Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Az iskoláskor pedagógiája

NBÁA-006/5

2014/15 tavaszi félév

A nevelés művészete és a művészeti nevelés, mint

módszerek és ennek hatásai a diákokra

Egyéni portfólió

Varga Rebeka Réka

NAOXVT

vargarebeka27@gmail.com

Ötlettár

o Az inkluzió és az integráció kérdés köre. Mi a különbség a gyakorlatban a

kettő között? Melyik valósul meg gyakrabban, milyen eszközök segítségével

megy végbe? Milyen intézményekben valósul ez meg leginkább?

o A pedagógus gyakran tesz megkülönböztetést a diákok között, ez mennyire

észrevehető külső szemlélőként, majd betekintve a tanulók érdemjegyeibe.

Milyen hatással lehet ez a tanulóra?

o A szocióökonómiai státusz milyen hatással van a tanulóra? Főleg abból a

szempontból vizsgálva, hogy milyen iskolába kerül (elit iskola, szakiskola)

Mennyire lehet ezt mérni a gyakorlatban?

o A művészetre való nevelés szerepe és annak megjelenése az oktatásban. A

Waldorf iskola és a többségi iskola közti különbségek a művészeti

nevelésben. Főként alsó tagozatos korosztályra fókuszálva.

o A mai magyar oktatási rendszer szelektív működése. Miért is nevezhető

szelektívnek? Miben különbözik a szelektív oktatási rendszertől a

komprehenzív? Miként működik a kettő a gyakorlatban?

o A nevelés légkör és vezetési stílus szerepe alsó tagozatos korban, a

gyermek személyégre való kihatása. Milyen következményei lehetnek az

egyes vezetési stílusoknak, az egyénre és a közösségre.

Absztrakt

Varga Rebeka Réka

vargarebeka27@gmail.com

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

A nevelés művészete és a művészeti nevelés, mint módszerek és ennek hatásai a

diákokra

Kulcsszavak: nevelés, művészet, hatások, módszer,Waldorf

A művészeti nevelés hatékonysága több szempontot is érint, mind a

személyiségre, mind pedig a tanulásra pozitívan hat.(Kolosai,2001). A művészeti

nevelésen belül fontos elkülöníteni művészettel nevelés és a művészetre nevelés

fogalmát, ami módszerében különböző.(Kiss,2014) A művészetek segítenek

elsajátítani a diákoknak, a szép átélésének képességét, az érzékenységet a

harmóniára való törekvést. (Orgovány,1998). A nevelés művészete a Waldorf-

pedagógiában a művészien való tanítói átadásban jelenik meg, ami tartalmazza az

erkölcsi és esztétikai nevelést, a művészi megjelenik az élet egész skáláján, a

nyelvtanításban, a környezet megelevenítésében.(Steiner, é.n.)

A munkám során arra próbáltam választ keresni, hogy a művészeti nevelés és

a nevelés művészete módszerként hogy jelenik meg. A Waldorf-pedagógiában

kiemelt szerepet kap a művészetek jelenléte illetve a nevelés művészete, ezért egy

Waldorf iskolába mentem hospitálni. Kíváncsi volt, hogy ez a módszer milyen

hatásokat fejt ki a diákokra. A munkám során 23 gyereket figyeltem meg (n=23).A

hospitálásom során megfigyeltem,hogy jelenik meg egy átlagos órán a művészetek

,és a tanár művészi tanítási módját.

Szakirodalmi gyűjtés

1. Bredács A. és Kárpáti A.(2012). A 14–16 éves művészeti képzésben

részesülő tanulók pszichológiai immunkompetenciája és ennek integrációja a

művészeti neveléssel. Magyar Pedagógia,112 (4),197-219

2. Janurik M. és Pethő V.(2009). Flow élmény az énekórán: a többségi és a

Waldorf-iskolák összehasonlító elemzése. Magyar Pedagógia,109 (3), 193–

226.

3. Kapusi A.(2014). Henszlmann Imre a művészeti nevelés gyakorlatáról. Magyar

Pedagógia,114 (3),133-148.

4. Kiss V.(2014).A művészet mint nevelés,a nevelés mint művészet.

Neveléstudomány: oktatás- kutatás-innováció,2 (1),69-81.

5. Kiss V.(2010). Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia.

Iskolakúltura,20 (10),18-31.

6. Kolosai N. (2009). A Waldorf-pedagógia gyermek-és ifjúképe. Tani-tani,14

(2),18-27.

7. Kolosai N. (2001). Művészettudomány. Gyermeknevelés, 1 (2), 57–72.

8. Masopust K.(2007). A művészeti nevelés értékközvetítő szerepe. Letöltés

helye: http://www.parlando.hu/Plusz1-Masopust.htm

9. Mikonya Gy.(2005). A tanításművészet módszere. Budapest: Gondolat

kiadó.9-21,23-40.

10. Mikonya Gy.(2013). Művészeti nevelés és a tanításművészeti műhelyek.

Gyermeknevelés,1 (2), 3-17.

11. Orgovány A.(1998). A művészet és a természeti nevelés. Új pedagógia

szemle,48 (3), 92-99.

12. Pajorné I.(2013). A Waldorf-pedagógia vizuális képességfejlesztési

módszereinek vizsgálata a rajzi kifejezés változásának függvényében.

Gyermeknevelés, 1 (2), 27–35.

13. Pethő V. és Janurik M.(2009). Waldorf iskolába járó és általános tantervű

tanulók klasszikus zenéhez fűződő attitűdjének összehasonlító elemzése.

Letöltés Helye: http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2009_24-41.pdf

14. Rudolf, S.(é.n.). A gyermek egészséges fejlődése. Budapest: Genius.289-310.

15. Rudolf, S.(é.n.). A nevelés művészete. Budapest: Genius.7-22.

16. Walláné I. (szerk.).(1990).Waldorf-pedagógia. Szeged:k.n.32-52.

Gondolati térkép az egész témáról

Hospitálási napló

Az óralátogatás ideje:2015.április 30.

Intézmény: Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Osztály:6. osztály

Műveltségi terület: Ember és Természet

Tantárgy: Fizika epocha

Tananyag: (tanmenetben megjelölt): Fénytan

Cél (NAT): „A fizikaoktatás a megtapasztalt és megfigyelt jelenségekből indul ki, nem pedig elméletekből vagy modellekből. Minden kínálkozó lehetőséget ki kell használni az

ellentmondások bemutatására, a tények szembeállítása érdekében. Még akkor is, amikor e tantárgy egyes szabályai kerülnek ismertetésre, nem szabad azokat elszigetelten

tárgyalni, hanem az érintett egyéb tantárgyakkal való összefüggésben. Ezért önmagától értetődik, hogy adódó alkalommal, a tanított gyermekek életkorának megfelelő időben,

be kell mutatni a művészethez és a technológiához való kapcsolódásokat.

A középtagozat igyekszik gazdag tapasztalatokat nyújtani a fizikai jelenségekről, amelyekre ráépülhet a felső tagozat ismeretanyaga.”(Waldorf -Kerettanterv)

Kutatási témám: A nevelés mint művészet és a művészeti nevelés mint módszerek és hatásaik

Megfigyelési szempontjaim:

A művészetek finom megjelenése az óra keretein belül.

A diákok önállóan oldanak meg problémákat.

A tanár kérdéseket tesz fel a diákok számára.

Az önismeret fejlesztésének megjelenése.

A tanár figyel a diákok egyéni képességeire, aktuális állapotukra.

A diákok szabadon fejezik ki gondolataikat megszólásukkor.

A tanítás művészeti módszerek megjelenése az órán.

A diákok nyitottsága és pozitív hozzáállása az órán.

A tanterem képe/elrendezése:

Az óra menete Módszerek

Munkaform

ák Eszköz Időkeret Megjegyzéseim

A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége

I. Bevezetés

A tanulok, az asztaloknál vannak, felállnak.

A diákok is mondják az imát.

Mindenki leül, négy diák ki megy,

elmondanak mindannyian egy-egy vers

strófát.

A diákok beszéd technika gyakorlatokat

mondtak.

Felidézik az előző órai anyagot.

A diákok válaszolnak, hogy kísérleteztek.

1, -„Az első kísérletnél, sötétét volt, mert

elfújtad a gyertyát. Elöszőr nem láttunk

semmit, aztán amikor hozzászokott a

szemünk akkor már láttunk.”

2,„ Hát a vetítőre raktál egy dobozt meg egy

csövet és felkapcsoltad, a villanyt meg

lekapcsoltuk.”

3,„A vetítőre lapokat tettél és egyre többet

tettél rá és más színűek lettek.

4”,Az ablakokat le fedted és vágtál egy

lyukat és lehetett látni a falon, ahogy kint

táncoltak a többiek.”

A tanár is fel áll, gyertyát gyújt,

közösen elmondanak egy imát.

A tanár közbe hátra megy, lekapcsolja

villanyt, ég a gyertya.

A tanár is velük együtt mondta, villany

már fel van kapcsolva.

„Mit csináltunk előző órán?”

„Mi volt az első kísérlet?”

„Mi volt a második?”

„A harmadik kísérlet mi volt?”

„És mi volt az utolsó kísérletben?”

közös ima

versmondás

kérdezés

frontális

irányított

frontális

irányított

frontális

irányított

frontális

gyertya

gyertya

gyertya

2

2

15

versek mit fejezhetnek ki ??

kérdések feltevés

önálló gondolatok

szemléltető

közben figyel a diákokra

II. Főrész

A kettő diák kiment, lehetett őket látni a

falon, fejjel lefelé.

Az diák ki ment a többiekért.

A tanár megismételte a negyedik

kísérletet a diákok segítségével.

1, először le kapcsolta a villanyt a

tanár, az ablak levolt fedve, csak egy

kicsi lukat csinált rá.

2,Mondta, hogy várjunk egy picit, amíg

hozzá szokik a szemünk a naphoz.

3,Nézzük az ablakkal szemben lévő

falat.

4,Pár perc után látható a falon a kép.

5,Pedagógus kiküld, 2 diákot oda

ahonnan a kép vetül.

6,A tanár mondjak, hogy figyeljék meg

a diákok.

7,Utána egy diákot kiküldött a tanár a

kettőért.

8,A tanár elmeséli,hogy ezt a kísérletet

gyermek korában tapasztalta meg

véletlenül,és nem tanulta,csak később

jött rá,mi miért történik.

szemléltetés frontális

ablak,

letakaró

nejlon

10

érdeklődés keltő

személyes

Az egyik diák tartja a füstölőt.

A kísérlet közben válaszolnak a diákok.

-„A tábláig tart egyenesen.”

A tanár bemutatja a második kísérletet,

amit órán megbeszéltek kibővítve,

közben a diákok segítségét kéri.

1,A projektorra rak egy dobozt, amire

ez lyuk van

szemléltetés

magyarázás frontális

projektor

doboz

papírcső

tükör

füstülő

15

gyerekek szabadon

mozognak a

teremben,figyelnek

2,Azután egy csövet rak a

fényforráshoz

3,Megkérdezi a diákoktól, hogy milyen

a fény útja?

4,”De a fényt közben nem látjátok csak

a táblán, meg ahonnan indul. Mert a

por miatt nem látszik.”

5,A tanár meggyújt egy füstölőt.”Most

látjátok, a fény útját”

Az egyik diákot megkéri, hogy segítsen

neki tartania füstölőt

6,Elővesz egy tükröt.”Látjátok

különböző irányokba tér ki a fény útja.”

1,Diákok előveszik az epocha füzetüket.

2,„Lekapcsoltad a villanyt és elfújtad a

gyertyát és sötét volta terembe.”

3,Felolvassák a következtetéseket.

4-5,Írnak az epocha füzetükbe.

6,”Mert a szemünk, alkalmazkodik a

sötéthez.”

7,Diákok írják, amíg a tanár a táblára ír.

1,„Kérlek, vegyétek elő az epocha

füzeteiteket”

2,„Az Első kísérletet beszéljük, meg,

mit irtatok le a füzetekbe? „

3,„És milyen következtetéseket irtatok,

ez volta házi feladat?

4,”Jól van, akkor írjunk egy közös

magyarázatot, abból, amit mondatok.”

5,A tanár mondja, amit ír a táblára

1.következetés „A ragasztott ablakok

miatt nem tudott behatolnia fény”

megbeszélés

ellenőrzés frontális

tábla

füzet

ceruza

kréta

10

6,Később miért látunk élesebben”

7,2 .közös következtetés-„A szem egy

idő után alkalmazkodik a

sötétséghez,így észre vettük a

beszűrődő fényt”

- írta a tanár a táblára

1, A diákok összefordulnak párba.

2,Néznek egymás szemébe, majd az egyik

letakarja, a szemét a másik megfigyeli mit

történt, utána szerepet cserélnek.

2,”Nagyon nagy lett a szembogara, annak,

aki eltakarta a szemét”

Elmondják, amit megfigyeltek

„A fénybe összemegy”

„A fény hatására változik.”

„A diákok leírják, amit a tanár írt a táblára”

1, A pedagógus kiosztja a szerepeket,

ismerteti a feladatot.

„Forduljatok össze párba, az egyikőtök

megfigyel a másodika kísérlet végző, ti

döntsétek el”

„Nézzetek egymás szemébe. Ott

középen az a fekte a szembogár azt

figyeljétek majd.”

- lerajzolt egy szemet

„A kísérlet végző az takarja le a

szemét, és ha szólok, vegye le a kezét

a szeméről. A megfigyelő a másik

szem nézze majd. Majd cseréljetek”

-A Tanárral oda megy az egyik párhoz

és megcsinálja velük a feladatot

szemléltetés

megfigyelés

frontális

páros

tábla

kréta

saját test

epocha

füzet

ceruza

15

illusztrálás

bevonódik ő is

1,”A második kísérlet az volt, amikor a

vetítőre raktál egy dobozt és a csövön jött ki

a fény.”

2,Elmondják a következetéseiket.

„A fény látszik a táblán”

2,”Mit tapasztaltatok?”

„Igen, a szembogár mérete változott,

ennek oka az izmok működése. Az

szabályozza.”

„Hogyan szabályozhatja ez az izom,

hogy mennyi fény jut be?”

3,3. közös magyarázat,a tanár vezeti

be a puppila szót.

Felírja a táblára:”A szembe jutó fény

mennyiségét a puppila szabályozza”

4,Felrajzolja a táblára a szemet és a

puppilát a különböző fény

viszonyokban, normál, sötét, világos.

1,”Idézzétek fel a második

kísérletünket!”

2,”Mondjátok, milyen

következtetéseket írtatok!”

kérdezgette őket tovább majd erről

írtak közös következtetést.

„Írjunk közös magyarázatot”

„A fény nem látható, ott jelenik meg

ahol valamilyen felületnek ütközik”

3,Magyarázó rajzot készítenek, amin

megbeszélés

magyarázás

megbeszélés

frontális

frontális

15

rajzsegít rávezet

egyszerű példák

3, A gyerekek leírják és lerajzolják az ábrát

4,Válaszolnak a kérdésre

„Megváltozott a fény iránya”

5,Lerajzolják az ábrát és leírják a

következtetést.

6, Nagyon érdeklődve figyelnek, de inkább a

rajzzal vannak elfoglalva.

látható a doboz, amikor csak a táblán

látszik a fénye,a másik rajzon ,ahol a

füst már látatja a fény útját.

4,„Amikor a tükröt használtam, mi

történt!”

Írja a táblára a következetést, amit a

diákok gondolataival porbál

megfogalmazni

„A fény egyenes úton terjed. Fény

visszaverő felületekkel a fény útjának

iránya megváltoztatható”

5,Ábrát rajzolt a táblára, amin fény a

tükörről különböző irányokba

irányítható

6,” A hold is ilyen visszfény, azért

világít, mert rásüt a nap.”

A tanár rögtön rajzolni kezd, földet,

napot meg holdat

„Majd ha csillagászatot tanulunk,akkor

majd részletesebben megbeszéljük”

1,”Most beszéljünk a harmadik

kísérletünkről”

Ábrát rajzol a különböző színekről.

2,”mi változik, valakinek van ötlete?”

3,Közös következtetés az ötlet alapján.

„A fény, ha több rétegen hatol, át

magyarázás

szemléltetés

megbeszélés

szemléltetés

frontális

1,A diák ismereti a kísérletet. „Papir lapokat

raktál az írás vetítőre és különböző színük

lett”

2”A fény előtt több a papír réteg ezért lesz

más színű”

3 ,A diákok kíváncsiak továbbra is, hogy

miért van ez így.

4-5,A diákok csak figyelnek.

6,A diákok válaszolnak.

”Fekete”

Fehér”

Nem válaszolnak.

megváltozik, az erősség és a színe.

Minél nagyobb a homályosság a fehér

fényforrás előtt annál vörösebb”

4,A tanár a hetedikes anyagból vesz át

anyagrészt, a diákok érdeklődése

miatt.

5,Rajzol egy ábrát a földről és ,ahogy

járja körbe a nap,hogy különböző

szögekből hogyan látszik nap fénye.

„Ahogy egyre lejjebb megy a nap egyre

vörösebbnek látjuk,mert a fényerő

változik.”

6,Megpróbál másképp magyarázni.

Ezután a pedagógus meggyújt egy

pálcát.

„Milyen színe van a fehér lap előtt?”-

Közben elé tartja az égő pálcát.

„És a tábla előtt?”

„Milyenek látjátok a hegyet messziről?”

„Kék.”

„Majd a következő órán folytatjuk a

negyedik kísérlettel, látom

elfáradtatok.”

magyarázás

frontális

15

nagyon érdeklődőek

III. Befejezés

A diákok csendben hallgatták.

Elmondtak egy imát.

A tanár felolvasott egy történelmi

történetet.

A diákokkal közösen mondtak egy

imát.

felolvasás frontális könyv 5 az irodalom megjelenése

mint művészeti ág

Reflexiók az órával kapcsolatban:

Nagyon kíváncsian vártam, milyen lesz az óra és miként tudom majd a

szakirodalomban olvasottakat megtapasztalnia gyakorlatban. Miben lesz más az elmélet,

mint a gyakorlat és, hogy fognak ezek megjelenni és milyen mértékben.

Fizika epochát látogattam, amiben nehezebb megfigyelni maga a művészetek

megjelenését. A tanórák során finomabban jelenik meg, az órákon a diákok saját ábrákat

készítenek füzeikbe, színeket, saját maguk díszítik füzetüket. Próbáltam megfigyelni

mennyire jelenik meg a szabad gondolkodás és az önállóság illetve az önismeret fejlettsége

és a nyitottság, hiszen ezeket is kiemelten említi a szakirodalom, mint pozitív tényezők.

Szabadon kifejezhették önmagukat gondolataik által, meg merték osztani elképzeléseiket

arról, amit a tanár kérdezett. Mertek visszakérdezni, érdeklődni. A tanár kérdéseikor nem

volt nagy csend, mindig szabadon válaszoltak. A diákok az óra során a kísérletekről

önállóan vonnak le következtetéseket, majd azt a tanár csak egységeit. Lényegében ez is

probléma megoldás hiszen, önállóan keresnek magyarázatot különböző jelenségekre Az új

ismeretek iránt nagyon nyitottak voltak, ezért ismertetett a tanár a jövő évi anyagból. Az

önismeret először nem jelent meg egyértelműen, majd az óra után elmondta a tanár, hogy a

versek amiket, mondtak azok az ő év végi szöveges értékelő verseik, amik tartalmazzák,

hogy miben kell fejlődniük, ami segítik az önismeret fejlődését. A tanár nagyon kevésszer

mondott kész választ a diákok számára. Inkább sokszor kérdezett, tőlük várta a választ,

hogy saját maguk jöjjenek rá az összefüggésekre. A tanítás művészeti módszerek egyike,

ami hangsúlyosan megjelent a kérdések feltevése a diákokhoz. A tanár nagyon figyelmes

volt a diákokkal, szemben, az órát úgy alakította, ahogy a diákok reagáltak. Az óra végén is

azért kezdett új anyagba és amint látta, hogy ez sok befejezte az órát. Művészetek közül

irodalom többször megjelent az órán, az óra elején és az óra végén. A rajzolás meg végig

kísérte az órát.

A szakirodalmakban talált szempontok egy része tisztán megjelent az órán,

némelyek csak árnyaltabban. Összegészében a szakirodalmat a gyakorlat majdnem teljes

egészében alátámasztotta.

Kutatási módszerek

Képzeletbeli interjú

Hogyan valósul meg a tananyag művészien átadása?

Hogyan értelmezhető a nevelés mint művészet, mitől tekinthető annak? Illetve milyen

módszerekkel valósítható ez meg?

A művészeti nevelés milyen módszerek formájában jelenik meg egy tanítási órán?

A művészeti nevelés milyen hatással van a diákokra?

A tanításművészetének módszertana milyen mértékben jelenik meg egy órán?

Mit gondol, miben lehet különböző a művészi a művészeti és a tanítási művészet?

Miben segítenek és miben nem a művészeti nevelés módszerei?

Megfigyelési szempontok

A művészetek finom megjelenése az Óra keretein belül.

1 2 3 4 5

A diákok önállóan oldanak meg problémákat.

1 2 3 4 5

A tanár kérdéseket tesz fel a diákok számára.

1 2 3 4 5

Az önismeret fejlesztésének megjelenése.

1 2 3 4 5

A tanár figyel a diákok egyéni képességeire, aktuális állapotukra.

1 2 3 4 5

A diákok szabadon fejezik ki gondolataikat megszólalásukkor.

1 2 3 4 5

A tanítás művészeti módszerek megjelenése az órán.

1 2 3 4 5

A diákok nyitottsága és pozitív hozzáállása az órán.

1 2 3 4 5

Gondolati térkép

Feldolgozott szakirodalom: Kiss V.(2014).A művészet mint nevelés,a nevelés

mint művészet. Neveléstudomány: oktatás- kutatás-innováció,2 (1),69-81.

Tanulási technikák II.

Választott technika:T -táblázat Feldolgozott irodalom:Kiss V.(2014) .Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia Neveléstudomány : oktatás - kutatás - innováció. 2 (1 ), 69-81.

Művészeti nevelés / művészettel nevelés (iskola)

művészet terápia (terápia)

Nevelés fogalma szűk és tág értelemben értelmezhető

tág értelemben hasonló a terápiához

szűk értelemben gyerek és fiatalokkal kapcsolatos célja az érték közvetítés

művészet tanárokgyakorlással elérhető

pedagógiai művészetfelfogás

pedagógiában a befogadás befogadása (egyszerre mi és a mű)

mentél higiéniára odafigyelő iskola (Sándor Éva)

művészetekkel nevelés,”education through art”

H.Read a művészetekkel nevelés céljaesztétikai nevelés és gazdagítás ,képzelőerő fejlesztése,harmonikus emberi személy

általánosságban nem művészeti területtel kell nevelni, hanem a cél művészettel tanítás

drámapedagógia= tanítási dráma

segítő jellegűek ezek a tevékenységek belül „minden ember művész” nem az alkotás a lényeg, hanem az alkotáson keresztül való fejlődés, mentális folyamatok

osztály csoportos jelleg

alternatív iskolák, inkább megjelenik, a művészettel nevelésmire tanít? spontán

Terápia fogalma szűk és tág értelemben értelmezhető

tág értelemben a nevelés

szűk értelemben, klinikai kezelés

terápiás művészetfelfogás

művészetnem esztétikai cél, funkció nyelvezet és kifejezésmód a központban

Szublimáció (alkotó folyamat, megélés) és kommunikáció (alkotás üzenete diagnózis)

művészet terápiasaját alkotás befogadása

modalitások és komplex művészetterápiás (kereszt modalitás) Összefüggés a pedagógiával és gyógypedagógiával, kultúra közvetítés és fejlesztés képző művészettel: tanulás folyamatok segítsége pedagógia eszközökkel (normál pedagógiában is segíthet, nem csak terápiás keretek között)

kreativitás felszabadításmegértés, strukturálatlan feladatok, szabad tevékenység, belső élmény (Freud személyiségelméletének, ID-nek megfelelő én részéhez kötik)

Értékelés és értelmezés a terápiánszemélyes és egyéni

terapeuta szerepe: közös munka, csoport dinamika, indulatáttételi-viszontáttételi

önkifejezés, önformálás, önismeret, egymás megismerése

köznevelésben is megjelenikNAT-ban (2007) megjelenik kulcskompetenciák között („esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség”) nevelő funkciója lett a művészetnek

Módszerek: projektmunka, kooperatív módszerek, önkifejezést segítő feladatok

gyakorlatban ritkán valósul meg

művészetre neveléshagyományos módszer, a művészet kulturális érték, cél a kultúra közvetítése, van egy művészi oldal (szakiskolák és művész képzés és hétköznapi oktatásban) és egy befogadói oldala (személyiség formálás) művészet pedagógiai formák: szakkörök, rajz iskola, zeneiskola, művészeti iskolák (először csak technikai előre lépés, majd lelki)

kreativitás felszabadításaértelmes produktum, szabad, de adott problémakör (Freud személyiségelméletének, Ego részének megfeleltetőjének tartják)

pedagógia a közoktatásban értékel, de nem interpretál, csoporthoz méri az egyén teljesítményét nem az egyénhez (Waldorf szöveges értékelés)

tanár szerep: csoport dinamikát alakítja, személyes figyelem, indulatáttételi-viszonyáttételi jelenség kezelése

önismeret a közoktatásban elég nehézkes és kevésbé jelenik, meg mint a terápiákban

jelenség odafigyelni

önismeret nagyobb hangsúly és fontosabb

Tanulási technikák III. Kettéosztott napló

Feldolgozott irodalom: Kolosai N. (2001). Művészettudomány. Gyermeknevelés I. évf. 2. szám 57–72.

Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim

„Általános tapasztalata a pszichológiának, valamint a művészeti nevelést vizsgáló kutatásoknak, milyen nagy hatással van a személyiség alakulására a művészetekkel való foglalkozás. A művészeti tevékenységek transzferhatása pozitívan befolyásolja bizonyos tanulási képességek alakulását (Kárpáti, 1991; Laczó, 2001; Trencsényi, 2002; Thurmezeyné és Balogh, 2009).”

Ez alapján már, előre lehet következtetni

arra, hogy milyen jótékony hatásai

vannak a művészeti nevelésnek és miért

igazán fontos.

„Művészet és tudomány, művészet és tanulás kapcsolata egyértelmű, mégis izgalmas, fontos tevékenység annak átgondolása és bizonyítása, miben is ragadható meg egymásra hatásuk lényege”

Fontos, szempontot mutat be ezt a

gondolat, miszerint összefüggnek a

művészetek és a tudományok, segítik

egymást (később a szövegben példát

hozz Einsteinre és más feltalálókra. A

kreatív munka jelentőségére)

„felfedezések megalkotóinak életrajzát tanulmányozta. Arra a megállapításra jutott, hogy minden nagy tudományos felfedezés tudományos képzelőerőt, a művészeti alkotáshoz hasonlatos inspirációt igényelt”

Ezzel is alá is támasztja az író, hogy a

tudományos munkához is

elhanyagolhatatlan a képzelőerő, amit a

későbbiekben ki is emel, hogy a korai

művészeti nevelés is elősegíti.

„Gadamer hermeneutikai szituációról

beszél, melynek lényege, hogy minden

időpillanatban adott élethelyzetünk és

nézőpontunk foglyai vagyunk, így adott

horizontunk, látókörünk meghatározza,

hogy mindig csak megfelelő irányban és

szögben látunk rá az eseményekre

(Gadamer, 1984). A megismerés mindig

összekapcsolódik azzal, aki megérti; a

kutatóval, az olvasóval, a mű átélőjével”

Eszerint az elképzelés szerint a

tudomány sem objektív teljes mértékben,

tehát hat, mindenkit érnek külső

behatások, amik befolyásolják. Ez a

megvilágítás igazán meglepő számomra,

de ebben is van igazság. Hiszen sok

tudós tett felfedezéseket, amik későbbi

korokban bebizonyosodtak, hogy

tévesek.

„Tudjuk, hogy az esztétikai élmény, – az

aktív vagy „passzív” művészeti

tevékenység – személyiségformáló,

nevelő hatással van az emberre,

különösképpen a gyermekre, de nem

vesszük komolyan, kevéssé reflektáljuk

tudományos gondolkodásunkban, milyen

mély és maradandó ez a nevelő hatás”

Fontos elkülöníteni, hogy van passzív

meg aktív művészeti tevékenység. Ami

mindkét esetben fontos nevelő szerepet

tölt be, a későbbi életre is hatással van.

Kiemelhetői, hogy a művészeti

tevékenység nevelő hatása

gyermekeknél még fontosabb.

„A művészet az emberek közti

érintkezésnek egyik módja, párbeszéd

szavak nélkül. A művészeti tevékenység

lényegét képezi, hogy az alkotó

tudatosan, bizonyos jelek alkalmazásával

(mozdulattal, színnel, hanggal, dallammal,

ritmussal, vonallal, kővel, szóval) közli az

általa átélt érzéseket, melyek másokat is

megérintenek.”

Szerintem ez egy igazán fontos feladat a

művészeteknek, ami itt le van írva.

Fontos kommunikációs csatornát jelent

az emberek között. Szerintem ezáltal

segítheti az emberekkel való

kommunikációt, segíthet mások

megértésében.

„Mi a művészetpedagógia feladata,

jelentősége? A művészetpedagógia maga

értékközvetítés (Trencsényi, 1991; 2000).

A művészet segítségével alakuló

párbeszédben az értékközlés egyben

identitásközlés, az értékek cseréje

mediálja a társadalom értékhordozó

csoportjainak közeledését.”

a művészetpedagógiának célját megjelöli

felelősség teljes társadalmi

vonatkozások

„Felnőttként, pedagógusként

lehetőségeket kell biztosítanunk a

gyermeknek a tapasztalásra, a

megmászásra, tapintásra, ízlelésre,

mozgásra, az egész testével,

érzékszerveivel és képzeletével

együttesen végzett tevékenységek

rendszeres végzésére (Hüther, 2009;

Kolosai, 2011)”

Nem csak pedagógusnak van a

művészeti nevelésben fontos szerepe,

hanem a szülőnek is!

„A gyermeki agyban rendelkezésre álló

sokféle és alapvetően fontos neuronális

áramkör kialakításához és megtartásához,

a memórianyomok kialakulásához és

állandósulásához, a német Gerald Hüther

agykutató és neurobiológus szerint, a

gyermekeknek alapvető szükségük van

egy olyan világ megtapasztalására,

melyben ők maguk hatékony cselekvők,

aktív résztvevők, mégpedig a valós élet

összefüggéseiben. „

Fontos ennek a biológiai háttere, hogy

miként segíti a művészeti nevelés a

különböző tanulási folyamatokat és a

későbbi életben való helyt állást.

Előnyös, ha a gyermekek művészeteken

keresztül vagy annak segítségével

tapasztalnak a világból.

„Freund Tamás (2011) mindezeket a

kapcsolódási pontokat, érzelmeinket,

motivációinkat, több ezer éves kulturális

örökségünket együttesen belső

világunknak nevezi. És most újfent egy

alapvetően lényeges gondolata

következik: belső világunk az agyi

hullámtevékenység befolyásolásán

keresztül van hatással arra, milyen

hatékonysággal tanulunk, milyen

mélységben raktározzuk el (akár nem

tudatosan) a kapott, észlelt információt és

a memóriába került információ mennyire

lesz előhívható. A kreatívan, alkotó

módon gondolkodó tevékenység

alapfeltétele, hogy hozzáférjünk a

memóriában tárolt információ

anyagokhoz”

az agy és személyiség együtt hat

tudományok és művészetek

párhuzamához hasonló

„fontos önnevelési és nevelési feladatok

következnek a kreativitás, az alkotó

gondolkodás, egyben a gyermeki tanulás

szakszerű segítése érdekében,

pedagógusok és szülők számára”

Ebben a gondolatban, megfogalmazódik

az, hogy a művészeti nevelés több

lépcsős folyamat. Illetve nem csak a

pedagógus, hanem a szülő is fontos

alkotó része ennek.

„Az információrobbanás, a globalizáció

nyújtotta információ áradat a kulturális

örökség nem megfelelő átadását

eredményezi, mondja Freund Tamás.”

De be kell látni, hogy nehezebb a nagy

információ és technikai fejlődéssel

megküzdeni, más módszerek kellenek,

mint régebben.

„A művészetek művelése, a művészettel

nevelés prevenciós szerepet tölt be az

iskolai és óvodai mentális

egészségnevelésben.”

Teljesen új szempontot, hozz be az író

ezzel a mondattal. Hiszen eddig nem

említette, hogy a művészettel nevelés

mentális egészségben is szerepet játszik.

„A gyermek alkot, létrehoz és ez az

alkotás és létrehozás nem csak a tárgyak

világában történik meg, hanem lelkében,

belsőjében, személyiségében is.”

Lelki folyamat is, nem csak testi.

„Izgalmas és fontos tényező a művészeti

nevelés lelki egészséget megőrző

szerepében a művészetek művelésének

közösségteremtő aspektusa. Az önreflexió

mellett a művészeti tevékenység végzése

közbeni dialógus, a másik emberre való

rácsodálkozás, a másik emberben való

önfelismerés lehetősége az, ami

közösségteremtő (Trencsényi, 2000).

Művészeti nevelés nem csak

sajátmagunkat viszi előrébb, hanem

társas kapcsolatainkat is.

pedagógus képzéstanítás /nevelés

művészete

nagyon fontos a pedagógus személye

jó pedagógus képzés maga a tanítás

és a nevelés is művészet lesz

„Egy művészeti ág gyakorlása olyan

összetett problémák elé állít bennünket,

amelyet általában a mindennapok, az élet

is felvet.”

fontos nem csak a tanulásban során

segít, hanem a mindennapi életben is

Önreflexió (tanulási stílus)

Emlékszem alsós voltam, amikor a napközis tanárnő tartott tanulás

módszertant, akkor nem igazán éreztem hasznosnak. De visszatekintve nem is

hiszem, hogy segített volna. Az általános iskolában is az volt, hogy délután a

napköziben a tanár nem segített, csak ült tanultam, mint a többiek, ha mindenki kész

volt lehetett játszani. A tanárok ebben nem igazán segítettek általános iskolában,

várták, hogy mindenki magától tanulja meg. Inkább a szülőkre hagyták. Én tanultam,

a szüleim meg kikérdeztek. Könnyen megjegyeztem, amik az órákon elhangzottak.

Később gimnáziumba több perspektíva volt adott, hiszen az irodalom és

egyéb órák kereteiben többet dolgoztunk csoportokba. Ami nagyon tetszett, hiszen

különböző oldaláról néztünk egy adott témát. A gimnáziumban, többször hangosan

olvastam fel, amit tanultam. Az órai jegyzeteléshez is színes tollakat is használtam.

Az órákon pedig figyeltem és próbáltam aktív lenni, mert így könnyebben

megjegyeztem, amit a tanár elmondott.

Itt az egyetemen már teljesen másképp kell tanulni, mint előtte, hiszen sokkal

nagyobb anyagrészekről van szó. Az előadások sokszor csak támpontok a

tanulásban, sokkal több időt kell rá fordítani. De az előadásokon elhangzottak segítik

a későbbi tanulásomat, hiszen emlékszem arra, amik az órán elhangzottak, ezért azt

könnyebben megtanulom. Leginkább most már csendben tanulok, sok színes filcet

használok és az ábráknak is hasznát veszem, amik a könyvekbe vannak, úgy

könnyebb értelmezni egyes dolgokat számomra.

A tanulási stílus kérdőív alapján kiderült, hogy a vizuális és a csendes tanulás

illetve a reflektív stílus jellemez a legjobban. A vizuális stílushoz tartozik, általában

sok színes filcet használok a tanuláshoz és az ábrákat is használom. Ha egyedül

tanulok, akkor szeretem, ha csend van, úgy tudok igazán belemerülni a

tanulnivalóba, ezért vagyok a csendes kategóriába sorolható. A társas tanulási

forma és az auditív pedig köztes érték, jött ki. Ez nálam abban nyilvánul meg, hogy

szeretek csoportosan is tanulni, másokkal hiszen, könnyebben meg is jegyzem, ha

közösen gondolkodunk rajta. Az auditív tanulás stílus, pedig az órákon fontos

könnyebben tanulok, ha egyszer azt már halottam, könnyebben visszaemlékszem

rá. A reflektív stílus szerintem, annyiban jellemez, hogy tényleg átgondolom, mielőtt

megszólalok, egy problémát szeretek több oldalról megfigyelni ez, azért van.

Összegezve a tanulási szokásaim a gimnáziumban alakultak, azóta nagyon

szeretek csoportba dolgozni, főleg ha valami kreatív munkát kell csinálni.

Önreflexió

Az első órán nem voltam, ezért kíváncsian vártam, hogy milyen lesz ez az

óra. Nagyon érdekesek voltak az órák, ahogy megtanultunk különböző technikákat

alkalmazni. Az órán a csoportos feladat feldolgozások nagyon tetszettek, mert

szeretek csoportba dolgozni. Főleg akkor élveztem, amikor már csoportba

rendeződtünk, ahogy a projekt során dolgoztunk. Nagyon jó volt szerintem a

csoportunk, annak ellenére, hogy én a Módszerek csoportba kerültem, mert az

Alternatív iskolás csoportban kevesen voltunk. Az első közös megbeszélés nagyon

jól sikerült, haladtunk a munkával és még jól is éreztük magunkat, jókat nevettünk

közben élvezetes volt a munka. Ha kellett valami segítség bárkinek a csoportból,

akkor mindenki segítőkész volt. Általában mindig én voltam, aki kiirt, hogy mikor

találkozzunk. Mert a folyóson megbeszéltük, hogy mikor kéne találkozni, aztán

mindig én voltam, aki összerántotta csoportot. Az órai csoportos munkák is nagyon

jók voltak, mindig törekedtünk arra, hogy, amit csinálunk, szép legyen, és a legjobbat

próbáljuk kitalálni és a legjobban kivitelezzük az idő és a képességeinkhez képest.

Jó volta többiekkel együtt dolgozni. Amikor az óra munkák során megbeszéltük,

hogy melyik csoport mire jutott, nagyon zavaró volt számomra, hogy a többi csoport

nem figyelt és beszélgettek közben. Pedig szerintem jó volt, mert új ötletek jutottak

róla eszembe és így is tanultam valami újat. Számomra az egyéni munka kettős

érzést váltott ki, nagyon érdekel a témám és azok, amiket olvasok, csak nem vagyok

abban biztos, hogy az, amit kitűzők magam elé az mennyire teljesíthető. Sok

munkám volt az egyéni feladataimmal, mert igyekeztem minél többe kihozni

magamból. Ezért volt bennem félelem a tárggyal kapcsolatban, hogy sikerül-e a

magammal szembeni elvárásokat teljesítenem. Az órákon a feladatokat élveztem,

nagyon motiválóak voltak és hasznosak. Nagyon hamar telt az idő az órákon, mert

több munkaforma is jelen volt, ami nekem nagyon tetszett. A kedvencem az volt,

amikor a kooperatív technikákkal foglalkoztunk, mert a csoport is jól működött együtt

és sokat is tanultam belőle.

Visszatekintve, a munkámra tudom, hogy ennél jobbra is képes lennék, de

úgy érzem, még kevés, mert szerintem a témám nagyon komplex és ahhoz képest

kevés a tudásom. Ahhoz, hogy egésznek mondhassam a munkám, még szeretnék

többet a témámmal foglalkozni majd a későbbiekben.

Órai munkáim