17.tétel

Válság: a vállalkozás működésének valamilyen mértékű funkciózavara. Ez megmutatkozik a stratégiai céltól tartósabban történő kedvezőtlen eltérésben: a termelési, hatékonysági, értékesítési, jövedelmezőségi és fizetőképességbeli problémák stb. jelentkezésében.

Válság jelei

Külső jele:

- piaci aktivitás csökkenése- tartalékok felélése és pazarlása- konjunkturális válság- termékszerkezet és technológia avulása

Belső jele:

- mérleg szerinti eredmény folyamatosan csökken- a cég felélte tartalékait- a tervezett és végrehajtott javító intézkedések nem hozzák a kívánt eredményt- nem várt külső esemény gyors működésromlást okoz

Válság okai:

Külső okok:

- piaci helyzet romlása- erősödő konkurenciaharc- megváltozott vásárlói szokások- felgyorsult műszaki fejlődés- társadalmi-gazdasági események- kormányzati intézkedések (pl.: adó, vámemelések)- valuta árfolyamváltozás- baleset, katasztrófa, valamilyen bűnügyi eset bekövetkezése stb.

Belső okok:

- vezetési hiányosságok válság leggyakoribb oka- nem megfelelő munkaerő-állomány- nem megfelelő termékek- nem elég hatékony kutatásfejlesztési tevékenység

Válság szakaszai:

1. Fenyegető válság: amikor bizonyos jelek arra utalnak, hogy a vállalati működésben a jövőben zavarok keletkezhetnek. Ennek felismerése és az okok feltárása jó alap lehet a válság elhárítására.

2. Lappangó válság: a válság már elérte a vállalatot, de igazán kézzelfogható következményei még nincsenek. A zavarelhárítás még itt is igen hatékony lehet.

3. Konkrét válság: a válságjelenségek már nyilvánvalóak, a vállalati működésben egyértelmű zavarok mutatkoznak. Már szükséges a vállalati folyamatokba, a vállalat szerkezetébe történő jelentős beavatkozás. Aktív válságmenedzselés szükséges.

4. Kiterjedt válság: a válságjelenségek elhatalmasodnak a vállalaton, a vállalati működésben komoly zavarok mutatkoznak, a válság a vállalat egészére kiterjed. Azonnali intézkedések szükségesek, néhány hónapra kiterjedő, részletes akciótervet kell készíteni.

5. Akut válság: a válság összeroppanással fenyegeti a vállalatot, a folyamatok bármikor visszafordíthatatlanná válhatnak. A vállalat a teljes csőd szélén áll. Már csak a legdrasztikusabb beavatkozás segíthet, de még ezek végrehajtása esetén sem biztos, hogy kilábal a válságból a vállalat. Azonnali, nagyon jó összehangolt intézkedések sorozata szükséges, egészen addig, míg a vállalat ki nem kerül a stádiumból.

Típusai:

Operatív válság: egy-egy vállalati funkcióra terjed ki, és rövid idő alatt megszüntethető

Stratégiai válság: a vállalat nagy részére, esetleg egészére kiterjed, tartósan ható, nehezen megszüntethető

Több dimenziós válság: a vállalaton kívülre is kiterjed, ritkán van lehetőség talpra állni, saját erőből szinte lehetetlen.

Válság leküzdése:

1. Válságstáb felállítása: hivatalos válságmenedzser kijelölése. Válság leküzdésére szolgáló stratégia kidolgozása, minden lényeges vállalati tevékenység ennek alárendelt átalakításának felvázolása.

2. Durva elemzés: válsághelyzet nagyvonalú felvázolása részletezés nélkül nagyon rövid idő alatt. A fő veszteségforrások feltárásának megjelölése.

3. Azonnali intézkedések: a túlélés érdekében, ezen intézkedések pl:- likviditásnövelő eszközök, követelések lőrehozása, tartozások átütemezése- költségminimalizálás racionálisan- munkaerő leépítés és csere, de megtartva a legjobb munkaerő állományt- bizalomerősítő intézkedések

4. Részletes elemzés: - Az okok árnyalt és részletes feltárása a feladat, valamint a hatásainak

megjelölése a vállalatra nézve- A piaci környezet vizsgálata- Az információ továbbgazdagítása a felhasználása a kilábalási utak konkrét

megjelöléséhez.

5. Szanálási stratégia: a vállalat csődjének elhárítására tett intézkedések összessége. Ezt ki kell dolgozni, megvalósítási utakat felvázolni, konkrétan, határidőkkel és teendő intézkedésekkel együtt.

6. Sikeres leküzdés és a válságstáb feloszlatása, új megelőző válságmenedzselés megkezdése

Csődeljárás: A vállalkozás akkor tekinthető csődben lévőnek, ha eszközeinek értéke csaknem megegyezik a hitelezői tőke értékével és fizetési kötelezettségeit nem tudja teljesíteni.Csődeljárást a gazdaságilag válságos, de nem teljesen reménytelen helyzetbe került vállalkozás vezetője, vagy a hitelezők kezdeményezhetik. A kezdeményt előzetesen egyeztetni kell a vállalkozás legfőbb szervével, illetve alapítójával vagy tulajdonosával, és a munkavállalók képviseletét is tájékoztatni kell.

Lényege és célja: egy nem peres eljárás, az adós labilis gazdasági helyzetének helyreállítása, fizetőképessé tétele.A csődeljárás bejelentését arra rendszeresített forma és alak szerint kell megtenni. Tartalmaznia kell:

- a hitelezők névsorát- a kötelezettségek összegét- lejáratuk időpontját

Csődeljárás menete:

Fizetési haladék szerzése, amihez a hitelezők egyetértését meg kell az adósnak szereznie.A tárgyalás eredményét a cégbíróságon közölni kell, az azt bizonyító hiteles okmányok benyújtásával egyidejűleg.A bíróság a csődeljáráshoz vagyonfelügyelőt nevez ki, aki az adós cég gazdálkodását figyelemmel kíséri a moratórium ideje alatt. (90 napi fizetési haladék)Ez idő alatt az adós kezdeményezheti a hitelezőkkel az egyezségi tárgyalást. A tárgyalás célja a fizetőképesség visszaállításának segítése, vagy a cég más módon történő működőképessé tétele.Az egyezség akkor jön létre, ha a hitelezők és a vagyonfelügyelő jóváhagyta azt.A csődeljárás minden lényeges lépését és a bíróság rendelkezéseit, végzéseit cégközlönyben közzé kell tenni.

A felszámolási eljárás: az adós fizetésképtelensége miatt történik. Nem peres eljárás.Célja az adós cég jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők kielégítése.Az eljárást kezdeményezheti az adós, a hitelezők, a végelszámoló és a cégbíróság.A felszámolandó cég székhelye szerinti illetékes bíróság végzéssel rendeli el az eljárást, megállapítja a fizetőképtelenség valódiságát és ezzel egyidejűleg a felszámolót is kinevezi.A cég nevében fel kell tüntetni a felszámolás alatt „f. a.” toldatot.Az adós cég vezetője a felszámolás kezdő napján záró leltárt és záró beszámolót készít és ezt 45 napon belül átadja a felszámolónak és az adóhatóságnak.Az adós és hitelezők egyezséget köthetnek az egyezségi tárgyalás keretében. Ha az egyezség létrejön, a bíróság jóváhagyja, akkor végzéssel az eljárást befejezettnek nyilvánítja.Ha nem kerül sor egyezségre, akkor kötelezettségek kielégítésének sorrendjéről jogszabály alapján kell gondoskodni:

1. felszámolás költségeinek fedezése2. zálogjoggal biztosított követelések kielégítése3. tartásdíj, életjáradék, kártérítési követelések kielégítése4. nem gazdasági tevékenységből eredő követelések, továbbá jótállása, szavatossági

kötelezettségek teljesítése5. TB tartozások, adók és adók módjára behajtandó köztartozások megfizetése

6. egyéb fizetési kötelezettségek

Ha az adós cég vagyona a felszámolás költségeire sem elegendő, a bíróság egyszerűsített felszámolást rendelhet el: a felszámoló javaslatára nagyon rövid idő alatt kimondja a bíróság, végzéssel az adós cég megszüntetését.

Végelszámolás: nem fizetésképtelen cég alapítói, tulajdonosai határozatban mondhatják ki a végelszámolás lefolytatását, amelynek célja a vállalkozás jogutód nélküli megszüntetése.A végelszámolási eljárás kezdetét közzéteszik a cégközlönyben és a hitelezőket felszólítják követeléseik érvényesítésének bejelentésére. Megválasztják a végelszámoló személyt, aki lehet a vállalkozás vezetője is.A végelszámolás teendői mind a vezetőknek, mint a végelszámolónak jogszabályban meghatározottak. A vállalat, a végelszámoló szervezet vezetője készíti a végelszámolási határozat tervezetet és a bíróság értesítését is. Elkészíti az okmányokat, amelyeket az APEH-hoz felterjeszt. Értesíti a munkavállalókat és azok társadalmi szerveit a végelszámolás kezdetéről.A végelszámoló levezeti a végelszámolás folyamatát, gondoskodik a hitelezők követeléseinek kielégítéséről és a végelszámoló szervezet követeléseinek behajtásáról, majd egyéb kötelezettségek teljesítéséről. Felmondja a folyamatban lévő szerződéseket. A végelszámolás befejezésekor éves beszámolót, végelszámoló mérleget, záró adóbevallást, záró jelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít. Ezt eljuttatja a megfelelő szervekhez, majd az eljárás befejezéséről jelentést készít, és azt, a szükséges iratokat is mellékelve, a cégbírósághoz bejelenti, illetve felterjeszti.

Ha a végelszámolás közben kiderül, hogy a cég nem tudja a hitelezőknek teljesíteni a követeléseket, akkor a végelszámoló köteles a cégbíróságon jelezni, és ekkor a végelszámolás átalakul felszámolási eljárássá.

A végelszámolást befejező szervezet a végelszámolás tényét a cégközlönyben közzé teszi, és a cégbíróság elrendeli a cégjegyzékből való törlését. Ezzel megtörténik a végelszámolás és a szervezet jogutód nélküli megszűnése.