1823. Monroe-elvi.1793. A francia forradalom kapcsán a semlegesség deklarálása és a kereskedelmi előnyök megszerzéseii.

Az USA barátságtalan beavatkozásnak tartaná, hogyha valaki beavatkozna a kontinensen az ügyekbe1)Cserébe azt vállalják, hogy ők sem avatkoznak be az európai ügyekbe2)

Latin-amerikai függetlenségi harcok → izoláció politikájaiii.

Utolsóként maradt meg a gyarmatok során1)

Az USA először gazdasági okokból beavatkozott a függetlenségi háborúban a kubaiak oldalána)Helyi amerikai lakosság és közvélemény nyomása hatásárab)Már a kezdetektől eldöntött háború voltc)

1898-as spanyol-amerikai háború2)

Elismerésre került Kuba függetlensége3)

Puerto Ricoa)Csendes-óceáni szigetekb)

Kuba gyarmattartó hatalom lett4)

Európai kölcsönöket latin-amerikai országok nem tudják visszafizetni, akkor az USA helyettesíti őket (?)

a)

A kontinens stabilitását és a kontinensen kívüli régió stabilitását is próbálják megőriznii)Amerika az amerikaiaké → Amerika az észak-amerikaiakéb)

Theodore Roosevelt kiegészíti a Monroe-elvet5)

Kuba helyzeteiv.

Elvárta az USA, hogy az európai hatalmakhoz hasonló kedvezményeket kapjona)Egyéb gazdasági előnyöket is kapb)

Nyitott kapuk elve1)

Eredménye: béke → béke Nobel-díji)Közvetítői szerepet vállal Roosevelta)

Az USA nem akarja, hogy az oroszok teljesen kiszorulnának a tértségből2)

Távol-keleti események: orosz-japán háborúv.

Csatorna építés1)Gazdasági okokból2)

A kormány nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni, hogy a csatornát megalkossák → az Egyesült Államok felbuzdítják a panamaiakat a függetlenedésre → a panamai kormány kedvezményt ad az amerikaiaknak

a)Kolumbia része3)

Panamavi.

Amennyiben az Egyesült Államoknak valahol érdeke van, akkor arra a területre diplomáciailag, gazdaságilag, katonailag odacsap

1)

Ki tud állítani akkora hadsereget, amekkora ehhez kella)Ehhez már megvan a gazdasági potenciál is2)

Ez az egyik legfontosabb, ami az I. világháborúval kapcsolatos szembenállását megfogalmazza3)

Kell valami olyan casus belli, ami nem csak a kormányt, hanem a közvéleményt is befolyásoljaa)Amennyiben az amerikai közvélemény nyomására beavatkozásra készteti, akkor meg is teszi azt4)

Roosevelt: furkósbot-elvvii.

Külpolitika jellegzetességeia.

Amerikai életek esnek áldozatul ← erre hivatkoznaka)Lusitania elsüllyesztése1)Mexikó semlegesítené az USA-t2)

Casus bellii.Világháborús előzményekb.

ElőzményekI.

Demokrata párt jelöltjei.1913. márciusában iktatják beii.1917-ben újraválasztjákiii.

Jövő óra anyaga lesz a 20-as éveki.Belpolitikai fordulatot hoza.

Külügyminisztere: Bryan1)Mérsékelt külpolitikai szerepvállalás az elnökségének a kezdeténi.

Külpolitikai fordulatb.

W. WilsonII.

USA az első világháborúban I.2012. február 15.10:03

USA – 1. lap

Továbbá jóvátételt javasol Kolumbiának, de ezt leszavazzák a szenátusbana)

Visszavonja azt a törvényt, amely alapján az amerikaiak nem fizettek a Panama-csatorna használatáért

1)

Latin-Amerikába csapatokat vezényelnek a status quo fenntartására és a csatorna biztosítására2)

A meglévő szerződések megújítására már nem jellemző a dollárdiplomáciaa)Ázsiai kereskedelem3)

Mérsékelt külpolitikai szerepvállalás az elnökségének a kezdeténi.

Hogyan viszonyul a felekhez?1)

Ezt megelőzi a szövetségi rendszerek kialakulása → merényleta)1914. július 28. a Monarchia hadat üzen Szerbiánakb)Kölcsönös hadüzenetekc)

Franciaország és Nagy-Britannia közt nincsen szerződés, de az oroszok összetartják őketi)

Központi Hatalmak Antant

Németország Oroszország

Osztrák-Magyar Monarchia Nagy-Britannia

Franciaország

Bulgária

Olaszország

Románia

Japán

d)

Casus belli: 1914. június 28. Szarajevó2)

Amerika alapvetően angolszásza)

A közvélemény megosztotti)Viszont etnikailag eléggé összetett az amerikai népességb)

Elég nehéz Németországba eljutni a blokád utáni)Gazdaságilag az Antant felé húzc)

Nem belépni hivatalosani)De kereskedni mindkét féllelii)

Az USA a legjobban akkor járna, hogyha ki tudna maradnid)

Dilemma3)

Mindkét országgal kereskedhet hadianyagnak nem minősülő árukkala)

Amennyiben megszegik a kereskedelmi szabályokat, akkor kiürítés után elsüllyeszthetiki)A harcoló feleknek joguk van arra, hogy a hajókat megállítsák és ellenőrizzékb)

A németek nem veszik figyelembe a semlegességeti)Technikai újítás: tengeralattjáróc)

Továbbá ragaszkodnak hozzá, hogy minden semleges hajó először Angliában kössön ki ahol átvizsgálják azt és utána mehet tovább

i)A britek kijelentik, hogy az élelmiszer is hadianyagd)

A Brit-szigetek partjait hadizónának minősítik és teleszórják aknákkal a környéketi)Német válasz:e)

"semlegesnek kell lenni nem csak tettleg, de névleg is" Wilsonf)

A németek tesznek felhívásokat amerikai lapokban, hogy a Szövetségesekkel kapcsolatban lévő hajók nem biztonságosak

g)

Semlegesség4)

1198 utas, ebből 128 amerikai állampolgár

Indokolt volt a támadás•Valószínűleg ténylegesen szállított hadianyagot is

1915. május 7-én a németek elsüllyesztiki)

Ez lesz az egyik ok, amely indokként szolgál az amerikai közvélemény előttii)

Lusitaniaa)

2 amerikai állampolgár áldozat → tiltakozási)Arabic eskü: Az amerikai német nagykövet megfogadja, hogy felszólítás nélkül nem süllyesztenek el fegyvertelen hajót

ii)

1915. augusztusában, Arabic elsüllyesztéseb)

3 amerikaii)Amerikai tiltakozásii)Sussex eskü: Figyelmeztetés nélkül nem fognak kereskedelmi hajót elsüllyeszteniiii)

1916. márciusa, Sussex (fr.)c)

Eredményed)

Süllyesztések5)

1914-ben az Egyesült Államoknak állást kell foglalniaii.

USA – 2. lap

Ha nem hagynak fel, akkor megszakíthatják a diplomáciai kapcsolatot

Wilson figyelmeztetése; 1916 tavaszai)

T. Roosevelt szerint azonnal be kellene avatkozni

Nem kellene sokáig húzni a konfliktust

Közvetítői szerepet is felvállalna Wilsonii)

Eredményed)

1917. február 1. kezdődik meg1)Ezután rögtön az USA megszakítja a kapcsolatot Németországgal2)

A meghirdetés előtt a németek kiadnak egy táviratot, amit az amerikaiak elfognaka)

Új-Mexikói)Texasii)Arizonaiii)

Abban az esetben, hogyha az USA hadba lép, akkor Mexikót mozgósítanák és győzelem esetén esetén Mexikó megkapja azon területeket, amit a XIX. században elveszített.

b)

Távirat: Zimmermann távirat3)

Nyilvános lesza)Ez az utolsó cseppb)

A brit hírszerzés az amerikaiak részére bocsátja az információt4)

Korlátlan tengeralattjáró háború meghirdetéseiii.

Egy hölgy (az egyetlen) ellene szavazi)Nem egyhangúa)

A döntő többsége megszavazza azértb)

Szavazás a hadüzenetről1)1917. április 2. az USA hadat üzen a Német Császárságnakiv.

Regisztrálnia kell minden 21-30 közötti, majd minden 18-40 közötti férfinak1)

A 21-30 közöttiből közel 10 millió → kb. 700 ezret sorsolnak kia)Természetesen lehet jelentkezni önként isb)Sokszor előfordul, hogy egyes államok, egyes megyék milíciái átalakulnak nemzeti gárdává és szövetségi szolgálatba vonulnak

c)

Miután nyilvántartásba vették őket, sorshúzással döntik el, hogy kit hívnak be a hadseregbe2)

Ebből 2 millió kerül át Európábaa)1918 végére közel 5 millió lesz a létszám, amely a hadseregbe bevonul3)

Sorozási törvény 1917 májusai.

Júniusban indulnak elii.1918 áprilisától kezdődően a nyári hónapok legvéresebb csatáiban vesznek résztiii.

Először szétosztják őket az Antant hatalmak közt1)Aztán mégis egyesítik a csapatokat amerikai tábornok alatt: Pershing2)

Kb. 2 000 katonát szállítanak át Európábaiv.

Az amerikai csapatok nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Németország fegyverszünet megkötésére szorulnak

v.

Hadsereg kiállításac.

Semmiféle hátországi háború nincseni.

Viszonylag kevés áldozattal kerül ki a konfliktusból1)Az áldozatok száma sem olyan nagyii.

Hátországi történetekd.

USA – 3. lap

Ez a nagyfokú fegyelem és hivatali odafigyelés miatt lehetséges1)Rövid idő alatt történik meg az átállás és a visszaállás isi.

23 milliárd $ saját célokrai.10 milliárd $ kölcsönként a szövetségesek rendelkezéséreii.

70%-75%-80%i)Jövedelemadóka)

Kb. 10 milliárd $b)

Adónövelés1)

Békekölcsöna)Liberty loanb)Victory loanc)Ennek a bevétele kb. 23 Mrd $d)

Kormánykötvények kibocsátása2)

Ezek fedezetéreiii.

Hadianyag ellátásához anyagi forrásokat kell mozgósítania.

Ne kelljen végigmenni a procedúrán, hanem egyből1)Elnöki hatáskörbe rendelnek sok kérdésti.

Agency1)

Szabályozás és ellenőrzésa)Nyersanyag kitermelés → termelés → elosztás2)

Vö. tervgazdálkodás és államosítások3)

A prioritásokata)

Legyen mindenhol munkaerői)Felfüggesztik a sztrájkjogotii)Helyette próbálják garantálni a 8 órás munkaidőt, hogy ezekkel meg is előzzék azt a helyzetet, hogy sztrájkoljanak

iii)

Szakszervezetek létrehozásaiv)Egységes bérv)

A mozgósításokatb)

Vasúti)Vizi útii)

Szállítás könnyítésec)

Kommunikáció megszervezésed)

Meghatározzák4)

Bizonyos termékeket monopol helyzetbe tesznek (?)a)

NEM (?)i)Mindent a hadi céloknak kell alárendelniii)

Korlátozzák, hogy a gabonából lehet-e szeszes italt csinálnib)

Gazdák megnyerése5)

Liszta)Húsb)Cukorc)Üzemanyagd)Korlátozzák a mennyiséget ise)

Jegyrendszer bevezetése6)

Szintén az elnök alá rendelt, de kongresszusi ellenőrzés alatt maradt hivatalokat állítanak felii.

Központosítás a végrehajtó hatalombanb.

Elmentek a fehér férfiak1)Afroamerikaiak megjelenése a munkaerőpiaconi.

Bányák, vasút1)Hispánok megjelenéseii.

Egészségügy vagy a gyárakban, illetve olyan férfias munkakörökben, ahol férfiakat nem tudtak a hiány miatt foglalkoztatni

1)Nők számára is megjelennek új lehetőségekiii.

Amint vége a háborúnak ezeket az embereket elküldik, mert visszajöttek az emberek a frontróliv.

Társadalmi csoportok új lehetőségeic.

Bizonyos tekintetben németellenességi.

Német nyelv használata1)

Külön átvizsgálhatjáka)Német származású színészek, írók nem jelenhetnek meg2)

Nem illik Beethovent vagy Wagnert hallgatni3)Röpiratok4)

A propagandában is megjelenikii.

Nemzetvédelmi törvények1)

Zászlóa)Egyenruhab)Himnuszc)Ezek megsértése vagy szankcionálásad)

Nemzeti szimbólumok2)

1917 június; 1918 május3)

Kb. 3-4000 ember "vesz részt" ebbena)1000-1500 azért, mert német származásúb)Arányaiban nem nagy, de jelzi azt, hogy fellépnek a hatóságok ez ellenc)

Letartóztatások, deportálások4)

Kémkedésről, lázításról szóló törvények elfogadásaiii.

Németekkel kapcsolatos diszkriminációd.

Radikális mozgalmake.

HátországI.

Kiadás Bevétel

ElosztásTermelésNyersanyagkitermelés

USA az első világháborúban II.2012. február 22.10:10

USA – 4. lap

Amerikai Munkáspárt1)

Megnövekedik a taglétszáma)

Ugyanakkor az elnökválasztásban van munkáspárti jelölt isi)Viszonylag rövid idő alatt sikerül kiszorítania a pártotii)

A kormány megpróbál odafigyelnib)

Amerikai Kommunista Párt2)

Szélsőbal aktivizálódásai.

Akkor kifejezetten az afroamerikaiak ellen és azok megfélemlítésérei)1867-estől eltéra)

Színes ellenesi)Katolikus ellenesii)Idegen ellenesiii)Zsidóellenesiv)Bevándorló ellenesv)

Most kifejezetten azok ellen irányul, aki nem angolszász és nem protestánsb)

Bűncselekmények elkövetése is előfordul a Klán működése miattc)

Kuklux Klán újjáéledése1)Faji összetűzések (jobboldal)ii.

Radikális mozgalmake.

Még mielőtt az amerikai hadsereg megjelenne az európai hadszíntérena)

Megválaszthatják a kormányformát és a kormányt, amelyben élni szeretnéneki)Minden államra kiterjesztett nemzeti önrendelkezés jogaa)

Egyenrangú határtárgyalásokb)Megakadályozható legyen még egy ilyen nemzetközi konfliktus kialakulásac)

Létrehozzanak egy olyan nemzetközi szervezetet, amely egy tárgyalási forma lenne

i)

A javaslattevő USA nem lesz tagja a szövetségnekii)A későbbi béketárgyalásokban sem vesz résztiii)

Népszövetségre való javaslatd)

Nyílt, nyíltan letárgyalt szerződések titkos megállapodások és záradékok nélküle)

Korlátlan tengeralattjáró háborúi)Kivéve, hogyha nemzetközi akciók révén lezárjákii)

Hajózás teljes szabadságaf)

Egyenlő kereskedelmi feltételek megteremtéseg)Gyarmati igények, mandátum területekh)Oroszországi)Berlinj)Lengyelország integritásak)

Wilsoni 14 pont, 1918. január 8.1)

Wilson tesz egy javaslatot a háború végi rendezésrei.

Háborúhoz való viszonyulásf.

Demokratapárti elnök vani.

Wilson nem veszi figyelembe1)

Wilson tekintélyének és tárgyalási alapnak ez szolgálhatott volnai)

Közben a republikánusok visszavonják a pénzügyi segítségnyújtást a szövetségeseknek

a)Wilson elmegy a béketárgyalásra2)

Republikánus párti többség a kongresszusban és a szenátusbanii.

1918. választások a Kongresszusban, illetve szenátusi választása.

Wilson sem erélyes1)

Etnikai határ helyett a gazdasági érdekek szerinta)Pontról-pontra engednek2)

Ez már felülírja a wilsoni elveketi.

1919-re kiderül, hogy a béke pontjainak semmiképp sem hasonlít a wilsoni elvekreii.

1918 őszében, mire elindulnak a tárgyalások már kialakulnak a megszállási zónákb.

Az amerikai közvéleményt nem tudja meggyőzni1)De az egészségét beáldozza → egy megfáradt elnöknek kellene képviselnie az amerikaiakat2)

1919. őszén több, mint 40 városban tart beszédeti.

Elveszti a lehetőséget, hogy az ő elvei legyenek elfogadottak1)A republikánusok leszavazzák a Népszövetséghez való csatlakozást2)

Ezután személyesen megjelenik a kongresszusban, de a demokrata párti szenátorokat próbálja befolyásolni

ii.

Wilson haza utazik és a közvéleményre játszikc.

Minden esély elveszik → nem is kerül napirendre a Népszövetségi.

Ettől függetlenül visszavonul1)Ebben az évben Wilson Béke Nobel-díjat kapii.

A külpolitika visszatér oda, ahol a XVIII. században is tartott: Kimaradni az európai dolgokbóliii.

1920-as elnökválasztásokat republikánus nyeri: Hardingd.

Béketárgyalások és belpolitikai háttérII.

Olaszországi.

Kezdetben nem tagja1)1937-ig marad benn2)

Németországii.

1919-ben alapító tag1)1937-ben kilép2)

Japániii.

1939-ben kilép1)Szovjetunióiv.

1922-ben lép be (?)1)Magyarországv.

Népszövetségi tagoka.

Népszövetség hatásköreb.

NépszövetségIII.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=1395

2012.02.29., 10:10

USA – 5. lap

Mivel nincs benn olyan sok nagyhatalom, ezért gyakorlatilag nem tud érvényre jutni abban a felállásban, amit eredetileg szerettek volna

i.Népszövetség hatásköreb.

USA – 6. lap

Harding betegség miatt nem tudja kitölteni a posztját (1921-1923)a.

Elnökválasztási problémákI.

Népszámlálási.A városlakók többségbe kerülnekii.A vidéki népesség kisebb, mint 50% és ebből a farmon élők kevesebb, mint a teljes népesség 30%-a

iii.

Népesség: 106 millióa.

Warren G. Harding (404)i.James M. Cox (127)ii.

Éppen börtönben ül1)Eugene V. Debs - szocialista pártiii.

Pately P. Christen - munkáspártiv.

Novemberi elnökválasztásb.

Erről az elnökválasztásról tudósítanak először Pennsylvániában1)1922-re 500 rádióállomás2)Hullámhossz előmozdítása3)

Rádiói.

Találmányokc.

1870-es évekhez képest 17%-kal csökkent csak1)Analfabetizmus csak 6%i.

1901 49 év

1920 54 év1)

Várható életkorii.

Társadalomd.

ÁltalánosanII.

Megnézik a 10-es népszámlálási adatokat és felállítják a nemzetek arányát és ez alapján állítják fel a bevándorlási arányokat is

1)Kvótarendszer bevezetései.

Az első szépségkirálynő választás Atlantic Citybenii.

1921a.

Lincoln Memorial felállítása - Washington D.C.i.T. S. Eliot: a puszta országaii.Reader's Digest megalapításaiii.

1922b.

15 millió automobil1)

Állami támogatással isa)22 millió lakóhely2)

14 millió telefon3)Az első villanyborotva4)

A fogyasztói társadalom megerősödésének a tényei.

1923c.

Calvin Coolidge (382) - John W. Davis (136); Robert M. La Follette (13)1)Új választási.

A háború után válságba kerülnek a vesztes országok → nem tudnak fizetni → a háború után bálságba került nyertes országok még nagyobb válságba kerül → konfliktus

1)

Kell valami nemzetközi fórum, ahol ezt meg lehet beszélni / oldani2)Az USA kölcsönt nyújt Németországnak → Németország fizetni tudja a jóvátételt Nagy-Britannia és Franciaország számára → A brit és francia gazdaság törleszteni tudja a hiteleit az USA felé

3)

Kell valami hitel / tőke, ami be tudja indítani a német gazdaságota)Előbb-utóbb mindenhol többletet termelb)Hozzájárul ahhoz, hogy az amerikai gazdaság felpörögjönc)Az amerikai termékeknek piacot teremtd)

Oka4)

A világgazdasági válság megakadályozza ezti)Folytatnák a tervet: 1929. Young terva)

5 évre szól5)

Sikerült stabilizálni Németországota)Működőképes6)

Dawes tervii.

1924d.

Kronológiai sorrendIII.

USA

Németország

Anglia + Fro.

1920-as évek története2012. február 29.10:03

USA – 7. lap

A világgazdasági válság megakadályozza ezti)Folytatnák a tervet: 1929. Young terva)

Sikerült stabilizálni Németországota)1926-ra belép a Népszövetségbe Németországb)

Működőképes6)

Nagyon magas védővámok voltaka)Ez a hagyományos (hamiltoni) republikánus gazdaságpolitika miatt voltb)Megakadályozza, hogy az amerikai termékeit be tudják forgatni Európábac)

Az államokban nem volt háborúi)

Viszont Európa nem képes és nem akar olyan áron és mennyiségben iparcikkeket venni, amin az USA kínálja azt

d)

A republikánusok protekcionisták voltak7)

A limit az 1890-es arányoknak csak a 2%-át engedi be1)

Ázsiaiaka)Köztes-Európab)

Korlátozás főképp:2)

Második kvóta törvényiii.

Gershwin: Kék rapszódiaiv.

John T. Scopes az evolúciót tanította a bibliai teremtéstörténet MELLETT1)Pénzbüntetésre ítélték2)Több állam közt Texasban is betiltották az evolúció tanítását3)

Majom-peri.

1925e.

Jelly Roll Morton1)Red Hot Peppers (Chicago): Dr. Jazz2)

Jazz fellendülései.

1926f.

Mount Rushmore elnökprotréii.Az első hangosfilm: The Jazz Singer (Warner Borthers)ii.Charles Lindbergh átrepül New Yorkból Párizsbaiii.

1927g.

Herbert Hoover lesz az elnök (444) - Alfred E. Smith (87)1)Elnökválasztási.

Mickey Mouseii.59-re emelkedik az előre várt életkoriii.

Nyilatkozat arról, hogy elítélik a háborút, mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának az eszközét

1)

Összesen 62 ország írja alá és csatlakoznak hozzá2)(úgy tűnik, hogy a gazdasági konjuktúrából adódó optimális hangulat következtében születik meg ez a papíros)

3)

Kellog-Briand egyezményiv.

1928a.

1923-29 között az ipar termelékenysége 32%-kal nőtta)Növekvő termelékenység1)

Kisebb volt a vásárlóerő, mint a kiadott termékek mennyiségea)A bérek emelése a fenti időszakban csak 8% voltb)

Nem követte a bérek emelése2)

A családok több, mint 71%-ának nem éri el az éves jövedelme a 2500 $a)Nincs semmilyen megtakarításukb)Összesen 0,1% akinek a megtakarítás a kezében vanc)

Nincs jól elosztva a jövedelem3)

Kevés kézen koncentrálódika)

Manipulációi)Gazdasági növekedés ii)Kellemetlen, amikor valaki elkezd eladniiii)

Elszakad a valóságtól az árb)

Pénzügyi válság lett belőlec)

120 milliós népesség, de ebből mindössze 4 milliónak van valamennyi részvénye4)

Rövidlátó gazdaságpolitika5)

Előzményeki.

Túltermelési válság1)Drámai mértékű árcsökkenés → bérek csökkenése → spekulánsok veszteségei2)Tőke visszavonása a bankokból és vállalkozásokból → ezek csődbe mennek3)

Csökkentem a termelést → csökkentem a foglalkoztatott munkaerőt → tovább csökken a vásárló erő → tovább növeli a különbséget a megtermelt javak és a szűkülő piac között

a)A piac további beszűkülése4)

Következményekii.

A válság: 1929. október 24.b.

A válság körülIV.

USA

Németország

Anglia + Fro.

USA – 8. lap

szűkülő piac között

Közeli és távolabbi partnereknél is jelentkeznek a problémáka)A vesztes országok környékén a túltermelési válság kevéssé érzékelhezőb)

Európai országokba gyűrűzik tovább5)

A fellendülésnek kísérő sorozata a válságok megjelenései1)Ciklikusság figyelhető meg, de mindig túl tudja tenni a világ magát rajta2)

Hoover azt mondja, hogy a válság nem más, mint a korábbi válságok → hamar meg lesz oldvai.

Az állam felvásárolja és megpróbálja elraktározni1)Később piacra juttatja és az állam vállalja a veszteséget2)Búza, gyapot3)

Stabilizációs testületek létrehozásaii.

Több marad meg az embereknek --> nagyobb vásárlóerő1)Adócsökkentésiii.

Kicsiny mennyiséggel1)Közmunkákiv.

Pénzügyi testületeknek1)Vállalkozásoknak2)A szövetségi kormányzat nyújt kölcsönt neki3)

Állami kölcsönökv.

Ezek olyan dolgok, amit egy család is meg tud csinálni1)Alapvető változásokat nem jelentett2)A hooveri nagyon mérsékelt reakciók3)

A strukturális reform nincs bennevi.

1930c.

A válság legmélyebb részén el is törlik, hiszen lehetetlen forrást találni a fizetnésre1)Egy éves moratóriumot hirdet a német jóvátétel fizetésétőli.

Az állami beavatkozás megjelenése1)Vannak ugyan intézkedések, de ezek nem elegendőek a válság kezeléséreii.

1931d.

Demokrata Párt1)

Hyde Park, NY, gazdag család1)Harvard, Columbia Law School - ügyvéd2)Theodore Roosevelt unokaöccse3)Wall Street-i ügyvédi iroda, NY állam szenátora4)Wilson haditengerészeti miniszter helyettese (1913-20)5)1920: ha Coxot választották volna elnökké, akkor ő lett volna az alelnök6)1921: gyermekparalízis7)1924: visszatér a politikai életbe8)1928-32: NY állam kormányzója9)

Stabilizálni a helyzeteta)

Rádió → népszerűségi)

A nyilvánosság minél szélesebb körében megosztani a Demokrata Párt (DP) irányelveit

b)

Közmunka programok elindításac)

Mint demokrata párti, de mint NY állam kormányzója a válság kitörése után megpróbálja az államon belül

10)

Általánosani.

Elnökjelölő gyűlés: New Deal-t ígér1)57%-os győzelem2)Beiktatás 1933 márciusában 3)

Megválasztásaii.

1932: Franklin D. Roosevelt (FDR)e.

Megosztja a New Deal (ND) részleteit a lakossággal rádión1)Ez nem egy propaganda beszéd, hanem, mintha otthon ülnénk egy vacsora mellett, visszafogottan, baráti, családias stílusban szól az emberekhez, hogy hogyan képzeli el a válság megoldását

2)

Rendszeres rádióban elhangzott beszélgetések lesznek a továbbiakban egy-egy elnökválasztás után

3)

Márc. 12. az első kandalló előtti beszélgetés (fireside checked)i.

Átvilágítják a bankokat és csak bizonyos bankok újraindulását engedélyezika)Az újraindító bankokat szigorúan az állam alá helyezik (felügyelet)b)

Növeli a bizalmat a bankokbani)(kockáztatja a bizalmat az államban)ii)

Az állam garanciát vállal a bankbetétekért 5000$ összegigc)

Pénzügyi helyzet és bankok stabilizálása1)

A farmereknek azért fizetnek kárpótlást, hogyha nem termelneki)Korlátozza bizonyos termények termelésétii)

Agricultural Adjustment Act (AAA)a)Termelés újraindítása: mezőgazdaság és ipar, közmunkák2)

New Dealii.

1933: FDR elnökségef.

Felmerül az a kérdés, hogy az államnak joga van-e a beavatkozáshoz?

USA – 9. lap

Korlátozza bizonyos termények termelésétii)

Azokat a törvényeket, amelyek korlátozták a gazdasági tevékenységeket (pl. a tröszt), azokat eltörlik

i)

Garantálják a munkások jogaitii)

Hidak

Utak

Autópályák

Színházak, kulturális intézmények

Olyan munkákat szervez, amely nem kapcsolódik a termeléshez

Legyenek olyan közmunkák, amit az állam rendel meg, az állam bonyolítja le és az állam hasznára válik

iii)

National Industrial Ricovery Act (NIRA)b)

A természetvédelemhez, parkosításához, tájvédelmi környezethez kapcsolódiki)

Folyószabályozás

A szabályozásból kikerülő területek mezőgazdasági hasznosítása

Erőművek telepítése a folyó mellé

EMBER KELL HOZZÁ

Tenessee völgyének tervezeteii)

Civilian Conservation Corp (CCC)c)

Szesztilalom vége → jövedéki adód)

v.ö. A mai napig nem megoldott kérdési)Társadalombiztosítási törvény, nyugdíj, munkanélküli segélyek, etc. Biztosításae)

USA – 10. lap

Új-Funland melletti.Churchill és Roosevelt megállapodásaii.

Nyilvánosság1)Országaikat nem kívánják gyarapítani2)Területváltozás a népekkel egyensúlyban3)Önálló választás arra, hogy milyen formában élnek4)Egyenlő feltételek a világkereskedelemben5)Gazdasági együttműködés a jobb munkakörülményekért, a szociális biztonságért6)A náci zsarnokság teljes megsemmisítése7)Új országok félelem nélkül8)Négy szabadság9)Szabad kereskedelem10)A nemzeteknek le kell mondaniuk az erő alkalmazásáról11)

(kicsit ellentmondásos a két cikkely…)a)Az agresszorokat le kell fegyverezni12)

A wilsoni 14 pont továbbfejlesztett verziójaiii.

Atlanti Charta 1941. augusztusa.

Utána legyőzni a szövetségeket is1)Nácizmussal szembeni összefogási.

26 ország írja alá1)Senki nem köt különbékétii.

Nemzetközi szervezet, amely garantálja a béke fenntartását --> ENSZiii.

Washingtoni konferencia 1941 december - 1942 januárb.

ElőkészületekI.

FDR & Churchilli.Konkrét terveket is megfogalmaznak és előkészítenek hadmozdulatokat isii.Az afrikai sikerek miatt szóba kerül a szicíliai partraszállás isiii.

Casablanca 1943. január 13-24.a.

FDR & Churchill & Sztálini.A háborút Németország teljes vereségéig folytatjákii.Nem kötnek különbékétiii.2. front megnyitása: Franciaországiv.

Be fog segíteni Berlinben1)

Érdekszféráka)Lengyelországot el kell tolni nyugati irányba → a porosz területek rovására terjesztik ki a lengyel határokat, azonban a keleti részen a Szovjetunió megnyeri az elfoglalt területeket

b)

Németország jövőbeni felosztása2)

Szovjetunió szembenállását rögzítik Németország ellenv.

Roosevelt lazábban kezeli a kapcsolatát Sztálinnal1)Truman jóval keményebben2)

Sztálin ígéretet tesz arról, hogy ha Németország kapitulál, akkor beszáll a Japán elleni háborúbavi.

Kölcsönbérleti szerződés kiterjesztése a Szovjetunióravii.

Teherán 1943. november 28 - december 1.b.

Ismét deklarálják, hogy a háborút Németország kapitulációjáig folytatjáki.

Neki érdeke volt a normandiai partraszállása)Bevették a képbe Franciaországot1)

Németországot a 4 hatalom közösen szállja megii.

A Szovjetunió három hónappal a háború után hadba lép a japánok elleniii.Az ENSZ alapelveinek a letételeiv.

A wilsoni önrendelkezés elve1)De'Gaulle kormányának a legitimizálása2)Tito kormányának az elismerése3)

Nyilatkozat a felszabadított Európárólv.

Jalta 1945 február 4-11.c.

1945. június 26.1)San Francisco2)

Alapokmányi.

Béke fenntartása1)A konfliktusok megakadályozza2)Bármilyen konfliktust békés, diplomáciai úton oldja meg3)A nemzetek, emberi szabadságok tiszteletben tartása4)

Környezetvédelema)Szegénységb)

Pl. UNICEFi)Gyermekek kulturális és oktatási lehetőségeinek elősegítésec)

Együttműködés a globális problémák megoldásában5)

Cél, elvekii.

ENSZd.

Nagy találkozókII.

Diplomácia a II. világháborúban2012. március 14.10:41

USA – 11. lap

Pl. UNICEFi)

Truman & Attlee & Sztálini.Németország megszállási övezeteiii.

Általánosságban a háborúban vesztes országok fizetése1)A versailles-i elvek visszacsengése2)

Német jóvátételiii.

Lengyelország területéről1)Csehszlovákia területéről2)Magyarország területéről3)Azon célból, hogy a későbbiekben ne lehessen jogot formálni ezen területekre, hogy a németeket egyesítsék

4)

Németek kitelepítéseiv.

Akik még élnek1)Háborús bűnösök felelősségre vonásav.

Lengyelország végleges határait leteszikvi.

Cserébe stratégiai bázisokat engednek át a részére1)A Szovjetunió ismét vállalja, hogy hadba lép Japán ellenvii.

A békeszerződés megkötésének az előkészítése: Külügyminiszterek Tanácsaviii.

Potsdam 1945. július 17 - augusztus 2.e.

1939 augusztusában fogalmazódik meg először1)Bizonyos reakció arra, hogy vannak ilyen kísérletek2)Az maghasadás fegyveres célra való alkalmazása3)Einstein & Szilárd Leó4)

Manhattan-tervi.

A nemzetközi fizikusokból álló csapat szervezésére kérik fel és meg is csinálja1)Amerikaiak2)

Teller Edea)Magyarok3)

Olaszok4)Angolok5)Etc.6)

Robert Oppenheimerii.

Nemzetközi csapata.

USA & Kanada & UK → $3 MRDi.

A semmi közepén, a világtól elzártan1)Los Alamosii.

A sivatag közepén fel is robbantják 1)

Van egy ötlet, hogy egy lakatlan szigeten dobják le és ezzel megfélemlítik a japánokata)Erről értesül (akkor először) Truman, aki engedélyezi a használatát2)

Júliusra elkészül a tesztbombaiii.

1942. májusától tervezetek is vannakb.

70 cm átmérőjű, 3 m hosszú, 4 t, urán1)80 ezer ember azonnal megsemmisül2)

Hiroshima - Little Boyi.

1,53 m átmérő, 3,25 m hosszú, 4,6 t, plutónium1)40 ezer közvetlen áldozat2)

Nagasaki - Fat Manii.

1945. augusztus 6. és augusztus 9.c.

Szeptember 2-án fegyverszüneti.

Érdeke is Kína szomszédságában egy demokratikus Japán fejlődés1)Japán pacifikálását amerikai jelenlét mellett hajtják végreii.

Augusztus 14-én Japán kapituláld.

AtombombaIII.

"Aki elsőként nyomja meg a gombot, az másodikként másodikként hal meg."

USA – 12. lap

Már a háború befejezése is jelentette a hidegháború kezdeteiti.Egyesek szerint már az orosz kommunista hatalomátvétel ezt a hatalmi állást jelezteii.

A Baltikumban1)Közép-Európában2)Ázsiában3)

Szovjet befolyás növekedései.

A teheráni találkozó eredményeképp létrejött befolyási övezetek meghatároztákii.

Ellentéteka.

Angolszász retorika, majd gazdasági, politikai, katonai válaszoki.

Azon a területen belül kell tartani a Szovjetuniót, ameddig eljutottak1)Ennél tovább nem szabad engedni2)

George Kennan: a feltartóztatás politikájaii.

Magát a tényt rögzíti, de nem innen kezdődik1)Hiszen már korábban kialakult a vasfüggöny2)

Churchill fultoni beszéde 1946. március 5.iii.

Válaszb.

Kétpólusú világ kialakulásaI.

Németország, Ausztria, Japáni.Kivételeka.

Bulgária, Magyarország, Olaszország, Romániab.Területi kérdésekc.Jóvátételek megállapításad.

Lengyeleki.Németekii.

Lakosságmozgatásoke.

De érdemben nem veszik figyelembe sem az érdekeket, sem az érveket, de még a wilsoni elveket sem

i.Formálisan meghallgatják a vesztes országokat isf.

Az UK és Franciaország is gyenge ahhoz, hogy ott legyen a toppon ezen a téreni.Európában, de Európán kívül isii.Pacifikálás és újjáépítés: Japániii.A világ nagy részén befolyásolják az állam alakulásátiv.

Az USA és a Szovjetunió határozza meg a világpolitikátg.

Békekötés 1947. február 10.II.

Veszélyzónákban az alapján, hogy hogyan alakul a szovjet befolyási.

Az állam meggyengült → nem tudják tovább támogatni a kommunista ellenes harcokat1)Pl. Görögország, illetve olyan országok is, ahol az Egyesült Királyságnak vannak befolyásaiii.

Veszélyzónák a.

Meghatározza az USA viszonyulását a Szovjetunióhozi.A churchilli beszéd mellett ez mutatja meg a legjobbanii.

Nemzeti biztonság1)Görögország és Törökország2)Pénzügyi és gazdasági támogatás3)Mint szabad nemzet fenntartása4)Kommunista fegyveres terroristák ellen5)Önmagát fenntartó és önmagát megbecsülő ország kialakítása6)Az Egyesült Államoknak kell ezt megtenni7)Nem tud segíteni: UK, UN, 8)"Az Egyesült Államoknak az a politikája, hogy támogatja a fegyveres kisebbségek erőszakosságának kitett, vagy külső nyomásnak alávetett szabad népeket."

9)

Eddig ha vállalt konfliktust, akkor utána mindig visszavonult, de most nem10)

Jellemzőkiii.

$400 millió Görögországnak és Törökországnakiv.

A különböző fegyveres erők (légi, szárazföldi, tengerész, tengerészgyalogság)a)Az elnökkel szoros együttműködésben a politikát dolgozzák kib)Pentagonc)

Védelmi Minisztérium1)Nemzetbiztonsági törvény, 1947.v.

Truman elvb.

A "feltartóztatás politikája"III.

http://www.okm.gov.hu/letolt/retorika/ab/szoveg/szov/chur.htm

Amerikai választások:http://www.youtube.com/watch?v=1aBaX9GPSaQ&feature=endscreen

A hidegháború és a "vörös veszély"2012. március 21.10:03

USA – 13. lap

Pentagonc)

Central Intelligene Agencya)Összefogja a tucatnyi különböző hírszerző munkákatb)Az elnökkel való konzultációc)

CIA2)

N.T. = Nemzetbiztonsági Tanács3)

Az európai gazdaság újraindításával kapcsolatban1)Nagyon komoly anyagi vállalás2)Gazdasági stabilizáció azért, hogy a Truman által kimondott elvek működjenek3)Mivel senki más nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amikkel az USA, ezért felvállalja, hogy megadja az első lökést

4)

1948-52: $13 MRD5)Az amerikai termékek miatt is fontos volt, hogy működjön az európai piac6)

Jellemzőki.

A Szovjetunió és a szovjet szatellit államok elutasítják a pénzt1)KOMINFORM megalakítása, 1947. szeptember2)

Elzárja Nyugat-Berlint a blokád segítségével és megpróbálja kiéheztetni őketa)Azt akarja elérni, hogy vonuljanak ki a szövetségesek és teljesen a szovjet érába kerüljön a terület

b)

Berlini blokád, 1948 június 24. - 1949. május 12.3)

A szovjet válaszii.

324 napa)300 000 leszálló gépb)2,5 millió tonna áruc)A végén a Szovjetunió felhagy a blokáddal → megszilárdul a kettős állás → NSZKés NDK kialakulása

d)

A megosztottság jelképe lett Berline)

Az Egyesült Államoknak megvan az a technikai és anyagi háttere, hogy légihidat teremtsen a várossal

1)

Az USA részvételévela)A befolyásszerzési törekvések miattb)Kanada is alapító + európai országokc)A gazdasági eszközök mellett a katonai eszközök megjelenésed)Hosszú távú együttműködése)

Megalakul a NATO, 1949. április 4.2)

Amerikai válasziii.

Marshall terv, 1947. júniusc.

Felkészültség növelése1)Atombomba készlet megnövelései.Hidrogénbomba fejlesztéseii.Védelmi kiadások megnövelése → 3xiii.Nemzetbiztonsági Tanács létrehozása, 1950.iv.

Európán kívülre is elkezd figyelni az USA1)

A sikerre nagyon sokat kell várnia)Előbb inkább néhány kudarcot gyűjtenek beb)

Mao-Ce-tung Csang-kaj-sek

Kínai Kommunista Párt Kínai Nemzeti Párt (KOUMINTANG)

1945. október 11.: polgárháború kitörése

1949. október 1.: Kínai Népköztársaság

1949. Tajvanon alapítja meg az elméleteit

i)

Három kínai tartomány volt megszállva a szovjetek általii)Kína elvész, mint demokratikus ország, ezen a pontoniii)

Kínac)

Máig nem rendezett problémák vannaki)Már a világháború alatt jelen vannak mindkét oldal embereiii)

Észak-Korea Dél-Korea

Kim Ir Szen Li-Szin Man

Kínai támogatás USA + 15 ország támogatásaiii)

Koread)

Ázsia2)

Közben:v.

Militarizálásd.

USA – 14. lap

Kínai támogatás USA + 15 ország támogatása

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Koreai Köztársaság

iii)

A háború után egyesíteni akarják

A konfliktus azonban nem feloldható

Jaltában és Potsdamban ketté osztják az országot a 38 foknáliv)

Sérülékeny kapocs

1953. júniusában csak fegyverszünetet kötnek és máig nincsen békev)

1953-ban ketté szakad az ország véglegesenvi)

(mások a prioritások)

Az USA jelentősen részt vesz a problémában, de nem tud nagyon odafigyelni, koncentrálni

vii)

Ez sem könyvelhető el sikerkéntviii)

Itt nem tudja megkérdőjelezni a Szovjetunió az amerikai befolyásta)Ezért nem is korlátozzab)

Megakadályozták, hogy itt kommunista éra alakuljon kii)Viszonylag rövid idő alatt sikerül az országot helyreállítani, stabilizálnic)

A hadsereg kizárásával, demokratikus útond)

Kivétel: Japán3)

Félelem a kommunistáktól1)Megerősödik az országon belül is a kommunista ellenes mozgalomi.

Nemzetbiztonság erősítése1)

Abban az esetben, ha bármilyen gyanú van, akkor ezeket elbocsátják, börtönbe csukják vagy internálják

a)Állami alkalmazottak átvilágítása2)

1947-1951: 2 500 fő elbocsátvaa)Arányaiban jóval kisebb ez, mint a keleti blokkban ugyanez a folyamat3)

Hollywood átvilágítása igazán jelentős (színészek, forgatókönyv írók)4)Másik populáris csoport: nukleáris fegyverek kialakításában részt vett emberkék5)

Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság működéseii.

1950. február: Truman elrendelte a hidrogénbomba gyártásátiii.

Alger Hiss1)Klaus Fuchs2)

Villamosszékben kivégzik őketa)Rosenberg házaspár3)

Kémkedési vádakiv.

Előzményeka.

Eredetileg 200 névi.Soha nem hozta nyilvánosságraii.

Szenátorok1)Hadsereg2)

Sok demokrata párt közeli emberkeiii.

A lista többször változikiv.

(ő republikánus volt, természetesen)1)Arra próbálja felhasználni, hogy a demokratákat kicsináljav.

Feljelentés sorozatok → félelemérzetvi.A szenátus méltatlanná nyilvánítja és meg is bélyegzikvii.Tényleges véget csak a halálával ér véget a dologviii.

Joseph Raymond McCarthy rágalomhadjárata 1950-54b.

McCarthyzmusIV.

Politikai múltja nincsen1)

II. világháborúban való részvétel (Afrika, Normandia)a)Később átmenetileg visszavonul 1948-banb)A NATO megalakulásával ő lesz a legfőbb parancsnokac)

Katonatiszti múltja van2)

A republikánusoknak mond igenta)Mind a két párt megkörnyékezi, hogy legyen az elnökjelöltje3)

"I like Ike"4)

Szőnyeg alá söprés idejea)Nem véletlenül fog robbanni a 60-as évekb)

A nagy halogatás ideje lesz az 50-es évek5)

Dwight David Eisenhower - Republikánus Párti.

1952. Elnökválasztása.

A nukleáris fegyverek fejlesztésére helyeződik a hangsúlyi.

Külügyi tanácsadója: J. F. Dullesb.

Külpolitika: a "súlyos megtorlás" és az új irányzatV.

http://en.wikipedia.org/wiki/Draft_Eisenhower_movement#.22I_like_Ike.22

http://www.youtube.com/watch?v=va5Btg4kkUE

USA – 15. lap

A nukleáris fegyverek fejlesztésére helyeződik a hangsúlyi.

Viszont az olyan helyeken, ahol az atombomba nem megmagyarázható, ott nem tud mit csinálni (csak nagy kalapácsa van, a kis szöggel nem tud mit kezdeni)

1)

A feltartóztatás politikája oly módon militarizálódik, hogy már mindenki tudja, hogy ha kell, akkor az USA felhasználja a katonai erejét = súlyos megtorlás politikája

ii.

Szovjet ellenes paktumokiii.

Spanyolország1)Irán2)

Új légi bázisok kialakításaiv.

Az európai hadseregek felszerelésev.

1953. Sztálin meghal → Hruscsovi.

Nyelük le a jelenlegi status quot és hagyjuk egymást békében1)A "békés egymás mellett élés" politikájaii.

1953. szovjet hidrogénbomba kifejlesztése1)

Ez indokolja a NASA létrehozását 1958-bana)1957. Szputnyik2)

Ugyanakkoriii.

Vietnam felosztása1)SEATO2)

El nem kötelezettek mozgalmaa)Bagdadi paktum, CENTO3)

Magyar forradalom4)Szuezi válság5)

DEiv.

Nemzetközi politika alakulásac.

Jordánia, Libanon1)

Latin-Amerikaa)Kubab)Dominikai Köztársaságc)Nicaraguad)Portugáliae)

Jobboldali diktatúrák hatalomra segítése vagy szemhunyás felette2)

Amerikai segítséget ígért a kommunista agressziótól fenyegetett közel-keleti nemzetekneki.

Eisenhower elvd.

Berlin1)Újjáegyesítés2)

Németország kérdései.

Fegyverkezési verseny és leszerelésii.Párbeszédiii.Európa kollektív biztonsági rendszereiv.

Kérdéseka.

1955. Genfi.1959. Camp Davidii.1960. Párizs - elhalasztva (U-2)iii.

Eisenhower-Hruscsov találkákb.

Szovjet-amerikai egymás mellett élésVI.

USA – 16. lap

Kicsiny veszteségeki.Hadigazdaságii.Centralizálásiii.

Jegyrendszer1)Készenlét felhalmozása2)Fogyasztás visszafogása3)

Nem nagyon tudnak mire költeni a háború alatta)Termelés és tőke felhalmozódása4)

Piac működésének a szabályozásaiv.

Hidegháborús árnyák1)

Iskolákon és hivatalos helyekena)Gyakori polgárvédelmi gyakorlatok2)

Atombomba, hidrogén bombav.

Vörös veszély, átvilágításokvi.

Előzményeka.

Teljes foglalkoztatottság1)Népesség átstrukturálódása2)Vándorlás3)Nők megjelenése a munkaerő piacon4)Mindenki keres, viszont költeni kevesen tudnak → fejlődéshez vezető út eleje5)

Munkanélküliséget a II. világháború oldja megi.

Egyenlőség felé halad a társadalomii.Mezőgazdasági termelés mértéke csökkent, de aránya nőttiii.

1929 $100 MRD

1939 $70 MRD

1948 $174 MRD

1)

GNPiv.

Kialakulásb.

50-es évek: a remények és a félelmek évtizede (hopes and fears)I.

Goverment Issue (?)i.Servicemen Readjustment Actii.

Max. egy évig heti $20 segélyt kap (= $80 havonta)a)Munka1)

7,8 millióan vesznek részt bennea)Tanulást finanszírozza az állam2)

Kedvezményes hitelek3)Lakás4)

A demokrata párti kormányzat komoly segítséget nyújt a visszatérő "veteránok" számáraiii.

1944. G.I. jogok törvényea.

Később az állami hivatalokban is próbáljáki.

1948. Truman elnöki rendelettel megtiltja afaji szegregációt a hadseregben

b.

Háború utáni rendezésII.

Szabadság bébiki.

1933 6,5

1947 25,8

1957 25

1)

Születési ráta (ezrelék)ii.

1946-64 között 78,3 millióval nőtt meg a népességiii.

Baby booma.

Nem tudjuk melyik volt hamarabbi.

A mindennapok egyszerűbbé válása1)Családbarát légkör2)

Lakásépítő programa)Közlekedés fejlesztéseb)

Kormány támogatja3)

Javuló életkörülményekii.

Gazdasági nekilendülésb.

Suburbs = kertvárosi.A fehér középosztálybeliek költöznek ki a városbólii.A munkán kívüli lét eltöltését hivatott kielégíteniiii.

(v.ö. a mai légszennyezési problémák)1)Ingázás kialakulásaiv.

Városok szerkezetének az átalakulásac.

Demográfiai robbanás és az elővárosokIII.

40

60

80

100

120

140

160

180

200

1929 1939 1948

Mill

iárd

$

GNP

5,30

23,30

76,10

151,30

281,40

1800

1850

1900

1950

2000

Millió fő

Népességszám

151,3

179,3

203,3

226,5

28

24

23,2

1950

1960

1970

1980

Millió fő

Népességszám

Különbség Népességszám

A bőség birodalma2012. március 28.10:04

USA – 17. lap

(v.ö. a mai légszennyezési problémák)1)A 60-as évek elejére a szegény, általában nem fehér bőrű népesség marad megv.

Népesség 6%

Vagyon 40%

Autó 60%

Telefon 58%

Rádió 45%

i.

1954-ben van az Államokban a világa.

A világháború alatti felhalmozásoki.A háború után a bérek is tovább emelkednekii.A bankok által nyújtott hitelek és lehetőségekiii.Reklámhadjáratok, kampányokiv.

Sűrített tej, konzervek1)Előre csomagolt termékekv.

Sportszerek, zeneipar, kozmetikumok, szórakoztató iparvi.

Áruházláncokból központok lesznek1)1956. az első fedett bevásárló központ (mall)vii.

Urban diner / suburban dinerviii.

Hogyan generálódikb.

Fogyasztói társadalom és az "amerikai életmód"IV.

Nagyon sokan ebben a lopakodó szocializmust látják1)

Cél: a teljes foglalkoztatottság 1)Szövetségi beruházásoki.

Állam által fizetett munkával állami beruházások1)Közmunkaprogramokii.

Nemzeti parkok szervezése, környezetvédelemiii.

A tervezett város létrejötte1)Gyorsan, olcsó otthont építeni2)A háború előtti katonai barakkok a minta3)

Levittown - házépítési programiv.

Magasabb minimálbérv.Szélesebb körű TBvi.Regionális fejlesztési tervekvii.Közoktatás, egészségügyviii.Faji diszkrimináció felszámolása ix.

1945. szept.: Fair Deal reformprograma.

Koreai háborúban van nagy szerepei.A korábbi választáson a republikánus győzelemii.Külpolitikai kapcsolatok kihasználásaiii.

Abból a felfokozott hangulatban, amelybe íz USA kerekedett, visszatekintve a 60-as években, az 50-es évek nagyon jó volt

1)A "nagy elnapolás időszaka"iv.

TB kiterjesztése1)Minimálbér növekedése2)Lakásépítés3)

Ilyen nem volt korábban --> nem is foglalkozott vele a kormánya)Egészségügyi, Oktatási és Népjóléti Minisztérium4)

Néhány reformv.

Állami szerbvállalás jelentős marad1)Kormánykiadások alig csökkentekvi.

A kormány befolyása megmaradt az állam befolyásavii.

Érinti a kanadai részeket is1)Vízi utak, interstate autópályák építéseviii.

1953. D.. Eisenhower, (Rep. P.)b.

Politikai háttér: Truman és Eisenhower (dem. és rep.)V.

A második világháború végén is kiszorulnak az amerikai munkaerőpiacróli.

A küldetéstudat révén így próbálják igazolni az expanziót: lehet, hogy ezek a népek az ottani klimatika, geográfia és keveredések okán nem is alkalmasak arra, hogy amerikaiként éljenek

1)A diszkrimináció és a szegregáció a hispánokkal szemben is jelentősii.

Elméletileg hasonló körülményeket kellett volna biztosítani1)A helyi állam legfelsőbb bírósága hoz döntést a szegregációbaniii.

A bíróságokban is tilos volt a szegregáció (1954)iv.

Maga az amerikai kormányzat hívja be őket idénymunkára1)Bracero program: arra az időszakra, amíg foglalkoztatják őket, átjöhetnek a határon és amit keresnek azt kivihetik az országból

2)

A megnyíló lehetőségek a háború alattv.

San Antonio, LA1)Barrio negyedek létrehozásavi.

Mexikói-amerikaiaka.

Elfelejtett kisebbségekVI.

http://en.wikipedia.org/wiki/Fair_Deal

USA – 18. lap

San Antonio, LA1)El paso, Denver2)

A gyerekeik már amerikai állampolgárok lesznek alapbóla)Sokuk amerikai állampolgár lett3)

Épp a Rio Grande-t ússzák át és ettől nedves a hátuk1)

Államia)

Ezekkel is nagyon toleránsan bánnak, gyakorlatilag megtűrik őket, de lassú ellenállás van velük szemben

2)

Bekerülnek a politikai elitbe is3)Amit nem tud kezelni az állam az az illegális drogkereskedelem4)

Mojado (wetbacks): illegális bevándorlásvii.

USA – 19. lap

Az afroamerikai helyzet rendezései.

Politikailag is integrálja elméletben az afroamerikaiakat1)

Déli államokban a fehér elit nem volt hajlandó egyenrangúan kezelni a négereketa)Ehelyett szegregáció jött létre2)

Pedig a törvény összállami volta)Választójogból is kizárták őket3)

Iskolákból is kizárták őket4)

Bírósági precedens1)

Politikában, oktatásban, igazságszolgáltatásbana)Kérdés: ha el van különítve, akkor mennyire egyenlő?b)

"elkülönítve, de egyenlő feltételek"2)

1896. Plessy kontra Fergusoni.

Egy társaság, amely az állampolgári jogokat terjeszti ki a színesbőrüekre is1)Védelem illet minden állampolgárt2)

1908. NAACPii.

Erős szegregáció1)A tiszti karba és bizonyos fegyvernemekbe nem kerülhetnek be2)A második háború alatt egy kis átmenet tapasztalható3)

Világháborúkiii.

Előzményeka.

Hadseregben1)Szövetségi munkahelyeken2)

A gettósodást megpróbálták feltartóztatnia)Szövetségi kezelésben lévő lakóhelyek adásvételében3)

Egyelőre csak papíron, a gyakorlatban még nem valósult meg4)

Megszüntette a faji diszkriminációti.

De az áttörést bírósági eljárások hozták - precedensekii.

Az apuka beperelt egy iskolát, mert a közelben lévő iskola fehér gyerekeknek volt fenntartva, ezért neki több kilométerrel arrébb kellett vinnie a gyermekét a feketéknek fenntartott intézménye

1)

Az eredmény, hogy az iskolákban fel kell számolni a szegregációt2)

Brown kontra Oktatásügyi Testület (Topeka, Kansas)iii.

Truman adminisztrációb.

Különböző mértékű demonstrációk1)Helyet foglalnak valami ellen2)Nyomást gyakorolnak a politikára és a társadalomra3)

Afroamerikai hölgy, aki felszállt a buszra, ahol az első üléssorokban a fehérek voltak, hátul pedig a négerek. Rosa a saját helyére ült a tábla mögé, de egy megállónál hátrébb tették a táblát, de ő nem állt fel

1)

Ismételt felszólítás után rendőrt hívtak és letartóztatták, mert a törvénnyel ellenkező módon cselekedett

2)

1955. december 1. Rosa Parks (1913-2005)i.

A legfontosabb elve az erőszakmentességa)Vezetője Martin Luther King Jr., baptista lelkész1)

Montgomery, Alabama2)Sokan nem szálltak fel a buszra, ami a busztársaságnak komoly hiányt okozott → ez fontos lökést adott a mozgalomnak

3)

A helyi törvénykezés arra jutott, hogy felszámolják a szegregációt a tömegközlekedésen →precedens

4)

1955-56. busz bojkottii.

Déli Kiáltvány1)

184-ből (?) 101a)Virginia, Alabama, Mississippib)

Azon államok kongresszusi képviselői, amely a polgárháború alatt a konföderációhoz tartoztak, azok írják alá

2)

1956. tavaszán: Southern Manifestoiii.

Erőszakmentes akciókc.

Polgárjogi mozgalomI.

http://en.wikipedia.org/wiki/Plessy_v._Ferguson

0 2 4 6 8 10 12 14

1980

1970

1960

1950

1940

Százalék

A népesség összetétele a fehér kivételével

Egyéb Ázsiai Indiai Fekete

Társadalmi mozgalmak2012. április 4.10:01

USA – 20. lap

Virginia, Alabama, Mississippib)Ellenállnak minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a szegregáció ellen irányul és azokat minden eszközzel ellenállnak

3)

Masszív ellenállás4)

Afroamerikai gyermekek be akarnak iratkozni a középiskolába1)

Tiltják, hogy belépjenek az iskola területérea)Ellenük vezényelnek ki gárdistákat2)

A végrehajtó hatalom beavatkozik a szegregáció ellena)Eisenhower katonákkal kísértetik be a gyerekeket az iskolába3)

A kormány állást foglal a szegregáció felszámolása melletta)

Ennek hatására a kongresszusban elfogadnak egy olyan törvényt, amely szerint egy állandó polgárjogi bizottságot hoznak létre, amely foglalkozni fog ilyen kérdésekkel

4)

1957. Little Rock, Arkansasiv.

A kiszolgáló egységekben el voltak különítve a fehér és a színes, vagy egyáltalán nem volt lehetőség színesként bemenni

1)

"sit-in" mozgalom2)

Nem szolgálták ki őket és ők azt mondták, hogy akkor nem állnak fel addig, amíg ki nem szolgálják őket

a)

9 állam 54 városában terjedt elb)

3-4 afroamerikai fiatalember leült olyan helyre, amely fehéreknek voltak fenntartva3)

Több 100 deszegregált pulta)Több 1000 letartóztatásb)

Eredmény:4)

Nem csak afroamerikaiak, hanem fehérek is vannak a szegregáció ellena)A kávéház előtt vannak, akik a szegregáció mellett/ellen tüntetnek5)

1960. február 1. Woolworth, Greensboro, N.Y.C.v.

Távolsági buszok1)Több tucatnyi afroamerikai száll fel olyan buszokra, amelyre csak fehérek szállhatnak fel, ezzel demonstrálva, hogy nem fogadják el többé a szegregációt

2)

1961. május: "Freedom Rides"vi.

Közlekedésben1)Oktatás alapszintjein2)Kevesebb diszkrimináció a felsőoktatásban3)

1962-re sikerül felszámolni a…i.

Nem Martin Luther King nevéhez fűződik1)1963-tól növekvő erőszak alkalmazása mindkét oldalrólii.

1963. augusztus 28. "I have a dream"1)Bár: March on Washingtoniii.

Erőszakszervezetek1)Fehérek, illetve fehérek boltjai ellen2)Úgy vélik, hogy az erőszakmentes mozgalom nem érte el azt a sikert, amit vártak tőle3)Ennek az eredménye viszont faji összetűzések lesznek4)

Black Power, Black Panthersiv.

Egy templom előtt robbantanak bombát fehér aktivisták, amelyben 4 afroamerikai gyermek hal meg

1)

Ennek hatására tiltakozó felvonulás Washington D.C-ben2)

1963. szeptember 22. Birmingham Bombingv.

Beterjesztése még Kennedy elnökhöz kapcsolódik1)Munkahelyi szegregáció ellen2)

1964. JFK halála után elfogadják a polgárjogi törvénytvi.

Szavazati jog érvényesítése mellett1)v.ö.: nyilván ez neki is jó pont volt a következő választáson2)Egyébként az alkotmányra hivatkozva hozták meg a törvényeket3)

1965. választójogi törvény elfogadásavii.

Ez kötelezőa)

Meghatározzák, hogy a kissebségeknek minimum hány %-át kell alkalmazni az egyes munkahelyeken

1)1965. 1967. "pozitív diszkrimináció"viii.

1964-ben Martin Luther King Nobel békedíjat kapix.

Korábban (talán 63-ban) Malcolmot is meggyilkolják1)1968-ban MLK-t meggyilkoljákx.

Kennedy és L. B. Johnson elnökséged.

A saját társadalomban való elfogadtatásuk az afroamerikaiakhoz hasonlóani.Szolidaritás és összefogása.

Őslakos indiánok integrációjaII.

XIX. században csak mozgolódási.Progresszív kor: XX. század első évtizedeiii.1920-ra életbe lép a választójog a nőknekiii.

Mivel a férfiak a fronton vannak1)Világháborúk alatt a munkalehetőség kinyílikiv.

Milyen állást tölthet be?1)Mekkora a fizetése?2)

Ennek ellenére a diszkrimináció élv.

Eleanor Roosevelt az, aki leginkább a nőmozgalom legszimbolikusabb alakjavi.

Előzménya.

1950-es évekre a 18-24 év közti nők 60%-a férjnél vani.Apa dolgozik, anya a gyerekekről és a háztartásról gondoskodikii.

200% a női munkavállalók1)

1,5 millió főről 6 millió főrea)1950-60 között 15%-ról 30%-ra nő2)

60-as évekreiii.

Baby boomb.

Feminista mozgalomIII.

USA – 21. lap

1,5 millió főről 6 millió főrea)Ez azokra vonatkozik, akik már kinevelték a gyermekeiket és utána mennek el tanulni, dolgozni

3)

A női mítoszi.Az csak egy mítosz, hogy a nők boldogok abban a környezetben, hogy otthon legyenek és, hogy nem is vágynak arra, hogy ne tanuljanak és dolgozzanak

ii.

Lehetőséget és elfogaldást kerestek1)

Kell egy eszköz, hogy azért harcolhassanak, hogy részt vehessenek a társadalomban úgy, mint a férfiak

iii.

Betty Friedan: The Feminine Mystique (1963)c.

A nők nemzeti szervezetei.

Munkavállalás, oktatás, etc.1)Törvényi és gazdasági reformokat követel a nők egyenlő helyzetének kialakításának az érdekébenii.

Fehér munkavállaló középosztálybeli nők1)Szélsőség2)A polgárjogi mozgalomban is aktívak3)Az új baloldallal, a kampuszmozgalommal karöltve dolgoznak4)

Gender = társadalomban betöltött szerepe alapján milyen neműa)New gender identity5)

Képesek egyszerre nők lenni, egyszerre anyák és egyszerre akár politikai szereplők isa)Szemléletmód változás kell6)

1960-as évek második fele: "women's liberation" mozgalomiii.

1966. NOW (National Organisation of Women)d.

http://books.google.hu/books/about/The_Feminine_Mystique.html?id=Xg6NEVBTM6IC&redir_esc=y

http://www.now.org/

USA – 22. lap

Chuck Berry: http://www.youtube.com/watch?v=RoDPPgWbfXYa.

Little Richard: http://www.youtube.com/watch?v=TqHQqb5ot74&ob=av2eb.

Régii.

Pattie Page: http://www.youtube.com/watch?v=2AkLE4X-bbUc.

Elvis Presley: http://www.youtube.com/watch?v=bUD4vSv1ZsU&ob=av2nd.

Carl Perkins: http://www.youtube.com/watch?v=ChiSCLPngsw&feature=fvste.

Jerry Lee Lewis: http://www.youtube.com/watch?v=8yRdDnrB5kMf.

Buddy Holly and the Critkets: http://www.youtube.com/watch?v=K6lyYIurcCkg.

Everly Brothers: http://www.youtube.com/watch?v=i90r6OX3RYo&ob=av2nh.

Roy Orbinson: http://www.youtube.com/watch?v=Am38jAK38DUi.

Danny and the Juniors: http://www.youtube.com/watch?v=GwCGW58DTE4j.

Alan Freed: http://www.youtube.com/watch?v=1hcLtviIg5wk.

Nagy arcokI.

Brooklyn, Bostoni.

Ősei írekii.

Harvardiii.

Katolikusiv.

A legfiatalabb elnökv.

Előtörténeta.

http://www.youtube.com/watch?v=C6Xn4ipHiwEa)

http://www.youtube.com/watch?v=MmOlTR-yNf0&feature=relmfub)

http://www.youtube.com/watch?v=cn9B28yYyIE&feature=relmfuc)

http://www.youtube.com/watch?v=cWdn2b9SCj8&feature=relmfud)

Nixon a TV-s vitán bukott ennyi elektori szavazatot1)

A népi szavazatokban nagyon kicsi a különbség2)

Kennedy Nixon

34226731 népi 34108157 népi

303 elektori 219 elektori

i.

Alelnök: Lyndon B. Johnsonii.

Elnökválasztásb.

Új határvidék a tükörfordítás1)

A Frontier a civilizáció és a határ közti vonalat jelentette → szimbolikus jelentősége van2)

A meglévő társadalmi problémák megoldásához ugyanolyan elszántság kell, mint a korábbi nyugatra terjeszkedéshez

3)

A New Deal folytatása1)

Gazdasági fejlődési.

Alkalmazottak átképzéseii.

Minimálbér növekedésének támogatásaiii.

TB kiterjesztéseiv.

Lakásépítésv.

Minkanélküli fiatalok, vándormunkások támogatásavi.

Munkanélküli segélyvii.

… igazából ugyanazok vannak, mint korábbanviii.

63-ig a Washington D. C.-hez (District of Columbia) tartozott az nem vehetett részt a választásokon

1)

Mert nem tartoznak egyik államhoz sem2)

Alkotmány kiegészítésix.

New Frontier: a demokrata párt programjac.

A reformoknak csak egy része valósult megi.

GNP 25%-kal nőttA gazdasági helyzet javultii.

Eredményekd.

John Fitzgerald Kennedy elnöksége II.

Az amerikai populáris kultúra2012. április 18.10:51

USA – 23. lap

GNP 25%-kal nőtt1)

Infláció 1-2%2)

A munkanélküliség 5% vagy annál magasabb3)

Fegyverkezési verseny folytatása1)

Mindenhol bevethető eszközöket keresneka)

Bevethető haderők egyenlő mértékű elosztása2)

Hadikiadásoki.

(meg azért nem tudom elképzelni, hogy nem volt fegyverpiac)a)

A 3. világbeli országokat mind pénzzel, mind tudással segítik1)

Javuló kapcsolatok az afrikai országokkal2)

Békehadtestii.

Szövetség a haladásért1)

Megóvni az esetleges kommunista / baloldali hatalomátvételtől2)

Gazdasági reformok bevezetése3)

Latin-Amerikaiii.

1961. április 17. Bay of Pigsa)

Belső gerilla támogatástól messze vannaki)

A partraszállók kb. 1500 emberii)

Ezzel szemben 15000 kubaiiii)

Kennedy az utolsó pillanatban megváltoztatta a partraszállás helyétb)

A KGB tájékoztatta Kubát, hogy mi fog történni → előtte nagy letartóztatásokc)

Kennedy és a hadsereg erős légi támogatást ígért, de a tervezett második és harmadik hulláma a légierőnek elmarad

d)

Kuba1)

Berlinről szóla)

DE! 1961. augusztus: Falb)

Egyébként a megbeszélés elég barátic)

Találkozó Hruscsovval Bécsben2)

1962. augusztusa)

A Szovjetunió rakétákat telepít Kubába és ezzel eléggé eldurvul(hat)na a helyzetb)

Kennedy nyer, Hruscsovnak ki kell vonnia a rakétákat a szigetrőlc)

Kubai rakétaválság3)

Hidegháborús feszültségekiv.

A kormányformát mindenki megválaszthat(ná)jaa)

Júniusban Berlinbe megy1)

"forró drót" hálózat a Kreml és a Fehér Ház között2)

Atomcsend egyezmény3)

1963.v.

Külpolitikae.

USA – 24. lap

USA – 25. lap

A mai Vietnam, Laosz, Kambodzsa területea.1887/93-ban szabadságmozgalmakb.

Északa)Szovjetunió és Kína támogatásávalb)Ho Si Minhc)

Baloldali kommunista elveket is valló párt1)

Délena)Francia segítséggelb)Amerikai segítségc)

Nem kommunista, talán kapitalista párt2)

Polgárháborúban egymás ellen fordul két politikai párti.

Hasonlít Korea második világháború végén levő helyzetéhezc.

Vietnám területén nagy áldozatokkal járó vereséget mértek a vietnámi csapatok a francia idegenlégióra

i.

Eldöntik, hogy kivonulnakii.

Három országra osszák fel a területet1)

Egy politikai egységet alkota)Laosz, Kambodzsa2)

17. szélességi foknál ketté osztjáka)

Félnek tőle, hogy a kommunista oldal nyerne és ezért az amerikaiak megakadályozzák az eseményt

Ezekre a választásokra nem kerül sori)

A két év múlva választással kormányba kerülő hatalomnak a feladata lesz egyesíteni az államot

b)

Vietnám - megosztott3)

Genfi egyezményiii.

A második világháború alatt a Ho Si Minh serege együttműködött az amerikaiakkal a japánok ellen

1)

1945-ben Ho az amerikai függetlenségi nyilatkozat mintájára készítette el a sajátját2)FDR biztosítja, hogy az USA nem támogatja a gyarmati uralom visszaállítását dél-kelet Ázsiában

3)

A francia-amerikai szövetségek erősíti mega)Benne már megfogalmazódik az a félelem, hogy véletlenül támogatni fog egy kommunista katonai hatalomátvételt

b)

Fő szempont, hogy megakadályozni a kommunista terjeszkedést --> a franciák mellé állnak

c)

Truman már elutasítja Ho katonai és gazdasági kéréseit a franciák ellen4)

54-re az amerikai adófizetők finanszírozzák a francia háború 80%-áti)Anyagi segítséget nyújtanaka)

Elfogadja a francia bábállamot Vietnámban5)

Eisenhower fontolgatta, de elvetette az amerikai beavatkozást6)

Gazdasági-pénzügyi segítséget nyújtanaka)Katonai tanácsadókat küldb)

Genf után Washington politikai felelősséget vállalt a déli területek életben tartására7)

Gazdasági, politikai, társadalmi reformok támogatásaa)

Eltérő gazdasági, politikai kulturális háttéri)Diem (az elnök) katolikus, a többiek buddhistákii)Diem korrupt, elmaradnak a reformokiii)Stratégiai falvak létrehozásaiv)

DE!!b)

Cél: a vietnámi dominó eldőlésének megakadályozása8)

Amerikai szerepvállalás ez után erősödik megiv.

1954. májusa: Dien Bien Phud.

Előzmények: Francia IndokínaI.

A vietnámi háború2012. május 2.10:02

USA – 26. lap

A lakosságot ide telepítik át

Stratégiai falvak létrehozásaiv)

1956. a kormány meggátolja a népszavazást9)

1960-ig Diem ellenfelei csak szórványosan kaptak támogatást Hanoitól i.

Nem sikerült egységet létrehozni Dél-Vietnámon belül sem1)Puccsok folyamata Dél-Vietnámbanii.

Attól félnek, hogy ha Vietnám beomlik, akkor az egész Dél-Ázsia menthetetlen1)1963-1964: egyre nagyobb szerepet vállal az USAiii.

Folyamatoka.

Torpedók találják el az amerikai rombolóti.Ennek kapcsán létrehozzák a megtorló akciókatii.

Az USA elnöke felhatalmazást kap, hogy támadja meg Vietnámot1)Gördülő mennydörgés hadművelet2)Azt mondják, hogy ez nem megtorlás, hanem egy preventív művelet, amellyel meggyengítik a kommunista erőket és tárgyalást dolgoznak ki

3)

Tonkini-öböl határozatiii.

1964. aug. 7. Tonkini-öbölb.

1960 800

1963 17000

1968 500000

1)

Tanácsadóki.

Összesen 2,8 millió katona járja megii.Kb. 60 000 halottiii.1 millió vietnámi katona halottiv.Kb. 4 millió civil halottv.Óriási területek pusztulásavi.Az USA leghosszabb és legnépszerűtlenebb háborújavii.

Arányokc.

Nixon adminisztrációjáig senki sem tudja, hogyan lehet presztízs veszteség nélkül kivonulnii.A katonai döntések nagy részét civil politikusok hozzák megii.Nagy a nyomás az elnökön a hadsereg részéről isiii.Civil lakosság elleni atrocitásokiv.Hanoi is felelős voltv.Szu és Kína beavatkozása sem elfelejthetővi.

Milyen kép alakul ki a közvéleményben1)A közvéleménnyel szembe mehet-e a kongresszus2)

A média szerepevii.

Hibákd.

Saigonban és 30 vietnámi városban indítanak támadást1)A helyi körülmények között és a gerillaháborúban a technikai fölényt az amerikai hadsereg nem tud mit tenni

2)

A pacifikált területeket sem tudják megtartani3)LBJ elveszíti a politikai választásokat4)

1968. február a Vietkong indítottai.

Azzal kampányol, hogy van egy titkos terve a háború befejezésével kapcsolatbana)

Fokozatosan vonja ki a hadseregeti)

Otthagyni fegyvereket

Otthagyni kiképzőket és a helyieket bevetni

Több amerikai áldozat ne legyen

Vietnamizálni a háborútii)

A tervet a választások után leplezi leb)

Nixon nyer1)

Átterjed a szomszédos országokba2)Tiltakozások az egyetemen3)

1968. novemberii.

1972-ben újra választják Nixontiii.

A Tet-offenzívae.

60-as évekII.

USA – 27. lap

1972-ben újra választják Nixontiii.

Azonnali amerikai kivonulás1)Fogolycsere2)

Feladata a béke megkötéséig a párizsi egyezmény betartatása a térségbena)Nemzetközi bizottság3)

Párizsi egyezményi.

DE Kambodzsa bombázása folytatódikii.

1973. január 27. harcok végea.

1975. áprilisában G. Ford bejelenti, hogy vége a háborúnakb.

Választásokat írnak kii.Kommunista hatalom alatt egyesül az országii.

1976. Észak és Dél-Vietnám egyesítésec.

Tűzszünet és a háború lezárásaIII.

USA – 28. lap

1967. arab-izraeli háborúa.1968. észak koreaiak elfoglalták Pueblo nevű kémhajótb.1968-ban nem tudták megakadályozni a kommunista beavatkozást Prágábanc.

LBJ népszerűsége 80%-ról 35%-ra esetti.Politikai válságd.

Szovjet amerikai viszonyI.

Tanári főiskolaa.New Dealb.Végigjárja azt a létrát, amivel el lehet jutni a Fehér Házigc.Déli demokraták támogatásának a megszerzésének a céljából lesz alelnökd.

Új, működő társadalmi konszenzus létrehozása1)Állami szerepvállalással, kormányzati források ráfordításával reformokat végrehajtani2)Hátrányos helyzetű csoportok, régiók fejlesztésére3)Önkéntes oktatók a nagyvárosi gettókban4)Munka és tanulás program a szegényebb egyetemistáknak5)Kirendelt ügyvéd anyagi fedezete6)Kiegyenlíteni a kapitalista gazdaság és működések folytán keletkező egyenlőtlenséget a társadalomban

7)

Céli.

Ld. fentebb 1)Polgárjogi mozgalom és az afroamerikaiak helyzeteii.

Egészségügyi segítségek1)Nyugdíj program2)Lakássegélyek 3)Etc.4)

Társadalmi programiii.

Sok reform ellenére a nagy társadalomból egy összezavart társadalom lett1)

Külpolitikai változásoka)Eisenhoweri örökség: a halogatás politikájab)Belső zavarc)

Annyiféle kihívást eredményez, hogy a párt nem tudja feldolgozni2)

Eredményiv.

A Nagy Társadalome.

LBJ (1908-1973)II.

Robert F. Kennedyi.E. McCarthyii.LBJiii.

Nixon lesöpri a palettáról1)Végül is H. Humphrey indul a választásoniv.

Demokratákon belül is vannak jelölteka.

Humphrey 42,7%

Nixon 43,41)

Népi:i.

Elektoriii.

Eredményb.

68-as választásokIII.

A jegyzet már nem teljes. Az órán elég pörgősen mentek a diák, ezért, csak a nagyját sikerült leírni, illetve néhány dolgot, amit a tanárnő mondott.

LBJ és Nixon elnöksége2012. május 2.11:00

USA – 29. lap

Humphrey 191

Nixon 3011)

Elektoriii.

USA – 30. lap

Tűzeset a repülőn és puffi.4 nuclear bombsii.Not niclear detonation, but big detonationiii.One of a crew members diediv.

Crash in a foreign territory1)In country operating a nuclear ba on its territory2)In a country with up-coming election less than 48 hours3)

Eredményv.

It was a baleset, de ez nem okoz problémát1)Be akarták fejeztetni a nukleáris kísérleteket2)

What said the goverment?vi.

A nukleáris fegyvereket beszüntették az államban1)Diplomáciai problémát jelentett DK és az USA között2)

PM J. O. Krag declared in public statement in 22th Januaryvii.

Egy amerikai bombázó lezuhanta.

US has a problemi.

Attól féltek, hogy a szovjetek megtámadják őket és ha a földön vannak a gépek, akkor elpusztulhatnak

1)

Az amerikaiaknak már nem volt szükségük annyira a bombázókra, ugyanis a távolsági fegyverek elég fejlettek voltak

2)

A bombázók egy bizonyos százaléka állandóan a levegőben voltii.

Vészhelyzetben történt volna valami… (nem értettem)iii.

Nem volt tipikus ez az esemény az US-DK kapcsolatbanb.

It was very important for the strategyi.

A dán PM nem egyezett bele1)Az amerikaiak nem akarták, hogy a németek foglalják el, tehát az amerikaiak tettékii.

Fontos katonai pont volt1)A háború után az USA meg akarta venni a szigetetiii.

Defence Agreement Treaty1)Adott az amerikaiaknak területet a szigeten2)

1951-ben új egyezményiv.

Az USA érdeklődött Greenlandért1)Okv.

1947. The US bid for Greenlandc.

ElőzményekI.

De a greenlandiak nem változtak megi.A két probléma megváltoztatta a dimpláciai kapcsolatokta.

Dán fennhatóság alatt1)XVIII. Században kolonizáltáki.

Már 1860-ban US interest alatt álltii.1917-ben az USA megveszi a Virgin szigeteket Dániátóliii.1933-ban Hága úgy ítéli, hogy a többi sziget Dániához tartozikiv.A UN érdeklődött mindenféle kolonizáció irántv.

Grönland történeteb.

The problemII.

Ez az óra angol nyelvű volt, ebből kifolyólag a jegyzet csak amolyan útmutató. Egyrészt kétnyelvű, nemegyszer a mondatok is keverve vannak. Másrészt elírások lehetségesek. Ha használod is, erős kritikával tedd! Egyébként a vizsgában ez a rész nem lesz benne, de a teljesség kedvéért itt hagytam.

The bilateral triangle2012. május 9.9:55

USA – 31. lap

Dánia 2 embert küldött a szövetségbe1)A UN érdeklődött mindenféle kolonizáció irántv.

PM, aki kimondta, hogy a szigetre szükség van, mert így tudják, hogy hol kell keresni Dániát

1)Grandeuri.

Rengeteg pénz van benne1)Greenland would be a treasure2)A kincs a vizekben van3)Olcsó tud lenni4)

Hope of profitsii.

Egy ősi társadalom lakott/lakik rajta: eszkimók1)Politikailag kiváló hely: szükségük van oktatásra, egészségügyre2)Nem is vannak olyan kevesen3)

Paternalismiii.

A grönlandi politikát meghatároztaa.

DK-GreenlandIII.

Közel van minden fontos ellenfélhezi.

Ezért is van ott a világ egyik legnagyobb amerikai repülőtere1)A szigetről induló bombázók simán elérik a szovjeteketii.

Innen tudják kukkerolni a szovjeteket1)10-50 perc volt innen a reakciós sebesség egy szovjet támadásra2)

3 huge radars in the irelandiii.

Military technology in polar area1)

Had a small nuclear labor in the icecaba)This is problem today, because the ice is meltb)

Dig very deep cannels in the icecab2)

Tudományos laborokiv.

Greenland fontossága az amerikaiaknaka.

Traffic and communicationi.

They give up the normal hunting territories1)1953. the US force resettlemented of the Thule Eskimosii.

The Thule B-52 crash, 1968.iii.

A few direct relations, what changed the life in the irelandb.

US-Greenland relationsIV.

The clause the X problem1)1941. agreementi.

Just in the defence areasa)Unlimited rights in the ireland1)

1951. new agreementii.

1968. supplementary agreement of May 31iii.

Formal regulationsa.

The government plan was a defence scepticali.They dont want to see nuclear weaponsii.They need an allyiii.

We can end the nuclear weapons, cause we have all rights1)The government ask: What we would to do?iv.

This guy was the PM1)Két nap múlva behívta az amerikai követet és a kapcsolatukról kérdezte2)Asszem megszüntette, de nem értettem tökéletesen3)

1957. H. C. Hansen paperv.

Informal regulationsb.

DK függött az amerikai militarytóli.

It was a national interest1)The US military in Greenland not always respect the Danish rules2)

Greenland more important to the US Defence than the DK defenceii.

The asymetrical relationshipc.

DK-US relationsV.

USA – 32. lap

The US military in Greenland not always respect the Danish rules2)Territorial (imperial) overstretchiii.

It was too big1)It was too "hot"2)It was too far away3)

The problem was thativ.

Everybody needed dollars that days1)Why didnt buy the ireland in 1947?v.

The global approach: the US security is imperativei.

The Greenland card1)The "local" approach: the Danish sovereignity imperativeii.

Minden Grönlandról szólt, de a lakosság nem vett részt benneiii.

Tökéletes párhuzamot lehet vonni a Pax Romana-val1)This is a typical example how the Pax Americana worked?iv.

The bilateral trianglea.

ConclusionVI.

USA – 33. lap

Megjegyzés a jegyzethez:Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak, amennyiben vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk, külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.)Hogy mindenkinek érthetőek legyenek, a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot:

Főpont•Áttekintő pont•Alpont1•Alpont2•Alpont3•Alpont4•

1. Heading értelem szerűen használtam

Fontosabb személy és helyneveket zöld színnel írom2.

Fontosabb évszámokat piros színnel írom3.

Elveket, trendeket, folyamatokat, törvényeket lila színnel írom4.

Definíciókat zölddel húzom ki5.

Kulcsszavakat vastaggal írom6.

Idegen szavakat dőlttel írom7.

(?) jel van ott, ahol kétségeim vannak a leírtakkal kapcsolatban8.

Megjegyzések2012. május 21.19:20

USA – 34. lap