soltvadkert.husoltvadkert.hu/doc/ertek/csettego.docx · web viewkisiparos gyártotta, és egyedül...
TRANSCRIPT
Csettegő
Forrás: http://erdo-mezo.hu/2014/07/28/hungarikum-lehet-a-csettego-is-video/
A csettegő - mely az őt hajtó motor jellegzetes „csettegő” hangjáról kapta a nevét - Soltvadkerten és
környékén elsősorban mezőgazdasági, erdészeti munkákra kifejlesztett és gyártott gép, még ma is
fontos szerepet tölt be a környék életében.
Az 1960-as évek helyi terméke, mely több gazda és iparos ötletének és a hiánygazdaságnak
köszönhető. Amikor az egyéni szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok újból teret nyerhettek, a
termelőknek meg kellett oldaniuk a munkaeszköz kérdését. Lovat már egyre kevesebben tartottak,
azokat is inkább tanyán. Munkagép beszerzésére viszont nem volt lehetőség, ebben az időben
magánember traktort nem vehetett.
A munka megkönnyítésére és a költségek csökkentésére szülte a kényszer az első házi készítésű
járműveket, melyek a szocializmus e szakaszában jelentősen javították a vidéki lakosság
megélhetését, elsősorban a szőlőművelés, mint kiegészítő tevékenység megkönnyítése által. Az első
csettegők, küllemükben leginkább egy robbanómotor és egy gumikerekű lovas kocsi összeépítésének
voltak tekinthetők. Ezek a járművek a rendelkezésre álló alkatrészekből (Soltvadkerten jellemzően
terepjárókból) jöttek létre.
Oldal 1
Az első csettegőt 1964-ben Lehoczki Ferenc géplakatos (1996-ban Soltvadkertért Kitüntető Oklevelet
kapott) tervezte és építtette meg. Ezzel olyan eszközt adott a termelők kezébe, amely sok száz
családot segített mezőgazdasági munkájában a 60-as, 70-es, 80-as években.
Soltvadkert – mezőgazdasági település lévén - fejlődésében kulcsszerepet játszott a csettegők
jelenléte és helyben történő gyártása. Minden bizonnyal a legtöbbet Kőszegi László kisiparos
gyártotta, és egyedül az általa gyártott csettegők rendelkeznek típusbizonyítvánnyal. Abban az időben
nem volt egyszerű megszerezni a típusbizonyítványt, de kitartó utánajárással sikerült.
A 60-as évek végére, 70-es évek elejére egyre több kisiparos foglalkozott a csettegő gyártásával.
Kőszegi László mellett megemlítendő még Kugelmann Péter, Fogl András, később Győri Zoltán, Kévés
Sándor, Várszegi István, Schuller Sándor, de készültek csettegők Kiskőrösön és Kecelen is. A központ
azonban mindig Soltvadkert maradt. Természetesen mindnek megvolt a maga különlegessége, így a
Lehoczki-féle járműveknél például a motor alá szerelt hangtompító, az eredeti fordulatszám
szabályozó megtartása, és még sok más „trükk”.
Kőszegi László műhelyében a 70-es évek elejétől havonta 4 készült el, azaz összesen mintegy 350
darab. Ez tekinthető a térség „klasszikus csettegőjének”, hiszen ma is ebből közlekedik az utakon a
legtöbb példány.
A konstrukciók, mivel egyedi készítésűek voltak, ezért változatos külleműre készültek, attól függően,
hogy milyen részekből állították össze azokat. Ezeket a járműveket akkor még háromszög
rendszámmal és igazoló lappal látták el, úgy vehettek részt a közúti forgalomban, de eleinte még
gyakran e nélkül is.
A felhasznált MIA és MIB, BL-7 és BL-12 egyhengeres dízel vagy benzines motorokat eredetileg
különféle munkaeszközök, pl. szivattyúk, darálók, szalagfűrészek stb. hajtására használták. A
csettegők sebessége attól függött, hogy milyen erős motort szereltek bele, de a mai gyors
csettegőkkel ellentétben a 70-es évek járművei 20 km/óra sebességgel haladtak terhelés nélkül.
A csettegők egyedi készítésűek voltak és mindegyiket máshogyan, a megrendelő számára
legmegfelelőbb módon készítették el, ám felhasználásuk minden esetben a mezőgazdaság, a szállítás
és a borászat köré orientálódott. A soltvadkerti borvidék talán leghasznosabb találmánya volt a
csettegő, ami a szállítás mennyiségét és sebességét is nagyban megnövelte. Készültek olyan
konstrukciók is, amelyek szállítási feladatokon felül, talajművelésre, permetezésre és más munkákra
is használhatóak voltak, sőt szüret idején a szőlőt is ezekkel a járművekkel szállították, különösen
Soltvadkert, Kiskőrös környékén. Készültek fix és billenő platós változatok is.
Oldal 2
Az egyediségét az is fokozta, hogy a sorozatgyártó műhelyeken kívül egyedileg otthon gyártották és
minden gazda a saját, otthon talált eszközeiből rakta össze az ő csettegőjét, ami sok esetben
teljesen a tulajdonosához volt köthető, mint egy jellegzetes ismertetőjegy. A klasszikus darabok
mellett készültek Pannónia motoros, Trabant motoros és mindenféle más változatok is. A
konstrukciók kialakításának csak a fantázia és az anyagi lehetőségek szabtak határt.
A csettegő fejlődésében három fő fázis különíthető el.
A 60-as évek próbálkozó, újító szellemiségű időszaka, amikor a lakosságnak, mind pedig a
közlekedési rendőröknek sok fejtörést okozott a találékonyság eme terméke. Az ezt követő
szabályozás után Lehoczki mesterrel párhuzamosan többen ráálltak a csettegő, mint önálló
jármű „nagyüzemi” gyártására a 70-es 80-as években (pld. Kőszegi László).
Ezt követően a gazdasági eredmények nyomán csökkent a hagyományos csettegő iránti
érdeklődés és ezzel együtt felmerült a speciális járművek igénye (ezt elégíti ki pld. Fogl
András). Itt említendő meg, hogy Lehoczki Ferenc kisiparost, a szakmában eltöltött 30 év és a
csettegő, mint ötlet megvalósítása miatt 1996-ban az akkor legmagasabb elismeréssel
tüntette ki a város önkormányzata.
A 90-es évektől a politikai és gazdasági rendszer átalakulásával lehetőség nyílt az újabb
technika beszerzésére. Aki manapság mezőgazdasági gépet akar vásárolni, inkább keresi azt
a modern, megfelelő szervizháttérrel rendelkező traktorok között.
A modern traktorok megjelenésének és elérhetőségének ellenére az elmúlt 40-50 év öröksége –
melynek egyik szimbóluma ma is az úton pöfögő csettegő – kétségtelenül még hosszú évtizedekig
meglátszik majd Soltvadkert városán.
Soltvadkert város és a térség hírnevét öregbíti a csettegő az alábbiak okán:
1. A csettegő (teherjármű) a magyar gazda találékonyságát tükrözte, amely nélkül a
kiskunsági családok nem tudtak volna megélni a gyenge minőségű homokhátsági talajon,
ugyanis a gépesítés a mezőgazdasági munkában elengedhetetlenné vált, ugyanakkor
magánember anno traktort nem vehetett.
2. Az első csettegőt Soltvadkerten 1964-ben Lehoczki Ferenc géplakatos, Soltvadkert város
díszpolgára készítette.
3. Az első típusbizonyítvánnyal rendelkező csettegőt Kőszegi László készítette Soltvadkerten.
4. A soltvadkerti borvidék talán leghasznosabb találmánya a csettegő.
Oldal 3
5. Jellemzően a Soltvadkert-Kiskőrös-Kecel háromszögben használták ezt az eszközt
Magyarországon, és még a mai napig is lehet vele találkozni ezen a vidéken a közúti
forgalomban.
6. Minden évben megrendezésre kerül a Soltvadkerti Szüreti Fesztivál keretében a „Csettegő-
találkozó”, mely egyrészt hagyományőrző, másrészt közösségépítő erővel bír.
Források:
1. Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára: Csettegő.
Miért éppen Soltvadkerten? (szerző: ifj. Káposztás Lajos)
2. Erdő-mező online: Hungarikum lehet a csettegő is (+VIDEÓ):
http://erdo-mezo.hu/2014/07/28/hungarikum-lehet-a-csettego-is-video/
3. BAON.HU-n Barta Zsolt: Traktort pótolt a csettegő (2014. július 25. 07:29):
http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/traktort-potolt-a-csettego-564375
4. Wikipédia/Csettegő: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csetteg%C5%91
5. Daám Zoltán honlapja: http://daam.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1140271
6. Személyes interjú Kőszegi Lászlóval
Oldal 4