Zentai Zoltán2. előadás

A talajképző tényezők

Talajképző tényezők:• Dokucsajev (1846-1906)

1. Földtani tényező2. Éghajlati tényező3. Biológiai tényező4. Domborzati tényező5. Idő tényező6. Emberi v. antropogén tényező

Földtani tényező„amelyből és amelyen a talaj kialakul”aktív hatás

kéregmozgás:orogénepirogén

emelkedés erózió, sugárzás, talajvíz stb.

süllyedés akkumuláció, stb. talajvíz:felszíni vizek: „Nílus”

passzív hatás:Talajképző kőzet fizikai, kémiai tulajdonságai,

ásványos összetétele. A talajképződés kiinduló elemösszetételét jelenti.

Geokémiai anomáliák (pl. só domok, Irán, Kazahsztán stb.)

Fizikai tulajdonságok: tömör – laza

Tömör kőzet pl. márga csernozjom szelvénye 30-70 cmLaza kőzet pl. lösz csernozjom szelvénye 200 cmMészkövön rendzina Laza meszes kőzeten humuszkarbonát

szemcseméretMállékonyságÉlőlények megtelepedéseVízgazdálkodás

rétegzettség

• Magmás kőzetek.– Vulkáni kőzetek.

mélységi m.Pl. gránit

vulkáni pl. riolit

tufa, tufitPl. riolittufa

Üledékes kőzetek:TufákTörmelékesVegyiBiogén Szerves Az üledékes kőzetek mennyisége a legkisebb a földkérget alkotó kőzetek közül, talajtani szempontból mégis kiemelkedő jelentőségűek.A Kárpát –medencében a talajok 98%-a üledékes, 1,75%-a magmás és 0,25%-a metamorf anyakőzeten képződött. ŰDE! a talajásványok 95 %-a magmás ásvány

5% üledékes és metamorf ásvány

• Tufák:Vezúv (1631, 1749, 1872, 1900, 1929)

Hargita (pliocén)

Évi kb. 3 milliárd t. tufaIsmétlődő kitörések, eltemetett talajszintek. (Indonézia, Fülöp sz. Jáva, Chile) Andosolok

• Törmelékes üledékes kőzetek:– Homok: 2,00 – 0,02 mm között.– Lösz: 0,02 – 0,002 mm között.

• Kvarc 45-50%• Földpát 15-20 %• Csillám 10 %• Kalcit 10-15 %• Agyagásvány 15 %• Amfiból 1-2 %

• Biogén üledékes k.:– Mészkő, dolomit

• Kevés elem, kristályosodottság, szennyeződés, közbetelepülés, képződési környezet stb.

• Szerves üledékes k.– tőzeg

• Metamorf kőzetek:– összetétel– Szerkezet

Ásványi talaj: ha a talaj tömegének több mint 93 %-át szervetlen alkotók adják.

Kőzethatású vagy litomorf talaj ha a talajképződés folyamatára döntő befolyást gyakorol az alapkőzet pl.: rendzina, ranker, nyirok

Éghajlati tényező

• Közvetlen hatás• Közvetett hatás– Napenergia – Napfénytartam– Hőmérséklet– Párolgás– Csapadék– Szél

• Napenergia• Befolyásolja:

– a földrajzi szélesség (3 fokonként kb. 200-250 MJm2 a változás)– A felhőzet (végső soron a tengerektől való távolság, és az uralkodó

szélrendszerek viszonya)

• Napfénytartam– 4450 óra/év

Magyarországon 4200 -4700 MJm2

A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)

Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

• Hőmérséklet:• Közép érték• Járás• Szésőségek

– kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/– Vegetáció– Biogén folyamatok /működés intenzitása, periodicitása/– Inszoláció– Fagyváltozékonyság – Szekunder ásványok képződése

• Párolgás• Arid• Szemiarid területek• Száraz kontinentális

– Só felhalmozódás– Sivatagi kérgek– Szikesedés

• Szél: (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban)Közvetlen hatás– Finomfrakció áthalmozása– Defláció– SzélverésKözvetett hatás:- növeli a párologtatást

• Csapadék:– Mennyisége– Eloszlása– Intenzitása– Szélsőségei

•Beszivárgás•Lefolyás•Párolgás

•Hőmérséklet•Domborzat•Földtani felépítés•Növényzet•Csapadék eloszlás •Maga a talaj

A hóvastagság 2003. február 12.-én

Havi csapadékösszegek 2003-ban és az 1961-1990-es átlagértékek (mm)

A különbözõ küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) 2003-ban

– Talaj élővilág 2/3 magasabbrendű1/3 alacsonyabbrendű

• fajszám – egyedszám

• 1014 baktérium• 1011 gomba• 108 alga• 108 ostoros• 106 csillós• 30 000 televény féreg• 100 db földigiliszta

EDAFONTalaj tömeg 0,5%-aTalajképződés nélkülözhetetlen feltétele

Biológiai tényező:

(A talajban található főbb élőlények (Dolores Gende nyomán))

• Szerves anyag biztosítása (alomtakaró)• Humusz mélybekeverése• Levegőztetés• Szerkezet alakítás• Humuszképződés előkészítése• Szerves anyag átalakítás (humuszképződés)Makro flóra:

Erdő gomba fulvosavak Láp anaerob szerves anyag felhalmozódás (Aerob

körülmények, oxidáció, kondenzáció, KOTU)Rét aerob és időszakosan anaerob körülmények

anaerob bakteriális lebontás himatomelánsavak Sztyepp aerob bakteriális lebontás huminsavak

• Mikro flora szerepe: (baktériumok, sugárgombák, gombák, algák)– Cellulóz bontás– Tápanyagforgalom (nitrogén)

• Mikro fauna: (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok)– Szerves anyagpótlás– Baktériumszám egyenúlyban tartás Talajuntság!

• Makro fauna: (fonalférgek, kerekesférgek, sertelábúak)szerves anyag aprításaszerkezeti elemekké alakítás (földigiliszták)porozitásVíz, levegő gazdálkodás

Gerincesek: KROTOVINÁK

• Domborzati tényező:– Lejtőkitettség (expozició)• I-III. ig DNY-i• IV-VI. ig DK-i• VII.-XII. ig DNY-iNedvesség eloszlás, hő ingadozás,Völgyi hatásLuv oldal – lee oldal (szél felöli, szélárnyékos)

– Lejtő meredekség– Tengerszint feletti magasság

(vertikális zonalitás)• 1000m /333 mm csapadék/év

/5,5 C (Kárpátok)/85 Hgmm

Kárpátok vertikális növényzeti és talaj zonalitása9• 100-700 m (tölgyes társulások) agyagbemosódásos barna

erdőtalaj• 700-1100 m (bükkösök) podzolos barna erdőtalaj• 1100-1700 m (fenyvesek) hegyipodzol barna erdőtalaj• 1700-2000 m (törpe fenyves) alhavasi rétipodzol barna e.t.• 2000-2200 m (havasi rétek) havasi rétitalaj• 2200 m felett (növénytelen) köves sziklás váztalaj

• Relief energia (m/km2)– Makro relief /hegység, dombság, síkság/

–Magashegységekben 1000 – 2500 m/km2

–Mo. Északi-középhegység 350 – 400 m/km2

– Síkságok 1-2 m gyakran néhány dm – Mikro relief

– Szikesek padkásodása– Feltöltött folyómedrek

Idő tényező ( talajok kora)• Különböző földrajzi helyeken más és idő áll potenciálisan

rendelkezésre a talajképződéshez.– Afrika szavanna területein akár több millió éve folyamatos lehet a

talajképződés– Európa északi részén a jégtakaró visszahúzódása után

kezdődhetett meg a talajképződés (kb. 10 000 éve)– A Vezúv Kr. U. 79 től

• Talajok abszolút kora:• Talajok relatív kora: „A talajképző folyamatok időben lejátszódó és folyamatosan

módosuló egyre bonyolultabbá váló strukturálódó folyamatok.”

• Paleotalaj• Reliktum talaj

Antropogén tényező• Talaj termékenységnek megőrzése, fokozása.• Talajpusztulás elleni védekezés• Tápanyag utánpótlás• Káros talajtani tulajdonságok javítása• Kedvező vízzel látás stb.• Kedvezőtlen hatások

– Közvetlen hatások:• Művelt, megművelhető területek csökkenése• Talaj degradáció

– Talajpusztulás– Másodlagos szikesedés– Talajsavanyodás– Fizikai degradáció– Talajszennyezés

- Közvetett hatások:• Atmoszférán keresztül:

• Makro és mikroklímára gyakorolt hatások pl. szél (erdő telepítés, erdőirtás)• Kémiai összetételre gyakorolt hatás (CO2, CH4, SOx, NOx, Radioaktív aktív

anyagok)• Lebegő anyag megváltoztatása (por, aeroszol)

• Hidroszférán keresztül:• Globális tengervízszint változás• Talajvíz szint megváltoztatása• Talajvíz összetételének a megváltozása• Édesvizek megváltoztatása

• Litoszférán keresztül:• Redoxiviszonyokban előidézett változások• Só mozgás, só mérleg, és só felhalmozódás változások• Nehézfém és egyéb ipari szennyezők kibocsátásával.

• Bioszférán keresztül:• Természetes növénytakaró módosítása• Bozót, erdő, szavanna felégetése• Bioszféra kapacitásának a túlterhelésével