vi. nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. az i...
TRANSCRIPT
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
1. Okok:
Az egyenlőtlen fejlődés során felzárkózó államok (Németország, OMM, Japán) gyarmatszerző igényei
a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága (nem etnikai határok vannak)
a német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához (reváns igénye a francia-porosz
háború óta, főleg Elzász-Lotharingia miatt).
2. A szövetségi rendszerek kialakulása, erőviszonyok: előnyök és hátrányok:
Fokozatosan két hatalmi tömb kezdett kialakulni. Az egyiket azon országok alkották, amelyek már
évszázadok óta rendelkeztek gyarmatokkal, míg a másikat az új nagyhatalmak hozták létre, melyek ezután
akartak hatalmas gyarmatrendszert létrehozni.
a) 1882: a központi hatalmak hármas szövetsége Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és
Olaszország részéről (nevük Európán belüli központi fekvésükből ered).
összefüggően helyezkednek el könnyebb a csapatok mozgatása, részben ezért szárazföldi hadseregük
jóval ütőképesebb
nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékokkal.
Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell
vívniuk, ami a könnyebb legyőzhetőségüket jelenti.
b) A régi gyarmatosítók közé tartozó Franciaország, Anglia és Oroszország összefogása csak később
alakult ki, az 1893 és 1907 közt megszületett szerződések révén (francia-orosz, francia-angol, angol-orosz
szerződések) Így jött létre az antant. (Entente Cordiále, azaz Szívélyes Együttműködés) A késlekedést
Anglia és Franciaország összefogásában az okozta, hogy vetélkedtek egymással a gyarmataik terjeszkedése
miatt. Végül azonban sikerült félretenniük ellentéteiket az új ellenség, Németország megjelenése miatt.
óriási gyarmatbirodalom szinte kimeríthetetlen tartalékokat jelent
a gyarmataik védelme érdekében igen komoly hadiflottával rendelkeznek
nagy pénzügyi tartalékok az Egyesült Államok Angliát támogatja
hátrányai a szétszórt fekvés és a fejletlen orosz gazdaság.
A hatalmi tömbök azonban nem alkottak szilárd szövetségeket. Ezt mutatja az is, hogy két olyan ország
is akadt, mely ugyan kezdetben egyik vagy másik tömbhöz csatlakozott, ám később „tábort váltott”! Ilyen
volt Olaszország is, mely a franciákkal való gyarmati rivalizálása miatt lépett be a Hármasszövetségbe, ám
a háború kirobbanásakor semlegességet hirdetett és tárgyalásokba kezdett. Amikor ígéretet kapott arra, hogy
az antant oldalán történő hadba lépése esetén megkaphatja Dél-Tirolt és az Isztriát, nem habozott
megtámadni a Monarchiát az Isonzó folyónál. Ugyancsak a „tábort váltók” közé tartozott Románia is, mely
a Hármasszövetséghez csatlakozott, ám a háború kirobbanásakor az antanttal kezdett el tárgyalni. Bukovinát
és Erdélyt kérte hadba lépése esetére. Amikor 1916-ban Anglia és Franciaország titkos ígéretet tett a kért
területek Romániához csatolására, Románia is a Monarchiára támadt. A hármasszövetséghez mindvégig
hűséges csatlakozók közé Bulgária és Törökország tartozott.
Japán és az USA egyik szövetséghez sem tartozott. Előbbi 1905-ben Mandzsúria birtoklása ügyében
Oroszországgal vívott háborút, most mégis az antant oldalán lépett be a háborúba. Utóbbi meglehetős
távolságtartással kezelte ez egész európai politikát, de érdekeinek (a saját gazdasági, kereskedelmi
potenciáljának szabad, vagyis gyarmati uralomtól mentes érvényesítésének) az antant jobban megfelelt, mint
a központi hatalmak blokkja.
3. Haditervek:
A németek tisztában vannak előnyeikkel és hátrányaikkal, ennek megfelelően dolgozzák ki már 1905-re a
Schlieffen-féle haditervüket, amit aztán többször is módosítanak:
a németek lerohanják Belgiumot, és rajta keresztül Franciaországba nyomulnak, ahol legyőzik az
egyesített angol-francia seregeket.
eközben a Monarchia lerohanja Szerbiát
ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen, ami rosszabbul felszerelt és
nehezebben mozgatható hadsereggel rendelkezik
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
Villámháborúról van szó, amelyben külön-külön győznék le az ellenséget. „Mire a falevelek lehullanak,
győztes katonáim újra itthon lesznek.” (II. Vilmos német császár)
Az antant országai viszont tartalékaiknak köszönhetően elbírnak egy elhúzódó háborút is, ezért
állóháborúra számítanak. Azt azonban senki nem hitte volna, hogy évekig elhúzódnak a harcok.
4. A háború ürügye és kitörése:
Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai 1914 nyarán Boszniában gyakorlatoznak. A hadgyakorlattal
egyébként épp az volt a célja a Monarchiának, hogy demonstrálja erejét a forrongó Balkánon. Ráadásul
provokatív módon a rigómezei csata (1389) évfordulójára teszik a gyakorlatot (Rigómező ugyanaz a
szerbeknek, mint nekünk a mohácsi vész)
A hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazik Ferenc Ferdinánd és a felesége, akik június 28-án
merénylet áldozatai lettek: Gavrilo Princip egy szerb nacionalista anarchista meggyilkolja őket.
A Monarchia hadat üzen Szerbiának szövetségeseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag
mindenki mindenkinek hadat üzen ezzel kitör az első világháború.
5. A háború jellege:
évekig elhúzódó, szokatlanul új stílusú állóháború: lövészárkok mentén hónapokig áll a front
előretörés nélkül
szerepet játszanak az új technikai találmányok: pl. harcigáz (németek, Ypern belgiumi város mellett
vetik be először), tank (angolok)
6. Hadiesemények:
1914: Villámháború helyett állóháború
Nyugati front: augusztusban német támadás Belgium, majd Franciaország ellen, a cél Párizs elfoglalása
az antantcsapatok ellentámadása a Marne folyónál állóháború alakul ki
Keleti front: az orosz mozgósítás gyorsabb volt a vártnál, ezért a németeknek többfrontos háborút kell
vívniuk.
augusztus: Hindenburg győzelme Tannenbergnél, majd német győzelem a Mazuri-tavaknál is
Augusztus vége: Az oroszoké Kelet-Galícia, a Monarchia ide összpontosítja az erőit
Balkáni front: a Monarchia nem tudja elfoglalni Szerbiát, ezért szintén állóháború.
Európán kívüli harcok: októberben Törökország belép a központi hatalmak oldalán A Boszporusznál
és a Dardanelláknál elzárják Oroszországot a szövetségeseitől
Az 1914. évi hadműveletek a német vezetés villámháborús tervének kudarcát hozták. Jelentős győzelmet
egyik fronton sikerült sem elérniük.
1915: A központi hatalmak sikerei
Május: Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, a Doberdói-fennsíkon keresztül. A Monarchia
az Isonzó folyónál megállította az olasz támadást súlyos veszteségek árán.
Május: Gorlicénél áttörték az orosz frontot, jelentős területeket foglaltak el.
Szeptember: Bulgária belép a központi hatalmak oldalán: Bulgária és a Monarchia együttes erővel
legyőzik Szerbiát.
A keleti fronton elért sikerek ellenére 1915-ben a harc eldöntetlen maradt, ez növelte az antant esélyeit.
1916: Véres állóháborúk
Február: "verduni vérszivattyú": Verdun erődjének véres ostroma. Júniustól a Somme folyónál az
antant feltartóztatja a német hadsereget., majd ellentámadás.
Május: Az Isonzó-folyónál a Monarchia sikerei, Olaszország összeomlik.
Május-június: Jütland partjainál kiegyenlített tengeri csatát vívtak a német és az angol erők.
Június: Bruszilov-offenzíva a keleti fronton, Galíciában. A támadást a német-osztrák-magyar erők
visszaverik.
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
Augusztus: A román hadsereg betör Erdélybe, ezzel Románia megtámadta a Monarchiát. December:
A Monarchia seregei német segítséggel visszaverték a román támadást, majd elfoglalták Bukarestet.
1916-ban a nagy áttörés nem sikerült Németországnak. 1916 végén a központi hatalmak békeajánlattal
fordultak az antanthoz, amit az elutasított.
1917: Az USA belépése, az antant fokozódó fölénye
Február 1.: A németek meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
Április: Az USA belép a háborúba az antant oldalán.
Indokai: 1. a Lusitania elsüllyesztése 1915-ben,
2. pénzügyi és gazdasági kötődés Angliához
Február: Oroszországban megdöntik a cárizmust Pétervárott. A Kerenszkij-kormány kerül hatalomra,
ők folytatni akarják a háborút.
Július: A Kerenszkij-offenzíva, az orosz kormány által indított támadás sikertelen maradt.
Október: Bolsevik hatalomátvétel béketárgyalások kezdődtek Oroszország és a központi hatalmak
között.
1918: Az antant győzelme
Január: Wilson kihirdette 14 pontos demokratikus, igazságra törekvő béketervét
(pl. benne volt a nemzeti önrendelkezés joga ha érvényesül, Magyarország kisebb területi
veszteséget szenvedett volna).
Március 3.: Oroszország aláírja a breszt-litovszki békét.
A 2. marnei csatában az antant seregei ismét visszaverték a támadást.
Július-augusztus: Az amerikai csapatok támadását követően végleg összeomlott a német hadsereg.
Augusztus 8.: A német hadsereg fekete napja Amiens-nél (súlyos vereség)
Szeptember-november folyamán a központi hatalmak (Törökország, Bulgária, OMM, Németország)
kapitulálnak
6. A háborút lezáró békék
a) európai háború: Párizs környéki békék (1919-20) versailles-i békerendszer:
Németország – Versailles
Ausztria – Saint-Germain
Bulgária – Neully
Magyarország – Trianon
Törökország – Sevres
b) Európán kívüli háború: washingtoni békerendszer (1921-22)
A „4 nagy”: az 1919 januárjában kezdődött békekonferencia irányítása Clemenceau francia miniszterelnök,
valamint Wilson, az USA elnöke és David Lloyd George brit miniszterelnök kezében volt. A negyedik
győztes Olaszország képviselője, Orlando hamar kiszorult.
W. Wilson
(USA)
D. Lloyd George
(Anglia)
G. B. Clemenceau
(Franciaország)
V. Orlando
(Olaszország)
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
A békék jellege és következményei: „Ez nem béke, csupán fegyverszünet 20 évre!” – írta egy tudósító
újságíró, Foch francia marsall szavai alapján.
Igazságtalan, gátlástalan, a veszteseket megalázó békék, érvényesül a francia revansvágy
Nem teljesültek Wilson demokratikus elvei
Óriási összegű hadisarc jóvátétel néven
Jelentős területi elcsatolások (főként Magyarország és Németország rovására)
teljesen új hatalmi helyzet alakult ki: kiesett a nagyhatalmak sorából Oroszország, valamint a három
vesztes: Ausztria - Magyarország és Németország, Törökország.
Új államok jelentek meg a térképen: szétesett az OMM, megcsonkult Németország, helyette létrejött
Lengyelország, Csehszlovákia, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia), az önálló
Ausztria és Magyarország. A győztesek igyekeztek etnikailag homogén államokat létrehozni, ami
számos konfliktus forrása lett.
Egyedül a török béketervezet módosult: a békediktátumot a szultáni kormánytól függetlenül
megalakult török nemzetgyűlés elutasította, és háborúval vívta ki annak felülvizsgálatát, melyet az
újabb, lausanne-i békeszerződés érvényesített.
A békék igazságtalansága gerjeszti a vesztesek visszavágás iránti vágyát, és egyenes úton vezet a II.
világháborúhoz.
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
A TRIANONI BÉKE (kiegészítés, illik tudni és a békéket is lehet vele szemléltetni)
Dátum: 1920. június 4. (a Horthy-korszakban nemzeti gyásznap)
Aláírás helyszíne: a Nagy-Trianon (egyes források szerint a Kis-Trianon) palota Párizs mellett innét kapta a
nevét.
A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette.
Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen
közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva
– lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést.
Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki.
Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például
az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). A megmaradt,
összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja.
Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a
Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt.
A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a
magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.
A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-
Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá.
A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar
törvény, amely fekete keretben jelent meg.
1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke
területi elcsatolások
jóvátétel (hadisarc) fizetése (20 év alatt 200 millió arany koronát kellett fizetni)
katonai korlátozások
2. Megkülönböztető vonás: igazságtalanabb és szemetebb, mint a többi béke aránytalanul nagyobb hazánk
büntetése a többi vesztesnél
a) jóval több területet veszítettünk el, mint a többiek:
Ennyi területet veszített Németország, ennyit vesztett Bulgária, és ennyi területet vettek el tőlünk… ()
b) Jóval több magyart csatoltak el akarata ellenére:
A versailles-i béke 20 németből elszakított egyet (5%)
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
A neully-i béke 20 bolgárból elszakított egyet (5%)
A trianoni béke 20 magyarból elszakított hetet (35%)
3. A trianoni béke legfontosabb pontjai:
a) Területi veszteségeink: odalesz a történelmi Magyarország 67 %-a (Horvátország nélkül)
Terület neve Nagysága Hová került? Magyar népesség
Erdély, Partium, Kelet-Bánát 102 ezer km2 Románia 2 millió fő
Felvidék, Kárpátalja 63 ezer km2 Csehszlovákia 1 millió fő
Délvidék (Muraköz, Bácska,
Dél-Baranya, Nyugat-Bánát) 21 ezer km
2
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,
1929-től Jugoszlávia 0.5 millió fő
Őrvidék (Burgenland) 4 ezer km2 Ausztria 25 000 fő
b) Lakossági veszteségek: az antant itt is megszegte ígéretét:
ígéretet tettek arra, hogy nemzetállamokat hoznak majd létre a határokat nemzeti alapon kellett volna
meghúzni
Teleki Pál elkészítette a híres vörös térképet: ezen pontosan jelölte, hol élnek többségben magyarok hol
legyenek a határok
A vörös térkép alapján így kellett volna meghúzni Magyarország etnikai határait
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
ezek után elcsatoltak 3.5 millió magyart, színmagyar lakta területeket ajándékoztak a szomszédainknak
megígérték, hogy a vitatott területekről népszavazás fog dönteni
egyedül Sopront és környékét sikerült visszaszerezni népszavazással (azóta is Sopron címe a „leghűségesebb
város”)
Miért csak Sopront? Mert a többi területre nem írtak ki népszavazást…
c) Katonai előírások:
Cél Magyarország legyengítése (ne tudjunk visszavágni a vereségért)
a hadsereg maximális létszáma 35 ezer fő lehetett
csak önkéntesen lehetett valaki katona (nem volt kötelező sorozás)
nem tarthattunk korszerű haditechnikát (pl. légierő, tank stb.)
Katonai létszámadatok
Magyarország: 35000 fő
Románia: 232000 fő
Jugoszlávia: 150000 fő
Csehország: 160000 fő
ÖSSZESEN: 542000 fő
Ez a kép katonai esélyeinket mutatja …
d) Gazdasági előírások
A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is.
Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagy részét. 1920 előtt Magyarországnak fakivitele volt, de
az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra kényszerült. A magyar állam
vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal csökkent. Vasércbányáinkat egy
kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-, arany- és ezüstbányáit, így ezek
megszerzéséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a veszteségeket fokozta az is, hogy a cseh-
osztrák-szerb-román vámhatárok igen magas vámokkal elzárták Magyarországot a külvilágtól.
Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat
fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határ menti, fejlődésképtelen
településekké váltak.
Az utódállamokból túl sok magyar menekült érkezett, főleg Budapestre megoldatlan nehézségek, mint
pl.:lakás, munkahely, energia, stb. …
Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Magyarország
vasúthálózata Trianon előtt pókhálószerű volt. A második kör fő csomópontjai szinte mind más ország
területére kerülnek ( Kassa, Pozsony, Losonc, Arad. Fülek, Szatmárnémedi), ezzel megnehezítve az egyes
városok közti közlekedést. Továbbá korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy
sínpár épülhetett, és ahol dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak,
ugyanis így megnehezítették a hadsereg haladását.
Az új határokkal az adriai-tengeri kereskedelmet lehetetlenné tették, mert az eddig egy országon belül
haladó vasútvonal ezután három országon halad keresztül, de úgy hogy határt ennél többször érint. Ezzel
nemcsak a gazdaság, hanem a kereskedelem is komoly veszteségeket szenvedett.
A legnagyobb gazdasági csapás azonban a monarchia egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak
Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette.