A vrzsek tpusai A vrzseket tbbflekppen lehet csoportostani. 1. 2. 3. 4. rtpus szerint Intenzits szerint A srls helye szerint Kls vagy belsrtpus szerintA vrzseket a korbban legelterjedtebb feloszts szerint hrom tpusra osztjuk: hajszleres, vns s artris.A hajszleres, ms nven kapillrisvrzs gyenge intenzits, nem ritkn csupn kisebb cseppe lentkezik a srlt brfelleten. Elltsnak kulcseleme a fedkts alkalmazsa.A vns (visszeres, gyjteres) vrzs intenzitsa mr lehet ersebb, a vr szne rendszerint Elltsnak kulcseleme a nyomkts alkalmazsa.Artris (teres, vereres) vrzs tipikus jellemzje az lnkpiros, lktet sugrban tvoz leme az artris nyompont alkalmazsa.Intenzits szerintAz elssegly-nyjtsi protokollok egyszerstsvel nyert jelents teret az intenzits szeri oszts. Ez alapjn a vrzseknek kt tpust klntjk el: a gyenge s az ers vrzst. Elb ulcseleme a ferttlents s fedkts, mg utbbinl a direkt nyoms alkalmazsa. A srls helye szerintA vrzsek specifikusabb felosztsa, mely a vrzs helynek fggvnyben hatroz meg elltsi at. Ezek kzl kiemelendk az albbi vrzsek: orr, fl, szjregi, hvelyi, hgyti, vgbl. Kls vagy belsKls vrzsnek tekintjk a hagyomnyosan ismert vrzseket, melyek a testen kvlre rlnek. setn a vr nem tvozik a klvilgba, a testen bell marad.