fürdő van. Gyergyó-Várhegy, község Csik m., 2106 lak. Gyergyó-Zsadánypatak, község Csik m., 1804 lak. Gyermek, jogi értelemben minden embertől szár­

mazó egyén szülőihez való viszonyában; t ö r v é n y e s gy., ha törvényes házasságból származik, t ö r v é n y ­tel en, természetes, a házasságon kivül született v. a férjes asszony nem férjétől szült gyermeke; t ö r v é ­nyes í tet t gy., ha az eredetileg törvénytelen gy.-et

felruházzák a törvényes gy. jogaival. A törvényes és törvényesített gyermek viseli apja nevét, átörököl­heti rangját, utána örökösödési joga van; a törvény­telen gy. anyja nevét viseli, anyja vallását követi, anyja után örökösödik; gy . -kor a betöltött 12 évig .tart.

Gyermekágy, a szülést követő 1 — 2 heti időszak, melyet az anya ágyban fekve, teljes nyugalomban tölt el. A gyermekágyas tápláléka az első 3 — 4 na­pon husieves, nyákos leves, hígított tej; a következő napokon erőteljesebb étrend, különösen olyanoknál, a kik szoptatnak. Egészséges anya, kinek emlője szop­tatásra alkalmas s elegendő tejet szolgáltat, jól teszi, ha gyermekét maga szoptatja. Nem szoptató gyermek­ágyasok emlői felkötendők.

Gyermekágyi láz, a szülés után, a g}>-ermekágy lefolyása alatt fellépő rendellenes magas hőmér-sék, melyet, mint S e m m e l v e i s z kimutatta, a női nemző részekhez jutott és azokon át felszívódott fer­tőző anyagok okoznak. A gy. 1. nagyon gyakran halálos kimenetelű, igy Magyarországon 1879 — 86., azaz 8 év alatt 19.956 nő halt el gy. 1.-ban. A fertő­zést többnyire a szülés alkalmával a bába v. szülész tisztátalan keze v. eszközei, esetleg a gyermekágy lefolyása alatt tisztátalan ágy- v. fehérnemű, v. a látogatók által behurczolt fertőző anyagok okozzák. A fertőzés elkerülésére szükséges szülés alkalmával, 1) a szülőnő külső nemi részeinek tisztítása és fertőt­lenítése; 2) a belső vizsgálatoknak a legszüksége­sebbekre való megszorítása; 3) a szülést vezető egyén kezeinek és eszközeinek szigorú és lelkiisme­retes fertőtlenítése.

Gyermekbetegségek, melyek leginkább gyerme­keket támadnak meg; ilyenek : kanyaró, skarlát, bárányhimlő, szamárhurut, továbbá angolkór, gü-mökóros agyhártyalob, croup, görvélykór stb.

Gyermek és a szivárvány, allegorikus költemény Arany J.-tól.

Gyermekgyógyászat , a gyógytudománynak a gyermekbetegségekkel foglalkozó része. A bpesti egyetemi klinikának gy.-gy.-i osztálya a Stefánia gyermekkórházban van elhelyezve, élén dr. Bókai János, egyetemi rk. tanár áll. Irodalom : Gyermek­gyógyászati kórrajzok, dr. Bókai János Bp. 1891.

Gyermekkert, 1. kisdedóvás. Gyermek királyt s hadvezért, ki Erejénél többet

mer, Ád az isten haragjában A nemzetnek, kit meg­ver. K i s f a l u d y Sándor » Dobozi Mihály és hitvese* cz. regéjének kezdete.

Gyermekló, Pázmánynál: csikó. Gyermekölés bűntettét követi el azon anya, ki

házasságon kivül született gyermekét a szülés alatt v. közvetlenül a szülés után szándékosan megöli (5 évig terjedh. börtön.) Btk. 284. §.; gy.-ki té te l bűn­tettét követi el azon szülő, ki az önsegélyre képtelen gyermekét járatlan helyre teszi ki v. elhagyja, hogy a gy. megmentése a véletlentől függ (3 évig terjedh. fegyh.). Btk. 287. §.; g y . - r a b l á s bűntettét követi el, aki 14 éven aluli gy.-et akarata ellenére szülője, gond­noka v. felügyelője hatalmából erőszakkal, fenyege­téssel v. ravaszsággal elvisz v. letartóztat (5 évig terj. fegyh.) Btk. 3 1 7 - 3 1 9 . §§.

Gyermekszók, 1. dajkaszók. Gyermektartás, az apa kötelessége gy.-e ellátásá­

ról és neveléséről gondoskodni, törvénytelen gy.-nél az anyának e czélra a szükséges pénzt nyújtani.

Gyermely, község Komárom megyében, 1513 lak.. Hőforrás.

Gyermeteg, naiv, gyermeki őszinteségü, nyilt, tet-tetést nem tudó kedély.

Gyepű, a régi magyar honvédelemben fontos sze­repet játszott. Az Árpádok egész korán át még sürü, rengeteg erdőség borította a határszélt s adott ol­talmat a betörő ellenség ellen. A hol ut v. ösvény vezetett át az erdőn, ott háború idején kőből, fából akadályt, torlaszt emeltek s e torlaszt nevezték gye-pünek. Pauler Gyula : Néhány szó hadi viszonyaink­ról a XI—XIII. században. Hadtört. Közi. 1888.

Gyerő-Monostor, 1) Magyar-, község, 1837 lak. 2) Oláh-, község, 1064 lak. Mindkettő Kolos m.

Gyertya, faggyúból, viaszból, stearinból, paraffin­ból és ezek vegyületéből készül. Faggyugy.-t leg-tömegesebben Oroszország gyárt. Hazánkban is számos gy.-gyár működik.

Gyertyaszentelő Boldogasszony v. Mária tisztu­lási ünnepe, febr. 2-ra eső kath. ünnep ; mise előtt történik a gyertyaszentelés.

Gyertyánfa, carpintis, növény a kupacsosak (cu-puliferae) rendjéből. A k ö z ö n s é g e s v. fehér gy., 7—14 m. m. fa; kérge hamuszínű, sima; levelei hosszukás-tojásdadok, kétszer fürészesek. A porzós barkák az ágak oldalán, termő barkái az ágak vé­gén vannak. Kupacsai egyoldalúak, a diónál jóval nagyobbak, háromhasábuak. Szívós fehér fáját az asztalosok, esztergályosok, kerékgyártók dolgozzák fel. Jó tüzelőfa. Az a l f ö l d i gy., c. carpinizza, ku­pacsai egyoldalúak, tojásdadok, épek, szabálytala­nul fürészes élüek.

Gyertyámos, község Torontál m., 3042 lak. Gyertyánliget, előbb Kabolyapolyána, fürdőhely

Máramaros m. M.-Sziget közelében; vasas forrás, hidegvizgyógyintézet.

Gyetva, község Zólyom m., 6268 lak. Gyges, a görög mondakörben, 1) a hekatoncheirek

(hárman voltak) vagyis a százkezü óriások egyike; — 2) lydiai pásztor, kit Kandaules király neje, férje iránti gyűlöletből, a trónra emelt; más változatban csodatevő gyűrűje juttatta a lyd királyi székbe (689—654. Kr. előtt); ő alapította a Mermnadok dynasztiáját.

Gyikleső, azon rövid, vékony kard gúnyneve, me­lyet diszöltözetekhez szoktak felkötni. Gyikok, sauria, állatrend a hüllők osztályából.

Testük megnyúlt, hengeres. A végtagok száma több­nyire 4 ; némelyeknél csak a 2 hátulsó végtag van meg; egyeseknek végtagjaik nincsenek. Bőrük pik­kelyes. Szegycsontjuk, valódi bordájuk van ; fogaik az állkapcsokra ránőttek, némelyeknél a szájpadcson­ton is vannak egy v. több sorban. Szemük a 2 szem­héjon kivül pislogó hártyával is el van látva. Alsó állkapcsuk 2 ága egybeforrott. Szárazföldi állatok ; leginkább rovarokkal, álczákkal, férgekkel élnek. Többnyire kevés, pergamentszerü héjú tojást tojnak. Felosztásuk: ^hasadtnyelvüek^-sszVóí^Mírt; 2) féreg-nyelvüek, vermilingnia ; 3) vastagnyelvüek, crassi-linguia és 4) rövidnyelvüek, brevilinguia, melyekhez hazánk egyik speczialitása az ablephartispannonicus (1. mereszke) tartozik.

Gyilkos darazsak, sphegida, darázsfaj; dolgozóik nincsenek ; a nőstények petéiket a földbe v. fákba rakják s kikelt lárváiknak rovarokat visznek a fé­szekbe. Lábszáruk s lábuk tüskés ; sötét színűek, sárga v. barnásvörös rajzolatokkal.

Gyilkosság, bűntett, az követi el, a ki embert előre megfontolt szándékkal megöl; halállal büntetendő btk. 278. §. A gy. elkövetésére létrejött szövetség,

ha ahhoz előkészületi cselekmény is járult, két évig terjedh. bört. bünt. Btk. 288. §.

Gyilkos tó, Csík m. a Tölgyesi szoros közelében. 1838. auguszt. 14. a Gyilkos hegyen történt föld-csuszás következtében, a Likas patak vizének elgáto-lása által támadt. A tó színéből még kilátszik az erdő fáinak hegye, 2200 m. hosszú, 155 m. széles és 995 m. m. fékszik. Közelében menház van.

Gyimes, 1) Felső-Lok, község, 1532 lak. 2) Közép-Lok, község, 1984 lak. 3) Bükk, község, 2789 lak., mindhárom Csik m.-ben a Gyimes-szorosi ut mentén.

Gyimes, szoros a k. határlánczolaton (gyergyói hegység), Romániába vezet át a Tatros folyó mély szurdoka (720 m. m.). Meg volt erősítve, most őrháza, magyar és román részén vámhivatal van.

Gyimót, Nagy, község Veszprém m., 1073 lak. Gyires, község Bihar m., 1543 lak. Gyirok, község Temes m., 2022 lak. Gylas, 1. G y u l a . Gymnasium (gör.), eredetileg a görögöknél gya­

korló tér és kert az ifjúság testi és szellemi képzé­sére ; itt tanitottak a híres bölcsészek is (Plató, Aristoteles). Angliában ma is csak a tornatermet nevezik g.-nak. A középkorban az egyetemek neve,, de jelentése lassankint alacsonyabb fokra szállt;. századunkban már nem a felső, hanem a középiskolát értik e szó alatt. De jelentése ma sem kizárólagos, még mindig vannak nálunk is különösen protestáns g.-ok, melyeket a helybéli közönség lyceum v. colle-gium névvel nevez. Tudomány és törvény szerint azonban értelme már teljesen megállapodott: jelenti a középiskolának (1. e.) azon faját, mely a ciassicus-nyelveket, latint és görögöt, műveli, ellentétben a reáliskolával. A g. nálunk 8, Német- és Francziaor-szágban 9 vagy 10 osztályú ; rendes tárgyak: hittan, magyar, latin, német, görög nyelv, földrajz, történe­lem, bölcsészet, mennyiségtan, természetrajz, termé­szettan és vegytan, mértani rajz, szépírás, test­gyakorlat. Minden év végén van vizsgálat, a VIII. o. után érettségi v. (1. e.). A g.-ról nálunk két t.-czikk intézkedik : az 1883 : XXX. a középiskolákról és az. 1890: XXX. a görög nyelvről. Ez utóbbi szerint a görög nyelv többé nem kötelező, de akik nem tanul­ják, azok érettségi bizonyítványa nem érvényes az; egyetem hittud. karára és a bölcsészeti kar nyelvé­szeti, bölcsészeti és történelmi szakára. 1890—1. volt hazánkban 151 g. köztük német, oláh, olasz és szerb tannyelvüek is; a g.-i tanulók száma 37.000-re ment. Vannak nem teljes nyolcz osztályú g.-ok is ; ezeket rendesen algymnasiumnak (1. e.) nevezik, ámbár az 1883. törvény csak g.-ot említ s al- és fő-g.-ot nem ismer.

Gymnastika (gör.), testgyakorlás (1. e.). Gynaekologia (gör.), nőgyógyászat (1. e.). Gyógyászat v. o r v o s t a n , az emberi (illetve állati)

test egészséges és beteg állapotának ismeretén ala­puló azon eljárások Összesége, melyek czélja a testet betegségektől megőrizni és már szerzett betegségek­től meggyógyítani. A legrégibb időkben a papok gyakorolták a gy.-ot. A tudományos gy. Hippokrates-(400. Kr. e.) és Aristoteles (384—322.) fellépésévei kezdődik. A rómaiak között kitűntek Celsus (f 38. Kr. u.) és Galenus (f kb. 200), mely utóbbinak tanai az egész középkoron át irányadók voltak. Az arabok különösen a gyógyszerek ismeretét és a sebészetet segítették előre. A középkor végén és az újkor kezde­tén, különösen a boncztan mivelése által előmozdí­tották a gy. haladását Mondini de'Luzzy (1315.),

Jaques du Bois (Sylvius), Vesalius Endre (f 1564.) és Fallopia. Paré (f 1590-ben) volt az ujabb sebé­szet és szülészet megalapítója. Paracelsus Theophra-stus mint Galenus ellene lépett fel, szintúgy Fernel (f 1558.). A XVII. sz.-ban Harvey felfedezte a vér­keringést, mig a górcső a szövettan és fejlődéstan körében vezetett ujabb felfedezésekre (Malpighi stb.). A XVIII. sz. már mutatkozott a természettudományok behatása a gyógyászati tudományokra. Többféle rendszerek keletkeztek (Hoffmann, Stahl, Boerhave, Haller, Sauvages stb.), melyek uj eszméket hoztak fel­színre, de zavarodást is okoztak, mig tárgyilagos kutatások ismét a helyes útra nem vezettek (Mor-gagni, f 1722 ; Hunter, f 1793.). A XIX. sz. elején ismét uj rendszerek és elméletek fejlődtek (Brown, Bichat, Broussais), a természetbölcselet törekedett érvényre jutni, Hahnemann felfedezte a hasonszenvi gyógytant (homoeopathia) s a gyógyászat kezdett különböző ágakra (specialitások) szakadni. A Roki-tanszky és Virchov által megalapított ujabb kór-boncztan, az auscultatio és percussio, kopogtatás és hallgatódzás (Auenbrugger, Laennec, Skoda, Oppol-zer), a belgyógyászatot szilárdabb alapokra fektet­ték; legújabban a bakteriológia, mely a sebészetben és szülészetben az antisepsis és asepsis elveire veze­tett (Semmelveisz, Lister), szolgál alapjául a jelen gyógyászati tudományának. ,A gy. t ö r t é n e t e M a g y a r o r s z á g o n . Pogány őseinknél a gy. a val­lási elemekkel volt szoros összefüggésben és a beteg­ségeket igézésnek, szemmel verés, szemtől esésnek, szemtől jövésnek, megrontásnak, stb. tulajdonítot­ták, mig gyógyitásul a beadás, kenés, iralás, gyu-rogatás, fürdőzés, továbbá ráolvasás, rálehelés, kö­pés, kötés, öntés, stb. szolgáltak. A későbbi korban a gy. hazánkban azonos volt a külföldével, ha vele egyenlő fokon nem is állott. Valódi orvosi tudomá­nyos munkásságról hazánkban csak a legújabb idő­ben lehet szó. A gyógyászat, illetve az orvosi rend történetét Magyarországon megírta dr. Demkó Kál­mán (a mü sajtó alatt van.). L. A gyakorlati orvostan legújabb haladása. 1888—91. — Gyógyászat, orvosi folyóirat. 1892. 32-ik évfolyam. Gyógyszer, a természet három országának bár­

melyikéből vett anyagok elnevezése, melyek maguk­ban, vagy valami módon elkészítve a beteg emberi szervezetre jótékonyan, fájdalomcsökkentően vagy gyógyitóan hatnak, illetve attól a káros hatányokat távol tartják. A gyógyszerek tüzetes leírásával, elő­állításuk, származásuk, alkatrészeik, minőségük, ha­misításaik, hatásuk, alkalmazásuk és adagolásuk is­mertetésével a g y ó g y s z e r t an , pharmakologia, fog­lalkozik, melynek részei a gy.-isme, pharmdkognosia ; a gyógyszerhatástan, pharmákodynamica és a vény­tan, receptologia. Irodalom : Ba logh , Kommentár, Bpest. 1878. Ba logh , Gyógyszertan, Bpest, 1866., Csurgay , Gyógyszertan, B ó k a y A., Vénygyüjte-mény, 3. kiad. Bpest, 1890., Rácz, Gyógyszerészeti reál-encyklopaedia, Bpest, 1891., Bókay , Legújabb gyógyszerek, Bpest, 1891. Gyógyszerárszabvány, 1. gyógyszerészet. Gyógyszerész, 1. gyógyszerészet. Gyógyszerészet, azon tudomány, mely a gyógy­

szerek szakszerű elkészítésével és orvosi rendelvény szerint való kiszolgálásával foglalkozik. A gy.-tel fog­lalkozó egyén a g y ó g y s z e r é s z , kinek csakis az

illető ország területére érvényes gyógyszerésztudori v. gyógyszerészmesteri oklevéllel kell bírnia. A gyógy­szerészmesteri oklevél elnyerésére nálunk 6 gymna-

siumi osztály, 5 évi gyakorlat, 2 egyetemi év és a megfelelő szigorlatok absolválása szükséges. A g y ó g y s z e r t á r az 1876 : XIV. t.-cz. 128. §. szerint gyógyszerészi szakértők által állami engedély foly­tán felállított közegészségi intézet, s mint ilyen az iparüzletek sorába nem tartozik. U. e. törvény 134. §. szerint uj gyógyszertár felállítását a törvényhatóság meghallgatása után a belügyminiszter engedélyezi. Felállításukról, kezelésükről és átruházásukról az 1883. évi 22.370. sz. belügymin. rendelet intézkedik. A gyógyszertárban elárusítandó gyógyszerek minő­ségét, elkészitésmódját és árát a g y ó g y s z e r k ö n y v és g y ó g y s z e r á r s z a b v á n y szabja meg, melyeket az országos közegészségi tanács szerkeszt. Jelenleg az 1888. kiadott uj-magyar gyógyszerkönyv 2. ki­adásához csatolt gyógyszer-árszabvány érvényes. L. Merényi D. Magyar gyógyszer, törvények, Bpest.

Gyógyszerkönyv, 1. gyógyszerészet. Gyógyszertár , 1. gyógyszerészet. Gyógytan, therapia, a betegségek gyógyítására

szolgáló eljárások összesége V. ö. gyógyászat. Iro­dalom : dr. T a u s z k F., a gyógyászat kézi könyve, Budapest, 1892., továbbá 1. az egyes orvostudo­mányi szakoknál, u. m., belgyógyászat, kórtan, sebészet stb.

Gyök, a mennyiségtanban 1) azon szám, melynek bizonyos hatványa = vmely adott számmal; gy. k i v o n á s , azon számot keresni, mely bizonyos hat­ványra emelve az adott számot eredményezi, jele l/7== x\ 2) vmely egyenletben az ismeretlennek azon értéke, mely az egyenletnek megfelel, azt identi­kussá teszi.

Gyök, a nyelvészetben a szó azon része, melyet további elemekre felbontani nem lehet. Ö n á l l ó s í ­t o t t g y ö k ö k , a nyelvújítók által a régibb, hosszú szavakból elvont s önállóan használt gyökök, mint pl. rom (romladék), mosoly (mosolygás), üdv (üd­vösség), dics (dicsőség), gyönyör (gyönyörködés), kecs (kecsegtet) stb. Ily gyökök elvonása és önálló­sítása által nyelvünk sokat nyert rövidség és hang­zatosság dolgában.

Gyökér, radix, a növénynek többnyire a földben élő azon része, mely rügyet és levelet nem hajt, a növényt a földhöz erősiti, s onnét a táplálékot fel­szívja. Nem minden gy. nő lefelé ; igy a borostyán k a p a s z k o d ó gy.-ei (r. adligans) oldalt kapasz­kodnak a fák kérgéhez v. a falakhoz. A forróövi orchideák gy.-ei a törzsről s ágakról lógnak le, l é g gy.-ek (r. aerea) ; az indiai füge ficus indica, gyökere uj törzset hajt, ugy hogy gy. fából egész erdő is támad. Az uszó növényeknek v i z i gy.-eik vannak. Az élősdi növények más növényekbe s z í v ó gy.-ket bocsátanak (r. hanstoria). Megkülönböztetik a fő-gyökeret, r. primaria, mely a szárnak egyenes foly­tatása és m e l l é k g y ö k e r e k e t , radicellae, melyek oldalt a szárból erednek. Állományát tekintve a gy. lehet fás, r. lignosa és h ú s o s , r. carnosa.

Gyökeres, alapos,, a dolog végső elemeiből kiin­duló v. azokra irányuló.

Gyökeres v. gyökös jog, régi jogrendszerünkben a kiváltság által adott kizárólagos jog. Gyökeres perek, causae et radicalitates juris, azok

voltak, melyekben a kiváltságok iktatásáról és beve­zetéséről volt szó; lényegileg oly per, melyet a jószá­gát gyökös jog alapján visszanyerni óhajtó indított.

Gyökerező v. fehér lóher, irifolium repens, fehér virágú, vadon tenyésző pillangós növény, mely az által, hogy sem a talajban, sem az éghajlatban nem

4 5 *

válogatós, igen értékes takarmányt ad oly helyeken, hol a vörös lóher már nem igen tenyészik.

Gyökönke v. g y ö k é n k e , valeriána,növény a gyö-könkefélék (valerianeae) rendjéből. A m a c s k a g y ö ­kér gy., v. offwinalis, évelő, 1 — 2 m. m. növény, melynek gyökere adja a radíx valeriánáé min. nevü gyógyszert; erős, sajátságos undorító szagú ; vale-riansavat, vaszölditő csersavat, illó olajat tartalmaz. Kitűnő zsongító, görcscsillapitó szer.

Gyom, 1. gaz. Gyoma, község Békés m., 10.867 lak. Az egyesült

Körös mellett. Határa felöleli Ege, Po és Nyárszeg elpusztult helységek területét.

Gyömbér, a keletindiai gy. növénynek (zingiber officináié) gumós gyökere: tenyésztik Khinában, Nyugot-Afrikában és Nyugot-Indiában is. Virágzás után az egyéves gyökeret kiszedik és rostjától meg­szabadítják. A kereskedésben van b a r n a gy., melyet forró vízbe mártás és gyors szárítás utján, és fehér gy., melyet hámozás és a napon való gondos szá­rítás utján nyernek. Hogy a férgek ellen megóvják, agyagpépbe v. hamulúgba mártják. A kereskedésben előforduló gyömb. ránczos felületű, törése csaknem szarunemü. Használják fűszerül és a gyógyászatban.

Gyomlálás, mivelt növényeink között vadon tenyé­sző kártékony növények kézzel való eltávolítása. Költséges és lassú munka, melynek alkalmazása azonban fiatal tenyészetekben és sűrűn vetett növény­zetnél, de kivált a kertészetben elkerülhetetlen.

Gyomlálógép ,a vetés, vetemény között elszaporodó gaznövényeknek gyökerestül való kiirtására v. ezen növények magasan kiálló virágainak levágására szol­gálógép,mely a kézi erőt helyettesíti. Ilyen: Hantsch-féle sarlógép, melynél 3 forgatott tengely mindegyi­kére csavarvonalban 20 sarló van erősitve: Petri és Henking-féle gy., melynél forgatható gereblyék a ki­álló gazba kapaszkodnak és azt kitépik.

Gyomor, ventriculus, gaster.stomachus, az emésztő-cső zacskóalaku kitágulása, mely a bárzsingból indul ki, gyomornyit(cardia), ettől le- és balfelé kiöblösödve alkotja a gyomorfeneket (fundus), és a gyomorcsuk-kal (pylorus), a vékonybél nyombéli részletébe megy át. Legbelül van a gy. redős nyákhártyája, mely a gyomornedvet választja ki, ezután jön egy izomréteg, mely a gy. összehúzódását eszközli; ezen réteget a hashártya lemeze fedi. L. Cséri dr. Az egészséges és a beteg gy. Bpest, 1891.

Gyomorégés, a gyomorból kiinduló s felfelé a gé­géig terjedő égetés érzete, melyet a gyomornedv tulbő savtartalma vagy pedig a kevés savtartalom folytán beálló erjedés által keletkezett tej-, eczet- és vajsav idéznek elő, minek folytán a szájban savanyu iz, némelykor savanyu felböfögések jelentkeznek. Kezelés : kenyértől, tésztaféléktől, zsirnemüektől, czukros és savanyó étkektől való tartózkodás ; ket-tedszénsavas nátron és magnésia.

Gyomorgörcs, cardialgia, gastralgia, összehúzó, többnyire a hát felé terjedő, gyakran a lélegzet elszo-rulásávál egybekapcsolt, rohamokban fellépő fájda­lom a gyomorgödör táján. Leginkább vérszegénység, hysteria és egyéb betegségeknél ideges alapon szo­kott fellépni a legcsekélyebb izgalom után. Kezelés : az alapbántalom megszüntetése, étrend, esetleg mor­fium, belladonna.

Gyomorhurut, a gyomor nyákhártyájának túlbő nyákelválasztása, mely súlyosabb esetekben a nyák­hártya lobos duzzadásával jár. A heveny gy.-hurut (megromlott gyomor, indigestio) többnyire a gyomor

túlterhelése v. nehezen emészthető, megromlott ételek élvezete után lép fel, különösen lázas betegeknél, üdülőknél. Tünetei : általános levertség, hányási in­ger, bevont száraz nyelv, gyomortáji és fejfájás, némelykor láz (gastrikus láz). Veszélyes lehet a gy. h. csecsemőknél, kiknél könnyen csap át a hasmenés­sel járó gyomorbélhurutba. Kezelés : 24 óráig teljes tartózkodás az étkezéstől, azután szigorú étrend ; szóda, némely esetben hashajtók. Az i d ü l t gy. h. alatt a gyomor huzamosabb ideig (hónapokig, évekig) tartó beteges állapotát értik, mely étvágy­hiány, túlterheltség, nyomás, gyomorgörcs, gy.-égés, hányási hajlam, stb. érzetében nyilvánul és külön­böző kórállapotok, u. m. ideges zavarok, máj-, sziv-, tüdőbántalmak, vérszegénység, szeszes italok, erősen fűszeres étkek huzamos, túlbő élvezete stb. után szo­kott fellépni. Kezelés : tartós szigorú étrend, ketted-szénsavas nátrium, eseti, ásványvizek; tüneti kezelés.

Gyomorkutasz, g y o m o r s o n d a , rendesen kau­csukból készült, a bárzsing szélességének kb. meg­felelő átmérőjű, oldalnyilással ellátott, ruganyos cső, melyet a gyomor megvizsgálására vagy kiöblítésére (I. gyomormosás) használnak.

Gyomormosás, a gyomor űrének kiöblítése vizzel v. egyéb folyadékkal, mely eljárást mérgezéseknél, gyomortágulásnál stb. alkalmazzák. A gy. m. vagy egyszerű tölcsérrel egybekapcsolt kaucsukcsővel tör­ténik, melynek végét a gyomorba vezetik, vagy pedig többé-kevésbé bonyolódott gyomormosó készülékkel.

Gyomornedv, viztiszta, színtelen, savi hatású folyadék, melyet a gyomor nyákhártyája az emész­tés tartama alatt elválaszt. Tartalma az embernél: víz 99'44 ; szilárd anyagok 0'56 ; ez utóbbiak közül szerves anyagok 0'32, a többi szervtelen, u. m. sósav, chlórmész, chlórnátrium, chlórkálium, phosphorsavas mész, phosphorsavas magnesia és phosphorsavas vas. Legfontosabbak a szerves alkatrészek közül az erjesztő anyagok, u. m. a p e p s i n és az o l t ó ; a szervetlenek közül a s z a b a d s ó s a v . A gy. n. hatá­sáról 1. emésztés.

Gyömörő, község Győr m., 1034 lak. Gyomorrák, 1. rák. Gyomorsav, a gyomornedvben tartalmazott sza­

bad sósav, mely a gyomornedvnek 0"02 — 0*05°/o-át teszi. Van még a gyomorban tej-, vaj- és eczetsav is.

Gyomortágulás, nálunk gyakran előforduló beteg­ség, mely a gyomorizomzat ellazulása folytán és többnyire a gyomorcsuk megszükülése v. gyomor­gyengeség esetén áll be, midőn az ételek hosszú ideig feküsznek a gyomorban. Kezelés : kis adagok­ban való étkezés; kevés folyadék, puffasztó ételek mellőzése, massálás, gyomormosások.

Gyömrő, község Pest m., 1538 lak. Gyón, község Pest m., 2194 lak. Gyónás, confessio, a kath. egyházban a bűnök töre­

delmes bevallása a lelkész előtt oly' czélból, hogy azok alól feloldást adjon. A IV. lat. zsinat szerint évenkint legalább egyszer gyónni kell (1. még fül-gyónás) .Gyónó c z é d u l a , a húsvétigyónásról adott bizonyítvány. Gyöngén ringatva jó anyánk ölében Vígan kezdjük

létünk szép hajnalát... K i s f a l u d y K. : Az életkorai (1821.) cz. költeményének kezdete. Gyöngy, a gyöngykagylóban található, valószínű­

leg kóros képződmény; központját idegen anyag, többnyire homokszemcse teszi, mely közé szénsavas calcium rétegek rakódnak le ; a gy. gömbölyded, szép bágyadt fehér, szürkés-kék, vöröses v. zöldbe

játszó szinü és annál becsesebb, mennél nagyobb (a legnagyobb mintegy 4 cm. átmérőjű), fényesebb és szabályosabb alakú ; gyakran egy kagylóban több gy. is van, ezeket a búvárok kiszedik és rosta segé­lyével osztályozzák. A legszebb gy. ke le t i néven származik Ceylonból, Japánból és a perzsa tenger­öbölből; a rendkívül nagy p a r a n g o n gy., a szeg­letes és alaktalan b á r o k gy., az igen nagy és sza­bálytalan alakú m o n s t r e gy. Az európai folyókban élő folyói g y ö n g y i k é b e n is gyakran igen szép gy. található, kül. a szász Voigtlandban, az Elster folyóban és Csehországban. Az európai gy. kereskedés főpiacza Paris és Lipcse. Gy. u t á n z a t dugong fog­ból, alabástromból és üres, belül gyöngyszeszszel (1. e.) és viaszszal bevont üveggolyócskákból készül (v iasz gy., bourgiiignon); ü v e g gy., finom üveg­csőből szétdarabolás utján készül ; forgó hengerben szén és mész segélyével szabályossá köszörülik. Gyöngydara, a legfinomabb fajtájú dara (1. e.). Gyöngyfehér, festék, melyet bismuth fehérből v.

berlini kékből és indigóval kékített ólomfehérből állítanak elő.

Gyöngyház, a gyöngykagyló és más kagylók és csigák kagylóinak belső rétege, mely szép színekben játszik. Legtöbbet az angol kormány halászataiból, Előázsia déli csúcsáról, Ceylon szigetéről, a perzsa és vöröstengeri halászatokból és a déltengeri szige­tek környékéről nyernek. Értéke nagyságán, alakján és súlyán kivül sajátságos színjátszásától függ; leg­keresettebb a fehérszínű, válogatott c h i k e n s gy.; a gy- gomb gyártására és famunkánál berakásul szolgál, pokolkő és szalmiak feketére festi. Gy. u t á n z a t , gelatinlapból készül, melyet tömény kese-rűsó és zinkvitriol oldattal íeöntenek, jegeczedni hagynak, gy. szeszszel (1. e.) és gelatinnal bevonnak.

Gyöngykagyló, csöves kagyló-faj, 1) fo lyami gy. v. gyöngyike, 1. margaritand; 2) t e n g e r i gy., 1. meleagrina.

Gyöngykó, pe r l i t , trachyt-féle kőzet, emailszerü vagy a gyöngyhöz hasonló. Nagy mennyiségben: Magyarország (különösen a chliniki völgyben), Szardínia, Mexikó.

Gyöngyköles, penicilaria spicata, csak déli vidé­ken termelt kölesfajta.

Gyöngykór, a barmok idülten lefolyó gümőkórja (tuberculosis), mely a mell- és hashártyán, tüdőkben és nyirkmirigyekben fellépő sajátszerű csomósodások, terméketlenség, köhögés, lesoványodás alakjában je-lenkezik és mindig az állat elhullásával végződik.

Gyöngyös, rend. tan. város Heves m., 16.124 lak. a Mátra aljában. Öt nagy templom, a Ferenczren-dieknek kolostora és gymnásiuma ; járásbir., adó­hivatal. Gyöngyös, a Tárna mellékvize, ered a Mátrában

a Nagy-Galya hegy d. oldalán, felvesz számos cser­melyt, köztük az Oroszi, Tarjáni és Patai vizet, Árokszállás alatt szakad a Tárnába.

Gyöngyös-Halász, község Heves m., 1519 lak. Gyöngyösi I s t v á n , költő, szül. 1620. Toldy sze­

rint aug. 25., Dugonics szerint 5-én, 1640. Wesse­lényi Ferencznek, a későbbi nádornak szolgálatába lépett. Wesselényi 1644. Murány várát s a vár egyik úrnőjének, Széchy Máriának szivét is meghódítván Gy. az eseményt: »Marssal társalkodó Murányi Ve-nus« cz. hosszú költeményben énekelte meg. (Megj. Kassán 1664.) Később megyei szolgálatba lépett s nőül vette Széchényi Zsófiát. Előbb Gömörmegye táblabírája, majd alispánja s több izben követe volt.

Nagy népszerűségre tett szert, f 1704. Epikus költe­ményeket irt, melyek azonban inkább verses regények. Nagy hatását nem a művészi compositiónak v. jellem­festéseinek, hanem leírásainak, lyrai helyeinek s ügyes, zengzetes verselésének köszöni. A fentebbi munkán kivül egyéb munkái : Poraitól megéledett Phoenix v. Kemény János emlékezete (1693.), Rózsa koszorú (1690.),Chariklia (1700.), Palinódia (1695.), A csalárd Cupido stb. (1734.). Összes költ. kiadta Toldy F. A magy. nemzet klassikusai 1863. Életét 1. Toldy M. költők élete. I. A r a n y , Prózai dolgozatok, P a u l e r Gyula,Gy. I. életéhez,Századok 1870. T h a l y Kálmán több közleménye ugyanott.

Gyöngyösi codex, régi magyar nyelvemlék, a XV. sz. első negyedéből. Régebben a ferenczrendiek gyöngyösi könyvtáráé volt, most a m. tud. Akadémia könyvtáráé. Tartalmát a Sz. László királyról szóló töredék-ének, Mátyás király emlékezetére szerzett ének, imák és gyónási formula teszik. Közzétette Volf György, Nyelvemléktár II. köt. 1874.

Gyöngyös-Oroszi, község Heves m., 887 lak. Gyöngyös-Pata, község Heves m., 2454 lak. Gyöngyös-Püspöki, község Heves megyében, 875

lakossal. Gyöngyössi J á n o s , költő, szül. 1741. novemb. 4.

Krasznán (Erdély). Belga egyetemeken tanult s alsó­rákosi, majd uj-tordai ref. pap volt. y. 1818. márcz. 14. Kisebb, nagyrészt alkalmi költeményeket irt. Vidám hang jellemzi őket. Versei 2 kiadást értek, megj. elő­ször Bécsben 1790., másodszor Pesten 1802. L. Lehr Vilmos : Gy. J. Philologiai közlöny 1892-ben Abafi, Figyelő XI.

Gyöngyös-Tarján, község Heves m., 2079 lak. Gyöngyösy L á s z l ó , főgymn. tanár, szül. 1861-ben

Ungvárt. Egy ideig Budapesten hirlapiró volt, később gymn. tanár Aszódon, majd Egerben. Fordított több regényt, s irt egy kötet eredeti elbeszélést.

Gyöngyszesz (essence d'orient), gelatinnak és az alburntis lucidus pikkelyei ezüstfényü részecskéinek (kristályosodott guaninmész) oldata, kül. viasz­gyöngy készítésére alkalmazzák.

Gyöngytyúk, numida, tyukfaj. Feje és nyaka csu­pasz; homlokán sisakszerü emelkedést, állán kettős szakállat visel. Szürke tollazata világos pettyekkel gyöngyözött. Afrikában honos. A k ö z ö n s é g e s gy., n. meleagris, 60 cm. h., házi szárnyas. Tojása és husa jóizü.

Gyöngyvirág, convallaria, növény a tukmafélék (smilaceae) rendjéből. Évelő, tollszárvastag tőkéjé­ből két hosszunyelü tőlevél s egy 10—15 cm. m. felálló tőkocsán fejlődik, melynek felső végén illatos, fehér, harangalaku, hatkarélyos leplü virágai féloldali fürtöt alkotnak. Termése gömbölyű, piros bogyó.

Gyönk, község Tolna m., 3371 lak. Gyóntató atya, a pap, ki a gyónást meghallgatja

és a gyónót feloldja. L. gyónás és fülgyónás. Gyopár, gnaphalium, növény a fészkesek (compo-

sitae) rendjéből. Főbb fajai a p a r l a g i gy.,g.dioicum és a h o m o k i gy., g. arenarium, melynek virágait theának használták férgek és sárgaság ellen; a ga l ­l é r o s v. h a v a s i gy.,g- leontopodium (edelveisz), molyhos, sugarasan álló gallérlevelekkel; kedvelt alpesi virág, mely nálunk a Nagy- és Kis-Tátrán, a rodnai és bihari hegyeken nő; a k á r p á t i, az i s z a p, a h e n y é l ő és az e r d e i gy.

Győr, sz. kir. (rend. tan.) város a Kis-Duna, Rába és Rábcza által szeldelt sikságon terül el. 23.956 lak. Öt részre oszlik: a Bel-, Új-, Ferdinánd-, Ferencz-

és Nádor-városokra; hozzá tartozik Szabadhegy is. Győr-Sziget a Rábcza, Pataháza és Révfalu közsé­gek a Duna túlsó oldalán Gy. külvárosainak tekint­hetők. Rendezetten épült város, széles és egyenes ut-czákkal, csinos házakkal. A megye, a püspökség és káptalan, kir. tábla, törvényszék, járásbir., adó-hiv., ügyvédi, keresk. és iparkamara székhelye. Tan­intézetei : jogakadémia (feloszlóban), papnövelő, fő-gymnasium és áll. főreáliskola, kath. tanitó- és áll. tanitónőképezde stb. Van színháza is. Nevezetes épü­letei : a püspöki palota, a benczések épületei, a pap­növelde, megyeház, kir. jogakadémia, a bástya kövei­ből épült tűztorony, benne az árvaház; számos szép magánépület. Templomai: a püspöki székesegyház, hatalmas toronynyal, belseje három hajóra oszlik, a déli hajóhoz csatlakozik a Héderváry-kápolna; a kar­meliták, a benczések temploma; a püspök házi kápol­nája, a XV. szdban épült Dóczy-kápolna; a magyar és német kórház temploma; az Orsolya-szüzek kolos­torához csatolt templom; a papnövelők, nádorvárosi és újvárosi plébániatemplomok. Luther, és ref.-ok, görög egyesültek és a zsidók kupolás temploma. A ^város folyton emelkedik; vasúti csomópont, a dunai hajózás egyik főállomása. Gabonakereskedése je­lentős. Ipartelepei : két gazdasági gépgyár, tészta-, gyufa-, szesz- és olaj-gyárak, gőzmalmok, fűrész-malom.

G y ő r v á r o s t ö r t é n e t e . Győr városa ( J a u r i -num) a rómaiak A r a b o n a nevű coloniája helyén épült, s már az Árpádok korának kezdetén jelenté­keny hely volt. Szt-István a hasonnevű püspökség székhelyévé tette s itt adta ki a pécsi püspökség alapító levelét. A vár, a hasonnevű vármegye köz­pontja, a Péter és Aba Samu közti viszályokban nevezetes szerepet játszott. A tatárjáráskor elpusz­tult; IV. Béla újra felépítette, s V. István lakosait 1271-ben városi szabadalmakkal ruházta fel, miket Nagy Lajos, Mária és Zsigmond megerősítettek. A mohácsi vész után Lamberg Kristóf a várkapitány 1529. a törökök közeledte hirére felgyújtotta; I. Fer­dinánd és Miksa ismét felépítették s megerősítették, s főfontosságu végvár lett. Bécs kulcsának tekintet­ték. 1594. szept. 29. Hardeck Ferdinánd gróf és Perlin János főkapitányok hűtlensége folytán Szinán basa hatalmába jutott, de Pálffy Miklós gróf és Schwar-zenburg 'Adolf már 1598. márcz. 29. visszafoglalták. Sz. kir. városi jogait a XVII. század folyamán a győri káptalan vitássá tette, s az e felett folyt per 1728. a káptalan javára dőlt el, de Mária Terézia a várost már 1743. vissza helyezte á sz. kir. városok sorába. Fehér Ipoly: Győr m. és v. leírása. (1874.) Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza. (Győr, 1882.). Győr n e m z e t s é g , Kézai szerint a Németországból

bevándorolt lébényi Pot utódától, Konrád óvári is­pántól veszi eredetét; birtokai többnyire Baranya- és Mosony vármegyékben feküdtek. Legrégibb tagjai közül C s e p á n (1205-1209.) és P o t (f 1221. előtt) a nádori, S a u l (1192 — 1202.) a kalocsai érseki mél­tóságot viselték. A szerdahelyi Dersffy, Gyulai és Imreffy családok tartoztak e genushoz, melynek egyes ágai liliomokat viseltek közös czimerül. Wert-ner: Régi magyar nemzetségek. (1891.)

GyőríFy Gyu la , ügyvéd, orsz. képv., szül. Csató-szegen (Csikmegyében) 1858. Jogott végzett, részt vett a boszniai hadjáratban. 1884. óta képviselő.

György, 1) A l a d á r , iró, szül. 1844. április 11. Huszton. 1867. külföldre ment, 1871. hirlapiró; szá­

mos tanügyi stb. munkát irt v. fordított; 1882 óta hivatalnok az országos stat. hivatalban; — 2) En­dre , ismételve orsz. képv., iró, szül. 1848. márcz. 18. Huszton. Tanulmányait befejezve 1870. a közle­kedési minisztériumba lépett, 1878. képviselő; szer­kesztette a Nemzg. Szemlét és Vasúti Közlönyt; számos munkát irt, 1876. a magy. tud. Akadémia I. tagja.

György l o v a g , s z e n t és v é r t a n ú , Kappadócziá-ban előkelő család tagja, eleinte jeles katona, de a keresztények üldözésekor elfogatott s 303. kivégezte­tett; a legenda szerint legyőzte a sárkánykigyót, mely Aja királyleányt meg akarta ölni. Anglia és Genua védszentje. Szép ifjúnak, vértezve, lóháton, a mint dárdájával leszúrja a sárkányt, szokták ábrá­zolni. A középkori lovagvilág is védőjekép tisztelte. Emléknapja ápril 24. György b r a n d e n b u r g i őrgróf, Frigyes őrgróf

fia, szül. 1484. márcz. 4., 1506. nagybátya II. Ulászló udvarába, Budára jött s itt Anna királyné kegyeit megnyerve, befolyásos állásra tett szert. A király Corvin János özvegyével, Frangepán Beatrix her-czegnével házasitá össze és ennek halála után 1510. a Hunyadi-birtokok örökösévé, végrendeletében pe­dig Bornemisza Jánossal II. Lajos nevelőjévé tett©. A magyar köznép által m a r k o l á b n a k (Markgraf) ne­vezett élvhajhász őrgróf befolyása nem volt kedvező az ifjú király fejlődésére; a rendek már 1520. tava­szán Gy. eltávolítását sürgették, s a lutheránusok és pártfogóik ellen hozott 1525-ki t.-cz. főleg ellene irányult, a ki Luthernek buzgó pártfogója volt. 1525. végre elhagyta az országot és Ansbachba ment, me­lyet 1517—1527. fivérével, Kázmérral, azontúl egy­maga birt. f 1543. decz. 27. Neustadt: Markgraf G. v. Brandenburg. (Boroszló 1883.) Fraknói: Br. Gy. II. Lajos nevelője. (Bp. Szemle, 1883.) Magyarországi birtokviszonyairól a Békés vármegyei tört. társulat évkönyvei tartalmaznak érdekes adatokat.

György, görög király, IX. Keresztély dán király fia, szül 1845. decz. 24. Ottó görög király elűzése után a görög nemzetgyűlés 1863. márcz. 30. király-lyá választotta. 1867. nőül vette Olga orosz nagy-herczegnőt; alatta szerezte vissza Görögország a jóniai szigeteket, Epirus és Thesszália egyes ré­szeit; hat fia van.

György, Hannovera utolsó királya, szül. 1819. trónra lépett 1851., a poroszok 1866. elűzték, azóta külföldön élt s teljesen megvakult, f 1878. jun. 12. Parisban, fia Cumberland herczeg.

György, négy angol király neve, 1) I. Gy., szül. 1660. f 1727. I. Jakab angol király unokája, előbb hannoverai választó, 1714. angol király; — 2) II. Gy. szül. 1683., trónra lépett 1727. f 1760.; - 3) III. Gy. szül. 1738., trónra lépett 1760., 1765. óta elmebaj­ban szenvedett, 1810. teljesen megőrült; — 4) IV. Gy. szül. 1762., atyja betegsége miatt-1811. régens, trónra lépett 1820., nejétől Karolina braunschweigi herczegnőtől elvált, mi nagy botránypörre adott al­kalmat, f 1830., fia nem maradt s testvére IV. Vilmos lett király.

György barát , 1. Fráter György. György-csatortja (Szent), tengerszoros Írország és

Anglia közt. Gyorgyevics V l a d a n , szerb orvostudor, szül.

Belgrádban 1844. 1879. a szerb belügyminisztérium­ban a közegészségügyi osztály főnöke; orvosi, szép­irodalmi és politikai iró.

Györgyfalva, község Kolozs m., 1582 lak.

György-rend (Szent), 1) ba jo r , igen régi, csak fő-ranguak kapják; a második bajor rendjel; — 2) o r o s z , katonai érdemrend évdijjal. 1769. alapíttatott.

Győri ág. ev. püspökség, 1. Dunántúli ág. ev. egyházkerület és püspökség.

Győri csata, 1809. július 14-én vívatott a francziák s az osztrák és magyar seregek között; a francziák János főherczeget és a magyar nemesi fölkelőket megverték és az ujonan helyreállított győri várat szétiombolták.

Győri gőzhajózási társulat , engedélyeztetett 1864., alaptőkéje 450.000 frt, 1890 év végén volt 5 gőzöse és 2 csavargőzöse, összesen 590 lóerővel, 7 vas és 20 fauszály hajója. Székhelye Győr.

Győri püspökség, Szt-István alapította, a hagyo­mány szerint az esztergomi érsekséggel egyidejűleg; területe eredetileg Győr, Sopron, Mosony és Vas vármegyékre s Komárom és Veszprém egy részére terjed ki; ez utóbbi (a pápai főesperesség) 1777. a veszprémi püspökséghez, Vas vármegye pedig a szombathelyi püspökséghez csatoltatott. Első ok-levelileg ismert püspöke Harduin (1096—1110.) volt. Nevezetesebb püspökei: György, a sajói ütközetben esett el; ."éderváry János (1387—1415.), Ágoston (1447—65.), a ki Podiebrad Györgyöt megkoronázta; Csupor Demeter (1466 — 79.), Dóczi Urbán (1483— 86.), később egri püspök és kincstartó, Bakocz Ta­más (1486—93.), stb. A mohácsi vész után, midőn a kalocsai érsekség területe a törökök hatalmába ke­rült, többnyire a kalocsai érsekek kormányozták a győri püspökséget. Dallos Miklós (1623—30) alapí­totta a papnövelő intézetet. Széchenyi György (1658—85.), később esztergomi érsek, nagy alapít­ványokkal gazdagította az egyházmegyét. Kollonics Lipót (1685—95.) és Keresztély Ágost szász herczeg (1695—1725) az esztergomi érseki méltóság mellett is megtartották a püspökséget. A jelenlegi püspök, Zalka János, Simor Jánost követte e méltóságban, ki (1857—67.) 10 évig kormányozta az egyházmegyét. Károlyi: Specimen ecclesiae Jauriensis. (Eger, 1747.)

Györköny, község Tolna m., 2795 lak. Györk, Vámos-, község Heves m., 1829 lak. Állító­

lagos avar gyürü maradványnyal. Gyorok, község Arad m., 1586 lak. Az aradi Hegy­

aljának központja. Gyorsáru, melynek szállítása, ellentétben a fehér­

áruval, közönséges személy- v. vegyesvonaton tör­ténik s igy előbb jut rendeltetési helyére. Szállítása iránt a vasúton külön díjszabást adnak ki.

Gyorsirászat, gör. s t e n o g r a p h i a , az írásnak sa­játságos módja, mely rövidített jegyek segélyével képes az élőbeszédet szóhiven följegyezni. E czélt a lehető legegyszerűbb jegyekből összeállított betűsor, a szótagok és szók összevonása és bizon3ros állandó rövidítések (jelények) használatával éri el. Már az ó-korban, a görögöknél és rómaiaknál ismeretes volt (1. Tiro-féle jegyek). A modern gy. Angliából indult ki, hol Taylor Sámuel rendszere (1786.) nagy nép­szerűségre tett szert és sok európai nyelvre átdolgoz­tatott (magyarra Hajnik Károly által). Uj alapokra fektették a gy.-t a német Gabelsberger (1. e.) és Stolze (1. e.) (1841.), kiknek rendszerei a parlamenti gyakor­lat terén is életrevalóknak bizonyultak. Nálunk is e két rendszer van leginkább elterjedve: Gabels-bergerét Markovits Iván, Stolzeét Fenyvessy Adolf alkalmazta nyelvünkre. Önálló magyar rendszereket próbáltak alkotni : Nagy Sándor, Kell Antal stb. Tankönyveket irtak Gabelsberger rendszere szerint :

Markovits, Szilágyi A., Forrai Soma, Bódog János; Stolze szerint: Fenyvessy Adolf, Günther Antal stb. Gyorsírászati közlönyeink: Gyorsírászati Lapok, szerk. Vikár Béla, kiadja a bpesti magy. gyorsíró-egylet, 30 évfolyam; Budapesti Gyorsíró, szerk. dr. Rónay Károly, 5. évf.; Gyorsíró, szerk. Vargay Ist­ván, kiadja a bpesti VII. ker. állami főgymn. >Stolze-Fenyvessy« gyorsíró kör, 3. évf.; a vidéken Szege­den, Nagy-Váradon és Sopronban jelenik meg gy.-i folyóirat. L e v e l e z é s i gy. és v i t a i r á s , a Gab.-Mark.-rendszer megkülönböztetése szerint a kevesebb rövidítést használó gy., mely levelezésre, jegyzetekre stb. alkalmas, és ennek továbbfejlesztése, a nagyobb mérvben rövidítő gy., mely főleg a parlamenti beszé­dek, törvényszéki tárgyalások stb. följegyzésére való.

Győr-Sopron-Ebenfurti vasút, engedélyeztetett az 1872. évi XXXVII. és 1874: XXX. t.-cz. által a forga­lomnak átadás napjától számítva 90 évre ; 1870-től számítva 30 éven át jövedelmei, keresetei, kötvényei és részvényei után adó fizetésétől fel van mentve. A vonalnak, mely Győrből kiindulva Sopronon át Lajtha Újfaluig terjed, hossza 118'86 km. Alaptőkéje áll 7,505.000 frt részvénytőkéből és 8,605.000 frt elsőbbségi tőkéből, ez utóbbiból 1890. év végéig sorsolás utján 172.400 frt már törlesztve volt. A tár­sulat, melynek üzletvezetősége Sopronban székel, 1890. megvette a Lajta-Ujfalu-Ebenfurti vonalnak magyar területre eső részét 115.930 frton és kiépí­tette Győrött a Rába partján a rábaparti vasutat, melyet 1891. máj. 1-én adott át a forgalomnak.

Gyorsparaszt , régebben a Pest és Bécs közt fuva­rozó parasztok (népiesen : kullér = courrier), kik hiresek voltak sebes hajtásukról.

Gyorsvonat, személyszállító vonat, mely egyrészt a rendesnél nagyobb sebességgel halad, másrészt csak a közbeeső jelentékeny állomásoknál áll meg, s igy a más személyvonatoknál jóval rövidebb idő alatt jut czéljához. A gy.-on a szállítási dij megfele­lően magasabb, nálunk a zónadijszabás óta a sze-mélyvonati díjnál 20%-kal több. Némely gyorsvona­ton nincs III-ik kocsiosztály.

Győr-Sziget, község Győr m., 4967 lak. Győr városától csak a Rábcza választja el.

Győr-Szt-Márton, község Győr m., 3059 lak. Győr vármegye. Határai: Pozsony, Komárom,

Veszprém, Sopron, Mosony vmegyék. Területe: 1381 kim 2; 115.787 lak. Legészakibb része a Csilizköz, á Duna baloldalán, más részei a Tóköz, a Kis-Duna és Rábcza, vlmint a Rábcza és Rába közt terülnek el, legnagyobb része azonban a Rábától k.-re esik. Az egész megye termékeny alluviális sikság s csak is déli részén húzódnak a Bakonyhoz tartozó zirczi és bakonybéli dombsoroknak szőlőktől és erdőktől fe­dett magaslatai. (Sz. Pálhegy 318 m., Pannonhalma 283 m.) Folyói a Duna és ágai: a Rába és Rábcza, a Bakonyér és a Bakonyból jövő patakok. A megye mezőgazdasága előrehaladott. Feloszlik 3 járásra : pusztai, tószigeti, sokoróaljai járásokra; van 90 köz­sége. Tartozik a 19. számú cs. és k. hadkiegészítő parancsnoksághoz, a 17. honvédezredhez és 53 — 56. népfelkelési járásokhoz. Székhelye Győr, melylyel együtt 4 képviselőt választ.

G y ő r v á r m e g y e t ö r t éne t e .Győr vára és vidéke, melyet Árpád a maga nemzetsége részére foglalt le, a királysággal' egykorú vármegyék közé tartozik. Első ismert ispánja Volfger hainburgi gróf volt, kinek utódai, a Héderváriak, a XIV—XV. szdban a Rozgonyiakkal felváltva állottak a vármegye élén.

A XVI. szdtól többnyire a győri püspökök viselték a főispáni méltóságot. A vármegye déli része 1543. török hódoltság lett s az maradt 1607-ig. Fehér Ipoly : Győr m. és v. egyet, leírása (1874.), Vil­lányi Szaniszló : Győr m. és v. miveltségtörténete Győr (1881.).

Győry, 1) E l e k , ügyvéd, szül. 1841. május 1. Győrött; 1865. ügyvéd, 1881—92 orsz. képviselő; 1873. óta különböző codificationalis munkálatokban vett részt; a főv. bizottság tagja s az ág. ev. egyház egyetemes főjegyzője. — 2) Vi lmos , szül. 1838. jan. 7. Győrött. Jogot és hittudományt hallgatott. Berlinből hivta haza a bpesti evang. egyház segéd­lelkésznek; később orosházi és apósa Székács József halála után pesti lelkész, f 1885. apr. 14. Tagja volt a Kisfaludy-társaságnak. Már tanuló korától fogva irt lyrai és epikai költeményeket, élte végén pedig három népszínművet. Nagy kedvvel művelte az ifjú­sági irodalmat (Mesekönyv, Don Quijote, Reggeltől estig, gyermekversek). Irt elbeszéléseket. Egyházi beszédeiből egy kötet'halála után jelent meg. Műkö­désének főtere azonban a fordítás volt, különösen olyan nyelvekből, melyeket nálunk kevesen ismer­nek. Nevezetesebb fordításai : A Frithiof-monda (Tegnér svéd költőtől), Don Quijote (Cervantes), Kö­zönyt közönynyel (Moreto), Az élet álom, Zalameai biró (Calderon), Spanyol románczok, Shakspere és Moliére színmüveiből stb. Költeményeit halála után Radnai Rezső rendezte sajtó alá, bevezetésül terje­delmes életrajzzal.

Győry ( R a d v á n y i ) grófok, régi család, melyből Gy. F e r e n c z v. b. t. tanácsos 1785. grófságot ka­pott; később Tolna vármegye főispánja lett, f 1839. apr. 23. Fiában L á s z l ó cs. és k. kamarásban (szül. 1807. f 1882. márcz. 30.) a család fiágon kihalt. Gyp (zsip), de Martel Janville Gabriella grófné-

nak szül. Riquetti de Mirabeau grófnőnek írói neve, szül. 1850. Bretagneban; G. v. Mirabeau Martel név alatt számos rajzot, elbeszélést stb. irt a párisi la­pokban v. önálló kötetben.

Gyps, 1. gipsz. Gyüd, község Baranya megyében, 720 lak., búcsú­

járó hely. Gyufa, fenyő-, nyárfából rendesen gyalulás által elő­

állított rudacska, melynek egyik végét előbb olvasz­tott kénbe, paraffin v. stearinsavba, azután vmely gyúelegybe mártják és megszárítják. A gyűelegy mézga-, dextrin- v. enyvoldat, finom phosphorporral stb. A p h o s p h o r s a v a s v. s v é d gy. gyűelegye chlorsavas, kettes chromsavas káli, salétromsavas ólomoxyd, barnakő, szénkén, kénkovag, üvegpor stb. és csak oly dörzsfelületen gyulád meg, melyen veres phosphor van. A kénes gy. feltalálását Irinyi János magyar vegyésznek tulajdonítják.

Gyügy, község, Hont m., 143 lak. A Selmecz-patak balparti rétjén számos 16—24° forrás; hat forrás félkört képező sorban bugyog.

Gyújtó, a lövedékek robbantó töltetének meggyúj­tására szolgál, van: i d ő z ő gy., mely a röppálya bizonyos pontján, c s a p p a n t ó gy., mely a lövedék felcsapódásánál gyújtja meg a robbantó töltetet.

Gyújtó I z a b e l l a (sepsi-martonosi), férj. kőszeghi Fangh Istvánné, az erdélyi irod. társulat tagja, szül. 1845. Parajdon, Udvarhely m. Gondos nevelésben részesült; 1863. ment férjhez, 1874. kezdett irni; azóta mintegy 60 kisebb-nagyobb elbeszélést irt, i melyekből négy kötet jelent meg ; önállóan megjelent két regénye »Multak árnyai* és »Legjobb otthon*. |

Korán özvegyen maradva, a fővárosba költözött. Most a » Divat-Szalon « cz. lap társszerkesztője.

Gyújtogatás, bűntett, az követi el : 1) ki emberek tartózkodására v. összejövetelére rendelt helyiséget olyan időben szándékosan gyújt fel, midőn abban senki sem tartózkodik; 2) a ki egyéb épületet, áru- v. terménykészletet, a földtől el nem választott v. gar­madában halomban levő gabonát, erdőt, hidat, hajót, bányát stb. szándékosan felgyújt, kivéve ha a fel­gyújtott tárgy a felgyújtó tulajdona és a felgyújtás­sal másnak vagyona veszélyeztetve nem volt (5 — 10 é. fegyh.). Btk. 422 — 428. §§. A gy.-ra létrejött szö­vetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, 2 é. terjedh. börtönnel büntettetik.

Gyűjtőlencse, 1. lencse. Gyűjtőnév v. g y ű név, nomen collectivum, több élő

lényből v. élettelen tárgyból álló csoportnak, tömeg­nek neve, pl. nép, sereg, katonaság, hegység.

Gyujtován, linaria, növény a tákajakfélék (scro-phularineae) rendjéből. Nagyon számos faja van, melyek közül a k ö z ö n s é g e s gy., I. vulgáris, és a s i v a t a g gy., I. cymbalaria, leveleit és virágait azelőtt vizi betegségnél mint hugyhajtót és sárga­ság ellen alkalmazták.

Gyujtoványfü, 1. gyujtován. Gyujtó-zsinór, gyúlékony anyagban áztatott gya­

potfonal a tűznek a robbanó töltéshez való vezeté­sére; van: l a s s a n égő gy. (Bickford-gy . ) , len­zsinór, belseje durva szemű lőpor, szalaggal van körül kötve és kátrányozva; viz alatt kaucsukkal be­vonva használják; g y o r s a n égő g y ú j t ó z s i n ó r , lőgyapotból áll.

Gyula, az ősmagyarok két legfőbb méltóságának egyike; bíborban született Konstantin G y l a s n a k irja, Ibn Duslah Dz sí Iának; az elnevezés a besenyő j i l a , az óbolgár d u l a és a török j i l a o (— össze­gyűjtő) szóból ered, s Vámbéry szerint annak vise­lője a sereg összegyűjtésének tisztével volt felruházva.

Gyula ( J ú l i u s ) , 3 római pápa neve. 1) I. Szt. Gy. (337-352.) , emléknapja ápr. 1 2 . - 2 ) II. Gy. (1503. okt. 31.—1513, febr. 22.) Della Roveré Giuliano, IV. Sixtus unokaöcscse, szül. 1443. Albizuolában; a renaissance legharcziasabb pápája, ki feladatává tűzte ki Italiának az idegenektől való megszabadítá­sát és a pápai állam gyarapítását. A tudomány és szépmüvészetek nagy pártfogója volt; tőle eredt a Szt.-Péter templom ujjá építésének terve. Velencze el­len Miksa császárral és XII. Lajos íranczia királylyal a cambrayi ligát hozta létre, de utóbb XII. Lajossal összeütközésbe jutott, a ki 1511. a pisai zsinat által le akarta tétetni. E zsinat ellenében hivta össze 1512. az V. laterani zsinatot, melyre Baköcz Tamás is meg­jelent. II. Gy. a hatalmas magyar főpap politikájával nem rokonszenvezett s midőn végét közeledni érezte, kérte a bibornokokat, hogy ne válaszszák Bakóczot utódává, f 1513. febr. 22. ; a San Pietro in vincoli templomban levő sirját díszíti Michel Angelo híres Mózese. Brosch : Papst Július II. (Gotha 1877.). — 3) III. Gy. (1550. febr. 8.—1555. márcz. 23.) Gianma-ria Giocchi del Monté, sz. 1487.Rómában; mint bibor-nok egyike volt a tridenti zsinatra küldött pápai kö­veteknek s mint pápa 1551. folytatá azt.

Gyula e r d é l y i f e j ede lmek : 1) I. Gy., a krónikák szerint Horka fia, Töhötöm unokája, a nagyatyja által meghódított tartományt önálló nemzetségfőként bírta, s itt a róla elnevezett Gyulafehérvárat alapította. 948. táján Konstantinápolyban megkeresztelkedett s Hierotheust hozta magával, ki az óhitet terjesztette

az országban. Leánya, Sarolta, Géza fejedelem első neje volt s a hazai évkönyvek szerint Szt.-István anyja. — 2) II. Gy., az előbbi testvérének, Zombornak fia, a kereszténység ellensége volt s Keán bolgár feje­delemmel szövetkezett Szt.-István ellen, ki 1002. mind­kettőt megverte s Gyulát életfogytiglan fogságban tartotta.

Gyula, rend. tan. város Békés m., 19.991 lak. A vá­rost a régi vár árka kétfelé osztja, elválasztva két részét : Magyar Gy.-t Német-Gy.-tól. A Fejér-Kőrös­nek néhány csatornája szeli utczáit. Főbb épületei : a megyeház, templomok. A megyeházba van elhe­lyezve a megyei múzeum gazdag praehistorikus és népvándorláskori gyűjteménye. A régi várnak rom­maradványai vannak, csonka tornya börtönül szol­gál. Régi erőssége az Árpád kir. alatt már szerepel. 1566. Kerecsényi László vitéz védelme után a török elfoglalta, csak 1695. került vissza. A megye szék­helye, törvényszék, járásbir., adóhiv., szolgabir. Gyuladás, inflammaíio, 1. lob. Gyulafalu, község Máramaros m., 1501 lak. Gyulafehérvár, szab. kir. (rend. tan.) város Alsó-

Fejér m., 8167 lak. az Ompoly és Maros közti lapá­lyon. Két részből áll: a lapos dombháton épült erős­ségből és a sz. k. városból. A megye székhelye, itt székel az erdélyi kath. püspök (1. e.) és a káptalan ; kir. tszék, járásbir., ügyv. kamara, adóhiv. Van pap­növelde és főgymnázium és az irgalmas nővérek zár­dájában leányiskola. A várban a trinitariusok hajdani templomában és kolostorában vannak elhelyezve : a Batthyány Ignácz (1. e.) püspöktől szerzett könyvtár, régiség- és ásványgyüjtemény (Batthyáneum [1. e.]) és a csillagvizsgáló, az alsó-fehérmegyei történelmi és természettudományi társulat múzeuma (római ma­radványok). Nevezetesebb épületei: a vár, a várostól védmüvek és sánezok által elválasztott fensikon (280 m.) van : a főbejárat a Károlykapu, III. Károly kir. lovas szobrával. Kaszárnyákon és más katonai épületeken kivül itt van a Sz.-Mihály püspöki székes­egyház. Eredetileg román sülben épült, Hunyadi János (1443 — 44.) gót stílben újra épittette. A főhajó végén a két toronyból csak az egyik épült ki olasz renaissance-ban lapos fedéllel. Belseje karcsú oszlo­paival és finom diszitményeivel egyike a legszebbek­nek hazánkban. Itt vannak Hunyadi János és László, Corvin János síremlékei, Izabella királyné és János Zsigmond fehér márvány sarkophagjai, Báthory An­drás bibornok, Bocskay István és I. Apaffy Mihály fejedelmek és Martinuzzi György síremlékei. Itt van a főgymnasium és még egy katonai laktanya, a haj­dani Bethlen főiskola (1. e.) épülete, Losenau ezredes és társai síremléke (elestek a piskii csatában, a Bem ellen vivott ütközetben). Az alsó város központja a sétatérré átalakított főpiacz.

Gyula fehérvár t ö r t é n e t e . A rómaiak Apuluma helyén épült; alapítását Gyula, erdélyi fejedelemnek tulajdonítják, kitől nevét is vette. Mint az erdélyi püspökség (1. e.) székhelye s az erdélyi részek főhelye, már kezdetben nagy jelentőségre emelkedett; növe­kedett ez Erdély különállása alatt, midőn az ország fővárosainak egyike s a fejedelmek temetkezési helye lett. A János Zsigmond által megkezdett fejedelmi palotát Bethlen Gábor fejezte be, ki ugyanitt colle-giumot alapított. A nemzeti fejedelemség megszűn­tével 1717. ismét székhelyévé lett a visszaállított püspökségnek; várát 1715. szavoyai Eugen tervei szerint kezdték felépíteni. HL Károly sokat tevén a város emelése érdekében, róla Károlyfehérvárnak

is nevezték azt. Király Pál : Gyulafehérvár tört., 1. k. (1892).

Gyulafehérvár-fogarasi érseki tartomány, gör.-egyes. v. kath. tartomány, élén a balázsfalvi érsek-metropolita áll, suffragánusai a lugosi, szamosujvári és nagyváradi g. szertartású püspökségek: az összes hívek száma 1,020.050; a plébániák száma 1519. Érsek-metropolita Vancsa János.

Gyulaháza, község Szabolcs m., 1225 lak. Gyulai (marosnémethii és nádaskai) grófok, Ma­

gyarországból a XVII. században Erdélybe szakadt család, melynek tagjai főleg katonai pályán tűntek ki. Gy. F e r e n c z , udvarhelyszéki főkapitány 1694. jun. 2. bárói, 1702. jan. 13. grófi méltóságot kapott. Utó­dai közül F e r e n c z gróf táborszernagy, szül. 1798. szept. 1. 1849. júniustól egy éven át osztrák hadügy­miniszter, az 1859-iki olasz háborúban az osztrák hadsereg fővezére; a magentai vereség után (1859. június 4.) a főparancsnokságról lemondott s nyuga­lomba vonult, f 1870. Nevét örökbefogadás utján E d e l s h e i m Lipót báróra (1. Edelsheim-Gyulai) ruházta. A család utolsó férfi tagja S á m u e l gróf altábornagy (szül. 1803., f 1886. aug. 20.) mostoha fiát Javorzik Adolfot fogadta örökbe, ki 1887. Gy.-J a v o r z i k névvel grófi méltóságra emeltetett.

Gyulai Pá l (nagyváradi),író,egyet, tanár, főrendi­házi tag, szül. 1826. jan. 25. Kolozsvárt, hol tanul­mányait is végezte. Első verse 1842. jelent meg az Athenaeumban. 1848. a kolozsvári ifjúság vezetői közé tartott; Pestre jött mint gr. Teleky Domokos titkára s vele maradt 1852 őszéig. Később a kolozs­vári reform, gymn.-ban tanár. 1858. az akadémia, 1860. a Kisfaludy-társaság tagja. 1862. mint Arany János Szépir. Figyelőjének segéd-szerk. a fővárosban telepedvén le, az akadémia I. osztályának titkára lett, mely állást ma is viseli; e mellett a nem­zeti színház egyik drámabirálója és a szinésziskola tanára volt. 1867. az akadémia rendes tagja, a bpesti egyetemen a magyar irodalom tanára, a leg­első kinevezés óta tagja és jegyzője a főrendi ház­nak és elnöke a Kisfaludy-társaságnak. 1873 óta szerkeszti a Bpesti Szemlét. Nejét, Petőfiné testvérét, korán elvesztette. Az irodalomtörténet, a kritika és a költészet terén működik. Önálló munkái : Vörös­marty életrajza, Katona József és Bánkbánja, Em­lékbeszédek, Költemények (1 kötet), Vázlatok és képek (novellák 2 kt.),és több énekRomhányi verses regény­ből ; egyik szerkesztője a Kisfaludy-Társaság Nép­költési gyűjteményének. Műveit leginkább éles ité-lőtehetség, alapos korrajz, szép irály és polemikus irány jellemzik. Költeményei közül néhány általá­nosan ismert (Éji látogatás, Szüreten, Hadnagy uram), igen kedveltek, verses népmeséi is. L. Életrajz Magyarország és a Nagyvilág. 1876.

Gyulaj, község Szabolcs m., 1841 lak. Gyula-Jováncza, község Tolna m., 3063 lak. Gyula-Keszi, község Zala m., 1101 lak. Gyulányi Adolf főv. elemi és ipariskolai igazgató,

szül. 1846. jul. 20. Bpesten; 1866 óta működik a tanítás terén; 1889. a fővárosi segédtanítói intéz­ményt hozta javaslatba, mely 1891. életbe is lépett; fővárosi bizottsági tag'stb.; 1892. márcz. 5. a tan­ügyi világ élénk részvételével ünnepelte 25 éves jubileumát.

Gyula szerelme, rege Kisfaludy S.-tól (1825); szinmű Győry Vilmostól.

Gyula-Vári, község Békés m., 2994 lak. Gyula-Varsánd, község Arad m., 2397 lak.

Gyűlde, a közhasznú, volt neve a negyvenes évek­ben egy pesti társaskörnek, mely conservativ, pecso­vics jelleget viselt. Emlékét Petőfi költeménye A gyűl-dei ifjakhoz (1847-ből) s ugyanez évben kinyoma­tott alapszabálya a tagok névsorával tartotta fenn.

Gyüledék, 1. concretio. Gyűlés v. gyuladás, 1. lob. Gyúlövedék, tábori lövegekhez tartozó egyfalazatu

lőszer, melynek ürege gyujtó-elegygyel van meg­töltve, melyet a csappantó gyújtó a lövedék felcsapó-dásánál meggyújt. A lövedék csúcsán lévő gyújtó szájból kicsapó 10 — 15 cm. hosszú lángsugár a közel lévő gyúlékony tárgyakat meggyújtja.

Gyülvész, község Torontál m., 1412 lak. Gyümölcs, fructus, a növényi peték foganatos ter­

mékenyítése (kötés) folytán a magzatból képződött termés, mely megéréséig magában őrzi a petékből fejlődő magvakat. Ha a magzaton kivül a virág egyéb részei is részt vettek a gy. alkotásában, fej­lődik az á l g y ü m ö l c s . Ilyen p. o. a szamócza, melynek húsos része a vaczokból fejlődik, az igazi gyümölcsszemeket a felszínét boritó apró csontocskák alkotják. Az alma igazi gy.-e az ötrekeszü csutka ; húsos része a magzattal (csutkával) összeforradó, elhusosodó virágtengelyből fejlődik. Virágzatból fej­lődő álgyümölcs az eper (szeder), az ananász, a füge. A gy.-ön rendesen külső és belső bőrréteget, ezek kö­zött a száraz, húsos v. leves bélréteget v. gy. húsát lehet megkülönböztetni. Legbelül van a gy. egy v. több rekesze. V. ö. termés.

Gyümölcsbor, gyümölcsnedv (kül. alma és körte) erjedése utján készül. Korai termésből készített gy. kellemes, de nem tartható, őszi gyümölcsből a leg­szebb szinü, késői termésből a legtovább tartható gy.-t nyerik. Nagyon becses a r i b i s z k e - b o r , vörös és fekete r.-ből és a p ö s z m é t e - b o r , melyet kül. Angliában kedvelnek; besűrített musttal való vegyítés és gallizálás által a gy.-t jelentékenyen javítják.

Gyümölcseczet, gyümölcshulladékból készített eczetfaj. Nagyban ugy készítik, hogy az éretlen, rothadó v. hibás gyümölcsöt, vmint a hámozáskor visszamaradó gyümölcshulladékot kádba v. dézsába gyűjtve összezúzzák s meleg helyen 8—10 napig erjedni hagyják. Ekkor egy harmad jó eczetet tölte­nek rá s ismét 8—10 napig erjesztik, mire az egész tömeg jó eczetté lesz. Ennek két harmadát lecsapol­ják ; a visszamaradó egy harmad az e c z e t á g y , melyhez ha ismét két harmad gyümölcs mustot önte­nek, 8—10 nap múlva az egész tömeg eczetté lesz. Ezen eljárás addig folytatható, mig friss gyümölcs-must áll rendelkezésre.

Gyümölcsénes, község Szilágy m., 1135 lak. Gyümölcsészet, gazdasági foglalkozás, mely a

gyümölcstermő növényfajok szaporítását, nemesíté­sét és a termett gyümölcs czélszerü értékesítését tűzte ki feladatául. Lehet g a z d a s á g i , midőn saját szükségletünk fedezése a czélpont és ke re ske ­de lmi , ha eladásra termelünk gyümölcsöt v. an­nak egyes készítményét (pl. lekvár, szörp, szeszes italok stb.).

Gyümölcsolaj, methyl-, a'ethyl-, kül. pedig amyl-alkoholnak és vmely szerves savnak vegyülete ; így a k i r á l y a l m a o. vajsavas methylaether,dinnye o. sebacylsavas aethylaether, f ö l d i e p e r o. vajsavas aethyl- és ecsetsavas amylaether keveréke, k ö r t e o.

ecsetsavas, a l m a o. valerian- vagy hangyasavas, eper o. dugaszsavas amylaether; a gy. rendkívül illanó, alkohollal hígított állapotban igen kellemes szagú, de a kereskedésben ritkán található tisztán, hanem ecsetsavas aethylaetherrel keverve.

Gyümölcsoltó Boldogasszony, márcz. 25-ére eső ünnep, melyen a kath. egyház az angyali üdvözlet­nek vagyis Krisztus fogantatásának emlékét üli. Gy.-nak mondják, mert a faoltások ez időtájban tör­ténnek leginkább.

Gyűnév, 1. gyűjtőnév. Gyúpont, azon pont, melyben vmely gömbtükörre

v. lencsére eső párhuzamos fénysugarak a tükrözés v. törés után találkoznak; lásd továbbá ellipsis, parabola és hyperbola gy.-ja.

Gyurgyevo, város Ruméniában, a Duna m., 2 1.000 lak. Élénk gabonakereskedés. Bukarest és Gy. közt épült az első román vasút 1869.

Gyurgyevo, község Bács-Bodrogh m., 3915 lak. Sváb-bolgár telep.

Gyurits A n t a l , főgymn. tanár Szatmári, sz. 1819. Szombathelyen. Classica-philologiai szakíró, f 1892. márczius 1.

Gyürky ( lo soncz i ) grófok, Gy. Istvántól vették eredetüket, ki Forgách Ádám gróftól 1634. Loson-czon egy házat kapott adományba. A család nemes­sége 1652-ből származik ; a grófi rangot 1867. jan. 16. kapta. Á b r a h á m gróf, orsz. képviselő, kamarás, szül. 1836. jan. 29. Kis-Terennén Nógrád m., előbb katonai pályán szolgált, 1872—91. Nógrád megye főispánja, a mellett egy ideig Nyitra m. főispánja is; 1884. titkos tanácsos, 1891. óta képviselő. Gyurman Andor , a latin és görög nyelv tanára

a budapesti II. ker. főgymnasiumban. Gyorsírászati tankönyvet és folyóiratot szerkesztett.

Gyúró, község Fejér m., 1258 lak. Gyűrűk, 1. A v a r g y ű r ö k . Gyürüsférgek, annulata, a férgek osztályába tar­

tozó, hengeres v. lapos, egynemű szelvényekből álló állatok. Kültakarójuk lágy; mozgási szerveik szivókák v. oldalt elhelyezett, páros lábcsonkokra alkalmazott serték. Különivaruak v. himnősek, pe­ték által szaporodnak. Földben v. vizben élnek, leg­inkább állati anyagokból táplálkoznak. Felosztá­suk : 1. sertelábuak, chaetopoda; 2. szivókások, discophora, melyekhez a nadályok tartoznak.

Gyürüs-ujj, az emberi kéznek a kis-ujj és a közép-ujj közt levő ujja.

Gyürütetem, a ló pártacsontján előforduló kör­körös alakú csontujképlet.

Gyürüváltás, kézfogás, jegyváltás. Gyűszűvirág, digitális, növény a tákajakfélék

(scrophularineae) rendjéből. Fajai: a r o z s d á s gy., d. ferruginea ; a g y a p j a s gy., d. lanata, s á r g a gy., d. lutea és a p i r o s gy., d. purpurea, mely utóbbi a digitális nevű gyógyszert (1. e.) szolgáltatja.

Gyutacs, a lövedék töltényének meggyújtására szol­gál; nálunk a d ö r z s gy. van alkalmazásban; fém­hüvely, melynek fenekén a gyúelegy, ebben a törzs­sodrony van, s a sodrony kirántásával a gyúelegy és a lőpor meggyulad.

Gyútűpuska (Dreyse-féle p.), az első hátultöltő p., melyet feltalálója, Dreyse (1. e.) még 1836. a porosz kormánynak felajánlott, mely azt 1841. el is fogadta, de kiváló fontosságáról csak az 1866. porosz-osztrák hadjáratban győződtek meg.

H. H, gégehang, sok nyelvben pusztán hehezet s alig

szerepel mint külön mássalhangzó. Mint számjegy = 20G, a vegytanban = hydrogén (köneny). Ha, a hektár rövidített jelölése. Haag (s'Gravenhage, francz. La Haye), város Dél-

Holland németalföldi tartományban, 156.000 lak. A király és kormány székhelye; könyvtár, múzeum, a város közelében az Északi tenger m. fekvő Scheve-ningen tengeri fürdő. Haan, 1) La jos , történetíró, ág. ev. lelkész, szül.

1818. aug. 13. Sámsonházán Nógrád m. Zsilinszky Mihálylyal együtt Békés vármegye monográfiájával foglalkozott, melyből 2 kötetet tett közzé (1870.) és kiadta a vármegye történetére vonatkozó középkori okleveleket (1877.). Irt »Dürer Albert családi nevé­ről* (1878.) cz. füzetet és más munkákat is. Az Akadé­mia 1877. 1. tagjává választotta, f 1891. aug. 12. — 2) Rezső, szerkesztő, szül. 1839. Kisthuron Hont m. Ügyvéd, megyei tisztviselő, több lapot alapí­tott s igen sok czikket, tanulmányt irt vidéki és fő­városi lapokba.

Haarbach, magy.: Hortobágyfalva (Szeben m.). Haarlem (Harlem), Észak-Holland németalföldi tar­

tomány fővárosa a Spaarne m., 51.000 lak. Kertészete és virágtenyésztése hires; nagy ipar, múzeum, tud. akadémia, római kath. és ó-kath. püspökség, a szé­kesegyházban nagyszerű orgona. Haarlemi tenger, 181 km 2 területnyi beltenger

Hollandiában Haarlem, Leyden s Amsterdam közt, melyet 1840 — 53. kiszárítottak és benépesitettek. Az itt épült Haarlemer Meer városnak ma 16.000 lak. van.

Hábador, drámai költ. Vörösmartytól 1827., eredeti czime »Homonna-völgye« volt. Habakuk, zsidó próféta, a chald hatalom terjedésé­

nek korában. Beszédeit a 3 fejezetből álló H. könyve tartalmazza. Habarcs, mész, homok és viz keveréke, mely a fala­

zatban az egyes köveket és téglákat összeköti; meg­keményedik az által, hogy a levegőből szénsavat vesz fel; m é s z h., közönséges fehér mészből, cze-ment h., mész helyett czementből (1. e.), mely a viz alatt is megkeményedik. Habarcz,polypus, kórboncztanilag nyélen ülő daga­

nat, többnyire nyákhártyákból kiinduló szövetbur­jánzás (orr-, végbél-, méh- stb. habarcz). Kezelése a h. műtéti eltávolításában áll. Habarczok, polypi, anthozoa, hengeres, lágy testű

állatok az ürbélüek (coclenterata) állatköréből. Tár­gyakhoz tapadva, telepekben élnek. Szájnyílásuk •tapogatókkal s karokkal van körülvéve. Kültakarójuk

j elmeszesedik s szilárd vázat alkot. Egyes fajok renge­teg tömegekben élnek együtt s zátonyokat (korall-

; szirteket) alkotnak, melyek mértföldekre terjednek. Némelyek tapogatói élénk szinüek (virágállatok). Habeas corpus acta, az angol alkotmány egyik

alaptörvénye a személyes szabadság védelmére, me-. lyet az angolok hosszas küzdelmek után II. Károly •alatt 1679. vivtak ki. Leglényegesebb rendelkezése, hogy előzetes vizsgálat nélkül senki le nem tartóz­tatható. Az ang. perrendtartásban H.-nak nevezik

az alperes és vádlott azon jogát is, hogy csak illeté­kes bírósága előtt fogható perbe.

Habeat sibi (lat.), Terentius »Andria«-jából, legyen meg az akarata, nem bánom.

Habemus papám (lat.), van pápa; azon felkiáltás, melylyel a pápaválasztáskor a legidősebb bibornok a népnek tudtul adja a pápaválasztás eredményét. Szövege a következő: » Annuntio vobis magnum gau­dium. Papám habemus, eminentissimum ac reveren-dissimum dominum N. N. qui sibi imposuit nomen N. (Nagy örömötjelentek nektek, van pápa, főtisztelendő N. N., ki N. N. nevet vett fel.) Habent sua fata libelli, a könyveknek megvan a

sorsuk, Terentianus Maurus grammatikusnak (Kr. u. III. sz.) »De literis, syllabis et metris* cz. verséből terjedt el.

Haberland G o t l i e b , bécsi egyet, tanár s a füvész­kert igazgatója, szül. 1854. nov. 28. Magyar-Ovárt; számos munkát irt s a növény-élettan ismeretét fej­lesztette.

Habes v. Habas, Abesszínia (1. e.). Habietinek K á r o l y , osztrák politikus,szül. 1830.

márcz. 2. Prágában; előbb egyetemi tanár, 1877. a Hohenwart kormányban igazságügyminiszter, 1879. az urak háza tagja, később a legfőbb Ítélőszék ta­nácselnöke.

Habiger (harteneggi) V i k t o r , altábornagy, szül. 1841. A 7. gyaloghadosztály parancsnoka Eszéken. Habilitatio (lat.), képesítés (egyetemi előadások

tartására). Habitude (francz., abitüd), szokás, alkalmasság;

h a b i t u é törzsvendég. Habituel (francz., -tüell), szokásos. Habitus, 1) külső; magaviselet; ruha; 2) az orvos­

tanban az egyénnek bizonyos sajátságos alkata, melynél fogva bizonyos betegségekre való hajla-mossága már külsőleg is felismerhető. Ilyenek p. o. a habitusphthysikus, a gümőkóros, főleg tüdővész iránt hajlamos egyéneknek alkata, melyet a keskeny hosz-szu mell, a hosszú, keskeny, gyakran megromlott fogak, hosszú, vékony ujjak és az u. n. dobverő alakú körmök jellemeznek.

Habkő, tajték (1. e.). Habláb, a hajónak alsó, habokba merülő része. Hableány, mesés lény, melynek felül nőtermete,

alul halfarka van. Habokádó, geysir, 1. e. Háború, a béke ellentéte, az egyes államok közötti

viták fagyveres erővel való elintézésének módja. Kez­dődik hadüzenettel s végződik béke-szerződés kötésé­vel. A h. iszonyatainak mérséklésére a művelt államok közt különböző egyezmények köttettek. Ujabban nemzetközi egylet alakult, melynek czélja oda hatni, hogy az államok közötti egyenetlenségek minél inkább békés közbenjárás v. választott bíróság utján intéz­tessenek el.

Háboru-bárónak nevezték Thugutot, I. Ferencz miniszterét.

Háboru-párt az, melynek politikai végczélja egy v. több szomszéd állammal háborút kezdeni; régebben inkább a hadsereg irányadó köreiből szokott, állani.

Ma főleg Orosz - és Francziaországban más elemek is csatlakoztak hozzá.

Habsburg, a Habsburg-ház ősi vára. Aarau váro­sától ész.-k.-re Aargau svájczi kantonban az Aare m., 1020-ban épült, most rom. Habsburg-Lothringen ház, Ausztriának és Ma­

gyarországnak örökösödési jogon uralkodó háza. A H a b s b u r g o k G u n t r a m elzászi és breisgaui gróf­tól származnak; unokája II. W e r n e r (1096.) volt az első habsburgi gróf, az aargaui kantonban fekvő Habsburg (eredetileg Habichtsburg) várától kölcsö­nözve czimét. A német uralkodók bőkezűsége és sze­rencsés házasságok által meggazdagodott grófi csa­ládot IV. Albert gróf fia, I. R u d o l f császár tette nagygyá, ki 1273. német császárrá választatott s II. Ottokár cseh királyt legyőzve, Ausztriát és Stájer­országot megszerezte családjának. Fia I. A l b e r t császár (1291 —1308.) folytatta atyja családi politi­káját, de ennek fia, III. v. s z é p F r i g y e s a német koronát bajor Lajos császárral szemben nem birta megtartani s csak Frigyes testvérének, II. vagy bölcs Albert herczegnek (f 1358.) dédunokája A l b e r t (1. e.) magyar király nyerte el ismét a császári koronát, mely ez időtől állandóvá lett a H. családban. Ö volt az első magyar király a Habsburgok közül ; fiában V. L á s z l ó királyban 1457. kihalt az idősebbik (osz­t r á k ) ág és a s t í r i a i lépett előtérbe, mely bölcs Albert 3. fiától, kegyes Lipóttól (f 1386.) szárma­zott. Ennek unokája volt III. F r i g y e s császár (1439—1493.), ki a t i r o l i ág kihaltával a család minden tartományát egyesité s fiának I. M i k s a csá­szárnak (1493—1519) a burgundi örökséget szerzé meg. Miksa fiának, szép F ü 1 ö pnek (f 1506.) Johanna spanyol királynővel kötött házassága világhatalmi nagyságra emelte a családot, Fülöp fiai közül V. Ká­r o l y császár a spanyol királyi háznak lőn ősatyjává, mely II. Károlyban (1700.) halt ki. I. F e r d i n á n d császár pedig 1526. decz. 17. Zápolyai János ellené­ben magyar királylyá választatván, általa a tizedik uralkodóház jutott Magyarország trónjára. Utódai, mindannyian római császárok és cseh királyok, vá­lasztás utján a következő szakadatlan sorrendben viselték a magyar koronát: M i k s a (1564—1576.), Rudo l f (1576-1608.) , II. M á t y á s (1608—1619.),

II. F e r d i n á n d (1619-1637.) , III. F e r d i n á n d (1637—57.), IV. F e r d i n á n d csak megkoronázta­tott, de még atyja életében meghalt 1654. július 9., I. L i p ó t (1657— 1705.) alatt az országgyűlés a sza­bad királyválasztási jogot eltörölve, a koronát a csa­ládban fiágon örökössé tette. I. J ó z s e f (1705—11.) és az utolsó Habsburg III. K á r o l y (1711 — 1740.), fiuörökösök híjával lévén, az 1723-iki országgyűlés az örökösödést a női ágra is kiterjeszté, a mit Ausz­triában III. Károly már 1713. házi rendeletben mon­dott ki. Ennek alapján jutott trónra (1740.) leánya M á r i a T e r é z i a (1740—80.), ki L o t h r i n g e n i Fe-r e n c z herczeggel lépve házasságra, a H a b s b u r g -L o t h r i n g e n háznak lőn ősanyjává. Ezen uralkodó­ház, mely mellekágaiban Toscana és Modena államok­ban is uralkodott, 5 királyt adott Magyarországnak, úgymint II. J ó z s e f e t (1780—1890.), II. L i p ó t o t (1790—1792.), I. F e r e n c z e t (1792 — 1835.), a ki 1804. az ausztriai császári czimet vette föl, V. Fer­d i n á n d ot (1 835—48.) és jelenleg uralkodó királyun­kat I. F e r e n c z J ó z s e f e t . Az uralkodóház tagjait III. Frigyes császár óta a u s z t r i a i f ő h e r c z e g i é s mint osztrák császári és magyar királyi herczegeket c s á s z á r i és k i r á l y i f enség i czim illeti meg;

czimerük királyi korona alatt a Habsburg oroszlánból, az osztrák pólyából és a lothringeni csonka rigókkal megrakott pantallérból van egyesítve, melyet az ural­kodó mint ausztriai császár a kétfejű sas mellett, mint magy. király pedig a nagy magyar állami czimer szivpajzsában visel. (A család leszármazását s elága­zásait 2 családfa-mellékletünk tünteti föl ; nevezete­sebb tagjait 1. az illető nevek alatt.)

Habura, község Zemplén m., 1274 lak. Haché (francz., hasé), finomra vagdalt hus. Háckel E rnő Henrik, természetbúvár, szül. 1834.

febr. 16. Potsdamban, 1862 óta az állattan tanára Jenában. Darwin iskolájának jelenlegi feje, ki a descen-dentia-elméletet bővebben kifejtette és a fajok erede­tét az egyedek fejlődésével összefüggésbe hozván, fel­állította nevezetes elvét, hogy az ontogenesis a phylo-genesisnek rövid ismétlődése. Rendszerét 1. az állat­ország rendszere cz. tábl. 2. oldalán ; elméletét 1. fejlő­dést. Főmunkái: Generelle Morphologie der Organis-men (1866.); Natürliche Schöpfungsgeschichte (7. kia­dás 1875.) ; Anthropogenie (4. kiad. 1891. 2. kt).

Hacklánder F r i g y e s V i l m o s , német iró, szül. 1816. nov. 1. Burtscheidban. Számos, részben humo­ros regényt és elbeszélést irt, sok magyarul' is meg­jelent, f 1877. jul. 6. Stuttgartban.

Hack-stakes (hek-sztéksz), félvér lovak versenye. Haczuka, könnyebb női felöltő. Hadad, község Szilágy m., 1830 lak. Régi vára rom.

A Wesselényiek ősi fészke. Hadad-Győrtelek, község Szilágy m., 1165 lak. Hadak utja, igy nevezik a székelyek a tejutat,

melyhez az a monda fűződik, hogy mikor a székely népet ellenség szorongatta, Csaba és hada felvonult a csillagos égen s a hol az égboltozat a havasokkal ölelkezik, ott leszállt, megverte az ellenséget s azután megint visszatért az őshazába. A fényes hadak ösvé­nye pedig visszamaradt az égboltozaton s ez a ha­dak utja.

Hadapród (francz.: cadet), növendék, ki az e czélra berendezett (kadét-) iskolákban katonatisztté képezi ki magát; h. i s k o l a van gyalogsági 12, hazánkban Bpesten, Károly városban, Nagyszebenben, Pozsony­ban és Temesvárt, továbbá 1 — 1 lovassági, tüzérségi és utá z h. i. Ausztriában.

Hadastyán, öreg, kiszolgált katona, főleg a ki had­járatban részt vett.

Hadászat, stratégia, az a tudomány, mely a had­seregnek a harczra való előkészítését tárgyalja.

Hadászati felvonulás v. felfejlődés, a mozgósított hadseregnek az ellenséges állam határa közeiéber alkalmas helyen való összegyűlése; h a r c z á s z a t : f., ütközetben résztvevő csapatok olyan csoportos! tása, hog)' a harczot megkezdhessék.

Hadbíró, a véderőnél (közös hadsereg, honvédségi az igazságügyi szolgálat teljesítésére rendelt tiszti­kar tagja. E tisztikar a tábornók-hadbirótól lefelé z főhadnagyhadbirói rendfokozatig terjed; h. gyakor nok, jogvégzett egyén, ki a közös hadseregben had­bírói pályára készül, a hadbírói vizsga letétele utár főhadnagy-hadbíróvá neveztetik ki.

Hadbiztos, a közös hadseregnél és a honvédségné! a gazdaság-kezelés teljesítésére rendelt tisztikar tagja. A honvédségnél van vezérh., főh., h. és alh. Működik a honvédelmi minisztérium v. az egyes honvédkerü leti parancsnokságok osztályaiban ; a hadb i z to s ­s á g i t a n f o l y a m két évre terjed.

Hadd el hadd, ily szólásokban : az volt ám a h., most lesz még a h. (nagy baj, szorultság).

I. Ferdinánd császár (38.) magyar király sz. 1503. márcz. 10. j 1564. jul. 25. n. Anna, II. Ulászló leánya sz. 1503. jul. 23. f 1546. jan. 27.

Erzsébet sz. 1526. f. II. Zsig­

mond Ágost

lengyel király.

Mik,sa(Il.) császár (39.) magyar

király sz. 1527. jul. 31. t 1576. okt. 12.

n. Mária, V. Károly leánya

sz. 1528. t 1603. febr. 26.

Anna sz. 152S.

f. V. Albert bajor hg.

Ferdinánd lőhg tiroli fejedelem

sz. 1529. jun. 14. f 1595. jan. 24. 1. Welser Filippina f 1580. ápr. 13. 2. Gonzaga Anna-

Katalin t 1620. au£. 3.

Mária Katalin Borbála Károly főhg sz. 1531. sz. 1533. sz. 1539. stájer fejedelem f. Vilmos f. Gonzaga f. Alfonz sz. 1540. jun. 3. f 1590. jul

clevei hg. Ferencz ferrarai hg. n. Mária bajor hgnő mantuai hg. f 1608. ápr. 30.

10.

Johanna sz. 1546. f. Ferencz toscanai nagyhg.

a) Rudolf (II.) császár (40.) magyar király

sz. 1552. jul. 18. f 1612."jan. 20. b) Ernő lőhg,

magyar kir. helytartó sz. 1553. jun. 15. f 1595. febr. 20.

c) II. Mátyás (I.) császár (41.) magyar király sz. 1557. febr. 24. f 1619. márcz. 20. n. Anna főhgnő,

tiroli Ferdinánd főhg. leánya. (1. f.)

2. Anna II. Mátyás neje sz. 1585. okt. 4.

t 1619. decz. 20.

Mária-Krisztierna sz. 1574. nov. 10.

f 1621. ápr. 6. f. Báthory Zsig­

mond erdélyi fejedelem.

II. Ferdinánd császár (42.) magyar király

sz. 1578. jul. 9. f 1637. febr. 15. n. 1. Mária-Anna bajor hgnő

sz. 1574. decz. 8. f 1616. márcz. í 2. Gonzaga Eleonóra sz. 1598.f 165c

Lipót főhg. tiroli fejedelem sz. 1586. okt. 19. t 1633. szept. 3.

n. Medici Claudia t 1648. decz. 28.

1. III. Ferdinánd császár (43.) magyar király

sz. 1608. jul. 13. f 1657. ápr. 2. n. 1. Mária-Anna, III. Fülöp spanyol

király leánya sz. 1606. f 1646. máj. 13.

2. Mária-Leopoldina főhgnő, tiroli Lipót főhg leánnyá, (1. f.)

3. Gonzaga Eleonóra sz. 1630. f 1.686. decz. 5.

1. Lipót-Vilmos főhg

olmüczi püspök, I. Lipót gyámja

sz. 1624. jan. 16. t 1662. nov. 20.

Ferdinánd főhg tiroli fejedelem

sz.1628. márcz. 17. f 1662. decz. 30. n. Medici Anna

f 1676. Claudia-Felicitas,

I. Lipót neje sz. 1653. máj. 30.

7 1676.

Mária-Leopoldina, III. Ferdinánd

neje, sz. 1632. ápr. 6. t 1649. aug. 19.

1. IV. Ferdinánd (44.) koronázott ma­

gyar király sz. 1633. szept. 8.

t 1654. jul. 9.

1. I. Lipót császár (45.) magyar király sz. 1640. jun. 9. f 1705. máj. 5.

n. 1. Margit, IV. Fülöp spanyol király leánya sz. 1651. f 1673. márcz. 12. 2. Claudia-Felicitas főhgnő, tiroli Ferdinánd főhg leánya, 1. f. 3. Eleonóra, neuburgi grófnő sz. 1655. jan. 6. f 1720. jan. 19.

1. Mária-Antónia sz. 1669.

f 1692. decz. 24. f. Miksa-Emanuel

bajor vál. fejd.

3. I. József császár (46.) magyar király

sz. 1678. jul. 26. f 1711. ápr. 17. n. Vilhelmina braunschweig-

hannoveri hgnő sz. 1673. ápr. 26. f 1742. ápr. 10.

Mária- III. Károly (VI.) császár Mária-Anna Mária-Erzsébet (47.) magyar király sz. 1683. szept. 7. Terézia sz. 1680. sz. 1685. okt. 1. f 1740. okt. 20. f 1754. aug. 14. sz.1684. decz. 13. n. Erzsébet-Krisztina f. V. János f 1696. f 1741. braunschweig-blankenburgi hgnő portugall király,

aug. 26. sz. 1691. aug. 28.11750. decz. 21.

Mária-Jozefa \ 1703.

Mária- Mária-Magdolna Margit

f 1743. f 1691.

Mária-Jozefa sz. 1699. decz. 8. f 1757. nov. 17.

f. III. Ágost lengyel király.

Lipót-József Mária-Amália főhg sz. 1701. okt. 22.

sz. 1700. f 1756. decz. 11. f 1701. f. VII. Károly császár.

Lipót főhg Mária-Terézia császárné sz. 1716. (48.) magyar királynő ápr. 12. sz. 1717. máj. 13. f 1780. nov. 27.

f nov. 4. f. I. Ferencz császár. Lásd a Habsburg-Lothringen ház

családfáját.

Mária-Anna sz. 1718. szept. 14.

f 1744. decz. 16. f. Károly lothringeni

hg, I. Ferencz császár testvére.

Mária-Amália sz. 1724. ápr. 5. t 1730. ápr. 19.

A Habsburg ház családfája.

Mária-Terézia császárné, ( is . ) magyar királynő sz. 1717. május 13. j 1780. nov. 27.

f. I. Ferencz rómni császár sz. 1708. deczemher 8. f 17G5. augusztus 18.

Marianna főhgnő

klagenfurti apátnő

sz. 17:18. okt t 1708. nov. 10.

II. József császár, (49.) m. király sz. 1711. márcz. | :i. 11700. febr. 20.

n. 1. Parmai Izabella sz. 1712. decz. 151. t 170:j. nov. 27.

2. Jozefa bajor bgnö sz. 1739. márczitis 20. j 1707. május 28.

Krisztina föherczegnö sz. 1712. máj. 13.

f 1708. június 2-1. f. Albert szász-

tesebeni berezeg magv. kir. helytartó

Erzsébet föherczegnö

innsbrucki apátní sz. 1 7 1 : ! . aug. 13. t 1 8 0 8 . márcz. 2 2

Mária-A mália főhgnő

sz. 1710. febr. 20. f 1804. jun. 18. f. Ferdinánd

pármai berezeg

II. Lipót császár, (50.) magy. király sz. 1747. május 5.

t 1792. márczius 1. n. Mária Lujza spanyol infánsnő

sz. 1745. november 24. + 1792. május 15.

Mária-károlina sz. 1 7 5 2 . aug. 1 3 .

í 1811. szept. 8. f. 1Y. Ferdinánd

nápolyi király

1. FerenCZ császár, (51.) magyar király sz. 1708. febr. 12. v 1835. márcz. 2.

n. 1. F.rzsébet w ürttembergi bgnö sz. 1707. ápr. 21. +1790. febr. 1 8 .

2. Mária-Terézia nápolyi hgnő sz. 1772. június 0. + 1807. ápril 13.

3. Mária-Ludovika modenai herczegnő sz. 1787. decz. 14. f 1810. ápr. 17.

4. Karolina-Auguszta bajor bgnö sz. 1702. febr. 8. f 1S73. febr. 0 .

Ferdinánd föhg, tosca­nai nagybg sz. 1700.

mái. I',. -;-1824. jun. 18. A toscanai ág meg­

alapítója.

Károly föhg sz. 1 7 7 1 . szept. 5 . V 1 8 - 1 7 . ápril 3 0

n. Henrietté nassau-weilburgi bgnö

f 1 8 2 0 . deczemlier 2 0 .

Sándor-Lipót föhg Magyaror­

szág nádora Í Z . 1772. aug. 14. f 1705. jul. 12.

Mária-Lujza

sz. 1791. decz. 12. f 1847.

decz. 17. f. 1. Na­

póleon franczia

V. Ferdinánd császár, (52.) m. király sz. 1703. ápr . 19. f 1875. jun. 29. n. Má­ria-Anna sardi-niai hgnö szül. 1803. szept. 10. f 1884. máj. 4.

Ferencz-Károly föherczeg

sz. 1802. decz. 7. f 1878. már­

czius 8. n. Zsófia bajor

herczegnő szül. 1805. ja­

nuár 27. t 1872. máj. 28.

Albrecht föhg '.. 1817. aug. 3 . . Hildegard ba­

jor hgnö i. 1825. jun. 10. f 1864. ápr. 2.

Kár oly-Ferdinánd föherczeg

sz. 1818. július 20. t 1874. november 20.

n. Erzsébet főhgnő, József nádor leánya

Vilmos főbg a német lo­

vagrend nagvmestere szül. 1827,.

ápril 21.

Frigyes főbg sz. 1856. június 4. n. Croy-Dülmen

Izabella hgnő sz. 1856. febr. 27.

Krisztina spanyol ki­

rályné szül. 1 8 5 8 . július 21.

Károly István föhg sz. 1860.

szept. 5 . n. Mária Terézia főhgnő

sz. 1862. szept. 18.

Fenő főbg

sz. 1863. máj. 21.

József föhg Magyarország ná­

dora sz. 1776. márcz. 0. + 1847. jan. 13. n. 1. Ale­xán dra-Paulovn a

nagybgnő sz. 1783. aug. 9. f 1801. márcz. 8.

2. Hermina an-halti hgnő

sz. 1797. decz. 2. t 1817. szept. 14. 3. Mária Dorottya

württembergi hgnő szül. 1797.

nov. 1. f 1855. márcz. 30.

János -fölig sz. 1782. jan. 20. f 1859.

máj. 11. n.Brand-

hof bárónő

Ferdinánd föhg sz. 1751.

június 1. f 1800.

deczemb. 24. n. Mária

Eeairix mo­denai hgnő szül. 1750.

ápril 0. t 1820. no­vember l-l.

Mária-Antoi-nette

sz. 1755. nov. 2. T 1793. okt. 1G. f. XVI. Lajos

franczia király

Zsigmond föhg

szül. 1826. január 7. t 1891.

decz. 15.

Rajner föhg sz. 1827.

jan. 11. neje Mária Karo­

lina főhgnő sz. 1825.

szepteinb. 10.

Károly-Ambrus föhg

esztergomi érsek, Ma­gyarország

prímása sz. 1785.

novemb. 2. + 1809. szept. 2.

I. Ferencz-József ausztriai császár,

(53.) magyar király sz. 1830. aug. i s .

n. Erzsébet Miksa ba­jor hg leánya

sz. 1837. deczemb. 24.

Miksa mexikói császár sz. 1832. ju ' ius 0.

f 1867. jun. 10. n. Sarolta belga hgnő

sz. 1840. jun. 7.

Rudolf föhg trónörökös

sz. 1858. augusztus 21.

T 1889. jan. 30.

n. Stefánia H. Lipót

belga király leánya

szül. 1864. máj. 21.

Mária-Valéria főhgnő

sz. 1868. ápr. 22. f. Ferencz Sal-

vator föhg sz. 1866.

augusztus 21.

Erzsébet főhgnő szül. 1892. jan . 27.

Károly-Lajos föhg, trónörökös szül. 1833. július 30.

n. 1. Margit szász hgnő szül. 1840. máj. 24. f 1858. szept. 15.

2. Mária Annunziata nápolyi hgnő sz. 1843. márcz. 24.

f 1871. május 4. 3. Mária Terézia braganzai

bgnö szül. 1855. augusztus 24.

Mária-A n n a

főhgnő sz. 1835. f 1840.

Lnjos-Yiktor föhg

sz. 1 8 4 2 .

máj. 1 5 .

2. Hermina főhgnő

szül. "l817. szept. 14.

t 1842. február 13.

István föhg Magyaror­

szág nádora szül. 1817. szept. 14.

t 1867. február 19.

3. Erzsébet főhgnő sz. 1831. jan. 17. f. 1. Es­

tei Ferdinánd föhg sz. 1821. jul. 20. + 1849.

decz. 15. 2. Károly Ferdinánd főhg

1. f.

József főhg a m. kir. honvédség

főparancsnoka sz. 1833. márcz. 2.

n. Klotild szász-coburg-góthai

hgnő sz. 1846. július 8.

Mária-Hen-riette sz.

1836. aug. 23. f. II. Lipót

belga király

2. Estei Ferencz

Ferdinánd főhg

sz. 1863. decz. 18.

Ottó főhg sz. 1865. ápril 21. n. Mária

Jozefa szász hgnő

sz. 1867. máj. 31.

Fer-dinánd-Károly

főhg sz. 1868. decz. 27.

Margit föherczegnö

prágai apátnő

szül. 1870. máj. 30.

3. Mária-Annun-

ziata főhgnő

sz. 1876. jul. 31.

Erzsébet főhgnő

sz. 1878. jul. 7.

Mária-Dorottya

főhgnő szül. 1867.

jun. 17.

Margit főhgnő sz.

1870. jul. 6. f. Thurn-

Taxis Albert hg.

Erzsébet főhgnő szül. 1883. szept. 2.

Károly főhg sz. 1887. aug. 15.

A Habsburg-Lothringen ház családfája.

Gizella főhgnő

sz. 1856. jul. 12. f. Lipót

bajor hg

Zsófia főhgnő

sz. 1855. márcz. 5.

f 1857. máj. 29.

J ózsef-Agost

főhg sz. 1872.

aug. 9.

László föhg

sz. 1875. jul. 16.

Erzsébet főhgnő

sz. 1883. márcz. 9.

Klotild főhgnő

sz. 1884. máj. 0 .

IV. Ferencz modenai hg

sz. 1779. okt. 6. t

1842. jan . 21. A modena­

estei ág megalapí­

tója.

Henrik főhg sz. 1828. máj. 9.

t 1891. nov. 30. n.Waideck bárónő (Hoffmann Leo-

poldina) sz. 1842. nov. 29. + 1891.

nov. 29.

Rajner föhg ve-lenczei alkirály

sz. 1783. szept. 30. t 1853. jan. 16.

n. Mária-Erzsébet savoyai hgnő

sz. 1800. ápril 13. t 1856. decz. 25.

Lajos főbg

sz. 1784. decz. 13. + 1864.

decz. 21.

Miksa főhg^

kölni ér­sek

sz. 1750. decz. 8. + 1801.

július 27.

E U R Ó P A a Habsburg ház legnagyobb hatalmának korában 1550 körül.

H A D I T E N G E R É S Z E T . I.

1. Czu-káló hajó (vért nélkül). 2. Vérteshajó. 3. Lövedék-láda. 4. Lőpor-láda. 5. Lövedék-tragács. 6. Krapp-féle 21 cm-es hosszú ágya] lövegtalpon. 7. Pánezélos czéltábla 13 szőri találás után 21 cm-es Krupp-féle vontcsövű ágyúból. P. Kötél-töltökészülek. 9. Szájcsap. 10. 21 cm-es ágyúhoz való töltény átmetszete. 11. Hasastorpédó.

H A D I T E N G E R É S Z E T . II.

Czirkáló hajó hosszmetszete.

Haddington (héddingtn), skót grófság, ter. 724 km 2, 37.491 lak. Főhelye H. a Tyne m., 4000 lak.

Hadendva, arab törzs a Nílus mindkét partján Egyiptomban. ,

Haderő, az állam szárazföldi és vizi fegyveres ere­jének összesége.

Hadersleben, kikötő város Schleswig porosz kor-mánykerületben a Kis-Belt H. öble m., 8000 lak. Hades, 1) az alvilág istene a görögöknél; — 2) az

alvilág, hova az elhunytak árnyai költöznek. Hadgyakorlat (francz.manoeuvre),nagyobb tömeg­

ben összpontosított és különféle fegyvernemhez tar­tozó csapatok gyakorlata. Hadház, Hajdú , község Hajdú m., 7954 lak. Hadi állomány, l á b v. l é t s z á m , 1. állomány. Hadi fogoly, katonai egyén, kit az ellenség foglyul

ejtett; a nemzetközi jog szerinti védelemben részesül. Hadi hajó, minden hajó, mely a hadi tengerészeihez

tartozik. Nálunk vannak: 1) melyek tengeri harczban részt venni hivatvák, 2) oktató, 3) hulk-hajók (1. e.). Hadi iskola, Kriegsschule, Bécsben levő katonai in­

tézet; czélja a csapattisztek előkészítése a vezérkar­ban való szolgálatra; a tanfolyam két évre terjed s zárvizsgával végződik. A magyar honvédség tiszti­kara is megfelelően vesz benne részt. Hadik (futaki), grófi család, Turócz vármegyéből

származott. A nemességet 1720. H. M i h á l y sze­rezte meg. H. A n d r á s tábornagy, a főhaditanács elnöke, szül. 1710. okt. 16., a török, franczia és porosz háborúkban kitüntetve magát, s 1757. Ber­lint megsarczolta; 1763. a futaki és csernoviczi ura­dalmakat kapta és magyar, 1777.. bir. grófságra emeltetett. 1764. erdélyi kir. biztos, 1772. Galiczia kormányzója, 1774. tábornagy és a főhaditanács el­nöke, 1776. Bács megye főispánja, f 1790. márcz. 12. Utódai közül H. Béla ellentengernagy Barkóczy Ilona grófnőt vévén nőül, e házasságból származó első­szülött fia, Endre , szül. 1862. nov. 1. Páloczon, mint a Barkóczy-hitbizomány haszonélvezője, a H a d i k -Barkóczy grófi név viselésére kapott kir. engedélyt; jogot végzett, 1888. főrendiházi tag, 1889. kamarás, 1892. orsz. képviselő; öcscse S á n d o r gr., szül. 1865. máj. 8., egy izben képviselő. Hadi levéltár (Kriegsarchiv), a közös hadügy­

minisztérium kebelében, Bécsben levő levéltár; négy osztályra oszlik: a hadtörténelmi, levéltár-, térkép­es könyvtár-osztályra. Hadisten kardja, 1. isten kardja. Hadi tanács, tanácskozás, melyet a legfőbb katona­

tiszti kar tagjai tartanak; u d v a r i h. t., consilium bellicum aulicum, egykor Bécsben székelő, legfőbb katonai hatóság. Hadi tengerészet, a tengerészet azon része, mely

katonailag szervezve, közvetlenül honvédelmi czé-lokra szolgál. Az osztrák-magyar h. t. 1891-ben 140 hajóból állt, 804 ágyúval; a legénység száma 11.897. Hadi törvényszék, katonai egyénekből alakított

rendkivüli bíróság, mely kivételesen, mint az 1848/9. mozgalmak után, polgári egyének politikai pereiben is ítélt. Ma katonai t., 1. katonai birói hatóságok. Hadkiegészítő kerület, azon kerület, melyből a

közös hadsereg ezredei és a hadi tengerészet az évi sorozás utján kiegészíttetnek. A monarchia 108, maga a magyar állam 48 h. k.-re, Bosznia-Herczegovina 4 h. k.-re oszlik; ebből 102 a gyalogezredek, 3 a tiroli vadászezred és 3 a hadi tengerészet kiegé­szítésére szolgál; a h. k. élén hadkiegészítő ker. parancsnokság áll.

Hadköteles, 1. védköteles; h a d k ö t e l e z e t t s é g , 1. védkötelezettség.

Hadmentességi adó,*behozta az 1880: XXVII. t.-cz., módosította az 1883 : IX. t.-cz. Fizetik azok, kiket 1) a hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlanoknak találtak és mint ilyeneket az állítási lajstromokból töröltek, 2) kiket az utolsó korosztályban v. ebből való kilépésök után, mint a hadi szolgálatra nem alkalmasakat, az állítási lajstromokba visszahelyez­tek, 3) kiket az utolsó korosztályban v. ebből való ki­lépésök után felmentettek v. a tényleges hadi szolgá­latból elbocsátottak, 4) kiket katonai szolgálati idejök letelte előtt oly testi fogyatkozás miatt bocsátottak el, mely az illetőket nem tette keresetképtelenekké, ha a testi fogyatkozást nem a katonai szolgálat okozta, 5) azon védkötelesek, kik a törvényes szolgálati idő eltelte előtt az osztr.-magy. monarchiából elköltöztek. Az 1., 2. és 4. pont alattiaknál ezen adófizetési köte­lezettség kiterjed a törvényes szolgálati idő mind­egyik évére, melyet az illető még eltölteni köteles lett volna, ha besorozzák, illetve el nem. bocsátják; a 3. pont alattiaknál a 12 évi szolgálati idő mindazon éveire, melyeket még el kellett volna tölteniök, akár alkalmasaknak, akár alkalmatlanoknak találtattak volna a hadi szolgálatra. A legkisebb adókivetés 3 frt. Az államnak évenkint mintegy 2'7 milliót hoz. Czélja a háborúban elesettek árváinak és a behivot-tak hozzátartozóinak segélyezése.

Hadmérnök-csapat, g e n i e cs., a hadsereg azon része, melynek feladata műszaki és erődítési munká­kat végezni; a közös hadseregben most 2 ilyen ezred van; de tervbe vétetett, hogy az ezredek feloszlattas-sanak s a h.-cs. a hidászezredekbe osztassák be.

Hadművelet, a hadsereg v. egyes nagyobb részei hadi vállalata.

Hadnagy, alantas tiszt, a katonatiszti kar legalsóbb rangú tagja.

Hadnagy uram, G y u l a i Pál népszerű költeménye. Hadosztály, a gyalogságnál és lovasságnál rende­

sen 4 ezredből (két dandár) és altábornagy v. vezér­őrnagy vezénylete alatt álló csapat. A közös had­seregben 36 gyalog és. 4 lovas hadosztály van.

Hadparancsnokság, General-Commando, ezelőtt a hadtestparancsnokság (1. e.) neve.

Hadramaut, Arábia déli részén fekvő terület, me­lyet az Adeni öböl határol; ter. (beszámítva a Jemen­től keletre lakó törzsek területét) 250.000 km 2, 500.000 lak.

Hadrian v. A d o r j á n , 6 pápa neve: 1) I. H. 772 — 95.; - 2) II. H. 8 6 7 - 7 2 . ; - 3) III. H. 8 8 4 - 8 5 . : — 4) IV. H. 1154—59.; - 5) V. H. 1276. jul. 10.—aug. 18. — 6) VI. H. 1522—23. uralkodtak. Hadrianus, Publius Aelius, római császár, szül.

Kr. u. 76. f 138. jul. 10. Bajáéban 21 évi uralkodás után. Trajanus fogadott fia volt, kit a trónon köve­tett. A tudomány, művészet és a közjólét előmoz­dítója volt. Tőle százmazik az edictum perpetuum, a római jogkönyvek alapja, hires alkotása a tiburi villa ; H . -mauso leum, a mai Angyalvár (1. e.).

Hadsegéd, adjutáns (1. e.), főbb tiszt mellé rendelt segédtiszt.

Hadsereg, általánosságban a haderő (1. e.); külö­nösen a haderő egy-egy tekintélyes része (több hadtest), mely külön fővezénylet alatt önálló műkö­désre van hivatva ; ily értelemben egy állam ugyan­azon időben több hadsereget állithat fel ; nálunk még a közös h. ellentétben a honvédséggel és nép­felkeléssel.