VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZENNYEZÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZENNYEZÉS

CSÖKKENTÉSECSÖKKENTÉSE

MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖKMŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

SZENNYEZŐ FORRÁSOKSZENNYEZŐ FORRÁSOKPontszerű szennyezők:Pontszerű szennyezők:

• A szennyező hatás koncentráltan éri a befogadótA szennyező hatás koncentráltan éri a befogadót• Mérhető, ellenőrizhetőMérhető, ellenőrizhető• Legtöbbször időben állandóLegtöbbször időben állandó• „„Csővégi” eljárások alkalmazhatók Csővégi” eljárások alkalmazhatók

Nem pontszerű (megoszló, diffúz):Nem pontszerű (megoszló, diffúz):• A szennyezés helye nem lokalizálható, vonal A szennyezés helye nem lokalizálható, vonal

mentén, víz felszínénmentén, víz felszínén• Kis koncentrációban, nagy területről Kis koncentrációban, nagy területről • Erősen függ a hidrológiai viszonyoktól (csapadék, Erősen függ a hidrológiai viszonyoktól (csapadék,

lefolyás)lefolyás)• Folyamata: forrás – transzport valamely közvetítő Folyamata: forrás – transzport valamely közvetítő

közeg útján (légköri kiülepedés, felszíni lefolyás, közeg útján (légköri kiülepedés, felszíni lefolyás, felszín alatti lefolyás, talajerózió)felszín alatti lefolyás, talajerózió)

• Beavatkozás: elsősorban a keletkezés helyénBeavatkozás: elsősorban a keletkezés helyén

Diffúz terhelés modellezéseDiffúz terhelés modellezése

Terhelés meghatározásaTerhelés meghatározása::EmisEmissziószió transzport (terepi, mederbeli)transzport (terepi, mederbeli)

anyagáram anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján)(vízgyűjtő kifolyási pontján)

Mérési lehetőségMérési lehetőség: : pontforrások, pontforrások, mederben mért anyagárammederben mért anyagáram

Modellek: empirikus és fizikai Modellek: empirikus és fizikai (folyamat) alapú(folyamat) alapú

A vízgyűjtő tervezés kulcs eleme A vízgyűjtő tervezés kulcs eleme a diffúz terhelések ismeretea diffúz terhelések ismerete. .

o Nagy léptékű, összevont paraméteres → Nagy léptékű, összevont paraméteres → nem ad információt a térbeli nem ad információt a térbeli változékonyságról, BMP tervezésre nem változékonyságról, BMP tervezésre nem alkalmas alkalmas

o Dinamikus, osztott paraméteres modellek Dinamikus, osztott paraméteres modellek → hatalmas adatigény→ hatalmas adatigény

Diffúz terhelések becsléseDiffúz terhelések becslése

Fajlagos területi terhelés („unit areal load”)Fajlagos területi terhelés („unit areal load”)

Statisztikai modellek (szennyezőanyag Statisztikai modellek (szennyezőanyag kibocsátás, területi és hidrológiai jellemzők kibocsátás, területi és hidrológiai jellemzők és a kontroll szelvényekben mért és a kontroll szelvényekben mért anyagáramok kapcsolata)anyagáramok kapcsolata)

Dinamikus modellek (felszíni, felszín alatti Dinamikus modellek (felszíni, felszín alatti lefolyás és transzport)lefolyás és transzport)

Fajlagos területi terhelés jellemző értékei (kg/ha/y)Fajlagos területi terhelés jellemző értékei (kg/ha/y)

Területhasználat KOI ÖN ÖP N/P ForrásMezőgazdasági terület

48-27520.6

0.7-5310-2029.6

0.7-8.20.25-1.350.79

6.118.837.5

123

Legelő

13-2831.8

1.1-5.31.1-3.316.6

0.3-0.50.02-0.50.55

8.08.530.2

123

Erdő

43

1.4-338-103.6

0.02-10.02-10.3

33.717.612

123

Szőlő, gyümölcsös

20.6

0.1-26038-6729.6

0.8-200.8-2010.79

12.55.237.5

123

Városi terület

260-1050282

2-9.76-1019.7

0.5-1.51.1-5.62.7

5.82.47.3

1231. VITUKI, 1996, 2. Jolánkai, 1984, 3. JICA, 1998

Statisztikai modellek

Német példa: MONERIS: Modelling of Nutrient Emissions in River Systems (Institut für Gewasserökologie, Berlin)

> 500 (1000) km2 vízgyűjtők 5-10 éves átlagok GIS támogatás Figyelembe vett folyamatok:

Pontszerű források,

Légköri kiülepedés,

Lemosódás,

Erózió,

Városi lefolyás,

Drénrendszerek,

Talajvíz. Tápanyag visszatartás a vizekben

Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

Országos terhelés becslés eredménye (Összes N, Összes P)

14%

6%

13%1%

9%

57%

TN: 20 kt/év

4%

13%

8% 2%

60%

13%

Felszíni oldott

Felszíni partikulált

Felszín alatti oldott

Települési felszínioldott

Településipartikulált

Települési felszínalatti oldott

TP: 3 kt/év

Országok hozzájárulása Országok hozzájárulása a Duna vízgyűjtő a Duna vízgyűjtő összes N és P összes N és P terheléséhezterheléséhez

0

4

8

12

16

20

D A CZ SK H SLO HR RBH SCG RO BG MD UA Total

Ma

ss

flu

x [

kt

P/a

]

Effluent load

Background

Diffuse

Point source

67.8

23.5

SL BH SM

River load

[kt P/a]

Ret

enti

on

Basin

0

4

8

12

16

20

D A CZ SK H SLO HR RBH SCG RO BG MD UA Total

Ma

ss

flu

x [

kt

P/a

]

Effluent load

Background

Diffuse

Point source

67.8

23.5

SL BH SM

River load

[kt P/a]

Ret

enti

on

Basin

HIDROLÓGIAI ALAPÚ MODELLEK ELVI SÉMÁJA

HIDROLÓGIAIALMODELL

SZENNYEZŐANYAGFORRÁS ÉS TRANSZPORT

ALMODELL

ERÓZIÓSALMODELL

BEFOGADÓVÍZMINŐSÉGIMODELLJE

VÍZMINŐSÉGA KIFOLYÁSI

SZELVÉNYNÉL

VÍZGYŰJTŐ EMISSZIÓS MODELL

HIDROLÓGIAI ALMODELL

Qc

Qb

Qs

Qi

Ql

Qd

I1ET

P, S

I2R

Ql

VÍZMÉRLEG-EGYENLET

ERÓZIÓS ALMODELL

KIMOZDULÓTALAJSZEMCSÉK

MOZGÓHORDALÉK

MEDERBE BEKERÜLŐHORDALÉK

VÍZGYŰJTŐN MARADÓ HORDALÉK

Felszínilefolyás

Kiülepedés,

Tározódás

Szállítódás

Csapadék

Felkeveredés

Eróziós potenciál

TRANSZPORT ALMODELL

TRANSZPORT ALMODELL

Oldott szervetlen

Szerves

Erózió

Kicsapódás/Oldódás

Lemosódás

Elillanás

Szorpció/Deszorpció

AratásTrágyázás

Kimosódás

Légköri kiülepedés/fixáció

Immob./Miner.

Aktívpartikulált

Inaktívpartikulált

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

19

97

.01

.01

19

97

.02

.09

19

97

.03

.20

19

97

.04

.28

19

97

.06

.06

19

97

.07

.15

19

97

.08

.23

19

97

.10

.01

19

97

.11

.09

19

97

.12

.18

19

98

.01

.26

19

98

.03

.06

19

98

.04

.14

19

98

.05

.23

19

98

.07

.01

19

98

.08

.09

19

98

.09

.17

19

98

.10

.26

19

98

.12

.04

19

99

.01

.12

19

99

.02

.20

19

99

.03

.31

19

99

.05

.09

19

99

.06

.17

19

99

.07

.26

19

99

.09

.03

19

99

.10

.12

19

99

.11

.20

19

99

.12

.29

20

00

.02

.06

20

00

.03

.16

20

00

.04

.24

20

00

.06

.02

20

00

.07

.11

20

00

.08

.19

20

00

.09

.27

20

00

.11

.05

20

00

.12

.14

20

01

.01

.22

20

01

.03

.02

20

01

.04

.10

20

01

.05

.19

20

01

.06

.27

20

01

.08

.05

20

01

.09

.13

20

01

.10

.22

20

01

.11

.30

Leb

egő

anya

g f

luxu

s [g

/s]

Mért

Szimulált

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1998.0

1.0

1

1998.0

2.0

9

1998.0

3.2

0

1998.0

4.2

8

1998.0

6.0

6

1998.0

7.1

5

1998.0

8.2

3

1998.1

0.0

1

1998.1

1.0

9

1998.1

2.1

8

1999.0

1.2

6

1999.0

3.0

6

1999.0

4.1

4

1999.0

5.2

3

1999.0

7.0

1

1999.0

8.0

9

1999.0

9.1

7

1999.1

0.2

6

1999.1

2.0

4

2000.0

1.1

2

2000.0

2.2

0

2000.0

3.3

0

2000.0

5.0

8

2000.0

6.1

6

2000.0

7.2

5

2000.0

9.0

2

2000.1

0.1

1

2000.1

1.1

9

2000.1

2.2

8

2001.0

2.0

5

2001.0

3.1

6

2001.0

4.2

4

2001.0

6.0

2

2001.0

7.1

1

2001.0

8.1

9

2001.0

9.2

7

2001.1

1.0

5

2001.1

2.1

4

Víz

ho

za

m [

m3 /s

]

Mért

Számított

ZALA VÍZGYŰJTŐ: DINAMIKUS MODELL ALKALMAZÁSA

Nitrogén

Foszfor

SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI

Emisszió forrás

Transzport a víz-gyűjtőn (visszatartás)

Transzport(visszatartás) afolyómederben

Tavi tápanyag forgalom

Kibocsátás csökk., szennyvíz („end of pipe”); „best management practice”, ár, adó, területhasználat szabályozása

Lefolyási tényező csökkentése, erózióvédelem, művelés, előtározók, „wetland”-ek kialakítása

Hordalék- és uszadékfogók, fenéklépcső, levegőztetés, ökológiai szemléletű mederrendezés,előtározók

Üledék kotrása, inaktiválása, biomanipuláció, vízpótlás, mély tavak levegőztetése, algicid

Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése

• Földhasználat (művelési ág) váltás– Szántó → erdő, legelő (gyep) konverzió– Vízvisszatartás a természetes mélyedésekben, vizes élőhelyek

létrehozása (visszaállítása)– Vetésforgó alkalmazása: kalászosok arányának növelése, kapás

kultúrák tiltása, növény fedettség biztosítása (C tényező csökkentése). Pillangós vagy takarmány növények termesztése másodvetésként.

• Művelési mód váltás– Erózióvédelmet biztosító növénytermesztési módok (Betakarítást

követő tarlóhántás, tarlóápolás, Szárzúzás, növényi maradványok aprítása, felszínen hagyása (mulcs), Másodvetés (takarmányok, zöldtrágya növény), Csökkentett és no-tillage művelés

– Műszaki talajvédelem (sáncolás, teraszolás, talajvédő táblásítás)– Szintvonalas, sávos művelés– Talajszerkezet romlás, tömörödés megakadályozása, talajvédő

művelés → beszivárgás növelése, vízvisszatartás a területen

Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése

• Korlátozott tápanyag bevitel– Kötelező talajvizsgálat, tápanyag többlet korlátozása– Trágya kijutatás helyi korlátozása (lejtős területeken kiegyenlítő

trágyázás, vízfolyások közelében – parti sáv, hullámtér korlátozás)– Trágya kijuttatás időbeli korlátozása (fagyott talajra tilos a kijuttatás)– Szakszerű kijuttatás (injektálás, tisztított szennyvíz, szennyvíziszap,

hígtrágya kijuttatása megfelelő módon)

• Védősávok létesítése a folyómeder és a mg-i terület között– Folyómeder mentén a természetes parti vegetáció (zonáció)

kialakulásának megteremtése, megfelelően széles galériaerdő (középvízi és nagyvízi mederrendezés része)

– A mezőgazdasági terület szélén védősáv (fasor, gyepesített sáv) – szélerózió ellen is véd!

• Hordalékvisszatartás a medren kívül, szűrőmezők kialakítása– Kis vízmélységű, állandó vagy időszakos vízborítású területek

(tározók) kialakítása vízfolyásokon, – vizes élőhelyek létrehozása

Diffúz szennyezés csökkentése

Tápanyag terhelés csökkentése

Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

1000 Ft/kg

0 10 20 30 40 50

P eltávlítás (kis szennyvíztelep)P eltávlítás (nagy szennyvíztelep)

Szántó erdősítéseGyepesítés

Mulcsolás (önköltséggel)Vízerózió célprogram

Sánc, teraszVetésforgó, meliorációs művelés

Táblaszegély fasorbólPartmenti puffersáv

Ártér szélesítésSzűrőmező létestése

Tápanyag terhelés csökkentése

Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

1000 Ft/kg

0 20 40 60 80 100 120 140

P eltávolítás (kis szennyvíztelep)

P eltávolítás (nagy szennyvíztelep)

Szántó erdősítése (keményfa)Szántó erdősítés (lágy, lombos)

Gyepesítés

Vizes élőhely (wetland)Partmenti puffersáv (füves mezsgye)

Partmenti puffersáv (erdő)Mélyszántás, melioráció

Táblaszegély

Szűrőmező létestése

0102030405060708090

100

I II III IV

Öss

zes

P (

ton

na

/év

)

III III

IV

szennyvízszennyvíz városi lefolyásvárosi lefolyásmezőgazdaságimezőgazdasági légkörilégköri geokémiai háttérgeokémiai háttér

BALATON: A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BALATON: A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁNBEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN

EU agrár- és vidékpolitikájaEU agrár- és vidékpolitikája

A többfunkciós mezőgazdasági modell A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: második pillérére: Nemzeti Agrár-Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program környezetvédelmi Program → UMVP→ UMVP

IIntézkedéseintézkedései::– agrár-környezetgazdálkodási alapprogram,agrár-környezetgazdálkodási alapprogram,– integrált gazdálkodási célprogram,integrált gazdálkodási célprogram,– ökológiai gazdálkodási célprogram,ökológiai gazdálkodási célprogram,– extenzív gyephasznosítási célprogram,extenzív gyephasznosítási célprogram,– vizes élőhely-hasznosítási célprogramvizes élőhely-hasznosítási célprogram

Horizontális és zonális célprogramokHorizontális és zonális célprogramok

A támogatások szerkezete

Kötelezőelőírások

Önkéntes előírások

Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR)(MePAR) az agrártámogatások eljárásainak az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszerekizárólagos országos földterület-azonosító rendszere

Víz KeretirányelvVíz Keretirányelv

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontokszempontok

Nitrátérzékeny területek (jelenlegi Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása)kijelölés módosítása)

Erózió érzékeny területekErózió érzékeny területek Belvízveszélyeztetett területekBelvízveszélyeztetett területek Partmenti vízvédelmi zónákPartmenti vízvédelmi zónák

Nitrátérzékeny területekNitrátérzékeny területek

Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a szabályozása (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről„nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről„nitrát-rendelet”)rendelet”)– Nitrát-érzékeny területek kijelöléseNitrát-érzékeny területek kijelölése– Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások)Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások)– Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat,

erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozásaszaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása

– Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség,Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség,– EllenőrzésEllenőrzés

A nitrátérzékeny területek jelenleg 43 186 kmA nitrátérzékeny területek jelenleg 43 186 km22--t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át.t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át.

Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörténtKijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént

Összes erózió érzékeny terület 440 000 ha

Eróziós terület állóvíz vízgyűjtőjén

120 000 ha

Potenciálisan erózió érzékeny szántókPotenciálisan erózió érzékeny szántók

Belvíz veszélyeztetett területek

Forrás: VKKI

erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó

Nitrát érzékenynek kijelölt területek és a potenciális foszfor terhelés szempontjából érzékeny területek

VKI célok az UMVP-benVKI célok az UMVP-ben

A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges:szükséges:– Erózióvédelem a dombvidéki szántókonErózióvédelem a dombvidéki szántókon– Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött

területekenterületeken– Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a

vízfolyások mellettvízfolyások mellett

Egyéb szempontok a területi Egyéb szempontok a területi intézkedések megválasztásáhozintézkedések megválasztásához

Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. borvidékjövedelmező ágazat (pl. borvidékek, kiváló ek, kiváló termőképességű területektermőképességű területek))

Támogassuk a tájszerkezet alakulása Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek),ökológiai folyosók is lehetnek),

Törekedjünk a földhasználati arányokban az Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein.északi területein.

A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását,vizes élőhelyek kialakítását,

Mivel aMivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.

Települési diffúz szennyezések csökkentése:

• Csatornázatlan települések - szikkasztott szennyvíz Csatornázás, rákötés a meglévő rendszerre - illegális

szennyvízbevezetések felszámolása Házi szennyvíztisztítók (oldómedence + szikkasztás) –

szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés

• Belterületi állattartás szabályozása (trágyatárolás – szigetelés, fedés)

• Felszíni szennyeződések lemosódása Köztisztasági tevékenység Lefolyás szabályozás (vízvisszatartás – beszivárogtatás,

lefolyás hullám késleltetése tározással) Csatornázás: egyesített rendszer elválasztott

rendszer

Utótisztító és elhelyező mező:

- felszín alatti talajadszorbciós rendszer, szemcsés anyaggal (kaviccsal, durva homokkal) töltött sekély (0,6 - 1,5 m mélységű) árkok rendszere

a szerves szervetlen szennyező anyagok lebontása - fizikai, kém iai és biológiai folyamatok révén - széndioxiddá, vízzé, nitrogén gázzá, stb.

- az árkok szerkezetének megtartása; - a szennyvíz részleges tisztítása; - a szennyívz elosztása a tala jban; - a csúcslefolyások kiegyenlítése ;

- gravitációsan , felváltva; - adagoló szivattyúval, időszakosan; - adagoló szifonnal.

A tisztítás lényege:

A töltet szerepe:

A kiadagolás m ódja:

amely általában

A z e g y e d i s z e n n y v íz t is z t í tá s i re n d s z e r e k m ű k ö d é s e é s fő je l le m z ő i:

Oldómedence:

Feladata:

Építése:

K ialakítása:

előtisztítás- ülepítés és uszadék eltávolítás;- anaerob, oxigénm entes szervesanyag lebontás (hideg rothasztás, fűtés és keverés nélkül);

- vízzáró módon helyben vagy előregyártva- vasbeton vagy műanyag anyagból

- egykamrás, elvezető szűrővel, vagy- kétkamrás, uszadékfogóval

Egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi Egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszertalajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer

Bővített oldómedence, kis mélységű, homokkal töltött árkos Bővített oldómedence, kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszer és adagoló szivattyúszikkasztó rendszer és adagoló szivattyú

Bővített oldómedence, homokszűrő és dombként kiemelkedő Bővített oldómedence, homokszűrő és dombként kiemelkedő rendszer, adagoló szivattyúkkalrendszer, adagoló szivattyúkkal

Szennyezőanyag

Esemény-átlagkoncentráció (EMC) középértékek

Medián 90%-os percentilis

Összes lebegőanyag [mg/l] 141–234 424–671

BOI5 [mg/l] 10–13 17–21

KOI [mg/l] 73–92 157–198

Összes foszfor [mg/l] 0,37–0,47 0,78–0.99

Oldható foszfor [mg/l] 0,13–0,17 0,23–0,30

TKN [mg/l] 1,68–2,12 3,69–4,67

NO2+3-N [mg/l] 0,76–0,96 1,96–2,47

Összes Cu [g/l] 38–48 104–132

Összes Pb [g/l] 161–204 391–495

Összes Zn [g/l] 179–226 559–707

Átlagos városi helyszín felszíni lefolyásának vízminőségi jellemzőia National Urban Runoff Project (NURP) felmérése alapján

1.

Vízhozam

A kialakuló szennyezőanyag-hullám

Idő

Szennyezőanyag-koncentráció

Vízhozam, koncentráció, anyagáram

Esemény-átlagkoncentráció

Szennyezőanyag lemosás: „first flush”

Alapozás

Porózus burkolat

Vízáteresztő altalaj Vízzáró altalaj

Vízelvezető csövek

Vízvisszatartás:porózus burkolat kivitelezése vízáteresztő és vízzáró altalaj esetén

Időszaki magas talajvízállás

H 1

6

1

6

Megjegyzések:

1. Az árok lejtése ne legyen 1:4–nél nagyobb (ajánlott az 1:6 arány). 2. A legmélyebb pont az időszaki magas vízállás felett legalább 0,3–0,6 m magasan legyen. 3. Eróziós gátak alkalmazása ajánlott a túlfolyások és az áramlás sebességének befolyásolására. 4. Az árok mélysége (H) ne legyen nagyobb, mint 0,3–0,9 m.

Homok Kiömlőcső

Burkolat

Rácsos fedél Tömör fedél

Szövettel borított rács Beton ágyazat

Lefolyás

Illesztés

Homokszűrős víznyelőHomokszűrős víznyelő

Füvesített árokFüvesített árok

1

4

Időszaki magas talajvízállás

1

4

0,6 – 1 m Beszivárgás

Lefolyás

Lefolyás

Megjegyzések:

1. A tározóból víz nem a befogadóba jut, hanem beszivárgás és párolgás, illetve párologtatás révén távozik (3–14 nap alatt).

2. Általában a lefolyás első 2,5 cm-ét, vagy az első 2,5 cm-es csapadék lefolyását fogadja a tározó. 3. Az oldalak maximális lejtése 1:4.

Időszakos tározómedence sémája

Tározókapacitás 2,5 cm lefolyásnak

Ülepedés

Lefolyás

Adszorpció

Algák általi tápanyagfelvétel

Parti sáv

Állandó medence

1

6

1

4

1

2

Normális vízszint

Kifolyó nyílás

Vízi növények tápanyagfelvétele

Túlfolyó nyílás ráccsal

Megjegyzések:

1. Az ideiglenesen állandó tározóba irányított lefolyás kezelése többféle módon történik (algák és vízi növényzet tápanyag-felvétele, ülepedési folyamatok, adszorpció).

2. A többlet kapacitás a lefolyás első 2,5 cm-ét fogadja be (tartózkodási idő: 14 nap). 3. A lefolyás első 1,25 cm-ének tározókapacitás-regenerálódási ideje > 60 óra legyen.

Állandó tározómedence sémája

Eszközök a befogadó oxigén háztartás javításáhozÖntisztulás javítása, oxigén bevitel fokozása:

• Fenéklépcső, fenékküszöb,bukó stb. (hosszirányú átjárhatóság korlátozása miatt ökológiai szempontból nem jók), szűkület, surrantó

Iszapkotrás, üledék eltávolítása (folyók, tavak)Természetközeli (ökológiai szemléletű) mederrendezés

• Kanyargós meder (meanderezés), parti zóna megléte Csobogók, kiöblösödések változatosabb élőhelyek, gazdagabb élővilág szabálytalanabb áramlás, oxigén bevitel növelése hosszabb tartózkodási idő, öntisztulás természetes ártér, hordalék visszatartás

Tavak oxigén ellátottságának javítása• Hipolimnion (alsó réteg) levegőztetése, • cirkuláció (csak mély tavakban)

Belterületi szakasz:Egyenes, burkolt trapézmeder

Kisvízi meder kiszélesítése, lankás rézsű - meanderezés kialakul

Belterületi természetes állapotú szakasz

Függőleges vonalvezetés,fenéklépcső

Függőleges vonalvezetés,surrantó

Kombinált partvédelem elhabolás ellen

Árnyékolt meder

DOMBVIDÉKI KIS- ÉS KÖZEPES VÍZFOLYÁSOK REHABILITÁCIÓJADOMBVIDÉKI KIS- ÉS KÖZEPES VÍZFOLYÁSOK REHABILITÁCIÓJA

KÖV

1- 3 m

0,5 – 1,5 m

NV50% NV10%

Csak a nagyobb méretre jellemző, nem árnyékolt helyeken

2 - 10 évente elöntött terület ???

az ökológiailag minimálisan szükséges ártér szélessége kb. 10x a középvízi meder (azaz 20 – 60 m széles), aminek mintegy fele a fás zóna, a maradék mocsárrét/üde rét

2- 6 m fás sáv: min. 6 m

http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html

http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html

http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html

http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html

http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html

http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html