vállalati méret és felelősségmek.oszk.hu/11000/11072/11072.pdf · 2012-10-17 · 1...

Vállalati méret

és felelősség

Fenntarthatósági Füzetek 7.

Az adatgyűjtésben és feldolgozásban közreműködött: Dömötör Edina.

Szerkesztette: Dr. Szigeti Cecília

www.cgpartners.hu

ISSN 2061-6007

A kiadványt a Széchenyi István Egyetem hallgatói számára oktatási segédletként

készítettük. A kiadvány piaci forgalomba nem kerül, jövedelemszerző célt nem szolgál,

tartalma a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. véleményét tükrözi és nem

tekinthető az érintett szervezetek hivatalos állásfoglalásának.

http://www.cgpartners.hu/

Bevezetés

Cégünk fő profilja a fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása, partnerként

közreműködtünk számos ökológiai lábnyommal, megtérülő környezetvédelmi

beruházásokkal, fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos kutatásban.

Jövedelemszerző tevékenységünk mellett ismereteinket megosztjuk a felsőoktatás

hallgatóival is, bevonva őket kutatási munkánkba.

Kiadványunk hetedik eleme a Fenntarthatósági Füzetek című sorozatunknak, mely a

fontosabb, a szakmai irodalomból jelenleg hiányzó témákról tartalmaz rövid

összegzéseket.

Célunk, hogy a hallgatók és más érdeklődő olvasók a fenntarthatóság kutatásának

fontosabb eredményeit megismerhessék, hivatkozások alapján hozzáférhessenek az

eredeti anyagokhoz, saját kutatásaikhoz, szakdolgozatukhoz jó kiindulópontot

találjanak, olyan megközelítésekkel találkozzanak, amelyek gondolkodásra

ösztönöznek.

„Haladó olvasóknak” szánjuk kiadványainkat, akik már ismerik a szakterület

alapfogalmait, ha egyetemisták, akkor eredményesen teljesítették az alapozó

kurzusokat. A szakirodalomban általánosan ismert fogalmakat ezért nem

magyarázzuk, feltételezzük ezek ismeretét.

Fenntarthatósági Füzetek című sorozatunk hetedik kiadványa a környezetért és

társadalomért felelős vállalati magatartás kérdéskörével foglalkozik.

Kérjük, ha kinyomtatja a kiadványt, azt a lehető legkisebb környezetterheléssel tegye,

ezért javasoljuk az újrahasznosított papír használatát, valamint a kétoldalas

nyomtatást. Ha már nincs szüksége kiadványunkra, adja tovább barátainak.

1

Összefoglaló

Tanulmányunkban a méret és vállalati felelősségvállalás (CSR) kapcsolatát vizsgáljuk.

Egy nagyvállalatnak több dolgozója lehet, mint egy nagyváros lakóinak a száma,

gazdasági ereje meghaladhatja egy országét. Hipotézisünk szerint a nagyvállalatnak

nem csak a mérete, hanem a felelőssége is nagy. Prognosztizáljuk a jóléti

rendszerekben a növekvő nagyvállalati szerepvállalást.

A vállalatok a gazdasági élet résztvevőiként, munkát adnak, erőforrásokat használnak

fel, hulladékot termelnek, kötelezettséget vállalnak és jogokat szereznek. Termékeikkel,

szolgáltatásaikkal az emberek életének meghatározó részeivé váltak. Szerepüket a

gazdasági életben jogszabályok, gazdasági törvényszerűségek és a hagyományok

határozzák meg. A vállalati felelősség egyik dimenziójaként a vállalati méret és a

felelősség kapcsolatát vizsgáljuk, a fő kérdésünk, hogy lehet-e felelős egy (nagy)vállalat.

Ebben a koncepcióban a hangsúly a különböző mutatószámokkal meghatározott

vállalati méreten van. Tanulmányunkban az alkalmazotti létszám illetve az árbevétel és

felelősség kapcsolatát vizsgáljuk.

Ezzel a kérdéskörrel a tudományos érdeklődésen messze túlmutatva, népszerű

könyvek, filmek is foglalkoznak. Ilyen közismert alkotás például: Joel Bakan: The

Corporation című könyve1, amelyből filmet is készítettek. A könyv fontos kiindulási

pontja, hogy a gazdasági társaságok olyan intézmények, amelyek a maguk

tevékenységével, egyedi kényszerpályáival megszabják a körülöttük élő emberek életét

is. Ugyanakkor létezésük és működésük, legyen az bármilyen veszélyes és fenyegető az

államra nézve, jól megfogható jogi szabályozás alatt áll. A vállalatnak törvényes

felhatalmazása van rá, hogy minden esetben kizárólag a saját érdekei mentén

tevékenykedjen, tekintet nélkül arra, hogy ez gyakran mások számára káros

következményekkel jár. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a gazdasági társaságok

tekintet nélkül a másoknak okozott károkra, kizárólag a saját érdekeiket követik. A

társadalom és az emberek fölött kialakult hatalmukkal az óriáscégek komoly

veszélyforrássá váltak.

1 Független Média Kiadó 2005

2

„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni.

Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább.”

-Antoine de Saint-Exupéry-

1. CSR fogalma, tartalma

„Napjainkban evidencia kell legyen az a megfontolás, hogy a cég céljai, értékei közé a

profitmaximalizáláson túli szociális, emberi jogi, környezetvédelmi szempontokat

illesszen a fenntartható fejlődés szellemében.”2

Az EU Zöld Könyve (Green Paper, 2001) megfogalmazása szerint a CSR (vállalati

szociális felelősség) egy olyan koncepció, amelynek keretében a vállalatok önkéntesen

szociális és környezeti szempontokat, megfontolásokat integrálnak üzleti

működésükbe, és ilyen elvek fényében alakítják kapcsolataikat mindazokkal, akiket

ténykedésük érint, illetve akik kihatással vannak az üzletmenetre (tehát lényegében a

tágan értelmezett érdekelti körrel).3

Ligeti György szerint: „a CSR önkéntes elköteleződés a közjó fejlesztése mellett: az

üzleti gyakorlaton keresztül, a cég erőforrásainak bevonásával. Ha a cég társadalom-

és/vagy környezettudatos, olyan módon törekszik a jelenben a sikerre, hogy nem éli fel

a jövő lehetőségeit: a szociális, a környezeti és az üzleti szempontokat egymástól

elválaszthatatlannak tekinti.”4

„A CSR tehát egy komplex eszköz, amely önmagában még semmit nem jelent,

használható jól is, rosszul is.”

Amennyiben egy vállalat felelősen tevékenykedik, a közjó fejlesztése melletti önkéntes

elkötelezettséget jelent, mely az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak

bevonásával valósul meg. CSR alatt nem bizonyos szabályoknak való megfelelést

értünk, hanem olyan üzleti magatartást, amely során olyan juttatásokhoz és

előnyökhöz juttatja a vállalat a dolgozóit illetve a szűkebb és tágabb környezetét – a

természeti környezetet is ideértve – amelyekkel azok jólétét pozitív irányban

befolyásolja. Itt nem konkrétan anyagi támogatást kell érteni, a jólét alakulását egyéb

2 http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html Letöltés ideje: 2012. március 2.


4 Ligeti György: CSR vállalati felelősségvállalás 18. o., Kurt Lewin Alapítvány 2007.

http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html


3

mutatókkal is kifejezésre juttathatjuk. Mint például: új típusú makromutatók,

ökológiai lábnyom, a humán fejlődés indexe, valamint a komplex környezeti

indikátorok.5

„A (Green Paper) alapján 3 fő dimenzióban vizsgálhatjuk a CSR témakörét: vállalaton

belül, vállalaton kívül és gyakorlatias, holisztikus aspektusban.”

A vállalaton belüli dimenzió:6

humán erőforrás menedzsment (képzett munkaerő, élethosszig tartó tanulás,

munka-család-pihenés arányának megfelelő kiegyensúlyozottsága, női

egyenjogúság tükröződése a karrierlehetőségekben, fizetésben),

munkahelyi egészség és biztonság (a jogi megalapozottságon túl megfelelő

szabályozási rendszer kialakítása a kapcsolódó paraméterek mérésére,

ellenőrizhetőségére, szabályozhatóságára),

a változásokhoz történő alkalmazkodás, illetve az átalakulások, átszervezések,

leépítések, krízishelyzetek menedzselése (a leglényegesebb e tekintetben, hogy a

stratégia kidolgozása, megvalósítása során ilyen esetben a lehető legfelelősebben

járjanak el),

a környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások preferálása,

környezetvédelem (ennek előmozdítása érdekében célszerű olyan akcióprogramok,

iránymutatások pontjainak figyelembevételével történő változásvezetés, amelyek a

vállalat nyereségességének, versenyképességének növelésével összehangoltan végzik

a környezettudatosabb magatartás irányába való elmozdulást).

A vállalaton kívüli dimenzió:

helyi közösségek (jó kapcsolat kialakítására való törekvés a következő eszközökkel:

munkavállalók gyermekeiről való gondoskodás, „jótékony” akcióprogramok, helyi

kulturális és sport élet finanszírozása),

üzleti partnerekkel, szállítókkal és fogyasztókkal történő együttműködés

(nagyvállalatok által kisebb cégek tevékenységének, indulásának támogatása,

finanszírozása),

5 Szlávik János: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás 132. o., KJK Budapest,

2005.



4

az emberi jogok kérdésköre (meghatározó a vállalat szempontjából, hogy az

országban, ahol jelen van, mennyire elterjedt az emberi jogok figyelembevétele,

ellenőrizhetősége, ezen túlmenően a korrupció kérdésköre is felvetődik),

globális környezetvédelmi megfontolások (a környezetvédelmi kérdések

szabályozása, kezelése nem marad országhatáron belül, a piacok integrálódása

következtében e kérdéskör kezelése megköveteli a nemzetközi szintű fellépést,

hiszen a multinacionális vállalatok olyan nagy tőkeerővel, hálózattal

rendelkezhetnek, ami már csak ilyen szinten befolyásolható).

A CSR kérdés gyakorlati aspektusai:

a menedzsment CSR-irányultságának, beállítódásának egységesítése (a

környezetvédelmi szemléletmód, gondolkodás irányába történő egyre erőteljesebb

elmozdulás már-már szinte megköveteli a vállalatoktól, hogy menedzsmentjében

speciálisan e terület szakértői is jelen legyenek, megfelelő tudással, képzettséggel,

és gondoskodnia is szükséges folyamatos fejlesztésükről, szervezetbe való

integrálásukról),

„reporting-auditing” (a legfontosabb a jelentések, ellenőrzések területén azok

egységesítésére irányuló törekvés, ami elősegíthetné a valóban felelős magatartás

világméretekben történő összehasonlíthatóságát, ellenőrizhetőségét),

a munka minőségének javítása (a cég környezetvédelmi szempontok iránti

elkötelezettsége befolyással lehet a munkahelyi légkör, hangulat alakulására is)

szociális és öko címkék, termékjelzések (főként a tehetősebb fogyasztókat célozza,

akiknek módjuk van a környezettudatosság jegyében a drágább termékek

priorizálására, ugyanakkor itt is megfigyelhető a sokszínűség, uniformizálatlanság,

aminek csökkentésére való törekvés célkitűzés),

szociálisan felelős beruházások, befektetések (teret nyernek napjainkban olyan

befektetői alapok, amelyek a jövedelmezőségre irányuló törekvéseiken túl

társadalmi, szociális, fenntarthatósági szempontoknak való megfelelésre is

igyekeznek, viszont ez is egy olyan terület, ahol az egységesség még nem figyelhető

meg, és ajánlatos ennek fokozatos bevezetése).

5

2. Társadalmi felelősségvállalás értelmezése a XXI. században

Itt abból a megállapításból indulunk ki, hogy e század kutatói szinte mondhatni

általánosan elfogadottnak tekintik, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása

és versenyképessége között pozitív kapcsolat van. Ugyanakkor az is

egyértelműsíthető, hogy ezek az előnyök nem rövidtávon jelentkeznek a vállalat

életében. A korrelációval kapcsolatban felmerül a tyúk-tojás kérdéskör. A

társadalmi-környezeti felelősségvállalás és a pénzügyi eredményesség

összefüggéseiben három álláspont van érvényben:

A társadalmilag felelős cégek jövedelmezőbbek.

A jövedelmezőség az, ami a társadalmi felelősségvállalásra motiválja a

vállalatokat, és csak azok a vállalatok aktívak a CSR területén, amelyek

profitábilisan tevékenykednek.

A társadalmi felelősségvállalás és a jövedelmezőség között interaktív,

kölcsönösen pozitív kapcsolat áll fenn.

„Just walk! Azaz tegyük felelősen a dolgunkat, s azzal csak mellékesen törődjünk,

hogy ez milyen előnyhöz juttat minket.”7

„<< A tudatos fogyasztók száma növekszik a XXI. század elején, a vevők döntéseit

világszerte mind jobban befolyásolja a vállalatok felelős tevékenysége. A világcégek

tehát bárhol is tevékenykedjenek, meg kell teremteniük saját CSR-stratégiájukat

annak érdekében, hogy hosszú távú és tartós sikereket érhessenek el.>>” (Kinrad et

al., 2003)8

7 Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat 83.o., Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Budapest, 2007.

8 Szlávik János szerk.: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása 44-45. o., Complex Kiadó

Budapest, 2009.

6

Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.”

- József Attila -

3. Elmélkedés a vállalatok felelősségéről

Ebben a pontban arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy globalizált világunk

társadalmi szakadékának mélyülésében, a környezeti feltételek megváltozásában,

egyenlőtlenségek minél nagyobb kialakulásában milyen események játszanak

szerepet. Ezen túlmenően rávilágítunk arra is, hogy milyen lépések, cselekedetek

szükségesek ezen állapotból való elmozdulás szándéka mentén.

„Az etika olyan cselekvésekkel foglalkozik, amelyeknek jelentős hatása van

másokra. Ezek a „mások” lehetnek emberek vagy azok csoportjai, de a természeti

környezet vagy akár a jövő generációk is. Nyilvánvaló, hogy az üzleti szervezetek

tevékenysége jelentős hatással van az alkalmazottakra, a fogyasztókra, a

tulajdonosokra, a versenytársakra, a lakóhelyi közösségre és általában a természeti

környezetre. Ezért a vállalatok és vállalkozások működése etikai szempontból is

vizsgálható, sőt vizsgálandó.”9

Az etikai értékek és normák tekintetében nem könnyű meghatározni bizonyos

sorrendiséget. Ettől függetlenül fontosságuk nem megkérdőjelezhető. Ezen etikai

szempontok kapcsán merül fel a felelősség fogalma. Vagyis döntéseinkért,

tetteinkért önmagunk és mások előtt is jót kell álljunk.10

Ezzel összefüggésben említhető a vállalat stakeholdereinek, vagyis érintettjeinek

csoportja. De kik is ők? Ligeti György meghatározása szerint: „mindazon emberek és

csoportok, akikre a vállalat tevékenysége, egyáltalán a léte bármilyen hatással lehet.

Így mindenekelőtt a befektetők és tulajdonosok, a fogyasztók és a potenciális

fogyasztók. Ezen felül pedig a disztribútorok, beszállítók és alvállalkozók,

munkavállalók, a legkülönbözőbb hatóságok és ellenőrző – európai uniós,

kormányzati és önkormányzati – szervek, civil szervezetek. És persze ne

feledkezzünk el arról, hogy a vállalatnak van telephelye, legalább egy, de inkább

számos, így annak a közvetlen fizikai környezetében lévő lakosság, intézmények,

9 Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika 97. o., Helikon Kiadó Budapest, 2001.

10 Szlávik János szerk.: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása 27. o., Complex Kiadó

Budapest, 2009.

7

egyház, kisebbségek, civilek.”11 „Az ISO 14001 vállalati környezetközpontú irányítási

rendszer szerint a környezetmenedzsment vonatkozásában: érdekelt fél olyan

személy vagy csoport, akit vagy amelyet egy szervezet környezeti teljesítménye

érdekel vagy érint.”12 Ők azok, akik elvárásokkal rendelkeznek a cég felé. A

vállalkozás döntései meghozatala, működése során tekintettel kell legyen ezen

érdekekre. Az érintetteket több csoportba sorolhatjuk. Belső és külső érintettek,

„kvázi belső” érintettek, és potenciális érintettek. Ez utóbbiba sorolható a természeti

környezet (amelyet nem minden vállalat tekint stakeholderként, illetve amely

érdekeinek figyelembevétele egyéb érintettek - mint pl. NGO-k, szabályozók –

közvetítésével történik), valamint a fenntartható fejlődés megközelítésében

kulcsszerepet kapó „jövő generációk”.13

„A felelősség többféle értelmezésben ismert. Az üzleti világban négyféle felelősségről

beszélhetünk. Alapvető a gazdasági felelősség, amely nem más, mint a piaci

szükségletek jó minőségű kielégítése haszontermelés útján. Általánosnak tekinthető

a jogi felelősség, amely az előzőn túlmenően azt is tartalmazza, hogy teljesíteni kell a

jogrend követelményeit. Ezekre épül, ezt követi az etikai felelősség, amely a jogi

felelősségen túl a társadalmi normák követését is tartalmazza. Filantropikus,

speciális, egyéni, megkülönböztetett (diszkrecionális) felelősségvállalás, mint például

adományozás, amely akár a nem teljesen átlátható társadalmi elvárásokat és

reményeket hivatott szolgálni. Ez utóbbi a vállalat és döntéshozói elhatározásán

múlik, a külső körülmények ebben nem meghatározók. A felelősségek

piramisszerűen épülnek egymásra. Alapnak és egyben a legszélesebbnek

(legáltalánosabb) a gazdasági felelősséget lehet tekinteni, erre épül a többi.”14

11 Ligeti György: CSR Vállalati felelősségvállalás 53. o., Kurt Lewin Alapítvány Budapest

2007.


Budapest, 2009.

13 Szlávik János szerk.: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása 83-84. o., Complex Kiadó

Budapest, 2009.

14 Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás 40-41. o.,

Kossuth Kiadó Budapest, 2009.

8

1. ábra: Felelősség az üzleti világban

Forrás: Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás c. könyv

41. o. ábrája alapján saját szerkesztés

Azonban azt tapasztalhatjuk a vállalatok viselkedését tekintve, hogy az etika

gyakorta háttérbe szorul.

Korten szerint: „a rendellenes társadalmakban a pénz váltotta fel a kulturális

értékeink és kapcsolataink alapjául szolgáló szellemi kötődéseket.”15 Az a folyamat,

amely a pénzszerzést tekinti elsődleges céljának, és ehhez mérten szervezi

intézményrendszerét is, hogy annak köszönhetően is ezt a célt helyezze mindenek

fölé, az csak fokozza a válság elmélyülését, tartósságát. Az intézményi

mechanizmusok ellenőrzésén túl további tényezők is szerepet játszanak abban,

hogy a nagyvállalatok kezében mind nagyobb hatalom összpontosuljon. Ilyen

tulajdonságuk pénzteremtő erejük, továbbá a termelési eszközök birtoklása. A

globalizáció következtében egyre nagyobb a függősége a helyi közösségeknek a

világszintű intézményektől. A hatalom az ő kezükben összpontosul, akár az

erőforrások gyarmatosításától sem zárkóznak el, ha érdekeik úgy kívánja. „A

hatalom egyre inkább a globális pénzügyi piacok és tőkés társaságok markába

kerül, amelyek ténylegesen bolygónk kormányzó intézményeivé tették magukat.”16

„A nemzetközi nagyvállalatokban összpontosuló, eddig példátlan hatalom, amely

15 David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma 325.o., Magyar Kapu Alapítvány

Budapest, 1996.


Budapest, 1996.

Gazdasági felelősség

Jogi felelősség

Erkölcsi felelősség

Speciális egyéni

felelősség

9

nem kötődik nemzethez, helyhez vagy célhoz, aláássa a demokráciát, eltorzítja a

gazdasági célok kijelölését, és hozzájárul a gazdaság olyan koncentrációjához, amely

rombolja a társadalmat”.17„A globalizált gazdasági rendszer eredendően kedvez a

nagynak, a globálisnak, a versengőnek, az erőforrás-felhasználónak és a

rövidtávúnak.”18 A kiszolgáltatottság következtében a helyi közösség mind

nehezebben tudja a problémáit kezelni, amennyiben számára hátrányokkal jár a

multik profitszerző tevékenysége.

„Korunk alapvető ellentmondása, hogy a piaci verseny nevében olyan rendszert

teremtettünk, amely egyesíti a tőkés társaságokat, az embereket viszont megosztja

és világméretű versenybe kényszeríti a tőkés társaságok kegyeinek elnyeréséért.”19

„Nem működhet eredményesen az a gazdaság, amely elébe helyezi a pénzvilág

spekulánsainak érdekeit a keményen dolgozó emberekének és a helyi

vállalkozásokénak.”20 „Ha az üzleti szervezetek tekintettel vannak partnereik

érdekeire, ha kielégítően informálják fogyasztóikat, ha tiszteletben tartják

alkalmazottaik személyiségi jogait, ha nem teremtenek elfogadhatatlan és

méltánytalan technológiai kockázatot a helyi lakosság számára, ha nem szennyezik

és pusztítják el a természeti környezetet, akkor ezzel súlyos költségektől és

konfliktusoktól mentesítik a társadalmat.”21 Kérdés, hogy kinek az érdekei szerint

rendezzük be társadalmunkat? Az emberek avagy a tőkés társaságok preferenciái

szerint? „A gazdaság rendbehozatala azzal a felismeréssel kezdődik, hogy a válság

gyökere morális természetű. Gazdasági intézményeink és szabályaink, sőt, még a

mutatóink is, melyekkel a gazdasági teljesítményt mérjük, következetesen

fontosabbnak tartják a pénzügyi értékeket az élet értékeinél. Ezek valójában csak


Budapest, 1996.


Budapest, 1996.


Budapest, 1996.

20 David C. Korten: After the Meltdown: Economic Redesign for the 21th Century c. cikke

alapján David C. Korten Gyilkos vagy humánus gazdaság 180. o., Kairosz Kiadó Budapest,

2009.

21 Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika 97.o., Helikon Kiadó Budapest, 2001.

10

arra alkalmasak, hogy a már eleve gazdagoknak még több pénzt csináljanak.”22 Ha

olyan irányba alakítjuk világunkat, ahol annak szereplői az élet minőségét a

fogyasztás mennyigénél magasabbra értékelik, akkor tudunk a fenntarthatóság

irányába haladni, és teremthetünk jobb, élhetőbb körülményeket mindenkinek. „Az

egyéni döntéseken sok múlik.”23 Ugyanakkor „sokszor elfelejtett, fontos szempont,

hogy egy sor megteendő lépés a Földünkkel való egyensúly eléréséhez inkább

kollektív döntéseken alapul, mintsem egyénin. Ha jól döntünk, akkor az

életminőség javulása bőven kárpótol bennünket a meghozott áldozatokért.”24 Ebből

eredendően pedig a változásban meghatározó szerepe van a társadalmi tőkének,

amely Fukuyama szerint az a képesség, hogy csoportokban és szervezetekben

együtt tudunk dolgozni embertársainkkal a közös célok elérése érdekében.25

1. fénykép: CSR összefogás

Forrás: http://agrostratega.blog.hu/2010/07/02/hol_tart_ma_a_csr

22 David C. Korten: After the Meltdown: Economic Redesign for the 21th Century c. cikke

alapján David C. Korten Gyilkos vagy humánus gazdaság 180. o., Kairosz Kiadó Budapest,

2009.


Budapest, 1996.


Budapest, 1996.

25 Fukuyama: Bizalom c. könyve alapján, 2007.

http://agrostratega.blog.hu/2010/07/02/hol_tart_ma_a_csr

11

4. Nemzetközi szintű szabályozás

A globalizáció előnyei mellett az előbbi oldalakon feltüntetett megannyi hátrányos

velejárója mérséklése, megszüntetése érdekében lépni volt szükséges, méghozzá

világszinten.

1983-ban kezdte meg működését az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága,

amely olyan gazdasági fejlődés elérésén munkálkodik, ami a fenntartható fejlődés

globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, valamint

megoldásul szolgálhat a fejlődő országok nagy részében diadalmaskodó szegénység

leküzdésére. 1987-ben kiadott, „Közös jövőnk” elnevezésű jelentése szerint a

fenntartható fejlődés fogalma: „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti

a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra,

hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

A fenntartható fejlődést szolgáló intézkedéseket tartalmazó stratégiák kidolgozása

során annak mindhárom pillérét (szociális, gazdasági és környezeti) szükséges

figyelembe venni. A fenntartható fejlődés, mint stratégiai cél már megtalálható

nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiban, valamint a nemzeti

kormányok cselekvési programjaiban.26

„A nemzetközi szabályozásba több szervezet is csatlakozott. A felelős magatartást

befolyásoló legfontosabb források, köztük elfogadott egyezmények közül néhány

közismert, használatos (ezek legtöbbjéhez Magyarország is csatlakozott)ˇ”27

(Leipziger 2003, Kóródi 2007):

OECD irányelvek a multinacionális szervezetek számára (OECD Guidelines

for Multinational Enterprises, 1994)

Sullivan átfogó elvei társadalmi felelősségről (The Global Sullivan Principles

of Social Responsibility, 1977)

Az ENSZ Globális Egyezménye (The UN Global Compact, 2000)

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (The Universal Declaration of

Human Rights, 1948)

A biztonság és emberi jogok önkéntes elvei (The Voluntary Principles on

Security and Human Rights, 2000)

26 http://www.ff3.hu/fejlodes.html Letöltés ideje: 2012. március 6.

27 Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás 61-62. oldala

alapján, Kossuth Kiadó Budapest, 2009.

http://www.ff3.hu/fejlodes.html

12

Nemzetközi vállalkozások és egyéb üzleti szervezetek felelősségi normái az

emberi jogokra való tekintettel (The Norms ont he Responsibility of

Transnational Corporations and Other Business Enterprises with Regard to

Human Rights, 2003)

ENSZ Munkaügyi Szervezetének háromoldalú nyilatkozata a nemzetközi

szervezetekről és társadalmi politikájukról (International Labour

Organisation: Tripartite Declaration of Principles concerning Multinational

Enterprises and Social Policy, 1977)

Tisztességes Munka Szövetsége munkahely működtetési szabályok (Fair

Labor Association: Workplace Code of Conduct, 1996)

Riói nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről (The Rio Declaration on

Environment and Development, 1992)

A Környezetért Felelős Összefogás elvei (Coaliton for Environmentally

Responsible Economies – The CERES Principles, 1989)

A természetes lépés (The Natural Step, 1994)

OECD-megállapodás a megvesztegetés ellen a közszolgálatokban a

nemzetközi üzleti tevékenységben (The OECD Convention on Combating

Bribery of Foreign Public Officials in International Business Transaction,

1999)

A megvesztegetések elleni fellépés elvei (The Business Principles for

Countering Bribery, 2002)

OECD elvei a vállalati kormányzásról (Organisation for Economic

Cooperation and Development Principles of Corporate Governance, 1999)

SIGMA vezetési irányelvek (The Sustainability: Integrated Guidelines for

Management – SIGMA – Project, 1999)

Agenda 21 (AGENDA-21), az ENSZ távlatos terve kormányok, vállalkozások

és civil szervezetek számára az emberi tényezők szerepéről (1992)

ENSZ Pekingi Nyilatkozata a nők jogairól (UN Declaration of Women’s

Rights, 1995)

Egyezmény a biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelméről (Convention on

Biological Diversity 1992, a riói egyezmény melléklete)

ENSZ Felelős Befektetések Elvei (Principles for Responsible Investment,

2006)

Wolfsberg Pénzmosás Elleni Elvek (Wolfsberg Anti-Money Laundering

Principles, 2000)

13

Zöld Könyv a vállalatok társadalmi felelősségének európai (értelmezési)

keretei ajánlásáról (Green Paper Promoting a European Framework for

Corporate Social Responsibility, 2001) EU COM 366

EU Zöld Könyv ajánlások véglegesített változata (Communication from the

Comission concerning Corporate Social Responsibility, 2002) EU COM 347

Ezt követően az Európai Bizottság 2002 júliusában publikálta CSR-stratégiáját.

2006-ban, majd 2011 októberében újat hozott nyilvánosságra, utóbbi a 2011-2014.

évekre vonatkozóan fogalmazza meg célkitűzéseit. A stratégia 8 területet foglal

magában:

a CSR figyelem központjába való állítása valamint a jó gyakorlatok

megosztása

a vállalkozásokkal szembeni bizalom javítása

magatartási kódex kidolgozása a szabályozás javítása érdekében

piaci előnyök CSR javára való kihasználása

szociális és ökológiai információk nyilvánosságra hozatalának szabályozása

a CSR képzésekbe, kutatásokba való integrálásának tovább erősítése

CSR-stratégia jelentőségének növelése nemzeti és regionális szinten

globális és európai szintű stratégiák harmonizálásának megteremtése28

28http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/corporate-social-

responsibility/index_de.htm Letöltés ideje: 2012. március 2.

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/corporate-social-responsibility/index_de.htm


14

5. Szabályozás Magyarországon

A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon csak jóval a rendszerváltás után

kezdett hangsúlyossá válni. A legnagyobb problémát a cégek számára a CSR-elemek

vállalati működésbe való integrálása jelenti.29

A Kormány 2006 márciusában tette közzé első CSR-kormányhatározatát, mely az

uniós szabályozással összehangoltan készült el. Ebben említést tesznek a felelős

munkáltatói magatartásról, az esélyegyenlőség biztosításáról a fogyatékkal élők,

nők, kisebbségek vonatkozásában. Egyéb területekre nem térnek ki.

Továbbá a Kormány támogatását hangsúlyozza a vállalkozások részére a külföldi

technikák hazai gyakorlatba való átültetésére.30 Ugyanakkor az, hogy „külföldön

már bevált módszereket és eszközöket átveszünk, még nem jelent felelős

működést.”31

A Magyarországon leginkább alkalmazott CSR stratégiák – a teljesség igénye nélkül

– a következők:

Egyetemi és kutatói ösztöndíjak,

Szelektív hulladékgyűjtés,

Alternatív energiaforrások használata,

Munkaerő-piaci egyenlőtlenségek elleni harc (pl. nemi és etnikai

különbségek),

Minőségbiztosítás,

Csapatépítő programok,

Sport és kulturális programok támogatása32.

29 Felszeghy Zoltán – Dr. Takács Ildikó: A CSR új elemei Magyarországon

http://www.slideshare.net/ZoltanFelszeghy/a-csr-j-elemei-magyarorszgon Letöltés ideje:

2012. március 2.


Budapest, 2009.



2012. március 2.



2012. március 2.

http://www.slideshare.net/ZoltanFelszeghy/a-csr-j-elemei-magyarorszgon



15

„A nagyság ára a felelősség.”

W. Churchill

6. Vállalati méret és felelősség

A vállalatok a gazdasági élet résztvevői, munkát adnak, erőforrásokat használnak

fel, hulladékot termelnek, kötelezettségeket vállalnak és jogokat szereznek.

Termékeikkel, szolgáltatásaikkal az emberek életének meghatározó részeivé váltak.

Szerepüket a gazdasági életben jogszabályok, gazdasági törvényszerűségek és a

hagyományok határozzák meg.

A vállalati felelősség első dimenziójaként a vállalati méret és a felelősség kapcsolatát

vizsgáljuk, a fő kérdés, hogy lehet-e felelős egy (nagy)vállalat. Ebben a koncepcióban

a hangsúly nem a vállalati tevékenység jellegén, vagy a mindennapi gyakorlaton

van, hanem a különböző módon meghatározott vállalati méreten.

Ezzel a kérdéskörrel a tudományos érdeklődésen messze túlmutatva, népszerű

könyvek, filmek is foglalkoznak.

3. ábra: A Corporation című film borítója

Ilyen közismert alkotás például Joel Bakan: The Corporation című könyve33,

amelyből filmet is készítettek. A könyv fontos kiindulási pontja, hogy a gazdasági

társaságok olyan intézmények, amelyek a maguk tevékenységével, egyedi

kényszerpályáival megszabják a körülöttük élő emberek életét is. Ugyanakkor

létezésük és működésük, legyen az bármilyen veszélyes és fenyegető az államra

33 Független Média Kiadó 2005

16

nézve, jól megfogható jogi szabályozás alatt áll. A vállalatnak törvényes

felhatalmazása van rá, hogy minden esetben kizárólag a saját érdekei mentén

tevékenykedjen, tekintet nélkül arra, hogy ez gyakran mások számára káros

következményekkel jár. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a gazdasági

társaságoknak törvényes felhatalmazásuk van arra, hogy tekintet nélkül a

másoknak okozott károkra, kizárólag a saját érdekeiket kövessék. A társadalom és

az emberek fölött kialakult hatalmukkal az óriáscégek komoly veszélyforrássá

váltak.

6.1. Foglalkoztatottak száma és a vállalati felelősség

A vállalati méret meghatározására, közgazdasági kategóriaként nincs egységes

mérőszám, több tényező (dolgozói létszám, árbevétel, mérlegfőöszeg) együttes

elemzése során határozható meg, hogy nagy- közép-, kis- vagy mikrovállalkozásról

beszélhetünk-e. A létszámmal, mint a méret egyik mérőszámával kapcsolatos

vállalati felelősséget jól mutatja Csermely Péter írásának34 alábbi részlete:

„Az emberi agy hihetetlenül alakítható, plasztikus. Agykapacitásunknak igen nagy

része arra szolgál, hogy a kapcsolataink leltárát őrizgesse. Ismerem-e ezt a személyt,

mit tudok róla, mit tud ő rólam, mit mondtam neki a múltban, erre ő hogyan reagált,

mit szeret, mit nem szeret, mit ígértem neki - és millió más dolog. Ez rengeteg

információ. Nem csoda, hogy baráti körünk létszámát igen drasztikusan le kell

faragni ahhoz, hogy a jellemek, helyzetek, elvárások és emlékek erdejében el tudjunk

igazodni. Ez az oka annak, hogy 5, 15, 35, 80 és 150 ember koncentrikus köreiben

éljük életünk (Dunbar, 1998). Ezek a körök megfelelnek a családunknak/legjobb

barátainknak (5 fő), közeli barátainknak (15 fő), munkatársainknak és közeli

ismerőseinknek (35 fő), olyan távolabbi ismerősöknek, akikkel rendszeresen

találkozunk (80 fő) és a falunknak (150 fő). Érdekes, hogy a legtöbb ember - akkor is,

ha elképesztően nagy városban él, mint mondjuk Budapest vagy New York - úgy

alakítja a környezetét, hogy maximum 150 fős "faluja" legyen. Miért? A válasz

egyszerű. Egy átlagos ember nem tud több arcot megőrizni a könnyen előhívható

memóriájában. A kapcsolati leltár jól kezelhető, ha a társadalmi hálózat változatlan,

stabil. A kis falvak, a zárt közösségek évszázadok alatt finomíthatják a

hagyományaikat egészen odáig, hogy a mindennapi élet rendkívül szabályozottá,

biztonságossá és könnyűvé válik. A modernizáció ennek az idillnek véget vetett.

34 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/tv0504/csermely.html

17

Napjaink nagyvárosának társadalmi hálója percről percre átalakul. Új emberek

tolakodnak bele, a régi tagok közül meg jó pár hipp-hopp egy kontinenssel odébb

települ.”

Az 1. táblázatban Európa legtöbb dolgozót foglalkoztató cégei találhatóak. Mellettük

azok a városok láthatóak, amelyek közel azonos nagyságú lakossággal

rendelkeznek, mint a cégeknél foglalkoztatottak száma.

1. táblázat: Európa legnagyobb foglalkoztatói

Cég (ország, ágazat) Helyezés 2009-es

adatokkal

Foglalkoztatottak száma

2010

Város (ország) Lakosságszám

2007-2009

Carrefour

(francia, kiskereskedelem) 1. 471 755

Antwerpen

(Belgium) 472 071

Compass

(brit, élelmiszer-ipari

szolgáltatás)

5. 428 202 Bratislava

(Szlovákia) 428 791

Deutsche Post

(német, postai szolgáltatás) 3. 418 946

Szczecin

(Lengyelország) 406 941

Siemens

(német, energetika) 4. 402 700

Tallinn

(Észtország) 401 389

Volkswagen (német, autóipar)

8. 399 381

Palma de

Mallorca (Spanyolország)

396 570

Gazprom

(orosz, gázipar) 6. 393 000

Palma de Mallorca

(Spanyolország)

396 570

Tesco

(brit, kiskereskedelem) 2. 384 389

Las Palmas

(Spanyolország) 381 123

Sodexo

(francia, élelmiszer-ipari

szolgáltatás)

7. 379 137 Bochum

(Németország) 378 596

Forrás: vállalati adatok: HVG 2011 (Fortune adatai alapján), városok adatai: EUROSTAT

urban audit http://epp.eurostat.ec.europa.eu

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/

18

2. fénykép: Antwerpen látképe

Forrás: http://www.contrailo.de/news/wasser/did1356528/hafen-antwerpen-plant-

hinterland-entwicklung.html

http://www.contrailo.de/news/wasser/did1356528/hafen-antwerpen-plant-hinterland-entwicklung.html

http://www.contrailo.de/news/wasser/did1356528/hafen-antwerpen-plant-hinterland-entwicklung.html

19

A 2. táblázatban a legnagyobb magyarországi foglalkoztatókat hasonlítjuk össze a

magyar városok méretével.

2. táblázat: Legtöbb alkalmazottat foglalkoztató magyarországi cégek

Helyezés

2010

Helyezés

2009-es

adatokkal

Cégnév Ágazat Létszám

(fő)

Hasonló méretű

város

lakosságszáma

2010-ben (fő)

1. 1. Magyar Posta

Zrt.* postaszolgáltatás 35 021

Vác

(34 085)

2. 2.

Mol Magyar Olaj-

és Gázipari

Nyrt.**

energia ipar 32 394 Orosháza

(32 339)

3. 3. OTP Bank Nyrt.** pénzintézet 30 367 Mosonmagyaróvár

(30 443)

4. 4. Tesco-Global Áruházak Zrt.

kiskereskedelem 21 477 Dombóvár (21 226)

5. 5. Magyar

Államvasutak Zrt. fuvarozás 18 929

Csongrád (19 064)

6. 6. Spar

Magyarország

Kereskedelmi Kft.

kiskereskedelem 13 861 Pomáz

(14 030)

7. 7. Budapesti

Közlekedési Zrt.* fuvarozás 12 928

Dorog

(12 943)

8. 9. Magyar Telekom

Távközlési Nyrt.** távközlés 10.258

Szeghalom

(10 278)

9. 10.

Richter Gedeon

Vegyészeti Gyár

Nyrt.**

gyógyszeripar 10 176 Isaszeg

(10 171)

10. 8. GE Hungary Kft. elektronikai ipar 9 913 Jánoshalma

(9 939)

*Konszolidált adatok, **IAS/IFRS adatok

Forrás: vállalati adatok HVG 2011 (CREDITREFORM Kft. adatai alapján), városi adatok:

http://www.turabazis.hu/telepules.php

http://www.turabazis.hu/telepules.php

20

3. fénykép Vác város látképe

Forrás: http://www.galeria_vac.abbcenter.com/

A legnagyobb cégek tulajdonosainak és vezetőinek felelőssége, abban is lemérhető,

hogy városnyi ember sorsáért felelnek. Amíg egy város vezetőit választják és a

választók a demokratikus intézményeken keresztül ellenőrzik, addig a magán

tulajdonban levő cégek vezetése független az ott dolgozók akaratától, sőt akár

érdekeitől is és ellenőrzésükre korlátozott a lehetőség, ahogy ezt a következő

alfejezetben látni fogjuk.

6.2. Gazdasági erő és felelősség

A vállalati méret második dimenziójaként a forgalom/GDP nagysága alapján

elkészítettük Európa legnagyobb gazdaságainak toplistáját. A 3. táblázatban a

vállalati méret másik dimenziójaként a forgalom/GDP nagysága alapján

elkészítettük Európa legnagyobb gazdaságainak toplistáját. A táblázatban az egyes

országok a GDP, a vállalatok (kiemelve) az éves forgalom alapján csökkenő

sorrendben szerepelnek. Az első tíz legnagyobb gazdaságban csak országokat

találunk, a második tízben már két vállalat szerepel, a harmadik tízben fele-fele

arányban szerepelnek35 a vállalatok és az országok, a negyedik tízes csoportban

pedig már csak vállalatok szerepelnek. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy Európa

40 legnagyobb gazdaságából 17 vállalat, vagyis vannak olyan vállalatok, amelyek

35 A lista alapötlete David Kortentől származik, magyar nyelvű feldolgozása ismeretem

szerint először Tóth Gergely (2007): A Valóban Felelős Vállalat című könyvében olvasható

http://www.galeria_vac.abbcenter.com/

21

nagyobb gazdasági erővel bírnak, mint egy ország. A lista természetesen a világ

országaira és a világ összes vállalatára kiterjeszthető.

3. táblázat: Európa 40 legnagyobb gazdasága

Helyezés

2010

Helyezés

2008-as

adatokkal

Ország /Vállalat

GDP,

forgalom

(millió $)

2010

1. 1. Németország 3 286 451

2. 2. Franciaország 2 562 742

3. 3. Nagy-Britannia 2 250 209

4. 4. Olaszország 2 055 114

5. 5. Oroszország 1 479 825

6. 6. Spanyolország 1 409 946

7. 7. Hollandia 780 668

8. 8. Törökország 735 487

9. 11. Svájc 527 920

10. 9. Lengyelország 469 401

11. 10. Belgium 467 779

12. 12. Svédország 458 725

13. 13. Norvégia 412 990

14. 17. Royal Dutch Shell (brit-holland) 378 152

15. 14. Ausztria 377 382

16. 16. Dánia 309 866

17. 20. BP (brit) 308 928

18. 15. Görögország 305 415

19. 19. Finnország 239 177

20. 21. Portugália 229 154

21. 18. Írország 206 985

22. 22. Csehország 192 030

23. 28. Total (francia) 186 055

24. 29. Volkswagen (német) 168 041

25. 25. AXA (francia) 162 236

26. 23. Románia 161 629

27. 26. ING Group (holland) 147 052

28. Glencore International (Svájc) 144 978

29. Kazahsztán 140 047

30. 24. Ukrajna 137 934

31. 34. ENI (olasz) 131 756

32. 27. Magyarország 130 421

33. 37. Daimler (német) 129 481

34. 30. BNP Paribas (francia) 128 726

35. 32. Allianz (német) 127 379

36. 35. E-ON (német) 125 064

37. 33. Carrefour (francia) 120 297

38. 31. Assicurazioni Generali 120 234

39. 36. GDF Suez (francia) 111 888

40. Nestlé (Svájc) 105 267

41. 38. Crédit Agricole (francia) 105 003

Forrás: IMF 2011 adatbázis és HVG 2011 (FORTUNE alapján)

22

Az 2. ábrán a 3. táblázatnál ismertetett módszertan szerint a legnagyobb magyar

gazdaságok (megyék és vállalatok) szerepelnek. Több magyarországi vállalatnál

láthatjuk, hogy éves forgalmuk nagyobb vagy akkora, mint egy-egy megye GDP-je,

vagyis az európai óriásvállalatokra jellemző helyzet nálunk is megfigyelhető

4. ábra: Magyar megyék és vállalatok éves GDP-je és forgalma

Forrás: KSH és HVG 2010. november 20., 46. szám adatai alapján saját szerkesztés

Amíg egy ország esetén a demokratikus intézményrendszerek és jogrendszer

garanciákat adhat a pénz felhasználására, addig az óriásvállalatok ellenőrzésének

lehetőségei rendkívül korlátozottak. Ennek oka többek között az, hogy néhány

vállalat jóval nagyobb gazdasági erőt képvisel, mint azok az országok, amelyekben

működnek. Ez a probléma fokozottan jelenik meg akkor, ha a cég székhelyét jelentő

település és a vállalat erőviszonyát vizsgáljuk. A város gyakran jelentősen kisebb

érdekérvényesítő erővel rendelkezik, és ha elvileg rendelkezésére is állnának

eszközök, amelyekkel kontrollálni tudja a vállalati működést, nem biztos, hogy

ezeket tudja, vagy akarja alkalmazni. Ebből levonható az a következtetés, hogy a

23

nagyvállalat nem lehet felelős. A kérdés megközelíthető azonban a másik oldalról is,

a nagy gazdasági erő nagyobb felelősséget, de nagyobb lehetőséget is jelenthet a

felelős viselkedésre.

6.3. Vállalati tevékenység és felelősség

A vállalati felelősség következő megközelítési módja a vállalat alapvető

tevékenységére koncentrál, függetlenül a vállalati mérettől vagy tevékenységének

mindennapi gyakorlatától. Meghatározónak azt tartják, hogy mi a vállalat

alaptevékenysége, milyen termékeket, szolgáltatásokat forgalmaz. Ebben a

megközelítésben egy fegyvergyár, vagy egy pornó filmet gyártó filmstúdió soha nem

lehet felelős vállalat. A besorolás azonban itt sem teljesen egyértelmű, gondoljunk

csak az alkohol kérdésére. Az alkohol általában egészségre káros, függőség

kialakulásához vezető élvezeti cikk. Szenvedélybetegség, bűnözés, egészségi és

szociális problémák kialakulásának egész sora köthető az alkoholfogyasztáshoz,

ezért a felelős vállalatok köréből ki kellene zárni az alkoholt előállítókat. Másik

oldalon azonban az a borászat a nemzeti kultúra része és a borfogyasztás kis

mennyiségben kedvező élettani hatásokkal járhat, ezért egy hagyományos, jó

minőségű terméket előállító vállalkozást felesleges lenne kizárni a felelős vállalatok

köréből. Az előbbi példa más esetekre is igaz lehet, többek közt a pálinka vagy

cigaretta gyártásban, de még a fegyvergyártásban is, hiszen a fegyvereket

sportoláshoz is használják, és az öttusa egyike nemzeti büszkeségeinknek. A

tevékenység és felelősség kapcsolatát a felelős befektetéseken keresztül mutatjuk

be36.

6.3.1. Felelős befektetések

A befektetési döntéseket a mainstream közgazdasági iskola szerint a hozam és a

kockázat, illetve az egyéni kockázatviselési hajlandóság alapján határozzuk meg,

azaz az ízlésünknek leginkább megfelelő hozam-kockázat párost adó lehetőségbe

invesztálunk. A neoliberális gondolkodás kritikája ezt a megközelítést is elérte,

ugyanis manapság egyre többen komplexebb rendszerként tekintenek a gazdasági

életre is, és befektetési döntésüknél más, jellemzően etikai szempontokat is

36A következő alfejezetek forrása: Keressen sokat tiszta lelkiismerettel!

http://ecoline.hu/piac/20080203_sri_etikus_befektetes_pofit.aspx

24

figyelembe vesznek. Ebből alakultak ki a társadalmi felelősségvállaláson alapuló

befektetési eszközök (socially responsible investment, azaz SRI).

Az ilyen érzékenységről tanúbizonyságot tevő befektetők körében nincs teljes

egyetértés a stratégia konkrét megvalósításáról, de jellemzően azokat a vállalatokat

preferálják, amelyek figyelemmel vannak a környezetvédelmi, az esélyegyenlőségi és

a minőségbiztosítási megközelítésekre is. Miközben gyakran egész szektorokat -

mint például az alkohol és a cigaretta üzletágat, a szerencsejátékot, illetve a

hadiipart és bizonyos esetekben az abortuszhoz vagy akár az őssejtkutatáshoz

kapcsolódó szektorokat - kizárnak a befektetési célpontok közül.

Szűk értelemben vett SRI-alapok nincsenek Magyarországon. Ugyanakkor, ha tágan

értelmezzük a társadalmi felelősségvállalást, akkor több alap is beléphet a körbe:

ilyen például a Budapest Bank-csoport által indított Budapest Klíma Alap.

6.3.2. Történelmi háttér: kvékerek és metodisták

A sokak által egyszerűen csak a fenntartható fejlődés pénzügyi piaci megjelenési

formájának tartott SRI-k történelmileg a 18. századi kvéker mozgalomhoz köthetőek

(a kvékerek 1758-ban Philadelphiában megtiltották tagjaiknak a rabszolga-

kereskedelemben való mindennemű részvételt), de sokan a 19. században az

Egyesült Államokban egyes egyházak azon parancsát tartják az alapnak, amely

szerint a hívek nem fektethették a pénzüket alkohol-, cigaretta-, illetve

fegyvergyártással foglalkozó vállalakozásba.

A modern SRI-k közül az első 1971-ben jelent meg a piacon, ekkor indította el

ugyanis két metodista lelkész, Luther Tyson és Jack Corbett a pacifista "Pax World

Fund" befektetési alapot, amely azóta egész befektetésialap-családdá nőtte ki

magát.

A lakosság szélesebb körei akkor kezdtek igazán etikai szempontból tekinteni egyes

vállalatokra, amikor a vietnámi háború idején, 1972 júniusában egy kilencéves

kislány fotója járta be a világot, amelyen a napalmbomba által okozott komoly égési

sérülések is láthatóak voltak - a kép nyilvánosságra hozatala hatalmas

25

felháborodást váltott ki, a célpont pedig mindenekelőtt a napalm gyártója, az

egyesült államokbeli Dow Chemical társaság volt. 37

4. fénykép: Vietnami háborús fotó

Forrás: http://hvg.hu/vilag/20100518_vietnami_haborus_foto_kislany

6.3.3. SRI stratégiák

Az SRI-k csoportján belül több alcsoportot is el lehet különíteni, jellemzően annak

függvényében, hogy milyen kritériumok alapján választják ki az alapkezelők a

befektetési célpontokat.

A fenntartható fejlődési alapok a legjövedelmezőbb cégeket keresik a

fenntartható fejlődéshez köthető szektorokban, a stratégiát ennek megfelelően

gyakran illetik a "best in class" elnevezéssel. A történelmi hagyományokhoz

leginkább kötődő alapok egyes szektorokat teljesen kizárnak, miközben vannak

olyan alapok, amelyek csak egy-egy konkrét vállalattal kapcsolatban

alkalmazzák ezt a radikális eljárást.

Az SRI-k némelyike azon vállalatokba fektet, ahol a társadalmi felelősségvállalás

a hangsúlyosabb.

37 Dr. Fogarassy Csaba szerk.: Karbongazdaságtan 15. o., Szent István Egyetemi Kiadó

Gödöllő, 2009.

http://hvg.hu/vilag/20100518_vietnami_haborus_foto_kislany

26

Vannak úgynevezett szolidaritási alapok is, amelyek egyes társadalmi-

környezeti-etikai elvárásuk teljesítése érdekében akár a profit egy részéről is

lemondanak.

Dinamikus fejlődést mutatnak az SRI-hez egyes szektorok elutasításában

hasonló, de sokban mégis attól jelentősen eltérőiszlám alapok és befektetési

lehetőségek, az iszlám pénzügyi piac eszközértéke 500 milliárd dollárra tehető,

és éves szinten 10-15 százalékos a növekedési prognózis. A saria (az iszlám

vallási előírásai) szabályainak megfelelően befektető Dow Jones Islamic Fund 1

éves hozama csaknem 16 százalék, de 5 éves távlatban is több mint évi 10

százalék. Az 5. képen olvasható szlogen: Markets Fluctuate…Principles Don’t

(vagyis: a piacok ingadoznak, az alapelvek nem) jól tükrözi a szemléletbeli

különbséget a hagyományos befektetések és az iszlám alapok között.

5. fénykép: Iszlám alap

Forrás: http://www.investaaa.com/

Az SRI-k többek között pénzügyi megfontolásokból is követik azt a stratégiát, amit

választanak, az ilyen invesztícióknak ugyanis az az alapja, hogy a nem pénzügyi

kritériumok közép-, illetve hosszú távon javítják a megtérülést. Az SRI manapság az

egyik legdinamikusabban fejlődő vagyonkezelési szegmens, főleg Nyugat-Európában

és az Egyesült Államokban. Érdekes módon az SRI-piac legfontosabb szereplői

között ott találjuk azokat az európai (jellemzően észak-európai) állami alapokat,

amelyek kezelői az állampolgári és politikai nyomás "kényszerít" a társadalmi

felelősség vállalására

Nem mindenki ért egyes az SRI-stratégiával, sőt legalább egy olyan befektetési alap

- a Vice Fund - is létezik, amely a társadalmi felelősségvállalási megközelítéssel épp

27

ellentétesen kezeli a rá bízott vagyont, és tendenciózusan kizárólag a hadiiparba, az

alkohol- és dohányiparba, illetve a szerencsejáték üzletbe invesztál.

6. fénykép

Forrás: http://www.usamutuals.com/vicefund/phil.aspx

Az alapkezelőnek azt is érdemes mérlegelni, hogy külön SRI-alapot érdemes-e

létrehozni, vagy inkább a teljes befektetési döntéshozatal részévé tegyék az SRI-

kritériumokat a hagyományos alapoknál is. Ez a kérdés azért merülhet fel, mert

egyes vélemények szerint ambivalens, ha egy társaság egyszerre kínálna "kevésbé

etikus" és SRI-alapot is.

6.4. Vállalati felelősség és jó gyakorlat

A szakirodalom rendszeresen „best practice” megnevezéssel utal azokra a

módszerekre, gyakorlatokra, amelyek beváltak, eredményesnek bizonyultak és

átvehetők, adaptálhatók. A koncepció jellemzője, hogy nem azt vizsgálják mekkora a

cég, vagy mi az alaptevékenysége, hanem arra koncentrálnak, hogyan viszonyul

belső és külső környezetéhez. Fontos azonban, hogy csak akkor tekinthető a vállalat

felelősnek, ha a környezetvédelmi, karitatív stb. tevékenységei beépülnek a vállalati

stratégiába. Ennek megfelelően egy multinacionális sörgyár is lehet felelős, ha

megfelel ezeknek a kritériumoknak. Az MRPSZ (Magyar Public Relations Szövetség)

2011-ben egy vállalatnak adományozott VFV (Valóban Felelős Vállalat) címet, és

28

nyolc vállalati projektet ismert el, illetve öt vállalkozás kapta meg a CSR Best

Practice címet az MPRSZ Best Practice 2010 pályázatán.38

Díjazott projektek:

ARKON Zrt.

Budapest Airport Zrt.

Budapest Bank Nyrt.

Budapest Bank Nyrt.

Coca-Cola HBC Magyarország Kft.

Coop Hungary Zrt.

Dreher Sörgyárak Zrt.

Jabil Circuit Magyarország Kft.

Best Practice kategória győztesei:

Budapest Bank Nyrt.

Jabil Circuit Magyarország Kft.

KPMG Hungária Kft.

SAP Hungary Kft.

Tchibo Budapest Kft.

Valóban Felelős Vállalat címet kapta:

Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

A listát áttekintve áthatjuk, hogy a felelős vállalati listában gyorsétterem,

kereskedelmi lánc, üdítőital gyártó is található, vagyis a korábban bemutatott

mindkét felelősségi koncepció szerint ki kellene zárnunk őket a felelős vállalatok

közül.

38

http://os.mti.hu/hirek/72365/tizenegy_vallalat_tizennegy_projekttel_nyert_a_megujult_csr_

best_practice_2010_palyazaton Letöltés ideje: 2012. március 18.

http://os.mti.hu/hirek/72365/tizenegy_vallalat_tizennegy_projekttel_nyert_a_megujult_csr_best_practice_2010_palyazaton


29

6.5. A felelősség nem(csak) méret kérdése39

A felelős működés nem mérethez kötött. Bár az erre vonatkozó adatok összegyűjtése

a nagyvállalatok körében inkább intézményesült, és egyszerűbbnek mondható.

Kisvállalatoknál ez a funkció sok esetben kevésbé kialakult, és legtöbbször nincs

erre a feladatra kijelölt munkatárs sem. A leggyakoribb kategóriák, mutatószámok,

amelyek alapján rangsorolhatók a vállalkozások, a (teljességre való törekvés igénye

nélkül) következők:

Irodák zöldítése: szelektív hulladékgyűjtés kialakítása

Energiafelhasználás (összesen/1 főre vetítve)

CO2-kibocsátás vállalati szinten

Női munkavállalók aránya a szervezetben

Képzések, konferenciák, tréningek (egy főre jutó éves átlagos képzési

óraszám)

Rugalmas munkaidő biztosítása a munkavállalók számára,

részmunkaidősök aránya

Egészséges munkahely program készítése

Támogatott civil szervezetek, adományozások

Önkéntes munka vállalása

Példaként említünk a magyar elismerések közül kettőt, az Üzleti Etikai és a „Zöld

Béka” díjat, amelyek a magyarországi felelős magatartást tanúsító vállalatokat

jutalmazzák.

Az Üzleti Etikai Díjat 2000-ben alapították magyarországi székhelyű, legalább

három éve működő vállalkozások számára. Évente egy alkalommal kerül kiosztásra,

minimum három vállalat számára ítélik oda. A legfontosabb szempontok, amit

odaajándékozásánál figyelembe vesznek:

A cég etikai magatartása alkalmazottai felé

A cég tulajdonosainak etikai magatartása tulajdonosi jogosítványaik

gyakorlása közben

39Géring Zsuzsanna, Simon Gyöngyi szerk.: A társadalmi felelősségvállalás könyve –

Magyarországi vállalatok rövid CSR jelentései 82-88. oldala alapján, Braun&Partners

Network 2009.,

30

Ügyfelekkel, üzleti partnerekkel szembeni etikus üzleti magatartás

Társadalmi felelősségvállalás

A környezettel szembeni felelős magatartás szempontjai40

4. táblázat: Az Üzleti Etikai Díj eddigi nyertesei kategóriánként

Év Multinacionális

vállalat Nagyvállalat Középvállalat Kisvállalat

Zsűri

különdíja

2011 E-ON Hungária Zrt. Tisza Volán Zrt.

Nyírségvíz Zrt.

és SZ+C

Stúdió Kft.

Bakosfa Kft.

2010 Dreher Sörgyárak

Zrt.

HAJDU

Hajdúsági Ipari

Zrt.

Zalavíz Zrt.

Ronix Szervező

és Szolgáltató

Kft.

Debreceni

Hőszolgáltató

Zrt.

2009 TEVA

Gyógyszergyár Zrt.

Fővárosi

Csatornázási

Művek Zrt.

Gödöllő Coop

Zrt.

Vírusbuster

Kft.

Vodafone

Magyarország

Zrt.

2008 Electrolux Lehel Kft. Alföldi Nyomda

Zrt. Nav N Go Kft.

Sándor

Vendéglő

Philips

Magyarország Kft.

2007 Magyar Telekom

Nyrt. Csiki-Bege Cégcsoport

Vill-Korr Hungária Kft.

Hajtás Pajtás Futárszolgálat

Számalk Zrt.

Forrás: www.piacesprofit adatai alapján saját szerkesztés

A Közép-Európai Környezeti Jelentés Díjat, ismertebb nevén a Zöld Béka díjat a

Deloitte Magyarország hozta létre a legjobb éves környezeti vagy fenntarthatósági

jelentést készítő közép-kelet-európai vállalatok részére. Egy, a Deloitte által felkért

független nemzetközi zsűri ítéli oda az elismerést, amely bírálati szempontjai az EU

hasonló pályázatával megegyezők.41

40konferencia.piacesprofit.hu

konferencia.piacesprofit.hu/.../UED_Demcsak_Maria_Prezentacio.pp… Letöltés ideje: 2012.

március 10.

41 www.deloitte.com alapján Letöltés ideje: 2012. március 10.

http://www.piacesprofit/

http://www.deloitte.com/

31

A győztesek sora a következőképp alakult:

5. táblázat: Zöld Béka díj nyertesei

Év Győztes

2011 MOL

2010 Dreher Sörgyárak Zrt.

2009 Audi Hungária Motor Kft.

2008 CIB Bank Zrt.

2007 ATEL Csepeli Vállalatcsoport

2006 Audi Hungária Motor Kft.

2005 Magyar Villamos Művek Rt.

2004 Dreher Sörgyárak Zrt.

2003

Budapesti Erőmű Rt.,

Denso Gyártó Magyarország

Kft.

2002 Nem osztottak ki díjat

2001 Budapesti Erőmű Rt., Opel

Magyarország Autóipari Kft.

Forrás: www.deloitte.com adatai alapján saját szerkesztés


32

6.6. Fenntartható vállalatok top 100-as listája

A Corporate Knights Inc., vagyis a társadalmi felelősségvállalás folyóirata idén

immáron nyolcadjára készítette el a fenntartható vállalatok top 100-as listáját

(Global 100 Most Sustainable Corporations in the World). Itt azon vállalatok

szerepelnek, amelyek legtöbbet tesznek a fenntartható fejlődésért. A rangsort az

Innovest Strategic Value Advisors Inc., befektetési kutató és tanácsadó cég elemzése

alapján állítják össze, több mint 1800 nagyvállalat közül. Az élmezőnyben legjobban

az Egyesült Királyság teljesít, 16 vállalata is megtalálható, azt követi Japán 12-vel,

és láthatunk 8-8 céget Franciaországból és az Egyesült Államokból a leginkább

fenntartható működést tanúsítók között.42

6. táblázat: Top 10 fenntartható vállalat

Helyezés Cég Ország Ágazat

1. Novo Nordisk A/S Dánia Gyógyszergyártás

2. Natura Cosmeticos SA Brazília Szépségápolás

3. Statoil ASA Norvégia Energia

4. Novozymes A/S Dánia Biotechnológia

5. ASML Holding NV Hollandia Chipgyártás

6. BG Group plc Egyesült Királyság Energia

7. Vivendi SA Franciaország Telekommunikáció

8. Umicore SA/NV Belgium Gyártástechnológia

9. Norsk Hydro ASA Norvégia Alumíniumgyártás

10. Atlas Copco AB Svédország Ipari eszközök

gyártása

Forrás: saját szerkesztés http://global100.org/annual-lists/2012-global-100-

list.html?sort=rank adatai alapján

42 http://www.figyelo.hu/hetilap/20120207/cegfigyelo/ Letöltés ideje: 2012. március 14.

http://global100.org/annual-lists/2012-global-100-list.html?sort=rank

http://global100.org/annual-lists/2012-global-100-list.html?sort=rank

http://www.figyelo.hu/hetilap/20120207/cegfigyelo/

33

Felhasznált irodalom:

A fenntartható fejlődés honlapja http://www.ff3.hu/fejlodes.html

Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás, Kossuth

Kiadó Budapest, 2009.

Corporate Knights Inc. honlapja

Csermely Péter (2005): A rejtett hálózatok ereje Hogyan stabilizálják a gyenge

kapcsolatok a világot?

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/tv0504/csermely.html

CSR ajánlás honlapja http://csrajanlas.wordpress.com/

David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma, Magyar Kapu Alapítvány Budapest,

1996.

Deloitte Magyarország honlapja:: www.deloitte.com

Dunbar, R. I. M. (1998): Grooming, gossip and the evolution of language. Harvard

University Press.

Európai Bizottság hivatalos honlapja:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/corporate-

social-responsibility/index_de.htm

Felszeghy Zoltán – Dr. Takács Ildikó: A CSR új elemei Magyarországon

http://www.slideshare.net/ZoltanFelszeghy/a-csr-j-elemei-magyarorszagon

Letöltés ideje: 2012. március 2.

Figyelő hetilap honlapja

Fogarassy Csaba szerk.: Karbongazdaságtan avagy a tervszerű üvegházgáz

csökkentés és emissziómenedzsment gyakorlati kérdései, Szent István

Egyetemi Kiadó, Gödöllő 2009.

Francis Fukuyama: Bizalom, Európa Könyvkiadó, 2007.

Géring Zsuzsanna, Simon Gyöngyi szerk.: Good CSR 2009, A társadalmi

felelősségvállalás könyve, Braun&Partners Network Kiadó 2009.

http://global100.org/

HVG Trend - A legnagyobb hazai cégek

IMF adatbázis www.imf.org

http://www.ff3.hu/fejlodes.html

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/tv0504/csermely.html




http://www.slideshare.net/ZoltanFelszeghy/a-csr-j-elemei-magyarorszagon

http://global100.org/

http://www.imf.org/

34

Keressen sokat tiszta lelkiismerettel! Interjú Farkas Miklóssal (BAMOSZ)


KÖVET honlapja: www.követ.hu

KSH honlapja www.ksh.hu

Kun Attila: A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az

Európai Unióban http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html

Ligeti György: CSR Vállalati felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány, 2007.

MTI Hírügynökség honlapja:

http://os.mti.hu/hirek/72365/tizenegy_vallalat_tizennegy_projekttel_nyert_a_

megujult_csr_best_practice_2010_palyazaton

Piac&Profit magazin online változata: www.piacesprofit.hu

Szigeti C. – Mészáros G. – Borzán A.: Vállalati méret és felelősség

Szlávik János szerk.: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, Complex Kiadó

Budapest, 2009.

Szlávik János: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás, KJK Budapest,

2005.

Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat, KÖVET Budapest, 2007.

www.figyelo.hu

Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Helikon Kiadó Budapest, 2001.


http://www.kvet.hu/

http://www.ksh.hu/



http://www.piacesprofit.hu/

http://www.figyelo.hu/

vállalati méret és felelősségmek.oszk.hu/11000/11072/11072.pdf · 2012-10-17 · 1...

Documents