(térképi ábrázolás) - vmi · ’ színfokozatos ábrázolás : csak néhány fõszintvonal,...
TRANSCRIPT
Ú A Föld felületének, illetve annak valamely részleténekkicsinyített, síkban kiterített képe.
Ú A Földön, más égitesten, vagy a világûrben találhatótermészeti és társadalmi jellegû tárgyak, jelenségek,vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített,generalizált, magyarázó ábrázolása síkban. A térkép afelszín elemeit ortogonális vetítéssel alaprajzszerûen,vagy egyezményes jelekkel ábrázolja.
Definíció
Ú A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és avalódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa.
Ú M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám)Ú A méretarány csak bizonyos helyeken és irányokban
fejezi ki a kicsinyítés pontos értékét.
Az egész térképre érvényes meghatározása:
Ú Egy térképen ábrázolható maximális információmennyiség.
Ú A felszín egyes elemei elmaradnak, vagyösszevonódnak, mások pedig kiemelve,kihangsúlyozva kerülnek ábrázolásra.
(térképi ábrázolás)
’ kiválasztás;’ tipizálás;’ hangsúlyozás.
’ Egyszerûsítés;’ nagyobbítás;’ eltolás;’ összevonás;
Ageneralizálás
típusai
Ú A térképtartalmat szöveggel magyarázójelgyûjtemény.
Ú A felszín valamely elemének, vagyelemcsoportjának nem alaprajzszerû,elvonatkoztatott ábrázolása.
Atérképjelek
osztályozása
Ú Tartalmuk szerint:’ Általános térképek: közvetlenül a földfelszínt, annak
domborzatát, vízrajzát, a rajta lévõ természetes ésmesterséges részleteket ábrázolja.
’ Tematikus térképek: a természeti és társadalmi környezetjelenségeit, azok mennyiségi, minõségi jellemzõitábrázolják, háttértérképüket az általános térképekegyszerûsítése adja.
Ú Az elkészítés módja szerint: ’ Felmérési térképek.’ Levezetett térképek.
Ú Méretarányuk szerint:’ Földmérési térképek: M 1:500 - 1:10.000; az alakzatok jól,
alaprajzukkal jelenek meg (szinte minden lemérhetõ).’ Topográfiai térképek: M 1:10.000 - 1:300.000; hû képét
adják a terepfelszínnek, a tereptárgyak a valóságnakmegfelelõ helyzetûek, de egy részük már egyezményesjelekkel ábrázolódik (mérhetõséget a felszínen biztosítják,de a tereptárgyak méretei esetén nem).
’ Földrajzi térképek: M 1:300.000 - ; szinte mindenegyezményes jelekkel van megadva (a mérések nempontosak, csak tájékoztató jellegûek).
Ú Északi- és Déli-sark: a Föld forgástengelyének felszínidöféspontjai.
Ú Egyenlítõ: a Föld középpontján átmenõ és aforgástengelyre merõleges sík által a gömbfelületbõlkimetszett legnagyobb gömbi kör.
Ú Földrajzi hosszúsági körök (meridiánok, délkörök): azegyenlítõre merõleges, a pólusokon átmenõlegnagyobb gömbi körök.
Ú Földrajzi szélességi körök (paralelkörök): az egyenlítõsíkjával párhuzamos síkok által a felszínbõl kimetszettgömbi körök.
Ú Földrajzi fokhálózat: a meridiánok és a paralelkörökvonalrendszere (a térképen ennek vetített képe).
ÚFöldrajzi szélesség(latitude): az a szög, amelyetaz adott pontban a gömbötérintõ síkra állítottmerõleges az egyenlítõsíkjával bezár (északi +, déli -;egyenlítõtõl .
ÚFöldrajzi hosszúság (longitude): az a szög, amelyet azadott ponton átmenõ délkör síkja egy kiválasztott kezdõdélkör síkjával bezár (kezdõ délkörtõl keletre keleti,+;nyugatraLondon melletti greenwichi csillagda kupoláján áthaladómeridián a kezdõmeridián).
’ Azimut: valamelyfelszíni pontbólkiinduló iránynak aponton átmenõmeridiánnal bezártszöge
’ Loxodróma: olyanfelületi vonal, amelyminden pontjábanugyanazt a szöget zárjabe a meridiánnal,vagyis az azimutjaállandó.
’ Ortodróma: két felszínipont közöttilegrövidebb távolságfelszíni vonala.
Ú Földünk felülete térben görbült felület, ezérttorzulások nélkül nem fejthetõ síkba (minél nagyobbaz ábrázolni kívánt földfelület, annál nagyobbak atorzulások)
Ú VETÜLETEK (leképezési szabályok) alkalmazásaszükséges. º A vetület a vetítés eredménye.
Ú Vetítés: az alapfelület rajzolatának megfelelõje aképfelületen.
’ Alapfelület, amirõl a vetítés történik;– Föld felszín º geoid º földi ellipszoid, gömb.
’ Képfelület az a felület, amire a vetítés történik;– sík, henger, kúp.
A FÖLD ALAKJA, KÖZELÍTÕ FELÜLETEI
A föld elméleti alakja matematikai-fizikai fogalom: anehézségi erõtér potenciáljának a közepes tengerszinttelegybeesõ szintfelülete º ez a geometriailag szabálytalanfelület a geoid.
Ú A vetítés lehet:’ - geometriailag (mértanilag) értelmezhetõ és
szemléltethetõ º perspektív vetület,’ - matematikai összefüggésekkel definiált, geometriailag
nem szemléltethetõ º nem perspektív vetület.
Ú Nagyméretarányú térképeknél kettõs vetítés (forgásiellipszoidról º hozzá optimálisan simuló gömbre(Gauss-gömbre) º síkba fejthetõ felületre (henger,kúp).
Ú Hossztorzulási viszony, lineármodulus: A és B közöttilegrövidebb felületi vonal hossza ds, hossza a képfelületen ds'.l=ds'/ds a hossztorzulásra jellemzõ érték. Hossztartó vetületnincs (csak bizonyos vonalak, irányok mentén vannakhossztartóak).
Ú Szögtorzulási viszony, iránymodulus: Két szakasz általbezárt szög w, a szakaszok képfelületi megfelelõi által bezártszög w'. i=tgw'/tgw a vetületi irányok torzulására jellemzõ.Szögtartó vetületnél i=1.
Ú Területtorzulási viszony, területi modulus: Egy elemi kisfelület nagysága az alpfelületen dT, ennek megfelelõje aképfelületen dT'. t=dT'/dT a területek torzulására jellemzõ érték.Területtartó vetület esetén t=1.
Ú Olyan térképi vetület nincs, amely minden pontjában szög ésterülettartó is egyszerre, mivel akkor hossztartó is lenne. A nemszög- és nem területtartó vetület neve általános torzítású vetület.
’ Bármely csoportba is tartozzék a vetület, mindig vanrajta egy pont, vagy egy vonal, amelynél semmiféletorzulás nem lép fel, tehát mind a háromfajta torzulásiviszony 1-gyel egyenlõ.
’ A torzulások ettõl távolodva nõnek.’ A használat szempontjából megengedhetõ legnagyobb
torzulási értékek a vetület területi nagyság szerintialkalmazhatóságának határt szabhatnak.
’ A vetület gyakorlatban csak akkora terület ábrázolásárahasználható, amelynél a torzulások a megengedettmértéket nem lépik túl.
’ Ennél nagyobb terület ábrázolásánál egymás melletttöbb, esetleg ugyanazon fajta vetületet kell alkalmazni.
Ú A fokhálózat alakulása szerint:’ Valódi vetület:
– poláris elhelyezésnél a meridiánok képei egyenesek,és egy pontban (ez lehet a végtelenben is) futnakössze,
– a paralelkörök képei koncentrikus körök, vagykörívek, amelyek középpontja az a pont, ahol ameridiánok képei találkoznak,
– a fokhálózat képei egymást derékszögben metszik,tehát egyben vetületi fõirányok.
’ Képzetes vetület:– amelynél valamely feltétel nem teljesül.
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Ú Sztereografikus vetületi rendszer:’ Valódi, érintõ, szögtartó, ferde tengelyû,
sztereografikus vetület.’ Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre,
majd síkra sztereografikus vetítéssel.’ Hazánk jelenlegi területére esõ kezdopontja a
Gellérthegyen.’ A hossztorzulás a kezdõponttól 127 km-re éri el a még
elfogadható 1:10.000 értéket (10 cm 1 km belül).’ Elsõ kataszteri felmérések és topográfiai térképek,
erdészeti (üzemi) térképek.
Sztereografikus vetületi rendszer
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Ú Hengervetületi rendszer:’ Érintõ, szögtartó, ferde tenelyû vetület.’ Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre,
majd a gömbrõl hengerre.’ Három szögtartó hengervetületi rendszer (az egész
ország területét lefedi).’ Egy-egy vetület sávszélessége 180 km (kb. itt éri el a
10cm/km-es torzítási értékek).’ Henger
szélességek közötti területen. Ettõl északra a HÉR,délre a HDR.
’ Kataszteri térképek.
Hengervetületi rendszer
Magyarországon használt vetületi rendszerekÚ Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K):’ Érintõ transzverzális hengervetület (nem kettõs vetítésû).’ A rendszer transzverzális elhelyezkedésu elliptikus
hengerekbõl áll, amelyek a Kraszovszkij-féle ellipszoidot egy-egy meridián mentén érintik. Vetülete a Mercator-féle szögtartó vetület (képzetes).
’ A középmeridiánok hossztartóak.’ A leképezést csak a középmeridián közvetlen környezetére
végzik el.’ Egy-egy
hosszúság-különbségû’ Torzulási (ez is 1 méter
alatti torzulás a tízezres szelvényeken).’ Mo-on
(A greenwichi meridián szegélymeridián.)’ Az egész Föld egységes ábrázolására alkalmas.’ Mo-on katonai célokra.
Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K)
Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K)
Magyarországon használt vetületi rendszerekÚ Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer
(UTM):’ A rendszer transzverzális elhelyezkedésû elliptikus
hengerekbõl áll, amelyek a Hayford-féle ellipszoidot kéthossztartó ellipszoidi hosszúsági kör mentén metszik.
’ A majd a hengert elforgatják, mint a G-K vetületnél.
’ Sok nemzetközi térképmû alapja.
Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer(UTM):
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Ú Egységes Országos Vetület (EOV):’ A vetület kettõs vetítésû szögtartó ferdetengelyû metszõ
hengervetület.’ Alapfelülete az IUGG/1967 ellipszoid, a közbensõ vetítés
gömbi felületre történik.’ A hengerpalást a Gauss-gömböt két hossztartó
segédparalelkör mentén metszi.’ Az egész ország területére egy hengervetület.
– X tengely: gellérthegyi háromszögelési pontonáthaladó meridián képe,
– Y tengely: az ország középsõ szélességi vonalaközelében haladó és az elõbbi meridiánra merõlegeslegnagyobb gömbi kör képe.
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Ú Egységes Országos Vetület (EOV):’ Tájolása ÉK-i, ezek a pozitív irányok.’ Elõjelhibák elkerülése miatt a rendszer kezdõpontját a
vetületi kezdõponthoz képest D-re 200 km-rel, nyugatrapedig 650 km-rel áthelyezték,– így minden értéke pozitív és– minden X érték (É-D-i koord., második) kisebb, és– minden Y érték (K-Ny koord., elsõ) nagyobb 400 km-
nél).’ Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) vetülete.’ Polgári topográfiai, földrajzi és tematikus térképek.
Egységes Országos Vetület (EOV)
Ú A térkép rajzi elemeit a földrajzi fokhálózatba, mintalapba, ábrázolásra kerülõ dolgok együttesenalkotják.
Ú Domborzatrajz:’ Követelmény: a domborzat helye pontosan felismerhetõ,
magassága pedig mérhetõ legyen.– Elõzmények: Perspektív ábrázolás, Csíkozásos
ábrázolás’ Szintvonalas ábrázolás:
– Szintvonal az azonos abszolút magasságú pontokatösszekötõ izovonal.
– A szintvonalas térkép ezek merõleges vetületétábrázolja síkban.
– Alapszintvonal, fõszintvonal, felezõszintvonal,kiegészítõ szintvonal; eséstüske.
Ú
’ Színfokozatos ábrázolás: csak néhány fõszintvonal,közöttük színezés. (200 m-ig zöld, 200-500 m sárgásbarna,500-1000 m világosbarna, 1000-sötétbarna, legmagasabbcsúcsok fehér.)
’ Árnyékolásos ábrázolás: a domborzat érzékeltetésére.
Szintvonalas ábrázolás
Ú Síkrajz:’ A terep természetes és mesterséges tereptárgyait
mutatja be.– Vízrajz.– Természetes tereptárgyak és növényzet.– Települések, épületek.– Közlekedéshálózat, szállítás.– Határok.
Ú Síkrajz’ A méretarány csökkenésével:
– alaprajzhû,– alaprajzhoz
hasonló,– helyzethû,– térbelileg hû.
Ú Névrajz:’ A földrajzi nevek és a térképen szereplõ összes írás (név,
szám, magyarázó szöveg) együttesen alkotja.– Domborzati és tájnevek: ívelt és szórt írás.– Település nevek: nyugat-keleti irány.– Vízrajzi nevek.– Egyéb földrajzi nevek.
Ú A térképek egyéb rajzi elemei:’ A térkép kerete (keretkitörés);’ Fõ-, melléktérkép, kivágat.’ A térkép hálózatai:
– földrajzi fokhálózat;– kilométer hálózat;– keresõhálózat
’ A térkép díszítÅelemei és színei.
Ú Egyrészt bizonyos tárgyak jellegzetestulajdonságait, másrészt különbözõ tudományágakadatait mutatják be.
Ú SZAKTARTALOM !Ú Osztályozásuk:
– kvalitatív (minõséget szemléltetik),– kvantitatív (mennyiséget szemléltetõk),– statikus (állapottérképek),– dinamikus (különbözõ idopontok állapotait mutatják).
– analitikus (egyetlen téma),– komplex-analitikus (több téma, de "nincs" kapcsolat),– szintetikus (több, kapcsolatos téma - levezetett térkép).
Ú Ábrázolási módszerek:’ Jelmódszer: folyamatosan növekvõ (arányos területû v.
köbtartalmú jelek), értékfozatos (kategóriák),értékegységjel (egységnyi értéket kifejezõ jel a kívántszámban ismétlõdik).
’ Pontmódszer: ponttérkép.’ Felületi módszer: elterjedési terület ábrázolásához;
pontos, relatív (egymásba mosódó elterjedési területek),vázlatos (hangsúlyozott átmeneti zónákkal).
’ Kartogrammódszer: mennyiségi adatok ábrázolása.’ Diagrammódszer: több egymással kapcsolatban lévõ
adat ábrázolásához; jeldiagram (ponthoz, vonalhozrendelés esetén), kartodiagram (felülethez rendelés esetén).
’ Izovonalmódszer: izovonal, álizovonal, értékhatárvonal.’ Mozgásvonalak módszere: irány jelölés.