a

i\'.'-viV--"

• </ €6

WUOKEPi //

i- •' r~s \ ••— f Í ^

» ' •

FŐISKOLA ffia^

/ ilXLo/ I

, A

• ^L- ÍB^^ ÍNI

n í KELL TUD ÍM! A

" ó X í' i a e \ l I,« • '•1 ^

I S > A 1 4 ^ ^ " an 8 sí l-.sis-a Cis.ai.Ve^H'íi » * fl « ' i . . r , . i - - s

fitr t <* j ]31 fS« l ^ l v * fr& l-f íl'JM»AIft % i 1 a B « */4•*»-" u& jLJ a i% -3 V*$vH O » a i Cl - -!».

Uo$&u nyaka es fm\é kent fótatt

- I (65? • ff

wn #jrf .

O flop.'1í?\ff\ JK>ni439f\l/ ^ . ^ . S V / Í Í * T Í

il ?^%B tötó mtiá a hA

ci|yödt\. fk%áán Uvteten c

joi beleolvad a

OOLyí

,£- Í _ . \ %\fk vtfiry B I A ^ Í A ^ ll9n^L

\Í)LA

teljesen efss^-e» O l -

!J^4üj ' •fa»|=>=4>a«R5^,

** < -

A 55 EFEERBEI? REJT.Ő TITOI.ZAT-ÖS ERŐK Tranapaág egyre több'szó esilc telepátiáról, hipnó­zisról, jógáról stb. . Számos rejtélynek íehetilkk tanúi / gömbvillám, negyedik dimenzió /. Az ember is sokkal több képességgel rendelkezik, mint ami--nek tudatában van. Gondoló1-, itt például a hetedik érzékre, amiktr megérjünk néha bizony«s bekövetke­ző eseményeket, vagy anikor a szülő megérzi, ha gyermekével valami baj történt. Az :• emberben slyan rejtett tulajdonságok lappan»

ganak, amit még csak most kezdenek felfedezni"és használni.

Egely György* "titokzatos erők tudománya cimü könyvében európai, Eidzsi-sálgeteki és'más terü­letéé en végzett tü.zsétákról ^zá mol be. 300-500 Celsius fokos parázsban sétáljak át az emberek úgy, htgy nem serül meg a talpuk. Ez nagyon hihetetlen­nek tűnik, s nehéz is elhinni, de maga az iró is sikerrel végigsétált a parázson, s a Fármas csa­torna •• c. TV műsorban azt is Iá thattuk, hogy Endrei Judit bemondónőnek is sikerült mindez. ;;. . . olyan dolgokban vettünk részt, arai a reali­tásról alkotott képünket örökre megváltoztatta. Ebből a tüzsétából azt tanultuk, htgy csak azok a hatások léteznek, ami-cet mi magunk állitünk magunk számára . •' Először ők is azt hitték, h*gy lehetet­lenség a parázson úgy átsétálni, hagy ne égjen meg a lábuk, de amikor legyőzték hitetlenségüket uj szféra nyilt meg előttük. Hogy mi történhetett? Koncentrációval elszigetelték magukat, vagy pusz-tánnhitték, hogy ez lehetséges? Két dolog csodálatos ebben a jelenségben. Az n~

egyik az, hogy az ember talpa nem-ég meg, s hogy elszánjak magukat az első lépésre. Mindezekből arra a következtetésre jutunk, hggy szükséges a hit, hogy képesek vagyunk megcsinálni azt, amire vállalkoztunk. Ezzel kapcsolatban egy hindu mon­dáé:; jut az eszembe: v-; Aki nem kisérli meg a lehe­tetlent, az a lehetőt sem fo. ja .elérni.;:

Iziátén az emberben rejlő képességekre példa. Snnak a kisfiúnak az esete, aki a bőrével lát, ti-vas; Őt stkan láthatták egy tavalyi ;; Napzártá:!1 -ban. fantasztikus vtlt ahogy bekötött szemmel, az ujjával tudott olvasni, tenyerével képet fel-" ismerni, Ő sem tudott sokáig erről a képességéről,' Nemere István;-;. Titkok könyve nyitotta fel a szemét. Olvasott a &'' bőrlátókról '•'', s játékból megpróbál­kozott egy-két kísérlettel- sikerrel.

Egyébként érdeken, hogy hasonló képessegek a gyere­kek körében nagyobb számmal f or :ulnak elő, mint a felnőtteknél, TJri Geller is azt irja könyvében: ;: ügy gondolom,

ilyen erők, amilyeneket én demonstrálok,'mindenki­ben vannak, csak éppen egyesekbe - főleg gyerekaddje-több szorult. ;J A gyerekek is meg tudták" csinálni mindazt, amit ő, s ez azt bizonyitja, hegy nera csa­ló, mint ahogy sokan annak vélik. Ötletszerűen ki­választott tizenöt gyereknek sikertilt különböző fémeket ujjaik irányában meghajlítaniuk. Lézer vagy egy&bb savak használatit eleve kizárhatjuk, hisz akkor elégne a gyerekek ujja.

Az-erős akarat, koncentráció'csodálatos erejét '. . bizony it ja. a következő eset is. Elisabeth Sorensen, egy 7 6 éves dédnagymama csái

Iádjávai elhatározta, hogy - csak úgy tréfából ~ megpróbálnak néhány öreg órát ketyegcsre birni . \z ötletet persze szintén TJri Geller fr,V műsorá­ban látott -; órás kis éri et-'. : adta. -rrs. Sorensen egyszer csak. azt vette észre, hogy kél; év óta elc-ff • szőr be tudja hajlitani a térdét/ A hölgy súlyos meszesedésben szenvedett, s ahelyett, hogy az órák­ra koncentrált volna, a térdére összpentositotta figyelmét. Javulását tehát ő maga, idézte elő.

S hány hasonló javulást ta.pasztalha.tunk önszug-gesztióval, reflea terápiával, relaxációs tréning­gel fcs. Persze ehhez is earos akarat és persze a legfontosabb: hit szükséges. Olyan csodálatos, hogy ezek a képességek minden emberben benne lakoznak, csak nem mindenki használja ezt fel. Ezekre a tu3*:; lajdonságokra még„csak most kezd az emberiség fel­figyelni, bár sokan - sajnos - semmi jelentőséget sem tulajdonítanak ezeknek a dolgoknak. T7*.edves Olvasó! Előtted is nyitva áll a lehetősé­gek kapuja, benned is rejtett erő lakozhat, sőt lakozik. Próbáld ki akaratodat, hitedet! Hátha ben­ned is egy Uri Geller veszett el, s netá n - mint • ő tette gyermekkorában -- dolgozatíráskor egy jó tanuló tarkójára összpontosítva szórói-szóra le tu­dod irni a dolgozatát.

Sok szerencsét!

Toki

- % *-" Folytatás ° • A minószi Krétai Ji*

y:Iréta lakóinak megélhetését részben a földműve­lés bizt osította, A kényeiét búza és árpamagból, még talán kölesből sütötték, olajat az olajfa, bort a szőlő adott, tejet és húst a marha, a "birka és a kecske, de sertést is tartottak. Termeltek még fügét, körtét, birset is. Sört isáoztek. Vadon élő növényük volt a saláta, zeller, spárga, répa, kultúrnövényük pedig a bab, borsó, bükköny volt. Fűszerként ismerték és használták a kakkukkfüvet, a zsályát, a mentát, a majoránnát. • - ••Krétán-már a neolitikum vége előtt ismerték az emberek a fonást, és a kelme- szövését. A ruhák a-lapanyaga valószínűleg a gyapjú volt. Bár a vász­nat is kedvelték, de a selyem egy finom fajtáját is j_ • használták. Virágzó iparág lehetett a bíbor-lesues készítés j_s < ^ férfiak .legfontosabb ruha-. darabja az ágyékkendő volt, amelyet megkötöttek, vagy övvel erősítették meg. Deréktól felfelé álta-ban meztelenül jártak. Később ezt az ágyékkendőt

összevarrták, így kapták, meg. a rövid nadrágot.. Hosszú ..:••••• ruhadarabot is viseltek más alkalmakkor, A nők ruházata hosszú szoknyásserű darab volt a derekukon kétszer körültekert•zsinór­ral, amelyet elől csomóra kötöttek .gy, hogy a két vége lecsüngött, A ruhaderék különálló ruhadarab lehetett, általában fedetlenül hagyta a két mellet, gallérja viszont magasan a tarkó fölé nyúlt. Az eső és a hideg ellen körgallérral és köpennyel védekez­tek. Csizmát vagy szandált hordtak, melyeknek gyak­ran felkunkorodott az orra, A férfiak lapos, alacso csony, vastag karimájú, kalapot használtak, a nők sapkát —függetlenül attól, hogy fantasztikusan ma­gas frizurakölteményeket hordtak. Ikszérként min­denféle anyagot felhasználtak, a legkedveltebb az arany volt. •• Kézművességük is igen fejlett volt. vázáik válto-tos, formákat mutatnak. Jártasak voltak a fémmű­

vességben is: fegyverek,- edények, használati tár­gyak tanúskodnak róla, '- " . . . • > • . Ahol paloták épültei: és- álltak-, ott királyok -és -

királynék is voltak,. ...z építkezéshez, • ruházkodáshoz és kézművességhez mesteremberek kellettek,- a- -raktá­rakhoz értelmiségiek-, a vallási szertartások leve­zetéséhez -papokra volt szükség.- Feni egy-vásárhelyet és piacot, boltot tártak fel a régészek, • tehát ke­reskedő rétegnek is-kellett élniö. .íCbből fej-lett, jól szervezett közigazgatásra, jó kormányzásra kö­vetkeztethetünk. A rabszolgatartás^itt is létezett, mint minden egykorú közel-keleti népnél, de csak a házirabszolgaság fokán,

. jgyes feltevések szerint az itteni királyok mel.v.; lett is miiködött a vének tanácsa, esetleg népgyűlés is, de az uralkodónak valószínűleg az akkori társa­dalmi berendezkedés folytan abszolút hatalma volt. A nőknek nagy szabadság járt, nagyobb tisztelet, mint a későbbi athéni demokráciában, ;".ízt bizonyít-ják a falfestmények is, amelyek gazdagon öltözött nőket ábrázolnak díszhelyeken ülve, nagy férfiakkal elvegyülve a tömegben, vallási szertartásokon pedig papnőkként tűnnek fel. Gyakori feltevés az, hogy Kréta lakói békés természetű, halászó kereskedelmet folytató, pompásan, kényelemben élő,'- nyugodt embe­rek voltak,- Lehet, hogy ez ig az, • lehetr hogy nem, mert a feltárások során s-ok és -sokféle fegyver ke­rült elő, és a provinciák meghódításának mikéntje is kérséses, A sportot sem űzték,-mint a későbbi görögök. Vallási kultuszuk erősein egybefonódik a testedzéssel, gondoljunk csak a bi ka-átugrásra. A bi kát szent állatként tisztelték, rengeteg fest­mény maradt fenn. magáról az -állltról. ás a, bikával kapcsolatos akroba'cf:.:us ugrásokról, tíielynek véghez­vitele hihetetlen ügyességet igényelt, A leletek sokasága tanúskodik arról, hogy e nép

kereskedelme, hajózása élénk volt, bár Kréta az ak­kori élet alapszükségleteit tekintve önellátó volt, A pénzverés feltalálása előtt a kereskedelemre vagy a csere, vagy az egyezményes súlyú arany- és ezüst kifizetés volt jellemző, Nemcsak a tengeri kereske­delemről beszélhetünk a krétaiakkal kapcsolatban, hanem a szárazföldiről is. A sziget belsejében te­herhordó állatokat alkalmaztak, mert a kerekes jár­művek számára kevés út létezett. Közlekedésre hord­széket, gyaloghintót használtak, A nagyvárosi utcá­kat kikövezték, vidéken csak keskeny, kikövezett ösvények vezettek erre vagy arra. _írásuk^szorosan összekapcsolódik államrendszerük

kialakulásával, bizonyítja ezt a sok kora-közép-minószí raktárlelet. __Ezek a jelek valóságos tárgyak realisztikus ábrázolásai az egyiptomi hieroglifák mintájára. Valószínű, hpgy a piktografikus jelek egy része Egyiptomból, Mezopotámiából származik, legalábbis szoros rokonságot mutat. Agyagtáblát is használtak a krétaiak, ez megintcsak Kréta Szíriá­val való szoros kapcsolatára utal, A feltárt voná­sok azonban csak közeli rokonai egymásnak, de nem egyformák, jól elkülöníthetők, A korábbiakat -;li-neáris A osztálynak- nevezték, lívans a későbbieket a ;!lineáris B osztályba;! sorolja. Az utóbbit egy angol tanulmányozó, Swichol Ventris 1952~ben fej­tette meg a görög nyelv alapján. Bár ezt a felfede-

ö.~ zést többen vitatják napjainkban is, arra hivatkoz­va, hogy ez a fajta görög nyelv, amelyet a megfej­tő kiolvas a táblákból;, nem felel meg a kor nyelvi állapotának, és általánosan sem hasomlít a valódi göröghöz, Mindenesetre ez a felfogás kérdéses. Az azonban bizonyos, hogy a szóbanforgó vita mindad­dig eldöntetlen marad, amíg nem kerülnek elő hosz-

' folyamatos, vagy kétnyelvű szövegek. Végezetül elérkeztünk ahhoz az utolsó nagy nyitott

kérdéshez,^amely szintén az előbbihez hasonlóan ren­geteg vitára ad okot; s ez a pusztulás. A krónoszi-palota i,e,14,sz.-i végső pusztulása

után Kréta valószínűleg a görög szárazföldön fekvő Mükéné irányítása alatt álló birodalom provinciája ^IÍtBe1gÍ*1l§llBéd¥lféfieÍs5é\^^ tömegek vándorol-

"l ^.retan. Eb, 50evvel ké­sőbb a görögj szárazföld felől egy 2, néphullám ön­tötte el Krétát, Ezek talán akhájok lehettek, végül i,e,115okörül egy tömeges invázió érte el Krétát, a dárok, akik elfoglalták^az egész szigetet. Kréta legtávolabbi, keleti zugában azonban még fennmarad­tak az eredeti, görögség előtti népesség elszige­telt csoportjai, akiket a görög eteokrétesznek, igazi krétaiaknak neveztek, A következő időkben már Görögország__és a világ

történetében a görög szrf,:Mükéné, később 3párta, A&hén stb. játszotta a döntő szerepet, A szépséges krétai múlt csak legendákban élt tovább, .Napjaink­ban pedig csak rajtunk, a mai emberek kíváncsisá­gán, tudásszomján múlik, hogy ezek a mondák fenn­maradjanak, kiegészülve a régészek által feltárt és bemutatott leletekkel, eredményekkel, melyek . hozzásegítenek bennünket, hogy még többet tudjunk erről az eltemetett múltról.

Minden rendben lesz?

Már van egy hónapja,, hogy a láthatatlan kisör á-ög belekutyult az iskola kézis-életébe. ülm«nt hat lány és két fiú. / A fiúkat nem bánom! / Csak t%y, ehhez volt kedvük, Miért hagytak itt csapűt-papet? Miért hagyták nyakig -ban a lányokat? No és az edzőt?

Aki a válaszra lenne k?'váncsi, a Népsportban megtalálhatja / 1990. február 17-i szám/. Én egy­részt nem írom le még egyszer, másrészt ennél csak nyersebben tudnék fogalmazni. Hogy úgymondjam, el­fogult vagyok. Csoda, hogyha a következőket hajlot­tam a lányoktól?:

" Lenn ültünk a portán mezben, edzésre készen, és döbbenten, tátott szájjal néztük, ahogy pakolnak}: Géza kocsijába. Még jókat is nevettek rajtunk, biz­tosan humoros volt a helyzet.Nekünk viszont egyáltai Ián nem volt kedvünk mosolyogni. Ami a legfájóbb, h°gy egyikőjük sem, még Rita sem - aki mellesleg másfél évig volt csoporttársunk - jött oda hozzánk. Egy köszönés nem sok, am^i sem hangzott el." " Tervezgettek már valamit év elején is, hármónkat akarták még beszervezni. De a mi válaszunk "nem" volt, s így nem is piszkáltak bennünket többé. Mi voltunk a kezelhetetlen emberek, akikre - G-éza sze­rint - nem érdemes az időt fecsérelni."

Még ehhez hasonló apróságok kerülnek elő a be­szélgetés során. De ezen már túl vagyunk. A fontos: mi lesz most?

Az edző: - Meg sem kérdezem, hogyan fogadta a lányok távo­zását. Azt hiszem, ott nem sok lehetőségük van.

Mindenesete, ha ide visszajönnének, senki sem fo­gadná őket szívesen. A hallgatók legalábbis nem. - Örülök, hogy így gondolják, - Mi lesz azokkal, akik itt maradtak? le s z—e efrv ál­talán a főiskolának kézicsapata?

- Külön bejáratú csapat már nem lesz. A hűséges em­berek tovább edzenek keményen. Most már nem bab­ra megy a játék. FB - I/B - ben játszunk - s mi­vel a. lehelnek is kevés játékosa volt, utolsó próbaként - JTKF - LEHEL SC csapat fog küzdeni. ÍTehéz lesz, hisz így is majdnem az utolsók közt vagyunk.

- Ki történik, ha valakire nem lesz szükség? - Olyan nincs. 12-en vannak, itt minden emberre szük­ség lesz. Fagy meccsek előtt állunk. Remélem a szur­kolótábor a régi, szükségünk van rá! A lányok:

- Most NB-l/B-ben fogtok játszani. Pfi ennek az elő­nye, és mi a hátránya?

- Rengeteget kell majd dolgozni, és persze az új csa­patnak össze kell szoknia. Hsak az a baj, hogy ke­vés idő áll rendelkezésünkre, bár a közös edzések már foltnak. Azért jó is van a dologban. Kipró­bálhatjuk magunkat, a győztes meccsekért pedig pénz is jár, ami nem lebecsülendő. No és az edzési le­hetőségek is jobbak, a csarnok mindig rendelkezé­sünkre áll. Menni fog ez!

Reméljükl Akkor most már -minden rendben? KATA

Vaklárma

A Tilm megtekintése után arra gondoltam: íme, egy optimistán lezüllő hatalmas Araerika és egy vadul pesszimistán p«lgárosodó kicsiny Magyarország, mit el nem érhetne, ha egymás "versenyképes" tulajdon­ságait megtanulná! A két filmbeli "fogyatékos" kisember nevettető ka­landjait látván egyre inkább az volt az érzésem- az a társadalom fogyatékos, amely rászorulóit életük keresztjeiért közönnyel, gúnnyal, cinizmussal, át­ejtessél, életveszélyes fenyegetésekkel "jutalmazza". A filmbéli két jóbarát süketen, vakon is győzte ta­lálékonysággal. Humorba csomagolt ironikus korkép -kórkép - a mai Amerikáról? Talán ez túlzás - én mégsem csupán szórakoztam...

Ba. T.man

S."

1930« december 08. - m#ggyi-lkolják Jehn Lena#»t.

Én épp elkezdtem tiniéveimet és nem jelentett sekat s.zámomra a Beatles. Alikor kezdett érdekelni az "Ugy% a kor, amikor annak eseményei kezdtek vilá­gosabbá válni előttem: a diáklázadások, a hideghá­ború, az új nemzedék életérzése és zenei világa, a fogyasztói társadalom elutasítása, amelyből többek között a természetet - ezzel egyúttal azt a társa­dalmat is - védő mozgalom is kialakult...

~Éz a film ehhez egy személyes mítosztalan bemuta­tását tette hozzá. John Lennon sorsáét, akinek sok angol máig sem bo­csátotta meg, hogy második felesége, Yoko: japán / akinek plafonra rejtett IGKÍT - jét nyerte el az ifjd Beatle /. laagine - magyarul: képzeld el. lennen így képzelte - v?»gy mégsem egészen így?

lrea<g

- ia -Meghalni a szerelemért _

A film címének angol eredetije / The Sumraer Story -Nyári történet / nem vonzott v»lna be a vászon elé. Maga a film egy érzelnes történet, sajátos "filozó­fiával". Adva van egy fiatalember, aki barátjávai ellentétben hisz a nem csupán testiséget jelentő szerelemben és a szabad akaratban, és egy lány, aki vállalja a szerelmet, vállalja a megszokott millió­ból való kiszakadást és még ennél többet is - hite túléli ót és rövid időre valóra válik. Mindez miért / és hogyan / ? Csupán annyi álljon itt válaszul: mert a szerelem, a szabad akarat, egy'ígéret betartása olyan érték, melyről vétek lemendani, ha már megadatott. Az úton bandukolva egyedül voltam, de mint annyi­szor, a szerelem és Isten hiány képében ott v>lt velem...

3a.T.man

ff

))>

<"<S.

~M -Jézus Krisztus utolsó megkísértése

Azt hiszem, ez az alkotás több, mint egy pénzhaj.-hász botrányfilm, mégsem mentes bizonyos sértő ele­gektől. A Biblia, a hagyomány és az egyházak Jézusával szem­ben Scorsese egy olyan személyt állít elénk, aki kezdetben nincs tisztában küldetésével,, és ha csak gondolatban is, de vétkezik a keresztfán, Júdást pedig eszközként használja fel áldozatához. Mélyebben belegondolva mindez a Kegváltás művének tagadását is jelenti, hiszen ezesetben Jézus maga is rászorult volna a megtisztulásra, holott 6 ép­pen azért vállalta a megtestesülést és az áldozatot, mert, ahogy a mondás tartja: senki sem húzhatja ki magát saját hajánál fogva a mocsárból. A keresztény teológus ezen, az egj szerű hívő a sze­retkezési jeleneten háborodott fel.Senki sem szere­ti, ha szerettet, akiben bízik, megrágalmazzák - és ez érthető. Aki pedig nem. jártas e témában, a film megalapozottként végigvitt verziója, könnyen megté­vesztheti. ín mégis úgy érzem,Scorsese elsősorban a saját vé­leményét fejezte ki és nem / vagy emellett ? / akart botrányt provokálni. A .Rushdie - ügy tanulsága mindenesetre arra figyel­meztet, hogy a vallási meggyőződés érzékeny pontja a hívő tömegeknek; mégsem a betiltás követelése, a fen;/egetesek, a merényletek jelentik az igazi meg­oldást, bármilyen - izmus, hit nevében tegyék is azt: ez éppen a képviselt esznének árt legtöbbet. A művész felelősége nagy - az irazi hit pedig nem fél a másként vélekedőktől, mert meggyőződése, hitele, identitása van! Ba.I.man

-Sy kimaradt cikk 1337-b . l .

II I 1 Z A Közvólemony kutatás

^"'agy Amit ma m e g e t t é l , . . . a z t e t ted tegnap isy

Végre egy tárna, amir 1 mindenkinek van / l e g a l á b b i s kellene,hogy legyen/ válemánye, Ilikor el indul tam e gyűj t" körutamra, mág nem tudtam, hogy ennyire különbőz" a válemányetek a menzáról. De j o b b ' i s igy! Hiszen nem estem abba a fáradságos munkába, hogy csak rublikáznom kellene i ! j ó n i l l e t v e "rossz i ;között . /E lére i s e lnézést kárek azoktól a h a l l g a t ó t á r s a i m t ó l , kiknek válemánye éppen e ; ifá-radságos rub l ikázás" vágett nem kerül t nyomtatásba!/ Efoe, hát názzük az a lábbi mini in ter júkat . ' A kárdós mindenhol ás mindenkinél ezs ; íI:i a véleményed a men­záról? i! íme a vál&szoks ~ Tűrhet.", Különösen a levese ike t szeretem, mert abban az egész botanikus ker t benne van, - Én a z é r t ' s z e r e t e k i t t enni , mert jó é rzésse l t ö l t e l a tuda t , ' hogy van va l ak i , aki még nálam i s ro sz -szabbal fSz , - Az embereket á l l í t ó l a g a hasukon át lehet a l e g ­könnyebben megfogni. De nekem ugy tűn ik , engem, i t t immáron második éve nem próbál senki magához dédel ­g e t n i . t - Én csak egy szót mondok: !!te jbe r izs -háboru t" !Baba korom óta nem et tem'ennyi t e j b e r i z s t , pedig akkor e'sm voltam oda árte . - K ö s z , ÜBEl, - Nem vitatom, hasznos dolgg, hogy gasztronómiai szemléletem szüklátókörüsége csökken, amikor meg­ismerhettem a követkézé' átelkombinációt...Lásd; líerrü'' a repül "gépes szőnyegbombázás csirkeáldozata-inak emlékáre, ismeretlen kiiótü zöld objektum kö­rítéssel. - í z van! - Éhes vagyok!M/Koll ennél különb válemcny?-a s z e r k . / - En mindent megeszek, kivéve a mákoscsikot!/Egy h a l l g a t ó t á r s megjegyzése erre . ! i I ler t B.Ii.Egy malac!/ - Akkor örülhetünk csalt, ha valami továbbképzés folyik "kis hazánkban",vagy r e p r e z e t t a t i v vendég érkezik, mert akkor legalább biz tos a r á n t o t t hus .

<2;

—^3

- Kedvenceim a Pe tőf i - leveseki /Ilinek nevezzetek?- a s z e r k . / - En mar 2 hete 'nem kajálok, nem tudom <izóta mi tö r tön t !/I:i e e n . . , / • • - Ennyi pénzből, 5a ahhoz k é p e s t , , , nagyon j ó ! /Ilihez képest?~a s z e r k . / - 11 ém vitatom, hogy a szervezet számára szükséges zsiradékot nap mint nap megkapjuk, inert z s i r t az t aztán kapun': dögivei! Biztosan nemes szándék vezér­l i szakácsainkat j, mikor a tó t receptek gyöngyszeme-' ibo'l Jfászitik '"mindennapi kenyerünket51 ,de könyörgök, nem k e l l velünk f e l é t e t n i 3 év a l a t t az átlagember 329 évére elegendé z s i r d ő z i s á t ! - Néha olyan BKV levesek vannak.' /BUV^Bsle minden vacakot - a s z e r k . / - Rossz! mindig csak hus van! / F é l r e é r t é s ne essék; ez egy vegetáriánus vélemé­nye- a s z e r k . / - Akármilyen i s , de nem hiszem; hogy 20 Ft-ból f ő t t é t e l t tudnánk e l ő á l l í t a n i . - Ivekéin inkább egy kérésem lenne; ha megmarad kaja , akkor ne a disznóknak vigyék ha­za, hanem adják oda annak, hki repe tazn i akar! l e tán a konyhás nénik malacai is be vannak f i ze tve a menzára? / /Ez egy éhes f i u véleménye./ - Ilikor á l l i t h a t j u k össze mi a menüt?

Hát ennyi j ö t t össze , .E lég vegyes érzelmű vélemé­nyek!

A v i t a i n d í t ó vélemények után szándékunkban á l l meg­h a l l g a t n i a másik o lda l t i s . Be addig még várni k e l l , ha másra nem i s , legalább a Zsebzsiráf újabb számáig. Addig 'iss k i t a r t á s ! "Lesz még búza, lesz még lágy ke ny á r !"

- F .D. -

- 14 -

Megalakult a FIDESZ - csoport a vá­rosban

Február 15-én kollégiumunkban tartotta összejö­vetelét a FIDESZ jászberényi szervezete. Két vendé­gük is volt, Antal Feri - volt hallgatótársunk, aki egyike a fiatal demokraták képviselőjelöltjeinek -és a karcagi szervezet egyik vezetője. A főiskolá­sok, kollégisták közül csak ketten jelentek meg,/.'/, a városból is csak kb. 6 fiatal vett részt. A meg­jelent két főiskolás közül az egyik az X3ZP, másikuk a DEMI3Z tagja. /!>/

A gyűlésen főképp a meghívott, a karcagi FIDESZ-csoport vezetője beszélt a szervezet megalakulásá­ról, történetéről, jelenlegi helyzetéről és céljai­ról. Instrukciókat adott a jászberényi fideszesek -nek a helyi szervezet magalakaításának hogyanjáról, valamint a legsürgősebb tennivalókról. A jászberényieknek már van is néhány elgondolásuk: a./ A legfontosabb szervezeti teendők ellátása. b./ A városi fiatalok és a főiskolások, kollégis­

ták között nincs megfelelő kapcsolat. Ezen az állapoton kell javítani.

c./ A lenin-szober helyén, annak eltávolítása után mit lehetne létrehozni? Parkot? Parkolót? Vagy...? Számunkra ab./ pontban foglaltak a legérdeke­

sebbek. Ennek elhangzásakor felrémlett bennem, hogy péntek délutántól vasárnap délutánig, amikor a leg­több szabadidőnk lenne, a kollégiumban a "fű se nő". Azért felvetődött egy-két gondolat: bálok, koncer­tek vagy más rendezvények alkalmával /is/ szivesen látjuk a kollégiumunkfeCL'ia vírosiakat és viszont.

-15-Számomra a másik érdekes dolog volt, hogy a főiskolá­sok nem nagyon "tolongtak" a gyűlésen, ünnek okáról a mááik résztvevőt, Pataki Andrea II.B-s hallgatót kérdeztem: -Szerintem a főiskolások kevésbé érdeklődnek a po­litika iránt, a FIDESZ iránt még annyira se. Ele­günk van a KISZ és az UD3Z után nem akarunk részt­venni semmiféle szervezetben - felelte Andrea.

Néroeth Attila

Magam és még jónéhány hallgatótársam nevében sze­retnék Dióst rögtön megszólalni. Hem vállalom a ': védőügyvéd szerepét, de tudom és hiszem, nem va­gyunk mindnyájan olyan apolitikusak, mint amilyen­nek feltüntetnek bennünket.

Ha nem is veszünk reszt aktívan valamilyen párt munkájában,sokan szimpatizálunk az SZDSZ vagy az MDF elképzeléseivel, célkitűzéseivel.

- elem -

- 16. -JCortaös peronc ver&ei :

(rondolatok temetője

Ha kimondem csodatitkom, az ©stobán botorkál lábad előtt s te nevetve rálépsz, azt mondván: badarság.

De ha nem szólok róla, tán holnapra kész leaz s rajongsz majd érte, ha csak félig is igazság.

87 • december 27-

Ébredés után

Az éjj'<sl kövek nőttek a szememben. Megfagyott könnyek, miket az elfecsérelt órákért ejtettem.

38. január 27.

Az 1990. január 13-i n^ptárlap^t téptem le reg­gel, amikor a csomagokkal és hallgatókkal tömött busz kigördült a főiskola kapuján. Nem kis remény­kedéssel vágtunk neki a Tátrába vezető útnak, hi­szen hónak még csak nyomát sem láttuk ezen a télen. De azért hátfia ...

Pár órai utazás után - a határon minden simán ment - végre megérkeztünk Dedinkybe, ebbe a csoda­szép hegyvidéki faluba. Első utunk természetesen az ebédlőbe vezetett, és lelkesen konstatáltuk a pazar vacsorát. A lelkesedésünk csak ekkor hagj/ott alább, amikor már az ötödik napon rakták elérfe a hússal ra­kott tálat. íiz még a nem vegetáriánus gyomornak is sok volt egy kicsit.

A hét napjai azzal teltek - a túrákat és egyéb kiruccanásokat leszámítva -,hogy vártuk a havat. Mindea nap időjárás jelentéssel keltünk és feküd­tünk, éjjel pedig hóesésről álmodtunk. De a hó csak nem jött... Per'ig harminc harmadéves hallgató várt arra, hogy végre megtanuljon sielni! / S akadt, akinek még gipsze sem volt - micsoda pech! /

Azért úgy mégsem jöhettünk el a sítáborból, hogy a sílécünket / s az alfelünket / meg ne kóstoltat­tuk volna epy kis lejtővel. J-.gyik reggel felkeltünk kicsit korábban / még nem száradt fel a zúzmara, s s egy kis porhó is akadt /, és fellanovkázt:'nk a sípályára. Sajnos csak fél napig élvezhettük a sielés örömeit, amíg a zúzmara tartott, de így is maradandó élméByben - s kék foltban - volt részünk.

-X- X- -Navas udwzJei m.hdenkinek!

- 1 8 -?őzőcske, de "Doboss- an"

Ebben a számban újabb receptet ho-ztam, de most már áttértem főiskolánk tanáraira.

Dobos? tanárúr beavatott nemcsak a gyérnekirodalom, de a főzés re jtelr-eibe is.

Az étel nevet Grúz máj. Jellemzői: könnyen, gyorsan elkészíthető,

nagyon laktató. Leírás:

Hozzávalók / két jóétvágyd emberre / : 1/2 kg sertésmáj 1 nag3r fej vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 evőkanál mustár 1 lapos kávéskanálnyi adzsika / grúz ffi-szerkeverék, minden jobb csemegében le­het kapni, csípős is, sós is, tehát nem kell só / 2 karika citrom 1 dl fehérbor 2 evőkanál joghurt vagy kefir

Egy lábasba olajat teszünk, ha már forró, bele­dobjuk a csíkokra vágott májat. Ha a máj megpirult, rátesszük a karikára vágott hagymát, és kb. 5 per­cig dinszteljük. izután beleöntjük az 1 dl. fehérbort, éájaddig hagyjuk a gázon, amíg rottyan egyet. Ke­verjük bele a maradék hozzávalókat / fokhagyma, mus­tár, adzsika, citrom, joghurt vagy kefir /, de e-lőzoleg vegyük le a tűzről,

10 perc alatt kész az étel és új, pikáns ízek­kel gazdagítottuk kínálatunkat.

M9~ Hozzá adhatunk héjában főtt krumplit.

Díszítés: valami zöld: petrezselyem, saláta valami piros: paradicsom, cékla,

pirosarany Remélem ízleni fogl Jó munkát és jó étvágyat!

Lejegyezte: Kissné Birinyi Beáta

Szép imlife f iűk -Interjú a Lehel SE jégkorong csapatával-

Az idei OB l-es felnőtt jégkorong bajnokságot a Lehel SE nyerte, ám sokan vitatják ezt a győzelmet, és a sikert csak a kijevi játékosoknak tulajdonit.;--ják. A Telesportban és az újságokban már elhangzottak kü­lönféle vélemények hozzáértő és kevésbé hozzáértő emberektől. Szerettem vplna, ha most valaki az é?=''..>í ... rintettek közül is szóhoz juthatna, ezért megkértem Pápai Miklóst /Mikit/, a csapat egyik legjobb magyar játékosát,mondja el ezzel kapcsolatban a véleményét: - A szovjet játékosok sokban hozzájárultak a siker­hez, de én úgy érzem, ehhoz mindenki minden csapat­társam hozzátett valamit. Mindenhol vannak jobb és kevésbé jó játékosok, közülük természetesen a jobbak játszanak többet. így volt ez nálunk is a szovjet játékosokkal. De nem csak ők voltak mindig a pályán, hiszen magyar játékosok is szereztek gólt. -SSzerinted milyen helyezést ért volna el -> csapat a kijevi játékosok nélkül ? • •"-'•.-'- ve. - Nehéz rá válaszolni. 3. helyen biztos végeztünk v^lna a kijevi játékosok nélkül:' \, Is.

- A Vasárnapi űjságban jelent meg egy cikk, amiben válogatott társad Orbán György nyilatkozott. Idézem: "Ha az FTC fel akarja venni a versenyt a LehelSE-vel; kénytelen hasonló tudású vendégjátékosokai Magyar­országra hozni. De mi lesz velünk? Válogatottak ül­nek majd kispadon?" -Öt idegen játékos lehet egy csapatban. Aki nem fér be a maradék 10 helyre, az vagy igazoljon át egy ,-másik csapatba, vagy gondolkozzon el, hogy valóban megérdemli-e a válogatott címeti - Hogy érzed, használt-e a csapatnak, vagy akáraa magyar jégkorongnak, M: gy ilyen nagy számban szere­pelnek vendégjátékosok a bajnokságon':

o.

1\ - Használt, ha úgy nézzük, hogy a színv©na]|emelke*>, í dett, népszerű lett ez a sportág,ezt bizonyítja a nagyobb nézőszám,Az edzések mind szakmailag, mind erőlétileg nehezebbek lettek. Talán azért annyit kifogásolok, hogy sok ez azöt vendégjátékos, de mindenhol a világon ezt így csinálják. *Térjünk át a szovjet játékosokról inkább az edző­tökre, Kereső Csabára. Szerinted ez a szép siker elérése mennyiben az ő érdeme? -Biztos nagy része van a sikerben. A játékosok .-..; . összefogásában jelentős szerepe vo!J.t,fazont adott a csapatnak. Főleg a 2. 3. sornál munkája alapján jelentős fejlődés figyelhető meg. -Milyen edzőnek tartod? -EgyszóvaB: így jellemezném: maximalista, olyan ember, aki csak a hokinak él. Magyar viszonylatban ezt a megszállottságot nehéz átültetni, hiszen az erkölcsi és anyagi megbecsülés nem a legjobb. -Ha módodban állna, min javítanál a további siker érdekében a Lehel SE jégkorong szakosztályánál? -Először is befedném a pályát, de ehhez, mint min-denhez/pénz kell. Remélem/az elért siker már a . . szponzorokat is vonzza, és javulnak az anyagi fel­tételek. Ha ez megvan/utána már megoldható a szur­kolók kulturált szórakozása, és a vendégcsapatok is szávesen jönnek. A környék is megfelelő volna edzőtáborozásra. -Még egy utolsó kérdés: mit vársz a BEK-től? -Itt minden a sorsolástól függ. De azért azt min­denképpen remélem, hogy a selejtezőből tovább fo­gunk jutni. -Sok sikert kívánok hozzá! Köszönöm a riportot.

Füleki Krisztina