turizmus – utazÁs szakkonferencia

TURIZMUS – UTAZÁSSZAKKONFERENCIA

3. oldal

TURISM – CĂLĂTORIICONFERINŢĂ DE SPECIALITATE

pagina 59

TOURISMUS – REISEFACHKONFERENZ

Seite 117

Turisztika ok.indd 1 6/26/06 11:33:51 AM

Kiadja / Editura / Herausgeber:DKMT Kht.

6720 Szeged, Victor Hugo u. 1.HU

Design és nyomdai munkálatokDesign şi lucrări de tipar

Druckerei und Design:Innovariant Nyomdaipari Kft.

Szeged, Textilgyári út 3.

www.innovariant.hu

Szeged, 2006


3TURIZMUS – UTAZÁS SZAKKONFERENCIA

TARTALOMJEGYZÉK

Turizmus az Európai Unióban (Varga József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4

A turizmusban rejlő lehetőségek, Alföld SPA – Az egészségturizmus marketingje (Dr. Albel Andor) . . .7

A DKMT Eurorégió idegenforgalmi adottságokon alapuló népszerűsítése A turisztikai lehetőségek sokszínűsége – a jövő gazdasági ereje (Armin Wagner) . . . . . . . . . . . . . 16

Kis- és középvállalkozások adókedvezményei Magyarországon (Ábrahám Pálné) . . . . . . . . . . . . 18

A turizmus fajtái: falusi turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus és fürdőturizmus (Adriana Camelia Lungu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Ökoturizmus a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban (Dr. Martin Olaru) . . . . . . . . . . . . . . . 25

Fenntartható turizmus a határmenti együttműködés tükrében, elemei a falusi turizmusban (Kabódi Istvánné) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Falusi turizmus népegészségügyi megítélése (Kovács Árpád) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Tájjellegű termékek sajátos megjelenítése a népi, kézműves és iparművész hagyományok szellemében, különös tekintettel az idegenforgalom igényeire(Seprenyiné Erdei Gizella) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Virtuális barangolás a Dél-Alföldön. Alkotócsoportok, népművészeti és iparművészeti alkotások Csongrád megyében (Kovács Szilvia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

Temesvár, koordinációs központ és versenyképes fél a DKMT-n belüli turizmus fejlődésében (dr. Nicolae POPA). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

A bor útja az aradi borvidéken – Gazdasági-társadalmi fellendülés forrása, kikapcsolódási lehetőségek (Hălmăgean, L., Ciutina, V., Claudia Mureşan) . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Határon átnyúló turisztikai útvonalak a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban –Lehetőségek és megvalósítások (Dr. Ioan Haţegan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

„Nemzeti park”, mint turisztikai termékCserna völgye – Domogled Nemzeti Park (dr. Mirela Costencu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56


4 TURIZMUS – UTAZÁS SZAKKONFERENCIA

TURIZMUS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Varga József

Miről szól a turizmus?

1. A turista szemszögéből– szabad vagyok, mint a madár (pénz, szabadidő)– nem korlátoznak családi körülmények– nem korlátoznak hatóságok– mire vágyok, amit meg tudok fizetni?– kiviszem a pénzem az országból, vagy itthon maradok???– stb.

2. Az állam szemszögéből– itt takarítottad meg, itt kellene elkölteni!– a máshol megtakarított pénz jól jönne országunknak– legyünk vonzók, és mások is kedveljenek (turisták, befektetők)!– a turizmusból adódó „problémákat” kezeljük kulturáltan!– stb.

3. A vállalkozók szemszögéből– legyen vonzó a terület, legyen sok vendég!– a beruházás mielőbb térüljön meg!– a beruházás sokáig pénzt fialjon!– stb.

Miről szól az Európai Unió?

1. Az áruk szabad mozgása

2. A személyek szabad mozgása– munkavállalók: állásajánlat elfogadása, álláskeresés, az állás megszűnte utáni állapot– önálló tevékenységet folytatók: üzlet (iroda) nyitási feltételek a hazai joggyakorlat szerint– uniós turisták: 3 hónap engedély nélkül– nem uniós turisták: vízumkötelezettség (egy schengeni országé elég), vagy mentesség– nem keresők: uniós polgárok letelepedési szabadsága, 3 hónap után megélhetési igazolás és enge-

dély

3. Szolgáltatások szabad nyújtása, pl. idegenvezetők:– nemzeti érdek az értékbemutatás– uniós érdek a szabad munkavállalás– hol fizet adót az idegenvezető?

4. A tőke szabad mozgása




5. A mozgás korlátozásának lehetőségei– közérdekből– közbiztonsági okok miatt– közegészségügyi indokkal

Miről szól a nemzetek turizmus politikája?

1. Minél több vendég jöjjön, és sokat költsön

2. Az állam polgárai minél kevesebbet költsenek más országban, és erre ösztönözzük őket:– közlekedési kedvezmények– gyógyturisztikai támogatások– üdülési csekk– akciók az itthon maradásért (itthon otthon van!)– stb.

3. Az EU szabadságjogainak biztosítása

4. Az állam polgárai minél többet tudjanak a világról, és ezt itthon is kamatoztassák!

5. Az állam polgárai terjesszék Magyarország pozitív imázsát!

Mennyire fontos a turizmus-gazdaság?

Részesedése a gazdaság teljesítményéből (millió USD)

Világ EU-25 Magyarország

GDP (közvetlen) 1542,1 568,3 4,62

GDP (közvetett) 4217,7 1548,2 9,82

Kormányzati kiadások 265,3 89,8 0,5

Tőkebefektetések 802,3 255,4 1,78

Foglalkoztatás (ezer fő)

Közvetlen 73.692,5 11.309,6 237,7

Közvetett 214.697,0 34.452,0 385,7

Forrás: WTTC

Az EU turizmus politikája

1. Tervezés, támogatás, szabályozás (egyensúlykeresés az ellentmondásokban)





2. A verseny szabályozása– a piac jellege és határai alapján a kicserélhetőség megszüntetésének tilalma– a versenyellenes szabályok tilalma– engedélyezett versenykorlátozó intézkedések (pl. nemzeti érdek (?))– erőfölénnyel visszaélés tilalma– a versenytársak összeolvadásának ellenőrzése– tiltott állami támogatások

3. Fogyasztóvédelem– az utas a turizmus fenntartója, ezért a legnagyobb védelem illeti meg (jóhiszemű, nem tudja, hogy

mit vesz)– cél: a probléma megelőzése és a kompenzálás– a védelem köre: a fogyasztó érdeke

a fogyasztó biztonsága a fogyasztó egészsége a fogyasztó gazdasági érdeke

4. Közlekedésfejlesztés– fenntartható mobilitás– intermodalitás = a közlekedési kapcsolatok átválthatósága– egységes jegy- és csomagkezelés– az utazás folytathatósága– a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a fenti célok elérése érdekében– utasbiztonság (technikai biztonság és utaslista)

5. Utazási csomag– polgári jogi szerződés– szerződésszegés, vagyoni és nem vagyoni kár, kártérítés– kárelhárítás és kárenyhítés

Térségünk esélyei

1. A XXI. század a régiók Európája!2. Meghalljuk a sípszót, hogy a meccs elkezdődött, de ez másféle verseny3. Tudomásul vesszük, hogy az EU a turizmust a mindennapi élet részeként kezeli:

– agrárpolitikaként– területfejlesztési politikaként– fogyasztóvédelmi feladatként stb.

4. Elfogadjuk a szabályokat, és teljesítjük a követelményeket5. Mást kínálunk (vagy olcsóbban), mint versenytársaink6. Minőségi marketing7. Minőségi teljesítés



A TURIZMUSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK, ALFÖLD SPA – AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETINGJE

A TURIZMUSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK, ALFÖLD SPAAZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETINGJE

Dr. Albel AndorDél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság, igazgató

Dél-Alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete – Termálklaszter, elnök5700 Gyula, Rábai M. u. 3.Tel./Fax: 66/468-591.E-mail: [email protected]

Az egészségturizmus definíciója: Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében törté-nő utazás. Részei: gyógyturizmus, wellness-turizmus.

Az egészségturizmus fejlesztésének kiindulópontja: a célcsoportok igénye1) Beteg emberek, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás lehetőségtől várják egészségi állapotuk javulá-

sát (gyógy).2) Egészséges emberek, akik a termálvizet vagy egyéb attrakciókat relaxációs vagy élvezeti lehető-

ségnek tekintik (wellness).

Wellnessközpont vagy SPAGyakorlatilag minden érzékszervet érintő, relaxációt nyújtó, esztétikusan kialakított hely. Szolgáltatásai:

termálfürdő, uszoda, vízi torna, aromafürdő, távol-keleti gyógymódok, whirlpool, szauna, gőzfürdő, masz-százs, hangterápia (megnyugtató zene), fényterápia, szépségszalon, „wellness-bár”.

A hazai gyógytényezők és célcsoportok• Termál- és gyógyvizek mozgásszervi panaszok kezelésére, prevencióra• Ivókúrák emésztőszervi betegségek kiegészítő kezeléseként• Fürdőkúra bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) kezelésére• Gyógybarlangok légzőszervi kezelésekre• Klímaterápia hormonbetegségekre• CO2-terápia érszűkületre

Az egészségturizmus kínálatának fő elemei 2003-ban:• 147 minősített gyógyvíz• 39 gyógyfürdő• 47 gyógyszálló• kb. 45 wellness szálló• 13 gyógyhely• 5 gyógybarlang• 4 gyógyiszap

Az egészségturizmus iránti keresletet növelő tényezők:• egyre több szabadidő• egyre több diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem• erősödő egészségtudat




A jövő trendjeiA XXI. század tudomány szempontjából a biotechnológia százada, kereslet szempontjából az egészség-

ügy és a turizmus százada lesz. Az embereknek tehát egyre fontosabb lesz a saját egészségük, és erre egyre többet fognak – akár utazással egybekötve is – a saját pénzükből áldozni.

Az egészségturizmus fejlődésének fő pillérei:• Kutatás• Termékfejlesztés - egyedi jelleg (USP), sokszínűség egy régión belül• Infrastruktúra fejlesztése• Marketing• Oktatás• Szabályozás

KutatásMarketingkutatás: belföldi és nemzetközi kereslet-kínálat felmérése, trendek, marketingkoncepció kialakítása – KPMGGeológiai-hidrológiai kutatás: a vízbázis nagyságának felmérése és a fogyasztás nyomon követéseKutak vizének fizikai és kémia összetétel-vizsgálataOrvosi kutatások: gyógyvizeink hatása (a program tudományos megalapozottsága)Környezetvédelmi kutatás, illetve szakmai koncepció kialakítása a használt termálvíz biztonságos elhe-lyezése céljából

Fejlesztések 2001-2004TU-1, TU-2, TU-21 és TU-23 pályázati eredmények:Nyertes pályázatok száma: 100 fürdő és szállodaA támogatások összértéke: 39 Mrd FtA támogatott beruházások összértéke: 100 Mrd FtÚj munkahelyek száma: 3000

Gyógyászati profilok:– térd, csípő, váll, könyök, gerinc „centrum”, rossz testtartás stb.– psoriasis (pikkelysömör)– mozgássérültek kezelése– érszűkület – Mátraderecske, Kapuvár– légzőszervi kezelés – barlangok (Abaliget, Tapolca, Szemlőhegy, Lillafüred, Jósvafő),– inhalációs kezelések,– baleseti, protesis-műtéti és idegrendszeri utókezelések,– elhízás, hypertonia, diabetes, depresszió és egyéb népbetegségek kezelése természetes módon

Wellness profilok:• Török vagy római fürdő• Természetgyógyászat• Táplálkozás-centrum: emésztőszervi kezelés (gyógyvíz + reformétekezés, bioételek)• TERMÁLVÍZ + SZÉPSÉGKÚRÁK

+ ökoturizmus+ falusi turizmus+ sport




• Manager-kúrák (keringési-, emésztőszervi- és rákszűrés, wellnessprogram)• Konferencia és wellness• Családi üdülés, aquapark, élményfürdő

Dél-alföldi felújított és új fürdőkGyula Várfürdő Füzesgyarmat TermálfürdőOrosháza-Gyopárosfürdő Gyomaendrőd Liget-fürdőSzeged Anna-fürdő Szarvas TermálfürdőKecskemét Élményfürdő és Csúszdapark Békéscsaba Árpád-fürdőSzentes – Termálfürdő Tiszakécske Tisza-parti TermálfürdőMórahalom Erzsébet-fürdő Hódmezővésérhely UszodaTótkomlós – „Rózsa fürdő” Kistelek Termálfürdő

Az egészségturizmus sikerei• Az összes felújított ill. fejlesztésen átesett fürdő forgalma és bevétele látványosan nőtt• Megélénkült a beruházási kedv (szállodák, éttermek, üzletek) – a hazai szállodai vendégéjszakák

20,25%-a gyógyszállókban realizálódik

InfrastruktúraRegionális repülőterek építése (Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Sármellék)Autópálya-program, útépítés (M5, M44)Vasúti közlekedésA településeken: út, parkoló, csatorna, parkosítás a település képének javítása érdekében

Marketing’2005Magyar Turizmus Rt: 2005 – az egészségturizmus kiemelt termékA promóció eszközei: • 150 kiállítás, vásár • Szóróajándékok • Kiadványok • Hirdetések • Sajtóutak (külföldi és belföldi újságírók) • Filmek • PR-tevékenység

A promóció szintjei: • Nemzetközi piac – külképviseletek (5 régió) • Belföldi piac: 9 régió – RMI-k • Kistérségi • Helyi szint – Tourinform-hálózat

ISPA előrejelzés: Az egészségturizmusban dolgozók száma a következő két-három évben megduplázó-dik. → Az egészségturizmus egyre erősödő tényezővé válik a hazai munkaerő-piacon.

Multiplikátor hatás: Az egészségturizmusban létrejövő 100 új munkahely további 214 új munkahelyet eredményez a gazdaság más – turizmushoz kapcsolódó szegmenseiben. → Az eddigi 3000 új munka-hely közvetve 6280 új állást teremt!




Új szakmák kialakulása és megjelenéseA gyógyturizmusban dolgozók (reumatológus, balneológus orvosok, gyógytornász, gyógymasszőr)

száma is emelkedik, a wellness területén dolgozóké pedig még intenzívebben:• életmód-tanácsadó• wellness-szakács• animátor, személyi tréner (tenisz, golf, lovaglás, kondi), gyermekanimátor• távol-keleti gyógymódok (ayurveda, thai-chi, kínai masszázs, stb.)• hang- és fényterápia

Oktatás, képzésA nemzetközileg versenyképes munkatársak kinevelése a fő cél!Egészségturizmus szakok a turisztikai főiskolákonEgészségturisztikai menedzser képzés, wellness oktatás – Pécs –kihelyezett képzés Gyulán.A székesfehérvári Kodolányi Főiskola kihelyezett tagozata Orosházán.Szeged: orvosképzés, gyógytornász- és gyógymasszőrképzés wellness-kezelések oktatása.

Szabályozás• OEP-finanszírozás bővítése (az OEP gyógyvízkasszájának bővülése: 2002-ben 4,2 Mrd, 2005-ben

5,4 Mrd) és aktualizálása• Nyitás európai biztosítók – főként magánbiztosítók – felé• Gyógyhelyi igazgatóságok• Wellness szálloda definíciója• Vízbázisvédelem

Turizmus és EUKészül az NFT II. (2007-13) koncepciója, melyben az egészségturizmus kiemelt szerepet kap. Elkészült

a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, melynek prioritásai között szintén szerepel az egészségturizmus. A ROP Irányító Hatósága: a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal

Folyik a turisztikai célok és feladatok megfogalmazása és összerendezése.

A jövőTudatos projekt-előkészítésÁllami és EU-s források összehangolásaMinőségi fejlesztésekNemzetközileg versenyképes munkaerőKülönleges kínálatPartnerség

Termálklaszterek és egészségturizmus

A klaszter meghatározása I.• Clustering = fürtösödés• „Együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, együtt-

működő és szolgáltató vállalkozások és intézmények innovatív versenyen alapuló földrajzi koncentrációja” (Prof. Michael Porter, Harvard Egyetem)




A klaszter meghatározása II.• Részei: a fő iparág képviselői, specializálódott beszállítók, infrastrukturális szolgáltatók, fogyasztói

kapcsolatok „szállítói”, kiegészítő termékek gyártói, kormányzati, önkormányzati, pénzügyi és oktatási intézmények

Trendek I.• A klasztertől a KKV-k erősödése várható mind gazdasági, mind politikai értelemben• Versenyképességet garantáló, minőségfejlesztő szolgáltatások szervezése• Nemzetközi verseny, tevékenységek koncentrálódása

Trendek II.• Globális-lokális paradoxon: a globális gazdaságban a tartós versenyelőny leggyakrabban lokális

dolgokon múlik, úgy mint: tudás, kapcsolatok és motiváció, vagy akár a termálvíz – melyekkel tá-voli versenytársak nem tudnak versenyre kelni.

Alapvető jellemzők I.• Iparági dominancia• Földrajzilag koncentrált• Innovációs képesség• Egymással szoros, kölcsönös összefüggésben lévő vállalatok, intézmények közötti verseny és

együttműködés

Alapvető jellemzők II.• Hozzáadott értéktöbbletet termel• Közös tevékenységek: marketing, informatika, oktatás• A klaszter átlépheti a nemzeti határokat

„Exportáló klaszterek”Az exportálni képes, illetve a helyi kereteken túl is versenyképes klaszterek a hosszú távú gaz-dasági növekedés igazi forrásai.

A hatékony működés feltételei• Megfelelő közlekedési infrastruktúra• Jól képzett munkatársak• Kedvező jogszabályi feltételek• Hatékonyan működő jogrendszer• Adórendszer

Előnyök I.• Lehetőség a turisztikai specializációra, különleges szolgáltatások kialakítására• Javuló munkaerőpiaci helyzet (tehetségek vonzása)• Fokozódó verseny, specializáció és javuló minőség a beszállítók és a szolgáltatók körében• Kedvezőbb árak – különösen közös, nagy megrendelések esetén• Horizontális és vertikális iparági együttműködés• Személyes megbeszélések lehetősége – melyek bizalmat építenek




Előnyök II.• Ismertek a piaci szereplők, személyes kontaktus alapján leszűrhető lényeges tanulságok• Naprakész információs rendszer (közös adatbázis) kiépítése• Erősödő lobbyképesség (politikai és szakmai)• Élénkülő befektetési kedv (a tőke azt szereti, ha valahol kialakul egyfajta „sűrűsödési pont”)• „Együtt nagyobb a hangunk!” – (marketing és PR tevékenység)• Tanulni lehet más iparágaktól (benchmarking, pl. repülőtér – Forma 1)

Specializáció – pozícionálás• Csongrád – színpad a fürdő területén• Gyula – Várfürdő a botanikus kertben• Kecskemét – csúszdapark és nagyvárosi környezet• Makó – iszappakolások• Mezőhegyes – fürdő és lovaglás• Mórahalom – térd- és vállcentrum• Orosháza – tavak, élményfürdő• Szarvas – gyönyörű természeti adottságok• Szeged – belvárosi műemlékfürdő, rendezvények• Szentes – termálfürdő és sportlehetőségek• Tiszakécske – családi hangulat, rendezvények• Tótkomlós – „Rózsafürdő” KEVÉSBÉ ÉLESEDIK A KONKURENCIAHARC!

Marketing• Közös tevékenységek, nagyobb hatás• Eszközök: – kiállítások – kiadványok – Internet – study tourok

Informatika• Közös adatbázis (üzleti eredmények, marketing, orvosi adatok)

– Fejlesztések alapja– Lobbyzás alapja

• Internet:– hirdetés,

– foglalás,– e-kereskedelem

Oktatás• Közös tanulmányutak (Hessen, Olaszország)• Közös képzések – menedzsment – turizmus – nyelv – gyógyászat – wellness• Tanulni lehet más iparágaktól – benchmarking (pl. reptér – Forma 1)




Lobby – „Együtt nagyobb a hangunk”• A lobbyzás alapja az adatbázis és a kiegyensúlyozott, jó együttműködés!• Politikai, gazdasági lobby: – Állami és EU-s támogatások

– Erősebb központi marketing• Szakmai lobby: nagyobb befolyás (pl. egyetemek, gyógyszergyárak, oktatás)• Jobb lesz a szakma hírneve, ez a marketingtevékenységet is segíti!

Horizontális iparági együttműködés• FÜRDŐK• Szállodák• Éttermek• Személyszállítók• Utazási irodák• Városnéző és egyéb programok• Kereskedők• Kulturális- és sportlehetőségek szolgáltatói

Vertikális iparági együttműködés (ki miben tudós?):• ENERGETIKA – Szentes• Egészségturizmus – Gyula• Mezőgazdaság, élelmiszeripar – Mórahalom• Ásványvíztermelés- és palackozás• Orvosi és egyéb műszerek gyártása – Békéscsaba• Gyógyszeripar (reumagyógyszerek)• Kozmetikai ipar• Uszodatechnika• Építőipar, építőanyagok gyártása – Orosháza• Textilipar – Unicon• Informatika• Oktatás – Szarvas• Kutatás-fejlesztés – Szeged

Termálklaszterek• Pannon Termál Klaszter (Nyugat-Magyarország és a Balaton)• Észak-Alföldi Termálklaszter• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fürdőegyesület• Észak-Magyaroszági Egészségturisztikai Klaszter• Dél-Dunántúli Termálklaszter• DÉL-ALFÖLDI TERMÁLKLASZTER

A klaszter létrehozásának fő indokai:• A hazánkban működő termál- és gyógyfürdők száma• Az egészségturizmusban alkalmazottak száma többezer fő• Magyarország rendkívüli termálvíz potenciállal rendelkezik• Az egészségturizmus fejlődése és térnyerése jelentős, eddig még kiaknázatlan együttműködési lehe-

tőségeket rejt (ld. vertikális iparági együttműködés)• Ezen keresztül NEMZETI IPART építhetünk




Dél-alföldi Termálklaszter• Gesztor: Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete• Alapító tagok:

– Liget Tours Kft.– Szabó Istvánné egyéni vállalkozó (Tiszaparti Termálfürdő)– Liget Kemping Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.– U+N Hungária Kft. (gyógyászati berendezések)– Hőforrás Gyógyászati Kft.– Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt.– Unicon Ruházati és Szolgáltató Rt.– Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézet– Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája

A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy-egy régió adott iparága akkor válik igazán sikeressé, ha az ottani szolgáltatók (és beszállítók) kapcsolatait sokkal inkább az együttműködés, mintsem az ádáz verseny jellemzi. Az Egyesület számára ezért szükségessé vált, hogy hatékony, partneri együttműködésen alapuló szervezetté alakuljon. A 2003. december 11.-i Közgyűlés létrehozta a Dél-Alföldi Fürdőklasztert, lehetővé téve a fürdők, partnerei és beszállítói intézményesített, közös érdekeken nyugvó kapcsolatát.

A Dél-alföldi Fürdőklaszter létrehozásának fő indokai:• Az egészségturizmusban a térségben alkalmazottak száma közel 4.000 fő.• A Dél-alföldön működő Termál- és Gyógyfürdők száma: 40,

éves belépőjegy-forgalma: kb. 4.000.000.• Az egészségturizmus fejlődése és térnyerése jelentős, eddig még kiaknázatlan együttműködési lehe-

tőségeket rejt.• A Dél-Alföld rendkívüli termálvíz potenciállal rendelkezik, az egészségturisztikai fejlesztések egyik

legsikeresebb régiója.

Fő cél: a Dél-Alföldi Régió egészségturisztikai szolgáltatóinak minél sikeresebbé tétele a belföldi és nem-zetközi egészségturizmus piaci versenyében, a kapcsolódó szolgáltatók, vállalkozások számára további üzleti lehetőségek biztosítása.

Az alábbi alcélok megvalósítását vállalja fel a Dél-Alföldi Fürdőklaszter:Hálózatfejlesztési célok: az egészségturizmus ágazat hálózatszerű fejlesztése, az együttműködési háló-

zatok; vállalkozásai piaci pozícióinak erősítése; KKV-k (fürdő, szállodák, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók) versenypozíciójának javítása; résztvevő szervezetek közti feladatmegosztás meghatározása (bizottságok); partnerek közötti koordináció, együttműködés, ezáltal hozzájárulás a régió területileg ki-egyensúlyozott egészségturisztikai fejlődéséhez.

Fejlesztési célok: közös projektjavaslatok kidolgozása, piaci pozíció, versenyképesség javulását szolgá-ló beruházások elindítása, összehangolása; térségi vállalkozások innovációs tevékenységének elősegítése; tőketámogatások szervezése, külső források (EU és állami támogatások) bevonása (partnerkeresés, tanácsadás, pályázatírásban való segítségnyújtás).

Marketingcélok: térségi arculat, illetve egy-egy fürdőváros egyedi arculatának kialakítása; egységes és közös marketingtevékenység a piac bővítése érdekében; klaszteren belüli hatékony és naprakész informá-cióközvetítés; fürdővendégek elosztásának koordinálása.

Kutatási, oktatási célok: kutatások támogatása (orvosi, marketing, hidrogeológiai, stb.); humán erőfor-rások fejlesztése: oktatás, képzés.




Kapcsolattartás: beszállítói körrel való együttműködés; helyi állami szervekkel, közhivatalokkal fenn-tartott jó kapcsolat; nemzetközi kapcsolatok kialakítása.

Bizottságok a klaszterben:Marketing és termékfejlesztés• Megcélzott fogyasztói rétegek alapos tájékoztatása: kiállítások, újságcikkek, kiadványok,

Internet, stb.• Régióra vonatkozó egészségturisztikai marketingterv évenkénti elkészítése (az RMI-vel közösen)• Régió termékfejlesztési koncepciójának elkészítésében részvétel• Hírlevél a klaszter tagjai számára• Közös kiadványok szerkesztése• Rendezvények, üzletember-találkozók, konferenciák, szakmai tanulmányutak, szakmai vásár, kiállí-

tások szervezése a klaszter tagjai számára

Kereskedelem és vendéglátás• Információs adatbázis kialakítása: szálláshelyek, fürdők kínálatának bemutatása, foglalási rendszer,

árak, stb.• Statisztikai adatok begyűjtése, elemzése, a regionális fejlődés értékelése• Partnerkeresés beruházásokhoz, fejlesztésekhez• Tanácsadás• Állami és EU támogatások összehangolása

Oktatás• Oktatás: olyan összetett szakemberképzés biztosítása a régióban, amely magában foglalja a gyógyá-

szat, egészségügy, gyógyászathoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, turizmus, egészséges táp-lálkozás, sport és a nyelvtudás oktatását.

• Etika: az üzletileg sikeres és etikus magatartás alapelveinek megfogalmazása, a kódex klasztertagokkal történő elfogadtatása, annak betartása és betartatása a klaszter tagjaival.

Terveink a jövőben• További pályázati lehetőségek felkutatása• További klasztertagok felvétele• Közös marketingakciók• Közös adatbázis (pl. üzleti eredmények, orvosi adatok) létrehozása: fejlesztések alapja!• Internet: hirdetési foglalási rendszer• Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés Románia Gyógy- és Termálfürdőivel• Németország (Hessen) – Olaszország (Emilia-Romagna és Toscana) – Románia (Bihar, Arad,

Temes és Krassó-Szörény megyék) – Szerbia-Montenegró (Vajdaság) részvételével egészségturiszti-kai konferencia szervezése

Annak érdekében, hogy céljaink megvalósuljanak a legfontosabb az együttműködés, a közös fellépés.



A DKMT EURÓRÉGIÓ IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOKON ALAPULÓ NÉPSZERŰSÍTÉSE

A DKMT EURORÉGIÓ IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOKON ALAPULÓ NÉPSZERŰSÍTÉSE

A TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK SOKSZÍNŰSÉGE – A JÖVŐ GAZDASÁGI EREJE

Armin Wagner

2005. augusztus és december közötti időszakban végzett tevékenységem során, melyet tanácsadóként/projektvezetőként Krassó-Szörény megye közigazgatása számára végeztem, a természetes földrajzi feltéte-lekből (Duna és hegyek 2000 m-ig) kiindulva a régió turisztikai területén meglévő lehetőségeket vizsgál-tam. A turizmust régióntúli gazdasági erejének kell tekinteni és elsősorban a projektnek a DKMT Eurorégióra gyakorolt pozitív hatásait kell megragadni és fejleszteni.

1. Aktuális helyzetA szabad piacgazdaság és az integrációs törekvések során, különösen Románia tekintetében egész sor

nagyon jó egyéni kezdeményezés rajzolódik ki. A nagyvárosokban és gazdasági központokban elsősor-ban külföldi befektetők által, a folyamatos beruházások következtében, a szálloda- és vendéglátóipar terü-letén erőteljes építkezés figyelhető meg. Az utóbbi években, a központokban (pl. Temesvár, Arad, stb.) sok kis- és középvállalkozás létesült a turizmus területén. Sok panzió és létesítmény esetén családi vállalkozá-sokról van szó, amelyek főként üzleti-turizmusra (üzletemberek) alapoz és az európai normáknak megfe-lelő szolgáltatásokat képesek nyújtani.

A vidék turisztikai létesítményeinek fejlődését elsősorban a hiányzó infrastruktúra (közlekedési utak, közlekedési eszközök, információrendszerek) fékezi. Ezentúl fontos a jól képzett szakemberek hiánya. A gyakorlatban a tulajdonosok panzióikat és vendéglőiket betanított személyzettel működtetik, melynek következtében a szolgáltatás minősége és az árak nem emelkedhetnek. Elsősorban az alacsony árak a mu-tatói a csekély szolgáltatásnak a külföldi turista számára. Ehhez járulnak még a hiányzó információk a turisztikai célpontokról és létesítményekről. Közben projektek keretében fenntarthatóan kellene építeni az internetet mint információforrást.

2. Megfelelő eszközök és szervezetek létrehozásaA legfontosabb feladatok egyike, a meglévő létesítményeket és egyesületeket, különösen a központok

környezetében, az EU projektekben való részvételre bátorítani. Az „egyéni aktivitások” meglévő gondol-kodásmódját kell megváltoztatni és megfelelő magánhálózatokat (közlekedési egyesületek) létesíteni. A turisztikailag összetartozó régiók (DKMT, Bánáti Hegyvidék) összefogás keretében egységesnek mutat-kozzanak és építsenek ki egy „Corporate Identity”-t. Projektek keretén belül különösen a fenntarthatósá-got kell megteremteni. Ez részben nagyon egyszerű eszközökkel, nagy befektetés nélkül valósítható meg. Az érdekcsoportok egyesületekbe és szövetségekbe tömörülhetnek, és hajlandónak kell lenniük a felada-tok felosztására. A gyakorlatban a szolgáltatók (magánkereskedelem, szállítási vállalkozás, stb.) az elége-dett vevő (turista) révén profitálhatnak. Ezenkívül különösen arról van szó, hogy a turizmus területén tevékenykedő munkaerőt képezzük és igény szerint megfelelő tanfolyamokat kínáljunk.

3. Befektetés a lehetséges munkaerőbe – egy jobb minőségű turizmus alapjaA turisztikai létesítmények (szállodák, vendéglők és panziók) csak annyira jók, mint az ott dolgozó sze-

mélyzet, ez azt jelenti, hogy minden munkatárs a létesítményt képviseli és az arculat meghatározója. Első-sorban a tulajdonosoknak és üzemeltetőknek kell ezt az összefüggést felismerni és készen állni arra, hogy a jövőben az alkalmazottak képzésébe és továbbképzésébe befektessenek, hogy képzett munkatársakat neveljenek ki. Ehhez szükséges a munkatársak motiváltsága a szolgáltatás és minőség javítására. Ehhez járul még az egyéni kezdeményezés, ha arról van szó, hogy a „vendég” elégedett legyen.



Ezzel összefüggésben saját tapasztalatomból szeretnék példát meríteni, hogyan riaszthatjuk el a vendé-get attól, hogy a pénzét szállodákban és éttermekben költse el. Néhány krassó-szörényi közigazgatási munkatársammal egy szombat este úton voltam Resicába (Krassó-Szörény megyeszékhelye), hogy a kíná-latot és a szolgáltatást ellenőrizzük. A fő megállapítás mindig az, hogy úgy a személyzet, mint az üzemel-tető is kizárólag anyagilag érdekelt és ezen az alapon motiválható. Sajnos a vidék nagy részén a gyakorlat másként néz ki. Miután 23.00 óra körül kb. 10 percig ültünk egy asztalnál, jött egy felszolgálónő és hatá-rozottan felszólított bennünket, hogy hagyjuk el a vendéglátóhelyet, mivel éppen zárni akarnak. A magya-rázatra, hogy csak inni szeretnénk gyorsan valamit, az ajtó felé irányított bennünket. Ez a reakció az anya-gi motiváció tekintetében csak azzal magyarázható, hogy az alkalmazott a forgalomtól függetlenül mindig ugyanannyi bért kap, és ezáltal nem azonosul a vállalkozással.

4. Európai HORECA1-iskola projekt Krassó-SzörényA szállodai és vendéglői, valamint a turisztikai létesítmények személyzetének képzésére kilátásban van

egy képzőközpont létesítése. Ennél a már meglévő tapasztalatokat és egy eredményes EU projekt („Tourism Quality”) know-how-ját lehet hasznosítani. Krassó- Szörény megye politikai erői, az Eftimie Murgu Egye-tem, valamint egy magánhotel-tulajdonos egy szándéknyilatkozatban vállalták ezt. Statisztikai források-ban kutatva kiderült, hogy Románia nyugati régiójában kb. 40.000 ember tevékenykedik a turizmus terü-letén, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltató vállalkozásokban. Nagy az igény a szakmát követő képzésekre, hogy lépésről lépésre bevezethető legyen az európai minőségszint és ezáltal a szolgáltatás javulhasson.

Közben ki kellene használni más EU országok tapasztalatait és megfelelő együttműködést kiépíteni. Elsősorban arról is szó van, hogy a CBC-aktivitások szempontjából partnerintézményeket találjunk Magyarországon és Szerbia-Montenegróban. A projekt fenntarthatóságának érdekében előzetesen pontos piacelemzést kell tartani és a piacgazdasági lehetőségeket is (célcsoportok, költséghaszon elemzés) szá-mításba venni. Nagyon fontos tisztázni a résztvevők motiváltságát a turisztikai szakmák továbbképzési tanfolyamai iránt. A kompetens projektpartnerek megkeresése után üzleti tervet kell készíteni, amely kü-lönösen a projekt fenntarthatóságát garantálja és megtervezi a projekt-költségvetés kimerülése utáni további finanszírozást.

A projekt egyes szakaszait egy tervben ábrázolták és az a partnerekkel előkészíthető. Jelenleg még fenn-állnak egyes problémák, mivel a CBC-projektek legújabb irányelveit 2005 szeptembere óta még nem adták ki és így a CBC-projektek igénylése nem lehetséges.

5. Végkövetkeztetések / Tevékenységek• Európai integráció, ami annyit tesz, hogy a meglévő természetes erőforrásokat határon átnyúlóan a

régiókban kihasználni, így minden partner számára a részvételt biztosítani.• A határon átnyúló együttműködés megbízható partnert kíván, valamint magánérdekeltséget és

beruházást, hogy fenntarthatóságot generáljon.• A munkaerő kvalifikálása a bázis a meglévő turisztikai lehetőség, mint gazdasági erő fejlesztésére.• A DKMT Eurorégió reklámja és terjesztése tartós és ökológiailag kiegyensúlyozott turizmushoz

vezessen.• Különösen a természetvédelem álljon a turisztikai tevékenységekkel összhangban (agrár-, öko- és

kalandturizmus).

Kérdéseivel és észrevételeivel forduljon kérem: Armin Wagner [email protected] [email protected]

A DKMT EURÓRÉGIÓ IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOKON ALAPULÓ NÉPSZERŰSÍTÉSE

1 Szálloda, Étterem, Catering



KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYEI MAGYARORSZÁGON

Ábrahám PálnéAPEH Csongrád Megyei Igazgatósága

I. Kis- és középvállalkozások

Magyarország uniós csatlakozásával (2004. május 1.) lépett hatályba a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. évi törvény. Az országgyűlés által alkotott törvény célja, hogy meghatározza a kis- és középvállalkozások fogalmát, összefoglalja a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatásokat, ezzel olyan gazdasági feltételeket alakítson ki, amelyek hosszú távon hazai és uniós szinten biztosítják verseny - és foglalkoztatási képességük növelését, a versenyhátrányuk csökkentését és ezen vállalkozások-nak az EU követelményeihez való felzárkózását.

A törvény összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Bizottság 96/280/EK és a Bizottság 203/361/EK ajánlásával.

Kis- és középvállalkozások besorolása

Vállalkozások a törvény alkalmazásában az egyéni vállalkozók, a gazdasági társaságok, szövetkezetek, vízitársulatok, víziközmű társulatok és erdőbirtokossági társulatok.

Kis- és középvállalkozások halmaza a 250 főnél kevesebb létszámmal rendelkező vállalkozások, ame-lyek nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszege legfel-jebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A felsorolt mutatók által meghatározott vállalkozásokon belül külön kerültek nevesítésre a kisvállalko-zások és a mikrovállalkozások. A kisvállalkozások azok a vállalkozások, amelyek összes foglalkoztatott létszáma 50 fő alatt marad és a nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak meg-felelő forintösszeg. A mikrovállalkozások létszáma kevesebb mint 10 fő és az éves árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A mutatókat az utolsó összevont beszámoló, annak hiányában az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell meghatározni. (Egyéni vállalkozó minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történhet.) Az adatok összesítésénél figyelemmel kell lenni a partner- vagy kapcsolódó vállalkozások adataira is. A partner- és kapcsolódó vállalkozások a tulajdonosi részese-dés mértéke - jegyzett tőke vagy szavazati jog - alapján minősíthetők. A partner vállalkozás esetében 25%, a kapcsolódó vállalkozás esetében a többségi irányítást biztosító befolyás a mérvadó.

Akkor veszíti el, vagy nyeri el egy vállalkozás a kis- és középvállalkozás szerinti minősítést, ha két egy-mást követő év beszámolási időszakában túllépi vagy alatta marad a besorolás előírt mutatóiknak.

A társasági adó hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozások

A belföldi illetőségű adózókat (így a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személyek, jogi személyi-séggel nem rendelkező társas cégek), valamint a külföldi illetőségű adózókat (így a külföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégek, ha belföldi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet) a társasági adó és az osztalékadó törvény (1996. évi LXXXI. tör-vény) által biztosított adóalap- és adókedvezmények illetik meg.




Belföldi illetőségű adózónak minősülnek – a nemzetközi szerződéssel összhangban – azok a külföldi sze-mélyek is, akik üzletvezetésének helye belföld, feltéve, hogy az illetőséget nem a székhely határozza meg.

A kettős adózás elkerüléséről rendelkező nemzetközi szerződések közül a Szerbia-Montenegró és a Ma-gyar Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről rendelkező nemzetközi egyezmény szerint az il-letőséget a székhely határozza meg, a Magyar Köztársaság és a Románia között kötött egyezmény szerint az illetőséget nem a székhely határozza meg.

A külföldi vállalkozót (külföldi illetőségű adózó, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenysé-get, így a fióktelepet is) a társasági adótörvény szerinti adóalap-kedvezmény az általános (belföldi adó-alany gazdasági társaságokra vonatkozó) szabályok szerint illeti meg. A külföldi vállalkozó adókedvez-ményt a belföldi telephelyén megvalósított beruházása, az ott foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma és a belföldi telephely árbevétele után érvényesíthet.

(Magyarországon az utazásszervező és közvetítő tevékenységet belföldi székhelyű gazdálkodó szerve-zetek, valamint külföldi székhelyű vállalkozások – magyarországi fióktelep útján – végezhetnek /213/1996. (XII.23.) Kormány rendelet/).

A társasági adótörvény alkalmazásában minden kisvállalkozónak járó kedvezményt mikrovállalkozás is érvényesíthet.

II. Adóalap-kedvezmények

• Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségével – ha az nem minősül az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségének – az adó-alap csökkenthető. Ez a lehetőség egyszer költségként történő elszámolást, másrészt az adóalap csökken-tését is jelenti.Az adóalap csökkentés összegének a társasági adó kulcsával (16%) számított értéke az állami támogatá-sokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybevett csekély összegű, (de minimis) támogatásnak minősül.

• Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a ked-vezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszá-molt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülései értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, ren-deltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, ko-rábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülése értéke adóalap csökkentő tétel. A kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Nem alkalmazható az adóalapcsökkentés az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingat-lan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értékére.

Az adóalap csökkentés összegének a társasági adó kulcsával (16%) számított értéke, az állami támoga-tásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybevett csekély összegű, (de minimis) támogatásnak minősül.

Szankciót is tartalmaz a törvény, amely alapján az igénybevett kedvezmény kétszeresét adóalap növelő tételként kell figyelembe venni, ha nem helyezte üzembe, vagy nem a rendelkezéseknek megfelelően he-lyezte üzembe az eszközt adózó, vagy azt elidegenítette a kedvezmény igénybevételét követő négy adó-éven belül.

• Az adóév első napján mikrovállakozásnak minősülő adózónál – döntése szerint – a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes




havi minimálbér adóévre számított összegének szorzatával csökkenthető az adóalap, feltéve, hogy az adó-zó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs köztartozása.Az adóalap csökkentés összegének a társasági adó kulcsával (16%) számított értéke az állami támogatá-sokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybevett csekély összegű, (de minimis) támogatásnak minősül.

Az adóalap csökkentésként elszámolt összeg 120 százalékával kell az adóalapot növelni, ha az igénybe-vételt követő 3. adóév végéig a létszám csökken, vagy az adózó jogutód nélkül megszűnik.

• Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban használatba nem vett műszaki berendezések, gépek járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 % értékcsökkenési leírást érvényesíthet, mely összeggel az adózás előtti eredmény – az adó alapja – csökken, feltéve, hogy az eszközt a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe.Az így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80 százalékának a társasági adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában de minimis támoga-tásnak minősül.

III. Adókedvezmények

• A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállítá-sához pénzügyi intézménytől igénybevett hitel adóévben fizetett kamatának 40 százaléka a társasági adó-ból kedvezményként igénybe vehető, maximum 6 millió forintig.Az adózó által igénybevett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Az igénybevett adókedvezményhez visszafizetési kötelezettség kapcsolódik, ha a beruházás nem került üzembe helyezésre, vagy az eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy azt követő 3 évben elidegenítet-ték.

• Csökkenthető az adó a munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése és azt követő ötéves üzemeltetése esetén, feltéve, hogy új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását ered-ményezi. Feltétel, hogy az újonnan létrehozott munkakörök 20 százalékában pályakezdőt alkalmaznak és a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatott létszámhoz képest a középvállalkozás-nak minősülő adózónál legalább 150 fővel (kisvállalkozásnál 30 fővel), kedvezményezett település köz-igazgatási területén üzembe helyezett beruházás esetében a középvállalkozásnak minősülő adózónál 75 fővel (kisvállalkozásnál 15 fővel) több legyen az adóév utolsó napján a foglalkoztatott létszám.

IV. Csekély összegű (de minimis) támogatás

Csekély összegű (de minimis) támogatás: az EK szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001 (EK) bizottsági rendelet hatálya alá tar-tozó támogatás.

A rendelet azokat a támogatásokat tekinti de minimis, vagyis csekély összegű állami támogatásnak, amelyek a támogatás kis összege miatt nem torzítják a tagállamok közötti kereskedelmet, és nem fenye-




getnek a kereskedelem torzításával. Csekély összegű állami támogatásnak minősül minden olyan állami (központi költségvetési, önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás vagy bevételkiesés, amelynek ösz-szege három egymást követő év alatt nem haladja meg a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget és amiről a támogatást nyújtó vagy törvény kimondja, hogy de minimis támogatásnak minősül. A de minimis támogatás formáját tekintve lehet adókedvezmény, adóalap-kedvezmény, közvetlen támogatás, kedvez-ményes hitel stb. 69/2001 (EK) bizottsági rendelet 1. cikke azonban bizonyos ágazatokat és tevékenysé-geket kizár a „támogatásra jogosultak” köréből.

Eszerint nem nyújtható de minimis támogatás annak, aki szállítási tevékenységet végez, és akkor sem, ha a támogatás mezőgazdasági termékek, állatok, élőfák, egyéb növények és hasonló termékek előállítá-sához, feldolgozásához, értékesítéséhez kapcsolódik.

V. Kis- és középvállalkozó egyéni vállalkozás kedvezményei

Az adórendszeren keresztül nyújtott következő kedvezmények a jogcím tekintetében azonosak a társa-sági adó hatálya alá tartozó adóalanyokkal. Az igénybevétel módja különböző, azok bevételt csökkentő kedvezmények és adókedvezmények lehetnek.

A bevételt csökkentő kedvezmények között a 30 millió forintos határig igénybe vehető kisvállalkozói kedvezmény a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatónál, a szabadalom, mintaoltalom kedvez-ménye az adóév utolsó napján 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató esetében vehető igénybe. A létszámnöveléshez kapcsolódó kedvezmény az adóév első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat fog-lalkoztató egyéni vállalkozó esetében érvényesíthető.

A kisvállalkozói adókedvezmény a hitelszerződés kamata után, a 250 főnél kevesebb alkalmazottat fog-lalkoztatónál érvényesíthető. A felsorolt kedvezmények de minimis támogatások.




A TURIZMUS FAJTÁI: FALUSI TURIZMUS, ÖKOTURIZMUS, AKTÍV TURIZMUS ÉS FÜRDŐTURIZMUS

Adriana Camelia Lungu

A városi lakosok az aktív üdülést részesítik előnyben, mely által eltávolodhatnak a nagyvárosi zsúfolt-ságtól és kevésbé preferálják a nagyvárosi, monoton, szoros határidős turistaprogramokat. Ez is elősegí-tette a következő turizmus fajták kialakítását: falusi turizmus, ökoturizmus, aktív és fürdőturizmus. A ré-gióban e négy típusnak van a legtöbb fejlődési esélye, mivel a természeti -történelmi és kultúradottságok kiválóak e célra.

Falusi turizmus

A nemzetközi turisztika tapasztalata és a szakirodalom szerint a városi lakosság egyre nagyobb arány-ban választja az üdülés vagy a hétvégék eltöltésének helyszíneként a falusi környezetet, távol a nagyvárosi zsúfoltságtól és szennyezett levegőtől.

A régión belül a falusi turizmus hosszú távú fejlődését elsősorban a hegyvidéken észleljük, de a domb-vidéken és a síkságon is találkozunk vele, mert a táj szépsége, a biotermékek, a gazdag gasztronómiai kultúra, a régi kézművesség megőrzése, a levegő tisztasága mindenhol vonzó. Ezenkívül ezt a turizmus szolgáltatás igénybevételét szerényebb jövedelmű társadalmi rétegek is megengedhetik maguknak, ezért egyre többen élnek evvel a lehetőséggel.

Egyes parasztgazdaságok szolgáltatásai, a szálláshelyek számának gyors növekedése (mivel kevesebbe kerül a bútorzat, a felszerelések), a jogszabályok, a vidéki gazdasági tevékenységeket támogató európai programok mind hozzájárulnak a falusi turizmus fenntartható fejlődéséhez szükséges körülmények biz-tosításához.

Fejlődő falusi panziók jöttek létre Borlova-hoz tartozó Turniu Ruieni faluban, Brebu nou-hoz tartozó Garana faluban (Krassó-Szörény megye), Margina és Tomesti községekben (Temes megye), Cristur és Sarmisegetuza községekben (Hunyad megyében), Világos és Ménes községekben (Arad megye)

E vidéki települések természeti szépségekhez való közelsége az ökoturizmus és az aktív turizmus fejlő-dését is nagymértékben fellendítette.

Ökoturizmus

A Nemzetközi Ökoturizmus Társaság szerint az ökoturizmus: „felelős kirándulás a természeti övezetek-ben, amely megőrzi a környezetet és növeli a helyi lakosság jólétét”.

Milyen követelményeknek kell megfeleljen a minőségi ökoturizmus:• A bevételek és a tevékenységek egy részét a természet és a védett övezetek megőrzésére fordítja• A bevételek nagy része a helyi lakosságnál marad• Nevelő hatással van a turistákra és a lakosságra egyaránt• A környezetkárosítását minimálisra csökkenti

A nemzeti parkok, rezervátumok, szurdokok, tavak és folyók, a barlangokban és földalatti vízfolyások-ban gazdag karsztos domborzat, és nem utolsósorban a ritka növényfajok nagyon vonzóvá teszik ezeket a turizmus típusokat.

A megye gazdag folyóvíz hálózattal rendelkezik (Cserna, Temes, Krassó, Néra), a Duna 60 km-s távon, egy lenyűgöző szurdokot alakítva. A gyűjtőtavak (Mărghitaş, Buhui, Secu, Văliug-Breazova, Gozna, Trei




Ape és Poiana Mărului) vízi port és halászparadicsomként vonzzák a turistákat, megfelelő szolgáltatások-kal alátámasztva.

Fürdőturizmus

Herkulesfürdő Románia legrégebbi fürdőhelye, egyike a legrégebbieknek a világon is. Először Kr. után 153. ban említik írásos feljegyzésben. Vonzó a fekvése a Cserna völgyében, a Domogled Nezeti Park terü-letén, ugyanazon a szélességi körön, mint Nizza és Velence, 160 m tengerszint fölötti magasságban. Éghaj-lata kellemes, mediterrán behatású.

A Passarovitz-i béke után, 1718-tól kezdődik Herkulesfürdő újkori története, az Osztrák Császárság alatt. 1736-ban kezdik el a fürdö és a közlekedők újjáépítését és korszerűsítését, a bánsági határőr alaku-latok építették a fürdőhely épületeinek nagy részét, lehengerlő osztrák barokk stílusban. Híres látogatok járnak itt az idők folyamán, II József császár, I. Ferenc és Charlotte császárnő, Ferenc József császár és Erzsébet császárnő.

A turisták rendelkezésére álló gyógyfürdőben hidroterápiát, melegvizes kezeléseket, kinetoterápiát, gyógyvíz gőzölést és belélegzést, gyógytornát, sós és kénes fürdőket, masszázst, akupunktúrát, fiatalító kezeléseket, fiatalító kozmetikát végeznek.

Kezelt betegségek degeneratív izületi bántalmak, reuma, spondylosis, artrozis, poliartrozis, izületi reu-mák (ínszalaggyulladások, vállizületi bántalmak), baleset utáni izületi rigiditás, műtét utáni rekuperáció (törések, húzódások, ficamok), idegbénulások, diabétesz, hiperlipémia, légzőszervi betegségek, szív és érrendszeri betegségek, szakmai betegségek (szilikózis), nőgyógyászati betegségek, fül-orr-gége-, bőr-, szembetegségek.

Gyakorlatilag Herkulesfürdőn a svájci Alpokhoz hasonlóan iónozott levegőt lehet szívni egész évben, ezt a Cserna vízesései, de főleg az évszázados bükkerdő, a fekete fenyők és a sűrű páfrányok generálják. Hazánk legismertebb fürdőhelye, a nemzetközi piacon is ismerik.

Aktív turizmus

Ez a típusú turizmus sokféle tevékenységet foglal magában, ezek szorosan kapcsolódnak a falusi és az ökoturizmushoz, mert természeti környezetben zajlanak, elsődlegesen vidéki települések mellett.

Legfontosabb tevékenységei: gyalogtúrák, állatles, madárles, kerékpáros turizmus, lovas túrák, szekér- vagy szántúrák, a turisták részt vehetnek a parasztgazdagság munkájában, barlangászat, canionning, rafting, trekking, hegymászás, sárkányrepülés, hó-jet, barlangtó merülés, enduro.

A régióban, az aktív turizmus legszámottevőbb megjelenési formái a következők:• enduro – 1995 óta (www.enduromania.ro)• gyalogtúrák• kerékpár túrák

Kerékpárturizmus útvonalak1. Dognecea hegység útvonal: gyakorlatilag Boksán kezdődik, de a Temes megyei 3. és 4. útvonalhoz is

kötve, Ramna-ról kezdjük (Ramna – Bocşa – Ocna de Fier – Dognecea – Secăşeni – Giurgiova – Goruia – Lupac – Ocna de Fier – Bocşa) 16 pannó (M). Ocna de Fier települést már 1760-ban emlí-tik, vasérc bányászatból élt. A bányák ma elhagyatottak, de utalnak még az ipari múltra. A Júlia bányában római kori leletekre bukkantak. A középkori és újkori leletek sűrűbbek. Itt látható a vilá-gon egyedülálló ásványi gyűjtemény, Constantin Gruiescu tulajdona, a híre már körbejárta a világot. Látható itt: andradit, ludwigit, dognecanit, warthait, paligoskit, manganilvait, manganoferosalit,





mangansalit. A település kijáratánál a tavirózsákkal borított Kis Tó mellett haladunk. Dognecea bejá-ratánál a Nagy Tó látható, kb. 300x100 méternyi víztükör. Dognecea Bánság egyik leghosszabb tele-pülése, majdnem 7 km, már a XVIII. században nagyon ismert volt Európa szerte a Simon és Júdás bányában kitermelt vasérc tisztaságáról és gazdagságáról. Griselini olasz utas és az osztrák Born is járt erre. Ezután egy mészköves, csupasz dombos völgyön ereszkedünk Lupac-ba, onnan elérünk a két Vărtoape tóhoz.

2. Útvonalak a Szemenik hegységben:2.1 Secu tó útvonal ( Reşiţa – Secu – Breazova tó – Văliug – Cuptoare – Reşiţa ) 6 pannó (M). Az útvonal

a Secu gyűjtőtóhoz visz, ami 4 km hosszú. 101 ha felületű, 14,4 millió köbméter vizet tartalmaz. Vízisport paradicsom, fürdő, napfürdőhely. A kanyargós út sűrű erdővel váltakozó kaszálók közt visz, tiszta vizű források mellett. Innen a Breazova tóhoz jutunk, 12 ha felületű, 1,23 millió köbméter vízzel. Valiugtól szerpentines műút visz Resicabányára

2.2 Semenic útvonal (Văliug – Prislop szoros – Gărâna – Trei Ape tó– Brebu Nou – Slatina Timiş/Teregova. Belső útvonal: Prislop – Secu Semenic 9 pannó (M). Az útvonala Gozna tónál indul (59 ha, 10,71 millió köbméter víz, sporthorgászat, nap-és vízterápia szabad levegőn). Garana és Brebu Nou számos nívós szálláshellyel rendelkezik. Minden augusztusban Garana-ban Nemzetközi Dzsessz-fesztivált rendeznek. Ereszkedni a Timiş Cerna folyóson lehet, a bal oldalán (Slatina – Timiş) vagy a jobb oldalán (Teregova).

2.3 Bârzava – Nera útvonal (Crivaia – Vila Klaus – Berzaviţa erdészház – Coşava erdészház) az egyik legjobban megőrzött erdőrezervátum, óriási, 40 méter magasságot meghaladó bükkökkel, koruk több mint 350 év. Borlovenii Vechi –ig a Nera völgyén ereszkedünk alá.

2.4 Bârzava – Poneasca útvonal (Berzaviţa erdészház – Poneasca tó – Poneasca) 5 pannó (M). Az előbbi útvonalból válik ki az erdészháznál, egy karsztos fennsíkra vezet, ahol számos lapiz és erdős dolina látható, a neve „Az ördög helye”. A közelben ifjúsági tábor is van.

2.5 Almăjului Oraszága útvonal (Bozovici – Eftimie Murgu – Rudăria – Prilipeţ – Prigor – Borlovenii Noi – Pârvova – Globu Craiovei – Petnic – Iablaniţa) 12 pannó (L). A Bánság egy jellegzetes területét sze-li át, megismerhetjük a bánsági hegyek falvait és embereit, ahol még őrzik a népi hagyományokat. Októberben búcsú van Lăpuşnicel faluban, ez egy valóságos népviselet felvonulás. Érdekesek továb-bá a néprajzi rezervátumok Rudăria és Cheile Globului-on, ahol kis vízimalmokat láthatunk, amik teljességgel fából készültek. Eftimie Murgu faluban született a szabadságharcos Eftimie Murgu, N. Bălcescu oktatója. Ugyanebben az övezetben található egy fontos kövületlelőhely, Globul Craiovei közelében, itt gasteropoda és lamelibranhiata kövületeket találtak, a miocén időszakából (neogen). A jellegzetes kövületek közül hadd említsünk egy párat: Cerithium lignitarum, Tapes vetula, Cardium plicatum, Tapes gregaria.

3. Aninai hegyek útvonal3.1 Comarnic útvonal (Reşiţa – Padina Seaca erdészház – Comarnic erdészház – Anina. Az útvonal a

régió leghosszabb barlangja (Comarnic) mellett halad el• barlangászat, canionning, rafting, trekking, hegymászás, sárkányrepülés, (www.caveman.ro)



ÖKOTURIZMUS A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURORÉGIÓBAN

Dr. Martin OlaruEgyetemi tanár

Temesvári Nyugati Egyetem

Az ökoturizmus túlnyomóan védett övezeteket preferál, azokat a földrajzi területeket, ahol a természet érintetlen, és minimálisra csökkenti a természeti környezetre gyakorolt káros hatásokat. Ebből eredően, elősegíti a védett övezetek kezelését, ugyanakkor gazdasági és társadalmi előnyöket teremt a turisztikai területek lakossága számára, elősegítve a hagyományos gazdasági tevékenységek és az ősi kultúrák feléle-dését a védett övezetek szomszédságában, így hosszú távon is lehetővé teszi a vad természeti övezetek fenntartását, specifikus megoldásokat alkalmazva.

A DKMT Eurorégió, és ezen belül az V. Gazdasági Fejlesztési Régió különös földrajzi és élővilág sokszí-nűséggel rendelkezik. Itt számos és kiterjedt felületű védett övezet található, természetvédelmi parkok, természeti műemlékek, évszázados fák, nemzeti rezervátumok. Az 5. Nyugati Régióban, a négy megyében (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) a következő természetvédelmi parkok találhatók: Alsó Marosvölgye (ez a vizes övezetek csoportjába tartozik), Vaskapu—mindkettő határon átnyúló park, vala-mint a Gradistea Muncelului—Cioclovina park. Nemzeti parkokkal is büszkélkedhetünk: Retyezát (bio-szféra rezervátum), Cserna Völgye-Domogled, Nérai Szurdok-Beusnita és Szemenik-Krassó Szurdok. Ezenkívül Temesváron, Piskin és Gurahontban arborétum is létezik. Ezeken a területeken majdnem min-den típusú védett övezet fellelhető.

Az ökoturizmus tiszteletben tartja a környezet természeti, társadalmi és gazdasági egészét, a tájak jelle-gét és minőségét, a művelődési és történelmi hagyatékot, az épített örökséget, a régi román, magyar és szerb falvak hagyományos építkezési jellegeinek megtartásával. Az idegenforgalmi egységek működésé-nek meg kell felelniük a környezetbeli elvárásoknak.

A turisztikai beruházásoknak, melyek a parkok előterületein jönnek majd létre, meg kell felelniük a ter-mészet megőrzését célzó nemzetközi jogszabályoknak, speciális természet megfigyelő helyeket kell kiala-kítani (kilátókat), hegyi turista utakat kell megjelölni, fényképezésre kijelölt pontokat létrehozni (mintegy foto-szafari útvonalat követve).

Az 5. Régió földrajzi és élővilági diverzitása e mészköves domborzatnak köszönhető, ennek minden látványos formája előfordul, az exokarszttól az endokarsztig (barlangok és földalatti vízmosások).

A turisztikai nyilvántartásban több száz barlangot tartanak számon, a Bánsági hegyekben: Comarnic, Popovat, Buhui (az Aninai hegyekben), de ezek nincsenek áramosítva, tehát a nemzetközi barlangturiz-mus elvárásainak nem felelnek meg. A gleccserdomborzat sűrűbben fordul elő a Tarcu-Godeanu-Retezat hegyek övezetében. Kiváló növény és állatvilág kincs található a Romániában legrégibb természeti rezer-vátumaiban: Domogled, Retezat, Satchinez, Beusnita, Duna Szurdoka, Comarnic barlang, stb. A vizes övezetek gazdag és változatos madárvilágnak adnak otthont, amit a külföldi ornitológusok előszeretettel látogatnak. Fontos természeti kincs a bánsági fekete erdeifenyő, ezt a Natura 2000 program által is védik a Domogled természetvédelmi rezervátumban. A Cserna völgyi Nemzeti Park erdőfelületének több mint 93%-a a ritka szépségű bükk, ez a Bánsági hegyekben, Retyezátban, Vaskapunál is egyedi alfajokkal kép-viselteti magát. A Vaskapu a Duna szurdokát fedi le, ez is határon átnyúló természeti park, a Duna szerb részét is tartalmazza.

A természet kincsein túl, a lakosság hagyományos anyagi és szellemi kultúrörökségének számos jelét is megtaláljuk, az Orastie hegyei közt a dák várrendszert, a Hátszegi néprajzi rezervátumban, az Almás völ-gyében, a Néravölgyi Nemzeti Parkban; mindezek eredményeként kitűnő minőségű ökoturisztikai termé-




kek sokasága körvonalazódik, ahol a természet és a hagyomány elemei érintetlenek, vagy kevéssé változ-tak, a kultúrörökség jól megőrzött állapotban van, restaurálható és a műemlékek látogathatók.

A védett övezetekbe irányuló ökoturizmus nem csak a mindenféle turista számára egy „ökoiskola”, ha-nem a helyi szereplők számára is. A helyi közösségek, kormányszervezetek és civil szervezetek feladata egy olyan etika bevezetése és támogatása, amely tiszteletben tartja a környezet védelmét és megőrzését, a természeti tényezők optimális értékeinek megtartását.

A védett övezetek környékére tervezett turisztikai beruházásoknak meg kell felelniük az idevágó nem-zeti és nemzetközi jogkeretnek, a turisztikai elhelyezéseket globálisan és integráló módon kell végezni, figyelembe véve a látványosságok vonzáserejét, jellegzetességét, a természeti és társadalmi környezetet, megvizsgálva a védett övezetet környező földrajzi területek gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettségének a fokát.

A fenntartható és az ökoturizmus közötti kapcsolat az 5. Nyugati gazdasági-társadalmi fejlesztési régióban.

Következtetések és javaslatok• Turisztikai áramlás összhangba hozása a védett övezetek ökotoleranciájával, a turisztikai területek

túlzsúfolásának elkerülése• A három állam, román, magyar és szerb, a jogosult intézmények által valósítsa meg a védett öveze-

tekre és a közvetlen szomszédságukban zajló turizmus-rekreációs tevékenységekre vonatkozó ko-herens jogharmonizációt, az UICN ajánlásainak megfelelően. Ez a turizmus szabályozását, főleg a tömegturizmus visszaszorítását feltételezi, amit egy magasabb árú turisztikai termék nemzetközi ér-tékesítésével lehet megvalósítani. Így megelőzhető az ökológiai tűrőképesség túllépése és megszű-nik a szervezetlen, ellenőrizhetetlen turistaáramlás.

• Hasznos lenne a DKMT Eurorégió szintjén létrehozni egy, a védett parkokkal és övezetekkel fogla-kozó Tudományos Tanácsot, melynek tagjai különböző idevágó szakterületek szakértői, szerepe pedig a védett parkokban és övezetekben zajló tevékenység ellenőrzésére, tudományos kutatásra, turisztikai menedzsmentre és marketingre vonatkozna.

• Közös ökoturizmus programcsomagok létrehozása, amely egy-egy nemzeti vagy természetvédelmi park promócióját szolgálná, közös látogatások szervezése ezekben a parkokban.

• Háromnyelvű (és angol nyelvű) ökoturizmus kézikönyv kiadása, amelyben bemutatjuk a turiszti-kai látványosságokat, minden kategóriájú védett övezetet, javasolt ökoturizmus útvonalakat, a há-rom ország ide vonatkozó törvénytárát. Ezt a gyakorlati útmutatót teríteni kell majd iskolákban, egyetemeken, turisztikai irodáknál, utazásszervezőknél, idegenforgalmi információs pontoknál, az érintett települések polgármesteri hivatalaiban.


Hagyományos turizmus

Fenntartható turizmus

Ökoturizmus



• A védett övezetek jelentős része hátrányos helyzetű régiókban fekszik, ahol az egyoldalúan fejlett kitermelőipar, a bányászat és kohászat összeomlása után nagy szükség van a leromlott táj ökológiai átszerkesztésére, ezt az újjáépítést az eurorégió szakembereinek kell javasolniuk.

Forrásirodalom1. Bran, Florina, Simon, Tamara, Nistoreanu, P., 2000, Ecoturism. Kiadó: Editura Economică,

Bukarest2. Glăvan, V., 2003, Falusi turizmus. Agroturizmus, Fenntartható turizmus. Ökoturizmus. Kiadó:

Editura Economică, Bukarest.3. Nistoreanu, P., Tigu, G., Popescu, D., Padudean, M., Talpeş, A., Tala, M., Condulescu, C., 2003,

Ökoturizmus és falusi turizmus, Kiadó: ASE, Bukarest,4. Matei, Elena, 2004, Ökoturizmus. Kiadó: Top Form, Bukarest




FENNTARTHATÓ TURIZMUS A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS TÜKRÉBEN, ELEMEI A FALUSI TURIZMUSBAN

Kabódi Istvánnészaktanácsadó

Katedra Alapítványi Szakképző Iskola

Fenntarthatóság

A fenntarthatóságot befolyásoló külső és belső tényezők:

Külső tényezők:Törvények, rendeletek szabályozzák, irányítják a három szakmát (falusi vendéglátás, biotermelés, kéz-

művesség).A szakma központi támogatása (működési támogatás).

Belső tényezők:Személyi feltételek:• a vállalkozások vezetőinek, közreműködőinek emberi adottságai• szakmai felkészültségük• gazdálkodási, vállalkozásmenedzselési és marketing ismeretük• partnerségi kapcsolataik

Tárgyi feltételek:• megfelelő minőségű szálláshelyek, bemutatóhely, műhely, bemutató porta• marketing eszközök, szórólapok, prospektusok, szakmai kiadványok, saját weboldal, szakmai

információs portálokon való megjelenés

A fenntartható turizmus fejlesztésére vonatkozóan projektpartneri együttműködésben felmérés készült (Interreg III.B – Cadses projekt keretében), a vizsgálat során alkalmazott eszközök:

• Kérdőívek (940 fős minta)• Telefonos megkeresés• Személyes megkeresés

A megkeresések forrásai voltak:• Szakmai képviseletek címlistája, szakmai kiadványok, telefonkönyvek• Kapcsolatfelvétel a három szakma szakmai szervezeteivel

Általános tapasztalatok összegzése:

1. Falusi vendéglátás:Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a falusi vendéglátás, az agroturizmus működése.Nincs megoldva a szakmát segítő, FVM szaktanácsadók állandó továbbképzése.Nincsenek régiós feladatokat ellátó vidékfejlesztési központok – oktatóhelyek.Nincs igazán felelőse a szakmának a szakminisztériumoknál.




2. Kézművesség:A szakmai szervezetek nem minden megyében működnek kielégítően.Hiányzik egy megyeszékhelyen működő állandó kiállító és értékesítőhely.Ritkán készülnek közösségi marketing eszközök, kiadványok.Nem minden megyében működik közös internetes portál.Nem megfelelőek a partneri kapcsolatok.Az országnak csak néhány megyéjében működik a szakmai képzés, továbbképzés.

3. Biotermelés:Az értékesítés szervezetlen.Nincs kialakult kapcsolat a vendéglátó vállalkozásokkal.Hiányoznak az értékesítést segítő marketing kiadványok.

Az egyes szakmákat segítő szakmai szervezetek nem rendelkeznek a működésükhöz szükséges pénz-eszközökkel.

A három szakma meglévő értékei:• Jó földrajzi adottságok• Egyre több minőségi szálláshely• A települések felismerték a turizmus jelentőségét és segítik a fejlesztéseket• Minőségi programok szervezése, propagálása (Rendezvénynaptár minden megyében és

településen)• Belföldi turizmus fejlődik (üdülési csekk)• Partnerségi kapcsolatok egyre több területen működnek• Komoly erőfeszítések hagyományaink megőrzése és a vendégek számára történő bemutatása

érdekében• Komoly fejlődés tapasztalható a gasztronómiai, a borturizmus, ökoturizmus, és az örökségturiz-

mus területén• A programok, rendezvények során tapasztalható a három szakma együttműködése• Lokálisan kialakultak jól működő partneri kapcsolatok (Kiskunfélegyháza, Csongrád megye,

Sárrét)

Mindig egy meghatározó személynek köszönhető a partneri kapcsolatok működése.Megállapíthatjuk, hogy a fenntarthatóság szempontjából a legfontosabb tényező a partnerségi

kapcsolatok megfelelő működése.Az eltöltött vendégéjszakák száma nagymértékben függ a vendégek számára nyújtott programok számá-

tól, minőségétől, sokszínűségétől.

Partnerség: • vendéglátók, vendéglősök • kézművesek • biotermelők, bemutató farmok • önkormányzatok • szakmai szervezetek • oktatási, továbbképzési intézmények • utazási irodák, TOURINFORM irodák szerepe a partnerségben.

Magyarországon kiírt pályázatok nagymértékben feltételezik és támogatják a partnerség kialakítását, fenntartását.




A partnerség ösztönösen is működik, de ez nem elég a vállalkozások fenntarthatósága szempontjából. Fontos a partnerségi kapcsolatok kiépítésének segítése, tudatos építése.

Szükség van arra, hogy a lehetséges partnerek ismerjék egymást.

Ehhez kíván segítséget nyújtani projektünk:• elkészült oktatási anyagaival• tanulmányaival• a három szakma ajánlatát bemutató kiadványával• és nem utolsó sorban a folyamatosan bővíthető információs portáljával.

A határmenti együttműködés hatása az agroturizmus fenntartható fejlődésére

• A Dél-Alföldi Régió arculatának formálásában, megítélésében és piaci eredményességében nagy jelentősséggel bír a térség turizmusának tudatos összehangolt fejlesztése. A Dél–Alföld turizmusá-nak, agrárturizmusának fejlesztési elképzeléseinél fontos figyelembe venni és felhasználni egy új ágazat termékeit. Fontos nyitni az ökofarmok, a hagyományos magyar termékeket előállító gazda-ságok és a biotermékek felhasználása felé.

• Az Európai Unió támogatási politikájának megfelelően, kialakításra került az az intézményrendszer Magyarországon, amely adminisztratív támogatást nyújt a fejlesztéshez. A fejlesztések nem állnak meg az országhatároknál, hanem tudatos szervezőmunkának köszönhetően átlépik azokat úgy Románia, mint Szerbia felé.

• A határon átnyúló fejlesztéseket támogatja több hazai és Uniós pályázat is.

A támogatási lehetőségek közül ki kell emelni:• A Külügyminisztérium pályázatait;• A Nemzeti Civil Alapprogram pályázatait• EU-s pályázatokat: – PHARE CBC pályázatok – INTERREG pályázatok

2000 évtől több határmenti együttműködésre épülő projekt nyert támogatást a térségben.Ezek zömében oktatási, kutatási, rendezvényszervezési feladatokat vállaltak fel, de megjelentek a beru-

házás jellegű pályázatok is.Fontos feladatunk, hogy az eddig szerzett tapasztalatokat átadjuk a határainkon túl élő partnereink

számára annak érdekében, hogy a térségi adottságokat, programlehetőségeket ezzel is megsokszo-rozzuk.




FALUSI TURIZMUS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MEGÍTÉLÉSE

Kovács ÁrpádÁNTSZ Csongrád Megyei Intézet

A népegészségtan tárgya, célja területei

A NÉPEGÉSZSÉGTAN a lakosság egészségének a megőrzésével, védelmével és a betegségek megelőzé-sével foglalkozó tudomány, amely gyakorlati megvalósulását a NÉPEGÉSZSÉGÜGY képviseli.

Területei:• Élelmezés- és táplálkozás-egészségtan• Járványtan• Környezet-egészségtan• Munkaegészségtan• Társadalom-egészségtan

EGÉSZSÉG nemcsak a betegség, illetve a nyomorékság hiánya, hanem a teljes testi, szellemi és szoci-

ális jólét állapota (ENSZ WHO 1948)

A népegészségügy és a turizmus kapcsolata

A turista az a személy aki ideiglenesen elhagyja állandó lakóhelyét, bármilyen testi, szellemi vagy szak-mai motivációtól vezérelve. (1929)

Összefoglalva:A turizmus (falusi turizmus) népegészségügyi szempontból nem más, mint a primer prevención

belüli egészségpromóció egyik fontos (lehetséges) eleme.


KERESLET

MotivációSzabadidőDiszkrecionálisjövedelem

KÍNÁLATVonzerő

SzálláshelyVendéglátás

Kiegészítőszolgáltatások

KözlekedésInfrastruktúraVendégszeretet

BiztonságHigiénia

ÉLMÉNY

T E R M É

K

A TURIZMUS RENDSZERE



A Falusi Turizmus Higiénéje

Személyi feltételek Jogszabályi háttér

Egészségügyi alkalmasság → 33/1988 (VI.24) NM rendelet

Egészségügyi minimumvizsga → 80/1999 (XII 28) GM-Eüm-FVM

Tárgyi feltételek Jogszabályi háttér

Ivóvíz → 45/1998 (VI 24) IKIM rendelet

Szennyvíz elvezetés → 45/1998 (VI 24) IKIM rendelet

Szemétszállítás, elhelyezés → 45/1998 (VI 24) IKIM rendelet

Lakótér berendezési tárgyak → 45/1998 (VI 24) IKIM rendelet

Lakótér fűtés → 45/1998 (VI 24) IKIM rendelet

Étkeztetés technikai feltételei → HACCP

Személyi feltételek:

Előzetes, időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat ↓

fertőző betegségek kiszűrése

Egészségügyi minimumvizsga

Tárgyi feltételek:• Környezet-egészségügy területén:

Megfelelő minőségű ivóvíz

▼

Szemétszállítás, hulladékkezelés

▼

Megfelelő hőmérséklet biztosítása

▼

Enterális fertőző betegségek Légúti fertőző megbetegedések

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉG↓

JOGI ERKÖLCSI KÖVETKEZMÉNYEK





Tárgyi feltételek:• Élelmezés és táplálkozás-egészségtan területén:

Hőkezelés Hűtés-fagyasztás Mosogatás, fertőtlenítés

H A C C P rendszer adaptált alkalmazása(Veszélyelemzés a Kritikus Szabályozási Pontokon)

Összefoglaló értékelés

A falusi turizmus csak akkor és csak ott teljesíti a népegészségügy egészségpromóciós célkitűzését, ha a vendéglátók következetesen betartják és gyakorolják a higiénés normatívákat biztosítva ezzel a vendégeik rekreációját, valamint a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapotát !



TÁJJELLEGŰ TERMÉKEK SAJÁTOS MEGJELENÍTÉSE A NÉPI, KÉZMŰVES ÉS IPARMŰVÉSZ HAGYOMÁNYOK SZELLEMÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

AZ IDEGENFORGALOM IGÉNYEIRE

Seprenyiné Erdei GizellaCsongrád Megyei Agrár Kht.

Bevezetés

Az egész világon reneszánszát éli a helyi tradíciók őrzése, a természetes anyagok iránti igény, a ha-gyományos mesterségbeli tudás teremtése, újraélesztése. A természetes anyagokból az ember számára kellemes, jó közérzetet adó használati tárgyak, dísztárgyak, ajándéktárgyak készülhetnek ma is. Az anya-gok többsége azonban veszendőbe megy.

Az Európai Unió ma már nem a mezőgazdasági alapanyag termelésben és annak támogatásában gon-dolkozik, a közvetlen agrártámogatásokat fokozatosan át akarja alakítani vidékfejlesztési támogatásokra.

Vidékfejlesztés elsődleges célja, a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányok mér-séklése, a vidéki lakosság életminőségének javítása, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése.

A népművészet és a vidékfejlesztés kapcsolata:• A népművészeti tárgyak újra lehetnek használati tárgyak vagy dísztárgyak. A piacon jelen lévő tu-

catáru helyett a lakberendezési tárgyként is megjelenhetnek otthonunkban.• Az idegen szívesen visz tárgyi emlékeket haza. Az igényes, szép csomagolású helyi terméket keresi

a látogató.• A csomagolás lehet újra felhasználható vagy dísztárgyként kiállítható.• Alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosíthat a vidéki lakosságnak.

Fogalmak

A népművészet egyik ágazata a tárgyalkotó népművészet.

Mi a különbség a népművészet és az iparművészet között?

Az iparművészet és a népművészet egyaránt tárgyformáló művészet. Mindkettő a napi élet használati tárgyait hivatott művészi formában megjeleníteni. Amíg azonban a népművészet nem ismeri a dísztárgy fogalmát, addig az iparművészetben ez igen jelentős helyet foglal el. Az iparművészet együtt halad a kép-zőművészettel, tehát a történeti stílusokhoz igazodik és törvényszerűségeik is hasonlóak. Az iparművé-szek kizárólag hivatásos művészek, míg a népművészetben nem hivatásosak is dolgoznak. A népművésze-ti tárgyak egy társadalmi osztály, a parasztság számára, az iparművészet alkotásai mindenki számára ké-szültek.

A turizmus és a népművészet kapcsolata

A vidéki jövedelemszerzésnek egyik útja lehet ma is a népművészeti tárgyak készítése. Ez a tevékenység is csak bizonyos rétegnek ad megélhetést, és segítségre szorul az ágazat. Megváltoztak a fogyasztói szoká-

TÁJJELLEGŰ TERMÉKEK SAJÁTOS MEGJELENÍTÉSE A NÉPI, KÉZMŰVES ÉS IPARMŰVÉSZ HAGYOMÁNYOK SZELLEMÉBEN



sok, otthonainkba betörtek a tartósabb műanyagok. Természetesen van egy igényesebb réteg is, sőt igény felkeltésével, ízlésformálással lehet a szokásokon változtatni!

Néhány művészt kivéve kevesen tudják menedzselni önmagukat. A háziipari szövetkezetek, a nagyobb integrátor szervezetek Népművészeti Egyesületek, gyárak, pl. Majolika gyár darabokra hullásával szét-esett az alapanyag-termelés szervezése, a piac. A népművészek, iparművészek magukra maradtak.

A turizmus önmagában megoldja-e a foglalkoztatási gondokat?

Kóródi Márta–Dr. Dudás Péter: „A gazdaság és a turizmus kapcsolata kistérségekben” c. tanulmányá-ban a következő megállapítások lelhetők fel.

A vidékfejlesztésben a gazdasági tényezőkön kívül a vonzerőnek, a lakosság vendégfogadási hajlan-dóságának, a térségi marketingnek, a tudatos turisztikai termékfejlesztésnek is meghatározó szere-pe van. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségek – helytelenül – egyetlen válságke-zelő megoldásnak tekintik a turizmust. Túlzott jelentőséget tulajdonítanak neki, várakozásiak nem rea-litáson alapulnak. A kistérségeknek saját magukon kell segíteni, saját hajtóerejüket kell megtalál-niuk.

Hogyan segíthetjük a kézműves tevékenység integrálódását az idegenforgalomba?

A kézművesek közül van aki felismerte és ismeri önmenedzselésének hatásos módját, azonban többsé-gük külső segítségre szorul.

A segítség érkezhet:• Civil szervezetektől,• Önkormányzatoktól,• Kormányzati és Európai Uniós támogatásokból,• Utazási irodáktól, stb.

I.) SIKERES EGYÉNI ÚT

I.1.) Látványműhely Hódmezővásárhelyen, Ambrus Sándor népi iparművész fazekas-mesternélAmbrus Sándor Hódmezővásárhelyen, családi házában alakította ki 60 m2-es kiállítótermét, melyben

saját termékeiből válogatott anyag látható, gyakran más kézművesek munkáival is megismerkedhet a látogató. Közösen több kézműves összefogásával, pályázati támogatással komplett konyhát készítettek. Egy vásárhelyi néprajzos tervezte, egy algyői asztalos készítette az asztalt és a székek vázát, egy tápéi gyé-kényes az ülőkéjét, makói szövő a terítőt, és Ambrus Sándor készíti a cserépedényeket.

A vendégek nemcsak vásárolhatnak, a mester bemutató korongozást is tart. Megismerkedhetnek a hódmezővásárhelyi fazekasság történetével is. A látogatók maguk is korongozhatnak, festhetnek, agyagot gyúrhatnak.

Gondot fordít a marketingre is! Weboldalán megtalálhatók termékei, bemutatkozó anyaga, Belvárosi Fazekasház címmel. Több cikk, rádióműsor is készült róluk.

I.2.) Rátkai Sándor Papucsos, a Szegedi Papucs Látványműhely terveA 91 éves Rátkai Sándor ma már egyedül ismeri Szegeden a papucskészítés mesterségét. Éveken át hiába

próbált a Dóm téren elvett műhelye helyében megfelelő műhelyhez jutni a városban, nem kapott. A meg-oldás közös összefogással született. Rátkai Sándor egyik fia, dr. Rátkai György az Ifjúsági Házzal közösen Rátkai Sándor Közhasznú Alapítványt hozott létre 2003-ban.




Az alapítvány célja a papucsmesterség oktatása, a kulturális örökség védelme. Egy látványműhely lét-rehozására sikerült pályázati pénzhez jutni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Szeged város 420 ezer forintot ajánlott fel az oktatásra. Két fiatal kapott lehetőséget a mesterség megtanulására. 2004-ben levédették a szegedi papucsot, 2005. januárja óta pedig már csak sorszámozott darabok készülnek.

II.) CIVIL KEZDEMÉNYEZÉSEK

II.1.) Kiállítások: A Csongrád Megyei Agrárkamara, Progress Alapítvány, Dél-alföldi Népművészeti Egye-sület, Dabic Kht. 2002-ben PHARE pályázattal indította az akkor még Tisza-Maros Nemzetközi Kézműves Szakkiállítás és Vásárt Szegeden, az Ifjúsági Házban. A kiállítást szakmai konferencia is kísérte. Azóta „Natúra Nemzetközi Kézműves Szakkiállítás és Vásár” néven 2 alkalommal ugyanitt, egy alkalommal a Hangár Expo és Konferencia Központ területén kaptak bemutatkozási lehetőséget a kézművesek. Kataló-gusok, fényképek, Internet oldalak is készültek a rendezvényekről.

II.2.) Civil szervezet pályázata: A Csongrád Megyei Agrár, Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező Kht. pályázatot hirdetett Csongrád megyei „folyékony” élelmiszerek, környezetbarát, tájegységre jellemző egyedi csomagolása címmel, 2004. augusztusában.

A verseny célja az volt hogy felhívja a figyelmet azokra a tárgyi, szakmai, mesterségbeli hagyományokra amelyek a mai kor körülményei között is hasznosíthatók a turisztika, a megye arculatának kialakítása terén.

A pályázat két témában került kiírásra:• Az egyik Csongrád megyére jellemző mezőgazdasági eredetű, valamilyen folyékony élelmiszer

termékhez egyedi csomagolóanyag elkészítésére irányult.• A másik „Csongrád megyei termék” jelölésére használandó logó elkészítésére.

Csomagolóanyag pályázaton, előnyt élvezett az a csomagolóanyag és csomagolás, mely: tükrözte a me-gye és tájegységei néprajzi, kézműves és iparművészeti hagyományait, természetes eredetű anyagból készült, exkluzív megjelenésű, a turisztikai kínálatban szuvenírként is megállja helyét, korszerű, biz-tonságos, célszerűen szállítható és raktározható, logisztikailag is jól kezelhető volt.

A pályázat sikerrel zárult, 12 alkotó, 13 pályaművet adott be. A pályázati kiírás szerint egyféle alap-anyagból 5 termékkel lehetett pályázni. Csongrád megyei termék logó terv két alkotótól is érkezett. Az alkotók pénzjutalomban részesültek, oklevelet és emlékérmet kaptak.

A mezőgazdaság és a kézművesség kapcsolataA pályázat arra is felhívta a figyelmet, hogy bár túltermelés van az Európai Unió mezőgazdaságában, de

egy jól csomagolt áruval ne az élelmiszerpiacon, hanem a turisztikai piacon jelenjen meg a termék. Ha összefog a mezőgazdasági termelő a kézművesekkel, lehet, hogy magasabb hozzáadott értékű áruval, ke-vesebb termék előállításával, jobb piaci pozíciót lehet elérni. Így mindkét ágazat megtalálja a számítását.

II.3.) Vállalkozói ismeretek: A kézműves alkotóknak a piacgazdaság körülményeihez alkalmazkodni-uk kell, szemlélet-változásra van szükségük. Korábban az integrátor szervezeteknél külön erre szakoso-dott szakemberek végezték a beszerzéseket, a piackutatást, a raktározást, adminisztrációt, könyvelést, stb. Ma már nem elég csak szakmai ismertekkel, hanem vállalkozói ismeretekkel is kell rendelkeznie a kéz-műveseknek.

Kiváló lehetőség volt az Agrár Kht. PHARE CBC támogatással megvalósított projektje keretében egy több hónapon át tartó képzése, mely mind a mezőgazdasági termelőket, mind a kézművesek 2-2 csoport-ját tanították meg a Vállalkozások indítására és működtetésére, a marketing szükségességére.




III.) ÖNKORMÁNYZATI SEGÍTSÉG – HÓDFÓ

Maga a Hódmezővásárhelyi Szociális Foglalkoztató 1992-ben alakult 9 fővel. Csökkent munkaképessé-gűek foglalkoztatására hozta létre az Önkormányzat, ma már 201 főnek ad munkát. A város épületet adott, a dolgozók normatív támogatást kapnak.

A Vásárhelyi Hímző Műhely 1995-ben alakult. Majd már egy meglévő intézményhez a Hódfó-hoz kap-csolódott. Jelenleg 17 hímző asszony dolgozik itt. A műhely hagyományos vásárhelyi kézimunkákat készít és forgalmaz a hazai és nemzetközi piacon. Az önkormányzat a hímzők járulékainak kifizetésével segíti az intézményt.

IV.) KORMÁNYZATI ÉS EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK

Nagyon sokszor az a probléma, hogy a kézművesek nem találják meg azokat a pályázatokat, ami a mű-ködésükhöz adhatna támogatást.

Pályázat kiírói lehetnek: Munkaügyi Központok, Ifjúsági és Sport Minisztérium.Pályázati alapok: HEFOP, GVOP, AVOP stb.

V.) AGROVIK (Agrár és Vidékfejlesztési Program Központ)

A Csongrád Megyei Agrár Kht. 2005-ben létrehozta a Dél-Alföldi Régió vállalkozásait segítő központot, melynek elődleges célcsoportja az agrár és ahhoz kapcsolódó kis- és középvállalkozások. Az AGROVIK célja a KKV-k segítése az EU csatlakozás során kialakult nehéz gazdasági helyzetben, képzéssel, különbö-ző szerveződésekkel, az innováció és a gyakorlat közötti kapcsolat közvetítésével.

ÖSSZEFOGLALÁS

• A kézművesek nagy többsége saját erőből nem képes önállóan menedzselni magát. Ha nem segíte-nek a civil szervezetek, önkormányzatok, pályázati lehetőségek, a gyökereink, hagyományaink el fognak tűnni.

• A piacon farkastörvények uralkodnak. Nem elég a szép tárgyakat előállítani. Csak akkor tudnak emberek megélni belőle, ha az áru piacképes, megfelelő a marketingjük, támogatottság övezi őket, van bemutatkozási, továbbképzési lehetőségük.

• Még élnek köztünk azok a mesterek, művészek, akik értenek az anyagokhoz, akiknek keze között művészi módon alakul a forma. Képesek továbbadni tudásukat a fiataloknak. Használjuk ki ezeket a lehetőségeket!

• Próbáljunk új utakat, próbáljunk meg összefogni, hogy a kézművestől a minőségi áru eljuthasson a vásárlókhoz, az információk pedig a kézművesekhez. Közben munkahelyeket teremtünk, az ide-genforgalmi kínálatot bővíthetjük, kialakíthatjuk saját térségi arculatunkat.




VIRTUÁLIS BARANGOLÁS A DÉL-ALFÖLDÖNALKOTÓCSOPORTOK, NÉPMŰVÉSZETI ÉS IPARMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

CSONGRÁD MEGYÉBEN

Kovács SzilviaCsongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ

Fogalmak

Magyarországon két területre oszlik a tárgyalkotó kézművesség; a népi iparművészetre és az iparművé-szetre.

A népi iparművészet gyökerei tárgyiasult formában a múzeumi tárgyakon megfogható, újkori Kárpát-medencei népi kultúrához nyúlnak vissza, de távlatai már a XXI. századba vezetnek. Ez a falusi és mező-városi kultúra része lehet bármely társadalmi réteg, leginkább az újjáéledő polgárság mindennapjainak. A jelenkori magyar kultúra olyan részét képezi, amelyre az EU érdeklődése is joggal számot tarthat, mert a tágabb, klasszikusabb értelemben vett magyar művelődésnek is részét képezi.

Az iparművészet a múlt század folyamán keletkezett fogalom. A kisebb, vagy másként díszítő művésze-tek megjelölésére szolgál, azoknak nagy csoportját foglalja magában. A használati tárgyat hozzáillő szép formákkal, ékítményekkel és színekkel nemesíti.

Működési formák

A kézművesek az alább felsorolt formákban tevékenykedhetnek:

Gazdasági szervezet Civil szervezetEgyéb szervezett működési forma

Egyéni működési forma

Közhasznú társaság (Kht.) AlapítványAlkotó műhely

(pld. alkotóház),Vállalkozás

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Egyesület*Időszakos foglalkozás (pld. szakkör, klub)

Kiegészítő foglalkozás (főfoglalkozás mellett)

Részvénytársaság (Rt.) Művészeti iskola Hobbi tevékenység

Közös vállalat (Kv.)Tábor, eseti szakmai

továbbképzés

* A két legjelentősebb egyesület Csongrád megyében a DANE – Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesülete 2004. és a Napsugaras – Dél-Tisza Menti Népművészeti és Kulturális Egyesület.

A kézművesség területi és szakmai eloszlása Csongrád megyében

A kézműves szakmák eloszlásában szerepet játszik a történelem, a hagyományok és a táji kultúra, vagyis az, hogy adott helyen mely anyagokat hogyan tudtak hasznosítani az ott élők.

VIRTUÁLIS BARANGOLÁS A DÉL-ALFÖLDÖN



I. Csongrád megye népi iparművész ágainak eloszlása(a táblázatban a vizsgált 250 fő aránya látható szakterületenként)

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� ��

� ��

Virtuális barangolás a népi iparművészeti szakágakban:

Textilműves

szövő hímző

csipkekészítő nemezelő

Szálas-anyag fonó, szövő

csuhéfonó gyékényszövő




szalmafonó vesszőfonó

Bőrműves Keramikus

szíjgyártó fazekas

Faműves

fafaragó fajáték készítő

Egyéb népi iparművész

népi-hangszer készítő népi-ékszer készítő




papucsos tojásfestő

II. Csongrád megye iparművész ágainak eloszlása(a táblázatban a vizsgált 180 fő aránya látható szakterületenként)

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� ��

� ��

Virtuális barangolás az iparművészeti szakágakban:

Textilműves

foltvarró gobelinvarró

selyemfestő horgoló




Keramikus Tűzzománc készítő

Üvegművesüvegfújó üvegfestő tiffany üveg készítő

Faművesfafaragó fajáték készítő

Egyéb iparművészKovács Bőrdíszműves

A virtuális barangolás bővebb változata megtekinthető a: http://www.csongradmmk.hu honlapon.




TEMESVÁR, KOORDINÁCIÓS KÖZPONT ÉS VERSENYKÉPES FÉL A DKMT-N BELÜLI TURIZMUS FEJLŐDÉSÉBEN

dr. Nicolae POPA egyetemi tanárTemesvár, Nyugati Egyetem

Földrajz tanszék

1. Bevezetés

A szakdolgozatok nagy része azt mutatja, hogy a turizmus elsősorban városi jelenség. Ezen jellemzője az aktív lakosság tevékenységi különbözőségének és a munkahelyen esetlegesen felgyülemlett stressz az általánostól eltérő levezetésének egyéni, személyre szabott kapcsolódásából bontakozik ki.

Majdnem mindegyik elismert turisztikai modell (Campbell, Greer és Wall, Miossec, Cocean stb.) a turistákat ontó vasmagszerű város szerepére fekteti a hangsúlyt. Teszi ezt jogosan, mivel a legkiemelke-dőbb turisztikai igényeket a sűrűn lakott nagyvárosok vetítik ki.

Aláhúzzuk azonban, hogy a központi települések nemcsak ontanak, hanem vonzanak is turistákat mé-retüktől függetlenül (metropoliszok, nagy-, közepes- és kisvárosok) nemzeti örökségük és helyi előnyeik függvényében. A legerősebb turistacsalogatók nemzetközi szinten azok a nagyvárosok, amelyek kulturális örökségükben, városi arculat minőségében, igényes vevők részére kínált szolgáltatásaik összetettségében és minőségében tűnnek ki.

Milyen turisztikai központ Temesvár és milyenné válhatna? Melyek az előnyös külső tényezők? Melyek a saját ütőképes turisztikai lehetőségei? Milyen előnyöket biztosít az általa közrefogott vidék? Hogyan lehet felerősíteni a turisztikai körforgást a DKMT többi lakott településével közreműködésben?

2. Temesvár egy előnyös város, földrajzi fekvéséből adódóan

Nyugat- Romániai földrajzi fekvése Temesvár városának különleges természeti és antropikus lehetősé-geket biztosít, egy megemlítendő személyiséggel, ezáltal befolyásolja a többi romániai várossal vagy más európai központtal szőtt kapcsolatát. 560 kilométeres távolságra helyezkedvén Románia fővárosától, Bukaresttől, Temesvár a legnagyobb lakott település a nyugati országrészben, egyértelmű makrotelepülési jellemzőkkel és a főváros után a legnagyobb kiterjedésű direkt hatást kifejtő (5000 km2) vonzáskörzettel rendelkezik. Összetett jellemvonásának köszönhetően egy sokkal nagyobb területet fed le, egyidőben gaz-dasági és tudományos-kulturális központja lévén a Nyugat- Románia fejlődési körzetnek. Ebből kifolyólag itt összpontosul a lakosság 26%-a, az ipari tevékenység kb. 30%-a, a kereskedelmi tevékenység 37%-a és nagyon sok felsőoktatási intézmény, átlag 70%-át csoportosítja a régió egyetemistáinak.

Jó elhelyezkedése révén egy erősen polarizált települési hálózatban (kevesebb, mint 600 km-re fekszik 10 európai fővároshoz képest) közreműködése által, mellyel fellendíthető gazdasági- szociális tevékeny-sége, Temesvár értékesíteni tudta egy sor helyzetbeli előnyét, mely a következőkből fakad:

• középúton helyezkedik el két nagy közép dél-kelet európai központi településhez képest, Bukarest és Budapest között, az utóbbihoz közelebb,

• összekötő kapu szerepét tölti be Közép-Európa és Dél-Kelet Európa között, aláhúzandó főként, mert a 4-es számú európai folyosón helyezkedik el,

• támpont a közép-északi Mediterrán és a Fekete-tenger Balti-tenger útvonalon (Milano-Velence-Kiev-Szentpétervár között). Ez lehetővé tette Temesvár nemzetközi repülőterének szükségességét, mint




egy második légi kaput a főváros után, melyet sok légitársaság használ és amelyek kapcsolatba helyezik 25 európai1, többségében olasz várossal,

• nem túl nagy távolságra helyezkedik el az „európai fordulótól” (más néven „kék banán”) amely által előnyöket élvez a külföldi befektetőknél,

• nagy történelmi hagyományokkal rendelkező körzetben fejlődött, melyek visszanyúlnak a XVIII. század második feléig, lakossága markáns erkölcsének köszönhetően és ez napjainkig kihat,

• a fő csatorna szerepét tölti be Románia és a „szabad világ” (Nyugat) között a kommunizmus utolsó évtizedeiben, mely egy többlet kozmopolitizmust nyújt, egy még nagyobb változatosságot a képvi-seletre és egy még biztosabb környezetet a kezdeményezésre az ország többi részéhez képest.

A hatalmas demográfiai szórás, gazdasági és helyrajzi előnyökből származó ötlet, emellett a szociális- gazdasági tapasztalat összessége, melynek a modern és napjainkbeli történelme tette ki, megengedték Temesvárnak, hogy egy nyitott, újításra képes, igazi európai várossá váljon.

3. Temesvár, egy érdekes és szeretett város, egy turistákat vonzó környezetben?

Melyek tehát Temesvár főbb ütőképes előnyei, de ugyanakkor főbb hátulütői, amelyek egy még na-gyobb turisztikai tevékenység útjában állnak ?

Az ütőképesek közül megemlítjük:• egyértelmű multikulturális méretek (örökség, nyitottság, multikulturális közreműködés és hagyo-

mányos versenyképesség). Mindavval, hogy az utóbbi évtizedekben a német kisebbség (svábok) el-vándorlása lényegesen csökkentette, más nemzetiségek (magyar, szerb, bolgár stb.) megfogyatkozá-sa lényegesen visszafogta, a multikulturalitás továbbra is jellemzője maradt úgy a városnak, mint vonzáskörzetének. Ez egy még nagyobb nyitottságot biztosít a másokkal szembeni elfogadásban, megértésben és a különböző szociális és gazdasági gyakorlatokban, melyekben ezen kisebbségek képviselik szülőhazájukat;

• városi környezetben tartani olyan értékes tájjellegű körzeteket (zöldövezetek, gazdag építészet), melyek hozzájárulnak a még nagyobb vonzáshoz, megerősítve a márkás minőség látszatát;

• megmaradni körzeti fejlődési pontként, olyan nemzeti és területi (EU) stratégiák előnybe helyezé-sével, amelyek nemzetközi szintre emelik a gyártási és szolgáltatási infrastrukturális befektetések kialakulását;

• Románia második legnagyobb nemzetközi repülőterével rendelkezik, mely a belgrádi után a legfon-tosabb a körzetben;

• nagy és összetett egyetemi és intellektuális központ egyre bővülő szolgáltatásokkal;• turisztikai befektetésekre nyitott és bővítési lehetőségekre megoldást kereső helyi önkormányzat;• a telekkönyvezési, ingatlanszerzési és munkaerő költségek alacsony elérhetősége vonzóak marad-

tak a külföldi befektetők részére;• jó kapcsolatok úgy a vonzáskörzettel, mint a DKMT Eurorégió szintjén.

Léteznek viszont olyan akadályok is, melyek veszélyeztetik vagy meggátolják a törekvő szociális, gazda-sági előrelépést, melyek befolyásolják a város vonzerejét:

• mezőségi elhelyezkedéséből adódóan a természeti turizmus lehetősége alacsony ;• kaotikus településfejlődés, mely meghaladja a helyi városrendezés fenntartási és összehangolási

erejét és lehetőségeit ;

1 Bukarest, Konstanca, Bákó, Iasi, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely Romániában, valamint Kisinyó, Bécs, Budapest, Milano, Torino, Bergamo. Verona, Treviso, Bologna, Firenze, Ancona, Róma, Nápoly, Palermo, Munchen, Dusseldorf stb.




• az infrastrukturális felújítási munkálatok mennyisége gátolja nagyon sok fontos városi főútvonal át-járhatóságát, növeli a szennyezettséget és mocskos jelleget tükröz ;

• az infrastrukturális felszereltség összehangolásának hiánya Temesvár város és a környező községek között;

• a közlekedési infrastruktúra szegényes minősége a turisztikai célpontok felé;• a városon kívüli turisztikai lehetőségek nagy része az európai normák szintje alatt marad, a turiszti-

kai szolgáltatások nem túl különbözőek;• hagyományosan negatív hozzáállás a körzet természetes és erőteljes demográfiai fejlődéséhez,

Temesvár megerősítéséhez;• még képlékeny szomszédság Szerbiával a konfliktushelyzet visszhangjának tükrében, mely a volt

Jugoszlávia területén alakult: háború, gazdasági embargó, majd nemzetközi elszigetelés, legújabban vízumkötelezettség a határátlépésnél (2004-től kezdődően);

• a kulturális élet méreteinek középszerűsége a településen.Ebben a helyzetben, Temesvár a turisztikai lehetőségeit nemcsak az ország nyugati részére kell összpon-

tosítsa, hanem a határokon túlra is, építő jellegű közreműködésben a DKMT Eurorégió más gazdasági feleivel együtt. Vannak-e Temesvárnak belső, eléggé meggyőző érvei ilyen irányban?

4. Temesvár, régi és új város, « Kis Bécs »

Temesvár fontosabb turisztikai látványosságai a régi városra összpontosulnak, számos műépítészeti re-mekkel, védett területekkel, parkokkal stb., de a modern turizmust kiszolgáló felszereltséggel is, mint például az üzletkötés. A város belső elrendezése is harmonikus, mellyel önmagában vonzóvá válik. Így, 1716 után, a Habsburg-ház alapjaitól újjáépítette a várost egy sugaras- koncentrikus terv alapján, belső téglalap alakú átjárókkal (a régi negyedek: Vár-negyed, Gyárváros, Erzsébet-város, József-város stb.) ahon-nan adódik másik neve, « Kis Bécs », a régi iratok megnevezése szerint, de mai napig fennmaradva a helyi lakosság tudatában.

Több maggal rendelkező városként elképzelve, melyben a koordinációs szerepet a Vár tölti be, Temes-vár úgy kifelé, mint befelé fejlődött, annak érdekében, hogy lépcsőzetesen kitöltse az elemek (Belváros, Gyárváros, Erzsébet-város, József-város) közötti szabad teret, melyet lakott és mezőgazdasági területek foglaltak el. Az eredeti elképzelést megtartották, így az új negyedek beépültek a sugaras-koncentrikus vá-rostervbe. Ezáltal létrejött egy mozaikszerű felbontás, amelyben nagy szerepet tölt be a turisztikai szem-pontból előnyös park- és zöldövezet, mely a Bega-folyót övezi és könnyűszerrel köti össze a régi város elemeit. Másrészt az új város a változásra törekszik a szocialista tömbház negyedein keresztül, létrehozva a modern város vonalait.

5. Történelmi örökség, erőforrás vagy gát?

Jelen pillanatban két egymásnak ellentmondó elképzelés létezik, melyek Temesvár építészeti örökségét hivatottak hasznosítani. Az egyik, mely szerint a műemlék jellegű épületeket meg kell tartani a védett te-rületekkel együtt, azok rendeltetésében is. A másik elképzelés szerint az örökséget napra késszé kell tenni, azaz felhasználhatóvá kell válnia az emberek jelenlegi tevékenységeinek és érdekeinek megfelelően. Mind-kettőnek vannak támogatói és kritikusai. Mindegyik azonban elhallgat egy sor veszélyt: az első esetben a fő veszélyt az örökség tönkremenetele jelentené és ezáltal fokozatosan „kilökődik” a lakosság figyelmének központjából; másik esetben az a veszély fenyeget, hogy az életképessé tétel teljesen átalakítja az eredeti jellemvonásokat és ezáltal elvész a műemlék jelleg. Egyik oldalon a helyi és nemzeti erők összefogása nem tud előteremteni elégséges anyagi forrást egy ilyen gazdag örökség fenntartására és felújítására, mint ami-




lyet Temesvár a magáénak tud. A másik oldalon minden elképzelést a város szívéhez fűznek és elképzel-hetetlen, hogy központi helyek (Vár-negyed, de a többi negyed központi része József-város, Gyár-város és esetenként Erzsébet-város) tovább romosodjanak, egészen a teljes feladásig.

A történelmi belváros életképessé tételének tervei közül alkalmazhatóvá, még európai segítség mellett is csak az válna, amely figyelembe venné a lakosság kiszolgálásának jelenlegi igényeit (legyen képes kiszol-gálni célszerűen), de mentse át azt az értékes örökséget, amellyel más mai romániai város már nem ren-delkezik (lásd, N. Popa, 2000, 94-95 old.). Egy sor sikeres városi rehabilitációs elképzelés olvasható ezen irányban (a Nemzeti Színház épülete és a Fehérvár utca, a Bástya környékbeli várfalak, a régi bazár terü-letén fekvő belsőépítészeti csoport, a Szépművészeti Múzeum épülete, a Bőrgyógyászati Kórház stb.) Van-nak viszont sikertelenségek is, legújabban a központi fekvésű területek különleges gazdasági felhasználá-sára, amelyek nehezen megoldható kérdéseket vetnek fel (Vágóhíd, „U” Kaszárnya stb.)

6. Temesvár nagy terei: egy eladható multikulturális örökség

Temesvár rendelkezik néhány, a lakosság számára kitüntetett jelleget képviselő térrel. Ezeknek nagyon fontos szerepük van a város pozitív, márkás arculatának kialakításában. Ezek közül is elsősorban a főtér-ről van szó, a Győzelem teréről (a honosok által Opera- térnek is nevezett), az Egyesülés térről, amelyhez szervesen kapcsolódik a Szabadság tér, a Traian tér, a Balcescu tér és a Mária tér, más központi fekvésű régebbi vagy újabb hely mellett, melyeknek tömeggyűjtő szerepük van.

A város legtöbb kiemelt szerepet betöltő tere a XIX. században és a XX. század első évtizedeiben körvo-nalazódott. Ezek közül a leggazdagabb szimbolikus töltettel Temesvár mai lakosságának körében a Győ-zelem tere bír. Az építészeti csoport befejezettsége, amely meghatározza, elég későre tevődik, a múlt szá-zad 60-as éveiben ér véget az Ortodox Katedrális felszentelésével és a dél-keleti épület-csoport létrehozá-sával. Téglalap alakú, melynek végeiből nyílik a város néhány nagy sugárútja, a teret meghatározza és uralja a két legerősebb temesvári szimbólum: a Román Ortodox Katedrális és a Temesvári Nemzeti Szín-ház és Nemzeti Opera épülete. Más monumentális jelképek jelzik a tér jellegét, a latinitás jelképe (Lupa capitolina), az 1989-es forradalom hőseinek emelt emlékmű és az ártézi kút.

A lépcsőzetes körvonalazódásnak köszönhetően, építészeti szempontból a tér eléggé összetett: hosszan-ti oldalait a XIX. század végi barokk építészet uralja, hatalmas palotáival, de a kubizmus néhány elemével kiegészítve, melyek a XX. század közepén épült lakásokra jellemzők; a tér végeit a két említett jelkép fog-lalja el, egyik neogótikus a moldvai egyházépítészet stílusában (a katedrális)2, másik a havasalföldi építé-szet brancovenesc stílusában épült (a diadalív, mely magába foglalja az Opera bejáratát és erkélyét)3. Városrendezési szempontból a Győzelem tere befejezettnek a 80-as évek végén volt mondható, nem sok-kal a kommunista rezsim bukása előtt. Akkor szedték fel a villamos síneket (eltérítve őket kerülő útvona-lakra) és a tér egész területét a zöldövezeteknek és a gyalogos forgalomnak adták át. Rövid időn belül a tér az antikommunista ellenállás és a szabadság harcának színterévé alakult át: itt találkozott össze a több tízezer temesvári fiatal, 1989 december 16-ától kezdődően, a diktatúra ellen tiltakozva; a katedrális lép-csőin jegyezték a megtorló kommunista apparátus első áldozatait; az Opera erkélyéről kiáltották ki Temesvárt, mint „első kommunizmustól szabad várost” Romániában. A Győzelem tere jelképezte azok-ban a napokban az egész város szívét és agyát, temesváriak tízezrei töltve meg naponta a tér egészét szí-nültig, a bátorság, összefogás és látnokság felháborodott bizonyítékaként. Temesvár lelkülete tehát ezért szorosan kapcsolódik a Győzelem teréhez és jelképeihez. Az összekötő szerep, melyet létrehoz a nagy forgalmú és hatalmas vonzerejű sugárutak és utcák között, szociális- kulturális és kereskedelmi célpontok

2 A Román Ortodox Katedrális 1936-1946 között épült.3 Épült 1872-1875, a Nemzeti Színház (Opera) két tüzvészt szenvedett (1880 és 1920), ezt követően újjáépítették (1923-1928)

Duiliu Marcu építész tervei alapján (Munteanu, 1995, 37.old.).




között, a város legszebb parkjainak szomszédságában, erősíti a polarizációs szerepét, melyet a folytonos embertömeg bizonyít.

Egy második kiemelt szerepet betöltő temesvári tér az Egyesülés tere, mely a várat és a hozzá tartozó negyedet határolja be. Négyzet alakú és körbekeríti a romániai városok egyik talán legértékesebb építésze-ti remeke, jellegzetes közép-európai külsővel. A barokk a meghatározó, de neoklasszicista épületek is megemlítendők, szecesszió stílusú, sőt rokokó is, egy harmonikus párbeszéd összefogásában, mint egy szimfóniában. A legfontosabb épületek, melyek nemesítik jelképvilágukon keresztül a Római-Katolikus Katedrális (1736), a Szerb-Ortodox Katedrális (1748) és a Barokk Palota (1733-1754). Peremre szorulva (központi fekvésével együtt), annak következtében, hogy a fő gyalogos közlekedési útvonalakat nem ke-resztezi, az Egyesülés tere több éve különleges figyelemnek örvend abban a reményben, hogy referencia központtá alakuljon nemcsak történelmi és építészeti szempontból, hanem felhasználhatóság szempont-jából is. Az új egyetemi központ hosszú távú fejlődése, mely az északi azonnali szomszédságában találha-tó, hozzájárulhat Temesvár ezen terének szerepnöveléséhez, főleg, mert az őt környező utcák egységes egészét szeretnék a gyalogos forgalom irányába terelni főleg kereskedelmi jelleggel.

Más történelmi negyedek terei is célpontjai az átfogó városiasítási beavatkozásoknak, hogy képesek le-gyenek személyiségüket jobban hangsúlyozni és növeljék vonzerejüket. A Traian tér példája a Gyár-város-ban, mely egy fontos forgalmi csomópontja a városnak, ahol szerkezetében és összetételében egyaránt az egész teret átalakítják és melynek meghatározója a Szent-György Szerb Ortodox templom. Aztán itt van a Balcescu tér példája az Erzsébet-városban, melyet az impozáns katolikus templom ural, utó- neogótikus stílusával (1919), a Mária tér a református templommal és avval a hellyel, ahonnan az 1989 decemberi forradalom megindult, valamint az Al. Mocioni tér, mindkettő a József-városból, kiemelkedően hangsú-lyos keleti vonalával a Temesvári Régi Román Ortodox Katedrális.4

Sajnos, az újabb negyedek terei a városrendezés szempontjából nagyon kevés lehetőséget adnak közte-rek kialakítására, legyen szó a XX. század hatodik- kilencedik évtizede között épült tömbház rengetegeiről vagy az 1990 után épült villa és pavilonok negyedeiről. Következésképpen, ezek nagyban hozzájárulnak a város területi és demográfiai fejlődéséhez, de kevésbé személyiségének körvonalazódásához és majd-hogy egyáltalán nem a kiemelkedő arculatához. Ez a nézőpont nem úgy tűnik, hogy változna, ennek kö-vetkeztében büntetendő a város turisztikai vonzerejét.

7. Temesvár – a kereskedelmi és az üzleti turizmus központja

Temesvár szerepe, mint regionális központ megerősödött, az üzleti központok számának növekedésé-vel, kiállítási területekkel, szállodákkal, konferenciatermekkel, stb. bővült. Ezek modern építészeti stílusu-kon keresztül hozzájárulnak a pontos városi táj jellegéhez, míg rendeltetésükből adódóan a nyugat-romá-niai régió gazdasági és kulturális értékeinek fejlesztéséhez. Ezt az irányvonalat megerősíti a temesvári « Traian Vuia » Nemzetközi Repülőtér forgalmának bővülése (évente több, mint 350 ezer utas), fő kapujá-vá válva Európa különböző országaiból érkező üzletemberek érkezésének, akik a Bánság gazdasági lehe-tőségei iránt érdeklődnek.

Egy város vonzereje egyenes arányban van az általa kifejtett kereskedelmi hatékonysággal. Még ha a modern várost más gyűjtőszerepek is befolyásolják, a kereskedelem továbbra is egy vonzást generáló te-vékenység marad. Temesvár kereskedelmi körzetében jelentős dinamizmus tapasztalható, mely szoros összefüggésben van a város nyitásával, a lakosság keresetének növekedésével és a régión belüli helyzeté-nek megerősödésével.

4 Mindhárom teret áttervezték a villamos vonalának felújításakor.




A fő változást a kereskedelemben a vevőkör mozgásának növekedése jelentette, ami a nagy üzletek meg-jelenését eredményezte, melyek a város szélén vagy más épületek rendeltetésének megszűnése által jöttek létre. Az első megjelenő üzletek a Terra, Euro és a Kapa, melyek az 1989 előtt működő nagykereskedelmi egységek területén jöttek létre és valóságos kereskedelmi negyeddé váltak. A helyi kezdeményezésnek köszönhetően ezeket egyre inkább versenyeztetik a nagy nemzetközi kereskedelmi láncok, melyek behá-lózták a várost vagy a külső részeken hozták létre telephelyeiket (Profi – francia tőkével, Billa – osztrák tőkével, Metro, Selgros román-német tőkével, Liedl és Kaufland német tőkével, stb.). 2005. év végén ezek-hez csatlakozik a Iulius Mall Temesvár üzletház, román tőkével, központ széli elhelyezkedéssel a Vár ne-gyed északkeleti részén. Ez az ilyen típusú üzletházak közül az egyik legnagyobb dél-kelet Európában, területe összesen 12 hektár, az üzleteiké pedig 73000 m2.5

8. Temesvár: teljes növekedésben a szállási infrastruktúra

A város vonzó szerepének megerősödése és a különböző formájú turizmus növekedése (főleg az üzleti), bizonyítottnak látszik a turista szállási lehetőségek bővüléséből is. A kb. 15 szálláshely helyett, melyek 1989 előtt léteztek (melyekből egyesek kiestek a körforgásból) 2005-ben elérte a több, mint 50 szállodát, panziót, motelt stb. melyek több, mint 3000 férőhelyet biztosítanak (1. táblázat), ez majdnem duplája az 1989-es állapotnak.

1. táblázat Temesvár elszállásolási rendszere elavultság függvényében (2005)

Üzembe helyezés időszaka

1990 előtt 1990-1995 1996-2000 2001-2005 Összesen

Elszállásolási egységek száma 11 8 12 21 52

Helyek száma 1215 277 558 981 3031

% a lakosság arányában 40 9 18,5 32,5 100

(Forrás: saját utánajárás)

Különösen sok kis szálloda és turistapanzió épült Temesvár régi negyedeiben vagy a házak negyedében, vonzó környezetben (zöldövezet stb.), a központiakon kívül, melyek a főútvonalakon helyezkednek el vagy a temesvári „Traian Vuia” nemzetközi repülőtér bekötőútjain.

9. DKMT – multipoláris határon átnyúló régió, kevéssé kiaknázott turisztikai lehetőségekkel

Temesvár turisztikai vonzását, mint a többi régióbeli érdekelt félét mérsékelni lehet a határon átívelő gyakorlat, valamint a DKMT Eurorégió keretein belüli együttműködés felpezsdítése által. Így jobban érté-kesíteni lehetne a kiegészítő turisztikai lehetőségeket, melyekkel mindegyik nemzet rendelkezik a régión belül. Létezik pár határon átívelő útvonal, mint például az eurorégió négy fő szociális-gazdasági fejlődési pontját összekötő (Temesvár, Szeged, Újvidék és Arad). Más helyi vagy határon átívelő turisztikai lehető-

5 Forgalmas zónában helyezkedvén, a Iulius Mall Temesvár az első része egy többfelhasználású központnak, mely tartalmazni fog még egy bankközpontot, egy szálloda komplexumot, egy konferencia-központot, egy klinikát és egy kiállítási pavilont. A Mall három szintes terasszal, több, mint ezer férőhelyes ingyenes parkolóval és: multiplex mozival, szuper-markettel, román, olasz és japán jellegű étteremmel, food court 12 helységgel, 7 presszóval belül és hárommal kívül, játszótérrel, bowling-pályá-val, nyári kerttel a teraszon és sport központtal a terasz szintjén rendelkezik (medence, korcsolyapálya, fitness club). (Banateanul újság, 225/2005 szám)




séget bizonyító útvonalak, melyek egyediek és számottevőek: a Duna mentén, a Tiszáén, a Fehér- Körös vagy a Maros mentén, a Berzova vagy a Strei mentén, a hegyvidéken, a védett területeken stb. Ezek kiak-názása hatékonyan csak együtt képzelhető el, mert csak ebben az esetben juthat a régiós igény a « sajátos súlyáig », mely szükséges a hatékony működéshez és a turisztikai szolgáltatások modernizálásához.

Ugyanakkor, az eurorégió turisztikai kínálatának növelése hatékonyabb, mint a felek egymaguk megol-dásai, mindegyik nemzeti összetevőjében. Ez nem zárja ki a különböző fokon tett előrelépéseket az egyéni helyitől az intézményesítettig, euroregionálisig, nemzetiig és nemzetköziig. A turisztikai ügynökségek együttműködése Szerbia, Románia és Magyarország között, a szervezéssel megbízott hatóságok között, hozzájárul az intézményesített turizmus fejlesztésének és irányításának oszthatatlanságához a három országon belül. Az eurorégió biztosíthatja a csatlakozási folyamat szintjét minden résztvevő részére. Ennek egészében, Temesvár rendelkezik ütőképes érvekkel a körzeti turizmus keretén belül a vonzáskörzet meg-erősítésére. Főbb érvei között szerepel a demográfiai népsűrűség fejlődése (350 ezer lakos), a viszonylag jó fekvés adta lehetőségek a többi természeti és nagy központú turisztikailag vonzó vonalhoz képest (Bán-sági hegyek, Retyezát hegység, Nyugati hegység, nagyvárosok dél-kelet Magyarországról és Vajdaságból). Továbbá a temesvári nemzetközi repülőtér megléte, mely képes kiszolgálni az egész eurorégiót. Az átjár-hatósági gondok megoldása főleg a szerbiai vonalon életbevágó kérdés marad úgy az eurorégió, mint Te-mesvár vonzásának lehetőségében is.

Források:

Ianoş, I., (1987), A városok és földrajzi elrendezésük, Akadémiai kiadó, BukarestIlieş, A., (200), Románia, eurorégiók Egyetemi Kiadó NagyváradMunteanu, I., Munteanu, R., (2002), Temesvár – Monográfia, Mirton Kiadó, TemesvárNagy I., Kugler, J. (coord.), (2004), Lehet-e Harom Arca e Tajnak?, MTA RKK, Bekescsaba-Pecs.Popa N., (2000), Öntudat, kulturális tartás és területiség Romániában(I). Földrajzi Régió- Konferencia negyedik kiadása: „Regionalitás és integráció: kultúra, tér fejlődés”. Temesvár, Angers, Tubingen (87-95 old).Popa N., Junie A., (2000), The geographical, national and european position of Timişoara City and its perspective of development. In vol. A patra ediţie a Conferinţei Regionale de Geografie: „Regionalism and Integration: Culture, Space, Development”. Timişoara, Angers, Tubingen (pp. 25-37).




A BOR ÚTJA AZ ARADI BORVIDÉKEN –GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FELLENDÜLÉS FORRÁSA,

KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK

Hălmăgean, L., Ciutina, V., Claudia Mureşan„Aurel Vlaicu” Egyetem Arad, Élelmiszeripar, Idegenforgalom és Környezetvédelem Kar

A Ménes-Magyarád borvidék Románia nyugati részén fekszik, a Zarándi hegység utolsó déli nyúlvá-nyain, délen Maros, északon a Körösök határolják (1. sz. kép).

A terület egy része amfiteátrumhoz hasonló, északon és kele-ten magaslatok övezik, észak-dél irányban pedig számos erózi-ós völgy szabdalja. A tengerszint fölötti magasság 130-300 m között ingadozik, a szőlőültetvényes domboldalak lejtése egy-forma, 5-25%-os.

A borvidék éghajlata mérsékelt égövi, enyhe mediterrán beha-tással, szelíd telekkel, korai és hosszan tartó kitavaszodással, ez elősegíti a szőlőtőke újjáéledését, az őszök hosszúak és mele-gek, bőséges idő áll a szüret rendelkezésére.

Egy 79 éves időszakban mért átlag szerint, az éghajlati adott-ságokat a következő értékek jellemzik:

• Évi átlag hőmérséklet 11,6°C,• Legalacsonyabb hőmérséklet -25,5°C, 1935. februárjában

mérték,• Legmagasabb levegő hőmérséklet 41,5°C, 1946. augusz-

tusában mérték,• Évi összcsapadék mértéke 617 mm,• Uralkodó szélirány DK-ÉK-ről

Borvidék múltja

E vidéken a szőlőt már az ősi időkben termesztették. Az ásatások bizonyítják, hogy már i.e. a III század-ban, még a római megszállás előtt, a dákok szőlőt termesztettek (kladovai és kuvin– kovászenci feltárá-soknál talált kerámiák).

A vidék középkori térképén a következő helységek szerepeltek: Makra – 1028, Világos – 1169, Magya-rád – 1202, Ménes – 1216, Máriaradna – 1278, Pankota – 1302, Kovászenc – 1332, Gyorok és Kuvin –1333.

A XVIII. század első felében Ménes híressé vált a vörösborai által. Rövid idő alatt ez a hírnév átlépett az országhatáron is, a borok egyre növekedő elismerése a keresletet is növelte.

1744–ben készítettek első alkalommal Kadarkából aszúbort, mazsolásított szőlőszemek hozzáadásával, először Ménesen, majd Gyorokon, Ópáloson és Kuvinban, ez a bor versenyzett a tokaji borokkal. Fábián G. magyar történész feljegyzései szerint: „Ménes az aszúbor szülőhelye, ez a bor testvére idegenben ismert tokaji bornak. A világ legdrágább boraival vetekszik rangban és hírnévben”.

Az első nemzetközi elismerés e borvidék számára az 1862-es Londoni borversenyről érkezett, ahol egy ménesi vörösbor elnyerte a nagydíjat.

A BOR ÚTJA AZ ARADI BORVIDÉKEN



Az aradi borvidék főbb borainak jellemzése

Vörösborok• Cabernet Sauvignon. A ménesi borok királya, évről évre egyenletes mi-

nőséggel. Mélyvörös, majdnem fekete bor, jellegzetesen vadvirág illatú, alkoholtartalma12,5-14 vol.%.

• Merlot. Színe majdnem olyan erős, mint a Cabernet Sauvignon-é, de kékbe hajlik fiatal korában, rőtszínbe idősödés után. E vidéken a Merlot borok alkoholtartalma 12-13% vol.

• Pinot Noir. Fekete barát. Téglavörös színű bor, magas antioxidáns tartal-mú, alkoholtartalma 12-13% vol.

• Kadarka. A borvidék hagyományos fajtája. A bor sötétvörös, idővel tégla-vörössé válik.

• Kék Zweigelt. Sötét meggyvörös bor, érett gyümölcs aromájú.• Nagyburgund. Az ebből a fajtából nyert bor közepes színerősségű, lilás

árnyalatú, alkoholtartalma 11-12% vol.• Oporto. Portugáliai eredetű fajta, amiből egy könnyű bor készül, erdei

gyümölcs aromájú, alkoholtartalma 11% vol.• Sangiovese. Olasz fajta, 1978-1980-ban honosították a ménesi borgazda-

ságban, rubinvörös borokat eredményez, alkoholtartalma 11% vol.

Fehér borok• Sauvignon. Száraz, aromás bor (szőlővirág illatú), zöldes-fehér színű,

alkoholtartalma 12,5-13% vol.• Pinot gris. Szürkebarát. Testes bor, kellemesen kesernyés, zöldes fehér,

sárgába hajló a színe, alkoholtartalma 13% vol.• Rosé Tramini. Zöldessárgás színű bor, aromája a rózsaszirmokra emlé-

keztet. A hosszabb őszös években ebből a fajtából édes vagy félédes bo-rok készültek.

• Fehér leányka. Román fajta, a bor sárgásfehér színű, mezei virág illatú.• Olaszrizling. A bor alkoholtartalma 11-12,5% vol., zöldes-fehér színű és

virág aromájú.• Magyarádi mustos. Nagy hozamú helyi fajta, a bor alkoholtartalma 9,5-

10,5% vol., zöldessárga színű, nyers friss alma illatú.• Muscat Ottonel. Muskotály. Aromás, félédes vagy édes bor, alkoholtar-

talma 12,5-13% vol.

Idegenforgalmi látványosságok az aradi borvidék településein

Sólymos. A várat, mely egy román kenézség központjában emelkedett, elő-ször 1278-ban említik. 1440-1446 körül Hunyadi János alapjaitól újjáépíti. 1514-ben a Dózsa György vezette román és magyar felkelők ostroma alá kerül. Rövid ellenállás után, a Ciuci vajda által vezetett várőrség fellázad Hohenzollern György emberei ellen és átáll a felkelőkhöz. A hagyomány szerint a felkelők tábora a közeli Varjú-dombon állt.

Cabernet Sauvignon

Cadarca

Fehér leányka

Sólymos




Máriaradna Kolostor

Lippa. A város történelmi központjában bazár áll, ez valószínűleg a török uralom második időszakából maradt fenn (1613-1716). Nagy méretei alátámasztják a talált adatokhoz, melyek szerint itt nagyszabású kereskedelem folyt, a három román ország és a közép-európai országok kereskedői között. A bazár, aho-gyan ma is látható, nagymértékben megtartotta a korabeli homlokzatát, nyolc masszív henger alakú, árká-dok által összekötött oszlopra támaszkodik. Lippafüred gyógyvízlelőhely, Lippa központjától 3 km-re fekszik, a Sistarovec patak völgyében levő erdőben, 138 m magasságban. Gyógyvize emésztőszervi és szív-érrendszeri megbetegedésekben hasznos.

Máriaradna. A domb oldalán található a Szent Mária Templom és a régi kolostor. Kezdetei 1551 körül lehetnek, bosnyák ferencesek alapították.1727-1826 között építették, uralkodó stílusa a barokk. A jelenlegi templom, melyet 1756-1782 között építettek, belső és külső díszítő elemeiben is ba-rokk stílusú.1911-ben mindkét tornyát 31 m-rel emelték meg, így kapta a jelenlegi alakját. A templom belsejében figyelemre méltó Carrara-i márvány oltár látható, erre van helyezve a Szűzanya késő reneszánsz képe (XVII. század). Az oltár mögött egy óriás méretű „Örömhír” festmény ma-gaslik, I Roskovics munkája (1981). A hajóban további nyolc, barokk stílusú XIII. századi oltár látható.

Baracka, mely majdnem összenőtt Ópálossal, a korszerű borgazdaságáról és földalatti borpincéiről, valamint a többszáz hektárnyi teraszos szőlőséről ismert. Itt hozták létre az állam első szőlészeti iskoláját, 1855-ben, amikor létrejött a filoxéra kárpótlására szánt oltott szőlővessző tenyésztett.

Ópálos. Áthaladva a Maros szorosán, megérkezünk a Mátka Csatornához, itt 1944 szeptemberében az „Ópálosi Különítmény”, mely főleg a Radnai Kadetiskola tanulóiból jött létre, megállította a német haderő előretörését. Legendás a különítmény önfeláldozása és bátorsága egy számban és harci technikában óriási túlerővel szemben.

Ménes. Itt, egy 1729-ben „40 Szent Vértanú”-nak felszentelt, de három évtized alatt rommá vált fatemp-lom helyén az osztrák hatóságok 1766-ban egy újabb templom építését hagyják jóvá. Ezt 1944 szeptem-ber 19-én lebombázzák, a mostani tégla templomot 1957-ben kezdik el építeni, Szent Konstantin és He-léna tiszteletére. Ugyanitt hozták létre 1884-ben a Szőlészeti Iskolát, a volt Grassalkovich kastélyban, ma is működik.

Gyorok. Körülbelül félúton helyezkedik el, fontos szőlőtermő, ipari, idegenforgalmi és üdülő vidék. Évtizedek óta működik itt egy korszerű homokbánya, a tárnák helyén most mesterséges tavak alakultak.

Gyorok




Itt található a Ménesi Szőlészet és Borászat Kutató Állomás, mely meghatározó a nyugat-romániai szőlé-szet számára. Tulajdonában szőlőtenyészetek, kísérleti parcellák, laboratóriumok, bortermelő és -tároló felszerelések, valamint a legrégibb nyugat-romániai borok gyűjteménye találhatók. Területén fekszik a megye egyetlen Szőlő és Bor Múzeuma, ahol szőlészeti borászati eszközök ókortól napjainkig terjedő gyűjteménye látható.

Kovászenc. Egy hatalmas, gótikus templom romjai, mely a XIV-XV. században épült, és ma történelmi emlékmű, bizonyítják a település fontosságát a középkor idején.

Világos. A település fölött ma is láthatóak a középkori vár romjai, valószínűleg a XIII. századból szár-maznak, jól járható út visz fel a község központjából. A vár építésénél római kori téglákat is felhasználtak, ezeken a XIII. Gemina Légio pecsétje látható. A várdomb alatt található a Bohos kastély, a XIX. század elején épült, itt tekinthető meg a nagy román író, Ion Slavici (1848-1925) hagyatékát őrző emlékmúzeum, aki a falu szülöttje volt. Az 1960-ban létrehozott múzeum a bemutatja az író gyerekkorát, az aradi iskolai éveket, a Temesváron, Budapesten és Bécsben végzett tanulmányok időszakát.

Pankota. A régi Pankota hírét a vásároknak, állatvásároknak köszönhette, ezeket már a XIII. századtól szervezték itt. Híres kézműves központ, a céhrendszer is megjelenik a XIX. század kezdetén. A település központjában látható a régi Dietrich-Schulchovski kastély, valamikor 1840-ben épült, nemrég részlegesen újították fel. Barokk épület, a legreprezentatívabb barokk kastély volt megyénkben. Az összefüggő emlék-mű egy főépületből és két mellékszárnyból áll.

Makra. A főút mellett egy óriási méretű sziklába ásott, bortároló pince található, még a XVII. századból származik, akkor feltehetően az erdélyi fejedelmek borvidékéhez tartozott. A makrai kastély ma kórház, neoklasszicista épület, 1834-ben építették, körülötte gyönyörű arborétum látható.

Összegzés

A bemutatóból könnyen felmérhető a vidék óriási faluturizmusi lehetősége, amely a helyi hagyomá-nyokkal egyetemben nagyon vonzó fejlesztési irány lehet.

A vidék vonzereje: idegenforgalmi (történelmi nyomok, jól megőrzött romok), gyógyászati (Lippafüred, Menyháza, rövidesen Makra is, ahol kénes források vannak), üdülési (az erdős környezet kikapcsolódást biztosít).

Ugyanakkor, a vidéken reális lehetőség van „biotermékek” előállítására, mivel a talaj, a vizek és a levegő csak kismértékben szennyezett.

PankotaVilágos




HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURISZTIKAI ÚTVONALAKA DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURORÉGIÓBAN,

LEHETŐSÉGEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSOK

Dr. Ioan HaţeganTörténész, tudományos kutató, Román Akadémia Temesvári Tagozata

Temesvári Nyugati Egyetem egyetemi tanára – Földrajz tanszékTurisztikai manager

Turisztikai nemzeti idegenvezető

A DKMT Eurorégión belül élő három nemzet lakossága turisztikai szempontból foglalkoztatja az eurorégió politikusait is, de főleg a kultúrembereket. A régi kapcsolatok – melyek ezelőtt egy századdal oly szorosak és előnyösek voltak – megszakadtak 1989-ig. Azóta újra elkezdődött felépítésük, de túl las-san az emberek kívánalmaihoz képest.

Gazdasági szempontból még rengeteg tennivaló akadna ezen a téren (az akkori közös piac), kulturáli-san is (a régió magas kultúrszínvonala), interkulturálisan (az eurorégió etnikailag a legösszetettebb Euró-pában) és turisztikai szempontból egyaránt.

A turizmusnak van a legnagyobb szerepe az eurorégió lakosságának megismerésében és kölcsönös fel-ismerésében. Egyidejűleg ez az egyik legjövedelmezőbb forrás. Sajnos, eddig csak a kis üzletek turizmusát és az átmeneti turizmust alkalmazták. Az tény, hogy az eurorégió egy átmenet észak és dél, kelet és nyugat között egész Európa részére. A Duna mindig egy kulturális csatorna volt és lesz.

Turisztikai szempontból a DKMT Eurorégiónak egy különleges kincse van. A nagyon változatos termé-szeti örökség (a tenger kivételével mind megtalálható), a különleges antropikus örökség (kivétel nélkül mind – melyek közül egyesek kiemelt elismerést élveznek európai és nemzetközi szinten is) egy nemzet-közi turisztikai fejlődést indokolna.

Sajnos, a politikai erők tétlensége megakadályozza a gazdasági együttműködés létrejöttét, mindavval, hogy a gazdasági erők törekszenek (bizonyították is ebbéli hajlandóságukat). Ezen felül a turisztikai tevé-kenység nem haszonélvezője mindhárom országban az infrastruktúrának és a kiegészítő infrastruktúrá-nak. Az individualizmus, egocentrizmus, a látásmód hiánya pár elem, amelyek fékezték a mások felé nyi-tást. Vannak még más okok és kifogások is, amelyek meggátolják vagy fékezik az eurorégión belüli turisz-tikai hálózat kialakulását.

Mi a teendő?

Elsősorban létre kellene hozni egy eurorégiós turisztikai lobby csoportot, hogy nyomást gyakoroljon az eurorégióbeli politikai erőkre, de ugyanakkor a három ország politikumára is. Ez a lehetőség valóssá vál-hat jelen körülmények között (Magyarország EU-tag, Románia a csatlakozás kapujában áll, Szerbia a jövő-ben ugyanezt szeretné).

Másodsorban fel kell mérni valósan a turisztikai lehetőségeket és a valóságot mindhárom oldalon. Ez megoldható a szakemberek közreműködésével (történészek, földrajzosok, stb.) és a turizmusban résztve-vő egyesületek és cégek résztvételével. A valóság SWOT-elemzése, a lehetőségek, a megoldások felmérése mindhárom országban a kezdet.

Harmadsorban szükséges egy interregionális és több szakterületre kiterjedő szakembercsoport létreho-zása, akik előterjeszthetnének egy európai finanszírozású programot melyen keresztül megvalósítható a három fél találkozója és egy teljes, valós, kivitelezhető turisztikai terv. Ennek a szervezett csoportnak (el-méleti és gyakorlati szakemberekből álló), kellene tanulmányoznia „vérremenően” az eurorégió turiszti-

HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURISZTIKAI ÚTVONALAK A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURORÉGIÓBAN



kai valóságát, körvonalaznia kellene az eurorégiós (határokon átnyúló) turisztikai útvonalakat, ezeket szét kellene válassza a helyiektől, és indokolnia kellene ezek gazdasági, turisztikai, adminisztratív, kultu-rális, stb. értékét.

A határon átnyúló útvonalak reálisak kell legyenek, értékesek és vonzaniuk kell úgy az eurorégión belü-li turistákat, mint az európaiakat és a világ minden tájáról érkezőket. Ezek európai szintű előterjesztése azt jelenti, hogy létrehoznak úgy eurorégiós anyagi alapokat, mint Európai Uniós pénzforrásokat.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURISZTIKAI ÚTVONALAK A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURORÉGIÓBAN



„NEMZETI PARK”, MINT TURISZTIKAI TERMÉKCSERNA VÖLGYE – DOMOGLED NEMZETI PARK

dr. Mirela CostencuElőadótanár

„Eftimie Murgu” Egyetem, Resica

Kulcsszavak: turisztikai szerep, tudományos szerep, körzetesítés, turisztikai forgalom rendszerezése, „nemzeti park” típusú turisztikai termék választásának indoklása

Bebizonyosodott, hogy miközben a nemzeti parkok összetett turisztikai termékké válnak, turisztikai vonzáserejük egyre fokozódik és a turisztikai erózió jelensége egyre erőteljesebb. Ez egy szemléletváltást eredményez a létrehozásuk céljaival kapcsolatban. Így megjelenik az örökös vita az ökológusok és a turiz-mus fejlődésében érdekelt szereplők között: Az embertől védjük a természetet, vagy az ember érdekében védjük a természetet?

E kérdés megoldása a két alapszerep harmonizációjában rejlik, amit a nemzeti parkok turisztikai rend-szerezésével és berendezésével érhetünk el, ugyanis a turisztikai termékminősítést a megfelelő rendezés-sel és felszereléssel valósíthatjuk meg.

Egy hatékony és ésszerű turisztikai rendszerezés által feltételezett anyagi vonatkozásokon túl, a célkitű-zések megvalósításához, egy nemzeti park vezetőségének egy, a park szerepeinek megfelelően szakoso-dott kiszolgáló személyzetre is gondolnia kell.

A szolgáltató szemszögéből a „nemzeti park” turisztikai termék egy új piaci lehetőségként jelenik meg, ami lehetővé teszi, hogy a szabadságot új és teljesen szokatlan körülmények között lehessen eltölteni. A turista szemszögéből, a nemzeti park egy újabb úti cél, egy új turisztikai termékmárka, a „klasszikus” kö-rülmények között töltött üdülés egy alternatívája.

A „nemzeti park” turisztikai termék nem egy turisztikai tömegtermék; az eredetiség, váratlan meglepe-tés jellemzi, gazdag forrását képezi a szükségletek kielégítésének, ezáltal, a motiváltságnak.

Az előadás bemutatja a Cserna völgye – Domogled nemzeti parkot, azokat az indokokat amelyek iga-zolják és megalapozzák a hazai és külföldi turisztikai körforgásba való integrálását, valamint néhány lehet-séges stratégiát, ami által a parkból turisztikai terméket teremthetünk.

Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park

A Cserna-völgye egy mély és lenyűgöző hasadék a déli Kárpátok tömbjében, kb. 84 km hosszan halad, É-D irányban. Három megyét szel át, Gorj, Mehedinti és Krassó-Szörény (ez utóbbiban 49 km hosszan), ritka szakadékos és lehengerlően vad domborzattal.

Különleges egyedisége ennek a völgynek, hogy keresztmetszetét valósítja meg az átszelt ökoszisztémák-nak, melyek nagyrészt természetesek, emberkéz által érintetlenek, 150 és 2000 m tengerszint fölötti ma-gasságban. Ez indokolja a nemzeti park megalakítását.

A Romániában eltervezett nemzeti park rendszerben a Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park kiter-jedésben második és az egyetlen, amely egy vízgyűjtő területet ölel fel, mint nagy ökológiai egységet. Ebben különbözik a többi parktól, melyek túlnyomóan az adott hegytömbbel esnek egybe.

„NEMZETI PARK”, MINT TURISZTIKAI TERMÉK



Indokok, amelyek igazolják és megalapozzák a Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park turisztikai körforgásba való integrálását:

• A Cserna völgyében egy nagyon érdekes földtani jelenséget láthatunk, a Cserna fáliát, amelyhez eredeti földrajzi alakzat társul;

• A mészkövek nagy aránya, amely értelemszerűen nehéz stacionális körülményeket teremt, nagy antientropikus képességű ökorendszereket eredményez.

• Számos különlegesen jó gyógyhatású termál-ásványvízforrás található;• A bánsági fekete erdei fenyő övezete, ez endemikus fajta, rendkívüli ellenállással és ökológia alkal-

mazkodási képességgel rendelkezik;• A bükk számára a legmegfelelőbb vegetációs körülményeket biztosítja, ez magyarázza az Európa

egyik legszebb arborétumának a kialakulását• Fontos éghajlati és biológiai-földrajzi interferencia övezet;• Nagyon gazdag növényvilág, számos endemikus fajtával;• Nagyon gazdag állatvilág, ami a lepkefélékben (lepidopterák) csúcsosodik ki;• Az említett elemek nagy felületű és folytonosságú kiterjedése;• Figyelemre méltó tájérték, a táj három fontos összetevőjének köszönhetően: sokalakú és változatos

megjelenésű mészkő; gazdag növényzet; a tiszta, dinamikus víz;• Általánosan természeti jellegű, alig és nem észlelhetően változtatta meg az ember

A turisztikai felszereltség szempontjából, az övezet jó helyzetben van, mivel itt található Herkulesfürdő, ahol nagyszámú szálláshely sűrűsödik (4500).

Ily módon Herkulesfürdő a nemzeti park fő kapujává válik, de ugyanakkor a legfontosabb szálláshely szolgáltató azon turisták számára, akik több napot szánnak a nemzeti park jellegzetes elemeinek feltárá-sára.

Az elvégzett elemzésből kiviláglik, hogy jelenleg a Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park kizárólag védett övezetként létezik, nem pedig turisztikai termékként. Bár az ökoturizmusra, a természetre alapo-zott turizmusra jellemző termékekre egyre nagyobb igény nyilvánul meg a városi stresszből és zsúfoltság-ból menekülni vágyó turisták körében, (ide tartoznak a nemzeti park típusú turisztikai termékek), pár kivételtől eltekintve (Duna Delta Bioszféra Rezervátum, Retyazát Nemzeti Park) ezek a termékek nem lé-teznek Romániában, a nemzeti parkok rendszerének összessége a turizmus szempontjából nincsen érté-kesítve.

Ilyen körülmények között, a Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park marketing stratégiája elsődlege-sen egy „a Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park turisztikai termék” létrehozására kellene fókuszál-jon.

Egy turisztikai termék létrehozása a következőket feltételezi:

¸ egy térkialakítási stratégia kidolgozása, melynek nyomán integrálható lesz a belföldi és külföldi turisztikai körforgásba; a turista áramlás szervezési stratégiái mellett a működési feltételeket is fej-leszteni kell, ugyanakkor rekreációs feltételeket is biztosítva;

¸ Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park turisztikai termék pozícionálása a nemzeti parkok belső/külföldi piacán;

¸ nemzeti park turisztikai termék specifikus altermékeinek kialakítása, kiegészítő motivációt szol-gáltatva a turista számára, ahhoz, hogy ideutazzon, vagy hogy több időt töltsön itt; lehetséges járu-lékos termékek: tudományos turizmus, falusi turizmus, hétvégi turizmus, pihenő-üdülő turizmus, gyalogtúrák, lovastúrák, hegymászás, gyógyfürdő turizmus;

¸ a turisztikai termék megfelelő ár, promóció, forgalmazási stratégiáinak kidolgozása




A választott marketing stratégiák a park eredetiségére, egyediségére kell koncentráljanak. Preferált „stratégiai célkitűzések”:

¸ természetes negatív levegő ionizáció, kiváló értékekkel, a szervezet stressz elleni terápiájában bioenergizáló hatással bír;

¸ termál ásványvizek, a „nemzeti park turisztikai termék” súlypontja, majdnem 2000 év tapasztalatai szavatolják;

¸ Ádám Barlang – a világon egyedülálló a hajlékony stalaktiták és stalakmiták jelenléte miatt;

¸ három, a világon csak itt látható lepkefajta.

Összegzésként elmondható, hogy a Cserna völgye – Domogled Nemzeti Park „Made in Romania” turisztikai termékké válhat, amely egy ésszerű és hatékony turisztikai értékesítés, valamint megfelelő mar-keting stratégiák alkalmazásával versenyképessé válhat a „nemzeti park” típusú turisztikai termékek nem-zetközi piacán.

Szem előtt kell tartani az altermékek stratégiáit is, ezek a nemzeti park altermékei eredetiségének meg-felelő jellegűek, és alapelemei lehetnek annak a marketing stratégiának, amely e terméket a nemzeti és nemzetközi turisztikai piacra felkészítik.



59

TURISM – CĂLĂTORIICONFERINŢĂ DE SPECIALITATE

CUPRINS

Turism în Uniunea Europeană (Varga József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

Posibilităţile oferite de turism – Marketingul turismului pentru sănătate (Dr. Albel Andor) . . . . . . . 63

Promovarea Euroregiunii DCMT prin sprijinirea şi dezvoltarea posibilităţilor turismuluiDiversitatea posibilităţilor turistice – forţa economică a viitorului (Armin Wagner) . . . . . . . . . . . . 72

Facilităţi fiscale ale întreprinderilor mici şi mijlocii în Ungaria (Ábrahám Pálné) . . . . . . . . . . . . . 74

Tipuri de turism: agroturism, ecoturism şi turism activ, balnear (Adriana Camelia Lungu) . . . . . . . 78

Ecoturismul în Euroregiunea Dunăre-Criş-Mureş-Tisa (D.K.M.T.) (Prof. univ. dr. Martin OLARU) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

Turism durabil în oglinda cooperării transfrontaliere, elementele sale în turismul rural(Kabódi Istvánné) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

Abordarea agroturismului din perspectiva sănătăţii publice (Kovács Árpád) . . . . . . . . . . . . . . . 88

Prezentarea produselor cu specific regional in spiritul tradiţiilor artei populare şi meşteşugăreşti, având în vedere necesităţile turismului (Seprenyiné Erdei Gizella) . . . . . . . . . . . . 91

Hoinăreală virtuală prin Câmpia de Sud Grupuri de creatori, creaţii de artă populară şi meşteşugărească în judeţul Csongrad (Kovács Szilvia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

Timişoara, centru de coordonare şi pol competitiv În dezvoltarea turismului din DKMT(Prof. univ. dr. Nicolae POPA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100

Drumul vinului în podgoria Aradului – Sursă de dezvoltare socio–economică şi de recreere (Hălmăgean, L., Ciutina, V., Claudia Mureşan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

Trasee turistice transfrontaliere în Euroregiunea Dunăre – Criş – Mureş – Tisa între desiderate,posibilităţi şi realizări (Dr. Ioan Haţegan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

Produsul turistic „parc naţional”Parcul Naţional Valea Cernei – Domogled (Lect. Univ. dr. Mirela Costencu) . . . . . . . . . . . . . . . 114

TURISM – CĂLĂTORII CONFERINŢĂ DE SPECIALITATE


60 TURISM – CĂLĂTORII CONFERINŢĂ DE SPECIALITATE

TURISM ÎN UNIUNEA EUROPEANĂ

Varga József

Ce reprezintă turismul?

1. Optica turistului– sunt liber, ca pasărea(bani, timp liber)– nu sunt îngrădit de probleme de familie– nu sunt îngrădit de autorităţi– ce îmi doresc, şi îmi şi pot permite?– îmi cheltui banii în străinătate sau rămân acasă???– etc.

2. Optica statului– aici ai economisit, aici cheltuieşti!– banii economisiţi altundeva ar fi bineveniţi pentru statul nostru– să fim atractivi, şi să fim preferaţi şi de alţii (turişti, investitori)!– să rezolvăm „civilizat” problemele generate de turism!– etc.

3. Optica întreprinzătorului– zona să fie atractivă, să avem mulţi oaspeţi!– investiţia să se amortizeze cât mai repede!– investiţia să aducă profit cât mai mare!– etc.

Ce reprezintă uniunea europeană?

1. Libera circulaţie a mărfurilor

2. Libera circulaţie a persoanelor– angajaţii: acceptarea ofertelor de locuri de muncă, identificare de locuri de muncă, starea după des-

fiinţarea locului de muncă– Întreprinzători independenţi: deschidere de magazin sau birou, în concordanţă cu reglementările

naţionale– turişti din uniune: 3 luni, fără permis– turişti din afara uniunii: viza obligatorie (suficientă viza Schengen), sau scutire de viză– fără angajare: cetăţenii din uniune au drept de stabilire, după trei luni, permis+dovada mijloacelor

de existenţă

3. Libera ofertă a serviciilor(ex. ghizi de turism)– prezentarea valorilor este interes naţional– ocuparea forţei de muncă este interes unional– unde este impozitat ghidul de turism?

4. Circulaţia liberă a capitalului



61TURISM – CĂLĂTORII CONFERINŢĂ DE SPECIALITATE

5. Posibilitatea îngrădirii mobilităţii– din interes public– din motive de securitate publică– din motive de sănătate publică

Ce reprezintă politica de turism a naţiunilor?

1. Să vină cât mai mulţi turişti şi să cheltuiască mult

2. Cetăţenii proprii să cheltuiască cât mai puţin în străinătate, să stimulăm acest lucru prin:– reduceri de călătorie– subvenţionarea turismului balnear– cecuri de călătorie– promovarea rămânerii acasă (aici eşti acasă!)– etc.

3. Asigurarea libertăţilor garantate de UE

4. Cetăţenii proprii să ştie cât mai mult despre lume, şi să se folosească de aceste cunoştinţe aici!

5. Cetăţenii maghiari să promoveze o imagine pozitivă a Ungariei!

Ce importanţă economică are turismul?

Ponderea din realizările economiei (milioane USD)

Mondial UE-25 Ungaria

PIB direct 1542,1 568,3 4,62

PIB indirect 4217,7 1548,2 9,82

Alocări guvernamentale

265,3 89,8 0,5

Investiţii de capital 802,3 255,4 1,78

Grad de ocupare (mii capete)

Direct 73.692,5 11.309,6 237,7

Indirect 214.697,0 34.452,0 385,7

Sursă: WTTC

Politica de turism a UE

1. Prognoză, finanţare, reglementare (căutarea echilibrului în contradicţii)




2. Echilibrarea competiţiei– moratoriu asupra interdicţiei de interşanjabilitate, în funcţie de caracterul şi limitele pieţei– interzicerea regulilor anti-competiţie– măsuri permise de reducere a competiţiei (ex. interesul naţional(?))– interzicerea abuzului de superioritate a puterii– controlul comasării competitorilor– subvenţii de stat interzise

3. Protecţia consumatorului– călătorul este cel care asigură menţinerea turismului, are dreptul la maximă protecţie (este de bună

credinţă, nu ştie ce achiziţionează)– obiectiv: prevenirea problemei şi compensarea– domeniile protecţiei: interesul consumatorului securitatea consumatorului sănătatea consumatorului interesul economic al consumatorului

4. Dezvoltarea circulaţiei– mobilitate sustenabilă– intermodalitate = convertibilitatea relaţiilor de circulaţie– sistem unitar de bilete şi mesagerie– continuibilitatea călătoriei– dezvoltarea infrastructurii de circulaţie în scopul celor de mai sus– securitatea pasagerului (securitatea tehnică, lista de pasageri)

5. Pachet de servicii pentru călătorii– contract civil– încălcarea prevederilor contractului, pagubă materială şi imaterială, despăgubiri– anihilarea şi reducerea pagubelor

Oportunităţile regiunii noastre

1. Secolul 21. este al Europei regiunilor!2. Auzim fluierul de începere a meciului, dar acum se joacă un alt joc3. Luăm act de faptul că UE consideră turismul ca parte din cotidian:

– în politica agrară– în politica de dezvoltare regională– ca sarcină de protecţia consumatorului, etc.

4. Acceptăm regulile şi ne achităm de îndatoriri5. Oferim altceva, sau mai ieftin, decât competitorii noştri6. Marketing de calitate7. Prestări de calitate




POSIBILITĂŢILE OFERITE DE TURISMMARKETINGUL TURISMULUI PENTRU SĂNĂTATE

Dr. Albel AndorDirecţia regională de marketing a regiunii câmpiei de sud, director

Uniunea Băilor Termale din Câmpia de Sud-Cluster Termal, preşedinte5700 Gyula, Str. Rábai M. 3.Tel./Fax: +36 66/468-591.E-mail: [email protected]

Definiţia turismului pentru sănătate: călătorie care are ca scop menţinerea, respectiv ameliorarea stării de sănătate. Componente: turismul curativ, turismul wellness.

Punctul de plecare al dezvoltării turismului pentru sănătate: necesităţile grupului ţintă1) Oameni bolnavi, care aşteaptă de la apele curative sau alte posibilităţi terapeutice ameliorarea stării

de sănătate (curativ)2) Oameni sănătoşi, care consideră apa termală şi celelalte atracţii drept posibilităţi de relaxare şi re-

creare (wellness)

Centrul wellness sau SPAUn spaţiu creat estetic, stimulând practic toate organele senzitive şi oferind relaxare. Servicii: băi terma-

le, bazin de înot, gimnastică acvatică, băi aromate, terapii orientale, whirlpool, sauna, băi de aburi, masaj, meloterapie sedativă, fototerapie, salon de înfrumuseţare, „cafenea-wellness”.

Factorii curativi şi grupurile ţintă autohtone• ape termale şi curative pentru tratamentul şi prevenţia acuzelor locomotorii• cure de ape minerale ca tratament adjuvant în boli ale tubului digestiv• cure balneare pentru tratarea afecţiunilor pielii (ex. psoriazis)• peşteri curative pentru tratamente ale aparatului respirator• tratament climateric în afecţiuni hormonale• terapie cu CO2 pentru insuficienţe circulatorii periferice

Principalele elemente ale ofertei turismului pentru sănătate în 2003:• 147 ape minerale calificate• 39 de băi curative• 47 de hoteluri pentru tratament• aprox 45 hoteluri-wellness• 13 staţiuni curative• 5 peşteri curative• 4 staţiuni cu nămol terapeutic

Factorii de creştere a cererii turismului pentru sănătate:• tot mai mult timp liber• tot mai mult venit discreţional (cheltuibil după bunul plac)• întărirea conştienţei sănătăţii

POSIBILITĂŢILE OFERITE DE TURISM



Trendurile viitoareSECOLUL XXI va fi– din punct de vedere ştiinţific: secolul biotehnologiei– din punct de vedere al cererii: al sănătăţii şi turismului.Deci, sănătatea proprie va fi tot mai importantă pentru oameni, sacrificând în acest scop sume tot mai

mari, chiar şi prin călătorii, din sursele proprii.

Principalii piloni ai dezvoltării turismului pentru sănătate• Cercetare• Diversificare produse- caracter particular (USP), diversitate în cadrul unei regiuni• Dezvoltarea infrastructurii• Marketing• Formare profesională• Reglementare

CercetareCercetare de marketing: evaluarea cererii-ofertei interne şi externe, trenduri, elaborarea unei concepţii de marketing – KPMGCercetare geologică-hidrologică: evaluarea cantitativă a bazei hidrice şi monitorizarea consumuluiAnaliza compoziţiei fizico-chimice a apei forajelor şi pompelorCercetări medicale: efectul apelor curative fundamentat ştiinţificCercetări asupra protecţiei mediului: elaborarea unei concepţii profesionale asupra depozitării în sigu-ranţă a apelor termale uzate

Dezvoltări în 2001-2004Rezultatele proiectelor TU-1, TU-2, TU-21 şi TU-23Proiecte câştigătoare: 100 de hoteluri şi băiSuma totală a finanţărilor: 39 miliarde Ft.Valoarea totală a investiţiilor finanţate: 100 miliarde Ft.Locuri de muncă create: 3000

Profiluri curative:- genunchi, bazin, umăr, cot, coloană, malposturi, etc.

- tratamentele deficienţelor motorii- insuficienţa circulatorie periferică – Matraderecske, Kapuvar- tratamente respiratorii – peşteri (Abaliget, Tapolca, Szemlőhegy, Lillafüred, Jósvafő),- cure de inhalaţie- tratamente posttraumatice, după implantări de proteze şi neurologice- obezitate, hipertensiune, diabet, depresii şi alte afecţiuni de masă

Profiluri wellness:• băi turceşti sau romane• terapii naturiste• centre de nutriţie: tratament al sistemului digestiv (apa curativă+nutriţie reformistă, alimente „bio”)• APA TERMALĂ + TRATAMENTE DE ÎNFRUMUSEŢARE

+ ecoturism+ turism rural+ sport




• Tartamente-manager ( investigaţii cardio-circulatorii, digestive, de neoplasme+program wellness)• Conferinţe şi wellness• Recreare în familie, acvaparc,

Băi refăcute sau noi din Câmpia de SudBăile Cetăţii Gyula Füzesgyarmat Băile TermaleOrosháza – Băile Gyopárosfürdő Gyomaendrőd Băile LigetSzeged Băile Anna Szarvas Băile TermaleKecskemét Acvaparc Békéscsaba Băile ÁrpádSzentes – Băile Termale Tiszakécske Băile Termale TiszaMórahalom Băile Erzsébet Hódmezővésarhely Bazin de înotTótkomlós – Băile Rózsa Kistelek Băile Termale

Succesele turismului pentru sănătate• Toate băile reabilitate sau noi create au înregistrat un salt spectaculos al vizitatorilor şi profitului• S-a activat iniţiativa antreprenorială (hoteluri, restaurante, magazine), 20,25 % din nopţile hoteliere

autohtone sunt realizate în hoteluri de tratament

InfrastructuraConstruirea aeroporturilor regionale (Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Sármellék)Programul de construire al autostrăzilor şi şoselelor (M5, M44)Circulaţia feroviarăÎn localităţi: şosea, parcare, canalizare, parcuri, habitat plăcut

Marketing’2005S.A. Magyar Turizmus: 2005 – turismului pentru sănătate este produs prioritarMijloace de promovare: • 150 expoziţii şi târguri • materiale de distribuţie • publicaţii • anunţuri publicitare • croaziere pentru presa internă şi externă • filme • activitate PR

Nivele de promovare: • Piaţa internaţională -- reprezentanţele externe – (5 regiuni) • Piaţa internă: 9 regiuni – RMI • Microregional • Local-reţaua Tourinform

Prognoza ISPA: Numărul angajaţilor în turismul pentru sănătate se va dubla în următorii 2-3 ani. → Turismul pentru sănătate devine un element tot mai important pe piaţa forţei de muncă autohtonă.

Efect multiplicator: 100 de locuri de muncă nou create în cadrul turismului pentru sănătate induce crea-rea a 214 noi locuri de muncă în alte segmente economice, legate de turism. → Cele 3000 de locuri de muncă deja create duc indirect la 6280 de noi locuri de muncă!




Formarea şi apariţia unor noi specializăriCreşte numărul celor angajaţi în turismul curativ (medici reumatologi, balneologi, profesori de gim-

nastică medicală, maseuri), dar, mai semnificativ, al celor din domeniul turismului pentru wellness• Consilier de mod de viaţă• Bucătar wellness• animator, antrenor personal tréner (tenis, golf, călărie, exerciţii de sală), animator pentru copii• terapii orientale (ayurveda, thai-chi, masaj chinezesc, etc.)• Fono şi fototerapie

Educaţie, formareObiectivul principal este formarea personalului competitivi pe plan internaţional!Secţii de turismul pentru sănătate la facultăţile de turism.Formare de manageri în domeniul turismului pentru sănătate, educaţie wellness la Pecs cu secţie

externă la Gyula.Facultatea Kodolanyi din Szekesfehervar cu secţie la Oroshaza.Szeged: învăţământ medical, cursuri de cultură fizică medicală, masaj curativ, tratamente wellness.

Reglementare• lărgirea şi actualizarea compensării din parte CNAS (pentru tratamente cu ape termale şi curative

s-au alocat în 2002 4,2 miliarde Ft, în 2005 5,4 miliarde Ft.)• deschiderea spre colaborarea cu societăţi de asigurare europene – în primul rând private.• Direcţiuni ale staţiunilor balneare• Definirea hotelului wellness• Protejarea bazei hidrice

Turism şi UEEste în curs de elaborare concepţia celui de-al II-lea PND (2007-13), în care turismului pentru sănătate

i se acordă o poziţie prioritară. De asemenea, este o prioritate în Strategia Naţională de Dezvoltare a Turis-mului. Autoritatea directoare a Programului Operativ Regional este Oficiul Naţional de Dezvoltare Regio-nală. Se desfăşoară formularea şi tematizarea obiectivelor şi sarcinilor turistice.

ViitorulPregătire conştientă a proiectelor.Coroborarea finanţărilor de stat şi UE.Dezvoltări calitative.Forţă de muncă competitivă internaţional.Ofertă particulară.Parteneriat.

Clastere termale şi turism pentru sănătate

Definirea clasterelor I.• Cluster = ciorchine, aglomerare• „Concentrarea geografică, bazată pe competiţie inovativă a întreprinderilor partenere şi concurente,

a ramurilor industriale asociate şi de susţinere, a instituţiilor financiare, a instituţiilor şi prestatori-lor de servicii” (Prof. Michael Porter, Harvard)




Definirea clasterelor II.• Componente: reprezentanţi ai ramurilor industriale principale, furnizori specializaţi, furnizori de

infrastructură, „furnizori” de relaţii cu consumatorii, producători ai produselor complementare, instituţii guvernamentale, administrative, financiare şi de învăţământ.

Trenduri I.• Casterele induc întărirea IMM –urilor atât în sens economic, cât şi politic• Organizarea de servicii ce garantează competitivitatea şi cresc calitatea• Competiţie internaţională, concentrarea activităţilor

Trenduri II.• Paradox global-local : în economia globalizată avantajul competitiv de durată are cel mai frecvent

cauze locale: cunoştinţe, relaţii, motivaţie, sau chiar apa termală, cu care competitorii de la distanţă nu pot intra în concurenţă.

Caracteristici de bază I.• Dominanţă de ramură industrială• Concentrare geografică• Concurenţă şi colaborare între întreprinderi şi instituţii aflate într-o interdependenţă strânsă

Caracteristici de bază II.• Realizează plusvaloare adăugată• Activităţi comune: marketing, informatică, învăţământ• Clasterele pot remodela graniţele naţional

„Clastere exportatoare”Clasterele capabile să exporte, adică să fie competitive în afara cadrului local sunt sursele ade-vărate ale creşterii economice de durată.

Condiţiile funcţionării eficiente:• Infrastructură de circulaţie corespunzătoare• Personal bine format• Cadru legal favorabil• Legislaţie eficientă• Sistem de impozitare

Avantaje I.• Posibilitatea apariţiei serviciilor aparte specializate turistice• Ameliorarea pieţei forţei de muncă (atragerea talentelor)• Intensificarea competiţiei, specializarea şi îmbunătăţirea calităţii în rândul furnizorilor şi prestatorilor• Preţuri mai convenabile, mai ales în cazul comenzilor mari, comune• Colaborare verticală şi orizontală în ramura industrială• Posibilitatea discuţiilor personale-întăresc încrederea




Avantaje II.• Actorii pieţei sunt cunoscuţi, învăţăminte decantate din contacte personale• Crearea unui sistem de informare (baza de date) comun actualizat• Putere crescută de lobby (politic şi profesional)• Stimularea iniţiativei antreprenoriale (capitalul preferă punctele de concentrare)• „împreună avem glasul mai puternic”-activitate de marketing şi PR• se poate prelua experienţa altor ramuri (benchmarking ex.aeroport-Formula 1)

Specializare-poziţionare• Csongrád – scena pe teritoriul ştrandului• Gyula – bazinele ştrandului în grădina botanică• Kecskemét – acvaparc şi mediul urban• Makó – împachetări cu nămol• Mezőhegyes – băi şi călărie• Mórahalom – centru pentru genunchi şi umăr• Orosháza – lacuri, acvaparc• Szarvas – peisaj natural splendid• Szeged – băi istorice în centrul oraşului, evenimente• Szentes –băi termale, activităţi sportive• Tiszakécske – atmosferă de familie, evenimente• Tótkomlós – băi “Rózsa”(trandafir)CONCURENŢA NU SE EXACERBEAZĂ!

Marketing• Activităţi comune, efect mărit• Instrumente: – Expoziţii – Publicaţii – Internet – Study tour

Informatica• Baze de date comune (rezultate economice, marketing, date medicale)

– Baza dezvoltării– Baza lobby-ului

• Internet:– publicitate,– rezervări,– e-comerţ

Educaţie-formare• călătorii de studiu comune (Hessen, Italia)• formări comune – management – turism – limbă – terapeutică – wellness• Preluarea cunoştinţelor de la alte ramuri, benchmarking




Lobby – “Împreună avem glasul mai puternic”• Baza lobbyiului este baza de date şi colaborarea echilibrată, bună!• Lobby politic, economic: – Finanţări naţionale şi UE – Marketing central mai puternic• Lobby profesional: influenţă mai mare (de ex. Universităţi, producători de medicamente, învăţământ)• Creşte recunoaşterea specializării, aceasta favorizează şi activitatea de marketing

Colaborare orizontală în ramură• BĂI• Hoteluri• Restaurante• Transportori de persoane• Agenţii de turism• Programe de tor de oraş, altele• Comercianţi• Operatori culturali• Furnizori servicii sportive

Colaborare verticală în ramură (cine ce ştie mai bine):• ENERGETICA – Szentes• Turism pentru sănătate – Gyula• Agricultură, producţie alimentară – Mórahalom• Producţie, îmbuteliere ape minerale• Producere instrumentar şi aparatură medicală – Békéscsaba• Industria farmaceutică(antireumatice)• Industria cosmetică• Tehnologii pentru bazine de înot• Industria materialelor de construcţii – Oroshaza• Industria textilă-Unikon• Informatică• Învăţământ-Szarvas• Cercetare-dezvoltare – Szeged

Clastere termale în Ungaria• Clasterul Pannon Termál (Ungaria de vest şi Balaton)• Clasterul Termal pentru Câmpia de Nord• Uniunea Băilor din judeţul Jász-Nagykun-Szolnok• Clasterul de Turism pentru Sănătate din Nordul Ungariei• Clasterul Termal din sudul Dunării• CLASTERUL TERMAL DIN CÂMPIA DE SUD

Principalele argumente pentru constituirea clasterului• Numărul băilor termale şi curative din ţara noastră• Numărul de mai multe mii de angajaţi în domeniul turismului pentru sănătate• Rezervele de apă termală ale Ungariei sunt ieşite din comun• Dezvoltarea şi extinderea turismului pentru sănătate atrage după sine posibilităţi încă neexploatate

de colaborare(vezi colaborările verticale)• Prin aceasta se poate clădi INDUSTRIE NAŢIONALĂ




Clasterul Termal din Câmpia de sud• Gestionar: Uniunea Băilor Termale şi Curative din Câmpia de Sud• Membrii fondatori:

– Liget Tours srl.– Szabó Istvánné înterprinzător individual(Tiszaparti Termálfürdő)– Liget Kemping srl..– U+N Hungária srl. (aparatură terapeutică)– Hőforrás Gyógyászati srl.– Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt.– Unicon SA confecţii– Colegiu de medicină Tessedik Sámuel Főiskola– Liceul de Specialitate al Fundaţiei Eötvös József

Exemplele internaţionale demonstrează că o ramură industrială într-o regiune dată devine de succes doar când relaţiile prestatorilor şi furnizorilor locali sunt mai degrabă de colaborare, decât de concurenţă acerbă. Uniunea noastră a recunoscut acest lucru şi în 11.12.2003 a constituit Clasterul Termal din Câm-pia de sud, creând cadrul unei colaborări fructuoase şi instituţionalizate a partenerilor locali.

Principalele argumente pentru constituirea Clasterului:• Numărul angajaţilor din domeniul turismului pentru sănătate din această regiune este aproape

4000• Numărul băilor termale şi curative ce funcţionează în regiune este de 40, numărul biletelor puse în

circulaţie: 4.000.000• Dezvoltarea turismului pentru sănătate ascunde posibilităţi de colaborare încă neidentificate• Câmpia de Sud are rezerve mari de apă termală, este una din regiunile cu succes în dezvoltarea

turismului pentru sănătate.

Obiectiv principal: creşterea competitivităţii interne şi externe a furnizorilor de turism pentru sănătate din Câmpia de Sud şi asigurarea posibilităţii de noi afaceri pentru furnizorii asociaţi.

Obiective secundare asumate de Clasterul Termal din Câmpia de sud:Dezvoltare de reţele: dezvoltarea ramurii de turism pentru sănătate ca o reţea, reţele de colaborare, în-

tărirea poziţiei pe piaţă a întreprinderilor, creşterea competitivităţii IMM-urilor, repartizarea între partene-ri a sarcinilor (comisii), coordonare interpartenerială, colaborare, contribuţie la dezvoltarea echilibrată teritorială a turismului pentru sănătate.

Obiective de dezvoltare: propuneri de proiecte comune, demararea şi coroborarea investiţiilor ce întă-resc poziţia pe piaţă şi competitivitatea, favorizarea activităţilor inovative, organizarea atragerii de capital, a surselor externe (naţionale şi UE), identificare parteneri, consiliere în întocmirea proiectelor.

Obiective de marketing: crearea imaginii regională şi a imaginii specifice pentru câte o staţiune, marke-ting unitar şi comun pentru extinderea pieţei, transmitere eficientă şi actualizată a informaţiei în interiorul clasterului, coordonarea repartizării oaspeţilor.

Obiective de cercetare-educaţie: sprijinirea cercetării (medicale, marketing, hidrogeologice), dezvolta-rea resurselor umane: educaţie-formare

Comunicare: colaborare cu cercul furnizorilor, cu autorităţile locale, cu instituţiile publice. Realizarea colaborărilor internaţionale




Comisii în claster:Marketing şi diversificare produse• Informarea riguroasă a pieţei ţintă: expoziţii, articole de presă, publicaţii, Internet, etc.• Elaborarea anuală unui plan regional de marketing al turismului pentru sănătate (împreună cu RMI)• Participarea în elaborarea concepţiei regionale de diversificare a produselor• Buletin informativ pentru membrii• Redactarea publicaţiilor comune• Evenimente, întâlniri ale oamenilor de afaceri, conferinţe, excursii de studiu, târguri de specialitate,

expoziţii destinate membrilor

Comerţ şi servicii de găzduire• Realizarea unei baze de date: oferta de locuri de cazare, băi, rezervări, preţuri, etc.• Colectarea datelor statistice, analizarea, evaluarea dezvoltării regionale• Căutarea de posibili parteneri în investiţii, dezvoltări• Consiliere• Coroborarea finanţărilor naţionale cu cele UE

Învăţământ• Formare: asigurarea în regiune a unui personal specializat, şi a instituţiilor de formare în domeniul

terapeuticii, sănătăţii (şi serviciilor complementare), turismului, nutriţiei sănătoase, sportului şi limbilor străine.

• Etica: formularea regulilor de bază ale eticii în afacerile de succes, cuprinderea lor într-un Cod de etică, acceptat de membrii şi respectat în activitatea lor.

Planuri de viitor• Găsirea de noi surse de finanţare• Atragerea de noi membri• Acţiuni comune de marketing• Baza de date comune (rezultate economice, date medicale): baza dezvoltărilor!• Internet: sistem de publicitate şi rezervare• Colaborare şi comunicare permanentă cu staţiunile termale şi curative din România• Organizarea unei conferinţe de turism pentru sănătate, cu participare din Germania (Hessen),

Italia (Emilia-Romana şi Toscana), România (judeţele Arad, Bihor, Caraş-Severin şi Timiş) şi Serbia-Muntenegru (Voivodina).

În scopul realizării obiectivelor noastre importanţa cea mai mare revine colaborării şi luării de atitudine comune.




PROMOVAREA EUROREGIUNII DCMT PRIN SPRIJINIREA ȘI DEZVOLTAREA POSIBILITĂŢILOR TURISMULUI

DIVERSITATEA POSIBILITĂŢILOR TURISTICE – FORŢA ECONOMICĂ A VIITORULUI

Armin Wagner

De-a lungul activităţii pe care am desfăşurat-o în calitate de consultant şi manager de proiect între au-gust-decembrie 2005, în sprijinul C.J. Caraş-Severin, am analizat, pornind de la condiţiile geografice (Du-nărea şi munţii cu altitudine de până la 2000 de metri) situaţia existentă şi potenţialul sectorului turistic al regiunii, şi în principal, al judeţului Caraş-Severin.

Totodată, turismul trebuie considerat ca forţă economică transregională, şi trebuie să aplicăm şi să dez-voltăm în primul rând efectele pozitive ale proiectului asupra Euroregiunii DCMT.

1. Situaţia actualăÎn contextul liberalizării economiei de piaţă şi ale eforturilor de integrare din România în special, se

conturează un şir întreg de iniţiative individuale extrem de bune. Se constată o dezvoltare puternică a sectorului hotelier şi de restaurante din oraşele mari şi centrele economice, prin investiţii continue, pri-mordial ale capitalului străin. În decursul ultimilor ani, în centre ca Timişoara, Arad, etc., s-au constituit numeroase IMM-uri cu activitate în domeniul turismului. În cazul multor pensiuni, este vorba despre aso-ciaţii familiale, care se bazează în primul rând pe turismul de afaceri (oameni de afaceri), şi sunt capabile să furnizeze servicii corespunzătoare normelor europene.

Dezvoltarea unităţilor turistice din mediul rural este însă frânată în primul rând, de lipsa infrastructurii corespunzătoare (drumuri de acces, mijloace de transport, sisteme informaţionale). Acestor factori li se adaugă deficitul de personal calificat. În practică, proprietarii pensiunilor şi restaurantelor lucrează cu personal instruit din mers, la locul de muncă, datorită acestui fapt este imposibilă creşterea calităţii servi-ciilor şi implicit, a preţurilor. Pentru un turist străin, preţurile scăzute sunt în primul rând un indicator al nivelului redus al serviciilor. La aceasta se mai adaugă lipsa informaţiilor despre punctele şi aşezămintele de atracţie turistică. Între timp, în cadrul proiectelor ar trebui folosit tot mai mult internetul, ca sursă de informaţie dezvoltată sustenabil.

2. Crearea de organizaţii şi instrumente corespunzătoareUna din cele mai importante sarcini este încurajarea asociaţiilor şi unităţilor deja existente, mai ales din

zona centrelor, pentru implicarea în proiecte UE. Trebuie schimbată actuala mentalitate a „activităţilor in-dividuale“ şi create reţele private corespunzătoare (uniuni de circulaţie). În regiunile turistice compacte (DCMT, Banatul Montan), trebuie să se manifeste unitar, prin colaborare, şi să se creeze identitatea corpo-rativă „Corporate Identity“. În cadrul proiectelor, trebuie urmărită în principal durabilitatea, sustenabilita-tea activităţii. Acest lucru se poate realiza în parte, prin mijloace foarte simple, fără investiţii majore. Grupu-rile de interese trebuie să se concentreze în asociaţii şi uniuni, şi să fie dispuse să îşi împartă sarcinile. În practică, furnizorii (comerţul privat, întreprinderi de transport, etc.) vor profita de pe urma cumpărătorului (turistului) satisfăcut. Pe lângă aceasta, în mod specific, se pune problema formării şi calificării forţei de muncă din sectorul turistic, prin oferirea unor cursuri corespunzătoare, în funcţie de cererea existentă.

3. Investiţia în forţa de muncă potenţială – baza unui turism de calitate superioarăUnităţile turistice (hoteluri, restaurante, pensiuni) pot fi doar atât de bune, cât de bun este personalul

lor angajat, adică, fiecare angajat în parte reprezintă unitatea şi este un factor de imagine. Această corelaţie trebuie să fie înţeleasă în primul rând de proprietarii şi de operatorii din sector, fiind pregătiţi în viitor să

PROMOVAREA EUROREGIUNII DCMT PRIN SPRIJINIREA ŞI DEZVOLTAREA POSIBILITĂŢILOR TURISMULUI



învestească în calificarea şi perfecţionarea angajaţilor, pentru a instrui o echipă de lucru calificată. Pentru acest lucru este necesară motivarea angajaţilor în scopul îmbunătăţirii serviciilor şi calităţii. La acestea se mai adaugă iniţiativa individuală, când vine vorba de satisfacţia „clientului”.

În acest context aş dori să aduc un exemplu din propria mea experienţă, despre cum putem convinge clientul să nu îşi mai cheltuiască banii în hoteluri sau restaurante. Într-a seară de sâmbătă, eram, împreună cu colegii mei de la Consiliul Judeţean Caraş-Severin, în drum spre Reşiţa (reşedinţa de judeţ din Caraş-Severin), pentru a verifica oferta şi serviciile. Principala constatarea a fost că atât angajaţii, cât şi proprietarii sunt cointeresaşi exclusiv material, şi doar astfel pot fi motivaţi. Din păcate, în marea parte a zonei, practica arată altfel. După ce, în jurul orei 23.00 am aşteptat stând la o masă aproximativ 10 minute până când o chelneriţă a venit la noi, ne-a invitat pe un ton extrem de hotărât să părăsim restaurantul, deoarece este ora închiderii. La explicaţia noastră, că doar am dori să bem repede ceva, ne-a arătat uşa. Această reacţie din punctul de vedere al motivării financiare se poate explica prin faptul că angajatul primeşte întotdeauna aceeaşi remuneraţie, indiferent de fluxul de clienţi, motiv pentru care nu se identifică cu afacerea.

4. Proiectul Şcoala Europeană HORECA1 Caraş-SeverinAvem în plan realizarea unui centru de formare-instruire pentru calificarea personalului angajat din

unităţile hoteliere, restaurante şi aşezăminte turistice. Aici s-ar putea valorifica experienţa acumulată şi know-how-ul unui proiect UE de succes („Tourism Quality”). Conducerea politică a judeţului Caraş-Seve-rin, împreună cu Universitatea Eftimie Murgu şi un proprietar de hotel şi-au asumat această sarcină printr-o declaraţie de intenţie. Cercetând datele statistice, s-a constatat că în regiunea de vest a României, în tu-rism sau activităţi de servicii conexe sunt angajate în jur de 40.000 de persoane. Deci există o cerere consistentă de calificări profesionale în sector, făcând posibilă realizarea pas cu pas a nivelului calitativ european şi îmbunătăţirea serviciilor.

Totodată, ar trebui exploatată experienţa altor state membre UE şi înfiriparea unor cooperări corespunză-toare. În primul rând, este vorba şi despre activităţile CBC şi identificarea posibilelor instituţii din Ungaria şi Serbia-Muntenegru. *n scopul durabilităţii proiectului trebuie efectuată în prealabil o analiză riguroasă a pie-ţei şi a posibilităţilor ei (grupuri ţintă, analiză cost-profit), luând în considerare toate elementele de marketing. Este foarte importantă clarificarea motivării, a cointeresării celor implicaţi în direcţia cursurilor de calificare în profesiile turistice. După găsirea partenerilor de proiect competenţi, trebuie elaborat un plan de afaceri care garantează sustenabilitatea proiectului şi prevede finanţările ulterioare epuizării bugetului proiectului.

Etapele de proiect au fost reproduse într-un plan, care poate fi pregătit împreună cu partenerii de pro-iect. Pentru moment, mai persistă nişte probleme, deoarece încă nu a fost publicată metodologia de apli-care a proiectelor CBC din septembrie 2005 , astfel că nu se poate încă aplica la proiecte CBC.

5. Concluzii finale / Activităţi• Integrare europeană, adică exploatarea transfrontalieră în regiuni a resurselor naturale existente,

asigurând astfel participarea fiecărui partener.• Cooperarea transfrontalieră presupune parteneri credibili, cointeresare privată şi investiţii, pentru a

genera sustenabilitate, durabilitate.• Calificarea forţei de muncă este baza valorificării şi dezvoltării ca forţă economică a potenţialului

turistic existent.• Promovarea şi reclama Euroregiunii DCMT să ducă la un turism sustenabil şi ecologic echilibrat.• Protecţia mediului natural să se afle în mod deosebit în corelaţie cu activităţile turistice (agrotu-

rism, ecoturism şi turism de aventură).

Dacă aveţi întrebări sau observaţii, vă stau la dispoziţie: Armin Wagner [email protected] [email protected]

PROMOVAREA EUROREGIUNII DCMT PRIN SPRIJINIREA ŞI DEZVOLTAREA POSIBILITĂŢILOR TURISMULUI



FACILITĂŢI FISCALE ALE ÎNTREPRINDERILOR MICI ȘI MIJLOCII ÎN UNGARIA

Ábrahám PálnéDirecţia Finanţelor Publice A Judeţului Csongrád

I. Întreprinderi mici şi mijlocii

O dată cu aderarea Ungariei la UE (01.05.2004) a intrat în vigoare Legea nr. 34&2004, privitoare la IMM-uri. Obiectivul acestei legi elaborate de Parlament este definirea IMM,nominalizarea subvenţiilor de stat alocate stimulării dezvoltării lor, creând astfel un climat economic favorabil pe termen lung creşterii competitivităţii şi reducerii handicapului în plan naţional şi UE, aducerea lor la nivelul aşteptărilor UE.

Legea conţine reglementări în consens cu recomandările 96/280 şi 203/361 ale CE.

Încadrarea IMM-urilor

Potrivit legii, întreprinderile cuprind: întreprinzători individuali, societăţi economice, cooperaţii, asocie-ri pentru sistemul utilităţi (apa), composesorate silvice.

IMM-urile cuprind întreprinderile cu mai puţin, de 250 de angajaţi, cu venit net maxim de 50 milioane Euro, sau bilanţ de maximum 43 milioane Euro.

În grupa de întreprinderi caracterizată prin indicatorii enumeraţi sunt specificate separat întreprinderile mici şi microîntreprinderile. Întreprinderile mici sunt acele întreprinderi, care au mai puţin de 50 de ne-gajaţi, şi venitul net este sub 10 milioane Euro. Microîntreprinderi sunt cele care au sub 10 angajaţi, cu cifra venitului net anual sub 2 milioane de Euro.

Indicatorii sunt luaţi în considerare pe baza ultimului bilanţ anual comasat sau bilanţ anual simplificat. (Întreprinzătorul individual este evaluat pe baza declaraţiei de venit şi a numărului de angajaţi). În sinte-tizarea datelor trebuie luate în considerare şi cifrele întreprinderilor partenere sau asociate. Proporţionali-tatea întreprinderilor partenere sau asociate se calculează în funcţie de proporţia de proprietate (capital subscris sau drept de vot). În general, este in jur de 25% în cazul întreprinderilor partenere, la cele aso-ciate, semnificativă este influenţa majoritară.

O întreprindere dobândeşte/pierde încadrarea IMM, dacă în doi ani fiscali consecutivi îndeplineşte/sau nu indicatorii de încadrare.

IMM-uri ce cad sub incidenţă impozitului pe societate

Contribuabilii autohtoni (persoane juridice sau asocieri de firme fără personalitate juridică constituite potrivit reglementărilor interne), precum şi contribuabilii cu înregistrare în străinătate (persoane juridice constituite după reglementări din alt stat, care îşi desfăşoară activitatea într-o locaţie autohtonă) beneficia-ză de facilităţi privind baza şi cuantumul de impozitare, potrivit Legii 81/1996 a Impozitarea societăţilor şi dividendelor.

În concordanţă cu protocolurile internaţionale, sunt calificate ca şi contribuabili autohtoni şi acele per-soane din străinătate, care îşi desfăşoară întreaga activitate pe teritoriul nostru, şi este înregistrată în Ungaria.

FACILITĂŢI FISCALE ALE ÎNTREPRINDERILOR MICI ŞI MIJLOCII ÎN UNGARIA



Potrivit convenţiei internaţionale pentru evitarea dublei impozitări dintre Serbia-Muntenegru şi Unga-ria, impozitarea se face în ţara unde se află sediul societăţii. În cazul convenţiei dintre Ungaria şi România, locul de impozitare ne este determinat de sediu.

Un întreprinzător străin (contribuabil cu sediul în străinătate, care are activitate într-un punct de lucru intern) va beneficia de reducerea bazei de impozitare după reglementările generale (valabile pentru con-tribuabilii interni) ale Legii 81/1996 pentru Impozitarea societăţilor. Facilităţile se aplică pentru investiţii-le realizate în punctul de lucru intern, pentru numărul anual mediu al angajaţilor de aici, şi pentru venitul realizat în acest punct de lucru.

(În Ungaria, un întreprinzător în domeniul turismului – persoană juridică maghiară sau străină, cu punct de lucru în ţară–cad sub incidenţa Ordinului de Guvern 213/1996, din 23.XII.)

II. Facilităţi pentru baza de impozitare

• Pentru contribuabilii IMM, cheltuielile obţinerii şi menţinerii în Ungaria a brevetării şi înregistrării de marcă protejată–dacă nu este considerată cheltuială directă aferentă cercetării fundamentale, cercetării aplicate sau dezvoltării experimentale–pot fi reduse din baza de impozitare. Prin această posibilitate, poa-te fi pe de o parte inclusă la cheltuieli, pe de alta, dedusă din baza de impozitare. Reducerea din baza de impozitare, cuantificată cu procentul de impozitare pentru societăţi (16%) se consideră potrivit reglemen-tărilor de stat subvenţionare de valoare mică, „de minimis” în anul financiar-contabil respectiv.

• Pentru contribuabilii IMM care doresc să aplice deducerea, aceasta se aplică următoarelor cheltuieli: valoarea investiţiei pentru punerea în funcţie a unui imobil, utilaj, vehicul, instalaţii din proprietate încă nefolosite; valoarea investiţii pentru reabilitări, extinderi, schimbarea destinaţiei, modificări de imobile care le ridică valoarea; achiziţia de bunuri imateriale. Deducerea nu poate depăşi valoarea iniţială a bazei de impozitare şi este de maximum 30 milioane de forinţi. Nu poate fi aplicată: achiziţiilor de imobile sau plantaţii; cheltuielilor pentru reabilitări, extinderi, schimbarea destinaţiei, modificări de imobile sau plan-taţii din afara proprietăţii întreprinderii, care le ridică valoarea.

• Valoarea dedusă din baza de impozitare, cuantificată cu valoarea procentului de impozitare pentru societăţi (16%) reprezintă subvenţionare de valoare mică, „de minimis” în anul financiar-contabil respectiv.

Legea conţine şi sancţiuni, în sensul că dacă contribuabilul nu a pus în funcţiune, utilizează în alt scop, decât cel stabilit sau a înstrăinat în următorii patru ani financiar-contabili acel imobil, utilaj, vehicul, instalaţii din proprietate încă nefolosite pentru care au solicitat deducerea va fi sancţionat cu includerea in baza de impozitare a dublului sumei deduse iniţial.

• În cazul contribuabililor microîntreprinderi, pe baza deciziei proprii, baza de impozitare poate fi redusă cu cifra rezultată din calculul următor: procentul de creştere faţă de anul financiar-contabil precedent a numărului mediu al angajaţilor înmulţit cu valoarea anuală a venitului minim din prima zi a anului finan-ciar-contabil respectiv; condiţia este să aibă maximum 5 angajaţi şi să nu aibă datorii publice în ultima zi a anului financiar-contabil respectiv.

Valoarea dedusă din baza de impozitare, cuantificată cu valoarea procentului de impozitare pentru societăţi (16%) reprezintă potrivit reglementărilor de stat subvenţionare de valoare mică, „de minimis” în anul financiar-contabil respectiv.

Sancţiune: dacă numărul angajaţilor scade până la sfârşitul celui de-al treilea an financiar-contabil con-secutiv deducerii, sau microîntreprinderea se desfiinţează fără urmaş legal, suma dedusă se va adăuga indexată cu 120% bazei de impozitare.




• În cazul contribuabililor IMM, valoarea de achiziţie a unor instalaţii tehnologice, utilaje, vehicule încă neluate în folosinţă, care vor funcţiona în una din cele 48 de microregiuni declarate defavorizate poate fi dedusă în procent de 100% din baza de impozitare calculată anterior.

50% din această deducere, (80% în cazul vehiculelor) cuantificată cu valoarea procentului de impozita-re pentru societăţi (16%) reprezintă potrivit reglementărilor de stat subvenţionare de valoare mică, „de minimis” în anul financiar-contabil respectiv.

III. Facilităţi pentru impozit

• În cazul unui contract de credit cu o instituţie financiară încheiat de IMM în anul financiar-contabil dat, în scopul achiziţiei sau producţiei unui mijloc material, 40 % din dobânda anuală a împrumutului poate fi dedusă din impozitul societăţii în primul an al returnării creditului, până la valoarea maximă de 6 mili-oane de forinţi.

Suma dedusă de către contribuabil reprezintă potrivit reglementărilor de stat subvenţionare de valoare mică, „de minimis” în anul financiar-contabil respectiv. Deducerea trebuie returnată în cazul în care inves-tiţia nu este pusă în funcţionare sau este înstrăinată în primii trei ani financiar-contabili după data dării în folosinţă.

• Se poate reduce impozitul în cazul dării în folosinţă şi menţinerii în activitate timp de cinci a unei in-vestiţii realizatoare de noi locuri de muncă, dacă realizarea noii investiţii sau extinderea uneia preexisten-te, ori produsul realizat, serviciul prestat, procesul de producţie sau prestaţie este semnificativ îmbunătă-ţit. Condiţia este că a)noile locuri de muncă să fie ocupate în procent de 20% de proaspăt absolvenţi,şi b) faţă de anul financiar contabil precedent demarării investiţiei numărul de angajaţi pentru întreprinderile mijlocii să crească cu cel puţin 150 (la întreprinderi mici, cu 30), iar în zonele defavorizate, cu 75, respec-tiv cu 15 angajaţi.

IV. Subvenţionarea de minimis (de sumă mică)

Subvenţionarea de minimis (de sumă mică) are ca bază legală ordonanţa CE 69/2001, din 12 ianuarie, articolele 87 şi 88.

Ordonanţa consideră subvenţii de minimis, adică finanţări de stat în sume reduse, care, tocmai datorită cuantumului mic, nu vor deforma comerţul dintre statele membre şi na ameninţă cu dezechilibra comer-ciale.

Subvenţionarea de minimis (de sumă mică) se consideră orice finanţare de stat alocată din bugetul cen-tral sau local (ori necolectare), a cărei sumă nu depăşeşte în trei ani consecutiv 100 000 de Euro şi care potrivit legii, este declarată subvenţionarea de minimis (de sumă mică).

Forma subvenţionării de minimis (de sumă mică) poate fi reducere de impozit, deducere din baza de impozitare, subvenţie directă, credite avantajoase, etc. Art. 1. al ordonanţei 69/2001 exclude anumite sec-toare şi activităţi din cercul eligibil.

Astfel, nu pot beneficia de subvenţionarea de minimis (de sumă mică) transportatorii, nici dacă subven-ţia se acordă pentru producerea, prelucrarea, valorificarea de produse agricole,animale, copaci vii, alte plante, etc.




V. Facilităţile fiscale pentru IMM individuale

Sunt analoge cu facilităţile acordate contribuabililor IMM societăţi. Modul de aplicare este diferit, ele pot decurge din deduceri (neimpunere) sau reduceri de impozit.

Deducerea legată de cheltuielile de brevetare se poate acorda unui întreprinzător individual cu mai pu-ţin de 250 de angajaţi, cea de scădere a bazei de impozitare cu până la 30 milioane de forinţi la întreprin-zătorii individuali cu mai puţin de 250 de angajaţi. Facilitatea legată de creşterea numărului angajaţilor poate fi acordată întreprinzătorului individual care în prima zi a anului financiar-contabil are mai puţin de 5 angajaţi.

Reducerea impozitului întreprinzătorului individual în funcţie de dobânda creditului se poate acorda în cazul unde există mai puţin de 250 de angajaţi. Toate aceste facilităţi intră în categoria subvenţiilor de minimis (de sumă mică).




TIPURI DE TURISM: AGROTURISM, ECOTURISM ȘI TURISM ACTIV, BALNEAR

Adriana Camelia Lungu

Tendinţele populaţiei din mediul urban de a practica un turism activ şi de relaxare în special în mediul natural ce permite detaşarea populaţiei din marile aglomeraţii urbane de formele de turism organizate în marile centre aglomerate, cu programe fixe, rigide, monotone, cu deplasări dintr-un mediu aglomerat în altul, a dus la dezvoltarea unor tipuri de turism ce corespund acestor aşteptări şi anume: agroturism, activ, ecoturism, balnear.

În cadrul regiunii cele patru tipuri de turism au cea mai bună premisă de dezvoltare prin prisma faptului că toate facilităţile oferite de bogăţia patrimoniului natural şi cultural-istoric fac ca acestea să fie principa-lele destinaţii.

Agroturism

Atât în practica turistică internaţională, cât şi în literatura de specialitate, se constată un interes crescut al populaţiei din mediul urban de a-şi petrece concediul sau week-end-urile în mediul rural departe de aglomeraţie şi de aerul tot mai poluat al marilor concentraţii urbane.

Astăzi în cadrul regiuni se poate vorbi de o dezvoltare continuă a acestui tip de turism în special în zo-nele montane dar şi în anumite zone de deal şi câmpie datorită atracţiilor turistice oferite de frumuseţea peisajului, produsele ecologice, cultura gastronomică bogată, păstrarea vechilor meşteşuguri, lipsa poluă-ri precum şi accesul unor categorii sociale defavorizate la aceste oferte de petrecere a concediului fac tot mai atractiv şi căutat acest tip de turism.

Facilităţile oferite de unele gospodării ţărăneşti din regiune, creşterea rapidă a unităţilor de cazare dato-rită cheltuielilor mici necesare dotării lor, cadrul legislativ şi programele europene favorabile dezvoltării unor activităţi economice în mediul rural, fac ca acest tip de turism să aibe toate premisele unei dezvoltă-rii durabile.

Exemple de dezvoltare a unor pensiuni turistice în mediul rural pot fi cele din comuna Turnu Ruieni respectiv sat Borlova, comuna Brebu Nou sat Gărâna (judeţul Caraş-Severin), comuna Marginea şi To-meşti (judeţul Timiş), comuna Cristur şi Sarmisegetuza (judeţul Hunedoara), comuna Şiria şi Miniş (ju-deţul Arad).

Amplasarea aşezărilor rurale în special în apropierea patrimoniului natural a determinat şi dezvoltarea ecoturismului şi turismului activ.

Ecoturism

Conform Societăţi Internaţionale pentru Ecoturism TIES, ecotourismul este “o călătorie responsabilă în ariile naturale care va conserva mediul înconjurător şi va creşte bunăstarea populaţiei locale”.

Criteriile care trebuie îndeplinite de realizarea unui ecoturism calitativ sunt:• parte din venituri şi acţiuni direcţionate spre conservarea naturii şi a zonelor protejate• marea parte din veniturile de pe urma turismului ramân populaţiei locale• caracter educativ atât pentru turişti dar şi pentru localnici• minimalizarea influenţei negative asupra mediului

TIPURI DE TURISM: AGROTURISM, ECOTURISM ŞI TURISM ACTIV, BALNEAR



Parcurile naturale, naţionale, rezervaţiile, cheile, râurile şi lacurile, relieful carstic bogat în peşteri şi ave-ne, dar nu în ultimul rând bogăţia resurselor antropice din cadrul regiuni fac ca aceste tipuri de turism să devină dintre cele mai mari atracţii.

Judeţul dispune de o importantă reţea hidrografică de râuri (Cerna, Timiş, Caraş, Nera), fluviul Dună-rea pe o suprafaţă de 60 de km formând aici un defileu impresionant, lacurile de acumulare la Mărghitaş, Buhui, Secu, Văliug-Breazova, Gozna, Trei Ape şi Poiana Mărului care pun la dispoziţia turiştilor toate fa-cilităţile generate de sporturile nautice sau de pescuit.

Turismul balnear

Băile Herculane este cea mai veche staţiune din România şi una dintre cele mai vechi din lume fiind cunoscută încă de pe vremea romanilor. Prima menţiune datează din anul 153 e.n. Aşezarea ei atractivă pe fascinanta vale a Cernei, integrată în Parcul Naţional Valea Cernei-Domogled, la o altidudine de 160 m, pe aceiaşi paralela cu Nisa si Veneţia, îi confera un climat agreabil, cu influenţe mediteraneene.

După 1718 (Pacea de la Passarovitz) începe istoria moderna şi contemporană a Băilor Herculane, în ca-drul Imperiului austriac. Din 1736 începe reconstrucţia şi modernizarea « băilor », a căilor de acces, gră-nicierii banăţeni construind aici majoritatea edificiilor din staţiune, care poartă amprenta unui baroc au-striac impresionant. Staţiunea este vizitata de-a lungul timpului de mari personalităţi, între care : Împăra-tul Iosif al II-lea, Împăratul Francisc I şi împărăteasa Charlotte, Împăratul Franz Iosef şi Împărăteasa Elisa-beta.

Baza de tratament care stă la dispozitia turiştilor cuprinde: hidroterapie-instalatii pentru băi cu ape cal-de, kinetoterapie, instalaţii de aerosoli si inhalaţii cu ape minerale, săli de gimnastică medicală, scaldele săroase, sulfurice, masaj, cultură fizică medicală, acupunctură, tratamente geriatrice, cosmetică geriatri-că,

Afecţiuni ce se tratează: reumatisme degenerative, spondiloze, artroza, poliartroze, reumatisme articula-re (tendinoze, periartrita scapulofemurala), redori articulare post traumatice, recuperare postoperatorie (după fracturi, entorse, luxaţii), pareze, paralizii, diabet zaharat, hiperlipemii, boli respiratorii, cardiovas-culare, boli profesionale (silicoze), boli ginecologice, ORL, boli dermatologice, afectiuni oculare.

Practic, la Băile Herculane se respiră aer ionizat tot timpul anului comparabil cu cel din Alpii elveţieni generat de cascadele Cernei dar mai ales de pădurea seculară de fag, pin negru şi vegetaţia de ferigă din zonă fiind cea mai renumită staţiune balneo-climaterică din ţară şi introdusă în circuitul internaţional.

Turismul Activ

Activităţile generate de acest tip de turism sunt multiple sunt în relaţie directă cu agroturismul şi ecotu-rismul datorită faptului că se desfăşoară în mediul natural şi în special în apropierea localităţilor rurale.

Cele mai importante activităţi sunt: drumeţiile, observarea animalelor, păsărilor, cicloturismul, turismul ecvestru, plimbarea cu căruţa sau sania trasă de cai, posibilitatea turiştilor de a se implica în munca din cadrul gospodăriilor ţărăneşti, speologie, canionning, rafting, trekking, alpinism, parapantă, plimbare cu rachetele pe zăpadă, scufundări în lacurile subterane din peşteri, enduro .

În cadrul regiunii cele mai importante activităţi generate de turismul activ sunt:• enduro – fenomen început în anul 1995 (www.enduromania.ro)• drumeţie• cicloturism




Trasee cicloturistice1. Traseul Munţii Dognecei: traseul propriu-zis începe din Bocşa, dar pentru a-l lega de traseele 3 şi 4

din jud. Timiş vom începe din Ramna (Ramna – Bocşa – Ocna de Fier – Dognecea – Secăşeni – Giurgiova – Goruia – Lupac – Ocna de Fier – Bocşa) 16 panouri (M). Ocna de Fier e amintită din 1760 şi s-a format pentru a exploata minereurile feroase conţinute odinioară de munceii între care este aşezată. Minele, azi părăsite, amintesc de trecutul ei industrial. În mina Iuliana s-au găsit unelte şi podoabe romane. Urmele medievale sau mai recente sunt numeroase. Aici se păstrează colecţia de minerale ce conţine piese unice în lume a lui Constantin Gruiescu, a cărei faimă a făcut înconjurul lumii: andradite, ludwigite, dognecanite, warthaite, paligoskite, manganilvaite, manganoferosalite, mangansalite. La ieşirea din Ocna de Fier traseul trece pe lângă Lacul Mic, având luciul acoperit în parte cu numeroşi nuferi. La intrarea în Dognecea ne întâmpină oglinda Lacului Mare, lung de circa 300 m şi lat până la 100 m. Dognecea este una dintre cele mai lungi localităţi din Banat (7 km), iar pe la mijlocul sec. XVIII avea deja faima unei localităţi miniere de prim rang în Europa, datorită bogăţiei fără pereche a minei „Simon şi Iuda”, în care s-a descoperit un zăcământ aproape pur. Localitatea afost vizitată de călătorul italian Griselini şi de mineralogul austriac Born. După Dognecea se coboară de-a lungul Văii Dognecei, printre dealuri calcaroase, golaşe şi lapiezate, care reprezintă ultimele insule de calcar ale benzii Ezeriş-Dognecea. După localitatea Lupac se ajunge la cele două lacuri de la Vărtoape.

2. Trasee în Munţii Semenic2.1 Traseul Lacul Secu ( Reşiţa – Staţiunea Secu – lacul Breazova – (Văliug) – Văliug – Cuptoare – Reşiţa)

6 panouri (M). Traseul ajunge la lacul de acumulare Secu ( lungime 4 km, suprafaţa 101 ha, volum de apă 14,4 mil. Mc., agrement pe apă, pescuit sportiv, helioterapie, hidroterapie în aer liber) şi în staţiunea turistică Secu de unde se angajează printr-un sector împădurit cu serpentine strânse, poieni cu fâneţuri şi păşuni, izvoare cu apă rece bine filtrată de pachetele de şisturi cristaline spre lacul Brea-zova (suprafaţa 12 ha, volum de apă 1,23 mil. Mc). Din Văliug se coboară pe şoseaua cu sepentine spre Reşiţa.

2.2 Traseul Semenic (Văliug – Pasul Prislop – Gărâna – Lacul Trei Ape – Brebu Nou – Slatina Timiş/Te-regova. Traseu interior: Pasul Prislop – Staţiunea Secu Semenic 9 panouri (M). Traseul începe de la lacul Gozna (supafaţa 59 ha, volum de apă 10,71 mil. Mc, agrement pe apă, pescuit sportiv heliotera-pie, hidroterapie în aer liber). Localităţile Gărâna şi Brebu Nou oferă condiţii de cazare în pensiuni turistice cochete. La Gărâna anual (august) se desfăşoară Festivalul Internaţional de Jazz. Coborârea în Culoarul Timiş Cerna se poate face pe drumul din stânga (Slatina – Timiş) sau din dreapta (Tere-gova).

2.3 Traseul Bârzava – Nera (Staţiunea Crivaia – Vila Klaus – Cantonul silvic Berzaviţa – Cantonul silvic Coşava care este una dintre cele mai conservate rezervaţii de masiv forestier din Europa, constituită aproape integral din exemplare falnice de fag (Fagus silvatica) cu înălţimi de peste 40 m şi vârste de 350 de ani. Până la Borlovenii Vechi se coboară pe Valea Nerei.

2.4 Traseul Bârzava – Poneasca (Cantonul silvic Berzaviţa – Lacul Poneasca – Poneasca) 5 panouri (M). Traseul se desprinde din precedentul în dreptul cantonului forestier Berzaviţa şi trece înşeuarea din-tre râurile Bârzava şi Poneasca, ajungând într-un podiş carstic presărat cu lapizuri şi doline împădu-rite, numit „Locu Dracului”. Înainte de a ajunge la ultima porţiune a cheilor Minişului, traseul trece prin tabăra de tineret Poneasca.

2.5 Traseul Ţara Almăjului (Bozovici – Eftimie Murgu – Valea Rudăria – Prilipeţ – Prigor – Borlovenii Noi – Pârvova – Globu Craiovei – Petnic – Iablaniţa) 12 panouri (L). Traseul străbate o regiune aparte a Banatului şi constituie posibilitatea de a face cunoştinţă cu satul bănăţean de munte şi cu locuitorii săi, care păstreză încă obiceiurile şi tradiţiile populare. La sfârşitul primei săptămâni din octombrie se desfăşoară „ruga” din Lăpuşnicel, o adevărată „paradă a modei folclorice”. Interesante sunt şi




rezervaţiile etnografice cheile Rudăriei şi Cheile Globului care adăpostesc mici mori de apă, constru-ite în întregime din lemn, prima în amonte de localitatea Eftimie Murgu (locul de naştere al revolu-ţionarului Eftimie Murgu, dascăl al N. Bălcescu), iar cealaltă între localităţile Globul Craiovei şi Pet-nic. Tot aici se află şi punctele fosilifere de la Globul Craiovei unde se găsesc fosile de gasteropode şi lamelibranhiate în depozite ale miocenului (neogen). Dintre fosilele caracteristice amintim Cerithi-um lignitarum, Tapes vetula, Cardium plicatum, Tapes gregaria.

3. Trasee Munţii Aninei3.1 Traseul Comarnic (Reşiţa – Cantonul silvic Padina Seaca – Cantonul silvic Comarnic – Anina. Traseul

trece pe lângă cea mai lungă peşteră din regiune şi anume Comarnic. • speologie, canionning, rafting, trekking alpinism, parapantă (www.caveman.ro)




ECOTURISMUL ÎN EUROREGIUNEA DUNĂRE-CRIȘ-MUREȘ-TISA (D.K.M.T.)

Prof. univ. dr. Martin OLARUUniversitatea de Vest din Timişoara

Ecoturismul – formă de turism care se practică în mare parte în arealele protejate, în acele regiuni geo-grafice unde natura este nealterată, minimalizând totodată efectele negative asupra mediului natural, con-tribuie la gestionarea spaţiilor protejate, de asemenea aduce avantaje economice şi sociale locuitorilor zonelor turistice încurajează activităţile economice tradiţionale şi formele ancestrale de civilizaţie din apropierea arealelor protejate, oferind oportunităţi specifice populaţiei locale în gestionarea durabilă a spaţiilor naturale sălbatice.

Euroregiunea D.K.M.T., dar mai ales Regiunea de dezvoltare economico-socială – 5 Vest datorită geo-şi biodiversităţii are întinse şi numeroase suprafeţe, areale protejate: zeci de rezervaţii naturale de toate tipu-rile, monumente ale naturii, arbori seculari, parcuri naturale şi naţionale. Astfel, în cadrul Regiunii 5 Vest, în perimetrul celor patru judeţe: Arad, Caraş-Severin, Hunedoara şi Timiş s-au constituit următoarele par-curi naturale: Lunca Joasă a Mureşului- inclus în categoria zonelor umede, Porţile de Fier – ambele parcu-ri transfrontaliere, Grădiştea Muncelului – Cioclovina; parcuri naţionale: Retezat – rezervaţie a biosferei, Domogled-Valea Cernei, Cheile Nerei – Beuşniţa şi Semenic – Cheile Caraşului; parcuri dendrologice: Ti-mişoara, Arboretumul Simeria şi cel de la Gurahonţ. Categoriile de parcuri menţionate integrează în peri-metrul lor aproape toate tipurile de rezervaţii naturale .

Ecoturismul respectă integritatea naturală, socială şi economică a mediului, calitatea şi estetica peisaje-lor şi a patrimoniului cultural-istoric, a patrimoniului arhitectural prin păstrarea stilului tradiţional a ve-chilor sate româneşti precum şi a celor maghiare şi sârbeşti din euroregiune; gestionarea unităţilor turisti-ce conform cerinţelor de mediu.

Amenajările turistice care se vor face în zonele de preparc sau tampon a parcurilor naturale şi naţionale trebuie să respecte normele internaţionale de conservare a naturii prin amenajarea unor locuri speciale cu posibilităţi de observare directă a naturii – puncte de belvedere, trasee turistice montane, platforme spe-cial amenajate – practicându-se un foto-safarii.

Geodiversitatea şi biodiversitatea Regiunii 5 Vest constă în predominarea reliefului calcaros cu toată gama şi formaţiuni atât ale exocarstului, cât mai ales a endocarstului (peşteri şi avene).

Din sutele de peşteri care au intrat în circuitul turistic sunt cele din Munţii Banatului: Comarnic, Popo-văţ şi Buhui (Munţii Aninei), dar acestea nu sunt electrificate şi amenajate la standarde internaţionale de vizitare pentru speoturism. Relieful glaciar şi periglaciar este frecvent întâlnit în zona munţilor Ţarcu-Go-deanu-Retezat; marea diversitate floristică, de vegetaţie şi faunistică ocrotită în cele mai vechi rezervaţii naturale din România: Domogled, Retezat, Satchinez, Beuşniţa, Defileul Dunării, Peştera Comarnic etc; areale umede unde s-a cuibărit o bogată şi variată faună ornitologică, mult apreciată de ornitologii străini; marea varietate cenotică a pinului negru de Banat – protejat şi prin programul Natura 2000 din rezervaţia naturală Domogled; prezenţa în proporţie de peste 93 % a fagului în Parcul Naţional al Văii Cernei, iar perimetrul său se suprapune peste un bazin hidrografic, cel al Cernei, prezenţa unor specii endemice şi rare în flora Munţilor Banatului, Munţii Retezat, Parcul Natural Porţile de Fier, care include întregul Defi-leu al Dunării, parc transfrontalier care se întinde şi pe malul sârbesc al Dunării. În perimetrul acestor parcuri sunt incluse şi elementele culturii materiale şi spirituale, de civilizaţie tradiţională a locuitorilor: complexul cetăţilor dacice din Munţii Orăştie în Parcul Natural Grădiştea Muncelului – Ciclovaia, zonele etnografice a Ţării Haţegului – în Parcul Naţional Retezat, a Văii Almăjului în Parcul Naţional Cheile Nerei-Beuşniţa etc, toate contribuie la conturarea unor produse ecoturistice de excepţie, întrucât natura şi ele-mentele culturale tradiţionale sunt nealterate sau puţin modificate antropice, patrimoniu cultural aflat într-un stadiu bun de conservare, restaurare şi amenajare a monumentelor pentru vizitare.

ECOTURISMUL ÎN EUROREGIUNEA DUNĂRE-CRIŞ-MUREŞ-TISA (D.K.M.T.)



Ecoturismul în arealele protejate, în spaţiile culturii şi economiei tradiţionale este şi o şcoală de educaţie ecologică a tuturor categoriilor de turişti şi a „actorilor” din comunităţile locale, organizaţii guvernamen-tale şi nonguvernamentale, căror le revine un rol important în susţinerea şi promovarea responsabilităţii morale şi etice, a respectului pentru ocrotirea, conservarea şi protejarea mediului înconjurător, a păstrării la parametrii optimi a calităţii factorilor de mediu.

Toate amenajările turistice preconizate în arealele protejate trebuie să respecte toate actele mormative elaborate în plan naţional şi internaţional, iar implantările turistice să se realizeze în mod global şi integra-tor, în funcţie de complexitate şi specificul resurselor atractive ale cadrului natural şi antropic şi de gradul de dezvoltare economică, socială, culturală a spaţiilor geografice ce integrează zone protejate.

Relaţia dintre turismul durabil şi ecoturism în Regiunea de dezvoltare economico-socială 5 Vest.

Concluzii şi propuneri• corelarea fluxurilor turistice cu capacitatea de suport ecologic a arealelor protejate străbătute de tra-

see turistice, evitându-se o supraîncărcare a zonelor turistice.• cele trei părţi: română, maghiară şi sârbă, prin organismele abilitate, trebuie să-şi armonizeze cadrul

legislativ coerent privind arealele protejate şi activităţile de turism şi de agrement care se desfăşoară în imediata vecinătate a acestor spaţii geografice, în conformitate cu normele UICN, limitând desfă-şurarea prestărilor turistice, mai ales a turismului de masă, prin promovarea unui turism mai scump pe piaţa turistică internaţională, evitând depăşirea capacităţii optime de suport ecologic al mediului, prin monitorizarea circulaţiei turistice neorganizate.

• constituirea la nivelul Euroregiunii DKMT a unui Consiliu ştiinţific al parcurilor şi al arealelor pro-tejate, cu specialişti din diverse domenii ale ştiinţelor Pământului, cu rol de monitorizare a tuturor activităţilor în aceste areale protejate, ştiinţific, de management şi marketing turistic.

• elaborarea unor pachete de programe ecoturistice comune care să promoveze câte un parc naţional sau natural din cele trei ţări, să întreprindă vizite comune în aceste parcuri.

• tipărirea unui ghid-manual de ecoturism, în cele trei limbi, plus în limba engleză – în care să se pre-zinte obiectivele turistice: toate categoriile de areale protejate, zone unde natura este sălbatică sau nealerată, traseele ecoturistice propuse şi normativele în vigoare, legile de protecţie a naturii din ce-le trei ţări, lucrare care, apoi să fie distribuită în şcoli, universităţi, primăriilor din zona parcurilor sau a rezervaţiilor naturale, touroperatorilor, agenţiilor de turism, birourilor de informare turistică.

• multe din arealele protejate se află în vecinătatea unor zone defavorizate, monoindustriale în care a predominat industria extrativă, a mineritului şi metalurgiei, zone în care se impune o reconstrucţie ecologică a peisajelor degradate, reconstrucţie care să se facă la propunerea specialiştilor din euro-regiune.

Turism clasic

Turism durabil

Ecoturism




Bibliografie1. Bran, Florina, Simon, Tamara, Nistoreanu, P., 2000, Ecoturism. Editura Economică, Bucureşti.2. Glăvan, V., 2003, Turism rural. Agroturism, Turism durabil. Ecoturism. Editura Economică,

Bucureşti.3. Nistoreanu, P., Tigu, G., Popescu, D., Padudean, M., Talpeş, A., Tala, M., Condulescu, C., 2003,

Ecoturism şi turism rural, Editura ASE, Bucureşti.4. Matei, Elena, 2004, Ecoturism. Editura Top Form, Bucureşti.




TURISM DURABIL ÎN OGLINDA COOPERĂRII TRANSFRONTALIERE, ELEMENTELE SALE ÎN TURISMUL RURAL

Kabódi Istvánnéconsilier de specialitate,

Liceul de Specialitate al Fundaţiei Katedra

Durabilitate

Factorii interni şi externi care influenţează durabilitatea:

Factori externiCele trei specializări (agroturism, agricultură biologică, meşteşugărit) sunt reglementate, dirijate de legi,

normative.Specializările beneficiază de finanţare centrală (susţinerea activităţii).

Factori interniCondiţii personale• calităţile umane ale întreprinzătorilor, colaboratorilor• pergătirea lor personală• cunoştinţele lor de economie, management şi marketing• relaţiile lor de parteneriat

Condiţii materiale• spaţii de cazare de calitate corespunzătoare, spaţiu de prezentare, atelier, fermă de prezentare• mijloace de marketing, pliante, prospecte, publicaţii de specialitate, pagină web proprie, prezenţa

pe portaluri de informaţie de specialitate

Referitor la dezvoltarea durabilă a turismului s-a realizat un studiu asupra colaborărilor partenerilor de proiect (în cadrul programului Interreg IIIB-Cadses). Metodele aplicate au fost:

• Chestionare (pe un eşantion de 940 de subiecţi)• Contactare telefonică• Contactare personală

Sursele selectării subiecţilor au fost:• listele cu adrese ale reprezentanţelor profesionale, publicaţii de specialitate, cărţi de telefon• contactarea organizaţiilor profesionale ale celor trei specializări

Concluziile constatărilor generale

1. Agroturism:În Ungaria, funcţionarea activităţii de agroturism, de turism rural nu este reglementată corespunzător.Nu este rezolvată educaţia continuă a consilierilor de specialitate din Ministerul Agriculturii, care să

ajute specialitatea discutată.Nu există centre de dezvoltare rurală şi de formare care să acopere sarcini regionale.În ministerele de specialitate nu există un organ responsabil de această specializare.




2. Meşteşugărit:Organizaţiile profesionale nu activează corespunzător în fiecare judeţ.Lipseşte un spaţiu permanent de expoziţie şi de informare în centrele de judeţ.Instrumentele de marketing ale comunităţilor, publicaţiile sunt rare.Nu există portal de internet comun în fiecare judeţ.Relaţiile parteneriale nu sunt corespunzătoare.Doar în câteva judeţe din ţară funcţionează formare şi specializare.

3. Agricultura biologică:Valorificarea este neorganizată.Nu există o relaţie formată cu întreprinderile hoteliere şi de alimentaţie publică.Lipsesc publicaţiile de marketing ce ar ajuta valorificarea.

Organizaţiile profesionale ce sprijină unele specializări nu dispun de mijloacele financiare necesare funcţionării.

Valorile existente ale celor trei specializări:• Condiţii geografice bune• Tot mai multe spaţii de cazare de calitate• Aşezările au realizat importanţa turismului şi sprijină dezvoltările• Organizarea şi promovarea programelor de calitate (există calendar al evenimentelor în fiecare

judeţ şi localitate)• Se dezvoltă turismul intern (cecuri pentru recreare)• Relaţiile parteneriale funcţionează pe tot mai multe domenii• Se depun eforturi deosebite pentru păstrarea tradiţiilor şi prezentarea acestora oaspeţilor• Se constată dezvoltare semnificativă în sectorul gastronomiei, turismului vinului, ecoturismului,

al turismului patrimonial• De-a lungul programelor, evenimentelor, se constată colaborarea celor trei specializări• La nivel local, s-au format relaţii parteneriale care funcţionează bine (Kiskunfélegyháza, judeţul

Csongrád, Sárrét)

Funcţionare relaţiilor parteneriale se datorează întotdeauna unei persoane determinante.Putem stabili că din punctul de vedere l durabilităţii factorul cel mai important este funcţionarea cores-

punzătoare a relaţiilor parteneriale.Numărul nopţilor hoteliere petrecute depinde în mare măsură de numărul, calitatea şi diversitatea pro-

gramelor oferite clienţilor.

Parteneriat: • Proprietarii pensiunilor, restaurantelor • Meşteşugari • Bioproducătorii, fermele de prezentare • Consiliile locale • Organizaţiile profesionale • Instituţii de formare şi perfecţionare • Agenţii de turism, birouri TORINFORM




Toţi au rol în parteneriate.Proiectele lansate în Ungaria în majoritatea lor presupun şi sprijină formarea şi susţinerea

parteneriatelor.Parteneriatele funcţionează şi instinctiv, dar acest lucru nu e suficient pentru durabilitatea întreprinde-

rilor. Este foarte importantă favorizarea stabilirii parteneriatelor, construirea lor conştientă. Este impor-tant ca posibilii parteneri să se cunoască.

În acest sens doreşte proiectul nostru să fie de folos:• prin suportul de curs elaborat• prin studiile făcute• prin publicaţia de prezentare a ofertei celor trei specializări• şi nu în ultimul rând, prin portalul de informaţii, care poate fi îmbogăţit în permanenţă

Efectul cooperării transfrontaliere asupra dezvoltării de durată a agroturismului

• În formarea, evaluarea şi eficienţa de piaţă a imaginii Regiunii Câmpiei de Sud-est o importanţă deosebită revine dezvoltării coroborate şi conştiente a turismului în regiune. În planurile de dezvol-tare ale turismului, agroturismului din Câmpia de Sud-est este important să fie luate în considera-re şi utilizate produsele unei noi ramuri. Este important să ne orientăm şi spre fermele ecologice, fermele ce produc produse tradiţionale maghiare şi spre utilizarea produselor biologice.

• În conformitate cu politica de susţinere a Uniunii Europene, în Ungaria a fost creat acel sistem in-stituţional, care asigură sprijinul administrativ pentru dezvoltare. Dezvoltările nu se opresc la gra-niţă, prin muncă de organizare conştientă pot să treacă atât spre România, cât şi spre Serbia-Munte-negru.

• Dezvoltările transfrontaliere sunt eligibile pentru mai multe finanţări autohtone şi ale UE.

Dintre posibilităţile de finanţare, trebuie să subliniem:• Proiectele Ministerului de Externe• Proiectele Programului de Bază Civil Naţional• Programele UE: – Proiecte PHARE CBC – Proiecte INTERREG

Începând cu anul 2000, în regiune au fost finanţate mai multe proiecte bazate pe cooperare transfron-talieră. În mare parte, acestea şi-au asumat sarcini de educaţie, cercetare, organizare evenimente, dar au apărut şi proiecte realizatoare de investiţii.

Avem importanta datorie de a transmite experienţa acumulată până acum partenerilor noştri de dinco-lo de graniţă, în scopul de a multiplica şi pe această cale calităţile regionale şi posibilităţile de programe.




ABORDAREA AGROTURISMULUI DIN PERSPECTIVA SĂNĂTĂŢII PUBLICE

Kovács ÁrpádInstitutul de Sănătate Publică şi Igienă al judeţului Csongrad

Subiectul, obiectivul, domeniile ştiinţei igienei

ŞTIINŢA IGIENEI este ştiinţa care se ocupă de păstrarea şi apărarea sănătăţii populaţiei, de prevenirea bolilor, şi se aplică în practică de către sistemul de SĂNĂTATE PUBLICĂ

Domenii: Igiena alimentară şi a nutriţiei• Epidemiologie• Igiena mediului• Igiena muncii• Igiena societăţii

SĂNĂTATEA nu este doar absenţa bolii sau a mutilării, ci o totală bunăstare fizică, psihică şi socială (OMS 1948)

Relaţia dintre sănătatea publică şi turism

Turistul este persoana, care îşi părăseşte temporar domiciliul stabil dint-un motiv fizic, psihic sau pro-fesional (1929)

Concluzie:DIN PUNCTUL DE VEDERE AL SĂNĂTĂŢII PUBLICE, TURISMUL (RURAL), AGROTURISMUL ESTE

UN (posibil)IMPORTANT ELEMENT AL PROMOVĂRII SĂNĂTĂŢII ÎN CADRUL PREVENŢIEI PRIMARE

CERERE

MotivaţieTimp liberVenit mobilizabilîn acest scop

OFERTAAtracţie

Loc de cazareGăzduire

Serviciicomplementare

CirculaţieInfrastructura

OspitalitateSiguranţă

Igiena

REVELAŢIE

P R O D US

SISTEMUL TURISMULUI




Igiena agroturismului

Condiţii personale Reglementare legală

Apt din punct de vedere medical → 33/1988, (24.04) ord. MS

Examinări medicale minime → 80/1999, (28.12), ord. ME-MS-MAAP

Condiţii personale Reglementare legală

Apă potabilă → 45/1998, 24.04

Canalizare → 45/1998, 24.04

Transportul şi depozitarea gunoiului → 45/1998, 24.04

Mobilier → 45/1998, 24.04

Încălzire → 45/1998, 24.04

Condiţii tehnice pentru alimentaţia publică → HACCP

Condiţii personale:

Control medical preventiv şi periodic al capacităţii de muncă↓

diagnosticul precoce al bolilor transmisibileInvestigaţiile medicale minime

Condiţii materiale:• În domeniul igienei mediului:

Apă potabilă de calitate

corespunzătoare

▼

Transport deşeuri casnice

procesare

▼

Temperatură corespunzătoare

▼

Infecţii enterale, digestive Infecţii respiratorii

SEMNIFICAŢIE DE SĂNĂTATE PUBLICĂ↓

CONSECINŢE LEGALE ŞI MORALE




Condiţii materiale:• În domeniul igienei alimentare şi nutriţiei:

Tratare termică Răcire-refrigerare Spălare-dezinfecţie f

Aplicarea adaptată a sistemului H A C C P (Analiza pericolelor in punctele critice)

Evaluare şi concluzie

Agroturismul exercită obiectivul sănătăţii publice de promovare a sănătăţii doar în cazul în care găzdui-torii aplică şi respectă cu consecvenţă reglementările de igienă, asigurând astfel recrearea pentru oaspeţii lor, precum şi totala bunăstare fizică, psihică şi socială!




PREZENTAREA PRODUSELOR CU SPECIFIC REGIONAL IN SPIRITUL TRADI-ŢIILOR ARTEI POPULARE ȘI MEȘTEȘUGĂREȘTI, AVÂND ÎN VEDERE NECE-

SITĂŢILE TURISMULUI

Seprenyiné Erdei GizellaSocietate de Utilitate Publica Agrară din judeţul Csongrád

Introducere

În întreaga lume se constată o renaştere a păstrării tradiţiilor, a materialelor naturale, a cunoştinţelor meşteşugurilor tradiţionale locale. Până în zilele noastre, din materiile prime naturale se pot confecţiona obiecte de folosinţă, podoabe, daruri plăcute, confortabile. Totuşi, marea parte a materialelor se pierde.

Astăzi, Uniunea Europeană nu mai acordă atenţie şi finanţare producţiei de materii de bază agricole, subvenţiile sunt transformate treptat în finanţări pentru dezvoltare rurală.

Obiectivul primar al dezvoltării rurale este reducerea decalajelor economice şi sociale apărute în zo-nele rurale, ameliorarea condiţiilor de trai ale populaţiei rurale, lărgirea posibilităţilor de realizare de venit în mediul rural şi dezvoltarea infrastructurii legate de agricultură.

Relaţia între arta populară şi dezvoltarea rurală• Obiectele de artă populară pot fi obiecte de folosinţă sau obiecte decorative. Ele pot înlocui în că-

minele noastre marfa de duzină de pe piaţă.• Străinii duc acasă cu plăcere suveniruri. Vizitatorii caută produsele locale de calitate, ambalate fru-

mos.• Ambalajul poate fi reutilizabil sau expus ca obiect decorativ-• Poate asigura o sursă alternativă de venit pentru populaţia rurală.

Noţiuni

Una din ramurile artei populare este arta populară creatoare de obiecte.

Care este diferenţa dintre arta populară şi arta meşteşugărească?Ambele sunt arte ale obiectelor. Ambele îşi propun crearea de obiecte de folosinţă uzuală cu aspect ar-

tistic. Dar, în timp ce arta populară nu cunoaşte noţiunea de obiect decorativ, acesta ocupă un loc impor-tant în arta meşteşugărească. Arta meşteşugărească evoluează paralel cu artele plastice, urmează stilurile istorice, are aceleaşi legităţi. Artiştii meşteşugari sunt toţi şi artişti plastici, pe când în creaţia populară lu-crează şi amatori. Obiectele de artă populară au fost create doar pentru o clasă socială, ţărănimea, cele ale artei meşteşugăreşti se adresau tuturor.

Relaţia dintre turism şi arta popularăConfecţionarea obiectelor de artă populară poate fi şi azi o sursă de venit în mediul rural. Şi această ac-

tivitate dă de lucru doar unei pături anume, sectorul necesită susţinere. S-au schimbat obiceiurile consu-matorilor, căminele au fost invadate de materialele plastice. Bineînţeles, există şi un start mai pretenţios, iar prin stimularea cererii, educarea gusturilor obiceiurile pot fi modificate!

Cu excepţia câtorva artişti, puţini ştiu să se autoadministreze. Prin colabarea cooperaţilor meşteşugăreş-ti, a organizaţiilor cu rol integrator, a fabricilor (de ex. Fabrica de majolică-faianţă) s-a desfiinţat sistemul de producere al materiei prime şi piaţa. Artiştii populari şi cei meşteşugari au rămas singuri.

PREZENTAREA PRODUSELOR CU SPECIFIC REGIONAL IN SPIRITUL TRADIŢIILOR ARTEI POPULARE ŞI...



Rezolvă turismul în sine problemele ocupării forţei de muncă?

În studiul „Legătura dintre economie şi turism în microregiuni” a autorilor Kóródi Márta- Dr. Dudás Péter găsim următoarele:

În dezvoltarea rurală, dincolo de factorii economici, un rol determinant revine atractivităţii, disponi-bilităţii populaţiei pentru găzduire, marketingului zonal, diversificării conştiente a ofertei turistice. Zonele rurale rămase în urmă din punct de vedere socio-economic greşesc când consideră turismul ca singura soluţie de depăşire a crizei. I se acordă prea mare importanţă, aşteptările lor nu se bazează pe realitate.

Microregiunile trebuie să se ajute singure, să îşi găsească singure motorul de propulsie.

Cum putem ajuta integrarea activităţii meşteşugăreşti în turism?

Sunt meşteşugari care au recunoscut necesitatea şi şi-au însuşit deja cunoştinţe de automanagement, dar cei mai mulţi au nevoie de sprijin extern.

Sursele susţinerii: • O.N.G.uri • Administraţii locale • Subvenţii naţionale şi UE • Agenţii turistice, etc.

I.) EXPERIENŢĂ INDIVIDUALĂ DE SUCCES

I.1.) Atelier-expoziţie în Hódmezővásárhely, la meşterul olar, artistul Ambrus SándorAmbrus Sándor şi-a realizat spaţiu de expunere de 60 mp în casa familiei la Hódmezővásárhely, aici

sunt vizibile lucrări proprii, dar frecvent, şi ale altor meşteşugari. Împreună cu câţiva colegi, au realizat cu creaţiile lor o bucătărie complet utilată, proiectată de un etnograf local, realizată de un tâmplar din Algyo, un ţesător de papură din Tape, un textilist din Mako şi cu vase confecţionate de Ambrus Sandor.

Vizitatorii pot nu doar să achiziţioneze, ci să îl urmărească pe meşter în prezentarea de la roata de olărit. Pot face cunoştinţă cu istoria olăritului din zonă. Pot şi ei să se aşeze la roata de olar, să picteze sau să frământe lutul.

Acordă atenţie şi marketingului, are pagină web, cu prezentarea produselor, are materiale promoţio-nale, publicaţie. A fost prezentat de mai multe ori în presa scrisă şi la radio.

I.2.) Atelierul-expoziţie de papuci al lui Rátkai Sándor din SzegedÎn vârstă de 91 de ani Rátkai Sándor este astăzi singurul care mai cunoaşte meşteşugul confecţionării

tradiţionalilor papuci din Szeged. Ani de zile a încercat zadarnic să obţină în oraş un atelier , în locul celui din piaţa Domului, care i s-a confiscat. Soluţia a venit dintr-o iniţiativă comună. Unul din fiii săi, Dr. Ratkai Gyorgy a constituit în 2003 în parteneriat cu Casa Tineretului Fundaţia de Utilitate Publică Ratkai San-dor. Obiectivul fundaţiei a fost transmiterea meşteşugului confecţionării papucilor şi protejarea patrimo-niului culturii populare. S-a obţinut finanţare din partea Ministerului Patrimoniului Naţional Cultural pentru un atelier-expoziţie. Oraşul Szeged a contribuit cu 420.000 Ft. pentru programul de instruire a doi tineri. În 2004 papucii de Szeged au fost înregistraţi ca marcă protejată, începând cu ianuarie 2005 sunt confecţionate doar exemplare numerotate.




II.) INIŢIATIVE NEGUVERNAMENTALE

II.1.) Expoziţii: Camera de Agricultură Csongrad, Fundaţia Progress, Uniunea de Artă Populară Del-Alfold, Dabic srl., a iniţiat şi organizat din fonduri PHARE în 2002 în Casa Tineretului Târgul şi Expo-ziţia Internaţională de Arta Meşteşugărească Tisza-Maros, care apoi s-a transformat în Târgul şi Expoziţia Internaţională de Arta Meşteşugărească Natura, organizată anual pe teritoriul expoziţional HANGAR Expo. Evenimentele au fost imortalizate în cataloage, fotografii, pagini de Internet.

II.2.) Proiectul unui ONG: În august 2004 SUP de Agricultură, Informare,Prestare şi Formare din jude-ţul Csongrad a lansat un concurs pentru ambalaje ce protejează mediul, cu specificitate regională pentru alimente „lichide”din judeţul Csongrad.

Obiectivul concursului a fost aducerea în centrul atenţiei a tradiţiilor materiale şi meşteşugăreşti care pot fi şi azi valorificate în turism şi în formarea imaginii judeţului.

Concursul a avut două secţiuni.• În prima, se solicita confecţionarea unui ambalaj original pentru produse alimentare lichide spe-

cifice judeţului Csongrad, provenind din agricultură.• A doua solicita proiectarea logo-ului pentru marca „Produs din Judeţul Csongrad”

La concursul pentru ambalaje au fost preferate materialele şi tehnicile de ambalare care:au oglindit tradiţiile etnografice, de artă populară şi meşteşugărească a judeţului şi zonelor specifi-ce; au folosit materiale naturale; au avut aspect exclusiv; folosibil în turism ca suvenir; de actualita-te şi sigur; transportabil şi depozitabil corespunzător; pretabil logistic.

A fost un concurs de succes, 12 artişti ne-au trimis 13 proiecte. Se acceptau dintr-o materie de bază câte 5 produse. Pentru logo am primit proiecte de la doi artişti. Creatorii au primit premii în bani, diplome şi plachete.

Relaţia dintre agricultură şi arta meşteşugăreascăConcursul a relevat faptul că în ciuda supraproducţiei agricole în UE, aceste alimente ambalate specific

nu trebuie lansate pe piaţa alimentară ci pe piaţa turistică. Dacă producătorul agricol se asociază cu artiştii meşteşugari poate obţine, printr-o producţie mai mică, dar cu plus valoare adăugată mai mare, o poziţie mai bună pe piaţă. Astfel, avantajul apare pentru ambele sectoare.

II.3.) Cunoştinţe antreprenoriale: creatorii meşteşugari trebuie să se adapteze condiţiilor economiei de piaţă, fiind necesară o schimbare de optică. Înainte, în instituţiile integratoare, achiziţiile, marketingul, depozitarea, administrarea, contabilitatea erau făcute de specialişti. Azi nu sunt suficiente pentru un artist meşteşugar doar cunoştinţele profesionale, sunt necesare şi cele antreprenoriale.

A exista o oportunitate bine venită prin proiectul de formare organizat de SUP Agrar cu finanţare PHARE CBC, prin care, timp de mai multe luni au fost instruite câte două grupe de agricultori şi meşte-şugari pentru demararea unei afaceri şi marketing.

III.) Sprijinul administraţiei locale – HÓDFÓ

Atelierul Social de Ocupare Profesională din Hodmezovasarhely a fost realizat de administraţia în 1992, cu nouă persoane. Se adresa celor cu capacitate redusă de muncă, azi are 201 angajaţi. Oraşul a pus la dispoziţie clădirea, angajaţii primesc retribuţie normativă.




Atelierul de Broderie din Vasarhely a luat naştere în 1995, apoi a fost ataşat atelierului HODFO. Actual-mente lucrează aici 17 brodeuze. În atelier se confecţionează broderii tradiţionale specifice locului, se va-lorifică pe piaţa internă şi externă. Administraţia locală sprijină atelierul prin achitarea taxelor şi contribu-ţiilor angajatelor.

IV.) Subvenţii naţionale şi ue

Problema este că de multe ori, meşteşugarii nu găsesc acele programe, care le-ar putea finanţa activitatea.Programele de finanţare pot fi lansate de: Centrele de ocupare a forţei de muncă, Ministerul Tinere-

tului şi Sportului.Fondurile pot veni din Programele Operative HEFOP, GVOP, AVOP, etc.

V.) AGROVIK (Programul Centru Agrar şi de Dezvoltare Rurală)

SUP Agrar din judeţul Csongrad a înfiinţat în 2005 acest centru care sprijină afacerile din Regiunea Câmpia de sud, având ca ţintă primordială IMM-uri din agricultură şi asociate agriculturii. Obiectivul AGROVIC este sprijinirea IMM-urilor în situaţia economică dificilă ce a urmat aderării la UE prin instruiri, promovarea asocierilor, intermedierea relaţiei dintre inovaţie şi practică.

Concluzie

• Majoritatea meşteşugarilor nu se poate autoadministra. Dacă nu sunt ajutaşi de ONG-uri, admini-straţii locale, finanţări, rădăcinile noastre, tradiţiile sunt sortite pieirii.

• Piaţa este dominată de legile junglei. Nu e suficient să creezi obiecte frumoase, se poate trăi din ele, doar când marfa este viabilă pe piaţă, marketingul e corespunzător, sunt susţinute, există posibilită-ţi de prezentare şi perfecţionare.

• Mai trăiesc printre noi meşteri, artişti care cunosc materialele, care transformă artistic formele, ei pot să transmită ştiinţa lor generaţiei mai tinere. Să profităm de aceste posibilităţi!

• Să experimentăm căi noi, să încercăm să ne dăm mâna, pentru a transmite produsul de calitate de la meşteşugar la cumpărător, iar informaţiile să ajungă la artiştii meşteşugari. Concomitent, creăm locuri de muncă, diversificăm oferta turistică şi clădim imaginea propriei regiuni.




HOINĂREALĂ VIRTUALĂ PRIN CÂMPIA DE SUDGRUPURI DE CREATORI, CREAŢII DE ARTĂ POPULARĂ

ȘI MEȘTEȘUGĂREASCĂ ÎN JUDEŢUL CSONGRAD

Kovács SzilviaCentrul de asistenţă culturală judeţul Csongrad

Concepte

În Ungaria, creaţia meşteşugărească este împărţită în două domenii: arta meşteşugărească populară şi arta meşteşugărească.

Arta meşteşugărească populară îşi are rădăcinile în cultura populară recentă a Bazinului Carpatic, lucru vizibil pe exponatele muzeale, dar perspectivele ei arată deja spre secolul XXI. Această cultură a satului şi orăşelelor de câmpie poate fi parte a cotidianului oricărei pături sociale, dar mai ales a burgheziei în renaştere. Reprezintă un sector al culturii maghiare prezente care poate atrage pe drept şi interesul UE, deoarece, într-o abordare mai largă, clasică, face parte din civilizaţia maghiară.

Arta meşteşugărească este un concept apărut în cursul secolului trecut. Se referă la creaţia obiectele decorative mai mici sau care împodobesc în alt mod, cuprinzând un grup foarte vast de arte. Îmbogăţeşte obiectele uzuale cu forme plăcute, decoraţiuni şi culori potrivite.

Forme de funcţionare

Meşteşugarii pot activa în următoarele moduri:

Unitate economicăOrganizaţie

NeguvernamentalăAlte tipuri de activitate

organizatăActivitate individuală

Societate de utilitate publică (Sup.)

FundaţieAtelier de creaţie

(ex. Casă de creaţie)întreprindere individuală

Societate cu răspundere limitată (Srl.)

Uniune*Activităţi ocazionale (ex.

Cerc de specialitate, club)

Activitate complementară

(pe lângă activitatea principală)

Societate pe acţiuni (SA) Şcoala de Artă Hobby

Întreprindere în asociaţie (IA)Tabără, specializări

ocazionale

* Cele mai importante în judeţul Csongrad sunt: DANE—Uniunea Creatorilor de Artă Populară din Câmpia de Sud a Ungariei, 2004, şi „Raze de soare” Uniunea Culturală de Artă Populară de pe lângă Tisa de Sud.

Repartiţia teritorială şi profesională a meşteşugăritului în judeţul Csongrad

Repartiţia profesiilor meşteşugăreşti este influenţată de istorie, tradiţii şi cultura regională, adică, de mo-dul în care localnicii au ştiut să valorifice materialele existente într-un anumit ţinut.

HOINĂREALĂ VIRTUALĂ PRIN CÂMPIA DE SUD GRUPURI DE CREATORI, CREAŢII DE ARTĂ POPULARĂ ŞI...



I. Repartiţia ramurilor artei populare meşteşugăreşti în jud. Csongrád(tabelul redă proporţia pe domenii de specializare a celor 250 indivizi analizaţi)

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� ��

� ��

Hoinăreală virtuală în domeniile artei meşteşugurilor populare

Creator Textil

Ţesătură broderie

Dantelărie pâslă

Împletituri, ţesături de materiale fibroase

Împletituri de pănuşă Ţesătură de papură


Textil Material fibros Piele Ceramică Lemn Altele



Împletitură de paie Împletitură de nuiele

Creatori în piele Creatori de ceramică

Curelari olari

Creatori în lemn

Sculptori în lemn Confecţioner de jucării de lemn

Alte domenii ale artei populare meşteşugăreşti

Confecţioner de instrumente populare Confecţioner de podoabe populare




Confecţioner de papuci Încondeierea ouălor

II. Repartiţia ramurilor artei meşteşugăreşti în jud. Csongrád(Tabelul prezintă proporţia pe domenii de specializare a celor 180 de indivizi)

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� ��

� ��

Hoinăreală virtuală în domeniile artei meşteşugăreşti:

Creaţia textilă

Patch-working (petice) Gobelin

Pictură pe mătase Croşetărie


Textil Ceramică Sticlă Lemn Altele



Creator de ceramică Creator de email

Creatori în sticlăSuflători de sticlă Pictură pe sticlă Confecţioner de sticlă tiffany

Creator în lemnSculptor în lemn Confecţioner de jucării de lemn

Alte domeniiFierar Decorator din piele

Versiunea dezvoltată a hoinărelii poate fi vizualizată pe adresa: http://www.csongradmmk.hu




TIMIȘOARA, CENTRU DE COORDONARE ȘI POL COMPETITIV ÎN DEZVOLTAREA TURISMULUI DIN DKMT

Prof. univ. dr. Nicolae POPAUniversitatea de Vest din Timişoara

Departamentul de Geografie

1. Introducere

Majoritatea studiilor de specialitate arată că turismul este un fenomen prin excelenţă urban. Această caracteristică ţine de raporturile particulare care se dezvoltă între specificul activităţii populaţiei active şi acumularea unui potenţial de stres care trebuie descărcat în contexte deosebite de cel cotidian, al locului de muncă.

Aproape toate modelele turistice consacrate (Campbell, Greer şi Wall, Miossec, Cocean etc.) pun accen-tul doar pe rolul oraşului de nucleu emiţător de turişti. Pe bună dreptate, de altfel, deoarece arealele cele mai efervescente de sejur turistic sunt animate de marile aglomeraţii urbane.

Subliniem, însă, că centrele urbane nu doar emit, ci şi atrag turişti, indiferent de mărimea lor (metropo-le, oraşe mari, mijlocii, mici), în funcţie de patrimoniul de care dispun şi de favorabilitatea poziţiei lor. Cei mai puternici absorbanţi de fluxuri turistice sunt, de fapt, la nivel mondial, marile oraşe, care excelează prin patrimoniul lor cultural, prin calitatea peisajelor urbane, prin complexitatea şi calitatea serviciilor oferite unei clientele diverse.

Ce fel de centru turistic este şi poate deveni Timişoara? Care sunt factorii externi favorizanţi? Care sunt atuurile potenţialului turistic propriu? Ce oportunităţi îi oferă regiunea pe care o polarizează? Cum poate fi stimulată circulaţia turistică prin interacţiunea cu ceilalţi poli urbani din cadrul DKMT?

2. Timişoara, un oraş privilegiat de poziţia sa geografică?

Poziţia geografică în vestul României1 conferă oraşului Timişoara elemente specifice de potenţial natural şi antropic, cu o remarcabilă personalitate, şi influenţează relaţiile pe care acesta le ţese cu celelalte oraşe româneşti sau cu marile centre urbane ale Europei. Aşezat la 560 km distanţă faţă de capitala României, Bucureşti, oraşul Timişoara este cel mai mare centru urban din vestul ţării, cu evidente funcţii macroteri-toriale şi cu cea mai largă arie de influenţă directă (5000 kmp), după capitală. Prin funcţiile sale complexe, oraşul polarizează însă un teritoriu mult mai extins, fiind totodată şi cel mai mare centru economic şi cul-tural-ştiinţific al Regiunii de dezvoltare Vest a României. În relaţie cu aceasta, aici se concentrează 26% din populaţia urbană, cca 30% din producţia industrială, 37% din activităţile comerciale şi numeroase institu-ţii de învăţământ superior, grupând aproape 70% din studenţii regiunii.

Bine poziţionat în cadrul unei reţele urbane intens polarizate (se află la mai puţin de 600 km de 10 ca-pitale europene), prin interacţiunea cu care poate fi stimulată dezvoltarea sa social-economică, Timişoara a ştiut să valorifice o serie de oportunităţi de poziţie, care decurg din:

• situarea la jumătatea distanţei dintre doi mari poli urbani ai Europei central sud-estice, Bucureşti şi Budapesta, mai aproape de cel din urmă;

• statutul de poartă de legătură între Europa Centrală şi Europa de Sud-Est, subliniat inclusiv de situ-area sa pe coridorul european nr. 4;

1 Oraşul este situat la intersecţia paralelei de 45° lat.N cu meridianul de 21° long. E.

TIMIŞOARA, CENTRU DE COORDONARE ŞI POL COMPETITIV ÎN DEZVOLTAREA TURISMULUI DIN DKMT



• punct de sprijin în relaţia dintre Mediterana central nordică şi istmul Ponto-Baltic (pe relaţia Milano – Veneţia – Kiev – Sankt Petersburg. Aceasta a permis afirmarea aeroportului internaţional Timişoara ca a doua poartă aeriană a ţării, după capitală, deservit de numeroase companii aeriene care îl pun în legătură cu 25 de oraşe europene2, cele mai multe din Italia;

• poziţia la o distanţă nu prea mare de „dorsala europeană” (numită şi „banana albastră”)3, din inter-acţiunea cu care beneficiază de un plus de vizibilitate şi de investiţii străine;

• dezvoltarea într-o regiune cu vechi tradiţii antreprenoriale, renumită încă din a doua jumătate a se-colului al XVIII-lea pentru spiritul mercantil al locuitorilor săi, perpetuat până în prezent;

• statutul de principală supapă de legătură a României cu „lumea liberă” (Occidentul) în ultimele de-cenii ale regimului comunist, care a dat un plus de cosmopolitism, o mai mare diversitate a repre-zentărilor şi deci un mediu mai fertil pentru iniţiativă şi responsabilitate decât în restul ţării.

Intensa ventilare demografică, economică şi de idei favorizată de această poziţie geografică, alături de experienţele social-economice complexe la care l-a expus istoria sa modernă şi contemporană au permis oraşului Timişoara să se afirme ca un centru novator, deschis, tipic european.

3. Timişoara, un oraş agreabil şi interesant, într-o regiune atractivă pentru turişti?

Care ar fi, deci, principalele atuuri ale Timişoarei, dar principalele obstacole care stau în calea unei mai puternice atractivităţi turistice?

Dintre atuuri, menţionăm:• dimensiunea multiculturală evidentă (patrimoniu, deschidere, colaborare şi competiţie multicultu-

rală tradiţională). Chiar dacă diminuată substanţial în ultimele decenii prin plecarea majorităţii et-nicilor germani (şvabii) şi reducerea ponderii altor minorităţi (maghiară, sârbă, bulgară etc.), multi-culturalitatea continuă să fie o trăsătură caracteristică oraşului şi regiunii sale de sprijin. Aceasta îi conferă un plus de deschidere către acceptarea celuilalt, către înţelegerea şi asimilarea selectivă a di-verselor practici sociale şi economice, minorităţile respective reprezentând în acelaşi timp şi solide punţi de legătură cu ţările lor de origine;

• menţinerea în intravilan a unor zone urbane cu peisaj agreabil, valoros (spaţii verzi, arhitectură bo-gată) care contribuie la creşterea atractivităţii oraşului şi la consolidarea imaginii sale de marcă;

• statutul de pol regional de dezvoltare, favorizat de opţiunile strategice luate la nivel naţional şi regional (UE) în realizarea investiţiilor infrastructurale de rang internaţional sau a celor de producţie şi servicii;

• dispune de al doilea mare aeroport internaţional al României şi cel mai important din regiune, du-pă cel de la Belgrad;

• mare şi complex centru universitar şi intelectual, cu servicii în curs de ameliorare;• administraţie locală deschisă pentru investiţiile în turism şi fiabilă în opţiunile de dezvoltare;• costurile încă modeste ale fondului funciar, ale imobiliarului şi ale mâinii de lucru, rămase atractive

pentru investitorii străini.• relaţii bune în teritoriul de sprijin, atât la nivelul regiunii cât şi al DKMT.

Există însă şi o serie de obstacole care pun în pericol sau obstrucţionează evoluţia social-economică ascendentă, coerentă, a oraşului şi îi afectează atractivitatea:

• poziţia într-o zonă de câmpie, cu potenţial turistic natural relativ redus;

2 Bucureşti, Constanţa, Bacău, Iaşi, Oradea, Cluj-Napoca, Sibiu, Târgu-Mureş în România, respectiv Chişinău, Viena, Budapesta, Milano, Torino, Bergamo. Verona, Treviso, Bologna, Florenţa, Ancona, Roma, Napoli, Palermo, Munchen, Dusseldorf etc.

3 Aceasta formează un amplu areal de dinamism economic, adevărat motor al dezvoltării social-economice a Uniunii Europene, desfăşurat ca un arc de cerc între Italia de Nord şi sud-estul Marii Britanii, peste vestul Germaniei şi Ranstdt Holland.




• dezvoltarea urbanistică haotică, care depăşeşte mijloacele de susţinere şi acompaniere ale puterii publice locale;

• amploarea lucrărilor de reabilitare infrastructurală care blochează multe din axele urbane impor-tante, accentuează gradul de poluare şi dau senzaţia de insalubru;

• lipsa de coordonare a opţiunilor de echipare infrastructurală între oraşul Timişoara şi comunele ve-cine;

• calitatea modestă a infrastructurilor de transport spre obiectivele turistice;• standardele sub normele europene ale majorităţii capacităţilor turistice din afara oraşului; servicii

turiste nediversificate;• bilanţul demografic natural tradiţional negativ şi îmbătrânirea demografică accentuată a regiunii de

ancorare a Timişoarei;• vecinătatea încă dificilă cu Uniunea Serbia-Muntenegru, ca urmare a efectelor de ecou ale stărilor

conflictuale din spaţiul fostei Iugoslavii: război, embargou economic, apoi izolare internaţională, mai recent vize obligatorii la trecerea frontierei de stat (începând din 2004);

• mediocritatea dimensiunii culturale a vieţii urbane locale.În aceste condiţii, Timişoara trebuie să-şi orienteze oferta de polarizare turistică nu numai la spaţiul ves-

tic al României, ci şi la cel transfrontalier, prin interacţiune constructivă cu ceilalţi poli economici ai euro-regiunii DKMT. Dispune Timişoara de argumente interne suficient de convingătoare în acest sens?

4. Timişoara, oraş vechi şi nou, « Mica Vienă »

Principalele atracţii turistice ale Timişoarei se concentrează în oraşul vechi, cu numeroase obiective arhi-tecturale, cu spaţii protejate, parcuri etc, dar şi cu dotări pentru anumite forme de turism modern, cum este cel de afaceri. Chiar organizarea internă a oraşului este armonioasă, putând constitui în sine un ele-ment de atracţie. Astfel, după 1716, Casa de Habsburg a reconstruit oraşul din temelii, după un plan ra-diar-concentric, cu areale interne în tramă rectangulară (cartierele vechi: Cetate, Fabric, Elisabetin, Josefin etc.), de unde şi supranumele de „Mica Vienă”, evocat în scrierile mai vechi, însă prezent şi astăzi în con-ştiinţa localnicilor. Concepută ca un oraş polinuclear coordonat de cartierul Cetate, Timişoara a evoluat atât spre exterior cât şi spre interior, în tendinţa de a umple treptat spaţiul dintre nucleele principale (Cetate, Fabric, Elisabetin-Josefin), ocupat de terenuri virane şi suprafeţe agricole. Planul iniţial a fost pă-strat, iar noile cartiere s-au înscris în concepţia de ansamblu, radiar-concentrică. A rezultat astfel o zonifi-care urbană mozaicată, în cadrul căreia se impune prin potenţialul sau turistic ansamblul format din cor-donul de parcuri şi spaţii verzi care flanchează râul Bega, la care se leagă cu uşurinţă toate nucleele oraşu-lui vechi. Pe de altă parte, oraşul nou tinde să se schimbe, alături de cartierele de blocuri din perioada socialistă conturându-se liniile urbanismului modern.

5. Patrimoniul istoric, resursă sau obstacol?

Există în prezent cel puţin două concepţii contradictorii legate de patrimoniul arhitectural al Timişoarei şi de valorificarea acestuia. O primă concepţie este aceea de a păstra intacte clădirile monument şi spaţiile protejate, inclusiv din perspectiva funcţionalităţii lor. O a doua concepţie este cea conform căreia patrimo-niul trebuie adus la zi, în sensul de a-i conferi utilizări compatibile cu interesele şi activităţile actuale ale populaţiei. Ambele concepţii au apărători şi critici. Fiecare însă ascunde o serie de pericole: în primul caz, pericolul principal este acela al degradării continue a patrimoniului şi al „ieşirii” sale treptate din aria de interes a vieţii urbane; în cel de al doilea, există pericolul ca intervenţiile pentru viabilizare să degenereze în schimbarea totală a trăsăturilor iniţiale şi, deci, în ieşirea obiectivelor respective din sfera valorilor de




patrimoniu. Pe de o parte, puterea publică, locală sau naţională, nu are resurse suficiente pentru refacerea şi întreţinerea unui patrimoniu atât de bogat cum este cel protejat în Timişoara. Pe de altă parte, acesta se concentrează în inima oraşului şi este de neconceput ca zona centrală (cartierul Cetate, dar şi nucleele cartierelor Iosefin, Fabric şi, punctual, Elisabetin) să continue să se degradeze, tinzând spre abandon.

Aplicarea unor proiecte de revitalizare a centrului istoric, inclusiv cu sprijin financiar european, dar care ar urma să ţină cont de particularităţile culturale ale populaţiei actuale (în măsură să le asigure perpetua-rea funcţională) este soluţia cea mai viabilă pentru salvarea unui patrimoniu valoros, de care multe din celelalte oraşe ale României de azi nu mai dispun (vezi N. Popa, 2000, p. 94-95). O serie de reuşite ale procesului de reabilitare urbană pot fi citate în cest sens (clădirea Teatrului Naţional şi strada Alba Iulia, zidurile cetăţii din zona Bastion, ansamblul arhitectural din spaţiul vechiului bazar, clădirea Muzeului de Artă, Spitalul de Dermatologie etc. Există însă şi nereuşite, cel mai frecvent rezultate din miza economică extraordinară a terenurilor poziţionate în centrul oraşului, care generează dispute greu de rezolvat (Aba-torul, Cazarma „U” etc.).

6. Marile pieţe ale Timişoarei: un patrimoniu multicultural pus în valoare

Municipiul Timişoara dispune de câteva pieţe urbane emblematice, cu semnificaţii profunde pentru locuitorii săi. Acestea au o contribuţie importantă la imaginea de marcă pozitivă de care se bucură oraşul. Este vorba în primul rând de Piaţa Victoriei (numită de localnici şi Piaţa Operei), de Piaţa Unirii, la care se adaugă Piaţa Libertăţii, Piaţa Traian, Piaţa Bălcescu şi Piaţa Maria, alături de alte locuri centrale mai vechi sau mai noi, cu rol polarizator local. Cele mai multe din pieţele emblematice ale oraşului au fost conturate urbanistic în secolul al XIX-lea şi în primele decenii ale secolului XX. Între acestea, cea care are încărcătu-ra simbolică cea mai bogată pentru populaţia actuală a Timişoarei este Piaţa Victoriei. Desăvârşirea ansam-blului arhitectural care o flanchează este relativ târzie şi s-a încheiat în anii ‘60 ai secolului trecut, după inaugurarea catedralei ortodoxe şi completarea frontului imobiliar de pe latura sud-estică. Vast dreptun-ghi, din capetele căruia se deschid câteva din marile bulevarde ale oraşului, piaţa este dominată de două din cele mai puternice simboluri ale Timişoarei: Catedrala Ortodoxă Română şi clădirea Teatrului Naţio-nal şi Operei Naţionale din Timişoara. Alte simboluri monumentale punctează mediana pieţei, între care simbolul latinităţii (Lupa capitolina), monumentul închinat eroilor revoluţiei din 1989 şi fântâna artezia-nă. Urmare a conturării sale treptate, piaţa este relativ compozită din punct de vedere arhitectural: laturile lungi sunt dominate de arhitectura baroc de la sfârşitul secolului XIX, cu palate somptuoase, dar şi cu plombe cubiste specifice imobilelor de la mijlocul secolului XX; capetele de perspectivă revin celor două embleme amintite, una în stilul neogotic al arhitecturii ecleziastice moldoveneşti (catedrala)4, cealaltă în stilul brâncovenesc al arhitecturii munteneşti (arcul de triumf care adăposteşte intrarea şi balconul Ope-rei)5. Din punct de vedere urbanistic, Piaţa Victoriei a fost desăvârşită la sfârşitul anilor ‘80, cu puţin timp înainte de căderea regimului comunist. Atunci au fost scoase liniile de tramvai (deviate pe trasee ocolitoa-re), iar întreaga suprafaţă a pieţei a fost consacrată spaţiilor verzi şi circulaţiei pietonale. În scurt timp, această piaţă avea să devină simbolul rezistenţei anticomuniste şi al luptei pentru libertate: aici s-au reunit zecile de mii de timişoreni, începând cu 16 decembrie 1989, pentru a protesta împotriva dictaturii; pe scările Catedralei s-au înregistrat primele victime ale aparatului comunist de represiune; din balconul Operei a fost proclamată Timişoara „oraş liber de comunism”, primul din România. Piaţa Victoriei a repre-zentat în acele zile inima şi creierul întregului oraş, zeci de mii de timişoreni umplând zilnic până la refuz spaţiul pieţei, într-o tulburătoare demonstraţie de curaj, solidaritate şi vizionarism. Spiritul Timişoarei es-

4 Catedrala ortodoxă română a fost construită între anii 1936-1946.5 Realizată între anii 1872-1875, clădirea Teatrului Naţional (Operei) a suferit două incendii (1880 şi 1920), după care a fost

refăcută (1923-1928) de către arhitectul Duiliu Marcu (Munteanu, 1995, p. 37).




te, de aceea, strâns legat de Piaţa Victoriei şi de simbolurile sale. Poziţia de culoar de legătură între mari bulevarde şi străzi cu circulaţie pietonală intensă, între obiective social-culturale şi comerciale cu mare forţă de atracţie, în vecinătatea celor mai frumoase parcuri ale oraşului, accentuează funcţia polarizatoare a pieţei, care este permanent animată de fluxuri de populaţie.

Un al doilea loc central emblematic al Timişoarei este Piaţa Unirii, care marchează nucleul cetăţii şi al cartierului omonim. De formă pătrată, piaţa este înconjurată de unul din cele mai valoroase ansambluri arhitecturale din oraşele României, cu aspect tipic central-european. Dominant este barocul, dar se remar-că şi clădiri neoclasice, jugendstil, chiar rococo, într-un dialog închegat armonios, ca o simfonie. Cele mai importante clădiri care o înnobilează prin simbolistica lor sunt Catedrala romano-catolică (1736), Cate-drala ortodoxă sârbă (1748) şi Palatul Baroc (1733-1754). Rămasă oarecum în marginalitate (în ciuda centralităţii sale), ca urmare a faptului că marile artere ale circulaţiei pietonale actuale nu o intersectează, Piaţa Unirii face de câţiva ani obiectul unei atenţii speciale, în dorinţa de a o transforma într-un centru de referinţă nu doar din punct de vedere istoric şi arhitectural, ci şi sub raport funcţional. Dezvoltarea în perspectivă a noului complex universitar aflat în vecinătatea sa nordică imediată poate contribui la creş-terea rolului acestei pieţe în viaţa urbană a Timişoarei, cu atât mai mult cu cât întregul ansamblu de străzi care o înconjoară este prevăzut să fie transformat în spaţiu pietonal, cu funcţie predominant comercială.

Şi celelalte pieţe din cartierele istorice fac obiectul unor intervenţii urbanistice complexe, în măsură să le pună mai bine în evidenţă personalitatea şi să le sporească atractivitatea. Este cazul Pieţei Traian din cartierul Fabric, important nod al transportului urban timişorean, căreia i se refac integral structura şi compoziţia suprafeţei, piaţă marcată de biserica ortodoxă sârbă Sfântu Gheorghe. Este, apoi, cazul Pieţei Bălcescu, din cartierul Elisabetin, dominată de impunătoarea biserică catolică, cu stilul său neogotic târziu (1919), al Pieţei Maria, cu biserica reformată şi locul de unde a pornit mişcarea revoluţionară în decembrie 1989, respectiv al Pieţei Al. Mocioni, ambele din cartierul Iosefin, cu profilul pronunţat oriental al vechii catedrale ortodoxe române din Timişoara.6

Din păcate, viziunea urbanistică a cartierelor mai noi acordă prea puţină importanţă conceptului de pia-ţă publică, fie că este vorba de cvartalele de blocuri construite în deceniile şase-nouă ale secolului XX, fie de cartierele de vile şi pavilioane individuale de după 1990. Ca urmare, acestea contribuie masiv la bilan-ţul teritorial şi demografic al oraşului, dar în foarte mică măsură la conturarea personalităţii sale şi aproa-pe deloc la suma de imagini emblematice care îl definesc. Iar o schimbare a acestei optici nu pare a se în-trezări, fapt care tinde să penalizeze forţa de atracţie turistică a oraşului.

7. Timişoara – centru pentru turism de afaceri şi comercial

Rolul Timişoarei de centru polarizator regional s-a consolidat, totuşi, prin înmulţirea numărului de cen-tre de afaceri7, suprafeţe expoziţionale, hoteluri, săli de conferinţe etc. Prin arhitectura lor modernă, aces-tea contribuie la înnoirea punctuală a peisajului urban, iar prin funcţiile îndeplinite, la promovarea valori-lor economice şi culturale ale regiunii de vest a României. Această tendinţă este accentuată de creşterea traficului internaţional pe Aeroportul „Traian Vuia” din Timişoara (peste 350 mii pasageri anual), devenit principala poartă de intrare a oamenilor de afaceri din diverse ţări ale Europei, interesaţi de potenţialul economic al Banatului.

Rolul polarizator al unui oraş este în relaţie directă cu intensitatea funcţiei sale comerciale. Chiar dacă în oraşul modern s-au impus şi alte funcţii cu rol centralizator, comerţul continuă să fie un puternic gene-rator de atractivitate. În sectorul comercial al Timişoarei s-a înregistrat o dinamică remarcabilă, strâns le-

6 Toate aceste trei spaţii publice au fost remodelate în urma lucrărilor complexe realizate la liniile de tramvai.7 Se remarcă, în acest sens, noul centru de afaceri al Camerei de Comerţ, Industrie şi Agricultură din Timişoara, inaugurat la

începutul anului 2005, pe strada F.C.Ripensia (fostă Aleea Sportivilor), în poziţie pericentrală.




gată de deschiderea externă a oraşului, de creşterea veniturilor locuitorilor săi şi de consolidarea funcţiilor sale de polarizare regională.

Principala mutaţie înregistrată în sfera comerţului ţine de creşterea mobilităţii spaţiale a clienţilor, ceea ce a permis înmulţirea numărului de magazine mari, situate spre periferiile oraşului sau în spaţiile inter-stiţiale eliberate de alte utilizări. Primele apărute au fost magazinele Terra, Euro şi Kapa, grupate în vechi-le clădiri ale unor unităţi comerciale cu ridicata, ce funcţionau înainte de 1989, formând un veritabil car-tier comercial. Rezultat al iniţiativei locale, acestea sunt tot mai puternic concurate de oferta unor lanţuri comerciale internaţionale, care au împânzit treptat oraşul ori şi-au stabilit locaţiile la periferie (Profi cu capital francez, Bila cu capital austriac, Metro, Selgros cu capital româno-german, Liedl şi Kaufland cu capital german ş.a.). La sfârşitul anului 2005, se adaugă complexul Iulius Mall Timişoara, cu capital româ-nesc, localizat în poziţie pericentrală, în partea de nord-est a cartierului Cetate, apreciat ca fiind unul din cele mai mari complexe de acest tip din Europa de Sud-Est, cu o suprafaţă totală de 12 hectare şi spaţii comerciale de 73 000 mp8.

8. Timişoara: infrastructurile de cazare în plină expansiune

Amplificarea rolului polarizator al oraşului şi creşterea diverselor forme de turism, îndeosebi a celui de afaceri, este atestată şi de extinderea capacităţilor de cazare turistică. De la cele circa 15 unităţi de cazare existente în 1989 (din care unele au ieşit din circuitul turistic), s-a ajuns în 2005 la peste 50 de hoteluri, pensiuni, moteluri etc., cu o capacitate maximă de peste 3000 de locuri (tabelul 1), aproape dublu faţă de capacitatea de cazare existentă în oraş în 1989.

Tabelul 1. Structura capacităţilor de cazare din Timişoara, în funcţie de vechime (2005)

Perioada intrării în funcţiune:

Înainte de 1990

1990-1995 1996-2000 2001-2005 Total

Nr. unităţi de cazare 11 8 12 21 52

Nr. locuri 1215 277 558 981 3031

% din totalul locurilor 40 9 18,5 32,5 100(Sursa: anchetă personală)

O amploare deosebită a luat-o construcţia de hoteluri mici şi de pensiuni turistice, localizate mai ales în cartierele vechi ale Timişoarei sau în cartierele de case, cu ambient agreabil (spaţii verzi etc.), alături de cele localizate central sau în lungul axelor de legătură cu aeroportul internaţional Traian Vuia din Timi-şoara.

8 Amplasat într-o zonă intens circulată, Iulius Mall Timişoara este prima parte a unui complex multiutilitar care va mai conţine un centru bancar, un complex hotelier, un centru de conferinţe, o policlinică şi un pavilion expoziţional. Mall-ul are trei nivele şi terasă, peste o mie de locuri de parcare gratuită şi: cinema multiplex, supermarket, restaurante cu specific românesc, italian şi japonez, food court cu 12 locaţii, 7 baruri în interior şi 3 în exterior, loc de joacă pentru copii, piste de bowling, grădină de vară pe terasă şi bază sportivă la nivelul terasei (piscină, patinoar, club de fitness) (ziarul Bănăţeanul, nr. 225/2005).




9. DKMT – o regiune transfrontalieră multipolară, cu potenţial turistic insuficient valorificat

Atracţia turistică a Timişoarei, ca şi a celorlalţi poli de interes din regiune, poate fi ameliorată prin prac-ticile transfrontaliere şi prin intensificarea colaborării în cadrul euroregiunii DKMT. S-ar putea astfel pune în valoare mai bine potenţialul turistic complementar de care dispune fiecare din componentele teritoria-le naţionale ale euroregiunii. Există câteva trasee transfrontaliere generoase, cum sunt, de exemplu, cele care unesc cei patru poli principali de dinamism social-economic ai euroregiunii (Timişoara, Szeged, Novi Sad şi Arad). Alte trasee locale sau transfrontaliere prezintă de asemenea potenţiale turistice specifice, re-marcabile: în lungul Dunării, al Tisei, în lungul Crişului Alb sau al Mureşului, în lungul Bârzavei sau al Streiului, în ariile montane, în ariile protejate etc. Punerea lor în valoare nu se poate face eficient decât împreună, pentru că numai astfel cererea regională poate ajunge la „greutatea specifică” necesară funcţio-nării rentabile a capacităţilor existente şi la modernizarea serviciilor turistice.

De asemenea, promovarea ofertei turistice a euroregiunii poate fi mult mai eficientă decât promovarea realizată doar separat, pe fiecare componentă naţională. Aceasta nu elimină acţiunile de promovare reali-zate la diverse scări, de la nivel individual şi local, până la cel instituţional, euroregional, naţional şi inter-naţional. Colaborarea între agenţiile turistice din Serbia, România şi Ungaria, între autorităţile responsabi-le de organizarea, reglementarea şi promovarea instituţională a turismului din cele trei ţări devine astfel indispensabilă. Euroregiunea poate constitui nivelul de interconectare a acţiunii tuturor acestor actori.

În întreg acest ansamblu, Timişoara dispune de atuuri remarcabile pentru a-şi consolida rolul de pola-rizator regional în sfera turismului. Principalele sale argumente constau în ponderea demografică a aglo-meraţiei sale urbane (350 mii locuitori), în poziţia relativ avantajoasă faţă de arealele naturale şi centrele urbane cu mare potenţial turistic (Munţii Banatului, Munţii Retezat, Munţii Apuseni, oraşele mari din sud-estul Ungariei şi din Voievodina) şi, mai ales, existenţa aeroportului internaţional Timişoara, cu potenţial de deservire pentru întreaga euroregiune. Rezolvarea problemelor de trecere a frontierei, îndeosebi în re-laţiile cu Serbia-Muntenegru, rămâne vitală pentru dezvoltarea turismului euroregional şi pentru valorifi-carea potenţialului polarizator al Timişoarei.

Bibliografie:

Ianoş, I., (1987), Oraşele şi organizarea spaţiului geografic, Ed. Academiei RSR, Bucureşti.Ilieş, A., (200), România, euroregiuni, Ed. Universităţii din Oradea, Oradea.Munteanu, I., Munteanu, R., (2002), Timişoara – Monografie, Ed. Mirton, Timişoara.Nagy I., Kugler, J. (coord.), (2004), Lehet-e Harom Arca e Tajnak?, MTA RKK, Bekescsaba-Pecs.Popa N., (2000), Identitate, teritorialitate şi prestigiu cultural în spaţiul geografic românesc (I). In vol. A

patra ediţie a Conferinţei Regionale de Geografie: „Regionalism şi integrare: culturâ, spaţiu, dezvoltare”. Timişoara, Angers, Tubingen (pp. 87-95).

Popa N., Junie A., (2000), The geographical, national and european position of Timişoara City and its perspective of development. In vol. A patra ediţie a Conferinţei Regionale de Geografie: „Regionalism and Integration: Culture, Space, Development”. Timişoara, Angers, Tubingen (pp.25-37).




DRUMUL VINULUI ÎN PODGORIA ARADULUI– SURSĂ DE DEZVOLTARE SOCIO–ECONOMICĂ ȘI DE RECREERE

Hălmăgean, L., Ciutina, V., Claudia MureşanUniversitatea „Aurel Vlaicu” din Arad, Facultatea de Inginerie Alimentară, Turism şi Protecţia Mediului

Amplasre geografică şi condiţii climatice

Podgoria Aradului (Miniş – Măderat) este situată în zona de vest a României pe ultimele ramificaţii sud-ice ale Munţilor Zarandului, având ca extremitate sudică râul Mureş, iar în nord fiind delimitată de Bazi-nul Crişurilor (foto 1). O parte din acest teritoriu se prezintă ca un amfiteatru mărginit la est şi la nord de cumpene şi străbătut pe direcţia nord sud de văi de eroziune. Altitudinile variază între 130-300 m, iar pantele versanţilor pe care sunt amplasate plantaţiile viticole sunt uniforme şi au valo-ri cuprinse între 5 şi 25%.

Climatul zonei în care se află podgoria este temperat cu o uşoară influenţă mediteraneană, cu ierni blânde, iar primăverile debutează timpuriu şi parcurg un interval destul de lung de timp favorizând reluarea vegetaţiei viţei de vie, iar toamnele sunt lungi, călduroase, oferind cu generozitate condiţii favorabi-le culesului nestânjenitor al viilor.

După datele medii calculate pe o perioadă de 79 de ani ele-mentele climatice înregistrează următoarele valori:

• Temperatura medie anuală este de 11,6°C,• Temperatura minimă absolută a fost de -25,5°C înregi-

strată în luna februarie 1935,• Temperatura maximă absolută în aer a fost de 41,5°C în

luna august 1946,• Precipitaţiile medii anuale însumează 617 mm,• Vânturile dominante se înregistrează din direcţiile SE-NE.

Istoricul podgoriei

Cultura viţei de vie pe aceste meleaguri se pierde în negura vremurilor. Descoperirile arheologice din secolul III î.Hr. atestă faptul că în această zonă dacii cultivau viţa de vie încă înainte de cucerirea lor de către romani, care numai după aceea au impulsionat dezvoltarea viticulturii (ceramica găsită în complexul Cladova şi Cuvin-Covasînţ).

Harta viticolă a zonei în Evul Mediu cunoştea următoarele localităţi: Mocrea – 1028, Şiria – 1169, Măde-rat – 1202, Miniş – 1216, Radna – 1278, Pâncota – 1302, Covăsînţ – 1332, Ghioroc şi Cuvin – 1333.

Din prima jumătate a secolului al XVIII-lea Minişul şi-a cucerit renumele prin vinurile sale roşii. La scurt timp faima acestor vinuri a depăşit hotarele ţării fiind din ce în ce mai apreciate şi solicitate.

În anul 1744 s-a preparat pentru prima dată vinul roşu de tip „aszu” din soiul Cadarcă prin adaos de boabe stafidite, prima dată la Miniş, apoi la Ghioroc, Păuliş şi Cuvin, care a concurat pe cel de Tokaj. Isto-ricul maghiar Fabian G. scrie în 1835: „Minişul este locul de naştere al vinului de tip aszu, care este frate cu vinul de Tokaj vestit în străinătate. Concurează cu cele mai scumpe vinuri din străinătate în rang şi re-nume”

DRUMUL VINULUI ÎN PODGORIA ARADULUI



Prima recunoaştere internaţională a vinului produs în această podgorie o reprezintă marele premiu al concursului obţinut de un vin roşu de Miniş la concursul de vinuri din anul 1862 la Londra.

Caracterizarea principalelor vinuri din podgoria aradului

Vinurile roşii• Cabernet Sauvignon. Este regele vinurilor de Miniş, cu o mare constanţă

calitativă de la an la an. Vinul este de un roşu foarte intens, spre negru, cu aromă specifică de vegetaţie sălbatică, cu o tărie alcoolică de 12,5-14 vol.% alcool.

• Merlot. Prezintă o intensitate colorantă apropiată de Cabernet Sauvig-non, cu nuanţe spre albăstrui ca vin tânăr şi roşu cărămiziu după înve-chire. În această zonă din soiul Merlot se obţin vinuri seci cu o tărie al-coolică de 12-13% vol. alcool.

• Pinot Noir. Este un vin de culoare roşie cărămizie, cu un conţinut foarte mare de substanţe antioxidante, şi un grad alcoolic de 12-13% vol. al-cool.

• Cadarca. Este un soi tradiţional podgoriei. Vinul are o culoare roşie în-chisă, devenind roşie cărămizie după învechire.

• Blauerzweigelt. Este un vin roşu–vişiniu închis, cu aromă de fructe coap-te.

• Burgund Mare. Vinul obţinut din acest soi are o intensitate colorantă medie, cu nuanţe violacei şi o tărie alcoolică de 11-12% vol. alcool.

• Oporto. Este un soi originar din Portugalia din care se obţine un vin uşor cu o tărie alcoolică de 11% vol, cu arome de fructe de pădure.

• Sangiovese. Este un soi italian, introdus în podgorie din 1978-1980, rea-lizând un vin de culoare roşu rubiniu, cu o tărie alcoolică de 11% vol.

Vinuri albe• Sauvignon. Este un vin sec, aromat (aroma florilor de viţă de vie), de cu-

loare alb-verzuie şi o tărie de 12,5-13% vol. alcool.• Pinot gris. Este un vin plin, cu o uşoară amăreală plăcută, de culoare alb-

verzuie cu reflexe gălbui şi o tărie de 13% vol. alcool.• Traminer roz. Vinul este de culoare verde-gălbuie, cu o aromă ce suge-

rează aroma de petale de trandafir. În anii cu toamne mai lungi din acest soi se obţin vinuri dulci sau demidulci.

• Fetească albă. Este un soi românesc, vinul având o culoare alb-gălbuie cu aromă de flori de câmp.

• Riesling italian. Realizează vinuri cu o tărie alcoolică de 11-12,5% vol. al-cool, de culoare alb-verzuie cu aromă florală.

• Mustoasă de Măderat. Este un soi local de mare producţie, care dă vinu-ri cu o tărie alcoolică de 9,5-10,5 %, de culoare galben verzuie, cu aromă de măr crud proaspăt.

• Muscat Ottonel. Este un vin aromat demidulce sau dulce, cu o tărie alcoolică de 12,5-13% vol. alcool.

Cabernet Sauvignon

Cadarca

Fetească albă




Puncte de atracţie turistică în localităţile din podgoria Aradului

Şoimoş Primele informaţii documentare despre cetate, ridicată în centrul unui cnezat românesc, provin din 1278. În jurul anilor 1440-1446, cetatea este refăcuta din temelie de Iancu de Hunedoara. Ea este asediată în 1514 de răsculaţii români şi maghiari, conduşi de Gheorghe Doja. După o scurtă re-zistenţă, garnizoana cetăţii condusă de voievodul de Ciuci se răscoală împo-triva oamenilor lui Gheorghe Hohenzollern şi se alătură răsculaţilor. Potrivit tradiţiei, tabăra răsculaţilor a fost aşezată pe Dealul Ciorilor, în apropiere.

Lipova. În centrul istoric al oraşului se află bazarul care provine probabil din a doua etapă a stăpânirii otomane (1613-1716). Proporţiile lui impunătoare confirmă datele cuprinse în documente privind inten-sul schimb de produse, care a avut loc aici, între comercianţii proveniţi din cele trei ţări române şi din ţă-rile centrului Europei. Bazarul, aşa cum a supravieţuit până astăzi, şi-a păstrat în mare măsură forma faţa-dei de odinioară, străjuita de 8 pilaştri masivi cu aspect cilindric, legaţi intre ei prin arcade. Staţiunea bal-neo-climaterică Lipova este situată la 3 km de centrul Lipovei, într-o regiune păduroasă pe valea pârâului Şiştarovăţ, la o altitudine de 138 m. Băile sunt indicate pentru afecţiuni ale tubului digestiv şi cardio-vas-culare.

Radna. Pe panta dealului se găseşte biserica Sf. Maria şi vechea mănăstire. Începuturile mănăstirii datea-ză din jurul anului 1551, fiind întemeiată de călugării fran-ciscani veniţi din Bosnia. A fost construită în etapa dintre 1727 si 1826, predominând elementele în stil baroc.

Actuala biserică, începută în 1756 şi terminată integral în 1782, este dominată atât în interior, cât şi în exterior de stilul baroc. În 1911 ambele turnuri ale bisericii au fost înălţate cu 31 m în actuala formă.

In interior se remarca altarul principal din marmora de Carrara, pe care este aşezată icoana Sf. Maria, o lucrare in stilul Renasterii tarzii (sec. XVII). In spatele altarului se ridi-ca un uriaş tablou al “bunei vestiri” de I. Roskovics (1891). În nava se găsesc opt altare în stil baroc, datând din secolul al XVIII-lea.

Baraţca, aproape legată de Păulis, se impune prin moderna staţie de vinificare cu pivniţe subterane şi prin sutele de hectare de viţă de vie, plantată pe terase. În această localitate s-au pus bazele şcolii de viţă a statului, înfiinţându-se în anul 1885 prima pepinieră care avea rolul de a produce viţă altoită pentru refa-cerea plantaţiilor distruse de filoxeră.

Păuliş. Apropiindu-ne de Paulis, trecem prin defileul Mureşului şi, ajungem la Canalul Matca, unde în septembrie 1944 “Detaşamentul Păuliş”, în care forţa principală o reprezenta Şcoala de Subofiţeri de la Radna (azi Lipova), a stăvilit înaintarea trupelor fasciste. Acest detaşament luptând cu o vitejie legendară a respins un inamic mult superior numericeşte şi foarte bine dotat cu mijloace tehnice de luptă.

Miniş. Aici a existat o biserică din lemn cu hramul “Sfinţii 40 de Mucenici” sfinţită în anul 1729, după care trei decenii mai târziu a ajuns în stare de ruină. La 27 octombrie 1766, autorităţile austriece încuviin-ţează ridicarea unei noi biserici. Biserica, la 19 septembrie 1944 a fost bombardată. În locul ei, abia în 1957 se începe construcţia actualei biserici de cărămidă, cu hramul

Şoimoş

Mănăstirea „Maria” Radna




“Sfinţii Împăraţi Constantin si Elena” Tot în această localitate în 1884 s-a înfiinţat Şcoala de viticultură, în fostul castel al contelui Grassalkovich, unitate de învăţământ care funcţionează şi astăzi.

Ghioroc. Ghiorocul aşezat cam la mijlocul distantei, reprezintă o importantă zonă viticolă, industrială, turistică şi de agrement. La Ghioroc de zeci de ani s-a deschis o modernă carieră de nisip, iar pe locul exploatării s-au format lacuri artificiale. De asemenea, în această localitate funcţionează Staţiunea de Cer-cetare pentru Viticultură şi Vinificaţie Miniş – unitate de referinţă pentru viticultura din vestul ţării. Aces-ta deţine plantaţii viticole, parcele experimentale, laboratoare, cea mai veche colecţie de vinuri din partea acesta a României, precum şi capacităţi de producerea şi păstrarea vinului. În incinta Staţiunii se află sin-gurul Muzeu al Viei şi Vinului din judeţ – unde sunt expuse unelte utilizate în cultura viţei de vie şi în vinificaţie din antichitate şi până în perioada modernă.

Covăsînţ. Ruinele unei monumentale biserici, construită în stil gotic, datând din secolul XIV-XV d.Hr. şi care astăzi este declarată monument istoric, marchează importanţa acestei localităţi în evul mediu.

Şiria. Deasupra Siriei se văd şi acum ruinele cetăţii feudale, ridicată probabil în secolul al XIII-lea, la care se poate ajunge pe un drum bine practicabil, care porneşte din centrul comunei. La construirea părţilor vechi ale cetăţii au fost folosite şi cărămizi romane, ştampilate cu semnul Legiunii a XIII-a Gemina. Sub dealul cetăţii se poate vizita castelul Bohus, construit în prima jumătate a secolului al XIX-lea. În castel este instalat muzeul memorial închinat marelui scriitor roman Ioan Slavici (1848-1925) născut la Siria. Muzeul, inaugurat în 1960, prezintă momente din copilăria, anii de şcoală primară petrecuţi la Şiria, apoi din anii studiilor de la Arad, Timişoara, Budapesta şi Viena.

Pâncota. Vechea aşezare Pâncota a fost renumită pentru târgurile şi iarmaroacele sale încă din secolul al XVIII-lea fiind şi un renumit centru meşteşugăresc unde sistemul de breaslă apare la începutul secolului al XIX-lea. În centrul aşezării se află vechiul castel Dietrich-Schulchovski de prin anul 1840, restaurat par-ţial în ultimii ani. Construit în stil baroc, a fost cel mai reprezentativ castel baroc din judeţul Arad. Trei aripi, una principală şi două secundare laterale, toate legate între ele, compun corpul monumentului.

Ghioroc

PankotaŞiria




Mocrea. La Mocrea, în apropierea şoselei se găseşte o pivniţă uriaşă pentru depozitat vin, săpată în stân-că, care datează din secolul XVII-lea, când aparţinuse probabil domeniului viticol al principilor Transilva-niei. Castelul de la Mocrea, azi spital, monument de arhitectură neoclasică a fost construit în 1834 şi în-conjurat de un frumos parc cu specii rare de arbori.

Concluzii

Din cele prezentate se poate deduce uşor uriaşul potenţial agro-turistic al zonei care oferă condiţii opti-me pentru dezvoltarea acestuia, corelat cu tradiţia localnicilor.

Zona prezintă interes atât din punct de vedere turistic : prin vestigiile istorice aflate într-o bună stare de conservare, prin staţiunile balneoclimaterice care există în zonă (Lipova, Moneasa şi în viitor Mocrea – cu izvoare de apă sulfuroasă), precum şi prin posibilităţile de agrement în pădurile din apropiere.

De asemenea zona dispune de reale posibilităţi de a se obţine produse alimentare de tip « bio », deoare-ce solurile, apa şi aerul au un grad foarte redus de poluare.




TRASEE TURISTICE TRANSFRONTALIERE ÎN EUROREGIUNEA DUNĂRE – CRIȘ – MUREȘ – TISA ÎNTRE DESIDERATE,

POSIBILITĂŢI ȘI REALIZĂRI

Dr. Ioan HaţeganIstoric,cercetător ştiinţific I, la Academia Română Timişoara

Prof.univ.asociat la Universitatea de vest Timişoara – Fac.de geografieManager în turism

Ghid naţional de turism

O reală preocupare pentru oamenii politici ai Euroregiunii, dar mai ales pentru oamenii de cultură şi din domeniul turismului este cunoaşterea reciprocă a locuitorilor din cele trei ţări care compun euroregiunea. Vechile legături – extrem de strânse până acum un veac , dar şi extrem de benefice – s-au întrerupt până în anul 1989. Iar de atunci au început să se refacă, prea încet pentru dorinţa locuitorilor.

In acest sens ar fi încă multe de făcut în domeniul economic (piaţa comună de odinioară), cultural (ni-velul cultural foarte ridicat al regiunii) intercultural (euroregiunea are – probabil – cea mai mare diversi-tate etnică din Europa) şi turistic.

Turismul are cea mai mare importanţă în cunoaşterea şi recunoaşterea reciprocă dintre locuitorii acestei euroregiuni.In acelaşi timp este una dintre cele mai profitabile surse de venituri. Din păcate până acum s-a practicat doar turismul de mici afaceri şi cel de tranzit. Este adevărat că euroregiunea este una de tran-zit între nord şi sud, est şi vest pentru întreaga Europă. Dunărea a fost, este şi va fi un adevărat coridor cultural.

Din punct de vedere turtistic Euroregiuna DCMT (DKMT) are o zestre de excepţie. Resursele naturale extrem de diverse (cu excepţia mării sunt prezente aici toate celelalte), resursele antropice de excepţie (absolut toate – dintre care unele figurează ca priorităţi mondiale şi europene) ar indica o dezvoltare tu-ristică de nivel mondial.

Din păcate inerţia factorilor politici blochează atât o reală colaborare economică, deşi mediul de afaceri se străduieşte (a şi dat dovadă de mobilitate în acest sens). In plus activitatea turistică nu beneficiază încă de o infrastructură uniformă în cele trei ţări, de o infrastructură complementară. Individualismul, egocen-trismul, lipsa de viziune, sunt câteva elemente care au blocat până acum o deschidere spre ceilalţi. Mai sunt şi alte cauze sau pretexte care blochează sau stânjenesc realizarea unei reţele turistice euroregionale.

Ce ar fi de făcut ?In primul rând crearea unui grup de lobby euroregional în domeniul turisticcare să exercite presiuni asupra factorilor politici ai euroregiunii dar şi asupra politicului din fiecare şi

din cele trei ţări. Acest fapt este posibil în actualele condiţii politice europene (Ungaria este în U.E., Româ-nia se află la porţile acesteia, iar Serbia-Muntenegru are aceleaşi intenţii pentru viitor).

In al doilea rând trebuie făcută o autoevaluare realistă a potenţialului şi a realităţii turistice în fiecare din cele trei părţi. Aceasta se poate face prin participarea oamenilor de specialitate (istorici, geografi, etc.) şi asociaţiile, firmele active în turism. O analiză Swoft a realului, a potenţialităţii, a măsurilor ce pot fi luate în fiecare ţară, este începutul.

In al treilea rând este necesară crearea unui grup de specialişti, inter-disciplinar şi interregional, care să acceseze un program de finanţare europeană prin care să poată realiza atât întâlnirile trilaterale cât şi rea-lizarea unui proiect turistic complex, real şi care poate fi realizat. Acest grup (format din teoreticieni şi practicieni) bine ordonat şi coordonat ar avea menirea de a analiza „la sânge” realitatea turistică eurore-gională, de a stabili compatibilităţile şi incompatibilităţile existente, de a contura traseele turistice eurore-



gionale (transfrontaliere), de a le diferenţia de cele locale, de a argumenta din punct de vedere economic, turistic, administrativ, cultural, etc. valoarea acestora.

Aceste trasee turistice transfrontaliere vor trebui să fie reale, valoroase şi să aducă atât turiştii din euro-regiune cât şi pe cei din Europa şi din întreaga lume. Promovarea acestora la parametrii europeni înseam-nă accesarea atât a unor fonduri interne euroregiunii (publice şi private) cât mai ales fonduri ale Uniunii Europene.



PRODUSUL TURISTIC „PARC NAŢIONAL”PARCUL NAŢIONAL VALEA CERNEI – DOMOGLED

Lect. Univ. dr. Mirela CostencuUniversitatea „Eftimie Murgu” Reşiţa

Cuvinte cheie: funcţiunea turistică, funcţiune ştiinţifică, zonare, sistematizarea circulaţiei turistice, mo-tivaţia alegerii unui produs turistic tip „parc naţional”

Timpul a demonstrat că pe măsură ce parcurile naţionale se constituie în produse turistice, cu grad de complexitate ridicat, atracţia turistică pentru aceasta devine din ce în ce mai mare, iar fenomenul de ero-ziune turistică ia amploare, determinând în timp o schimbare de optică în ceea ce priveşte scopurile pen-tru care ele au fost create. Apare astfel disputa între ecologişti şi cei interesaţi în dezvoltarea turismului: protejăm natura de oameni? Sau protejăm natura în folosul omului?

Rezolvarea acestei probleme constă în armonizarea celor două funcţiuni de bază, fapt ce se poate realiza prin amenajarea şi sistematizarea turistică a parcurilor naţionale, întrucât constituirea lor ca produse tu-ristice se realizează în contextul amenajării şi dotării lor corespunzătoare.

În afara elementelor de ordin material pe care le presupune o sistematizare turistică raţională şi eficien-tă, pentru a-şi atinge scopurile propuse, administraţia unui parc naţional trebuie să includă şi să se poată baza pe un personal de servire suficient de specializat funcţiunilor parcului cu o înaltă pregătire profesio-nală.

Din punct de vedere al prestatorului, produsul turistic „parc naţional”, apare ca o nouă posibilitate de a deschide o piaţă, de a extinde posibilitatea de a petrece o vacanţă în condiţii noi şi total inedite. Din punct de vedere al turistului, parcul naţional reprezintă o nouă destinaţie, o nouă marcă de produs turistic, o alternativă a vacanţelor petrecute în condiţii „clasice”.

Produsul turistic „parc naţional”, nu reprezintă un produs turistic de serie ci, poartă amprenta origina-lului, ineditului, surprizei, constituie o bogată sursă de satisfacere a trebuinţelor şi deci a motivaţiei.

Lucrarea prezintă de asemenea Parcul Naţional Valea Cernei – Domogled, argumentele care justifică şi susţin integrarea lui în ciruitul turistic naţional şi internaţional şi cateva strategii posibile pentru crearea acestuia ca produs turistic.

Parcul naţional Valea Cernei – Domogled

Valea Cernei este o adâncă şi fascinantă despicătură în masivitatea Carpaţilor Meridionali, pe care îi tra-versează longitudinal pe o lungime de circa 84 km. Ea străbate teritoriul a trei judeţe: Gorj, Mehedinţi şi Caraş-Severin (pe acesta din urmă pe o lungime de 49 km), sculptându-şi monumentalitatea abruptă într-un relief de o sălbăticie rară.

Originalitatea deosebită a acestei văi, care realizează practic un profil în suita de ecosisteme, în mare parte naturale, nemodificate de om situate între 150 şi 2000 m altitudine, explică constituirea acestui parc naţional.

În cadrul sistemului de parcuri naţionale preconizat în România, Parcul Naţional Valea Cernei - Do-mogled este al doilea ca mărime şi singurul care cuprinde un bazin hidrografic, ca o mare unitate ecologică, spre deosebire de celelalte care se suprapun în general peste masive muntoase.



Argumentele care justifică şi susţin integrarea parcului naţional Valea Cernei – Domogled în circuitul turistic, pot fi sintetizate astfel:

• Valea Cernei cuprinde un foarte interesant fenomen geologic, falia Cernei, la care se asociază o ori-ginală conformaţie geografică;

• Extinderea mare a calcarelor, care prin natura lor oferă condiţii staţionale dificile, generează ecosis-teme cu o mare capacitate antientropică şi necesită măsuri speciale de conservare şi protecţie;

• Prezenţa mai multor izvoare de ape termominerale cu calităţi curative deosebite;• Arealul Pinului negru de Banat, specie endemică şi extraordinară prin rezistenţă şi prin adaptarea

ecologică;• Zonă cu optimum de vegetaţie a fagului, realizând aici printre cele mai frumoase arborete din

Europa;• Zonă importantă de interferenţă climatică şi biogeografică;• O mare bogăţie floristică, cu prezenţa a numeroase endemisme;• O foarte mare bogăţie faunistică, excelând prin lepidoptere (fluturi);• Extinderea tuturor aspectelor menţionate pe o mare suprafaţă şi cu continuitate;• Valoarea peisagistică remarcabilă datorită a trei elemente majore ale peisajului: roca de natură calca-

roasă, cu toate originalităţile ei morfosculpturale; vegetaţia bogată; apa curată şi plină de dinamism în curgerea ei;

• Caracterul general natural, puţin şi insensibil modificat de om.

În ceea ce priveşte echiparea turistică, zona este bine dotată prin prezenţa staţiunii Băile Herculane, care concentrează un număr mare (4 500) locuri de cazare.

Astfel, staţiunea Băile Herculane, se constituie în principalul punct de acces în parcul naţional, dar, şi în principala bază de cazare pentru turiştii care vor să petreacă mai multe zile explorând elementele specifi-ce parcului naţional.

În urma studiilor realizate, Parcul Naţional Domogled –Valea Cernei există, în prezent, exclusiv ca arie protejată şi nu ca produs turistic. Deşi produsele ecoturistice, produsele specifice turismului bazat pe na-tură – şi implicit produsele turistice tip parc naţional – sunt din ce în ce mai căutate de turiştii dornici de evadare din stresul provocat de aglomeraţia specifică mediului urban, se poate spune că, cu mici excepţii (Rezervaţia Biosferei Delta Dunării şi Parcul Naţional Retezat) aceste produse turistice nu există în Româ-nia, întregul sistem de parcuri naţionale din ţara noastră nefiind valorificat din punct de vedere turistic.

În acest context, strategiile de marketing pentru Parcul Naţional Domogled – Valea Cernei ar trebui să se concentreze pe crearea produsului turistic „Parcul Naţional Domogled – Valea Cernei”.

Crearea unui produs turistic presupune:

¸ elaborarea unei strategii de modelare spaţială a parcului în vederea integrării lui în circuitul turistic intern şi internaţional; alături de strategiile de organizare a fluxurilor turistice se propun soluţii de dezvoltare a echipamentelor funcţionale dar şi de realizare a echipamentelor recreative;

¸ poziţionarea produsului turistic Parc Naţional Domogled-Valea Cernei pe piaţa naţională / inter-naţională a parcurilor naţionale;

¸ elaborarea subproduselor specifice produsului turistic parc naţional, oferind o motivaţie suplimen-tară turistului fi pentru a veni în zonă, fie pentru a-şi prelungi sejurul; se remarcă ca posibile subpro-duse adiacente turism ştiinţific, agroturism, turism de week-end, odihnă şi recreere, drumeţie, echi-taţie, alpinism, balneoturism;

¸ elaborarea unor strategii corespunzătoare de preţ, promovare şi distribuţie a produsului turistic.



Strategiile de marketing alese trebuie să se concentreze pe evidenţierea elementelor de originalitate, respectiv de unicitate a parcului. Pot fi folosite ca „obiective strategice” următoarele elemente strategice:

¸ aeroionizarea negativă naturală, cu valori de excepţie şi efectele de bioenergizare a organismului în cura antistres;

¸ apele termominerale – ca filon al sistemului global „produs turistic parc naţional” cu o garanţie a rezultatelor de aproape 2000 de ani;

¸ Peştera lui Adam – singura peşteră din lume cu stalactite şi stalagmite flexibile;

¸ trei specii de fluturi unice în lume.

În concluzie, se poate susţine ideea că Parcul Naţional Domogled – Valea Cernei se poate constitui într-un produs turistic „made in Romania”, care în condiţiile unei valorificări turistice raţionale şi eficiente alături de strategii de marketing corespunzătoare poate deveni competitiv pe piaţa internaţională a produ-selor turistice tip „parc naţional”.

De asemenea, trebuie avute în vedere şi strategiile de subprodus, care, în condiţii de originalitate speci-fice modulelor strategice ale subproduselor parcului naţional, pot deveni elemente de bază ale strategiilor de marketing privind lansarea acestui produs turistic pe piaţa turistică internă şi internaţională.


117

TOURISMUS – REISE FACHKONFERENZ

INHALTSVERZEICHNIS

Tourismus in der Europäischen Union (Varga József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118

Möglichkeiten im Tourismus – SPA auf der TiefebeneDas Marketing des Gesundheitstourismus (Dr. Albel Andor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

Werbung für die Euro-Region DKMT durch die Förderung und Entwicklung der touristischen Potentiale Vielfalt der touristischen Potentiale – Wirtschaftskraft für die Zukunft (Armin Wagner) . . . . . . . . 130

Steuerermäßigungen der Kleinen- und Mittelständischen Unternehmen in Ungarn(Frau Ábrahám Pál). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

Tourismusarten: Dorftourismus, Ökotourismus, Aktiver und Bädertourismus(Frau Adriana Camelia Lungu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Ökotourismus in der Euroregion – Donau – Kreisch – Mieresch – Theiß (Dr. Martin Olaru) . . . . 140

Nachhaltiger Tourismus im Spiegel der Zusammenarbeit an der Grenze, seine Elemente im Dorftourismus (Frau Kabódi Istvánné) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

Volksgesundheitliche Beurteilung des Dorftourimus (Kovács Árpád) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

Eigenartiges Erscheinen der Produkte im Geist der Volks-, Handwerker und Kunstgewerblertraditionen, insbesondere bezüglich des Bedarfs des Fremdenverkehrs(Frau Seprenyi Erdei Gizella) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

Virtueller Streifzug in der Südlichen TiefebeneSchöpfergruppen, Volkskunst- und Kunstgewerbewerke im Komitat Csongrád (Frau Szilvia Kovács) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

Timisoara, Koordinationszentrale und ein wettbewerbsfähiger Partner in der Toursimusentwicklung der DKTM (dr. Nicolae POPA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

Der Weg des Weines im Weinbaugebiet von Arad –Quelle der Wirtschaftlichen und Gesellschaftlichen entwicklung, entspannungsmöglichkeit (Hălmăgean, L., Ciutina, V., Claudia Mureşan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165

Grenzüberschreitende TouristikwegeIn der Euroregion Donau – Kreisch – Mieresch – Theiß – Möglichkeiten und Umsetzung(Dr. Ioan Haţegan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Touristikprodukt „Nationalpark”Cserna Tal – Domogled Nationalpark (Frau Dr. Mirela Costencu). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170

TOURISMUS – REISE FACHKONFERENZ


118 TOURISMUS – REISE FACHKONFERENZ

TOURISMUS IN DER EUROPÄISCHEN UNION

Varga József

WORUM GEHT ES IM TOURISMUS?

1. Aus dem Sichtpunkt der Touristen– ich bin frei, wie ein Vogel (Geld, Freizeit)– mich Beeinschränken keine Familienumstände– mich Beeinschränken keine Behörden– wonach sehne ich mich, was ich bezahlen kann?– nehme ich das Geld aus dem Land, oder bleibe ich zu Hause???– usw.

2. Aus dem Sichtpunkt des Staates– Du hast es hier gespart, du solltest es hier ausgeben!– Das anderswo gesparte Geld würde dem Land gut tun.– Wir sollen Anziehungskraft haben, auch andere sollen uns mögen (Touristen, Investoren)!– Mit den „Problemen” der Touristik sollten wir kulturell umgehen!– usw.

3. Aus dem Sichtpunkt der Unternehmer– Das Gebiet soll anziehend sein, es soll viele Gäste geben!– Die Investition soll sich in kurzer Zeit rentieren!– Die Investition soll lange Geld bringen!– usw.

WORUM GEHT ES IN DER EUROPÄISCHEN UNION

1. Der freie Warenverkehr

2. Der freie Personenverkehr– Arbeitnehmer: Annahme des Stellenangebots, Stellensuche, Zustand nach der Kündigung– Selbständige Tätigkeit Führende: Bedingungen zur Eröffnung eines Geschäfts (Büro) nach heimi-

scher Rechtspraxis– Touristen aus der Union: 3 Monate ohne Genehmigung– Touristen außerhalb der Union: Visumzwang (es genügt eins eines Schengener Landes), oder Im-

munität– Personen ohne Einkommen: Niederlassungsfreiheit von Unionsbürgern, nach drei Monaten Unter-

haltsnachweis und Genehmigung

3. Freier Dienstleistungsverkehr, z. B. Fremdenführer:– Wertvorstellung ist Nationalinteresse– Der freie Verkehr von Arbeitnehmern ist EU Interesse– Wo bezahlt der Fremdenführer Steuer?



119TOURISMUS – REISE FACHKONFERENZ

4. Freier Kapitalverkehr

5. Möglichkeiten zur Verkehrsbegrenzung– aus Gesamtinteresse– wegen Ursachen der öffentlichen Sicherheit– mit öffentlichem Gesundheitsgrund

WORUM GEHT ES IN DER TOURISMUSPOLITIK DER NATIONEN?

1. Es sollen viele Gäste kommen und viel Geld ausgeben

2. Die Staatsbürger sollen das Wenigste in anderen Ländern ausgeben, und wir sollen sie dazu anregen:– Verkehrsermäßigungen– Unterstützungen im Heiltourismus– Urlaubsscheck– Aktionen für im Land zu bleiben (Zu Hause sind Sie daheim!)– usw.

3. Sicherung der EU-Freiheitsrechte

4. Die Staatsbürger sollen über die Welt immer mehr wissen und das auch zu Hause geltend machen!

5. Die Staatsbürger sollen Ungarns positives Image verbreiten!

WIE WICHTIG IST DIE TOURISMUSWIRTSCHAFT?

Ihr Anteil aus der Leistung der Wirtschaft (Millionen USD)

Welt EU-25 Ungarn

BIP (direkt) 1542,1 568,3 4,62

BIP (inderekt) 4217,7 1548,2 9,82

Regierungsausgaben 265,3 89,8 0,5

Kapitalinvestition 802,3 255,4 1,78

Beschäftigung (tausend Personen)

Direkt 73.692,5 11.309,6 237,7

Indirket 214.697,0 34.452,0 385,7

Quelle: WTTC




TOURISMUSPOLITIK DER EU

1. Planung, Unterstützung, Regelung (Balancieren in den Widersprüchen)

2. Regelung des Wettbewerbs– Verbot der Aufhebung der Wechselbarkeit auf Grund Marktcharakter und -Grenze– Verbot der Wettbewerbsverzerrenden Regeln– erlaubte Wettbewerbbegrenzende Maßnahmen (z. B. Nationalinteresse (?))– Verbot des Missbrauches der Vorteile– Kontrolle der Fusion der Wettbewerbspartner– Verbotene staatliche Unterstützungen

3. Verbraucherschutz– Der Reisende ist der Erhalter des Tourismus, so gilt ihm der größte Schutz (er ist gutgläubig, er

weiß nicht, was er kauft)– Ziel: Problemprävention und Kompensation– Schutzkreis: Interesse des Verbrauchers

Sicherheit des Verbrauchers Gesundheit des Verbrauchers wirtschaftliche Interesse des Verbrauchers

4. Verkehrsentwicklung– nachhaltige Mobilität– Intermodalität = Umwandlungsfähigkeit der Verkehrskontakte– einheitliche Fahrkarten- und Gepäckbehandlung– Weiterfahrmöglichkeit– Entwicklung der Verkehrsinfrastruktur im Interesse der obigen Ziele– Fahrgastsicherheit (technische Sicherheit und Fahrgästeliste)

5. Reisegepäck– bürgerrechtlicher Vertrag– Vertragsbruch, Vermögens- und Nichtvermögensschaden– Schadenverhütung und Schadensmilderung

REGIONALE CHANCEN

1. Das 21. Jahrhundert ist das Europa der Regionen!2. Wir hören den Pfiff, dass das Spiel beginnt, aber es ist ein anderer Wettbewerb.3. Wir nehmen es zur Kenntnis, dass die EU den Tourismus als ein Teil des Alltagslebens behandelt:

– als Agrarpolitik– als Regionalentwicklungspolitik– als Aufgabe des Verbraucherschutzes usw.

4. Wir nehmen die Regeln an, und erfüllen die Anforderungen.5. Wir bieten anderes (oder billiger) als die Konkurrenz an.6. Qualitätsmarketing7. Qualitätsleistung




MÖGLICHKEITEN IM TOURISMUS – SPA AUF DER TIEFEBENEDAS MARKETING DES GESUNDHEITSTOURISMUS

Dr. Albel AndorRegionaler Marketingspräsidiums der Region Südliche Tiefebene (Ungarn), Direktor

Verein der Bäder in der Südlichen Tiefebene – Thermalcluster, Präsident5700 Gyula, Rábai M. u. 3.Tel/Fax: 66/468-591.E-Mail: [email protected]

Definition von Gesundheitstourismus: Eine Reise im Interesse der Erhaltung oder Verbesserung des Gesundheitszustandes. Teilbereiche: Heiltourismus, Wellnesstourismus.

Der Ausgangspunkt der Entwicklung von Gesundheitstourimus: die Bedürfnisse der Zielgruppen1) Kranke Menschen, die die Verbesserung ihres Gesundheitszustandes vom Heilwasser, oder ande-

ren Therapiemöglichkeiten erhoffen. (Heiltourismus).2) Gesunde Menschen, die das Thermalwasser, oder die sonstigen Attraktionen als Relax- oder Unter-

haltungsmöglichkeiten betrachten (Wellness).

Wellnesszentrum oder SPAPraktisch alle Sinnsorgane betreffender, Entspannungsbietender Ort, der ästhetisch gestaltet ist. Dienst-

leistungen: Thermalbad, Schwimmbad, Wasseraerobic, Aromabad, asiatische Heilmethoden, Whirlpool, Sauna, Dampfbad, Massage, Tontherapie (beruhigende Musik), Lichttherapie, Schönheitssalon, „Well-nessbar“.

Die ungarischen Heilfaktoren und die Zielgruppen• Thermal- und Heilwasser zur Behandlung von Gelenkbeschwerden, Prävention• Trinktherapien als Ergänzungsbehandlung von Verdauungserkrankungen• Badtherapie zur Behandlung von Hautkrankheiten (z. B. Schuppenkrankheit)• Heilhöhlen zur Behandlung von Aspirationsbeschwerden• Klimatherapie gegen Hormonkrankheiten• CO2-Therapie gegen Gefäßverengung

Die Hauptelemente aus dem Angebot des Gesundheitstourismus 2003:• 147 anerkannte Heilgewässer• 39 Heilbäder• 47 Heilhotels• ungefähr 45 Wellnesshotels• 13 Kurorte• 5 Heilhöhlen• 4 Heilschlammorte

Die Faktoren, die die Nachfrage nach Gesundheitstourismus steigern:• immer mehr Freizeit,• immer mehr Einkommen, das frei ausgegeben werden kann,• Gesundheitsbewusstsein wir immer stärker

MÖGLICHKEITEN IM TOURISMUS – SPA AUF DER TIEFEBENE



ZukunftstrendsDas 21. Jahrhundert wird– aus dem Aspekt der Wissenschaft das Jh. der Biotechnologie,– aus dem Aspekt des Handels das Jh. der Gesundheit und des Tourismus sein.

Die Menschen werden also immer mehr Wert auf ihre Gesundheit legen, und sie werden – eventuell auch mit einer Reise verbunden - immer mehr Geld ausgeben.

Die Entwicklungspfeiler von Gesundheitstourismus• Forschung• Produktentwicklung – individueller Charakter (USP), Vielseitigkeit innerhalb einer Region• Entwicklung der Infrastruktur• Marketing• Bildung• Regelung

ForschungMarketingforschung: Analyse der Nachfrage und des Angebots im Inland und auch international, Trends, Erarbeitung eines Marketingkonzepts – KPMGGeologische und hydrologische Forschung: Ermessung der Wassermengen und die Kontrolle des VerbrauchsBrunnen: physische und chemische Untersuchung der GewässerÄrztliche Forschungen: Wirkung der Heilgewässer (wissenschaftliche Begründung des Programms)Umweltschutzforschung: bzw. Erstellung eines Fachkonzepts über die sichere Aufbewahrung des Ther-malwassers.

Entwicklungen zwischen 2001 und 2004TU-1, TU-2, TU-21 und TU-23 Bewerbungsergebnisse:Zahl der gewonnenen Projekte: 100 Bäder und HotelsGesamtvolumen der Förderungen: 39 Milliarden HUFGesamtvolumen der geförderten Investitionen: 100 Milliarden HUFZahl der neuen Arbeitsplätze: 3000

Heilungsprofile:– Knie, Hüfte, Schultern, Ellbogen, „zentrale” Wirbelsäule, schlechte Körperhaltung usw.– Psoriasis (Schuppenkrankheit)– Behandlung von körperlich Behinderten– Gefäßverengung - Mátraderecske, Kapuvár– Behandlung von Aspirationskrankheiten – Höhlen (Abaliget, Tapolca, Szemlőhegy, Lillafüred,

Jósvafő)– Inhalierungsbehandlungen– Nachbehandlungen von Unfällen, Prothesepatienten und Nervensystemkrankheiten– Behandlung von Fettleibigkeit, Hypertonie, Diabetes, Depression und anderen Volkskrankheiten

auf natürliche WeiseWellnessprofile:

• Türkisches oder römisches Bad• Naturheilkunde• Ernährungszentrum: Behandlung der Verdauungsorgane (Heilwasser + Reformernährung, Biole-

bensmittel)




• THERMALWASSER + SCHÖNHEITSBEHANDLUNGEN + Ökotourismus + Dorftourismus + Sport

• Managerkuren (Blutkreislauf-, Verdauungs- und Krebsuntersuchungen, Wellnessprogramm)• Konferenz und Wellness• Familienurlaub, Aquapark, Erlebnisbad

Modernisierte und neue Bäder in der Südlichen TiefebeneGyula, Várfürdő Füzesgyarmat, TermálfürdőOrosháza–Gyopárosfürdő Gyomaendrőd, Liget-fürdőSzeged, Anna-fürdő Szarvas, TermálfürdőKecskemét, Élményfürdő és Csúszdapark Békéscsaba, Árpád-fürdőSzentes, Termálfürdő Tiszakécske, Tisza-parti TermálfürdőMórahalom, Erzsébet-fürdő Hódmezővésérhely, UszodaTótkomlós, „Rózsa fürdő” Kistelek, Termálfürdő

Erfolge des Gesundheitstourismus• Der Umsatz und das Einkommen aller modernisierten und entwickelten Bäder ist bedeutend ge-

stiegen• Der Investitionslust wurde intensiver (Hotels, Restaurants, Geschäfte) – 20,25% der Übernachtun-

gen erfolgt in Heilhotels.

InfrastrukturBau von regionalen Flughäfen (Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Sármellék)Autobahnprogramm, Straßenbau (M5, M44)BahnverkehrIn den Gemeinden: Straßen, Parkplätze, Kanalisation, Parks für die Verbesserung des Gemeindeimages

Marketing 2005Ungarischer Tourismus AG: 2005 – Gesundheitstourismus ist ein primärer ProduktPromotionsmittel: • 150 Ausstellungen, Messen • Pressereisen (Journalisten vom In- und Aus-land)

• Gratisgeschenke • Filme • Broschüren • PR-Tätigkeit • Anzeigen

Promotionsebenen: • Internationaler Markt – Außenstellen (5 Regionen) • Inländischer Markt: 9 Regionen • Kleinregionen • Lokale Ebene - Tourinformnetzwerk

ISPA Vorhersage: Die Zahl der Arbeiter im Gesundheitstourismus wird sich in den kommenden zwei-drei Jahren verdoppeln. → Der Gesundheitstourismus wird ein immer stärkerer Faktor auf dem heimi-schen Arbeitsmarkt.

Multiplikatoreffekt: 100 neue Arbeitsplätze im Gesundheitstourismus erschaffen 214 weitere neue Ar-beitsplätze in anderen Segmenten der Wirtschaft, die mit Tourismus zusammenhängen. → Die bisher 3000 neuen Arbeitsplätze erschaffen indirekt 6280 neue Arbeitsplätze!




Entstehung und Erscheinung von neuen BerufenDie Zahl der Arbeiter im Heiltourismus nimmt auch zu (Rheumatologen, Balneologen, Heilgymnasti-

ker, Heilmasseure), aber die Zahl der Arbeiter im Wellnessbereich nimmt noch intensiver zu:• Lebensführungsberater• Wellnesskoch• Animator, Personaltrainer (Tennis, Golf, Reiten, Body Building), Kinderanimator• asiatische Heilmethoden (Ayurveda, Thai-Schi, chinesische Massage usw.)• Ton- und Lichttherapie

Bildung, AusbildungDas Hauptziel ist die Heranziehung von international wettbewerbsfähigen Mitarbeitern!Fach: Gesundheitstourismus an den TouristikhochschulenManagerausbildung im Gesundheitstourismusbereich, Wellnessbildung – Pécs und auch Gyula.Eine Fakultät der Kodolányi Hochschule Székesfehérvár in Orosháza.Szeged: Arztausbildung und die Unterricht von Heilgymnastik, Heilmassage und Wellnessbehandlungen.

Regelung• Erweiterung und Aktualisierung der OEP (Landeskrankenkasse) Finanzierung (Erweiterung der

Heilwasserkasse der OEP: 2002 4,2 Milliarden, 2005 5,4 Milliarden)• Öffnung in Richtung europäischer – vor allem privaten – Versicherungsgesellschaften• Direktionen an Kurorten• Definition des Wellnesshotels• Wasserbasisschutz

Tourismus und EUDas Konzept des 2. Nationalen Entwicklungsplans (NFT II. 2007-13.) wird erarbeitet, in dem der Ge-

sundheitstourismus eine hervorgehobene Rolle bekommt. Die Nationale Strategie zur Tourismusförde-rung wurde erstellt, unter dessen Prioritäten auch der Gesundheitstourismus steht. Die leitende Behörde des Regionalen Operativen Programms: die Nationale Regionalentwicklungsbehörde

Die Benennung und Erfassung der touristischen Ziele ist auch im Gange.

Die ZukunftBewusste ProjektvorbereitungAbstimmung der staatlichen und der EU MittelQualitätsentwicklungInternational wettbewerbsfähige ArbeitskräfteBesonderes AngebotPartnerschaft

Thermalcluster und Gesundheitstourismus

Die Bestimmung des Clusters 1.• Clustering:• „Geographische Konzentration von Zusammenarbeitenden und Konkurrierenden Betrieben, anknüpfen-

den Industriezweigen, Geldinstituten, Dienstleistungsunternehmen auf der Basis des innovativen Wettbe-werbs.” (Prof. Michael Porter, Universität Harvard)




Die Bestimmung des Clusters 2.• Teilbereiche: Vertreter der Hauptindustriezweige, spezialisierte Zulieferer, infrastrukturelle Dienst-

leister, „Lieferanten” von Verbraucherkontakten, Produzenten von Komplementärgütern, Regie-rungs-, Selbstverwaltungs-, Geld- und Ausbildungssinstitute.

Trends 1.• Von den Clustern ist die wirtschaftliche und politische Verstärkung der KMU-s zu erwarten• Organisierung von Dienstleistungen, die die Wettbewerbsfähigkeit garantieren und die Qualität

entwickeln• Internationaler Wettbewerb, Konzentration von Tätigkeiten

Trends 2.• Global-Lokal Gegensatz: In der globalen Wirtschaft hängen die nachhaltigen Wettbewerbsvorteile

oft von lokalen Sachen ab, wie Wissen, Kontakte und Motivation, oder Thermalwasser, mit denen die fernen Konkurrenten nicht mithalten können.

Grundcharakteristika 1.• Branchendominanz• Geographisch Konzentriert• Innovationsfähigkeit• Wettbewerb und Zusammenarbeit zwischen Unternehmen und Institute, die gegenseitig eng mit-

einander zusammenhängen

Grundcharakteristika 2.• Produziert Mehrwert• Gemeinsame Tätigkeiten: Marketing, Informatik, Bildung• Der Cluster kann die nationalen Grenzen überschreiten

„Exportierende Cluster”Die Exportfähigen und auch über die lokalen Rahmen hinaus wettbewerbsfähigen Cluster sind die wahren Quellen der langfristigen wirtschaftlichen Entwicklung.

Bedingungen der effektiven Tätigkeit• Entsprechende Verkehrsinfrastruktur• Gut qualifizierte Arbeitskräfte• Günstige Rechtsvorschriften• Effektives Rechtssystem• Steuersystem

Vorteile 1.• Möglichkeit zum Ausbau der speziell touristischen Dienstleistungen• Verbesserung des Arbeitsmarkts (Anziehung von Talenten)• Ein immer stärkerer Wettbewerb, Spezialisierung und bessere Qualität bei den Zulieferern und

Dienstleistern• Günstigere Preise – vor allem bei gemeinsamen, großen Bestellungen• Horizontale und vertikale Zusammenarbeit in der Branche• Möglichkeit von persönlichen Besprechungen, die Vertrauen aufbauen




Vorteile 2.• Die Marktteilnehmer sind bekannt, wichtige Erfahrungen können aus persönlichen Kontakten ent-

stehen• Ausbau eines aktuellen Informationssystems (gemeinsame Datenbank)• Stärkere Lobbytätigkeit (politisch und beruflich)• Reger Investitionslust (der Kapital sieht es gern, wenn irgendwo ein „Ballungspunkt“ entsteht)• „Zusammen sind wir besser zu hören!“ – Marketing- und PR Tätigkeit)• Man kann von anderen Branchen lernen (benchmarking z. B. Flughafen, Formel 1)

Spezialisierung – Positionierung• Csongrád – eine Bühne am Badgebiet• Gyula – Burgbad im botanischen Garten• Kecskemét – Rutschbahnpark und großstädtische Umgebung• Makó – Schlammbehandlung• Mezőhegyes – Bad und Reiten• Mórahalom – Knie- und Schulterzentrale• Orosháza – Teiche, Erlebnisbad• Szarvas – wunderschöne Naturgegebenheiten• Szeged – Denkmalbad in der Innenstadt, Veranstaltungen• Szentes – Thermalbad und Sportmöglichkeiten• Tiszakécske – familiäre Atmosphäre, Veranstaltungen• Tótkomlós – „Rosenbad“ DER KONKURRENZKAMPF WIRD WENIGER HART!

Marketing• Gemeinsame Tätigkeiten, größere Wirkung• Mittel: – Ausstellungen – Broschüren – Internet – study tours

Informatik• Gemeinsame Datenbank (Geschäftsergebnisse, Marketing, ärztliche Angaben)

– Grundlage der Entwicklungen– Grundlage der Lobbytätigkeit

• Internet:– Anzeigen,

– Reservierung,– e-Handel

Bildung• Gemeinsame Studienreisen (Hessen, Italien)• Gemeinsame Ausbildungskurse – Management – Tourismus – Sprache – Heilkunde – Wellness• Man kann von anderen Branchen lernen – benchmarking (z. B. Flughafen, Formel 1)




Lobbytätigkeit – „Zusammen sind wir besser zu hören”• Die Grundlage der Lobbytätigkeit ist die Datenbank und die ausgewogene, gute Zusammenarbeit!• Politische, wirtschaftliche Lobbytätigkeit – Staatliche und EU Förderungen – Stärkeres Zentralmarketing• Berufliche Lobbytätigkeit: größerer Einfluss (z. B. Universitäten, Pharmahersteller, Bildung)• Der Ruf des Berufs wird besser, dies unterstützt auch die Marketingtätigkeit!

Horizontale Zusammenarbeit der Branche• BÄDER• Hotels• Restaurants• Personenbeförderer• Reisebüros• Stadtrundfahrt und sonstige Programme• Händler• Anbieter von Kultur- und• Sportdienstleistungen

Vertikale Zusammenarbeit der Branche (was sind die einzelnen Stärken?):• ENERGETIK – Szentes• Gesundheitstourismus – Gyula• Landwirtschaft, Lebensmittelindustrie – Mórahalom• Mineralwasserproduktion und – Verpackung• Herstellung von medizinischen und sonstigen Geräten – Békéscsaba• Pharmaindustrie (Rheumamedizin)• Kosmetikbranche• Hallenbadtechnik• Bauindustrie, Herstellung von Baumaterialien – Orosháza• Textilbranche – Unicon• Informatik• Bildung – Szarvas• Forschung, Entwicklung – Szeged

Thermalcluster• Pannon Thermalcluster (Westungarn und der Plattensee)• Thermalcluster der Nördlichen Tiefebene• Badverein des Komitats Jász-Nagykun-Szolnok• Cluster für Gesundheitstourismus in Nordungarn• Thermalcluster im Südlichen Transdanubien• THERMACLUSTER DER SÜDLICHEN TIEFEBENE

Die wichtigsten Gründe für die Erschaffung des Clusters:• Die Zahl der in Ungarn funktionierenden Thermal- und Heilbäder• Die Zahl der Beschäftigten im Gesundheitstourismus beläuft sich auf mehrere Tausend Menschen.• Ungarn verfügt über ein außerordentliches Potenzial an Thermalwasser• Die Entwicklung des Gesundheitstourismus ist bedeutend, birgt bisher noch ungenutzte Koopera-

tionsmöglichkeiten (s. vertikale Zusammenarbeit der Branche)• Dadurch kann eine NATIONALE INDUSTRIE aufgebaut werden




Thermalcluster der Südlichen Tiefebene• Gesellschaft: Verein der Heil- und Thermalbäder der Südlichen Tiefebene• Gründungsmitglieder:

– Liget Tours Kft.– Szabó Istvánné Einzelunternehmer (Tiszaparti Thermalbad)– Liget Kemping Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.– U+N Hungária Kft. (Kuranlagen)– Hőforrás Gyógyászati Kft.– Allgemeine Bauindustrie AG des Komitats Békés– Unicon Textil AG– Tessedik Sámuel Hauptschule, Institut für Gesundheitswesen– Eötvös József Schulstiftung

Die internationalen Beispiele zeugen auch davon, dass bestimmte Branchen der einzelnen Regionen dann erfolgreich werden, wenn die Beziehungen der Dienstleister (und Zulieferanten) mehr von der Zu-sammenarbeit als vom Konkurrenzkampf bestimmt werden. Deshalb war es für den Verein nötig, zu ei-ner Organisation mit effektiver, partnerschaftlicher Zusammenarbeit zu werden. Die Hauptversammlung am 11. Dezember 2003 hat den Badcluster der Südlichen Tiefebene ins Leben gerufen, wodurch eine auf gemeinsamen Interessen beruhende Beziehung der Bäder bezüglich Partnerschaft und Zulieferung möglich wurde.

Die wichtigsten Gründe für die Erstellung des Badclusters der Südlichen Tiefebene:• Die Zahl der Beschäftigten im Gesundheitstourismus der Region ist rund 4.000.• Die Zahl der Thermal- und Heilbäder in der Südlichen Tiefebene: 40; Eintrittskartenumsatz pro

Jahr: 4.000.000 HUF.• Die Entwicklung und Verbreitung des Gesundheitstourismus birgt bedeutende, bisher ungenutzte

Kooperationsmöglichkeiten.• Die Südliche Tiefebene verfügt über ein enormes Thermalwasserpotenzial, und ist die erfolgreich-

ste Region bezüglich der Entwicklungen im Gesundheitstourismus.

Hauptziel: Die Dienstleister des Gesundheitstourismus der Südlichen Tiefebene sollen im inländischen und ausländischen Wettbewerb die best mögliche Erfolge erzielen; neue Geschäftsmöglichkeiten für die verbundenen Unternehmen.

Der Badcluster der Südlichen Tiefebene nimmt folgende weiteren Ziele auf sich:Netzwerkentwicklung: die Netzwerkentwicklung der Branche Gesundheitstourismus, Netze der Zu-

sammenarbeit; Stärkung der Marktpositionen der verbundenen Unternehmen; Verbesserung der Wettbe-werbsposition der KMU-s (Bäder, Hotels, Gaststätten, touristische Dienstleister); Bestimmung der Aufga-benverteilung der teilnehmenden Organisationen (Ausschüsse); Koordinierung, Zusammenarbeit zwi-schen den Partnern, wodurch zur ausgewogenen Entwicklung des regionalen Gesundheitstourismus beigetragen wird.

Entwicklungsziele: Erarbeitung von gemeinsamen Projektvorschlägen, Marktposition, Einleitung, Ab-stimmung von Investitionen im Interesse der Verbesserung der Wettbewerbsfähigkeit; Förderung von lokalen Unternehmen und innovativen Tätigkeiten; Beschaffung von Kapitalförderungen, Einbeziehung von äußeren Quellen (EU und staatliche Förderungen, Partnersuche, Beratung, Unterstützung bei der Bewerbungsschreibung).




Marketingziele: Gestaltung des regionalen Images, und der einiger Badestädte; einheitliche und ge-meinsame Marketingtätigkeit für die Erweiterung des Marktes; effektive und aktuelle Informationsver-mittlung innerhalb des Clusters; Koordinierung der Badegästeverteilung.

Forschungs- und Ausbildungsziele: Förderung von Forschungen (Medizin, Marketing, Hydrogeologie usw.); Entwicklung der Humanressourcen: Bildung, Ausbildung.

Kontaktpflege: Zusammenarbeit mit den Zulieferanten; gute Kontakte zu den staatlichen und regiona-len Behörden; Ausbau von internationalen Kontakten.

Ausschüsse im Cluster:Marketing und Produktentwicklung• Gründliche Informierung der anvisierten Verbrauchergruppe: Ausstellungen, Zeitungsartikel, Bro-

schüren, Internet usw.• Jährliche Erstellung des regionalen Marketingplans bezüglich Gesundheitstourismus• Teilnahme an der Erarbeitung der regionalen Produktentwicklungskonzepts• Informationsbriefe an die Mitglieder des Clusters• Erstellung von gemeinsamen Broschüren• Organisierung von Veranstaltungen, Geschäftsmännertreffen, Konferenzen, Studienreisen, Fach-

messen, Ausstellungen für die Mitglieder des Clusters

Handel und Gastgewerbe• Erarbeitung einer Informationsdatenbank: Vorstellung der Unterkünfte, Bäder; Reservierungssy-

stem, Preise usw.• Sammlung, Analyse von statistischen Daten, Bewertung der Regionalentwicklung• Partnersuche für Investitionen, Entwicklungen• Beratung• Abstimmung der staatlichen und EU Förderungen

Bildung• Bildung: Die Gewährleistung einer komplexen Fachausbildung in der Region: Heilkunde, Gesund-

heitswesen und verbundene Dienstleitungen, Tourismus, gesunde Ernährung, Sport und Sprachen.• Ethik: Die Bestimmung der Grundprinzipien des geschäftlich erfolgreichen und ethischen Verhal-

tens, die Annahme der Kodex durch die Clustermitglieder, und die Kontrolle der Einhaltung.

Zukunftspläne• Erschleißung von weiterer Fördermöglichkeiten• Aufnahme neuer Clustermitglieder• Gemeinsame Marketingaktionen• Erschaffung einer gemeinsamen Datenbank (z. B. Geschäftsergebnisse, medizinische Angaben):

Grundlage für die Entwicklung!• Internet: Anzeigen und Reservierungssystem• Kontinuierliche Kontaktpflege und Zusammenarbeit mit rumänischen Thermal- und Heilbädern• Organisierung einer Konferenz bezüglich Gesundheitstourismus mit der Teilnahme von Deutsch-

land (Hessen) – Italien (Emilia-Romagna und Toskana) – Rumänien (die Komitate Bihar, Arad, Timisch und Caras-Severin) – und Serbien-Montenegro (Vojvodina).

Im Interesse der Verwirklichung unserer Ziele sind die Zusammenarbeit und der gemeinsame Auftritt am wichtigsten.




WERBUNG FÜR DIE EURO-REGION DKMT DURCH DIE FÖRDERUNG UND ENTWICKLUNG DER TOURISTISCHEN POTENTIALE

VIELFALT DER TOURISTISCHEN POTENTIALE – WIRTSCHAFTSKRAFT FÜR DIE ZUKUNFT

Armin Wagner

Während meiner Tätigkeit im Zeitraum vom August bis Dezember 2005 als Berater / Projektleiter für die Kreisverwaltung Caras – Severin habe ich, ausgehend von den natürlichen geografischen Bedingun-gen (Donau bis Berge über 2000m) insbesondere die Situation und die Potentiale im Bereich Tourismus in der Region.

Dabei muss man den Tourismus überregionale Wirtschaftskraft betrachten und vor allem die positiven Impulse der Projekte für die EUROREGION DKMT aufgreifen und entwickeln.

1. Aktuelle Situation

Unter dem Aspekt der freien Markwirtschaft und der Integrationsbestrebungen, insbesondere Rumäni-ens, ist eine Reihe von sehr guten Einzelaktivitäten zu verzeichnen. In den großen Städten und wirtschaft-lichen Ballungszentren ist als Folge anhaltender Investitionen, vor allem ausländischer Investoren, ein massiver Ausbau im Bereich der Hotels und Restaurants festzustellen. Auch haben sich in den letzten Jahren in den Ballungszentren (z. B. Timisoara, Arad, etc.) viele kleine und mittlere Unternehmen im Be-reich Tourismus etabliert. Bei vielen Pensionen und Einrichtungen handelt es sich um Familienbetriebe, die überwiegend auf Business – Touristen (Geschäftsleute) fixiert sind und bereits einen entsprechenden Service nach europäischem Standard anbieten können.

Die Entwicklung touristischer Einrichtungen in ländlichen Gegenden wird vor allem durch fehlenden Infrastruktur (Verkehrsweg, Verkehrsmittel, Informationssysteme) gebremst. Hinzu kommt ein Mangel an gut ausgebildeten Fachleuten. In der Praxis betreiben die Eigentümer ihre Pensionen und Gaststätten mit angelerntem Personal wodurch in Folge der Service und die Preise nicht verbessert werden können. Vor allem niedrige Preise sind für Touristen aus dem Ausland ein Indikator für minderwertigen Service. Hinzu kommen fehlende Informationen über touristische Ziele und Einrichtungen. Dabei sollte man im Rahmen von Projekten das Internet als Informationsquelle nachhaltig ausbauen.

2. Schaffung geeigneter Instrumente und Strukturen

Ein der wichtigsten Aufgaben ist es die bestehenden Einrichtungen und Vereinigungen, vor allem im Umfeld der Ballungszentren, zur Teilnahme an EU – Projekten ermutigen. Es gilt die vorhandene Menta-lität der „Einzelaktivitäten“ zu ändern und entsprechende private Netzwerke (Verkehrsvereine) zu eta-blieren. Die touristisch zusammengehörenden Regionen (DKMT, Banater Bergland) sollten sich im Rah-men einer Zusammenarbeit auch einheitlich präsentieren und eine „Corporate Identity“ aufbauen. Dabei ist im Rahmen von Projekte besonders Nachhaltigkeit zu schaffen. Das kann man teilweise mit sehr ein-fachen Mitteln ohne große Investitionen realisieren. Die Interessengruppen müssen sich in Verbänden und Vereinen zusammenschließen und die Bereitschaft zu teilen mitbringen. In der Praxis profitieren viele Service – Anbieter (Einzelhandel, Transportunternehmen etc.) von einem zufriedenen Kunden (Tou-rist). Dabei geht es darum insbesondere die im Bereich Tourismus tätigen Arbeitskräfte zu qualifizieren und entsprechende Kurse nach Bedarf anzubieten.

WERBUNG FÜR DIE EURO-REGION DKMT DURCH DIE FÖRDERUNG UND...



3. Investieren in das Arbeitskräftepotential – Grundlage für eine bessere Qualität im Tourismus

Die touristischen Einrichtungen (Hotels, Gaststätten und Pensionen) sind nur so gut wie das dort tätige Personal, d. h. jeder Mitarbeiter präsentiert seine Einrichtung und ist für das Image maßgebend. Vor allem die Besitzer und Betreiber müssen diesen unmittelbaren Zusammenhang erkennen und auch in Zukunft bereit sein in die Ausbildung und Weiterbildung der Beschäftigten zu investieren, um einen qualifizierten Mitarbeiterstamm heranzuziehen. Hier ist aber auch die Motivation der Mitarbeiter, den Service und die Qualität zu verbessern, gefragt. Hinzu kommt Eigeninitiative, wenn es darum geht den „Kunden“ zufrie-den zu stellen.

In diesem Zusammenhang kann ich auf ein Beispiel aus eigener Erfahrung verweisen, wie man den Kunden dauerhaft verärgern kann sein Geld in Hotels und Restaurants auszugeben. Ich wart mit ein paar Mitarbeitern der Kreisverwaltung Caras – Severin an einem Samstagabend in Reschitza (Kreisstadt Caras – Severin) unterwegs, um die Angebote und den Service zu überprüfen. Es gibt immer die generelle Aus-sage, dass das Personal wie auch die Betreiber ausschließlich finanzielle Interessen hätten und auf dieser Grundlage auch motiviert wären. Leider sieht die Praxis in großen Teilen der Provinz anders aus. Nach-dem wir gegen 23:00 Uhr bereits ca. 10 Minuten an einem Tisch gesessen hatten, kam eine Kellnerin und forderte uns bestimmt auf das Lokal zu verlassen, da man gerade schließen möchte. Auf die Erklärung hin, dass wir nur schnell etwas trinken möchten, wurden wir der Tür verwiesen. Diese Reaktion ist unter dem Aspekt der finanziellen Motivation nur so erklärlich, dass der oder die Angestellte unabhängig vom Umsatz, stets den gleichen Lohn erhält und sich damit nicht mit dem Unternehmen identifiziert.

4. Projekt Europäische HORECA1 – Schule Caras – Severin

Zur Qualifizierung der in Hotels- und Gaststätten sowie touristischen Einrichtungen tätigen Mitarbeiter ist beabsichtigt eine Bildungseinrichtung zu etablieren. Dabei kann man die bereits vorhandenen Erfah-rungen und das Know - How eines erfolgreichen EU-Projektes („Tourism Quality“) nutzen. Die politi-schen Kräfte des Kreises Caras – Severin, die Universität Eftimie Murgu sowie ein privater Hotelbetreiber haben sich in einem Letter of Intent dazu bereit erklärt. Nach Recherchen aus den statistischen Quellen sind in der Westregion Rumäniens ca. 40.000 Arbeitskräfte im Bereich Tourismus oder in tangierenden Dienstleistungsunternehmen tätig. Es besteht ein großer Bedarf Berufs begleitende Qualifizierungen an-zubieten, um schrittweise Europäische Qualitätsstandards einzuführen und damit den Service zu verbes-sern. Dabei sollte man die Erfahrungen aus anderen EU – Ländern nutzen und entsprechende Koopera-tionen aufbauen. Vor allem geht es auch darum unter dem Aspekt der CBC – Aktivitäten Partnereinrich-tungen in Ungarn und in Serbien, Montenegro zu finden. Um mit dem Projekt Nachhaltigkeit zu erzielen muss man im Vorfeld eine genaue Markanalyse durchführen und die marktwirtschaftlichen Potenziale (Zielgruppen, Kosten – Nutzen Rechnung) Es ist sehr wichtig die Motivationslage der Teilnehmer für Weiterbildungskurse touristischer Berufe zu klären. Nach der Suche der kompetenten Projektpartner ist ein Businessplan zu erstellen, der insbesondere die Nachhaltigkeit des Projektes garantiert und die weite-re Finanzierung nach Ausschöpfung des Projektbudgets aufzeigt. Die einzelnen Projektphasen sind be-reits in einem Plan dargestellt und können mit den Partnern vorbereitet werden. Allerdings bestehen derzeit noch einige Probleme, da die neuesten Richtlinien für CBC – Projekte seit September 2005 noch immer nicht herausgegeben sind und somit die Beantragung von CBC - Projekten nicht möglich ist.

1 Hotel, Restaurant, Catering




5. Schlussfolgerungen / Aktivitäten

• Europäische Integration d. h. heißt die vorhandenen natürlichen Ressourcen grenzüberschreitend in den Regionen zu nutzen, um allen Partner die Partizipation zu ermöglichen.

• Cross – Border Kooperation verlangt zuverlässige Partner sowie privates Engagement und Invest-ment, um Nachhaltigkeit zu generieren.

• Die Qualifizierung der Arbeitskräfte ist die Basis für die Entwicklung der vorhandenen touristi-schen Potentiale als Wirtschaftskraft.

• Die Werbung und Vermarktung für die DKMT Euroregion soll zu einem dauerhaft und ökologisch ausgewogenen Tourismus führen.

• Besonders der Schutz der Natur sollte im Einklang mit den touristischen Aktivitäten stehen. (Agro- , Eco- und Adventure – Tourismus)

Anfragen und Anregungen senden Sie bitte an:

Armin [email protected]@vodafone.de




STEUERERMÄSSIGUNGEN DER KLEINEN- UND MITTELSTÄNDISCHEN UNTERNEHMEN IN UNGARN

Frau Ábrahám PálAmt für Steuer- und Finanzkontrolle – Direktion für Komitat Csongrád

1. Kleine und Mittelständische Unternehmen

Das Gesetz Nr. XXXIV. aus dem Jahr 2004 über die Kleinen und Mittelständischen Unternehmen ist mit dem EU Beitritt Ungarns (1. Mai 2004) in Kraft getreten. Das Ziel des vom Parlament entworfenen Gesetzes ist die Bestimmung des Begriffs der Kleinen und Mittelständischen Unternehmen, und die Zu-sammenfassung der staatlichen Förderungen für deren Entwicklung, wodurch wirtschaftliche Bedingun-gen gestaltet werden sollen, die langfristig, auf staatlicher und EU Ebene, die Erhöhung deren Wettbe-werbs- und Beschäftigungsfähigkeit, die Verminderung deren Wettbewerbsnachteile gewährleisten, und diese Unternehmen den Anforderungen der EU anpassen.

Das Gesetz ist gemäß den Empfehlungen Nr. 96/280/EG und 203/361/EG der Kommission erarbeitet worden.

Einstufung der Kleinen und Mittelständischen Unternehmen

In Anwendung des Gesetzes gelten folgende als Unternehmen: Einzelunternehmer, Wirtschaftsgesell-schaften, Genossenschaften, Wasser- und, Wasserwerkgesellschaften und Waldbesitzergesellschaften.

Die Kleinen und Mittelständischen Unternehmen sind diejenigen, die weniger als 250 Arbeiter beschäf-tigen, deren Nettoerlös maximal 50 Millionen Euro entsprechenden Forint ausmacht, oder deren Bilanz-summe maximal 43 Millionen Euro entsprechenden Forint beträgt.

Innerhalb der durch die oben erwähnten Angaben bestimmten Unternehmen, wurden die Kleinen und die Mikrounternehmen getrennt benannt. Die kleinen Unternehmen sind die, deren Gesamtbeschäftig-tenzahl unter 50 liegt, und deren Nettoerlös oder Bilanzsumme maximal 10 Millionen Euro entsprechen-den Forint ausmacht. Die Beschäftigtenzahl der Mikrounternehmen beträgt weniger als 10 Personen, und ihr Nettoerlös oder ihre Bilanzsumme, maximal 2 Millionen Euro entsprechenden Forint ausmacht.

Die Angaben müssen anhand den Daten des letzten Gesamtberichts, wenn dieser fehlt anhand des Jah-resberichts, oder des vereinfachten Jahresberichts bestimmt werden (Die Bewertung der Einzelunterneh-mer kann nach deren Steuererklärung anhand der Beschäftigtenzahl erfolgen). Bei der Zusammenlegung der Angaben müssen auch die Angaben der Partner- und verbundenen Unternehmen betrachtet werden. Die Partner- und verbundenen Unternehmen können anhand des Eigentumsanteils – gezeichneter Kapi-tal oder Stimmrecht – bewertet werden. Beim Partnerunternehmen ist 25 %, bei den verbundenen Unter-nehmen der mehrheitliche Anteil maßgebend.

Das Unternehmen kann die Bewertung als Klein und Mittelständisches Unternehmen erwerben, oder verlieren, wenn es in der Berichtsperiode zwei aufeinander folgender Jahre die Einstufungsangaben über-schreitet oder nicht erreicht.

Unter die Geltung der Körperschaftssteuer fallenden Kleinen und Mittelständischen Unternehmen

Den heimischen Steuerzahlern (die nach ungarischen Rechtsvorschriften entstandenen juristischen Personen, Gemeinschaftsunternehmen ohne Rechtspersönlichkeit), sowie den ausländischen Steuerzah-lern (nach ausländischen Rechtsvorschriften entstandenen juristischen Personen, Gemeinschaftsunter-

TEUERERMÄSSIGUNGEN DER KLEINEN- UND MITTELSTÄNDISCHEN UNTERNEHMEN IN UNGARN



nehmen ohne Rechtspersönlichkeit, wenn sie ihre Tätigkeit auf einem ungarischen Standort ausüben) gebühren nach dem Gesetz über die Körperschaftssteuer und über die Dividendesteuer (Gesetz Nr. LXXXI. aus dem Jahr 1996) Steuerermäßigungen und Begünstigungen bezüglich der Steuerbemessungs-grundlage.

Diejenigen ausländischen Personen gelten auch als heimisch ansässige Steuerzahler – im Einklang mit den internationalen Verträgen -, die ihre Unternehmensleitung in Ungarn haben, es sein denn, dass die Zuständigkeit nicht vom Sitz bestimmt wird.

Laut dem internationalen Abkommen bezüglich der Vermeidung der doppelten Besteuerung zwischen Ungarn und Serbien-Montenegro wird die Zuständigkeit vom Sitz des Unternehmens bestimmt. Laut dem Abkommen zwischen Ungarn und Rumänien wird die Zuständigkeit nicht vom Sitz des Unterneh-mens bestimmt.

Dem ausländischen Unternehmer (ausländischer Steuerzahler, wenn er Tätigkeit auf einem ungari-schen Standort ausübt, auch Filialenunternehmen) gebührt die Ermäßigung der Steuerbemessungs-grundlage nach dem Gesetz über Körperschaftssteuer, nach den allgemeinen (für heimische Steuerpflich-tigen, Wirtschaftsgesellschaften) Regeln. Der ausländische Unternehmer kann nach seinen Investitionen am inländischen Standort, nach dem jahresdurchschnittlichen Personalbestand der dort arbeitenden, und nach dem Erlös des inländischen Standortes Steuerermäßigung geltend machen.

(In Ungarn kann die Reiseorganisations- und die Vermittlungstätigkeit von Gesellschaften mit inländi-schen Sitz und Unternehmen mit ausländischen Sitz – durch ihre Filiale in Ungarn - betrieben werden. /Regierungsverordnung Nr. 213/1996. (XII.23.)/).

In Anwendung des Gesetzes über Körperschaftssteuer kann jede Steuerermäßigung, die den kleinen Unternehmen zusteht, auch von den Mikrounternehmen zu Geltung gebracht werden.

2. Ermäßigungen der Steuerbemessungsgrundlage

• Der Steuerpflichtige Klein und Mittelständisches Unternehmen kann am letzten Tag des Steuerjahres die Steuerbemessungsgrundlage mit den Kosten der ungarischen Erwerbung und Erhaltung der Patente und des Muterschutzes reduzieren, wenn diese nicht als direkte Kosten der Grundforschung, der ange-wandten Forschung oder der Versuchentwicklung gelten. Diese Möglichkeit bedeutet einmal die Verrech-nung als Kosten, und dazu die Ermäßigung der Steuerbemessungsgrundlage. In Anwendung der Verord-nungen bezüglich staatlicher Förderungen gilt die Reduzierung der Steuerbemessungsgrundlage mit dem Wert des Körperschaftssteuersatzes (16%) als eine geringfügige (de minimis) Förderung, die im Steuerjahr in Anspruch genommen wurde.

• Am letzten Tag des Steuerjahres kann der Steuerpflichtige Klein und Mittelständisches Unternehmen – wenn es die Ermäßigung in Anspruch nehmen möchte – die Steuerbemessungsgrundlage mit folgen-den Posten reduzieren: vorher noch nicht benutzte Immobilien; der Wert der Verrechneten Investitionen für die Inbetriebsetzung der früher nicht benutzten Sachanlagen – die zu den technischen Anlagen, Ma-schinen, Fahrzeugen gehören – im Steuerjahr; der Wert der Erneuerung, Erweiterung, Bestimmungsver-änderung und des Umbaus von Immobilien, die den Anschaffungswert der Immobilie erhöhen; der An-schaffungswert der im Steuerjahr unter den Immateriellen Güter in Bestand genommenen, früher noch nicht benutzten, urheberrechtlich geschützten Produkte. Die Ermäßigung darf das Ergebnis vor Steuern nicht überschreiten, und darf nicht mehr als 30 Millionen HUF betragen. Die Reduzierung der Steuerbe-messungsgrundlage kann auf folgendes nicht angewendet werden: Anschaffungswert der Immobilien außerhalb des Betriebskreises, der Plantagen; der Wert der Erneuerung, Erweiterung, Bestimmungsver-änderung und des Umbaus im Steuerjahr, die den Anschaffungswert der Immobilien und der Plantagen außerhalb des Betriebskreises erhöht.




In Anwendung der Verordnungen bezüglich staatlicher Förderungen gilt die Reduzierung der Steuer-bemessungsgrundlage mit dem Wert des Körperschaftssteuersatzes (16%) als eine geringfügige (de mi-nimis) Förderung, die im Steuerjahr in Anspruch genommen wurde.

Das Gesetz enthält auch Sanktionen, wonach das Doppelte der in Anspruch genommenen Ermäßigung als Erhöhung der Steuerbemessungsgrundlage betrachtet werden soll, falls der Steuerpflichtige die Anla-gen nicht, oder nicht verordnungsgemäß in Betrieb gesetzt, oder sie, binnen vier Steuerjahre nach der Inanspruchnahme der Ermäßigung, veräußert hat.

• Die Steuerpflichtigen, die am ersten Tag des Steuerjahres als Mikrounternehmen gelten können – nach ihrer Entscheidung – die Steuerbemessungsgrundlage mit folgenden Posten reduzieren: Mit dem Zu-wachs des durchschnittlichen Personalbestandes im Vergleich zum vorigen Steuerjahr und mit dem Er-gebnis des am ersten Tag des Steuerjahres gültigen monatlichen Minimallohns für den Steuerjahr, wenn der durchschnittliche Personalbestand des Steuerpflichtigen im vorigen Steuerjahr nicht mehr als 5 Per-sonen betrug, und der Steuerpflichtige am letzten Tag des Steuerjahres keine öffentlichen Schulden hat.In Anwendung der Verordnungen bezüglich staatlicher Förderungen gilt die Reduzierung der Steuerbe-messungsgrundlage mit dem Wert des Körperschaftssteuersatzes (16%) als eine geringfügige (de mini-mis) Förderung, die im Steuerjahr in Anspruch genommen wurde

Die Steuerbemessungsgrundlage muss mit 120 % der Reduzierung gesteigert werden, wenn sich der Personalbestand bis zum Ende des dritten Steuerjahres nach der Inanspruchnahme der Reduzierung verringert, oder der Steuerpflichtige ohne Rechtsnachfolger aufgelöst wird.

• Der Steuerpflichtige, der am letzten Tag des Steuerjahres als Klein und Mittelständisches Unternehmen gilt, kann das Ergebnis vor Steuern – die Bemessungsgrundlage – mit folgenden Posten reduzieren: eine 100 Prozentige Wertabschreibung des Anschaffungswerts der früher nicht benutzten Sachanlagen – die zu den technischen Anlagen, Maschinen, Fahrzeugen gehören, wenn die Anlagen in den 48 Kleinregio-nen eingesetzt werden, die aus dem Aspekt der Regionalentwicklung zu den am meisten benachteiligten gehören.In Anwendung der Verordnungen bezüglich staatlicher Förderungen gelten 50% der so genutzten Sum-me – bei Fahrzeugen 80% – mit dem Wert des Körperschaftssteuersatzes als eine geringfügige (de mini-mis) Förderung.

3. Steuerermäßigungen

• Der Steuerpflichtige, der am letzten Tag des Steuerjahres der Kreditvertragsschließung als Klein und Mittelständisches Unternehmen gilt, kann anhand des Kreditvertrages, der nach dem 31. Dezember 2000 geschlossen wurde, für 40% der Zinsen des Kredites, der für die Anschaffung, Herstellung der Sachanla-gen beansprucht wurde, eine Ermäßigung der Körperschaftssteuer, bis maximal 6 Millionen HUF, in Anspruch nehmen.In Anwendung der Verordnungen bezüglich staatlicher Förderungen gilt die Summer der in Anspruch genommenen Steuerermäßigung als eine geringfügige (de minimis) Förderung.

Die in Anspruch genommene Steuerermäßigung ist mit einem Rückzahlpflicht belastet, sollte die Inve-stition nicht in Betrieb gesetzt werden, oder sollte die Anlage im Steuerjahr der Inbetriebsetzung oder in den darauf folgenden drei Jahren veräußert werden.

• Die Steuern können, mit der Inbetriebsetzung und den fünf Jahre langen Betrieb der Investitionen für die Erschaffung von Arbeitsplätzen, reduziert werden, wenn eine neue Einrichtung erschaffen, oder eine bestehende Erweitert wird, oder wenn das erzeugte Produkt, die angebotene Dienstleistung, oder der




Produktions- bzw. Dienstleistungsvorgang dadurch grundsätzlich verändert wird. Bedingungen: 20% der neuen Arbeitsplätze soll mit Berufsanfängern besetzt werden und im Vergleich zur Beschäftigtenzahl des Steuerjahres vor Investitionsbeginn, soll bis zum letzten Tag des Steuerjahres die Zahl der Beschäftigten bei den Mittelständischen Unternehmen um 150 (bei Kleinen Unternehmen um 30) Personen erhöht, auf dem Verwaltungsgebiet von begünstigten Gemeinden bei den Mittelständischen Unternehmen um 75 (bei Kleinen Unternehmen um 15) Personen gesteigert werden.

4. Geringfügige (de minimis) Förderung

Geringfügige (de minimis) Förderung: Die Förderung, die unter die Geltung der Verordnung Nr. 69/2001 (EG) der Kommission am 12. Januar 2001 über die Umsetzung der in den § 87 und 88 des EG Vertrags bestimmten de minimis Förderung fällt.

Die Verordnung betrachtet die Förderungen als de minimis, also geringfügige staatliche Förderungen, die wegen ihrer kleinen Summe, nicht mit der Verzerrung des Handels zwischen den Mitgliedstaaten drohen. Als geringfügige staatliche Förderungen gelten alle aus staatlichen Quellen (Staatshaushalt, Gemeindebudget) zugeführten Förderungen oder Einkommensverluste, die in drei aufeinander folgen-den Jahren die Summe von 100.000 Euro entsprechendem Forint nicht überschreiten und worüber der Geldgeber oder ein Gesetz besagt, dass sie als de minimis Förderung gilt. Die de minimis Förderung kann von der Form her Steuerermäßigung, Ermäßigung der Steuerbemessungsgrundlage, direkte Förderung, verbilligter Kredit usw. sein, aber § 1 der Verordnung Nr. 69/2001 (EG) der Kommission schließt einige Branchen und Tätigkeiten aus dem Feld der „Förderungsberechtigten” aus.

Danach kann keine de minimis Förderung diejenigen erteilt werden, die Transporttätigkeiten ausüben, und auch dann nicht, wenn die Förderung mit der Herstellung, Verarbeitung und Vermarktung von land-wirtschaftlichen Produkten, Tieren, Bäumen, anderen Pflanzen und ähnlichen Produkten verbunden ist.

5. Begünstigungen der Einzelunternehmer unter den Kleinen und Mittelständischen Unternehmen

Die folgenden Begünstigungen durch das Steuersystem sind vom Rechtstitel gesehen die gleichen, wie für die Steuerpflichtigen, die unter die Geltung der Körperschaftssteuer fallen. Die Methode der Inan-spruchnahme ist verschieden, sie können Begünstigungen, die das Einkommen vermindern, oder Steue-rermäßigungen sein.

Aus den Begünstigungen, die das Einkommen vermindern, können die Unternehmer die Begünstigun-gen für Kleinunternehmer bis zur 30 Millionen Forint Grenze in Anspruch nehmen, die weniger als 250 Personen beschäftigen. Die Begünstigung bezüglich Patent- und Musterschutz kann von den Unterneh-mern beansprucht werden, die am letzten Tag des Steuerjahres weniger als 250 Personen beschäftigen. Die Begünstigung bezüglich der Erhöhung des Personals kann von denjenigen Einzelunternehmern be-ansprucht werden, die am ersten Tag des Steuerjahres weniger als 5 Beschäftigten haben.

Die Steuerermäßigung für Kleinunternehmer nach den Zinsen des Kreditvertrags kann von den Unter-nehmer beansprucht werden, die weniger als 250 Personen beschäftigen. Die aufgelisteten Begünstigun-gen sind de minimis Förderungen.




TOURISMUSARTEN: DORFTOURISMUS, ÖKOTOURISMUS, AKTIVER UND BÄDERTOURISMUS

Frau Adriana Camelia Lungu

Die Stadtbewohner präferieren den aktiven Tourismus, wodurch sie von der Überfülltheit der Städte loskommen können, und mögen die monotonen, nach strikten Zeitplänen organisierten Stadttourismus weniger. Dies hat auch zur Gestaltung folgender Tourismusarten beigetragen: Dorftourismus, Ökotouris-mus, aktiver und Bädertourismus. In der Region haben diese vier Typen die besten Entwicklungschancen, da die natürlichen, historischen und kulturellen Gegebenheiten dafür hervorragend sind.

DORFTOURISMUS

Laut den internationalen touristischen Studien verbringen immer mehr Stadtmenschen ihre Freizeit gern in Dörfern, fern von den überfüllten und verschmutzten Städten.

Die langfristige Entwicklung des Dorftourismus in der Region ist vor allem in den Gebirgen charakteri-stisch, er ist aber auch im Hügelland und in den Ebenen vorhanden, weil die Schönheit der Landschaft, die Bioprodukte, die reiche Gastronomiekultur, die Bewahrung der alten Handwerkkünste und die sau-bere Luft überall gute Lockartikel sind. Darüber hinaus können sich auch ärmere gesellschaftliche Schich-ten diese Form des Tourismus leisten, und immer mehr Menschen interessieren sich dafür.

Die Dienstleistungen der einzelnen Bauerhöfen, das rapide Wachstum der Unterkunftsmöglichkeiten (da die Möbel und andere Geräte billig sind) die Rechtsvorschriften, die europäischen Programme zur Förderung der ländlichen Wirtschaftstätigkeiten tragen alle zur nachhaltigen Entwicklung des Dorftou-rismus bei.

Dorfpensionen sind in den folgenden Gemeinden entstanden: Turniu Ruieni, Garana (Komitat Caras-Severin), Margina und Tomesti (Komitat Timisch), Cristur und Sarmisegetuza (Komitat Hunedoara), Világos und Ménes (Komitat Arad).

Die Nähe dieser Gemeinden zu wunderschönen Naturlandschaften hat auch die Entwicklung des akti-ven und Ökotourismus mit sich gebracht.

ÖKOTOURISMUS

Nach der Definition der Internationalen Gesellschaft für Ökotourismus ist der Ökotourismus: „Ein ver-antwortungsbewusster Ausflug in der Natur, der die Umwelt bewahrt und den Wohlstand der Bevölke-rung erhöht.”

Welche Bedingungen muss der anspruchsvolle Ökotourismus erfüllen?• Ein Teil der Einnahmen soll für die Bewahrung der Natur und der Schutzgebiete verwendet

werden;• Der Großteil der Einnahmen soll bei der lokalen Bevölkerung bleiben;• Er soll erzieherische Wirkungen auf die Touristen und die Bevölkerung ausüben;• Er vermindert die Umweltzerstörung auf ein Minimum.

Die Nationalparks, Reservate, Engpässen, Teiche und Flüsse, Höhlen und Karstgebirge mit unterirdischen Flüssen und nicht zuletzt die seltenen Pflanzenarten erhöhen die Attraktivität dieser Tourismusarten.

Das Komitat verfügt über ein reiches Flussnetzwerk (Cserna, Timisch, Krassó, Néra), die Donau bildet auf einer Strecke von 60 Kilometern einen atemberaubenden Engpass. Die Sammelteiche (Mărghitaş,




Buhui, Secu, Văliug-Breazova, Gozna, Trei Ape und Poiana Mărului) ziehen die Touristen mit entsprechen-den Dienstleistungen zum Wasser- und Angelsport an.

BÄDERTOURISMUS

Das Herkulesbad ist der älteste in Rumänien, und gehört zu den ältesten auf der ganzen Welt. Zuerst wird es 153 nach Christi schriftlich erwähnt. Es hat eine wunderbare Lage im Cserna Tal, im Nationalpark Domogled auf dem gleichen Breitengrad wie Nizza und Venedig, auf einer Höhe von 160 Metern. Das Klima ist angenehm mediterran.

Nach dem Frieden von Passarovitz, 1718, beginnt die neuzeitliche Geschichte des Herkulesbades im Kaiserreich Österreich. Der Neubau und die Modernisierung des Bades und der Korridore wurde 1736 begonnen. Die meiste Arbeit wird von den Grenzschutzeinheiten des Banats erledigt, im überwältigenden österreichischen Barock. Es gibt viele prominente Gäste: Kaiser Josef II., Franz I. und Kaiserin Charlotte, Kaiser Franz Josef und Kaiserin Elisabeth.

In den Heilbädern werden den Touristen folgende Behandlungen angeboten: Hydrotherapie, Warm-wasserbehandlung, Chinetotherapie, Heilwasserdampf und Inhalierung, Heilturnen, Salz- und Schwefel-bad, Massage, Akupunktur, Schönheitskur- und Kosmetik.

Behandelte Krankheiten: Gelenkbeschwerden, Rheuma, Spondylosis, Arthrose, Poliarthrose, Sehnen-bandentzündung, Schulterschmerzen, Gelenkbeschwerden nach Unfällen, Rekreation nach Operationen (Knochenbruch, Zerrungen, Verrenkungen), Nervenlehmung, Diabetes, Hyperlemia, Aspirationsbe-schwerden, Herz- und Gefäßkrankheiten, gynäkologische Krankheiten, Nasen-, Hals- und Ohrenerkran-kungen, Haut- und Augenkrankheiten.

Im Herkulesbad kann man praktische dieselbe ionisierte Luft atmen wie in den Schweizer Alpen, dies ist den Wasserfällen der Cserna, aber auch den alten Buchenwäldern, den schwarzen Nadelbaumwäldern und der dichten Farnschicht zu verdanken.

AKTIVER TOURISMUS

Diese Art von Tourismus umfasst viele Tätigkeiten und knüpft eng an den Öko- und Dorftourismus an, weil er in der Natur, neben ländlichen Gemeinden praktiziert wird.

Wichtigste Tätigkeiten: Wanderungen, Tierwarte, Vogelwarte, Radfahrertourismus, Reiten, Kutschen- oder Schlittenfahren, die Touristen können sich an der Arbeit am Bauernhof beteiligen, Höhlen, Canio-ning, Rafting, Trekking, Bergsteigen, Drachenfliegen, Schneejet, Tauchen in Höhlenseen, Enduro.

Die bedeutendsten Erscheinungsformen des aktiven Tourismus in der Region:• Enduro – seit 1995 (www.enduromania.ro)• Wanderungen• Radfahren

Radfahrerwege1. Der Weg durch das Gebirge Dognecea: beginnt bei Boksa, aber streift auch die Wege 3. und 4. im

Komitat Timisch, (Ramna – Bocşa – Ocna de Fier – Dognecea – Secăşeni – Giurgiova – Goruia – Lupac – Ocna de Fier – Bocşa). Die Gemeinde Ocna de Fier wird schon 1760 erwähnt, wo man aus dem Abbau von Eisenerz lebte. Die Mienen sind heute verlassen. In der Julia Miene ist man auf römi-sche Funde gestoßen. Mittelalterliche und neuzeitliche Funde kommen öfter vor. Eine einzigartige Mineralsammlung ist hier zu finden. Wenn wir die gemeinde verlassen gehen wir an einem kleinen Teich vorbei, bedeckt mit Seerosen. Wenn man Dognecea erreicht ist der große Teich zu sehen, mit




einer Wasserfläche von 300x100 Metern. Dognecea ist eines der längsten Gemeinden des Banats, das bedeutet fast 7 Km, sie war schon im 18. Jh. vom Abbau des Eisenerzes europaweit bekannt. Der italienische Griselini und der Österreicher Born wanderten auch in dieser Gegend. Danach läuft der Weg über ein Tal mit Kalksteinen, hinunter zu Lupac, und dann geht es zu den zwei Vărtoape Seen.

2. Wege im Szemenik Gebirge:2.1 Secu See Weg ( Reşiţa – Secu – Breazova See – Văliug – Cuptoare – Reşiţa ). Der Weg führt zum Secu

Sammelteich, was 4 Km lang ist. Seine Oberfläche beträgt 101 Ha, und es enthält 14,4 Millionen Ku-bikmeter Wasser. Es gibt hier Möglichkeiten zu Wassersportarten, zum Baden und Sonnenbaden. Der kurvige Weg läuft durch dichte Wälder, Ackerböden und neben reinen Wasserquellen. Dann kommt man zum Breazova See, mit einer Fläche von 12 Ha, und einer Wassermenge von 1,23 Mil-lionen Kubikmeter. Von Valiug führt ein Serpentinweg nach Reşiţa.

2.2 Semenic Weg ( Văliug – Prislop Engpass – Gărâna – Trei Ape See– Brebu Nou – Slatina Timiş/Tere-gova). Innerer Weg: Prislop – Secu Semenic. Der Weg beginnt bei dem Gozna See (59 Ha, 10,71 Millionen Kubikmeter Wasser, Angeln, Sonnen- und Wassertherapie an der freien Luft). Garana und Brebu Nou verfügen über zahlreiche anspruchsvolle Hotels. Im August jedes Jahres wird in Garana ein internationaler Jazzfestival veranstaltet. Am Korridor Timiş Cerna kann man runterfahren: auf der linken Seite (Slatina – Timiş) oder auf der rechten Seite (Teregova).

2.3 Bârzava – Nera Weg (Crivaia – Vila Klaus – Berzaviţa Försterhaus – Coşava Försterhaus) ist eines der am besten Bewahrten Waldreservate, mit riesigen Buchen, mit Höhen von über 40 Meter, die älter als 350 Jahre sind. Bis zu Borlovenii Vechi verläuft der Weg im Nera Tal.

2.4 Bârzava – Poneasca Weg (Berzaviţa Försterhaus – Poneasca See– Poneasca). Weicht am Försterhaus vom obigen Weg ab, und führt zu einem Karstplateau, wo viele lapis und dolina zu sehen sind, er wird der „Platz des Teufels genannt”. In der Nähe befindet sich auch ein Jugendcamp.

2.5 Almăjului Oraszága Weg (Bozovici – Eftimie Murgu – Rudăria – Prilipeţ – Prigor – Borlovenii Noi – Pârvova – Globu Craiovei – Petnic – Iablaniţa). Der Weg durchquert ein typisches Gebiet des Banats, man kann die Dörfer und Bevölkerung des Gebirges im Banat kennen lernen, wo die alten Traditio-nen noch bewahrt wurden. Im Oktober gibt es in der Gemeinde Lăpuşnicel Kirchweih, was einen Umzug der Volkstracht darstellt. Die volkstümlichen Reservate der Rudăria und Cheile Globului sind interessant, denn da sind kleine Wassermühlen zu sehen, die völlig aus Holz gebaut sind. Im Dorf Eftimie Murgu ist der Freiheitskämpfer Eftimie Murgu, der Lehrer von N. Bălcescu. Im selben Gebiet sind auch viele Fossilien zu finden, bei Globul Craiovei, wo gasteropoda und lamelibranhiata Fossilien gefunden wurden aus dem miozän (neogen) Zeitalter. Einige Fossilien: Cerithium ligni-tarum, Tapes vetula, Cardium plicatum, Tapes gregaria.

3. Aninai Gebirge Weg3.1 Comarnic Weg (Reşiţa – Padina Seaca Försterhaus–Comarnic Försterhaus – Anina). Der Weg ver-

läuft neben der längsten Höhle der Region (Comarnic). (www.caveman.ro)




ÖKOTOURISMUS IN DER EUROREGION DONAU – KREISCH – MIERESCH – THEISS

Dr. Martin OLARUUniversitätsprofessor

West Universität Timisoara

Der Ökotourismus bevorzugt Schutzgebiete, und diejenigen geographischen Gebiete, wo die Natur un-berührt ist, und minimalisiert die schädlichen Wirkungen. Dadurch fördert er die Verwaltung der Schutz-gebiete, schafft aber gleichzeitig wirtschaftliche und gesellschaftliche Vorteile für die Bevölkerung der touristischen Gebiete, in dem er die Widerbelebung der traditionellen wirtschaftlichen Tätigkeiten und der alten Kulturen in der Umgebung der Schutzgebiete vorantreibt, wodurch er die langfristige Erhaltung der Naturgebiet mit Hilfe von speziellen Lösungen ermöglicht.

Die Euroregion DKMT und die Wirtschaftsentwicklungsregion Nr. 5 verfügen über eine besonders viel-fältige Geographie und Faunawelt. Man kann hier zahlreiche ausgedehnte Schutzgebiete, Naturparks, natürliche Denkmäler, jahrhunderte alte Bäume und nationale Reservate vorfinden. In der West Region Nr. 5 sind vier Komitate (Arad, Hunyad, Caras-Severin und Temesch) und die folgenden Naturschutz-parks zu finden: Niedere Miereschtal (dies gehört zu den Wassergebieten), das Eiserne Tor – beide grenz-überschreitende Parks, sowie der Park Gradistea Muncelului—Cioclovina. Wir verfügen auch über Natio-nalparks: Retyezát (Biosphäre Reservat), Cserna Tal – Domogled, Néra Engpass-Beusnita und Szemenik-Caras Engpass. Es gibt darüber hinaus in Timisoara, Piskin und Gurahontban Arboreten.

Der Ökotourismus respektiert die Vollkommenheit des natürlichen, wirtschaftlichen und gesellschaft-lichen Umfeldes, die Art und Qualität der Landschaft, die kulturelle und historische Tradition, das gebau-te Erbe der alten rumänischen, ungarischen und serbischen Dörfer. Die Tätigkeit der touristischen Anla-gen muss den Umweltvorschriften gerecht werden.

Die touristischen Investitionen, die an den Vorgebieten der Parks entstehen werden, müssen die inter-nationalen Rechtsvorschriften bezüglich Naturschutzes einhalten. Es müssen spezielle Naturbeobach-tungspunkte, Touristenwege in den Bergen und Fotopunkte gestaltet werden.

Die geographische und biologische Diversität der Region Nr. 5 ist dem Kalkstein zu verdanken, alle in-teressanten Formen kommen vor, vom Exokarst bis Endokarst (Höhlen und unterirdische Wasserwege).

Mehrere Hundert Höhlen sind im touristischen Register des Banats aufgelistet: Comarnic, Popovat, Buhui (im Aninai Gebirge), aber diese werden nicht mit Strom versorgt, entsprechen deshalb den Erwar-tungen des internationalen Höhlentourismus nicht. Gletscher kommen eher im Tarcu-Godeanu-Retezat Gebirge vor. Der Flora und Fauna birgt wertvolle Schätze in den rumänischen Reservaten: Domogled, Retezat, Satchinez, Beusnita, Donau Engpass, Comarnic Höhle usw. Die Wassergebiete beherbergen eine reiche Vielfalt an Vögeln, weshalb sie von ausländischen Ornithologen bevorzugt aufgesucht werden. Die schwarzen Nadelbaumwälder gehören zu den größten Schätzen, die auch im Rahmen des Programms Natura 2000 im Reservat Domogled geschützt werden. Mehr als 93% der Waldflächen des Nationalparks Cserna Tal besteht aus besonders schönen Buchen, die auch in den Gebieten vom Banater Gebirge, Retyezátban und am Eisernen Tor zu finden sind. Das Eiserne Tor schließt den Engpass der Donau ab, und ist auch ein grenzüberschreitender Park, er beinhaltet auch die serbische Seite der Donau.

Über die Naturschätze hinaus findet man auch die Zeichen der traditionellen Kulturerbe der Bevölke-rung, wie das dakische Burgsystem im Orastie Gebirge, im Reservat Hátszeg, im Almás Tal, im National-park Nératal; All dies hat zum Ergebnis, dass sich viele hervorragende Ökotourismusprodukte zeigen, wo die Elemente von Traditionen und Natur unberührt oder weniger verändert sind, das Kulturerbe erhalten blieb, und nach der Restaurierung besichtigt werden kann.

Der Ökotourismus in Richtung der Schutzgebiete ist nicht nur für alle Touristen sondern auch für die Bevölkerung eine „Ökoschule”. Es ist die Aufgabe der lokalen Gemeinden, der Regierung und der Zivilor-

ÖKOTOURISMUS IN DER EUROREGION



ganisationen eine Moral einzuführen, in der die Menschen den Naturschutz respektieren und erhalten wollen.

Die touristischen Investitionen müssen den nationalen und internationalen Rechtsnormen gerecht wer-den, die Touristikeinrichtungen müssen global und integrierend vorgenommen werden, wobei die Anzie-hungskraft und die natürliche und gesellschaftliche Umgebung, sowie das wirtschaftliche, kulturelle Ni-veau betrachtet werden müssen.

Die Beziehung zwischen dem nachhaltigen Tourismus und dem Ökotourismus in der Region Nr. 5.

Folgerungen und Vorschläge• Abstimmung der touristischen Bewegungen mit der Ökotoleranz der Schutzgebiete, Vermeidung

der Überbevölkerung der touristischen Gebiete• Die drei Länder, Rumänien, Ungarn und Serbien-Montenegro, sollen die Rechtsharmonisierung

nach der Empfehlung des UICN bezüglich der touristischen Tätigkeiten in den Schutzgebieten und in ihrer Umgebung umsetzen. Dies bedeutet die Regulierung des Tourismus, vor allem die Verminderung des Massentourismus, was mit der internationalen Vermarktung eines hochwertige-ren Touristikprodukts realisiert werden kann. Auf diese Weise kann man die Überschreitung der ökologischen Toleranzgrenze vorbeugen und die unkontrollierte, unorganisierte Strömung der Touristen einstellen.

• Es wäre sinnvoll einen Wissenschaftlichen Rat innerhalb der Euroregion DKMT zu erstellen, der sich mit den geschützten Parks und gebieten beschäftigen würde. Die Mitglieder sollten die Exper-ten der jeweiligen Fachgebiete sein, seine Aufgabe wäre die Kontrolle, wissenschaftliche For-schung, das Touristikmanagement und die Marketingtätigkeit der Schutzgebiete.

• Erarbeitung gemeinsamer Ökotouristikprogramme, die der Werbung der jeweiligen Nationalparks dienen würden, Organisierung von gemeinsamen Besuchen in diese Parks.

• Ausgabe einer dreisprachigen (und englischen) Handbuches über Ökotourismus, in dem die touri-stischen Sehenswürdigkeiten, alle Schutzgebiete, die vorgeschlagenen Touristenwege und die Rechtsvorschriften der drei Länder enthalten wären. Dieses Heft soll an Schulen, Universitäten, Touristikbüros, Reiseplaner, Informationszentralen und den Bürgermeisterämtern der betroffenen Gemeinden verschickt werden.

• Der Großteil der Schutzgebiete liegt in benachteiligten Regionen, wo, nach dem Zusammenbruch der einseitig entwickelten Industrie, des Bergbaus und der Metallurgie, es höchste Zeit für die öko-logische Umstrukturierung der Landschaft ist. Diese Arbeit sollte von den Experten der Euroregi-on vorgeschlagen werden.

Traditioneller Tourismus

Nachhaltiger Tourismus

Ökotourismus




Bibliogrpahie

1. Bran, Florina, Simon, Tamara, Nistoreanu, P., 2000, Ecoturism. Kiadó: Editura Economică, Bukarest

2. Glăvan, V., 2003, Falusi turizmus. Agroturizmus, Fenntartható turizmus. Ökoturizmus. Kiadó: Editura Economică, Bukarest.

3. Nistoreanu, P., Tigu, G., Popescu, D., Padudean, M., Talpeş, A., Tala, M., Condulescu, C., 2003, Ökoturizmus és falusi turizmus, Kiadó: ASE, Bukarest,

4. Matei, Elena, 2004, Ökoturizmus. Kiadó: Top Form, Bukarest




NACHHALTIGER TOURISMUS IM SPIEGEL DER ZUSAMMENARBEIT AN DER GRENZE, SEINE ELEMENTE IM DORFTOURISMUS

Frau Kabódi IstvánnéSachberaterin

Katedra Stiftungsberufsschule

Nachhaltigkeit

Die Nachhaltigkeit beeinflussende äußere und innere Faktoren:

Äußere Faktoren:Die drei Berufe (Dorftourismus, Bioproduktion, Handwerk) werden durch Gesetze, Verordnungen ge-

regelt, gelenkt.Die Zentralförderung des Berufs (Funktionsförderung).

Innere Faktoren:Personalbedingungen:• die menschlichen Fähigkeiten der Unternehmensleiter und Mitarbeiter• ihre Berufsausbildung• ihre Kenntnisse in Wirtschaft, Unternehmensmanagement und Marketing• ihre Partnerschaftskontakte

Sachbedingungen:• Unterkunft, Vorstellungsort, Werkstatt, Vorstellungsportal von entsprechender Qualität• Marketingmittel, Flyer, Prospekte, Fachbroschüren, eigene Webseite, Erscheinung auf Fachinfor-

mationsportalen

Zur Entwicklung des nachhaltigen Tourismus wurde in der Projektpartnerkooperation eine Erhebung durchgeführt (im Rahmen des Interreg III.B – Cadses-Projekts); die benutzten Mittel der Analyse:

• Fragebögen (eine Muster mit 940 Personen)• telefonische Befragung• persönliche Befragung

Die Quellen der Erhebung waren:• Adressenliste der Fachvertretungen, Fachbroschüren, Telefonbücher• Kontaktaufnahme mit den Berufsorganen der drei Berufe

Zusammenfassung der allgemeinen Erfahrungen:

1. Dorftourismus:In Ungarn ist Dorftourismus, Agrartourismus nicht entsprechend geregelt.Die ständige Weiterbildung der den Beruf unterstützenden FVM (Ministerium für Landwirtschaft und ländliche Entwicklung) –Sachberater ist nicht gelöst.Es gibt keine ländliche Zentralen, Bildungszentren für regionale Aufgaben.Es gibt keinen richtigen Vertreter des Berufs in den Fachministerien.




2. Handwerk:Die Berufsorgane funktionieren nicht in allen Komitaten entsprechend.Es fehlt im Komitatssitz ein ständiger Ausstellungs- und Vertriebsort.Es werden selten gemeinschaftliche Marketingmittel - und Broschüren gefertigt.Nicht in jedem Komitat funktioniert ein gemeinsames Internetportal.Die Partnerkontakte sind nicht entsprechend.Nur in manchen Komitaten des Landes funktioniert Berufsbildung, Weiterbildung.

3. Bioproduktion:Der Vertrieb ist unorganisiert.Es gibt keine aktiven Kontakte mit den Gaststättenunternehmen.Es fehlen die Marketingbroschüren für den Vertrieb.

Die einzelnen Berufe unterstützenden Fachorgane verfügen nicht über genügend Geld zu ihrer Tätig-keit.

Die Werte der drei Berufe:• Gute geographische Gegebenheiten.• Immer mehr Unterkünfte von guter Qualität.• Die Siedlungen erkannten die Bedeutung vom Tourismus und helfen der Entwicklung.• Organisierung und Propagierung von Qualitätsprogrammen (Veranstaltungskalender in allen Ko-

mitaten und Siedlungen).• Es entwickelt sich Innlandtourismus (Urlaubsschecks).• Die Partnerschaftskontakte funktionieren auf immer mehreren Gebieten.• Ernste Anstrengungen zur Bewahrung unserer Traditionen und deren Vorstellung an unsere Gäste.• Auf dem Gebiet der Gastronomie, Weintourismus, Ökotourismus und Erbschaftstourismus ist be-

deutende Entwicklung zu merken.• Bei Programmen, Veranstaltungen ist die Kooperation der drei Berufe zu vermerken.• Gut funktionierende Lokalpartnerschaften entwickelten sich. (Kiskunfélegyháza, Komitat

Csongrád, Sárrét).

Die Funktion der partnerschaftlichen Beziehungen ist immer einer bestimmenden Person zu verdan-ken.

Wir können feststellen, dass aus der Sicht der Nachhaltigkeit die entsprechende Funktionierung der Partnerschaftsbeziehungen der wichtigste Faktor ist.

Die Zahl der Übernachtungen hängt in großem Maß von der Zahl der Programme, deren Qualität, Viel-falt, die wir den Gästen anbieten, ab.

Partnerschaft: • Gastgeber, Gastwirte • Handwerker • Bioproduzenten, Musterfarmen • Selbstverwaltungen • Berufsorganisationen • Bildungs-, Weiterbildungsinstitutionen • Reisebüros, TOURINFORM-Büros und ihre Rolle in der Partnerschaft.

Die in Ungarn ausgeschriebenen Bewerbungen vermuten und unterstützen das Zustandekommen und Aufrechterhalten der Partnerschaften.




Partnerschaft funktioniert auch instinktiv, aber es genügt nicht zur Nachhaltigkeit der Unternehmen. Die Unterstützung des Ausbaus von partnerschaftlichen Beziehungen ist wichtig. Es ist nötig, dass die möglichen Partner einander kennen.

Dazu möchte unser Projekt Hilfe leisten:• mit seinen erstellten Unterrichtsmaterialien• mit seinen Studien• mit den Broschüren, die die Angebote der drei Berufe vorstellen• und nicht zuletzt mit seinem sich dauernd erweiterbaren Portal.

Die Wirkung der Zusammenarbeit an der Grenze auf die nachhaltige Entwicklung des Agrartourismus

• In der Formulierung, Beurteilung und im Markterfolg der Region Südliche Tiefebene ist die be-wusst harmonisierte, touristische Entwicklung der Region von großer Bedeutung. Bei den Entwick-lungsvorstellungen des Tourismus, Agrartourismus der Südlichen Tiefebene ist es wichtig, die Pro-dukte eines neuen Zweigs zu beachten und anzuwenden. Man soll in Richtung Ökofarmen, Wirt-schaften, die traditionelle ungarische Produkte herstellen und Anwendung von Bioprodukten öff-nen.

• Nach der Förderungspolitik der Europäischen Union wurde in Ungarn das Institutionssystem, das administrative Unterstützung zur Entwicklung bietet, ausgebaut. Die Entwicklungen bleiben an der Landesgrenze nicht stehen, sondern überschreiten sie, dank der bewussten Organisationsar-beit, Richtung Rumänien, und Serbien-Montenegro.

• Die grenzüberschreitenden Entwicklungen von mehreren heimischen und EU Ausschreibungen unterstützt.

Von den Förderungsmöglichkeiten muss man Folgende hervorheben:• Ausschreibungen des Außenministeriums;• Ausschreibungen des Nationalen Zivilen Grundprogramms,• EU- Ausschreibungen: – PHARE CBC Ausschreibungen – PHARE INTERREG Ausschreibungen

Seit 2000 gewannen in der Region mehrere Projekte Förderungen bezüglich Zusammenarbeit an den Grenzen. Diese nahmen überwiegend Unterrichts-, Forschungs- und Veranstaltungsorganisationsaufga-ben auf sich, aber es erschienen auch die Investitionsbewerbungen.

Es ist eine wichtige Aufgabe unsere Erfahrungen unseren Partnern, die auf der anderen Seite der Gren-zen leben, weiterzugeben, damit wir die Regionsgegebenheiten, Programmmöglichkeiten vervielfachen.




VOLKSGESUNDHEITLICHE BEURTEILUNG DES DORFTOURIMUS

Kovács ÁrpádNationaldienst für Volksgesundheit (Ántsz), Institut im Komitat Csongrád

OBJEKT, ZIEL UND GEBIETE DER VOLKSGESUNDHEITSLEHRE

Die VOLKSGESUNDHEITSLEHRE beschäftigt sich mit der Bewahrung, dem Schutz der Gesundheit der Bevölkerung, und der Prävention von Krankheiten. Die praktische Umsetzung erfolgt durch die VOLKSGESUNDHEIT.

Gebiete:• Lebensmittelversorgung – Ernährung - Gesundheitslehre• Epidemielehre• Umweltgesundheitslehre• Arbeitsgesundheitslehre• Gesellschaftsgesundheitslehre

GESUNDHEIT ist nicht nur das Fehlen von Krankheiten bzw. Behinderungen, sondern ein Zustand des vollständigen physischen, geistigen und sozialen Wohlbefindens. (UNO WHO 1948)

DIE VERBINDUNG ZWISCHEN VOLKSGESUNDHEIT UND TOURISMUS

Der Tourist ist die Person, der seinen Wohnort aus irgendeiner physischen, geistigen oder beruflichen Motivation verlässt. (1929)

ZUSAMMENGEFASST:AUS VOLKSGESUNDHEITLICHEM ASPEKT IST ALSO TOURISMUS (DORFTOURISMUS)

NICHTS ANDERES, ALS EIN WICHTIGER (möglicher) BESTANDTEIL DER GESUNDHEITSPRO-MOTION INNERHALB DER PRIMÄREN PRÄVENTION.

NACHFRAGE

MotivationFreizeitDiskretionalEinkommen

ANGEBOTAnziehungskraft

UnterkunftGastgewerbeErgänzende

DienstleistungenVerkehr

InfrastrukturGastfreundschaft

SicherheitHygiene

ERLEBNI S

PRODUKT

SYSTEM VON TOURISMUS




HYGIENE DES DORTOURISMUS

Personalbedingungen Rechtsvorschriften

Gesundheitliche Geeignetheit → Verordnung Nr. 33/1988 (VI.24)

Gesundheitliche Minimalprüfung → Verordnung Nr. 80/1999 (XII 28)

Sachbedingungen Rechtsvorschriften

Trinkwasser → Verordnung Nr. 45/1998 (VI 24)

Abwasserableitung → Verordnung Nr. 45/1998 (VI 24)

Müllabfuhr, Platzierung → Verordnung Nr. 45/1998 (VI 24)

Einrichtung des Lebensraumes → Verordnung Nr. 45/1998 (VI 24)

Heizung → Verordnung Nr. 45/1998 (VI 24)

Technische Bedingungen der Lebensmittelversorgung → HACCP

Personalbedingungen:

Vorläufige, zeitweise medizinische Eignungsprüfung ↓

Vorbeugung von ansteckenden Krankheiten

Gesundheitliche Minimalprüfung

Sachbedingungen:• Auf dem Gebiet Umweltgesundheit:

Trinkwasser von entsprechender

Qualität

▼

Müllabfuhr

Abfallwirtschaft

▼

Sicherung der entsprechenden Temperatur

▼

Ansteckende Krankheiten Ansteckende Krankheiten der Atemwege

BEDEUTUNG DES GESUNDHEITSWESENS↓

RECHTLICHE, MORALISCHE FOLGEN




Sachbedingungen:• Lebensmittelversorgung auf dem Gebiet der Ernährungsgesundheitslehre::

Hitzebehandlung Kühlung, Einfrierung Abwasch, Desinfektion

Adaptierte Anwendung des H A C C P Systems(Gefahranalyse an den Kritischen Regelungspunkten)

FAZIT

Der Dorftourismus kann die Zielsetzung der Gesundheitspromotion nur dann erfüllen, wenn die Unternehmer der Gastgewerbe die Hygienenormativen konsequent einhalten und üben, wodurch sie die Rekreation und den vollständigen physischen, geistigen und sozialen Wohlbefinden der Gäste gewährlei-sten!




EIGENARTIGES ERSCHEINEN DER PRODUKTE IM GEIST DER VOLKS-, HANDWERKER UND KUNSTGEWERBLERTRADITIONEN, INSBESONDERE

BEZÜGLICH DES BEDARFS DES FREMDENVERKEHRS

Frau Seprenyi Erdei GizellaKomitat Csongrád Agrar Gemeinnützige Gesellschaft

EINLEITUNG

Auf der ganzen Welt leben die örtliche Traditionspflege, der Anspruch an natürliches Material, die Schaffung und Wiederbelebung des traditionellen Berufswissens ihr Renaissance. Aus natürlichem Material können auch heute noch für die Menschen angenehme, Wohlbefinden sichernde Gebrauchsge-genstände, Schmuckstücke gefertigt werden. Das meiste Material geht aber verloren.

Die Europäische Union denkt aber heutzutage nicht mehr an landwirtschaftliche Grundstoffprodukti-on, und deren Förderung, sie will die direkten Agrarförderungen allmählich in Förderungen der ländli-chen Entwicklung umwandeln.

Erstrangiger Ziel der ländlichen Entwicklung ist die Minderung der auf dem Lande zustande gekom-menen wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Nachteile, die Besserung der Lebensqualität der ländli-chen Bevölkerung, die Erweiterung der ländlichen Einkommensmöglichkeiten, die Entwicklung der landwirtschaftlichen Infrastruktur.

Kontakt zwischen Volkskunst und ländliche Entwicklung• Die Folklorgegenstände können wieder als Gebrauchsgegenstände oder Schmuckstücke dienen.

Anstatt auf dem Markt kaufbarer Massenprodukte können sie als Wohnungseinrichtung in unse-ren Häusern erscheinen.

• Der Fremde nimmt gerne Andenken mit sich nach Hause. Der Besucher sucht die anspruchsvol-len, schön verpackten, örtlichen Produkte.

• Die Packung kann wieder verwendbar sein oder als Schmuck dienen.• Es kann der ländlichen Bevölkerung als alternative Einkommensmöglichkeit dienen.

BEGRIFFE

Einer Zweig der Volkskunst ist die Sachvolkskunst.

WAS IST DER UNTERSCHIED ZWISCHEN VOLKSKUNST UND KUNSTHANDWERK?

Kunsthandwerk und Volkskunst sind Objektformulierenden Künste. Beide stellen die alltäglichen Gebrauchsgegenstände in künstlerischer Form dar. Die Volkskunst kennt den Begriff des Schmuckge-genstands nicht, im Kunsthandwerk spielt er dagegen eine wichtige Rolle. Das Kunsthandwerk hält mit der bildenden Kunst Schritt, sie passt sich also den Geschichtsstilen an und ihre Gesetzlichkeiten sind auch ähnlich. Die Kunsthandwerker sind ausschließlich professionelle Künstler, aber in der Volkskunst sind auch Amateure tätig. Die Volkskunstgegenstände wurden für eine Gesellschaftsschicht, für die Bau-ern gefertigt, die Schöpfungen des Kunsthandwerks für alle Menschen.

EIGENARTIGES ERSCHEINEN DER PRODUKTE IM GEIST...



KONTAKT ZWISCHEN TOURISMUS UND VOLKSKUNST

Die Fertigung von Volkskunstgegenständen kann der eine Weg zum ländlichen Einkommenserwerb sein. Diese Tätigkeit gibt aber auch nur einer bestimmten Schicht Einkommen und die Branche benötigt Hilfe. Die Verbrauchergewohnheiten änderten sich, in unseren Wohnungen sind langhaltige Kunststoffe zu finden. Natürlich gibt es auch eine anspruchsvollere Schicht, und mit Wecken der Ansprüche und Formierung des Geschmacks kann man die Gewohnheiten ändern!

Außer einigen Künstlern können sich wenige managen. Mit dem Zerfall der Hausgewerbegenossen-schaften, der größeren Integrationsorganisationen, Volkskunstvereine, Fabriken, z. B. Majolikafabrik ist auch die Organisierung der Grundstoffproduktion, der Markt zerfallen. Die Volkskünstler, die Kunstge-werbler sind alleine geblieben.

KANN DER TOURISMUS ALLEINE DIE BESCHÄFTIGUNGSPROBLEME LÖSEN?

Kóródi Márta – Dr. Dudás Péter schreiben in ihrer Studie „Verhältnis zwischen Wirtschaft und Touris-mus in Kleinregionen” folgendes:

In der ländlichen Entwicklung haben außer Wirtschaftsfaktoren, die Anziehungskraft, die Gastfreund-lichkeit der Einwohner, Regionsmarketing, die bewusste touristische Produktionsentwicklung auch eine entscheidende Rolle. Die gesellschaftlich-wirtschaftlich unterentwickelten Kleinregionen sehen im Tourismus – falsch – die einzige Lösung der Krise. Er bekommt zu große Bedeutung, ihre Erwar-tungen ruhen auf keinem realen Grund. Die Kleinregionen müssen sich selber helfen, sie müssen ihre eigene Treibkraft finden.

WIE KANN MAN DIE INTEGRATION DER HANDWERKERTÄTIGKEIT IN DEN FREM-DENVERKEHR UNTERSTÜTZEN?

Es gibt Handwerker, die die wirksamen Methoden des Selbstmanagements erkannt haben und auch kennen, aber die meisten brauchen äußere Hilfe.

Die Hilfe kann:• von Zivilorganisationen• von Selbstverwaltungen• aus Regierungsförderungen und Förderungen der Europäischen Union• von Reisebüros, usw. kommen

1.) ERFOLGREICHER EIGENWEG

1.1.) Schauwerkstatt in Hódmezővásárhely, bei Ambrus Sándor Volkskunsthandwerker –TöpferAmbrus Sándor hat in Hódmezővásárhely in seinem Familienhaus seinen 60 m2 großen Ausstellungs-

saal, worin seine eigenen Produkte ausgestellt sind, gestaltet und oft kann der Besucher auch die Arbeiten anderer Handwerker kennen lernen. Mehrere Handwerker haben mit Hilfe von Fördermittel eine Küche gebaut. Ein Ethnograf aus Vásárhely hat sie geplant, ein Algyőer Tischler hat den Tisch und die Stuhlbei-ne, ein Tápéer Mattenflechter die Siztflächen, ein Makóer Weber die Tischdecke gemacht und Ambrus Sándor fertigt das Tongeschirr.

Die Besucher können nicht nur einkaufen, der Meister macht auch Töpfervorstellungen. Sie können auch die Geschichte der Töpferei von Hódmezővásárhely kennen lernen. Die Besucher können auch selber Töpfe machen, malen und Ton bearbeiten.




Er sorgt auch für gute Marketing. Auf seiner Webseite sind seine Produkte, sein Vorstellungsmaterial unter dem Titel „Belvárosi Fazekasház“ zu finden. Über seine Arbeit wurden mehrere Artikel geschrie-ben und auch Radioprogramme gesendet.

1.2.) Rátkai Sándor Pantoffelmacher, sein Plan zur Szegeder PantoffelschauwerkstattDer 91 jährige Rátkai Sándor kennt heute als einziger den Beruf des Pantoffelmachens. Er versuchte

vergebens anstatt seiner auf dem Dóm-Platz liegenden, weggenommenen Werkstatt eine andere in der Stadt zu suchen, er bekam keine. Das Problem wurde mit Kooperation gelöst. Dr. Rátkai György, einer der Söhne von Rátkai Sándor hat gemeinsam mit dem Jugendhaus im Jahre 2003 die Rátkai Sándor Gemein-nützige Stiftung zustande gebracht.

Das Ziel der Stiftung ist der Unterricht des Pantoffelmachens und der Schutz des Kulturerbes. Es ist gelungen Fördermittel für eine Schauwerkstatt vom Ministerium für Nationale Kulturerbe zu bekommen. Die Stadt Szeged hat 420.000 Forint für den Unterricht angeboten. Zwei Jugendliche haben so Möglich-keit zur Aneignung des Berufs bekommen. 2004 wurde der Szegeder Pantoffel unter Schutz gestellt, seit Januar 2005 werden sie nur mit Serienzahl hergestellt.

2.) ZIVILINITIATIVEN

2.1.) Ausstellungen: Die Agrarkammer von Komitat Csongrád, die Progress Stiftung, Volkskunst Ver-ein in der Südlichen Tiefebene, Dabic Gemeinnützige Gesellschaft haben 2002 mit einer PHARE Bewer-bung, die damals noch Tisza-Maros Internationale Handwerker Fachausstellung und Messe in Szeged im Jugendhaus eingeführt. Auch eine Berufskonferenz folgte die Ausstellung. Seither haben die Handwerker unter dem Namen „Natura Internationale Handwerker Fachausstellung und Messe” die Möglichkeit ge-habt, zweimal auf dem gleichen Ort, einmal auf dem Gebiet des Hangár Expo und Konferenzzentrums, sich vorzustellen. Über die Veranstaltung sind Kataloge, Fotos und Webseiten gemacht worden.

2.2.) Bewerbung einer Zivilorganisation: Die Agrarinformation, Dienstleistung und Unterrichtorgani-sation Gemeinnützige Gesellschaft im Komitat Csongrád hat eine Bewerbung unter dem Titel „Umwelt-freundliche ländlichspezielle Einzelverpackung von fließenden Lebensmittel im Komitat Csongrád” im August 2004 ausgeschrieben.

Ziel des Wettbewerbs war die Aufmerksamkeit auf Traditionen der Gegenstände, Berufe zu lenken, die auch unter heutigen Umständen in der Touristik anwendbar sind.

Die Bewerbung wurde in zwei Themen ausgeschrieben:• Die eine zur Herstellung von landwirtschaftlichen Produkten irgendeiner umweltfreundlichn

ländlichspeziellen Einzelverpackung von fließenden Lebensmittel im Komitat Csongrád”• Die zweite zur Gestaltung eines Logos für die „Produkten im Komitat Csongrád”

Auf dem Wettbewerb für Verpackungsmaterial hatte die Verpackung und Verpackungsmaterial Vortei-le, die die Volkskunst-, Handwerker- und Kunsthandwerktraditionen des Komitats und seiner Ge-gend widerspiegelte, aus Naturmaterial hergestellt wurde, exklusiv aussah, als Souvenir dienen kann, modern und sicher ist und man kann es zielgemäß liefern, lagern und ist logistisch gut handeln.

Der Wettbewerb wurde mit Erfolg abgeschlossen, 12 Schöpfer haben 13 Bewerbungen eingereicht. Nach der Ausschreibung war es möglich, aus einem Grundmaterial, sich mit 5 Produkten zu bewerben. Für das Logo „Produkten im Komitat Csongrád” haben sich zwei Schöpfer beworben. Die Verfasser ha-ben Geldbelohnung, Urkunden und Gedenkmünzen erhalten.




Kontakt zwischen Landwirtschaft und HandwerkDie Ausschreibung hat auch darauf aufmerksam gemacht, dass wegen der Überproduktion in der Land-

wirtschaft der Europäischen Union, eine gut verpackte Ware nicht auf dem Lebensmittelmarkt, sondern auf dem Touristenmarkt erscheinen soll. Wenn der landwirtschaftliche Produzent und der Handwerker zusammenarbeiten können sie vielleicht mit einer Ware mit größerem Mehrwert, mit Herstellung weni-geren Produkte, eine bessere Marktposition erreichen. So können beide Branchen ihre Rechnung fin-den.

2.3.) Unternehmerkenntnisse: Die Handwerker müssen sich den Marktwirtschaftsumständen anpas-sen, es ist ein Anschauungswechsel nötig. Früher wurden bei den Integrationsorganisationen die Anschaf-fung, die Marktforschung, die Lagerung, die Administration, Buchführung usw. von speziellen Fachleu-ten ausgeübt. Heute genügt es dem Handwerker nicht, wenn er nur über Fachkenntnisse verfügt, er braucht auch Unternehmerkenntnisse.

Mit der Förderung durch PHARE CBC verwirklichte die Agrar Gemeinnützige Gesellschaft eine meh-rere Monate lange Ausbildung, die sowohl den landwirtschaftlichen Produzenten als auch den Handwer-kern zum Unternehmensbeginn und –Betreibung beibrachte, und die Nötigkeit des Marketings betonte.

3.) SELBSTVERWALTUNGSHILFE – HÓDFÓ

1992 wurde der Soziale Beschäftigungsbetrieb (Hódfó) in Hódmezővásárhely mit 9 Personen gegrün-det. Die Selbstverwaltung brachte ihn zur Beschäftigung für Arbeiter mit veränderten Arbeitsmöglichkei-ten zustande, heute gibt er schon für 201 Personen Arbeit. Die Stadt gab die Gebäude, die Arbeiter bekom-men eine normative Unterstützung.

Die Vásárhely Stickereiwerkstatt wurde 1995 gegründet. Dann schloss sie sich an einen tätigen Institut, dem Hódfó an. Zurzeit arbeiten hier 17 Frauen, die sticken. Die Werkstatt produziert und vermarktet tra-ditionelle Vásárhelyer Handarbeiten auf dem heimischen und internationalen Markt. Die Selbstverwal-tung unterstützt das Institut mit der Bezahlung der Versicherungskosten der Arbeiter.

4.) AUSSCHREIBUNGEN DER REGIERUNG UND DER EUROPÄISCHEN UNION

Oft ist das Problem, dass die Handwerker die Ausschreibungen, die zu ihrer Tätigkeit Förderungen ge-ben könnte, nicht finden.

Bewerbungsausschreiber können: Arbeitsämter, Jugend und Sportministerium sein.Förderungsfonds: HEFOP, GVOP, AVOP, usw.

5.) AGROVIK (Programmzentrum für Agrarwesen und ländliche Entwicklung)

Die Agrar Gemeinnützige Gesellschaft im Komitat Csongrád brachte 2005 das Zentrum zur Förderung der Unternehmen der Region Südliche Tiefebene zustande. Seine Zielgruppen sind die Agrar- und die damit zusammenhängenden Kleinen- und Mittelständischen Unternehmen. Das Ziel der AGROVIK ist die Unterstützung der KMU-s mit Bildung, mit verschiedenen Organisationen, mit der Vermittlung des Zusammenhangs zwischen Innovation und Praxis, in der schwierigen Lage nach dem EU Beitritt.




ZUSAMMENFASSUNG

Die Mehrheit der Handwerker ist nicht fähig sich selber zu managen. Wenn die Zivilorganisationen, Selbstverwaltungen, Bewerbungsmöglichkeiten nicht helfen, werden unsere Wurzeln, Traditionen ver-schwinden.

Auf dem Markt herrschen harte Gesetze. Es genügt nicht schöne Gegenstände herzustellen. Die Men-schen können nur dann davon leben, wenn die Ware marktfähig ist, passendes Marketing hat, wenn För-derung vorhanden ist und Vorstellungs- und Weiterbildungsmöglichkeiten existieren.

Es leben unter uns noch die Meister, Künstler, die mit Material umgehen können, in deren Händen sich die Form künstlerisch gestaltet. Sie sind fähig ihre Kenntnisse den Jugendlichen weiterzugeben. Wir soll-ten diese Möglichkeiten ausnutzen!

Wir sollen neue Wege ausprobieren und zusammenhalten, dass die Qualitätsware vom Handwerker zum Käufer kommen kann, und die Informationen zum Handwerker gelangen. Inzwischen schaffen wir Arbeitsplätze, erweitern den Fremdenverkehrsangebot, schaffen unser eigenes Regionalimage.




VIRTUELLER STREIFZUG IN DER SÜDLICHEN TIEFEBENESCHÖPFERGRUPPEN, VOLKSKUNST- UND KUNSTGEWERBEWERKE

IM KOMITAT CSONGRÁD

Frau Szilvia Kovács

Begriffe

In Ungarn kann man den Handwerk in zwei Gebiete teilen; Volkskunst und Kunsthandwerk.Die Wurzeln der Volkskunst, die an den Gegenständen in Museen fassbar sind, greifen bis an die Volks-

kultur in der Neuzeit im Karpaten-Becken zurück, aber ihre Perspektiven führen ins 21. Jahrhundert. Diese Dorf- und Marktfleckenkultur kann der Teil des Alltagslebens aller Gesellschaftsschichten, beson-ders des auflebenden Bürgertums werden. Sie bildet einen Teil der heutigen ungarischen Kultur, wofür sich auch die EU interessiert, denn sie bildet einen Teil der ungarischen Bildung, im weitesten und klassi-schen Sinne des Wortes.

Der Begriff Kunstgewerbe entstand im vorigen Jahrhundert. Sie dient zur Bezeichnung der kleineren Künste oder anders genannt der Ornamentik, sie enthält deren größere Gruppen. Sie veredelt die Gebrauchsgegenstände mit passenden, schönen Formen und Verzierungen.

Tätigkeitsformen

Die Handweker können sich in den folgenden Formen betätigen:

Wirtschaftsorganisation ZivilorganisationAndere organisierte Funktionsformen

Einzel-Funktionierungsform

Gemeinnützige Gesellschaft StiftungSchöpferwerkstatt

(z.B. Schöpferhaus)Unternehmen

GmbH Verein*Periodische

Beschäftigung(z.B. Fachzirkel, Klub)

Ergänzungs-Beschäftigung (neben

Hauptberuf)

Aktiengesellschaft Künstlerschule Hobbytätigkeit

Gemeinsame FirmaCamps, berufliche

Weiterbildung

* Die zwei bedeutendsten Vereine im Komitat Csongrád sind DANE – Volkskünstlerverein der Schöpfer in Südungarn 2004. und „Napsugaras” – Volkskunst- und Kulturverein der Süd-Theiß-Gegend.

Verteilung des Handwerks nach Gebiet und Beruf im Komitat Csongrád

In der Verteilung der Handwerkerberufe spielen Geschichte, Traditionen und Landschaftskultur eine Rolle, d. h. wie am gegebenen Ort die Stoffe genutzt werden konnten.

VIRTUELLER STREIFZUG IN DER SÜDLICHEN TIEFEBENE



1. Die Verteilung der Volkskunstzweige im Komitat Csongrád(in der Tabelle ist der Anteil von 250 Personen nach Fachgebieten zu sehen)

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� ��

� ��

Virtueller Streifzug in den Volkskunstfachzweigen:

Textilienhersteller

Weber Sticker

Spitzenfabrikant Filzer

Faserstoff-Flechter, Weber

Lieschenflechter Mattenflechter


Textil Faden Leder Keramik Holz Sonstige



Strohflechter Korbflechter

Lederbearbeiter Keramiker

Sattlermeister Töpfer

Holzbearbeiter

Holzschnitzer Holzspielzeug-Hersteller

Sonstige Volkskünstler

Volksinstrumentenmeister Volksschmuckhersteller




Pantoffelmacher Eierfärber

2. Die Verteilung der Kunstgewerbezweige im Komitat Csongrád(in der Tabelle ist der Anteil der untersuchten 180 Personen nach Fachgebieten zu sehen)

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� ��

� ��

Virtueller Streifzug in den Kunstgewerbezweigen:

Textilienhersteller

Flickennäher Gobelinnäher

Seidenfärber Häkler


Textil Keramik Glas Holz Sonstige



Keramiker Feueremaillienhersteller

GlasfabrikantGlasbläser Glasmaler Tiffany-Glasfabrikant

HolzbearbeiterHolzschnitzer Holzspielzeug-Hersteller

Sonstiger KunstgewerblerSchmied Ledergalanteriearbeiter

Die erweiterte Version des virtualen Streifzuges ist auf der Webseite: http://www.csongradmmk.hu zu sehen.




TIMISOARA, KOORDINATIONSZENTRALE UND EIN WETTBEWERBSFÄHIGER PARTNER IN DER TOURSIMUSENTWICKLUNG DER DKMT

Dr. Nicolae POPAUniversitätsprofessor

Timisoara, West UniversitätInstitut für Geographie

1. Einleitung

Die Mehrzahl der Studien belegt, dass der Tourismus vor allem eine Städtische Erscheinung ist. Touris-mus entfaltet sich aus der Verknüpfung der verschiedenen Tätigkeiten der aktiven Bevölkerung und die individuelle Verarbeitung des am Arbeitsplatz entstandenen Stresses.

Fast alle anerkannten Tourismusmodelle (Campbell, Greer und Wall, Miossec, Cocean usw.) legen den Akzent auf die Stadtkerne. Dies ist auch begründet, denn die größten touristischen Bedürfnisse entstehen in den Großstädten.

Es sei aber betont, dass die zentralen Gemeinden entsprechend ihrer Nationalerbe und ihren lokalen Vorteilen, unabhängig vor ihrer Größe (Metropolen, große, mittlere und kleine Städte) nicht nur Touri-sten aufweisen, sonder auch anziehen können. Danach sind – auf internationaler Ebene - die besten „Tou-ristenlocker” diejenigen Großstädte, die wegen ihrem Nationalerbe, der Qualität des Stadtimages und der anspruchsvollen Dienstleistungen auffallen können.

Was für eine Touristikzentrale ist Timisoara, und wie kann sie sich entwickeln? Was sind die äußeren Vorteile? Was sind die Möglichkeiten des eigenen Tourismus? Was für Vorteile kann ihre Region sichern? Wie kann das touristische Potenzial in Zusammenarbeit mit anderen Städten der DKMT belebt werden?

2. Timisoara, eine vorteilhafte Stadt wegen ihrer Lage

Die geographische Lage von West Rumänien bietet der Stadt Timisoara eine besondere natürliche Lage, mit einem bemerkenswerten Flair, wodurch ihre Kontakte mit anderen rumänischen und europäischen Städten beeinflusst werden. Sie liegt 560 Km von der rumänischen Hauptstadt Bukarest, und ist die größ-te Stadt im Westen Rumäniens, mit eindeutigen Makrogegebenheiten; sie verfügt über das zweitgrößte Ballungsgebiet nach der Hauptstadt (5000 km2). Dank ihrer komplexen Charakterzüge ist sie die Zentra-le des Entwicklungsgebiets im Westen Rumäniens bezüglich Wirtschaft, Gesellschaft und Kultur. Dem-entsprechend konzentriert sich hier 26% der Bevölkerung, ungefähr 30% der Industrietätigkeit, 37% des Handels, und viele Hochschulen, die 70% der Studenten in der Region aufgreifen.

Wegen ihrer guten Lage und des polarisierten Gemeindenetzwerks (in einem Umkreis von 600 Km liegen 10 europäische Hauptstädte), wodurch die wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Tätigkeiten belebt werden können, konnte Timisoara viele ihrer lokalen Vorteile nutzen, die sich aus folgenden Sachen ergeben:

• Sie liegt auf dem Weg zwischen zwei mittel-südosteuropäischen Großstädten, Bukarest und Budapest,• Sie erfüllt die Rolle des Verbindungstores zwischen Mitteleuropa und Südosteuropa, vor allem we-

gen ihrer Lage am 4. Transeuropäischen Korridor,• Ein Verbindungspunkt auf der Strecke zwischen dem Mittelmeer und dem Schwarzen Meer (Mai-

land, Venedig, Kiew und Sankt Petersburg). Dies ermöglichte den Bau des internationalen Flugha-fens, mit etlichen Fluggesellschaften, wodurch die Kontakte zu 25 europäischen1 (vorwiegend ita-lienischen) Städten ausgebaut werden konnten,

TIMISOARA, KOORDINATIONSZENTRALE UND EIN WETTBEWERBSFÄHIGER



• Sie liegt nicht weit von der so genannten blauen Banane, wodurch bessere Chancen bezüglich aus-ländischer Investoren bestehen,

• Sie verfügt über große historischen Traditionen, die bis in die zweite Hälfte des 18. Jahrhunderts zurückreichen,

• Sie spielte die Rolle des Verbindungskanals zwischen Rumänien und der „freien Welt” (Westen) während der Jahrzehnte des Kommunismus, was eine noch breitere Vielfalt der Umgebung und zur Initiative bedeutet.

Die beeindruckenden demographischen Angaben, die wirtschaftlichen, gesellschaftlichen und geographi-schen Vorteile ermöglichen, dass sich Timisoara zu einer offenen, modernen europäischen Stadt entwickelt.

3. Timisoara, eine interessante und beliebte Stadt in einem touristisch anziehendem Gebiet

Was sind also die größten Vorteile von Timisoara, die aber auch zu Nachteilen werden können, die ein noch bessere touristische Tätigkeit hemmen?

Die Vorteile:• Eindeutige multikulturelle Größen (Erbe, Offenheit, multikulturelle Zusammenarbeit und traditio-

nelle Wettbewerbsfähigkeit). Trotz der Abwanderung der deutschen Minderheit und der Verminderung der anderen Minderheiten (Ungarn, Serben, Bulgaren) ist die Multikulturalität weiterhin ein Markenzei-chen der Stadt. Dies sichert eine große Offenheit bezüglich der Anerkennung und des Verständnisses für Andere, in der gesellschaftlichen und wirtschaftlichen Praxis,

• Die Bewahrung von landschaftlichen Einheiten (Grünräume, reiche Architektur) im Ballungsraum, die die Anziehungskraft verstärken,

• Die Bewahrung der zentralen Entwicklungsrolle durch die Priorität von nationalen und lokalen Stra-tegien, die die Investitionen bezüglich Produktions- und Dienstleistungsinfrastruktur auf internationales Niveau heben,

• Der zweitgrößte Flughafen Rumäniens, der nach dem Flughafen in Belgrad am wichtigsten in der Region ist,

• Komplexe Universitäts- und Intellektzentrale mit immer breiteren Dienstleistungen,• Eine Stadtverwaltung, die für touristische Investitionen und Erweiterungsmöglichkeiten offen ist,• Die niedrigen Kosten der Grundbuchführung, der Arbeiter und des Grundstückerwerbs sind für die

ausländischen Investoren günstig geblieben,• Gute Kontakte sowohl auf der Ebene des Ballungsraumes, als auch in der DKMT.

Es gibt aber auch Hindernisse, die die gesellschaftliche und wirtschaftliche Entwicklung gefährden und die Anziehungskraft der Stadt beeinflussen:

• Die Stadt liegt in der Fläche, wodurch die Möglichkeiten der Naturtourismus niedrig ausfallen;• Chaotische Stadtentwicklung, was die Möglichkeiten zur Aufrechterhaltung und Zusammenarbeit

überfordert,• Die große Zahl der infrastrukturellen Arbeiten vermindert die Verwendbarkeit von vielen wichti-

gen Verkehrswegen der Stadt, erhöht die Verschmutzung und spiegelt ein schmutziges Gesamt-bild;

• Es fehlt an Abstimmung der infrastrukturellen Ausstattung zwischen Timisoara und den benach-barten Gemeinden;

1 Bukarest, Konstanz, Bákó, Iasi, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely in Rumänien, sowie Kisinyó, Wien, Buda-pest, Mailand, Turin, Bergamo, Verona, Treviso, Bologna, Firenze, Ancona, Rom, Neapel, Palermo, München, Düsseldor usw.




• Schlechte Qualität der Verkehrsinfrastruktur in Richtung der touristischen Zielgebiete;• Das Niveau der touristischen Möglichkeiten außerhalb der Stadt liegt unter den europäischen Nor-

men, die Dienstleistungen sind nicht vielfältig;• Traditionell negative Annäherung an den Themenkreis, dass die Region intensive demografische

Wachstumsdaten aufzeigt, dass Timisoara verstärkt sein soll;• Die nachbarschaftlichen Beziehungen zu Serbien-Montenegro sind noch nicht entfaltet, wenn man

die Konfliktsituationen betrachtet: Krieg, Embargo, internationale Isolation, und neulich Visum-zwang bei der Grenzüberschreitung (ab 2004);

• Nur mittelmäßig ausgeschöpftes Kulturleben.

In dieser Situation muss Timisoara ihre touristischen Möglichkeiten nicht nur auf den westlichen Teil des Landes konzentrieren, sondern auch über die Grenzen hinaus, in Zusammenarbeit mit anderen Part-nern der Euroregion DKMT. Verfügt Timisoara über eigene, überzeugende Argumente diesbezüglich?

4. Timisoara, eine alte und neue Stadt, « Klein Wien »

Die wichtigeren touristischen Sehenswürdigkeiten von Timisoara befinden sich in der Altstadt, mit zahlreichen architektonischen Meisterwerken, geschützten Gebieten, Parks usw., aber die Dienstleistun-gen der modernen Tourismus sind auch vorhanden, wie z. B. die Geschäftschließung. Die innere Anord-nung der Stadt ist auch harmonisch, wodurch sie schon alleine eine bedeutende Anziehungskraft besitzt. Nach 1716 haben die Habsburger die Stadt von Grund auf, nach einem Plan mit Kreisen und Radialstra-ßen und inneren quadratförmigen Durchgängen, neu erreichtet; die alten Viertel: Burg-viertel, Industrie-stadt, Elisabethstadt, Josefstadt usw. gaben der Stadt den Namen « Klein Wien », wie sie in den alten Dokumenten, und im Bewusstsein der Menschen lebt.

Die Stadt hat mehrere Zentralen, wobei die Burg die Koordinationsrolle einnimmt, die sich nach innen und nach außen entwickelt haben, um die Lücken zwischen den Einheiten (Innenstadt, Industriestadt, Elisabethstadt, Josefstadt) zu füllen, die aus bewohnten und landwirtschaftlichen Gebieten bestand. Die originale Planung wurde beibehalten, und die neuen Viertel in den Stadtplan eingebaut. Dadurch ist eine Mosaik Einteilung entstanden, in der die touristisch wichtigen Parks eine bedeutende Rolle spielen, und der Fluss Bega verbindet die Einheiten der Stadt. Andererseits ist die Stadt bestrebt Veränderungen vor-zunehmen, so wird über die sozialistischen Bauten hinaus eine neue Stadt erschaffen.

5. Historisches Erbe, Ressource oder Hemmschwelle?

Zurzeit existieren zwei gegensätzliche Vorstellungen für die Nutzung des architektonischen Erbes von Timisoara. Der Eine besagt, dass die Gebäude unter Denkmalschutz gehören, und auch in ihrer Funktion erhalten werden sollten. Der Andere besagt, dass das Erbe aktualisiert, also an die jetzigen Tätigkeiten und Interessen der Menschen angepasst werden soll. Es gibt jeweils Kritiker und Förderer der Ideen. Aber alle verschweigen viele Gefahren: Im ersten Fall besteht die Gefahr vor allem darin, dass das Erbe aus dem Fokus der Bevölkerung verschwindet; im zweiten Fall droht die Gefahr, dass die Aktualisierung die origi-nalen Charakterzüge vernichtet, und die Gebäude ihr Denkmalcharakter verlieren. Einerseits kann die Zusammenarbeit der lokalen und nationalen Verantwortlichen nicht genügend finanzielle Mittel für die Widerherstellung eines dermaßen reichen Erbes aufweisen, andererseits sind alle Vorhaben an die Innen-stadt geknüpft, und es ist unvorstellbar, dass die zentralen Räume (Burg-viertel und die anderen) weiter-hin so veralten bis zur endgültigen Ruine.




Von den Plänen zur Belebung der historischen Innenstadt wären – auch mit europäischer Unterstüt-zung – nur diejenigen zu verwirklichen, die die jetzigen Bedürfnisse der Bevölkerung in Betracht ziehen, aber auch das wertvolle Erbe erhalten, worüber keine andere rumänische Stadt verfügt (s. N. Popa, 2000, S. 94-95). Es gibt eine Reihe erfolgreicher Rehabilitationspläne in diese Richtung (das Gebäude des Natio-naltheaters, Fehérvár Straße, die Burgmauern um den Turm, das Gebäude des Kunstmuseum usw.). Es gibt aber auch Misserfolge, wie die neuste Nutzung der zentralen Gebiete, die schwer zu lösende Problem bereiten (Schlachthof, „U” Kaserne usw.).

6. Die bedeutenden Plätze von Timisoara: ein multikulturelles Erbe

Timisoara hat einige Plätze, die für die Bevölkerung von besonderer Bedeutung sind. Diese spielen bei der Gestaltung des positiven Images der Stadt eine wichtige Rolle. Vor allem geht es um den Siegesplatz (auch Opernaplatz genannt), um den Vereinigungsplatz, was eng an den Freiheitsplatz anknüpft, um den Traian Platz, den Balcescu Platz und den Mariaplatz. Daneben gibt es noch weitere zentrale gelegen Plät-ze, wo sich die Menschen versammeln.

Die meisten wichtigen Plätze formten sich im 19. Jh. Und Anfang des 20. Jhs. Der symbolisch am mei-sten geprägte Platz in Timisoara ist der Siegesplatz. Die endgültige Entstehung der Gebäude datiert sich ziemlich spät, auf die 60-er Jahre des letzten Jahrhunderts mit der Einweihung der Orthodoxen Kathedra-le und der Errichtung der südöstlichen Gebäudegruppe. Er ist Quadratförmig und aus seinen Enden beginnen einige große Radialstraßen, der Platz wird von den zwei stärkeren Symbolen von Timisoara ge-prägt: die Rumänische Orthodoxe Kathedrale und das Gebäude des Nationaltheaters und der National-oper von Timisoara. Auch andere monumentale Symbole bestimmen den Platz: Lupe capitolina, das Hel-dendenkmal der Revolution aus 1989 und der Brunnen.

Dank des stufigen Ausbaus ist der Platz von der Architektur her ziemlich komplex: An den längeren Seiten ist der Barock aus dem Ende des 19. Jh.-s. Zu sehen, mit großen Palästen, aber auch einige Elemen-te der Kubismus sind zu finden, was für die Wohnungen aus der Mitte des 20. Jh.-s. Charakteristisch ist; An den beiden Enden des Platzes befinden sich die schon erwähnten zwei Symbole, eines ist neogotisch, im Styl der moldauischen Kirchenarchitektur (die Kathedrale)2, das zweite wurde im Styl brancovenesc aus der Walachei gebaut (der Triumphbogen, der auch den Eingang und den Balkon der Oper beinhaltet)3 . Aus dem Aspekt der Stadtplanung kann der Siegesplatz ab Ende der 80-er Jahre für fertig gestellt erklärt werden, kurz vor der Sturz des kommunistischen Regimes. Damals wurden die Straßenbahnschienen abmontiert (und auf Umwege geleitet) um den ganzen Platz in einen Grünbereich zu umwandeln und für die Fußgänger zugänglich zu machen. In kurzer Zeit wurde er zum Schauplatz des Kampfes gegen den Kommunismus: Hier trafen sich die mehreren Tausend Jugendliche ab dem 16. Dezember 1989 um ge-gen die Diktatur zu demonstrieren; an den Treppen der Kathedrale fielen die Ersten zum Opfer der kom-munistischen Gegenreaktion; vom Balkon der Oper wurde Timisoara als erste von der Kommunismus befreite Stadt in Rumänien verkündet. Der Siegesplatz verkörperte damals den Herz und Verstand der Stadt, er füllte sich jeden Tag immer wieder mit Zehtausenden von Bürgern, als Symbol für Mut und Zu-sammenhalt. Deshalb ist die Seele von Timisoara eng an diesen Platz gebunden.

Ein weiterer wichtiger Platz ist der Vereinigungsplatz, in der sich die Burg-viertel befindet. Er ist Qua-dratförmig wird von dem vielleicht wertvollsten architektonischem Meisterwerk in Rumänien umfasst, mit einem typisch mitteleuropäischen Fassade. Bestimmend ist der Barock, aber es gibt auch neoklassizi-stische Gebäude, und auch der Jugendstiel und Rokoko sind zu bemerken, die miteinander harmonisie-

2 Die Rumänische Orthodoxe Kathedrale wurde zwischen 1936 und 1946 gebaut.3 Gebaut zwischen 1872 und 1875, das Nationaltheater (Oper) hat zwei Brände erlitten (1880 und 1920), danach wurde es

neugebaut (1923-1928) nach den Plänen von Duiliu Marcu (Munteanu, 1995,S. 37).




ren. Die wichtigsten Gebäude: die Römisch-Katholische Kathedrale (1736), Serbisch Orthodoxe Kathe-drale (1748) und der Barock Palast (1733-1754). Da dieser Platz nicht besonders von den Fußgängern benutzt wird, besteht die Hoffnung, dass er zu einem Referenzzentrum wird nicht nur aus historischer und architektonischer Hinsicht, sondern auch bezüglich der Verwendbarkeit. Wenn sich die neue Univer-sitätszentrale – die nördlich am Platz angrenzt - weiter entwickelt kann der Vereinigungsplatz eine wich-tige Rolle bekommen, in dem die Straßen zu einer Fußgängerzone umgestaltet werden könnte, vor allem aus Handelsgründen.

Auch andere historischen Plätze gehören zu den Zielgebieten der umgreifenden Stadtgestaltung, damit sie fähig werden ihre Ausstrahlung besser zu betonen und ihre Anziehungskraft zu erhöhen. Ein Beispiel hierfür ist der Traian Platz in der Industriestadt, der ein wichtiger Verkehrspunkt der Stadt ist, der jetzt strukturell umwandelt wird, der bestimmende Faktor ist die Orthodoxe Kirche Sankt Georg. Dann haben wir noch den Balcescu Platz in der Elisabethstadt, der von einer imposanten katholischen Kirche im post-neogotischem Styl geprägt wird (1919); der Mariaplatz mit der reformierten Kirche und dem Ort wo im Dezember 1989 die Revolution begann; der Al. Mocioni Platz (letzteren zwei in der Josefstadt) mit der bedeutenden alten rumänischen orthodoxen Kathedrale.4

Leider bieten die Plätze der neuen Viertel nur wenige Möglichkeiten um gemeinsame Plätze für die Menschen zu errichten, es seien die Blockhäuser aus den 60-er bis 90-er Jahren oder die nach 1990 ge-bauten Villen und Pavillons erwähnt. Diese tragen zwar zur räumlichen und demographischen Entwick-lung der Stadt bei, aber kaum zur Bestimmung ihres eigenen Charakters. Dies scheint sich nicht zu än-dern, was sich schlecht auf die touristische Anziehungskraft auswirkt.

7. Timisoara – Zentrum des Handels- und Geschäftstourismus

Die Rolle von Timisoara als regionales Zentrum hat sich verstärkt: mehr Geschäfte, Ausstellungsgebiete, Hotels, Konferenzräume usw. Ihre moderne Architektur trägt zum neuen Stadtbild bei, und ihre Bestim-mung bedeutet die Entwicklung der wirtschaftlichen und kulturellen Werte in Westrumänien. Dies be-stärkt auch der internationale Flughafen « Traian Vuia » wo der Verkehr ständig steigt ( jährlich mehr als 350.000 Passagiere), und der zum europäischen Tor wurde, wodurch die ausländischen Geschäftsmän-ner anreisen, die am Banat interessiert sind.

Die Anziehungskraft einer Stadt läuft Parallel mit ihrer Handeltätigkeit. Auch wenn andere Rollen auf-tauchen generiert der Handel weiterhin die Anziehungskraft. In der Handelsregion von Timisoara ist eine bedeutende Dynamik zu spüren, die eng mit der Offenheit der Stadt, der Einkommenserhöhung der Be-völkerung und der verstärkten Rolle innerhalb der Region zusammenhängt.

Die größte Veränderung entstand durch die Bewegung des Kundenkreises im Handel, was die Erschei-nung von großen Geschäften zur Folge hatte. Die ersten Geschäfte waren Terra, Euro und Kapa, die auf dem Gebiet von vor 1989 funktionierenden Großunternehmen gegründet wurden und entwickelten sich zu einer Handel-viertel. Sie bekommen dank der lokalen Initiative inzwischen Konkurrenz durch interna-tionale Ketten (Profi, Billa, Metro, Selgros, Liedl und Kaufland usw.). Dazu kommt Ende 2005 das Geschäftshaus Iulius Mall am Rande der Innenstadt. Dies wird eines der größten Geschäftshäuser in Süd-osteuropa: Fläche: 12 Ha, Geschäfte: 73.000 m2.5

4 .Alle drei Plätze wurden bei der Modernisierung der Straßenbahnschienen neugestaltet..5 Der Iulius Mall ist der erste Teil einer Zentrale, die auch eine Bankzentrale, ein Hotel, ein Konferenzkomplex, eine Klinik und

ein Ausstellungspavillon enthalten wird. Der Mall hat drei Etagen, kiann mehr als 1.000 Parkplatze aufweisen. Ausstattung : Multiplexkino, Supermarket, Restaurants, Spielplatz, Bistros, Bowlingbahn, Terasse, Sportanlage (Schwimmbecken, fitness club).




8. Timisoara: Hotelinfrastruktur auf Wachstumskurs

Die verstärkte Anziehungskraft und der regere Tourismus zeigt sich auch durch die Vervielfältigung Unterkunftsmöglichkeiten. Anstatt der 15 Unterkünfte vor 1989 erreichte die Zahl der Hotels, Pensionen und Motels 2005 mehr als 50, in denen 3000 Gäste untergebracht werden können (Tabelle 1.).

Tabelle 1. Unterkunftssystem von Timisoara hinsichtlich der Veraltung (2005)

Inbetriebsetzung

Vor 1990 1990-1995 1996-2000 2001-2005 Insgesamt

Zahl der Unterkünfte 11 8 12 21 52

Zahl der Betten 1215 277 558 981 3031

% im Verhältnis der Bevölkerung 40 9 18,5 32,5 100

(Quelle: eigene Forschungen)

Es wurden besonders viele kleine Hotels und Touristenpensionen in den alten Viertel, in Grüngebieten gebaut, neben den zentralen Hotels an der Hauptstraße oder an den Verbindungsstraßen des Flugha-fens.

9. DKMT – grenzüberschreitende Euroregion mit niedrig genutzten touristischen Poten-zialen

Die Anziehungskraft von Timisoara kann von der grenzüberschreitenden Praxis der Euroregion DKMT zur Verbesserung der touristischen Potenziale genutzt werden. So könnten die anknüpfenden touristi-schen Möglichkeiten vermarktet werden, über die alle Teilregionen verfügen. Es gibt grenzüberschreiten-de Verkehrswege, die die vier Entwicklungspole der Euroregion verbinden (Timisoara, Szeged, Novi Sad und Arad). Andere lokale oder grenzüberschreitende touristische Verkehrswege: entlang der Donau, der Theiß, oder entlang der Kreisch, der Mieresch, der Berzova oder der Strei; in den Gebirgen, in den Schutz-gebieten usw. Die effektive Nutzung dieser Möglichkeiten ist nur zusammen vorstellbar, denn nur so kann die „kritische Masse“ lokal erreicht werden, die für die Modernisierung der touristischen Dienstlei-stungen und der effizienten Arbeit nötig ist.

Gleichzeitig ist das touristische Angebot der Euroregion effektiver als die einzelnen Versuche in den Teilregionen. Dies schließt natürlich die Fortschritte auf den verschiedenen Ebenen nicht aus. Die Zusam-menarbeit der touristischen Agenturen Serbiens, Rumäniens und Ungarns kann zur Entwicklung des institutionalisierten Tourismus der Region beitragen. Die Euroregion kann den gemeinsamen Rahmen für die Entwicklung bieten. Innerhalb dieser Pläne verfügt Timisoara über schlagfertige Argumente inner-halb des regionalen Tourismus. Unter den argumenten sind folgende die wichtigsten: Die demographi-schen Entwicklung (350.000 Einwohner), gute geographische Lage (Banater Gebirge, Retyezát Gebirge, Westliche Gebirge, große Städte in der Nähe in Ungarn und der Vojvodina). Und vor allem der interna-tionale Flughafen, der die ganze Euroregion bedienen kann. Die Visumprobleme in Richtung Serbien-Montenegro sind sowohl für die Euroregion, als auch für Timisoara immens wichtig.




DER WEG DES WEINES IM WEINBAUGEBIET VON ARAD –QUELLE DER WIRTSCHAFTLICHEN UND GESELLSCHAFTLICHEN

ENTWICKLUNG, ENTSPANNUNGSMÖGLICHKEIT

Hălmăgean, L., Ciutina, V., Claudia Mureşan„Aurel Vlaicu” Universität, Arad, Fakultät für Lebensmittelindustrie

Tourismus und Umweltschutz

Das Weinbaugebiet Minis-Maderat liegt im westlichen Teil Ru-mäniens, an der südlichen Spitze des Zarándi Gebirge, vom Sü-den wird es von der Mieresch, von Norden von der Kreisch be-grenzt. (Bild Nr. 1.)

Ein Teil des Gebiets sieht aus wie ein Amphitheater, von Nor-den und Osten wird es von Gebirgen umfasst, und zahlreiche Täler Richtung Nord-Süd durchstreifen es. Das Gebiet liegt zwi-schen 130 bis 300 Meter über dem Meer, der Fall der mit Trau-benstöcken bebauten Hügellehnen liegt zwischen 5 und 25%.

Es herrscht ein gemäßigtes Klima mit mediterranen Einflüs-sen, mildem Winter, einem langen Frühling, was die Neubele-bung der Stöcke fördert; der Herbst ist lang und warm, es gibt genügend Zeit für die Weinlese.

Die klimatischen Gegebenheiten, nach den Messungen von 79 Jahren:

• Jährliche Durchschnittstemperatur 11,6°C,• Niedrigste Temperatur -25,5°C, wurde im Februar 1935.

gemessen,• Höchsttemperatur der Luft 41,5°C, wurde im August 1946

gemessen,• Jährlicher Niederschlag: 617 mm,• Windrichtung: von Südost-Nordost

GESCHICHTE DES WEINGEBIETES

In diesem Gebiet wurden die Rebsorten schon in ältester Zeit angebaut. Die Funde belegen, dass schon die Daken im 3. Jh. vor Christi, vor der römischen Herrschaft hier Weinbau betrieben haben (Ausgrabun-gen bei Kladova und Kovin-Kovászenc).

An der mittelalterlichen Karte der Region waren folgende Gemeinden zu sehen: Makra – 1028, Világos – 1169, Magyarád – 1202, Ménes – 1216, Máriaradna – 1278, Pankota – 1302, Kovászenc – 1332, Gyorok és Kuvin – 1333.

Am Anfang des 18. Jh.-s wurde Ménes durch seine Rotweine bekannt. In kurzer Zeit wuchs die Be-rühmtheit auch außerhalb der Grenzen, und dies erhöhte die Nachfrage.

1744 wurde zum ersten Mal – mit der Zugabe von gedörrten Trauben – aus Kadarka Ausleswein herge-stellt, zuerst in Ménesen, dann in Gyorok, Ópálos und Kuvin; dieser Wein konnte an den Tokajer gemes-sen werden. Nach den Aufzeichnungen von Fábián G., dem ungarischen Historiker: „Ménes ist der Geburtsort des Ausleseweins, und ein Verwandter der im Ausland bekannten Tokajer. Es kann sich im Rang un Ruhm mit den teuersten Weinen der Welt messen.”

DER WEG DES WEINES IM WEINBAUGEBIET VON ARAD



Die erste internationale Anerkennung erfolgte 1862, als ein Rotwein aus Ménes den großen Preis in London erhielt.

VORSTELLUNG DER WICHTIGEREN WEINSORTEN DES WEINGEBIETS ARAD

Rotweine• Cabernet Sauvignon. Der König der Weine aus Ménes, mit einer ständig

hohen Qualität. Er hat eine tiefrote Farbe, fast schwarz, sein Bouquet riecht nach wilden Blumen, und der Alkoholgehalt liegt zwischen 12,5 und 14% vol.

• Merlot. Seine Farbe ähnelt der des Cabernet Sauvignon, aber sie neigt mehr zum Blau beim Neuwein, und mit der Reife wird die Farbe röter. Alkoholgehalt: 12-13% vol.

• Pinot Noir. Ziegelrote Farbe, mit hohem Antioxidanteil. Alkoholgehalt: 12-13% vol.

• Kadarka. Die traditionelle Sorte des Weingebiets. Seine Farbe ist dunkel-rot, mit der Zeit Ziegelrot.

• Blauer Zweigelt. Ein dunkler, Kirschroter Wein, mit einem Bouquet der reifen Früchte.

• Großburgunder. Dieser Wein hat eine mittlere Farbstärke, hat Lila töne. Alkoholgehalt: 11-12% vol.

• Oporto. Stammt aus Portugalien, und gibt einen leichten Wein. Bou-quet: wilde Früchte. Alkoholgehalt: 11% vol.

• Sangiovese. Italienische Sorte, wurde zwischen 1978 und 1980 angesie-delt, der Wein hat eine Rubinrote Farbe. Alkoholgehalt: 11% vol.

Weißweine• Sauvignon. Trocken, reiches Aroma (Traube), Farbe: grün-weiß. Alkohol-

gehalt: 12,5-13% vol.• Pinot gris. Starker Wein, schmeckt angenehm sauer. Farbe: grün-weiß

mit gelben Tönen. Alkoholgehalt: 13% vol.• Rosé Tramini. Farbe: grün-gelb. Sein Aroma erinnert an Rosenblätter.

Wenn der Herbst lange dauert wird der Wein Süß oder Halbsüß.• Fehér leányka. Rumänische Sorte. Farbe: gelb-weiß, duftet nach Wiesen-

blumen.• Italienischer Riesling. Farbe: grün-weiß und duftet nach Blumen. Alko-

holgehalt: 11-12.5% vol.• Magyarádi Mostiger. Eine heimische Sorte mit großem Ertrag. Farbe:

grün-gelb, duftet nach frischen Äpfeln. Alkoholgehalt: 9,5-10,5% vol.• Muscat Ottonel. Reiches Aroma, Halbsüß oder Süß. Alkoholgehalt: 12,5-

13% vol.

SEHENSWÜRDIGKEITEN IM WEINBAUGEBIET ARAD

Sólymos. Die Burg wird erstmals 1278 erwähnt. Zwischen 1440 und 1446 baut Hunyadi János die Burg von Grund auf neu. 1514 wird sie von den Rebellen unter Dózsa György angegriffen. Nach kurzem

Cabernet Sauvignon

Cadarca

Fehér leányka




Widerstand schließen sich die Soldaten der Rebellion gegen Hohenzollern Georg unter der Leitung von Ciuci.

Lippa. In der Innenstadt steht ein Basar, wahrscheinlich aus der zweiten Periode der Türkenherrschaft (1613-1716). Seiner Größe nach können die Angaben stimmen, dass hier reger Handel mit den mitteleu-ropäischen Ländern betrieben wurde. Der Basar behielt bis heute seine Fassade, sie stützt sich auf acht massive Pfeiler. Lippafüred, wo Heilwasser gefunden wurde, liegt 3 Km entfernt von der Innenstadt von Lippa, in einem Wald, auf einer Höhe von 138 Metern. Das Heilwasser kann für die Behandlung Verdau-ungskrankheiten und Herz- und Gefäßkrankheiten genutzt werden.

Máriaradna. An der Hügellehne ist die Kirche zur Heili-gen Maria und das alte Kloster zu sehen. Sie muss um 1551 von bosnischen Franziskanern gegründet worden sein. Ge-baut zwischen 1727 und1826, im Barockstil. 1911 wurden beide Türme um 31 Meter erhöht. Ihr bemerkenswerter Al-tar ist aus Carrara Marmor, worauf das Spätrenaissance Bild der Heiligen Jungfrau gestellt ist. Hinter dem Altar ist ein riesiges „Freudenbotschaft” Gemälde von I Roskovics zu se-hen. Im Kirchenschiff sind weitere acht Barockaltäre aus dem 18. Jh. zu finden.

Baracka, der fast mit Ópálos zusammengewachsen ist, ist von dem modernen Weinbau, den unterirdischen Weinkel-lern und dem mehreren Hundert Hektar, stufigen Weinbau-gebiet bekannt. 1855 wurde hier die erste Weinbauschule des Landes gegründet.

Ópálos. Über den Engpass der Mieresch gelangt man zum Mátka Kanal, wo im September 1944 der Vormarsch der deutschen Truppen verhindert wurde. Von der Opferbereitschaft und dem Mut der heimi-schen Soldaten sind Legenden entstanden.

Ménes. Hier stand ab 1729 eine Holzkirche für die „40 heiligen Märtyrer”, die aber in dreißig Jahren auseinander fiel und 1766 wurde von den Österreichern eine neue Kirche gebaut. Diese wurde 1944 zer-bombt, und der Bau der jetzigen Kirche wurde 1957 begonnen. Hier wurde auch eine Weinbauschule 1884 gegründet, die bis heute funktioniert.

Gyorok. Liegt ungefähr in der Mitte des Weinbaugebiets, und ist eine wichtige Weinbau-, Industrie- und Touristikregion. Eine moderne Sandmiene wird hier seit Jahrzehnten betrieben, wo künstliche Seen ent-standen sind. Hier ist das Forschungsinstitut für Weinbau zu finden, was für den Weinbau im westlichen Teil von Rumänien von großer Bedeutung ist. Im Besitz des Instituts befinden sich Weinbaugebiete, Ver-

Kloster Máriaradna

Gyorok




suchsparzellen, Laboratorien, sowie die älteste Sammlung der west-rumänischen Weine. In diesem Ge-biet befindet sich das einzige Trauben- und Weinmuseum des Komitats, wo Geräte der Weinbauarbeiten aus der Antikenzeit bis Heute zu finden sind.

Kovászenc. Die Ruinen einer riesigen, gotischen Kirche aus dem 14.-15. Jh. beweisen die Wichtigkeit der Gemeinde im Mittelalter.

Világos. Über der Gemeinde sind die Ruinen der mittelalterlichen Burg immer noch zu sehen, die wahr-scheinlich aus dem 13. Jh. stammt. Bei dem Burgbau wurden auch römische Ziegel verwendet, auf diesen sieht man den Stempel der XIII. Gemina Legion. Unter der Burg befindet sich das Bohos Schloss, das am Anfang des 19. Jh.-s gebaut wurde, hier ist das Gedenkmuseum des großen rumänischen Dichters, Ion Slavici (1848-1925) zu sehen. Das 1960 gegründete Museum stellt die Kindheit, die Schülerjahre in Arad und die Studien in Timisoara, Arad, Budapest und Wien vor.

Pankota. Der alte Pankota verdankt seine Berühmtheit der Messen und Tiermärkte, die ab dem 18. Jh. hier veranstaltet wurden. Berühmte Handwerkerzentrale, auch die Zünfte erscheinen am Anfang des 19. Jh.-s. Im Zentrum der Gemeinde ist das alte Dietrich-Schulchovski Schloss zu sehen, das um 1840 gebaut wurde, und neulich teils restauriert wurde. Es ist das schönste Barockschloss im Komitat.

Makra. Neben der Hauptstraße befindet sich ein Weinkeller, der aus einem riesigen Steinkloß gemei-ßelt wurde, aus dem 18. Jh., zu welcher Zeit dies noch zum Weingebiet der Siebenbürgischen Fürsten gehörte. Das Schloss in Makra ist Heute ein Krankenhaus, es ist ein neoklassizistisches Gebäude, das 1834 gebaut wurde.

FAZIT

Der Vorstellung sind die enormen Möglichkeiten des Gebiets für Dorftourismus zu entnehmen, was gemeinsam mit den lokalen Traditionen eine günstige Richtung der Entwicklung ergeben könnte.

Die Möglichkeiten: Tourismus (historische Spuren, gut bewahrte Ruinen), Heilung (Lippafüred, Meny-háza, Makra auch, wo es schwefelhaltige Wasserquellen gibt), Urlaub (die natürliche Umgebeung der Wälder garantiert die Entspannung).

Darüber hinaus gibt es realistische Möglichkeiten für die Herstellung von Bioprodukten, weil der Bo-den, die Gewässer und die Luft nur sehr gering verschmutzt sind.

PankotaVilágos




GRENZÜBERSCHREITENDE TOURISTIKWEGEIN DER EUROREGION DONAU – KREISCH – MIERESCH – THEISS

MÖGLICHKEITEN UND UMSETZUNG

Dr. Ioan HaţeganHistoriker, Forscher – Rumänische Akademi, Abteilung Timisoara

Universitätsprofessor der West Universität Timisoara – Institut für GeographieTouristikmanager

Die Politiker der Euroregion und die Kulturmenschen beschäftigt die Bevölkerung der drei Nationen innerhalb der Region auf der Ebene des Tourismus. Die alten Kontakte, die vor einem Jahrhundert so eng und günstig waren, wurden bis 1989 unterbunden. Seitdem wurden sie wieder aufgenommen, aber lang-samer als die Menschen das gerne sehen würden.

Aus wirtschaftlicher Hinsicht (der damlige gemeinsame Markt) wäre noch viel zu tun sowohl kulturell (das hohe Niveau der Kultur in der Region), interkulturell (die Euroregion ist wahrscheinlich ethnisch gesehen die am meisten komplexe in Europa), als auch touristisch gesehen.

Der Tourismus spielt die größte Rolle bei dem Kennenlernen und der gegenseitigen Entdeckung der Bevölkerung der Euroregion. Gleichzeitig ist dies auch eine der profitabelsten Quellen. Leider wurde bis-her nur der Tourismus von kleinen Geschäften und der Übergangstourismus angewendet. Fakt ist, dass die Euroregion einen Transitweg zwischen Nord und Süd, Ost und West für ganz Europa bedeutet. Die Donau ist und bleibt eine kulturelle Verbindung.

Touristisch gesehen hat die Euroregion DKMT einen besonderen Schatz. Das vielfältige Naturerbe (mit der Ausnahme des Meeres ist alles vorhanden), das besondere antropische Erbe (es ist alles vorhanden – manche sind europäisch und inernational anerkannt) würden eine internationale touristische Entwick-lung implizieren.

Leider verhindert die untätigkeit der politisch Verantwortlichen die wirtschaftliche Zusammenarbeit, obwohl die wirtschaftlichen Akteure dies versuchen. Auserdem wird der Tourismus nicht in allen drei Län-dern mit Infrastruktur und ergänzender Infrastruktur unterstützt. Einige Elemente von Egozentrismus und Individualismus haben die Öffnung gegenüber der Anderen verhindert. Es gibt noch andere Gründe und Ausreden, die die Entwicklung eines Touristiknetzwers in der Euroregion verlangsamen, verhindern.

Was sollte getan werden?Erstens sollte eine euroregionelle Lobbygruppe ins Leben gerufen werden, die Druck auf die Politiker

der Euroregion, aber gleichzeitig auf die Politiker der drei Länder ausüben würde. Diese Möglichkeit kann unter den jetzigen Umständen verwirklicht werden (Ungarn ist Mitglied der EU, Rumänien steht vor dem Beitritt, Serbien-Montenegro möchte die Mitgliedschaft auch erreichen).

Zweitens müssen die wirklichen touristischen Möglichkeiten in allen drei Teilgebieten erschlossen wer-den. Dies kann durch die Zusammenarbeit der Experten (Historiker, Geographiker usw.) und der im Tourismus tätigen Organisationen und Unternehemen verwirklicht werden. Die SWOT Analyse für die Ermessung der jetzigen Lage kann in allen drei Ländern den Beginn bedeuten.

Drittens soll eine interregionale Expertengruppe mit mehreren Fachgebieten erreichtet werden, die ei-ne europäisch finanziertes Programm unterbreiten, wodurch die Treffen der drei Parteien und ein voll-ständiger, realer und umsetzbarer Touristikplan realisiert werden kann. Diese (aus theoretisch und prak-tisch erfahrenen Experten bestehende) Gruppe müsste die touristische Wirklichkeit der Region untersu-chen, die Touristikwege bestimmen, diese von den lokalen trennen, und deren wirtschaftlichen, touristi-schen, administrativen und kulturellen Wert begründen.

Diese grenzüberschreitenden Wege müssen real und wertvoll sein, auserdem sollen sie sowohl die Tou-risten aus der Euroregion wie aus Europa und der ganzen Welt anlocken. Die europäische Unterbreitung dieser Pläne bedeutet, dass euroregionelle Fonds gegründet werden sollen, wie die Fonds der EU.

GRENZÜBERSCHREITENDE TOURISTIKWEGE



TOURISTIKPRODUKT „NATIONALPARK”CSERNA TAL – DOMOGLED NATIONALPARK

Frau Dr. Mirela CostencuUniversitätslehrer

„Eftimie Murgu” Universität, Resica

Schlüsselwörter: touristische Rolle, wissenschaftliche Rolle, Bezirke, Einordnung des touristischen Ver-kehrs, Begründung der Auswahl der Touristikprodukts „Nationalpark”

Es wurde bewiesen, dass während sich die Nationalparks zu komplexen Touristikprodukten entwik-keln, die Anziehungskraft von Tourismus zunimmt und die touristische Erosion immer stärker wird. Dies ergibt eine Veränderung der Betrachtung bezüglich der Ziele ihrer Erschaffung. So erscheint die ewige Debatte zwischen Ökologen und Touristikexperten: Schützen wir die Natur von den Menschen oder für die Menschen?

Die Lösung dieser Frage kann durch die Harmonisierung dieser beiden Grundrollen erreicht werden, was mit der touristischen Einordnung und Ausstattung der Nationalparks bewältigt werden kann, denn die touristische Produktqualifizierung kann durch diese zwei Aspekte realisiert werden.

Neben der finanziellen Bezüge der sinnvollen und effektiven Einordnung muss die Leitung eines Natio-nalparks für die Umsetzung der Ziele auch an das qualifizierte Personal denken.

Aus der Perspektive des Dienstleisters ist das Touristikprodukt „Nationalpark” eine neue Möglichkeit des Marktes, was eine völlig neue, entspannte Weise der Freizeitgestaltung bietet. Aus der Perspektive des Touristen ist der Nationalpark ein neues Reiseziel, eine Alternative zum klassischen” Urlaub

Der Nationalpark ist kein Massenprodukt, er ist von originellen Ideen, Überraschungen geprägt, der eine weite Palette der Bedürfnisse befriedigen kann.

Der Vortrag stellt den Nationalpark Cserna Tal – Domogled vor, und stellt die Argumente dar, wiese er in den inländischen und ausländischen Tourismusmarkt integriert werden soll, und es werden einige Strategie genannt mit deren Hilfe man aus einem Nationalpark ein Touristikprodukt machen kann.

Nationalpark Cserna Tal – Domogled

Das Cserna Tal ist eine tiefe und atemberaubende Kluft in den südlichen Karpaten, das ungefähr 84 Km lang läuft in Nord-Süd Richtung. Es durchquert drei Komitate: Gorj, Mehedinti und Caras-Severin (im letzteren hat es eine Länge von 49 Km), es hat ein ungewöhnlich abenteuerliche geographisches Gelände.

Eine besondere Eigenart dieses Tales ist, dass es einen Querschnitt des von ihm durchquerten Ökosy-stems darstellt, dessen große Teile natürlich, von den Menschen unberührt, sind, in einer Höhe von 150 bis 200 Meter. Deshalb soll ein Nationalpark gegründet werden.

Im rumänischen, geplanten Nationalparksystem ist der Nationalpark Cserna Tal – Domogled von der Fläche her der Zweitgrößte, und der einzige der einen Zuflussgebiet, als ökologische Einheit, um-greift. Dies unterscheidet ihn von den anderen Parks, die meistens ein Gebirge umfassen.

Argumente, die beweisen und begründen wieso der Nationalpark Cserna Tal – Domogled in der Tou-ristikmarkt integriert werden soll:

• Im Cserna Tal findet man eine interessante geologische Erscheinung, die Cserna Falia, bei der auch eine originelle geographische Form zu finden ist;

• Der große Anteil an Kalkstein, was freilich schwierige stationelle Bedingungen verursacht, bildet ein Ökosystem mit starken antientropischen Gegebenheiten.

TOURISTIKPRODUKT „NATIONALPARK”



• Es gibt zahlreiche Thermal- und Mineralwasserquellen mit heilenden Wirkungen;• Die Nadelbaumwälder des Banats sind äußerst widerstandsfähig und anpassungsfähig;• Die Buche findet hier optimale Vegetationsumstände, deshalb ist eines der schönsten Buchenwäl-

der Europas hier entstanden• Eine wichtige klimatische und biologische Interferenzregion;• Reich an Blumenarten;• Reiche Tierwelt, vor allem was die Schmetterlinge betrifft;• Die große und zusammenhängende Ausbreitung der erwähnten Elemente;• Eine wertvolle Landschaft, dank der drei wichtigen Elemente:

Vielfältiger Kalkstein; reiche Pflanzenwelt, saubere, dynamische fließende Gewässer;• Allgemein Naturnah, vom Menschen kaum verändert

Aus dem Aspekt der touristischen Ausstattung ist die Lage des Gebietes gut, da das Herkulesbad hier zu finden ist mit vielen Unterkunftsmöglichkeiten (4500).

Dadurch wird das Herkulesbad zum Haupttor des Nationalparks, aber gleichzeitig zur größten Hotel-anlage für die Touristen, die mehrere Tage der Erforschung der besonderen Elemente des Nationalparks widmen.

Aus der Analyse wird eindeutig, dass der Nationalpark Cserna Tal – Domogled zurzeit nur als Natur-schutzgebiet funktioniert und nicht als Touristikprodukt. Obwohl der Anspruch auf Ökotourismus, Na-turbasierten Tourismus ständig wächst, damit die Touristen den Stress und Überfülltheit der Städte hin-ter sich lassen können (dazu gehören auch Touristikprodukte wie der Nationalpark), gibt es, von einigen Ausnahmen abgesehen (Donau Delta Biosphäre, Nationalpark Retyazát), keine solchen Produkte in Ru-mänien; das Nationalparksystem ist aus dem Sicht des Tourismus nicht ausgelastet.

Unter diesen Umständen sollte die Marketingstrategie des Nationalparks Cserna Tal – Domogled pri-mär auf die Errichtung des Touristikprodukts „Nationalpark Cserna Tal – Domogled” fokussieren.

Die Gestaltung eines Touristikprodukts setzt folgendes voraus:

¸ Eine Raumgestaltungsstrategie, wodurch es in den inländischen und ausländischen Touristik-markt integriert werden kann; neben den Strategien der Touristenbewegungen müssen auch die Tätigkeitsbedingungen entwickelt werden, zusammen mit den Rekreationsbedingungen;

¸ Die Positionierung des Touristikprodukts „Nationalpark Cserna Tal – Domogled auf dem inländi-schen/ausländischen Markt der Nationalparks;

¸ Gestaltung der spezifischen Produkte des Nationalparks, die extra Motivation für die Touristen bedeuten, das Gebiet aufzusuchen, oder hier mehr Zeit zu verbringen; mögliche Extraprodukte: wis-senschaftlicher Tourismus, Dorftourismus, Wochenendtourismus, Urlaubstourismus, Wandertou-ren, Reiten, Bergsteigen, Heilbäder;

¸ Ausarbeitung der entsprechenden Preis-, Marketing- und Vermarktungsstrategie des Touristik-produkts;

Die ausgewählten Marketingstrategien müssen auf die originellen Eigenschaften des Parks abzielen. Bevorzugte „strategischen Zielsetzungen”:

¸ Natürliche negative Ionisierung der Luft, was die Therapie gegen Stress durch Bioenergie fördert;

¸ Die Thermal- und Mineralgewässer bilden den Schwerpunkt des „Touristikprodukts Nationalpark”, die Erfahrungen sind 2000 Jahre alt;

¸ Ádám Höhle – einzigartig auf der Welt: flexible Stalaktiten und Stalagmiten;

¸ Drei Schmetterlingspezies, die auf der ganzen Welt nur hier zu finden sind.




Zusammengefasst kann gesagt werden, dass der Nationalpark Cserna Tal – Domogled zu einem „Made in Romania” Touristikprodukt werden kann, was durch die Anwendung von sinnvollen und effektiven Vermarktungs- und Marketingstrategien am internationalen Markt der Touristikprodukte Wettbewerbsfä-higkeit erlangen kann.

Die Strategie der weiteren Produkte muss auch vor Augen gehalten werden, diese können die originel-len Gegebenheiten des Parks unterstreichen, und Grundelemente der Marketingstrategie werden, die diese Produkte auf den nationalen und internationalen Markt vorbereitet.



turizmus – utazÁs szakkonferencia

Documents