1

20 kW teljesítmény feletti kazánok időszakos energetikai felülvizsgálata

Dr. Barna Lajos egyetemi docens

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

XVII. DUNAGÁZ Szakmai Napok, 2009. Konferencia és Kiállítás

2

Az Európai Parlament és Tanács:

2002/91/EC Irányelv az épületek energiahatékonyságáról

Energy Performance of Buildings Directive (EPBD)

A tagállamok, valamint az Európai Parlament 2002. december 16-án fogadták el; hosszas egyeztetések és szakmai fórumok után 2003. január 4-től lépett életbe.

Indok:• az EU országai energiaigényének 45-50%-át az épületállomány használja fel

(fűtés, melegvízellátás, klimatizálás, villamosenergia-felhasználás stb.)• csökkenteni kell az EU energiaimport-függését;

Cél:az épületek „energiahatékonyságának” növelése, azaz energiafelhasználásának csökkentése)

3

Többszintű követelményrendszer:

• új, illetve meglévő épületek energetikai jellemzőire vonatkozó minimum követelmények alkalmazása;

• az épületek összesített energetikai jellemzőjének meghatározására szolgáló számítási módszer kidolgozása;

• az épületek energetikai tanúsítása, az ehhez szükséges követelmények kidolgozása;

• az épületek kazánjainak és légkondicionáló rendszereinek rendszeres felülvizsgálata, továbbá a 15 évnél régebbi kazánnal kialakított fűtési rendszerek ellenőrzése.

4

• A 2002/91 EC irányelv érvényesítése az EU tagországaiban kötelező.

• A 2002/91 EC irányelv keretrendelet, a számítási és vizsgálati módszereket, a követelményértékeket a tagországoknak éghajlati adottságaik, építőipari feltételeik és energiahordozó struktúrájuknak megfelelően maguknak kell meghatározniuk.

• A tagországoknak 2006. január 4-ig kellett elkészíteniük saját nemzeti elő-írásaikat.

• Magyarországon 2006. május 24-én jelent meg a hazai szabályozást jelentő 7/2006. Tárcanélküli Miniszteri Rendelet.

• 2008. június 30-án jelent meg a az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítá-sáról szóló 176/2008. Kormányrendelet.

• 2008. november 6-án jelent meg a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát elrendelő 264/2008. (XI. 6.) számú Kormányrendelet.

5

A 264/2008. (XI. 6.) számú Kormányrendelet hatálya kiterjed:

minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy épületrészt kiszolgáló

• 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésre,• 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerre,

valamint• 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb

hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerre,valamint• a hőtermelő és légkondicionáló berendezések tulajdonosaira és üzemeltetőireés• az energetikai vizsgálatot végző szakértőkre.

6

Támogató szabványosítási folyamat:

MSZ EN 15378:2008 Épületek fűtési rendszerei. Kazánok és fűtőrendszerek felügyelete.

7

A 264/2008. (XI. 6.) számú Kormányrendelet szerint

• az üzembe helyezéstől számított négyévente kell felülvizsgálni - a 20 – 100 kW effektív névleges teljesítménnyel üzemelő nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó, - a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb gáztüzelésű hőtermelő berendezéseket.• az üzembe helyezéstől számított kétévente kell felülvizsgálni - a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó hőtermelő berendezéseket.• energetikai szempontból egyszer kell felülvizsgálni - a15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszereket.

8

A felülvizsgálat terjedelme a hőtermelő berendezések esetében• A hőtermelő berendezés – kazán – azonosítása• A kazánra és az üzemeltetésére vonatkozó dokumentációk összegyűjtése• A kazán és környezetének szemrevételezése (tüzelőanyag szivárgás, a hőszigetelés állapota, korom, vagy más szennyeződés megjelenése) • A berendezés karbantartási állapotának, üzembiztonságának, szabályozó és mérőeszközeinek ellenőrzése• A mérőműszerek leolvasása (tüzelőanyag fogyasztás, üzemóra számláló, tápvíz mérő, hmv mérő, hőfogyasztás mérő)• A kazán teljesítményének vizsgálata (tüzelőanyaggal bevitt teljesítmény, tüzeléstechnikai hatásfok, éves hatásfok)• Felülvizsgálati igazolás készítése, értékelés és javaslatok dokumentálása.

9

A rendeletben előírt felülvizsgálati igazolás formája

10

A hőtermelő berendezések jellemző veszteségei és üzemállapota

A tényleges üzemállapot vizsgálata: a légellátási tényező meghatározása

11

Az égéstermék-hígítási tényező: s2

max2

COCO

h s221,0

21,0O

h

A légellátási tényező: 1)1(elmlev,

elmét, hVV

A tüzeléstechnikai hatásfok az MSZ EN 15378 jelöléseivel:

2

2

1cmb

21100100 c

Xc

dry,fg,Oairfgon,ch

Tüzeléstechnikai hatásfokAz égő üzeme közben értelmezett hatásfok.A veszteséget az égéstermékkel távozó energia jelenti:

Be

Éttüz 1

QQ

12

A hőtermelő berendezések éves hatásfoka

13

A hőtermelő berendezések éves hatásfoka

ásfelhasználenergiatüzelésiÉvesásfelhasználenergiafűtésiÉvesé

üzemszünetkészenlétiüzembe

üzemh

QQQ

üzem

üzemszünetkészenlétibe

h

QQ

Q

készenlétii

kazán

q111

qk – készenléti veszteség

i – kihasználás

14

0

cmb

0

gecmbgen 100

100)(

P

P

–

–

Az éves hatásfok az MSZ EN 15378 jelöléseivel:

A számításhoz szükség van

– a tüzeléstechnikai hatásfokra (cmb),

– a sugárzási veszteségre (ge),

– a készenléti veszteségre (P0),

– a kazán átlagos terhelésének (cmb)

a meghatározására

15

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!