Kedves Olvasó!  A füzet célja evangelizáció, Jézus Krisztus hirdetése. Elsősorban a hitvédelemre összpontosít, annak megmutatására, hogy a kereszténység nem ellenkezik az értelemmel. A kereszténységgel kapcsolatban gyakran feltett, „közkézen forgó” kérdéseket tárgyalja. Hasznára lehet annak is, aki már hívő, de még nem gondolta át, milyen alapjai vannak hitének. Ha megismeri a hit mellett szóló értelmes érveket, életbeli nehézségek vagy neki szegezett keresztkérdések sem fogják eltántorítani, eltávolítani a hittől. A logikai érvek mellett fontosak saját tapasztalataink is Isten létével kapcsolatban. Két eszköze van Isten megismerésének és a Vele való kapcsolattartásnak. Az egyik a Biblia olvasása, amikor Isten Igéjén keresztül szól hozzánk, tanít minket; a másik pedig az Istenhez való imádkozás, amikor mi beszélhetünk Őhozzá. Kezdők számára először az Újszövetség elolvasása ajánlott. „És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.” Jer. 29,13 „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” Ján. 8,32 „Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne.” 1 Ján. 4,16

1

 „Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek,aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről”

1 Pét 3,15 

1. Miért mondják, hogy a Biblia Isten által ihletett?

Lehetetlen szilárd álláspontra jutni Isten létezéséről és arról, hogy ő milyen, hacsak ő maga meg nem ragadja a kezdeményezést, és fel nem fedi saját magát számunkra. Jézus Krisztus azt állította magáról, hogy Isten küldte - létezik egy bizonyos Atya, aki mindeneknél nagyobb (Ján. 10,29). Beszélni könnyű. Bárki bármit állíthat. De amikor a Názáreti Jézusról van szó, a dolog már nem ilyen egyszerű… neki megvoltak a bizonyítékai, hogy alátámassza állítását. Jézus Istentől küldöttségét három dologgal támasztotta alá. 1) tanításai magas szellemiséget képviselnek (a szeretetet állította legfőbb értéknek), bűntelen életet élt2) csodákat tett: feltámasztott halottakat, bénát lábra állított, szüle- tésétől vak szemét megnyitotta, további reménytelen betegségeket gyógyított, kenyeret szaporított, vízen járt, lecsendesítette a vihart, feltámadt a halálból (!)3) ószövetségi próféciákat teljesített be Ján. 15,24„Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, a melyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.” Természetesen logikus annak utánaolvasni, megvizsgálni hiteles-e az Újszövetség, mely beszámol Jézus életéről és tanításairól.

2

Jézus eljövetele hitelesíti az Ószövetséget - nem tagadta meg az ószövetségi Írásokat, önmagát a bennük szereplő próféciák beteljesítőjének tartotta, idézett is az Írásokból.

2. Az Újszövetség hitelességéről

Az Újszövetség hitelessége melletti érv a benne foglalt tanítások magas szellemisége (ehhez ismerni kell más gondolkodásmódokat, vallásokat is, hogy legyen mihez viszonyítanunk), másrészt Jézus, aki az újszövetségi   írások   tanúsága  szerint  Isten Fia - a népi mitológiák isteneivel, hőseivel szemben - történelmi személy volt, nem keresztény kortársak is beszámolnak róla (ld. lentebb [1.] forrás, 12-17.old).

Az Újszövetségi könyvek szerzői Jézus közvetlen tanítványai, kortársai voltak: Máté, Márk (Péter tolmácsa), Lukács (Pál munkatársa), János, Pál, Jakab (az Úr testvére), Péter, Júdás (Jakab testvére); Zsid szerzője (Pál vagy valamelyik tanítványa)

Keresztre feszítése és feltámadása után nagy sebességgel terjedt a kereszténység és jöttek létre keresztény közösségek, melyek alapítói szintén Jézus közvetlen tanítványai, kortársai voltak.

Azt a „kritikát” szokták felhozni az újszövetségi írásgyűjtemény (kánon) ellen, hogy önkényesen válogatták össze a benne szereplő könyveket a 4. században (!), Nagy Konstantin idején, továbbá, hogy az egyházi hatalom később biztos meghamisította a szöveget. Ez felületes kritika, hiszen utánaolvashatunk a kánon kialakulásának és kritériumainak, illetve a szöveg megőrződésének.

A kánonba került írások mindegyikének szerzője apostol vagy annak közvetlen munkatársa, ld. fentebb, keletkezésük 1. századi. További kritérium, hogy ezen írásokat az őskeresztény közösségek ismerték, elfogadták, gyülekezetben felolvasták őket. Hogy melyek voltak ezek,

3

azt a korai egyházvezetők írásaiból ismerhetjük (Kelemen, Iréneusz, Jusztinosz, Polikárp, Iganatius, stb.). Péter levelében utal Pál leveleire, s személyére, hogy elismeri őt és írásait mint ihletett műveket, ezzel igazolt Pál apostolsága, akinek a damaszkuszi úton jelent meg a feltámadott Krisztus. (Jézus legbensőségesebb tanítványai Péter, Jakab és János voltak, egyes kivételes alkalmakon csak ők hárman voltak jelen Mesterükkel.)

A korai egyház évszázadokig nem rendelkezett hatalommal, sőt egyes római uralkodók idején üldözték a keresztényeket. Se hatalma, se oka nem volt az egyház vezetőinek, hogy megváltoztassák, meghamisítsák a kereszténység tanításait. A későbbi hamisításokat pedig lelepleznék a korábbi időkből fennmaradt szövegemlékek, ld. lentebb.

Az Újszövetségben szereplő 27 írás mondanivalója egységes. Velük szembe állíthatók az ún. gnosztikus, apokrif írások (többségükben 2-3. századi keletkezésűek). Amennyiben egy írás mondanivalója nem egyező, sőt gyökeresen mást állít például az evangélium, Jézus istensége, feltámadása, stb. kérdésében, mint az apostoli szerzőségű, legkorábbi keresztény nemzedékek körében vitán felül elfogadott levelek és evangéliumok, nem kerülhetett a kánonba. Ezek az ún. apokrif (pszeudoepigráf) írások, melyek között műfajukat tekintve szintén található evangélium, levél, apokalipszis, stb.

Aki szeretné részletesebben megismerni a témát, alábbi előadások meghallgatását ajánlom:

1) Hogyan lett könyvvé az Újszövetség?http://www.misszio.org/Letoltes/hogyan-lett-konyvve.pdfhttp://www.misszio.org/Letoltes/hogyan-lett-konyvve.mp3

2) Manipulálta-e az Egyház Jézus üzenetét?http://www.misszio.org/Letoltes/manipulalta-e-az-egyhaz.pdfhttp://www.misszio.org/Letoltes/manipulalta-e-az-egyhaz.mp3

4

Jézus feltámadásával kapcsolatban a tizenkét apostolból tizenegy a vértanúságot is vállalta szemtanúságának bizonyítása áraként (János száműzetésben halt meg; az áruló Júdás helyére pedig Mátyást választották apostolnak). Ki adná életét egy hazugságért? Az Újszövetség ezen felül több mint ötszáz szemtanú tanúságtételére hivatkozik közvetve.

Fontos megjegyezni, hogy Jézus kritikusai és követői is egyetértenek abban, hogy a sír üres volt és a test hiányzott onnan. (A sírbolt bejárata nehéz kővel volt eltorlaszolva, és római katonák őrizték.)

Nem csak egy üres sír. A tanítványokat önmagában nem az üres sír győzte meg arról, hogy Jézus tényleg feltámadt a halálból, él és ő Isten. Ami meggyőzte őket, az a számos alkalom, amikor Jézus megjelent személyesen, testben, majd például evett és beszélgetett velük.

Lukács, az egyik evangélista ezt mondja Jézusról: „sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól.”

Az Újszövetségi könyvek keletkezésének idején nem volt könyvnyomtatás, így azok kéziratok formájában álltak rendelkezésre, s terjedtek el a korai keresztény egyházban, a kéziratok másolása révén. A szerzők által írt eredeti kéziratok nem őrződtek meg, ui. papiruszra íródtak, amely kevéssé időtálló.

Az Újszövetségi könyvek rendelkezésre álló kéziratos szövegemlékei - melyek alapján az eredeti szöveg rekonstruálható - a következők:

1) papirusz töredékek: például a legrégebbi p52, a Chester Beatty- papiruszok (p45-47) és a Bodmer-papiruszok (p66, 72 és 75) koruk 2-3. évszázad

A Chester Beatty papirusz gyűjtemény 1931-ben vált ismertté, 11 kódex töredékeit tartalmazza. Ezek közül háromban megtaláljuk az újszövetségi írások többségét. Az egyik a négy evangéliumból és az 

5

Apostolok cselekedeteiből tartalmaz töredékeket, a másik Pál leveleit foglalja magában, több levelét teljes egészében, a harmadik pedig a Jelenések könyvéből a 9-17. fejezeteket.

A Bodmer II-nek nevezett papiruszt 1956-ban fedezték fel, Kr. u. 200 körüli a keletkezése, János evangéliumának első 14 fejezetét teljes egészében, utolsó hét fejezetének jelentős részeit tartalmazza.

2) majuszkula kódexek: csupa nagybetűvel írt görög nyelvű kódexek, melyek száma kb. 300, a 4-9. századból; a legkorábbiak és legjelentősebbek a Codex Vaticanus, Codex Sinaiticus, Codex      Alexandrinus.3) minuszkula kódexek: kisbetűs kódexek eredetük a 9-15. századra tehető, ezért szövegkritikai szempontból kisebb jelentőségűek4) lekcionáriumok: görög nyelven írt istentiszteleti rendtartások, amelyek a felolvasásra szánt bibliarészeket tartalmazták, legkorábbiak 4-6. századból5) fontosak az antik fordítások (szír, kopt, ólatin, gót, stb.) 2-5. századból6) az egyházatyák idézetei 2-3. századtól

A kánon létrejöttéről, az Újszövetség szövegének tárgyi tanúiról és a szövegmegőrződésről részletesen pl. az Így keletkezett a Biblia (Evangéliumi Kiadó, 1995) c. könyvben olvashatunk, ahonnan merítettem fentiekben.

A fentebb felsorolt forrás típusok közül a legutolsóval kapcsolatban:

A korai egyházatyák tanúságtétele

Az utolsó csoport a tanúságtevőknél az egyházatyák, akik idézték ezeket a könyveket. McDowell: Bizonyítékok a keresztény hit mellett c. könyvében leírja, hogy Sir David Dalrymple-t valaki megkérdezte, hogy vajon össze lehetne-e állítani újra az Újszövetséget, ha a 3. sz. végére minden kézirat megsemmisült volna. Érdekesnek találta a kérdést, és utána járt:

6

„Nézd   azokat   a   könyveket.   Emlékszel   az   Újszövetséggel   és   az egyházatyákkal   kapcsolatos   kérdésedre?   Ez   a   kérdés   fölkeltette   a kíváncsiságomat,   és   mivel   birtokomban   van   a   II.   és   III.   századi egyházatyák  összes  fennmaradt  műve,  kutatni  kezdtem,  s  mostanra tizenegy vers kivételével megtaláltam az egész Újszövetséget.”

Ajánlott irodalom az Újszövetség keletkezéséről és a korai kereszténységről

[1] Jézus és a holt-tengeri tekercsek Brátán János, előadásjegyzet, pdfhttp://www.misszio.org/Letoltes/a_holt-tengeri_tekercsek-eloadasjegyzet.pdf

[2] Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma (Szent István Társulat, 1980)[3] Henry Chadwick: A korai egyház (Osiris Kiadó, 2003)[4] Így keletkezett a Biblia (Evangéliumi Kiadó, 1995)[5] Ruff Tibor: Az evangéliumok történelmi hitelessége http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201501/az_evangeliumok_tortenelmi_hitelessege

Alábbiakban idézek Josh McDowell: Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre c. könyvéből:

Bizonyítható-e a kereszténység igazsága?

„Ha az igazságról, különösen a vallás igazságáról esik szó, gyakran megkérdezik: „Be tudod bizonyítani, hogy a kereszténység tanítása igaz?” Általában azonban így fogalmazzák meg a kérdést: „Állíthatod-e száz százalékos biztonsággal, hogy a kereszténység tanítása igaz?”

Az első kérdésre ez a válasz: „Igen, be lehet bizonyítani, hogy a kereszténység tanítása igaz.” Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki elfogadja a bizonyítékot, akármilyen szilárd bizonyíték is az. A második kérdésre azonban az a válasz, hogy „nem, száz százalékos biztonsággal nem”.

7

Egyesek úgy érzik, hogy ez a „nem” őket igazolja. A baj csak az, hogy félreértik a bizonyíték természetét. Nem a tökéletes vagy abszolút bizonyosság jelenti a megoldást, ahogyan egyesek hiszik, hanem az a bizonyíték, amely az emberek közös véleménye szerint bizonyosságot ad, vagy ésszerű kétely nélkül elfogadható.

A történelem folyamán ezt tekintették a bizonyítás mércéjének a bíróságokon. Ha a bíró döntésre szólítja fel az esküdteket, akkor nem a bizonyosság, hanem a valószínűség alapján kell dönteniük, ami a feltárt bizonyítékokra épül, nem pedig a bűntény végignézésének bizonyosságára. Ha az esküdtek csak száz százalékos bizonyosság esetén döntenének, akkor sohasem hoznának ítéletet.”

3. Isten-e Jézus? Állította-e Jézus magáról, hogy Isten?

http://www.everystudent.hu/a/hiten.html

A VAK HITEN TÚL

Paul E. Little írása

Jézus valóban Isten? Egyáltalán állította-e valaha Jézus, hogy ő Isten? Íme néhány bizonyíték Jézus Krisztus életéből arról, hogy miért nem „vak hit” benne hinni.

Lehetetlen szilárd álláspontra jutni Isten létezéséről és arról, hogy ő milyen, hacsak ő maga meg nem ragadja a kezdeményezést, és fel nem fedi saját magát számunkra.

Végig kell tekintenünk a történelem teljes panorámáját, hogy lássuk, van-e bármilyen jele Isten megnyilatkozásának. Ha így teszünk, azt látjuk, hogy létezik egy világos jel. Egy eldugott palesztinai városban 2000 évvel ezelőtt egy gyermek született egy istállóban. Ma az egész világ ünnepli Jézus születésnapját – mégpedig jó okkal.

8

Isten-e Jézus? Állította-e Jézus magáról, hogy Isten?

A Bibliában azt olvashatjuk, hogy „amikor   Jézus   befejezte  ezeket  a beszédeket,  a  sokaság álmélkodott tanításán,” illetve „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik”1

Azonban egy idő után az is feltűnővé vált a követői számára, hogy sokkoló, sőt, ijesztő kijelentéseket tesz saját magáról. Úgy kezdett beszélni magáról, mint aki jóval több, mint egy kiemelkedő tanító vagy próféta. Nyíltan hirdetni kezdte, hogy ő Isten. A tanításai központjába a saját személyét helyezte. A mindent eldöntő kérdés, amit a követőinek feltett, az volt, hogy „ti kinek mondotok engem?” Amikor Péter válaszolt erre, és azt mondta, hogy „te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”2 Jézust ez nem döbbentette meg, se meg nem feddte Pétert. Épp ellenkezőleg, megdicsérte őt!

Jézus gyakran utalt Istenre úgy, mint a „Én Atyámra”, a hallgatói pedig felfogták szavainak a súlyát. A Biblia elmondja, hogy „ezért azután a zsidók   még   inkább   meg   akarták   ölni,   mert   nemcsak   megtörte   a szombatot,  hanem saját Atyjának is nevezte Istent,  és így egyenlővé tette magát az Istennel.”3

Egy másik alkalommal azt mondta „én és  az  Atya  egy  vagyunk.” A zsidók azonnal meg akarták kövezni. Erre megkérdezte tőlük, hogy melyik jó cselekedetéért akarják megkövezni. Azt válaszolták, „nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.”4

Isten-e Jézus? Hogyan gondolkodott erről ő maga?

Amikor egyszer egy béna embert eresztettek le hozzá a tetőről, aki azt akarta, hogy meggyógyítsa, Jézus azt mondta: „ember, megbocsáttattak a  te  bűneid.” A vallási vezetők azonnal kifakadtak: „Kicsoda ez, aki így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?”

9

Amikor Jézust kihallgatták az életéről, a főpap egyenesen neki szegezte a kérdést: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?”

Jézus ezt mondta: „Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben.”

A főpap erre megszaggatta a ruháit, és így szólt: „Mi szükségünk van még tanúkra?”5

Jézus kapcsolata Istennel annyira szoros volt, hogy számára az emberek hozzáállása Isten felé megegyezett azzal, ahogyan hozzá viszonyultak. Így őt ismerni ugyanaz volt, mint Istent ismerni.6 Őt látni ugyanaz volt, mint Istent látni.7 Benne hinni ugyanaz volt, mint Istenben hinni.8 Őt elfogadni ugyanaz volt, mint Istent elfogadni.9 Őt gyűlölni ugyanaz volt, mint Istent gyűlölni.10 És őt tisztelni ugyanaz volt, mint Istent tisztelni.11

Isten-e Jézus? Lehetséges következtetések.

„Krisztus állításaival szembesülve csak négy lehetőségünk van: hazug volt, elmebeteg, egy legenda, vagy maga az Igazság.”

A kérdés az, hogy igazat mondott-e?

Lehet, hogy Jézus hazudott, amikor azt mondta, hogy ő Isten. Talán tudta, hogy nem Isten, de szándékosan megtévesztette a hallgatóit, hogy tekintélyt adjon a tanításának. Kevesen vannak azok - ha vannak egyáltalán ilyenek - akik ezt az álláspontot képviselik. Még akik tagadják is istenségét, azok is elismerik, hogy kimagasló erkölcsi tanító volt. Csak azt nem veszik észre, hogy a két állítás ellentmondásban van. Jézus nehezen lehetne tiszteletreméltó erkölcsi tanító, ha szándékosan hazudott volna a tanításának a legfontosabb pontja kapcsán – azzal kapcsolatban, hogy kicsoda ő.

Egy másik lehetőség, hogy Jézus őszinte volt, de becsapta saját magát is. Ma is van egy kifejezés, amit azokra használunk, akik Istennek

10

képzelik magukat: azt mondjuk rájuk, hogy „elmebeteg”. De ahogy Jézus életét nézzük, nem találunk olyan kiegyensúlyozatlanságra vagy más elváltozásra utaló bizonyítékot, amit egy őrültnél látunk. Épp ellenkezőleg: Jézus még nagy nyomás alatt is meg tudta őrizni hidegvérét.

Egy harmadik alternatíva, hogy Jézus lelkes követői olyan szavakat adtak a szájába, amiket ő is döbbenten hallgatott volna, és ha visszatérne, azonnal elkergetné őket. A modern régészet azonban alaposan rácáfol erre az elméletre. Jézus négy életrajzának megírásakor még sok olyan ember életben volt, akik látta, hallotta és követte Jézust. Az evangéliumi beszámolók olyan tényeket és leírásokat tartalmaznak, amiket Jézus szemtanúi erősítettek meg. Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma éppen a korai keletkezése miatt bírt olyan széles körű ismertséggel és hatással, szemben a kitalációkon alapuló gnosztikus evangéliumokkal, amik évszázadokkal később jelentek meg.

Jézus nem volt hazug vagy elmebeteg. A személye nem a történelmi valóságtól elszakad kitaláció. Az egyetlen fennmaradó lehetőség, hogy Jézus igazat mondott, amikor azt állította, hogy ő Isten.

Isten-e Jézus? Bebizonyította valahogy?

Bizonyos szempontból nem sokat számít, hogy ki mit mond. Beszélni könnyű. Bárki bármit állíthat, mások is voltak, akik Istennek mondták magukat. Én is mondhatnám, hogy Isten vagyok, de a kérdés, amire mindannyiunknak válaszolnia kell, az az, hogy milyen bizonyítékokkal támasztjuk alá ezt az állításunkat? Az én esetemben öt percbe sem telne a cáfolat. (És valószínűleg a te esetedben sem.)

De amikor a Názáreti Jézusról van szó, a dolog már nem ilyen egyszerű. Ő bizonyítani tudta ezt az állítását. Azt mondta „ha  nekem nem  is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában.”12

11

Jézus élete - Egyedülálló erkölcsi tartása

Az erkölcsei egybevágtak azzal, amit állított. Megengedhette magának, hogy az ellenségeitől megkérdezze: „Közületek   ki   tud   rám   bűnt bizonyítani?”13 Válaszként mély csend következett, noha olyanokhoz beszélt, akik szívesen rámutattak volna bármilyen jellemhibájára.

Olvasunk arról, hogy Jézust megkísértette a Sátán, de soha egyetlen bűn megvallását sem halljuk a részéről. Sosem kellett bocsánatot kérnie, noha a követőinek meghagyta, hogy így tegyenek.

A bűnösség ilyen mértékű hiánya Jézus részéről különösen annak fényében mellbevágó, hogy ez teljesen ellentmond bármilyen történelmi korban élő szentek és misztikusok tapasztalatának. Minél közelebb kerül valaki Istenhez, a tökéletességhez, annál jobban szembesül saját kudarcaival, romlottságával és hiányosságaival. Minél közelebb áll a ragyogó fényhez, annál jobban tudatára ébred, hogy szüksége lenne egy alapos fürdésre. Ez az erkölcsi igazság bárkire alkalmazható.

Az is megdöbbentő, hogy János, Péter és Pál, akiket kora gyerekkoruktól kezdve a bűn egyetemességére tanítottak, mind Krisztus bűntelenségét hirdették: „ő   nem   tett   bűnt,   álnokság   sem hagyta el a száját,”14

Még Pilátus is, aki Jézust halálra ítélte, megkérdezte „De mi rosszat tett?” Miután hallotta a tömeget, a következőt mondta: „Ártatlan vagyok  ennek  az   igaz  embernek  a  vérétől.” A tömeg könyörtelenül követelte, hogy Jézust feszítsék meg (istenkáromlásért, amiért Istennek mondta magát). A Krisztus keresztre feszítésekor őrködő római százados a következőt mondta: „Bizony, Isten Fia volt ez!”15

Jézus élete - A betegek megyógyítása

Jézus folyamatosan megmutatta a hatalmát a betegségek és más testi bajok felett. A bénák jártak, a némák beszéltek, a vakok láttak általa.

12

Néhány gyógyítása olyan veleszületett problémákra irányult, amik nem reagáltak semmilyen kezelésre.

Például az az ember, aki már születése óta vak volt. Mindenki úgy ismerte, hogy ő a „a templom melletti koldus”. Jézus mégis meggyógyította. Amikor a hatóságok kikérdezték a koldust, hogy mi történt, ő azt mondt „egyet   tudok:   bár   vak   voltam,  most   látok!” Elképedt azon, hogy a vallási vezetők nem ismerik el ezt a „gyógyítót” Isten Fiának. „Örök   idők   óta   nem   hallotta   senki,   hogy   valaki megnyitotta   volna   egy   vakon   született   ember   szemét.”16 Számára nyilvánvaló volt a bizonyíték.

Jézus élete - Uralma a természet felett

Jézus magán a természeten is megmutatta a hatalmát. Egyetlen szóval lecsendesített egy dühöngő vihart a Galileai-tengeren. Akik a csónakban ültek, el voltak hűlve, és azt kérdezték „Ki ez, hogy a szél is, a   tenger   is   engedelmeskedik   neki?”17 A vizet borrá változtatta egy esküvőn. Egy 5000 fős masszív embertömeget lakatott jól öt kenyérrel és két hallal. Egy gyászoló özvegynek visszaadta egyetlen fiát, feltámasztva őt a halálból.

Lázár, Jézus egyik barátja már négy napja volt a sírban, Jézus mégis azt mondta neki: „Lázár,   jöjj   ki!”, és a sokaság szeme láttára drámai módon visszahozta őt az életbe. Óriási jelentőségű, hogy még az ellenségei sem tagadták ezt a csodát. Ehelyett elhatározták, hogy megölik. „Ha egyszerűen csak hagyjuk őt, mindenki hisz majd benne”18

- mondták.

Jézus élete - A feltámadás

Jézus végső bizonyítéka isteni mivolta felől a saját feltámadása a halálból, amit élete során világosan, öt alkalommal is megjósolt. Megmondta előre, hogy konkrétan hogyan fogják megölni, és hogy három nappal később fel fog támadni a halálból.

13

Mindenképpen ez volt a legnagyobb próba. Ezt a kijelentést könnyű volt ellenőrizni: vagy megtörténik, vagy sem. Vagy megerősíti mindazt, amit Jézus előtte saját magáról mondott, vagy elsöpör mindent. Számunkra is óriási jelentőséggel bír, hogy Jézus feltámadása a halálból vajon igazolja vagy nevetségessé teszi az olyan kijelentéseket, mint például: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához,  csakis énáltalam.”19 „Én vagyok a világ világossága:  aki engem   követ,   nem   jár   sötétségben,   hanem   övé   lesz   az   élet világossága.”20 „Én örök életet adok nekik…”21 (akik hisznek benne).

Így a saját szavaival kínálja fel a bizonyítékot: „Az Emberfia emberek kezébe   adatik,   megölik,   de   miután   megölték,   három   nap   múlva feltámad.”22

Mit jelenthet mindez

“Beszélni könnyű. Bárki bármit állíthat. De amikor a Názáreti Jézusról van szó, a dolog már nem ilyen egyszerű… neki megvoltak a bizonyítékai, hogy alátámassza állítását.”

Egyrészt, ha Krisztus feltámadt, akkor biztosan tudhatjuk, hogy Isten létezik, ráadásul, hogy milyen is ő, és hogy hogyan ismerhetjük meg személyesen. Az univerzum megtelik céllal és értelemmel, és lehetővé válik az élő Isten megtapasztalása ebben az életben.

Másrészt, ha Krisztus nem támadt fel a halálból, akkor a kereszténységnek nincs realitása. A mártírok, akik énekelve mentek az oroszlánok elé, szerencsétlen becsapott bolondok voltak. Akárcsak a misszionáriusok, akik az életüket adták, hogy ezt az üzenetet másoknak elvigyék.

Pál, a híres apostol írta: „Ha Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.”23 Pál a kereszténység ügyét teljes egészében Krisztus feltámadására alapozta.

14

Bebizonyította-e Jézus, hogy ő Isten?

Mi a bizonyíték Jézus feltámadására?

Figyelembe véve mindazokat a csodákat, amiket véghezvitt, Jézus könnyedén elkerülhette volna a keresztet, mégis úgy döntött, hogy nem teszi.

Az elfogása előtt Jézus azt mondta, „Én odaadom az életemet, hogy aztán   újra   visszavegyem.   Senki   sem  veheti   el   tőlem:   én  magamtól adom oda… hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem.”24

Az elfogásakor Péter, Jézus barátja, megpróbálta őt megvédeni. De Jézus ezt mondta Péternek: „Tedd vissza kardodat a helyére… Vagy azt gondolod,  hogy  nem kérhetném  meg  Atyámat,   hogy  adjon  mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?”25

Ilyen hatalma volt a mennyben és a földön is. Jézus készakarva ment a halálba.

Jézus keresztre feszítése és temetése

Jézus halála a kereszten nyilvános kivégzés volt, a kínzás és halálbüntetés elterjedt formája. A római uralom évszázadok óta használta. A Jézus elleni vád istenkáromlás volt (mert Istennek mondta magát). Jézus viszont azt mondta, hogy mindez azért történik, hogy a bűneinkért fizessen.

Jézust többágú korbáccsal korbácsolták meg, aminek fém- vagy csontdarabok álltak ki a végéből. A fejére hosszú tüskékből álló koronát erőltettek, hogy gúnyt űzzenek belőle. Arra kényszerítették, hogy gyalog jusson el egy Jeruzsálemen kívüli vesztőhelyre. Fakeresztre helyezték, amihez hozzászögelték a kezét és a lábfejét. Addig lógott rajta, míg meg nem halt. Az oldalába lándzsát szúrtak, hogy megbizonyosodjanak a haláláról.

15

Miután Jézus testét levették a keresztről, múmiaszerű gyolcsokba tekerték, amiket kb. 30 kiló nyúlós, nedves fűszeres kenettel borítottak. A testét egy tömör sziklasírba helyezték és egy nagy követ görgettek oda, hogy elzárja a bejáratot.

Mindenki tudta, hogy Jézus azt mondta, három nap múlva fel fog támadni a halálból. Így egy jól képzett római katonákból álló őrséget állítottak a sírhoz. Hivatalos római pecsétet is helyeztek a sír külső részére, ami kifejezte, hogy a terület a római állam tulajdona.

Három nappal később a sír üres volt

Mindezek ellenére a követ, ami korábban a sírt lezárta, három nappal később egy lejtőn találták meg, kicsit arrébb a sírtól. A test eltűnt. Csak a halotti gyolcsokat találták meg a sírban, az eredeti helyen, de a test nélkül.

Fontos megjegyezni, hogy Jézus kritikusai és követői is egyetértenek abban, hogy a sír üres volt és a test hiányzott onnan.

Az elsőként szárnyra kapó magyarázat az volt, hogy a tanítványok ellopták a testet, amíg az őrök aludtak. Ennek azonban kevés értelme van. Az őrség magasan képzett római katonákból állt, akik tudták, hogy a szolgálat ideje alatti elalvás büntetése: halál.

Ezenkívül mindegyik tanítványt (együtt és külön-külön is) megkínozták és mártírságra jutatták, amiért azt hirdették, hogy Jézus életben van és feltámadt a halálból. Az emberek lehet, hogy meghalnának egy olyan dologért, amit igaznak hisznek, még ha az hazugság is. Viszont nem halnak meg egy olyan valamiért, amiről pontosan tudják, hogy hazugság. Ha az ember valamikor is biztosan igazat mond, akkor a halálos ágyán.

Lehet, hogy a hatóságok vitték el a testet? Hiszen ők feszítették keresztre Jézust, hogy az emberek ne higgyenek benne! Ez a magyarázat sem áll túl erős lábakon: ha náluk lett volna Krisztus teste,

16

akkor egyszerűen körbejárhattak volna vele Jeruzsálem utcáin. Egy csapással elfojthatták volna a kereszténységet még a bölcsőjében. Az, hogy nem tették ezt, ékesen bizonyítja, hogy nem volt náluk a test.

Egy másik elmélet, hogy az elhatalmasodó gyász által megzavart nők a hajnali derengésben rossz irányba mentek és más sírhoz lyukadtak ki. Elkeseredésükben azt képzelték, Krisztus feltámadt, mivel a sír üres volt. De megint csak, ha a nők rossz sírhoz mentek, akkor a főpapok miért nem mentek el egyszerűen a helyes sírhoz és mutatták fel a testet?

„Az emberek lehet, hogy meghalnának egy olyan dologért, amit igaznak hisznek. Viszont nem halnak meg egy olyan valamiért, amiről pontosan tudják, hogy hazugság.”

Egy másik lehetőség az „ájulás elmélet.” E szerint a nézet szerint Krisztus valójában nem halt meg. Tévesen halottnak hitték, pedig csak eszméletét vesztette a kimerüléstől, fájdalomtól és vérveszteségtől, a sír hűvösében pedig feléledt. (Ehhez át kell siklani azon a tényen, hogy az oldalába lándzsát szúrtak, hogy orvosilag meggyőződjenek a haláláról.)

De tegyük fel egy pillanatra, hogy Jézus csak eszméletét vesztette és élve eltemették. Lehetséges-e, hogy három napot túlélt egy nyirkos sírban élelem, víz vagy bármiféle ellátás nélkül? Lett volna ereje, hogy kiszabadítsa magát a halotti leplekből, eltolja a sír bejáratából a súlyos követ, legyűrje a római őrséget és kilométereket sétáljon szögekkel átütött lábbal? Azután pedig megjelenjen, mint „az élet fejedelme”? Ennek is kevés értelme van.

Ugyanakkor nem az üres sír volt az, ami meggyőzte Jézus követőit az istenségéről.

17

Nem csak egy üres sír.

A tanítványokat önmagában nem az üres sír győzte meg arról, hogy Jézus tényleg feltámadt a halálból, él és ő Isten. Ami meggyőzte őket, az a számos alkalom, amikor Jézus megjelent személyesen, testben, majd például evett és beszélgetett velük.

Lukács, az egyik evangélista ezt mondja Jézusról: „sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól.”26

Isten-e Jézus?

Mind a négy evangélium beszámol arról, hogy Jézus testileg megjelent a temetése után, nyilvánvalóan élve. Egy alkalommal, amikor Jézus találkozott a tanítványokkal, Tamás nem volt ott. Amikor meséltek neki róla, Tamás egyszerűen nem hitte el. Kereken kijelentette: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”

Egy héttel később Jézus újra eljött hozzájuk, ezúttal Tamás is jelen volt. Jézus azt mondta Tamásnak, „Nyújtsd ide az ujjadat,  és nézd meg a kezeimet,   nyújtsd   ide   a   kezedet,   és   tedd  az   oldalamra,   és   ne   légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás így válaszolt: „Én Uram, és én Istenem!” Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”27

Lehetőség számunkra

Miért ment keresztül Jézus mindezen? Azért, hogy mi megismerhessük Istent, ebben az életben, a belé vetett hit által.

Jézus a vele való kapcsolaton keresztül egy értelemmel teli, tartalmas életet kínál. Azt mondta: „én  azért   jöttem,  hogy  életük   legyen,   sőt bőségben éljenek.”28

18

Egy bensőséges kapcsolatot kezdhetsz vele akár most, azonnal. Elkezdheted Istent személyesen megismerni ebben az életben a földön, és a halál után az örökkévalóságban. Isten ígérete nekünk a következő:

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”29

Jézus a kereszten magára vette a bűneinket. Úgy döntött, hogy elfogadja a büntetést a mi bűnünkért, hogy a bűn ne álljon többé akadályként köztünk és közte. Mivel minden bűnödet megfizette, teljes megbocsátást ajánl, és a vele való kapcsolatot.

Hogyan kezdheted el ezt a kapcsolatot?

Jézus azt mondta, „Íme,   az   ajtó   előtt  állok,   és   zörgetek:   ha   valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.”30

Paul E. Little Know  Why   You  Believe című könyvének adaptációja; kiadó: Victor Books; szerzői jog védelme alatt áll (c) 1988, SP Publications, Inc., Wheaton, IL 60187. Engedéllyel felhasználva. (1) Máté 7,29 (2) Máté 16,15-16 (3) János 5,18 (4) János 10,33 (5) Márk 14,61-64 (6) János 8,19; 14,7 (7) 12,45; 14,9 (8) 12,44; 14,1 (9) Márk 9,37 (10) János 15,23 (11) János 5,23 (12) János 10,38 (13) János 8,46 (14) 1 Peter 2,22 (15) Máté 27,54 (16) János 9,25, 32 (17) Márk 4,41 (18) János 11,48 (19) János 14,6 (20) János 8,12 (21) János 10,28 (22) Márk 9,31 (23) 1Korintus 15,14 (24) János 10,18 (25) Máté 26,52,53 (26) Az apostolok cselekedetei 1,3 (27) János 20,24-29 (28) János 10,10 (29) János 3,16 (30) Jelenések könyve 3,20

4. Ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusrólés beteljesülésük

A Biblia hitelességét igazolják a Jézus által beteljesített próféciák. A messiási próféciák száma több száz, közülük egyesek csak a jövőben teljesednek be (második eljövetel). Az Ószövetségben számos, más témát érintő prófécia is található.

19

Az Ószövetségben, évszázadokkal Krisztus születése előtt megírták - többek között - születésének helyét, idejét és küldetését. Mikeás„5,2 De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.” Ésaiás9,6 Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!9,7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!

53,1 Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?53,2 Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!53,3 Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.53,4 Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!53,5 És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.53,6 Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.53,7 Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!

20

53,8 A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!53,9 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.53,10 És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.53,11 Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.53,12 Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott! Zsoltárok könyve2,7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.2,8 Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.2,9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.2,10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!2,11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.2,12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!

Máté2,23 És oda jutván lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, a mit a próféták mondottak, hogy názáretinek [Zak 6,12; Ésaiás 11,1] fog neveztetni. 

21

Zakariás6,12 És szólj néki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Ímé,   egy   férfiú,   a   neve  Csemete,   mert   csemete   támad   belőle,   és megépíti az Úrnak templomát!6,13 Mert ő fogja megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az ő dicsősége, és ülni és uralkodni fog az ő székében, és pap is lesz az ő székében, és békesség tanácsa lesz kettőjük között. Názáret jelentése: csemete, ág, sarj, vesszőszál(stb.) Érdekes olvasmányok Jézus születésének idejéről:Jézus fellépésének és halálának idejérőlhttp://biblia.hu/muv_jkm/jkm_dan.htmRuff Tibor: A Messiás kódhttp://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200606/a_messias_kodÓszövetségi jövendölések Jézus Krisztusról és beteljesülésükhttp://www.biblia.hu/muv_jkm/jkm_mess.htm

5. A bennünket körülvevő világ és a keresztény világképösszevetése I. - Értelmes tervezettség

Isten létére a világ megfigyeléséből lehet következtetni, melyben bonyolult rendszereket találunk (az emberi test, biokémia, stb.). E bonyolult és összehangolt rendszereket magasrendű intelligencia hozta létre. Legalábbis valószínű, hogy nem az egyszerű részecskék és sejtek intelligenciájának, önszerveződésének köszönhető, ami a világban kialakult! Például az élő szervezetek sejtjeit felépítő összetett szerves anyagok, illetve az örökítőanyaguk (DNS), létrejötte nem magyarázható evolúcióval, ld. lentebb.

22

Az Alkotó, amellett, hogy intelligens tervező, van szépérzéke, ezt a következtetést is a természeti világ (tengerek, hegyvidék, növény-és állatvilág sokfélesége stb.) megfigyeléséből vonhatjuk le.Érdemes megnézni alábbi videóból, pl. 30:55-34:53 rész, a DNS-ről:God of Wonders angol nyelvű videóhttps://www.youtube.com/watch?v=QAuGRhZsMCs

A DNS egy kódszerkezet. Ahogy a videóban elhangzik, kódolt információ mindig valamilyen intelligenciára, szellemre vezethető vissza, az anyag önmagától nem ír kódot (!) Tehát egy Felsőbb Intelligencia általi teremtettségben, Istenben való hit nem alaptalan. A DNS kódszerkezet - mely négyféle bázist tartalmaz (adenin, guanin, timin, citozin, azaz A-G-T-C) váltakozik, ez látható a linkelt videó 32:09 képkockáján - felelős az öröklődési információk sejtről sejtre történő tovább örökítése mellett, például a szervezetet felépítő és működtető különféle fehérjék szintéziséért.A gén DNS részlet, mely adott fehérje bioszintéziséhez szükséges információkat tartalmazza. A fehérjék aminosav egységekből épülnek fel, melyekből 22 féle van. A génekben a bázisok 3 tagú tripleteket alkotnak, melyek egy-egy aminosav beépülését kódolják. Tehát egy kódszerkezet… gondoljunk pl. a számítógépes programozókra, akik különféle kódnyelveket használva alkalmazásokat, mozgásokat, hangokat, színeket stb. idéznek elő a számítógépen. Vagy például az emberi nyelv, írás, mely szintén kódrendszer, s az emberi szellem terméke. Róm.„1,18 Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.1,19 Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik: 

23

1,20 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és   istensége,   a   világ   teremtésétől   fogva   az   Ő   ALKOTÁSAIBÓL megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.”

Néhány idézet: Flirmans Karl mikrobiológus, Indiana Egyetem„A modern biológia bebizonyította, hogy a sejtek evolúciós úton nem keletkezhettek, és a teremtésről beszélnek.” Bloom Harold, ismert evolucionista„Még a légkisebb fehérjének is spontán keletkezése abszolút lehetetlen.”

Hart Michael matematikus, csillagász„A legegyszerűbb ismert szervezet, mely képes önálló létezésre, körülbelül 100 gént tartalmaz. Annak a valószínűsége, hogy egy konkrét gén százból (10 milliárd év alatt) spontán módon keletkezzen: 1 a 2100. De annak a valószínűsége, hogy egy időben ugyanott 100 gén keletkezzen, lényegesen kisebb.” Tudós idézetek forrásaAz evolúció valószínűségehttp://www.teremtesvagyevolucio.hu/szoveg.php?s=27&Létezik-e Isten? A DNS-kódhttp://www.everystudent.hu/a/dns.html

6. A bennünket körülvevő világ és a keresztény világkép összevetése II. - A gonosz jelenléte

Fentiekből látható, hogy a Teremtő kiemelkedő szellemiség. Ugyanakkor, egy magas szellemiség része kell, hogy legyen a magas erkölcsiség is!

24

Itt viszont mintha valami „nem stimmelne”, hiszen e világban rengeteg igazságtalanság és szenvedés van, különösen az emberek között. Hogy lehet, hogy Isten Jó, a világban mégis annyi szörnyűség és igazságtalanság van?A keresztény tanítás választ ad jelen világban a rossz problémájára, ti. Sátán fellázadt Isten ellen, s az embert hazugsággal magával rántotta.Isten nem vetette el örökre teremtményét, megváltásterve szerint elküldte Fiát, hogy aki Benne hisz, bűnbocsánatot nyer és örök életet.

Néhány Ige:

Róm.5,18 Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása.5,19 Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek. 2 Pét 3,13De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik. Róm.8,20 Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette.8,21 Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára. Zsolt.37,10 Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.37,11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.

25

Jézus Isten Fiaként, s így a láthatatlan szellemi valóság ismerőjeként, tanított Sátán létezéséről, az ember ellenségéről; Őt magát háromszor meg is kísértette (Mát 4,1-11).

Pál apostol a következőket írja, Efézusiakhoz írt levelében:2,1 Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,2,2 Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik 6,12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.(stb.) Vannak, akik azzal érvelnek, hogy Isten nem lehet jó, ha Sátán fellázadt, „hogy teremthetett olyan lényt”, aki gonosszá válik? Egyesek odáig mennek, hogy Sátán áldozat, igazságtalanul vetették ki.Nem kell megpróbálni magyarázatokat adni. Válaszunk, hogy részletesen nem tárgyalja ezt a kérdést a Biblia, s nem próbáljuk meg emberi elménkkel felfogni és elbírálni nálunk sokkal hatalmasabb szellemiségek játszmáját és a konfliktus miértjét. Számunkra szimpatikus a Küldött, aki súlyos áldozatot is kész volt vállalni a teremtményekért. Jézus Krisztus azt tanította, hogy Akitől jött JÓ!

7. Isten szava-e a Biblia minden egyes szava?

Alábbiakban olvasható néhány idézet Fabiny  Tibor:  Ami   változik   és ami/Aki örök a Szentírásban c. írásából.http://www.misszio.org/Letoltes/ami-valtozik-es-ami-orok.pdf

26

„Valljuk 2 Péter 1, 21 alapján, hogy „a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” és 2 Tim 3, 16 alapján, hogy a „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre”. Ezzel nem egy mechanikus ihletettséget, még csak nem is egy merev „teljes” (plenáris) inspiráció elvet vallunk, hiszen az eredeti textus gazdagsága többféle egzegézist (magyarázatot) is megenged.”

„Isten kinyilatkoztatásának legmagasabb fokozata Jézus Krisztus, a testté lett ige. Az írott és a hirdetett ige is Őróla tanúskodik.”

„Az Újszövetségben is találunk olyan helyeket, amelyek zavarba hozhatnak bennünket, a 21.század elején élő keresztényeket. Pál apostol ezt írja Timótheusnak: „A tanítást nem engedem meg az asszonynak, sem, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben. Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva. És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván bűnbe esett: Mindazonáltal megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmaradnak a hitben és szeretetben és a szent életben mértékletességgel.” (1Tim2, 12-15) Pál apostol itt mintha korának embereként szólna, s a korának gondolkodása a férfi felsőbbrendűségéről aligha felel meg a modern ember gondolkodásának.”

„Számunkra nem az az örökké érvényes, amikor Pál apostol emberi hangját halljuk, hanem az, amikor általa, az ő hangján keresztül az Isten szól hozzánk. Ilyenkor személyisége, egyénisége feloldódik az isteni mondanivaló erejében. Az emberi hang ilyenkor áttetszővé válik. A Biblia nagy része ilyen prófétikus beszédmód, de azt nem állíthatjuk, hogy a Szentírás minden betűje egyformán ihletett. A töredékes emberi hordozza a romolhatatlan istenit.”

8. Azonos-e az Ószövetség Istene Jézus Atyjával?

27

Vannak olyan vélemények, melyek szerint az Ószövetség „haragvó” és „bosszúálló” Istene nem azonos a Jézus által hirdetett Atyával, az Ószövetséget ezért el kell választani Jézus tanításaitól.

Az Ószövetség mellett szóló érvek:

– Jézus nem utasította el az Ószövetségi Írásokat, magát az ószövetségi próféciák beteljesítőjének tartotta. Idézett is az Írásokból.

– Az Ószövetségben is találunk számos olyan igehelyet, melyek szellemisége teljesen megegyező Jézuséval.

Mikeás6,8 Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te   tőled!   Csak   azt,   hogy   igazságot   cselekedjél,   szeressed   az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.

Ésaiás 58,6-11  (stb.)

– Jézus eljövetelének jelentősége nem érthető meg az Ószövetség előzménye nélkül, az ember bűnbe esett (ő Isten Fia, a Megváltó a Sátán uralmától).

– Számos szimbólum kapcsolja össze az Ó- és Újszövetséget. Pl. Jézus Krisztus előképe az Ószövetségben a bűnért bemutatott bárányáldozat; illetve az Egyiptomot sújtó legutolsó csapás (elsőszülöttek halála) ellen Isten által adott védelemre emlékeztető páskabárány ünnep.

A bibliai Isten nagyon fontos tulajdonsága, hogy Ő a SZABADÍTÓ, az embert nem saját erőfeszítései szabadítják meg, hanem maga Isten. Ő szabadította meg - fizikailag - az elnyomott zsidókat az egyiptomi fogságból, Mózes vezetésével, mely szintén előképe az újszövetségi szabadításnak. S mit olvasunk az Újszövetség első oldalán (Máté ev.)?:

28

„1,21 Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.”

A Messiás szó jelentése: Felkent, görögül: Krisztus. Jézus jelentése: „Isten a szabadító”.

– Az Ószövetséget szakirodalom, háttérirodalom elolvasása nélkül félreérteni lehet. Ajánlott Ursula Struppe: Bevezetés az Ószövetségbe (Jel Kiadó, 2003) c. könyve, mely nem teológus képzettségűek számára is emészthető.

9. Két ajtó a természetfeletti világra Erdélyi Juditnak, aki kardiológus szakorvos, de keresztény vallással is foglalkozik (időnként előadásokat tart, könyve jelent meg), van egy találó hasonlata, miszerint KÉT AJTÓ nyílik a természetfeletti világra, kétféle módon vehetjük fel a kapcsolatot a láthatatlan világgal. Zseniálisan jól leírja ez a hasonlat a valóságot (mindezt annak tudatában írja a szerk., hogy mélységében utána olvasott a 2. pontban leírtaknak). 1) Az egyik a Jézus Krisztusban való hit, Aki János evangéliumában az „ajtó” metaforát használta saját magára. Keresztényként mindenféle technika nélkül, Jézus Krisztus nevében, egyszerűen imádkozhatunk, és Isten meghallgat. Mind Krisztus, mind az apostolok hangsúlyozták az ima fontosságát. 10,1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.10,2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.10,3 Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.10,4 És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.

29

10,5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.10,6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.10,7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.10,8 Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.10,9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. 2) A természetfeletti világgal való kapcsolatfelvétel másik útja ún. okkult technikák használata. Ide sorolhatók a következők: meditáció, mantrázás, gyertyalángra összpontosítás, vizualizáció, agykontroll, reiki, tudattágító drogok, stb. Minden ilyen módszer lényege gondolataink kiüresítése, annak elérése, hogy „ne gondoljunk semmire”. Például mantrázáskor tulajdonképpen mindegy is, hogy milyen szót ismételget valaki, a lényeg, hogy elérje a semmire sem gondolás állapotát (természetesen a mantrázók nem tudják, hogy maga a szó amit ismételgetnek irreleváns, az ördög annál inkább tudja, és örül a markában).

E passzív, módosult tudatállapotban szokatlan (vizuális, hang) élményeket tapasztalhatunk, szellemekkel, „angyalokkal” kerülhetünk kapcsolatba, médiummá válhatunk. A mai könyvesboltok ezoterikus polcai tele vannak könyvekkel, melyek fenti technikák megtanulására ösztönöznek. Számosról közülük nem is gondolnánk, hogy azok gyakorlóiként idegen szellemi hatásoknak tesszük ki magunkat, s hogy tulajdonképpeni lényegük e célra irányul! 2 Kor.11,14 Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.11,15 Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá

30

Második pontban felsorolt módszerekkel garantáltan nem Jézus Krisztussal és az Atyával vehetjük fel a kapcsolatot, mégha egyes szellemek „jóknak”, segítőknek (vagy éppen Jézusnak!) adják is ki magukat, illetve teljesen kiszolgáltatottak vagyunk, mert erősebbek és nehézség nélkül becsapnak. Az Ószövetségben Isten szigorúan tiltotta népének az okkultizmust (jövendőmondás, halott idézés, tűzön járás, stb.) Például: Ha bevonulsz arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, ne tanuld el az ottani népektől az utálatos dolgokat. Ne akadjon közted senki,  aki  fiát  vagy   lányát  arra  készteti,  hogy   tűzön menjen  át,  aki jövendőmondásra,   varázslásra,   csillagjóslásra   vagy   boszorkányságra adja  magát,   aki   bűbájosságot   űz   szellemet   vagy   lelket   kérdez,   aki halottat idéz. Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr szemében; az Úr, a te Istened e miatt az utálat miatt űzi el ezeket a népeket előled. Légy egészen  hű az  Úrhoz,  a   te   Istenedhez.  Ha ezek  a  népek,  amelyeket elűzöl , hallgatnak is a jövendőmondókra meg a varázslókra, neked az Úr, a te Istened ezt nem engedi meg. (M Törv 18;9-14) És   ha   azt   mondják   nektek   az   emberek:   'Kérdezzétek   meg   a halottidézőket és a jósokat, akik suttognak és motyognak', akkor ezt mondjátok: 'Hát nem Istenét kell megkérdeznie a népnek, vagy tán a holtaktól kell felvilágosítást kérni az élők felől?' Vissza a tanításhoz és a kinyilatkoztatáshoz!   Aki   nem   ezt   mondja,   annak   nincs   hajnala. Csüggedten, éhesen bolyong majd az ilyen, és éhségében úgy haragra gerjed, hogy megátkozza magát és Istenét.  Akár fölfelé néz az égre, akár   a   földre   szegezi   szemét,   mindenütt   csak   nyomorúságot, sötétséget   talál,   félelmetes   homályt   s   aggasztó   éjszakát.   Hát   nem csupa homály ott minden, ahol aggodalom uralkodik? (Iz 8;19-23) A másik világra való ajtónyitogatási kísérletek veszélyeket rejtenek, a new age technikák hívei, komoly gyakorlói, nem ritkán pszichiátrián kötnek ki, illetve a magukra szabadított erőket egy ponton túl nem képesek kontrollálni. Ilyen esetben is van megoldás, Jézus Krisztus

31

hatalmasabb Sátánnál és démonainál, nevének segítségül hívása és ezen életformával való gyökeres szakítás gyógyulást hozhat. Ajánlott irodalom és források:Erdélyi Judit: Lelki immunológiahttp://www.misszio.org/Letoltes/lelki-immunologia.pdfKeresztény hit és New Age szellemiség szentírási szövegek alapjánhttp://s.paulus.tripod.com/iropult/hit_es_new_age.pdf

10. A kereszténység és az iszlám

Mohamed, az iszlám vallás alapítója, látomások és rohamok útján kapta - állítólag Gábriel arkangyaltól - tanításait. Kezdetben saját maga is ördögi megszállottságnak vélte látomásait. Bárki állíthatja magáról, hogy látomásai, tanításai az Istentől származnak. Jézus és Mohamed egyaránt ezt tette. Hogy eldöntsük, melyiküknek adjunk hitelt, érdemes összehasonlítani őket. - Jézus erkölcsi tanítása sokkal magasabb, mint Mohamedé (nem szólít erőszakra)- Jézus élete, magaviselete erkölcsös, míg Mohamedé nem (utóbbi embert is ölt, hogy terjessze a hitét, fosztogatott, a fogoly nők megerőszakolására bíztatta társait, stb.)- Jézus feltámadt, Mohamed egyszerű halandó volt- Jézus csodákat tett, Mohamed nem- Jézus próféciákat teljesített be, Mohamed nem Mi igazolja tehát Mohamedet, hogy tanítása az Istentől származik? Semmi. Fontos tudni, hogy a Korán szerint Jézus nem Isten Fia, hanem csupán egyike a prófétáknak, „Istennek nincsen fia”. Nem halt meg a kereszten, hanem mást feszítettek meg helyette. Jézus kizárólag a

32

zsidókhoz küldetett, míg Mohamed, az utolsó próféta, az egész emberiséghez. Jézus kereszthalálának nincsen jelentősége. Mindezekből látszik, hogy a két vallás nem származhat ugyanazon forrásból. 1 Ján.2,22 Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.2,23 Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.

„A keresztyénségnek szellemileg az  iszlámmal sincs vitatkoznivalója. Ez   a   vallás   a   Kr.   utáni   7.   században   jött   létre,   részben   zsidó   és keresztyén   eszmék   hatása   alatt.   Nincs   szellemi   eredetisége,   s   nem olyan vallás, amelyben Istenről vagy a világról való mély gondolkodás lenne  jelen. A világban való ereje abban áll,  hogy egy  Istent  vall  és bizonyos fokig etikus vallás, ugyanakkor azonban a primitív vallásosság minden   ösztönszerűségét   megtartotta,   s   így   Ázsia   és   Afrika civilizálatlan vagy félcivilizált  népeinek úgy kínálhatja magát,  mint a monoteizmus hozzájuk legközelebb álló formáját.”(Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások) Források:10 különbség Mohamed és Jézus közötthttps://infaustus.wordpress.com/2016/07/18/10-kulonbseg-mohamed-es-jezus-kozott/Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások(in: Albert Schweitzer, a gondolkodó, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1989)

11. A kereszténység és a keleti vallások, filozófiák A kereszténység és a keleti vallások világképe közötti fontos különbség, hogy előbbiben Isten, az Atya egy Személy, aki a teremtésétől

33

független önálló cselekvőképességgel és akarattal rendelkezik. Jézus tanítása szerint személyes kapcsolatba kerülhetünk e Teremtővel, az Ő nevében való ima útján, s a Fiában hívők számára gondviselőként jelen van életükben. A keleti vallások világképe szerint viszont nem létezik személyes Isten, Isten személytelen, egyenlő magával a természeti világgal, amelynek minden részecskéjében jelen van (=panteizmus). A mai ezoterikus tanok hasonlóan, csupán egy személytelen Erőről, Energiáról beszélnek, melyet a megfelelő   tudás   birtokában, saját javunkra manipulálhatunk.

A keleti gondolkodás legismertebb alakja, Buddha, fő tanítása, hogy e bolygón mindenki szenved. A szenvedés oka a vágy. Az élet jelentette szenvedéstől úgy szabadulhatunk meg, ha lemondunk a vágyainkról és akkor eljutunk a Nirvánába, a teljes megsemmisülésbe, ahol már nincs fájdalom. Nem veszi észre, hogy a vágy az ember alaptermészetét hordja magában. A vágy mozgatja az akaratot is és húzódik végig az emberi élet - jóformán - minden területén pl. munkakör, munkahelyválasztás, szerelem, családalapítás, étkezési szokások, stb. Összes vágyunk lerombolásával a személyiségünket számoljuk fel, mintegy lelki öngyilkosságot elkövetve. Bár Buddha tanítása tartalmaz etikai szabályokat, tanítása középpontjában nem a szeretet áll.

Mát.22,35 És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:22,36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?22,37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.22,38 Ez az első és nagy parancsolat.22,39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.22,40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták 

34

Buddha nem számol be semmilyen Istennel vagy Atyával való találkozásról megvilágosodása során.Buddha még a ,,megvilágosulása'” után is jó darabig kicsapongó szexuális életet élt, amiért követői meg is rótták.

"A brahmanizmus-buddhizmus  és  a  kereszténység  közötti harcban a szellemi  és  az  erkölcsi  ütközik  egymással.   Indiaiakkal   való  vitáikban újra és újra találkoznak majd ezzel a mondattal: ”A szellemiség nem erkölcsiség”,   azaz   a   szellemivé   válás   az   Istenhez   való   eljutásban önmagáért   van,   s   végül   is  mint   a   legnagyobb,   fölötte   áll  minden erkölcsinek is. Mi keresztények azonban azt mondjuk: ”Szellemiség és erkölcsiség egy és ugyanaz. A legmagasabb szellemiség a legmélyebb erkölcsiségben   szerezhető   meg,   s   folyamatosan   a   legmélyebb erkölcsiségben fejeződik ki.”(Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások) Források, ajánlott irodalom:Kulananda: Buddhizmus (Alexandra Kiadó, 1996)Benkics József: A világvallások és a kereszténység (Márton Á. Kiadó)Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások(in: Albert Schweitzer, a gondolkodó, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1989)

12. Csak egyetlen út vezet Istenhez?

Gyakori félreértés, hogy a keresztények „találták ki”, hogy Jézus az egyetlen útja az üdvösségnek, s ezért „szűklátókörűek” ill. „intoleránsak”. Holott ezt Jézus maga állította, Ő maga lépett fel a kizárólagosság igényével. Ján. 14,6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

35

Mát. 28,18 És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. A jövőre vonatkozóan is magabiztos saját jelentőségét illetően:

Mát. 24,14 És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég. Az újszövetségi iratok tanúsága szerint van jelentősége annak, hogy Jézust Megváltónkként és Urunkként elfogadjuk, vagy közömbösek maradunk, illetve elutasítjuk. Mát. 10,21-22Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket. És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.  1 Kor 6,20 Mert áron vétettetek meg (Jézus kereszthalála - a szerk.) Ján. 3,35-36Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.  ApCsel 4,12És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.

36

AJÁNLOTT IRODALOM

KönyvekBiblia (Károli Gáspár ford.)Rózsa Huba: Mi a Biblia? (Jel Kiadó, 2010)C. H. Spurgeon: Mi a hit és hová vezet? (Evangéliumi Kiadó, 2004)Ursula Struppe: Bevezetés az Ószövetségbe (Jel Kiadó, 2003)Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma (Szent István Társulat, 1980)Henry Chadwick: A korai egyház (Osiris Kiadó, 2003)Így keletkezett a Biblia (Evangéliumi Kiadó, 1995)Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások in: Albert Schweitzer, a gondolkodó(Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1989) ÍrásokÚjévi gondolatok Vankó Zsuzsátólhttp://hitvedelem.blog.hu/2013/12/28/ujevi_gondolatok_vanko_zsuzsatolErdélyi Judit: Lelki immunológiahttp://www.misszio.org/Letoltes/lelki-immunologia.pdf

Internetes oldalakKároli Biblia on-linehttp://www.bibl.u-szeged.hu/BibliaEgyperces válaszok a Velünk az Isten honlaponhttp://velunkazisten.hu/egyperces/Egyperces_valaszok

HitvédelemJosh McDowell: Bizonyítékok a keresztyén hit mellett(KIA, 2004, 748 old.)Josh McDowell: Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre (KIA, 2004)

37

SCOLAR Kézikönyv a Bibliához (2. átd. kiadás, 2014) színes fotókkal gazdagon illusztrált, tartalmas, igényes kézikönyv

F Ü G G E L É K

1. Újévi gondolatok Vankó Zsuzsától

"Senki sem tudja, mit hoz a 2014-es esztendő, egyéni életünkben és globalizált világunkban, amelynek a történései immár minden emberre kihatnak valamiképpen. Sejtéseink szerint több borút, mint derűt várhatunk. Az életöröm és a reménység azonban akár a legzordabb körülmények között is nélkülözhetetlen számunkra. Csakis így őrizhetjük meg testi-lelki egészségünket, és élhetünk értékes életet.

Íme, egy ősrégi recept arra vonatkozóan, hogy milyen életfilozófia segíthet ebben minket: „Megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek.” (Pál apostol Filippibeliekhez írt levele 4,11) Amelyekben éppen „vagyok” – azaz minden körülmények között. Vigasztaló, hogy azt írja: ez megtanulható. De vajon hogyan?

Három alapvető dolog szükséges ehhez:

Meggyőződés az isteni gondviselés mibenlétéről és bizonyosságáról

Amennyiben őszintén, valódi bizalommal segítségül hívja az ember Istent, egész életéhez és minden dolgához, a következő történik: Nem vesz ki az élet küzdelmeiből, de mintegy „patikamérlegen” kiméri, hogy mi válik jellemfejlődésünk javára, és mindig megmutatja, biztosítja a kivezető utat minden válságból. Pál apostol így fogalmazza meg az isteni gondviselésnek ezt a törvényszerűségét: „Hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb megpróbáltatni, mint elszenvedhetitek, és a megpróbáltatással együtt a kimenekedést is megadja...” (Pál apostol Korinthusbeliekhez írt I. levele 10,13) Az apostol szerint Isten

38

jellemének a változhatatlansága szavatolja ennek az ígéretnek a bizonyosságát. Bármilyen életkörülményben megőrzi bátorságát és reménységét az az ember, aki a Szentírásból nyert Isten-ismerete és személyes tapasztalatai alapján így gondolkodik Isten gondviseléséről: „Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.” (Zsoltár 112,7)

Azonosulás egy elveszíthetetlen életcéllal

Igen egyszerűen fogalmazhatjuk meg ezt az életcélt: amíg egy ember van, akinek segíthetek, érte valamilyen szolgálatot tehetek, nem vagyok sem munkanélküli, sem céltalan. Ez az életcél elveszíthetetlen, mert lelkileg-testileg segítségre szoruló ember mindig van, mindig lesz körülöttünk. Igaz viszont az, hogy a mi együttérző szeretetünk véges és törékeny. Erről az oldalról bizonytalannak tűnhet a szóban forgó életcél. Isten azonban az igaz szeretet új és új tartalékait tudja adni az embernek, amint Pál apostol mondja: „Isten szeretete kitöltetik a szívünkbe.” (Pál apostol Rómabeliekhez írt levele 5,5) Lehet szeretetet kérni Istentől az emberek iránt – különösképpen az olyanok iránt, akik természetes érzelmeink szerint nehezen elhordozhatók – és az olyan feladatokhoz, amelyek terhesek, fárasztóak, amolyan nemszeretem munkák. Ha igaz felebaráti szeretettel tudunk viszonyulni az ilyen emberekhez, ha szeretetből tudjuk végezni a nem örömteljesnek ígérkező feladatokat is, akkor ezek könnyűvé és értéket közvetítővé lesznek nemcsak a mi számunkra, hanem mások számára is.

Biztos reménység a jövőt illetően

Az értelmes hittel hívő keresztény ember látóhatárán ott fénylik ez az ígéret: „De mi új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyben igazság lakozik.” (Péter II. levele 3,13) Akármilyen a jelen, akármilyen aggasztó a jövő az emberi realitások szerint, ott van ez a hatalmas „de”. Sok keresztény számára is elhomályosult ez az ígéret, nem tudják realitásnak tekinteni. Aki alaposan utánanéz a Bibliában annak, hogy milyen alapokon nyugszik az újjáteremtett Földre és az

39

eljövendő Isten országára vonatkozó sok-sok bibliai ígéret, és mennyi - előzőleg hihetetlennek látszó - történelmi prófécia teljesedett be hajszálpontosan a maga idejében, az valóságos reménységnek fogja tekinteni a szóban forgó nagy ígéretet. Ezért mindenkor értelmét látja annak, hogy emberekért, az emberi jövőért munkálkodjék. Gyönyörűen zárul egy ószövetségi zsoltár: „Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.” (Zsoltár 37,37)

Az egyén számára ez természetesen csak akkor bátorító reménység, ha bizonyosság számára, hogy lesz feltámadás - újjáteremtett testben, a személyiség azonosságával örök életre - Jézus Krisztus visszatérésekor, ha elfogadja Isten gyógyító munkáját, hogy megszabadítsa őt bűnbetegségéből, én-középpontúságából. Sok ember ezt hihetetlennek tartja. De akinek van készsége és kitartása utána járni annak, hogy mi a feltámadásra, illetve az én-től való szabadulásra vonatkozó reménységnek az alapja, az már nem fogja ezeket képtelenségnek tartani. Csupán csak az is meggondolandó, amit a 17. századi természettudós és nagy gondolkodó B. Pascal így mond: „Milyen meggondolásból állítják, hogy nem támadhatunk fel? Mi nehezebb, megszületni, vagy feltámadni, az-e, hogy ami sohasem volt, legyen, vagy hogy továbbra is legyen, ami egyszer már volt? Nehezebb-e vajon életre születni, mint az életre visszatérni? A megszokás miatt az egyiket könnyűnek, a megszokás hiánya miatt a másikat lehetetlennek tartjuk: paraszti észjárás!” (222. töredék)

A fenti három dolog az egyetlen megbízható „recept” az életöröm és a reménység megtartására minden körülmények között. Senki számára sem megközelíthetetlen vagy elérhetetlen. Az a hozzáállás szükséges csupán, amiről ugyancsak B. Pascal így ír: „Íme, ezt látom, ez ejt engem zavarba. Körültekintek, és mindenütt csak homályt látok. A természet nem tár elém semmit, ami ne indítana kételkedésre és nyugtalanságra. Ha nem látnék benne semmi olyat, ami istenségre utal, a tagadás álláspontjára helyezkednék; ha pedig mindenütt egy Teremtő jegyeit fedezném fel, megnyugodnék a hitben. De mivel túl sokat látok a tagadáshoz, és túlságosan keveset a megbizonyosodáshoz, szánalmas

40

helyzetben vagyok. ... Így azonban nem tudva, mi vagyok, és azt sem, hogy mit cselekedjem, nem ismerem sem a helyzetemet, sem a kötelességemet. Szívem teljes erővel törekszik megtudni, hol van az igazság, hogy követhesse; az örökkévalóságért semmit sem találnék túlságosan drágának.” (229. töredék)

Szeretettel, a valódi életöröm és reménység állhatatos keresését, megtalálását kívánva:

Vankó Zsuzsa 2013. december 16.

2. Jézus fellépésének és halálának idejérőlDániel 9,24-27 alapján

"Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.   Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.   A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.   És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad." (Dn 9,24-27)

70 hétről beszél az Írás, amely Izrael népére "szabatott". Az Úr a nép megtérésére adta ezt a hetven hetet. Tudnunk kell, hogy a Biblia a

41

jövendölésekben évhetekről és évnapokról beszél. Ez azt jelenti, hogy egy napon egy évet, és egy héten hét évet kell értenünk (Lásd: IV. Móz. 14:34; Ezék. 4:6). A hetven hét napokra átszámolva 490 nap, ami egyenlő 490 évvel. A megadott 490 évet felbontja a kijelentés hét hétre, hatvankét hétre és egy hétre.

Jeruzsálem utcáinak és városfalainak megépítésére kiadott rendelettől kell számolni az időszak kezdetét. Artaxerxes Longimanus perzsa uralkodó 457 októberében kiadott rendeletéről van szó (Ezsd. 6:14; 7, 1, 9!). Hétszer hét, azaz negyvenkilenc évre elkészülnek az utcák és a városfalak, mégpedig "viszontagságos időben". Erről Nehémiás könyvében olvashatunk (4:17-23). A zsidó nép a samaritánusokkal harcban állt, mivel meg akarták hiúsítani a városfalak elkészítését. Az ellenség miatt a kőfalon munkálkodók "egyik kezükkel a munkát végezték, a másikkal a fegyvert tartották." A nehézségek ellenére az első ábrán is jelölt időre i. e. 408-ra elkészültek az utcákkal és a városfalakkal.

Ezután hatvankét hét múlva fellép a Messiás (62x7=434 év). A kiindulási pontunktól, 457-től: ez 483 évet jelent. A második ábra szemlélteti, hogy 457-től 483 teljes évet számolva (I.e. 1. után i.sz. 1. következett, azaz "0. év" nem volt) hogyan jutunk el 27 októberéig. Pontosan ekkor lépett fel Jézus azzal az üzenettel, hogy "betelt az idő". Ez az idő telt be, ezt jövendölte meg Dániel próféta.

42

Sokszor zavart okoz az i. sz. 27. év dátuma. Jézus fellépésekor az

evangélium szerint "mintegy harminc esztendős" volt: mi pedig azt szoktuk mondani, hogy időszámításunk kiindulási pontja Krisztus születési éve. Ennek az eltérésnek az oka egy római apát, Dionysius Exiguus nevéhez fűződik. Ő egységesítette az ókori időszámításokat, és a rendelkezésére álló hiányos adatok miatt négy évet tévedett (Lásd: Gerhard Kroll: i. m. 9. o.).

A megmaradt hét év felén, vagyis 31. húsvétján történik meg a "Messiás kiirtása": Jézus Krisztus kereszthalála.

A "hét feléig" Jézus "erősítette meg a szövetséget" a néppel, vagyis nyilvános szolgálata alatt ő hirdette Isten üzenetét számukra. A "hét" második felében az apostolok tették ezt Mesterük utasítására. Az ellenségszerető Isten munkálkodni akart gyűlölőiért is! Tanítványai ezt tették István megkövezéséig: de utána menekülniük kellett Jeruzsálemből (Csel. 7:58-8:4).

A jövendölés beszél Jeruzsálem és a templom "vízözönszerű", teljes pusztulásáról is. Ezt "egy következő fejedelem népe" fogja végrehajtani.

Jeruzsálem teljes pusztulása tragikus körülmények között: i. sz. 70-ben történt. Erről olvashatunk Josephus Flavius: A zsidó háború c. munkájában (1963., Bp, 423-444. o.) a szemtanú megelevenítő erejével. Titus, Vespasianus császár fia romboltatta le Jeruzsálemet. Egészen pontosan határozta meg a jövendölés a rangját, mivel fejedelem (princeps) volt. A templom az ő akarata ellenére semmisült meg, ugyanis katonái gyújtogatását nem tudta megakadályozni és az teljesen leégett. A próféciának még sok más részlete is beteljesedett! Ezekre itt nem térhettünk ki.

Forrás: http://biblia.hu/muv_jkm/jkm_dan.htm

43

Ha tetszett a füzet tartalma, olvasd el ezeket is:

ÚjszövetségC.H. Spurgeon: Mi a hit és hová vezet? (Evangéliumi Kiadó, 2004)

44