1

0110-06 Általános gépészeti munka- ,baleset-,tűz-és környezetvédelmi feladatok Szóbeli modulzáró kérdések kidolgozás rövid vázlata

1 Ismertesse a munkavédelmi oktatás célját, fajtáit, tartalmát! A munkavédelmi oktató, nevelő és felvilágosító munka kiemelt fontosságú eleme a munkavédelmi oktatás. A munkavédelem oktatásának különböző célú formája folyik az oktatási intézményekben, illetve a munkavégző egységekben. Szintjei: Munkahelyi: a munkáltató feladata, munkába álláskor, technológia váltásakor, munkahely vagy munkakör változtatáskor stb. Iskolarendszerű: egészséges életvitel stb. Szakmai képzés: a szakképesítés egészségügyi és biztonsági követelményei stb. Egyéb (munkavédelmi szakképesítés) A munkavédelmi oktatás alapvető formái: Előzetes: új belépő, technológia váltása Ismétlődő: ismeret-felújítás, új tapasztalatok Rendkívüli: jogszabályváltozás, súlyos munkabaleset a munkáltató területén stb. Fajtái: Elméleti: jogszabályok, szabványok, munkavédelmi szabályzatok Gyakorlati: veszélyforrások, gépkezelés, üzemzavar elhárítása stb.

2. Sorolja fel a munkáltató és a munkavállaló kötelességeit a biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében! A munkáltató (munkaadó) kötelességei: - munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit, - szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni, - a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni, - rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni, A munkavállaló kötelességei: - munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni, - munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, - a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni, - rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni, - Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha életet, egészséget, testi épséget közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné. - Az így fellépő dolgozót nem érheti hátrány a törvény szellemében. - Nem tagadhatja meg a munkát, ha a fenti veszélyek nem állnak fent, de jelentős anyagi kár keletkezhet. - Ilyenkor fel kell hívnia a munkáltató figyelmét a károkozás lehetőségére. - köteles a munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni. - munkát csak a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásával végezhet.

2 - a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról meg kell győződnie és azokat utasítás szerint használni kell. - egyéni védőeszközeit használni kell és azok állagát meg kell óvni a rongálódástól. - megfelelő előírás szerinti munkaruhát vagy védőruhát köteles használni. - A munka biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket el kell sajátítani és azt szükség esetén bizonyítania kell. - az előírt orvosi vizsgálatokon köteles részt venni - a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell

3..Értelmezze az egyéni védőfelszerelések fogalmát, juttatásának szabályait!

Az egyéni védőeszközt a munkáltatónak természetben kell biztosítania. A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatóak ki, amelyek rendelkeznek a szükséges tanúsítással. Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal.

A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz úgynevezett tájékoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájékoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza.

A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani.

A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.

4. Értelmezze a munkabaleset fogalmát, okait, bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának szabályait!

- A baleseteket a munkáltató köteles jelenteni, kivizsgálni és nyilvántartani még akkor is, ha sérülés nem történt. - Ha a sérült mozgása és állapota megengedi azonnal köteles a balesetet jelenteni felettesének. - Ha ez nem lehetséges, úgy a szemtanúnak kell a balesetet azonnal jelenteni. Fontos teendő a baleset észlelésekor: - A sérült kiszabadítása, a további vészhelyzet elhárítása. - Elsősegélynyújtás megkezdése. - Mentők értesítése. - A helyszín változatlanul hagyása, annak eredeti állapotának biztosítása. - A baleset jelentése a felettesének.

- A baleset kivizsgálásában való részvétel, mint tanú.

5. Magyarázza el az elektromos áram élettani hatásait, és ismertesse az áramütés elleni védekezés szabályait! A villamos áramnak az emberi szervezetre két alapvető hatással lehet: - a szervezet egészén vagy egy részén végigszaladó gyors elektronvándorlás okozta káros hatás, - a villamos áram okozta hőhatás.

3 A villamos áramütés annak a következménye, hogy a hirtelen és erős elektronáramlás megzavarja az idegrendszert, következményei izomgörcs, eszméletvesztés, heveny szívmegállás, azaz szívbénulás, szívkamralebegés, azaz fibrilláció, légzésbénulás igen súlyosak lehetnek. A kialakuló izomgörcs következtében az áramütött egyén nem képes elengedni az áramforrást. Súlyosabb esetben az izomgörcs csonttöréshez és/vagy izületi sérüléshez is vezethet. Ha ez a halál kizárólag az áramütés következtében áll be, akkor áramhalálról beszélünk, de az áramütés folyományaként létrejövő másodlagos balesetek (pl. zuhanás, égés, stb.) is okozhatnak halált.

6. Csoportosítsa az érintésvédelmi módokat, és magyarázza el a kettős szigetelés elvét, és ismertesse jelölését!

Érintésvédelmi lehetőségek: - elkerítés - burkolás - szigetelés - áramvédő kapcsolás - feszültségvédő kapcsolás - nullázás - védőföldelés - védőhálózat kiépítése - törpefeszültség alkalmazása max. 50 V-ig.

Kettős szigetelés (KSZ): ennél a módszernél egy, ún. védő szigetelő-réteg, ill. a csatlakozási pontoknál (erősebben igénybevett vezeték -szakaszoknál) megerősített szigetelés akadályozza meg az üzemi szigeteléssel ellátott elektromos berendezés és az érinthető külső burkolat (szerszám, stb.) között, - hiba esetén - a fémes összeköttetés kialakulását

Ilyen megoldás:- a háztartási gépeknél, és a kéziszerszámoknál használatos. (A kettős szigetelést a készülék adattábláján kettős négyzet jelzi.) A kettős szigetelésű berendezést földelni nem szabad!

Törpefeszültség (TF)

Az 50 V -nál nem nagyobb feszültség általában az emberi szervezetre nem tekinthető veszélyesnek. A szokásos (szabványosnak tekintett, törpe) üzemi feszültséget a legtöbb esetben transzformátorokkal állítják elő, és sem a földhöz képest, sem a vezetők között nem nagyobb 42 ill. 24 V-nál.

Törpefeszültséget általában csak egészen kis teljesítményeknél (kézilámpák, kéziszerszámok) esetében és különösen veszélyes környezetben használnak. (pl. vizes helyiségek világítás a, kazánok, fémtartályok belsejében)

7.. Mondja el az égés feltételeit és a tűzoltás elvét!

Az égés feltételei: 1./ éghető anyag 2./ gyulladási hőmérséklet 3./ oxigén, ami az égést táplálja.

4 A három feltétel közül bármelyik elvonásra kerül, vagyis hiányzik, akkor az égés

megszűnik. A gyakorlatban legvalószínűbb megoldás az oxigén elvétele, minek következtében a tűz megszűnik.

Az oltóanyag tűzre juttatása következtében: - a tűzfészek hőmérséklete csökken, - a nagyobb levegőnél sűrűségű oltóanyag körülveszi az égő anyagot, így az égést tápláló oxigéntől elzárja, - abban az esetben, ha az égő anyag gáz vagy gőz, illetve ha az oltóanyaggal elegyedő folyadék, az éghető anyag töménységét hígítja.

8.Ismertesse a tűz megelőzésének lehetőségeit és a tűzoltás módjait!

A tűzeseteket a tűzvédelmi előírások maradéktalan betartásával lehet megelőzni. Az tűzoltás során a tűzfészekre nagy mennyiségű, a tűznél lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű oltóanyagot - éghetetlen port, - nem éghető, nagy párolgáshőjű folyadékot vagy - a levegőnél nehezebb sűrűségű, égésre nem képes gázt) zúdítanak. A tüzet észlelő feladatai fontossági sorrendben a következők: Az emberélet mentése, A tűz bejelentése, Az éghető anyagok eltávolítása a közelből, A tűzoltás megkezdése. A tűz bejelentésének szabályai A tűzesetet úgy kell bejelenteni, hogy abból pontosan kiderüljenek azok az információk, amelyekre a tűz oltásához szükség van: - Ki és honnan jelzi a tüzet, - Van-e emberélet veszélyben, - Van-e éghető anyag a közelben, - Van-e tűzoltásra alkalmas berendezés a közelben.

9. Sorolja fel a tűzoltóanyagokat, és beszéljen alkalmazásuk lehetőségeiről! A tűzoltó-készülékek működésének alapelvei A tűz oltására rendszeresített berendezéseket tűzoltó-készülékeknek nevezzük. Ezek a berendezések elsősorban az oxigén távoltartása és a hőmérséklet csökkentése révén oltják el a tüzet. Az tűzoltás során a tűzfészekre nagy mennyiségű, a tűznél lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű oltóanyagot - éghetetlen port, - nem éghető, nagy párolgáshőjű folyadékot vagy - a levegőnél nehezebb sűrűségű, égésre nem képes gázt) zúdítanak. A kézi tűzoltó készülékek fajtái és jelzései Az előírások szerint minden középület minden helyiségében kötelező felszerelési tárgy a kézi tűzoltó készülék. Ezeknek különböző fajtáit csak olyan rendeltetésű helyiségekben lehet használni, ahol ez a használat a bent tartózkodókra nem jelent veszélyt. A kézi tűzoltó készülékek (a szén-dioxiddal oltó készüléket kivéve) piros színűek, azonosító jelzésekkel vannak ellátva és használatukat piktogram mutatja. Ezek között a készülékek között vízzel oltó készülékek nem szerepelnek, mivel erre a célra szolgálnak a tűz oltására alkalmas vizet szolgáltató tűzcsapok.

5 A kézi tűzoltó készülékek égő ember oltására nem alkalmasak, őket csak vízzel (például vészzuhany) vagy leborítással (például tűzoltó pokróc) szabad oltani. Porral oltó tűzoltó készülékek – porra nem érzékeny villamos feszültség alatt álló készülékek, éghető gázok okozta tüzek, éghető könnyű fémek és éghető szilárd anyagok okozta tüzek oltására alkalmazhatók. A porral oltó tűzoltó-készülékek jele a borsózöld háromszög. Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek –jól használhatók tűzveszélyes folyadékok, valamint 1100 V alatti feszültség alatt álló villamos berendezések tüzének oltására. A tűz eloltása után a szén-dioxid kiszellőztetéséről gondoskodni kell. A készülék oltás közben az erős párolgás miatt rendkívüli módon lehűl. Sajnálatos módon ezeket a készülékeket fémfogóval készítik, ezért használatuk avatatlan kezekben gyakran súlyos fagyási sérüléseket okozhat. A széndioxiddal oltó tűzoltó készülékek jele a szürke palackszín négy CO2 képlettel. Habbal oltó kézi tűzoltó-készülékek – tűzveszélyes folyadékok és szilárd anyagok oltására, valamint feszültség alatt álló villamos berendezések oltására kiválóan alkalmasak. A habbal oltó kézi tűzoltó-készülékek jelzése a barna kör. Oltógázzal (legtöbbször halonnal) töltött tűzoltó készülékek – kiválóan alkalmasak tűzveszélyes folyadékok, valamint feszültség alatt álló villamos berendezések tüzének oltására. A halonnal töltött tűzoltó készülékek jele a citromsárga kereszt.

10. Sorolja el a veszélyes anyagok tárolására, használatára vonatkozó előírásokat tűzveszélyes és mérgező anyagok esetében! - Anyagokat csak egyenletes felületű és az anyag tömegének megfelelő teherbírású szilárd talajra állványzatra lehet lerakni. - Üres üzemanyag-tároló hordókat anyaguktól függően elkülönítve, nyergelve is lehet tárolni, üres felirati táblával megjelölve. - Teli üzemanyag, vagy veszélyes anyagú hordókat csak álló helyzetben töltőnyílással felfelé szabad tárolni. A mennyiséget a Tűzrendészeti Hatóság szakvéleménye alapján kell meghatározni. - Tűzveszélyes, vagy robbanás veszélyes folyadékot csakolyan edényben lehet tárolni, ami: "Tűzveszélyes" felirattal van ellátva! Elkülönítve fajtánként táblával kell megjelölni. - Cementes, vagy egyéb tartalmú zsákokat célszerű máglyákban tárolni. A halmaz magasság 1,6 m-nél nem lehet magasabb. - Gázpalackokat csak az előírt biztonsági szerelvényekkel (szelepvédő sapka) lehet tárolni. - Csak álló helyzetben, naptól védett szellős tároló szerkezetben lehet tárolni úgy, hogy eldőlés ellen biztosítani kell.

11. Ismertesse az elsősegélynyújtáskor az elsősegélynyújtóval szemben támasztott követelményeket, és sorolja fel az elsősegélynyújtó feladatait! Elsősegélynyújtás alapelvei: - A sérült kiszabadítása, a további vészhelyzet elhárítása. - Elsősegélynyújtás megkezdése. - Mentők értesítése. - A helyszín változatlanul hagyása, annak eredeti állapotának biztosítása. - A baleset jelentése a felettesének. A baleset kivizsgálásában való részvétel, mint tanú.

6 12. Ismertesse az elsősegélynyújtás menetét vérző sérüléseknél és áramütés esetén!

Az elsősegélynyújtás minden embernek nemcsak erkölcsi kötelessége, de törvényben előirt kötelessége is. "Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérültnek, balesetet szenvedettnek, vagy olyan személynek, aki az életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzetbe jutott, egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható..." Természetesen senkitől sem várható el, hogy orvosi szintű szakmai segítséget nyújtson, de a laikus elsősegélynek is döntő jelentősége van, mivel többnyire azonnali és elsődleges beavatkozásra nyújt lehetőséget. Itt legyen néhány fontos tudnivaló.

Vérző sérülés

Sebzésnek nevezzük, ha a bőr külső erő hatására folytonosságában megszakad, a seb-szélek többé-kevésbé tátongnak, a seb vérzik, fáj és megfelelő ellátás hiányában fertő-ződik. A seb nagysága, alakja, a vérzés foka, a fájdalom erőssége és a fertőzés függ a beható eszköz alakjától, nagyságától, a ható erő fokától és a testfelület ellenállásától. Bármilyen a sebzés, alapvető teendő a seb-ellátás. A sebkörnyéket a sebtől elirányuló mozdulattal megtisztítjuk, bejódozzuk, A sebet steril gézzel befedjük, szükség esetén a géz fölé vattát helyezünk, és a kötést - a testtájéktól és a sebzés nagyságától függően - pólyával vagy ragtapasszal rögzítjük. Elsősegélynyújtás áramütés esetén Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje: - Kiszabadítás az áramkörből. - Elsősegélynyújtás. - Az orvos vagy a mentők értesítése. - A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). - A munkahelyi vezetők értesítése. A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!) Kiszabadítás az áramkörből: Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse! A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes. Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet!

13. Határozza meg a foglalkozási ártalom fogalmát, sorolja fel fajtáit, és ismertesse megelőzésük módját! A foglalkozás gyakorlása során az arra jellemző tevékenységből fakadó hosszútávon bekövetkező folyamat. Fajtái:

7 Tüdő ártalmai, bőr ártalmai, ízületek, végtagok károsodása, látás, hallás csökkenése, Megelőzése: Egyéni védőeszközök használata Munka és egészségvédelmi előírások betartása, Védő ételek és védőitalok biztosítása

14. Ismertesse az anyagmozgatás veszélyforrásait, valamint az anyagmozgató gépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat A kézi anyagmozgatás biztonságtechnikája - feltétlenül szükséges a megfelelő egyéni védőeszközök (pl. védősisak, védőkesztyű, stb.) használata. - az alábbi segédeszközöket használják: kézihorog (pl. ládához), forgószerkezetek (pl. kőkockához), kézi tapadókorong (pl. üveghez), görgő (pl. teher elhúzásához, már az ősi A - - - kézivontatású anyagmozgató eszközzel (kézitargonca, kézikocsi, talicska) végrehajtott kézi anyagmozgatás csak olyan kézivontatású anyagmozgató eszközzel hajtható végre, amelynek súlypontja a kerék felett van. - a kézi működtetésű emelőeszközök nagy tömegű, 150 kg-nál nem nehezebb szállítandó anyag továbbítására szolgálnak. - tipusai: fogaskerék emelő, csavarorsós emelő, kötélcsigasor, csörlő, stb. - A kézi működtetésű emelőeszközök biztonságos használatához szükséges: az eszköz biztonságos talajon állásáról való megbizonyosodás, emeléskor csúszás-gátló használata, a lassú ütemű emelés, az emeléskor szükséges előírások betartása (pl. lengő teher alá ne állj) és az előírás szerinti ellenőrzési vizsgálatok (pl. félévenként 150% értékű terhelési próba) elvégzése. A gravitációs anyagmozgatás biztonságtechnikája A gravitációs anyagmozgatás esetében a –mechanikus hatásokra nem érzékeny anyagokat (elsősorban ömlesztett anyagokat vagy darabárúkat) tartalmazó – terhet a nehézségi erő felhasználásával függőlegesen vagy lejtős úton lefelé továbbítják. Az ömlesztett anyagok továbbítására használt megoldások: A surranó olyan ferde vályú, amelynek dőlési szögét a természetes esésszög (rézsűszög) határozza meg. Fenéklemezből, két oldallemezből és gyakran fedőlemezből áll. Szerkezeti anyaga lehet acél, fa vagy műanyag, amelyen gyakran – a kopás és tapadás elkerülését szolgáló – bevonatot készítenek.

15. Ismertesse az ökológiai alapfogalmakat és az ökológiai egyensúly fogalmát! Az ökológia: együttéléstan. Az ökológia csak minőségi különbségeket ismer létformák között...". Az ökológia az élőlénycsoportok és környezetük kapcsolatát vizsgálja. A természetben az élőlények sajátos tulajdonságokkal bíró közösségeket, egyed feletti szerveződési szinteket hoznak létre. Az élőlények ökológiai környezete azon tényezők összessége, melyek befolyásolják az életműködéseiket. Élettelen környezeti tényezők pl. a fény, hőmérséklet, levegő, víz stb., az élő környezetet pedig adott terület élőlényeinek kapcsolatai jelentik.

Ökológiai egyensúly Az az állapot, amelyben a rendszer a környezetével olyan mértékben-összhangban van, hogy jellemző értékei hosszú időn keresztül nem változnak, működése zavartalan. Az ökoszisztémába be- és kilépő energiamennyiségek egymással egyensúlyban vannak, a rendszer energiamérlege kiegyenlített, az ilyen helyzetben a környezeti tényezők v. kisebb mértékű emberi beavatkozás hatására is képes egyensúlyát megőrizni.

8

16. Ismertesse a környezet elemeit, a környezetvédelem fogalmát, célját, feladatait! A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik "élhető" világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk. A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új "kívánságokkal" újabb és újabb terheket rovunk a természetes környezetünkre. környezetszennyezés: pl.: - víz-, levegő-, talajszennyezés, stb. - túlnépesedés - éghajlatváltozás - ózonpajzs elvékonyodása - őserdők kiirtása - savas esők - globális felmelegedés: üvegházhatás - bányászat okozta természeti károk

17. Ismertesse a környezetgazdálkodás fogalmát, az emisszió általános környezeti hatásait, a határérték fogalmát, típusait!

A környezetgazdálkodás elemei. - környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása; - környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket

meghaladó terhelése - környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű

változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti;

A föld védelme A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A víz védelme A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni.

9 A levegő védelme A levegő védelme kiterjed a légkör egészségére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. Emisszió A légszennyező anyagok kibocsátás más néven emisszió meghatározása történhet méréssel, illetve műszaki számítással. A számítással történő meghatározás alapul veszi az anyagmérleget, a fajlagos és tapasztalati adatokat. Ugyan az emisszió mint fogalom főleg a levegőtisztaság-védelem területén terjedt el, de érdemes kiterjeszteni vízszennyezésre, zajszennyezésre is.

18. Ismertesse a talaj, a vizek és a levegő védelmét! Talajkárosodást okozhatnak: - a természeti erők, - a helytelen mezőgazdasági talajművelés, - a nem megfelelő erdőgazdálkodás, - a mezőgazdasági kemizálás, - a vízrendezések, - az öntözéses gazdálkodás és - a káros emberi hatások. A talajban erózió alatt, a víznek a talajra gyakorolt romboló, iszapoló, oldó- és bemaró hatását, a talajt alkotó részecskéknek a lejtő irányában való elmozdítását, elszállítását értjük. Az erózió elleni küzdelemben komoly segítséget jelent: - ha az eróziónak kitett területet állandó növénytakaró borítja, - ha a talajművelést a rétegvonalakkal párhuzamosan végezzük, - ha a csapadékvíz lefolyását gyepesített sávokkal, erdősávokkal lassítjuk. A helytelen mezőgazdasági tevékenység a használattal okozhat talajkárosítást: - a mezőgazdasági növények és táblák nem megfelelő elhelyezésévei, - a hibás műveléssel, - a rossz vízgazdálkodással, - a túlzott kemizálással. Vízszennyeződés A munkahelyek a vizeket szervetlen és szerves vegyszerekkel, valamint biológiai szennyezőkkel szennyezhetik. A különböző szennyezések hatására romlik a víz minősége:

- megváltozik a vízben oldott oxigén mennyisége (károsítja a víz élővilágát), - megváltozik kémhatása, sótartalma és keménysége (a víz okozta korróziós

veszély nő) és - nő a szerves vegyület (pl. szerves oldószerek) és élő anyag tartalma

(oxigénfogyasztó, kellemetlen és káros anyagok keletkeznek, nő a fertőzésveszély).

A szennyezet vizeket, különösen a szennyvizeket tisztítani kell. A talajszennyezések előbb-utóbb vízszennyezéshez is vezethetnek.

10 Levegőszennyeződés A levegő szennyezettségének mértékére jellemző érték az imisszió, amely a környezeti levegőben kialakult szennyezőanyag koncentráció (mg/m3). Az egyes szennyező anyagok maximális koncentrációját imisszió normában rögzítik, ellenőrzik és betartatják. Szerencsére a levegőnek igen gyors az öntisztulása (száraz vagy nedves kihullás, hígulás és elbomlás, azaz mineralizáció). A levegőszennyeződés mind az élő világot, mind az élettelen környezetet veszélyezteti.

19. Jellemezze a hulladékok környezeti hatásait, a hulladék fogalmát, csoportosításukat, kezelésüket, gyűjtésüket! Szennyező hulladékok A hulladékok a felhasználásra már nem kerülő anyagok gyűjtőneve. A hulladék-vegyszerek tetemes része szennyezett – gyakran halogéneket is tartalmazó – szerves oldószer, amelynek elégetése nem csak levegőszennyezést okozhat, hanem korrózió útján megrongálhatja a megsemmisítő berendezéseket. Ezen kívül a hulladék-vegyszerek közé tartoznak a különböző gyártásokból és felhasználási technológiákból származó szervetlen és szerves vegyületek, amelyek néha a hulladéklerakó helyeken még egymással is elreagálhatnak, ezen kívül a különböző, gyakran magas fémtartalmú iszapok (pl. a galvániszap). Természetesen az atomerőművek sugárzó hulladékai is szennyező hulladékok.

20. Ismertesse a hulladékgazdálkodás céljait, feladatait és eszközrendszerét! A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amely kezeléséről gondoskodni kell. A hulladékokat fajtájuk és halmazállapotuk szerint csoportosíthatjuk. Fajtájuk szerint: . termelési hulladékok, . települési hulladékok, . különleges kezelést igénylő (veszélyes) hulladékok. Halmazállapotuk szerint lehetnek: . szilárd (pl. papír, fém stb.), . iszapszerű (pl. szennyvíziszap), . cseppfolyós (pl. gázok melléktermékei), . gáznemű hulladék (pl. légszennyeződés). A termelési hulladék a termelési folyamat különböző fázisaiban keletkező hulladékfajta. A települési hulladék elsősorban a háztartásokban és a közintézményekben keletkezik szemét formájában. Emellett képződik a kommunális szennyvíz, ami sajnos ma még nem minden esetben kerül a szennyvízgyűjtő csatornarendszerbe. A hulladékok kezelése A környezet minőségének megőrzése és a keletkező hulladék környezetbe kerülése előtt a hulladékokat kezelni kell. A hulladékok kezelése során kiemelt figyelmet fordítunk a különleges kezelést igénylő (veszélyes) és a települési és azzal együtt kezelhető hulladékokra. A hulladékkezelés folyamatának lépései: - a hulladékok összegyűjtése, - előkezelése, átmeneti tárolása, - elszállítása, - feldolgozása és

11 - végleges elhelyezése. A hulladékok feldolgozása - a kevés hulladék lerakóhely miatt – többnyire égetéssel történik. Az egészségügyi intézmények hulladékait is égetéssel ártalmatlanítják. Az égetéssel lebontható ipari hulladékok ártalmatlanítását gyakran végzik ipari hulladék égetőben . Az égetésből keletkező szennyeződéseket (gázok, gőzök, por), különböző szűrőberendezésekkel megköti ugyan, de sajnos a hulladékégetők közelében többféle szennyező anyag az átlagosnál nagyobb koncentrációban mutatható ki. Az ártalmatlanítás során keletkező hasznosítható elemeket a termelési folyamatokba visszajuttatják, ami már hulladékhasznosításnak számít. A hulladékok részbeni feldolgozását jelenti a komposztálás. Célja, hogy a hulladékban természetes körülmények között lassan lezajló folyamatokat meggyorsítva, a hulladékok szervesanyag-tartalmából komposzttrágyát állítson elő, amelyet talajjavító anyagként a talajba lehet visszajuttatni. A hulladékok végleges elhelyezése az ún. rendezett lerakás. Ebben az esetben a területet feltöltik hulladékkal, majd földdel vagy építési törmelékkel letakarják.