v. 1.0 2011. 01. - bach-terapia.hu · az én (ego): – az ösztöntörekvések és külvilág...

v. 1.02011. 01.

Pszichoszomatikus alapelvek

A pszichoszomatikus betegség

● Milyen a pszichoszomatikus betegség?● Miről ismerhető fel?● Minden betegség pszichoszomatikus?– Kérdés: mi szükség van a fizikai tünetek kezelésére?

● Milyen a nem pszichoszomatikus betegség?– Pszichés– Szomatikus– Szomatopszichés

A tgy-szat megközelítése

● Alapvető fogalmai:– Elfojtás– Tudattalan– Szimbólumérték– Funkció

● Freud (pszichoanalízis)

Sigmund Freud (1856-1940)

● a „lelki készülék” felépítése és alapvető működése;

● az egyén pszichoszexuális fejlődése és annak főbb mozgatói;

● lelki zavarok keletkezésének mechanizmusai;

● gyakorlati pszichoterápiás eljárás;


● tudattalan:– örömelv vezérli

● öröm keresése, kín elkerülése;– munkamódja: elsődleges folyamat

● nincs okság, idő-, vagy térkategória;● ugyanazon dolog iránt egyszerre pozitív és negatív érzelmek;● ~álom;

● tudatelőttes:– a tudattalan lappangó, de tudatképes, könnyen

tudatosítható része;


● tudatos:– valóságelv vezérli

● a valóság követelményeihez, a társadalmi együttélés szabályaihoz való alkalmazkodás;

● lemond örömökről a későbbi nagyobb kín elkerülése, illetve felvállal kellemetlenségeket a későbbi örömök érdekében;

– munkamódja: másodlagos folyamat● az élmények racionális, logikus, rendszerező feldolgozása;


● Strukturális modellje:– a lélek három alkotórésze:

● ösztön-én (id);● én (ego);● felettes én (superego);


● Az ösztönén:– teljes egészében tudattalan;– születéskor csak ez;– két alapösztön:

● szexuális ösztönök (libido: tárgyra irányulnak, a fajfenntartást szolgálják ~ Darwin);

● énösztönök (az önfenntartást szolgálják);– később felismerte, hogy a libido az ént is megszállhatja

● Erosz: általános életösztön (a szexuális ösztönök ennek a tárgyra irányuló részei);

● libido: az életösztön energiája;– ezekkel ellentétes ösztön: halálösztön

● az énben található destrukciós ösztön;● (ismétlési kényszer);


● az ösztön-én ilyen felfogása lényegében biológiai

determinációt tételez fel;– negatív emberkép;– az ember motívumai nem különböznek lényegesen az

állatétól;– a legtöbb vitát kiváltó elem Freud elméletében;


● az én (ego):– az ösztöntörekvések és külvilág közötti összeütközések hatására

alakul ki;– az ütközések feszültségét igyekszik csillapítani;

● az ösztönök összebékítése a külvilág-, ill. a felettes-én követelményeivel;

– az ösztönök korlátozása miatt kialakuló szorongás csökkentése (!);

– szorongás csökkentése: a realitáselv felülírása (a valóság bizonyos mértékű meghamisítása);

– elhárító mechanizmusok;– lehetőséget adnak, hogy átmenetileg elviselje a helyzetet;– az ösztön-én „alantasabb” tartalmait igyekszik a tudattalanban

tartani (vagy szocializálni);


● a felettes-én (superego):– az ösztön-én származéka (libido-visszavonással jön létre

– szülők);– tabuk – erős tilalmi rendszer;– azonosulás (identifikáció);– nagyobb részt tudattalan;

● társadalmi szinten a vallás, az erkölcs, a szociális érzék;

Elhárító mechanizmusok

● Tagadás:– a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenítése

és száműzése a tudatból;– ha valaki utal rá:

● igazságtalan vád;● dühös reakció;

– távolságot tart az egyén és élményei között, de nem old meg problémákat;

● Disszociáció:– a kellemetlen, kínos érzések, gondolatok kellemesekkel

való helyettesítése;


● Projekció:– az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak

tulajdonítja, illetve azokat másokban véli meglátni;● Intellektualizáció:– a személy olyan módon próbál eltávolodni a kellemetlen

gondolatoktól, érzésektől vagy az azokat okozó stresszhelyzetektől, hogy absztrakt intellektuális formában kezeli azt;

● Izoláció:– szigorú önellenőrzésből fakadó érzelmi távolságtartás,

érzelmi elkülönülés, érzelemmentesség


● Fantáziatevékenység:– olyan élethelyzetek,szituációk elképzelése (barátság,

meghittség, korlátlan siker, szépség, hatalom) melyek kellemes érzésekkel legtöbbször megelégedettség érzését keltik;

● Hasítás:– környezete személyeit két egymással ellentétes csoportra

(pozitív [„jók”] és negatív [„rosszak”]) osztja. Ezután a pozitív csoportba tartozó személyekben megbízik, a negatív csoporttal szemben óvatos magatartás● biztonságérzet;● komfortérzést;


● Leértékelés:– Az egyén nagyobbnak és fontosabbnak tekinti (és éli

meg) magát a többieknél. A gyenge önértékelése miatt tételezi fel hatalmasságát, mindenhatóságát és értékeli le a többieket. A külső megfigyelő számára ez a viselkedés sokszor hiúságként, nagyképűségként, kiválasztottsági érzésként fogalmazódik meg.

● Introjekció vagy bevetítés:– Külső tulajdonságok, erények magunkra vonatkoztatása.

Az egyén azonosul egy pozitív figurával, vagy annak tulajdonságaival. Ezenfelül bevetítés az is, ha az egyén saját tulajdonában lévő olyan dologgal, vagy dolgokkal azonosul, melyre büszke.


● Racionalizáció:– a szorongás valódi oka a tudat szintjén elfogadható,

ésszerű, de hamis okkal helyettesítődik;● Reakcióképzés:– a nem kívánatos késztetést vagy frusztrált törekvést az

eredeti késztetéssel ellentétes magatartás megvalósítása nyomja el;

● Elfojtás:– a személy számára félelmet vagy fájdalmat keltő

memória-tartalmak kiutasítása a tudatból;● Regresszió:– Időleges visszatérés korábbi lelki működésekhez;


● (Túl)kompenzáció:– egy területen elszenvedett frusztráció önértéknövelő

ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával;● Identifikáció:– tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel,

viselkedéssel;● Szublimáció:– a konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és

egyénileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás);

– az egyetlen pozitívnak értékelt elhárító mechanizmus!

Pszichoszexuális fejlődés

● a felnőtt személyiség lelki működésiért, a „jellem”

kialakulásáért az ösztönfejlődés kora gyerekkori

alakulása felel;

● az ösztönenergia a testi fejlődés során mindig az

örömszerzésre legalkalmasabb testtájat szállja meg

(erogén zóna);


● kóros lelki működés: a személy gyerekkorában

nem tudott egészségesen végighaladni ezeken a

fejlődési fázisokon;– valamelyik szintem megrekedt (fixáció);– oka: az adott zóna nem elégült ki kellőképpen, vagy

túlzott ingerlésben részesült;


● fixáció következménye:– a személy túljut ugyan a kritikus fázison, de

krízishelyzetben hajlamos visszacsúszni az adott periódus problémamegoldási szintjére (regresszió);

– a fixált szint kielégülési mintái uralják a személy viselkedését (jellemvonásokká válnak);


● a libido alakulása, fejlődése:– ~ a gyermek fejlődési fázisai;

● orális szakasz (-1 év);● anális szakasz (2-3 év);● fallikus szakasz (3-6 év);

– lezárulása: Ödipusz/Elektra konfliktus;– kasztráció szorongás, ill. péniszirígység;

● latencia periódus (6-7-10 év);● genitális szakasz (serdülőkor);

Carl Gustav Jung (1875-1961)

● két alapvető ponton fordul szembe Freuddal:– tudattalan szerkezete;– libido természete;


● a tudattalan:– személyes tudattalan:

● egyszerű elfelejtések és elfojtások;– kollektív tudattalan:

● velünk született ösztönök és archetípusok;● egyetemesek, nincs veleszületett konkrét tartalmuk, csak

egyfajta formai keretet jelentenek● pl. „születés”, „anya”, „hős”, animus/anima, Selbst, stb.


● a személyiségek közötti különbség:– tudat beállítódása:

● extraverzió/introverzió;– tudat funkciói:

● érzékelés;● gondolkodás;● érzés;● intuíció;

– a tudat beállítódásai és funkciói kiegészítik egymást:● ha a tudatos introvertált, a tudattalan

extravertált;● ha pl. a gondolkodás a főfunkció (tudatos),

az érzés tudattalan;


● személyiségfejlődés (individuáció):– az emberben rejlő ellentétek fokozatos feloldása;– egyfajta belső egység megteremtése;– duális szemlélet;

● az ellentétek a lelki működések hajtóerői;– keleti filozófiák, szinkronicitás;

Pszichoanalízis

● Problémák:– Igazolhatóság– Szubjektivitás– Folyamatok követhetősége, megragadhatósága

● kritikák– Viselkedéselméleti

● kognitív– Humanisztikus– Pszichofiziológiai irányzatok (stressz)

Humanisztikus

● Abraham Maslow (1908-1970):

Definíciók

● Az embert körülvevő tárgyi, természeti és

személyi környezetből eredő stresszhatások olyan

érzelmi reakciókat (szorongás, indulat, stb.)

hoznak létre, melyek az egyéni válaszadási

típusoknak megfelelően átalakítják a

pszichovegetatív szervezet működési módját.

Definíciók

● A pszichoszomatikus orvoslás olyan diszciplinát jelöl, amelynek tárgya

– a pszichológiai és szociális jelenségek és az élettani funkciók normális és kóros korrelációjának, valamint a biológiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatásának tanulmányozása a betegségek kialakulásának, okainak és kimenetelének szempontjából;

– a holisztikus (vagy biopszichoszociális) orvosi ellátási szemlélet támogatása, valamint a viselkedéstudomány által kidolgozott módszerek alkalmazása az emberi megbetegedések megelőzésében és kezelésében.

Definíciók

● „A pszichoszomatikus egészség kritériuma az, hogy a szervezet fenntartsa a homeosztatikus egyensúlyt önmagán belül, illetve környezetében.” (Dunbar, 1954)

● „A pszichofiziológiai betegséget olyan, emóciós tényezők által okozott fizikai tünetek jellemzik, amelyek – általában vegetatív beidegzésű – egyes szerveket vagy szervrendszereket érintenek. Az érintett szervek azok, amelyeket az emóciók általában is érintenek, de a változások erősebbek és tartósabbak. Az egyén nincs szükségképpen tudatában emócionális állapotának.” (Amerikai Pszichiátriai Társaság, 1968)

Definíciók

● „A multikauzalitás, valamint a pszichés és nem pszichés tényezők esetről esetre változó eloszlása érvényteleníti a »pszichoszomatikus betegség« fogalmát, mint specifikus diagnosztikai csoportét. Elméletileg minden betegség pszichoszomatikus, minthogy az emocionális tényezők minden testi folyamatot befolyásolnak az idegi és hormonális utakon át.” (Alexander, 1987)

Stressz, megkűzdés

● Definíciók → stresszhatások jelentősége:● Stressz:– biológiai (Selye) és pszichológiai értelmezés– szubjektív természetű– hétköznapi értelem kettős:

● külső hatás & belső válasz– eredeti értelme: megterhelés hatására keletkező

feszültség (fémekben)– válasz:

● Adaptáció● Megküzdés

– (alkalmazkodás nehezített feltételek mellett > más egyensúlyi állapot)


● Megküzdés (coping)– tudatos, célirányos erőfeszítés a változtatásra– "minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés,

amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülírják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait" (LAZARUS)

– Típusai:● problémafókuszú (körülmények megváltoztatása)● emóciófókuszú (hozzáállás megváltoztatása)


● Stresszfolyamat:– 1; stresszor (fenyegetés, kihívás, veszteség, stb.)– 2; elsődleges értékelés = felmérés (személyes érintettség,

ennek iránya, felelősség)– 3; másodlagos értékelés = változtatás (kontrollálhatóság,

stratégiák és források, sikeresség)– eleve jó megválasztott célok = folyamatosan + érzelmi

állapot ("aki boldog, az nem téved")– egyéni különbségek a stratégiákban és azok

alkalmazásában– a legjobb a nagy és rugalmasan használt repertoár

Pszichoszomatikus betegségek

● Alexander: "pszichoszomatikus hétszentség"– Asthma– Ulcus– Reumatoid artritis– Colitis ulcerosa– Neurodermatitis– Hipertireózis– Hipertónia


● Háttérben a gyermeki függőség (dependencia):– Szimpatikus: a gyermeki függőség túlkompenzálása >

agresszió, ellenségesség > blokád > migrén, artritisz, hipertónia, hipertireózis, stb.

– Paraszimpatikus: gyermeki függőség követelése > védettség és ellátottság nincs meg > blokád > ulkusz, obstipáció, hasmenés, kolitisz, krónikus fáradtság, asztma


● Mai felosztás– Stresszválasz alapján: = hipotalamusz-hipofízis-

mellékvesekéreg (HPA-) rendszer alul- vagy túlműködése

– HPA-túlműködés (~ Alexander szimpatikus betegségei)● Major depresszió● Anorexia● Pánikbetegség● PMS● Hipertireózis● Krónikus stressz, stb.


● Mai felosztás:– HPA-alulműködés (~ Alexander paraszimp. betegségei):

● Obezitás● Szezonális depresszió● Reumatoid artritisz● Krónikus fáradtság● Hipotireózis, stb.

v. 1.0 2011. 01. - bach-terapia.hu · az én (ego): – az ösztöntörekvések és külvilág...

Documents