Utazás Radnóti Miklós életében

https://www.youtube.com/watch?v=qbXoAuCqcjc&t=4s

Radnóti Miklós - Huszonnyolc év

1909-ben született Budapesten (Glatter) néven

zsidó származású

Születésekor ikertestvére és édesanyja is meghalt

12 éves korától nagybátyja nevelte

Ikrek hava és Huszonnyolc év című verse

1929-ben gimnáziumi érettségit tett

1930-1934-ig Szegeden tanult magyar-francia szakon,

1934-ben a bölcsészettudományokdoktorává avatták

tanári állást nem kaphatott (zsidótörvényekmiatt)

Radnóti Miklós élete

1935-ben feleségül veszi Gyarmati

Fannit (Fifi)

Felesége,Gyarmati Fanni

1930-ban jelenik meg

Az ifjú költő első kötete

Arckép

Huszonkét éves vagyok. Így

nézhetett ki ősszel Krisztus is

ennyi idősen; még nem volt

szakálla, szőke volt és lányok

álmodtak véle éjjelenként!

1930.október 11.

A budapesti ügyészség elkoboztatta a kötetet,8

nap elzárásra ítélték

2.kötet:Újmódi pásztorok éneke

(1931)

Költői sikerek Újabb köteteit a kritika jól

fogadta:

Újhold című kötete (1935)

Járkálj csak,halálraítélt!

(1936)

Meredek út (1938)

Ikrek hava (1940)

Tajtékos ég (1946)

posztumusz kötete

-bori notesz versei (1971)

1940.szeptember 9-én kezdte

el munkaszolgálatát,aztán

időről időre behívták zsidó

származása maitt.

Erődítményt

bontottak,dolgozott a hatvani

cukorgyárban és egy

ládagyárban,megaláztatások

érték.

Üldöztetés

1944 nyarán ismét behívója érkezett, ezúttal a

szerbiai Bor rézbányáiba vitték,onnan pedig később

tovább Lager Heidenauba,Žagubica mellé

A kényszermunkával töltött napok nehezek, a

körülmények mostohák voltak.

Nem tudhatom

1944-ben írta Nem

tudhatom című

versét,mely a hazájában

üldözött költő

megrendítő

hazaszeretetének

bizonyítéka.

A táborban egy kis kockás füzetbe írta verseit,

amelyekben a hazatérés reményét fejezi ki, és

amelyekből megrázóan hiteles képet kapunk a

munkatáborokban uralkodó körülményekről:

„Ékezetek nélkül,

csak sort sor alá tapogatva,

úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,

vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;”

/Hetedik ekloga, 1944. július/

„Rémhirek és férgek közt él itt

francia, lengyel,

hangos olasz, szakadár szerb,

méla zsidó a hegyekben,

szétdarabolt lázas test s mégis

egy életet él itt”

/Hetedik ekloga,

1944. július/

„Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák

ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már.

Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság

és egy nappal az élet is.” /Hetedik ekloga, 1944. július/

A bori bányákat 1944 augusztusában kezdték el kiüríteni a

visszavonuló németek.A költő szeptember 17-én hagyta el a

tábort az első szakasszal.

A költőben a feleségéhez való hazatérés

tartotta a reményt

,,Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -mit mondjak még? a tárgyak összenézneks téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab

az asztalon és csöppje hull a mézneks mint színarany golyó ragyog a teritőn,s magától csendül egy üres vizespohár.

Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.

Az álom hullongó sötétje meg-megérint,elszáll, majd visszatér a homlokodra,

álmos szemed búcsúzva még felémint,hajad kibomlik, szétterül lobogva,

s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,

de benned alszom én is, nem vagy más világ,S idáig hallom én, hogy változik a sok

rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben.”

Tétova óda (részlet)

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,

a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;

torlódik ember, állat, szekér és gondolat,

az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.

Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,

tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan

s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,

vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

Az út során folytatta a versírást, a Razglednicák

(képeslapok) is ekkor íródtak.

1944 novemberében a Győr melletti Abdán érte

utol a vég.

Agyonlőtték,majdtömegsírba temették.

Senki sem, a barátok, közeli hozzátartozók sem tudtak a költő

haláláról.

Mindenki reménykedett, hogy él és visszatér

közéjük.

HALÁLA

BORI NOTESZLegutolsó versek,csak később a tömegsír feltárása után

kerültek elő,amikor a halott kőltő kabátjának zsebében

megtalálták a noteszt.

Sírhelye Abdán

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!