1 tartalom fizika 7. osztály - munkafuzet.tancsics.hu

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás vizsgálata lejtőn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

3. A szabadesés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4. Newton I. és III. törvényének kísérleti igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

5. Különböző folyadékok hőtágulásának összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

6. Hőmennyiség, fajhő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

7. A hő terjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

8. Szilárd testek hőtágulása, bimetál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

9. Az olvadás vizsgálata, belsőenergia változás olvadás közben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

10. Folyadékok nyomása, hidrosztatikai eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

11. A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

12. Forgatónyomaték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Fizika 7. osztály Tartalom1Fizika 7. osztály

Szerzők:Bedő Kornél, Jezeri Tibor, Őszi Gábor, Puspán Ferenc

Lektorálta: Dr. Walter József egyetemi adjunktus

A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok

Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében

Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó KözpontA tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján

a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztetteSzakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár

A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt.Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft.

Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 dbVUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19.

Felelős vezető: Vuncs RitaMásodik javított kiadás, 2013

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel

Emlékeztető, gondolatébresztő

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• Mikola-cső• tartó szerkezet

• metronóm• jelölő eszköz

Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez egy test, ha egyenes vonalban mozogva egyenlő időközök alatt egyenlő utakat tesz meg. Egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén a test által megtett út egyene-sen arányos az út megtételhez szükséges idővel. Ha két mennyiség között egyenes arányosság áll fenn, az azt jelenti, hogy az összetartozó értékpárok hányadosa állandó. Ez esetünkben az egyenletes moz-gás sebessége.

Egyenlettel: , ahol v a test sebessége, s a megtett út, t az eltelt idő.

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás)

Fizika 7. osztály Készítette: Jezeri Tibor 2

1. Állítsd be a Mikola-csövet kb. 30o-os szögben úgy, hogy a buborék a cső alján a beosztás 0 pontjánál legyen! A metronóm két kattanása között eltelt időtartam legyen 1,5-2 másod-perc (secundum) körüli!

2. Megfelelő eszközzel (krétával vagy letörölhe-tő filctollal) jelöld a Mikola-csövön minden

kattanás esetén a buborék helyét (egységesen vagy a buborék elejénél vagy a közepénél)!

3. Mérd meg azt, hogy 1,2,3…-szoros időtartam-ok alatt mennyi utat tesz meg a buborék!

4. Mérd meg azt is, hogy mennyi utat tesz meg a buborék az egyes kattanások között!

FELADATLAPMi történt? (tapasztalatok rögzítése)

Felhasznált irodalom

Feladatlap Fizika 7. osztály3

1. Táblázat az első méréshez: Mérd meg, hogy 1,2,3… időegység alatt mekkora utat tesz meg a buborék!

időtartam (időegység) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 megtett út (cm)

Időegység=a metronóm két kattanása között eltelt idő. Ábrázold a megtett utakat az eltelt idő függvényében! (a grafikon az ábrában)

2. Táblázat a második méréshez: Mérd meg azt, hogy két egymást követő kattanás között mekkora utat tesz meg a buborék!

egyenlő időtartamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. megtett utak(cm)

Az 1. időtartam az első és második kattanás közti időt jelenti, a 2. a második és a harmadik köztit, és így tovább.

A kísérletből kitűnik, hogy a buborék a Mikola-csőben …………....... ……………………… ………………… mozgást végez, mert egyenes vonalban haladva, …………………… ……………………… alatt, ………………......……………………….. utakat tesz meg.

Ha eltérések mutatkoznak, az a mérés hibája. Sorolj fel pár hibaforrást!

3. Válaszolj a kérdésekre! Mi az SI? Mi az út, az idő és a sebesség SI mértékegysége?

Dr.BUDÓ Ágoston, Dr. MÁTRAI Tibor (1981) Kísérleti fizika I. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.ÁBRA: saját ötlet alapján.

Nevezd meg a tengely-eket, írd rá a mértéke-gységeket is!

2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás vizsgálata lejtőn

Emlékeztető, gondolatébresztő


• sín• sínt tartó szerkezet

• kiskocsi• stopperóra

Egy kiskocsi legördülése adott hajlásszögű lejtőn egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Ennél a mozgásnál a test által megtett út az eltelt idő négyzetével arányos, tehát ha a megtett utat az idő függ-vényében ábrázoljuk, parabolát kell kapnunk. A test pillanatnyi sebessége viszont az idővel egyenesen arányos, hányadosuk állandó, melyet gyorsulásnak nevezünk.A mennyiségek használatos jelei: út - s, idő - t, sebesség - v, gyorsulás - a.

Összefüggések, ha a test álló helyzetből indul:

Fizika 7. osztály Készítette: Jezeri Tibor4


1. Állítsd be a sínt úgy, hogy az kb. 300-os szöget zárjon be a vízszintessel!

2. Indítsd el a kiskocsit a lejtő aljától 20, 40, 60, 80, 100 cm távolságról! Mivel a lejtő hajlásszö-ge nem változik, a kiskocsi sebességváltozása (a gyorsulása) állandó.

3. Rögzítsd a mért időket, minden távolságon

3 mérést végezve, majd átlagolj! Az átlagolás-hoz használt összefüggés:

4. A mért értékeket egy külön papíron vezesd, a feladatlapon csak az átlagértékeket tüntesd fel!




1. Végezd el a mérést, a mért adatokat foglald táblázatba!

Átlagolt értékek táblázata út (cm) 20 40 60 80 100 idő (s) Ábrázold az s-t függvényt! Milyen az s-t grafikon görbéje?

2. Töltsd ki a hiányzó helyeket! A lejtőn legördülő kiskocsi ………………vonalban mozog. A sebességének nagysága …………….. és egyen-

letesen …………… . Mivel az út-….. grafikon …… egyenes, nincs …………….. arányosság köztük. Ez abból is látszik, hogy 2-szer, 3-szor nagyobb út megtételéhez ……… szükség ….-szer, …-szor …………… időre van szükség.

3. A mért adatokat felhasználva számold ki az adott mozgás gyorsulását! Számold ki a gyorsulás átlagát!

Dr. BUDÓ Ágoston, Dr. MÁTRAI Tibor (1981) Kísérleti fizika I. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.ÁBRA: saját ötlet alapján.


3. A szabadesésEmlékeztető, gondolatébresztő


• vákuumos ejtőcső• ejtőzsinór

• vasgolyó• papírlapok

• madártoll• méterrudak

A szabadesés egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás zérus kezdősebességgel.

A vonatkozó egyenletek: ,

ahol s a megtett út, t az esés közben eltelt idő, v az elért pillanatnyi sebesség, g a szabadesés gyorsulása.


Fizika 7. osztály Készítette: Jezeri Tibor6

1. Előbb ejts azonos magasságból levegőben vasgolyót, papírlapot, összegyűrt papírlapot, madártollat! Végezd el ugyanezeket a kísérle-teket az ejtőcsőben, miután kiszivattyúztad a levegőt!

2. Az ejtőzsinórt leejtve figyeld meg a golyók kop-panása közti időtartamokat!

3. Ejtsd le a vasgolyót 5 különböző magasságból, pl. 40, 80, 120, 160, 200 cm-ről, mindegyik esetben 3 mérést végezve! A mért időket átla-

gold, és csak ezeket tüntesd fel a feladatlapon! Számold ki a nehézségi gyorsulás és a pillanat-nyi sebesség értékeit!

4. Végezd el a következő mérést: a vákuumos ejtőcső hosszát lemérve, ejtsd le benne a vasgolyót! Mérd meg az esés idejét 5 mérést végezve! Átlagold az eredményeidet és hatá-rozd meg a nehézségi gyorsulás értékét! Hatá-rozd meg a test végsebességét!




1. Egészítsd ki a mondatokat! A levegőben a testek …………………… módon esnek, mert a közeg ………………… a mozgásukat. Az ejtőcsőből kiszivattyúztuk a ……………….., ezért az most ….. …………………….. a testek mozgását, azok …………………. estek. Az ejtőzsinóron elhelyezett golyók földön történő koppanásai között……………………… időtartamokat

figyelhettünk meg. A golyók a földtől rendre 10=12·10, 40=22·10, 90=32·10, 160 =42·10 cm távolságra voltak, tehát a

golyók által megtett ………….. egyenesen arányosak az esésük ……………………. ………………… .2. A mérést elvégezve töltsd ki a táblázatot! Ábrázold a v-t függvényt a grafikonon! s(m) t (s)

3. Végezd el a mérést a vákuumos ejtőcsőben is ugyanakkora magasságból leejtve a testet! Hasonlítsd össze a mérési eredményeinket! Az ejtőcső hossza: s=……………. m

A sebességek különbsége ∆v=……….. A nehézségi gyorsulások értékeinek különbsége, ∆g=……….. Egészítsd ki a mondatot! Megállapíthatjuk, hogy a levegő mint közeg, ………………… a testek esését.

Dr. BUDÓ Ágoston, Dr. MÁTRAI Tibor (1981) Kísérleti fizika I. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.ÁBRA: saját ötlet alapján.


4. Newton I. és III. törvényének kísérleti igazolásaEmlékeztető, gondolatébresztő


• pénzérmék• vonalzó• egy közepes méretű burgonya

• szívószálak• gördeszkák (görkorcsolyák)• lufik

Miért tudunk előrehaladni a vízben úszás közben?Newton I. törvénye a tehetetlenség törvénye:Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg mozgásállapotát környezete (egy másik test vagy mező) meg nem változtatja.Newton III. törvénye a hatás-ellenhatás törvénye:Ugyanabban a kölcsönhatásban az erő és az ellenerő: - egyenlő nagyságú, - közös hatásvonalú és ellentétes irányú, - egyik az egyik testre, másik a másik testre hat.


Fizika 7. osztály Készítette: Őszi Gábor8

1/a Pénzérmékből épített oszlop tehetetlensé-ge. Építs 15-20 db tíz- vagy húszforintos érméből „pénzoszlopot”! Hogyan tudnád kivenni a legalsó pénzérmét az oszlop fel-döntése nélkül úgy, hogy a pénzérmékhez nem nyúlhatsz hozzá?

1/b Burgonyán átdöfött szívószálak. Próbálj meg egy nagyobb méretű burgonyát szívó-szállal átszúrni! (Vigyázz a kezedre!)

2/a Kísérlet gördeszkás (görkorcsolyás) gyerekek-kel. Két könnyen guruló gördeszkára álljon egy-egy gyerek, és tartsanak egy kötelet a kezükben! (Lehetőség szerint a gördeszkák tömege és a gyerekek tömege közel azonos legyen!) Végezzétek el a kísérletet úgy, hogy csak a bal oldali gyerek, csak a jobb oldali gye-rek, mindkét gyerek húzza a kötelet!

2/b Fújj fel egy lufit, és engedd el! Figyeld meg, mi történik!




Oldd meg a következő feladatokat az előzőleg elvégzett kísérletek alapján!1. Kivehető-e a legalsó pénzérme az oszlop feldöntése nélkül? Ha igen, hogyan? Mi a magyarázata? .................................................................6

2. Átszúrható-e egy nagyobb méretű burgonya szívószállal? Ha igen, hogyan? Mi a magyarázata? .................................................................6

3. Írd le tapasztalataidat a gördeszkás gyerekekkel végzett kísérletek alapján! .................................................................6 .................................................................6 ..................................................................6

4. Mi történt a lufival az elengedése után? Miért? ..................................................................6

5. Hogyan mozognak a polipok, medúzák? Milyen fizikai törvényszerűségen alapszik a mozgásuk? ..................................................................6

6. Sorolj fel két olyan hétköznapi jelenséget, amelynek alapja a hatás-ellenhatás törvénye! ..................................................................6

Dr. BONIFERT Domonkosné, Dr. HALÁSZ Tibor, Dr. KÖVESDI Katalin, Dr. MISKOLCZI Józsefné, Dr. MOLNÁR Györgyné, SÓS Katalin (2007) Fizika 7. osztály. 5. kiadás. Szeged, Mozaik kiadó. pp. 40-41, pp. 54-55.Dr. MEZŐ Tamás, Dr. NAGY Anett (2008) Fizika 9. osztály. Szeged, Maxim könyvkiadó. pp. 64-69, pp. 94-96.ÁBRA: saját ötlet alapján.

5. Különböző folyadékok hőtágulásának összehasonlításaEmlékeztető, gondolatébresztő


• három egyforma lombik • víz• jég • desztillált víz

• denaturált szesz• glicerin• kb. 0,3 m hosszú, kicsi átmé-

rőjű üvegcsövek

• gumidugók• mm skála

A folyadékok hőtágulása nem egyenletes, azaz a hőtágulási együttható értéke is hőmérsékletfüggő. A víz eltérően viselkedik a melegítés hatására. 0 fokról melegítve először összehúzódik, 4 fokon a legki-sebb a térfogata, majd további melegítésre tágul. Különböző folyadékok hőtágulása is különböző.


Fizika 7. osztály Készítette: Puspán Ferenc10

Bemutatjuk, hogy a folyadékok hőtágulási együtt-hatói egymástól eltérőek. 1. Vegyél három egyforma kis lombikot, egyfor-

ma dugóval, egyforma üvegcsővel!2. Töltsd meg őket azonos magasságig színes

vízzel, petróleummal illetve alkohollal! Jelöld meg az üvegcsöveken a folyadékszinteket!

3. Tedd a lombikokat a melegvízzel töltött üveg-kádba és figyeld meg a folyadékszint-változá-sokat! A megemelkedő folyadékszintek eltérő magassága jelzi, hogy a különböző folyadékok azonos melegítés hatására különböző mérték-ben tágulnak ki. (1. ábra)




A víz eltérő hőtágulása.A víz 0 fokról melegítve először összehúzódik és a térfogata 4 fokon lesz a legkisebb. Tedd tele desz-tillált vízzel a lombikot, majd zárd le azzal a dugóval melyben van két furat! Az egyikbe hőmérőt, míg a másikba helyezzünk kb. 30 cm hosszú vékony csövet! Hűtsd le a vizet a jég segítségével 0 fokra! A kiindulási helyzetben a vékony csőben a víz kb. 15 cm magasan álljon! Vedd ki a lombikot a jégből és hagyd, hogy fokozatosan melegedjék a szobahőmérsékleten! Egyenletes hőmérséklet-változásonként jelöld be a vízszint magasságát! Jegyezd a táblázatba az értékeket! A vízszint csökken, majd később emelkedni fog.

Töltsd ki a táblázatot! t (fok) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 h (cm)

Készíts grafikont az adatok alapján! A vízszintes tengelyt oszd be fokonként 0-tól kezdve (origó) 8-ig! A függőleges tengely alsó harmadánál legyen a magasság kiindulási értéke! Folytonos vonallal kösd össze a pontokat!

3. ábraHasonlítsd össze az első kísérletben a különböző folyadékok hőtágulását! Állítsd növekvő sorrendbe a különböző folyadékok hőtágulását!1:………………………….. 2:…………………………. 3:………………………..

FŐZY István, RAJKOVICS Zsuzsa (1988) Egyszerű kísérletek. Budapest, Oktatáskutató intézet. pp. 69-71. http://metal.elte.hu/~phxp/doc/hot/j3s2s2.htmÁBRA: saját ötlet alapján

1. ábra 2. ábra

6. Hőmennyiség, fajhőEmlékeztető, gondolatébresztő


• borszeszégő• víz• hőmérő• lombik

• mérőhenger• petróleum• keverő• vasdarab

• óra• parafa dugók• fémszál

Különbséget kell tennünk hőmennyiség és hőmérséklet között. A hőmérséklet a testek „hőállapotát” jellemző fizikai mennyiség, hőmérővel mérjük. A hőmennyiség az a hőenergia, ami például 1 kg víz hőmérsékletét 1 0C-kal megnöveli. Mértékegysége a Joule (J), ezerszerese a kJ. A hőmennyiség ará-nyos a tömeggel és a hőmérséklet változásával. A fajhő megmutatja, hogy 1 kg tömegű anyag hőmér-sékletének 1 0C-al való emeléséhez mennyi hőmennyiség szükséges. Jele: c, mértékegysége: J/kg⋅0C



1. kísérlet: 0,5 kg vizet önts lombikba és egyenletes hőfor-

rással melegítsd! A lombikban levő hőmérőn olvasd le két percenként a víz hőmérsékletét és jegyezd le az értékeket táblázatba! A kísér-let alatt állandóan kevergesd a vizet hőmérő-vel vagy keverőpálcával!

2. kísérlet: Melegíts feleannyi vizet és olvasd le a kezdő

és a véghőmérsékletet!3. kísérlet: Melegíts 250 gramm vizet egy-két percig, és

mérd meg a hőmérséklet emelkedését! Aztán ugyanazzal a hőforrással, ugyanabban az edényben melegíts 250 gramm petróleumot és mérd meg a hőemelkedést!

4. kísérlet: Nagyobb vasdarabot, pl. fél kg mérlegsúlyt

melegíts forróra! Tedd bele a súlyt a fél kg vizet tartalmazó edénybe úgy, hogy az edény aljára tegyünk parafa dugókat, vagy lógasd bele! Olvasd le a hőmérséklet emelkedését, majd ismételd meg a kísérletet kétszer annyi vízzel!




1. kísérlethez kapcsolódó feladatok: Töltsd ki a táblázatot! Az idő függvényében hogyan változik a hőmérséklet? ................................................................... Ábrázold grafikonon! Készíts a tengelyeken beosztásokat! t( perc) vízszintes tengely 0 2 4 6 t(0C) függőleges tengely

2. kísérlethez kapcsolódó feladatok: kezdő hőmérséklet: .………………. véghőmérséklet: .......................... Mennyivel változott a víz hőmérséklete? ………………………………………… Mennyivel változna a víz hőmérséklete, ha kétszer annyi vizet melegítenénk? ...................................................…………………………………………………………………………………………3. kísérlethez kapcsolódó feladatok: t( perc) 0 2 4 6 t(0C) víz t(0C) petróleum Hányszorosa lesz a hőemelkedés?..................................................................Milyen a petróleum fajhője a vízéhez képest?..................................................4. kísérlethez kapcsolódó feladat: a víz tömege hőmérséklet változás 0,5 kg 1 kg

Hányszorosa lesz a hőemelkedés?.......................................................................

Dr. CSADA Imre, CSEKŐ Árpád, JEGES Károly, ÖVEGES József, KÁDÁR Lajos (1950) Fizikai kísérletek és eszközök. Budapest, Közoktatásügyi Kiadóvállalat. pp. 94-96.ÁBRA: saját ötlet alapján.

7. A hő terjedéseEmlékeztető, gondolatébresztő


• vörös réz• vashuzal • alumínium huzal• borszeszégő

• víz• jégdarab vagy gyertyadarab• fűrészpor

Megvizsgáljuk, hogy a fémek hogyan vezetik a hőt. (1-2. kísérlet) A folyadékok rossz hővezetők. (3. kísérlet) A folyadékok nem vezetéssel, hanem áramlással melegszenek. (4. kísérlet) Hogy a gázok is rossz hővezetők, ezt a mindennapi tapasztalat igazolja. Hiszen pl. a gyertyaláng mellé egészen közel tehetjük a kezünket. Ezért nem vezeti el a szoba melegét a kettős ablakok között levő levegőréteg.



1. Helyezz vas és rézhuzalokra melegített „gyer-tyakampókat”! Melegítés során egymásután pottyannak le a drótdarabkák. Feltűnően

mutatja, hogy a réz mennyivel jobb hővezető, mint a vas. (1/a ábra)




2. kísérlet. Egyenlő vastagságú vörösréz-vas, vas-alumínium sodronyokból megadott alakzatokat készítünk.

Az öszszecsavart sodronyok hossza kb. 10-15 cm. A különálló sodronyvégeket jobb- és balkezünk-kel megforgatjuk és az összetekert végét lángba tartva melegítjük. Figyeljük meg, hogy melyik kezünkkel érezzük meg előbb és érezzük jobban a sodrony melegedését!

1/b ábra A szerzett tapasztalat szerint a sorrend:...............................................................................

3. kísérlet. A hő terjedése folyadékokban. A folyadék rossz hővezető. Vízzel töltött próbacső fenekére egy darabka dróttal súlyosított jeget sül-

lyesztünk. A cső felső végét melegítsük lánggal! Mi történik a jéggel?................................................ 2. ábra

4. kísérlet: A folyadékok nem vezetéssel, hanem áramlással melegszenek. Az 500 cm3-es lombikba vizet öntünk, az egészet állványba foglaljuk. A folyadékba kevés, finom

fűrészport teszünk. Ezek a kicsiny farészecskék a vízben lebegnek. Melegítsd a lombik alját és rajzold bele a 3. ábrába a fűrészpor áramlását! 3. ábra

Dr. CSADA Imre, CSEKŐ Árpád, JEGES Károly, ÖVEGES József, KÁDÁR Lajos (1950) Fizikai kísérletek és eszközök. Budapest, Közoktatásügyi Kiadóvállalat. pp. 96-98.FŐZY István, RAJKOVICS Zsuzsa (1988) Egyszerű kísérletek. Budapest, Oktatáskutató intézet. pp. 107-109. ÁBRA: saját ötlet alapján.

8. Szilárd testek hőtágulása, bimetálEmlékeztető, gondolatébresztő


• SEK hőtan• lineáris hőtágulást bemutató eszköz• gőzgenerátor• réz rúd

• alumínium rúd• üveg rúd• bimetál• gázégő

A nyári kánikula alatt gyakran halljuk, olvassuk a hírekben, hogy a vasúti és villamos sínek elgörbül-tek a nagy meleg hatására. Megfigyelhetjük, hogy az elektromos vezetékek a nagy melegben belógnak, ebből következtethetünk arra hogy hosszuk megnő. Hidegebb idő beálltával pedig feszesebbek, tehát megrövidülnek.Ezt a jelenséget a hasznunkra is fordíthatjuk, pl.: hőkapcsoló formájában


Fizika 7. osztály Készítette: Bedő Kornél16

1. Tanulmányozd a lineáris hőtágulást bemutató eszköz működését!

2. Mi történik az eszköz mutatójával, ha a belehe-lyezett rúd hossza megnő?

3. Helyezd bele a mellékelt réz, alumínium és üveg rudat, állítsd a mutatókat a 0 skálabeosz-táshoz és kezdd el melegíteni őket!

4. Olvasd le a kijelzett hosszváltozást kettő per-cenként és rögzítsd a feladatlapban található táblázatba!

5. Az értékekből készíts grafikont!6. Tanulmányozd a bimetál felépítését!7. Gyújts meg gázégőt és tartsd a bimetál köze-

pét a láng fölé! Figyeld és magyarázd meg, hogy mi történik!




1. Írd be a táblázatba a lineáris hőtágulást bemutató eszközbe helyezett három féle anyag hőtágulásának nagyságát, a melegítés megkezdésétől számított adott idő értékeknél!

hosszváltozás (mm) a melegítés folyamán az alábbi időpontokban rúd anyaga 2 min 4 min 6 min 8 min

réz

alumínium

üveg

2. Hogy változott meg a bimetál alakja a melegítés hatására? Magyarázd meg a jelenséget! …………………………………………………………………………………………………………………….............................................................3. Ábrázold koordinátarendszerben a hosszúságváltozást a hőmérséklet függvényében! A tengelyekre

írd rá az ábrázolni kívánt mennyiséget a mértékegységével!

Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján

Nagy melegben a sínek elgörbülnek

9. Az olvadás vizsgálata, belsőenergia változás olvadás közbenEmlékeztető, gondolatébresztő


• SEK hőtan készlet

A szilárd halmazállapotból a folyékony halmazállapotba való átalakulást (halmazállapot-változást) nevezzük olvadásnak. A jég is lehet 0 °C és a víz is lehet 0 °C-os. Halmazállapot-változás közben az olvadó anyag belső energiája nő miközben hőmérséklete nem válto-zik.Az olvadás nem oldódás! A közbeszédben többször elhangzik, hogy elolvadt a cukor a teában. Ez nem igaz, az a jelenség az oldódás.



1. A kísérleti eszközöket állítsd össze a képen lát-ható módon!

2. Lassan kezdd melegíteni az üvegben levő szalolt! (A szalol egy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú anyag, melynek az olva-dáspontja elég alacsony ahhoz, hogy a folyama-tot tanulmányozd.)

3. Olvasd le percenként a hőmérséklet értékeit!

4. Foglald táblázatba a kapott értékeket!5. Ábrázold a kapott értékeket grafikonon!6. Értelmezd a kapott grafikont!7. Egy jégtömbre függessz egy vékony drót segít-

ségével nehezéket! (Ezáltal a drót alatt megnö-veled a nyomást.)

8. Mi történt?9. Magyarázd meg a jelenséget!




1. Írd be a táblázatba a szalol hőmérsékletét a megadott időközönként!

idő (min) 0 1 2 3 4 5 6 7 8

hőmérséklet (C°)

2. Írd le, hogy hogyan változott a hőmérséklet, miközben az olvadás folyamata végbement! …………………………………………………………………………………………………………………...............................................................3. Magyarázd meg, hogy mire fordítódott a közölt hőenergia akkor, amikor a folyamatos melegítés

hatására nem változott a hőmérséklet. …………………………………………………………………………………………………………………...............................................................4. Ábrázold a kapott értékeket grafikonon!


10. Folyadékok nyomása, hidrosztatikai eszközökEmlékeztető, gondolatébresztő


• üveghenger• gumihártya• víz• higany• manométer szenzor

• üvegkád• közlekedőedény• vízibuzogány• fluoreszcein (oldathoz)

Blaise Pascal (1623-1662) francia fizikus- matematikus-filozófus, a róla elnevezett törvény megalkotó-ja, a hidraulikus prés elvének kidolgozója. A fürdőkádban elmerülve érezzük a mellkasunk felett levő víz nyomását.A vízvezeték hálózat legmagasabb pontja a víztorony. Mi lehet ennek az oka?



1. Üvegcső aljára feszíts gumihártyát és önts bele adott mennyiségű vizet!

2. Figyeld meg, hogy mennyire domborodik ki a gumihártya!

3. Önts a hengerbe kétszer annyi vizet!4. Figyeld meg, hogy most mennyire domboro-

dik ki a gumihártya!5. Önts bele a vízzel azonos térfogatú higanyt!

(Ezt a kísérletet csak tanári felügyelet mel-lett végezd, mivel a higany nagyon veszélyes anyag!)

6. Figyeld meg ismét a gumihártya domborúsá-gát!

7. Tölts meg vízzel egy üvegkádat!

8. Manométer segítségével figyeld meg, hogyan változik a nyomás, ha a nyomásmérőt ugyan-abban a mélységben különböző irányokba (víz-szintesen, függőlegesen felfelé, függőlegesen lefelé) állítod!

9. Közlekedőedénybe önts fluoreszcein segítsé-gével megszínezett vizet!

10. Változtasd a közlekedőedény állását és közben figyeld meg a víz szintjét az egyes száraiban!

11. Tölts fel vízibuzogányt vízzel és nyomd befelé a dugattyút! (Ezt a kísérletet kád, vagy mosoga-tó felett hajtsd végre!)

12. Figyeld meg milyen pályát ír le a kifolyó víz!




1. Rajzold le az üvegcsövet gumihártyával akkor, amikor kevés víz van benne, amikor kétszer annyi és akkor, amikor higany van benne!

2. Az előző rajz segítségével magyarázd meg mitől függ a folyadékok nyomása! ………………………………………………………………………………………………....................................................................................... ……………………………………………………………………………………………….......................................................................................3. Írd le, hogy milyen pályát ír le a vízibuzogányból kifolyó víz! ………………………………………………………………………………………………....................................................................................... ……………………………………………………………………………………………….......................................................................................


Vízibuzogány működése

11. A felhajtóerő, Arkhimédész törvényeEmlékeztető, gondolatébresztő


• üvegkád • arkhimédészi hengerpár • rugós erőmérő

Fürdőzés közben, ha strandlabdát a víz alá akarunk nyomni, érezzük, hogy nagy erőt fejt ki a kezünk-re. A hőlégballon felszáll, pedig a ballon és a kosár anyaga nehezebb mint a levegő.Az anekdota szerint Arkhimédész, görög természettudóst, az uralkodó II. Hieron kérte fel arra, hogy ellenőrizze aranykoszorújának aranytartalmát. Fürdés közben jött rá a megoldáshoz vezető útra, ami-kor a kád vízbe ereszkedve, pont annyi víz folyt ki a kádból, mint testének térfogata.Ha egy hasábot a vízbe helyezünk, akkor az alsó felületre nagyobb hidrosztatikai nyomás hat mint a felsőre. Ebből következik, hogy az alsóra ható erő is nagyobb, mint a felsőre ható. A két erő eredője a felhajtóerő.


Fizika 7. osztály Készítette: Bedő Kornél 22

1. Függessz egy rugós erőmérőre egy alumínium hengert és olvasd le a test súlyát!

2. Engedd bele a vízzel teli kádba!3. Olvasd le most az erőmérőt!4. Mit tapasztalsz? Magyarázd meg a mért erők

különbségét!5. Arkhimédészi hengerpárt függessz rugós erő-

mérőre úgy, hogy a tömör henger alul legyen és olvasd le a mért erőt!

6. Ereszd vízbe addig, hogy a tömör hengert telje-sen ellepje a víz, most is olvasd le a mért erőt!

7. Az erőmérőt és a hengerpárt változatlan módon tartva, öntsd tele vízzel a felső, üres hengert! Ismét olvasd le az erő nagyságát!

8. Hasonlítsd össze a mért erők nagyságát!




1. Mekkora erőt olvastál le a rugós erőmérőről a. amikor az arkhimédészi hengerpár a levegőben volt? ............ N

b. amikor az arkhimédészi hengerpár tömör tagja teljesen elmerült a vízben0? ............ N

c. amikor az arkhimédészi hengerpár tömör tagja teljesen elmerült a vízben és a felsőt teleöntöt-ted vízzel?

............ N

2. Magyarázd meg a mért eredményeket! ……………………………………………………………………………………………………................................................................................. …………………………………………………………………………………………………….................................................................................

3. Egészítsd ki a mondatot, hogy helyes legyen az állítás! (Karikázd be a helyes válaszokat! Két helyes válasz van.)

A felhajtóerő függ a ….....................6

a. folyadékba vagy gázba merülő test sűrűségétől b. folyadék vagy gáz sűrűségétől c. folyadékból vagy gázból a test által kiszorított térfogattól d. folyadék mennyiségétől


12. ForgatónyomatékEmlékeztető, gondolatébresztő


• mérleg • nehezékek

Erőhatásnak nem csak gyorsító, vagy lassító hatása lehet, hanem forgató hatása is.A forgatónyomaték az erő forgató hatását megadó fizikai mennyiség.A forgatónyomaték jele: MKiszámítása: M = F·k, ahol F az erő, k az erőkar, ami a forgástengely és az erő hatásvonalának távol-sága.


Fizika 7. osztály Készítette: Bedő Kornél 24

1. Kérd meg az osztály „legerősebb emberét”, hogy a terem ajtajának zsanérpántjától (for-gástengelyétől) egy arasznyira nyomja az ajtót kifelé a leggyengébb társadat pedig arra, hogy a kilincsnél nyomja befelé!

2. Mi történt?3. Próbáld megmagyarázni mi lehet a jelenség

oka!4. Kétoldalú mérleg bal oldalára, a forgásponttól

legmesszebb, függessz fel egy nehezéket!5. A mérleg másik oldalára a forgásponthoz

közel függessz fel annyi, a másikkal azonos

tömegű nehezéket, hogy a mérleg egyensúly-ban legyen!

6. Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a jobb olda-lon három, a forgástengelytől messzebb levő rögzítési pontra akasztod fel a nehezékeket, annyit, hogy egyensúlyban legyen a mérleg!

7. A kapott adatokat (F, k, M) írd be a táblázatba

Megjegyzés: A nehezékek a súlyukkal fejtenek ki erőt a mérlegre. 1 kg tömegű test súlya a földön kb. 10N.




1. A mérleggel kapcsolatos kísérlet adatait írd az alábbi táblázatba!

F1 (N) k1 (m) M1=F1·k1 F2 (N) k2 (m) M2=F2·k2 (N·m) (N·m)

2. A fenti táblázat segítségével indokold meg, hogy miért maradt egyensúlyban a mérleg! ………………………………………………………………………………………………………………….................................................................3. Számítsd ki, hogy mekkora a 7 N nagyságú erőnek a forgatónyomatéka, ha a hatásvonalától a for-

gástengely távolsága 2,5 m!

4. Egy mérleghinta forgáspontjától 5 m-re ül egy 40 kg-os gyerek. A forgástengelytől a másik irány-ban milyen messze kell ülnie egy 50 kg-os gyereknek, hogy a hinta egyensúlyban legyen? A feladat-megoldáshoz készíts rajzot is!


..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

Fizika 7. osztály Jegyzetek26

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

Jegyzetek Fizika 7. osztály27

A laboratóriumi munka rendje1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-

vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak.

2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat.

3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet.

4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet.5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi fele-

lősséget viselnek.6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-

rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-hoz szükséges taneszköz hozható be.

7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meg-hibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumbanAz alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a labora-tóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök

helyét és működését:- Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók- Porraloltó készülék, vészzuhany- Elsősegélynyújtó felszerelés- Elszívó berendezések- Vegyszerek és segédanyagok

2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el.

3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.4. A laboratóriumban étkezni tilos.5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény

következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak.

6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a labo-ráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található.

7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumi-kesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel.

8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettá-val vagy pipettázó labdával történhet.

9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe.

10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.

- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása .

- A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé.

- Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egy-szerre csak kis mennyiséget töltsünk ki.

- Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret.- Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár

előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz.

- Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkola-tát megbontani

- A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtala-nítsuk.

- Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a ta-nár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el.

11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenessé-get tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.

Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatve-zető tanár végzi.Tűz vagy égési sérülés esetén- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,

homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.

- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak

száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelület-nél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.

Mérgezés esetén- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad

vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-seket okoz

- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldat-tal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk.

- Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos

jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.

Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük

és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áram-ütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Működési szabályzat

1 tartalom fizika 7. osztály - munkafuzet.tancsics.hu

Documents