tÖrtÉnele tÁrsadalo is eret...

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, első kötet 9. évfolyam 2 óra x 32 hét

TÖRTÉNELE TÁRSADALO IS ERET TANMENET

Témák hetekre bontva

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

1. 5.1 Európa arcai - Európa bölcsői

A fejezet célja azoknak a kultúráknak/civilizációknak a bemutatása, amelyek alapvetően hozzájárultak a mai Európa arculatának a formáláshoz. A hangsúlyokat az athéni demokrácia és színházi kultúra mellett a Római Birodalom és a birodalmon belül kialakuló kereszténység megismerésére kell helyezni. Kiegészítő anyag: a tanár választása alapján egy-egy görög-római irodalmi alkotás elolvastatása, megvitatása (pl. epigrammák, 4-10 soros részletek eposzokból, drámákból.

Forrásismeret/forráselemzés, tájékozódás a térképen, ábrák (grafikon, diagramok) értelmezése.

Topográfiai ismeretek: Földközi-tenger medencéje, Athén, Róma, Jeruzsálem. Fogalmak: polisz, demokrácia, birodalom, tartomány, Biblia. Személyek: Szolón, Jézus.

2. 5.2 A sport és az Olimpia eszméi

A fejezet az sport és az olimpiai eszme történetébe kíván bepillantást nyújtani. Az óra egyik célja annak a bemutatása, hogy az ókori és a mai sportversenyek/sportolói eszmények között milyen hasonlóságok és milyen különbségek fedezhetők fel. Érdemes kitérni a szurkolói magatartásokra, illetve a sport és a politika kapcsolatára. A téma tárgyalása során nem hagyható figyelmen kívül a paralimpiai mozgalom, amelynek említése (esetleg filmekkel történő bemutatása) a tanulók érzékenyítésére jó eszköz lehet.

Ismeretszerzés internetes források segítségével, kép- és ábraértelmezés, idegen kifejezések megismerése, szótárhasználat, nyelvgyakorlás.

Topográfiai ismeretek: A modern kori olimpiákat megrendező városok megkeresése a térképen. Fogalmak: Olümpia, gladiátor, pentatlon, óda, paralimpia. Személyek: Hajós Alfréd (utánanézéssel).





3. 5.3 A korai középkor A téma tárgyalásával az a cél, hogy bemutassuk, hogy a Nyugat-Római Birodalom bukását követő századokban milyen politikai/gazdasági és vallási tényezők járultak hozzá a modern kori Európa arculatának a formálásához. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a kor birodalmi formációinak a szerepére, nemcsak a korábban említett szempontokra, hanem a középkori európai kultúra alakításában betöltött szerepére is (pl. az arabok közvetítő szerepe az antik szövegek megőrzésében, fordításában, hatásuk az európai tudományok [pl. orvostudomány stb.] fejlődésére).

Ismeretszerzés a tankönyvi anyag és internetes források segítségével, kép -és ábraértelmezés, a tankönyvi kereszthivatkozások használata és a tantárgyi kapcsolatok fontosságának a felismertetése.

Topográfiai ismeretek: Aachen, Verdun, Bizánc, Córdoba. Fogalmak: Kelet-Római Birodalom/Bizánc, Karolingok, grófság, Német-Római Császárság, iszlám. Személyek: Nagy Károly, Attila, I. Ottó, Mohamed.

4. 5.4 A honfoglaló magyarok

A fejezet segítségével mutassuk be a magyar őstörténet legfontosabb állomásait (őshaza, vándorlás, honfoglalás). Ismertessük meg a tanulókat a vitás kérdésekkel, elméletekkel (őshaza, nyelvrokonság, "kettős honfoglalás" stb.). Helyezzük el időben/térben a honfoglalás eseményeit, készíttessünk a tanulókkal szinkrontáblákat az időrend tanulmányozásához! Mutassuk be a Kárpát-medence történetét a honfoglalást megelőző időben (ősemberek jelenléte, római időszak, hunok, gepidák-longobárdok, avarok , szláv népelemek stb.).

Időszámítás gyakorlása, időszalag és szinkrontáblák készítése. Forrásfeldolgozás szóban/írásban, jövevényszavak gyűjtése és értelmezése internetes források alapján.

Topográfia: őshaza, Etelköz, Levédia, Kárpát-medence. Fogalmak: honfoglalás, nomádok-nomadizálás, krónika, jövevényszavak. Személyek: Álmos, Árpád.

5. 5.5 Az államalapítás A cél az államalapítás és államszervezés folyamatának a bemutatása. Célszerű felhívni a tanulók figyelmét azokra a nemzetközi és hazai politikai/gazdasági/ideológiai tényezőkre, amelyek a főbb szereplők (Géza, István) döntéseit befolyásolták. A fejezet másik célja a korai írott törvényalkotás és szemlélet, valamit a kereszténység felvételével együtt járó kulturális változások bemutatása.

A tanórán kívüli ismeretszerzés fejlesztése: a településen található múzeumok, helytörténeti gyűjtemények látogatása, információgyűjtés és tanulói feldolgozás a látottakról.

Topográfia: Esztergom, Veszprém, Pannonhalma, Székesfehérvár. Fogalmak: törvény, törvénykönyv, Árpád-ház. Személyek: Géza, István, IV. Béla, III. András, Koppány,





Gellért püspök.

6. 5.6 A lovagok világa A lecke célja, hogy bemutassa azokat a társadalmi és gazdasági tényezőket, amelyek a középkori Európában elvezettek a lovagság kialakuláshoz, szerepének felértékelődéséhez. Hívjuk fel a figyelmet a jelentős hadivállalkozások (pl. keresztes hadjáratok az albigensek és az arabok ellen Hispániában) kétarcúságára. Irodalmi alkotásokon és képeken keresztül mutassuk be a lovagi kultúra legfontosabb eredményeit. A kor érzékeltetéséhez használjunk filmeket, pl. A lovagok háborúja címűt.

Tájékozódás a térkép segítségével az Európán kívüli világban, a filmelemzés módszerei, statisztikai adatok elemzése a matematikai tanulmányokra támaszkodva.

Topográfia: Szentföld, Akkon. Fogalmak: lovagrend(ek), keresztes hadjárat, demográfia, lovagi torna. Személyek: Oroszlánszívű Richárd, Szaladdin, Cid, Vogelweide.

7. 5.7 Virágzás és hanyatlás - Magyar történelem 1301-1526

A fejezetben kettős célt kívánunk megvalósítani: egyrészt bemutatni az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond idején a magyar állam regionális hatalmi szerepét, majd azt az utat, amely elháríthatatlan események (török hódítás Európában) következtében elvezetett a középkori magyar állam bukásához. A lecke tanításához használjuk fel a Nándorfehérvár ostromáról készült animációs filmet (20 perc)!

Politikai képződmények (ország, királyság, birodalom) életciklusának tanulmányozása, következtetések megfogalmazása a kultúrák kapcsolatáról (konfliktus, harmónia, békés egymás mellett élés stb.), a folyamatok eseménytörténetének rögzítése, elemzése.

Topográfia: Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Mohács. Fogalmak: diplomácia, zsoldos-zsoldoshadsereg, Corvinák. Személyek: Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Mátyás, Toldi Miklós.





8. 5.8 A nagy földrajzi felfedezések

A lecke jó lehetőséget kínál arra, hogy bemutassuk az Európán kívüli kultúrákat és megvitassuk azt a kérdést, hogy milyen okok járultak hozzá ahhoz, hogy Európa "fedezte fel" és gyarmatosította a világ jelentős részét. Érzékeltessük a tanulókkal a felfedezések tudományos hátterét, a találmányok tudománytörténeti jelentőségét!

Térképismeret fejlesztése: hosszúsági és szélességi körök alapján helymeghatározások. Információ és adatgyűjtés könyvtári munkával és internetes források segítségével a kínai, indiai és pre-kolumbián amerikai civilizációiról. Az Európán kívüli civilizációk bukásának elemzése (okok-következmények).

Topográfia: Cadiz, Technotitlan, Machu Picu, Firenze, Jóreménység-fok, Antillák, Velence. Fogalmak: kereskedelmi útvonal, árucikk, portolán, karavella, gyarmat, gyarmatosítás, aztékok, inkák, mayák Személyek: Diaz, Kolumbusz, Magellán, Cook, Toscanelli, Amerigo Vespucci

9. 5.9 Az átalakuló Európa

A fejezetben azt mutatjuk be, hogy melyek voltak azok az események/folyamatok, amelyek egyrészt elvezettek Nyugat-Európában a kapitalizmus kialakuláshoz (felfedezések, reformáció) és a középkori kultúra jelentős mértékű átalakuláshoz (könyvnyomtatás). Térjünk ki az átalakulást kísérő társadalmi/politikai küzdelmekre (angol polgárháború, német parasztfelkelés) és ezek következményeire! Világítsuk meg a tanulók számára a későbbi századok szempontjából fontos nyugat-európai és a közép- és kelet-európai gazdasági/társadalmi fejlődésben jelentkező különbségeket!

Vázlatkészítés írott szöveg alapján. Kulcsfogalmak gyűjtése forrásokból (291.o. Saint-Simon emlékiratai). Ok-okozati összefüggések keresése és elemzése (pl. felfedezések - pénzforgalom növekedése - gazdaság átalakulása).

Topográfia: Worms, Genf, Versailles, London. Fogalmak: reformáció, lutheránusok, protestánsok, anabaptisták, könyvnyomtatás (kódex-nyomtatott könyv), piac, bank, tőzsde, alkotmányos és abszolút monarchia. Személyek: Luther, Kálvin, Zwngli, Servet, Gutenberg, Cromwell, XIV. Lajos.





10. 5.10 Birodalmak szorításában agyar történelem 1526-1711

A lecke célja annak a folyamatnak az ábrázolása, hogy milyen nemzetközi és hazai politikai/gazdasági tényezők akadályozták meg Mohácsot követően az ország egyesítését. Mutassuk be a tanulók számára a három országrész eltérő fejlődését, valamint azokat a mozgalmakat is, amelyek kitörési pontokat kerestek a kialakult helyzetből (Bocskai, Bethlen, Zrínyi, Wesselényi, Thököly, Rákóczi)!

Dokumentum- és forráselemzés: fogalomtérkép készítése a forrásszövegek alapján (később ez kiterjeszthető a leckékre is).

Topográfia: Erdély, királyi Magyarország, hódoltsági terület, Buda, Eger, Szigetvár, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Brassó, Vasvár, Sárospatak, Munkács, Ónod, Trencsény, Majtény. Fogalmak: Szent Liga, kurucok, labancok. Személyek: Bocskai, Bethlen, Fráter György, Báthori, Zrínyi Miklós (2), Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Heltai Gáspár, Károli Gáspár.

11. 5.11 A főszerepben: Franciaország

A leckének három súlyponti eleme van: a. A felvilágosodás eszméinek bemutatása és azok hatása Európa országaira. b. A felvilágosodás és a francia forradalom összefüggései – a francia forradalom következményei Franciaország társadalmi fejlődésére. c. A forradalom lezárása: Napóleon és a császárság – az európai nagypolitika átrendeződése. A lecke során lehetőség nyílik a tanulók számára a különféle jellegű „rendszerváltások” – természetrajzának a bemutatására (abszolút monarchia- alkotmányos monarchia- köztársaság-császárság).

Gondolattérkép készítése lecke kulcsfogalmainak a segítségével a tanulás támogatására. Vitakészség fejélesztése a tankönyv filozófiai típusú szövegeinek segítségével (Descartes, Kant).

Topográfia: Párizs, Korzika, Waterloo. Fogalmak: felvilágosodás, enciklopédia, forradalom. Személyek: Descartes, Kant, Robespierre, Danton, Marat, Sieyes, B. Napóleon, Wellington.





12. 5.12 A Habsburg Birodalomban agyar történelem 1711-1825

A tanulók számára azt a folyamatot kell bemutatni, amelyben sor került a felszabadított területek beillesztésre és újjászervezésére a Habsburg- Birodalom keretei között. A másik cél annak a felemás Habsburg reform- és modernizációpolitikának, és az ezzel kapcsolatos nemesi álláspont(ok)nak a bemutatása. A lecke jó lehetőséget kínál az egyéni (sokszor rendkívül ellenmondásos) életutak elemzésére (pl. II. József, Martinovics Ignác). A másik fontos terület a nemzetiségi viszonyok ábrázolása – erőteljes térképhasználattal.

Adatgyűjtés a birodalom területén élő nemzetiségiek történelméről, szokásairól, kultúrájukról – prezentációkészítés: a. ppt, b. hagyományos kiselőadás formájában.

Topográfia: Bécs, Pozsony, Alföld, Partium. Fogalmak: újratelepítés, tantárgyfelosztás, Ratio Educationis, kormányszék(ek). Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác, Kazinczy Ferenc.

13. 5.13 A modern világ születése

A fejezet célja a modern (nagyipari) kapitalizmus kialakulásnak a bemutatása, az ipari forradalom technikai találmányainak ismertetése és ezek hatása a nyugat-európai társadalmak szerkezetére, annak átalakulására. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a jelentős fejlődési eredmények (életkörülmények javulása, iskolázottság növekedése) mellett az „árnyoldalakra” is (gyermek- és női munka, rabszolgatartás stb.).

Tantárgyi koncentráció erősítése – gyűjtőmunka (természetismeret): a. technikai találmányok és működési elveik, b. matematika: idősoros elemzések alkalmazása.

Topográfia: Liverpool, Manchester. Fogalmak: ipari forradalom, modernizáció, gőzgép, tömegtermelés. Személyek: J. Watt, R. Fulton.





14. 5.14 A reformok százada agyar történelem 1825-1849

A leckében az egyik cél a politikai/társadalmi reformfolyamatok és a forradalmak közötti különbség megértetése. Ehhez jó megoldást kínál Széchenyi és Kossuth politikai pályafutásának elemzése, eszméik, tetteik, törekvéseik összehasonlítása. A másik cél annak a folyamatnak a bemutatása, amelyben – részben a nemzetközi történések hatására – Pesten is forradalmi megmozdulások törtek ki, majd az események Habsburg-ellenes szabadságharccá fejlődtek.

Összehasonlító táblák készítése az elemzések megkönnyítésére a. reform–forradalom, b. Széchenyi–Kossuth. Ok-okozati összefüggések keresése, életútelemzés az életút csomópontjainak ábrázolásával.

Topográfia: Pákozd, Isaszeg, Buda, Komárom, Arad, Segesvár. Fogalmak: jobbágyfelszabadítás, polgárság, áprilisi törvények, sajtószabadság. Személyek: Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Deák, Wesselényi, Batthyány Lajos, Petőfi, Jókai Mór, Vasvári Pál.

15. 5.15 Az első világháború

A lecke alapvetően a nagyhatalmi szembenállás (szövetségi rendszerek) bemutatására épül, amelyek egyrészt a gyarmatbirodalmak kiépülése kapcsán alakultak ki, részben pedig az egyenlőtlen fejlődés miatt.A szembenállás csúcspontját az első világháború jelentette.A háború kapcsán célszerű rámutatni azokra a technikai újdonságokra, amelyek nyomán a háborúnak a katonák mellett jelentős számú polgári áldozata is volt.

Adatgyűjtés/adatelemzés:Erőforrás- és kockázatelemzés:a. „rövid” háború,b. „hosszú” háború esetére.Információ és adatgyűjtés az internetről.Elemzési szempontok kidolgozása.

Topográfia: Szarajevó, Marne, Verdun, Tannenberg, Doberdó, Isonzó. Fogalmak: anyagcsata, légi háború, tank, különbéke, vegyi fegyver, propaganda. Személyek: Ferenc Ferdinánd, Gavriló Princip.





16. 5.16 A dualizmus kora A lecke célja egyrészt bemutatni azt a folyamatot, amely során kialakult az Osztrák-Magyar Monarchia, másrészt pedig arra helyezni a hangsúlyt, hogyan történt meg a kapitalizmus gazdasági/társadalmi feltételrendszerének megszilárdítása és fejlesztése a birodalom magyar területein. Fontos cél az is, hogy bemutassuk a kor nemzetiségi/etnikai viszonyainak az alakulását. A lecke befejező részében tisztázni kell, hogy melyek voltak azok a nemzetközi és hazai (társadalmi/gazdasági/politikai) problémák, amelyek elvezettek az OMM bukásához, és forradalmakat idéztek elő Magyarországon (is)!

Kép és ábraelemzés: államszervezet működése, társadalom szerkezete. Gyűjtőmunka: hazai technikai találmányok és fejlesztések. Adatelemzés: nemzetiségi/etnikai viszonyok az OMM-ban. Összehasonlító szövegelemzés a KOMA- programban tanult módszerek alapján (tartalmi és fogalmi elemzés fejlesztése, uralkodói kiáltványok).

Topográfia: Bécs, Buda-Pest, Budapest, Szarajevó, Trianon. Fogalmak: dualizmus, társadalomszerkezet, diktatúra, köztársaság. Személyek: Deák Ferenc, Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla.

17. 5.17 A szélsőségek évtizedei

A cél a két világháború közötti Európa bemutatása. A hangsúlyokat a jobb- és baloldali diktatúrák elemzésére kell helyezni (ideológia, gazdaság, társadalom, politika)! A 2. világháború bemutatása ezúttal kevésbé hangsúlyos, de jól megválasztott filmekkel (History Chanel) ismeret és élmény közvetíthető. Külön feladatként egy-egy, a témához illeszkedő film feldolgozása is feladható a tanulók számára. Pl. Sorstalanság, Ryan közlegény megmentése, A leghosszabb nap, Rommel stb.).

Problémaelemzés és -feltárás kooperatív tanulási módszerekkel: a diktatúrák létrejöttének és támogatottságának okai.

Topográfia: Berlin, Moszkva, Nürnberg, Hirosima, Nagaszaki. Fogalmak: GULAG, , koncentrációs tábor (KZ), személyi kultusz, fajelmélet, antiszemitizmus, nemzeti szocializmus, fasizmus, kommunizmus. Személyek: Lenin, Sztálin, Hitler, Mussolini.

18. 5.18 A Horthy-korszak A cél annak a folyamatnak a bemutatása, amely során a trianoni békekötést (diktátum) követően sor került a Horthy neve által fémjelzett rendszer belső és külső (visszatérés a nemzetközi politikába) konszolidációjára

Megtekintett képek önálló feldolgozása, plakátelemzés (Horthy): a szimbólumok értelmezési lehetőségei.

Topográfia: Szeged –Siófok – Budapest, Auschwitz, Don-(kanyar). Fogalmak: konszolidáció,





(Bethlen). Külön hangsúlyt kaphat a tárgyalás során a német-orientáció híveinek térnyerése Magyarországon, valamint az, hogyan sodródott az ország a 2. világháborúba. Célszerű bemutatni a hazai szélsőséges politikai erők (hungaristák, nyilasok, kaszáskeresztesek stb.) ideológiáját és társadalmi bázisát, valamint azt, hogy a magyar társadalom (egy része) hogyan jutott el az antiszemitizmustól a holocaustig.

Tantárgyi kapcsolódás: KOMA (jelképek, metaforák, szimbólumok).

hungarizmus, revízió, nyilas(ok), deportálás, Szent Korona. Személyek: Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál, Bárdossy László, Szálasi Ferenc.

19. 5.19 A megosztott világ

A leckében két folyamatot kell a tanulók számára bemutatni: a. A megosztott világ - a kétpólusú világrend – kialakulását, és b. a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatát. Célszerű kitérni a leckében a fegyverkezési versenyre, illetve az azt kísérő speciális, különleges fejlesztésekre (a szovjet szputnyik-programtól az amerikai Holdra szállásig).

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel – a fultoni szöveg kulcsfogalmainak kigyűjtése, a szöveg értelmezése/elemzése.

Topográfia: Korea, Kína, India, Kuba, Vietnam, Észak- és Fekete-Afrika. Fogalmak: gyarmat, hidegháború, vasfüggöny, el nem kötelezett országok. Személyek: Truman, Churchill, Gandhi, Nehru, Ho Si Minh, Hruscsov, Robert Kennedy.





20. 5.20 A vasfüggöny mögött

A fejezetben Magyarország történetét mutatjuk be a 2. világháború végétől a Kádár-rendszer bukásáig. A lecke súlypontjai: a. a kommunista diktatúra kiépítésének fontosabb lépései és eszközei, b. az '50-es évek magyar társadalmának/gazdaságának bemutatása (Rákosi-korszak), c. az 1956-os forradalom és szabadságharc története, d. a Kádár-korszak jellemzői. A cél, hogy a tanulók számára egyértelművé váljon, a. hogyan valósult meg a szovjet zónához tartozó Magyarországon a szovjet típusú totalitárius rendszer kiépítése és működtetése, illetve hogy érzékeljék, b. a Rákosi és Kádár-rendszerhasonló és eltérő jellegzetességeit.

Tanórán kívüli gyűjtőmunkára történő felkészítés: a. Családi tárgyi emlékek az 50-es és 60-as évekből. b. Múzeum, helytörténeti gyűjtemény felkeresése, kiscsoportos információgyűjtés, a gyűjtött anyag rendszerezése, elemzése.

Topográfia: Sztálinváros/Dunaújváros, Recsk, Tiszalök, az 1956-os forradalom budapesti helyszínei (térkép alapján). Fogalmak: tervutasítás/tervgazdálkodás, államosítás, kulák, egypártrendszer, „gulyáskommunizmus”. Személyek: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre, Kádár János.

21. 5.21 A hidegháború vége

A lecke azt a folyamatot mutatja be, ami elvezetett a kétpólusú világrend felbomlásához, a hidegháború végéhez. A tanulók számára mutassuk be a. a "létező szocializmus” országaiban jelenlévő belső okokat, és b. azokat a nemzetközi változásokat, amelyek hozzájárultak a közép- és kelet-európai fordulathoz! Értelmezzük 1. Gorbacsov szerepét, politikáját, 2. Ronald Reagan „csillagháborús” stratégiáját, 3. azokat a hazai eseményeket/szereplőket, amelyek előkészítették a rendszerváltást!

Önálló feladatként dokumentumelemzés jegyzeteléssel. Ok-okozati összefüggések keresése és elemzése: miért vált fenntarthatatlanná a Kádár-rendszer?

Topográfia: Prága (1968), Gdansk, Afganisztán, Monor, Lakitelek. Fogalmak: rendszerváltozás, rendszerváltás, peresztrojka, glasznoszty. Személyek: M. Gorbacsov, R. Reagan.





Társadalomismeret

22. 5.22 agyarország szomszédjai és Európa

A lecke egyik célja az, hogy bemutassuk a tanulók számára Magyarország helyét és szerepét a. a rendszerváltoztatás utáni Közép- és Kelet-Európában. b. valamint 2004 után az Európai Unióban. A másik cél a szomszédos országok – lehetőségekhez képest – történelmének, kultúrájának és egyéb sajátosságainak a megismertetése.

Kommunikációs (idegen nyelvi) kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése. Tájékozódás vaktérképen. Gyűjtőmunka: képkeresés az interneten.

Topográfia: Zágráb, Bukarest, Pozsony, Bécs, Ljubljana, Kijev, Belgrád. Fogalmak: nemzet, nemzetiség, Európai Unió, euro-zóna, Schengeni-övezet.

23. 5.23 A magyar társadalom a rendszerváltás után

A fejezet tárgyalása során be kell mutatni a magyar gazdaság és társadalom átalakulását 1989-et követő évtizedben.Vizsgáljuk meg, hogya. a társadalom különféle rétegei milyen előnyeit, ésb. milyen hátrányait tapasztalhatták meg a rendszerváltozásnak!Térjünk ki az iskolázottság és a munkaerő-piaci pozíciók közötti összefüggésekre, valamint a területi-regionális gazdasági különbségek okainak elemzésre is!

Tanulói vitakultúra fejlesztése a rendszerváltoztatás következményeiről: egyéni és kollektív, valamint olvasmányélmények alapján.Diagramelemzés: egyéni munka keretében, írásos elemzés készítése a tapasztalatokról.

Fogalmak: privatizáció, régió, kistérség, munkanélküliség, adó, adófizető, társadalmi osztály/réteg.

24. 5.24 Társadalmi kérdések - Szegénység

A leckének két súlypontja van: a. A rendszerváltoztatást követő időszak „újszegénység” kialakulásnak okai és (lehetséges) következményei. b. A magyar társadalom demográfiai változásai az elmúlt évtizedekben. Mutassuk be a tanulók számára a születéskor várható élettartam és az adott társadalom/gazdaság fejlettsége/fejletlensége közötti összefüggéseket!

Összefüggések feltárása a diagramok adatai között: önálló információkeresés és -elemzés.

Fogalmak: újszegénység, népességfogyás, korfa, demográfia, településtípus.





25. 5.25 Társadalmi kérdések - Deviancia

A tanóra során meg kell ismertetni a tanulókkal a deviancia fogalmát, és azoknak a magatartásformáknak a körét, amelyeket egyes korokban egyes társadalmak devianciának minősítettek! Hangsúlyt kell helyezni a deviáns(nak minősített) viselkedésformák és a bűnözés összefüggéseinek a bemutatására is, különös tekintettel a kábítószer-fogyasztásra!

Eltérő nézetek ütköztetése, vitakultúra erősítése, attitűd-formálás. Önálló anyaggyűjtés az internetről: bűnelkövetési térkép készítése és elemzése (megye, település).

Fogalmak: deviancia, bűnözés, drog/kábítószer, öngyilkosság.

26. 5.26 Társadalmi kérdések – Nemzetiségek, felekezetek

A lecke célja annak a bemutatása, hogy a mai magyar társadalom hogyan tagolódik a. többségi/kisebbségi társadalmakra-csoportokra, etnikumokra, valamint b. milyen megoszlást mutat a vallás(osság) szempontjából. A témák tárgyalásakor elevenítsük fel a történelemből tanultakat a. a középkori, b. a OMM, c. a trianoni Magyarország összefüggéseiben! A vallási tagozódás tárgyalásakor emlékeztessük a tanulókat arra, amiről a reformáció kapcsán tanultak!

Összehasonlító elemzés (egyéni és kiscsoportos feladat): adatok rendezése és elemzése, következtetések levonása.

Fogalmak: nemzetiség, vallás, felekezet, kisebbség, etnikum, etnicitás, katolikus, református, evangélikus, izraelita.

27. 5.27 agyarország képekben – A hungarikumok

A fejezet egyik célja, hogy megismertesse a tanulókat a hungarikum(ok) fogalmával.A másik cél az, hogy megismertessük a tanulókat hazánk jellegzetes (ismert) tájegységeivel, turisztikai/természeti látnivalóival.Ugyanakkor fel kell hívni a tanulók figyelmét arra is, hogy más országok is rendelkeznek hasonló kuriózumokkal, amelyeknek megismerése a (nemzetközi)

Lokálpatriotizmus erősítése gyűjtőmunka segítségével: helyi (tájjellegű) nevezetességek, különlegességek bemutatása, összehasonlítása.

Fogalom: hungarikum, turizmus, világörökség.





kapcsolatok ápolása, a műveltség bővítése szempontjából nélkülözhetetlen!

28. 5.28 ióta járunk iskolába?

A téma tárgyalásakor az OKÉ- program 1.2, 1.3, 1.4 fejezeteire érdemes támaszkodni. A fejezet célja az, hogy egyrészt bemutassuk az oktatás, az iskoláztatás történetének legfontosabb vonásait különböző kultúrák kapcsán, másrészt pedig felhívjuk a figyelmet arra a folyamatra, amely elvezetett a modern társadalmakban tömegessé váló oktatáshoz. A lecke célja az, hogy tudatosítsa a tanulókban azt, hogy az eltérő tanulási formák elsajátítása eredményesebbé és hatékonyabbá teheti munkájukat. Fel kell ismertetni a tanulókkal azt is, hogy miért fontos az élethosszig tartó tanulás! a. nemcsak a személyiség fejlesztése, hanem a b. a munkaerő-piaci pozíciók megszerzése és megőrzése érdekében is.

Tanulási kompetenciák fejlesztése, az elért eredmények elemzése (önreflexiós képességek erősítése).

Fogalmak: írnok, iskolamester, agyagtábla, palatábla, papirusztekercs, hét szabad művészet, tömegoktatás.





29. 5.29 Az iskoláról és a tanulásról

A lecke célja az, hogy tudatosítsa a tanulókban azt, hogy az eltérő tanulási formák elsajátítása eredményesebbé és hatékonyabbá teheti munkájukat. Fel kell ismertetni a tanulókkal azt is, hogy miért fontos az élethosszig tartó tanulás a. nemcsak a személyiség fejlesztése, hanem a b. a munkaerő-piaci pozíciók megszerzése és megőrzése érdekében is!

Tanulói önreflexiók fejlesztése a saját tanulástörténetük tanulmányozása/elemzése segítségével.

Fogalmak: egész életen át tartó tanulás, (LLL-paradigma), alapkészségek, kompetencia.

30. 5.30 A tanuló társadalom

A lecke célja azoknak a törekvéseknek a megismertetése a tanulókkal, amelyek különféle nemzetközi és hazai programok/fejlesztések kapcsán a tanuló társadalmak kialakításra irányulnak.

Információgyűjtés és tanulási kompetenciák fejélesztése eltérő tanulási helyzetekben, önreflexiós feljegyzések készítése.

Fogalmak: tanuló társadalom, információs társadalom.

31-32. A fennmaradó órakeret tetszés szerint felhasználható egy-egy téma mélyebb tárgyalásához, félévi, év végi összefoglaláshoz/rendszerzéshez.

tÖrtÉnele tÁrsadalo is eret...

Documents