S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 1/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

1. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA , ALAPVET İ ELVEI

Szociálpszichológia = társas lélektan. A pszichológia elméleti részéhez tartozik, az 1910-20-as években kezdett kialakulni.

Szociálpszichológia tárgya: olyan jelenségekkel foglalkozik, melyekhez egynél több ember szükséges és a személyiségen kívül mőködik. A társas interakciókat vizsgálja és azt, hogy egy másik személy vélt vagy valós jelenléte mennyire befolyásolja az egyén viselkedését, érzéseit. Kisebb egységeket vizsgál, legkisebb egysége a pár, de elıfordulnak nagyobb vizsgálatok is. Alkalmazza a szociológia módszereit (kérdıívezés, Survay-módszer), de a lelki szintet próbálja meg feltárni. A szociálpszichológia tudományos módszerekkel vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a társas és a kognitív folyamatok.

A szociálpszichológia két legfontosabb axiómája: (E. R. Smith - D. M. Mackie 1995) 1. Az emberek maguk alkotják meg azt a valóságot, amiben élnek � a valóság megkonstruálása 2. A társas befolyás mindent átható jellege � más emberek minden gondolatunkra, érzésünkre és

viselkedésünkre hatnak, akár jelen vannak, akár nincsenek.

A szociálpszichológia tudományos rendszere: � pszichológia (19. század utolsó harmada) � szociológia (19. század közepe): társadalmi összefüggéseket vizsgál, és nem kíváncsi a lelki

háttérre. A kutatások reprezentációjára törekszik, nagyszámú mintavétel jellemzi. � kulturális antropológia: az emberi kultúrák vizsgálatával foglalkozik, leíró jellegő, a néprajzhoz

hasonló, módszere a megfigyelés. A szociálpszichológia számára a kutatás alapja – a primitív népek vizsgálata – jelenti a segítséget, mert a társas interakciók gyökerét a primitív népeknél lehet felfedezni.

A szociálpszichológia alapvetı elvei: � Motivációs elvek: az embereket a társas kapcsolatokban három alapvetı motiváció mozgatja:

- Törekvés az események kézben tartására: megpróbáljuk megérteni és megjósolni a társas világ eseményeit, az elérhetı eredmények érdekében

- Kapcsolatkeresés más emberekkel: Affiliáció - a társas kapcsolat szükséglete - Az emberek önmagukat és az övéiket értékelik: összehasonlítások, kedvezı kép kialakítása,

elfogultság � Feldolgozási elvek:

- Konzervativizmus: a fennálló nézetek lassan változnak - Hozzáférhetıség elve: a legkönnyebben hozzáférhetı információ van legnagyobb hatással ránk - Felületesség vagy alaposság elve: az emberek az információt idınként felszínesen, idınként

pedig alaposan dolgozzák fel

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 2/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

2. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA FEJL İDÉSE, KÜLFÖLDI , HAZAI KÉPVISEL İI

A szociálpszichológia az 1910-20-as években kezdett kialakulni, napjainkra a legfontosabb társadalomtudománnyá vált. A pszichológia elméleti részéhez tartozik, az alkalmazott területek és az elméleti területek közül a szociálpszichológia területe a legtágabb.

A szociálpszichológia elméleti forrásai Európából származnak és elsı mővelıi is európai kutatók voltak, önálló tudománnyá válása mégis az Amerikai Egyesült Államokban következett be. A társadalom megjavításához szükségesek voltak iránymutatások, módszerek, melyeket a társadalom a tudománytól várta. A probléma interdiszciplináris megközelítéső vizsgálatokat igényelt, külön se a szociológia se a pszichológia nem vállalkozhatott rá. Szükség volt tehát egy olyan tudományág kialakítására, mely a kettıs szemléletmódot egyesíteni tudta, így jött létre a szociálpszichológia.

A szociálpszichológia fejlıdési szakaszai: � Néplélektan: a szociálpszichológia európai hátterének egyik fontos változata. Képviselıi: M.

Lazarus (1824-1903) és W. Wundt (1832-1920). A néplélektan a 18. századtól a 20. századig terjedı idıszak német szociálpszichológiai gondolkodásának megjelenítıje. Alapgondolata: az emberi társulás elsıdleges formája a kulturális és nyelvi közösség, melyben az egyéni személyiség kialakulása és nevelkedése végbemegy. Kulturális sajátosságok� Más értékek, normák� A személyiség attól még nem rosszabb, csak más.

� Tömeglélektan: a késı 19. századi olasz és francia szerzık foglalkoztak vele, kiemelkedı G Tarde (1843-1904), G. Le Bon (1841-1931). Azt vizsgálták, hogy ha tömeg jelenik meg valahol, mi fog történni. Tömeg a „normálistól eltérı állapot”. A „normális individuum” valamiképpen „abnormálissá” válik a tömeg társas viszonyai között. (Hogyan viselkedünk veszélyhelyzetben, ha például tőz üt ki.)

� 19. század vége: a szociálpszichológiai kérdések kísérleti vizsgálatának megjelenése. Az emberi gondolkodásra és cselekedetre gyakorolt társas befolyásolás hatásai: mások jelenléte, hogyan befolyásolja a teljesítményt. (M. Ringelmann 1880, N. Triplett 1892)

� 20. század eleje: az elsı két szociálpszichológiai könyv 1908-ban jelent meg. - W. M. McDougall: „Bevezetés a szociálpszichológiába” (Az egyén volt a kiindulási alapja - az

elıbbiekben a társadalom. Minden társas viselkedés velünk született hajlamokkal vagy ösztönökbıl fakad.)

- E. A. Ross: „Szociálpszichológia” (Az embereket erısen befolyásolják a többiek, akár jelen vannak, akár nem.)

� 1920-as évek: - Floyd H. Allport és Gordon Allport (testvérek voltak): társas facilitáció, attitődök, a

személyiség vonások, a másokról kialakított benyomások vizsgálata - J. L. Moreno: szociometria módszer kidolgozása - E. Mayo: Human Relations (WEC üzemében kísérletek), Hawthorne-i kísérletek (azt kezdték

vizsgálni, hogy különbözı tényezık, pl. világítás, hogyan hatnak a termelékenységre). Arra a következtetésre jutottak, hogy más tényezık is felelısek a változásokért, a választ a munka-csoportok társas viselkedésében és az emberek egymás közötti kapcsolatában találták meg

� 1930-as és 1940-es évek: - K. Lewin: vezetési stílusok hatása, csoportdinamika - M Sheriff: társas normák, csoport konfliktusok kialakulása és kezelése - S Asch: a percepció társas meghatározói

� 1950-es és 1960-as évek: - Az elméleti és az alkalmazott szociálpszichológia nagyarányú fejlıdése jellemzı: elıítéletek,

konformitás, meggyızés, attitődváltozás, szociális tanulás, társadalmi szerepek stb. � 1970-es évektıl napjainkig:

- Az európai, ezen belül a kelet európai szociálpszichológiai kutatások megerısödése jellemzı. - A 20. század utolsó évtizede: nagy történelmi, társadalmi átalakulások vizsgálata. - Egyre általánosabbá vált a szociálpszichológiai elméletek alkalmazása fontos gyakorlati

problémák alkalmazásában.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 3/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A szociálpszichológia jelentısebb külföldi képviselıi: � Gustave Le Bon (1841–1931) � A tömegek lélektana 1920

- A tömegben mőködı folyamatok: Névtelenség (animitás); Fertızés (infekció); Befolyásolhatóság (szuggesztibilitás)

� F. Taylor - Mindenféle csoport munkát eltörölt: a csoportszellem általában lefelé nıtt.

� Elton Mayo (1880-1949) - Az emberi viszonyok tana, iskola (1920-1945) - Hawthorne-i kísérletek - Human Relations: csoportviszonyok szerepe a termelésben. Emberi tényezık is hatnak rá:

érzések, érzelmek, attitődök, értékek. Elégedettségi vizsgálatok. Informális csoportok: informális vezetık. A szervezet alapegységei a csoportok és nem az egyének.

� Kurt Lewin munkássága (1890–1947) - Dinamikus lélektan: a lelki élet nem mechanikus, hanem dinamikus folyamat. - A pszichikus mezı: a cselekvésre fordított erıfeszítés, annak iránya, szakaszai csak részei az egésznek. - Csoportdinamika: az élettér - a mezı - nem az egyén, hanem egyének és csoportjaik mozgástere. - A csoport-függıségi hálózat is feszültségteli és viselkedés meghatározó. - Vezetési stílusokat három csoportba sorolta: tekintélyelvő, demokratikus és liberális

� Jacob Levy Moreno (1889-1974) - Mikroszociológiaia vizsgálatok és Szociometriai elemzések - Elsıként vizsgálta magát a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét.

� Gordon Allport (1897-1968) - A személyiség humanisztikus és szociálpszichológiai megközelítésével foglalkozott. (Az

emberek alapvetıen jók, hogyan lehet ıket még jobbá tenni.) � Muzafer Scherif (1906-1988)

- Disszertációja: A társas normák pszichológiája - Csoporton belüli és csoportközi konfliktusok (nyári táboros kísérlet)

� Solomon Asch (1907-1996) - Szociális percepció és szociális kogníció elıfutára, a konformitást vizsgálta (vonalas kísérlet:

melyik ugyanakkora a három közül?) � Stanley Milgram (1933-1983)

- A konformitás vizsgálat folytatásaként próbálta feltárni az engedelmesség határait - Vizsgálatai új etikai alapelvek megfogalmazásához vezettek (elektrosokk kísérlet)

� Philip Zimbardo (1933-) - Kutatásai fıként a társadalmi szerepek természetére irányulnak - Börtön kísérlet egyetemistákkal

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 4/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A szociálpszichológia Magyarországon: � Hamar gyökeret vert hazánkban a szociálpszichológia, elindultak a képzések is, de ez a folyamat

1948-ban a szocializmus megjelenésével megszakadt. (Leningrádban maradt egy kutatócsoport és egy képzés, de késıbb ezt is beszőntették.)

� 1960-ban még nem támogatott szakterület volt a szociálpszichológia hazánkban, de 1963-ban újra elindultak a képzések (ELTE). A kimaradt idı hatalmas szakmai lemaradást eredményezett.

� Az 1970-es években Hunyadi Gy. és Budai Béla vállalt fontos szerepet nemzetközi eredmények terjesztésében. Elindult az oktatás 1975-ben Debrecenben, majd 1995-tıl Pécsett és Szegeden is.

A szociálpszichológia jelentısebb hazai képviselıi: � Bálint Mihály (1896-1970)

- A lélek megoldatlan problémái szerinte (is) pszichoszomatikus betegségeket okoznak. - Interperszonális kapcsolatok közül klasszikus segítı kapcsolat, az orvos-beteg viszony elemzése.

� Mérei Ferenc (1909-1986) - Közösségek rejtett hálózata. - Többszempontú szociometriát dolgozott ki. - Együttes élményre vonatkozó kísérletét óvodás és kisiskolás gyermekekkel végezte.

Csoportokat hoztak létre, akik napi 30-40 percet együtt töltöttek egy szobában és kiállításra képet készítettek. Az együttléteket addig ismételték, amíg közösséggé nem fejlıdtek. Saját szokásaik lettek, saját cselekvési sémák jöttek létre. Ezután a csoportba egy igazi vezetı egyéniségő gyereket tettek. Az együttes élményben a csoporttöbblet, ami a csoporttagok közötti viszonyokból származik, maga alá győrte a vezetıt. A vezetı fölényben van a tagokkal szemben, de alárendelt az együttes élménynek.

� Pataki Ferenc (1928-) - A kollektív viselkedést tanulmányozta, és a rendszerváltás hatását a szociálpszichológiára.

Koncepciójában egyforma hangsúlyt kap az egyén pszichológiai és társadalmi meghatározottsága. Az egyén és a közösség kapcsolatában mőködı pszichológiai törvényszerőségeket hangsúlyozza.

� Vastagh Zoltán (1937-2000) - A nevelés a teljes személyiségre irányul. A személyiségfejlesztés meghatározó eszközének

tekinti a társas közösségeket. Az ember társas természetének alapvetı jellegzetességeire épít, feltárva a személyközi kapcsolatrendszereket.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 5/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

3. KUTATÁSI , VIZSGÁLATI STRATÉGIÁK A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁBAN

A kutatások, vizsgálatok lépései: 1. Kutatási téma, cél meghatározása 2. Hipotézisek megfogalmazása 3. Kutatás tervezése (kutatási megközelítés, adatfelvételi módszer tervezése, várható költségek

tervezése, adatok értékelésének tervezése) 4. Adat-felvételezés 5. Kapott adatok értékelése, elemzése 6. A kutatási eredmények összefoglalása 7. A kutatási jelentés elkészítése, publikálása, továbbítása

Kutatási, vizsgálati típusok: � Leíró kutatás: cél, a jelenségrıl pontos leírást kapni � Korrelációs elemzés: összefüggés-vizsgálat, összefüggés iránya, erıssége � Kísérleti módszer: ok-okozati viszonyok vizsgálata

Kutatási stratégiák: � Kvalitatív kutatási stratégia (Folyamat közben alakuló kutatás):

- feltáró, leíró jellegő, tág hipotézis - menetközben felmerülı kérdések - vizsgálat folyamatán van a hangsúly - mérés egyszerőbb formái, kevés statisztika - kisebb elemszám - az adatközlı kevésbé távolságtartó - publikáció stílusa személyesebb

� Kvantitatív kutatási stratégia (Tervvégrehajtáson alapuló kutatás): - elızetesen rögzített, jól behatárolt változók - hipotézis vizsgálata - mérés, statisztika - nagy elemszámú minta - formális viszony a kutató és a válaszadó között - személytelen-kötött publikáció

Kísérlet: � A megfigyelendı jelenség mesterséges elıállítása szigorúan ellenırizhetı helyzetben, amely

megismételhetı, és amelynek egyes feltételei változtathatóak. � A kinti kísérlet a terepkísérlet, vagy van a laboratóriumi kísérlet (ez utóbbinál nem biztos, hogy

lehet kontroll csoport) 1. Kontroll csoport � nincs beavatkozás 2. Kísérleti csoport � van beavatkozás A két csoport eredményeit összehasonlítják.

A módszerekkel szembeni követelmények: � Érvényesség (validitás) - mennyiben méri azt, amit mérni szándékozunk � Megbízhatóság (reliabilitás) - ha ismét ugyanazt a jelenséget mérjük, ugyanazt az eredményt kell

kapjuk mindig. A megbízhatóság mértéke = milyen pontossággal kapjuk ugyanazt az eredményt (mérési hiba kiszőrése).

� Gyakorlati használhatóság (flexibilitás) - mennyire lehet általánosítani belıle � Gazdaságossági szempontok - megéri-e a költséget, felhasználható-e, gyakran cégek, vállalatok

szponzorálják

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 6/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

Mintavétel: K IVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

Teljes körő vizsgálat Részvizsgálat

Reprezentatív kiválasztás Önkényes kiválasztás

Véletlen kiválasztás Tudatos kiválasztás

� Véletlen kiválasztás - Egyszerő, véletlen mintavétel: minden egységnek azonos esélye van a kiválasztásra. - Rétegzett kiválasztás: minden egységbıl arányosan kerülnek be a mintába (pl. nı-férfi). - Szisztematikus mintavétel: egyenlı nagyságú egységbıl minden x-ik kerül kiválasztásra.

� Tudatos kiválasztás - Kvótás mintavétel: a vizsgált személyek összetétele nem tükrözi a nagyobb populáció arányait.

A kutatók a kiválasztottak tulajdonságai alapján igyekeznek következtetni a teljes populáció hasonló csoportjainak tulajdonságaira.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 7/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

4. ADATGYŐJTÉSI MÓDSZEREK A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

Adatgyőjtési technikák: � Megfigyeléses módszerek: lehet [strukturált vagy strukturálatlan], illetve [kívülálló vagy résztvevı] � Önbeszámolós módszerek: interjúk, kérdıívek, tesztek, skálák � Rejtett mérési módszerek (rejtett mércék): válaszkéslekedés, reakcióidı mérése, számítógépes szimulációk � Pszichológiai tesztek: munkaértékek mérése (az átlaghoz viszonyítva összehasonlítják) � Pszichológiai eszközök, módszerek: konfliktométer

Interjú (információszerzı beszélgetés): � Típusai: - irányított interjú - kötetlen interjú

- mély interjú - fókuszcsoportos vizsgálat � Pozitívum: szavakkal, beszélgetéssel pszichésen közelebb kerülhetünk a kérdezett személyhez.

(Elégedettségi vizsgálatot személyesen végezzük, ha a bizalmukat elnyertük.) � Kérdıíves interjú: közvetlen személyes interakció vagy telefonon keresztül, történhet

hagyományos adatrögzítéssel vagy azonnali komputeres adatrögzítéssel

Mélyinterjú: � Célja, hogy mélyebb és nagyobb terjedelmő - csoportbefolyástól mentes - információhoz jussunk

a kutatás során azáltal, hogy a válaszadók saját kifejezéseikkel önthetik szavakba gondolataikat, érzéseiket. Kvalitatív kutatási eljárás, ezért nem reprezentatív és nem statisztikai jellegő eredményeket szolgáltat.

� Rugalmas interjúvázlatot használnak, el lehet térni igény szerint, a kérdezett gondolatmenetéhez lehet igazodni, ezzel a bizalmi légkör kialakítását is segítjük. Nyugodt környezetben zajlik, kb. 45-90 perc idıtartamú. Alkalmazható önállóan vagy fókuszcsoportos kutatás kiegészítésekor is.

� Elınyei: kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek, nem áll fenn csoportnyomás, bizalmas személyes kérdések is megvitathatók, csökken a válaszolási ellenállás.

� Hátrányai: a készített hanganyag elemzése idıigényes és költséges.

Fókuszcsoportos vizsgálatok: � Gondosan kiválasztunk 6-10 személyt, ık beszélgetnek csoportban egy moderátor irányítása

alatt, az idıtartam 1,5-2 óra. Homogén csoportok szükségesek. A résztvevık korábbi tapasztala-taikról osztják meg véleményüket, érzéseiket, meggyızıdésüket egy meghatározott témában.

� Félig strukturált kérdıív adja a moderátornak az irányvonalat a beszélgetéshez. A vizsgálat hang vagy film formában rögzíthetı, vagy alkalmazható detektívtükrös módszer is.

� Célja, hogy egy témában feltárja a véleményeket, attitődöket, motivációkat, érzelmeket. � Elınyei: a csoportkörnyezet bátoríthatja az egyes tagokat a megnyilvánulásra, egy csoporttag

véleménye segítheti a beszélgetés dinamikájának létrejöttét. � Hátrányai: a csoporttagok - fıleg egy dominánsabb résztvevı - jelenléte, véleménye gátolhatja

egyeseknél az ıszinte véleménynyilvánítást.

Kérdıív: � nyitott kérdések: a válaszadónak kell megfogalmazni a kérdésre a választ � zárt kérdések - feleletválasztós kérdıív:

- alternatív típus (két válaszlehetıség közül kell választani) - szelektív típus (három vagy több egymástól független válaszlehetıség van) - skálakérdések (összefüggı fokozat mentén kell bejelölni a választ)

� direkt kérdések: egyenesen rákérdez valamire � indirekt kérdések: közvetett módon kérdez rá valamire � Önálló kitöltés: történhet felügyelet mellett: csoportosan vagy egyénileg, illetve felügyelet nélkül:

személyesen, postai úton, vagy e-mailben eljuttatva

Skálák: Likert skála, Osgood féle skála

Pszichológiai tesztek: Teljesítmény- vagy képesség tesztek; papír-ceruza tesztek; manipulációs tesztek; számítógépes tesztek; motivációt, attitődöt vizsgáló tesztek; egyéni- vagy csoportos tesztek; verbális illetve nyelvtıl független tesztek

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 8/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

5. A KUTATÁSI EREDMÉNYEKET TORZÍTÓ HATÁSOK , ETIKAI KÉRDÉSEK

Kutatási eredményeket torzító hatások: � Tervezési hiba

- Rossz célkitőzés, kutatási stratégia, mintavétel � „Pygmalion-hatás”

- A kísérletvezetı külsı jellemzıinek hatása a vizsgálat eredményére - A kísérletvezetı által sugallt elvárás (elıfordulhat, hogy az az eredmény jön ki, amit elvárok)

� Kísérleti torzítások - Nem megfelelı instrukciók - Meg nem értett vagy félreértett kérdések - Értelmezhetıségbıl adódó hibák - Zavaró tényezık

� „Back action” - Fıleg laboratóriumi kísérleteknél fordul elı: a mérıeszköz jelenléte visszahat az eredményre

� „Zsőri szituáció” - Az interjúknál és a fókuszcsoportos vizsgálatoknál megfigyelt módosító hatás. A vizsgált

személy fokozottan figyeli magát és az elvárásoknak megfelelıen sokkal kritikusabb véleményt hangoztat, mint megszokott helyzetben tenné. (Meg akar felelni az elvárásoknak, és ez jelentkezik a válaszaiban is.)

� Túlzott általánosítások � Etikai határok

- A pszichológiai vizsgálatoknál az egyik legfontosabb tényezı!

A pszichológiai kutatás etikai kérdései: � Minimális kockázat elve:

- Az elvárható kockázat nem lehet nagyobb, mint amilyennel a mindennapi életben találkozunk. � Informált hozzájárulás:

- A személyeknek önszántukból kell részt venniük a vizsgálatban. Annak részleteirıl legkésıbb a vizsgálatot követıen tájékoztatni kell ıket.

� Személyiségi jogok elve: - A személyrıl a kutatás alatt győjtött információt bizalmasan kell kezelni.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 9/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

6. MORENO ÉS MÉREI SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATÁNAK JELLEMZ İI

Szociometria: � A csoporton belüli kapcsolatok feltérképezésének általánosan használt módszere. � Jacob Levy Moreno (1889-1974) nevéhez főzıdik a szociometria alapjainak kidolgozása.

Moreno szociometriai vizsgálatai: � Leánynevelı-intézetben végzett vizsgálatokat. Kérdıívet készített a lányoknak, megkérdezte,

hogy ki kivel szeretne egy szobába kerülni. Az eredményekbıl felrajzolt egy ábrát, mely megadta a rokonszenv-ellenszenv kapcsolatokat. Ennek figyelembevételével osztották be a lányokat az egyes szobákba. Ezt követıen ritkultak, illetve megszőntek a szökések az intézetbıl.

� Késıbb kipróbálták a módszert iskolákban, munkahelyeken, börtönökben és egyéb közösségi helyeken is, mindenhol, ahol társas kapcsolatok vannak. A vizsgálatok egyre érdekesebb eredményeket hoztak.

� Moreno elsıként vizsgálta magát a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét. Az egyén beilleszkedését vizsgálta a társas mezıben, amelyben élt. A beilleszkedést a személy társas pozíciójával határozta meg. Az emberi kapcsolódások véleménye szerint elsısorban érzelmeken, rokonszenven alapulnak.

A szociometrikus teszt konstrukciójának Morenoi 6 szabálya: 1. csoport határainak kijelölése, pontosan meg kell határozni kikre vonatkozik az adott vizsgálat 2. a megkérdezett személy választásainak száma korlátlan lehet (késıbb ezt korlátozták) 3. az egyéneket fel kell kérni, hogy a kiválasztást és az elutasítást egy bizonyos kritérium,

tevékenység szerint végezzék (konkrét kérdésre kell válaszolni, pl.: Ön kivel szeretne egy szobában lakni a csoportból?)

4. a tesz eredményeit a csoport újjászervezésére fel kell használni 5. a választásokat úgy kell végrehajtani, hogy a csoport többi tagja ne ismerje azokat, fontos a

titkosság a személyiségi jogok védelme miatt 6. a kérdéseket úgy kell feltenni, hogy azokat minden résztvevı megértse

Mérei Ferenc szociometriája: � Moreno szociometriáját Mérei Ferenc továbbfejlesztette, egy komoly, komplex, mély vizsgálati

módszert alkotott meg. Szerinte az egész csoportot kell vizsgálni, a csoportstruktúrát vizsgálta. � Szociometriai vizsgálat = a társas mezı vizsgálata � A Mérei féle többszempontú szociometria hármas célkitőzése:

- Ne csak a csoport tagjainak társas helyzetére vonatkozóan kapjunk értelmezési támpontot, hanem a vizsgált társas alakzatról, mint közösségrıl is.

- Terjedjen ki a jellemzés a társas mezı reális viszonyaira: hierarchiájára, funkció jellegő tagolódására.

- Adatokat kell kapnunk a társas mezıben hatékony indítékokról, a háttérrıl. Azaz, hogy miért van valaki a középpontban, vagy a periférián. Fontos, hogy kiderítsük az okokat.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 10/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

7. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOK FONTOSABB LÉPÉSEI A szociometriai módszer lépései: 1. Adatfelvétel: szociometriai felmérés (meg kell szerkeszteni a tesztet, majd kitöltetni) 2. Táblázatszerkesztés: kölcsönösségi (ki-kit választ), gyakorisági (milyen gyakorisággal választ)

táblázat és szociomátrix (azonnali áttekintést ad, átló mentén vannak rendezve az adatok) 3. Ábrázolás: szociogram, a kapcsolódások térképe (pöttyök jelölik az embereket, vonalak pedig

a kapcsolatokat, az ábra megmutatja az adott csoport kapcsolati rendszerét) 4. Számítás: társkapcsolati mutatók kiszámítása 5. Értelmezés

A szociometriai felvétel jellemzıi: � A választás szférája: valós helyzet, reális közösség

- a választás zárt csoporton belül végezhetı, a ténylegesen jelenlévık közül kell választani - a választás zárt csoporton kívül is végezhetı

� Instrukció: elmondom mit csináljanak (rossz instrukció esetén torzító eredmények lehetnek) - 9 éves kor alatt kérdezéses módszer, szóbeli felmérés, nincs instrukció, beszélgetés folyik - 9 éves kor felett írásban történik az instrukciók megadása

� A választások száma: - korlátlan (bonyolult, nehezen felrajzolható a szociogram) - korlátozott (könnyebb feldolgozni, ezért ez javasolt)

� A választások fajtája: - rokonszenvi választás (csak pozitív választás lehetséges) - pozitív (rokonszenvi) és negatív (ellenszenvi) választás is lehetséges

� A választások intenzitása: - az egyént felkérik, hogy választásait rangsorolja intenzitásuk szerint - az intenzitást nem kívánják meg

� A választási kritériumok száma: - csak egy választási kritériumot alkalmaznak (együttélés, munka, szórakozás, társas élet) - egynél több választási kritériumot alkalmaznak

� A motivációs tényezı: - megkérik az egyént, hogy magyarázza meg választásának indítékát (nyílt vagy zárt kérdés) - az egyént nem kérik fel erre

� A saját szociometriai helyzet megítélése: - megkérdezik az egyént, hogy szerinte választását viszonozni fogják-e vagy sem - nem kérik fel az egyént erre

� A szociotechnikai cél: - a vizsgálat eredményeit programszerően felhasználják a csoportba való beavatkozásra - a vizsgálatot nem ilyen céllal folytatják

A szociometriai vizsgálat szakaszai: 1. A vizsgálat elsı szakasza a kérdıív elkészítése. Négyféle kritériumkör:

- Rokonszenvet feltételezı kérdések (kinek mondaná el a titkát, kivel jönne össze szívesen a hivatalon kívül, a legjobb barátja stb.)

- A közösségi funkciókra vonatkozó kérdések (vezetı, bíró, képviselet magasabb szervek elıtt stb.) - Egyéni tulajdonságokra, képességekre, készségekre, adottságokra vonatkozó kérdések

(mőveltség, szervezıkészség, ügyesség stb.) - A közösségi helyzetre, a népszerőségre, az érvényesülésre vonatkozó kérdések

2. A szociometrikus adatok feldolgozása - Táblázat - szerkesztés formájában: kölcsönösségi-, gyakorisági táblázat, szociomatrix - Grafikusan, különbözı fajtájú szociogramok formájában - Mennyiségileg, „numerikus sőrítés” formájában, szociometrikus indexek alkalmazásával

(index-elemzés) - Statisztikailag, vagyis egyes, a vizsgált tárgy szempontjából megfelelı statisztikai eljárásokkal,

illetve valószínőség-számítás segítségével.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 11/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A szociogram: � A kölcsönösségi táblázat grafikus megjelenítési formája, egy térkép a közösség rejtett

hálózatáról, mely a kölcsönös választások alapján kialakuló szerkezetet tükrözi. � A szociogram tipikus pozíciói:

- sztár: aki sok kölcsönös választással rendelkezik - peremfigura: akit senki nem választ - kapcsolatokra nyitott egyén: kettı között helyezkedik el (kölcsönös választások számától függ)

� Tipikus szerkezeti alakzatok: - mikro csoport: viszonylag önálló egység (együttmőködés szempontjából a mikro csoport a jó,

minél nagyobb a kiterjedése, annál jobb) - klikk: 3-4 személy, akik csak egymás között választanak - pár: akik csak egymást választják - magányos

Szociometriai alakzatok: � egyszerő zárt alakzat:

- Sokan tartoznak zárt alakzatba: komoly, szervezett közösséget jelent, sok a közös, együttes élmény, gazdag szokásrendszer és csoportzsargon. Valószínő, hogy a kiscsoportok rivalizálnak egymással.

- Kevesen tartoznak zárt alakzatba: a közvélemény nehezen alakul ki, közösség nehezen mozgósítható. Kevés zárt alakzat mellett: sztárképzıdés, a közösségi problémák szubjektív kezelése, közösségi döntések helyett személyes sugalmazások.

� csillag: - Sok csillag: szétágazó hír és véleményközvetítı hálózat, jól mozgósítható közösség. - Kevés csillag: a kapcsolódás nincs biztosítva, nehezen mozgósítható közösség.

� lánc: (innen nem muszáj tudni!!!) - Sokan tartoznak a lánchoz: gyors kommunikáció, nehezen alakul ki stabil közvélemény, a

közösség tagjai befolyásolhatóak. - Kevesen tartoznak a lánchoz: több zárt alakzat esetén a kis csoportoknak nincs kapcsolatuk, az

atomizálás veszélye fenn áll, egy zárt alakzat esetén elzárkózó peremétıl elszakított középpont. � pár:

- Sok páros kapcsolat: intimitásnak kedvezı, szubjektív légkör. - Kevés páros kapcsolat: rendszerint a feladatra, teljesítményre irányuló feszültség jelzése.

� magányos: - Sok a magányos: kíméletlen légkör, kevés szolidaritás, a közösség adottságaihoz viszonyítva

valószínőleg alacsony teljesítményt nyújt. - Kevés a magányos: jól irányított rendszerint nyugodt légkörő közösség.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 12/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

8. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALKALMAZHA TÓSÁGA, A SZOCIO-METRIA VESZÉLYEI

A többszempontú szociometriai értelmezés mutatói: a mutatók négy csoportja: 1. Szerkezeti mutatók: segítségükkel a társas mezınek mint egésznek az alapstruktúrája jellemezhetı. 2. A csoportlégkör mutatója 3. Választási koincidenciák: a különbözı kritériumokban adott választások egybevágásának fokát

határozza meg (milyen indíték, háttér társult a választásokhoz). 4. Tagolódási dimenziók mutatói

Az értelmezés akkor eredményes, ha végsı fokon támpontot nyújt a következıkre: � Milyen a közösség teljesítıképessége átlagos feltételek között. � Hogyan viselkedhet a közösség váratlan, rendkívüli helyzetekben. � Hogy érezhetik magukat a közösség tagjai a társas mezıben, a csoportban. � Elısegíti-e a társas alakzat, hogy a csoport tagjai készségeiket, tulajdonságaikat a közösség

életében érvényesítsék. Érdeklıdésükben, tevékenységükben társakra találjanak. � Kialakulhat-e az alakzatban közvélemény, megvannak-e az alakzaton belül a hírterjedés csatornái.

A szociometria veszélyei: � A szociometria felvételére ösztönzı hibás indítékok, melynek célja nem a valódi

információszerzés, hanem az ál-problémamegoldás vagy az önigazolás. � A módszer elsajátításának fogyatékossága illetve önkényes használata:

- kérdıívek leegyszerősítése - „ad hoc” kérdések összeállítása - szociometriai háló elkészítésének elhagyása - mutatók kiszámításával kapcsolatos hibák

� Etikai vétségek: - megszégyenítések - problémás személy szociometriai státuszával bizonyítani, hogy nem való az adott szervezetbe - visszaélés a bizalmas információkkal (a titkosság fontos a személyiségi jogok védelme miatt!)

� Visszajelentésekhez kötıdı problémák: - feszültségkeltés a csoportban - önmagát beteljesítı jóslat („Pygmalion effektus”)

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 13/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

9. A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA , SZÍNTEREI , SZOCIÁLIS SZEREPEK

A szocializáció: � A társadalomba való beilleszkedés folyamata, a szociálpszichológia komoly területe. � Az ember társas lény (evolúciós gyökerek, sikeresebb faj-fenntartás, egyedi túlélés)

De el kell fogadni a közösségi szabályokat, tudni kell beilleszkedni. � A szocializáció során társadalmi szerepeket, elvárásokat, normákat sajátítunk el. (az arab világ

például sokkal másabb, mint a mienk, nálunk mások a normák és az elvárások, mint ott) � A szocializáció hozzájárul önismeretünk, önértékelésünk alakulásához. Befolyásolja a társas

megismerést, észlelést. Segíti az értékek, attitődök kialakulását. (környezet alakítja ki a szocializációt, nem velünk született!)

� A szocializáció befolyásolja a társas interakciókat (hogy viselkedünk másokkal, hogy viszonyulunk másokhoz, hogy érjük el, illetve váltjuk valóra akaratunkat).

A szocializáció színterei: � Elsıdleges szocializáció (családban, gyerekként milyen magatartás szükséges) � Másodlagos szocializáció (munkahelyen, iskolában beilleszkedés) � Harmadlagos szocializáció, melynek során kialakul az ún. nemzetközi én-felfogás (büszke

vagyok rá, hogy magyar vagyok)

Sokan szembeállítják az individualizációval, a személyiség kialakulásával. De a szocializáció és az individualizáció ugyanannak a folyamatnak a két oldala.

A szociális tanulás formái: � Az operáns tanulás az egyén spontán reagálásai, viselkedésformái a környezet részérıl

szándékos vagy spontán megerısítésben vagy elutasításban részesülnek. � A szándékos viselkedésre nevelés ez már fıként a verbális információ átadás eszközével folyik. � A megfigyelésen alapuló modell-tanulás: utánzásos tanulás � Az azonosulás (identifikáció): az egyén megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy. � Belsıvé tétel (interiorizáció): a legmagasabb szintő tanulási forma.

A modellválasztást befolyásoló tényezık: � Az ember hajlamos modellnek választani azt, aki ıt sokszor jutalmazza. Akitıl pozitív vissza-

jelzéseket kap. Fontos ez az embernek. � Aki viselkedéséért gyakran részesül jutalomban. � Akinek a viselkedése megítélése szerint vonzó, elınyös helyzetet teremt. � Akivel kölcsönösen pozitív érzelmi kapcsolatban áll. � A modellválasztást befolyásolja a környezetben levı különbözı személyek szociális státusza.

Társadalmi szerep: � A státusszal, a státuszt elfoglaló személlyel szemben megnyilvánuló társadalmi elvárások,

normák, illetve az ennek megfelelı tipikus magatartások összessége.

A szociális szerepekhez hozzátartoznak: � Az elvégzendı feladatok � Más pozíciókban levı emberekkel szemben tanúsított magatartás � A nem verbális viselkedés különbözı formái � Álláspontok és vélemények � Ruházat � Munkán kívüli életvitel

A szerepek típusai: � Adott, tulajdonított szerepek (amelyekbe beleszületünk - pl. nı/férfi szerepek) � Kivívott, szerzett szerepek (pl. mennyire tartanak megbízhatónak) � Spontán, alkalomszerő szerepek (a villamoson a lábamra lépnek, hogy reagálok erre)

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 14/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A szereptanulás jellemzıi: � A szereptanulásnál a „tanuló”, tevékeny közremőködıje, aktív résztvevıje a folyamatnak. � Minden pozíció több ún. ellenpozícióval van összekapcsolva. � Meg kell ismernünk a szereppartnerek viselkedését, érzéseit is.

A szereptanulást segítı és gátló tényezık: � A szerep tisztázottsága. � Az elvárások összeegyeztethetısége. � Tanulás a státus átvétele elıtt.

Szerepproblémák: � Szerep-kétértelmőség: szerepek tisztázatlansága, hiányos információ, eltérı értelmezés � Szerepkonfliktusok: ellentmondások, összeegyeztethetetlenség

- szerepek közötti konfliktusok: például, ha valakinek a munkahelyén a gyereke a beosztottja, az anya- vagy apaszerep és a fınökszerep közötti konfliktus jellemzı, ez nem megoldható helyzet! Másik példa, amikor a férj és a feleség együtt dolgozik, itt a házastársi szerep és a munkatársi szerep kerül összeütközésbe

- szerepen belüli konfliktusok: középvezetıi szinten jelentkezı probléma, a személy vezetı is és beosztott is egyben, neki is vannak fınökei, akik megmondják, hogy mit csináljon, rajta csapódik minden

- személy-szerep konfliktusok: a mai válságos helyzetben felmerülhet az a kérdés, hogy valaki ügynök lesz és bóvlikat sóz rá emberekre vagy otthon „éhen hal” a gyerek, melyiket választja...

A szerep átható jellege: � A szerepek különböznek egymástól abban, hogy hány és hányfajta viselkedésmódot érintenek.

személyiség, képességek, motívumok, értékek, attitődök stb.

szerepelvárás

szerepfelfogás szerepteljesítmény

szerepelfogadás

A szociális rendszer elıírásai Viselkedés a szociális rendszerben

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 15/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

10. ÉRTÉK FOGALMA , DIMENZIÓI , AZ ÉRTÉKEKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS NEHÉZSÉGEI

Az értékdefiníciók közös elemei: � Az értékek tartós, alapvetı meggyızıdések (mi az értékes) � Az érték viszonyítási alap, mérce � Relatív fontosság szerint hierarchikus rendszerbe rendezettek (központi meghatározó értékek) � Az értékek meghatározzák a viselkedést és az attitődöt � Nem feltétlenül racionálisak, bár gyakran azt hisszük � Nem szükségképpen harmonikus, gyakran egyszerre egymásnak ellentmondó értékeket követünk

Értékdimenziók: � A modalitás dimenziója: az értékek poláris taszító-vonzó hatásait jelöli. � A tartalom dimenziója: az értékek érvényesülési közegét írja le. � A szándék dimenziója: a cselekvı reflexivitásának meglétét vagy hiányát jelöli.

Az értékekhez való hozzáférés nehézségei: � értékhiány: bizonyos értékeknek nem vagyunk tudatában � mimikri - értékkövetés: meg sem tudják nevezni értékeiket � kamuflázs - rejtegetés: megvan a véleményem, de bizonyos körben nem mondom ki (pl. elıítéletek � hipokrízis - hazugság: ismerem az értékeket, de tudatosan az ellentétjét mondom („bort iszik,

vizet prédikál”)

Az értékek és a kultúrák: � Az egyik legismertebb vizsgálat Hofstede vizsgálata, 117 ezer embert kérdeztek ki a világ 50

országában. Vizsgálták: - a hatalomtól való függıség-függetlenség kérdését - bizonytalanság keresését-kerülését - individualizmus-kollektivizmus kérdését - férfiasság-nıiesség kérdését

� Nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók körében individualista és hatalomtól független értékrendet találtak. (Magyarország is ide tartozik.)

� Latin-amerikai és ázsiai országok lakóinak értékrendjét kollektivisztikusnak és hatalomtól függınek találták.

� Magyarországon 2005-ös Top 15-ös értékrend vizsgálat: (az elsı 5 helyezett) - 1. család - 2. anyagi biztonság - 3. becsület - 4. igazság - 5. egészség-fittség

Értékek és attitőd – különbségek: (ez lehet, hogy a 11-eshez kell!!) � Az érték egy meggyızıdés, az attitőd valamilyen tárgyhoz vagy szituációhoz kötött. � Az értékek tárgyon és szituáción kívüliek , az attitőd speciális tárgyra vagy szituációra koncentrál. � Az érték mérce, az attitőd nem az. � Az értékek száma viszonylag kevés, de több ezer attitőd is lehet. � Az értékeknek központibb helyük van az egyén rendszerében, ezért az értékek meghatározzák az

attitődöt és a viselkedést. � Az attitőd már létezı társadalmi értékektıl függ.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 16/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

11. AZ ATTIT ŐD FUNKCIÓI , KIALAKULÁSA , ELEMEI , MEGVÁLTOZTATÁSUK LEHET İSÉGEI

Az attitőd fogalma: � Az attitődök szerves részei a személyiségnek. � Mindig egyéni szemléletmódot, értékrendet tartalmaznak. � Egy sajátos értelmi és emocionális vonatkoztatási keret. � Közvetlenül nem figyelhetık meg.

A háromelemes attitőd modell:

Az attitőd dimenziói: � érzelmi-értékelési tartomány:

- pozitív - rajongás, szeretet, kedvelés, elınyben részesítés - negatív - undorodás, győlölet, elutasítás, mellızés, hátrányos megkülönböztetés

� intenzitás: hol helyezkedik el a pozitív / negatív skálán (bizonyosság, stabilitás, idıbeli tartósság) � relevancia: mennyire fontos a személy számára a szóban forgó tárgyhoz kapcsolódó attitőd,

milyen mértékben elkötelezett iránta a személy. Az attitőd személyiségbe való beágyazottságát mutatja. Pl.: hit, meggyızıdés, pontosság

Az attitőd funkciói: � A társadalmi környezethez való alkalmazkodás: az egyén a hasonló attitődöt vállalva pozitív

megerısítéshez jut, elfogadást nyer, támogatást élvez. � Pszichológiai önvédelem: meglévı attitőd védelmében a személy átértelmezheti a megerısítéseket. � Értékkifejezés: attitődjeink által önmagunkat mutatjuk be társaink-, a társadalom elıtt. � Tudásfunkció: ennek révén az egyén szabályozottnak, értelmesnek, helyénvalónak érzi és tudja

viselkedését.

Az attitődök kialakulása: � A közvetlen tapasztalat hatásai:

- saját közvetlen észlelés - klasszikus kondicionálás: az élmény kontextusának hatása az attitődre

� A társadalmi úton közvetített tapasztalat hatása: - modellkövetés - meggyızı kommunikáció: a társas befolyásolás közvetlen stratégiája

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 17/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

Festinger - kognitív disszonancia elmélete: � Két tudattartalom közötti viszony lehet:

- irreveláns (semmi közük egymáshoz) - konszonáns (egybehangzó, egyikbıl következik a másik) - disszonáns (ellentmondó) - feszültség

� Az emberek törekednek összhangot teremteni különbözı attitődjeik, attitőd komponenseik között, mivel ez feszültséget kelt bennünk.

Disszonancia csökkentésének módjai: � nem választott alternatíva leértékelése a döntés után � választott alternatíva felértékelése � racionalizáció � másik személy lebecsülése � külsı igazolás keresése

Kísérletek azt bizonyították, hogy az attitőddel ellentétes döntés, viselkedés megtudja változtatni az attitődöt, ha a viselkedésért minimális (éppen elégséges) jutalmat kap az egyén.

Spranger tipológiája - értékek, attitődök viselkedést befolyásoló hatása: � elméleti ember: megismerés, tudás tölt be nála központi szerepet - igazság � gazdasági ember: a haszonszerzés, a pénz a fontos számára, gyakorlatias üzletember � esztétikai ember: harmónia, hatalom és pompa szeretete vezérli � szociális ember: szeretet, szolidaritás, alturizmus jellemzi � politikus ember: a hatalom érdekli elsısorban � vallásos ember: legfıbb értéke az egység, a magasabb rendő értelem keresése

Az attitődök változtatásának mechanizmusa: � Kognitív oldal megváltoztatása � Nagyobb sikerrel járhat az érzelmi megközelítés (komolyabb eredmény) � Valódi attitődváltozást az értelmi és érzelmi érvek kombinált alkalmazásával lehet legsikeresebben

elérni � Az attitődváltoztatás sikeres módja lehet az attitődök viselkedéses elemének befolyásolása (ez a

legjobb módszer) � Minél nagyobb az anyagi vagy erkölcsi nyomás, annál kisebb mértékben változik meg az eredeti

attitőd � Az attitőd megváltoztatásához szükséges az önkéntes választás érzése, tudata � Közösségi hatások fontossága!

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 18/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

12. GAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZOCIALIZÁCIÓ

A gazdasági szocializáció: � A gazdasági fogalmak és jelenségek megértése, az ezzel kapcsolatos értékek, attitődök kialakulása. � Pénz értékének megértése a számfogalom kialakulásához köthetı. � A gyerekek elképzelése a gazdasági életrıl erkölcsi, morális alapú, késıbb, ahogy nınek, már az

egyéni nyereség válik fontossá a döntésükben. � A gyerekek 8 éves korukban már értik a kereskedelmi nyereség fogalmát, de a banki kamatot csak

10 éves korukra értik meg pontosan. � A gyerekek és a fiatalok gazdasági nézeteink tartalma, a szociális környezet hatására alakul ki:

fontos szerepe van a kultúrának és a családi háttérnek.

Fogyasztási szocializáció: � A hatékony piaci fogyasztás képességének megszerzése, az ezzel kapcsolatos attitőd elsajátítása. � A rendszeres zsebpénz általában növeli a gyermek árismeretét, felelısségérzetét. Ügyesebben

kezelik a pénzt is. � Az alkalmi (fıleg otthoni) munkáért kapott pénz több meggondolatlan, utólag megbánt vásárláshoz

vezet. � A lányok általában jobban szeretnek vásárolni és többet is költenek, mint a fiúk. � A gyerekek vásárlási szokásainak kialakulásáért felelıs a támogató szülıi elvárás: nevelés-tanítás. � 10 éves korig általában többet költenek a gyerekek, ha hitelkártyát használnak készpénz helyett, 10

éve felett ugyanannyit. � A gyerekek árupreferenciájára nagy hatással vannak a hirdetések, serdülıknél hozzáadódik ehhez a

márkanév, árleszállítás szerepe is. � Minél nagyobbak a gyerekek, annál többet takarítanak meg a pénzükbıl. Rájönnek, hogy bıvül

ezáltal a vásárlási lehetıségük.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 19/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

13. A SELF ÖSSZETEVİI , FORRÁSAI, HATÁSA , ÉNVÉDİ TOZÍTÁSOK

Gyermekkortól kezdve alakul ki a személyes SELF („zelf”-nek ejtjük).

A SELF összetevıi: � Énfogalom: az önmagunkról való ismereteket tartalmazza (önismeret) � Önértékelés: az önmagunkkal kapcsolatos érzelmeinket foglalja magába Mindkettı fejlıdik és változik tapasztalataink, életkörülményeink és szociális környezetünk alakulásával párhuzamosan.

Az önismeret, önértékelés forrásai: � saját viselkedésünk megfigyelése � önészlelés a motivációval kapcsolatosan � a gondolatokból és érzelmekbıl levont következtetések � mások reakcióinak hatása � társas összehasonlítás

Az énkép típusai: � Testi, fizikai � Egyéni, személyen belüli � Személyközi vagy társas

Az énkép lehet másik megközelítés szerint: � Aktuális énkép: az egyén valóságos képe önmagáról � Ideális énkép: amilyennek az egyén látni szeretné magát � Társadalmi énkép: az egyén elképzelése arról, ahogy mások ıt látják � Ideális társadalmi énkép: amilyennek az egyén szeretné, hogy mások ıt lássák � Elvárt énkép: az aktuális és az ideális énkép közötti énkép � Szituációs énkép: az egyén énképe egy bizonyos szituációban

A SELF – a gondolatok, az érzelmek és a viselkedés irányítása � Énkifejezés (önkifejezés): „olyan vagyok, amilyen” � Énbemutatás (SELF prezentáció): „olyan vagyok, amilyennek akarsz” � Önmonizotorás:

- magas szintő önmonitorozók: énbemutatás - társadalmilag elvárt viselkedés - alacsony szintő önmonitorozók: énkifejezés - valódi én bemutatásának fontossága

Személyiségünk egész életünkben változik, ez egy lassú folyamat. Kivétel ez alól, ha például valamilyen trauma miatt változik meg a személyiségünk, akkor gyors és hirtelen.

Énvédı torzítások: � olyan helyzeteket keresünk, ahol kitőnhetünk � úgy értelmezzük a tapasztalatokat, helyzeteket, hogy az ne csökkentse az önértékelésünket � felértékeljük a közös tervekhez vagy erıfeszítésekhez nyújtott hozzájárulásunkat � elfogult összehasonlítások: sikereinket hozzáférhetıvé tesszük, a kudarcainkat elfojtjuk

A SELF megvédése: � A SELF jóléte ellen irányuló fenyegetések:

- kudarcok, negatív visszajelzések - inkonzisztenciák az önmagunkról kialakított képnek ellentmondó információk - stresszorok, krízishelyzetek, frusztrációk

� Következmények: negatív érzelmek, fiziológiai hatások betegség � A megközelítés módja:

- érzelemközpontú: menekülés a fenyegetés elıl - problémaközpontú: szembeszállni a fenyegetéssel

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 20/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A modern világ személyiség paradoxona: � a verseny, a gazdasági fejlıdés a fogyasztói embertípus elıállításának kedvez � az érett személyiség nem ideális fogyasztó � az ideális fogyasztó az, aki könnyen manipulálható � a fogyasztás maximalizálása a cél � az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak

Következmények: � társadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya � állandó rivalizálás � ellenségesség önrontó körei � közös erkölcsi elvek figyelmen kívül hagyása � mások legyızıséhez minden eszköz megengedett � nem a belsı tartás, az életcélok az alapvetık � állandó elégedetlenség, lemaradás érzés, szorongás, negatív érzelmi állapotok kialakulása � erkölcsi morál hiánya

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 21/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

14. SZOCIÁLIS MEGISMERÉS , A SZEMÉLYÉSZLELÉS MEGHATÁROZÓI , PROBLÉMÁI

Megismerés: mindazon tevékenységek összessége, amelyek által az információk a pszichikus rendszerben feldolgozódnak: az információk befogadása, válogatása, átalakítása és feldolgozása. A feldolgozott információkból fakad a tudás. A tudás lehetıvé teszi számunkra, hogy környezetünket megértsük, ahhoz alkalmazkodjunk és benne cselekedjünk.

Fizikai észlelés, megismerés: a fizikai világ tárgyainak megismerése, közvetlenül megfigyelhetı tulajdonságokra irányul: méret, súly, íz stb.

Szociális észlelés, megismerés: szociális tárgyak, az emberek észlelése, olyan tulajdonságok, amelyek közvetlenül nem figyelhetık meg, csak következtetni lehet rájuk. (intelligencia, attitőd.)

A megismerés 3 értelemben is társasnak tekintendı: � a megismerés társas eredete: a megismerés társadalmi interakcióban alakul ki (szocializáció) � társas megismerés tartalma: annak a megismerésérıl szól, ami szociális � társadalmilag közös: egy adott társadalom vagy csoport tagjai együttesen rendelkeznek vele Észlelésünket meghatározza az a környezeti összefüggés amiben vagyunk.

Észlelés (percepció): � magasabb szintő megismerés, mely magában foglalja az értelmezést is � komplex folyamat, mely során az emberek szelektálják, rendezik és értelmezik az érzékszervi

ingereket, összefüggı, értelmes képbe rendezve a világot

Tudatos észlelés feltételei: � múltbéli tapasztalatok � tárgy háttérbıl való kiválása � észlelési konstanciák (nagyság, színállomány, forma) - Gestalt pszichológia: az egész több mint

csupán a részek összessége.

A percepció (észlelés) rendezı elvei: � alak és háttér észlelése: hátterükhöz viszonyítva észleljük a tárgyakat � csoportosítás: az egymáshoz közeli tárgyakat egy csoportba tartozónak észleljük

- hasonlóság: a hasonló elemeket úgy látjuk, mintha jobban összetartoznának - közelség: annak feltételezése, hogy a szomszédságban lévı tárgyak jobban összetartoznak

� lezárás: kiegészítjük a hiányzó érzékszervi ingereket

Szociális észlelési ítéletek: � ezeket sokkal bonyolultabb és nehezebb meghozni, mint a fizikai világra vonatkozó ítéleteket. � az emberek észlelésében gyakrabban követünk el hibákat, mint a tárgyak észlelésében. � a szociális megismerés következményei (vezetı-beosztott) befolyásolhatják a kapcsolatok

kialakulását, az együttmőködés esélyeit.

Személyészlelés - alapvetı pszichológiai elvek a személyészlelésben: � a valóság megkonstruálása (másokról alkotott benyomásaink olyan konstrukciók, melyek az

általunk kiválasztott jelzéseken alapszanak) � mindent átható társas befolyások (a kultúra és a múltbéli tapasztalatok meghatározzák a másokról

alkotott benyomásainkat) � törekvés az események kézben tartására (mások pontos megismerése - sikeres bánásmód) � konzervativizmus (másokról alkotott véleményünk meghatározza érzéseinket) � hozzáférhetıség (feltőnı jelek, elemek, erısebb hatást gyakorolnak benyomásaink kialakításakor) � felületesség vagy alaposság (néha elégedettek vagyunk elsı benyomásainkkal, míg máskor a

mélyebb megismerésre törekszünk)

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 22/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A személyészlelés problémája: � Cél az egységes kép kialakítása, hogy meg tudjuk magyarázni a másik viselkedését és hogy

hipotéziseket tudjunk alkotni róla. � Ez a folyamat minél gyorsabb, annál inkább érezzük magunkat biztonságban. � A külsı, látható tényezıkbıl indulunk ki: hajviselet, öltözködés stb. � A külsı tulajdonságok által adott információk általában bizonytalanok, jóslóerejőek, belsı

tulajdonságra következtetünk belıle. A külsı tulajdonságokból eredı információk nem biztos, hogy tükrözik a valóságot.

� Szükség van elızetes tapasztalataink alapján meghatározott kategóriákra. � Elınyös külsı megjelenés, általában elınyökhöz juttatja az embereket (vannak kivételek is).

A személyészlelés alapján megtörténik: � egyén értékelése: felületes vagy alapos � viselkedés a személlyel szemben: ez gyakran kiváltja a benyomás megerısítését � válasz az inkonzisztens információra: félremagyarázza az inkonzisztenciákat és változatlanul

hagyja a benyomást

Az észlelést meghatározó fıbb tényezık: (A jeleknek nincs jelentésük önmagukban.) � a tágabb és szőkebb szociális-kulturális környezet: szerep- és normarendszer, nyelvi kifejezési

módok, ahogy a másik viselkedését le tudjuk írni � az észlelı személy intellektuális és emocionális jellemzıi: hogyan tőri az ellentmondásos

érzéseket, a disszonanciát, rendelkezik-e empátiás készséggel � az észlelı személy felfogása önmagáról: az észlelı személy szociális státusza és szerepe,

elvárásai befolyásolják a másik személy észlelését � az adott társsal való viszony kognitív, motivációs jellemzıi

A személyészlelés pontossága függ az észlelt személytıl, az interakciós helyzettıl, de legkarakterisztikusabban a személypercepció következtetéses és szubjektív jellegébıl adódóan magától az észlelıtıl. A személyészlelés aktív folyamatában néha fontosabb az észlelı tudása, mint az észlelt ember tulajdonsága.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 23/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

15. AZ ELSİ BENYOMÁSOK KIALAKULÁSA , SZEMÉLYÉSZLELÉSI TORZÍTÁSOK Az elsı benyomások kialakulása: � Az emberek észlelése a látható jelek észlelésével kezdıdik: fizikai megjelenés, nem verbális

kommunikáció, nyílt viselkedés � A figyelemfelkeltı jelek különösképpen befolyásolják a személyészlelést:

- fizikai megjelenésbıl eredı benyomások: a fizikai szépség, a vonzó külsı elınyt jelent az iskolában, a mindennapi életben, de még az igazságszolgáltatásban is. A munkahelyi környezetben él egy hiedelem, mely szerint egy vonzó nıt inkább megjelenéséért, semmint képességeiért léptetnek elı.

- nem verbális kommunikációból eredı benyomások: kedveljük azokat, akik a testükkel felénk fordulnak, a szemünkbe néznek.

- viselkedésbıl eredı benyomások: a másik személy viselkedésébıl eredı információ � Egyéb jeleket is értelmezünk az emberek észlelése folyamán:

- fontos a már elsajátított asszociációk szerepe az értelmezésben (pl.: adócsalás = becstwelenség - az aktuálisan a fejünkben lévı tudattartalmak és ismeretek hozzáférhetısége

A pontosságot befolyásoló egyéb tényezık: � az észlelı és a célszemély ismertségének mértéke � az adott ítélethez szükséges következtetések mennyisége � a célszemély összetettsége � az észlelı személy jellemzıi, pillanatnyi hangulata

Személyészlelési torzítások: � elsıbbségi hatás: az elsınek kapott információnak aránytalanul nagyobb hatása van az ítéletekre � újdonsági hatás: ha egy észlelı még nem döntött a személyrıl a korábbi információk alapján,

akkor az utolsó néhány információ fogja a legnagyobb hatást gyakorolni rá � sztereotipizálás és osztályozási torzítások: valamilyen tulajdonság vagy viselkedés alapján

automatikusan kategorizáljuk egy hasonló csoporttal � a háttér és a környezte befolyása: a kapott információt mindig sajátos kontextusban értelmezzük,

függ a helyzettıl, környezettıl, korábbi tapasztalattól � Holudvarhatások � torzítások negatív irányban: a negatív információknak aránytalanul nagyobb benyomásuk van � az elvárásoknak tulajdonítható egyéb torzítások: a tipikus, várható esemény-sorozatról ırzött

tudás, a „forgatóköny-ismeret” � a számunkra központi (centrális) vonások fontossága

A személyrıl alkotott kép konstrukciója: A benyomás kialakítása nem egyszerően a célszemély különbözı vonásainak mentális átlagolásával történik. , ha kiemelünk vagy megváltoztatunk egy centrálisnak tőnı vonást, akkor megváltoztatjuk az észlelt személy egész jelentését. Egy kísérlet alkalmával az elıadót elızetesen melegszívő vagy hidegszívő emberként mutatták be, ez nagyban befolyásolta késıbb a róla kialakított képet, a róla alkotott véleményeket. A megkérde-zettek közül rosszabb színben tüntették fel az elıadót azok, akiknek hidegszívőként mutatták be.

Vonzalmat eredményez: � A fizikai vonzerı, a pozitív interakció és a hasonlóság - ezek egymást erısítik. � Vonzónak tartjuk azt, akitıl pozitív visszajelzést kapunk (de ez nem túlzó és látszólag érdek nélküli) � Hasonlóság és vonzódás összetartozik - eltérı vélemény, más értékrend, bizonytalanságot hoz � Személyes tulajdonságok: pozitív tulajdonságok, de nem az abszolút tökéletesség

Ki a jó emberismerı? Aki: � fejlett önismerettel, önismereti igénnyel rendelkezik � társadalmilag aktív, jelentıs tapasztalatra tesz szert � beleélı, empatikus, intuitív, jó megfigyelı � embertársaira nézve személyközi érzékenységgel rendelkezik � rendszerezi emberismereti tapasztalatait � tudatosan megfigyel más embereket, azok viselkedését és tudatosan keresi a helyes bánásmódot

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 24/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

16. ATTRIBÚCIÓ , ATTRIBÚCIÓS HIBÁK , TORZÍTÁSOK

Oksági attribúció: egy viselkedés vagy egy esemény okával kapcsolatos ítélet (miért tette?)

A cselekvés naiv értelmezése: az ember naiv tudós, aki a megfigyelhetı magatartást nem megfigyelhetı okokkal kapcsolja össze, döntéseiben a logika hideg szabályait alkalmazza.

Lényeges kérdések: � A viselkedés külsı vagy belsı okokra vezethetı-e vissza?

- külsı ok: szerep, helyzet, külsı nyomás - belsı okra akkor gondolunk ha külsı okot nem találunk

� Szándékos e a cselekedet vagy nem?

Például: egy vékony, nem túl erısnek látszó ember szétválaszt az utcán két verekedı embert Kérdés, hogy: miért tette? � kívülálló civilnek tőnik→nem szereti az erıszakot, bátor, merész bolond, minden lében két kanál � rendır egyenruhát visel→ez a feladata, szerepe

A korrespondáló következtetések elmélete - egymásnak megfelelı következtetések elmélete: � ha egyszer már eldöntöttük, hogy egy adott cselekvésnek belsı okai vannak, akkor az

eredményétıl visszafele haladva elemezzük ki. � Két fı szakasz különíthetı el:

- szándéktulajdonítás - diszpozíciók tulajdonítása: az olyan cselekedeteket, amelyek társadalmilag nemkívánatosak,

csak kisszámú hatással járnak és kizárólagosan az adott akcióhoz kapcsolódnak, azokat könnyebb a személyes diszpozíciónak tulajdonítani.

Az attribúció többdimenziós modellje: � Az együttjáró (kovariáló) információra alapozott attribúciók: az emberek úgy próbálják

kideríteni az események okát, hogy összegyőjtik az olyan lehetséges okokat, amelyek kizárólagosan járnak együtt az eseményekkel. - az adott viselkedést elıször a cselekvıvel kapcsolatban magyarázzuk - a viselkedés következhet a viselkedés ingerébıl - a viselkedést okozhatta valami más is, ami a konkrét helyzettel vagy körülményekkel áll

kapcsolatban

A megfigyelı megvizsgálhatja: � az információ disztinktivitását: magas, ha a megfigyelt viselkedés egy bizonyos személyre vagy

ingerre adott reakció, alacsony, ha a cselekvı ezt mindenféle megkülönböztetés nélkül minden helyzetben alkalmazza

� a konszenzusra vonatkozó információt: más emberek vajon ugyanezt a reakciót adják ugyanerre az ingerre?

� az információ konzisztenciáját: a megfigyelt akció idıben állandó marad-e, különbözı helyzetekben ugyanúgy jelentkezik-e.

Attribúciós hibák, torzítások: � alapvetı attribúciós hiba: a magatartás okaiként túlhangsúlyozzuk a személy jelentıségét, a

belsı okokat � ok-okozati viszonyok irányában történı torzítás: ott is okokat és szándékokat észlelünk, ahol

nincs � a cselekvı és a megfigyelı helyzetébıl adódó torzítás: a cselekvık saját cselekedeteiket

igyekeznek szituációs tényezıknek tulajdonítani � önkiszolgáló, énvédı torzítások: az egyének hajlamosak sikereiket belsı tulajdonságaiknak

tulajdonítani, kudarcaikat pedig a szituációknak

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 25/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

17. A CSOPORTOK ÉSZLELÉSE, A SZTEREOTÍPIÁK HATÁSA , MEGVÁLTOZTATÁSA

A csoportok észlelése: � A társadalmi kategorizáció: az egyes embernek egy társas csoport tagjaként való azonosítása az

alapján, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amilyenek a csoportra jellemzıek. � A sztereotipizálás: a csoportba tartozó bármely egyénnek hasonló jellemvonásokat tulajdonítanak

attól függetlenül, hogy a valóságban mennyire különböznek egymástól. - A sztereotípiák tartalma: pozitívak és negatívak lehetnek. Néhány sztereotípia pontosan rávilágít

a csoportok között fennálló különbségekre. Az elıítélet ellenséges vagy negatív attitőd. - A sztereotípiák kialakulása, a csoportbenyomások létrejötte: személyes tapasztalatokon

keresztül vagy társas tanulással

A sztereotípiák alkalmazása, hatása: � ha egy sztereotípia már kialakult, akkor az befolyásolja az emberek gondolkodását és

viselkedését a sztereotipizált csoportokkal szemben � gyors ítéletek sztereotípiák alapján: a gyors ítéletek nagyon valószínőek, ha az észlelınek kevés

a kognitív kapacitása, vagy ha erıs érzelmek hatása alatt ál. Elsısorban emocionális forrásokból adódik a gyors ítélet, érzelmek alapján azonnal reagál valaki.

� megfontolt ítéletek és sztereotípiák: - ha az emberek átgondolt ítéleteket hoznak, a kialakult sztereotípiák akkor is hatnak rájuk - az emberek hajlamosak arra, hogy a sztereotípiákat megerısítı bizonyítékot keressék - a kétértelmő információkat a sztereotípiának megfelelıen magyarázzák - az emberek az interakció során a sztereotípiával egyezı információt fogják kiválasztani a többi

közül

Önmagát beteljesítı jóslat: az emberek nemcsak keresik a sztereotípiával egyezı viselkedést, hanem ki is válthatják. Ha a sztereotípia olyan tettekre ösztönöz bennünket, amelyek az elvárásainkat megerısítı, tényleges viselkedéseket hoznak létre akkor a sztereotípia önbeteljesítı jóslattá válik. Ezek a jóslatok a munkahelyen is mőködnek.

A sztereotípiák megváltoztatása: � Kontaktushipotézis szerint: egy sztereotipizált csoport tagjaival való közvetlen kapcsolat

bizonyos esetekben csökkenteni fogja a sztereotipizálást és az elıítéleteket. � A sztereotípiavédelem leküzdése: hatékonyan mőködı kapcsolat. � Azok az emberek, akik tudatosan elutasítják az elıítéleteket, képesek leküzdeni az

automatikusan aktiválódó sztereotípiák hatását.

A vezetık számára örökké aktuális feladatot jelent az emberek személyiségének, egyéniségének, tudásának megismerése. Az objektív megítélést segíti, ha a leggyakrabban elıforduló hibákra tudatosan figyelünk.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 26/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

18. TÁRSAS HATÁS, A TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁSRA VALÓ REAGÁLÁS FAJTÁI

Társas kapcsolatok kialakulása, folyamata: 1. Észrevétel, kapcsolatteremtés:

Típusai: - egyoldalú észrevétel - felszínes kapcsolat - tényleges kapcsolat Tényezık: - térbeli közelség, társadalmi helyzet és demográfiai jellemzık hasonlósága - az interakció gyakorisága

2. Kapcsolat felépülése és megszilárdulása: - bevonódás fokozódása - bizalom növekedése (önfeltárás mélyebb szintje)

3. Hanyatlás: - földrajzi, társadalmi stb. elkülönülés - a kapcsolat szabályainak megszegése - megbízhatóság megszőnése

4. Kapcsolat befejezése: - aktív befejezés: vita, veszekedés - passzív befejezés (pl. messzire kerülnek egymástól, vagy más társadalmi helyzetbe)

Arisztotelész: az ember zoon politikon (társas állat). A társas lét elınye: az erık egyesítése.

Mások jelenléte növelheti vagy csökkentheti (gátolhatja) a teljesítményt: � Szociális serkentés (facilitáció): mások jelenléte (az együtt-cselekvés vagy a puszta jelenlét is)

javítja a teljesítményt = társas növekmény � Társas gátlás: vizsgadrukk, lámpaláz (egyedül többet megengedünk magunknak) � Társas kölcsönhatás: személyes-társas és személytelen-társadalmi (jelen-múlt-jövı egybefolyik)

Az ember szociális lény, emberek között él, tevékenykedik, fejlıdik. Folyamatos interakciókat folytat egy vagy több társával. A csoportok, már csak létszámuknál fogva is nagyobb hatást tudnak gyakorolni mint az egyedüli partner. A társas befolyás azonban közvetett és nem szándékos.

A társ jelenlétének hatása: � A pszichológusok már a 19. század végén megfigyelték, hogy az emberek sokféle feladatot

jobban, vagy éppen rosszabbul végeznek mások jelenlétében, mint egyedül. � társas serkentés (facilitáció): akkor figyelhetı meg, ha a feladat egyszerő, és jól begyakorolt � társas gátlás: az új vagy bonyolult feladatok esetén figyelhetı meg

- figyelmi konfliktus elmélete: mások jelenléte eltereli a személy figyelmét, mert konfliktust eredményez abban, hogy a személy hogyan ossza meg figyelmét mások és az elvégezendı feladat között

- énmegjelenítés elmélete: mások jelenléte megnöveli a személy teljesítményét, az egyén célja ugyanis, hogy önmagáról elınyös képet mutasson. (Könnyebb feladatnál ez nagyobb erıfeszítéshez vezet, nehéz feladatnál felnagyítja a frusztrációt.)

Felelısség eloszlása: a másik/mások jelenléte gyakran a felelısség eloszlását jelenti. Például, ha az utcán rosszul lesz egy ember hosszabb ideig tart míg végre valaki segít, mert mindenkiben az a gondolat merül fel, hogy más valaki biztosan odament segíteni. Amint valaki elindul segíteni, akkor már mások is követik.

Személyközi befolyásolás: � Alkalmazkodás a többséghez: az alkalmazkodás az a képesség, hogy elfogadjuk az egyéneknek,

csoportoknak a konvencióit, amelyhez tartozunk. � Konformitás: egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása amely egy egyén

vagy egy csoport következtében alakul ki. � Alapvetı okai:

- a többiek viselkedése meggyızi a személyt arról, hogy eredeti ítélete téves volt - szeretné elkerülni a büntetést (pl. nevetségessé válik) illetve jutalomban kíván részesülni (pl.

szeresse, fogadja el a csoport)

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 27/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A társas befolyásolásra való reagálás fajtái: � elutasítás � behódolás: alapvetı cél a jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése. Rendszerint ez a

viselkedés csak addig észlelhetı, ameddig fennáll a jutalom ígérete vagy a büntetés veszélye. A behódolás esetén a hatalom a legfontosabb tényezı.

� azonosulás (identifikáció): a személy olyan szeretne lenni, mint a befolyást gyakorló személy. � interiorizáció: egy érték, egy viselkedés beépítése. Az egyén azért fogadja el a befolyást, mert a

kiváltott viselkedés egybevág értékrendszerével. Az interiorizáció fı komponense a hitelesség.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 28/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

19. AZ ENGEDELMESSÉG ÉS A HATALOM KÉRDÉSEI

Az engedelmesség annyit jelent, hogy feladjuk egyéni cselekvési szabadságunkat és viselkedésünk ellenırzését valaki más utasítására bízzuk.

Az engedelmességet befolyásoló tényezık: � Legitim hatalom: a legitim hatalmat megtestesítı személynek való engedelmesség. � A tekintélynek vállalnia kell a felelısséget: mikor a felelısség teljes egészében a tekintélyre

hárul, úgy látják magukat, mint a hatalommal rendelkezı személy eszközei, pedig viselkedé-sükkel irányítani tudnák a helyzetet.

� Az engedelmesség csökkenthetı ellentétes hatású normák kiemelésével. � Ha az engedelmesség egyszer elkezdıdött a továbbiakban önmagát erısíti.

Az engedelmességi normák hátrányunkra történı felhasználása ellen küzdhetünk: � reaktanciával: cselekvési szabadságunk helyreállításának igényével (nem fogadjuk el azokat a

normákat, melyeket nem látunk helyén valónak) � szisztematikus feldolgozással � más normák felhasználásával: a normák ellen hatékonyan lehet védekezni más normák bevetésével

Milgram kísérlet: � Áramütéses kísérlet, a résztvevık 65%-a elment a végsıkig… (férfiak, nık egyaránt

Az engedelmességet befolyásolja: � a hatalom közelsége és legitimációja (elfogadása) � az áldozat közelsége � a társas támogatás (csoportnyomás)

Hatalom: � A hatalom egyének vagy szervezeti egységek képessége arra, hogy más szervezeti szereplıket

befolyásoljanak saját céljaik megvalósítására. � A hatalom sohasem egyoldalú. A hatalmi viszony elszenvedıjének is mindig van valamennyi

választási lehetısége, szabadsága. � A hatalom mögött többnyire függést sejthetünk, ha valaki függ tılem, az gyakorlatilag hatalmat

jelent fellette. � A szőkös erıforrások elosztása hatalmat eredményez, illetve ha valaki a szervezet

bizonytalanságait kezelni tudja, akkor ez számottevı hatalmat biztosít számára.

Hatalmi erıtér: egy szervezetben a személyek egy bonyolult hatalmi erıtérben helyezkednek el, ahol az erıtér szerkezete személyes, szervezeti-környezeti tényezık által meghatározott.

A függés (a hatalom) általában: � szőkösségre � helyettesíthetıség hiányára � bizonytalanságra vezethetı vissza.

A hatalom forrásai: � magától a személytıl származtatható hatalomforrások � a szervezet által biztosított hatalomforrások: törvényes hatalom, jutalmazó-, kényszerítı hatalom � a szervezet külsı függésébıl következı hatalom

A kutatások eredményei szerint a mások jelenléte sok esetben: a szituációknak nem vészhelyzet-ként való meghatározását és a cselekvéssel járó felelısség eloszlását eredményezi.

A helyzet meghatározása: � tömegpánik � csoportos ignorancia állapota (elızı fordítottja)

A felelısség elosztása: mások jelenléte gyakran a cselekvéssel járó felelısség eloszlását eredményezi.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 29/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

20. A SEGÍTİ VISELKEDÉS FAJTÁI , FOLYAMATA , NORMÁI , A PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS -FORMÁK NÖVELÉSE A TÁRSADALOMBAN

A pszichológia 3féle segítı viselkedést különböztet meg: � egyszerő, segítı viselkedés: lényege, hogy az egyik ember azért segít a másikon, hogy jutalmat

kapjon vagy büntetést kerüljön el. � társakért végzett, proszociális segítı viselkedés: amikor a segítıt nem a jutalom, vagy a büntetés

elkerülése vezérli, hanem a személy elvárása önmagával szemben. � altruista (önfeláldozó) segítı viselkedés: akár kárt is okozhatunk magunkban (vízben fuldokló

után ugrani)

A segítı viselkedést támogató normák: � viszonosság normája � társas felelısség normája � elosztás normája:

- igazságosság normája - közeli kapcsolatokban ezt gyakran felváltja a közösségi elosztás normája (erıforrások egyenlı megosztása)

A segítı viselkedést akadályozó normák: � magánélet normája � helyzet sajátosságai � felelısség megosztása

A segítı viselkedés folyamata: � A másik szükségleteinek, a megérdemeltségnek és hasonlóságnak az észlelése. � Ez eredményezheti a segítségnyújtást vagy annak elutasítását az alábbi okokból:

- Jutalmak és költségek észlelése: konkrét vagy emocionális jutalmak / költségek - Empátia kialakulása, ami költségekre való tekintet nélküli altruista segítségnyújtásra ösztönöz;

illetve az embereket érzékenyebbé teszi a proszociális normákra.

Az érzelem, a hangulat hatása a segítség-nyújtásra: � Jó hangulat:

- társas környezetre irányuló fokozott figyelem: több segítség - vágy, hogy jó hangulatban maradjunk (több segítség, hogy jó maradjon a hangulatunk;

kevesebb segítség, ha az elrontaná a hangulatunkat) � Rossz hangulat:

- az énre irányuló fokozottabb figyelem: kevesebb segítség - vágy, hogy javítsunk a hangulatunkon: több segítség

A proszociális viselkedésformák növelése a társadalomban: � félreérthetıség csökkentése: tegyük egyértelmővé a szükségleteinket � segítıkész énkép erısítése � rászorultakkal való azonosulás elısegítése � példamutatás: azt veszi át az ember, amit otthon lát � a segítı viselkedésformákat támogató normák oktatása, az iskolának fontos szerepe van ebben � a segítségnyújtás normáinak aktiválása � a felelısség összpontosítása: segítségkérésünket egy bizonyos személyre összpontosítjuk

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 30/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

21. BÁNTALMAZÁS , AGRESSZIÓ, AZ AGRESSZIÓ CSÖKKENTÉSE A TÁRSADALOMBAN

Az emberek közötti (interperszonális) viselkedés lehet: � Elfogadó, közelítı viselkedés � Elkerülı, tartózkodó viselkedés � Ellenséges, távolító viselkedés

Az agresszió fogalma: � Tanult, célirányos, szándékos � A károkozás lehet egészségi, anyagi és pszichológiai is.

Az agresszív viselkedések csoportosítása: � A viselkedés erkölcsi (morális) tartalma szerint:

- proszociális agresszió: ha a közösség és/vagy az egyén érdekeit szolgálja - antiszociális agresszió: romboló

� A viselkedés céljától függıen lehet: - támadó - védekezı (önvédelmi)

� A viselkedés kivitelezésétıl függıen lehet: - tárgyra vagy személyre irányuló - közvetett vagy közvetlen - fizikai, testi jellegő vagy verbális

Agresszió elméletek: � ösztönelméletek: az agresszió velünk született ösztön, késztetés � biológiai meghatározottság � az agresszió (társas) tanulási elméletei:

- frusztráció – agresszió hipotézise - az agresszió tanuláselmélete

A frusztrációra való reagálás az egyén múltbeli tapasztalataitól, a társas tanulási helyzetektıl függ. Csak az zavarhatja az embert, aminek az átlagosnál nagyobb jelentıséget tulajdonít.

Az agresszió tanulásának 3 fontos összetevıje: � az agresszív viselkedés elsajátítása � az agresszív viselkedés végrehajtása � az agresszív viselkedés fenntartása

Interakcionalista felfogás: a tényleges választ a fenti elméletek lényegi összetevıinek integrálása adja meg. Az összetevık kombinálódnak.

Az agresszió keletkezhet: � a haszon lehetıségének észlelésekor (instrumentális agresszió) � negatív érzések hatására (érzelmi agresszió)

Az agresszió csökkentése a társadalomban � értelmezés és újraértelmezés � agresszióellenes normák tanítása � az agressziót kiváltó jelzések, eszközök minimalizálása � a médiából áradó erıszak korlátozása � kritikus gondolkodás, a helyzet ismételt átgondolása, értékelése

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 31/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

22. A CSOPORTOK FOGALMA , ALAPVET İ FUNKCIÓI

A csoport fogalma, alapvetı funkciói : A csoport az emberek olyan együttese, akik viszonylag állandó kapcsolatban vannak egymással közös érdekeik alapján, személyesen befolyásolják egymást és a külvilággal szemben valamiféle „Mi” tudatuk alakul ki.

A csoport meghatározása: � Több személy együttese, akik egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek. � A tagok önmagukat minden mástól megkülönböztethetı egységként szemlélik. � Bizonyos célok és érdekek pozitív kölcsönös összefüggésének tudata él a tagokban. � A tagok interakcióban állnak egymással. � Normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit.

A csoport, a csoporttal kapcsolatos ismeretek felhasználási területei: � Munkahelyi szervezetek � Kriminológia � Pedagógia � Sporttudomány � Egészségtudományok � Reklámtevékenység � Egyén problémáinak megoldása � Tızsde, gazdaságpszichológia � Személyiségfejlesztés � Emberi erıforrás tanácsadás

A csoportok legáltalánosabb jellemzıi: � a csoport tagjai interakcióban állnak egymással � közös céljaik, normáik vannak � céljaik és interakcióik kijelölik a tagok cselekvéseinek irányait és határait � kifejlıdik bennük a szereprendszer és a személyek közötti összetartozás tudatosul a tagokban � a csoportot a kívülállók is elismerik � tagsága pontosan körvonalazható

A csoportok alapvetı funkciói: (bıvebben lásd a következı oldalon!) � Formális szervezeti funkciók.

- A munka elosztása, irányítása és ellenırzése - Problémamegoldás és döntéshozás - Az információk összegyőjtése, feldolgozása - A döntések elfogadtatása - Koordinációs és kapcsolattartási célok - Az elkötelezettség és a részvétel erısítése

� Pszichológiai, személyes funkciók: - Társas vagy kötıdési igények kielégítése (tartoznak valahová) - Szociális tanulás, énkép kialakítása - A csoport eszköz a növekvı biztonság- és hatalomérzethez - Az egyén saját, konkrét céljainak megvalósításához szükséges segítés és támogatás

megszerzése

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 32/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

A csoportok alapvetı funkcióit a szervezetben Handy (1986) a következıképpen csoportosítja:

1. Formális szervezeti funkciók. a szervezet alapvetı küldetésének teljesítésével kapcsolatosak. Azon munkafeladatok teljesítése tartozik ide, amelyekre a csoportnak megbízatása van, amelyek teljesítéséért hivatalosan felelıs. A szervezetek a következı célok elérése érdekében hasznosítják a csoportokat. a.) A munka elosztására. Így a különbözı képzettségő, tehetségő és hatáskörő személyek

közvetlen kapcsolatba kerülnek, s kiosztják a konkrét feladatokat. b.) A munka irányítására és ellenırzésére. Így a munka megfelelı személyek révén szervezhetı

és ellenırizhetı, a személyek meghatározott munkaköri felelısséggel rendelkeznek. c.) Problémamegoldásra és döntéshozásra. A különbözı képzettségő, tehetségő és hatáskörő

személyek interakciója révén az adott probléma megoldásához minden rendelkezésre álló eszközt összpontosítanak.

d.) Az információk továbbítására, feldolgozására. A döntések, illetve információk eljutnak azokhoz, akiknek szükségük van rájuk.

e.) Az információk és az ötletek összegyőjtésére f.) A döntések kipróbálására és elfogadtatására. A csoporton kívül hozott döntés érvényességét

vizsgálják, illetve fogadtatják el. g.) Koordinációs és kapcsolattartási célokra. Összehangolják a problémákkal kapcsolatos

feladatokat a különbözı funkciók illetve részlegek között. h.) Az elkötelezettség és a részvétel erısítésére. Lehetıvé teszik, és ösztönzik, hogy az emberek

részt vegyenek a szervezet terveiben és tevékenységében. i.) Tárgyalásra és konfliktusmegoldásra. A különbözı szintek, személyek vagy funkciók

közötti viták megoldása. j.) Múltbeli események kivizsgálására

2. Pszichológiai, személyes funkciók: a csoport az egyén számos igényét, szükségletét, célját elégítheti ki. a) Társas vagy kötıdési igények kielégítése: tartoznak valahová, másokkal rendszeresen

interakcióba léphetnek, elkerülik az egyedüllétet, elszigeteltséget. b) Énképük kialakítása: a legtöbb ember számára könnyebb önmagát másokhoz való

viszonyában, valamely szerepkeret tagjaként meghatározni. A csoporttagság révén az egyén kifejlesztheti, illetve megerısítheti önismeretei készségét, elnyerhet valamilyen státuszt és ilyen módon növelheti önbecsülését.

c) A csoport eszköz a növekvı biztonság- és hatalomérzethez. Csökkenti az egyedüllét bizonytalanságát, a csoport tagja magabiztosabbnak, erısebbnek érzi magát. A csoport egyszerre kínálja a saját és mások teljesítménye kontrollálásának a lehetıségét, valamint az indokolatlan külsı elvárásokkal szembeni közös védelem lehetıségét.

d) Az egyén saját, konkrét céljainak megvalósításához szükséges segítés és támogatás megszerzése (ezek a célok nem szükségszerően azonosak a szervezet céljaival).

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 33/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

23. A TÁRSADALMI CSERE ELMÉLETE (a csoporthoz csatlakozás elınyei, hátrányai az egyén számára; a csoportok létrehozásának elınyei, hátrányai a szervezet számára)

A társadalmi csere elmélete: az egyének azokhoz a csoportokhoz csatlakoznak, amelyek a lehetı legkisebb költség (legkevesebb hátrány) mellett a lehetı legnagyobb, az egyén által sokra értékelt jutalmat (elınyt) kínálják. (Azt akarjuk, próbáljuk elérni, hogy a hozadék nagyobb legyen, mint a költség. Ha úgy gondoljuk, hogy nagyobb a költség, mint a hozadék, akkor elhagyjuk a csoportot.)

A csoporthoz csatlakozás elınyei (hozadékai) és hátrányai (költségei) az egyén számára: Elınyök: Hátrányok: � biztonság � személyes „befektetés” (idı, energia, stb.) � státusz � feszültség � önbecsülés � alkalmazkodás � affiliáció valahová tartozás � ellentétek � támogatás, elfogadottság � elutasítás � hiedelmek megerısítése � ellenkezés, a saját választási szabadság � hatalom visszaszerzésére való törekvés � célok megvalósítása

A csoport létrehozásának elınyei (hozadékai) és hátrányai (költségei) a szervezet számára: Elınyök: � több tudás és információ � többoldalú probléma-megközelítés

(„több szem többet lát”) � a döntés jobb megértése � részvétel-elfogadás: a csoport tagjai jobban

elfogadják a döntést, és felelısséget éreznek megvalósításáért, ha részt vettek a problé-mamegoldás folyamatában

Hátrányok: � bizonytalan felelısség � konformitás, csoportnyomás � egyéni dominancia � társas lógás: a csoport méretének növeke-

désével az egyéni hozzájárulások átlaga fordítottan arányos

� vita megnyerés, versus probléma-megoldás: a vita megnyerése fontosabbá válhat, mint a sikeres probléma-megoldás (presztizs -fontos, hogy mi nyerjünk)

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 34/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

24. CSOPORT-TÍPUSOK

Primer-, szekunder csoportok: � Primercsoport: elsıdleges kiscsoport, itt közvetlen kontaktus van a tagok között (ilyenek pl. a

családdal kapcsolatos csoportok) � Szekunder-csoport: másodlagos csoport, a célirányultság, a szervezettség jegyében jön létre

Kiscsoport – nagycsoport: � Kiscsoport: minimum 4fı-maximum 15 fı � 15 fı felett klikkek, alcsoportok alakulnak

Vonatkoztatási csoportok – referencia csoportok: � Mérce, viszonyítási pont, amit az egyén ítéletei, attitődjei kialakításakor figyelembe vesz. � Referencia csoport az a társas kapcsolati rendszer, amely normáival, szokásaival az egyén

magatartását befolyásoló, megváltoztató hatással van tagjaira. � A referenciacsoport teljes azonosulást jelent. A tag a csoport jelenléte hiányában is képviseli a

csoport normáit és szokásait. � A referenciacsoportot az egyén választja. � Referenciacsoport hiányában az egyén megpróbál „mindenki” elvárásainak megfelelni, ami

általában nem sikerül, a személyiség ekkor felolvad mások elvárásaiban. � Referenciacsoportok mindazon csoportok, melyek az ember attitődjére vagy magatartására

közvetlen vagy közvetett hatással vannak. - Tagsági csoportok: közvetlenül befolyásolják az embert - Elsıdleges csoport: az egyén kölcsönhatása folyamatos velük (pl. család, barát, munkahely),

informális csoportok általában - Másodlagos csoport: a kölcsönhatás kevésbé folyamatos, formális kapcsolatok (pl. vallási) - Aspirációs csoport: olyan csoport, amelyhez (egyszer) tartozni akar az ember - Aszociális csoport: az egyén visszautasítja ennek a csoportnak az értékeit és magatartását

Formális – informális csoportok:

Formális (hivatalos) Informális (nem hivatalos)

Fı célok: Profit, hatékonyság Tagok elégedettsége

Eredet: A szervezet hozza létre Spontán alakul ki

Vezetı: Kinevezik A csoportból emelkedik ki

Kommunikáció: Hivatalos csatornák Minden létezı csatorna

Tagokra gyakorolt hatás: Hivatalos hatalom Személyiség, szakértelem, szociális szankciók

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 35/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

25. A CSOPORT FEJLİDÉSI SZAKASZAI , SZEREPTÍPUSOK A CSOPORTOKBAN

A csoport fejlıdési szakaszai: 1. Formálódás: egyének halmaza , próbálkozások, felmérések pozíciós próbálkozások 2. Problémák idıszaka: vélemények polarizálódása , konfliktusok kialakulása 3. Konszolidálódás: közös normák, értékek létrejötte, szerepek, feladatok kiosztása, együttmőködés 4. Tényleges mőködés: munkafázis 5. Felbomlás

A csoportdinamika azt vizsgálja, hogy hogyan alakulnak ki, hogyan mőködnek és hogyan oszlanak fel a csoportok.

A szerepek a csoport tagjainak saját és egymás viselkedésére vonatkozó elvárásai. Olyan viselkedés, amelyet adott személytıl, adott helyzetben elvár az egyén, vagy amit önmaga számára fontosnak, kívánatosnak tart. A szervezeti életben mindannyian többféle szerepet töltünk be.

Szereptípusok a csoportokban: � Feladatorientált szerepek: elısegítik és koordinálják a döntést és a feladat-végrehajtást, ilyenek:

- célok kijelölése - értékelés - kezdeményezés - koordináció - információgyőjtés

� Kapcsolatorientált szerepek: elısegítik a csoport fennmaradását, fejlıdését, az összetartozás érzésének megırzését, a jó légkört és a csoporttagok jólétét. - bátorítás - követés - békéltetés - szemlélıdés - unszolás - bőnbak - normázás

� Önmagunkra irányuló szerepek: az egyéni célok hangsúlyozása a csoport rovására. - blokkolás - visszahúzódás - elismerés hajszolása - elterelés - dominancia-törekvés - függıség

A csoport teljesítménye alapvetıen a feladat- és kapcsolatorientált szerepek összhangján múlik, ehhez gyakran semlegesíteni vagy ellensúlyozni kell az önmagukra irányuló szerepek gyakorlóit.

A jó csoportteljesítmény mögött gyakran találhatunk olyan tagokat, akik több szerepet – köztük feladat és kapcsolatorientáltakat is – betöltenek. Ezzel szemben azok a csoportok várhatóan gyengén teljesítenek, ahol az önmagukra irányuló szerepek dominálnak.

Státusz: az a relatív pozíció, állapot, mely egy adott személyre vagy egy adott társadalomban vagy csoportban jellemzı. Egyfajta jelzése ez az illetı rangjának vagy értékének.

A státuszok hatásai: � A magas státuszú embereket rendszerint tisztelettel kezeljük � A nagyobb státusszal bírók nagyobb befolyással vannak az emberekre � Gyakrabban kezdeményeznek � A csoport rendszerint magas státuszú egyént választ képviselınek

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 36/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

26. A CSOPORTTELJESÍTMÉNYT ÉS A CSOPORTTAGOK MEGELÉGEDET TSÉGÉT BEFOLYÁ -SOLÓ FONTOSABB TÉNYEZİK

A csoportteljesítményt és a csoportok megelégedettségét befolyásoló fontosabb tényezık: � Csoporttagok személyes erıforrásai (kikbıl áll a csoport?) � Csoportstruktúra � Csoportfolyamatok

- Csoport feladata - Teljesítmény és megelégedettség

A csoport külsı feltételrendszere: � A szervezet stratégiája: amely kijelöli a célokat, meghatározza a csoportokhoz rendelt erıforrásokat � Hatásköri viszonyok (autoritás): a szervezeten belül, amelyek kijelölik a döntési és az utasítási-

jelentési jogosítványokat � Szabályok, eljárások, elıírások � Erıforrások: pénz, gépek-berendezések, szükséges anyagok, idı, ember � A szervezet személyi kiválasztási rendszere � Teljesítményértékelés és érdekeltségi rendszer � Szervezeti kultúra

Csoportösszetétel: � A feladat-végrehajtásra létrehozott csoportok esetén inkább a homogénebb csoportösszetétel ígér

nagyobb hatékonyságot. (kor, végzettség, személyiségre jellemzı homogenitás) � A kreativitást igénylı, problémamegoldó feladatokra létrehozott csoportok esetén a csoportösszetétel

változatossága kívánatos. (heterogén összetétel a legjobb) � Kiscsoport: 4-15 fıs csoportok. Így erısebb az összetartozás-érzés, kevesebb a hiányzás, a társas

lógás, nagyobb a személyes megelégedettség. Leggyakrabban ajánlott csoportméret 5-7 fı.

A csoportméret hatása a csoport magatartásra és teljesítményre:

CSOPORT KICSI NAGY

Kommunikáció kevesebb több

Kohézió nagyobb kisebb

Elégedettség nagyobb kisebb

Hiányzás kisebb nagyobb

Fluktuáció kisebb nagyobb

Társas lógás kisebb nagyobb

Hatékonyság nem egyértelmő

A hatékony csoport jellemzıi: � Egyetértés a csoport iránti magas szintő elvárásokban � Elkötelezettek a közös célok iránt � Felelısséget vállalnak a munka elvégzésére � Becsületes és nyílt kommunikáció van � Információkhoz mindenki hozzáférhet � A bizalom légköre uralkodik � A tagok úgy érzik, hogy képesek befolyásolni � Tagok támogatják a meghozott döntéseket

az eseményeket � A „Mindenki nyer” megközelítés � A folyamatok és az eredmények egyaránt érvényesül a konfliktuskezelésben

a középpontban vannak

Csoportdimenziók: � Csoportstruktúra � Csoportnormák � Rokon- és ellenszenvi kapcsolatok � Csoportnyomás � Csoportkohézió � A csoport nyitottsága � Társas szerepek

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 37/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

27. A CSOPORTHATÁS FOLYAMATA , CSOPORTNORMÁK , KONFORMITÁS

A csoporthatás folyamata:

Csoportnormák: a csoporttagok viselkedését elıíró, a tagok által elfogadott szabályok

Szervezeti szabályok, normák: jelentıs része formalizált

Csoportszabályok, normák: többnyire íratlanok

A csoportnormák funkciói: � a fennmaradás biztosítása � a viselkedés kiszámíthatósága � a csoporttagok közötti súrlódások csökkentése � a csoportértékek és identitás megjelenítése

A csoportnormák 4 osztálya: � teljesítménynormák: mi az elvárt output (kimenet) � erıforrás-elosztásra vonatkozó normák: lehetıségek és jutalmak igazságos elosztása � külsı megjelenés, nyilvános viselkedés normája � informális közösségi normák: születésnap megtartása

Konformitás : a normák szerinti viselkedés

A konform viselkedés okai: (normákhoz igazodó viselkedés okai) � A csoport viselkedése (a csoporttagok magatartásmintái meggyıznek arról, hogy az eredeti

viselkedés, értékítélet téves volt) � Büntetés elkerülése � Jutalmazás vágya � Bizonytalan szituációból való kilábalás

A konformitás mértékét befolyásoló tényezık: � a feladat jellemzıi � a csoport jellemzıi, mérete � a következmények, illetve a várható következmények � az egyén személyes jellemvonása

Az egyén reagálása a csoportnyomásra: � behódolás, engedelmesség: legkevésbé tartós, jutalom vagy büntetés motiválja � azonosulás (identifikáció): az egyén hasonlítani szeretne a befolyásolóhoz � internalizáció: követése belülrıl jutalmaz � deviancia: csoport elvárásaival, normájával, nyomásával valaki szembe megy

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 38/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

28. A CSOPORTHATÁS EGYÉB SZÍNTEREI : társas lazsálás, kockázatvállalás, döntés

Társas lazsálás: � A társas lazsálás az a tendencia, hogy a személy kevesebb erıfeszítést fektet a feladatba, ha

teljesítménye nem elkülöníthetı része egy csoporténak, mint akkor, ha ugyanezt a feladatot egyedül teljesíti.

� A társas lazsálás megjelenése akkor a legvalószínőbb, ha a feladat unalmas, ha a személy teljesítménye nem ellenırizhetı vagy nem nélkülözhetetlen.

� Fontos tényezı a kölcsönös függés is. Ha a kölcsönös függés minimális és az egyéni szerepek nem fontosak – mint például, amikor a tömeg elénekli a himnuszt a focimeccs elıtt – az ember könnyen másokra hagyja a dolgot.

� Ezzel szemben a társas lazsálás csökken, ha az egyéni közremőködés fontos a sikerhez, vagy ha biztosak lehetünk abban, hogy mások sem lógnak. Szintén befolyásolja a lazsálásra való hajlamot a tagok viszonya a csoporthoz.

� A nık és az olyan kultúrák tagjai, amelyekben a kölcsönös függés központi érték, általában csoportorientáltabbak, s így kevésbé hajlamosak a társas lazsálásra, mint a férfiak és az individualisztikus kultúrák képviselıi.

Kockázatvállalás a csoportban: � Pszichológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy döntéshozatalkor a csoportok gyakran

merészebbek, mint az egyének. A csoportok fokozott kockázatvállalási hajlandósága nagy valószínőséggel a felelısség elmosódásával áll összefüggésben.

� Számos esetben azonban ennek az ellentéte is elıfordulhat, vagyis a csoport kisebb kockázatot részesít elınyben, mint az egyének. A csoportban érvényesülı polárisan ellentétes kockázatvállalási tendencia egyik oka konformitás, a másik ok pedig a társadalmilag domináns ideológia hatása, mely akkor érvényesül, ha a csoport tagjai viszonylag homogén társadalmi-kulturális közegbıl származnak.

Csoportdöntés: � A szervezetekben zajló döntési folyamat részlegesen vagy egészen társas erıtérben zajlik,

melynek meghatározó eleme a csoport. � Különösen összetartó csoportokat fenyeget a veszély, hogy nem veszik észre idıben a

megoldásra szoruló problémákat, vagy ha észre is veszik azokat, a helytelen alternatívák mellett kötelezik el magukat, majd a tévedések korrekciójára képtelennek mutatkoznak. Gyakran az igazi veszélyt a veszélyérzet hiánya okozza.

A döntésben résztvevık szerint vannak: � Egyéni, személyes döntések � Csoportos, testületi döntések

Pozitívumok: - csoport ismeretanyaga nagyobb - több alternatíva lehetséges - szélesebb körő a döntés elfogadottsága - a döntés körülményeinek, hátterének jobb megismerése jellemzı

Negatívumok: - vezetık ellenırizhetik, befolyásolhatják a csoportot - alkalmazkodás az átlaghoz, a többséghez - rivalizálás a csoporton belül - elsı kompromisszumos megoldás elfogadása - a döntési felelısség tisztázatlan

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 39/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

Észlelési, információkezelési problémák: (ezek mind befolyással vannak az emberek döntéseire) � Az emberek korlátozottan képesek felfogni, kezelni, értelmezni komplex információkat. � Az egyén szőri, szelektálja a hozzá érkezı információkat. � Rejtett vagy explicit értékei, elıfeltevései alapján osztályozhat üzeneteket az egyén. � Fontos az egyén bizalma a küldı iránt. Az ember elutasítja az információt, ha nincs bizalma

aziránt, aki mondja. („Nem mindegy ki mondja…”) � Sajátos pszichológiai jelenség a „gestalt” (lyukakat kitömködjük, kiegészítjük a dolgokat). Nem

biztos, hogy jól, a megfelelı elemekkel egészítjük ki a hiányzó információrészeket. � Nagyobb jelentıséget tulajdonítunk a térben és idıben közeli tényekre, eseményekre vonatkozó

információknak. � Az emberek nyitottabbak a pozitív formában megfogalmazott üzenetek, közlések iránt. � Hajlamosak az emberek elutasítani az üzeneteket, melyeket személyük elleni támadásként

érzékelnek. (egybıl hárítunk) � Ugyanazok az események különbözı helyzetekben más észlelésekhez és értékelésekhez

vezethetnek. (Másképp látnak az emberek dolgokat.)

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 40/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

29. DÖNTÉSPSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁK

Döntéspszichológia: � Döntéshozatali heurisztikák: igyekszünk mindent leegyszerősíteni. Az empirikus kutatások

igazolják, hogy a döntéshozók öntudatlan rutinok segítségével próbálnak megbirkózni a legtöbb döntésben rejlı komplexitással. Ezeket a rutinokat más szóval heurisztikáknak nevezzük. Ezek a heurisztikák, amellett hogy leegyszerősítik a döntést, nagyon gyakran csapdát rejthetnek magukban. Ezen csapdák pedig veszélyt jelentenek, mert beépülnek a gondolkodásmódba, ezért nem vesszük észre ıket még akkor sem, amikor éppen beleesünk egyikbe-másikba.

� A jövıbeni eseményeket a jelen állapot alapján ítéljük meg: hasonló tendenciákat feltételezve � Hozzáférési heurisztika: az események bekövetkezésének valószínőségét aszerint ítéljük meg,

mennyire tudunk az adott eseményre példákat felidézni. Ennek lényege az, hogy a memóriánkból könnyen elıhívható eseményeket egyben gyakoribbnak is véljük, és emiatt a valószínőségüket túlbecsüljük. A valószínőségek becslésének ugyanis sokszor az az alapja, hogy milyen korábbi tapasztalatunk, elızetes információnk van egy esemény bekövetkezésének gyakoriságára vonatkozóan. Ugyan van némi alapja annak, hogy a könnyen felidézhetı eseményekkel korábban gyakran találkoztunk, de a hozzáférhetıség más tényezıktıl (például az események feltőnısége, saját hangulatunk és az esemény hangulatának viszonya stb.) is függ.

� Önmagunkba vetett hit: - Túlzott magabiztosság: elhamarkodott döntés - Túl kevés magabiztosság: döntéshalogatás

� A status quo mindenáron való fenntartása: a jelenlegi helyzet fenntartását szívesebben választjuk, mint a változást

� Múltbéli döntéseink igazolásának vágya: nem szeretjük beismerni, hogy hibáztunk � Rövid távú célok preferálása a hosszú távú elınyökkel szemben (pl. cigarettázás): kevésbé

tartjuk értékesnek vagy súlyosnak azokat a következményeket, amelyek késıbb fognak bekövetkezni

� Keretezési hatás: a megfogalmazástól függ az, hogy valamit mekkora nyereségnek vagy veszteségnek fogunk fel

A csoporthatások haszna és kára: Hasznok: Károk: � információtöbblet � illuzionizmus � legitim vezetés � autokrata vezetés � résztvevık motivációs többlete � hisztéria, paranoia � presztizs és méltóságtudat � kirekesztés, stigmatizáció � munkamegosztás � „kölcsönös akadályozás” � tökéletesebb problémamegoldás � öncsalás � terhek és kockázatok megosztása � felelıtlenség � összetartás, együttmőködés � rivalizáció � pozitív légkör � rettegés

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 41/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

Ez itt plusz, nem volt az órai diaanyagban!! (Persze azért lehet tudni… ☺)

Lehorgonyzás csapdája: ez azt jelenti, hogy a döntéshozatal során az emberek többsége aránytalanul nagyobb súlyt ad az elsı megszerzett információknak, vagyis a kezdeti benyomások, becslések vagy adatok „lehorganyozzák”, röghöz kötik a rá következı gondolatokat és véleményeket. A horgonyok számtalan alakot ölthetnek. Lehetnek látszólag ártatlanok, mint egy ember öntudatlan megjegyzése, vagy egy újsághír, de lehetnek ártalmas elıítéletek is, sztereotípiák. Sokszor kötıdnek múltbeli eseményekhez vagy például a statisztikai hivatal által elıre jelzett trendekhez.

Megerısítı bizonyíték csapdája: ez a jelenség arra készteti a döntéshozót, hogy csak az álláspontja diktálta megoldás mellett szóló információkat keresse, és figyelmen kívül hagyja az ellentétes információkat. A megerısítı bizonyítékkal szembeni elfogultság nemcsak azt befolyásolja, hogy a döntéshozó honnan győjti az információkat, hanem azt is, hogy a döntés meghozatalakor túl nagy súllyal veszi figyelembe a saját elképzeléseit alátámasztó információkat és elbagatellizálja azokat, amelyek ellentétesek nézeteivel. Sokszor azért kérdezzük ismerıseink véleményét, hogy megerısítést nyerjünk sajátunkéban. Ha ismerısünk azután mellettünk teszi le a voksot, véleményének hajlamosak vagyunk túl nagy jelentıséget tulajdonítani.

Rögzítés és igazítás heurisztikája: ez a heurisztika arra vonatkozik, hogy az elsıként kapott információt nemcsak nagyobb súllyal vesszük figyelembe, hanem a késıbb kapott információkat gyakran az elsı információhoz viszonyítva értékeljük.

S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a - I . é v f o l y a m , 1 . f é l é v ( 2 0 0 9 ) 42/42

E m b e r i e rı f o r r á s t a n á c s a d ó ( M A ) s z a k – K é s z í t e t t e : S á n d o r J u di t

30. CSOPORTKÖZI KAPCSOLATOK , A SIKERESEN MŐKÖDİ CSOPORTOK JELLEMZ İI

Csoport definíció: emberek együttese, akik viszonylag állandó kapcsolatban vannak egymással. Közös céljaik, közös normáik és szabályaik vannak, amely szabályozza és irányítja a tagok közötti interakciót.

A csoportok közötti kapcsolatok: � Együttmőködés és csere: a csoportok elfogadják egymás normáit és szabályait esetleg átvesznek

egymástól új dolgokat (információ csere), ami a másik csoportban már mőködik és jól bevált. A csoportokon belül is egyetértés, feladat és munkamegosztás van.

� Dominancia és alávetés: a csoportok alávetik magukat a másik csoport normáinak, feltételeinek. Lehet, hogy olyan dolgokat is át fognak venni, ami nem mőködıképes az ı csoportjukban.

� Konfliktus és versengés: a csoportok között versengés alakul ki. A csoport belsı szerkezete is átalakul más lesz a kohéziós erı, ami összetartja ıket.

Versenyzı csoporton belüli történések: � szorosabb kapcsolat � autokratikus stílus � szervezettség növelése � konformitás növekedése

Versenyzı csoportok közötti történések: � percepció torzulása � ellenséges beállítottság növekedése � interakció csökkenése � kommunikáció csökkenése

Csoportközi verseny: Mi történik a gyıztessel: Mi történik a vesztessel: � nı a kohézió � elhárító mechanizmusok � csökken a feladatorientáció � konfliktusok növekedése � önelégültség növekedése (a „jólét” állapota) � felmorzsolódás vagy átértékelés

Sikeresen mőködı csoport jellemzıi (háromféle aktivitás jellemzı a sikeresen mőködı csoportra): � Megvalósítja a céljait � Önmagát belülrıl megerısíti � Olyan irányba fejlıdik és változik, amely növeli hatékonyságát

A sikeresen mőködı csoport tagjai: � Olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek segítségével le tudják gyızni a csoportcél

megvalósítása elıtt álló akadályokat � El tudják fogadni egymás másságát � Le tudják küzdeni a csoportfejlıdést gátló tényezıket. � Az érték és szükséglet különbségekbıl fakadó konfliktusokat feladatként tudják megoldani, az

egymás közötti magas színvonalú kommunikáció fenntartásával