`IX. évfolyam, 3. szám 2004. május

http://www.tiszabercel.huhttp://www.tiszabercel.huhttp://www.tiszabercel.hu

ZÁSZLÓK A SZÉLBENTiszabercel Község Önkormányzata hasonlóan talán hazánk valamennyi

önkormányzatához az idei majálist még emlékezetesebbé kívánta tenni, hi-szen ez a majális többrôl szólt, minta munka ünnepe, többrôl szólt, mint ed-dig bármikor. Hazánk május elsején csatlakozott hivatalosan is az EurópaiUnióhoz. Ez alkalomból számos esemény várta a település lakóit, igaz szakít-va a korábbi hagyományokkal ez az alkalom kissé ünnepélyesebb lett, nemfeltétlenül az ilyenkor szokásos szabadtéri rendezvényekre tettük a hangsúlyt,hanem mindenképpen emlékezetessé kívántuk tenni ezt a napot Tiszaberceléletében. Mintegy hatvan ember vett részt az esemény hivatalos programján.Az Öreg-Tisza tó ezen a napon is várta a tiszabercelieket.

Napközben horgászat volt, majd13.00 órától a Tiszaberceli Nyugdíja-sok Egyesületének ebédje, 15.00 órá-tól a tiszaberceli polgárôrök összejö-vetele volt, a Kozma család vendég-szeretetét élvezve. Ezt követôen 17.00órakor az „Államalapítástól a csatlako-zásig” címmel hallhattunk elôadást.Zsíros Antalné alpolgármester, címze-tes igazgató asszony tolmácsolásábanegy nagy ívû, igazán alapos, elôadásthallhattunk, amely áttekintette a ma-gyar nép zivataros századait. Az elô-adásmód megragadó volt olyannyira,hogy az ember szinte ott érezte magátVereckénél, majd az államalapítás ese-ményeinél. De bepillantást kaphattunka kiskirályok korába, melynek KárolyRóbert vetett véget, Mátyás rene-szánsz udvarába, a a Rákóczi szabad-ságharc küzdelmein jártunk, Reform-kor eseményeit elevenítettük fel. Cím-zetes igazgató asszony elôadását szá-mos elismerô szó követte, majd ezutána Bessenyei-ház udvarán, a Bessenyeiemléktáblánál „Egy európai magyar”címmel koszorúzásra került sor. Szá-mos intézmény, civil szervezet és poli-tikai erô gondolta úgy, hogy ez alka-lomból a megemlékezés koszorúját el-helyezi az emléktáblánál. A BessenyeiTársaság nevében Hegedûs Józsefné atársaság tagja és Munkácsy Mihályközségünk díszpolgára helyezték el akoszorút. Ezt követôen a TiszaberceliNyugdíjasok nevében Farkas Istvánnéés Petró Béla, majd a TiszabercelértEgyesület nevében Homonnai Zoltánelnök és Görömbei Lajos az egyesületfelügyelô bizottságának elnöke he-lyezte el a megemlékezés koszorúit. ABessenyei György nevét viselô intéz-mények nevében elôször László Antaláltalános iskolaigazgató és StefánnéKiss Erzsébet tanár helyezett el koszo-rút. A Bessenyei György Mezôgazda-

Folytatás a 2. oldalon

2004. MÁJUS

sági Szakmunkásképzô Iskola nevébenFekete Béla és felesége helyezte el amegemlékezés koszorúját. Ezt követô-en a FIDESZ Magyar Polgári Szövet-ség nevében Görömbei Vilmos a helyiszervezet vezetôje és Zsíros Antal,majd a Magyar Szocialista Párt nevé-ben Humicskó József a tiszabercelialapszervezet vezetôje és Bíró Sándorhelyezték el a koszorúkat. Az utolsókoszorút Hajnal András polgármesterés Zsíros Antalné alpolgármester köz-ségünk önkormányzata nevében he-lyezte el az emléktáblánál. Ezt követô-en a Tiszamenti Lovas-klub szervezé-sében ifj. Kolozsi László önkormány-zati képviselô, Berencsi Csaba és Gere

József huszárruhában lovas kísérettel,ló háton vitték a nemzeti lobogót, aBessenyei emlékparkba, ahol már ko-rábban két árbocot állítatott fel a köz-ség önkormányzata ez alkalomra.

Ünnepélyes zászló felvonás színhe-lyén, Hajnal András polgármestermondott ünnepi beszédet. Beszédébenhangsúlyozta, hogy egy új kor küszö-bére lépett nemcsak hazánk, de telepü-lésünk is akkor, amikor az Unió tagjalett. Az Európai Unió kapujaként, ha-zánkra egy sokkal komolyabb feladatvár. Az ünnepi beszédet követôen amagyar Himnusz hangzott fel és ekkorHumicskó József és László Antal ön-kormányzati képviselôk közremûködé-sével a Bessenyei György Általános Is-kola és Óvoda két tanulója Márky Ká-roly és Kocsis Tamás húzták fel a két

lobogót. A zászlófelvonás ünnepi mû-sora Futkos Attila szavalatával ért vé-get, aki ez alkalomból a Székely Him-nuszt mondta el.

Innen az ünneplôk útja az Öreg-Ti-sza tóhoz vezetett, ahol a felállított sza-badtéri színpadon elôször a Tiszaber-celi Nyugdíjasok Egyesületének asz-szonykórusa adott elô népdalokat,majd ezt követôen Futkos Attila rende-zésében, és összekötô prózai monológ-jaival három „agrár-tinédzser” ifj. Ve-ress László, ifj. Görömbei Vilmos ésVeress Péter tolmácsolt egy-egy verset,amelyet humor mögé rejtett, komolyaggodalmat megfogalmazó összekötôszöveggel tett élhetôvé és érthetôvéFutkos Attila. A Szabolcs néptánc-együttes fiatal táncosainak mûsora zár-ta a napot.

ZÁSZLÓK A SZÉLBENFolytatás az 1. oldalról

AZ IDÔSEK KLUBJA ÉLETÉBÔLKorábban elkezdett hagyományu-

kat folytattuk március 1-jén, amikormegnyitottuk a „HITÜNK KINCSEI”címû kiállításunkat. A kiállítás az Idô-sek Klubja a Református Egyházköz-ség a Római és Görög katolikus Egy-házközösség közös szervezésében nyíltmeg. A kiállításon egyházi jellegû tár-gyakat, bibliákat, terítôket, kelyheket,festményeket, egyházi ruhákat mutat-tunk be, melyeket az Idôsek Klubjánaktagjai, községünk lakói, illetve a tele-pülés egyházközségei ajánlottak fel. Amegnyitó ünnepélyen a közel 50 fôt azintézmény nevében Gliba Lászlóné kö-

szöntötte – ezt követôen Hajnal Andráspolgármester úr nyitotta meg a kiállí-tást. A köszöntô szavakat a hittanosgyerekek Németh Eszter, Nagy Éva,Falatovics Evelin, Pongó Bettina versekövette.

Ezt követôen Tiszabercel egyház-történetérôl hallottunk tájékoztatástTálas Mihály paróchustól, Sári Andrásplébánostól és Szabó Péter tiszteletesúrtól. A tárlat megtekintése után szere-tetvendégségre vártuk a látogatókat. Akiállítást az érdeklôdôk március 5-igtekinthették meg. Szokatlan és mesésvállalkozás volt ez a kiállítás, de a cél

közös az embereket összehozni értéke-inket, összegyûjteni. Érdemes volt!Köszönetemet szeretném kifejeznimindazoknak, akik segítségünkre vol-tak abban, hogy ez a kiállítás létre jött!Köszönet annak a 320 látogatónak is,akik felkeresték az Idôsek Klubját ésmegtekintették ezeket az értékes kin-cseket! Kérem, közösen bízzunk és te-gyünk azért, hogy Tiszabercel rejtettkincseit egyszer majd egy helyen lát-hassuk!

Gliba Lászlónéa kiállítás szervezôje

Talán mindannyian tudtuk azt –ami az idén bekövetkezett –, hogy aszakmai elôadások látogatottsága mi-nimális. Ezt már az elmúlt idôkben istapasztaltuk, ugyanakkor ez az év talánvízválasztó ebben a tekintetben, hiszenegy-egy elôadásnál csaknem kiürült aterem. Ahogy az iskola igazgatójamondta a megyében ettôl jobb szakem-bereket meggyôzni az ügy fontosságá-ról nem tudott, hiszen a növényvédel-mi állomás igazgatója, a megyei agrár-kamara általános elnökhelyettese, ésmég számos neves szakember tettetiszteletét nálunk, akiket sikerült meg-gyôzni ennek fontosságáról,- sajnos ahallgatóságot már kevésbé.

Ugyanakkor a kiállítás, majd szom-baton a kísérô rendezvények olyan si-kert hoztak, amelyek az esemény létjo-gosultságát meg sem kérdôjelezik, sôta virágvásár ebben az évben is olyansikeres volt, hogy mindenképpen napi-renden kell tartani az eseményt közsé-günkben.

A kiállításra térve, nagyon kelle-mes színfoltja volt a vadászati kiállításennek a résznek, hiszen mind a MátéAndrás és Humicskó József által kiállí-tott hazai, mind a Hajnal Béla által el-ejtett afrikai vadak trófeái meglepetés-sel hatottak az idelátogatóknak. Talál-kozhattunk a hagyományoknak megfe-

lelôen a paszabi szövôszékkel, szôtte-sekkel. A nyugdíjas egyesület ismét ki-tett magáért egy remek kézimunka ki-állítással, jelen volt a TiszabercelértEgyesület programjainak bemutatójaés halászati kiállítás, de természetesenRendes József kovácsmester mûhelyétis megtekinthette a nagyérdemû. A leg-több nézôt ebben az évben is WagnerFerenc virágkötészeti bemutatója von-

zotta, mely után a lakodalmas felvonu-lás óriási sikert aratott, nemcsak Ti-szabercelen, hiszen a lakodalmas me-net a paszabi majálisra érkezett meg,ahol külön fogadták ôket, nagy tisztes-séget téve a násznépnek.

Az eseményekbôl az idén sem hiá-nyozhatott a tarcali pincelátogatás,majd a záróakkordként megtartott ebé-den Hajnal András polgármester úgyfogalmazott, hogy ez az esemény,nemcsak, hogy létjogosult Tiszaber-celen, de óriási sikereket tudhat magá-nak és az, hogy 5 éve folyamatosanmegrendezésre kerül, ez azért is ki-emelendô, mert számos környékbelitelepülés próbálta már a mezôgazdaságaktuális problémáira, lehetôségeire rá-irányítani a figyelmet a mezôgazdaságikiállításon keresztül, mégsem sikerülthosszú életûre egyetlen ilyen törekvéssem.

A lap hasábjain keresztül az önkor-mányzat és a település egésze nevébenszeretnénk kifejezni a szakmunkáskép-zô iskola egész kollektívájának az elis-merésünket, külön kiemelve FeketeBéla igazgató úr elévülhetetlen érde-meit ebben a munkában. Bizonyárameg tudja gyôzni jövôre is a kollektí-vát arról, hogy ez az esemény, ha márgyökeret vert Tiszabercelen gyönyörûgyümölcsöket hozzon nekünk.

2004. MÁJUS

MEZÔGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR ÖTÖDSZÖR(B. N.) A Bessenyei György Szakmunkásképzô Iskola V. alkalommal adott otthont a tiszaberceli Mezôgazdasági Ki-

állításnak és Vásárnak. A két napos eseményre április 30-án és május 1-jén került sor. Április 30-án 14.00 órakor Fe-kete Béla iskolaigazgató köszöntötte a kollégium ebédlôjét zsúfolásig megtöltô érdeklôdôket. A megnyitón részt vett Dr.Máhr András a Földmûvelôdési és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára is. Rajta kívül még díszvendé-gek voltak a megyei önkormányzat részérôl Baranyainé Kursinszky Tünde vezetô fôtanácsos, Demendi László a me-gyei FM Hivatal vezetôje, valamint Bíró Miklós az Agrárkamara általános elnökhelyettese.

2004. MÁJUS

6600..Tolerancia. Ez a szó oly sokszor

hangzik el manapság. Azt jelenti,tiszteletben tartani valami olyat,amivel nem, vagy csak részben ér-tünk egyet. Vannak dolgok azonban,amit nem lehet tolerálni. Úgy vélemilyen, az ember alapvetô jogainaksárba tiprása, az azokban való meg-különböztetés.

Ezeket a sorokat egy személyes él-mény után írom, mely alapvetôen mag-határozza az írás hangulatát, de a tar-talmat nem. Részt vehettem az esély-egyenlôségi kormányhivatal egy ren-dezvényén, mely a tolerancia jegyébenzajlott. A helyszínre Németországbólis érkeztek elôadók. Nürndorfból, egyMünchen melletti kisvárosból, ahol an-nak idején egy földbe süllyesztett,bombabiztos repülôgépgyár mûködött,illeszkedve a német hadigépezet jólmegtervezett rendszerébe. Itt készültekvolna azok az elsô sugárhajtású repülô-gépek, amelyekkel a náci németországmeg kívánta fordítani a háború végki-menetelét. A munkát, mint számosilyen helyen deportált zsidók végezték.8.500, többnyire Magyarországról de-portált honfitársunk. Közülük 3.500sohasem térhetett haza. Ahogyan leír-tam e számokat, úgy röpködtek a kü-lönbözô adatok a vészkorszak ezendicstelen eseményeirôl, amikor az elô-adást megszakítva egy idôs hölgyemelkedett szólásra. „Ott voltam –mondta. 17 évesen kerültem arra ahelyre kálváriám utolsó állomásaként,Auschwitz, Buchenwald majd ismétAuschwitz után. Minden úgy történt...” A teremben síri csend, a levegôszinte megfagyott.

A Holocaustra emlékezô kiállítá-sok sorát láthatjuk manapság, hiszen60. évfordulója van az idén az emberi-ség legszörnyûbb rémtettének. Az em-lékezés során elhangzik a 600 ezer ma-gyar áldozat, mint fogalom. Számta-lanszor hangzik el, hogy a németek tet-ték, a mi kezünk rövid volt. 640. Kinekmond valamit e szám? Nekem már töb-bet, mint e nap elôtt. Bizony a helyszí-nen nem csak túlélôk, de segítôk is vol-

tak. Egy vagy kettô a 640-bôl. A 10millióból, mindössze 640 magyar hon-fitársunk mert szembeszállni azokkal ahonfitársainkkal, akik nem voltak res-tek még a „vonat” indulása elôtt szét-hordani deportált honfitársaik javait. Aegyik kiállításon döbbenetes kép voltlátható. Zsidó fiatalemberek egy cso-portja, zsinóros Bocskaiban állnak,mellkasukon a sárga színû Dávid csil-

laggal. ôk is magyar állampolgárokvoltak, s ezt kifejezvén, ruhájuk is akor szellemének megfelelô volt. De ek-kor, már semmi sem számított. A látot-tak és hallottak után egyet kell értenemazzal a számomra ismeretlen emberrel,aki azt mondta: „Aki Auschwitz utánantiszemita, az nagyobb bûnt követ el,mint a nácik”.

Papp János

Az Országgyûlés 1/2004. (IV. 6.) OGY politikai nyilat-kozata

Az Országgyûlés Nyilatkozata a HolocaustEmléknapján*

Hatvan évvel ezelôtt, 1944. április 16-án vette kezdetét amagyarországi zsidóság gettóba zárása, brutális elkülöníté-se attól a nemzettôl, amelybe született, amelynek nyelvétbeszélte, kultúráját, gazdaságát gyarapította, amelynekszabadságáért, függetlenségéért az elmúlt századokban vé-rével is áldozott.

A zsidótörvényekkel és 1944 tragikus tavaszán a Holocaust-tal magyar és magyar közé ékelôdött a szégyen.

Százezreket rekesztettek ki a teljes jogú állampolgárok sorá-ból, hajtottak kényszermunkára, zártak gettóba és deportáltakhaláltáborokba. Hatszázezer magyarországi zsidó, roma és po-litikai üldözött esett áldozatul a tervszerû népirtásnak. A ma-gyar nemzetet megtizedelô háború tragikus áldozatainak szá-mát továbbnövelte az oktalan, elvakult és fékevesztett gyûlölet.

A Holocaust a magyar nemzet tragédiája.A veszteség még itt él velünk, a fájdalom még nem múlt el.A magyar millennium évétôl - az áldozatok emlékére, min-

den jóakaratú ember lelkiismeretének ébren tartására és az utá-nunk jövô nemzedék okulására- április 16. a Magyar HolocaustEmléknapja.

A Magyar Holocaust emléknapján a Magyar Országgyûlés amagyar nemzet nevében mély részvéttel hajt fejet a Vészkor-szak áldozatai és sokat szenvedett túlélôi elôtt.

Dr. Szili Katalin s.k.,az Országgyûlés elnöke

Dr. Füle István s.k., Németh Zsolt s.k.,az Országgyûlés jegyzôje

* A politikai nyilatkozatot az Országgyûlés a 2004. április 5-i ülésnapján fogadta el.

2004. MÁJUS

AKIKÉRT A „BERCELI” HARANG SZÓL

Nyíregyháza–Tiszabercel (B. N.) Székesfehérvári kitüntetés, TiszaberceliLovasnap, Nyíregyházi tûzoltók. Mi közük ezeknek egymáshoz? Egy pontonkapcsolódnak össze, és ez a pont Natkó László, a tiszaberceli ÖTE parancsno-ka. A tisztánlátás kedvéért jöjjenek a tények.

Az ötlet 1997-ben fogalmazódottmeg még Székesfehérváron, amikor atiszaberceli önkéntes tûzoltók parancs-noka, az akkori belügyminisztertôl ki-tüntetést vehetett át. A ceremónia soránharangot kongattak meg jelképesen,ami szokás volt hajdan a tûzoltóknál,hogy ha a bevetésrôl visszaérkeznek a„fiúk” és mindenki egészséges akkorörömhírt vihetett a szél a harang hang-jával. Ez az élmény megragadt NatkóLászlóban – aki bár sikereit tûzoltó-ként aratja évrôl évre, de köztudomásúróla, hogy foglalkozása öntômester - éseldöntötte, egyszer ô is önt egy haran-got a „fiúknak”, bár akkor még nemtudhatta, hogy egyenesen a nyíregyhá-zi tûzoltó parancsnok ragadja meg eztaz ötletet. Történt ugyanis, hogy a ta-valyi Pünkösdi Lovasnapon tiszteletü-ket tették nálunk Dombrády László ésPernyák Sándor ezredes urak. Akkormesélt ezen élményérôl a berceli pa-rancsnok, s hozzátette, ha majd aberceli egyesület 80 éves lesz, akkorelkészíti a harangot. De a „vezérkar”ezt a helyzetet nem akarta kihagyni, s

kérték, hogy készüljön el ez a harang2004. május 1-jére. Uniós csatlakozás,megyei Szt. Flórián nap, és a Nyíregy-házi Tûzoltóság 120. éves születésnap-ja. Mind-mind olyan események, ame-lyek kellô súllyal nyomtak a latba. Éselkészült a remekmû, melyet elôször,Nyíregyháza Város fôterén, a Kossuthtéren láthatott a nagyközönség május 4– én a megyei tûzoltónapon. Úgy gon-dolom e sorokkal is kifejezhetjük,hogy örömmel tölt el bennünketbercelieket, hogy a mi „fiunk”kezemunkáját dicséri a ma már a Nyír-egyházi Tûzoltó parancsnokságonszolgáló harang, mely reméljük min-den alkalommal megkondul majd visz-szaérkezéskor.

Kitüntetés

Szt. Flórián napja alkalmábólNatkó László ezen az ünnepségen, aMegyei Tûzoltó Szövetség legelôke-lôbb kitüntetését, a Szt. Flórián Emlék-plakettet vehette át, 40 éves kiemelke-dô tûzoltói szolgálatának elismeréséül.

Verseny

Az idén is megrendezésre kerül aközségünk életében rendszeresen nagynépszerûségnek örvendô tûzoltó ver-seny. A helyszín Nagykálló s az idô-pont május 29-e. Csapataink elkezdtéka felkészülést a megmérettetésre.Üröm az örömben, hogy az idén, márcsak az ifjúsági fiúk és a felnôtt férfiakversenyezhetnek a 800-as kmfcs. kate-góriában a többieknek – haladva a kor-ral – HONDA kategóriában kell magu-kat megméretniük.

A legszebb vasárnap

Május elsô vasárnapján a legdrágábbakat, az ÉDESANYÁKAT köszöntöttük. Nekik nyíltak ki az orgonák, nekik szóltak alegszebb köszöntések. Szóljon MINDNYÁJUKNAK Dzsida Jenô: Hálaadás címû gyönyörû költeménye.

Dzsida Jenô: Hálaadás

Köszönöm Istenem az Édesanyámat!

Amíg ô véd engem, nem ér semmi bánat!

Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,

Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.

Áldott teste, lelke csak értem fárad,

Köszönöm Istenem az Édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melybôl reggel, este

Imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.

Köszönöm a szívét, Mely csak értem dobban!-

Itt e földön senki sem szerethet jobban!-

Köszönöm a szemét, melybôl jóság árad,

Istenem köszönöm az Édesanyámat!

Te tudod Istenem – milyen sok az árva,

Aki oltalmadat, vigaszodat várja.

Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,

Hiszen szegényeknek nincsen Édesanyjuk!

Vigasztald meg ôket áldó kegyelmeddel,

Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg Édesanyám járását- kelését,

Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:

Köszönöm, Istenem az Édesanyámat!!!

2004. MÁJUS

PÁLYÁZATIFELHÍVÁS

A Tiszabercelért Egyesület az idénharmadik alkalommal rendezi meg aGáti Vásárt. Szeretnénk, ha ennek arendezvénynek évrôl évre több helyivonatkozása lenne ezért pályázatotírunk ki minden berceli lakos, vagy in-nen elszármazott részére

„NE HAGYJUK ELFELDNI A MÚLTAT”

címmel várjuk olyan írásos pálya-munkák benyújtását, amelyekben a ré-gi berceli eseményeket, hagyományo-kat, szokásokat idézi fel az alkotó.Minden érdekes lehet, mert az egyéniemberek történeteibôl tevôdik össze atörténelem, és mi szeretnénk felidézniaz Önök segítségével a falu történel-mét.

Pályázhatnak gyerekek is akiknagyszüleik, dédszüleik elmeséléseitönthetik írásba.

Beadási határidô 2004. július 20.

Pályázatot jeligével kérjük beadnipostán vagy személyesen a Teleházba.

A borítékra kérjük ráírni a pályázatcímét: Ne hagyjuk elfeledni a múltat.

A pályázatok terjedelme nincs kor-látozva, kézzel, írógéppel, számító-géppel írt pályázatokat is elfogadunk.

A pályázatot 3 fôs zsûri bírálja el:Zsíros Antalné címzetes igazgató, Szá-raz Lászlóné iskola igazgató-helyettes,Görömbeiné dr. Balmacz Katalin aGáti vásár fôszervezoje. Eredményhirdetés a Gáti Vásár mûsorának kere-tén belül lesz.

Épp ezért minden pályázót várunka vásáron, hisz ha nem jön el nem tud-juk meg ki rejtôzik a jelige mögött.

A három elsô helyezettet jutalom-ban részesítjük, valamint pályamunká-ja a Gáti Vásár mûsorában is felolva-sásra kerül. Késôbb az arra érdemespályamunkák a Berceli Naplóban és aBerczel TV-ben is közlésre kerülnek.

Tiszabercelért Egyesület

„Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnakÉs áldó imádság mellett,Mondják el szent neveinket.”

Kölcsey Himnuszának sorai jutnakeszembe, amikor a temetôbe megyek,legyen az Tiszabercelen, Nagyhalász-ban vagy Nyíregyházán.

Szent hely az, ôseink, rokonaink,szeretteink nyugszanak a hantok alatt,ahová a szeretet virágait, a megemlé-kezés koszorúit hordjuk.

Sajnos e virág, e koszorú, csak for-maság azoknak- és nem kegyeletiszimbólum-, akik a sírok letakarításaután a temetô különbözô pontjain, agondozott sírok között szemétkupaco-kat, szemétdombokat képeznek belô-lük, rádobva az elhanyagolt, gondozat-lan sírokra, mindegy, hogy egy édes-anya, vagy bárki nyugszik alatta! Ezekaz emberek nem gondoznak, csak árta-nak. Ártanak egy jóérzésû közösség-nek. A temetô kegyeleti hely. Amit malátnak gyermekeink, unokáink tôlünk,

ôk is azt fogják tenni. Az önkormány-zat közmunkásai minden év tavaszánrendbe teszik a temetôt - most is ezttették-, csak meg kellene ôrizni nekünka rendet.

Tudom, a kihelyezett szeméttárolókevés, de aki jóérzésû, rendszeretô em-ber, az megtalálja a módját, hogy a le-szedett száraz virágok, koszorúk, kika-pált gyomok távozáskor a szeméttar-tókba kerüljenek. (Csak egy használtreklámszatyor kell hozzá és akarat.)

Bízom benne, hogy a tiszaberceliemberek megértik a felhívást.

Vigyázzunk a temetô rendjére!Soha nem felejtem el egy kedves

fôiskolai tanárom tanácsát: „Lányok,bárhová, bármelyik országba mentek,temetôt is látogassátok! A temetô leg-jobban minôsíti egy adott közösség lel-két. Ha ott rend uralkodik, az ott lakóemberek jók!”

Tegyünk érte, hogy a tiszabercelitemetôk is az itt lakó emberek jó hírétöregbítsék!

Zsíros Antalné

JÚLIUS 1-JÉTÔL MEGVÁLTOZIK A SZEMÉTSZÁLLÍTÁS RENDJEA helyi hulladékkezelési közszolgál-

tatás rendjérôl szóló rendelet az EurópaiUniós jogharmonizáció jegyében kerültmegalkotásra. E szerint a Nyír- Flop Kft.végezheti a hulladékgyûjtést mind a szi-lárd, mind a folyékony hulladékok tekin-tetében a településen. Az önkormányzatvalamennyi lakossal közszolgáltatásiszerzôdést fog kötni, amely szerzôdésakár ráutaló magatartással is létrejöhet.

Fontos hangsúlyoznunk azt a tényt,hogy a települési önkormányzat a sze-métszállítási díjakra évrôl évre többetfordít. Sajnos a kommunális adó ennekaz összegnek körülbelül a 40%-át, fede-zi. Ugyanakkor a település részérôl aköztisztaság, a belvízelvezetés, az utakés még számos tekintetben olyan igé-nyek fogalmazódnak meg, amelyek azönkormányzat normatív állami támoga-tásaiból nem tud biztosítani. Erre lennealkalmas a kommunális adó. A szemét-szállítást a szemétszállítási díjnak kelle-ne fedeznie. A képviselôtestület eltekin-tett a szemétszállítási díj megállapításá-tól, ugyanakkor a kirakható szemétmennyiségét korlátozta 1 az általa márbiztosított 120 literes szemetes edénymértékében, amelyben az elhelyezettszemét mennyisége maximum 25 kg le-het. Az ezen felül keletkezett szemetetvalamennyi tiszaberceli lakosnak akülönbözô elárusító helyeken elsôsor-

ban boltokban megvásárolható felira-tozott szemetes zsákban kell elhelyez-ni. A szemeteszsák árában nemcsak azsák, hanem az elszállítás és ártalmatla-nítás díja is benne van. Tudjuk, nagyonsokan olyan szemetet is kitesznek, amelykomposztálható illetve újrahasznosítha-tó. A feliratozott szemetes zsákok meg-vásárlására július elsejétôl kerül sor.Ezért felhívjuk a lakosság figyelmétarra, hogy július elsejét követôen a kü-lönbözô háztartási hulladékok csakabban az esetben kerülnek elszállítás-ra, az 1 db rendszeresített szemetesedényen felül, ha az a Nyír-Flop Kft.által árusított feliratozott zsákokbanlesz elhelyezve.

Nagyon reméljük, hogy mind ez nemfogja azt maga után vonni, hogy újra sze-méthegyek keletkeznek a Szugolyban, aTisza-térben, a természetvédelmi terület-nek minôsülô Marót-zugban, vagy éppena korábbi szeméttelep környékén. Na-gyon reméljük, hogy mindenki megértiés belátja azt, hogy a szemételhelyezéstcsak tervszerû és jogkövetô magatartás-sal lehet jól csinálni. Ha szeretné, hogygyermeke, unokája ne egy olyan kör-nyezetben nôjön fel, ahol szeméthe-gyek követik egymást, akkor kérjük,hogy a meghatározott mennyiségen fe-lüli szemetet július elsejétôl csak ilyenzsákokban helyezze el.

Nyugdíjas egyesületünk a két na-pos rendezvénysorozatban becsülettelhelytállt.

A mezôgazdasági napokon (április30. és május 1.) kézimunka-kiállítástrendeztünk, ahol gyönyörû szôttes da-rabokat, beregi keresztszemeseket, ka-locsai hímzéseket csodálhattunk meg.

Igen sok kiállított kézimunka voltaz úri hímzések körébôl, valamint azegyéb kategóriából. Igaz, ma már a fi-atal lányok nem küszködnek ilyen jel-legû kézimunkákkal, de nekünk köte-lességünk megmutatni ezt a „kincset”,ôrizni, ápolni ezt a hagyományt. Kö-szönjük a lelkes asszonyoknak, akik amunkadarabokat adták, és vezetônk-nek, Zsíros Antalnénak, a kiállításszervezôjének.

Tompa Józsefné

Hagyomány már a virágkötészetibemutató, ahol szinte teljes létszámmalrésztveszünk.

Így volt ez most is. A BessenyeiGyörgy Mezôgazdasági Szakmunkás-

képzô Intézet munkájába betekintéstnyerhettünk. Részesei voltunk a virág-vásárnak, az iskola finom vendéglátá-sának, nézôi és hallgatói a Wagnertanárúr virágkötészeti bemutatójának,és bámulói a fóliás virágcsodának.

Akik szombaton kivárták a déliórákat, egy hangulatos „lakodalmas”menettel is találkozhattak az iskola ud-varán, no meg tapasztalhatták, hogyhogyan kell feldíszíteni hintót, stráfko-csit, autót egy lakodalmas menethez.

Köszönjük Fekete Béla igazgatóúrnak a szívélyes fogadtatást- dolgozó-inak hasonlóképpen-, és Wagner Fe-renc tanár úrnak az anyák napjára ka-pott szegfûket.

***Május elsején, az EU csatlakozás

napján igen ám talpon kellett lennünk,hogy a szép programokat végignézzük,végigjárjuk.

Délben az Öreg-Tisza tónál talál-koztunk, ahol házigazdánk és vendég-látónk Kozma István vállalkozó volt.Évek óta hagyomány már a gyönyörûkörnyezetben töltött néhány óra, aholélvezhetjük a finom ebédet, édesanyjasüteményeit, a család kedvességét. Kö-szönjük.

17 órára a Bessenyei-házhoz invi-tált bennünket a meghívó, ahol ZsírosAntalné történelmi elôadását hallgat-

tuk meg - az elmúlt évezredrôl -, majdkoszorúztunk az „Európai magyar”,Bessenyei György tiszteletére.

Az ünnepség a szakmunkásképzôelôtt folytatódott az UNIÓS zászlóavatásával, lovashuszárok jelenlétével.Köszöntô beszédet a polgármester úrmondott, majd Futkos Attila szavalta ela Székelyhimnusz egyik változatát.

A nap eseményei az Öreg-Tisza tó-nál, a szabadtéri színpadon folytatód-tak, a fáklyákkal díszített tó partján.Egyesületünk énekesei is itt léptek feltiszai dalaikkal. Köszönjük PetrónéMinczér Erzsébetnek a próbákat, asz-szonyainknak a fáradságot, a vállaltkötelességtudást.

Hétfôn, május 3-án 45 édesanya ésnagymama vehette át a fehér tulipánt,és hallgatta meg Futkos Béláné hitta-nosait, az általános iskola tanulóit azanyáknapi ünnepségünkön.

***Programunk folytatódik. Május 15-

én a Gyertyafény Nyugdíjas Egyesületmeghívására Nyíregyházára utazunk.

Május 25-én a Móricz ZsigmondSzínházban a Légy jó mindhalálig cí-mû darabot nézzük meg.

Május 29-én pedig a nagyszabásúmegyei találkozóra megyünk, Gáva-vencsellôre.

Zzsíros Antalné

2004. MÁJUS

MI LESZ VELEDTELEHÁZ?!

Azok a sorok, amelyekben lapunkhasábjain a Halászléünnep megrende-zésének veszélyeit taglaltuk magávalránthatja a Teleházat is. Az önkor-mányzat minden dologi kiadását fede-zi a Teleháznak, ugyanakkor a szemé-lyi kiadások javarészt a TiszabercelértEgyesületet terhelik. Sajnos hónaprólhónapra a kihasználtság olyan szintetütött meg, amely nem volt képes ki-gazdálkodni ezen költségeket. A ren-dezvényekbôl származó bevételek vol-tak azok, amelyekkel ki lehetet egészí-teni ezeket a kiadásokat. Számos eset-ben kerültek megelôlegezésre ezek akiadások, melyek a kilátástalan pályá-zati körülmények miatt már nem tart-hatók. A megoldás mint ilyenkor álta-lában az önkormányzat kezében van.Döntés várhatóan a május 24-ei ülésenszületik majd.

TAVASSZAL MEGTISZTULUNK!

A növények permetezése és az élel-miszerek túlzott feldolgozása csak azegyik része annak az összetett hatás-együttesnek, amelyet a fejlett civilizá-ció zúdít ránk.

Van ugyan egy nagyszerû szer-vünk, a májunk, amely számos funkci-ója között arra hivatott, hogy szerve-zetünket méregtelenítse, de a fokozódóterhek miatt célszerû, ha segítjük, segy-egy kúra kapcsán kilökjük ma-gunkból az összegyûlt káros anyago-kat. Ilyenkor nem csak a külsô környe-zetbôl származó ártalmas anyagok,hanem a szervezetünkben zajló átala-kulások során keletkezô toxikusanyagcseretermékek is eltávolíthatók.A mérgektôl többféle úton szabadul-hatunk meg.

Serkentô táplálékok (máj)A kúra alatt kerüljük az alkoholt, va-

lamint a zsírban, finomított szénhidrát-okban gazdag és erôsen fûszerezett étele-ket is mellôzük.

Az articsókának a májmûködésregyakorolt pozitív hatásait is tudományo-san bizonyították. Nálunk elsôsorbankonzerv formájában szerezhetô be.

Ezen kívül a különbözô vizsgálatok-ból kiderült, hogy a rendszeresen fo-gyasztott indiai ginzeng hatására a májmérgezô anyagok elleni aktivitása jelen-tôsen megnô. Ginzenget hazánkban elsô-sorban tabletta formájában forgalmaz-nak.

Gyorsító táplálékok (bél) Bôséges rostfogyasztással serkentsük

a bél mûködését. A rostok ugyanis vizetszívnak magukba, megduzzadnak, kitöl-tik a béllument, majd ezzel ingert képez-ve a belek mozgását serkentik, amelyekígy gyorsan kiürítik a „felesleget”. A ros-tok két nagy csoportra oszthatók:vízoldékony és vízben nem oldódó cso-portra. Az utóbbiak elsôsorban a bélmû-ködést fokozzák, a vízoldékonyak pedignagy erôvel kötik meg a toxikus anyago-kat.

Legjobb rostforrások agabonamagvak külsô héja, a gyümölcsökés a zöldségfélék. Célszerû választanibarna rizst, teljes kiôrlésû lisztet és azebbôl készülô pékárukat. Zöldség- ésgyümölcsfélékbôl pedig minél többet fo-gyasszunk, ennek is legnagyobb részétnyersen. Az aszalt gyümölcsök rost- ésásványianyag-tartalma kiváló. Az emész-tôrendszer mûködését a rostokon kívül akülönbözô fûszer- és gyógynövények, il-letve az ezekbôl készíthetô teák is ser-kentik. A majoránna régóta ismert fûszer,a régi orvoslás is alkalmazta szélhajtó ésméregtelenítô hatása miatt, a cickafarkantibiotikus és méregtelenítô hatású.

Távozó mérgek A bôrön át, izzadással távozó folya-

dék nagy mennyiségû salakanyagot isvisz magával, így méregteleníti szerveze-tünket. Izzadást több módon érhetünk el,például sportolással, szaunázással vagyizzasztó teakeverékek fogyasztásával.

Köztudott, hogy a tüdôn át, a kilég-zéssel is távoznak káros anyagok szerve-zetünkbôl. A tüdôn keresztüli kiválasztásfokozására szintén a sportolás a legmeg-felelôbb módszer.

A vese a szervezet szûrôjeként mû-ködik. Minél több folyadékot fogyasz-tunk, annál jobban átmossuk szerveze-tünket. A természet gondoskodott olyannövényekrôl, amelyek a vese mûködésétserkentve fokozzák a kiválasztást:

zeller: illóolajai révén fokozza a vi-zeletképzést és kiürítést, sôt ennek kö-vetkeztében a húgysav is nagyobbmennyiségben távozik, csökkentve ezál-tal a köszvényes panaszokat;

csalán: a zellerhez hasonló hatássúspárga: vizelet- és enyhe hashajtóha-

tással rendelkezik, azt azonban nem árttudni, hogy magas purintartalma miattköszvényes betegeknek nem ajánlott afogyasztása;

articsóka: a levélrészben rejtezô ha-tóanyag hatására fokozódik a vizelet ki-választás, de emellett az egyébként vize-lethajtáskor oly gyakori káliumürítéscsekély marad;

koffein: kávé és tea fogyasztása utángyakran tapasztalható a vizeletürítésgyakorisága;

Akik eddig soha nem éreztek magukbanelég erôt egy tavaszi tisztítókúrához, remé-lem, idén már nem halogatják tovább!

2004. MÁJUS

EEGGÉÉSSZZSSÉÉGGÜÜNNKKÉÉRRTT

Ajánló új könyveinkbôl:A magyar festészet remekei(75 mester 100 képe)Dr. Bábosik István: Alkalmazott eveléselmélet500 kérdés és válasz a földrajz körébôlEurópai Uniós könyvek:pl. az EU történetérôl, gazdaságáról, földrajzáról, a vidékfejlesztésrôl, pályázatok kidolgozásáról stb.

Kedves szomszédunk: Ujj Árpád –egy új oldaláról mutatkozik be a falu-

nak. Mindenki úgy ismeri, mint „mû-szaki polihisztor”. A következô írásbólkiderül róla, hogy nemcsak a gépekhezért, szereti a szépirodalmat is. Könyv-tárunkban 204 kötettel került közeli„barátságba” és a legkedvesebbet több-ször is olvassa, ezek közül ajánljaDékány Andrást.

Dékány András sikeres írói pályáját/József Attila díjas/ az is elôbbre vitte,hogy belekóstolva az életbe, volt: ten-gerész, mûszerész, ügynök, asztalos,újságíró, kritikus.

Elég sûrûn látogatom a könyvtárat,mivel sok idôm van az olvasásra. Tu-lajdonképpen a könyvek terén „min-denevô” vagyok, sokféle mûfajt szere-tek.

Most mégis egy régi kedvenc íróm-ra és könyveire szeretném felhívni a fi-gyelmet. Az író Dékány András- már

fiatal korában az ifjúsági irodalomklasszikusa. Regényei nagyrészt a ten-gereken és hajókon játszódik. Megis-merhetjük könyveiben a Csendes- ésaz Atlanti-óceán szigetvilágát, az ittélô növényeket és állatokat. Egyik fô-hôse, Turkovich Daniló kapitány éstöbb társa életútját. Ezekkel az embe-rekkel óriási kalandok és viharok köze-pette találkozunk. A kapitány elbeszé-léseibôl megismerhetjük a vitorlás ha-jó típusait, a tengerek és óceánokáramlatait, és ezen kívül még nagyonsok más ismeretre tehetünk szert. A ka-landregénybôl több kötet is megtalál-ható könyvtárunkban: Kalózok, bál-nák, tengerek; Az elveszett sziget; Afekete herceg; Az óceán császára; stb.

Ezeket a könyveket szívesen aján-lom minden fiatal és idôsebb olvasó fi-gyelmébe.

Önkormányzati képviselô testületünkáprilis 26-án tartotta rendes ülését a Polgár-mesteri Hivatalban, mely alkalommal ösz-szesen 13 napirendet tárgyalt meg. Az ülé-sen szó volt az önkormányzathoz tartozóintézmények felújításáról. Elhangzott,hogy ezek a munkálatok nagymértékbenfüggenek a benyújtott pályázatok sikerei-tôl, hiszen ebben az esetben a felújításokhatékonysága sok esetben javítható.

Sor került a képviselôtestület vagyon-rendeletének módosítására, mivel az önkor-mányzat vagyona évenként változik.

Ezt követôen a képviselôtestület a köz-beszerzésekrôl szóló helyi rendeletét hatá-lyon kívül helyezte, majd megalkotta a he-lyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjé-rôl, a köztisztasággal kapcsolatos egyeskérdésekrôl és a közszolgáltatás díjánakmértékérôl szóló rendeletet. a rendeletbenfoglalt változásokkal külön foglalkozik la-punk. A képviselôtestület döntött arról,hogy részt vesz az Ibrány, Paszab,Beszterec, Tiszatelek által közösen létreho-zandó településfejlesztési kistérségi társu-lásban, melynek elônyeit az uniós pályáza-tok során kívánja majd kamatoztatni.

Az önkormányzat ötvenezer forinttaltámogatja az Európai Uniós csatlakozásemlékére a Nyíregyházi Fôiskolán létrejö-vô kilátó építését, amely összeget az építés-re fordítanak, de ezért elhelyeznek a kilátónegy díszes csempét, melyen településünkcímere fogja hirdetni azt, hogy annak a ki-

látónak az Európai Uniós csatlakozáskorTiszabercel is támogatója volt.

A Pünkösdi Lovasnapot a képviselôtes-tület százezer forinttal támogatja.

Majd Görömbei Ferenc képviselô jelen-tette be egyebek között, hogy a Bercel Szö-vetkezetet, mint TÉSZ-t a képviselôtestüle-ti ülés napján bejegyezték és így hivatalosformában is ezeket a tevékenységeket ellát-hatja. A képviselôtestület ülésén élénk vitabontakozott ki a temetôk állapotáról. Jegy-zôként e sorok írója állapította meg azt atényt, hogy amíg évekkel ezelôtt az önkor-mányzat folyamatos vitában állt az egyhá-zakkal, mint tulajdonosokkal a tekintetben,hogy ne csak megôrizzék, hanem hozzák ismegfelelô állapotba a temetôket addig mamár az egyházak minden kérés, és köszö-nöm nélkül természetesnek veszik azt, hogya saját tulajdonukat más tartsa rendbe. aHozzászólásomban hangsúlyoztam: semmiproblémám nincs azzal, hogy az önkor-mányzat közhasznú munkásai évente két-

szer Húsvétkor és Mindenszentek elôtt el-menjenek és a temetô területén rendet rakja-nak, hiszen nem az egyházakról mondanakvéleményt az ide látogatók, amikor elhunytszeretteik emlékét ápolják, hanem a telepü-lésrôl. Ugyanakkor elfogadhatatlan szá-momra, hogy az egyházak, mint szerveze-tek egyszerûen nem tudnak vagy talán nemis akarnak hatni a tekintetben, hogy a sajáttulajdonukat képezô ingatlanok ne csakegy-egy jeles eseménykor, hanem az évegész idejében méltó körülmények közöttfogadja az emlékezni vágyókat.

Természetesen ezek a sorok is azért ke-rülnek a Berczeli Naplóba, hogy felhívjuknemcsak a tulajdonosok, de a lakosság fi-gyelmét is arra, hogy ha mással nem, ezzeltiszteljék hozzátartozóikat, szeretteiket,akik már nem lehetnek közöttünk. Talánnem nagy kérés, hogy ne a más sírjára dob-jam le a számomra már értéktelen virágot,koszorút, hanem egy kis fáradtságba is ke-rül az 50-100 méterre található szemétlera-kóba teszem, hogy ezzel is megôrizzem améltóságát annak a helynek, amely az em-lékezést szolgálja. A képviselôtestület a kö-vetkezô ülését várhatóan május 24-én hét-fôn tartja a Polgármesteri Hivatalban.

2004. MÁJUS

OOVVII –– HHÍÍRREEKKItt a tavasz, aminek mi is, de fôleg

gyermekeink is nagyon örülnek. Sokatvagyunk a friss levegôn, sétákat szerve-zünk. Kirándulni szeretnénk május hó-napban a középsôs és nagycsoportos gye-rekekkel. Úti célunk a Sóstói Múzeumfa-lu és a Vadaspark. Csilya Attila apukájafelajánlását elôre is megköszönjük a rész-letekrôl, élményeikrôl a következô szám-ban olvashatnak. Lassan az évzáróra isgondolunk, ismét elellik egy év, s a nagy-csoportosok búcsút intenek az óvodaiéletnek. Megkérdeztem pár nagycsopor-tos gyereket, hogy miért szeret vagy sze-retett járni az oviba.

Korpai Angéla: Nagyon szeretek jár-ni, mert itt gyerekek vannak, lehet velükjátszani, óvó néni sokat mesél, mindenhéten új verset tanulunk.

Új Nikolett: Sok feladatot oldunkmeg, sok dalos játékot játszottunk.

Vedres József: Jó itt, szeretem az óvónéniket, sokat beszélgetnek velünk, óvónéni mindig meghallgat.

Tarjányi Ferencné óvónô

Nagy sikert ért el két nyolcadikos „fi-zikus jelöltünk”, a megyei fizika verse-nyen. Helyezést ért el Hullár Dániel

Helyezést ért el Tihor József.A két tanulónk, így bejutott az országos

döntôbe.Mindkettôjüknek, valamint felkészítô

tanáruknak Lipcseiné Nemcsik Edit tanár-nônek és a gyerekek szüleinek is ezútongratulálunk. Folytatás Gyôrben az Orszá-gos döntôben.

A „Bendegúz” elnevezésû anyanyelviverseny megyei fordulóján Kovács Eszter8. osztályos tanuló a VIII. helyen végzett.Felkészítô: Stefánné Kiss Erzsébet tanárnô.A szép sikerhez szintén gratulálunk.

Közeledik a tanév vége, az év végi ki-rándulások idôszaka. Ez a május különösengazdag lesz ebbôl a szempontból, hiszenmájus 7-én a tanulmányi versenyek leg-jobbjai az iskolai és községi ünnepségekenszereplô színjátszó szakkörök, énekkaro-sok és táncosok jutalomúton vehettek részt– megismerkedhettek Rudabánya, Jósvafôés Aggtelek nevezetességeivel.

Május 18-án parlamenti látogatásrautazik 150 fô, 28-án pedig osztálykirándu-láson nézhetik meg a környék látnivalóit arésztvevôk.

Tavaszköszöntô ünnepséget rendezetta tavaszi szünet elôtti utolsó napon a II. sz.Bessenyei György Gyermekszervezet.

Az 1-3. osztályosok dallal, verssel kö-szöntötték a tavaszt- felidézve a tavaszinéphagyományokat, népszokásokat.

A mûsor után egy kis meglepetés süte-mény várta a szereplôket.

Megkérdeztük: Kerekes Jánosné tanítónôt, mi a kedvenc:színe: kék, zöldillata: gyöngyvirágvirága: gyöngyvirág, fréziaétele: ami finom és jóköltôje: Ady Endreírója: Jókai Mórverse: Ady Endre: ôrizem a szemedfilmje: Távol Afrikátólzene száma: Verdi: Nabuccoegyüttese: Illésidézet: „ A mosoly, melyet kiküldesz,visszatér hozzád.”hangszere: fuvolasportja: gyalogtúra, úszásállata: kutyaszínésze: Robert Redfordhobbija: kertészkedés, kirándulásszava: kincsem, csillag, gyöngyfája: dió, akácévszaka: tavasztárgya: egy porcelán táncosnô,amit nagymamámtól kaptamgyümölcse: ôszibarackpedagógiai hitvallása: szeretve,türelemmel tanítani.Mit vár a jövôtôl: Megelégedettés nyugodt életet.

HÍREK ISKOLÁNKÉLETÉBÔL

2004. MÁJUS

GÉNMANIPULÁCIÓ A MEZÔGAZDASÁGI GYAKORLATBAN

Az élôlények különbözô tulajdonságaita gének képviselik, melyek a kromoszó-mákban találhatók. A gének anyagi termé-szetûek, az öröklôdés meghatározói. Igenváltozékonyak, melyeket az utódok külön-bözôségében jól láthatunk. A növényneme-sítés eddig természetes úton ment, és több-nyire megy ma is. Ez azt is jelenti, hogycsak közeli rokon növények keresztezhe-tôk. Több mint 10 éve azonban új szelekkezdtek fújni a genetikában, eredménye anövénytermesztési gyakorlatban meg is je-lent. Arról van tehát szó, hogy bizonyoskedvezô tulajdonságuk elérése érdekébenaz adott növény rokonságától teljesen elté-rô élôlénybôl vett géneket beültetik az ille-tô növény gén állományába. Ezzel elérik acélként elvárt tulajdonságok kialakulását.Ilyen a betegségekkel szembeni reziszten-cia, gyomirtó szerekkel szembeni tûrôké-pesség, vagy a szója esetében például a fe-hérje tartalom növelése. Nem csak más faj-ta növényi gének mesterséges átvitelérôlvan szó, de vírusok és baktériumok génjei-rôl is. Elvileg elképzelhetô állati gének nö-vényekben való átültetése is.

A természetbe való ilyen mérvû mes-terséges beavatkozás laikusok számára márrémisztô is lehet, de a szakembereket ismegosztja. A megosztottság nem csak azújtól való természetes tartózkodás miatt álltelô, hanem a szakmailag teljesen meg nem

alapozott távolabbi jövôtôl is.A génmanipulált kukoricatermesztés

már jó 10 éves múltra tekint vissza, melyegyesek szerint még nem elegendô idô ah-hoz, hogy megállapítható legyen az ember-re és környezetére való ártalmasság megíté-lésében. Arról van ugyanis szó, hogy a gén-manipulált termények, élelmiszerek okoz-nak- e káros hatást az emberi szervezetben.Egyes országok, akik úttörôi ennek a mód-szernek, túl vannak azon, hogy ezzel olyannagyon foglalkoznának. Ezek: az USA,Kanada, Argentína. Fôleg ez a három or-szág 100 millió hektáron termel, genetikai-lag módosított növényeket. Európa egyelô-re távol tartja magát az ilyen növények ter-mesztésétôl, egyedül Spanyolországbanvan jelentôsebb 20-25.000 hektár.

Más kérdés viszont, hogy Európában ismegjelent az ezen módszerrel termesztettélelmiszerek importja, feldolgozott formá-ban. Az EU- ban is, de nálunk is jogsza-bályok rögzítik az ilyen élelmiszerek cím-kézését, hogy a vevô jól láthassa, mit vesz.

Mi a helyzet nálunk, Magyarországon?Szántóföldi kísérleti kibocsátásra feljogosí-tó engedélyek kukorica esetében már van-nak nálunk. Az állami fajtakísérletek befe-jezôdtek, de még fajtaelismerésben része-sültek és a forgalmazási engedélyt semkapták meg. Azt kell hogy mondjuk, hogyegy tollvonás és Magyarországon is elkez-

dôdhet a géntechnológiával elôállított nö-vények termesztése. Génmódosított termékegyenlôre nálunk nincs forgalomban azáruházakban.

A növénytermesztésnek ez az új mód-szere szerintem utat fog törni magának,mely egyébként szöges ellentétje az egyredivatosabbá váló bio-termesztésnek.

Az evolúcióba – törzsfejlôdésbe valóilyen mérvû beavatkozás filozófiájátugyanakkor tisztázni kell.

TALAJTERHELÉSI DÍJAKRÓL

Talán nem meglepô, lapunk hasáb-jain már említett hulladékgazdálkodássorán a folyékony hulladékgazdálko-dással is foglalkozunk néhány mondaterejéig, hiszen Tiszabercel egész terü-lete a folyékony hulladék elszállításáraalkalmas szennyvízcsatorna hálózattalrendelkezik. Ugyanakkor többen van-nak, akik ezt a szolgáltatást még mainapig nem veszik igénybe. A 2003. éviLXXXIX tv. vezeti be a talajterhelésidíjat, amelyet annak a szennyvízkibo-csátónak kell megfizetni, aki a mûsza-kilag rendelkezésre álló közcsatornáranem köt rá. Ez elsôsorban az alacsonykihasználtságú szennyvízrendszerekjobb kihasználását segíti elô azzalegyütt, hogy egy olyan fontos problé-mára kívánja a figyelmet fordítani,mint a szennyvízelhelyezés. Az érintettlakosság elôtt nyilvánvalóvá kell válni,hogy a talajterhelési díj egy olyan adó,

amelyért nem kap semmilyen szolgál-tatást, míg a csatornadíj megfizetéseellenében elvezetik és megtisztítják akeletkezett szennyvizet, így nemcsakaz ô problémája oldódik meg, de a kör-nyezeti terhelés mennyisége is csök-ken.

A talajterhelési díj fokozatosan ke-rül bevezetésre 2009-ig öt év alatt, az

összege 24 ft/m3 – rôl indul és 120

ft/m3- re emelkedik 2009. évre. A ta-lajterhelési díj az önkormányzat bevé-tele lesz, amelyet a talaj, valamint afelszínalatti víz mennyiségi és minôsé-gi védelmére kell fordítania. Mindeb-bôl következik, hogy Tiszabercelennem indokolt ma az, hogy bárki talaj-terhelési díjat fizessen, hiszen a köz-csatornára ráköthet. A díj bevezetésé-rôl az önkormányzat rendeletet fog al-kotni, és minden olyan szennyvízkibo-csátóval, magyarul tiszaberceli lakos-sal szemben kivetésre kerül, aki a mû-szakilag rendelkezésre álló közcsator-nára mindeddig nem kötött rá.

BERCZELIHALÁSZLÉÜNNEP

HÍREK (B. N.) Rossz hírrôl kell beszámolnunk

az idei Berczeli Halászléünneppel kapcso-latban. A benyújtott pályázatunk az elmúlt5 év alatt elôször nem nyert. Nem titok hát,hogy a tervezett 9 napos eseménysorozatmegrendezése veszélybe került. Ezen pá-lyázat alapvetôen meghatározza a Tisza-bercelért Egyesület gazdálkodását, ígynem titok, hogy amennyiben nem sikerülmegfelelô forrásokra szert tenni úgy a tele-pülési önkormányzattól, mint a vállalko-zóktól, vagy az olyan a településhez nemkötôdô személyektôl, akik felfedezik az ér-téket ebben az eseménysorozatban, akkor arendezvénysorozat csökkentett tartalom-mal valósulhat meg, legrosszabb esetbenelmarad. Úgy érezzük, ha valamikor, akkormost tényleg összefogásra van szükségünkazért, hogy 5 év munkája ne menjenveszendôbe. Eddigi elôkészületeink, mind-mind azzal kecsegtettek, hogy az elmúlt évután egy olyan eseményre kerül sor, ami-lyen még valóban nem volt itt a RÉTKÖZ-BEN, de talán még a megyében sem. Mostitt állunk a csodára várva. Közel sincs arrólszó, hogy a rendezôk közül bárki elkesere-dett lenne. Az írás hangvétele valójábanazoknak szól, akik életükben nem rendez-tek még ilyet, vagy külsô szemlélôként,szakértôként vesznek részt egy-egy ilyenpályázat elbírálásában, és számos érdeketelé sorolnak a valódi értékek elé. Azoknakszól, akiknek egy ilyen esemény csak szá-mok, csak történések halmaza. Akik nemlátják az e mögött meghúzódó munka, sza-badidô, s egyéb teljesítmény mértékét s azembert, aki tesz ha tud. Tudjuk, ma min-denki, a túlélésért küzd. Nincs ez máskéntegyesületünknél, a halászléünnepnél sem.Ezért most várjuk mindenki jóindulatú tá-mogatását, remélve azt, hogy ha túléljükezt a krízist, akkor az elkövetkezendô idôk-ben ismét büszkén mondhatjuk és olvas-hatjuk a tiszaberceli eseményeket.

2004. MÁJUS

Milyen változásokat vár Ön az Uniós csatlakozást követôen az élet olyanalapvetô területein, mint a család, a munkahely vagy a társadalomban fellelhe-tô, Ön számára fontos egyéb területeken. Így hangzott körkérdésünk már nemelôször a község néhány lakosához. Akik megtiszteltek válaszaikkal:

Szántó Zsolt Gávavencsellônagyközség jegyzôje: Szerkesztô Úr !Leveledre válaszolva az alábbiak sze-rint foglaltam össze gondolataimat.

Az egész uniós csatlakozással kap-csolatos témakört kicsit szkeptikusankezelem. Sokakhoz hasonlóan bennemsem tisztult le a csatlakozással kapcso-latos információk, hiszen ezek sokszoregymással ellentétesek.

A családi élet területén semmilyenlényegi változást nem várok rövidtá-von. Talán az anyagi helyzetben áll bevárhatóan hosszú távú javulás, ha sike-rül megközelíteni az uniós fizetéseketis ebben az országban.

A közigazgatásban, ahol dolgozomaz elmúlt idôszakban a csatlakozásravaló felkészülés többlet munkával járt.Az önkormányzatok szabályozásánakjogharmonizációja lassan befejezôdik.A késôbbiekben azonban az önkor-mányzati munka és a közigazgatásegész területén egy újabb lépcsôfok ke-rül beépítésre, döntéseinknél az EU-sszabályozást is folyamatosan figyel-nünk kell.

A településünkön és környezetébenaz egyik legfontosabb megélhetési for-rás jelenleg a mezôgazdaság. Sajnos azEU-ban véleményem szerint ez a meg-élhetés csak néhány családnak lesz biz-tosított. A nagyobb területtel rendelke-zô termelô kivételével el fognak sor-vadni a gazdaságok. Ezeknek a családibevételeknek a pótlására most semmi-lyen lehetôséget nem látok. Egyetlenreményünk az idegenforgalom meg-erôsödése lehet. A hobbijaim közül avadászatnál lényeges átalakulás várha-tó néhány éven belül. Ez egyrészrôl azEU-s természetvédelmi és vadászatiszabályoknak való megfelelésre, más-részt pedig az uniós vadászokkal valóversengésre fog épülni. Nagy kérdés

számomra, hogy a fiamnak lesz-e lehe-tôsége ezt a „mániát” folytatni.

Szinte ugyanez igaz a másik hob-bimra, a halászatra is.

Kedves Szerkesztô úr!Ôszintén remélem azt, hogy az uni-

ós csatlakozás jó hatással lesz az orszá-gunkra, községünkre, s a családban ispozitív változásokat fogunk érzékelni.

Nem számítok arra, hogy a csatla-kozást követôen egy perc alatt megol-dódik minden gondunk, s egyik napróla másikra érezhetjük sorsunk jobbra-fordulását.

Ha kicsit türelmesek leszünk, s ki-várjuk hogyan alakulnak a viszonyok,mindenféleképpen fejlôdni fog az or-szág, s benne a mi térségünk is, s azunióba való belépés nagyon sok hasz-not fog hozni. Ahhoz azonban, hogyérezhetôen jobban éljünk, némi szem-léletmód váltásra is szükség van.

Próbáljunk meg becsülettel, kicsitjobban dolgozni, jót produkálni, mertígy fogunk tudni jól megélni. Szûkebbkörnyezetemben sorsfordító változá-sokra nem számítok az uniós csatlako-zás után. Szeretném, ha a családombanmindenkinek munkahelye lenne, hogyképesítésüknek megfelelô munkából,becsülettel tudjunk megélni. Örülnék,ha munkánk társadalmi megbecsüléseis javulna. Létbiztonságot, erôt, egész-séget, társadalmi békét, jókedvet, élet-kedvet várok a jövôtôl. A község lakó-inak is azt kívánom, hogy az unióscsatlakozás örömet, jólétet, boldogu-lást hozzon számunkra.

Stefánné Kiss Erzsébet

Az uniós csatlakozásról, várhatóhatásairól úgy gondolom, röviden ne-héz nyilatkozni. Ezért 1-1 gondolatotfelvetve csak megjegyeznék egyet, smást. Aggasztó, hogy minél közelebbkerülünk a belépéshez, egyre több két-ségei támadnak az embernek: Jó lesz-enekünk gazdasági szempontból a tag-ság? Elméletileg ui. a gazdaságiglobali-záció szükséges és elkerülhe-tetlen. A média is sok embert félreve-zetett, hiszen 2 évvel ezelôtt még a„tejjel-mézzel folyó Kánaánt’’ ígérték.Ma már miniszterelnökünk óvatosanígy nyilatkozik:… nagy kihívást jelenta csatlakozás a mezôgazdaság és a kis-és középvállalkozások számára. Mivelvidéken élünk, mindkét szférában ér-dekeltek vagyunk. Félô, hogy mivelkésett a SAPARD Hivatal felállítása,ami az uniós pénzek fogadását biztosí-totta volna- 20 milliárd Ft támogatást-csak késve tudjuk kihasználni a lehetô-ségeket. S a hazai forrásról még nem isesett szó. A pályázati feltételek, illetveazok elkészítése igen komoly feladatelé állít mindenkit, s kevés kis cég, ma-gánember tud ennek megfelelni.

Tájékoztatásul a gazdáknak, egytáblázat minden kommentár nélkül:

A 2002 végén Magyarország szá-mára megállapított agrárkvóták azeredeti magyar igényekkel összevetve(lásd: táblázat)!

S végezetül családunk ars poétiká-ja: a magyar ember soha nem a másokáltal ígért juttatásokból, hanem a sajáterejébôl lett azzá, ami.

Tisztelettel: Futkos Béla

Bontásból faanyag, tégla,cserépkályha, fürdôszoba fel-szerelés, valamint 90 db mû-anyag almásrekesz eladó.

Érdeklôdni: 42/204-675 te-lefonszámon (17 óra után)

Eredeti magyar igény Végleges ajánlatGabona-termõterület (millió hektár) 3650 3488 -Gabona- terméshozam (tonna/hektár) 5,04 4,73 -Durumbúza (hagyományos, hektár) 11000 2500 -Durumbúza (egyéb, hektár) 3855 4305 +Rizs (hektár) 18000 3222 -Száraztakarmány (tonna) 200000 49593 -Cukor (A kvóta, tonna) 400454 400454 =Cukor (B kvóta, tonna) 80000 1230 -Izoglükóz ( A kvóta, tonna) 130000 127627 -Izoglükóz (B kvóta, tonna) 10000 10000 =Gyümölcs- zöldség (hektár) 10000 1954 -Feldolgozott paradicsom (hektár) 321442 130790 -Õszibarack- feldolgozás (tonna) 1000 1616 +Körtefeldolgozás (tonna) 1616 1616 =Tej (millió tonna) 2,8 1,990 -Szopósborjú- prémium (darab) 300000 117000 -Húsmarha- prémium (darab) 245000 94620 -Vágómarha- prémium (darab) 480000 235998 -Juh és kecske együtt (millió darab) 1,5 1,5 =

(B. N.) A Tiszamenti Lovasklubkaröltve számos támogatójával május30-án ismét megrendezi a nagy hírnekörvendô Pünkösdi Lovasnapot a Vásár-téren. Az esemény fôvédnöke Dr.Hanusz Árpád lesz, aki a Lovasturiz-mus Észak-Alföldi Regionális elnöke.Védnökökként olyan személyeket tisz-telhetünk, mint Petrika Ibolya aSzabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sport-hivatal igazgatója, Hajnal András köz-ségünk polgármestere, Tajthy PéterPaszab község polgármestere, valamintPapp János településünk jegyzôje.Díszvendégként várjuk a rendezvényre

Gazda Lászlót a megyei közgyûlés el-nökét és Dr. Szilágyi Dénest, aki a me-gyei közgyûlés alelnöke. Szponzorifelhívásunkra számosan jelentkeztek,

így több mint negyven támogatója vanaz eseménynek. Vannak, akik kész-pénzt adtak, sokan, pedig segítséggel,gépekkel, eszközökkel járulnak hozzáahhoz, hogy ez a nap ugyanolyan fé-nyesre, magas színvonalúra sikerüljön,ahogy azt megszoktuk Tiszaberceltôl,ahogy azt a lovasok is megszoktákTiszaberceltôl. A megyei lovas életlegnagyobb és legnívósabb eseményé-vé nôtte ki magát a berceli PünkösdiLovasnap, mely reményeink szerint azidén sem lesz másképpen. Az idén nemtapsolhatunk fogatoknak, hiszen min-den évben óriási csúszást és szervezésibonyodalmat okozott a fogatok verse-nye, ezért e helyett egy A1 kategóriásversenyszámnak örvendhetünk majddíjugratásban, mely még nem voltTiszabercelen. Sor kerül az idén is aPünkösdi Lovaskirály választásra, aSzittyalegény avatásra, malac- ésegyéb jószágfogásokra. Tehát úgy tû-nik az idén is egy felejthetetlen él-ménnyel lehet gazdagabb mindaz, akikilátogat a Vásártérre.

Az V. Tiszaberceli PünkösdiLovasnap programja

8.00 B 1 – es díjugrató verseny10.00 A Lovasnap köszöntése10.20 Tiszaberceli Nyugdíjas

Egyesület mûsora10.30 B 2 - es díjugrató verseny13.00 Lovas Divatbemutató13.30 Pünkösdi Lovaskirály választás

1. Forduló: Pontgyûjtéses díjugrató verseny2. Forduló: Székfoglaló verseny3. Forduló: Lángos evés nyeregbôl

14.30 B 3 – as díjugrató verseny 16.30 Szittyalegény avatás, malac-,

kecske-, és csirkefogó verseny. 17.00 A-1-es díjugrató verseny18.00 Tombola sorsolásNapközben: Modellezô bemutatók

2004. MÁJUS

Kiadja: Tiszabercel Község Önkormányzata. Felelôs szerkesztô: Papp János jegyzô.Rovatvezetôk: Berencsi Csaba (Községünk szülötte), Zsíros Antalné (Nyugdíjasélet), Papp Já-

nos (A Képviselôtestület házatájáról, Színes oldal, Körkérdés) Hajnal András (Sport), Eperjesy Ferenc (Mezôgazdasági Hírek),Tarjányiné Dr. Jedlicska Ilona (Egészségünkért), Száraz Lászlóné (A mi naplónk, Ezt írta az újság), Tarjányi Ferencné (Óvodai hírek),Futkos Béláné (Könyvtári Lapozgató). Tördelés, nyomdai elôkészítés: Homonnai és Társa Kft., Pásztor István. Korrektor:Homonnai Zoltánné. Nyomdai munkálatok: Koncz Reklám Kft. Szerkesztôség: 4474. Tiszabercel, Fô út 40. Telefon: (42) 721-029,Fax: (42) 721-376. Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza! Megjelenik: havonta. Példányszám: 750.

A PÜNKÖSDI LOVASNAP HÍREI SZÉP VOLTFIÚK!

Iskolánk tanulói: Laczi Zsolt,Szendrei Gyula (csatárok), ZsírosLajos, Veres Péter, Tóth Gyula,Márton János (védôk), Kovács Sza-bolcs (kapus) I. helyezést értek elNyíregyházán, a hittanosok részére

rendezett focibajnokságon, a megje-

lent 9 csapat közül.

A 3 selejtezôn és a döntô mérkôzé-

sen sem sikerült a berceli hálót beven-

ni az ellenfélnek.