Közgazdaságtan 2.

1. zh kérdéseinek kidolgozása

1. Közgazdaságtan tárgya:

A gazdaság általános törvényszerűségeinek a tudománya

2. Melyek az alapvető különbségek a mikro- és a makroszint gazdasági törvényszerűségei között?

MIKROSZINT: alapkérdése: a racionális gazdálkodás összefüggésrendszere

Háztartás (fogyasztó): adott jövedelmet hogyan használja fel annak érdekében hogy szükségleteit a

lehető legmagasabb szinten elégíthesse ki

Vállalkozás: a rendelkezésre álló termelési tényezőket hogyan használja fel a profitjának

maximalizálása, ill. költségeinek minimalizálása érdekében

Nem –vállalkozás jellegű szervezetek: nem profitorientáltak, de ott sem mindegy mi mibe kerül

A mikroszint szereplő tehát optimalizálnak

MAKROSZINT: alapkérdése: a szervezettség

a nemzetgazdaság szintje

a világgazdaság szintje

Makroszinten a gazdaság szereplőit a piac (az áru- és pénzviszonyok) kapcsolja össze

A gazdaságot nem szervezik hanem „szerveződik”, utólag, spontán módon

Törvényei tendencia jellegűek (hosszabb távon hatnak)

3. A gazdasági növekedés fogalma, mérése.

Egy ország évről évre több anyagi javat és használati értéket állit elő, de nem rosszabb minőségben

Mérése: GDP, GNP, NDP, NNP

4. A bruttó kibocsátás (a nemzeti össztermék) és a hozzáadott érték fogalma

Hozzáadott érték: amortizáció+munkaerő+profit

Nemzeti össztermék: Minden önálló gazdasági szereplő termelő szervezet éves össztermékének összege

(termelési eredménye); szintetikus mutató az egészet mutatja (amortizácio+anyag

költseg+energia+munkabér+nyereség); akkor nő, ha nőtt a termelés, és ha bonyolultabb a

munkamegosztás

5. Bruttó hazai termék (GDP):

Egy adott ország területén egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összege, nemzetgazdasági szinten

6. Bruttó nemzeti termék (GNP):

Egy adott ország állampolgárai által egy év alatt , otthon és bárhol a világon előállított összes hozzáadott

érték. (GDP+külföldről származó jövedelmek)

7. Nettó hazai termék (NDP):

A GDP éves amortizációval csökkentett értéke (nemzetgazdasági szinten a nettó értékek összege)

8. Nettó nemzeti érték (NNP):

A GNP éves amortizációval csökkentett összege.

9. A végső felhasználás:

végső fogyasztás:

lakossági fogyasztás

közösségi fogyasztás

tőkeképződés:

állótőke-képződés

készletváltozás

10. A vagyon fogalma. A nemzeti vagyon fogalma.

Nemzeti vagyon: az adott időpontra vonatkozik

egy országnak egy adott időpontban rendelkezésre álló anyagi javai, szolgáltatásai, természeti

erőforrásai, arany, valuta és devizatartalékai

11. A gazdasági fejlettség mutatója:

Nemzetközi vagyonmérleg: egy ország arany, valuta és devizatartalékai, vmint mobilizálható hitelei ( amit

valóban törlesztnek)

VS.

egy ország az adott pillanatban fennálló fizetéskötelezettségei

12. A pénz fogalma:

A pénz maga is áru, minden már áruval a közvetlen kicserélhetőség állapotában van

13. A pénz fejlődésének szakaszai

aranypénzrendszer

aranypénzrendszer, de megjelennek a pénz helyettesek

belső értéknélküli pénz

14. A váltó. A váltó útja.

Rövid lejáratú (max. egy év) kölcsöntartozást megtestesítő értékpapír

kereskedelmi váltó - bankváltó

Váltó kibocsátására csak akkor kerül sor , ha van kereslet, van neki megfelelő kínálat, csak pénz nincs

A váltó útja:

váltóforgatás

a váltó eladása a tőzsdén

a váltó leszámítoltatása a bankban

15. A bankjegy fogalma:

A bank váltója , a bank fizetési ígérete.

16. A klasszikus bankjegy. Miért nem okoz a klasszikus bankjegy tartós árszínvonal-növekedést?

Klasszikus bankjegy: Nem marad tartósan forgalomban (váltó ellenében jelenik meg); nem támaszt többletkeresletet

Okok:

akkor kerül forgalomba amikor a forgalomnak arra szüksége van, s akkor kerül ki a forgalomból

amikor annak már nincs szüksége. azaz nem bontja meg a kereslet-kínálat összhangját.

beváltható aranyra

17. A bankszámlapénz:

Látra szóló bankbetét, amelyről átutalással lehet fizetést teljesíteni. A kereskedelmi bank akkor teremt

bankszámlapénzt, ha a váltót azzal számoltatja le, vagy közvetlen kérelmet azzal teljesít.

18. A bank fogalma. funkciói. A egy- és a kétszintű bankrendszer.

Pénzzel kapcsolatos technikai műveletekkel foglalkozó intézmény.

Funkció: pénz tárolása, nyilvántartása, váltása, teremtése, hitelközvetítés.

Bank profitja: kamatrés, saját tőke kihitelezése.

Egyszintű bankrendszer: amikor az ügyfelek közvetlen kapcsolatban állnak a bankjegyet kibocsátó bankkal

Kétszitű bankrendszer: csak 1 bankjegykibocsátó bank van (jegybank), amit az állam hozott létre. A többi

bank csak bankszámlapénzt bocsát ki.

19. A diszkontláb és a rediszkontláb fogalma.

Diszkontláb: a kamat mennyiségét diszkontálják (leszámitolják)

Kereskedelmi bank diszkontál (csak a válto szerepét játssza a leszámitolásban)

Jegybank rediszkontál

20. Mi a tartalékráta? A jegybank és a kereskedelmi bankok fiezőképessége az aranypénzrendszer

és nem-aranypénzrendszer esetén.

Tartalékráta: A bank pénztartalékának és kibocsátásának hányadosa (aranyszám)

Aranypénzrendszer (minden bank jegybank): össz aranytartalék/össz kibocsátott bankjegy

Nem aranypénzrendszer (kereskedelmi bank is): össz bankjegytartalék/össz bankszámlapénz

21. A papírpénz fogalma, teremtése a pénzhelyettesek nélküli aranypénzrendszerben és a kétszintű

bankrendszerben.

Papírpénz: Aranyat helyettesítő bankjegy, mely többletkeresletet támaszt, ezáltal árszínvonal növekedést

okoz papírpénz kibocsátás esetén.

Teremtése: hitelnyújtás, külföldi deviza vétele, állam mindenki számára kötelezővé tette az elfogadását.

Kétszintű rendszerben: deficites állam értékpapírokat ad el a jegybanknak; nyíltpiaci műveletek; közvetlen

hitelkérelemmel fordul a jegybankhoz. Többletkeresletet okoz, árszínvonal növekedés

22. A nyíltpiaci műveletek.

A jegybank állampapírokat (államkötvény, kincstárjegy) forgalmaz abból a célból, hogy a közüzleti

szektornak, a költségvetésnek pénzt szerezzen. Ezzel a pénzmennyiséget szábalyozza. Állam

hitelkérelemmel fordul a jegybankhoz, hitelből vásárol.

23. Melyek az alapvető különbségek a hitelpénz és a papírpénz között?

Hitelpénz Papírpénz

nem bontja meg a kereslet-kínálat összhangját megbontja a kereslet-kínálat összhangját

nem okoz árszínvonal-növekedést (többletkereslet)

aranypénzrendsz. esetén bankjegye beváltható árszínvonal-növekedést okoz

aranyra nem váltható be aranyra

24. Az aranypénzrendszer megszűnésének okai, módja.

megszűnik a bankjegy aranyra történő beváltása

megtiltják az arany belföldi forgalmát

A belső érték nélküli pénz egy része továbbra is hitelpénz, egy része továbbra is papírpénz, de nem tudjuk,

hogy melyik –melyik.

25. A pénzteremtés mechanizmusa a modern bankrendszerben.

???????????????

26. Mi a kamatrés?

Kamatrésnek nevezzük a hitelintézetek esetében a hitelekből származó, valamint a betétek után fizetendő

kamatokból adódó.

27. Mi a pénzmultiplikátor?

Pénzmultiplikátornak nevezzük azt a hányadost, amely a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét írja

le. A pénz multiplikáció alapvetően pénzsokszorozódást jelent.

28. A monetáris politika fogalma, célja.

a gazdaságpolitika egyik típusa, amely a gazdaságban forgó *pénzmennyiség+ mértékével próbálja meg

befolyásolni a gazdasági folyamatokat. A monetáris politikát a jegybankok gyakorolják.

29. A monetáris politika eszközrendszere a modern pénzrendszerben.

Kötelező tartalékráta

Refinanszírozási politika

Kamatláb politika

Nyílt piaci műveletek

30. Az expanzív és a restriktív monetáris politika. Expanzív monetáris politika: növelik a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Restriktív monetáris politika: csökkentik a forgalomban lévő pénz mennyiségét.

31. A fiskális politika fogalma.

más néven költségvetési politika, a gazdaságpolitika egyik eszköze, melyet rendszerint az *állam+? gyakorol.

Részét képezi az adóztatás, a közkiadások és az államadósság tervezése és kezelése. A fiskális

gazdaságpolitika alapvető célja, hogy a gazdasági élet ciklikusságának (fellendülés, recesszió) hatásait

bizonyos keretek közé szorítsa. További célok közé tartozik a munkanélküliség megfelelő szinten tartása,

válság esetén pótlólagos kereslet generálása a kiesett kereslet helyére.

32. A fiskális politika eszközrendszere.

Recesszióban: adók csökkentése, újabb állami projektek indítása.

Fellendülés esetén: adók emelése, közkiadások csökkentése.

33. A fiskális és a monetáris politika együttes jellemzése.

Ez előző kérdések alapján.

34. Milyen gazdasági ciklusokat ismer?

üzleti ciklus (konjuktúraciklus) Közgazdaságban a gazdasági ciklus növekedési szakasza értendő alatta,

amely a gazdasági teljesítmény (GDP) növekedéséhez vezet.

35. Kondratiev-ciklus

Átfogó 20-25 eves ciklus

Ökonometriával foglalkozik, saját törvényszerűségeit kutatja

36. Az üzleti (konjuktúra) ciklus, s annak szakaszai

Rövidebb ciklusok 5-7-9 éves (megélénkülés-fellendülés (boom)-recesszió (válság)-depresszió (pangás))

37. Mi az alapvető különbség a dekonjuktúra és a válság (recesszió), valamint a jó konjuktúra és a

fellendülés között?

Jó: nő össz kereslet, árszinvonal, profitok, termelés,foglalkoztatottság, berek

Rossz: csökken össz kereslet, árszínvonal, profitok, termelés,foglalkoztatottság, bérek (sima válság)

38. A depresszió jellemzői

Az összkereslet és az összkinálat alacsony szinten, de egyensúlyba kerül

39. A beruházás és felhalmozás fogalma

A beruházás fogalma alatt termelőeszköz előállítását vagy vásárlását (néha magát az előállított vagy

vásárolt termelőeszközt is) értjük. A beruházás lényege tehát, hogy a gazdaság egy szereplője – többnyire,

de nem minden esetben egy üzleti vállalkozás – olyan javakhoz jut, amelyek más javak termelését segítik

elő.

Felhalmozás:

40. A beruházási multiplikátor

A beruházási multiplikátor azt mutatja meg, hogy a gazdaságba bevitt egységnyi beruházás összességében

hány egységnyi jövedelemnövekedést eredményez.

Keynes úgy vélte, hogy a multiplikátor stabil, nem ingadozik rövid távon, hanem csak a – szintén stabil –

fogyasztási határhajlandóság függvénye, méghozzá a következőképpen: ha a beruházási multiplikátor k,

akkor a fogyasztási határhajlandóság:

MRC

41. Az akcelerátor-hatás

Akcelerátor hatás: megmutatja, hogy a gazdaságban keletkező egységnyi jövedelemnövekedés hány

egységnyi beruházás-növekedést eredményez.

42. A munkanélküliség fogalma, típusai, az egyes típusok elleni „orvosság”.

Munkanélküli az akinek nincs munkája , de munkát keres.

Tipusai:

„súrlódásos” (frikciós) mn.: a népesség mozgásából, változásaiból keletkező, átmeneti jellegű

nincs „orvosság”

strukturális mn.: a technikai fejlődés, az innovációs folyamatok által létrehozott, a korábbakhoz

képest magasabb fejlettségi szint által követelt új gazdasági struktúrára való áttérésből származó

mn

„orvosság”: a szakmastruktúra megalapozott prognózisa, alakítása

a képzés fejlesztése

a munkakúltúra fejlesztése

ciklikus (abszolút) mn.: a konjuktúraciklus recesszió és depresszió szakaszában rohamosan

csökkenő gazdasági növekedés által produkált munkanélküliség

„orvosság”: a fiskális és monetáris politika eszközrendszere

a szociálpolitika eszközrendszere

43. Milyen mutatók alapján lehet megítélni egy ország nemzetközi pénzügyi helyzetét?

külkereskedelmi mérleg

nemzetközi fizetési mérleg

nemzetközi vagyon mérlege

44. A külkereskedelmi mérleg fogalma. Egy ország éves áruexportjának és áruimportjának egyenlege. Aktív: export>import; passzív: import>export;

egyensúlyban: exoprt=import

45. A nemzetközi fizetési mérleg fogalma és részei

Egy ország éves bevételének, és kiadásának az egyenlege.

Részei:

• 1. Folyó mérleg, lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áru-szolgáltatás mérleg,

tőkejövedelmek áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. segély).

• 2. Tőkemérleg, a folyó fizetési mérlegre a későbbiekben kiható pénzmozgások.

46. A nemzetközi vagyon mérlege.

Adott időpontban mutatja az ország nemzetközi pénzügyi helyzetét; adott időpontban lévő arany- valuta-

devizatartalékok, fizetési kötelezettségek

47. Nemzetköziözi pénzügyi rendszer fejlődése a II. világháborútól az 1970-es évtized közepéig

Válasz a képekben ->

48. A rögzitett árfolyamok fogalma, rendszerének problémái. A valutalebegtetés.

A válasz a fenti képekben.

49. Az infláció fogalma.

Csak az árszínvonal nő. újra elosztja a jövedelmeket szegények rovására; kamatlábak követik, nem előzik

meg az inflációt. Árszínvonal növekedés esetén, nem előzik meg az inflációt.

50. Az infláció típusai (üteme szerint, közvetlen előidéző okai szerint)

Üteme szerint:

kúszó

vágtató

hiper

Közvetlen előidéző okai szerint:

keresleti infláció

költséginfláció

tehetetlenségi infláció

importált infláció

51. Mi a keresleti infláció?

Ha a gazdaság teljesitőképességének határán termel, s az összkereslet sokszorosan nagyobb az

összkinálatnál

52. Mi a költséginfláció?

A termelési költségek növekedése növel az önköltséget, s az árakat

53. Mi a tehetetlenségi infláció?

A gazdaság szereplői az általuk várt infláció mértékét bekalkulálják az áraikba, díjaikba.

54. Melyek az infláció alapvető okai?

1. az állami költségvetés deficitjének növekedése

2. az állami költségvetés arányának, jövedelem-újraelosztó tevékenységének erősödése

3. ha egy nemzetgazdaságban túl sokan jutnak tejesitmény nélkül jövedelemhez

55. Az infláció megfékezésének alapkérdése.

Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Kérdés: kinek a javára és kinek a rovására megy végbe?