· web viewa térségben összesen 400 bejegyzett civil szervezet tevékenykedik, melyek nagy...

„Helyi termék, helyi érték mindannyiunk szívügye”

Helyi Fejlesztési Stratégia

2014-2020

2


Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló ……………………………………………………………………………………3

1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz …..4

2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata …………………………….8

3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása ……………………..15

4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése …………………………...17

4.1 Helyzetfeltárás …………………………………………………………………………………….17

4.1.1 Térszerkezeti adottságok ………………………………………………………………………...17

4.1.2 Környezeti adottságok …………………………………………………………………………..18

4.1.3 Kulturális erőforrások …………………………………………………………………………...21

4.1.4 A társadalom állapota …………………………………………………………………………...26

4.1.5 A gazdaság helyzete ……………………………………………………………………………..30

4.1.6 Összegzés ………………………………………………………………………………………..32

4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések …………………32

4.3 A Helyi Fejlesztési Stratégiát érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások …………35

4.4 SWOT ……………………………………………………………………………………………..38

4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása ………………………………………………………………40

5. Horizontális célok …………………………………………………………………………………41

3


5.1 Esélyegyenlőség …………………………………………………………………………………41

5.2 Környezeti fenntarthatóság …………………………………………………………………….42

6. A Helyi Fejlesztési Stratégia integrált és innovatív elemeinek bemutatása ………………………..42

7. A stratégia beavatkozási logikája …………………………………………………………………..43

7.1. A stratégia jövőképe ……………………………………………………………………………...43

7.2 A stratégia célhierarchiája ………………………………………………………………………44

8. Cselekvési terv ……………………………………………………………………………………...46

8.1 Az intézkedések leírása ……………………………………………………………………………46

8.2 Együttműködések ………………………………………………………………………………….56

8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei ……………………………………….56

8.4 Kommunikációs terv ………………………………………………………………………………61

8.5 Monitoring és értékelési terv ……………………………………………………………………62

9. Indikatív pénzügyi terv ……………………………………………………………………………..63

Mellékletek

Vezetői összefoglaló

A Helyi Fejlesztési Stratégia a Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület stratégiai tervezési

dokumentuma, mely középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás centrikus és meghatározza a

szervezet tervezési területére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket 2020-ig.

Részletesen tartalmazza a fejlesztés irányait, célrendszerét, az azok elérése érdekében tervezett

intézkedéseket valamint az allokálható forrásokat a helyi közösség által elfogadott jövőkép és hosszú

távú átfogó célok alapján.

Jelen dokumentum átfogó képet ad a tervezési terület társadalmi-, gazdasági helyzetéről, az eddig elért

eredményekről és hiányosságokról is.

Az 1980-ban megindult társadalmi-és gazdasági folyamatok térségünket is hátrányosan érintették:

megkezdődött a gazdaság teljesítményének, eltartó képességének, a települések megtartó erejének

csökkenése. Ezek a kedvezőtlen hatások egyrészt a piacvesztés, másrészt a termelő kapacitás leépülése

miatt felerősödtek. A negatív gazdasági folyamatok komoly társadalmi problémákat indukáltak,

melyek nehezen leküzdhető kihívások elé állítják közösségünket. Így a települések elöregedésével, a

képzett fiatal munkaerő elvándorlásával, a nagyarányú munkanélküliséggel, a hátrányos helyzetű

4


társadalmi csoportok számának növekedésével kell számolnunk, melyek jelentős feszültségeket

generálnak.

A kialakult gazdasági-, és társadalmi helyzetből adódóan, a térség előrelépése szempontjából

elengedhetetlenül szükséges a rendelkezésre álló források optimális felhasználása, ennek érdekében a

célirányos és tudatos tervezés.

Az előző ciklus tapasztalatai igazolták, hogy csak apró lépésekkel tudunk enyhíteni a negatív

folyamatokon, így vállalásinkat is a mértékletesség jellemzi. A kialakult problémák hatékony

kezeléséhez szükséges továbbá a széles körű összefogás, hiszen az együttgondolkodás, együttműködés

elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy valóban hatékony és időtálló megoldások születhessenek.

A cselekvési terv az akcióterület értékeinek és sajátos vidéki jellegének megőrzése mellett kívánja a

fejlődést generálni, a pozitív változásokat előmozdítani, az alábbi intézkedések segítségével:

1. Civil szervezetek eszközbeszerzése és fejlesztése

2. Turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása

3. Kisléptékű településfejlesztési akciók

4. Helyi értékkel bíró hagyományőrző és/vagy helyi identitást erősítő rendezvények

5. Mikro-vállalkozások fejlesztése

6. Helyi termékek előállításának és feldolgozásának támogatása

A Helyi Fejlesztési Stratégia sikeres megvalósítása elengedhetetlen a térség felemelkedése, gazdasági

potenciáljának javulása és megtartó erejének növelése érdekében. Ennek garanciája a Helyi

Akciócsoport munkájában vészt vállaló tagság elkötelezettsége, a térség iránti lokálpatriotizmusa. A

helyi közösség a stratégia megalkotása során is aktívan részt vett a munkában, fórumokon,

munkacsoporti üléseken formálta, alakította a cselekvési tervet.

Az elképzelések realizálása folyamán fontos feladat a pályázatok széles körű ismertségének

biztosítása, a projektgenerálás és a sikeres megvalósítás elősegítése, melyet az egyesület széleskörű

nyilvánosság biztosításával, illetve munkaszervezeti iroda működtetésével biztosít.

A rendelkezésünkre álló LEADER forrásból tervezett intézkedések esetén az akcióterület településein

székhellyel/telephellyel rendelkező települési önkormányzatokat, civil szervezeteket (egyházakat),

egyéni vállalkozókat, mikro-vállalkozásokat, őstermelőket kívánjuk támogatni. A pályáztatás a Helyi

Fejlesztési Stratégia alapján összeállított pályázati felhívás megjelentetésével indul. Az intézkedések

meghirdetését, a beérkezett pályázatok értékelését és az arról való döntést az egyesület Helyi Bíráló

5


Bizottsága végzi. A nyertes projektek kiválasztása jelen stratégiában meghatározott kritériumok és

pontozás alapján történik.

A döntések előkészítését, a támogatottak értesítését, a Helyi Fejlesztési Stratégia végrehajtásával

kapcsolatos adminisztrációs és kommunikációs tevékenységet az egyesület munkaszervezete látja el.A Vidékfejlesztési Program más intézkedéseiből és a többi Operatív Programból finanszírozni kívánt

fejlesztések esetén pedig alapvetően tájékoztató, tanácsadó, igény esetén projektmenedzseri

tevékenységet lát el.

Az elért eredmények nyomon követése, folyamatos ellenőrzése és értékelése alapját képezi az

esetleges újratervezésének.

1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz

A Helyi Fejlesztési Stratégia a tervezési terület adottságaira, helyben azonosított szükségleteire,

lehetőségeire reflektál, ezt azonban a magasabb szintű fejlesztési koncepciókkal összhangban teszi.

Az EU2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében

kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései közül az alábbiak

megvalósulásához járul hozzá a HFS:

HFS specifikus cél Kapcsolódó EU tematikus cél Célok összhangja

A térségi mikro-vállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő képességének erősítése, a helyben előállított termékek mennyiségi és minőségi fejlesztése, hozzáadott értékének növelése és piacra jutásának elősegítése.

A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának növelése

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Mikro-vállalkozások indításának és fejlesztésének támogatása; helyi szükségletekre, erőforrásokra építő gazdasági tevékenységek elindításnak és fenntartásának támogatása; foglalkoztatás, önfoglalkoztatás segítése

A térség meglévő turisztikai kínálatának fejlesztése, országos megjelenésének elősegítése, népszerűsítése.


A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás

A térség természetes erőforrásaira és idegenforgalmi specifikumaira építő turisztikai fejlesztések támogatása; turisztikai szolgáltatások marketingjéhez kapcsolódó

6


ösztönzése fejlesztések támogatása;foglalkoztatás, önfoglalkoztatás segítése

Helyi életminőség javítása a településkép javításával, a rekreációt biztosító közösségi terek kialakításával, hagyományőrző rendezvények lebonyolításával.


A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Kulturális és természeti környezet fejlesztése; az akcióterület szellemi és közösségi életét fejlesztő közösségi kezdeményezések, támogatása

A civil társadalom közösségépítő, értékteremtő tevékenységének támogatása.



Kulturális és természeti környezet fejlesztése; az akcióterület szellemi és közösségi életét fejlesztő közösségi kezdeményezések támogatása; helyi közösségek szociális érzékenységének növelését támogató programok

Partnerségek ösztönzése és a helyi érzékenység növelése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése.


Helyi közösségek szociális érzékenységének növelését támogató programok; kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés segítését célzó programok

A Partnerségi Megállapodás azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési

prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra, melyhez a HFS az alábbiak szerint kapcsolódik:

HFS specifikus cél Kapcsolódó Partnerségi Megállapodás prioritás

Cél és prioritás összhangja

A térségi mikro-vállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő képességének erősítése, a helyben előállított termékek mennyiségi és minőségi fejlesztése, hozzáadott értékének növelése és piacra jutásának elősegítése.

A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

A foglalkoztatás növelése

Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése

A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósulása

Mikro-vállalkozások indításának és fejlesztésének támogatása; helyi szükségletekre, erőforrásokra építő gazdasági tevékenységek elindításnak és fenntartásának támogatása; foglalkoztatás, önfoglalkoztatás segítése

A térség meglévő turisztikai kínálatának

A gazdasági szereplők versenyképességének javítása

A térség természetes erőforrásaira és idegenforgalmi

7


fejlesztése, országos megjelenésének elősegítése, népszerűsítése.

és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

A foglalkoztatás növelése


A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósulása

specifikumaira építő turisztikai fejlesztések támogatása; turisztikai szolgáltatások marketingjéhez kapcsolódó fejlesztések támogatása;foglalkoztatás, önfoglalkoztatás segítése


A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése

Kulturális és természeti környezet fejlesztése; az akcióterület szellemi és közösségi életét fejlesztő közösségi kezdeményezések támogatása




Kulturális és természeti környezet fejlesztése; az akcióterület szellemi és közösségi életét fejlesztő közösségi kezdeményezések támogatása; helyi közösségek szociális érzékenységének növelését támogató programok

Partnerségek ösztönzése és a helyi érzékenység növelése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése.


Helyi közösségek szociális érzékenységének növelését támogató programok; kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés segítését célzó programok

A Helyi Fejlesztési Stratégia mindegyik specifikus célja Magyarország Vidékfejlesztési Programja 6.

Prioritásának 6A és 6B fókuszterületének megvalósulását támogatja.

A Vidékfejlesztési Program LEADER intézkedése céljainak megjelenése a HFS célrendszerében:

HFS specifikus cél Kapcsolódó VP LEADER intézkedés célA térségi mikro-vállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő képességének erősítése, a helyben előállított termékek mennyiségi és minőségi fejlesztése, hozzáadott értékének növelése és piacra jutásának elősegítése.

A vidéki térségekben a gazdasági aktivitás mikro-szintjének fenntartása

A vidéki térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése

A helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési

8


készségeinek erősítéseA térség meglévő turisztikai kínálatának fejlesztése, országos megjelenésének elősegítése, népszerűsítése.

A vidéki térségekben a gazdasági aktivitás mikro-szintjének fenntartása


A helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése


A vidéki térségekben a lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, illetve azok elérésének előmozdítása







Partnerségek ösztönzése és a helyi érzékenység növelése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése



2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata

Az egyesület annak érdekében, hogy a tervezési terület valós szükségleteire reagáló, megvalósítható és

a fejlődést, előrelépést szolgáló stratégiát dolgozzon ki, széles körű nyilvánosságot biztosított/biztosít

a tervezés egésze folyamán.

Alkalmazott eszközök:

- honlap működtetése folyamatos információfrissítéssel (www.koros-sarret.eu),

- munkaszervezet tagjainak részvétele szakmai programokon,

9


- elemzések,

- lakossági fórumok,

- projekt adatlapok gyűjtése,

- személyes konzultációk,

- tervezést elősegítő szakmai munkacsoportok megalakítása,

- Koordináló Bizottság létrehozása.

Elsődleges információs forrásunk a www.koros-sarret.eu címen elérhető honlapunk, melyen az új

időszakra vonatkozó tervezési folyamatról szóló híreket, beszámolókat, meghívókat, kapcsolódó

munkaanyagokat folyamatosan közzé tesszük. A tájékozódás megkönnyítése céljából külön menüpont

alatt (Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020) jelenítjük meg az anyagokat.

Elérhető itt is a Projektötlet adatlap, illetve a HFS tervezet aktuális szövege véleményezés céljából,

melyet még a Közgyűlés döntése előtt megtehettek az érintettek.

A honlapon a tervezéssel összefüggésben megjelent hírek időrendben:

- 2016. január 10. – Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása

- 2016. január 10. – Civil, önkormányzati és vállalkozói munkacsoport és a Koordináló

Bizottság tagjainak névsora

- 2016. január 10. – Munkacsoporti és Koordináló Bizottsági ülések időpontjai

- 2016. január 27. – Rövid összefoglaló a tervezői csoportok munkájáról

- 2016. március 4. – Helyi Fejlesztési Stratégia tervezet véleményezése

A stratégia megalkotásának előkészítése, a széles körű nyilvánosság biztosítása érdekében lakossági

fórumok kerültek megszervezésre az alábbi időpontokban:

- 2015. május 13. – Füzesgyarmat

- 2015. május 13.- Bucsa

- 2015. május 14. – Zsadány

- 2015. május 15. – Kötegyán

- 2015. május 15. – Méhkerék

- 2015. május 27. – Dévaványa

- 2015. május28. – Körösladány

- 2015. május 29. – Körösnagyharsány

- 2015. május 29. – Biharugra

Település Résztvevők száma (fő)

Téma Összegzés

http://www.koros-sarret.eu/

10


Füzesgyarmat 3 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése

Általános tájékoztató az OP-król, a pályázati rendszer várható változásairól, a HACS szerepéről;Forrásigény felmérés; Projekt adatlapok benyújtása (3 db)

Bucsa 4 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése

Általános tájékoztató az OP-król, a pályázati rendszer várható változásairól, a HACS szerepéről;Forrásigény felmérés; Pályáztatási rendszer Bucsát érintő problematikái (szakember hiány, előfinanszírozási problémák stb.)

Zsadány 4 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése

Általános tájékoztató az OP-król, a pályázati rendszer várható változásairól, a HACS szerepéről;Forrásigény felmérés; Pályáztatási rendszer problematikái (információ áramlás javítása, hatékonyabb kommunikáció)

Kötegyán 1 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése

Általános tájékoztató az OP-król, a pályázati rendszer várható változásairól, a HACS szerepéről;Forrásigény felmérés; Projekt adatlapok benyújtása (6 db)

Méhkerék 1 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése


Dévaványa 6 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése

Általános tájékoztató az OP-król, a pályázati rendszer várható változásairól, a HACS szerepéről;Forrásigény felmérés;

Körösladány 1 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése

Általános tájékoztató az OP-król, a pályázati rendszer várható változásairól, a HACS szerepéről;Forrásigény felmérés;

Körösnagyharsány 5 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése


Biharugra 9 Tájékoztató a 2014-2020-as tervezési időszak várható

Általános tájékoztató az OP-król, a pályázati rendszer várható

11


pályázati lehetőségeiről,Projektötletek gyűjtése

változásairól, a HACS szerepéről;Forrásigény felmérés; Projekt adatlapok benyújtása (6 db)

HFS-t előkészítő fórumok adatai (saját szerkesztés)

A programok nyilvánosak voltak, azokon bárki részt vehetett. Meghirdetésük egyesületünk honlapján,

illetve a települések helyben szokásos hirdetési felületein történt.

A fórumokon az általános tájékoztatókon túl személyes beszélgetések alkalmával nyílt lehetőség a

helyi és egyéni szükségletek, igények feltérképezésére, a vélemények ismertetésére. Ezen alkalmakkor

feltárásra kerültek az előző tervezési időszak pályáztatási eljárása során a pályázók által megtapasztalt

gyakorlati problémák, nehézségek is.

A szélesebb nyilvánosság bevonását segítette a projektötletek gyűjtése, mely folyamatosan történt,

személyesen, elektronikusan és postai úton is beadhatóak voltak. Felhívásunk alapján minden

fejlesztési ötlet, igény benyújtható volt, összeghatártól és tématerülettől függetlenül. Összesen 74 db

elképzelés érkezett, 10 településről, leginkább civil szervezetektől és önkormányzatoktól.

Összességében elmondható, hogy komoly forrásigény van, melyek jó része – a rendelkezésre álló keret

alacsony volta miatt - nem LEADER forrásból finanszírozható, hanem más OP-ból, illetve VP-s

kiírásból. A kisebb költségvetésű projektek elvárásainak nagy részét sikerült beépíteni a HFS

cselekvési tervébe.

Beérkezett projektötletek

Vállalkozások, őstermelők:- Falusi vendégház kialakítása 30.000.000.-ft- Eszközbeszerzés (informatikai eszközök) 2.000.000.-ft- Mézes ház építése, eszközbeszerzés 15.000.000.-ft- Eszközbeszerzés (élelmiszer üzlet) 2.000.000.-ft- Eszközbeszerzés (hűtőkamra, húsipari daráló) 3.000.000.-ft- Eszközbeszerzés (méhészeti kaptárak) 1.000.000.-ft- Mézpergető, mézletöltő,mézkiszerelő és bemutató épület 20.000.000.-ft- Varróház és szíjgyártó műhely kialakítása 4.200.000.-ft- Parasztudvar kialakítása 3.500.000.-ft- Szálláshely kialakítása 9.750.000.-ft

Összesen: 90.450.000.-ft

Egyesületek:

12


- Komplex turisztikai centrum létrehozása (ifjúsági szálláshely) 70.000.000.-ft- Futóverseny, teljesítménytúra 1.150.000.-ft- Eszközbeszerzés (elődeink konyhájának bemutatása) 1.100.000.-ft- Rendezvény támogatása 300.000.-ft- Vendégház korszerűsítése 10.000.000.-ft- Úszómedence kialakítása 40.000.000.-ft- Szálláshely fejlesztés, ló pihenő kialakítása 30.000.000.-ft- Salakpálya felújítása 30.000.000.-ft- Napelemes rendszer kialakítása 15.000.000.-ft- Nyári táboroztatás feltételeinek megteremtése 500.000.-ft- Világítás korszerűsítése 2.000.000.-ft- Rendezvény támogatása 300.000.-ft- Fedeles lovarda 25.000.000.-ft- Képtár és kiállítóhely fejlesztése 20.000.000.-ft- Erdei iskola fogadóépület és tanösvény kialakítása 23.000.000.-ft- Települési monográfia 2.500.000.-ft- Rendezvény támogatása 2.500.000.-ft- Civil hálózatépítés 900.000.-ft- Civil szervezetek közötti együttműködés, tapasztalatcsere 400.000.-ft- Közösségi rendezvények szervezése, hálózatépítés 700.000.-ft- Pályázatírás, forrásteremtés oktatás civileknek 600.000.-ft


Önkormányzatok:- Temető bővítése 10.000.000.-ft- Ifjúsági szálláshely fejlesztése 12.000.000.-ft- Tanösvény kialakítása 8.000.000.-ft- Kishajó kikötő, szabad strand kialakítása 15.000.000.-ft- Ifjúsági szálláshely bővítése 15.000.000.-ft- Zöldterület rendezés 15.000.000.-ft- Tájékoztató táblák kihelyezése 12.000.000.-ft- Hagyományőrző emlékhely továbbfejlesztése 15.000.000.-ft- Rendezvénytér kialakítása 15.000.000.-ft- Játszótéri pihenőhelyek kialakítása 10.000.000.-ft- Lakótelepi pihenőhelyek kialakítása 13.000.000.-ft- Kisvasút emlékhely bővítése 11.000.000.-ft- Kerékpárút mentén pihenőhelyek kialakítása 10.000.000.-ft- Játszótér felújítása 12.000.000.-ft- Ipartörténeti emlékmű felújítása 10.000.000.-ft- Extrém sporthely kialakítása 15.000.000.-ft- Turisztikai szálláshely kialakítása 15.000.000.-ft- Településkép javítása (parkosítás, emlékmű) 10.000.000.-ft

13


- Tájház kialakítása 15.000.000.-ft- Hagyományőrző rendezvények 4.000.000.-ft- Gyermekmedence fejlesztése, játszótér felújítása 7.000.000.-ft- Településkép javítása (parkosítás, utcabútorok beszerzése) 5.000.000.-ft- Szabadtéri fitnesz park kialakítása 15.000.000.-ft- Kertészeti gépek beszerzése 10.000.000.-ft- Városüzemeltetéshez gépek beszerzése 50.000.000.-ft- Településkép javítása (fásítás) 5.000.000.-ft- Ökoturisztikai beruházás 200.000.000.-ft- Piac és rendezvénytér kialakítása 100.000.000.-ft- Kerékpárút kiépítése 83.000.000.-ft- Épület felújítás, energetikai korszerűsítés 30.000.000.-ft- Sport- és helytörténeti kiadvány 4.000.000.-ft- Ifjúsági szálláshely fejlesztése 50.000.000.-ft- Szabadtéri rendezvénytér kialakítása

20.000.000.-ft - Ravatalozó átépítése 20.000.000.-ft- Ravatalozó és környékének felújítása 30.000.000.-ft


Egyház:- Templomfelújítás 50.000.000.-ft

Projektötlet adatlapok adatai (saját szerkesztés)

Egyesületünk munkaszervezeti irodájában a hét minden munkanapján lehetőség van személyes és

telefonos konzultációra, melyet igénybe is vesznek a térségi szereplők. A konzultációkon általában az

egyedi fejlesztési igények megvitatására került sor, illetve annak azonosítása, hogy az mely forrásból

válhat finanszírozhatóvá.

A stratégia elkészítésének következő lépéseként megalakult a Koordináló Bizottság, amely

meghatározta a tervezés folyamatát, az alkalmazandó munkamódszereket, összegezte, rendszerezte a

megfogalmazott javaslatokat. A bizottság mellett három ágazati munkacsoport kezdte meg működését

(önkormányzati-, civil- és vállalkozói), amelyekben megfogalmazásra kerültek a helyi szükségletek,

lehetőségek, a priorizált területek, a főbb fejlesztési irányok és a forrásallokáció.

A bizottságba és a munkacsoportokba felkérés alapján kerültek a tagok, akik az akcióterület teljes

területét és a pályázói kör széles körét is lefedték. Míg a lakossági fórumok lehetőséget biztosítottak

arra, hogy bárki elmondhassa véleményét, addig a tervezői stáb felállításánál a meghívás alapján

14


történő kialakítás azt garantálta, hogy azon települések és pályázói csoportok is képviselve legyenek,

akik a szélesebb körű megbeszéléseken nem hallatták hangukat.

Az önkormányzati munkacsoportban részt vevő polgármesterek az akcióterület különböző

lakosságszámú településeit képviselték, így mérettől és elhelyezkedéstől függően biztosított volt a

problémák és vélemények megfogalmazásának lehetősége.

A civil szervezetek különböző társadalmi csoportok érdekeit jelenítették meg a megbeszélések

alkalmával és rajtuk keresztül kerültek megfogalmazásra a társadalmi kirekesztődéssel veszélyeztetett

közösségek problémái is. Az egyeztetéseken részt vett a Füzesgyarmati Nők Egyesülete (nők,

gyermekek, idősek részére egészségmegőrző, kulturális, szabadidő hasznos eltöltését szolgáló

programok szervezése; érdekképviselet), a Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület (sajátos nevelési

igényű gyerekek, tanulók iskolai ellátása; támogató szolgálat fogyatékos személyek részére;

fogyatékos fiatalok nappali- és lakóotthonos ellátása) és a Körös- sárréti Civil Szervezetek Szövetsége

(szolgáltatásaival elősegíti a hátrányos helyzetűek, munkanélküliek sorsának javítását) . Szakmai

tudásukkal, tapasztalataikkal hozzájárultak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok

esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges feladatok meghatározásához és ellátásához. Így

képviselve voltak a gyerekek, fiatalok, az idősek, a sérült és fogyatékos személyek, valamint a roma

lakosság is. Az egyeztetések során megfogalmazott javaslatok eredményeként a hátrányos helyzetű

csoportok esélyegyenlőségét elősegítő projektek esetén magasabb támogatási összeg lett

meghatározva az érintett intézkedésben, illetve megjelenési lehetőséget kell biztosítani részükre a

támogatott programokon. Tekintettel arra, hogy forrásaink korlátozottak és a problémák mélyebben

gyökereznek attól, hogy ezeket egyesületünk keretei és lehetőségei között kezelni tudjuk alapvetően az

érzékenyítést és a figyelemfelkeltést tűztük ki célul.

A vállalkozói ágazati munkacsoportban őstermelők, egyéni és társas vállalkozások képviselői is helyet

kaptak, ezzel megteremtve annak a lehetőségét, hogy a különböző méretű- és erőforrású gazdasági

szereplők szempontjai is megjelenjenek a tervezésben.

Munkacsoporti ülések időpontja:

- 2016. január 11. – Civil munkacsoport ülése

- Vállalkozói munkacsoport ülése

- 2016. január 12. – Önkormányzati munkacsoport ülése

- 2016. január 18. – Civil munkacsoport ülése

- Vállalkozói munkacsoport ülése

- Önkormányzati munkacsoport ülése

15


A tervezői csoportokban először megvitatásra kerültek az előző tervezési időszak tapasztalatai, a

beérkezett projektötletek, majd erre alapozva a Helyi Fejlesztési Stratégiát meghatározó főbb

szempontok és rendező elvek, illetve a támogatandó intézkedések és tevékenységek.

Koordináló Bizottsági ülések időpontjai:

- 2016. január 12. – Koordináló Bizottság

- 2016. január 21. - Koordináló Bizottság

A Koordináló Bizottság tagjai az egyesület elnökségi és felügyelő bizottsági tagjai közül kerültek

felkérésre.

Az ágazati munkacsoportokban és a tervezést koordináló csoportban elhangzottak végső javaslattá

formálására a 2016. január 27-én megtartott összevont ülésen került sor. Az előzetesen meghatározott

főbb rendező elvek alapján itt volt lehetőség a különböző szférák érdekeinek ütköztetésére, egymás

szempontjainak megismerésére a helyi közösség fejlődését leginkább szolgáló stratégia megalkotása

érdekében.

Az előzetes üléseken minden csoport elsősorban a saját érdekeit tartotta szem előtt, de a tervezés előre

haladásával, a nézőpontok ütköztetésével egyre árnyaltabban szemlélték a problémákat, megoldási

lehetőségeket. Felvállalták az előző tervezési ciklus kevésbé sikeres elképzeléseit (pl: civil szervezetek

100%-os turisztikai finanszírozása piaci feszültséget generált), közösen értékelték a megvalósult

fejlesztések tényleges társadalmi hasznosságát és a jelenlegi forráslehetőség legcélszerűbb

hasznosulásának esélyeit. A konszenzussal kialakított, közös javaslatok és vélemények kerültek

beépítésre jelen dokumentumba.

Időpont – Munkacsoport megnevezése

Résztvevők száma (fő)

Összegzés

2016. január 11. – Civil 5 HFS megalkotásának szakmai háttere, szempontrendszere, kötelező tartalmi elemei, határidők; a munkacsoportok feladatai (előadás);Javaslatok támogatandó területekre, intenzitás kérdése, kiválasztási javaslatok (együttműködések)

2016. január 11. – Vállalkozói 2 HFS megalkotásának szakmai háttere, szempontrendszere, kötelező tartalmi elemei, határidők; a munkacsoportok feladatai (előadás);Javaslatok támogatandó területekre, intenzitás kérdése, kiválasztási javaslatok (térségi fejlesztések), eredménymutatók fontossága

2016. január 12. - Önkormányzati

3 HFS megalkotásának szakmai háttere, szempontrendszere, kötelező tartalmi elemei, határidők; a munkacsoportok feladatai (előadás);

16


Javaslatok támogatandó területekre, célcsoportokra, intenzitás kérdése, kiválasztási javaslatok (térségi, több települést érintő rendezvények), nyilvánosság fontossága

2016. január 12. – Koordináló Bizottság

6 HFS megalkotásának szakmai háttere, szempontrendszere, kötelező tartalmi elemei, határidők; a munkacsoportok és a KB feladatai (előadás);Munkacsoporti javaslatok, vélemények ismertetése, megvitatása; támogatás mértéke, visszacsatolás, nyilvánosság fontossága

2016. január 18. - Civil 4 Intézkedési és projektötletek ismertetése, intenzitás, pályázati összegek minimuma-maximuma

2016. január 18. – Vállalkozói 2 írásos anyag szóbeli ismertetése (Javaslatok: SWOT, célrendszer, jövőkép, intézkedések)

2016. január 18. –Önkormányzati

5 TOP vs. HFS; forrásfelosztás, támogatandó tevékenységek, intenzitás, pályázati összegek maximuma

2016. január 21. – Koordináló Bizottság

6 Munkacsoporti javaslatok, forrásfelosztás, intézkedések, intenzitás, támogatandók köre, támogatandó tevékenységek

2016. január 27. – Összevont ülés

12 Forrásfelosztás és cselekvési terv javaslatának véglegesítése

HFS tervezői csoportok adatai (saját szerkesztés)

3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása

Egyesületünk akcióterülete 1581,02 km2-en, 21 települést foglal magába, 55.447 fő lakónépességgel,

melyek megoszlanak a békési, a szeghalmi, gyomaendrődi és a sarkadi járások között. A 290/2014

(XI.26.) Kormányrendelet szerint a békési és a gyomaendrődi járás kedvezményezett, a szeghalmi járás

fejlesztendő, a sarkadi járás komplex programmal fejlesztendő járásnak minősül.

17


Forrás: TEIR

Akcióterületünk települései járások szerint:

- a békési járás települései: Bélmegyer, Köröstarcsa,

- a gyomaendrődi járás települései: Ecsegfalva, Dévaványa,

- a sarkadi járás települései: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék,

Mezőgyán, Okány, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány,

- a szeghalmi járás települései: Bucsa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu,

Szeghalom, Vésztő.

A tervezési terület földrajzilag egységes képet mutat, területe egybefüggő, a települések mindegyike a

Berettyó- Körös Vidék középtájegységhez tartozik. Tipikus alföldi kistelepülések falusi és kisvárosi

jelleggel. Alapvetően jellemző a peremhelyzet, a nehéz megközelíthetőség a közlekedési útvonalak

hiányából illetve minőségéből adódóan.

Az akcióterület településein a mezőgazdasági orientáltság jellemző, néhány ipari nagyvállalat

található csak a térségben. A vállalkozások méretét tekintve a kis- és mikro-vállalkozások dominálnak.

Jellemző a tőkeszegénység, ebből adódóan az innováció csekély mértéke. A települések mindegyikén

18


komoly probléma a munkanélküliség és a képzettségi szintek elmaradása a megyei és országos

átlagoktól. A foglalkoztatási gondok, feszültségek kezelése alapvetően a helyi önkormányzatokra

hárul, melyhez azonban jelentős változást eredményező eszközeik nincsenek (lásd

közmunkaprogramok tapasztalatai). A településeket egyaránt jellemző további problémák: elöregedő

lakosság, elvándorlás, megélhetési nehézségek, eltartottak magas száma, kistelepülések

elnéptelenedése. Néhány – jelentősebb iparűzési adóval rendelkező önkormányzattól eltekintve –

jellemző a forráshiány is, mely megnehezíti a fejlesztést, előrelépést.

A tervezési terület településeit érintő problémák, szükségletek egyezősége mellett, koherenciát

mutatnak a kitörési pontok, lehetőségek is. Az akcióterület fontos erőforrása az állat- és

növényvilágban gazdag, érintetlen természeti, táji környezet. Az egész tervezési területre elmondható

továbbá a helyi vezetők, illetve az aktív civil közösségek településük és környezetük iránti

elköteleződése, a fejlődés érdekében tett töretlen aktivitása. A városok kisebb közigazgatási- és

kulturális központokat alkotnak, illetve munkalehetőséget biztosítanak a környező települések

lakóinak. A térség turisztikai potenciáljának erősítését szolgálja, a térségi tagsággal rendelkező

Körös- Sárrét Turizmusáért Egyesület. A civil szervezetek erősítését, informálását, érdekképviseletét

látja el a szintén térségi hatókörű Körös- sárréti Civil Szervezetek Szövetsége.

A HFS sikeres megvalósításához kellő alapot biztosít az egyesület kiterjedt tagsága. Meghatározó

tényezőnek tartjuk továbbá, hogy minden érintett települési önkormányzat képviselteti magát

szervezetünkben, mely fontos a megfelelő kommunikáció, érdekegyeztetés biztosításához.

Egyesületünk az elmúlt időszakban felelősségteljesen gazdálkodott a rendelkezésére álló forrásból,

melyet a 2014-2020-as tervezési ciklusban is fenn kíván tartani. Az önkormányzati tagok által nyújtott

pénzügyi támogatás biztosítja a szervezet zavartalan működését.

Összegzésképpen elmondható, hogy a településeket jellemző földrajzi adottságok, gazdasági és

társadalmi potenciálok, kulturális értékek hasonlósága, valamint az évek óta a térség fejlődése

érdekében végzett közös munka jó alapot biztosítanak egy partnerségen alapuló, a helyi igényeket

lehetőségeihez mérten maximálisan támogató közösségvezérelt fejlesztésnek.

4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése

4.1 Helyzetfeltárás

4.1.1 Térszerkezeti adottságok

19


A Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület akcióterülete az ország déli, délkeleti, ezen belül Békés

megye északi részén helyezkedik el. A térség településhálózatát az 5000 fő alatti kistelepülések

dominanciája jellemzi. Település földrajzi értelemben 4 óriásfalu, 10 község, 4 kisfalu és 3 aprófalu

alkotja. A négy 5000 fő feletti település (Dévaványa, Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő) gazdasági-,

egészségügyi és kulturális szempontból is kisebb központot jelent a környező kistelepüléseknek.

A településméret hátrányai mellett a közlekedési nehézségek is jellemzőek a tervezési területre.

Főútvonal csak három településen (Szeghalom, Körösladány, Köröstarcsa) halad keresztül. Keskeny

nyomközű vasútvonalon Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány, Dévaványa, Vésztő, Okány,

Kötegyán és Méhkerék közelíthető meg. Az akcióterületet alkotó települések közül tehát csak kettő

(Szeghalom, Körösladány) rendelkezik viszonylag jó megközelíthetőséggel. Ezt a tényt tovább

árnyalja a közforgalmú utak nagyon rossz minősége is. Ebből adódóan a települések nagy részének

komoly nehézséget jelent az ország és a megye gazdasági keringésébe való bekapcsolódás.

A megyében jelentős nagyváros Békéscsaba, illetve Gyula a legtávolabbi településről egy óra alatt

érhető el személyautóval. Tömegközlekedéssel ez akár két- két és fél órát is igénybe vehet.

Az akcióterület minden települése az ország gazdasági és kulturális centrumtérségeitől távol

helyezkedik el.

4.1.2 Környezeti adottságok (Forrás: www.kmnp.hu)

Az akcióterület az ország tájföldrajzi beosztása szerint teljes területével egyetlen nagytáj, az Alföld,

ezen belül a Berettyó- Körös Vidék középtájegység része. A terület természetföldrajzi értelemben

meglehetősen egységes képet mutat. Klíma adottságaiban DK-i fekvéséből következően a

kontinentális jegyek éreztetik hatásukat. Éghajlata az Alföld középső és északi részeihez képest

melegebb, szárazabb. A telek középhőmérséklete magasabb és a fagymentes időszak hossza rövidebb,

mint az Észak-Alföldön. Déli fekvése a magasabb éves középhőmérsékletekben és a napsütéses órák

magas számában mutatkozik meg. A terület talajadottságai elsősorban a szántóföldi

növénytermesztésnek és a rét -, legelő gazdálkodásnak kedveznek. A mély fekvésű és magas talajvizű

területeken a belvíz okoz komoly károkat.

Nagy jelentőségű természeti erőforrást jelent a terület termál-és gyógyvíz készlete és az erre alapozott

nagyhírű fürdők. 70 oC feletti hőmérsékletű hévizek feltárására van lehetőség. Ezekből a hévíztároló

körzetekből kerülnek felszínre Dévaványa és Füzesgyarmat gyógyvizei.

http://www.kmnp.hu/

20


További fontos természeti potenciált képez a térség vízhálózata, vizes élőhelyei, melyek kiemelkedő

természeti értékeket hordoznak. Az akcióterület természetes vízfolyásai a Sebes – Körös, a Berettyó,

és a Kettős- Körös. A folyók vízrendszerének vízjárását két tényező befolyásolja alapvetően. Egyrészt

a Tisza visszaduzzasztó hatása, másrészt a határon túli hegyvidékről – Erdélyi – középhegység –

érkező árhullámaik itt futnak egymásra, különösen nagy vízhozamokat eredményezve.

A Körösből lefűződött holtágak, morotvák gazdag vízi élővilágnak adnak otthont és kiváló

horgászparadicsomok.

A Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól

Vésztőig húzódó vízi világot, amelyet Kis- Sárrét ismerünk. A Biharugrai-halastavak és a környező

területek, Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában 7991 hektáron

védelem alatt állnak. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár.

A hajdani Kis- Sárrét legépebben fennmaradt területe a Biharugra és Körösnagyharsány között fekvő

két mocsármaradvány, az Ugrai-rét és a Sző- rét. Az itt található harmatkásás, szikikákás, magassásos,

kolokános mocsári társulások kiemelkedő értéket képviselnek. Kiterjedt nádasaikban olyan ritka

madárfajok fészkelnek, mint a kanalasgém (Platalea leucorodia), az üstökösgém (Ardeola ralloides) és

a batla (Plegadis falcinellus). A mocsarakban a réti csík (Missgurnus fossilis), a mocsári béka (Rana

arvalis) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) jelentős állományai élnek.

A térség legnagyobb állóvize a Biharugra környékén lévő halastavak rendszere, mely a haltenyésztés

központja.

A terület két, jól elkülöníthető – a biharugrai és a begécsi – egységből áll. A tavak 1927 hektáros

területükkel Magyarország második legnagyobb halastórendszerét alkotják, és elsősorban madártani

értékei miatt természetvédelmi oltalom alatt állnak, egy részük fokozottan védett.

A terület 1997 óta a Kis- Sárrét törzsterületen a Körös-Maros Nemzeti Park része. A halastavak egy

része fokozottan védett terület, 1997 áprilisa óta a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékében,

közismert nevén a Ramsari Egyezményben is szerepel. Kiemelkedő jelentőségű IBA (Important Bird

Area) terület. A Natura 2000 hálózat részeként különleges madárvédelmi terület.

A halastavak főbb növénytársulása a nádas. Az öregebb tavakban terjedőben vannak a gyékényesek. A

sekélyebb vizű tavak lebegő hínártársulása a rence- békalencse hínár. A tápláló és lecsapoló csatornák

jellegzetes faja a sulyom, a rucaöröm, a békatutaj, a közönséges rence és a vízitök. A csatornák

mentén tavasszal gyakori a sárga nőszirom.

A tavak és tágabb környezete évtizedek óta tradicionális költő-, pihenő- és gyülekező- helye a

vízimadaraknak.

21


Jelentős táji és kultúrtörténeti érték a Vésztőtől mintegy öt kilométerre, 13 hektáros területen

elhelyezkedő Mágori-domb és közvetlen környezete. A Holt- Sebes- Körös ölelésében húzódó, a

Vésztő- Mágor Történelmi Emlékhelyet is magába foglaló mintegy 947 hektáros terület 1987-ben vált

védetté, majd Mágor- puszta elnevezéssel lett a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete.

A terület különleges botanikai értéke, hogy a lecsapolás előtti időket idéző vegetáció, a Holt- Sebes-

Körös hínártársulásai, nádasai, gyékényesei, a medret kísérő ligeterdők, valamint az egykori árterület

kiszáradása révén másodlagosan elszikesedett élőhelyek társulásai viszonylag szűk térben

tanulmányozhatók.

Az ártér fölé több mint 7 méterrel magasodó kettős Mágori-domb a Kárpát-medence egyik legnagyobb

és legjelentősebb új kőkori- bronzkori lakóhalma. Területén a régészeti feltáró munka eredményeként

őskori települések maradványai mellett a Csolt-nemzetség Árpád-kori monostorának maradványai

kerültek napvilágra. A monostor múltját és leleteit bemutató állandó kiállítás látható itt, míg a vele

szemben lévő dombon a feltárt őskori telep részletei tekinthetők meg.

A Bélmegyeri Fáspusztát Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon.

Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes erdőtársulása

volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon. Zoológiai

szempontból is kiemelkedő értékekkel bír. A területen él egy, fejlődésében a sziki kocsordhoz kötődő

veszélyeztetett lepkefajunk, a nagy szikibagoly (Gortyna borelii), melynek világállománya döntően

hazánkra koncentrálódik. Szintén kiemelkedő jelentőségű lepkefaja a területnek a száraz, erdőssztyep

jellegű tölgyesekhez kötődő, balkáni-kisázsiai elterjedésű magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana

schmidtii).

A Dévaványai-Ecsegi puszták a Körös- Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb,

szikes gyepek és a Hortobágy- Berettyó folyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete,

mely Dévaványa és Ecsegfalva határait érinti. Az 1975 óta védettség alatt álló terület 13 085 hektáron

őrzi a valamikori Nagy- Sárrét peremterületén fekvő, a folyószabályozásokat megelőzően a Tisza és a

Berettyó áradásai által táplált egykori mocsárvidék jellemző élőhelyeinek maradványait, a hozzájuk

kötődő jelentős növény- és állatfajokkal. A fokozottan védett részek kiterjedése 2659 hektár.

A terület mai élőhelyi adottságai mellett kiváló feltételeket biztosít a világszinten veszélyeztetett

túzoknak (Otis tarda). A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó

populáció a védelmi tevékenységnek köszönhetően az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott

és jelenleg több, mint 500 egyedet számlál.

22


Réhelyi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. A központ külső

bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg,

többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták. A

látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület növény- és állatvilágát, illetve a védett

területen kijelölt kerékpártúra útvonalak találhatóak. A múzeumi épületben található állandó kiállítás

bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a

Nagy- Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát.

Bihari Madárvárta a Körös-Maros Nemzeti Park Kis- Sárrét részterületén, Biharugra település

központjától 3 kilométerre található. Az itt megmaradt háborítatlan természeti környezet olyan erdei

iskolai programok megrendezéséhez, terepi megfigyelések, foglalkozások megtartásához nyújt

helyszínt, ami páratlan élményt nyújt az ideérkezők számára.

A kunhalmok a legrégebbi ember alkotta kultúrtörténeti, természeti emlékeink. Az Alföld e sajátos

tájképi elemei olyan kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de

vízmentes helyen épültek és temetkezési helyként, településhelyként, őrhelyként vagy határjelzőként

szolgáltak. Ezen kívül minden korban betöltöttek valamilyen szerepet, ma például az egyik

legpontosabb földmérési pontok.

4.1.3 Kulturális erőforrások

Az akcióterület legjelentősebb kulturális értéke a Vésztő és Szeghalom között található, kettős

Mágori-domb, mely a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb új kőkori- bronzkori

lakóhalma. Területén a régészeti feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai mellett

a Csolt-nemzetség Árpád-kori monostorának maradványai kerültek napvilágra. A monostor múltját és

leleteit bemutató állandó kiállítás látható itt, míg a vele szemben lévő dombon a feltárt őskori telep

részletei tekinthetők meg.

A Vésztő- Mágor Történelmi Emlékhely szerves része a Népi Írók Szoborparkja, amelyben a nehéz

sorban élő emberek életét, mindennapi küzdelmét bemutató írók, költők, közéleti személyek portréi

láthatók. A látnivalók között megtalálható egy új kőkori lakóház valamint egy Pákásztanya is, mely a

halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. (Forrás: www.vesztomagor.hu)

Az Emlékhely fejlesztése, további tartalommal való megtöltése a lokalitáson túlmutató turisztikai

attrakció lehetőségét rejti magában. Ennek megvalósulása elengedhetetlenül fontos lenne a térség

szempontjából, hiszen ilyen léptékű turista invitáló bemutatóhellyel nem rendelkezünk.

23


További kiemelkedő kultúrtörténeti értékünk a geszti Tisza Kastély, melynek felújítása és turisztikai

tartalommal való gazdagítása történhet meg, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Kastélyprogram része.

A három szintes, barokk- és copfstílusú kastélyt 1760 körül építették, majd 1800 körül történt meg az

átépítése. Napjainkban egy a XVIII. század második felében épült vidéki, nemesi, de ugyanakkor

puritán ízlésnek megfelelő, egyszerű kúria hangulatát idézi. A kastély beépített területe 928 m2, a

kubatura 11388 m3, 32 helyiség található benne. Az épület egésze alápincézett, de ma csak a két régi

épületszárny alatti rész járható. Az épülethez mintegy 27 hektáros park kapcsolódik, melynek nagy

része a Körös- Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. (Forrás:www.geszt.hu)

Bélmegyer külterületén, az erdőben található a szeghalmi Kárász-család által 1850-ben építtetett

romantikus-eklektikus stílusú vadászkastély. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A

park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Az épület műemléki védettség

alatt áll.

A településtől 5,5 km-re található a Wenckheim vadászkastély, melyet báró Wenckheim Béla építtette

1855-1862 között, romantikus és eklektikus stílusban, Ybl Miklós tervei szerint.

A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely

összesen 147 helyiségből áll. Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali

részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás,

famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. (Forrás:

www.belmegyer.hu)

Biharugrán a Falumúzeum, a Tájház és a Szabó Pál leánya -Mikitáné Szabó Erzsébet (írói nevén:

Bertalan Ágnes) által 1973-ban alapított Szabó Pál Irodalmi Emlékház található, mellyel az író

emléke előtt kívánnak tisztelegni. (Forrás: www.biharugra.hu)

Bucsán a Helytörténeti Múzeumban állandó kiállítás keretében tekinthetőek meg a régmúlt emlékei, a

kéziszerszámok, a ruházat, a fazekas termékek, a kender-feldolgozáshoz használt eszközök, a vallási

élet tárgyai, valamint régi fotókról készült tablókon láthatjuk azokat az embereket, akik a településen

éltek és dolgoztak. Találkozhatunk a helyben égetett "bárótéglákkal", háztartási eszközökkel,

különleges, egyedileg készített szerszámokkal. A település épített értéke a Református templom és

Római Katolikus Templom épülete. (www.bucsa.hu)

Dévaványa városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom, mindkettő a város

főterén áll. Utóbbi műemlék jellegű épület, 1908-ban épült későbarokk, klasszicizáló stílusban. A

református templom újjáépítése 1887-es keletű, uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az építmény tornya

24


63 m magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb templomaként jegyzik. Említést érdemel kiváló

akusztikája, amely csodálatos templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé

A város egyik kulturális színfoltja és idegenforgalmi látványossága a DÁMK Bereczki Imre

Helytörténeti Gyűjtemény impozáns épülete. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven

át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az

alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi

emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállításával rá emlékeznek.

A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik. A 2006-ban nyílt állandó kiállításon

megtekinthetőek az egykor itt élő népek – többek között a Körös-kultúra, az alföldi-vonaldíszes, a

tiszai-kultúra, a tiszapolgári kultúra, a péceli kultúra tárgyi emlékei.

Az „Ősök emléke kísért” című állandó néprajzi kiállítás a házba vezeti be a látogatót – a vetett ágyak,

a kemence és a szövőszék, illetve a konyha eszközei az egykori ványai életmódot idézik elénk. (Forrás:www.devavanya.hu)

Füzesgyarmaton a Tájház jellegzetes nádfedeles épülete a településen egykor élt emberek

életkörülményeit mutatja be. A lakás folytatásaként egy kovácsműhely látható, melybe az egykori

mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozhasson.

A Szitás Erzsébet Képtárban 60 termékeny év alkotása, értékes tárgyai találtak helyet, több mint 100

kép formájában az utókor számára.

A településen él Galambos Sándor ismert kovács- és hintókészítő mester családjával, aki Szécsi József

füzesgyarmati kocsigyártó mestertől tanulta a szakma alapjait a híres Járműkészítő és Javító Ipari

Szövetkezetben. Mára Ő az egyetlen kovácsmester Magyarországon, aki a hintógyártáshoz megfelelő

végzettséggel rendelkezik és szakmájában dolgozik. 1980-ban saját műhelyt nyitott és attól kezdve a

hazai fogathajtókon és lovas gazdákon kívül Európa legtöbb országában, sőt Kenyában is ismerik és

elismerik az általa készített kocsikat. 2002-ben igényesen kialakított új telepre költözött a Galambos

műhely, ahol egy bemutató terem is látogatható. (www.fuzesgyarmat.hu)

25


A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Házában öt kiállító teremben tekinthetőek meg azok a

lakosság által adományozott tárgyi emlékek, amelyek bemutatásával nyomon követhető a település

múltja. A gyűjteményi anyag olyan formában lett elrendezve, hogy végigkísérhető legyen a különféle

eszközökkel végzett munkafolyamatok menete is. A meghatározóan földműveléssel és állattartással

foglalkozó korabeli paraszti élet azonban nemcsak a munkaeszközökön keresztül válik érzékelhetővé,

hanem a látogatók bepillantást nyerhetnek a helyi lakosság hajdani életkörülményeibe is. A

berendezett konyha, a tisztaszoba bútorai az egykori iparosok keze munkáját dicsérik, de láthatók

olyan darabok is, amit a család valamelyik tagja fabrikált, ahogyan ezek előfordultak majd minden

régi házban.

A település városképi jelentőségű épületei a Református és Katolikus templom, valamint a Wenckheim

kápolna és kripta. (Forrás: www.korosladany.hu)

A köröstarcsai Szövőház és lovas udvar egy az 1900-as évek elején épült parasztház és gazdasági

udvar, amelyben megtekinthetőek a paraszti életmód berendezési tárgyai, valamint a szövés, fonás

munkaeszközei és a lovas életmód felszerelései, eszközei. A helyszínen lovagoltatásra, lovas kocsis

kirándulásra is van lehetőség.

A település Tájházában a belső terek a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag a paraszti

kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amely a helyi lakosság által adományozott. A 2007-ben átadott

Népi Kulturális Ökocentrumban a földszinten kézműves műhelyekkel, az emeleten

konferenciateremmel várják a látogatókat. (Forrás: www.korostarcsa.hu)

Körösújfalu településképi jelentőségű alkotása a Milenáris Park. (Forrás: www.korosujfalu.hu)

Kötegyánban értékes kopjafagyűjtemény található, a 2003-ban jelenlegi formájában kialakított Öko-tó

partján. A település parkjának dísze a millennium emlékére állított napóra. (Forrás: www.kotegyan.hu)

Geszten a Tisza Kastéllyal együtt látogatható az Arany János Irodalmi Emlékház, illetve a Nemzeti

Kegyeleti Bizottság által, 2002-ben Nemzeti Sírhellyé nyilvánított Tisza Kripta.(Forrás: www.geszt.hu)

Körösnagyharsány, Mezőgyán és Okány településképi jelentőségű épülete a Református templom.

A sarkadkeresztúri Református templom jelenlegi alakját 1913-ban nyerte el késő barokk stílusban. A

torony 26 m méter magas, a belső tér 8x15 méteres, lenn a padokban és a két karzatok összesen kb.

250 ülőhely van. A 464 kg-os nagy harang Budapesten készült 1926-ban, a 130 kg-os kisharang, 1916-

ban Aradon öntetett.

26


A településen baptista imaház, katolikus imaterem, és görögkeleti ortodox kápolna is található. A

templomkertben látható az I. világháborús emlékmű. A községi temetőben került elhelyezésre a II.

világháború áldozatainak emlékműve. A Szabadság téren került felállításra az 1848-49-es

szabadságharc emlékére faragott emlékmű. (Forrás: www.sarkadkeresztur.hu)

Méhkerék méltán büszke néptánc együttese sikereire. A táncmozgalom és népszerűsége nemcsak azért

érdemel kitüntető figyelmet, mert olyan kiváló népművészeket hozott felszínre, mint Nyisztor György, a

méhkeréki román néptánc fáradhatatlan népszerűsítője, és Kovács Tivadar, a román népzene

tehetséges művelője, hanem mindenek előtt annak okán, hogy a község románsága ezen keresztül

tudott elsősorban integrálódni ténylegesen és úgy tűnik maradandóan bekapcsolódni az ország

kulturális vérkeringésébe. (Forrás: www.mehkerek.hu)

A szeghalmi Kárász Kastély építtetője az 1830-as évek második felében, horgosi Kárász Miklós

aranykulcsos kamarás, a királyi hétszemélyes tábla tagja. A kastélyt középen négy toszkán oszlopos

szárazbejáró és a mögötte lévő felső szintre vezető lépcsőház két szimmetrikus szárnyra tagolta. Fia,

Kárász Imre az épületet 1865 után Ybl Miklós tervei alapján a keleti oldalon keresztszárnnyal

bővítette és közvetlen szomszédságában kétszintes, teraszos zenepavilont emeltetett. 1951-ben az

épület leégett kétharmad részét elbontották. A kastély megmaradt Ybl-szárnyát 2004-ben teljes

egészében renoválták. Az épület jelenleg középiskolai kollégiumnak ad helyet.

Simay János az 1800-as években a szeghalmi közélet aktív tagja volt. Nyugállományba vonulása után

több alapítványt tett, többek között a község javára, hogy házát, illetve annak telkét és hozzá megfelelő

jövedelmet biztosítva, óvodát emeljenek. A romantikus stílusjegyeket hordozó Kisdedóvó épülete 1885-

ös megnyitásakor az ország legmodernebb ilyen intézményeinek egyikeként kezdte meg működését.

Feladatát 101 éven keresztül látta el. Az épület felújítását követően gyűjteményi-közösségi kulturális

szerepet tölt be. Itt található az országban egyedülálló katonai relikviákat bemutató

magángyűjtemény, a „Mundérba bújt történelem” címet viselő kiállítás.

A település Református temploma egyedüli, ugyanis görögkereszt alaprajza páratlan a református

templomok között. Az épület barokk-copf stílusban épült. A templom belsejében a kereszthajók miatt

kicsit aszimmetrikusan elhelyezve látható az empire stílusú szószék.

A Római katolikus templom kialakítása építészetileg Magyarországon egyedülálló, mivel a földesúri

dézsmapincével, közvetlenül fölé épített (egy alapozású) főúri magtárat lehet látni. 1869-ben a község

földesurai katolikus kápolnává alakították át a magtárat. A belső két szintet egy térré alakították, a

szellőzőablakokat pedig keskeny, magas, boltívzáródású ablakokká építették át.

27


Az templom épület mellett található harangtorony az Alföldön egyedülálló lépcsős gúla alakú szoknyás

fa harangláb. A nem függőleges felületeket zsindely borítja. A toronyban négy harang található.

Szeghalom további jelentős épített öröksége a D’Orsay Kastély. A „magját” báró Wenckheim Ferenc

vetette meg, mikor szeghalmi birtokán dézsmapincét és magtárat, valamint kasznár lakot, illetve az

úriszék tartása időszakára saját lakás céljából kúriát építtetett 1792 és 1805 között. Festetics Vince

gróf nevéhez kötődik az épület első bővítése, 1840 körül, amikor a park felőli volt intézői kúriát több

helyiséggel és klasszicista négy oszlopos portikusszal (főbejárattal) bővítette ki.

A kastélyhoz tartozó közel 8 hektáros park utolsó tanúja az épület szomszédságában látható védett

kocsányos tölgy. Az épület falai között jelenleg a helyi könyvtár és muzeális gyűjtemény kapott helyet.

A település kulturális öröksége Péter Andás sírkápolnája, mely egy kisebb méretű görög templomra

emlékeztet. Péter András a város életének a 19. század második felétől meghatározó egyénisége volt.

Végrendeletében 1504 holdat gimnáziumépítés céljaira adományozott a Református egyháznak. Az

iskola ma is alapítója nevét viseli. (Forrás: www.szeghalom.hu)

A vésztő Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeumot Sinka István születésének 90.

évfordulójára, és az I. Országos Földmunkáskongresszus emlékére hozták létre.

A múzeum állandó kiállítása: Sinka István, a népi írók és Szárszó, valamint Metykó Gyula vésztői

születésű festőművész munkássága. A vésztői Bagolyvár (boronafalú villa) szerepel Magyarország

Műemlékjegyzékében, védettségi törzsszáma 9457. (Forrás: www.veszto.hu)

A települések nagy részén aktívan őrzik a régi értékeket, hagyományokat, hiszen sok helyen

találhatóak további tájházak, illetve hely- és kultúrtörténeti kiállítások.

A hagyományok ápolására több településen működik néptánc, népdal, illetve népzenei csoport, lovas

egyesület, illetve íjászegyesület, akik nemcsak a környék településein, hanem országos szinten is

képviselik a térséget.

4.1.4 A társadalom állapota

4.1.4.1 Demográfiai helyzet

28


Az akcióterület lakónépessége – az ország egészére jellemző folyamatokkal összhangban – folyamatos

csökkenést mutat. Ennek oka az egyre erősödő természetes fogyás, az elöregedő lakosság és a

vándorlási veszteség, amely leginkább a reprodukcióra képes lakosságot érinti. A kedvezőtlen

demográfiai folyamatok egymást erősítő hatásának következtében a csökkenés üteme enyhén gyorsul.

Az elvándorlással érintett fiatal lakosságon belül magas a jól képzettek aránya. A térség helyben és

helyből elérhető munkaerőpiaca ugyanis nem kínál elég lehetőséget a tehetséges, ambícióval

rendelkező munkavállalók számára.

Az akcióterület demográfiai ollója egyre tágabbra nyílik és a tendencia nem lassul. A problémát

fokozza, hogy a települések nagy százaléka 5000 fő lélekszám alatti, és 7 esetén (Bélmegyer,

Biharugra, Geszt, Kertészsziget, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Újszalonta) az ezer főt sem éri el. Itt

hosszú távon az elnéptelenedés veszélyével is számolni lehet.(Forrás: TEIR)

Forrás: TEIR

A térség irányába jelentős bevándorlás nem jellemző, így a 2000 után súlyosabb méreteket öltő

negatív előjelű demográfiai tendencia a jövőben is folytatódni látszik. A természetes fogyás mértéke a

Békés megyeinél kisebb, míg az országosnál nagyobb volumenű, viszont az elvándorlás aránya

egyértelműen erőteljesebb (vándorlási egyenleg - -9 ezrelék), mint a megyei trendek (vándorlási

egyenleg - -4,4 ezrelék). (Forrás: TEIR)

29


Az akcióterület korstruktúráját vizsgálva leginkább szembeötlő a 14 éven aluliak arányának

csökkenése, ezzel szimultán a 60 éves kor felettiek halmazának gyarapodása. Tekintve, hogy a két

változás mértékében közel egyező volt, az eltartott népesség száma az elmúlt időszakban jelentős

ütemben nem változott. Az akcióterület öregségi mutatója 1,79, de az alábbi településeken ettől jóval

magasabb értékeket mutat: Bélmegyer, Biharugra, Körösnagyharsány, Sarkadkeresztúr, Újszalonta). (Forrás: TEIR)

Elmondható tehát, hogy a térség társadalma egyértelműen öregedő, az eltartottak aránya a fiatalok

nagyarányú elvándorlása okán ugyan nem növekszik, azonban a terjedelmessé váló idős népesség a

települések gyors demográfiai krízisét erősítheti.

A kedvezőtlen demográfiai mutatók hangsúlyossá teszik a tervezési terület népességmegtartó erejének

kérdését, melynek megerősítésében az identitásnak, a kulturális és közösségi tevékenységeknek

kiemelt szerepe lehet.

4.1.4.2 Képzettségi mutatók

Az akcióterület lakosságának képzettségi szintje és a képzettségbeli javulás tendenciája mind 2001-

ben, mind 2011-ben országos és megyei összehasonlításban egyértelműen alacsonyabb. Az általános

iskolai végzettséggel nem rendelkezők arányát sikerült nagymértékben csökkenteni, azonban azok

száma, akik maximum 8 általános iskolai osztályt végeztek, mai napig kiemelkedően magas.

Különösen magas ez az arány Bucsa, Kertészsziget, Körösújfalu, Mezőgyán és Zsadány településeken.

(Forrás: TEIR) Az érettségizettek aránya lassan, de biztosan emelkedik, ugyanígy a felsőfokú

végzettséggel rendelkezők száma is.

A térségben felsőfokú oktatási intézmény a településektől távol helyezkedik el (pl. Debrecen,

Békéscsaba, Gyula, Szolnok). Gyakori és a térség számára szomorú tendencia az „agyelszívás”. A

középiskola befejezését követően egyetemet, főiskolát választó fiatalok a diploma megszerzése után

csekélyszámban térnek vissza, így a helyi értelmiségi réteg bővülése nagyon lassú. A magasan

képzettek döntő többségben elhagyják a térséget, ezáltal is mélyítve a komplex társadalmi

problémákat.

4.1.4.3 Jövedelmi viszonyok

A lakossági jövedelmi viszonyok alakulása, illetve az arra épülő fogyasztás alapvetően meghatározza

a térség lakosságának életminőségét. Az egy lakosra jutó belföldi nettó jövedelem (2013-as évben)

533.566.-Ft, mely 90%-a a megyei és 74%-a az országos átlagnak. A rendszeres munkajövedelemmel

30


nem rendelkező aktív korúak aránya 43,1 %, míg a megyei átlag 42,2%, az országos pedig 33%.

Tovább árnyalja a képet, hogy az akcióterület 21 településéből 14 esetében ez az átlag meghaladja a

45%-ot, valamint Mezőgyán, Geszt és Körösnagyharsány tekintetében a 60%-ot is. (Forrás: TEIR)

A tervezési területre jellemző magas munkanélküliség, a háztartások foglalkoztatási jellemzői, azaz a

keresők számának alacsony volta és az alapvetően jellemző alacsonyabb keresetekből adódóan az itt

élők zöme szociális, megélhetési problémákkal küzd.

4.1.4.4 Fokozottan veszélyeztetett társadalmi csoportok

A civil munkacsoport által megfogalmazottak, a korábban vázolt társadalmi folyamatok valamint a

települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjainak (Forrás:www.tkki.hu) áttekintéséből az alábbi

fokozottan veszélyeztetett társadalmi csoportokat és az őket érintő legmarkánsabb problémákat

határoztuk meg:

Fokozottan veszélyeztetett társadalmi csoport Beazonosított problémák

mélyszegénységben élő és roma lakosság nyolc általános iskolai végzettség illetve a szakképzettség hiánya,

magas és tartós munkanélküliség,megélhetési, szociális problémák

gyermekek családok működési zavaraira visszavezethető magatartási, viselkedési problémák növekedése,

szegénység, szociális problémáknők nyolc általános iskolai végzettség illetve a

szakképzettség hiánya,gyermekvállalás után nehéz visszatérni a

munkaerő-piacra,gyermekét egyedül nevelő anyák szociális,

mentális problémáiidősek életkor előrehaladtával az egészségügyi

problémák növekedése,elmagányosodás, elszigetelődés, érdeklődés

beszűkülése,áldozattá válás

fogyatékkal élők kevés foglalkoztatási lehetőség,többségi társadalom érzéketlensége és

információhiány a problémáikról,akadálymentesítés hiányosságai

elszigetelődés, érdeklődés beszűküléseSaját szerkesztés

4.1.4.5 Civil szervezetek

31


A térségben összesen 400 bejegyzett civil szervezet tevékenykedik, melyek nagy része települési

hatáskörű. (Forrás:www.civilinfo.hu) Nagy részük fontos szerepet tölt be a helyi közösségek életében,

sokszor hiánypótló a munkájuk. A tevékenységük szerteágazó, megtalálhatóak közöttük a

hagyományápolást (pl: Körös- Sárréti Hagyományőrző Íjász Egyesület, Hagyományőrző Nők

Egyesülete, Árvalányhaj Kamara Táncegyüttes) településszépítést (pl: Okányi Település-szépítők

Egyesülete, Körösladányi Városszépítők Egyesülete, Dévaványa Felemelkedéséért Közalapítvány),

kulturálódást (Múzeumpártoló Közalapítvány, Kötegyáni Baráti Kör Egyesület), sportolást (Bucsai

Sportegyesület, Zsadányi Közhasznú Sportegyesület) célul tűzők, de jelentős a száma a különböző

hátrányos helyzetű és veszélyeztetett társadalmi csoporttal foglalkozóknak (pl: Füzesgyarmati Nők

Egyesülete, Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetsége, Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület) is.

Általánosságban elmondható, hogy legnagyobb problémájuk a jelentős forráshiány eszközeik

bővítéséhez, cél szerinti feladataik megvalósításához, illetve a kevés igazán aktív tag. Jellemző, hogy

van egy-két elszánt személy aki a „hátán” viszi az egyesületet, viszont gondot jelent a további

működés, ha esetleg ők valamilyen oknál fogva nem látják el tovább a feladatokat.

4.1.5 A gazdaság helyzete

A közösség területén 2013-ban a munkanélküliségi ráta 8,4%, mely meghaladja a megyei (7%) és az

országos (6,3%) átlagot is. Bár az előző évekhez képest javuló tendencia figyelhető meg, ez azonban

alapvetően a közmunka programoknak köszönhető és nem a ténylegesen létrejött új munkahelyeknek.

Tovább árnyalja a képet, hogy 9 településen 10%-ot, Körösnagyharsányban és Mezőgyánban pedig a

15%-ot is meghaladja ez az arány. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya

45,7%, amely kicsit jobb, mint az országos átlag (49,9%). Ez azonban bizakodásra nem ad okot,

hiszen 11 település esetében a regisztrált munkanélküliek közül minden második tartósan munka

nélkül levőnek minősül. (Forrás: TEIR)

A munkaerőpiacon való elhelyezkedést nagyban nehezíti a képzettség hiánya, valamint az életkor is.

Ez egy egyébként is szűkös munkakínálat esetén tovább erősíti a problémákat. A fiatal, pályakezdők

az alacsony vagy hiányzó munkatapasztalat, a 45 év feletti korosztály pedig a vélelmezett munkaerő

képesség csökkenése miatt szenved hátrányt. A fenti tendenciák jól nyomon követhetőek a

statisztikákban is, hiszen minden említett csoport felülreprezentált a munkával nem rendelkezők

körében. Akcióterületünk esetében a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek arány magasan a megyei

és az országos átlag feletti, 44,6%. A 25 év alattiak aránya 19,1%, a 45 felettieké pedig 36,3%. (Forrás:TEIR)

32


A családok vásárlóerejét alapvetően meghatározza a munkajövedelem megléte, illetve annak mértéke.

Térségünkben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2011-ben 44,8%, az alacsony presztizsű

foglalkoztatási csoportba alkalmazottak aránya az aktív korúakon belül – mely egyben alacsonyabb

jövedelmet is jelent – 2012-ben 37,9%, mely jelentősen alacsonyabb a megyei és országos átlagnál. (Forrás: TEIR)

A helyi fizetőképes kereslet alacsonyabb az országos átlagnál, ezért a vállalkozások jelentős része más

országrészekbe ingázva vállal munkát (főként az építőiparban) és a munkavállalóikat napi/heti

rendszerességgel utaztatják. A naponta ingázó foglalkoztatottak aránya 27,8%, mely jelentős a 22,6%-

os megyei arányhoz képest. (Forrás: TEIR)

A térségben is jelentős a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak aránya, mely azonban sokszor az

egyébként is gyenge lábakon álló gazdasági szereplők versenyképességét csökkenti.

A közösség területén lévő vállalkozásokra alapvetően a tőkeszegénység jellemző, ezért a cél sokszor a

túlélés, nem az innováció és a fejlesztés.

A vállalkozások közötti együttműködési formák nem jellemzőek. Ágazaton belül és az egyébként

egymásra épülő ágazatok között sincsenek kialakult együttműködési formák sem a termelésben, sem

az értékesítésben, sem a szolgáltatásban. Ehhez járul a közlekedési infrastruktúra fejletlensége, a

térség rossz megközelíthetősége, a fő- és alsóbb rendű utak nem megfelelő minősége, mely piacra

jutásukat tovább nehezíti.

A térségben a társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások jegyzett tőkéje 2013-ban 65,2e Ft volt,

mely messze az 1730,3e Ft-os országos átlag alatt van, annak 3,8%-a. Az egy lakosra jutó iparűzési

adó 2011-ben 20,5e Ft volt, az országos 37,5e Ft-tal szemben. Az akcióterülethez tartozó 21 település

közül egy esetében nem keletkezett ilyen bevétel, míg 12 esetében 10e Ft alatt maradt.

A működő vállalkozások száma ezer lakosra 2012-ben 29,8 db, mely 63%-a a megyei és 46%-a az

országos aránynak. Legtöbbjük mikro-vállalkozás. A regisztrált őstermelők száma (2013) 3370 fő, a

működő egyéni vállalkozóké (2012) 1152 fő, a működő társas vállalkozásoké (2012) 522 db. Ágazati

megoszlás szerint (2011): mezőgazdaság 247 db, ipar- építőipar 347 db, szolgáltatás 2234 db. (Forrás:TEIR)

A térség legnagyobb foglalkoztatói: Billerbeck Kft. (textilgyártás) – Szeghalom, Csaba Metál Zrt.

(járműalkatrész-gyártás) – Szeghalom, Felina Hungária Kft. (alsóruha-gyártás) – Szeghalom, Henkel

Magyarország Kft. – (tisztítószer gyártás) Körösladány, KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. (ipari

robotok gyártása) – Füzesgyarmat, Likerné Dr. Diószegi Mária (villamosmotor és áramfejlesztő

gyártás) – Dévaványa, Novation Tech HU Kft. (sportszergyártás) – Szeghalom.

33


Az akcióterületen a foglalkoztatás elősegítésére az alábbi településeken létesült Ipari Park –

Füzesgyarmat, Körösladány, Szeghalom.

Bár térségünk érintetlen táji értékekben gazdag, a turizmus mégsem számít húzó ágazatnak. A

kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 620 db, melyek négy településen találhatóak

(Bélmegyer, Dévaványa, Füzesgyarmat, Szeghalom). A vendégéjszakák száma 7230 db, melyből a

külföldiek által eltöltöttek aránya 24,6%. Az átlagos tartózkodási idő 1,9 nap.

A falusi szálláshelyek férőhelyeinek száma 5 db, a vendégéjszakák száma 41 db, ebből külföldiek által

eltöltöttek aránya 0 %. Az átlagos tartózkodási idő 1,5 nap. (Forrás: TEIR 2013)

Fentiekből megállapítható, hogy az ide érkezők alapvetően üzleti ügyben illetve átmeneti, átutazó

jelleggel érkeznek a térségbe.

Az előző tervezési időszakban több vidékies hangulatú szálláshely (pl: Biharugra, Vésztő), illetve

gyermek- és ifjúsági tábor (pl: Szeghalom- Várhely, Dévaványa, Sarkad) épült vagy került falújításra,

melyek esetén az idő rövidsége miatt még nehezen mérhető a fejlesztés hatásának az eredménye.

4.1.6 Összegzés

Összességében elmondható, hogy tervezési területünkön a legnagyobb probléma a munkanélküliség, a

foglalkoztatási lehetőségek alacsony volta. Ehhez társul, hogy a meglévő vállalkozások nagy része

gyenge alapokon álló, tőkeszegény, nehezen prosperáló. Az ezekből adódó pénzügyi, egzisztenciális

nehézségek, a mindennapos megélhetési problémák nem biztosítanak megfelelő alapot – sem anyagi,

sem mentális kapacitásokban – a pozitív, új megoldási lehetőségeket kereső problémamegoldó

gondolkodásnak. Tovább nehezíti a helyzetet a képzett munkaerő elvándorlása, a szabad munkaerő

nagy részének alulmotiváltsága, az utóbbi években kialakult rossz „munkaszocializációs” trendek.

A térségre jellemző gazdasági, megélhetési problémákból adódó nehézségeket tovább árnyalják a

negatív társadalmi folyamatok (elöregedő lakosság, népesség fogyás, elvándorlás stb.), valamint a

kedvezőtlen, perifériális helyzet.

Bár lehetőségeink csekélyek ezen folyamatok orvoslására, apró lépésekkel mégis tehetünk enyhítésük

érdekében. A cselekvés bármilyen kicsi eredménnyel is kecsegtet, mégis létfontosságú a térség

fennmaradása érdekében.

34


A másik nagy problémacsoport az egyének megújulási/újítási készségeinek, valamint a közösségek

együttműködési képességeinek alacsony volta. Bár számos civil szervezet tevékenykedik a köz

érdekében, összességében mégis kevés azoknak a száma, akik tényleges felelősséget vállalnak és

tevőlegesen is részt vállalnak akár saját, akár közvetlen környezetük vagy a térség problémáinak

megoldásában. A korábban vázolt gazdasági és társadalmi nehézségek azonban nem orvosolhatóak

együttgondolkodás és közös cselekvés nélkül.

A térség fejlődése, előrelépése szempontjából jelentős potenciált jelentenek gazdag táji- és kulturális

értékei. Ezek összehangolt, célirányos „használatának” átgondolása és megtervezése elengedhetetlenül

fontos.

4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések

A Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület 2007-2013-as Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának

alapvető céljaiként a:

- meglevő jó környezeti állapotra építő és azt fenntartó gazdálkodás és kapcsolódó feldolgozó

ágazat, valamint az egyéb vállalkozási és szolgáltatási szektor összekapcsolt fejlesztése,

- a turisztikai fejlesztések és egységes marketingen (arculat) fejlesztésén keresztül a térség

országos turisztikai ismertségének és turisztikai bevételeinek növelése és

- a helyi életminőség javítását szolgáló beruházásokkal és a civil szektor, valamint a humán

erőforrás fejlesztésével az elvándorlás megszűntetése szerepelt.

A meghatározott alapvető célokra épülő fejlesztési elképzelésekkel kívántuk elérni, hogy növekedjen a

vállalkozások és az új munkahelyek száma, gyarapodjanak a térségben maradó bevételek és jobb,

élhetőbb társadalmi, gazdasági környezet alakuljon ki.

Az EMVA III. tengelyes jogcímek esetén összesen 96 pályázat került támogatásra, melyből a

következő fejlesztések gazdagították akcióterületünket:

- 3 piac,

- 5 játszótér,

- 6 településközpont rehabilitáció, parkosítás- és zöldterület kialakítás,

- 3 középület felújítása,

- 2 ravatalozó kialakítása,

- 3 közösségi tér kialakítása, felújítása,

- 4 templom rehabilitáció,

35


- 1 tájház kialakítása,

- 13 új szálláshely létesítése,

- 12 komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai fejlesztés,

- 3 új mikro-vállalkozás létrehozása,

- 10 esetben új, innovatív technológia bevezetése a mikro-vállalkozásba,

- 22 esetben mikro-vállalkozás profilbővítése.

Falumegújítás- és fejlesztés keretében pozitív irányba változott a támogatott települések településképe,

növekedett a zöldterületek mértéke, új közösségi terek és az előírásoknak megfelelő játszóterek

létesültek, a piacok kialakításával pedig javult a helyben megtermelt termékek értékesítési feltételei.

Mikro-vállalkozások létrehozása- és fejlesztése keretében a nyertes pályázatoknak köszönhetően új

vállalkozások jöttek létre, a meglevőekben pedig új technológiák kerültek bevezetésre, illetve

profilbővítés valósulhatott meg. A fejlesztések hatására kis mértékben ugyan, de növekedett a

munkahelyek száma.

A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím keretében megvalósult pályázatok eredményeként új

szálláshelyek jöttek létre, illetve nőtt a minőségi és komplex szolgáltatások száma, melyek a helyi

értékekre épülnek.

A vidéki örökség megőrzése keretében templomok felújítása történt, mely hozzájárult kulturális

értékeink megóvásához.

Az EMVA IV. tengely lehetőséget biztosított arra, hogy az eredeti célkitűzésnek megfelelő, helyi

értékekre alapozó pályázatok nagyon változatos és széles köre valósulhasson meg. A mikro-

vállalkozások kisléptékű fejlesztése mellett, számos civil szervezet gazdagította eszközparkját,

kiadásra kerültek helytörténeti kiadványok, illetve helyi alkotók munkái, nagyon sok helyi kulturális

rendezvény valósulhatott meg, új bemutató- és közösségi terek jöttek létre, játszóterek épültek,

településrészek újultak meg. A három támogatási kör alkalmával 80 projekt került támogatásra a

közösségi célú fejlesztések esetén, 115 vállalkozás alapú fejlesztés, 14 rendezvény, 6 térségen belüli és

1 térségek közötti együttműködés.

Nemzetközi együttműködés keretében valósult meg a „Biharugra Önellátó Falu” projektünk. Az

önellátó falu egyik legfontosabb ismérve, hogy a helyi természeti, gazdasági, humán erőforrásbeli

lehetőségekre építi fel tevékenységét (önellátás-önfoglalkoztatás), valamint részt vesz olyan

együttműködésekben, amivel további fejlesztéseket generál. A jó példa bemutatása nagyon hasznos

volt, hiszen akcióterületünkön több hasonló méretű és problémával küzdő kistelepülés található.

36


A beérkezett pályázatokkal kapcsolatban elmondható, hogy a támogatási körök előre haladásával

egyre felkészültebbek voltak a pályázók, jobb, pontosabb pályázatok születtek, egyre kevesebb hibával

és hiánypótlással. Ennek oka egyrészt, hogy az ügyfelek megismerték a pályázati rendszert, az

elvárásokat, illetve folyamatosan nőtt a bizalmuk a munkaszervezet iránt, mely magával hozta az

előzetes egyeztetések számának növekedését. Másrészt a munkaszervezet is egyre gyakorlottabbá vált

a pályázatkezelésben, illetve egyre több információ állt rendelkezésre a pályázók nehézségeit,

problémáit illetően.

A kipályáztatott 3 milliárd forintnak köszönhetően a térség sokat gazdagodott, jelentős fejlesztések

valósultak meg. A korábban vázolt társadalmi problémák, szükségletek azonban jelentős mértékben

nem változtak. A megkezdett munkát szeretnénk folytatni és kiteljesíteni a fejlesztési elképzeléseket. A

tervezői csoportok ülésein elhangzottak és a beérkezett projektötletek alapján is látható, hogy a

korábban meghatározott intézkedések továbbvitelére van igény. A közösség ezeket találta a térség

szempontjából fontosnak és támogatandónak. A rendelkezésre álló csökkent forrás nem ad lehetőséget

nagyobb beruházásoknak, inkább a korábbi fejlesztések kiegészítésére, valamint kisebb projektek

megvalósítására biztosít keretet.

Az előző tervezési időszak feladatainak megvalósítása során jelentős tanulási folyamaton ment

keresztül a közösség a LEADER elvek gyakorlati alkalmazásában. Bár az eredeti HVS kellő képen

reagált ezekre, a teljesítésük már nehezebb volt. A területi egységben gondolkodás, az együttműködés,

az integráció és az innováció szükségességének megértése és alkalmazása a térség fejlődése,

felzárkózása érdekében elengedhetetlenül fontos. A korábban szerzett tapasztalatok, az időközben

kialakult jó gyakorlatok megfelelő alapot biztosítanak az elkövetkező időszak fejlesztési

elképzeléseinek hatékonyabb megvalósításához.

4.3 A Helyi Fejlesztési Stratégiát érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások

Az egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájához az operatív programok közül a legtöbb kapcsolódási

pontot a Vidékfejlesztési Program (VP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

tartalmazza.

Az akciócsoport fejlesztési forrásai – mértékének alacsony volta miatt – kisebb projektek

megtámogatására elegendőek, míg a többmilliós elképzelések az említett OP-ból remélhetnek

támogatást.

Operatív Program releváns Indokolás

37


intézkedése

VP2-6.3.1-16 Mezőgazdasági

kisüzemek fejlesztése

SWOT E9, E18, E19, E20, E21,Gy18, Gy21, L12, L13, L14, V9, V11

Hozzájárul az 1. átfogó cél és az 1. specifikus cél megvalósításához,

kiegészíti az 1. és 2. számú intézkedést.

VP 6.2.1, VP 6.2.4 Nem

mezőgazdasági tevékenységek

elindítása, fejlesztése

SWOT E2, E4, E5, E6, E15, Gy13, Gy14, Gy17, Gy18, L1, L12, L13,

L14, L20, L21, V14, V16

Hozzájárul az 1. átfogó cél és a 1. és 2. specifikus cél

megvalósításához, kiegészíti az 1. 2. és 3. számú intézkedést.

VP2-4.1.1.1-16 Állattartó

telepek korszerűsítése

SWOT E18, E19, E20, E21, Gy17, L12, L13, L14, V9



VP2-4.1.1.3–16

Szarvasmarhatartó telepek

korszerűsítése

SWOT E18, E19, E20, E21, Gy17, L12, L13, L14, V9



VP2-4.1.1.4-16 Juh- és

kecsketartó telepek

korszerűsítése

SWOT E18, E19, E20, E21, Gy17, L12, L13, L14, V9



VP2-4.1.1.5-16 Sertéstartó

telepek korszerűsítése

SWOT E18, E19, E20, E21, Gy17, L12, L13, L14, V9



VP 4.1.2 Kisméretű

terménytárolók és szárítók

beruházásai

SWOT E18, E19, Gy18, L12, L13, V9



VP3 -4.2.1-15 Mezőgazdasági

termékek értéknövelése és

erőforrás-hatékonyságának

elősegítése a feldolgozásban

SWOT E18, E19, E21, Gy17, Gy20, L12, L13, L14, V9



VP6-7.4.1.1-16 Településképet

meghatározó épületek

rekonstrukciója …

SWOT E12, E13, E14, Gy3, Gy4, Gy7, Gy13, L5, L9, L20, V6, V16

Hozzájárul a 2. és 3. átfogó cél és a 3. specifikus cél

megvalósításához, kiegészíti a 4. és 5. számú intézkedést.

VP72.1 és 7.4.1 Kisméretű

infrastruktúrák és alapvető

szolgáltatások fejlesztése a

vidéki térségekben

SWOT E2, E21, Gy11, Gy17, L5, L13, L14, L22, V2, V3, V5, V6,

Hozzájárul a 1., 2. és 3. átfogó cél és az 1. és 3. specifikus cél

megvalósításához, kiegészíti a 2., 4. és 5. számú intézkedést.

TOP alapszolgáltatások és SWOT Gy3, Gy4, Gy7, Gy11, Gy12, L5, L9, V2, V3, V5, V6,

38


települési infrastruktúra

fejlesztését célzó intézkedések Hozzájárul a 2. és 3. átfogó cél és a 3. specifikus cél

megvalósításához, kiegészíti a 4. és 5. számú intézkedést.

További illeszkedés a Nemzeti Kastélyprogramhoz való kapcsolódás. A Forster Központ a Nemzeti

Kastélyprogram keretében 2014-2018 között 35 kulturális örökségi projekt kidolgozását, fejlesztését és

megvalósítását látja el az 1663/2014. (XI.20.) Korm. határozat alapján. A koncepció – melynek célja,

hogy a kastélyokat, várakat olyan kulturális tartalmakkal, modern funkciókkal lássa el, amelyek

hosszú távon önfenntartóvá teszik az épületeket - tizenkilenc műemlék együttesre és a hozzájuk tartozó

ingatlanokra terjed ki. (Forrás: www.forsterkozpont.hu)

A fejlesztés részét képezi a geszti Tisza Kastély felújítása is, melynek renoválása és turisztikai

tartalommal való gazdagítása történhet meg. A három szintes, barokk- és copfstílusú kastélyt 1760

körül építették, majd 1800 körül történt meg az átépítése. Napjainkban egy a XVIII. század második

felében épült vidéki, nemesi, de ugyanakkor puritán ízlésnek megfelelő, egyszerű kúria hangulatát

idézi. A kastély beépített területe 928 m2, a kubatura 11388 m3, 32 helyiség található benne. Az épület

egésze alápincézett, de ma csak a két régi épületszárny alatti rész járható. Az épülethez mintegy 27

hektáros park kapcsolódik, melynek nagy része a Körös- Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartozik.

Helyi Fejlesztési Stratégiánk Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának alábbi stratégiai- és

részcéljaihoz kapcsolódik:

- értékalapú gazdaságfejlesztés: aktivitási ráta növelése, munkanélküliségi ráta csökkenése,

hozzáadott érték növelése, tőkeállomány növelése, (HFS 1. átfogó cél, 1. specifikus cél)

- térség specifikus brandek kialakítása a periférián: foglalkoztatás javítása, eltartó képesség

javítása, gasztroturizmus fejlesztése, kulturális turizmus fejlesztése, (HFS 1. átfogó cél, 1. és

2. specifikus cél)

- társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye perifériális helyzetű településein: helyi

gazdaságfejlesztés, szegénység és társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek arányának

csökkentése, települések közötti szolidaritás erősítése, perifériális helyzetű térségek megtartó

erejének megteremtése, közösség építés, helyi piacok működtetése, (HFS 1., 2., 3. átfogó cél,

1., 3., 4. specifikus cél)

- természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó innovatív

fenntartható továbbfejlesztése: energiafelhasználás hatékonyságának javítása, megújuló

energia felhasználási arányának növelése, ökológia funkciójú területek arányának megtartása.

(HFS 1. átfogó cél, 1. specifikus cél)

39


Járás-fejlesztési programcsomagokhoz való kapcsolódás:

Békési járás kapcsolódó részprogramjai:

1. Intézkedés – Települési környezet rehabilitációja a Békési járásban (HFS 4. intézkedés)

2. Intézkedés – A Békési járás turisztikai vonzerejének növelése (HFS 3. intézkedés)

4. Intézkedés – Környezetvédelmi és energiahatékonysági beavatkozások a Békési járásban (HFS

1. intézkedés)

Gyomaendrődi járás kapcsolódó részprogramjai:

1. Intézkedés – A Gyomaendrődi járás településfejlesztési programja (HFS 4. intézkedés)

2. Intézkedés – A Gyomaendrődi járás turisztikai programja (HFS 3. intézkedés)

4. Intézkedés – Energetikai beruházások a Gyomaendrődi járásban (HFS 1. intézkedés)

6. Intézkedés – Foglalkoztatás ösztönzési és képzési program a Gyomaendrődi járásban (HFS 1.,

2. intézkedés)

Sarkadi járás kapcsolódó részprogramjai:

1. Intézkedés – Komplex településfejlesztési programok a Sarkadi járásban (HFS 4. intézkedés)

3. Intézkedés – Turisztikai vonzerő komplex fejlesztése a Sarkadi járásban (HFS 3. intézkedés)

Szeghalmi járás kapcsolódó részprogramjai:

1. Intézkedés – Komplex járási településfejlesztési program (HFS 4. intézkedés)

2. Intézkedés – Járási turisztikai fejlesztési program (HFS 3. intézkedés)

4. Intézkedés – Környezetvédelmi és energetikai fejlesztések a Szeghalmi járásban. (HFS 1.

intézkedés)(Forrás: www.bekesmegye.hu)

4.4 SWOT

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEKTermészeti és kulturális értékek gazdag tárháza

- jelentős természeti értéket képviselő, védett természeti területek, és Natura 2000 területek E1

- sokszínű táji, (népi-) épített, tárgyi és szellemi örökség (kunhalmok, Mágor) E2

- jelentős, és többnyire kihasználatlan termálvíz készlet (turisztika – alternatív energiaforrás) E3

- jelentős vadászterület E4- horgásztavak megléte E5- tradicionális vidéki, falusias hangulat

Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés- távoli nagyvárosok GY1- nehéz megközelíthetőség Gy2

Demográfiai, képzettségi helyzet/problémák- elöregedő lakosság GY3- fiatalok elvándorlása Gy4- képzett lakosság elvándorlása Gy5- alacsony iskolai végzettségűek, és nem

megfelelő iskolai végzettségűek magas száma Gy6

- csökkenő lakosságszám, negatív természetes szaporodás Gy7

Társadalmi megújulás készségének hiánya

40


E6Éghajlati, természeti adottságok

- napsütéses órák magas száma – napenergia hasznosítás lehetősége E7

- öntözési lehetőségek, öntözésre alkalmas vízbázis E8

- előnyös agro- ökológiai adottságok E9- összességében alacsony

környezetszennyezés E10- alacsony szél és talajerózió E11

Közösség- hagyományokkal rendelkező, múltjára

méltán büszke közösség E12- hagyományokra épülő, a települések

életében nagy jelentőséggel bíró kulturális és szabadidős rendezvények E13

- aktív, erős a települések életében meghatározó szereppel bíró civil szervezetek E14

Turizmus- újonnan épült, vidékies hangulatú kis

szálláshelyek E15- gyermek- és ifjúsági szálláshelyek E16- jól képzett, elhivatott szakemberek

E17Gazdaság

- mezőgazdasági hagyományok E18- szakértelemmel rendelkező termelők

E19- nagyszámú szabad, olcsó munkaerő

E20- helyi élelmiszerek, és kézműves

termékek iránti igény megjelenése E21

- személyes újítási/megújulási készség hiánya Gy8

- mikro-vállalkozások igényeihez alkalmazkodó képzett munkaerő hiánya Gy9

- szezonális munkák „elkényelmesítik” a munkavállalókat Gy10

Helyi infrastruktúra nem elég fejlett- utak minősége nem megfelelő Gy11- belvíz elvezetési rendszer

kiépítettlensége Gy12Turisztikai problémák

- turisztikai szolgáltatások mennyisége, minősége nem megfelelő Gy13

- a 21. századi igényeket teljes körűen kielégítő, komplex turisztikai attrakciók hiánya Gy14

- nincs a településeket megkülönböztető imázs, egyéni településkarakter Gy15

- a térség komplett turisztikai menedzselésének nehézsége valós összefogás hiányában Gy16

Gazdaság- helyi termékek iránti fizetőképes kereslet

alacsony száma Gy17- tőkeszegény vállalkozások Gy18- kistelepüléseken az aktív vállalkozások

hiánya Gy19- termékek alacsony feldolgozottsági

szintje Gy20- alacsony foglalkoztatottság és

jövedelemszint Gy21Civil szervezetek

- jelentős forráshiány eszközeik bővítéséhez, cél szerinti feladataik megvalósításához Gy22

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok- önszerveződő, érdekképviseleti

szervezetek hiánya/alacsony száma Gy23- meglévő képviseleti szervezetek

forráshiánya Gy24

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEKTérségi kapcsolatok

- turisztikai szerepkör erősödése L1- határ menti kapcsolatok fejlődése L2

Közösség- új civil szervezetek megalakulása,

lakosság összefogása L3- meglévő civil szervezetek

aktivitásának növekedése L4- jól kihasználható közösségi terek

Térségi kapcsolatok- térség további leszakadásának erősödése

V1Közösség

- a csekély lélekszámú települések teljes elöregedése, majd elnéptelenedése V2

- népességfogyás V3- magasan képzettek az ország más

területein találnak munkát V4

41


jönnek létre L5- helyi érzékenység növekedése L6- helyi hagyományokra épülő, identitást

erősítő kulturális programok gyarapodása L7

- figyelemfelhívó rendezvények L8- térségi tudat erősödése,

együttműködések generálódása L9Tájékoztatás

- helyi TV-k, sajtó adta lehetőségek kihasználása L10

- települési honlapokon „akcióterület” adattartalom megjelenítése L11

Gazdaság- külső források bevonása a gazdasági

fejlesztésekbe L12- új munkahelyek megteremtése,

önfoglalkoztatás lehetőségének elősegítése L13

- helyi termékek piaci pozíciójának erősödése L14

- termálvíz lehetőségeinek további kihasználása, energiatermelés L15

- generáció-, és szemléletváltás a gazdaságokban L16

- öko- fejlesztések L17Turizmus

- a turizmus lehetőségeinek fokozott kihasználása, tudatos térségi tervezés L18

- szálláshelyek minőségének javulása L19

- természeti- és kulturális értékek turisztikai hasznosulása L20

- vadász-, horgász-, lovas turisztikai programok fejlődése L21

- környezetbarát közlekedés kialakulása (kerékpárutak) L22

- komplex, térségi szolgáltatáscsomagok L23

- térségi turisztikai menedzsment erősödése L24

- elöregedő népesség V5- identitástudat csökkenése V6- hagyományőrzés háttérbe szorulása V7

Tájékoztatás- országos média „elkerüli” a térséget V8

Gazdaság- helyi foglalkoztatási lehetőségek

korlátozottsága V9- tartós munkanélküliség fennmaradása

V10- megfelelő tőke híján a mikro-

vállalkozások, kistermelők tönkre mennek V11

- vállalkozási önerő hiánya V12- a termelés visszaszorulása,

foglalkoztatási és megélhetési feszültségek V13

Turizmus- a hagyományos életformákból fakadó

tudás eltűnése V14- a helyi kulturális örökség háttérbe

szorulása V15- természeti, kulturális értékek pusztulása

V16- megfelelő forrás hiányában a nagyobb

beruházást igénylő turisztikai fejlesztések elmaradása V17

Belső erősségek Belső gyengeségek

Külső lehetőségek Offenzív stratégia:

A külső források bevonásával a helyi

értékekre alapozott turisztikai és

közösségi célú fejlesztések,

Fejlesztő stratégia:

A külső források bevonásával, és a

szférák közötti együttműködések a

42


vállalkozásfejlesztés. társadalmi befogadást segítik elő.

Külső veszélyek Védekező stratégia:

A jelentős természeti és kulturális

értékekre alapozott turisztikai

fejlesztésekkel, a helyi értékek,

hagyományok ápolásával, a civil

közösségek támogatásával a helyi

identitástudat erősödése.

Elkerülő stratégia:

A pályázati forrásoknak köszönhetően

csökken a vállalkozások tőkehiánya, a

közösségi fejlesztések támogatásával

javul az életminőség, erősödik az

identitástudat.

4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása

A helyzetfeltárás és az elkészített SWOT analízis alapján az alábbi fejlesztési szükségletek kerültek

meghatározásra:

- A helyi gazdaság, a mikro- és kisvállalkozások tőkehiánnyal küzdenek, munkahelyteremtő

potenciáljuk alacsony, a foglalkoztatás/önfoglalkoztatás innovatív lehetőségeihez hiányzik a tőke és a

kellő információ.

- Helyi- és kézműves termékeket előállító termelők, kézművesek forráshiánnyal küzdenek alapvető

eszközeik és ezáltal, előállító kapacitásuk bővítéséhez.

- Térségi sajátosságokat tükröző, újdonság értékű termékek, a helyi- és kézműves termékek sikeres

piacra jutásához hiányoznak a fizetőképes kereslet felkutatásához szükséges ismeretek, közös piacra

jutást elősegítő összefogások, jó gyakorlatok.

- Helyi- és kézműves termékek, helyi művészeti csoportok, helyi hagyományok, értékek háttérbe

szorulása a modern szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek előtérbe kerülése miatt.

- Intenzívebb térségi együttműködések hiánya.

- Meglévő turisztikai fejlesztések és az újonnan létesülők akcióterület szintű összehangolásának, a

közös tervezés és megjelenés illetve a térségi együttgondolkodás hiánya.

- Hiányoznak a helyi természeti és kulturális értékekre alapozó, komplex turisztikai attrakciók, illetve

ezek közös marketingje.

- A térség településein sok a felújításra váró középület, még mindig hiányosak a szabadidő hasznos

eltöltését biztosító sport- és rekreációs terek, illetve a településképet javító köztéri látványosságok.

- Helyi, térségi identitástudat gyengülése.

- Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok elszigetelődése, marginalizálódása, információhiányból

adódó kirekesztődése.

43


- Társadalmi érzékenység növelése, szemléletformálás – „Felelősek vagyunk önmagunkért,

környezetünkért.”

- Civil szervezetek forráshiánnyal küzdenek, nagyon sok tipikusan civil feladatra, nagyon kevesen

vannak – kevés az igazán aktív, mozgósítható tag. A feladatellátásukhoz szükséges alapvető eszközöket

is nehezen tudják beszerezni.

5. Horizontális célok

5.1 Esélyegyenlőség

Stratégiánk megalkotása során az esélyegyenlőséget alapvetően a nyilvánosság teljes biztosításával

értük el. Ez a tervezés egész folyamata alatt biztosított volt a különböző kommunikációs eszközökön,

tevékenységeken keresztül.

Stratégiánkban specifikus célként került megfogalmazásra a partnerségek ösztönzése és a helyi

érzékenység növelése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése.

Tényleges vállalásaink esetén olyan konkrét cselekvéseket határoztunk meg, melyek teljesítése

egyesületünk szervezeti keretei és lehetőségei mellett valóban realizálható.

Ennek érdekében a civil szervezetek számára tervezett intézkedés esetén magasabb összegre

pályázhatnak azok, akik ezen csoportok segítését, támogatását látják el, igazolható módon.

Terveink között szerepel továbbá a helyi érzékenység növelése érdekében műhelymunkák,

kiscsoportos egyeztetések szervezése, ahol az érintettek, a velük foglalkozó szakemberek, civil

szervezetek képviselői vitathatják meg a hátrányos helyzetű csoportok sajátos problémáit,

esélyegyenlőségük megteremtésének lehetőségeit, a kialakult jó gyakorlatokat és azok adaptálásának

módjait.

5.2 Környezeti fenntarthatóság

Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága „Közös jövőnk” címmel kiadott jelentésében a

következőképpen határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „a fenntartható fejlődés olyan

fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét

arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

44


A fejlődés alapvető célja a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása

mindenki és egyaránt a jelenlegi és jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben

fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen

a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. (Forrás: www.ff3.hu)

A természeti erőforrások fenntartható használatának megvalósításához a társadalom környezet-tudatos

és környezet-etikus magatartása szükséges. (Forrás: www.unesco.hu)

Ennek megfelelően addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem

sértjük annak megújulási lehetőségét.

A környezeti fenntarthatóság olyan alapkövetelmény, amely biztosítja a kivételes természeti

erőforrások fennmaradását és fejlesztését. A stratégia és az abban foglalt intézkedési leírások

törekszenek arra, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek mérsékelik a mezőgazdaság

okozta kedvezőtlen környezeti károkat, a szennyeződések, hulladékok kibocsátását más szektorokban

is. Fontosnak tartjuk az újrahasznosítás, a megújuló energiák használatának elterjesztését és az

innovációt. Specifikus, kiemelt cél a stratégiában a helyi, egyedi termékek létrehozásának elősegítése,

piacra jutásuk támogatása. Ezek ugyanis termelési rendszerükben és szállításukban is hozzájárulnak a

környezeti fenntarthatósághoz, egészséges alternatívát nyújtanak a fogyasztóknak és a helyi közösségi

szellem erősítésére is alkalmasak. Ennek érdekében hoztuk létre „Helyi értéktár” adatbázisunkat is

honlapunkon, melynek tartalmát folyamatosan töltjük fel. A rendezvényeket támogató intézkedésnél

követelmény a helyi termék, helyi fellépő megjelenésének biztosítása.

6.A Helyi Fejlesztési Stratégia integrált és innovatív elemeinek bemutatása

A 2007-2013-as tervezési időszak tapasztalatai megmutatták, hogy az akcióterületet érintő gazdasági,

társadalmi problémák enyhítése érdekében a pályázati források maximális kihasználása mellett,

elengedhetetlenül fontos a térségi szereplők együttműködése, összehangolt cselekvése, a megfelelő

információáramlás biztosítása. Ez az elmúlt hét évben tervezés szintjén megfogalmazásra került, de a

megvalósítása maradéktalanul nem teljesült.

Közösségünk a korábbi időszak sikerein és nehézségein megedződve, „felnőtt” a feladathoz, és

képessé vált, hogy globálisan, közösen gondolkodva, a térség lehetőségeit és kihívásait szem előtt

tartva együttműködjön a problémák megoldásában.

Az integráció már a cselekvési terv megalkotása során megvalósult, hiszen a közösség nagyfokú

összefogásával, együttgondolkodásával jött létre. A kommunikáció terén széleskörű eszköz- és

http://www.unesco.hu/

http://www.ff3.hu/

45


tevékenység rendszer került alkalmazásra. A munkában minden érintett szféra részt vett és a javaslatok

a közös álláspont kialakítása után beépítésre kerültek a HFS-be.

A különböző intézkedések esetén szintén nagy hangsúlyt kapott az együttműködés és a nagyobb

nyilvánosság biztosításának előírása.

Kiemelten hangsúlyos ez a turisztikai tevékenységek ösztönzése esetén, hiszen fontos feladatnak

tartjuk a térség ilyen jellegű szolgáltatásainak, termékeinek összehangolását, egy „csomagba”

rendezését.

A Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósítása során nagyobb hangsúlyt fektetünk a LEADER forrásból

támogatott fejlesztések munkaszervezet általi monitoringjára, és ehhez kapcsolódóan az elért

eredmények folyamatos értékelésére, a feladatok újrafogalmazására. Ennek érdekében rendszeres

műhelymunkákat, fókuszcsoportos megbeszéléseket tervezünk az érintett tématerületek és szférák

képviselőivel.

A stratégia megvalósítása során alkalmazásra kerülő egyeztetési mechanizmusok, alkalmazandó új

kommunikációs formák és népszerűsítési, közösségfejlesztési módok innovatív elemként jelennek

meg.

A meghatározott intézkedések esetén is több esetben támogatott cél az új technológia, új eljárás stb.

alkalmazása.

7.A stratégia beavatkozási logikája

7.1. A stratégia jövőképe

A Helyi Fejlesztési Stratégia eredményeként az akcióterület természeti és társadalmi értékeinek

és sajátos vidéki jellegének megőrzése mellett, az együttműködésre alapozott fejlesztések

generálásával a jelenlegi gazdasági potenciál megőrzése, esetleges növekedésének beindítása, a

térség népességmegtartó erejének növekedése.

7.2 A stratégia célhierarchiája

Átfogó célok:

46


1. A térség környezeti és természeti erőforrásaira alapozott fenntartható gazdaságfejlesztés, a

meglévő kapacitások megőrzésének és megerősödésének, valamint újak létrejöttének

elősegítésével.

2. Önmagáért felelősséget vállaló és dinamikus fejlődésre képes, kooperatív, újszerű

megoldásokat kereső helyi közösség létrehozása.

3. A térségi hagyományok kiemelt kezelésével a helyi identitástudat erősítése.

Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók Célértékek1. A térségi mikro-vállalkozások

versenyképességének és munkahelyteremtő képességének erősítése, a helyben előállított termékek mennyiségi és minőségi fejlesztése, hozzáadott értékének növelése és piacra jutásának elősegítése.

A támogatott projektek által létrejövő új munkahelyek száma

5 db

2. A térség meglévő turisztikai kínálatának fejlesztése, országos megjelenésének elősegítése, népszerűsítése.

A látogatók száma 10 %-os emelkedés

3. Helyi életminőség javítása a településkép javításával, a rekreációt biztosító közösségi terek kialakításával, hagyományőrző rendezvények lebonyolításával. A civil társadalom közösségépítő, értékteremtő tevékenységének támogatása.

A támogatott projektek által érintett lakosságszám

A támogatott projektek által érintett hátrányos helyzetű személyek száma

20 000 fő

5000 fő

4. Partnerségek ösztönzése és a helyi érzékenység növelése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése.

A támogatott projektek által megvalósuló együttműködések száma

A támogatott projektek által érintett hátrányos helyzetű személyek

2 db

20 fő

Melyik specifikus célhoz járul hozzá

47


Ssz. Intézkedések (beavatkozási területek) 1. 2. 3. 4.1. Mikro-vállalkozások fejlesztése X X2. Helyi termékek előállításának és feldolgozásának

támogatásaX X

3. Turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása X X4. Kisléptékű településfejlesztési akciók X X5. Helyi értékkel bíró hagyományőrző és/vagy helyi identitást

erősítő rendezvényekX X

6. Civil szervezetek eszközbeszerzése és fejlesztése X X

A helyzetelemzés és a SWOT analízis alapján meghatározott célok szöveges indoklása:

- A térségi mikro-vállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő képességének

erősítése, a helyben előállított termékek mennyiségi és minőségi fejlesztése, hozzáadott

értékének növelése és piacra jutásának elősegítése.

Ahogyan azt korábban leírtuk tervezési területünkön a legnagyobb probléma a munkanélküliség, a


gyenge alapokon álló, tőkeszegény, nehezen prosperáló. Ahhoz, hogy korszerűsíteni, fejleszteni

tudjanak, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat ezt követően is versenyképes áron tudják értékesíteni

elengedhetetlenül fontos külső anyagi források igénybevétele. A helyben előállított termékek iránt

lassan ugyan, de növekszik a kereslet. Ezen termelők, terméket előállító kézművesek esetén

megerősödésükhöz, piacképes áraik kialakításához – tekintettel arra, hogy nem tömegtermelést

folytatnak – szintén szükséges a pályázati forrás. SWOT E18, E19, E20, E21, Gy17, Gy18, Gy19,

Gy20, Gy21, L12, L13, L14, V9, V11, V13

- A térség meglévő turisztikai kínálatának fejlesztése, országos megjelenésének elősegítése,

népszerűsítése.

Akcióterületünk idegenforgalmi vonzerejének gerincét a termálvizek, táji értékek, kulturális

hagyományok alkotják. Kiválóak az adottságok a falusi-, lovas-, horgász-, vadász turisztikai

fejlesztésekhez. A Vésztő- Mágor Történelmi Emlékhely átfogó fejlesztése – nem LEADER forrásból

– és a térség további értékeinek egységes turisztikai termékké fejlesztése elengedhetetlenül fontos. A

célunk tehát, hogy a meglévő szálláshelyek, szolgáltatások minősége tovább javuljon, és az

együttműködések révén komplex, turisztikai szolgáltatáscsomagok jöjjenek létre, annak érdekében,

hogy az ide érkező turisták minél hosszabb időt tudjanak tartalmasan eltölteni térségünkben. SWOT

E1, E2, E3, E4, E5, E6, E15, E16, E17, Gy13, Gy14, Gy15, Gy16, L1, L18, L19, L20, L21, L23, L24,

V14, v15, V16, V17

48


- Helyi életminőség javítása a településkép javításával, a rekreációt biztosító közösségi terek

kialakításával, hagyományőrző rendezvények lebonyolításával. A civil társadalom

közösségépítő, értékteremtő tevékenységének támogatása.

Az élhetőbb, minőségi kulturálódási és rekreációs lehetőségeket biztosító, helyi identitástudatot erősítő

tevékenységek, attrakciók támogatásával növekedhet a települések népességmegtartó ereje.

A térségben magas az aktív civil szervezetek száma, melyek fontos szerepet töltenek be a helyi

közösségek életében, sokszor hiánypótló munkájuk. A tevékenységük szerteágazó, megtalálhatóak

közöttük a hagyományápolást, településszépítést, kulturálódást célul tűzők, de jelentős a száma a

különböző hátrányos helyzetű és veszélyeztetett társadalmi csoporttal foglalkozóknak is. Bár

munkájuk jelentős, mégis közismert ezen szervezetek forráshiányos működése. Támogatásukkal

növekszik feladatellátásuk színvonala, színesedhet szerepvállalásuk köre, mely hozzájárul a helyi

közösség szellemi és kulturális gazdagodásához, a települések népességmegtartó erejének

erősödéséhez. SWOT E12, E13, E14, Gy3, Gy4, Gy7, Gy22, L3, L4, L5, L7, L9, V2, V3, V5, V6, V7,

- Partnerségek ösztönzése és a helyi érzékenység növelése, a hátrányos helyzetű társadalmi

csoportok esélyegyenlőségének elősegítése.

A területi egységben gondolkodás, az együttműködés, az integráció, a felelősségvállalás önmagunkért

és környezetünkért elvek szükségességének megértése és alkalmazása a térség fejlődése, felzárkózása

érdekében elengedhetetlenül fontos. SWOT E14, Gy23, Gy24, L5, L6, L8, L9, V2, V5, V6

8. Cselekvési terv

8.1 Az intézkedések leírása

1. Mikro-vállalkozások fejlesztése

1.1. Az intézkedés megnevezése: Mikro-vállalkozások fejlesztése.

1.2. Specifikus cél: A térségi mikro-vállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő

képességének erősítése, a helyben előállított termékek mennyiségi és minőségi fejlesztése, hozzáadott


1.3. Indoklás, alátámasztás: Tervezési területünkön a legnagyobb probléma a munkanélküliség, a


gyenge alapokon álló, tőkeszegény, nehezen prosperáló. A mikro- vállalkozások erősítése hozzájárul

ahhoz, hogy korszerűsíteni, fejleszteni tudjanak, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat ezt követően is

versenyképes áron tudják értékesíteni. Segíti továbbá új vállalkozások, illetve munkahelyek

létrehozását. SWOT E18, E19, E20, E21, Gy17, Gy18, Gy19, Gy21, L12, L13, L14, V9, V11, V13

49


1.4. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Mezőgazdasági termelőnek nem

minősülő mikro-vállalkozások szolgáltatás (turisztikai szolgáltatások kivételével) fejlesztése.

Támogatható a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó építési beruházás, tárgyi eszköz beszerzés,

immateriális javak.

1.5. Kiegészítő jelleg, lehatárolás:

- Az intézkedés kiegészíti a Vidékfejlesztési Program VP-3-4.2.1-15 Mezőgazdasági termékek

értéknövelése és erőforrás- hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban pályázati felhívást és a

GINOP-1.2.1-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése intézkedését,

mivel támogatást biztosít a szolgáltatás nyújtásához.

- A GINOP a termék előállítást legalább 5.000.000.Ft-os támogatáshoz köti, a szolgáltatások

fejlesztése pedig a pontozási szempontok szerint vélelmezhetően alulpreferált.

- Az intézkedés kiegészíti a Vidékfejlesztési Program 6.2.1 alintézkedését, mivel lehetőséget biztosít

nem főállású vállalkozók részére is.

1.6. A jogosultak köre: Az akciócsoporthoz tartozó településeken székhellyel, telephellyel

rendelkező mikro- vállalkozások, természetes személy esetében állandó lakcímmel - azzal a kitétellel,

hogy a támogatási határozat kézhezvételét követően, de legkésőbb a projekt megkezdése előtt egyéni

vállalkozóvá válik.

1.7. A kiválasztási kritériumok, alapelvek:

- Támogatás igénylésére kizárólag az, az induló/működő mikro-vállalkozás, természetes személy

jogosult, mely a pályázat benyújtása előtt legalább két hónappal, székhellyel, telephellyel rendelkezik

a LEADER HACS illetékességi területén.

- Olyan fejlesztés támogatható, melynek megvalósítása során a támogatási kérelmet benyújtó legalább

két személlyel/szervezettel (önkormányzat, civil szervezet, egyház, magánszemély, őstermelő, vagy

KKV) együttműködik és az erről szóló együttműködési megállapodás a támogatási kérelemhez

csatolásra kerül.

- A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a fejlesztés megkezdését követő 15 napon belül Előrehaladási

jelentést nyújt be a LEADER HACS-hoz.

- A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a projekt befejezését követően nyilvános záró

rendezvényt/sajtótájékoztatót tart, melyen lehetőséget biztosít a LEADER HACS- nak a

megjelenésre.

- A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a fejlesztés megvalósítását követő 30 napon belül benyújtja a

fejlesztés LEADER HACS honlapon történő bemutatásához szükséges Beszámolót és legalább három

darab fotót.

- A marketing anyagokon a LEADER HACS logóját fel kell tüntetni.

50


- A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a fenntartási időszakban évente adatot szolgáltat a LEADER

HACS részére a vállalt kötelezettségek teljesítéséről.

- Nem támogathatók azok a kérelmek, amelyek esetében a szempontrendszer alapján a kérelemre adott

össz-pontszám nem éri el a minimális 15 pontot a maximálisan adható 30 pontból.

1.8. A tervezett forrás:

a) az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 100.000.000 Ft

b) a támogatás aránya: kedvezményezett járás: 60%,

fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járás: 70%.

c) a projektméret korlátai: maximális támogatás 5.000.000 Ft

d) támogatás módja: hagyományos

1.9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2016. II. félév- 2017. december 31.

1.10. Kimeneti indikátorok:

a) a támogatott projektek száma: 20-25 db

b) a támogatott kedvezményezettek száma: 20- 25 db mikro-vállalkozás

2. Helyi termékek előállításának és feldolgozásának támogatása

2.1. Az intézkedés megnevezése: Helyi termékek előállításának és feldolgozásának támogatása.

2.2. Specifikus cél: A térségi mikro-vállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő



2.3. Indoklás, alátámasztás: Tervezési területünkön a legnagyobb probléma a munkanélküliség, a


gyenge alapokon álló, tőkeszegény, nehezen prosperáló. A helyben előállított termékek iránt lassan

ugyan, de növekszik a kereslet. Ezen termelők, terméket előállító kézművesek megerősödéséhez,

piacképes áraik kialakításához – tekintettel arra, hogy nem tömegtermelést folytatnak – járul hozzá az

intézkedés. Segíti továbbá új vállalkozások, illetve munkahelyek létrehozását. SWOT E18, E19, E20,

E21, Gy17, Gy18, Gy19, Gy20, Gy21, L12, L13, L14, V9, V11, V13

2.4. A támogatható tevékenység területek meghatározása:

Támogatás vehetőigénybe helyi termékek előállítására és feldolgozására szolgáló üzem létrehozására,

fejlesztésére, helyi termékek elsődleges feldolgozásának, értékesítésének ösztönzésére a helyi

gazdaság fejlesztése, jövedelemszerző képességének javítása céljából. Támogatható az üzemnek és

közvetlen környezetének, kiszolgáló helyiségeinek, létesítményeinek kialakítása, felújítása, a hozzá

kapcsolódó bemutató terem, raktár és értékesítési hely kialakítása, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű

51


infrastruktúra fejlesztése, feldolgozáshoz, értékesítéshez szükséges gép- és eszközbeszerzés, minőség-

és környezetirányítási, élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetésére, marketing tevékenységre.


A támogatás kiegészíti a Vidékfejlesztési Program és a TOP intézkedéseit, segíti a LEADER térség

gazdasági fejlődését. A Vidékfejlesztési Program a kis gazdaságok esetén a főállású őstermelőknek ad

átalány támogatást, a Méhészeti Program pedig ennél kisebb támogatást biztosít.


rendelkező 6000 ST alatti nem főállású őstermelők, természetes személy - azzal a kitétellel, hogy a

támogatási határozat kézhezvételét követően, de legkésőbb a projekt megkezdése előtt őstermelővé

válik.


- Támogatás igénylésére kizárólag az, az induló/működő mikro-vállalkozás, őstermelő, természetes

személy jogosult, mely a pályázat benyújtása előtt legalább két hónappal, székhellyel, telephellyel

rendelkezik a LEADER HACS illetékességi területén.

- Olyan fejlesztés támogatható, melynek megvalósítása során a támogatási kérelmet benyújtó legalább

két személlyel/szervezettel (önkormányzat, civil szervezet, egyház, magánszemély, őstermelő, vagy

KKV) együttműködik és az erről szóló együttműködési megállapodás a támogatási kérelemhez

csatolásra kerül.





megjelenésre.



darab fotót.










52




2.9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2016. II. félév- 2017. december 31.



b) a támogatott kedvezményezettek száma: 20- 25 db mikro-vállalkozás/őstermelő

3. Turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása

3.1. Az intézkedés megnevezése: Turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása.

3.2. Specifikus cél: A térség meglévő turisztikai kínálatának fejlesztése, országos megjelenésének

elősegítése, népszerűsítése. Helyi életminőség javítása a településkép javításával, a rekreációt biztosító

közösségi terek kialakításával, hagyományőrző rendezvények lebonyolításával. A civil társadalom

közösségépítő, értékteremtő tevékenységének támogatása. Partnerségek ösztönzése és a helyi


3.3. Indoklás, alátámasztás: Akcióterületünk idegenforgalmi vonzerejének gerincét a termálvizek,

táji értékek, kulturális hagyományok alkotják. Kiválóak az adottságok a falusi-, lovas-, horgász-,

vadász turisztikai fejlesztésekhez. Elengedhetetlenül fontos a térség értékeinek egységes turisztikai

termékké fejlesztése. A célunk tehát, hogy a meglévő szálláshelyek, szolgáltatások minősége tovább

javuljon, és az együttműködések révén komplex, turisztikai szolgáltatáscsomagok jöjjenek létre, annak

érdekében, hogy az ide érkező turisták minél hosszabb időt tudjanak tartalmasan eltölteni

térségünkben. SWOT E1, E2, E3, E4, E5, E6, E15, E16, E17, Gy13, Gy14, Gy15, Gy16, L1, L18, L19,

L20, L21, L23, L24, V14, v15, V16, V17


Mikro-vállalkozások (kivétel: mezőgazdasági vállalkozások) és civil szervezetek turisztikai

tevékenységének fejlesztésével – szálláshely-, valamint szálláshelyhez köthető/ nem köthető

szolgáltatásfejlesztés - kapcsolatos tárgyi eszköz beszerzése, építési beruházás megvalósítása.


Vidékfejlesztési Program és a GINOP a vállalkozásoknak, civil szervezeteknek turisztikai tevékenység

végzéséhez nem tartalmaz támogatási lehetőséget.

A TOP esetében a támogatási összeg minimuma magasabb és vállalkozások nem pályázhatnak.


rendelkező mikro-vállalkozás, mikro-vállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő, nonprofit

szervezet, természetes személy - azzal a kitétellel, hogy a támogatási határozat kézhezvételét

53


követően, de legkésőbb a projekt megkezdése előtt egyéni vállalkozóvá válik vagy a tevékenység

végzéséhez szükséges adószámmal rendelkezik.


- Támogatás igénylésére kizárólag az az induló/működő mikro-vállalkozás, mikro-vállalkozásnak

minősülő mezőgazdasági termelő, nonprofit szervezet, természetes személy jogosult, mely a pályázat

benyújtása előtt legalább két hónappal, székhellyel, telephellyel rendelkezik a LEADER HACS

illetékességi területén.

- Olyan fejlesztés támogatható, melynek megvalósítása során a támogatási kérelmet benyújtó

szervezet legalább két személlyel/szervezettel (önkormányzat, civil szervezet, egyház, magánszemély,

őstermelő, vagy KKV) együttműködik és az erről szóló együttműködési megállapodás a támogatási

kérelemhez csatolásra kerül.





megjelenésre.



darab fotót.












3.9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2017. I. félév- 2018. december 31.



b) a támogatott kedvezményezettek száma: 15 db mikro-vállalkozás, 5-10 db nonprofit

szervezet.

54


4. Kisléptékű településfejlesztési akciók

4.1. Az intézkedés megnevezése: Kisléptékű településfejlesztési akciók.

4.2. Specifikus cél: Helyi életminőség javítása a településkép javításával, rekreációt biztosító




4.3. Indoklás, alátámasztás: Az élhetőbb, minőségi kulturálódási és rekreációs lehetőségeket

biztosító, helyi identitástudatot erősítő tevékenységek, attrakciók támogatásával növekedhet a

települések népességmegtartó ereje. SWOT E12, E13, E14, Gy3, Gy4, Gy7, Gy22, Gy23, Gy24, L3, L4,

L5, L6, L7, L8, L9, V2, V3, V5, V6, V7


A támogatás célja a vidéki életminőség javítása, hozzájárulva a térség szempontjából fontos társadalmi

fejlődéshez. A településkép kialakítására, településen elhelyezett alkotások beszerzésére,

elhelyezésére, meglévők felújítására, zöldövezet, rekreációs terek, játszóterek, kulturált vidéki

környezet kialakítására, helyi identitást erősítő könyv kiadására vehető igénybe támogatás.


Operatív programban nem található ilyen jellegű támogatás.

4.6. A jogosultak köre: Az akciócsoporthoz tartozó településeken működő települési

önkormányzat.





rendezvényt/sajtótájékoztatót tart, melyen lehetőséget biztosít a LEADER HACS- nak és egy

hátrányos helyzetű csoport érdekképviseletét ellátó szervezetnek a megjelenésre.



darab fotót.





a) az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 128.000.000 millió Ft

55



fejlesztendő járás: 90%,

komplex programmal fejlesztendő járás: 95%.

c) a projektméret korlátai: maximális támogatás 1000 fő lélekszám alatti települések -

4 millió Ft, 1000 és 5000 fő közötti települések - 6 millió Ft, 5000 fő feletti települések -

10 millió Ft.





b) a támogatott kedvezményezettek száma: 21 db települési önkormányzat

5. Hagyományőrző és/vagy helyi identitást erősítő rendezvények

5.1. Az intézkedés megnevezése: Hagyományőrző és/vagy helyi identitást erősítő rendezvények.





5.3. Indoklás, alátámasztás: Az élhetőbb, minőségi kulturálódási és rekreációs lehetőségeket

biztosító, helyi identitástudatot erősítő tevékenységek, attrakciók támogatásával növekedhet a

települések népességmegtartó ereje. SWOT E12, E13, E14, Gy3, Gy4, Gy7, Gy22, Gy23, Gy24, L3, L4,

L5, L6, L7, L8, L9, V2, V3, V5, V6, V7


Helyi értékekre alapozó rendezvények, rendezvénysorozatok, fesztiválok elindítására,

megvalósítására. Hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését segítő programok, kulturális,

ismeretterjesztő, szabadidős rendezvények támogatására. Térségi összefogásban megvalósuló, a

hagyományos értékeket előtérbe helyező programok támogatása.


Az értékkel bíró helyi rendezvények támogatásához hasonló támogatási lehetőség nincs másik

operatív programban, ugyanakkor kiegészíti több operatív program intézkedését a különböző szférák

közötti összefogással.

5.6. A jogosultak köre: Az akciócsoporthoz tartozó településeken működő települési

önkormányzatok.


56


- Olyan rendezvény támogatható, amely legalább 30 nappal korábban a rendezvény helyszíne szerinti

települési önkormányzat és még legalább 5 másik települési önkormányzat honlapján, továbbá

legalább 30 nappal korábban a LEADER HACS honlapján is meghirdetésre kerül. A rendezvény

meghívóján, plakátján a LEADER HACS logóját fel kell tüntetni.

- A pályázó vállalja, hogy a rendezvényen lehetőséget biztosít a LEADER HACS-nak és egy

hátrányos helyzetű csoport érdekképviseletét ellátó szervezetnek a megjelenésre.

- A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a rendezvény megvalósulását követő 30 napon belül benyújtja a

rendezvény LEADER HACS honlapon történő bemutatásához szükséges Beszámolót és legalább

három darab fotót.

- A kérelemhez csatolni kell a LEADER HACS által készített formanyomtatványon a Programtervet.




a) az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 22.000.000.-Ft




c) a projektméret korlátai: maximális támogatás 1.000.000.-Ft




a) a támogatott projektek száma: 28 db

b) a támogatott kedvezményezettek száma: 21 db települési önkormányzat.

6. Civil szervezetek eszközbeszerzése és fejlesztése

6.1. Az intézkedés megnevezése: Civil szervezetek eszközbeszerzése és fejlesztése.





6.3. Indoklás, alátámasztás: A térségben magas az aktív civil szervezetek száma, melyek fontos

szerepet töltenek be a helyi közösségek életében, sokszor hiánypótló munkájuk. Bár tevékenységük

jelentős, mégis közismert ezen szervezetek forráshiányos működése. Támogatásukkal növekszik

57


feladatellátásuk színvonala, színesedhet szerepvállalásuk köre, mely hozzájárul a helyi közösség

szellemi és kulturális gazdagodásához, a települések népességmegtartó erejének erősödéséhez. SWOT

6.4. A támogatható tevékenység területek meghatározása: A civil szervezetek alapszabályban

meghatározott és valósan végzett tevékenységi köréhez kapcsolódó fejlesztések, eszközbeszerzések,

térségi identitást erősítő kezdeményezések támogatása, melyek hozzájárulnak feladatellátásuk és

közösségépítő tevékenységük színvonalának emeléséhez.


A közösségi célú eszközbeszerzés támogatásához hasonló támogatási lehetőség nincs másik operatív

programban, ugyanakkor kiegészíti több operatív program intézkedését a különböző szférák közötti

összefogással.


rendelkező nonprofit szervezet.


- Támogatás igénylésére kizárólag az a nonprofit szervezet jogosult, mely a pályázat benyújtása előtt

legalább két hónappal, székhellyel, telephellyel rendelkezik a LEADER HACS illetékességi területén.

- Olyan fejlesztés támogatható, melynek megvalósítása során a támogatási kérelmet benyújtó szervezet

legalább két másik szervezettel együttműködik és az erről szóló együttműködési megállapodás a

támogatási kérelemhez csatolásra kerül.





megjelenésre.



darab fotót.










58



c) a projektméret korlátai: 100.000.-Ft – 1.000.000.-Ft; az igazoltan hátrányos helyzetű

társadalmi csoportot érintő és/vagy térségi feladatot ellátó projekt esetén 4.000.000.-Ft




a) a támogatott projektek száma: 82 db

b) a támogatott kedvezményezettek száma: 82 civil szervezet

8.2 Együttműködések

Az együttműködés tervezett tématerületei: A helyben előállított és helyi kézműves termékek,

valamint turisztikai szolgáltatások piacra jutásának segítése nemzetközi kapcsolatépítéssel.

Specifikus célok: A térségi mikro-vállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő



A térség meglévő turisztikai kínálatának fejlesztése, országos megjelenésének elősegítése,

népszerűsítése.

Indoklás, alátámasztás: Az értékesítési lehetőségek bővítés érdekében elengedhetetlenül fontos

nyitni a nemzetközi piac felé is. A külföldi kapcsolatok építése, jó gyakorlatok megismerése, hazai

adaptálásuk elősegítése hozzájárulhat a térség fejlődéséhez.

8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei

Egyesületünk elődje a Körös- Sárréti Helyi Közösség 2007. október 10. napján alakult, mely 2008

nyarán kezdeményezte tagjaiból non-profit jogi személyiségű szervezet létrehozását.

A Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesületet a Békés Megyei Bíróság, Pk.60.078/2008/6 számú,

2008. szeptember 30. napján kelt és 2008. október 3. napján jogerőre emelkedett végzésével jegyezte

be. Az egyesület 2015. december 7-én aktualizált Alapszabálya szerinti célja:

- kulturális tevékenység,

- oktatási tevékenység,

- településfejlesztési tevékenység,

- nemzetközi tevékenység,

- egyéb tevékenység.

59


A célok érdekében végzett legfontosabb tevékenységeink:

- a tervezési területre vonatkozó tanulmányok készítése,

- jogszabályban meghatározott feltételek és szempontok alapján a Helyi Fejlesztési Stratégia

megalkotása, az abban foglaltak végrehajtása, a megvalósítás pénzügyi igazgatása,

- a helyi szereplők tervezési- és végrehajtási képességeinek fejlesztése, információnyújtás,

tanácsadás,

- a feladatok végrehatásában közreműködő személyzet képzése, promóciós rendezvények

szervezése,

- helyi köz- és magánszférabeli partnerségek kialakítása,

- a fenti feladatok és az egyesület alapvető működésével kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi

tevékenységek ellátás,

- az egyesület tevékenységének népszerűsítése.

Az egyesület tagjainak száma 55 fő, melyből 21-en (38%) a közszférából, 15-en (27%) az üzleti

szférából és 19-en (35%) a civilek közül képviseltetik magukat.

Szervei:

- Közgyűlés

- Elnökség

- Felügyelő Bizottság

- Munkaszervezet.

A Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület szervezeti ábrája

ELNÖKSÉG Elnök, Alelnök, Tagok

KÖZGYŰLÉS Tagok összessége: Rendes tag, Pártoló tag

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

Elnök, Tagok

MUNKASZERVEZET

Munkaszervezet vezető, ügyintézők

60


Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összessége. Kizárólagos hatáskörébe tartozik

többek között az alapszabály elfogadása és módosítása, az éves költségvetés meghatározása, az éves

beszámoló jóváhagyása, a tagdíj mértékének megállapítása, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság

tagjainak megválasztása, a szervezet által kidolgozott hosszú- és középtávú fejlesztési program és

módosításának elfogadása. Az egyesület és így a Közgyűlés tagja a Füzesgyarmati Nők Egyesülete

(nők, gyermekek, idősek részére egészségmegőrző, kulturális, szabadidő hasznos eltöltését szolgáló

programok szervezése; érdekképviselet), a Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület (sajátos nevelési

igényű gyerekek, tanulók iskolai ellátása; támogató szolgálat fogyatékos személyek részére;

fogyatékos fiatalok nappali- és lakóotthonos ellátása) és a Körös- sárréti Civil Szervezetek Szövetsége

(szolgáltatásaival elősegíti a hátrányos helyzetűek, munkanélküliek sorsának javítását) . Szakmai

tudásukkal, tapasztalataikkal hozzájárulnak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok

esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges feladatok meghatározásához és ellátásához.

Az Elnökség a Közgyűlés által megválasztott ügyvezető szerv, mely ellátja a Közgyűlés által

hatáskörébe utalt feladatokat. Felel a szervezet napi ügyeinek viteléért, elkészíti a beszámolókat, az

éves költségvetést, elfogadja az SZMSZ-t, összehívja a Közgyűlést, dönt a hatáskörébe utalt

ügyekben. Az Elnökségben a szférák aránya: civil 20%, közszféra 40%, üzleti 40%. Az ügyvezető

szerv képviseletére az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök jogosult.

Az elnök szervezi az Elnökség és a Közgyűlés munkáját, intézkedik a hatáskörébe utalt ügyekben,

gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

A háromtagú Felügyelő Bizottság feladata az egyesület pénz- és vagyonkezelésének valamint a

gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások

teljesítésének évenként vizsgálata; a tagdíj befizetésének és a bizonylati fegyelem betartásának

ellenőrzése; az éves mérleg felülvizsgálata.

Az egyesület, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak listája megtalálható a mellékletben.

A HACS feladatai:

- a helyi szereplők fejlesztési és végrehajtási kapacitásainak kiépítése, beleértve a

projektirányítási képességeik fejlesztését is,

- a pályázatok kiválasztása során összhang biztosítása a közösségvezérelt helyi fejlesztési

stratégiával, e műveleteknek az adott stratégiai célkitűzések és célértékek eléréséhez való

hozzájárulásuk révén,

61


- a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív

kritériumok kidolgozása a pályázatok kiválasztásához, amelyek elkerülik az

összeférhetetlenséget, a holtteher vagy helyettesítő hatást, ugyanakkor biztosítják, hogy a

kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50%-át állami vagy önkormányzati

költségvetési gazdálkodó szervnek nem minősülő partnerek adják. Írásos kiválasztási eljárás

nem folytatható.

- a pályázatok kiválasztása során a kiválasztási kritériumok összeállítása és súlyozása által

összhang biztosítása a közösségvezérelt fejlesztési stratégiával, valamint a támogatás

szükségességének (a pályázó ennek hiányában nem lenne képes megvalósítani a projektet)

mérlegelése, pályázati felhívások vagy folyamatban lévő projektbenyújtási eljárás előkészítése

és közzététele, beleértve a kiválasztási kritériumok meghatározását és súlyozását – megfelelő

időtartam biztosításával,

- támogatási kérelmek befogadása és értékelése,

- pályázatok kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a

javaslatok benyújtása a KÜ-hez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából,

- a közösségvezérelt HFS és a támogatott műveletek végrehajtásának monitoringja, és az adott

stratégiához kapcsolódó egyedi értékelési tevékenységek – független szereplő általi –

végrehajtása.

A Munkaszervezet az Egyesület ügyviteli, adminisztratív szervezete, a tevékenységét segítő iroda.

Szervezeti felépítése, feladatai, létszáma az egyesület tevékenységeihez igazodóan változhat, mely az

SZMSZ-ben kerül meghatározásra. A Munkaszervezet munkáját a Munkaszervezet vezető irányítja. A

munkaszervezet dolgozói tevékenységüket munkaviszony keretében látják el. A munkáltatói jogkört

az Elnök gyakorolja.

A pályázatok kiválasztásának folyamata:

- Közgyűlés: - Helyi Fejlesztési Stratégia elfogadása

- Helyi Bíráló Bizottság tagjainak megválasztása

- Pályázati felhívások és értékelési rendszer elfogadása

- Döntés a támogatási rangsorokról

- Munkaszervezet: - Pályázati projektek befogadása

- Pályázatok döntés előkészítése

- Helyi Bíráló Bizottság: - Döntés a pályázatokról

62


A Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósulását elsősorban az Elnökség tagjai és a munkaszervezet

dolgozói végzik, akiknek térség iránti elkötelezettsége és szakmai felkészültsége kellő alapot biztosít a

sikerességhez. Az egyesület Elnöke több éve tölt be kulcsszerepet a térségi LEADER stratégiák

megvalósításában. Aktív részese volt a korábbi HVS megalkotásának, felülvizsgálatának és

végrehajtásának. Az Elnökség további tagjai is évek óta tevékenyen részt vesznek a közösség

fejlődésének, előrejutásának előmozdításában. Köztük van a térségi Tourinform Iroda vezetője, aki

turisztikai szakemberként évtizedek óta dolgozik a térség ismertségének növelésért, valamint

Biharugra polgármestere, aki települése szakmai csapatával kidolgozta, megvalósítja és népszerűsíti a

„Biharugra, az önellátó falu” mintaprojektet, mely jó példa az akcióterület kistelepülései

fennmaradásának elősegítésére. Az Elnökség két üzleti szférában tevékenykedő tagja munkájából

adódóan szakértője a gazdasági társaságok működésének és működtetési nehézségeinek, az őket érintő

problémáknak és lehetséges megoldási módoknak.

A munkaszervezet vezetője mezőgazdasági- és élelmiszerbiztonsági mérnök végzettségű szakember,

gyakorló őstermelő, aki 2009 óta az egyesület alkalmazottja. Részt vett a korábbi HVS

felülvizsgálatában, annak végrehajtásában, a pályázatok ügyintézésben és döntések előkészítésében.

A munkaszervezet egyik dolgozója szociálpolitikus, foglalkoztatás politikus, aki korábban szociális

szakemberként tapasztalatokat szerzett a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok

problémáiról, azok kezelésének lehetséges módjairól, a velük végezhető egyéni- és közösségi szociális

munkáról. Részt vett továbbá a HVS 2013-as felülvizsgálatában és annak végrehajtásában.

A munkaszervezet másik dolgozója mérlegképes könyvelő, EU projektmenedzser, aki több éves

tapasztalattal rendelkezik az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatos pályázatírásban,

lebonyolításban illetve a pénzügyi ismeretek terén.

A Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósulásának sikerességét befolyásoló humán erőforrás

ismertetésénél mindenképpen szükséges megemlíteni a Helyi Akciócsoport munkájában részt vállaló

tagságnak a korábbi tervezési időszakban szerzett tapasztalatait, valamint egyéni szakmai

felkészültségüket.

Az Egyesület munkaszervezeti irodája Szeghalom, Tildy u. 15-17. szám alatt található. Mindenki

számára jól megközelíthető, akadálymentesített bérelt ingatlan. A 80m2-es létesítményben egy nagy

iroda, egy előtér, egy konyha és mellékhelyiségek találhatóak. Az egyesület rendelkezik asztali

számítógépekkel, laptopokkal, jogtiszta szoftverekkel, multifunkcionális fénymásolóval, vezetékes- és

mobiltelefonnal, szélessávú internet eléréssel.

63


Az iroda épülete és felszereltsége optimális körülményeket biztosít az ügyfelek fogadásához,

tárgyaláshoz, értekezletek lebonyolításához és munkavégzéshez.

A HACS a rendelkezésére álló működési és animációs forrásait a 2016-2020-ig terjedő időszakban

takarékos és célirányos gazdálkodás mellett, a magas színvonalú feladatellátás biztosításával kívánja

felhasználni. A tervezési időszakban összesen három munkavállaló (munkaszervezet vezető,

vidékfejlesztési referens, pénzügyi referens) munkabérét, juttatásait és annak járulékait, valamint a

munkavégzéshez kapcsolódó egyéb költségeket (kiküldetés, telefon) terveztük be. A feladatokat egy

irodahelyiségben látjuk el, melyhez kapcsolódó fenntartási (bérleti díj, rezsi) költségek, illetve az

egyéb üzemeltetési, működési költségek (internet, web üzemeltetés, jogi tanácsadás, könyvvizsgálat,

irodaszerek, bankköltségek, szakmai rendezvények, tanulmányutak stb.) is szerepelnek a

költségvetésünkben.

A működési költségek mellett, a hozzájuk kapcsolódó animációs költségeket is beterveztük, melyeket a

projektek generálása, életre hívása érdekében végzett tevékenységek finanszírozására fordítunk.

A tervezett egyéb bevételek a tagdíjakból származó befizetések, illetve LEADER-en kívüli pályázati

lehetőségek kihasználásából származó források.

8.4 Kommunikációs terv

A HACS fontosnak tartja, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia végrehajtása során folyamatos és

naprakész tájékoztatást nyújtson az egyesület munkájáról, a pályázati lehetőségekről, a megvalósult

fejlesztésekről, az elért eredményekről és a jó gyakorlatokról.

Kommunikációs célok:

- A Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia szerepének és

fontosságának bemutatása az akcióterület fejlődése szempontjából

- Az egyesület tevékenységének ismertetése, népszerűsítése

- Operatív Programok pályázati felhívásainak propagálása

- A HFS alapján elkészített pályázati/támogatási felhívások megjelentetése

- A nyertes pályázatok és elért eredmények ismertetése

- Az akcióterület helyi értékeinek bemutatása, népszerűsítése (helyi termelők-termékek, helyi

kézművesek, kulturális értékek)

- A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekében végzett példaértékű tevékenységek

ismertetése

- Térségi gazdaságélénkítő, közösségépítő innovatív projektek, rendezvények bemutatása

64


Célcsoportok azonosítása:

- az akcióterület lakossága,

- helyi vállalkozók, termelők, gazdasági szervezetek,

- helyi civil szervezetek,

- a tervezési terület önkormányzatai,

- a HFS megvalósítása során együttműködő partnerek, szervezetek,

- média, szélesebb nyilvánosság.

A célok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök, tevékenységek:

- az egyesület saját honlapjának és Facebook oldalának működtetése, folyamatos frissítése

(www.koros-sarret.eu),

- e-mailben kiküldött tájékoztató levelek, Hírlevél,

- megjelenés az akcióterület településeinek honlapján,

- helyi médiákban való megjelenés,

- tájékoztató rendezvények, fórumok, előadások szervezése,

- szakmai megbeszélések, műhelymunkák tartása,

- fotódokumentáció készítése,

- helyi értékekről adatbázis készítése, annak frissítése, honlapon megjelenítése,

- marketing anyagok készítése (kiadvány, szórólap, kisfilm stb.).

Az egyesület működésével kapcsolatos dokumentumok megtekinthetők saját honlapján, illetve a

munkaszervezeti irodában az Alapszabályban rögzítettek szerint.

Az egyesülettel kapcsolatos kommunikációra elsősorban az Elnök jogosult, a kommunikációs anyagok

elkészítése és célba juttatása, illetve a fent részletezett tevékenységek megszervezése a

munkaszervezet feladata.

A Helyi Fejlesztési Stratégiával kapcsolatos kommunikáció ütemterve és pénzügyi terve:

IDŐPONT TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉG (Ft)

2016 első félév - Folyamatos tájékoztatás az egyesület honlapján a

HFS elkészítésének lépéseiről

- Megjelenés a helyi médiákban

- Lakossági fórumok, előadások

25.000.-Ft/hó saját

honlap

működtetése

2016 második - Pályázati felhívások közzététele (saját és 25.000.-Ft/hó saját

http://www.koros-sarret.eu/

65


félév települési honlapok, Facebook, média, e-mail,

lakossági fórumok)

honlap

működtetése

2017-től

folyamatosan

- Pályázati felhívások közzététele (saját és

települési honlapok, Facebook, média, e-mail,

lakossági fórumok)

- Tájékoztatás a stratégia megvalósulásáról, az elért

eredményekről, fejlesztésekről (saját és települési

honlapok, Facebook, média, e-mail,

rendezvények, marketing anyagok)

25.000.-Ft/hó saját

honlap

működtetése

8.5 Monitoring és értékelési terv

A Helyi Fejlesztési Stratégia eredményeinek folyamatos mérésére és annak közzé tételére az egyesület

nagy hangsúlyt kíván fektetni.

A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlenül fontos a projektek előrehaladásának

folyamatos nyomon követése, az elért eredmények számszerűsítése, az adatok elemzése, értékelése

valamint ezek függvényében az esetleges változtatások megtétele.

A monitoring eszközei:

1. A projektről készült jelentések:

- Előrehaladási jelentés a fejlesztés megkezdését követő 15 napon belül, 5. számú intézkedés esetén a

rendezvény meghívója, plakátja,

- Beszámoló és három fotó a fejlesztés megvalósítását követő 30 napon belül,

- Évenkénti adatszolgáltatás a fenntartási időszak végéig.

2. Helyszíni szemle a projekt teljes megismerése céljából, nyilvános záró rendezvény/sajtótájékoztató.

3. Monitoring adatbázis vezetése.

A monitoring rendszer működése:

- Az adatgyűjtést, az adatszolgáltatás határidőben való megtörténtének ellenőrzését, a helyszíni

szemlét, a monitoring adatbázis vezetését és az eredmények nyilvánosságra hozását a

munkaszervezet dolgozói végzik folyamatosan.

- Az adatgyűjtést követően az elemzések elkészítése szintén a munkaszervezet feladata

folyamatosan.

- Az elemzések alapján az Elnökség értékel és javaslatokat fogalmaz meg.

- Az esetleges változtatásokat a Közgyűlés hagyja jóvá.

66


Az értékelés célja a projekt hatásának vizsgálata a projekt egészének áttekintésén keresztül. A

munkaszervezet által elkészített elemzések alapján az Elnökség a tervezői munkacsoportok

bevonásával végzi, évente.

A HACS saját tevékenységének elemzése, a működési és fejlesztési források felhasználásának

értékelése, az elért eredményekről szóló jelentés az egyesület éves pénzügyi beszámolójának

megtárgyalásával párhuzamosan történik a munkaszervezet által elkészített, az Elnökség által

véleményezett és a Közgyűlés által jóváhagyott éves szakmai beszámoló alapján.

Az egyesület által elért eredmények, a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósulásának kommunikációja

folyamatos, a 8.4 pontban részletezettek szerint.

9. Indikatív pénzügyi terv

A HFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) – Forrás: EMVA LEADER 19.2

alintézkedés

Ssz

.

Az intézkedés

megnevezése

2016 2017 2018 2019 2020 Összesen %

1. Civil szervezetek

eszközbeszerzése és

fejlesztése

0 50 50 0 0 100 18

2. Turisztikai

szolgáltatások

fejlesztésének

támogatása

0 50 50 0 0 100 18

3. Kisléptékű

településfejlesztési

akciók

0 64 64 0 0 128 24

4. Helyi értékkel bíró

hagyományőrző és/vagy

helyi identitást erősítő

rendezvények

0 11 11 0 0 22 4

5. Mikro-vállalkozások 50 50 0 0 0 100 18

67


fejlesztése

6. Helyi termékek

előállításának és

feldolgozásának

támogatása

50 50 0 0 0 100 18

Összesen 100 275 175 0 0 550 100

A HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) – Forrás: EMVA

LEADER 19.4 alintézkedés

2016 2017 2018 2019 2020 ÖsszesenMűködési költségek 16 21 19 18 17 91Animációs költségek 1 2 1 1 1 6Egyéb tervezett bevételek

0 0 0 0 0 0

Összesen 17 23 20 19 18 97

Mellékletek:

1. számú melléklet

A Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület vezető tisztségviselői

Az egyesület Elnökségének tagjai:

- Molnár Sándor – Elnök (Vésztő Város Önkormányzata – közszféra)

- dr. Wagner Márton – Alelnök (Körös Magtár Beszerző Értékesítő Szolgáltató Szövetkezet -

vállalkozói szféra)

- dr. Tabiné Seprenyi Magdolna (Vidra Tanya Kft. – vállalkozói szféra)

- Tőkésné Gali Mónika (Körös- Sárrét Turizmusáért Egyesület – civil szféra)

- Vígh Ilona (Biharugra Község Önkormányzata – közszféra)

Az egyesület Felügyelő Bizottságának tagjai:

- dr. Sipos Lajos – Elnök (Békés- Bihar Kistérség Fejlesztő Egyesület)

- Valánszki Róbert (Dévaványa Város Önkormányzata)

68


- Kónya Mária Anna (Okányi Település- szépítők Egyesülete)

2. számú melléklet

A Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület tagsága

1. Bélmegyer Község Önkormányzata közszféra

2. Barna Lajos – Füzesgyarmat üzleti szféra

3. Békés- Bihar Kistérség Fejlesztő Egyesület civil szféra

4. Biharugra Község Önkormányzata közszféra

5. Bio- Rét Kft. - Kötegyán üzleti szféra

6. Bucsa Község Önkormányzata közszféra

7. Bucsa Sportegyesület civil szféra

8. Cukorgyári Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. üzleti szféra

9. Dévaványa Felemelkedéséért Közhasznú Alapítvány civil szféra

10. Dévaványa Város Önkormányzata közszféra

11. Ecsegfalva Község Önkormányzata közszféra

12. Fiatalok Közössége Szeghalomért Egyesület civil szféra

69


13. Füzesgyarmat Város Önkormányzata közszféra

14. Füzesgyarmati Nők Egyesülete civil szféra

15. Garzó István – Vésztő üzleti szféra

16. Gila ás Társa Bt. – Szeghalom üzleti szféra

17. Hajdú Kft. – Kötegyán üzleti szféra

18. Kapocs Egyesület – Dévaványa civil szféra

19. Kertészsziget Község Önkormányzata közszféra

20. Kopolya Kft. – Kötegyán üzleti szféra

21. Körös Magtár Beszerző Értékesítő Szolgáltató Szövetkezet üzleti szféra

22. Körösladány Város Önkormányzata közszféra

23. Körösladányi Vadászegyesület civil szféra

24. Körösladányi Városszépítők Egyesülete civil szféra

25. Körös- Sárrét Turizmusáért Egyesület – Kertészsziget civil szféra

26. Körös- sárréti Civil Szervezetek Szövetsége – Szeghalom civil szféra

27. Körös- Sárréti Hagyományőrző Íjász Egyesület – Szeghalom civil szféra

28. Köröstarcsa Község Önkormányzata közszféra

29. Körösújfalu Község Önkormányzata közszféra

30. Kötegyán Község Önkormányzata közszféra

31. Kötegyáni Baráti Kör Egyesület civil szféra

32. Geszt Község Önkormányzata közszféra

33. Körösnagyharsány Község Önkormányzata közszféra

34. Sarkadkeresztúr Község önkormányzata közszféra

35. Márk Mihály – Méhkerék üzleti szféra

36. Méhkerék Község Román Nemzetiségi Települési Önkormányzat közszféra

37. Mezőgyán Község Önkormányzata közszféra

38. Okány Község Önkormányzata közszféra

39. Okányi Település- szépítők Egyesülete civil szféra

40. P-19 Postagalambsport Egyesület – Vésztő civil szféra

41. Rábai Imre – Körösújfalu üzleti szféra

42. Sarkadi Ipartestület civil szféra

43. Szeghalom Város Önkormányzata közszféra

44. Szőke Lajos – Köröstarcsa civil szféra

45. Tárnok Sándorné – Szeghalom üzleti szféra

46. Települési Könyvpártolók Egyesülete – Okány civil szféra

47. Tóth Gáborné – Sarkad üzleti szféra

70


48. Tőkés Miklós – Füzesgyarmat üzleti szféra

49. Újforrás Kft. – Kötegyán üzleti szféra

50. Újszalonta Község Önkormányzata közszféra

51. Vésztő Város Önkormányzata közszféra

52. Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület civil szféra

53. Vésztői Településszépítők Egyesülete civil szféra

54. Vidra Tanya Kft. üzleti szféra

55. Zsadány Község Önkormányzata közszféra

· web viewa térségben összesen 400 bejegyzett civil szervezet tevékenykedik, melyek nagy...

Documents