toth zoltan jozsef a szent korona mtf 10

7/29/2019 Toth Zoltan Jozsef a Szent Korona Mtf 10

http://slidepdf.com/reader/full/toth-zoltan-jozsef-a-szent-korona-mtf-10 1/96

Magyarságtudományi Füzetek

Tóth Zt Józs

ÉleT a SZenT Korona

JegyÉben a magyar ÉrTÉKeKre

Épül TárSadalom

KisenciklopédiA 10.



B, 2.

M a g y a r s á g t u d o M á n y i F ü z e t e k

„H ti, huji, tutk éi thtsétkk,öcsssé euó ééé s sztk ht...”

Jhs as Cius sz. Szs(Sstk, 1650. v 24. – bköszötő)

k isenciklopédi a 10.

Tóth Zt Józs

ÉleT a SZenT Korona JegyÉben

a magyar ÉrTÉKeKreÉpül TárSadalom



FőőPatrubány Miklós

Sőb:Dr. Aradi Éva • Bakk István PhS • Botos László • Dr. Gyárfás Ágnes • Pápai Szabó György

K – I. A b Címlapkép: A S K (S K j)

2. jví

© M Vöv

S:Pápai Szabó György

Köv – ív Barcsik Géza

öőBezák Tibor

ISSN 26649X ISBN 97896374536

Kj Hunidea Szellemi Hagyományőrző Mhely

K :www.mv.u; [email protected]

Magyarok Világszövetsége , h í, j 9. vj,

bb hb, h .

Támogatk:

Magyarságtudományi Intézet (USA)

Miskolci Bölcsész Egyesület

Fő

Kárpáti Gábor Csaba(A kötetben közölt szemelvények, források eredeti névhasználatát, némelykor sajátos helyesírását változatlanul hagytuk. A Szerkesztő)

Jh A C . S (592 – 67) , í, ö, „ ztk títój” , v íj.M ő , v S J. P h , Mb, Nv v K,

h Mvb. A K v ( Cius) v v, K .

65654 öö I. R Gö, j L Z hív S, b í. I í jőbb űv.

M F



D. h Z J



D. h Z J PhD (. 967)Jg, jgöéé é pigu, a S Ka-a a magya öéi akmy gyik gkéübb kua-ja é képviőj. Évk a a ő miium a Pmy Pé Kaiku Egym, i. a émba mik köyv őj, őj é kőj.(p. a m Szt K és Szt K-t z zuó, 1999; a Szt K-sziőszűsé, 2004;Izs és töté – m Ts tik űjté, 2000; m közji hk és ztiötut 19. szz véétő jiki, 2007. Bőví újakiada, 2008). Sakmai kéüég, kévűég köim. A S Ka épüő öéi akmy di é cbíaa viaíé küd möbb mi gy évid. Emia még a „zti ” i öbb madjk, őg a „uh” vagy „t” S Ka-a idői. Hidi é aíja – őadaiba é íaiba –, gy a S Ka épüő ma-gya öéi akmy: „msuk akt”. Egymi ka, dc. A MVSZ Magyak Hba

agyikű é d őad.pi Szó gö szksztő



Dr. óth Zoltán Józse: Ét Szt K jé

Kisenciklopédia 10.7

ö Á gydü vaka v a MagyaS Ka öéé dg Jövők kj útuk szttt (2000), é a magya am gy-dü akmyöéé bmua néő ztté (2005) című maka. A ké m a S Ké a S Ka-a m vaa magya -am öéé bmua ké mű a 1944-ő apjaikiga időak akmyjgi yé dékik -dgi. Mid ké makba mggamadik akédé, gy miké évéyü a öéi akmy

v „” akmykba vagy akmy-kíékb, iv a aka aapu jgdb aXX. adba é apjaikba Magyag a ma-gya öéi akmy „övéyég jg maapí” jgygi aapv. A ké m végigkíéiMagyag öéé, bmuaja a S Kaöéé, a akmyöé, vigí éy ya öémméi kédé i, my a jk adama, köudaa m im m, iv m-y a jg mga öéudmyi paa-digma, md ké m a ak ag-

úyi. Egy muda mi kép öé-mi éyk – apaaaaik i – ikkadak mid a kaba, mid a épűíő mukkbaé a éköapk imcidömpigjéb. A múévkb J Iv Éő éi izs (2008), a né- k Kisztus msz (2009) , a Hú zt (I.-IV.) (2010) vaami M P akt – au (2009) c. kéü akk, pdig a jg-yg yí akmy iya ki-bak gíő öémi jőégűk mk.Ek művk aapvő juak a Magya-

g, a magyag mgmő y öém éakmy mé, öéi akmy vié iéméyi öéő viaéé.

I.

S Iv yugai igú kéy am-aapíak kimkdő jőég a magyag ö-ééb viaaaa éy, aba aak upai jőég m i, m küödö m mg-ő, gjbb ig űk köb im. S I- v a ődi a mgkd mukva a jdmk kbbi am m a akki Eupa piikai, jgi,gadagi é kuui ki köé i b, a-

m a idupai amaakuakka mb gy ya aaív am- é kööég-véi md é, iv – a k kívamaiak mgő– őí mg, amy a X.-XI. ad gé a XX.adig, a 1956- adamig mga amagyag öééb.

S Iv aak a magya amak a „jit” őí mg, amy a Ápd v ga– vagyi a IX. ad gé a XVI. ad ő -éig – öbb mi é évad kü gyidjűg

a i yamaa díai aka yugaié a ki (őö a bici, majd a m) bida-mak, cgak. Nm cak a v - j, am Eupa mga agyaamv i v.

A magya am dí é ad-jé m cak a aig dő aa aa öbbmi öv győdm upai adja jgyi a ö-émb (köük 907-b a pyi caa, amika „sik” Eupa öv mad adjé m-mií mg a magya adő, amy Magyag év agybb aú győm v, mi a

dévi 1456-ba), am a mai é émköpú yugai cg mgüéé i -ju. I. O Lc-mi é I. H Augbugkicika győm ya mgdíő v Nyuga-Eu-pa ma, gy mid O, mid Hik aymba a caamő kik ki imp, agyki mai ck öököévé.

A émk S Rmai Bidama, a cg éaak j, a c imbikua é vaga ia upai kiygk é uakdk öö . A ma-gya kiyg uakdjak ama, aba Eu-

pa gy chiu v. A ché a vigmga, aby, j é y évk ji. Ki-ygké Magyag aé a chiu aap- jéé kövv „ősi”, „t”, „kisk közöttiső , őkis”. Eé a köépki dipmciaiagba a c a magya kiy kövi. A kéuakd kabi dipmciai mgvééb, amíga ém-mai c „sti jű”, addig a magyakiy api: így a c a apkak cupkövőj, a magya kiy a apkka gyagú.A ap magya kiy a vig gy im SKjva kk mg. Így aj kiygba(kiygaiba) gy-kmyai, – iyí é –vői mpb Pé udva, a mai ppva

I. A

gtk Tösi ás, Jczki Istv, mu pét tötéti kt

széhz és szétéhz tötéő vissztéést szó jihz


http://slidepdf.com/reader/full/toth-zoltan-jozsef-a-szent-korona-mtf-10 8/96Magyarságtudományi Füzetek 8

i gyagú, é é a ém-mai c m - j ki jg aami igéy iyba. Magya-g a iviúa kédé m i mü úgy, mim Eupba. Iga, a magya kiy mgagyaa gya aj aumijba, é gy kivék-ő kiv m kíva maga a vi, aj api,piikai aamak köévé i. Iy kaai é

piikai úy, vaami köci kiéy m -mé é viaaaa, gy a ő upai k- ad véévé őö a magya S L kiykéik Eupa vői. („Eupa” gam kk mégm éik. A gyéguda a rsuic Chisti, vagyi a kéy épk kööég ji). Hiaa, aba mgakadya adaa böééb,my így biya m iy ab a k -búk öéék, kövkméyik.

A kéy Eupba a kim úyú é köcikiéyű magya am ak – aki ém-

b v – m a yk mgő d- éöag-udaa dk-. A magyag dudaa viav – a mbiég ö-éudaba, míaiba aagy civiici akadké,puuké mgé – Víöökakig. A duda -i a magyag a puu uújjüő mbi kuúa é civiici, a é ii -ak dja, kövíőj. (Aövégi agymy kiköé bgyava Né ak, J-k mai). A köépkikikk, a magya mdk éépi agymyk aapj a u-mé kiy, Nimd (Em-k– Emud-k /„k”=vad/ =Nimd /W P/1) é aiak uda, a kí-a (iya) épk cadjak öémi öököi.A magyag giék yí, Mi(aa a Kapi- é a Aa-, vaami a Kauku

déi vuaa) mggyik a kbba a umé épak gyik épcp „őshzjv”. A ka kikapca agymy m udmy a múévidkb mgőí. A öéi é vaö-éi öaí mék (p.: a kbbi aaié mköi kuak m b L, KI é a Agyagba Bai Együ kuai), ayvéi agk, a mig éő épaji é ép-mi aki imbum-d (p.: P Gb,M V J é mk 2), a gyi, épi, épaj-i agymyk (p.: Gö, D Á

é mk kuai dméyi3), a Kp-mdc, vaami a kía épk u maad m égéi,

művéöéi mékk, gyak ( Z,L G, B K kuaai) i a agy-my mauda majk a. A aakikg, a agymiki aay, a gmikiyi v cím b., épék ői -d, agymy épcuk cdjik őiimbum-d a S Iv-i amm

u i mig éő biyíékai a magyag évdagymyak.

A magya d-mda é öuda, küdéuda- i d (d p.: N Iv vakmukj4). Ek ü, gy a magyag a i-i öök igag éméy. öém kövv vagy kövü a igagg Ié vő uamuaja aj davava, pédamuava,öégév, agyvaúgva é jév. (Ldp.: K Iv muki5) Saki kööégi -d a igagg, a gyagúg, a öökö d-

ava, a mbaikka é a köy va,

a é é aak éi mga viy ji.A aki kööégi d a öök ii övéyk bava a ökmy, öőő, aim éő, a mgújua kép kööég ji. A

kööég iyí é őő „iz” é „ék” – mbk aki udukak mgő juak ő kööég-iyí píciba a iacia d-i, vadi éméb. (Ld p.: V Cb é KIv íai6 ). A a kööégi é ami iyíöagba va, é a k a ukcikaböők méyiég gybik – iv m é- a aki iaciva – ic ém küöü vagamak, i a api é I í őajik, a midapk a gé é adjébagdak.

A Kapi- é a Aa-ig viavő kía a-gymy - amy dé kiv köődik a igi é

az au csétjék őj, II. as ki iis kv észsv, két t „n és H” ső zs

kszté zti csétjé, 1222.





a Eu vögyé - agy ga. Buddaa Idiig, Npig vd gb maik. Egy-gy éky m még ma i udja „vai” a Npbamig jmő kpja mők aag imbuma-i, ji (Lv F é B S, iv CjL K 7 ). Paia üé a Jd őy még a XX. ad ő éb kéü éké-

pk i üék a gyki Skíapi. Mkidk Sm (a Jum!) kiya a ka kba ví- (iv ba) é kyé d, mi Sumékiyai é m vé da mua b, mi a Kö--K m (őba mia dű) épi. (F-éő – é - é újövégi uak i mg-őíik –, gy Paia őg éaki üé kíadű épég i é, amy a idők v aid va.) A kía épk aak a kö öévad kü bidama ak puk i,akik Rm i győék, kijöv aak ki a-

ai. (Mgöv a a C, aki a Spaacu-kévőj v.) A pu (iv a pa) bidamüé köődik M, a maicia kéy iya aapíja i, aki bvaa i a őkíaböcég gda vbb.

A kía épk aak – vbb öbbk kö– a amak, a dkk, é a uk. A u bidamgimbb uakdja – a ki é a yugai maibidama gy győő é a gm épk ua-ma aa gyíő – A, „z Ist st”, a „m-k ” , aki a aa kéyé v Eupbüi, gymi. Aia ké kuui agymy a . Miköb – a jgi p i –a uk Aia ő é ua i imék a kéy va ki é yugai iyaai (d pédu a upüpökégk üükö), vigképük a őikía amíi agymy é a kéy, (ő-ba a újövégi) aí övö .

Időb (V. ad) é imbumaiba i mgök-kő ag auk a ka Au-mdaköé a u-kía agymy köö: Ah i a kaői aki agymy é a újövégi agy-my kapcja ö. „Ist st” é a S G

ké aa gymk mik, gy Kiuöda, a mgv, a vagéiumk aía,– a övégi agymyk m – a m épk,így a kk, kík a d ői igagk, kü-dé bjíéé i ji. A mú évidkbmgad ipéié v a ka-kía, bü a uk-kía köö d vagy köö múéé i. éy, gy – a öbb évd kíaöökég bjíéék öuda, mi küdé aKp-mdcéb – magyag a ka Ápd-kba miikua küöö é kapca

p a vi ka épkk. Egyik kimkdő pédjaa Ápd-i Skciai S M, a kk mgéí-

őj. (Biya m vé a m, gy a XIX. -adi agiai maiku ők Au kiy a MagyaS Kva i bjk /Ew BJ/.Haa a kabi ők a mg N K ak c /Wh v Kbh/, aki-k édayja ava ő v, é aki a aa abava aaykick évé öbb ipéi i kapc a

Magya S K.)A ői kikk, a mdk é épmék é a év-

d, mig éő agymy i a magyag ak épk u, küdé bjíő öökökéa Kp-mdcé, mi jg ju gaja . A aü, amy a kbbi k épk m aköbb év agymy i köö. (A kika aap- j a magyak é a uk gym yvé i éék).A magyag m IX. adi ga ő i im- a kéy va. E a ga kabi ík,a kai mpmk é a mig éő épművé, ép-

agymy, ivig i biyíja. A magyag vaaéő a ői i é a Újövég iék a- j övö aj „szkít”-íua, amyképp i dkéib ua I. A kiy. BS Iv kiy a bici íuú kéyég i-mé m – amy ié gyak va va Iv ői Magyag – a mai íuú ka-iku va amva, m m k „töést”. A ői i imbumai jéükb, é-mükb kijdk, végő ém yk (p.: k-a-éa, a Nap, a Hd b.) A ői gy i vaivig – Iaya é aak küöböő méyi –a Iüő Bdgayba é aak küöböőüpib ék vbb (M V. J), aakívaa kaiku íuú kuu i. A gy a – amí-i db öbb év – üpk Kiu-ba ia ém yk (p.: a öéég ui éy újjüéék üp, amik a magyak köéba ék mada, a kcy/ym pk :kacy, Kiu üé). A kiku – akk ié kéőbb i – akk jk, amik a kaikugya, vagy aak vői gy magyag,idg aam köék kívk ai. A

magyag aj köci mak kaké é mga köépki magya am XVI. adi bma-, amy a ibi mgiu igéyé köv. Amagyagi mci dig a kéy ié a aa ami ői agymyk éé-é kíva (d p.: tus kztts ztk üé), amy m agada a Iaya iém (d p.: Bh Gb péé a Sűaya Áb-). Mi aba a m ivak jé gyég magyagi kaagua a XIX. adakéü, adu gy upai gymk a-

a a ői agymy a ővab műv . (e-k i utóét jik z sős h


http://slidepdf.com/reader/full/toth-zoltan-jozsef-a-szent-korona-mtf-10 10/96Magyarságtudományi Füzetek

hts újíttt ktji tk, kő z 1990-s évktő izs cíé tttik töszzévs sttt ztkt és kt.)

A köépkba a magyagi kaiku i u-pai uga cak a akki magya kiyg úyvaméő. A A/A őék va uu-még, a Ápd-diaia a kbbi aki

küdé yava a vig -k, bdgk, ivak é -éűk kagva ajdékamg. A ői agymy ööké-g a kéy ib jdki, iv é vbb ői küdé-é. Gdjuk mg: Ápd-iS Eb aba II.E y, a iva ő-ba üigiba bjíőEéb imjük, a m-

még ké Ápd-i Eébkai a gy. Köük P-ugia védőjé, PS Eb, d vaak m amk vbbi Ápd-iji, S K, Lgy-g é Livia védőj,B J Aagié, SI, P Bicba, b.Faciagi S Laj é-g i Ápd-i kiyy v,mi agy uui S Lajédayja i, b., b. (az á-hzó szzó sztk sztö it 30)

Amik éű uakd-ika idéük , cak a -é avaak juaak ükb,am ak mék i, akik aöéi vagy épi agymy-ba I é a agymy kövőiké ék vbb (p.: S, I. G, I kiy vagy

II. G – aki a kabi Eupa „mus”-ak, vagyi „n”-ak v, – III. B – aki Bic-ba axis cé év kijööökö v – IV B, b.).A kijd é jé v akai pédja uaj-dképp a mid é, ékba éő Ápd-i uakd úy méyiég, a é uama.Ö Ápd-i uakdk é jdmük gy méyb mgüő i S L ku-ua (K Iv). A Ápd-i kiyyk

égi ő ug „titkzts jszé” i k aagymyak a é. (p.: Dh Dő)8.

A II. A kiy a v k adjaa kéy vig mpjb m a végviadi ckdk mia v kimkdő (b m ődö, ődd épí, ivújía magya pébő), am aé, m -méyéb a apk uda, Magyag, a SPaia (Saca Paia), Sű Mia, a Bdga-

y Kiygak (Rgum Maiaum), a k paadicmak (Da) uakdja m őmb-iv, kaiva gyü a Söd. Ömagbaa gyi jé úy aama ég v a,gy II. Ada kdv a upai uakdk kö-ü a magya kiy kiék Jum mid-

ki kiyak. Jum kiyak címé ujaa kaiku a i a vig ddig u-

Wőczi Istv: Tititu... Kzsv, 1572.




Kisenciklopédia 10.

ké mgk kiy, IV (B) K vi-. (Akik bdgg avaa – a, O víi-ba ag yiakaa i – cad,1917- békkíé, d őba a S Kaii i mia v idk. Biya m amagya kiyg é aak mgvédé, kiyi ada-ak böé, küj baa mia g .)

Magyag úy muaja a kiyék ék-yé, Vpémb a gkbbi idők a a udvaé a kpaa m működő ika, amy m aXIII. ad j a udium gaké, vagy-i gymké működö, é a a ad köpéiö (!) uiuqu iui dc, vagyi jgi dki dg. Működé a XIV. adig ym kö- vő é vaíűíő, gy a gba méggabb égy a úyú „őika” é b-b a kba.9

A magya küdéuda – a rsuic Chistiit

jő aakíva – kijd a Ápdk kba,m aékü, gy a ői ma- é küdéudamgagada va. A S Iv-i amm um cak a ői (mig éő) ví va a aií, am a kikk imm a magya mai vaa i biék a mbiég övégi -mai djéb. E m k éég, im cak a ka k umé-akkd dű méé a kéőbbi, a bibiai agymyú köö auk őj a (köcöé) a ubbi ééő aőbbibő (p.: Z A, b L é KI íai10 ).

a Ószövtsé Ttés Kövé Víöö ú-éő Né (a umé d öéb: Zi-ud-ud-da, akik a udja G() /émi akkdí/ vagy Bi-gam /a umé agymyba/)maik M , iv N. Sia, aa Su-m ödjé pdig G é M. A évd d-mai md ü, gy a övégiid agymy i ma-vab -mak a őég kép aik. A agymy mga jé muaja, gy a dig aövégi agymyba vkd J, a -

aa í Jésk Kövé a végő időkb z iiakaa ad épkk Gg é Magg vadja. (a zsió h k öjét Há gár öjék vzik Kisztus uti ső évz ót.H, Ábrahám éksé, tuj évősz v, kitő z áh csjó kiközösíttt Ismael i szztk. a tóii h- szit Sárátl , áh séétő sz-zók kzk z Ist vó kcst kittsv, Htó szzók zz , zét csk sóű, szi ét hivtttk). A kabi

id agymy i a vad gyik ava i amagyaka, a magya am imbija11.)

A magyag, a magya kiyg j, iv a v-ői a i aa mgvaí igagg, -őég, öd (amyk végő a a -) aapj – a bibiai dű gaív kd é– gé a kig, a Rpubica Ciiaam aa byak, mdak a kéy vigba a magyag a ivaaa i va -

duda.A ki öökég vbbi mgiméé mid-

i é i a vűk űő pu-í, amy a mbiég Víöö agymya uigyik böcőjéb, Iakba 1991-b y é yik 2003a. A mbiég öéé kiv kimkdő, gy-dü gú égéi mékk, épük, iyk puía, üé a a bym ki, i-v mggyőődé őíi, gy a jé é a jövőéy köyö ac a mú i yik.

A ma gya mü a magyag -

ikai dék, öéék kédé i. A ap-giai vigak i a ga kabi magya-g ikai öéék cakm 100%-a ui, pa-míi dű (K Iv, H G, BLj), ami a Kapi- é Aa- vidéké vi mik via. Eyéő a a éy aék, amy bai, -ug kapcaa uaa. Sié a apgiaiöéű épég ua, a kbbi, a Kp-md-céb a ga kb a m magya íak mi-őí ík 70-95%-a. A v apgu, Hk gu12 a mú évidkb Eupba pédaué köb é myiégb mé a Kp-m-dcéb jg éő magya é m m magyaépég apgia öéé.

Döbb dméyő m b. S miv k a dméyk cak űk udmy köb im-k, a agy yivg gé m, ami im-ci kap ő a kédéő i. A jg éő magyagapgiai öé gyég é cakm dia ga kabi ayka. (Kivék mé- a agyvk, Budap vagy Mikc, a jő a kvdé. Budap pédu a akggyamada ikaiag magya, amada kv é gy

újabb amada a magyag éő ikai dmua.)

Ek i a magyag Eupba mcak mgaa a kbbi ikai öéé, am aki gyik gmgébb ép. A dmé-yk ugyai a i biyík pédu, gy a F- vidékő bpí vkg úym öbbégikaiag dig magya v. E a y a - vk gy éév i. Ső, ami a öém gy k-aiak újbi gd i vi: a Bajgb,Svbödő bpü émk apgiai d

i a vagy a a magyag ikai ö-éév. A im, vbbi agy mgpék



míak akk i, a a g méékéü Svkiba a vkk, a miai Md- vba éők, a déyi mg, vbb a gyk- a S Ka gaiba éő dév épk köéb. udjuk aba a i, gy m kiagikai ma kédé a S Iv öökég-ké kijd magya öémi- é küdéu-

da – mggyő a magya öém é a magyaöémi akmy agymyva –, a magyag vaa é a S Ka miégé d kö-öég éék i.

A vigba a magyag é égib é a a-ai udmy é jő, mga véméym vagy mi kív köib a ddigikőgyök éő kép é épük déő, öé-méő é mé – bbő kövkőg – j-ük mgíéééő. Ekbő a magyag dé vak mai a vékdékbő, émé-

kbő kövkik, gy a magyagak ma ic jö- vőkép é céja m. Hgya juuk idig? Hgya juuk a mai yig, i méyv -apig? Múuk é agymyuk aapj a gőibbkuú d épk cadj auk, akik Eup Kíig – iv a ői Egyipm Idiig– évdk kü byk, mgak a öém, a kuú, a yv (d p.: A Évé b L)13, bjíik a kéyég jgy-éb a kbbiak küdéé. (Ői agymyuka édük – piív aamma i – ma éő épk kiv méyiégi i m ajk. Japba pé-du a gmagaabb méékad köökb öbb miipéiké kik a, gy a ői Jap a b- vd ép, – akikk a mai a amujk – m cak kuui, yvi, am ikai kg-ba i ak vük.)

A gyik k éü a XVI. ad kdva öémi, kuui mékik apjaikig ypuua é uda puía, puui agya,agaa, jé íéé. A mik aapvő k aba ké ya udmy paadigma, amy audmy éb a gad é puí, iv

a mga é i köi a jöi mg. A dimagya vigkép kidí yugv udmy-ak ap vigkép a időb kbbi. Eia magyag m gy, a mbiég ma i aj kuú, küdé d, öökíő ép, amgyaja ikaiag é kuújba, maba,déb mgaaa, gyüvé épég. Amagyag aapj, biyaa vda é ö-ém mid, ami kuuia méő, ééékő vaamy ő jbb ép(k)ő i-a v, v. É miv végő mid

v (ami m v – am g ajja – aéék; my, upai, „civiizt” mm é-

dk), midkié aacyabb, pimiív kuú-jú. A „jiduaú” mgköíé bü a, gy vaak biy dgk, amyk vév a magyaidőg -éi a upai ívaa. A magyagmidkik mg k, gy kööjö vaami, vagy bca k kéi, a mé m, aé, gy éiagyjk, gadva, gy civiijk.

E „tus” éőp – gy XV. adi őu-ai kiv – ő mgjé a béci udvaba jkik a 1760-a évkb (őba a dőII. J köib). Mga udmy paa-digmv – vagyi éméi k ad é kiiduip jő éé – 1849 u v a Magya u-dmy Akadémi. G Sh Iv va,gy mi ciak a ő Akadémijb (h éu z 1840-s évk kikut vó tu-s tötétíó isk, h tt iut tus kutts útj, és it z

1850-s évktő ikis sztk), aa őm cak a „bick”- ía mg (amy mgjéu 150 évv még m m im a magya agy-kööég ma!), am a a v i, amy viava aapíi mga. (a vt, zshs kézsíttték. áító közvt h őtt szó vtzttt z iú székt.) A ya 1867- kigyé u m v. E a mgkö-íéi md 1945-ő kdv apjaikig éi gij audmygba, a kaba é a pubiciik-ba. Úgy űik, a m mú vigk kövmagak a öéudmy a égéig, a yv-udmy a épajig.

A paadigm bü aj iyva a ugma mé. Á – aki 1872 é1888 köö va- é kökai mii, é ugya-akk 1885-88 köö a MA ök v14 m u-dmy, am piikai kkka idka, gy a ug p mié v ivaa iya aIdi Paiig, iv Újgui a Kaukuigkua őöéi ikva mb. F m m-ü, gy m dí köcöé dméy-a udmyak aig vő, vi kapcab

kövkő gy é yvi vagy ői i- vigi au? A köö ma béők aikai küöböőégg m öődv m é-ik, gy öö őöő ( őb őhb), h ő ő v b í , hv öhő. A jiduaúa cak éővi kuui mékgb így v gydüi é ki-ag, m viaa „tus” igag. Nyi-

vva a i p, gy Eupa gy idupaiépi m öük aak, gy g ők vk





vaami a mú évdkb a gé uiaiéég öémé mga kía épkő (dpédu ak a ua ők köü a Óö- vég é Héd), amykk é é öököa magyag.

éy, gy a jg ivaaa cakm gyd-uakd p m ma még cak ipéiké

m vő a „sik” d, amy m cak aagymya, am gy ké év mköi émagya idama, vaami udmy mukai aap15. A mid vvő, aj gyéiégg mdkő é bü a ug d jőpaadigma udmy mgaapaaga ua aa udmyak m mda, k döyödüö magaa, amy m viakik, am ki,

öpö, mgbéyg. E ikbb piika é idgia,

mi udmy. A 1870- évkő 1946-ig cak amagya jgöé-udmy bü a jgöéiika v kép a agymy iya kövő é-i ivaa udmy pké gada-i. (Ukk ú , h z ősi kutúit é ii iső u ékk g-visés közi kcst hztt ikt, z zz jótötéi őssé ssukét, kutújukét kötz ikt.)

A jgi udmy p mik, imgkédőj paadigmja a vigd

ja a mgü idgia kövkméy, aúgyv jődévű mé. A vigd

ém a kéyég – a mbiég üdvöé-mék a méő, a bűbé, a Mgvkü y é Kiu mdik jövév b- jüő – gy iyú, ii, a öémb mgvau öéé. A dakai émé ia méb mgjő mb ömag mgva-íva (a mb ömaga akja) a őmbi köö-

égbő ju a ödi paadicm öké adamba.E a kijdé, vagy a I éküi ayagvűég, vagy a I éküi m ömgvaua a é-mő.

A agymy aki vigmé – amy aVíöö u mgmaad, k agymy bö-cég mgaaké é a pidikua mgöéő,imé újjüéké ém a öém é

a mb ödi –, vaamia kéy kmgia aapja mb céja a j. A gőbb j

a I, akik aía i, vagyi a jg, a új j- va a mb aj a, ödi é-ék ég a, a a ujdik b vagy jd ki.

A vigd i via mb, aki dig öké(d m a kéy aí -i a bűbé, am a még kim jí ömgvaíamia, iv aé, m a ada-m a), még i a Födöökéíő, amyk ka Födö éa ökéadam. A mb ayagi igé-yé j kiégíi a mkép ödi bdgg céja v-a a méy (pa) ö-di ééb őkéí úvigi,mi é ki kmpék kijdéé jő éyg -ii öké ap – a üdvö-

ég – céééé. A új cé a aki éé bi-

í kööégi éébő kiakad gyé (idividuum)öő öédk dikja. A öém újaémcéja a Mgv a ővé , a öd - a m a ödi éb mid kba jévő „Új Juzst” vő upia öké adama(M )16 : a gaiku, aki kööégv még adam, amyk ki aömagba va mbi é böcég abja mg. A ai gyé üdvöég ökvéé, vja aömgvaí, a Gdvié a öémi aad.A Üdvöé é a kgym pdig, a y j-

ődé, myk kö a mdici, a adamé a m. Ebb a vigba m mbi é vv

Wőczi Istv tövékövék 1779-s kis



a agymy apaaaai é a ii aí, akja mg a öké adam kiéiumai. Miu avigu mb cak aj ai „böcégé”makdik, bbő kövkőg a kiéiumk kka vaak. Kukba ak évidké, vagy évké. A kiéiumkak va mgé vja a I ii kiim. Így a őég é-

ő va mgabadu a kag abadíak űő ééé ajdéka, amy a midapkba agaag émdj ji ( bü gad,ő mé pii kap a a, a éékiég, aaamakd, a éköapi agacia).

A ömaguka vak a mga a ki-éiumk a ka é cai aami ökvépik, miköb aj maguk méb iké di-cőük mg. A öké böcég bi udaa p-ua a kivag öiga ééév (cak ajmagukak aak ma a auk mgak-

abyk i). Agy a ömgvaí mba öd kiui pédja y mka d (i vy va), a „tökéts” mbi böcégéméyi m a üdvöég é a Új Ju-m y mgüéé ükég ökéíő mgééé biíjk a ék, ama mb akajk aakíai, amy a céak k ömg, jgu kii i ji. A öké a-dam végő a va ökék aamiag, vaami éb é időb mgvau ka dika-újak é gad ji.

A j é a émi, aami (muikai)küöböőégék öé (V Cb)17 a vig-d agymya aapj (amyk ai, é-méi őméyi mgaajuk a ,ő m a ka köépk idjéb i) a aad, a jő-dé é a vig, bü a mb éméék j-gi kuca. Nic m mgkédőj iikiyiaka, aki böcég, cak a mbié ömagba va é é vaa magyaa-a. Eu mmik ic bi aama, jé.Aba, a a avak ém, jé vik, akk végü mid émé vik.

Gdjuk cak aa, gy aamiag mgűik a bű émőég, d a ya avaké i, mi agaag, a abadg, a , a igag. Így a bű é by mdja i i ém-. A mb m udja „széi” magak é mak a vig, é így m udja mba öiigéyi, éégé, kiikj m. A , éé é-mi kép mb vé a vigba. Magak a ikai é kööégi ééék éi m éi,kép a maad bií mbi kapca-ka. Még a imi, akk m éi a yivva

éyk, kka, kövkméyk. Nm udja, ki a jakaja, i m udja – é a őég é

mia m i éi –, mi a a j. Nm udja, ki a ba-ja, m udja, ki a ég. A ég immm cak a üdvöég m akaja gdi, amikaiag i akaja puíai, i gadagiag,péügyig, vagy ak cak a kiagga ök- vő iigyég a dik gyűö mia g. Amb cak , akady piikaiag, gadagiag,

a uam céja mia, i a öé vy mudja m a iki éék biíai é mimi a idai m.

Cak ak udak ééki, uka byi,i, jövőkép aki, é k mgőéi, ckdi, akikk mgmaad a j é kü-öbégék mgééi képég, uda. E a-ba kukba agy éé, i é v így, i a yvkb (a magya yvbő im a XIX. adba) – m amyik kép v– ig adikia kdődö a avak vig í

öbb év émék jé. A éé -kéíő cad, ika é gyéb iéméyk „ét-ttó és étzó” ukcijuk kig é mi-g mgymd. Mgű. A aivia viga,mi gydüi gda viga va kéíőukcia öéő íuk u a mb cak aimi, ami a média, a ppagada, a km ö.(Sjts i sksz i hcis ivu-siv kísét II. Vtiki Zsit títsk étzés, z ékét őssé ktikushz títst étti vsi és zói, sőt tötéi tivizus kitéiu szit kívj. ) (M ) A i é mégi ű im-ci-am kba a mb még a éköapk ijé m kép émi a im, a avak aamak aivia, kiag a uakd vi-ggak mgő éémé bééé va akama é mia. A mb a ikai ééi véyő ym é – év j ki-aag – gjbb cak pgamű ad,a „kdjk” ki a, gy cak mga c-p, méy, iéméy ada ad időb.A éköapk aivimua üi a igéy, a

épég, mi ém gamaka. A éiv g md a „t s v s”, va-ami a kuúak uké é bmy éköapiömgyivuké magya.

Mi, akikk m émé a aivimu, b-a aauk í gamaka. Ha aa vd-ak, gy m vagyuk ak, ba mda- juk, gy cak a ud i, aki udja, miőbé. A, akik ick öök aamú gamai,avai, a m udja mgmagyai, mi a a a-cia. Mi vi udjuk, gy a g kiikuk

a acia gama (i) a di éméő mg- ké ajk. A acia m gya-





ka ajuk, vauk a kiké gama i. E kégam j aaa i a „hutiki ukci-ók” kiűő pédja. Éük, gy aauk céjaigagaa. Fgyvké ajk ük é micakm gyvk vagyuk. Ayayvükkiüíik, vik övédmük aapvő gyvé.A aamba évők édki gja a avak -

di jéükő va mga, ada v- jé va ua. Miu avak a-ama v, vajba ic i aamuk, é a vag m vük kiji. Ha avak ak-i jéé mgüjük, é a j é a köébiy a é idgia aapj győég j- ük, mgüjük gdkdukbaé éükb a ad éékk vag. A yv kiüü é a mga aamma dkők a avakka va jék köév a piik,

a ka é médikü a gagybbaama k .Hi ak, akik méga m udjk mda-i, gy kiga-ak – m m udjk a jéé, m a,gy miy ybaajuk a – u-ajdképp jk, gdk-dukba mgbéí-ak. E a aami köa még aékyabb,mi a gydaú mg-ééi üggőég. Lg-jbb a ikai , a gé- é bigiai udama-ipuci vy v. A gdkdba a ki é kéy méjg v aív (éjgi) méjg ji, é a vig maikaié ikai mgimőégé aí k ya mgimégé idő ka.

A yv kiüíé, iv gy akai mg- ayagi vig bééé akama yv (VCb) émé ik a mb, aak „i jit” ( is szév z isti j-ik étzését z iiviuist i jkhz kést), így a md akmyk aam. A g-őbb cé a mbi é éé jő mbi kap-cak mba a va é ivk jéék biyaaíva. A dakai yv a gyik gagybb akadya a ya ökmy, ö-őő kööégk mgmaadak, amyk biía-

i udjk a k mgő kéév a mgújívaöa yama é.

A (yvi é éék-) aivimua duk gyé- iik, gy így, agy vagy, vagy a gc-daabb. A „szciizció” ii: kd m km öbb d (kig, mig öbbk -d), így vagy igai „éisé”. Hi dö,kd jgaid vaak, vagy a köépp, a , a vig köp, é még dga i. E a ökép

agia jgí é bí midak , akik-ő a gdjk, gy vaba mk vagy vaami-é öbbk ad. Pédu aé, m va cadi kö-ék épüő mi öudauk é a méyiégük,é kigyúyak. E a média é a agi ai, ő bí. A aama gyakk – mi-köb daaik a vagba a m jk ők,é éük m udjk képi – a dkéük- mpi köökk képk ii,

gy a agmbk ya ak, mi ők.

Ső, bb a vigképba űik vagak,gy m a da ügga kövőő, amdíva. A ugajk aaama gyakk, gy a iduak, aaa mgymí, így a éyk i ugyaak.Ugyaakk yivva,gy még gdabaic jag a kékög köö: a damég a m udja, gy da. Mgü véy a kövőkéb é ké i-

méődő kö. Egy a cé: mié öbb gy bőa gy ikbb vg akg bü. Oyak,akik avaka mdaak, d m udak béi. Aaugga épüő aam, kmya a buag –gym ii gyűö, é a kigag – mg-émíé a ka a öbböö kikí-

é bi köi épü.N, bbő, a ém, iv acia vigd

ébő idu ibi, maxia é m idgi-ai iy a v jé akama jődé-gda paadigmja, mdja a XIX. adbakü a adamudmykba i. E a iy-a m cup bmua, am őab kié-iumk i éék. A XIX. é a XX. adbam ya iya v – é jg i va – aadamudmyk köö, amy yía, vagyigyémű köi é igaja, gy k a mga-

ak, idgiak a kagii a-ja. D gy ikbb akauk yakka i,

asztik tvszi kt (a-nvk Vis sté)



akik köé ékü i kk mgő kagik i jak é aakíjk ki akmai gami ap-pauuka i, mi gydüi kiéiumaké a ud-mygak.

B m a XX. ad ő éb mgkédőjék,iv ck k a vk a udmy paadig-makéi éjgug, a jődé-vű adamu-

dmyi vigmagyaa mig aja mag. Magya-g i kiag y aakí ki mag-ak. Nm avaava mag a, gy mid a maxia,mid a ibi viba a jődé-vű mgköíéa vag jégib a cé é a davő kka ékaka cak akai mg ayagvű-k é- édkűk udja/kép ééki. A v ma XX. ad ő éb ő kiika é, é a admdik é gyduakd jgé i ví amköi udmy éb.

E a v a öémudmyba pédu a

öém cup maciavia aamcikamgvauaké, iv a ayagi mé a-dami köyké méi, é k mgőaja a gy éékő kagika i (p.: a-badg).

I a öéudmy jődévű mgim-éék kdi viavők a 19. ad vé-gé, a 1920-a, 30-a évk, b öké gydua-ma 1945 u juak. Eőö maxia é i-ia aapk, ma pdig – a 1970- é ’80-a évkbiőkéíő őméykk – ibi aapka y-kdv, aakuva, épp ya kiagg kövővké p, mi a ugia aap idu d-iaaa kaakű, midkiő vaami vvőmagyag „tus” paadigmja.

E a jődé-vű kagi a vigad a j- vagy a j (mé a kakké v aamú) éékő gamma mgava „istti”. Nyivva, gy jk (j év-ikb i) a kii, amy mié ikbb mg aaki kööég é aak iéméyi mmd, mi vű, a mkö pé mgé a gyé ömgvaí (iv aak i cak a

iúij) m g adamak, amak. Ím,a péda, gy miké íjk a győk a öém.A öémb viakiv midig a kiik jk, ami jődééb mié ikbb mgköíia aki kööégbő a md adamba ö-éő m kkéi mdjé, a imm ma agymy é aak iéméyi, am a k-a p kívamaiak mgő iéméyk i-yíaak. A paaka a éaba ava agöduajd jbb, mi a gym kigíéé,idai működő, a gé kööég ma

mgújía éék bií p.: magya öd-bik. Nyivva, gy a „jődé”ika – miu

a magya am é a magyag a upai „jtt” iy udaa éő m ékööég vaímg – a magyag midig é mid köüméyk köö a j, maad épk é adamak kagijba yi, my mid köüméyk köö mdii k. A k md é-yk agadi, vagy pdig mgő

magyai a mggd é mga aamúgamakka.

Ugyaakk kuka m gyémű, gy i-ck m éyk, amyk a ké mgköíéi md,a jődévű, iv a ö kuú, agymyagad paadigma íai amaak. Mp-dig a idő őaadva gy yivvabb, gy ick iy éyk, maad a „vit” a -k év: a udmyg „ivvó” kiéiuma(a jég é a maadg apa) mgké-dőj. Ha még a kagik aapj

bmua „vós” i pduk a db m iőéyk, akk k k agadi vagy vaamiyvé k éi (!).

Így ji a idupai kő é-ő magya amma, aak öéi akmyva,a a éő kööégkk, kimkdő méyié-giv, ak iv. Akgy i va, a XVIII.adi őméykő kdv a XX. ad köpégyég dé ö, a magyag öim-é é éé mgymí mgkédőjdkía-vdik: a magyag a jődéb y-a maad, ö kuúva, civiiciva mdkő, im yő é időbő ma, -ikaiag mgaaaa ép(?). Ebb a öéibíba kimkdők ak a „hó” méyié-gk, akik ada kai vagy adam-ké adiki va akaak kicikai. Kuk újía, gy jődé-v kagi m dija, am m ékü magyaa kuk piikaicéjaiak mgő aamma a öém, ak im méyiégi. Így ckdik ömaguk-ba, gyű m émjük, mi agy m ajuk mg a m, gy a magyagé,

ajuké kívak- i, avagy mia éümbkk uk mb. A öémb így udmy aap – a mi gamaik i aöuda aa- é mu, v péő, amagé é a aőű cikaié működő ivy cibébő (vagy aka g bb vagy mg-évbő) jú, (ő) aa. Hgya kőa cikk, uk vaaki, a ú vú köövé (gya a vé), a udag -éi, ikbő, gyi, í mékikbő va ki, a „összskvés ét” kmyaa

ívék, őük, udmyaaak, kikő-k, aiak b. béygik mg. Egyébké yi-





vva, gy a vé céja gy: a öbbi képkibbég kéb cai, abú, kiagöcéú aam mgé, véggíé. éy aba a i, gy a é m mgvi.Cak pbki akak, akik m ik aGdviéb, é aj maguka kívjk mgva-íai. L p a ömgvaí I akaa-

aké, vagy ak öémi ükégűégké iémi. Aki m é k a vk, p akö, da, ég, cébb b cu-p köömbö. Miv a é vé – yiv aő mgad éméi kagik bü – mauakd é a éköapkba i, piikai cé-ké gy ép , jövőjé i vi id-giai, gadagi, vagy vai aap, vagy gyü. E vük éő pédk vaak. A méyk vagy ép-k, a ép vőik küdéudaa aba m gy midki (midki m) é mid

- é g cé. Laa agy küöbég va apuí é öpuí (öövéyű) ömgvaíé a küdéuda (a mk va gdkd, aGdvié kéb öd é, é) vagyi, aöd é a mka d é, iv é éé puí v köö. A Gdvié m um,am a bő akad böcég, amy a épakikumba i ya vő, my gí küia méy é a kööég puu, így a ígébjüéé.

Ak pdig, akik a magya öémb – va aőviyka – m a „jőés útjt jjk”, ama dí é a védkő köö kmpmium k-k (vagy adak a kiagg agacija; a igagaag ), mgíéé i auk méb ama, ajaa mé aakk.Ők végü úgyi bukak: műéb vagy abamkük, bööb kük, kivégik ők, dp-iba vagy m bgégb mük . A-ka, akik gya ik , a gyakaba gy- agívabb köké a ké „tus” paadigma a kib (iv m a ab -i émi ők), k ji, é/vagy ki k

ai, ki k vaami, ami jaaja ők (-yég, aimia, éép, ő ma m: m mg a ibi vkak). Ek mid a a-ma magya öém vég gui, ébakka, akik „étik z iő szvt.”

II.

S Iv méy i a vév – yava amagya agymy – mgújíva ődi g a IX.é X. ad köö kiaaku kiygk, iv

a Rma é Bic köpú cgk képkéb é a aamgyak kiéb ö-

émi jőégű aaív mua am - é a kéy mkööégb.

A aam gyégé é aak j bik ki-jő impium, iv gum (vagy a aak mgő uug=g) gamaka Magya-g – éb a köépki Eupva –, mgy méy a gyak aamké émik,

am mg aamké. (Cak úgy, mi agy dg ég aaa köö uajd)(Z J)18. A aam iy md öéőg a puai ggyűé öökégék i kijük, b S Iv Iti-b a-cca gyü öéő aamgyak vagöémük igaja. A ő k kdvyivva, gy Magyag a kiyi aamm a magbikak (iv a maguajdak)ki g gyak kiyi magaam(Z Z, K Iv, Z J, B

Gö, B E, é a magya jgöéiika jgudai)19 . A kiyk jgi akuai akdkő köjgi jgű aamgyaka mu-aak. A paai- (a kiyi cad, a kiyiac a öéő kiva) kövi a acamai(gad), amik i a magyag gadja a jö-. A kövő gyi a a cai; my aki jvagy j. E a aki jvagyaba ié é a upai. A éé a ma-gya agymyb é a S Ka jéébőakad. A upai kiyki dk aapjkiyak cak a kiő, aki a övégi a-gymyak mgő ajja kk.Magva a kva öéő mgk cak va-g aamma m bí jkép, é m i mg-kédőj évéyégi é.

A magya kiy v aba m ég a - aj. Magya kiy cak a va, aki a SKva (é m akmiy m kva!) k-ak mg ( üp, y, é ő-ba a gmi ék a). E a m é – akiva, a gad é a S Kva öéőmgk – gyü ji a aam u-

, iv a aai impii (a aamba öéőbv). öémük muaja, gy a ka Ápd-k gyaka . Ebbő a i kövkik, gy a a-kamaa (vagy kvébé akama uakd) i víai a aamb a akamaabb java. B E i m a I. Iv kiv gyi küi aamk köjgi aamma bí aku.Magyag – m a XIII. ad jéő kdv – ak ő ék a dő kiya a kikü, amy akmy jőégű, i a égi k-k é övéyk mga, vbb a g ü-

ék mgvédéé ígéi. (Nm a dí, mi pédu aém-mai c éb.)



M a Ápd-kba kiaaku a a é, – amy aXIV. é XV. ada S Ka-aké gamiagé aamiag kijdik – gy a idupai mg-köíé mb m a kiyak va ga, a-m a gak va kiya. E m cak a aam-u kédééb j gyakai kövkméy,am a aammg é a aam őé

kiéb i.A jődé-vű ag éb a y é-

m. E g i a X.-XIII. ad aaacy jégű paimii kiyg ka Eu-pba. E a ji, gy a kiyak aj uajdaa g, amy – biy kéy vkkkva – úgy d-kik, mi ma a gada aaj ödjév. Eé gy’gda, gy aEup maad,

öudaú, j, i--a d-vdépég (éd: magyag)é a ié jbb viyka aakí v-a ki amba?! – ag-ik a évé.

A aami mé-éb médő ma-gya piikai gdk-d a méyk, ép-k gyagúak ki-i. E a gdkd va é, őméy aXX. adig mga- aammg, –u, iv – -őé köépki magyagyaka méék.A médő piikaigdk jmőj,gy gym i-é yugik, pai

magva gyagúak aja. Mid mb a mbi é aami viyaaiba kiaga-öédégb gdkdi kép upaimé. (Iv E, V Cb, Sű Eő)20 . E a gdkd vaaaa-u öügg, aag a yvi k i. Hiamíg a idupai yvk mdak mg-aa, vagy kiag a-öéd – a ma-gya yvé méd. (K S)21 Ea viy ajuk a magya am köpi igaga-

ba é a küöböő aumik (üi, di,ikai, vai) aama aakí kapcaba, vaa-

mi a S Ka méyi aggba i, a kiy é a magk köö (a uakd pimu ipa, ő a győk köö, a mk vajk akiy, a kiy éí a mégb), a cadi kö-ö bikba a mi bik é a paai ga-dagkba, a vi cékb, iv Magyagé a S Ka gai köö i. Sk j-

jük, gy a ki ő a a j köű üié kuui aumia, my II. A kiy di au (1224) évé a kak ad-my.

S Iv kiy Magyag a impéiuma méd, mg aamgyak ji,

éb pédu a Né-m-Rmai cgga,a kiag a-öé-dégi viykéémi a impéium

idgij. Még akki, a a c a va-jdmk vajk,m a va u mm éődik agyagúg. A SIv a aapí -am bidami méja Magya Kiyg köévődő gyagúamk v, my aaívja a Rma éém köpú c-g mdjék. (A-gya Aia u bida-ma a yugai é a kicgak). A SIv Iti-b mg-gamad aam-gyaki vk öé-g (a idg épk /-y a ibb:éak/ bgada é a-

g kivé; midép aj kai é

övéyi i k kmyi) gy upai i-ú amövégk, bidamak a dkíja(Kci Iv). E a amövég a S Kaaa gyív, iv puik mjba aköépk yam a ökéég é a méd-ég (m pdig a dí a-öédég dő)v aapj épü ki Dé-K- é Köép-Eupba(Iv E). A médé aamvőv, gdaa i a S Ka-aba jdik

ki (K Iv, h Z J, V Cb,Z Z, Z J). A idi mé-

liti S vsté pécs,

z isk t





dégi viy a gym gíő köcööégi ji. E a ői md őöéi mdkbi kivaajuk. Amíg a magya őmdba H é M a ké vé gíi gym, addig a émiKi mgöi Áb, a idupai Rmuu pdigRmu (P Gb).

A magya am bő k i é a upai

udi, iv a öd maguajd va u amdi mi a-öédégi viy.Eupba a uakd a a méy ga-ké ad admy (udum), majd a mgajdé-k a vbb ajdék öd gydaú a-öédég dméy. A mgajdékméy űégg a kiyak a, majd - vja kaa, mi m a admy ébi, ődéű dgi gaa öéő a-. Magyag – miu a kiy ii űégmgő a S Ka ii űég, vbb miv

a admybik a a ői bik (vagy-i a a ői köö cadi bik évéyü) – abik m v vbb admya. Eupba adgi viy ődgég mia k kiaaku amaguajdú, mi piaci gadkd é-ké mgjő kö öduajd. I ugyai amgajdék é a mgajdék köö m améy űég aapu viy v a mga-, am a dgi viy idéő ődé, amy auajd-u gaé ada. A admy-bikka a vbbiakba abad dkv a bi-k vbb adaa, é így k kiaaku a mag-uajdú, a mi piaci gadkd ékémgjő öduajd.

Magyag a kiyi admybik b- vad a ői mégi ödbikba (adium), amia cad köö bik. A apa é a úk m miöökö é vmy pk, am mi agyég bik köö bik, a cup a bi-kba é aaba y ayaak.(B Gö, Eh F, Á)22 Mi-u a öd uajdjga a S Ké, a öö vadkéi jg j bűkü; a cadi köö bi-

k pdig é a öd maguajd- kia, a akia é iyugú,a kgyü m mi kkdmi vigadam (V Cb) aami dék éjöé Magyag, gé a XIX. ad kö-péig.

E a S Iv a aapí kéy MagyaKiygak a upai a kéy mköö-égb éő kű, iyugú, a aki kö-öégi é gvbb mgőő amak a kiaapja. A magya am kké – a aami k-

éb képuú Eupba – vadi úy j- aak a iyaak, amy a XIX. é XX. -

ada öpő dmiacia , míg a XXI. -ada Eupa mi, gadagi é ikai puu ji. E a aaív p, küdé m cak aköépkba j aa, bidami úyú -p a kéy, kööégi v mbi kív,kiag aama ökvő dékak a a-mkba, amykb a mi aami ő a XII.

é XIV. ada mga p y. Magya-g a XVI. ad u i akmyva, vaamigy öémi, vigöémi úyú méyiv(p.: 1956) j kiív. J évikb gk a, gy a m imé é kap.

A S Iv-i am é a Magya Kiyg – my Eup éő, ki aaív mua md –gabb ka é é, aba a Magya SKa. A S Ka – a „agyak a ka”- a maga jgéb m cak kiji a a kü-dé, ami a magyag üdvöéi adaa, am

éküö m a médé é a köcöökigíé jő akmy dk i. Küöö j-őég a magya öémb m S Ivuakdak kdéő yivva. A ka kéé- (vagy viakövé) – majd a k küa g é a ö gak m aj-a a Sű Ayak, a addigi magya ivig kij-íé é a Sű Aya bikba küé Kiu vi-aééig - öd ukba védm a puu- ; I vég ék kiyivía. Aka a Vig kiyéjak, Sű Miak kjai, ami a i kij, gy aki i bakiag a vag kva . A kagydüi kaké a kéy vigba, jgév a gyba éő é mgyivu maikaiő ji ki.

A S K a magya agymy S I- v köi. A agymy i m kmga- – i kéü a kbba i –, ama ji, gy a ő Ápd-i magya kiy mgka a mig a magya öém aakíéyőj. II. J k – aki a k övéy-ü Bécb íaa é gyké ői

– aba a mi öuda mga, aak udamum jő éék kikdéé a u-dmy kdék pajké ai. (II. J, akaa „ő” – aki amúgy aamauajdí a imbumk vagkijő jé-k – ő puía aka a kyék,amyk a magyag köődk. Főg a Sű M-ia-kuu képi é méki puía , d a űmaaéka a köépki vag gyik mg-idí é kööég m mék i, Ápd-iS M kyéi, vaami m p ky

b.) A ő aa kd „új” a a é- i, gy a ka m gyég kű, éi



küöböő kkba kéük. A dakai éiíé újabb ma v a XIX. ad vé-gé mgjő é agaa i, mii SIv jé gjbb a ka ő é éi-, miv a a abc kéőbbi muka. Végü 1945u ék a „tus” végkij mgiga-aaa pja: a ka midké é S

Iv ka u kk, a kp é abcé pdig biyaa időb gyíék.

A S Ka 1978 ui aaéké a Egy-ü Áamkb őö yúj őég a kaj köű, aap udmy vigaa. Művé-öéék m övöök, aayművk, ikuk é vk vigk (P Gb, F Cb,C Lj é mk). A gak udmy vi-ga dméy, gy a ka gyég kűmű, vbb, gy – a művéöéi é giai,b. véméyk gymbvéév – mggyőő

amaa a a ipéi, gy m S Ivi a kva kak mg.A „hs isk” ugyaakk vbba i –

gydü gada véméyké (még cak m iipéiké) – a a é agaja, gy k-va S Iv még cak kööő viyba m v, é – udmyaau b md – mgbé-ygi aka, akik m véméy vaak. (Miaa biyaa dű é aamú, uaga képkbő mgkédőjü k mg-apíai. E ugyai a gyik gőbb évük. Mi-a gy aga 2006- vai kmb gy aba k mg ai. Iv, miaa pa – aa a öbbi – a k kjva b S Iv-kép kjbkiag véméy mggamai aak mj...)

A kéy kiyk uakduk a kaköépkba ya magaa vak , amyauk u yik a imbiku égi k, vag ödi kjuka a myi céik.A magya piika- é jgöéb gydü j-őégű, gy a magya kiy éb a ödi k-

a gyb a égi ka i v. (A ka ugyai é a Vigkiyőjék kjaké i b-a.) Így a jőég mgaadja a midkiuakdé, aak öö . A kiy aam - vaka k a köépk a magya ö-éi akmyba méyké é m gykéiék, ami (iv aki) a aam , é-méyé j.

A gakk a uakd m őbaa kak gadak űég, amyk jőéga Ápd- kiaa (1301) u ő mg (miu

a ka v a uu még akipé). A kak a Ápd-kba – a aai é

küödi kb udjuk – küög, aa-ma v é gyb a g é a a i aama j. 1301 u kijődö mgküakmy p; a aamak ya jgű -a, amy m a ppa (1309), m a „makaaa” (1440) m dk. A uakd éa gakk vaka p köv-

kéb a XIV é a XV adba Magyagaaku ki őö a uakd (iv a amak méykő) vaka am gama.Akmyöéi jőég aba még éi öbb. Miu a S K kiék a aa-m ak, é Magyag – Eupéő – m a uakd a aam é a jg -a, é így ő vig m ma jg a k-a aama. Ugyaakk a aamak a mm a (cak ődg éméy). A ép aka a uakd a aamba bvja, a

v mgja. jaama m a uakd, m am, iv a ő vükb jk m ök,m a a S Ké.

A aam a, a aam bika – miké aödk i uajda – a S Ka. A vébjk a m é a a a aamba bv ua-kd, akik kké a gyúyba a köö a-ama gyakjk aak mid üé. (A öda admy kap cad kééb kü a k-ak gaé, űégé, my a cad kiaau – b a a uakd admya – viaa ka.) A ka – m – kiy mag a magya akmy é piika aapukúja,amy a médő é mg aamgyak- d. Így gamad mg a köjgba aXIV-XV. ada a m kbba gyak v : ma kiyak va ga, am a gak va ki-ya.

E a ukúa mgi cak aapvő é a u-pai vkő é gyaka, mii a uakd –I véb – a jgk é a aam gydüi aé így jgu a ka aama. Majd a köépkikéy vk di émükbő kigava, a-

ka émv a ép vik imm a ka aamv. A uakdi aam é a ép véb - jk kö a a küöbég, gy a ubbiak a igagéméyik i éik maguka, imi véik aéékk, vk magyaa. Mi öbb, ak kiga-a i jgug ék (iv gdak), ia ép aama ka, ic, ami öö a, ém im abú vk.23

A magya öéi akmy aapvik ög-éé jő S Ka-a a a ő köpiaam é ökmyak gyúy bií

aamgyak é amk ji, my aXI. ad a XIX. adig öémükb mg-





vau. E kija, gy a maguajd aapuka magaama gyakk ődéé - vük amak Magyag. Magyagm a köépkba – mid a mgyi, mid a ki-yi – ivaaka, mi köivaaka k . Sma ivaa, m a v j jövdm m kiajíai, a ivaa mgvi. A 1980-a ’90-

évkb a kédé gakk köéb küödöi gad v, gy Eupba biyíaaMagyag küöü őö a kiy vagy- a amvagy, ami a ji, gy Eupbaőö a magya kiy gyak övéy köa-ama. (Jh C )24

Skak ma Magyag é kő-ég évéyü gy időb. A kiy köpi aama– amyib a ői kkak é a övéykk mgő j – Eupba a g-

őbb, ugyaakka ökmyak cakm, mi amműködk a am-ba. Ek ka, gy a uakd m j-a – é a XVII. -ad u a XIX. a-dig maa kíé- é m ud,é m kív – yaügykb, amyk aökmya aa-mba, a- é jgkö-éb aak. A -kk é jgabyk aapj a ökmyakba– mid a auiba, mid a mgyib, mid a gyikai , vagy vai ökmyakba – midki-k m cak jga, am köég i a ügykb,a igagaba é (k éké) a bíkdbai é vi. Így mid a j, mid gym mg-imik, é mgimv őik. Ek a é,gy m a mi, m a paai cadi, m a v-

i, m a gyi bik m va, by-a a kiy vagy m a. Miu a cad kéaa öd m maguajd (a m köv-ü a k kapa, a XVI. ad kaakimi a-a a paa pdig kövv), am a S K-a uajda, a mi kkdmi é baki őkm vaja őé a. Eupba így gydüuk m udja mi a ökmy aa-ma, mgvi a kiyi aama (gjbb a kiyiudva, mi 1490-1526 köö é a Habbug éba végig), é kiajíai a mi é a paai bik.

A vigd upai gdkdi -éb abb iduak ki, gy a kiyi aam

őba ik é m köök gíégév – ag akai, a aavak a byaaami aam gva, a aa aíamappaua, iv adgg – maga a gyű-i a am é aak épé (p.: Faciagba),iv aku kö a v öégéb győ agy-gú kibb aamakka (mi Agiba, a Ciy i-

yíva). A auk gd (abadkőműv)25 mdici i, a m gyégí köpiaam aami gai k vaai gym. I,aba m a kikd ökmya é aökmyak a kövv (ggyűé), vagy m ú kövü by, végajbamg köpi aam kőég a aamukúja, a a aamiag ké é a-am köi ukciia i jk. Ham

a aamiag gyégaamgyak:

a giciiakiga ,a yi kööégk kébő kiv, a ép-uvi vébőkövkő jaa-ma jk uk-ciia, mű-ködééb küöüvk: a (pküggő) paam éci végajaama; é a k-ő a mgabíkda.

A őbb a uakd uvia, majd a ép-uvia aap gyég aam a-aa, m a aamiag küöüő ékbő gy, am cak ukciia vadik é. (Aimpéium aa éméy a am-a i imm m a uakd, am a ép.) Amagya akmy, amai md, amy auvi, a aam jégé a S Ka

ua, kija, gy mbi aam vig i jg-ug kövj a aam jégé. A aamgyaka ké pu, a uakd (amő) é am jöi mg, amy méd kébaékyak biyu midé caimu mg-akadya. A aam jégé jg muakd, iv ép é ak véb jk mögö mgköí é kikd péügyiaam őö kiajíja a égi aki aami i-éméyk (XII-XV. ad) majd mbja, kic-éi (XVII-XX. ad) aka.

Köb ya iéméyk i é, amyk vadi magaama jk, d , iv

a Szt K st sé



kívü ak a épuvi /iy a magőkmédija, iv a maguajdba évő vagy köv- v maguajdba küő köpi ami bakk.Miköb a caici gy agybb ödaji, -üi gyég i j, bja a gé v é am akady jő am a XX. ad ’60-a év-iő kdv. A abadg véb, vajba a

jva. A civi adam – é őg ak pékuaiumai – uajdképp a ad ampg-k pé dkő dikaiku aami - vk, amyk a am gygív a akmy -mka gy ikbb vő magaami ukúkaőíik. (A épuvi ka aama iva-kak ak a dikaúk, amykb a ép véb a vé, ya, b. bík a jaam gyaké akmya i úépk a aami gak ukci-i küöíéék jékabyai).

A magaami ukúk imm yía a -

mi iéméyd bba, jék-íééb édkk, ői, cai,gbi iéméyk ak é. A mdicicaici mdji – gy a kiyi abui-mu (kai: XIII XIV ad vagy kéői: a XVI. -ad a XIX. adig), akmy vk működődmkcia, vagy yí dikaúa – midig ővéik a cai aama bik vagy by- kibbégi dikaú. A gym ukciiava iéméyk a „é” köv őéé bya a kivva (a jgva cak a övé-yig abyaa j védi a é) ugya-i gjbb gym úyk, abba, gy -cökkj aak őég, gy ö é évakadyk, vbb pék a yivg ő a vadi imi, vagyi igiim é igi, d mégiéő aama.

A öéi magya akmy aammgé őő d mgakadya a imié mi aamgyak kőégék, küö-ü iéméydék éjöé, vagyi a pi-ikaiag jguak köéb a öbbég éb mg-vődő kibbégi uama, vagy aak a

jgé. A vadi ökmyaig, a cadi kööbikg, a gabb ami vagy é a uv-i a acd – mbi akaa am übía – S Ka méyé kövővé , gy a ukcii aammgcikk é a yí őő aam ugyaa j-ék. Ekép v a ya caici,amy a ci végaj aam kijéév– a mgava, byva – a gé ggaja. E a ukúa ugyaakk m cak a ma-gya mi kööégi é é a akmy é

amaa – miköb mgői a édaabgidjé i a magya am köjgi gyégé –, am a

akg, a gakk géék a „tthtó jőés” m mgééi big i yúj.

A S Iv a újav magya am agyagú médég vé épü. E a küö-böő amk é a magya am kööi kapcabaépp úgy jmő, mi a am bü. A aav kiyi vmgy-d a mégi ői

bik yugv cadi, gadkdi gyégkkkigyúyva, működv – ővé a mi vmgy kiaaku. A g ökmy p-dig – a ő kiyi aam m – a ő- vé, gy aak vő ég m a g aapú, véé-gi mai v vődik. A ai aapú (hZ J, V Cb), a véég m mgaga-d vődé ya a kéy méjg aap- j épüő még é, a a S Kaii űég, é m a kiya öéő, a ő maga-am gíő dgi jgű édkviy (ődé) a

mga.Küöböő köiv aapjaiba még a Hab-bug-éa m uda mi a XIX. ad köpé-ig. A ői é a admybikk djéb a mié a paai gadkd – gym gíő é kigy-úy – d ak. Ami a au m udaai – kaai é gyv, a mgyi iga-ga köégi, a au gadkdak éi (p.: vgíd, mam, íd) – a a mi bik a . Apaai ad a mi bik, iv a kiyi iga-ga köégi – jövdmék 20-30 aék vi. (Ma a mukava jövdmék ugya é dkik cup; a yugdíj- é adambi-í éékadg pdig a am m vaja,ő maguajdba kívja ajdéki – mia amaguajd !)

A auak a XVI. adig gyémű bya v a vmgyé. Ső, a XVIII-XIX. adig – agy gékb éő méékb – a b-y mg i maad. A paai kööégk adamiüydé, a küöüő még kiaakua p-uama aj é a XVIII. ada adu.A mi bik kövü a k maik,

míg a jbbgy-paai bik cak kövv. E a -yama a g bő gyégé bma, mgmi aam i övédm kövkméy.A XVI. ad é jguguka a gpiikba va évé vék, b kö-égik i k ayba aakuak. A adamiküöüég a öök búk é a kuuc mgamak u vik yivvav. Ek mgaa kaa Habbugk a agy émba xp kü-ödi dű még, iv, a XVIII. adi újabpíé. Ubbi b mga mp

v a, gy a magya ikum – a – ikbba aj kk m dkő, kiag a mi





bik kig éég a, é a aui ökmyaigga dkő jbbgy-g.

A ggyűé a í idg dű -mk, a idigauk gy é – a idők yamév a magya ökmy, akmy abad-g gi abadí, a öa kööég

m, gyíő, aama jé – „z i-kiét, it ét” vé – m cak jgiag, amkig, mig é ikaiag i gada im a S K. A g akmydj, a ikai magyag üm, kuui ja bpü, miégi öudaú gakk agy ömgi iga é aimia.

Ugyaakk a „ti” ípuú vődéi v aapjkiaaku vő ég, még – épp úgy, agy aő kiyi aam vődéi v m é amédő ökmyaig vév – m é-

a ikai aapú é a vai aapú ökmyai-gga m. (M I)26 A évadk aa Magyag m m-

i, ika aapú (a küöböő ém, éky, ku,b.), iv vai aapú (m, b, vagy id)övődéi ma jö é. A id övő-dé y Magyag mid kakba -é – kka őyöbb v, mi Eupba m.(S Gö )27 .

E biyíja a kömúba a gyki köépk-i Buda mga iaggja i, amy aa aDy ucai, Eupba a gyik, a m a ga-gybb v.

A magya am a 1848/1867 ui mdicim v a aam aami mgak vé,b mgba a a caici java. A gyé-g aam aami mgak ayagi éia őiég öé u m űk j, így a vagba (é iéméy) i kő aam vMagyag, amy ömagba é a kibbégi édkcpk ka, kiag - j köű aamgyak.

A kibbégi aamgyak maga S K-

a-a akmy aby m gdék. Miu aaam jég a S Ké, é m a ki-y, m a m – iv a aak véb j-k – m ök vb m ka aam-a, kiő m vaak a ő mgiő jgk.(ezk jk kötssékk vk összh.Skik ht tö kötssé, it j, és tö j s, it kötssé. ezk t sú közjóvtő tét.) Ek gaacii a akmyvk, iv jk. A akmy md bm v iéméyk k ugya jgűk,

mégi övéyk míak, é bmiymg aam a gaa jgd é akuai

i övéyk míak. Aki jaama ö,akmy é, m a S Ka uvi vidikja magak. A öéő j – amy kibbégi, igiim, mi vagy imi aa-ma ü mg – akmy j. Ha mg-űik a uakd kiyi aama é ic övé-y öökö, a aam gyakak j jgkö

a m via, amy kö a gyúyyíai.

Miu a gyúy yíak céja éaapvő ka a igagg é a igaggak mgő övéyég yía, a agymyiéméyk jgyéb, cak a köpi (amői, vagy kmyai) – d m a cai – aamé a éik j köé bv üi, ivédkképvii ökmyai aam gyúya. (ez kti z étékú j. a k- szt jék ő kszté té-

sztj uk j tötéő visszíts-k kívs, kövté. a k kts jik z j tötéő visszítsk – zz szuvitsk isés – és közékt vó tó szusziiius ökztisk – hk ő – kis z kvt -j, köztssi t s zj ki.) A akmy iéméykk a g k- jg é a övéy a bií avaaa apvük jgy akmy yk. A jgyg mgakada é aak y-ía a cé, i jgd a övéyég –a magya öéi akmy i – évéyaapíai m . övéy a a ap, am a magya akmy i jö é aamagyak vagy kövíő iéméy, iv a a a-kmy iéméyd cak mja a mgiim aamgyakak.

éy ugyaakk, gy a mi aami d1849-50-ő kdv mga aami ukúépí ki Magyag. A Habbug-diaiva 1867-b öéő kigyé gyakaiag k a yk a gad j aak jéb,

gy yíjk a Habbug Bidam bü aö magya amig, a öéi magya am jgdjé, akmy é üi gyégé. (ezt z kut sk készkét éték . Vój skis tkittt ó hztk, úój s vt.) A ői mi aamaba – ki aa, gy döő byaa magya gadag, a ami köégvé, a jöv-dmi viyka – éyg bya a magyaadam agd, mgbm. Úgy gd-m, gy a 1490ő 1526-ig, iv 1541-ig jdő

időak épp úgy v őidéőj a gyég magya -am bmaak, mi 1918-19-b. B a aa-



mi cikk maiag vak, éygig ugyaaöé a ké kaaa őidéé ő.

III.

A kéy kööég bü S Iv műv,a magya kiyg – amyk aapgdaa It-iő é övéyiő kdv a midki kijdőgdkd, a méy aumijak ibaa (Z J) – a kbbi agymyk- m éő, am a őba mgújí kö-

öégi é gadagi md kí. A magya amjé mcak bő vi é bdkdé, ama Kp-mdc kica i j, amym kik m a kiy, m m aad ma-gvagyak. A Kpk ika, í- é m-ém-kéi a upai ké gabb 80%- ki a köépkba. Egy émk kiag i vak mgaaak Eup bü. A ém-, a a-, a -, éa é-kék (a XIX.-XX. ad a aj é öd-g i) a mőük agyga’ é miőég, a vad-my, vaami a édví- é a mví-ké

aa m ví akki jőégé. Ső! Ekick mgé ma i a Kp-mdcé kívüi

magédk p céja. A magya am kicié aaív émdja mia a ad gyűö amga kiív gé öémük yam. E- midig iba v a magya am vő é-g, amíg v ajja.

a Chisti rsuic é a Magya kiyg agy ég a XI. ad kdv a k adjak a kk gi íb é a kéy adicgia é gyvk muumkak va igi adb gyik ő jő m-i (G Iv)28. Kijva a gy

kamaiam, bakka aapíva iéméyíaam Iiba, őö gyma övía ci é a ppai aama. A XII.-XIII. ad-ba pdig, gy upai uakdk iőiké – aagymy aki iéméyk va, ak aiak mgéév, iv puíva –mgkdi a kiyi ci aam kiépíéé. A au és m Cht égi é a új aamiukúa dmai öüköéék agy dkumu-ma. Magyag a gyik – b vig mggdia ödd va abad végdké, (my vi

a kjg m gd majd ay vi) gjaa kiyi udvaa (avagy a öduajd magaa-

a kősé h tv é





mi dé) épüi kív, imm mköipéügyi aami d.

A au ka a péb öéő ad-bdé, a g bü mgija a küödik pév, (ké kivé, amy kiyi őéa v). Mgőíi, gy a udvai k böéé,iv küödikk é magyakak öéő bi-

kadmy a ac bgyééő é a k-é (m kiag a kiyé) gak iüggővé, ija é gja a köivaak magpíci-v aakí, a kiyi é m magaam é-b mgőíi a égi „akmy jgka”, a gakgak mid égéő gdkdik, jgaikaküö mgőíi, vaami ija, gy idk é m-amdk köpé kjk. Vi Agiba a m Cht kiy, a g gagybb mag-aamai, vaami a ké ék iő Ciy (Ldköpi kü) köi aami jékabyka íja

(h Z J )29

.A acia kiy é a Cap-diaia aama köéöpu iiai bakaam a XIV. adabui kgyégg mja a kéy Eu-p védő, a őbbi úy jő mpmvagd, vaami aak péié-a.Ső, a pp „avigi ggba” vi. A aaív ő jő Eupa bb a adba a magya ki-yg köé vődik. E üig magba g-aa a Baikum a Fk-gig, iv a Ad-iai-gig kvő amka; így a Aju magyakiyk a aapí ő vac jdmégk,iv a N Lj a mga, a „ci” by ő Rmba viakööi kív V. Ob, vaami VI. Ob ppka i. A ké upaid köi kaai öcapk í ő-ba Iia, a Npyi kiyg, iv a VciKöag ü (a Magya Kiyg amkégdabb évé v, my a Bici Bidammbba mga p j), vaa-mi a Adiai-g, a Eupa akki gőbbja jő magya gi győmk iük. A öcap mcak kaaiag y. A

baki aam agy pékivkka kíva Eu-p éd kéyíi, myk kövkméy a1347-1348-a agy éíég (h Z J )30 .

A magya am akcija z au újbi ki-ada (1351), amy a győ piikai jgk mg-gamaa m mgija a öd abad gamak vi őégé i. (Ek éméb m a mő,m a paa m ak, iv a mgé-éé bií méi köök vi. vb-bi kövkméy gy a XVII.-XVIII. adig m apiac abya Magyag a aka, ak i-

gúa mgköök vak.) 1351-b a őiég ö- véy a S K vi mg a öd uajd-

ak, a ud ékü a öökagyk övéy iiöököék. A magya kiy, kva é gygív amköi bakvig gadagi é piikai aam,mgija a magya íémk bmiy mbaöéő kivié édkköé kívü.

A XV. adba aba Magyag m ij gydü maad a küdmb, amy őv-

íi Mc é a a kövő évk, évidk agédiji. Időg kmpmium a uxmbugi diai-b ma Z uakda, aki ém-maické i agúya ődg magya kiy v, a Magya Kiyg, mi aamak őd-g bi. Zigmd upai őgyúy kívmi é k kéb uakda jőju a mi é a agymy akiők öcapaké b gyakad mg-üéé. A őba a mi ők amga uxmbugi diaia upai pé a

XV. ad ő éb aba kaa via őbbi édki céjb kka adikiabba é-pő Habbug-diaia. A magya am méövég időő idő a ié a uvi-ak maadé küdő gyi aami köp,Rma, amy jő péügyi mga i yúj aöök i küdmb. A ő id-k a K S J31 a mgaH J 1456- dévi győm i vigöémi jőégű. A Bic m évvkbba ga öök adg mmiü i mg é a győm aadék ad Eupak a öök Bi-damma mb, vaami – Magyag mg-ava – a kéy aki kiyg méjé-k i. My ka Eup m ké mga– a ad végéő a ibéiai éig amai küaj dék é a gyamaí i aí– bakövég iyíja: a Ném-Rmai C-gba é a éig a Fugg é a W, a acia-iiai édké bü pdig a Mdici. A Fuggk 32 mgava a ki gbyabb dia-ijv jődik a dé Né Km ig, aMvigk kü Dvid kiyig viavő

Habbug-cad33 (amy a gda i déagúyva – mig mgői a köüméé agy-my).

A Fuggkk köö övég éméb a Hab-bugk – bakibő öök ém-mai c-kk vaak, a bak diaia pdig a ii -mém byk, a cg ad- é vmjövdmi-k kéé, vaami a pévé jg y . (Agbaici mgőő a mdici időakbak aagijaké a magbakk éék, gy agy amk mi, pékibc bakjai a -

am őé a kiküv a ő uajduk, ivbyuk a küjk.)



A Fuggk ődé köök a Habbugkkaa i, gy Magyag ja gíik ők, amgkapjk a vidéki byk pévébő ma jövdmé, iv a vm- é addé jg i. (É-dk éy, gy a öök uam a Fvidék amidig mg. A mci é a a kövő agédi-kak é v a acia kiy é a öök u

kaai övég, vaami a cg ég- paív magaaa Magyagga mb.)A magya kiyg akmyg vbb őíőé a adami gyég aai ud (igag)M kiyak a évéb kü, míg viaa Habbugk a a Fuggkk gí Ma-gya S K. My, mi a u őé-g, mva ka mgak Eupba. A c-i mgyía ő mégék mg. Jmő,gy a mai k öéí a magya am j-égé vaa ki abb, gy a kic bvéi

m kkdmi é i-őkébő maak (amia kiy aé kap, gy ő magaamva, a-ak vbbi yj aavai va), ama magyagi byk jövdmébő, iv a ő-ba a paag ő adiadkb. A ő F-k Sg aba vaba mi adg vé m a kiy magaamak kaai j. Ma-gyag aama jmő, gy a i diva őö a upai agy kiyi udvak kö-ü. (e iz jző é: é – v ik sé – zi micik is mts köv-tt ktk utzi, ik kövtukt jtőskövt jszttték.) My „kutúitiki” cé- ja a v a kéyég é aak gyégíéék jgyéb, gy a paiku a a-va gy kíé a dakai upai ikuújak újaéméé. Ebb a kba ma v kivé é mgiő, a magyagi u-dk, művék mk Iiba é Eupa mgaiba, am díva: a v upai agú, aMagyag akaak.

A Eupba (é mu) m bv piika i-kü a agy kiy aa u Magyag i.

A Jag udva m ődé köö a Fuggk-k, myb a kkdmi, a vm- é a pévéimpiumka ada kik. E a ddigi küőövédmi ac a bpiikai acc i aaku.A ömig (1525) a ipiai vő d ab-bi cadb ma, kikkd F(S) I34 (a Fuggk yaja) iyí-a a kiyi udva é a am bvéi öbb mim évidig, a ömig. (Ebb a időb aidg kövékdé kij öökpi v ak i.) A mdik aami pu (a övé-

dm) a ggyűé ua magya kömégé vőj, a ő idk a Wbő

Iv35 j. A gy v a amadik a-ami pu, my ayagi úyba a kiyi udva imgaada.

B , gmi ék é kica agyi jövdmk kcva a kiyg u- méyé é a mköi kiöé őégé j-. A Fuggk é a Mdicik övég aba a

upai mgaa dkő Bakc mgbuka-a a ppava, majd 1514-b Magyagi, amik a még é a paag gymaabadía. A Hbb M kiyé é Fu-au a ua budai udva Bakc a kövőü a aa am gyi jövdm i.(A öök égkdé m m m pédjai va a Fugg-Mdici ögak. Így a Fuggcad v a Bakc y mgva Mdici X.L ppa a bv, a kéyég gyégé, aChisti rsuic év vég búcú cédua-

uíb ma jövdm gőbb kőj. Ep m akadya ők abba, gy gy időb Lu é mgam i mgak. Jm-ő a XVI. ada a Fugg byi öv amai vak p. Bakc mgvaa a m ab va Magyagak é a kéy gyégk i.)

A ki, é ig Magyag a öök 1526- a madak a kiyi udva maga ö a m kiyi adg mg.Így Mc36 iba da mag a gi j piikai ij. (A magya kaiku pü-pökök, a udkak i péd adva m v-ak a véaúg i jő da a aé, akéyégé. Eőö 1241-b, majd 1526-ba, végü a 1944-1945 ui kmmuia dikaúk-ba.)

A Fuggk é a Habbugk uaa Magya Ki-yg épp úgy é, mi a auk kmy- cg. Magyag aba kép vmgaai köjgi gyégé a S Ka é a ö-d, övédmi ac vív, piikai gyégéié a S Kba mga még, vaa-

mi a paag a (a cgba pdig 1806-ig a mgk c méy j a -am é a aam gyégé). A magyagi dk mga évő déyi jdmk a Habbugkiya imék Edéy a S Ka é-ké (my így a déyi jdm a magya kiy a i imv a S Ka jg kmy).A Habbugk cakm m évad uama a a upai amvői ökvé égyaka jm, my i a aam é a jgk a a uakd. A uakd éí

a aamba é m díva. E a gdkdmkgy é a magya köjgi agy-





mya, a magya köjgga, így ad kikuv v. A piikai é kaai öcapk a magya dk é a magya akmyg agy győmé k aba, a S Kak éa S Ka-aak kööő. A Habbuguakdk cak időg udk a S Kaöé yi maguka, pdig a magya akm-

yg é a magya ami é mgüé iyamaa i őégké kíé. A méy-p a XVI. adba a vci é a Fugg-ügy-ök, a gy idig a öök udvaba i dg Gi(aki végü magya őuak ök mg) magyagikmya v. A öéég a g gyíikív Maiui F Gyögy mggyikaki mgmuaja mag.

A magya agymy II. R F mé-yéb jíi mg a magya akmy abad-gé, adami igaggé é a g gyíé-

éé ya ké évad küdm őiégé éa aki (vai) dimi. A acia SS cg mgdöbb, amik a műéb kéy-ü jdm mgim. Oya, a ég bö-cégév í aama mumú méyiéggak, amiyk a upai piikai iéőm évadk a űk, iyak, kööv agdk vigba.37

A Habbug piik a magya akmyg -i y kíék m, a még gadagi

gygíé é a magya ikum, a magya kuúa -i piika jm. 1688- a Újméyi Bi-g (Naquiica Cmii) a Habbug kiyiaam aa aa, gy a viaga ödkaj biak juaa a di magya mégy. (Sztűő z itézé és z 1989-1990- íttt, ivtizciót ító ápV rt. közötti

hsós). A Habbugk a XVI.-XVII. adba acg üé öbb , a k öökö a-mykba cakm mé b mík kbbi udvai íka, iők, akik Habbugaa kaiak, iv vék a kéy va- (G P)38.

Eőba kik kívk adi a égi magya miödk. A m é paa i ödöuv vő p-iika v a kuuc mgamaka kibba é éba ő. A ami bék (1711) é a a kövő gy-gyűé végü biía, gy a Bigba magyak

dök é abb idig idg m úíak.A küöböő mi épcpk bpíééé agy, a S Ka igagaa a kiv é kövkaai igaga a d ük pdig kim-da mgik a magya miégűk bpü-éé. A magya ikum ké őaka iépk (p.: 1764-b a ékyk madéavi vd-m). A XVIII. ad köpéő kdv a m magyaakg köéb uda magya, by,mg piik yaak.

a ttt (ttttt) ru miu t Szt Kt jkéző kuv



Ek a XVIII. é XIX. adi piikak a a kö- vkméy, gy m vük éő ép mdmi öudaak mig é (vagy mgaaapja) a, gy maguka cak a magyag éb,mik gyűöv udjk mgai. A Habbugk évad magyagi piikjak jmőj ai, gy gygí a magya még. B a yugai

kuúa gyik, é a gjőbb kövíőj vMagyag é, aa a XVI. ad jébkövk, a még é a paag köö é- jö adami akad, ami a öök búk, iva kuuc mgamak vaamy dak. Fkaagym día a ikai magyag é mmiégk. (a ssé éő zti,tiki ötut itikj Ti ut is tuts -ik msz ji tté. az 1980-s évk-tő jiki – „h” cé kvés kötsévtési,ítvi st. összkk, itv ttó

éik és sttisztó htóskk – cis htztt észék s é tö-téő ökijzőés, ötutk ész. Szstökvés – itció v hts hztűk t- ts cíé – tujké zkóztts,h s tsi hzték, izts-ézték ítésé ht.)

Aba a S Ka öa é a mié-g a ödi öébő a igagg é vivő „m”uajdgak, a magyag ügyév öéő da- vaak m ői pédja i va. Gdjuk pédu a aadi őök mi (öméy, ém, bb.) vaaa, iv a magyagi id-g gy jő éék dava ya(1848-1849).

A ö magya jődé gak ikapédjaa a XVIII-XIX. adi k vmpiika, my aMagya S Ka gai iyu. Kim-da a v a céja, gy a mi jövdmk magyagi ipai, kkdmi vak-kba ki. (A XX. adi öéí úgy é-éki, gy ím, a péda a magya jődé maad-a. A bua é öő magya még m vakik,

vagy m gadja a k péügyi piik.)A XVIII. ada a béci udvaba i v a Fug-

gk pé a Rcid cad, amy a XVIII-XIX.adba yía mgaa mid a upai, mida vigpiik. (A XX. ad a yíg v-a a cad diké éb vua.) A Habbug-diaia mg a acia adam j újaaív, így aam új piikva kíva abi-ii, aai; a mdici pdig, a addig m puí agymykka gyúyba i.Eköb a gadagi maad é a mi akm-

yg védmék ügy Magyag ökap-cd. A magya még a mgd k a

öbb im képb: gya új ipaimé é mőgadagi dga épüő ga-dag éi a akmy üggég -ava é aak gaaciiak mgava, ivmgai a köö édk a Habbug diaiva? Akmpmiuma mgyí őég aj cak aHabbug-diaia di ga im .

A mköi kkdmi é péők vbba ia magya gadag, a magya piika uaba jaa mgd, a v őégé. Ek é, kí- vama pdig, a őiég öé, a magya mőödmgé, a magya még é paag ödjé-ő „szítsk” piikja.

Sh Iv, aki akk a bakaapí M-ga (a kéőbbi Ca Maaa bak) öö-é mia i ga Agiba, akva a diRcidk jév, úgy gda, gy éga kmpmium. A i, amy a őiég öé-

ék é, – mgíja majd a magya gada-g, miköb őké ad a mőgadagak i. Ma-gyag é a diaia így édkövégb küa köö, midkjük épő égkk, amdia adikaimua mb. A bak-di-aik mga yő Sécyi így jua mdici öi mgvaí ükégpék i. A öémi méyk m, a-ba döbb Sécyi aa, gy a kmp-mium éy, m a kédaú mgapd-k vajba cak gydaú dikumk. Mid ammié. 1848-ig a őiég öéék aaívja(Sb B, F I, Kh Lj) a paai jbbgybik míé v. A képé ia imé g piikai ővé v paag bi-ka vbba i ya ő ka maad va gamkép, mi a kbbi mi bik (amy ié mgői va k ga-mképégé). Vagyi bik (bik é aaa a cad agjai köö) uajd y. Agadkd pdig a magya am i kép va i adi, ö magya mi bak aa-píva, i Eupa gagybb mém- é

vykic-ké vbba i a övé. Sécyim 1848 jé a, gy a őiég öé uiy kmpmium, méy déé amagyag m g kapi mmi gaaci. A év-ad, k dméy kíé u a piikai jgk újbi kijéév puama végü aőiég öik. A őiég, my a mégi bi-k kiv m a XII. ad akadya v a k-kdm é i vigak, my a akmyabadg é üggég ga i v. A őiég -öé u aba a Habbug-diaia Magya-

g é aak övéy kmya du. Amagya péügyi üggég piikai övé (a





Rcid bak maguajdba évő -k mi bak) pdig a kímé ckvé, abú va ki (Db J)39 .

A ői magya kk i a vigabad-gé y, miköb a g aai bü mgp-ba mi a a mgőő 100-150 évb -gyüm üég, ami a még é a paag,

iv a magya é m magya miégk köö v. Sécyi bkövki a a, amiő midigi é. A magya amig 1849-b mk.üé i k. Mgdöbbő, gy a akkiüi myi gybik a iai bék-dikum a mgaj avaakka.

Lia k a i, gy a magya még a-a ik ki a éékd kpa, mya öké md bvéié céb kap.Lia k, gy a még é a paag i yaékk kapa i, ami bi kivééük

j. A i aa, gy a mőgadagi -mékk a kkdmi é dg mpiumk m, vagy cak au vik (a budapi ma-mk ikbb a küödi bú őik, mi a magya).Sh Iv é a magya agédiva véggéygü. Svkdi kd, majd agikuamga. Nmcak a k aam jgé p- , é v aauak a Magya udm-y Akadémi bv m é végő udmyaa md a addigi kbbiy, am a akki piikai é iyíbai é v. Ő biía pédu D F écadjak mgééé, ővé, gy -g aa piia. E – cak úgy, mi aXX. adba Iv, P vagy N I – mú pédja aak, gy a kiagaama öőkk m gykdi, gyég jui, kmpmium köi. A ő piikjuk ma i-i, a médé, a köcöö i, ama vagy-vagy, a a-öé dé, a mik mga-a, ő, puía. A győk mai muaja,gy a XIX. ad köpéő apjaikig mid -ég kö apa jajk a magya mé-

g, aak öémi pé. 1956 u ugya aa ju a magyag iimjaké mgjőpaag i. Eőba a pi „huk” „h” amyk művői, úgy ik, a m ék ü-köb, d a im g i – a köbédé a ügygy, bua, buk, maadi, műv-, kuuaa, pik, uyi, avakd pa-a. A „szt” ikv v. Aé i va b-ük kímé gyűö, m ívük méyé udjk,gy ick a agymy magya paaa, böcégéő, kia mukabí.

A XIX. ad u évidi a magya mégé a paag agy é ökm. (A öké

miégő ügg a jég.) A bék-időb addig m im, a, é a akg gy jőbb éé éiő géyég, ym mgj- Magyag.

A iai agédi mgőő öm íj-éka a a XV. adi. A mi piikaévid mga uama aapjba ju

a XIX. ad mdik éb é a XX. ad jéa magyagi adami égődé éúd-, a adami cpk mb. A vig-bú géydébő kövkő üégk p- vka a magya am köpi igagaak é-iva puama aj. A S Ka-aéb bvi kív Habbug caimu é a1918-1919- adamak a öémi magya am-ma va uda akíak piikja köö a- va, cak a mdici ő aadva a bővüőőégk m új köök ak dké.

A ad céka i a idő múva új kööb kbújai.A iai döé vaba a k íé mi-

éium jéka (K Iv). Agy a dé- vi diadaak, úgy a 1848-1849- mi övé-dmi acak i v, va a öd i vamiaiiku ü. A magyag köci m-a mia bkövk capké é vég igag-aagké éi mg a é évid bkövkőagy agédi i. A iai békköé mgőő é aa kövő dipmciai é piikai méyk a pkmck idéik ajagukba.

A XX. adba a magyag addigi öémék ké aku i mgéük. A magyag é a ma-gya am öéék (S Iv B K ) gydü ké adja a vigba IV K kaia. A mik k a ga kig vagy a még égbbi agymyka viayú, y- ma öéi akmy, myk a1944- ci-ém é vj- mg, vaa-mi a 1949- ii akmy bvé ji.1918-ba, iv 1944-b u a magya ép ad-digi öé é vaami agiku, mig a kgy

ba kdődö .Magyag é a magyag 1945 ui öé

a puu, a ki. A Köép- é K-Eupbabv dikaúk céja, gy j puík a yuga upai jbba mgmaad éékk, a-gymyka. Küöö iga a magyag ki-éb. Magyag ődg cé a i, gy mgakaa a 1920-a évkő mgíaaau -kdődö, a magya akg úym éé akmagya paag mé ú öéő köép-y aaku. A 1945 é 1949 köö ka-

a bv dikaúa úymé m magyamaú, mbmaiku vő gui idg é-



dkk kigiké p gyűö é dü- v, igi búvgy vév vik magukaa magyaga. A kbbi évidk kiga émgaaai yé a i ki, mgaaé a ym ép. A a úi magyaga– a kbbi kk yéb épv – j jg-g, a gyik, a űé v. Nmiégi jgaik

jgaby ai vagy gyakai ka, mgi-a kakké v ciki a mgaaak é a kijak. Együ jkik a ayagbaa mi öuda puía, a a úi magya-k öéő j md é jé piikja i.A magyag öééba 1945-1956 köö ajdv bői aa j adiki v,amy 1848-1867 köö b-kövk, kdődö. A

magyag kbbi vőégi mgmmiíék,a épi, paai ő cupköké ak , éa magyag i j vagy mgk a 1850- évkő a 1950- évkig. A kbbi magyaamigga mid piikai,mid jgi, mid öé-i mpb akíaak.Így va a magya im-bumkka i.

A 1956- adamm cup a kmmuiaé magya dikaúai mi épé v. Okb u ap- jaiba é vmb jé ya aj magya úkibaka muak éy, amy Magya-g a kéypyk mgabadíva m avj, m a amikai ibi md m vögyő. A vigbú ői kk (a

öövéyű űéé m gdő) adiki mg-üé é a 1945 é 1956 köö bv újkéyk b m idgődöég, majd vimgykiöpé, ővé va a udaa vaö magya évődé (Bb Iv, BL, V Cb)40 . E aba, mcak a v- j ípuú vigd i ad j. Bbi-yía, gy a magyag é év mgaagyaami by ő, majd égy év övé-dmi yéb öbbé-kvébé a, ak-i agymyú é u, a 1920-a ck é

a 1944-1956 kööi i ym évi u mégmidig kép ya pédamua, aj émd -

muai a vigak, amy a öök méjgi é-ékk aagijaké a mb mé aaíva.A adam jőég mig a, b ökk öémi jőégé émagyai, űkíi.Vigöémi jőég a a déi aagú-ga üp 1456- dévi diadaa,a m cak a kéy kööég védék mg

őik, am a aaív magya kööég- é -amvődé i. Súya a, mi Aia 451-caaauumi caja, iv 452- iiai adjaa,amy biyía a kéyégg kíaépagymyk jgug, őidév a Rmai

Bidam mjai a új ami kk é a köövk vődő kéy Eupa éjöé.

A 1945 u végvi dv ia újaami ukúja 1956 u mgmaad, b -kéb, köib é mdib kaa

va, gubb a mú mé évidb. Amagyag öudaa ya bú vbby, vaami kigéü a magyag i ikaibúva. Lgubb a Magya Kaiku Püpöki Ka2006. év ji mgyiaka aapj udajuk, gy a vj éégb uk vék b őö a a u-da üépiik, amyk maa öbb mi6 mii magya daa va. (F G i a m m 8 mii) Ím, a magya vékak!

A gabb a 1980-a évkő őkéí 1989- va u mgék aapj – va a mú

öbb mi mé évid jgi, gadagi, kuuié piikai méyi – aa döbbük , gy

as éi cí





ami öé, öéik, a a 1945 ui dv-a aama é piikja m köökk: imma ibi abadg mba, a magyag mi,ki, ikai mgmmiíé, ödöuv é.

A 1989-ő ya pivai (aa a amva-gy magvagy aakía) kdvméyjiak a méyk, édkcpk vak, akik, a a

mgőő 40 évb a vadi aam bikai vak a ami é p ukúk bü (B L,V Cb, P B)41.

A magya gadag úym éék m-va (a magya küő é bő piac adk ) a g-baici i, vig y 42 magyagi pm-adami ukújaké adía yé, amagyag ö, magyaké va ééév -éb. Nyivva, gy a cé a magya uajdúgadag ma (a ö magya amgyik éé), iv éjöék mgakady-

a v. A gbaici yugai j a agypiacka,a K-Eupba gydü md bgdkíai ppuci, pdig a magya kiipa, kik-kdm ma . A pvj éégb ipéda md mk a ami uajdbaévő vagy. A am ma pédau gada-gaau öé a gy mköi ívaúgaak kövkméyk éküi ada, majd -ma (övéyaj, gygyipa, acé é k-ipa, mőgadagi dgipa, gia kb.) (M A)43.

A Áami Smvvőék jé mua k-dőü a pivaici ab mdja. Ek é-méb a ami vagy éékék 25%-a bvéké j mg, 25%- adk m vagykők (a-kmyjgi mpb a amvagy ajdék-a m ömagba i j abud) é köübüa 50%-a őé- ű (M A)44.Epk.

E még ju, gy a gbi cégk v-aaai gyakaiag a amkaba m k bmmi (ő, a köégvé kik), így a amipébvék a mú iö évb a kbbi

kép öugdak, a küő é bő adg 1989u gabb mgmd, a magya vauapdig gyakaiag m m a magya am, magyaköégvé pé (V Iv)45.

Lgaija a y a Magya Nmi Bak jgi y, i a küödi vau kő é a -ami pé kibc mga iéméy vajba m a ggyűé, m a kmy, m a Á-ami Smvvőék, é m m magyagi v m őii. Gyakaiag gbi maga-amak kköévé v. Ugyaakk a kkd-

mi bakk ipiikja magméyk é ki- éköépvakk viyaba vajba ka

magaama j, amyb, a a am bava-kik, kuu v é a „kdvméykk”mb a bakk büő jak .

A gbi cégk a m köi, gy a gé Eu-pa – így a pvj éég agy éé i – j-mő mk ak maguka. A upai ag- kép k, év jő övkvő p-

mk (ami a gb kivik), miköbm jgaby, m iéméy m ka a i-i mukaő-bc (M A, BL, b.). A m pbéma, a mköi, aai jg v épp akmy ék (p.: a mukédkképvi kva). A mai Magya-g a mukaad-mukavak viy a mukavak va a idg, éék, ő gy ikbbkímé, kgy a mbi még m i-ő kigag é bmd uaja.

Mid p kia a jövdmk i. Magya-

g a jövdm-küöbégk – jő éőa Eupai Ui caak öbbi v ciaiag é Hvg – a ai-amikai m-d aíaak. Cakm gabb gymii m-b éi a mukaéküiég. (A kéy-yugdíja-akka, iv a mgakb kikk gyü,é a akami mukb éők ékü). Egy muak i a g akgak kéamada, m mu-ak i „csk” a 50%-a é a 1959- éí- va. E a éíva év aga 2%-kamik, a akg j agba a 1978-a iaíva. (B L, M A, HűZ b.).

A yivvaa magya- é Magyag-piika i ju a akg ayagi, ki, miymíva aak gy. E a piika -i vaa m vé, am kcpciu, udapiika. A magya védég ma u a -gba imm cak a magcégk vagy vigyőő-védő k.-k jk üőkép ő. A piikaiők gyég a am é igagaak gygí-éév kívjk éi a ami vagy pak,a muiacii cégk p-kivak, a ad

mő-cégk jőégék öugdak, vaami a amadg amdak ké-é. (A magaami gaa pkuciak i a ddigiké ébb ua yiva.) A ymú-ga működő géégügy é köka mgp-paa a újabb épé a vak géyég j ikai puu, kigag é. Amőgadagi piik i ik a udag. Mida ipiika, mid a mgai piika, mid pdiga éékíéi őégk magya édkkk é- kkdmi piik ya cégkk ada aa

g, gy a ödvagya gadkd magyak ökmjk. A iuci kíéi aí a



XIX. ad mdik éb jmő y. Mcak a akvagy kipa va a a ödvagymgé m, mi a akg agy éé kö- vü éiő vagy pi akci.

Köb újabb iéméyi „mk” gíik amagya akg gadagi, mi mgymí-, buí, kiga v (p.: a kai

db). Ek a „k” i gyakaiag cak a mga piikai ők gyég jvagy- va vauak mg. A magyaka puíja a ikaia ykba mgü y, iv amiimi jíé kövkméyé jő évimé-é öé, a ma igci ayaa őé.A aumy őj a ikba gyü jami gdakka i, akikk m biy - vkak mg k iük. Saja é mgydi apaaa, gy gy biy aym u– adu gymő é jíé őí mk é-

kü – a y yűk mcak a aui vgymagyaka m gdik aui, am gym i viaúk. A ka é vik. Ski a akmai évk agaa i, m a vd a-imu. Amíg a miégik aakíaak öik – ami a am küö maívkka mga(y) –, addig magya ika m aakua. Amagya akmy ugyai a magyag m - ja amak épké (míg a öbbi miégig). Így a vaaki magya ik aapíai,aiak béygik.

E vi kmy dg, i paa iai-a a pk é a bíi umk mgava 2005-2006-ba ék a eő bsó Htóst .E a amigagai ag, my a kmy, iv vőj a kövü kivkbő , bík-di jgkö gyak. É i a biyíi i mg-du, m m a jők k biyíai iga-, am a mgvdak! A ag úja ak-cikka, pébüé vagy amigagai v-é i. L ugya bíg dui aaa, d maga a j i ég bki kövkméy éküi jaa, gicii ökéé.

Aki végü ik éégiik, a akik aigai umu cauua, a vadi dikimiciva.A új őkai övéy, – ami a köag öki ééb k ékü aí – jgiag a a p-iik gaaja, ami éy év ő kuk j-g aakja, új Scé Iméik gyik, BkLaj öbb y i kij (p.: 2004-b a Dbc-i Egym dikjai ő, akik é mg i apk).

Ek i a a űk ég, aki ki udja i aak mii adíja, éyg yí véi kö- vméyk u dipm kapa, iv udmy

ka . A akg maadék 95-98%-bpdig majd ők vajk ki, gy ki kapa dipm.

Amíg a gym még cak b jui, a m-év „kézés” u a dipm jő 30%-ba, mcak a auk épí a mú mé évidbjé é kiküé kci mcai-mu évé bküi. Akik vbb juak, amég öödíja i kapaak, amy végg mg - vi a jai. Eu kövkk a a

újabb aami kci mcaimuk, a küödipyak, a k mgé é a őju.

Mié magya? Saj m kédé! Amagya imbumk jaa, mgagada, a-iak béygé, k űé b. imm „-itiki kkt”, ő! Eva ikk. A uakdaami ők ad küő mgyivua. Eég a V- bkapci, gy pk ikjúagai, „v” köéi méyiégk mgyiv-uaiba „gyöyöködi”, vagy gy kb aagk kövk égé i. Egy

piikai ők yía pgamjukak vajk,pgamjukké idik. Oya i akad köük, akigy aí piaaba a gdva mag,gy vaaki, kij, gy a magyak Nagya-ya, Sű Mia v a ké a g... Vaiga: a ödög, a I bca.

Ugyaakk yivva, gy cak ya piikaid vi végb a g ki, iéméyimb, amyk mga éyői ö-égéb akamaak aa a piika, amy daja,iv igi a éyők. (A agy kimég győ m mid upai gba j.)A ki é kéy böcégk – my iköc ékü a am abbadv vik, kaikumgjíőj a mai magyagi y. Makük, magyakak, gyakaiag a mőöd, aakvagyuk, é a ivví ké aíak őég maad mg. A 1949-89 a ay a-kmy, a kapcd jgabyk é a bíigyaka m véd mg mik, m véd mg amgmaaduk, maaduk, újjü-éükö gd ayagi é k mi javaka é bigiai – géégükö ükég é é

éék.A v piika yiv a aj maga a

m mka m aja b. Nmcak a ak-my vik aamaa papí, am a am jg-ami jg i mgkédőjődik; a jgbig é- űik (Ziszk Js)46 .

Amíg a am véb jk kijk a é a-kg, addig a a v vékdé i aam vi, é őké a média aiak apiik. A jgga jba a gagybbbyka kiv pé űéké mgaa-

aa vik a őég kédé. Eé a akgm vi a jgkövő magaa. Mgk-





jk, gy kuu mga jg kögi ugya m épk , miköb a öbbi aam ké éi. Ugyaakk a aam a -adak, a égdégk m cak a ji imgja giim köiv, vagy ké ki-ymaaa, őég m va méyk jak öaamúag. Ek mgő ikva a

mgémíé jév ak. A jgabyk ag vak déb gd, a mm é köb yivvav v cai ő-égk a mai, a épuvia épüő dgiimi kédőj-ik mg. A cigyg é amagyag kööi övk- vő üég aaa őbbi düé, a ub-biak kigag,biyaagba a,

köcöö ygégééé őíi.A mú 20 évb

öék övéyégköü mü kéyk öüggk a mai a-kmy d gii-miak kédéiv. Amai – a Pambuum-ba idigk v– akmy gy ya p-iikai időakba, 1989-b ü (a 1949-akmy mdía-ké), ami a kövéméym, mga vé-méy ma dikaúak, igiimk a. Ak-k miő giim aakmy?

A öéi akmy-ba k aapv aapj, my i övéy-ég m jg aapíai, övéy jg-

d m éi idg kaai mgidjé. Kaai mg é, aak múvay k íai a akmyg, é övéy-y k ay i a dikaúa idjé ,a éb mégi akamaa jgabyka Ak cak így vaak övéyé. A aktíós (AB), iv ökék gaa mia Magya-g m öé mg. A jgi köa-gi ök mé kiő a mai akmy é pi-ikai d gyik ayjak kbbi piikai múja,iv kimkdő köukcija mia. A mai y

kiaaku bíi működé i mgaaju. A AB gaa i a 1989-

v ui magya am kiag a 1946. éviI. – a köag mgaapí – jgabyig v-i via yg. I aba mcak a apbéma, gy abba a időb kaai mg v a gba, vagyi a öéi akmy é aa jgg i i övéy yuakd, (ő, a mköi jg i a am

cak a pii bék aía u, 1947-b yi vi-a mköi jgaayig), am a i, gy a1946. évi övéy kak m v déka aév am jgyg mgakíai.

A dék a v, gy a a övéy a magyaCus Juis y,mi a kbbi övéy-k kövő jgaby.Ső! A dmkaikuköag bvéé a

S Ka-a dmk-aiku agymyvaidkja.

B a AB a jgimagya am mcak maiag, d aamiagi a 1945 ui yí dik-aúva aja jgy-ak (a 1946- ö- véy ivakva), aaam vak-ava őg ma-gyaa. Jgi vémé-yév aagiikuaéb a dikaú-a, a kaai mgivaa piikai íé-é, a im piikaiagigiimk aa. E audaiag mgaad -ap, kié y

mmiképp m gíi a akmy abii, vi aak kövk magyaa ő-

ég ad.A aapk aivia, a bíkd vik -

aívv éév yad. Eő a kédéő így yi-ak S L, a AB ök: „Siköcsi vt hztuk ét, hszss jxtció és ói j szkuis köcsöt hztuk ét” 47

Tv: „a ii észs és szujktív izs- ss ti és is vk tszkó j-izts ő vó” 48.

A aív vk aapj öéő bíkd (p.: -

cii big é évédm) kédééb é-ő, mi aak kövkméyi.

Szt Istv hj, Kcs – Főszékshz



A mai d kbbiva va aami jgy-g gja a AB 11/1992. (III.5.) aaa,amy ay kívü y „az 1944. c 21-és 1990. jus 2- között kövttt és itiki kó özött sús űcskék özhtősééő” ü övéy. E a aava – mcak avj a kbba mg upai gkba,

am gé Eupba pédau49 –aayi jgbüég bií a kmmuia im a-gai a köv bűckméyk kövkmé-yi a. Így aakua ki a a y, gy jyaa céjb ki kéi Auib a1944-b yiaké gyikgga vda, a 1950-évkb a ÁVH köékéb kgykdő vim őég vi.

A kp ügyéb aaba i mg-ajuk a aív, vagy a igagg m ga-d mgíéé. A AB a 1993. mciu 14-é

aaba így gama: „ zsiós z t- écst, t z út évtizk s- msz ji, vsi v ztiséi k-ó öztk és kööző jht sújtttk, tjik tös sisítés kövtkzté sécstk sús sékt és vsztsékt szvtt.”

A kédé cak a, gy a AB mié m akama- m b i a piív dikimicia magyag émé köv küöböő md-ű ömg mgmmiíé, jgéék vaédkéb? (P.: 1944-b Jugviba, 1946-baCvkiba vagy 1944- Rmiba, a Sv- juiba, iv a 1956- adama é abad-gac kövő vd mgk, a vig-bú adigyk, a mgőakak /k köü50.000 őé vd/, a Svjuiba u-c, „mukabkba” k, adiövgyk,a kipík é b.)

A mai magya y m ééky kédémég éékybbé . A aumy őj aú- ja v 1997-b aak, gy miké ag dikk é kak ő a piicabai gyabba S

L aa a kédé, gy - ag aAkmybíg akmy- é jgémő mu-kja é a öéi magya akmy kjg, jgaby magya, aakí Kuii (a gőbbbíg évad v) bíkda köö. A mg-kéd – mia véig éék va – őjgikuciva iak a vé . Majd -kaka mgdöbbv vaau kik a , gy ki méy bmi kö a S K-. (B m kédék mg ő.) E u mmgpő, gy bika a Hiuszt, köa-

gi öki mgyivuak a mő. Ak ii, gy aj méyé a ivaaa öé-

vv S L mag a öé yv j .E a öéi magya köjgi é piikai gd-kda, kuúva i méy é. Haacak a abadkőműv II. J vmd, aki ajméyé y a akmy d öé, m-y gia k va. (II. Józs vt z, ki csu z öó ist és ktt,

h , vt és kutút is kí-vt szi.) L, gy m a „civi ki”? Nm kdv a gy mi, akmy, igag-é éő ykb öéő „ith” épék m. A „ith” ckvé őö méyk p,majd kibdug k.

A 1920-a é ’40- évkb Sb Dő é Nh L (vaami ka mk, p.: PhO, P, Bj Z E b.) a- íak é bék, gy a magyagi piikaii mga é m magya maba,

kuújba, gdkdba. Eé a magyag-ak (sős sztsk) őég k bi-íai, gy viayj aj g. (ek cskiúziój vt z 1946-1949 közötti iőszk.) A múévidkb a a úi magyak udk (é udjk m i), gy a mgak, vagy jgyb kéyíik ők, aé ik vük, mmagyak. A mai Magyag i m yía v-a é vaa a vbi é gyakai magya- piika (it szciizus icső évtizi z kki itciizus vé) i a yadíja. Úgy gdm, gy a mai Magya-g még akuiabb Sb Dő é Nh L pgamja, mia XX. ad ő éb.

uduk k, gy m gjuk víi a ajéüké vív bú. Eik ik, mudjk, gy a idő a a é m kik dg-ik. uduk k a i, gy a öémb a aé gamak émk. Kiu-ívőké, – kövőké, pdig biamma mggyő-ődük győmükő, b mgőödvújjüéükő, i aki Ő kövi, „őztv őz” v gyü, m a Ő igag kak a

i, gy „Sic vicitu tus” – Í őz z iő!” A kéü mk aapigaga mgkédőj-

: a Magya S Ka a j küököi a jövő a múa, mid kööéga a idai, a gyagúg é a mé-g öudava. Piikaiag é amiag uvé ma-gyag maadak bi aapja a S K- űődő köjgi agymy a ygbamgúju adgva.

(A 26 v . Jb ő bvő

í bb h .)





J

1. Papk, W: di ghi btsch gi-sh. Wbid Uag, 1996. I.: H v mzti? Szk.: bi L. Ké köyvk,1996.

2. Pap Gb: Hzts, Püki, 1999 ; Mag a

aa, Püki, 2003; M V. J: É és ö öésé. Öökég Köyvműy, 1998; Hét-ssz, Főix Köyvk, Dbc, 2001; an c, Öökég Köyvműy, 2003; Öökég,Öökég Köyvműy 2001; Kiu; Öök-ég Köyvműy, 1998.

3. akc Gyögy: b mi, Főix Köyvk,2002; Hsszú utk szk, MagyaNap, 2003; Dac Apd: Csíksó titk, Pa-a-Akadémia Köyvk, Cíkda, 2002.

4. Nmküy Iv: a iii ööksé, Sabad é

Kiad, 1991.5. Kci Iv: a szkis j, Püki, 1999 ;Magyag S Kja, Püki, 2000.

6. Va Caba: Szkis viközössé, i.: a m Szt K és Sztk-t z zu-ó. Sk. Z J, S Iv u-a, 1999; Kci Iv: Sztk Szt K--isztéiu és t tuzshz. I.: aSzt K-sz iőszűsé, Sk. Z- J, S Iv ua, 2004.

7. Cji L Kppy: dzskí. Utzs bső - mi zk. Napú Köyvk. 1. Mai.,1999.

8. Dümm Dő: a titkzts jszé, Pa-ma, 1989.

9. Hv P: eti ji kutúk őssi. aki szsz stuiu j. Kciaőad 2006. mciu 7-é a Egymi Köyv-ba; a ki szsz stuiu j. Iu-um, Aquum, Saua. Jgudmyi yia.Budap, II. 2006/ 1-2.

10. Zaka Ad: a sué hitvi és bii. Kiad:Sami Iv, USA, 1973; Ki Ié: a köö

ói ttés éi; a k ztii h-, i.: H v mzti?’ bi L:gistő Jézui , Mkidk köyvk, 1999;bi L - Ki Ié: Kisztus és n, SG Mukacp, Budap, 2000.

11. Spi, Sm J.-Kmcy Géa: Hé kút-sk msz és szi zsiós tötétéhz, Oii, 2004. 109, 113, 129, . SÁg: Ist Vsó 382-90. . Kai 2006.

12. Hky Gyua: a s és s Kt--ci ék tiki, ti vizst. uu

Köyvk, Magya Őöéi Kua é Kiad K.Budap, 2002.

13. Aadi Éva: Huk Idiba, Hu-ida Smö-éi Kiad, 2005; bi L: pthi. e i ist óki vii. uu Köyvk, Ma-gya Őöéi Kua é Kiad K. Budap,2003.

14. m nxik. 17. k. 711 . Ágcím. Magya Nagyxik Kiad, 2003.

15. Cak kiagad ű: Kőöi Cma Sd,Vmbéy Ámi, Hma O, Bakay Evi,Bbua Ida, Padyi Vik, vagy ak Kacy Sd, Vöö Győő, iv a XIX XX. Sadimagya jgöéi ika méyiégik v-ak mukga.

16. M am: Utói öök tksé, S I- v ua, 1992, Izs és töté. Mam gdaaiak gyűjméy. Sk: Z J, S Iv ua, 2000.

17. Va Caba: mí éők közt sz éő, Ökj, Buda-

p, 2000; Ht, szkits, kuikció,Köcy Ié, 2005.18. Ziky J: Tötéti ktuk jőés.

I. Magya Sm, Új Fyam, XI. 3-4. m, 2002.pii, Budap; a Sztk-sz tötét.i: a m Szt K és Sztk-t z zuó. Sk: Z J

19. Baik Emma: a kikzsktötét, Magya öémi ua, Budap,1939, Akadémiai Kiad, 1987; Bi Gyögy:Hűéisé é isé közéki j.Kvi Byai udmygym, Kv,1947; Kci Iv: A Sztk-t tötét,Püki, 1995; a Szt K isztéiu, Püki,1997; Zééyi Z: a Sztk-sz i é-t, Püki, 1997, msz Szt Kj,Kai, 2002, Vaga ib: a Szt K - sztés. – pi vszíthti tkjt, Budap, 2004, d vbb MKm, mcyi Mic, Egyd Iv, Hajik Im, im Ák művi.

20. Ivka Ed: „Scu Iiu” és x Chis-tius; a „sztistvi t” és kszté ki-

s, i: Ivka Ed: Hi zój ész óki tzik. Paid, 2004; ky SűcEő: m ji észksk. Akadémiai Kiad,2003.

21. Kacy Sd: a észjs. Ma vő Ki-ad, 1985. 333-337. .

22. Ecka Fc: a sztk-sz tötét,MA, Faki-ymda, 1941; attkt, 2003; i-m Ák: m kt és jtötét. Gi,Budap, 1919.

23. Z J: a Szt K és Sztk-

t, i: a m Szt K és Sztk-t z zuó Sk. Z J;



Z J: a Szt K-sz XX. szz-. I: a Szt K-sz iőszűsé. Sk: Z J

24. Caig, Jp: a közéki itiki k-s tötét 300-1450: Oii, 2002

25. MacNuy W Kik: Fs. Tam ad Hud-, 1999, 86-9. .

26. Mik Im: nztiséi j és ztiséi itik,Miva, Kv, 1944.

27. Sa Gyögy: Töté j iő. Magvő,1984. 481-658. .

28. Gday Iv: m ukók ézik, Zíyi,1995.

29. Z J: az au. Kéyvűég,VI. év. 4. . 1999. Gödöő

30. Z J: a Szt K és Sztk--t, 304-7. .

31. Spi, Sm J. - Kmcy Géa: Hé kút-

sk... 204. .32. Gü Ogg: a Fuk. Csszi és kii -kk. Eupa, 1994.

33. Gda Im – Nidau Emi: a Hsuk, Gda, 1987.

34. Spi, Sm J.-Kmcy Géa: Hé kút-sk... 301-8. .

35. U.. 300. .36. A ppag a magyagga é a v ikaiag,

iv kuuia k épk öéé i-méődő piív a gyak é a köö-égi, mi é maad gí. Kd- v ppva, yava II. Sv, vaamiIII. H, é IX. G, II. N S L as kaiva, a magya győ-m méké a api déi aag dőIII. Kx, a öök i búka gíő,majd a B mga VI. S éII. G ppkka, a Cgium Hugaicummgaapí XIII. G ppva vbb XI.B Iv, a öök magyagi kivéévő é péő Liga ppjva, a II. Jf mb épő VI. P, é a magya kai-

cimu mga VI. Piua, iv a magya-g, bü a a ú kd aik i a a gagybb mpiva dkő,a M bíb kivő, M Á püpökké éé őmdí, a 56- -adam édkéb m cikik kiad XII.P ppva. A baj paamaú XVI.B mgvaa a övid időbmaa guva é iékdéév mi amagyagga iga kvő, öéméé j yé j (a a gjbba) imő,

a méy uga ppk ba ép. Úgy g-dm, gy amiy iőíő é abadí

v II. J P ppa aa Magyagi 1978 u, ppagak u í év, m ackvéé k bgég idjé maajdama k. A gymgyék aaiak a iai a igaía, a miai d-xia é, a magyag mgbva, uda -éb yéév épéi, a vidéki magya

püpök mg m d kédé, magya, ivmagyagi k agy mak m é-pk jivé avaa, a ya kibb guk,mi u vkiai új Ry mdbéd, amyb magyau cak a magyagvkiai béké igcij gamaa, vagy a úvéi, é kacyi api dak köv-k a m ui mda évidkkü b. A ppa bdgg avaa, abaa jé, gy a gym j, ami ééb viaaaa. XII. P ppa bdgg ava-

a, vi kük magyakak i é M J igagé i jé.37. Sit-Si hc ékzés. Aua, Budap, i

960. 236-46. .38. Gu Pé: m. a. rthschi. a kító, Aka-

démiai Kiad, 1992.39. Dbik J: Uzsciviizció, II. kö, Gd

Bk, Budap, 2003, 285-302. .40. Bg L: msz és izció. Oi-

i, Budap, 2003.41. Bg L: az t szvts és z eu-

ói Uió, Magya Nm, 2005. vmb 22.Pk Béa: az itciós vit ój. MagyaNm, 2005. vmb 22.

42. M Ka, Rab: W Css, RckC, Sim ad Scu, USA, 1995.

43. Mdki Ad: Új zsi k tíz év. KAPU mék 2001; gizció, iis tv-és, KAPU XVIII. év. 2005. 10; misi -szvtsukt, KAPU. XVIII. év. 2005. 5.

44. Mdki Ad: misi szvtsukt 45. Varga István: Csak látszólag miénk a forint . Magyar

Nemzet, 2005. június 11. Hétvégi Melléklet; dübörög-

ve a göörbe? Magyar Nemzet 2005. szeptember 19.46. Ziky J: Étékk ksés. „Hz s-

” szt . S Iv ua, 2005. az kt- étéktt és i itik. a Szt Ist-v Tus akéi székó ősi.S Iv ua, 2006.

47. Fudamum. 1997. I, gydév Ld: ZééyiZ: „néh ék z „izstét kééséhz”. Vag, 1999. 11.

48. 11/1992. (III. 5./ AB. III. 5. p.49. Vaga Caba: miét t útt szé-

zés, z újkzés tjsés? Pi. 2005. KMűy





A S Ka-a a magya öémi akmy aapvik köö mgvé. A öéi ak-my a évadk aa ak aap- vagy akaa- övéyk aa, myk a kjg agy-mya d v gyégb, mi agy a kva ky ak ayagka. A S Ka-abaöga aapvk maguk i kk. Skk a é agymy dj é ba ivakauk Wbő Iv: a idő kía agymy

é d, ami S Iv kiy u a köép-kba aakí, -gama véggéa mő . A a-kmy d jgimiak gyök: amagya jgi ép-k. A épkak a üő é éő ay- ja pdig a mi magyaépük midap

é őagymya,amy a S K-a kéyégé-k ői dj. Aigag kő ég, daké dj. Ea éd é -k – amybő - jé, iy, aamkapa mgmaad-uk akmya – gé magya köö-égük é a vük gyü éő épk a éd-b mga S Ka-a, a magya öéiakmy éi, működi é íi mg.

A mai akmy é piikai d – a múú év mid ddigi paamb ju p köökua aapj – akmy émb, -mia a 1949- d jgy yaja.aamiag pdig a 1946- köagé m a1944- mgig , a öéi akmyd aapu, övéy magya dké. Ma

m akmya, m piikaiag m a évmagya am ya va . (Nm i bév

a a kka őibb kía agymyk, amy-ő Wbő Iv a Hsköv (Tititu),mi a magya kö- é magjg déő í. Áé S Iv am, pdig aak v ya-aké ja.)

A 1989-90- akmymdía a mai d- a kbbi, a dikaiku d aja a a-kmy jgyg é é aak mcak övéyég pbmaiku, am a ií-

i – övéyíi – a 1945-1990 kööi évidk a-kmy djé i.Lővé i aak ya a ab új akm-y kk köö.Küöö aé „sú-sik” a „iti-ciós cit”, m a1989-90 a d épuv-

ia aapakmy djic mgőív aépuvi -köiv. Ömagbaaba m cak é aaiba vég, am aé,m a 1989-90 akiaaku akmyd, a akmy-ya, a kapcd jgabykka é a

uakd aivia – ugyaakk piivia bíi –gyaka ővé a g, ampgaiak ki, gy aicii é kéy méé, köy dikaiku jg öő piikaid éjöé. Küöö i a 2005 é 2010 kö-öi időakba. (a zitivist, tivist íói és köz-éti kt zt jti, h z köcsi, isti tí-tstó t jszk évók, kkics ó tt. Í z i jk, zt v, st., jsz jk, k

ttt és véét szkéés htősé ék tövéktók és íói tövékzók ik

II. A S K

j



vtztthtjk. a íósk jt és izst sz- ttk. a jk, i ics izts tt. ms-ké zt ökék hívjk.)

A magya öémm, agymykka, a k-éy vaa, é mid, ami magya, így amagya öéi akmya kíméü akíaki d 1989-90-ig a akaa u i-

vaaa m m iai a agymyk viayú úkéi kíék.

A agymy é a mai kö- jg, akmyjg viya mú ú évb öbb viai y a ggyűéb.Kimkdő gú va 1990-, a címő é a1999-, a miiumi m-ékövéyő, így a S K-a yééő y via.

A vi k, kmypk é ék a magya agy-my é éő mgíéém, abba gyék,gy a mai, a „szvt-zss” éjö akmyé piikai d, – ömaguk-ka i mdba küv– a „szvtzs” őivj mg di-k yaja. Köö kiidup, amib gyék: amai d ődék a1946-ba k kéyíakmy d kiik.Né m mb éi aaa kédé, gy miy a adv, amy pii-kaiag é akmya i amg, a mgag, aaugg dmkciak í- é őakka bcm- ökéyuami dé

é mag a kgyéggövöö, pimiív bí-g dé vaja bükéődjék?

A mai d, aj, kka ikbb köő a „szus” piikai di, mi a 1945őik. A ku a köűk md-a abba a émb i, gy a kédé g-ak udmyk, a jg, a öéudmy, c.,a udmyg mga iyai, a gymiaköyvk, a akmybígi íék, a média

é így vbb, a p jk, bb a -mb, égköb igagajk a jmb, vagy muj

édkődő. A i a ku é, gy a kéykédék aa öbbyi abu, iv kka i-kbb mgű kagia, y. A kédé a „itiki kktk” vaami, (a gy kivék-ő kiv,) udmyak cak ik gadjk . E a aja vékyég a g iű köéé a udmyg ik „íjzz”. A

h b ö, S K v,

hv jú v öbb ű öb, b hj , ő , í . (m k i,sjs, sksz js.)

Midk é a mú ké évidb –aa a m magya agymyka kuaé p vékyégköökö – a S Ka-

aa, a öéi akmya, é agymyagak idam béük.

a Szt K ő





A magya öéi akmy déév, aművő gyű mé a md kba, a19. ad mkba kdk őö ga-ki. Ők, a abadgac véé kövő -k mg u é é, még m g-ci köv. Jgk, öéék, i köéipők. A muk, amy a 1944-45-ö kövő

45 évb mgakad, gy ’80-a évkbiőméykk, gy újabb, b kyba j-ő éő, m mégicak gy „ötöik ció” yaja, iv kd úja. (E gyébké, a j

mggdjuk, ömagba i cda). A öéi a-

kmy mé é k magya agymyaővé ik, gy a mgkédőj kööaapk, a új kiívka, yk i midigi va adi. A émva gakkvk udmy, pubiciikai, épűíőmukjak kövkméy i, (vagy a őd-g k kööő), gy a mú évk-b, küöö 2006 u, m civi v,úja aaku mgam, ő p i pgam- jv a akmy é pi ikai vg aj, őké köv mgdaké: ö

j jb öő hí.

A 1945-ö mgőő évad küöö agy mgpbak é ík mük, a -g mgüéék é a m mak öbböö kíéé, miköb a öéi akmy i v m kü. E gy időb, aak é, gy a agymy akmy d ö- védmük a gaékyabb kö v, m

via gya v, é k mgíéé a kü a -mk 1945-ig. E a öémi mú küööidk i, gy miő a öéi akmy- a S Ka-a viaéé, a jgy-

g yía, pii-kai pgamm é cé, vagy , – jé-kdjuk é aujuk!Lgyük iba aa,gy mi akauk viaéi é mié?

A magya öéiakmy udam-umaké, aak öbbévad, vagy év-d öéék aapv-ő éké, m kö-öég amm - vő viaaaa aap-v agymydk. Ekk a vk-k, a magya öéiakmy aapvik a öégé vék Szt K-tk.A vé viyagm égi, a 19. ad-ba jd a ma-gya köjgi „tiustchicus”.

A öéi ak-my mag, ké m-p aapj küöbö-

ik mg a úgyv kai – í – akm-

yk. A mai küöböőég mm a: akai – í – akmyk, a acia a adama – így a 1949- magya, ma i ayba évő, bidigk v akmy – gy övéyb,ögava ögíik a am gabb ié-méyi é aapvő működéi vi (amő, ö- véy v, bígi v, ökmyak,gyv ük, b.), vaami a am é am-pgaiak viy, a ampgi jgka é kö-égk.

A öéi akmyk éb vi, a gy,

m gy időb kk, a am működéé v-ak övéyk aa akja a akmy, é

a Szt K uó



a úgyv kjg. A kjg, mi gy kvéi gyégb a övéyk. M S K, v v, v bb , őö Wbő Iví öv, v. A öéi akmy éb a övéy é a k gyagú, a bí-gk mid 1848 ő, mid 1867 u a úyba,

gyagúa kök akamai. Magyaga ciaia kakig pédu a pgjg i kjgaapj működö (1959-ig), aak kiaaku, a bí-gi gyakaa iga aami é ji abyaikü. A kjg kiaakuak é évéyüé-ék kiap, a kööég a gad abyai vak. Nm a aa-cia, a kij -őég v, i aakamak maguka jk va ki.

Ekőg a a-a köv -k a gigúbbőő mcai-mu, a maga ajiéméyiv.

mcak akai – í – a-kmy ga- jk íba, am aöéi, íaa i,cak m gy gyé-g kaba, gy- jgabybaögava ék,am küöböőövéykb, bí-gi íékb,kjgi gyűj-méykb, a-köyvkb. Mgk aba jgy-i, gy a öéi

akmy d- aapvő a kö-öég a aa köv vai, köci -mk, iv kk yugd, évéyüévaaaau ő üggö.

I ékük a kai – í – é a öéi a-kmy mik, aami küöböőégé. A öé-i akmy, „z ét kt”, gy a amak, aapvő é mgkédőjü ök-my kööég aka. A kk é agy-myk amvéi vvé é iéméykké aa-

kua, aé a kööégé, amy a am akja. Akööég, pdig úgy aakíja am, agy mag é a

vig képi, jak aja. Ha a kööégk ykép va a vig, akk ya abyka ma-gak, amyk gíik, biíjk a maad aöémb, iv a éé véyő kiívkai mgő övédmi va ud adi kööégi, aamvé ijé. vbb mgmaadi aap- v m m kööégk, épk mgdía, pu-

ía öéő övké.A kai – í – akmy éb

midig „ő jö”. Na, m ii aíké, a-m még é i mgkédőjbbü, a kü-öböő ka aap idgik kiaguama juaiké, a kööégi é a i-

jé, d a éköapk ééb i. Ak, a a aciaadam, i v a vigd idgiia g-duk, ak a kmmuiiku, iv aji m- viga, é k kmbiciia é ak akmymgjéi mékük a öémb, k mid üő a „ék” ad kai akmyk vak.

Jmőjük, gy kéy é (aki), épiagymy k. A 20-21. adi ibi d-

k i igú kk köé íjk kai ak-myaikka a mbk mi é kööégvő

a Szt K ó





céjai, dékai, őégi. Nm gdv a a-uk gad mb- é vigképbő, iv a éppakui „jőésitó” va éébő. (a jőésvéső céj szkis viközössé, h ctis is , új vi, z izuskiiké véső cékét sz.)

A gabb jmői a kai akmyk

mögöi idgikak, gy m gadjk , a m-bi akaa é dék ügg, é mgkédőj- éékd. A ya ii abyd,amy m a mb ő, a üggü é, -é. Nm gadjk a j é a abú ka-gij, am aak yéb a uk aí,

idguk magyaa, adamk é piiku-k api akaa ik. Nm gadjk , gy a j éa , amyk a méyk éköapi ééb égcik ú ak apaaava viaiga- öök évéyű é aamú éő kagik é -amvő igadi pk i. A j é a p,m gy duaia d, i a kő m gyagú,a j m a méé, é a Fmad győö. Ea méy, a mgaap pimimu é.

A m gyagú a jva, kka ikbbiy: a jak a iya. A j é a imő

a kiim a, amyib a aí é a aiga apaaa mgimjük. A j é a a,amy a igag imék aapja, a kiimcak úgy udja mgimi, a bja, gy évd,a köv , vagyi imi é imi, gy bű köv . A öök méc é a bű mbíéa kiim „ukj”, amy ővé i, gy

víük a iy, aa kgük magu-ka é mka puuba. A md k évadai”tztk” a kiim: a m m vd,am iga. A idgik i a kiimm a j é öök é őük ügg mécéjé- k igaíai, am a uakd ék, a

a akama a-dami köy, vagyi mag aaami vk-. Ha igad

a, ami v-ak, m „ósz ki só”, akk agy a ikéym ap,é a kiimük,pdig iga. Ekka mb aba,mcak a ii jé, -méyé víi ,amy a ödi kü-dmkb ő émgyugv ad,a a u pdig,a öök bdggé aaaagméyé, viga,am a kiim- émua m-bé i a vig.

E a ubjkív ö-

iga m a-badí a kiim

éő, am abgv . E a öégüég-bő, gőgbő, kmimub, é égbő öéé, ap „tjs ővé tsz z ukó éz-tktő és ó csítj z ukó éz-tk szitjét” i. A kiim iga mcaimuüyd, amy a buu é kööégé v -cpj i. A ami biyg végü gydü agy a „kiútt uszts”. A j é bi im,a bű, vagyi ödi ökéégük ba, mkép-

p a aa I é, é mbaik i akéy még é. A id mééi pk

a Szt K jó



ékü ick a vigba iyk. Vagy imjük a őük, mbkő üggü éő mécé, a iga-g, vagy midki aj maga aa mg ajmééké. Egadjuk- a mb képégé a iga-ga ( a I-képmúgb kövkik), vagy a a vigé ikbb, gy cak a mb mmagak méék?

E aba m m, mi a adamiag kdv-őbb, a mi, a cpku, a piikai vagy adami aam igéyév. E m m, mi gy aiiu, cai aamak mgő m-b igéy, gy a a dyía dikaiku, vagy d-mkcia, a a média, a „-itiki kkt”, é a aamiigéykk mgő kaabja a méék, a a gy-mő aam midig a mg-

ő kö ép a gy”kitcó” i m-b.

„a kiists s-hs szz ékssét, jóé-zést, sikt, ivs tkitét és jóvhst z ukóközvéé észéő zt,h z izsó.” Akéy még c-éé a ubjkív öiga-a dav, gy „ htsz it uó któi– i, v kciós. ez z istkéűsék ts vz j, iő ű-sés-tötét szó: uszthtősé útj, tiszt htútj vk utzs és z istkéűsé vósí-ts. az k jzőj,h csk htsést, h- k-t is kuttj és í-

ik z izs hj, vit k z iéi őtt.” Kis a igagé, „z izs vókéssé tt, i i ht ktj és ist-kéűsék iztsíts.” (A idék J. R (XVI.B ppa): a közé új zés. c. köébőmaak 299-314. ..)

Ha ic öök évéyű, a mbi íéő ügg- j é , akk a abadg m a j é a kööi va ji, am vgyaik ka ki-ééék őégé. P gy kb a vgyak-

ak a idgik ig cak űk k biíaak.A vgyakak kk a idgik akui paacai-

k imuiuk. Ak g a k (ibaimu),ak űk (p.: iia, jakbiia aiaimu),a dméy midig ugyaa: a üő jövő paac.A dikaúa, vagy a dmkaiku kai akmy,amik vaak iva udai, vaami bíi éémői, mi p. a akui paami öbbég,amy magak midig i mgaja a jgk ökéy

úja - é éméék viaaaa jg.A ökéyuam mid a ké b gyé-

mű, i aki ökéy mgvaaja (m jga va) a avak, a gamak émé, a a

gagybb jaamma bí. Ha ick ab-ú, viaaaa émű kagiik, vaaaémű avaik, akk vaj a mb, a é, ambi jgk é még vaj kapa- bi é-m? Nm vik- a akui ci, köp-í, őbb-ubb kibbégi aami édkk-k mgő? M a kai akmy aamiéygék é a kiag köpi aam. Nm

a médé, am a épuvia aapa-öédé, mi kbba a kiyi uvi

a Szt K öő





abuiiku aami djéé. E pdig, Ai-éő Maiai-ig udjuk, é a öém i igaja,midig gy kibbég uam ji.

Ha ic j é , a a abadg méőka a v-gyak (aam, é, mi vgy, b.) évéyüé-ék, kagak méék, akk m bé-ük igag m. A igag m m, mi a

„jtéksz” a méyk, a méy é a kööég, vaami a kööég é méy viydéb.

A igag a méék, ami igaduk. E aby-d cak a mb, mi „szé” méga, vaami a édm (a bő da) éméyg aapj vik éő, működővé. Améy agymy é kéy émé ia j é imé kü udja döéik -méy é a kööég éé i by a,iv ké kigi i udja döéik

kövkméyi. A kkci é a őég, „-” Ik öéő bimé, gy évdük,

vékük. A méc, pdig a apaaa a igaöök úmuak, m pdig a akui idgiva,a mbi é ka ökéégéb bí -va ama aam. A igagga ökvődké, a gy méyk kéyű daa,m ji mk öcéú gadagd, aam-ak övkdé. Kikövő, gya a őégk

– a jgk bővük, akk ayba k övkd-i a kööég iyba a köégkk. A -

daa p bíjaa jgk é köégk ay, i a adak ic mécéj. Cak vi-aéi m abad v, méyk, köö-égk. A igag aap- j a mikak daadjuk,ami ki j. A

é öbb, m a ma-gukéb aduk, magu-ka adjuk é m vuk vi.

A igagga ö-kvő d a jgk éköégk ay-ak dj. Midkik ayi köég va,amyi jga a kööégéé aa b-y viykba i.(psz kööző ét-hztk s-sjt jt és kötzttsét j-thtk, z s-s éték kéő- jzhtő . Iséttjző, h sz-ttk ics ht)

D gya bé-ük igag, é iga-gg, a ick

abú kagik é méő é? Haa mbi jgk aama

bmik őg émő, é a jgkic őég dv, vva? A é é mégaivia (v éu, z h tujukk, ézkk őt kzhtk, véé-kt, szvikt őt, itv – cst – z k-tuis hti ékkhz siuv htjuk) m agaugabb, gaaaabb ökéyuam v,iv m aak a kö? Evva, gy a

”éc” a aív íé gy: a aamaa, iv akidí aamú avak ugyaya úyúak, mi

a Szt K szkzt



ak a Sí? Ki mdja mg u, gy myik éú j, myik gadagpiika y, myk a mb mé magaai abyk? Cus? li? mvi? mchivi? A kkdmi - víik cé wja-i? mich Jcks, vagy mi ms? Vagy kiaak magamak vaamiy -iku ku-pku vaak, a maga picgi-

jva, cak mmi kj m a magam öké-égéb va ükéé kívü?

J é a ab-ú, mbőügg kagi-i cak akk mgyugaa, kö- vő éaby-ké gadi, agadm, gy vaya öökkéva,

m mbi ő, a-am, amy a é-a. Radu agdkd, a - kiamaké.Ha va iy öök éabú aam, ak-k va Öökkéva-g, a időb é éb é úi idő-ég; é puu,öké ödi é-ükb va méy.Rméy a aaa-aga, méy aöök bdgga,méy a é é-mé, é magyaamid aja ym-úga, jdama.Ha va j é ,akk va ém ak i, i

a a j aé, a j igykik évéyíi a m-bi kapcakba,a kööégb, a vigba. A , a mkak va ö ad, iv vbb épv: a ökéda, a va é a aj iki ökéégük miai – vbb a mk vd – ym-úg j céb öéő aja Ik. A ga-gybb da magé Kiué, aki őö vava ambi ymúg, Iké mbi m v

, majd kava a öké va é a mk – a mb – a k vdéé aja a

mbé. Faja aé, gy a gyak-va cak j éé, bdgg ad mbi,kööégi kapcaka éjük mg é művjük é-mük é kiimük a, am „itv msz kujt”, éük végé juauk a öök bdggba.

Úgy űik, m juuk a kai, iv öé-

i akmy kédééő. D a mégm, m akai akmyk éyg épp a, gy a gyé-

g kb g-a, é a kööégi-ami é jg abykamidig gyég, aaami vkak mgő, v-a émi.A aami vk,

a méékk, pdig -ada vak…Eé ükégmid gyégabyi, gy amagyaa é így aiyí i gyéggy, é midkiag ő -é öéő mg-iyba, őga gaékyabbaöéj. E gíi a (ö), amy admkaiku d-ké a aamigaka ugya mg-ja, d émi ia aama é aak végaj, iv,a ükég, a -gymé köpi

köiv gyé-gíi, kiajíja éuaja. A j é kagii, é m

köő abú kagika – ami midigméi k mag, é a kööég a i méővé,őiővé é – m gad . Rd ma ii méjgi dk kövi.

Vak időakk, amik a ci amdég a i gada, d m aía. Iya ki, d őba a kaiku kéy kö-

j gama aap cii jgam kövdőmija. E cii jgam épűív – a

Szt as





gdm, gy a kmmuia, aia é miciaia, yía dikaiku dk időg(mgbukaukig öéő) é öémi úy-a – ék pgamm a ibi dmkcik mga, vő éyői. Pgamm ék,m a ibi dmkcik aaívjaké é- dikaiku dk idgiai iga-

ak é v (gabbi Eupba) a am a va, vig mid ampga kijdő -cipiika.

Amyib béük vaa kagi-k mé é viyí amdő, kööégiöaby piikai dő, amy imi,gy a ii abykb, é a iképmú-gb kövkő vaak ya mbi éyk,éékk, (köc, éy, bcü, pg, ia-g, mukai, aag é így vbb) amyk iő é va i üggü ék, akk b-

éük a köj (bu pubicum). Amik aövéy a ii vig é a mb köö köví,é m y aami akaa évéyí. A köj, a va é m va méyk köö gyümű-ködé a a mbi éyk aapj. Mg kaba jgyi, gya k a mbi éyké éékk vajuk a öök mécékő, amyk viaaaak – ami úgy i mgöé, gy aép, a m öbbég i é vaaa – akkamaa k a éyk m évéyük, mmgűik a öök k é cé.

A köj a gé kööég köö mi, ki, aya-gi vaga, amyk mid méy é, mivmukjva, éév a é, aja , é amibőaapvő é aba édm, méyg aapjédik a igagg aapj, é cak kivéa mű győég i. Köj a agymy, ami öuda, a kövagy, mid, ami a köö-ég bigiai, mi, ki maad gja. Aköj, amik a méy jé m kü mb akööég jéév, d a kööégk i ib kaaia a méy még.

A köj émé vik, amyib a abad-

g a vgyak bidama, a bmi ük a -őég vaa ékü. A a k cak a övé-yk jik, d ak i yak, gy a gkvébékak, vagy kök (ució, iiz-ció, ivtizció, – tht szztt ht ki-és közht őzés ó, és éu véhs t, v z űk hzss,itv júsíts, kítószzés szs, z utzi, , sziktist, szkts „vsk” tts, st.). E a g mé, kövia a aami gaaci i, gy a övéyk aami

édk i éű magyaaak, ivakamaaak gyk.

Ebb a b a köj a ji (iv aagybb a köj), gy (a) mié ikbb a m,ami akak, a kööég gymb vé ékü. M-ké kj mmi i, é midki agyjbéké. A kéy köj vi vja a „tvést” é„ckvé” m űi, gy gyk kka ikbb jgai gyk, mi köégi, mkak pdig,

ikbb köégi é gjbb papí, őémő jgai. (Vis jt, j ék vócsu). A köj kaiku gama m űi a igy- py, paaia é, d a m, gy a kööégvéb mjk a méy é é gyék abadg, vagyi gy döi udj j é kö-ö, a j é a iméb. Midké vi gy kibbég, a öbbég éb mgvau paaiakmy v. A kéy köj kívü amb m m méy, am gjbb gyé, p-, kö, vagy akady. A gdkd, a ő-

ég, pdig by vik.A ibi gú „közjó”- émébmidkik jga va aama, pé, kk ékü ő (iú) i, b., a öévéyíé ú- j kk ékü ji. (Csk htt kókzt szű összttzs séjö!) Mid-kik ég, é akik m ikü, a vmaga é őögjö. Bajuk, gy aam- é jgmé a m aamma d-kők pja, aké, akik így k iyí- é dkéi jgka a kööég va. Ea aam öő, é cak űk cpédk -g a öbbik va. Nm da , ammka d . Nyivva a i, gy a vgyak gagybb kja a aa, midki agad é köv mad, a agymy,a m, a cad, a öém, a am, é magaa kööég, amy m így aka működi. Ek aöévéyíő mdk vaképp akady mi-d, a J Iő a kökdéi mpig. Evja ékikövi, iv kéyíi, gy cak a űk köűaama bií abyk é abyémé-k k mgkédőjü gad-

ak, a va kiag jgak akmyé jggyaka ijé i mgvau mjvagyü. E j a öaamú é ka aia id-gijú akmybígi gyaka. Nyivva-a, gy ya aami ukúa k, aick ad é őő mk, a a i- va iéméyk, kövk é éékaapú ö- véyk é mid v őba köpiagé kiaga véő é émő. E agmgőbb a ii méjg agad ka-i akmy, ak dikaúa a, vagy ak dmk-

aiku a amd. A kai akmyma,pdig aé j, m cai aami d



bií, a midig mid, midki kiaaökéy vaa.

mé bb a aivia vigba a -acia a ji, gy a j é a a gym k vii, i ic j é , m vőmmi ak, vagy jak, é é m i a épi, vagy i, d ugyaakk aa-

mi édkbő bmik mgmda, gy mi a-ik a acia ki köé. Miv m gadja ,gy va bjkív é j, majd a aami édk mdja mg végü mi a j é a . Jg m igyma ”étékk” bí a, aki mak-ik, é aki m; aki dgi, éaki m; ugyaay-yi é a p,a buk piiku, a

akadémiku, a ppa,a ag kiyő, amukaküő b., véméy bmi-y kédéb,yb. Pa média, a ka-i pcik, a „szókzttó i” b., gdkdik akövéméyő, éa, gy kik aava gy még-i mévad. A pémaad a gydüia kiéy. D k imm aja-a midyjuk a aamgim dgk,migy a i, gy bmik „közsé” , aki akcak émd- jva agadja a mai „kt”. Nic ma a vig

dmkcia, amy aivia mék „éítkz-”, mi „közössé szvző”, midki gadikéyí köö aap, ku, a a kii-m yugam a v magaai mk é vé-méyk kövé adaja.

A vigémé aapvi méű ki-aak a éköapi é, a kööég gé ééby abyka. Aki i a öökkévag-ba, a üdvöégb, a éé i mgpbja -i éi. Aki m i a é a midapk gya-kaa viaa úvigi dimijba, a a

méc a , a a dké p évid-éb pbja mgi, ami cak . Miv

ick bjkív mécék, gaau. Ha öbbégígy gdkdik, akk pédu a gadagpiikam iyua ú va, am kiag a api,övid vú, öő yég, a a köégk é a végk a vk, a adam é a méi mg. A gadagi vékyég m a mb-, méga, ikai-ki-mi éé, m a

méi kövkméyk ic ki, gy-mm. Hi a é múad, a vagy őgmié amaabb mgdő. A jövő va gy-m gjbb a vé ii udka é a yama

aamé, ö- vkdé jd ki,a öbbi m mí.A gabb a, aköb a gdjuk, gy így Iakaa jíjük

b, i midm puí- va végü magukapuíjuk , vjuk I íéé ma-guka.

A „huus” gjbba még -i, gy miu amb kívü icagybb aam, - a mbi ééic ökébb,é a mbi é, audmy a majdkijavíja a gidgiai, gadagié mid m é- vdé, a ak amé é mbk

miiiak puuva i j. (ls éu tst vszzés tötéi szit, h-

ztit, v kuizust – szité kvskkitist ikttúj). Ha a mbi é é a-ak ökéég ua a vigak, aak ő adja aövéyi, akk mé gdaja, gy (őbb –ubb) uaja iki, méi övéyk i. V-aa aja é ak kijavíaja. (péu z t is kózhtj, véső s éthzhtj zt z ”t” is, kik ics öi h.)

A öém a muaja, gy miu a öök vk- é a apaaaka iyu k a vé vja a pé mi uam gíő mék

uama, a íaa, öéi akmyk ka i j.Va, a a égi é a úja mgpbjk(k) gyíi,

Szt Fö





pédu a ag jgdb, é akmy d-b, mi Nagy Biaiba é a Együ Áamk-ba, a p agymyka aapu kvaív-ibi vk aapj, d a upai öémb amagya köjgi agymy ”tttt t” g-abb idig, a 20. ad köpéig. Akk i cak bu-i küödi kaai mga é dikaúva vak

képk, dékuk i öök mi.Ögaa, a magya öéi akmy ya

ői kd aaku köjgi d, a a „sz-ét ti” kijé a g dgaiak a ii ö- véykb öéő bgya j, a é amy-b a bí i „iz, csts k” ívk (pbi vii). A kööég „ józ csts k ő-zőésé ét, kikt vits stk zsé ét-hzs is szktk kéi.” (Eh F: m kt- és jtötét)

(e közösséi szks ét késő íó-

sk ökzti sz és őizt tkité-ét k 1944-i izssz- tts.)

E a ői kd, ém i, m vé a kéy éékdd, am épp-égg abba jd ki, vaami a kéyégi a magya kdb uda mag öéébgyik gjbb mjba kijíi. (Sj-ts zt st tö vittjk, kzőjét hitik, iköz k tv, tötétiktt is szték visszíti.) E a köjgid iéméyiv a gvadabb madk idjéi, még a időg, vagy ég éüv i, dkép v a magya am é a magya mi é-é mgvi. E a öém biyíja gé a 2. vigbú végéig.

M v ö v, S K ? Ak a kjgi aap-mk, udamumk, amyk a magya kööégöaby dj épü, é amyk aapj a magyaakmy d (a magya jgi épkkba i)y kig é. A ö jj, h j j:

ö j í , b v b öv j.

1. A SZENT KORONA SZUVERENITÁSA

A magya köjgba a aam jég a SKé. A magya akmy d i a ki-ag é mgkédőj aam a SKé, Ő a uvé. Iurisdictio, vel ditio Sac

rae Regni Coronae. Mi i j ? A uvi- gyé ji a mk va üggég,

iv kigíva émő úgy i, gy ajkuka m m üggük (küő uvi). gada gyaja köcöö, gym gí-ő üggőég i. A üggég, vagyi a küő u- vi é a bő uviak, vagyi akööég büi ka é mgkédőj- aamgyakak.

Eupba ki agymykig viayúaké kcpci i aaku a uvi gama.A gyik i, a aki kiy agymy aa-puva, ki vt szuvé ht és j s, aki mka i bva a aamba. (Mi péduAgiba, a a uakd mga aam,uvi a paam – „ősé tj” é „ősé k”.) A mik agymy i aaam a épé, a aam a a ép. ez észu-vits v. A öém biyía, gy mid-ké md ci, gy köpú aami d

é. A kiyi abuiiku dk é aépuvia épüő dikaiku dk kö-ö kib ic küöbég. Ugyaakk a épa mgva dmkaiku kmya ab-ú jg i yivva. E am, kak üg-gő mabb aam cikai köökkműködi, d buia i. A md kaiakmy ükég i midig biíja midk-ő aa. A végaj aama bik ők admkaiku jgamba i – a övéyi öbb-ég a – bya bíak a övéykő, bíi a-ama i. A épuvi biy mpbagybb aami jgkö bí, mi a kiyi uv-i, m a őbbi „u” a éékk magyaak i a övéyi öbbég új, míg a kiyi aamaa agymy é a méjg – gabb a -i – mgköi é ka.

Magyag a aam jég m a ki-yé é m a épé v, am a S Ké, amy a jgyg aapvő é i. Iura SacraeRegni Coronae. S a kiy, a ép, iv vük-b m ö ki a j aama, m ak-mya aapvő a m a övé. Ebbő a kö-

vkik, gy a aam mgik a uakd é am köö. Mégpdig, úgy gy a aam őd-g bika a m, é ő vja b a aambaa kiy. A aam iy jgű mga épp aHabbug-i kiyk idj aa a gyivvabb.A uviba köö ak, aékü, gy a gyik, vagy a mik a övéy kiajía.E jik ki a kaagg gamva MembrumSacrae Regni Coronae. Ek kövkéb a ma-gya köjgi d aj déb m cak aaami gak vak é gym vikia (bí-

i, övéyi, végaji, kaai, péügyi, ém aami gak i), am a aami gak működ-



éék iéméyi iia, mi a éb vg ama, ké ak mg gym köö, a kiy é a m köö. Magyag -, mid gy küöü aami g még gykév. A aami g bü gy iéméyk am ökmy aama a aak, mk ődg a kiy köpi bya aa ak.

Haami gak bü a iéméyk gy éé akiy, mik éé am, vagy gyüműködék. Egy-m – így mgva – kigéíék,d gym kií- va m udk évé-yíi aamukaa am, a kööégdék mg-

aa, amcak gyü, vagy gyma uava.Biíva aak aőégé i, gy a akmyköpi aamikíékk ié-méyi ú akm-ya aa-ak. Magyaga ökmyaig– éb Eu-pva –, m maa-dék v működö,aa ayi maad aökmyaig-ak, amyi a a-ami gaka köpi aammgagy, ama ökmyai-g é v mi-

d aami gak,va a köpiaamma.

Sk mü a via, gy a S Ku aam a m, a ép m ji-a uajdképp, gy a m, vagy a ép magai uvé? E a jé, gy a gyakaba amé, iv a vükb j mgva -méyké a aam jég. E g gym-éké 1440-b, amik i a övéyü a -gb kivi, iv kip S Ka aam

(év, gy a aam m a K ma-ik a m, am díva: a mő a k-

a), a évi ggyűé a m uagy mik ka. N, U kiy uam – aki a mik kva kak mg, ééb, d1444, aa agiku aa u V – i éküödö még ikbb úgy émék, gy m vövéy, miv a kiy ka m v ab-y. Nm S Iv kjva kk mg.

MidU, midMuakd, a S K-a viaé u,aa öéő mgk-ig, 1464-ig, akak é a ukm kiék övé-yk. Eé midövéy, dké,admy, ami M-y addig , ivU maik

úja mg k őí-i, övéyíi, aimm abya,a S Kva, y é időba m a mgk- My ki-yak.

A mkba,iv 1867 u i-mé mü, gy a kiy – mi ő aka agjai köö,a kööég jkéCaput Sacrae Regni Coronae é am – mi a k-a agjai – gyügyak aam-ak Totum CorpusSacrae Regni Coronae - va-amiy akadya,

kja a S K-a uvia?

J- akady, i. éik- vaamié akad-ya a aamgyakak, amyib a kiy éa m gyé? Va- kja k a aam-gyakak, vagy cak aa g, gy ak a ki-y véb, ak a ép véb jö éövéy gyduam, ak dikaiku, akdmkaiku ú, vagy ak adam, ivpucc a? mé k mgakady-a m ömagba i a S Ka-a yugv

öéi akmy céja. A öémi akmy,a akmy ukúa aapvő ga.

Szt Js





A j öv j, bvvv , h öv h j S K j, v K jbő övő – bjív ű ú – j.

Vaj mié aaku így, Eup éő a magya

aami d? Eőö i, m a Vészzőés p- jai, a pusztszi vézés agymya é m, égi kíaépk bő djéő k maad imk a bi-yíjk, gy a aamb, a yégkbő épp úgy,mi a végkb a ép, iv a évvők köö- ak. A midapi aamgyak kööügy é köö őég. A cúc a gmbbméy , akik akai méi é aödi apaaak majk a. A aama abagyü gyakjk a aa ivaak, végő aö abad, akik a kööég akjk.

M, ö Iő, öő: S Kj. A mú gabb ké év öémi a-gymya i, a gy ka, ami ép, vagy épk ké imk, é ik. A „khzt” S Kak, m ő kiyaik a kü-ög p va a köjgba, a köaamba,m jgék kööő vik a kiy méyéő, é a kiy i ügg aam- vik. Ek kööő a i pédu, gy Eu-pba Magyag aaku ki őö a ü éméyk, így a kiy i magba ga, d a jva öbb jő, a S Kva kij, v-aka am-gam. A Áh, ú öö S K v j h öjb. A , , j őbb v h j Ő, , h h ő . A hh , ő j h, . M, b E öbb ő v

b j h j .

A amadik k, ami mia Magyag m-képp aaku a aam d, mi Eupbam, a öémb a gyik gkéyíőbb éügőbb ő, i. köüméy mgjé v. Egy ya yama, ami 11-12. ad – a ü uabidami é uami v m – gy égi, d a Chis-ti rsuic-, aa a kéy épk köö-égéb mégi új, aamépíő é véi vké jkik, amaa a gmgabb ővé

vik. ez ki hitzés ztt tishtszvzőés.

A magbakk a gbiabb ié, iv p- é aapj úgy épíik ki aamuka, gy a ki-y kü uakamaa adíjk a am,(a am akk i a gjbb ad v) iv adí- jk, iv bvjk a „zti kö” a gagybb bi-kka, jgkép uajd aakíjk a ddiguajdképp gamkép mégi é kiyi

admybikka. Így a aapg bu. A kiy adja a g péügyi (pévé, byai j-gk, kkdmi é vmjgk, ada), a ibőmag adg é mag appau a , épíi gyduam é biíja a iői köv-ék jüéé, a iői aamgyak. Aagybikk a ddigi köö bik uajdaakíjk , ami a iők mgk jgga.Így bmik a a űég kapca, ami a kiy é a -mi ökapcja, a viyka a újaéd mai jg gja abyi. A ödié, a kéő köépk-

yamaa adí új öéő mgé, akkdmi viyk uaa m, a mőgada-gi émimé é kkdm, aaékképéőéé i ji. E ugyaakk mgi bi ü-, i „i k”. Biabb, mi a aay, ikvébé pa . A am é a ödk mgé ai új pdig, a g akk ig i ji,a , m éküöv bú dí m. Hb-ú gk é g bü vívjk (pgbú),m i j ü, d gyúa mja – a d mguakdj v aapj – a mi é a k mg-ő mi, ki aami dí i, akadya-i. A iy jgű magaam gyak kö akiy, iv a agybikk magigagai d- é a a bií magadgk. Eé a pémcak ü, am aampé, ami a ua jgébő i kövkik. A u aama gyakbakk midig a kibbég jik, akik a kiypé émb aa, ad ygé kép-k viakapi. E vi a ami, piikai a-ama midképp mg k i, iv kik kiga k i.

A aki d vja a kkdmi, üi vi-

g, amyb a iő bakk bvjk a kiy é agabb öduajdka, a vk piacai. Aiő, a kiy a agybb ödbikk maövégé aapu pédak ké a ag akm-y d (m Cht) é a ö upai kiyicaimu é abuimu i.

2. A SZENT KORONA TULAJDONJOGA

A magya m vaa a új aami kiíva gy-émű v. A magya am, Eupba – aci-g-

umké, a vig ii djéb bgya, a méé-k é a gyúy ad – agyaam, cakm é



évad kü a Ápd v gau. A , , h Eb , h, ő, ő, ő . A h , j – Jö j ví ív – Eb. A

magya am, géég, kööégi vődé éayagi j – kö é évad kü – gy időb, gy a ké akki gagybb üű vi-gbidama aav mag: a yu-gai é a ki c-g, Bica öök ugig.A öö j, S Kv

, Eb , ő ,h „j”, b öv.

Ugyaakk m-cak a üi aa-maka aa ma-g v, am ai é a ü aapjgyamaí m-i uami d i.Eőö i, II. A kba m bia,Eupba őkévak Ma-gyag a kiy magkic, aamkic. Akak, a ki-y ügg javai

é jövdmi vaak.Bona et peculiumSacrae Regni Coronae. Bvék a „idgí ka javak”gam, amy a m pivaia ami vagy-ké émi. A kiy adía így m j-i gyb a am adí i, iv m - mid kööégi vagy gamképé i.A au, pdig mgijk a idgk aaipév é mid m abad mi vé-kyégük. M vak k é i d-

kék m a dkéum gdkda aby-a, iv mgapíja, mgőíi a magya adam

mid égék jgai é köégi, ak a-yak ava. A au aama é céja é, m, mi a m Chté. U v j b, h h j ív ő , ö v v, ő v „ötlete”,

h vő . (e kszk ik ékzts éj, gtuis ki-é téij). M pdig, a mgbmik a jgk

é köégk aya, gyk-k a jgai övk-k, a öbbikk pdig a köé-gi. A igagaad, pdig agé kööég -

bmaja, a magyaam (i) ök-i. A miaam a Eu-pba őö ki-bba apéügyi é kk-dmi vg (1347-49) aa pdig–ööv a a-u 4. paagau,(amy agy kivé- b gdia cadi, m-égi öökíé, a aödbik a őia a) – 1351-b mgapíjk aőiég vé, a viti-cits-, vagyi, gy m s z csk kivéts ht ö (tőö,

ő, vizk), it- tujjt íti, zt-

séi és z itk tkitté, vit z zt űvő szközök, jószk tkitté t .Így a gamkép kööégi javak, a idgí- ka javak m kibővük a magk (mk é paak, a gy, b.) bikba éaaba évő igaakka, ödkk.

Mgőív a a kjg, amy addig, még ki- vé b m gd gyaka vi a abad

öökíé, amy é, a „őszj” a j uajd-i dkék. A ö j , h

Szt Jk





j : S K. M öj h , jh , b ööíh v j v, j hh . M b v, ö bj hj , ő h ö h ú (v

hű), í új v. N ö, h űvő öö, , í. M b v, bb j h, . h, SK. E bj ö SK. Radix Omnium Possessionum Sacrae RegniCoronae.

A agy gadagi vg kövkméy 1347-48-ba akk i a v, mi midig. A géyég, a p-gbúk, amk kööi ú búk, ami a

pi agédija még dmaibb . A vg céja a v, gy végg mgöjék a gy amk -, uakdv gyék a mi aama aak üi mév, miköb gyü m akk,udaa pbk a kéy d é ém-é mi. Miu mid kbbi miökvé é – Magyag még My a- kövő, a üi é kupci m időgmgía é, pgbú kibba- va, majd a öök dí ym m a ödm a mő, m a paa vi, – 1848-baa őiég ööék, ötuj jt vtték Szt Któ. Ek agiku kövkméyi i-mjük.

Eupba a a yamak m a 15. é a 16adba ömg éa, a kduk ömgaka, é a gyamaí köö kiv-d v, pgbúka, é méyü m-i vg dméy. Nuk i, a 19. adköpéő yamaa, a kbbiak é m u-pai amk kép (ké adikia) ki-bb épég övkdé, kivd, a v mié paai bikk add, ökmé é

új ípuú géyég, é a m mgga a 19 ad végé, a 20. ad jé. A ő ö b , h S K h jj, öb jő,öböv v, h. ö S K jj b v v bbb j ö .

Wbőcy kba küöö, d a a mgőő

évadba a „ct” a v, gy a mi k-kdmi é i – ők övk a gagybb

öduajdkka, aka migy ü év.Ek kövkéb a ad kööég, gbü a öbbik ka öéő vagy kcci,gadagd kövk b. A 14., d őg a 15. -ad a cii gy adikiabba yíik é.E öbb y agy bő, pgbú i v,iv adiki köök a abuiiku

uamak. E öéik Agiba, Faciag-ba, a gyü Spaygba, a Ném NmS Rmai Bidamba. A vai akad a 16.ad, pdig cak öv a mgg. M M h – aki „i-zsskét” a g büi gyúy i kép vaai a paai köépbik é a mi bik köö, gy ak gym va mjk ékkdjk – a kak ő mú péügyi vig-bidama, F í Hbb ő hőv J öö

öv. Ek ő mú végaj-ja a gyüő Spaygb Buda xp éi „kikkd”, őabbi cadb maF I, a 1490- évkb kdődő, öbbévid „péügy-miikdé”, iv „NmiBak ökég”.

A mi gyamaí i ac vé, B m Wbő Iv v, aki a - tt (így ívk) v a udva, iv agy agybikk övégév mb. (Ők vak a „ksk tj, v ét t”.) Eé,gy a agymy magya köjg va apé é a ü jga, gy Magyag vbba gamkép a öd, é Eupba gy-dü a, még a paak kik vi a öd. A jgd ava biígyúy mgakadya, gy i i pmapgbú yj. (ek kövtkzé észt z tt v, h tösé tök, it eu-ó sh is z tötét. msészt, tkittt két ió jövő kti hóíts is, csu h- ész szks tötéik 1541-42-tő, h vószíűsé szit k z sz szű-

és kövtkzhttt v.) Magyag a öök időkb i agybb v a paag éívaa,mi aba Eupba m! A jgk é kö-égék aapj működő jgd 1514 u i cak aka kö vbba i a amköégk köv- éé, iv a búba évé, akikk g jgaik vak. A vi a, akiöké búba mgy, é ami aj a öök búk yama kéyű őég adak. A16. adba a S Ka-a dé kiaakuami köigagai d vbba i biía,

gy a magaami igaga é magadgk vgyék a yé a akmy, aa a amig é



a mi mgmaad védő, a ökmyaigaaap köigagaak, vbb a köigaga amagaami ökéy kö gy. Küöö iő j a mai magyagi viyka ki.

Nuk a „ksszikus” jbbgyi y épp M aa kövkik b, aki a köö aa-ú ödk a mi bikak ada, így a ddigi

mi-paai ödbik gyüééb a paa-g yba kü,ami a úbéi -d m va-, am ikbb amgmaad védmé j. Mgakad-ya ugya, gy apaaka ök,ödö uv gyék,mi agy öé

pédu Agiba a15. é 16. adba,d ayagiag é a-damiag kööé é öbbk köö a a-gymy é -a éi gadk-d m iőidé.

Wbő Iv é pja 1525-mgdöi a „k kt” i. Hiba aFugg é a öök Bi-dam övég, aCambay-i bék u(1529) é a amadik iiai bú ymMagyag köö-ük öéő -ak aa,(k ymyaa Nagyvadi bék

1538-ba), vbb aüi m éy-é, é a kupci,a biamaag -ié, a g é a m m ikü -mi. Ha a S Ka uviak, a abbakad aami mga a ami iéméyk éa köigaga működééb, vbb a mőödi magba ga S Ka uajdjga, amy d aa mid (Habbug) uakd-ak mgkak kü k i. öé-

mükb újb é újb bbiyd, gy a -kügé m kiődő „zti vkzs”. Ugyai

a aami d é köigaga dméy - v, ami kivai ci ökéyé kaagga agy kba kü é aa ö- vidv i amcődö é a gé Habbug bida-mak é dméy. Még aak éi, gy a gé k-Habbug upai bidamaaybvéék amada még a 17. ad ő é-

b i a ő-magyagi, vidéki aaybykbma.

A S Ka-a akmyd a ami-g é a m -m mgaka-dya, aé ma aam jéga ké, bbő kö- vkő a uak-

d é a m mg-va gyakja aaama, vbb,gy a öd m - kiúi a kö-még, a paa-k, é a gy a.Ugyai a öd adaügg gi-cia v a gaa mgigaaaaökmyaig-ak, amy ma-kdva működö agyébké i mg-, d m i-k ökéy cék-a a köpiaama úy- mcaimu. AS Ka é-ké, pdig mid adéyi jdm,

mid a v ki-y a S Ka jgb maa- va, gyb magya

kiyké, iv Edéyb a jdmk kak-ba, a jdm a kiy a imv uakd.A S Kb maa aam kövk-éb mid a m gba: Magyag,Edéyb é Hv-Sav gba gyég jgd v, myk aapja a Wbőcy Iv aa m é jgaiak, a g védméb ö-

ga é ögyűjö kjga. A S Ka,mi a uvia a, iv a köö am-

Szt p st





pgg mid a m gba aa mg ak köjgi gyégé.

A Magya Kiyg bő aami djé a SKa-agg aapj, a a kiy ő, d mégicak gyik agja v a aama gyakkak, amik kövkéb a aam a kiy é a m köömg v médő aami kké i

ía, amy úyi v kép a kéökéyb du kiaga a-öédég vi működő köpi, caia aama. Vikigéí é aéky , a a akmyaműködö.

A S Kak agjai m cak méyk v-ak, am gk i, akik Magyagga úyuk-ak mgő médő viyba vak. Eaakua gi viyké, pui-ké, vmuiké, vagy m mba i. Mid-képp gym gíő köcöö üggőviyké

íaak k a amköi viyk, a a Ma-gya Kiyg v a gyúy mgjíő aa-m. E vék Szt Istv ik, a aamk viya m a kiag gydaúüggé jő a-öé dég i aakík,am a köö cék i d gybaövégké. A uvi mg v, a-ak jégév cak a S Ka dk.Így működö a magya am övégi da jdmi é a u – kía agymyk aapjS Iv a Jag kak végéig. A mé-d, uvi méjé aapu pa-ég m cak a mai Eupa, am Magyag éa mik köü vvő gk köbbi viyd-ék aakíba i ik öémi md -. Küöö aé i, m a S Ka gaikööi köcöö gym gíő pai viy,a S Ka gaiba a magya é m m-k pai viy aapu. Agy Magyagkép v Eupba a amk köö gyú-yi midgyik java, úgy v kép a magya-g gyúy aai m épk köö a gbü. A öém aj yamaa biyíja,

gy m ép m kép iy „űvészuttv”. Ek aapja a mik paké é m pédakéiké, iv a jgk é köégk ayak mgaa mk öudaak ib a- va. Cak aka k kivi – Iv kiy Imiaapj – akik agak, aa cak jgka köv-k, köégk m vaak. Aa mkakiva uakdi kívak a öbbik , akikmmi mak, cak pédak kik.

1867 u, a jgyg yíak mdék a a yi kédé, ami a őiég öé-

ék kövkméy , aa a öduajd a-badga é a i é kkdmi viyk ka

paai é mi géydé, géyíé d-mai md. Eé cii aap ikü, „s” ibi mi é é iacia-ia adikaimua a mi é a épi gdamb íai, amy mbí mig a magya-g büi gyik öéva. Búb, Wbő-cybő gyik da ő (j mgaapa,

d cak, mi ii jgak, a mi ak-myg viaaaa jdmé, a magya jg-i géiu imbum), a mik da, pdigmumu cii. Bő, aki mgakadya, gy a paag é a kömég ökvő, gy-daú vagymg é dv még m ééévad kü kövk b, é akik jgi, piikai vékyég aapvő v a gmgmaada édkéb. (K M F Gö bíb v ú , ö

hb . Hb b bíb v ő, v . Gö v Wbő Iv bb I. (S) J v.)

1848-a, d kéőbb még ikbb, Sh Iv i ba, gy a őiég ma a magya ké-b évő kigyúy iviyk ékü mkdv a magyagak. A gydaú mdicimagba dja a bcap é a puu őégé.Sécyi Iv kba, a ma péd jőagiai agy é köépbikk m ég a péügyiaikcia köébő kük ki. A udk kbakdődö dmai aaku a Havi diaiaidjé jd ki. (a 20. szz, i sut z sős tis tvéksét ttó cs-k kzé tötéő évű itk kctció,iköz töik i i ts ktök.) Magyag i, a 1885-ö ődiim u, amy adcu köö a őiagg a mi cím m, agy övid időv - vy v, a iő-kkdő új m cadk éyé a égik va.

(B ak köö i m ma a Habbugk a í a Naqviica Cmii –Új S-méyi Big – vékyég é a Rkci-abad-gac kmpmium bjé u ék mg bik píciika. A Új Sméyi Bi-g 1688-90 köö íaa I. L, gy a -abadí Magyag a égi jguak éa big igajk igéyük, kbbi jgukaödjik. A big agjai m magyak vak.Akikk a big gada a jgug, akak i ki k iük a öd ééké, vagyi ajjuka,

jg bikuka mg k viuk a kic-. E a big, uajdképp, migy pivai-



ci ivaa működö, a m magya agkb ü öbbyi m a igaak a igé-yk, amik kövkéb, I. Lip admykéúja kiaa a öd. P a döék pi, d a géyd pé éküi mk m udk mgi. E a y, vaami a, gy a vak kaag ü bb bck (m

kapak öd), vbb, gy gy a öökő vi-aga ük gy időb v-ék b a, gy magyaka m -gdk pdi,cak m mié-gűk, a magyagj ayagi ök-mév, i- v kipuuak

i köégévyg. (Í é-u z iő t sz -tés is éshvt ttk.) Ekk m m é- ö piikaiiké Edéy m, ami a kbbiévadba ik- úya, vagy akadyamg a iyúyuga jövő y-gé. Ek é mégb ki igag-aagk vk a küöböő ké-k, i. abad-gac, így a II. R F a v i. A R-

kci-ké bék é ggyű-é é a kiy a övéy aapj a big agjai magyak k. A 72 ű v öö Aranybulla . A 73 öv höö. Mv, h 687b, őö öö ű, v öv, . A bh

j –öv. )

A ödbik m mg, a a öduajdk köö – a öd agyg, iv a üggü i– ic g pai pé é piac mő gada-gi é piikai gyüműködé, é ick kikü- úyú piikai édkképviik. (ShIv i mgpba vi.) Ha a am ié mgai piikja m ad a gaaci,

a dgi, éékíéi, é i őégk m agadkdk üg-gő, auk működ- dk, akkcak idő kédé aödd gadkdk öké. A mg-d a a SbB jg é mk (így Kh Lj)a java – a -

gamképégaa m– a paai bik míé v-a. A mk é apaak újb jgigyőég mödk gyma -gamképégé, u-ajdba ad, a-m a ugyaya jg ad amíé, a őiégköv kij-éé j va.A köcöök, pdiga ö MagyaNmi Bak yúj-a va, mögöa Kpk aay-ak, íém ké-ik dév.A jg a i

dké, -g a üm éa mgm éék

i, b., mi agy ma i működk Ma-gyag a agybikk. M a 19. adbayivvav v, gy úgy i md mő-gadagi mé végi, gy kijuk, a gy küödi kkdmi bakk mi d éaama a küjk a aai ödk, dők é vik.Ma a őiég jgű védm Magyag a agy-bikk évk cak, b aig vjk, gy a auk

béi viy aapj a mőöd uajd-ké i mgék.

Szt pét st





3. A SZENT KORONA ÉRTÉKRENDJE, A SZENT KORONA TAGSÁG MINŐSÉGE

A S K . A j,h ő ő öö. AGv ö j v bb h b. „Újszövtséi

Fikét”, agy a é ő agymy aa, imbuma é bjíőj aak a magyaküdék, adaak, gy kía épk udakéa Víöö k, Nimd é Aia öököiké, amagyag é a magya am a öök igag é iga-gg aa a vigba.

A S K Sű A, V M őj j. H hj Sű A, j ŐS F, j .A k a gyég, a képí vaa k-

éy imbumd, a mő Ig – a ii Iga-g, vaami a gygyí kmgijba, vigbakapcja b a a kiy, aki a kva k-ak, é a magyag kü, a magyaggagyü aka a épk, amyk a S Ka ü-é ék.

A magyag adaa, őik agymy kövvé bjív, a igag djék éé, aak y-ía a gygyí, a k, gdkd pi-ikjva. E vi cak a Ik ő é aapjég. A S Ka ya küög, gy amagya ki db kiy m a övégiagymyú, ajja öéő mgké a ük-ég é égég aku, am a j újövégipgamú, a S Kva öéő mgk.Miu a ka a aam, a aam a, éppé a jgk a i a magya jgdb. Nagyép íja Wbőcy a Tititu őavba, gy M hő j öv j, öhb v j, ú j. V öbb ö, j. A j, úv ö. A j,

S K , S K v, ű öö öv h öhb , v öv bb b h. E j v hv, v, h b b öv j v , . N döö végévéy a , a g, apuí m, amy mka, é végü mag ipuíja. A öémi köüméyk kövkéb m midig ikü, d v a kjg,

amy aa é i a, m gd évé-yüi a m mgő aamú é a övéyü

jgabyka. A kjg, amíg a kööég aagymya iga, igag aapú dd, a mé- djév öagba é, addig kép ömagmk java i kmyi.

A S Ka-a, miu a m évad,évd kb aaku, é m kümb magva a a éő ka. A S K

ű ú, b í úh, hű . A pdék iga,m a 15-16. ad duj mgjk. A 19-20.adba m, migy aamad kbg-ég, agy mköi é mköi ű ii „itiki – i” dg a pdék méyíéé.A kjga aap S Ka-a é a jg-d mbíak méyé, a aau-a, aú, kövk vékyégév, aba cak küő ég ő bya, aama v kép. A

mi jiműégük, mgévéük majd migygégük, I é a mpm agya yikapu kk a bykak, akak, őkk.Javuka , aba, gy végő végük amég m m kövk b. Ek kivédé aakí-ak ki a mú évadkba ya övéyimcaimuka a m iéméyi bü, (m-gygyűé, küi üé, ggyűé, vaami a ki-ya, vbb a di gyik ői iéméy, „ius iti” (a aga jga), gy a övéy, a jg-aby mg gy é a a ku-, a piaayi őviyk, öbbégő ügg- jö, iv a kiy ökéy akaa. A aki, épia k, cak úgy i mg, gy úgva a gakmy iéméyi, köjgi mcaimuai,ép a övéyégb.

ai ktikuskk bssz ts éskiői ht, ru miu, Szűz miKis, osz, z tstskk z isősé öött ó öök isti izs, z isti tö-vé, kéőjzhtt véső zőj öi viszkk, z sz jjék. A jgk I- köők, é m vők. A S K-

a, é a S Ka-a, így végévéy a ga jgdjék aapjv v. Ököö a-ka i, akik idg uam a va küöböőégg akéy – kyé i bü mgai kív.A jgk a ii öök övéykbő maak.A ödi övéykk a ii mua ükö a magyaköjgba. E mid abb kövkik, gy a ka é a ka a uvé.

A . „az st kö-zössék sök, h z ész ehz isszi-ius.” (A kiyk kak a ké a püpöki

aam ad i j, kék, mi gy-vő é iéíő). „az st kj i,



csu hi ehzk vó ks ősct. Széé z ts ehz jut kij-zés; jót ét és ik hi hz s sjtíthtj ki sz.”

„ a ki z stk utój, h is st, kik ukj z ts és csu hhz, v szhz kötött szt,

„ csu z st ts tkitéév - zhtó.” (A idék: Jh R: a közéúj zés. az uchisztikus kkziói t-s hzi stuktúi. 227. . S Iv ua,2008.)

E , ő v hv. A , h, j. A vb , h I öv övíő S K

v . (miut ttt tövék ésszksk tts z skt. Vk tusis tt szzők, kik szit Istv ki -hzi skjét is közji jűk és „csk” hzi-k k tkiti, t Szt K és éi hk é szkis ki htt is ktkközött ttjk, itv ősítik szt évésé-s i.) A S Ka, a Vig Kiyőjék kja, bava ka, é mj kiv cika i.

Lhj, h v v j b, íb, vb. A magyakiy (őké S Iv) gyvő vé-kyég gym jgű é aú. Fadaa a kü-öböő épk, a küöböő íuk gy gybaaa, Jéu vé, a gym gy véd-m, a gy aí aapj. Egy gym újövé-gi vigi d mgaka, é vbb vi, amy aövégi agymy é aí Kiu aíaaapj ja é m díva.

Iv kiy gyvé i így éő mg.Nm gy pvicii gya v mg, d m i

gy yi gy kai, íuai, iv kiyi vigiaam kívja a öbbi kéyíi, mpi-i, am a ai, göög é magya – kía agy-myka ökapcva gyég db ga-i. Mi agy S P i göögökő, idk ékík bé. (Szt Istv kti hz sztjis. m k is ti, öö és t s h- ú szióuk is thtók, „vshtók”.)

A magyagi gya i mg k vi,gy é gy a gymk, gy biv agym vb, aak mga by-

ja gy. E épp a magya é magya agym-yú kiy akama, m a magya – a gyagúg

aapj gyíő – agymy: agy ői. A „szkítk szívk hjk z izst” öökég . A mőIaya midki i, é a ki é yugaiagymyk k igúbb kk, é gyü a kööégk a agybb daa kép ja igag védméb, uama juaba – aői magya é (huk és z új tötéti

kuttsk szit is) a mi ikai, yvi, kuui -k épikk a kij küdé. E jí b () (M), v . E , bő j hívhj Ú .

A égi agymy é a mi kbbi öudauk, vagyi a Víöö puí mkí, éékkőő kía épkk a kööégi udaa é agy-myviga a u idők, a „tjsés”, tj-sítés” „ciójkét” ki a magya ép, é

akyé, a d Magyag. A mi öudauk a –yvük, kuúk i i – , gy mi a idők kd a j vagyuk a Kp-mdcéb. Kj h, í(hv) öbb hú b Kb, j j .Á hjö, övv őö új. H Eh, ő újh, Áh (ő h ), í Köh ö . Emú újői: mkizk, bk, Szkítisz, S,és hssz ttht.

A övégi agymy m ú bag ak-ka, akik mi őikk iük, d N ikéégkívü ö ő , j. E péa, majd J vagéia ii gó és mó ép a gkiikuabb időkb a „ki-zökkt iőt”, a igag uam íja y. E ,gy jdama, d I akaaa évéyü auk.(F z is, h Jésk Kövék utsó iők hé vs, „kit kzk” - szkít é- kt jöi, ki usztus tisztt, „hét”, jót, s, z ttívt jti? Jézus z utsó iők jöv-

téő szé, és , z ts h j is, szkít ék – tötétkt tjsítv szkis kszté kis, Szt K-v – ó j vk vitöté,it z izs ztk é.)

S E é – a kéyég ő adai-ba – Gg é Magg épké gyémű a kí-ka, kim a puka é a uka aíjk.S J a udí, gy a uk a yvü-kö ékik a ka, é aj püpökégk imgvk. Majd a kikk é a agymy a

udíaak, gy a uk é a magyak éik gymyvé, migy kaik gymak.





A (A) agykiy, a kabi vig ő égaamaabb ua, pdig küög p kap ambiég üdvöééb. A mai – göög mijúbidam y gy aaív aam kűbidama é, amyk gyémű yajamajd a magya am, a jdmi é a kiyg k-akba i. aka a ppva, Rma püpökév,

majd a akagyak ava, viavuva pdig,S Pé udj akk é midöökké mgkédőj-ü a ö vigi é aki uam öéy. Ha Aia, égi a imi a a aama,ami Rma püpök j, vaj kikédőji amg? A ppa aki aama cak gy vaami mjd ki: a S Ka égé, akaia.B kéy mpb méyk mí,d agy 1308 – 1310-b, imm imé via-aaa v: a ka aamb, vagy aa-m Rma püpök m v , vagy .

(ekk Károly Rbertet ót z vii sévő „síti” zz, h k szt htt és jét sik k ”t t”, it z -étűvé tt, h z évét és htt. K rótk, it bi-puzzi khz t szí-ztt ukó jötk, szt ktt cséi és cskzut httt ki. ki rth-schi khz hzi ízttj, h z szt, ztt kéviső szé z kki vihtú -tis kszvzt é. ez kisszu vt, tétkk. eékét gtiis ís, kövt vt z is, ki kk t Sztszék vé- évszzs ps- ujt. a skRemete Szent Pálra és Remete Szent Antalra hivtkz-v éi hú szztsk tkitt-ték ukt. a K rót, vó z sz ki- tt és i, tis ht ök. az t tttt vut és ttós jó űköő közös és csh vut kés vt -és vi hct éz t kk é cskuói htt éítő khzz sz. a15-16. szz ut htjuk Fu- -Ws k iszti, h is htt

kít ki, kés msz htisttuszt töi, ttét sztti, ós sz- v ti és usztíti tut, szit z ész vi kskét és tsíts tt ut. K IV. Béla készt hsó k-isszu, iut z szt iő ttk ktő és utó. a kisszu thtószióu szkis ősi bu „tt” íttt kzit, ztközi kskő vs bu, viszt közvt ki őzés tt tt, it h ki tt zsiók íj is u is.

K rót tó éésk, 14. szz ső év-tizi zjtt sziikus ó euó

„szvts” is. a bi-puzzi khz - ós és „ök”, ci ki s vti t és zz tt szj ts v-t, ki tvékséév, i súzt ki uói htt. ez i zs -ts és húj vt z 1347-48-s uói éz-i, zsi vs is, k utt.)

A magya kiyg évadkig agyaamkéi, majd üi a idjé i a vigdí ka-ai – péügyi aamaiak é péd mua.E a ada A 1490-ig, M kiy a-ig, mi agyaam v kép mgi. 1490-ő, a „viét” va küdmé, gy bő övédmi accaaku davaké i. Ek gyik uagy pédja a 1956- Fadam é Sabadgac,amy gy, a yugai ibi pua-dikaúa é a k-i amciaia-ia dő i üggé a éő magya d ígéé é céj -

da magba. Nm vé, gy a gyik gdé-yév öéő, é a mik bavakva kövké-b gyü végk v. (M J bíb, akik méyé 1944-45-ő még ma i a gd-aabb é gaamabb ja céú madk éik, imbuma a gé vig ő a magyag 20.adi mé daak. A agy kvéköéi méy köé aik a mú 65 évb, akim a , m a kabci kéymbb y-mak m ada mg mag.)

A magya öéi öuda a 20. adig, é a i- vaa, udmyak gad öéí i a 19.ad köpéig, a magya öém Ai „ií-ttt”. Ek ép pédja, gy H M, II. A h öö. A A, ő, ö I. (S) Iv .

A öémmé a 19. ad köpé kd vi, é a gyik ka, amié i Sh I v 1859-60-ba mk v a dikcpcij vő Magya udmy Akadémi,amié i vé é mga mg kíva vi aiéméyő. A k mg u, é a 19. -

ad végé, a miiumi kaka, Á ő ú , h öb bbh, , . v öbő. Ea öémi ökép a 20. ada kiag ,mi udmya i gad mda. Mi-köb a kii mid, ma „udmyak” é„ivaaak” gad kua kiidu pjak,gy s t, v, tiki össztéthtzhtt, izt, öó kutúv kzik...

(a jőési v, it sik ószt kzs,k é, k iis, k xist vs-



t is v, z h ii z jtt, h tishti sz és k ő ts sz-vzés z ukó, – iut i töték, k h is ézzk, k kzs ct, – ii jtk közé sj ztk tötéét. És -sz ztkt is. ez s új ékét. a tötét htzó, z s kis ék kisséi ézés és

iisé is, iót j vuk töté, – k 1100, v skk éi iő is tsszk kztt – z-ót „ti” kicsiő, ócsó jzéskt. ezt é csk kö „síti”, h z út két évszz i töték ősiséét, iköz tők viikzk, k és st is vk éő ékk „jk t”. mst cis töté is ősi ésétéks, it , zk között, kik sztik ékt éték íti.)

Napjaikba gyik mik puí mé i -dí. E a mda – paadigma a , gy a

magya öém, S Iv, d gy mgkö-íéb Ápd jdmő öé vd. (Itv át és éét k é hóítskét kzikz itt éő ősi hs izi s k.) A képviők iga, k évad öémiauggka, iv méuka javíaak ki, é paaa muk végk a kuaba i.Céjuk, gy a „izt tű és össztétű”, a ”kutút ii stó tvvő é (?)” aug épuí méé – amy bama kka k- öémudaukba – gy új mé c-éjék . Ugyaakk miköb végik, abaa idik, gy öémükb Ápdda, dgikbb Iva öé b, úa éük. Acé mgava magya mb, akibő mégm v ki a mi öa éé, őöa aja a ikba, gy ics ősi útuk, töté-k Istv kzőik, ssz zt, h tt vézőik. Kik g ? Nm akak, akik ajik m öémük kd a, gy icöémük, vagy a, gy mga dmé-yő öé jmi öémük, uka? Így akaak kiagadi mik a Üdvöé piív

pői köü? M m úgy a „tusiéű”, vagy „jó tjékztt hzkét” i a kédé: a vagyuk aiak, akdükő, vagy épp a gikbb dkum-a, mú évükb ük a? A uga va midké da ugyaa: öémük őiya midig é ib iy é k mi vagyuk, vagy vőik a kai, m Iv a.

A mékövők é idők uajdképp, é ki i mdjk, gy- é kéyk, miak a ibi é maxia öéék i, akik ié

„hiztt”, „kisiktt” öémük Ápd, ivIv dik. Mdai, igig gyűöik a

kéyég – é puama agadjk ö-émük öémégé, agymy öudauk küdéuda, a ív. Éékk, vék miőíik a mú évük. mé agy magya, ő úgymd őmagya öudaa ik.I mb kü mid I kő őagymy –így a magya i, a kéy agymya. Iv a

kéyég mgmaad a igag uda évé-ék, ő: a idg viguami köék. Mi k-dk Jéua? Smmi, vagy a bava mguk űk köé jk, mi ömaguka i. Eg kiají- jk gydü a kía, vagy kía agymyú épkk.agadva a mgaa, a gméybb küé, a a-, mi amibő a mad kövk, (épp ő,aki a gagybb da a, a Ayai a SFiaké öké, d ugyaakk mk kéy ai vd da). A acaiku aki agy-my di kibékíü mbíjk – g-

abbi így pbjk ii – a kéy aía a vig. Mag a da, a igy kgym -é a őagymy udva. A adg öök vi-aéő yugam, a é kd éküi kögak öök éé, Jéu Kiu kd é vég aí öök-é jő mgv dava. Jéu m bjí-ő, am gjbb pid. A magya őagymyi – a ői yvk, a épagymy é k– a kéy émé, iv a magva a gy(vagy gyak) éké igykk émi. Aépagymy, a ői é mga mika abudmd mb íjk a kakéi, a égkk,a gyakka…

Mi adak y? A ökéég uda, a ék öök viaééék mduaa yugam, a é,amyk a mb i é, ad, ömagb aka-d múaaag. A va y, a égk,a bűba – aa aj méy ökiikka – -yíő, iv agad küöböő gika, ők.(Mia a é a ék ökvő , vagy a , a gia yíi a ék jé, miük a ayag m cup a mé éké, am a a ékk.). Kia, v,

vagy m iga „szttskt” dk . P maba őkük midé biya-a, d agy gyéműíő dű iga ia-k, é köb j „tsk”.

Vajba agadjk a j é a bmimű mg-küöböéé, é kb a aíkba i mgva-u a a ibi abadg méy, gy bmi kövkméy ékü. J b őg- kiaa, vagy kivgaa bmiy őa-gymy, küöböő vak aíai, aai,é így vbb, cak kj a j é a a gad-

i, é aapj kiim őég i i, j ckdi. Nm k, i méük i ők





maguk a ökéég m i a ödö, akikk m -adaa ic, cak a ökiika ömgvaí. Aömgvaíak, ökéégük, bava maga-biguk udaba ic kja. Ím így vaumg a ibaimu aivimua úgymd akida. A öéméb, pdig midaak agada, ami kéy, vagy kéyk md-

a, vagyi a mú , gy évk.

Hgy mi kdük a S Kva, bb a vi-g- é öképb? Lgjbb ayi, gya Jéubava mgu v, akk a kva i va-i, mgi gyaki. Mi agy, mgjgym,mgi gyakak ak i, akik képcék ajak vég a k. A gyökk é a mdk jugyaak. P kka gyűbb, mia a-

pa ökdék a ja, a gaa. Nmgadjk , éik a,gy a S K-ak cak úgy ük gi, pai, aapa ökük akéy é-ég mgvaía,amy agadaaaum köyű, i vgyaik, gygé-

gik k, vagy k- uakduk, őbűba gyakiI é.

Eimi, gy m ük i aödö ya k-ak é biak, gy iggyük a maguk mgkédőj- ökéégéb,ak mi I öké- köké. Emgiku mgvig-uak é bavaak i uajdképp gy aj gőgg iaiaciaia -m képvik. Ők öö ak midik é vaak,mé gi-kbb a kéyég-

k é a kéy ik. A bavakvk gyagú-ak é kivaak cak gym kiik.A öbbik, m-iégéő üggü,köö éik, aj-jk, iv mgv-ik. A aj müki. A éékdjük é

vigképük aapvőibi. A idik,



gy aki mgvigu, a úép a mbi még, a a va ajam, miv öké-é v. Miu ökéé v, égég ömagak,m k m apa Ik mgi, iv aigagg kő api küdm új ji aaa m mb aiva gyüműködv,i ő m úép. A mgvigu, pdig

m m, mi a öét öhit , amy őgigaja mag, g öcéúv v ői, vagy k-i, iv új iku, kia gyakakka. Ek agyakak imm a picgia – a öiégk é a buu é vő – mú évadbakidg, d a égibb, bv köökö aa-pu maipucii.

A kéyég m a őagymy bjí-őj íuk i, d még cak m i őagy-my, ami idk, vagy amiő bék, amöiga. A magyag gyégéő bék, d a

öémméük é „tziki” magyaaa-ik, öéig m cak mgaapaak, am agméybb, i daaa mgg, a-kad jik magya é magya köö. Mgyiak-aik még cak m i gicimu, a Ig abadémé é pkuaív kiba. Nm, m a-gy ük. vbb ya (a kéy S-í é a iga magya agymyka agad, miga) ijéb őkü íkka é a kié mai acaiku, aki miégű, ik a ők „aí”, idgi gdaaiaama kiadvykka é őadkka pak,amyk gikbb a cigia é a iumicimiégé idéik. E vaba a nw a Magya-ga xp, ü vaa. Vaagy k a aík agyjb gy időb, ugyaa, d aad köy ab md jk mg a vi-gba. Köö jőj h , h , v h b, b öv. Iő b öv, bő vh , . h .

A h őh vő v ( , v ) íh b . M őh – , b jbb – vő Iő, ő ő, v ő v. Ső h őí,í h v . A géé djé gy va a aakíja, d ami-k a ív a gyi iugia, a gyi a, aégk, kamumk. Mi agy abba i bi-

vagyk, gy a gy, a a yvé m-d vigbéék yúja im m ía

mb a őagymy imév, vaami a ép-agymy m a kéy – kaiku, é pi é gya, ak di dékva. A -ai vigmgimé é a őagymy mgéégyébké m gym ki kagia, mda-i, cak „szk” kg. A a a v,iv j őagymy kívja ik, vagy

kudacca mgmagyai, a ak imé aamaadva.

Midk é é öémi é aj apaa-a i, gy a mad é midig a kéyég a-gadk ba, vagy a a piikai köké a-k cpja.

E a gyik évad péda, Iv é K „st, ”. Nmcak agymyuk, am a ö-émudmy, a égé, a épaj i biyíja,gy a kéyég a magya ép öééb mS Iva kdődik, am vajba m a -

gak a émé é va. (Jző,h hs-ki és Istvi ttó iőszk síji- tös tt ksztkk s „hivts” tötéti st, s ksztését tó st s tu it kzi. mt zt s iz, h Istvhzt , tűzz-vss ksztését és z s, h kszté hit és ősh kizj -st. Felmerlhet, hogy voltak saját rítusbeli keresztény hagyományaink...

Agy a ap – S Iv – m gy köö-égk a vőj, püpök, am a gé gymiiiua, úgy kéyk i, a cmmui- a, mi gy a: éyg -i gym. Ha vaaki gy yi gy aik,midgyik aik. S Iv api gy-vő vékyég a ji, gy aé, gy amagya kéyég a, a kü – mi a-ak apa – gí a gé vig i, a éí,miija, ami a S Kva k kiy-ap köég i. E a magya, a magya-gi kéyégk iéméy é v-ig i a gym gy éévé k via. Amagya kéyég így v, S Iv kiy a

vig éévé a gymk, i Iv é amagya kiyk i cak így udk gym ada-uka i. E aba a i ji, gy a k-éyég é a gya, a gym, gy m, vagy kööég m igaa aiaami, piikai céb (d, O P é gyHabbug uakdk, kim I. L é K ék pé é a md pédka)

A m ji ugyaakk, gy aami acköké ajuk a magya agymyka,éppégg aa a öő céa, gy a gym,

vagyi a mi küdéük gy kija. A h bí,





v h,h bb j . A magyaagymy-gyü m gy bk, ömagbadu k. Cak addig, amíg a öa jéadja. Aé, gy a öa jébő képk -gyük kiépi a vig é, d m díké, ama igag újak kikövőjké.

Ném i Kppy aca őba aamiac v, amy m gada a a cadi döé,gy m ő vik a a. Ek a döék dé, myb a cadi döé a m i j- vagyja, m a véődé i agymya, miagy a i, gy aki gyég í, é vé , vé aék. Ném i Iv épé a imgakadya, gy Bic é a yugai cgg övég, a magyag mg é ag m aad idé ő. (Ú -, h z z khti s, k céjt

1542-i siks híttt, attitó, átó i kísét kööző htk szíi. Í 1241-42- éú, it 16-17. szz, j z I. vihú jzésétő i hzi itiki h-zti. a s utt-ktt, sőt észkt és ét összttó sétökvésév sz uti és k-ti htk tökvés z sz tti, zsi, itiki szts – ó kihívs atti ót. ezt t hszj k is tis ct-izció is. Szt Istv ut „ök” vt, h utt és ktt összkötő ukó sztó ők . ast és ki.)

A kéyég é a kaiku gya aamiőké a Habbug-kak ökd iga-i mag aa, gy a kaiku i magva a-ía. A ő aamuk épők, pdig a i-agad béygg igyk mgbéygi, miköb ju a iakad i a kéyégbü. Ekk aaku ki a a Kppy-kép, amy a-íai a mi abuimu magya- kiyi aama ad bi magyaka,akik uajdképp ik, évygők, aj p-gy (itv stkét ktuizv: tsts) k-

aikak dak. (n é vt szt h-ú étsztsé éjt újtó ktikus II. RákcziFerenc , vit vsi ősét iztsító tövék. a kuuc vzés is „kszts”-ő sz-zik. a ik ktt zsíthtó sikszőt ksi éút tötééő.)

A 20. adba, pdig a ugajk, gy mikö-b Iv a u, d ugyaakk a ükégűpiik yaa, addig K, a magya. A u ükég é igaa. I m úépük a kszté- kszté éva kőégé,

m aa épík gy úja, mii a a magya,aki Kppy pj va, aki kéy, a pdig m

magya, mgév, vagy u. P Kppy buka a i ji, gy a magyag i mgbu-kik, i a gé magyag kéypy va.Végő öéméb kk, Iv mgk-va öé vd, d a öé ugyaakkum, kikü é kijavíaaa. A magyag, buka íé. (a kszté – kszté

szíts ut és kszté s kijtszs, is stőé vt, t éu sk s ist és ist szé tt, 19. sz-z, Hám János és Scitovszky János szti é-skk, és Mindszenty Jzse 20. szz, k ésctt tk.) Egy kabi aami acb így gy gé m mg magyaa a 20-21. -ada. Így vik imbumv, mgajv gy21. adi mgamakak i, Iv kiy, a uu-diaia, yía, vagy buka aauv,a kéyég, pdig a aau.

E éb, vi a öééi aapggamgéük ak cak a magyag é a ppag öé-mi pé, yivva a gy öémi y-kb a gym gíő, mga piika. E mmidig ö, i gyik, gy a mik da-, vagy midké é a gymég apiikai ők i éik aamuka. A dí,kim öémi yk gdva, aba k iga y. Aia pé m uauk,d a kaad, vagy viaad öémi éy,S Iv é apja amak upai úyú, iyadamké imé, a köcöö gyma ma-kd újak újabb öémi ma. Lav vik a Sék é a magya küdé köö öé-mi éé, ami a S Pé öökégé épüam é Magyag köcöö gym üggőűégé ua. A déi aag, a öök i mga-, d My idjéb a ka viaéék -gíé, majd a a kövő vg időb gy ppk igyk B ppv vaé, majd aöök kiűék a ppa, é gubb a 20. ad kö-pé XII. P öbböö öémi ya éük i biyíja.

Lajuk, a S Kva k magyakiy őég i gym. Jum kiya-ké, II. A, pdig, a kbbi agymykakövv, yi a kéyég kívü éők é i. Amagya köjgba a kiy, ius it s, ő agyők köö, agja é ugyaakk j i a kaagjaiak. Akak, akikk agguk évé -g piikai jgaik é őégük va. Ka-ag-ak i, pdig a ji, gy mid a kiyak,mid a agkak méak k i a ka é gym jgé, a mg aama gyü

k kképp gyakiuk. A S Ka agk-ak méak k iük a őö, aak öémi



ada. A kiyak, pdig a agk é gyü,d küö-küö méyké i a S K.Hőiégb, pédamuaba, daaaba, akéy éégb. Ek, vagyi a kéy aamú ka aggak a é é kövkmé-y, a gyagúg köcöö imé, a jgk köcöö i, a őég gada, a mika

paké, m, mi pcii daké öé-ő ké. E a médég épüő pai vi-y ümkdik a ikai ma i. Nmagadja mg a véégi ma, am a S K-a-agg, a a Egy I ügyéé, a Ő aía ö-kvő é kövéé vaké – a a mbk köjgi kapca, gym ma gadva, ib ava – a véégi maüggü gy-agú ki öv-

ég, a akigyba i- jé mi. Úgy űik,gy cak a ma-gyag kép, aé-kü, gy ömagad é aj, va-ami mk véégidé, mamgagad. Ső, öböő v (őb v) , öj j (öö, ) j S K.

Hgya jik mg a amdb? Piika-iag é a akmy db a mg, jgkagaa aami dké. A g bü, pdiga m műk é vaúak küöböő aumi-jaké. A S K bü vau mg gydü

a gi viyk küöböő d, é Ma-gyag bü aaku pédu őö Eupbaa mké öéő imébő kövkőmi ma köö aumia. Iv kiy Itit imjük. Bé a idg épk, vagy é-ak bgad, amy a g őbbé i.Ugyaakk a i bé, gy aki a igag ép , aa öbb jg köv, mi amyi kö-ég va, é így a bgadk, vagy a S K-a m ép va a-öédégb mgva-u aama ö, ki k vi. E abya, a

au i, amik a m a gak g-aé kap bikka viavi. A ö

j, h Iv bjí ö , jí jb.

Mg k a i jgyi, mi agy a Ápd-kiík magya ikuma gyég maa mua,úgy a magyag – a öök időkő gva, gé

a 20. adig – mégm ví mgé ö-éé. (Ld: B, H é mk kuaai,mééi). M kédé, gy a öém a-gy ka k magya, m a m, vagy csu szzs kédé. A kuak aa i mu-aak, gy vük éő épk agy öbbég ikaiaga vük, iv a mú évadkba épp

a öök k é a Hab-bug ikai piikakövkéb ma-gya maúak

ömgi vk-dak, md-ak, b. .

A S Ivbidami v-éi kcpci ia köcööég égyagúg - vé kü épü.Iv EőK Iv -ka mék, gy a S Ka-ag-g mcak a ma-gya am büigk, gé-k gyjgú-

g, médő viy j. A S K-a-agg gyé j a g piikai jgkka dkők gyjgúg, d j aS Ka-gk gyjgúg i, ugyacak a médéi v mgvauaké. E viy jik mg aba, a S Ka gai kí-

vüi gkka Magyag a kiaakí vi-ydkb i. E méy kik a muakd épk, iv vők uama aa ,a-öédég vé működő köépki é újk-i, mai bidamvéő. (az euói Uiótó izció kuó hti és itézé szi-i.) A köp m gydaú caimu j é j a S Ka déb. A a ka, é a aam jégé ji, a aamacak mga gyaki, abb ég- éüi é kéy vigkép aapj. A -

g bü i, d a Magya Kiyg a kiaakímköi viydb i.

duksz mih ké k





A g bü a m kéy vaúak i - j vai é piikai aumiva dkk, vi- a aumi kívü m épk a magyakéy aapú jgd é kk . Eupbam m v iy jgű aumia, vi így, ad kikuba kük a uakd vi-ykka é mé. Eavak é gba kéy-

íék ők.A S Ka éékdj, a S Ka-agg

miőég a kéy még é gyagúg,mgvaía a méyk, a épk é a gk köö. E a magyag küdé d piikaigyakaa a öémb. A im é immagya é magyagi k, véaúk, bdgk é ivak éműv, daa i kö é kö-. A S Ka dj ud mgvaui a vi-gba öké, i maga a mb öké,még akk m, a magya. D iéméyiv, -

kaiva, gyakava akama, kivképp akk,a agyjk a Égi Jum gyik gjbb ödiőképék i.

4. A SZENT KORONA HATALMI RENDJE, KÖZJOGI SZERKEZETE

A öj v vb övő öö ő h, v j bí. M h S K, j őőj . A ő, ő bvj ő hb. Ek imbikja kiva diaiku kba kap k p, d m aka Ápd-k kiyaiak ki abyaibai vag. A jgk é köégk dé a ki-y é a m köö vaa, a jgk é kö-égk ayak mgava, a kkkaöagba.

A aammg dé, őba ak, mi köjgi aku biía. A gi öéő piikai működéé, pdig a aami

gak mgga. Nm cup a va , gy gym küöü aami gak ék, amé kka öbbő. Mag a aami gak büi kév a iéméy d. A h jí v, v í j,ö, , űö S K j, h v. Mik é k a aamak, ugyaaaami g bü, a m S K kap jga é köég v. E mid aami gígy működö, a övéy, a övéykéé

(bíkd), é a végaj i (é m aamikk éb i). A aami dk gy é-

i – mi agy a ka-agg i mdja – cak gyü vak működéképk. A kiy é kaöbbi agja, iéméyikk cak gyüműködv ud-ak működi, d ugyaakk mgvédék a m akiyi gyduami ökvékő.

E öj j, ö, – í

– vú jbb ö. , v, , ö, jbb b. (ek tét, i cskszkis sé, csi ét sztsé, és z tö-téő kső vtkzs sziú ti.) E a j-i, gy a gy, a m a működ aamivk, iéméyk ökmyai dkéműködk. A kiyi iéméyék kiyi köpi(cai) aamké, d a m iéméy jéév, iv őéév. A bb ö öv v

ö v. (ezt z itézét i hsz kívtk vé szi, kiiktti, it z ú ctis -öétsé szit űkö-ő ht tjkét, és közti kztt é- iókk vti. eőszö II. Jzse 1780 és 1790, j Ferenc Jzse 1849 és 1861 közötti tövét uitt, j 1990 ót ts.)

A ökmyaig éyg, gy ak agjaigyma öagba k a döék é aj- jk aka vég. A őég köö, m va ém agada, a őé, pdig yiv é mküő. A ökmy é pdig a, gy mid a ökmyaak, d gikbb aak agja-iak ya ö é m va, m agicija gy, amybő m, a ökmya- kívüi éyőő üggü udja aai aökmya iéméydé. vbb jga-by-ak é a jgaby-akama d adj őég k mba. Magya-g 1848-ig j köb mgvau, 1867 é 1944köö pdig é a aamgyak dék.1848-ig a őiég övéy é a aa épüő jgab-yk é a a éő kjg gy ubidiiu – ö-

gíő – jgű ökmyai d működa aui, mgyi, iv vi ökmyak k-ü, amyk cúc a ggyűé működéidj v. A ögíé v a ji, gy a ma-gaabb iű ökmya é köpi kmyacak akk avakik, iv avaka b a abbiű ökmyak ééb, a ak a kéik, i-v aj adauka a maguk köéb m képk végi. E v a é é őég aa, gy aövéy a m é a kiy köö gyma a-ami úya öéjék.

A ö vbő övőbő 3.



ö . A 5. 848, ű öv h h bjv . Küöö a miJag, majd Habbug-diaia caia, abu-ia ökvéi idjé. A gyik mga akm-y kö a 16. ad a ius iti, a hts

j, ami a ji, gy a kiy a d-k (amy gydaú aku, mi a kmydapjaikba), kö övi a övéykk, é akjgga é cak akk v kö végajai, am kk gyma. Ekő b kö v m végajai. E mg, m a őiégmia ayagi émb a ökmya ak a-gka m véyi övéy köök-k. A bb h öv j h j ö v j öv jv Aranybulla

j 687 / 72 ö .1867 u a y aapvő aaku. A őiégöéév, a mgééi biíék mgűév,a gakk agy éék a vagyi yaapvő mgv. E, é a md caiakmyai d kig vaa mg akbbi ukú. Iő a pé é iviyk dikak, d a ökmyai agymyk vbb-a m gdék a j a-öédég viykaa kmy é a üi ökmyak köö, aak é m, gy a md é i idka a ciakigagai dk kiépíéé 1867 é 1944 kö-ö. A akigaga é a ökmyaig m jaki gym. A kő mbía ami mgköíé.A akigaga m köpí (ctizt) iéméyi i működk a ökmyakkagyv, akka öagba. A ökmyaak mgmaad a újc é adbdé köéb a a-kmy őég. B a kmyd-k m vigak ü, d a Köigagai Bíg a i é a a köigagai, így kmyaidöék üvig umv. 1867 u vmgyié övéyagi jgú vk é a akmy

d őgí, gy a ózók, a viiistkkim, d m kiag p kapjaak a ö-kmyai döék mgaaak. E a múbigicii big agymy köv, d m jg ad a ökmyaigak, mi kbba v. A vagyi y mgaa a piikai évé- őégi. 1920 u, miköb a viiimu vi-aík, mgüék, a üi ökmyadöéi a piikai édk jő pk é a kü-öböő akmai é édkképvii ük vak.A édkképvik így úyak a piikai

képvi döé jgköé. E a ubbi maa viaéé v a kbbi agymyk – a md-

id adam köüméyi köö. (Ugyaakka viiimu aa i biyg, gy akk kíva vudi, gy kik a ggadagabbak é a maik a jövdmük? Maguk a viiik i bükék vak ,m jék vagyuka é m ikk, m i-kak aak dé. A j j b ű v

í.)A kiyi köpi aamgyakba, a döé-

k mgaaba a jmő dcia S I- v S J , gy a m képviőibvjk. Iv kiyak a ac ima gyakaba mgvau, küöö akk vmak piikai kédéé, amik a kiyi udva kiakaa agyi a m, vagy aak éb kívji. E a gjmőbb a 1490 é 1526 kööi Ja-g-kak. A Habbug- kakba a kiyi kö-pi ük, ivaak köök Pgba, iv

Bécb é i j kikük a m byaé őé a. Ugyaakk a aammgkőég, a végaj aam kiéb mgma-ad így i, m a mik dcia a v, ami aa öök búk é a kiyg piikai éakadaé kikü éyé v, gy cak a v-mgyék v a végaja appauuk. Magya-g a kiyi köpi aama képviő y-ag, majd yaac ök, pdig midig am a va d v 1848-ig, vagyi a ki-yi köpi végaj aama j am bya a kivi.

A 1848-a övéyk ym, iv 1867-ő1944-ig a köpi végaj aama a kmy, a „iisztéiu” ja , amyk jé, a mii-ökö, a kiy, vagy a a yíő kmy - vi ki a ggyűéi öbbég aapj.

Egyémű, gy a magya am piikai k- aaku 1867 u. A aam vbba i mg- a kiy é a m köö, d a aami gak mg bü m m ic küö köpi éa yi mi ökmyak kööi kbbi aa-mmg. ( a ctizs, vis szkiz-

ts szts z ökztkk csk éséktz új őviszkt közti k és z ök-ztk között ) A aam gyégé a piikai p-d biíja. A aami gaka, pdig a öbbéga u piikai ő uaja. Ugyaakk mgk jgyi, gy m úgy, mi a 1946- „ak-my” övéyk, iv a jgi akmy a-bya. A jgabyk é a ökmyai vagyiy addig vaba ővé ék a öabyüi ökmyaig ég vbbééé, a vadi dcaimu i. E gí vbb a bí-

gk vaba ügg y. (1848-i íósk ész, t közékú ítékzés szitj, szité





z ökzti sz űköött. a közti, ső íós, Kúi, i kii íóskét űköött. Iz ii, z évszzk vtzó itézéi skkét zti kévis-ői is észt vttk. mikét óu, szki .ez 1867 ut ú vtztt, h íósk sz-ét kivtk közti k és z ökztk

ht ó.)Jő vk 1920 u öék. M a

1867 é 1918 kööi időakba a kmy, a -ggyűé agya, é mgaa, gy a kü-aamimi caimu i é péügyi piik- é a a üggő ci é mga úyúkmya úyva aakujaak övédőgadagi vk é adami édkképvi-k . (Í szövtkztk szzs z 1875-ös k-ski kóx, H szövtkzt 1898-tó,itv ki uzskt tits, st.) 1920 u,

pdig akmy ú a gadagi é adamiédkképvik i a jgabyak é végaj- aam éévé k. Így kövék a égi agy-myka, kigéív úyk a üggégvéé é a gvé vő, gy-daú köpi aama jő piikai pk ua-m. E v a ő iy jgű akmymEupba (kiv gy vami aby-) – 1926-ba.

A magya öéi akmy a aami gak mga m, a aami gaka i mgaa köpi é a ökmyai aam gyakiéméyi köö. A köpi aam midigő v. E i a kiy, majd a kiy é ad, majd a kiy – kmy é a mii-ökö j, a miiök kim, ő jgköiv.

A g piikai jgk gyakiak kö é-ygig jmi a g yé. 1514-ig aap- vő mid magya, mid m ép, aj jgaii év, abad a kiygba. Jmő, gy a jgka a köég, a köégk méik é vi i. A mi öbb, d gyma

győ jgka bií, kimv, gy a - védmi bú köégk, a abb öééva, a köégk é é a búba vaméy évé a mi é a őpapi d -ék. Ugyaúgy a ökmyai igaga kö-égi i, i. a méy évé a kií adba, a küöböő umk i. Egyaja, övéyk -a i aby kké aaku úgy ki, gy agaaiké – a diaiak, iv a kö- vő é aa puama, a S Kak gaké – kiyi admyba éük,

akik a mégk, cadk agjaiké, őbakakdak é g jgű adaka, -

gaka ak . Bőük aaku ki a g p-iikai é by, mga mi d.A ö h M – b Ev – ő vv v ööíhő vh A b b íő, h űöő

űöö.A 1400-a évk kiaaku gy gadagi úyba

agy jő paai ég i, amyk gadagij (pcija) kd vkdi a ac, ka-kd kömi dév. A gyúy Mykiy, a „izss” – kép v aai. U 4. őö B Pbh, j M bh ú b , h bb öb j, h bvj ő ö b. A F , Hbb

v , h ív ö . B , , h h jű v, ö . Agyma a, mi H J kmyaidjé aama ő ad a gak. Oya, miamiy iva. My kiy ga idjé,övég kv a kak gaamaabb é g-kgybb baka a Fugg-bak é diai-juk a Habbugk , a Mdicikk é a aagiaiuakd cad juk kö gva övk-k. Byuk imbuma Bx kiyé. Myaa u a Fugg bak ép b imé kövmd öémükb. (mts ki h uttök ki húk Fuk és m-icik között. az sz ézi j, vutj,K róttó ész mts kii kés vt t-v tti és sút is tti z uói -tis htk között. Tötéi szcsétsé,itv vts, h mts ki uti űt vt kés ski s töti. n vt kik tövés öökös, ki széiséév is kés

tt v u i hztk. bkócz Tskzt é sik éi, h Hsu miks cssz ki, h kvésé kötztt Jó i-szti. ekk is mici khz é vsztés ,zét btix, ki ékét s vt tú észű, szó- s jöhttt tvi itiki tézőkét.)

A bv v, v, ö F í övb h, őv,v v. A b „b

” h b í.



A Fugg bak FS Iv é (majd a 1520-a évkő Hbb M kiyé- va), a pé é vmügyk, vaami a udva iyíja-ké a „sz és ukj” piikjva őidéi a1514- paabú, amy végü cé méi céj, m végü m uaja aaciba a -g é m i ödöuv a paaka, é így

kövv a kömég m. A paag vi1514-ő 1848-ig víi köv g piikai jgai, ugyai kk ők a ödú képvi ag köéb.

A paag jgvé a j, gy ők m maadak a S Ka köv agjai.Köv agg éü, amik i ők a öduuk képvii. A gyakaba a paag mgajaödjik é avaiak öigaga é öbbé – k- vébé j va a vmgy pi ikai ééb k-ak é jgyégő üggő. Wbő Iv

m cup a mid dű gaka addigkijd gicii big aa ,am mgm a a gyég pi ikai m-, amy öa, jgai a S K- köi. E kép v aai a magyag,a magya amméy - é küdé, mcak,mi agyaam, am a g üi, pii-kai öcak ú idj aa i, géa 1867- kigyéig.

Mi m íam, a öök búk é abadga-ck kövkéb Magyag m b gy adamiag jaaa diég. A 1514-bmgi abad kööködé S J i-mé övéy jgg , ami kéőbb F iyb agy.

848b, bb űb, SK jv v, v j. Jő 54 , S K öö ö , v , . (az utóikt, v-it t és t jk ősé

űzt össz, jk Szt Kó szz-k.)

A j 848 ő, v. E M, , h ( ) j ő, S K jö v .

1848-, iv 1867-ő ugyaakk a vagyi éművégi y v a é a jgk gyak-

ak. Aapvő vagyi é művégi é ybak köö cu abya a vajg

1918-ig. A a, ik, köv é győ vajg 1938-ba vék b Magya-g. Lajuk, gy Magyag 1514 é 1848köö a gakk úym öbbégék agicij b a övéy é a k gaaa,d a g piikai éb m vk é.1867-b, b jgaik vak, a épp vagyi

yük mia m gyakk. Ném imidké ua a S K aami dk,gyémű aak kööő, gy a kia-gga ökvő mköi maia aamak mga by yk a g é a mééb. Kk, iv mi igykk a agymy éék é kd működő ö-aby magya kööég, y gy, a üi,iéi vkk mgő ci, a-öé-dő aama kívak i i é i. Míg1514 é 1848 köö a jgk övéyi ka

gy védkő aby v, 1867 u, a a- jgk vagy, ad köö gyaka, aúj aami d kiépíéék kö . B 1867é 1918 köö i vak úy iékdék,mi pédu a Icy-p yma gad,a magua m a baki u i övéy, vagy a 1898-ba amiag aby é műkö-déé gaa Hagya-övk é ö- véy, é így vbb.

Vjb h őhí – j jb – 92b . A ví j , h v bb őí bb h . A hb h v, b öb ö b, b, b. A g, a kööégi őégyugv adambií Eupba mdjaöéő bvéév é a miimbé gyakaiakamava mgúa a géydé a a-. A édkgyé div, vaami a

cii gda jdéév, a api 8 mu-kaviy, a kkív ődék bvéév,éővé v a muka-mukaad viy javuak. A épi, paai mgamak é pii-kai ők gy agybb éyé é a bikdaakía kíék, magukba dk a ömaguk va viaéé őégé (mi, véméym i, 1956-ba i.) E h ö, í , J Pb, v 956b, j

M . (A b h j v , b v őv...)





1867 é 1918 köö a mi ibaimu jgyéb,a vagba – b ivaaa a kéy éékd v a köö mi aap – éppégg a köci -aivimu é a képmua v kagua. 1920u i vai kívak. (Kszté-z-ti kuzus, i itiki zis tt -ss ít közsz, visszt z ktts,

éi, tuss is tivizust. dz is iz, h kszték ék kszté kuzust hiti, v csii „tk-kuzust” jt.)

A 92 övő v í bíj, h 93894öö ví í, hőbb .A h h

jv bb v í , öö.

A mai akmyd aak a éőég,köpi kmyi a-amak a dj, amyik a mú 20 évb a amé a ampgk j

adíva é géyí-éév, ipack bbí-v aakía a akm-y é piikai é. Á b hb v ú vj j bh, öh jh, vb M , h vh ő v új.

A 1990 a ú dőb a vak ma-gya öudaa, é a köég éküi akgi midig a cii piacgadaga ava, aa,gy a éívaa gabb abb gy.A piikai öuda éküik k mgő v-ak „tcijukt”, aa vgyaika mpba véék mgvaíaak. A í b h , í ö b, ú ő, í v M bv. A ú húv , v öv öö ,

. (a 2010-s vsztsk -tis őv jt z vtő vtztts ié.

e szvztt szvzókk h(Fisz-Jik-lmp). ez tösé is, is ht is t „hzt izt”. És t is it ttt . a kéés, h st sik- szitézis, visszték- sútj?)

5. A JOGFOLYTONOSSÁG, A JOGFOLYTONOSSÁGHELYREÁLLÍTÁSA

A ö ú hö, h SK j h,(v), h öö . A S Ka E b

íj, h j , ö ö í v , .

A S Ka-a a a-ammg ké d-é övö gy d-b. A kbbiba – agy íam – mcak a aami

gak küöük , ama kiy é a m kööa köcööég é a gy-

ma uag jgyéb maguk a aami gak bm-ak ké é a iéméyk működéi ijé. Am aam a ökmyaig gaaa é agicii big (a öd gamképé-g, vagyi m ada). A md va ii, a 19-20. adba, a aam jég ié aS Ké. A aam a kiy é a m kööikbb a akmy macia d aapjműködö, mi a paami dmkcia i,ugyai a kiy é a ggyűé aama gyúy-ba v, b ügyköök kiv a gyik, amik é bi.

L , h ö h h . E a m é agjaiak abadgvgy éa aki kiéiumkak öbbé-kvébé mg-ő méyk a igagg, a gdkd jémgvaí méy, kiéyuam gyí.Ha a kööég vő méy mg kk avkak, akk a aam gyég é ő v.

Ha m, a m é agjai ökmyai, aumdikb még midig mg udk védi magu-

a ső ptkt (z at Ist)



ka aékü, gy a gé am működé véybkü va. P k a akmy d-k a é a, gy h j SK. Ha a ké éyő gyúya mgbm,akk mgakad a övéy aam gyakak őég é b a övéy (igiim) ap.Mgakad a jgyg. E a kövkő k-

b öé mg:öémükb őszö úgy ő, gy

vt j a S Ka a kiy mgkak,iv mgvaak. E mgöé K Rb ő kaik, I. U uakdak,M uakda idjé 1464-ig, majd kéőbb II.J é F J uama idjé 1849 é 1867köö. A övéy y a m midigigyk vai, a S Kva ki,mi agy K Rb, M, é F J uakda aa a kéőbbikb mégi mgö-

é. (mjző, h tövés kzshz Szt K tt szksés, h szt h,szt iő és z szti, v kcsi éskkzz. ezk tjsés is vtht k ktssi kt. a Szt K k-httsé zét ts, t zz közji zt isjk , h övé ht tjssé. n sé, kié és zté. a j htővé tszi z ukó vtst is. e is szs é vt töté. I. Péter st, Szent Lászl s kzttt t i, í k-ztt, vttt ki ( Salamon ) ét. az á k ut Vencel és Ott tvzs htó is é-. „Ksszikus” st I. Rudol és V. Ferdinánd -ts, s. mé z is ht kééskét,h h sziú tétkt i vsszk,s vó kötzők ttjuk, kk Hsu-u-kók töséék kzs szs vt- közjiét?)

Ha a kiy, bmy k mia m kép aamgyaki, vagy ic övéy k kiy,akk a amői iégb yíő. a, vagy dkívüi üdé é a kmy -

yí, d m a j kiyi jgköb. E mkiő a jgyg mgakadak, g- jbb a akmy jgd k működéék,amik i végő majd a kiy, d addig i a -k, a aa gad gyaka gaija, ö- véyíi a jgabyka.

A kövtkző st , amik z kts -vszíti tövésséét. E akk öé mg, h z ukó u tö , m a m kívgyüműködi, iv amik mgéi a övéy-k é kka. E g pédak Z

kiy uakdak kdé, amik i k kö- vkéb időg üggék aamak

gyak, é időb a kiyi ac a S K-a véb kmy. A gkiívbb é gdu- vbb akmyéék a Habbug-kakbaöék. Ekk, a kiyi ökéy a őidé ö- véy „x-x” apka, a akmyg, a jgyg yíva vk. Mid akaa kiy, mid a akmyéő kiy

é a akmyg, aa a jgygyía a j, gy aak a időakak a ö „tövéét”, pé, admy mmi-k k kii gé a yí piaa-ig. Ekk a S Kva k uakd é am üviga a övéy időak akuai,aka övéyk miőí. Aka aba,amyk mgők a, éék mg-ő úja aka, vagy yb agya. Amik magy jv uag, ak mmik miőük a jgakama köéb. E v péda a 1464-b,

1687-b, 1712-b, 1790-91-b öéő jgy-g yí (ik is tövét k-zó II. Jzse iőszkt vizstk , ki ézét kzttt t, h kjtövés uki, és kj tövés u-, tövék és szksk skt ti), vb-b 1867-b é 1920-ba i.

A jgyg mgakadak hik -, amik i kisséi, v i cstk öké-s út, ökés szközökk ukhz jk htt. K Mh aama, amik még J őcg ő a kü, övéyk mí1918-ba. A m aba m, amik a vé a aam ökéy vé öő kibbég Nm-i ac aakí é a kiaaku, kiaakí kai-ku yb Kyi kik i kü . Nm i b-év a kmmü éjöéő é működééő. h , h ú vb h öv ö h . Fmü a kédé: mi va akk, gya a épöbbég, vagy mid gy va úgy dö, gy é a S Ka djéő, gy j a épu- via aapu, így mid kib ka

dmkci kív éi? L- övéy?P, ddig iy épava még m aak, da aagia kíkik 1440-bő. (a tötéészk és j-tötéészk é ítttk, h 1440-,ik zt-, v észuvits tt hzi viszk között kztk, htss íhttt z Iti tjt – bizc is kztt -észuvits széj is.).

A 1440-b öék aapj gyémű kid-ü, gy b a aam ődg bikja a m-, é viaaaa, a aamgyak aapja még-

m a épuvi, m a magya akmybaaak vaak vi é iéméyi kai. Eőba





a S Ka, é gy működjö, va a kiy úyak, akik a aam vi épp a kü- j é maga a aamba jua mcaimua é abü a k ka. h h, vh S K v ö , S K öv.

Miő i va ? A, h j , v v, vő , j b . E cak úgy udja mgvaíai, a biy dgk vakba ka a gyé köö uaj-d abadg. Nm gdi pédu, gy a am éa ampgk kau addjaak. E pdigúgy udja éi, a m adja da a j aama akiaga ci aami d mgvaíkibbég kéb, vaami abú védmm ja a mgmaad jő éékk, méi ad-

gka. Így a öd, a vi, a vyi ayagka, b.A öém bbiyía, gy a akmyk,a a aam jég a kiyé, vagy a épé, iva ép véb j ka aamma dk-ő cgké, cké, dikké, vagy p, i- v pk dmkaikua va kmyaié, – a végdméy ugyaa.

Miu a kööég éé bií vagy – ő-ba a öd, a ví, a vyi ayagk, a gy mbmgééék – kööégi édkű védm mgű-ik a adía, iv a gükégbb ayagiköök ijéig a, vagy a agybb v-a, a kmy a mi aami dk v gdmégű kö aj kööégük,mük, épük éb.

Végü, jtss szttésék, a jg-y övéy aam mak ik mdja (a S Ka iya, a kiy, vagy a m,a ép véb j ökéy mgvaua m),h i hs szj z szt .L ci, a, öök, ci, ci, vj é b-miy m adő, amy m a magya adg,védég, hcsk tövés sz

szövtsési, é iti md – a magya övéykm év, akak mgv – akdak Ma-gyag üé.

H öv űö , j, övh ő. E h, , v . A h ő , h.

A övéy dk i va jgdj, miagy a 1780 é 1790 é a 1849 é 1867 kööik,

majd 1918-19-, vaami 1944 ui dkk i v jgabyk yugv bő dj. A d

ak övéy, ak övéy, a aj jgdjébaja, akk gi, a m akk igi, vagyi jgű. Pédu a vj mg aai d- övéy v, aa igiim, amyk jg-dj, ő „kt” i v, amy, a a aamivk baak, akk is jak , a m,akk iis. Sigúa k idéi aba,

gy öv j h í, öv ő j, j öv h, j hív , vő, j öű v.

mé őba a gé kööég vak abyka éii, d a akmy a-am uag jvagya k a i, gy migad kjgi aap a övéy kak ma-géé vak abykb i. Végő a jgyg yíak a igag, a iga-

gg djék yíak ökvéő va, i íuk, gy a S Ka-a aapja aigag. Aak a aapja a j- kööi vaabadg imő méjg aapú jgd, -k a gaacija é é pdig épp, imé cak aS Ka uvia.

M j hí öv ő öv h jj v, hí j. E a idő múva gy bb émié adikiabb a v, a köüméybb,ami mégi gyű é pakiku mgd kív.1867-b úgy dk mg, gy aapu vék a1848-a piii övéyk, é a magé a jg-djé, ami a mbk gym kö akamaak éa bígk íéikb igaak, ami a úgyv- oszíói Étkzt aaai aapj gyűj-ök ö. A Ogbíi Ék még a k mg aa d a a jgayag, amy gyaka v Magyag. A jgygyíak, a, ami m kjgiag addig iakamaak, aba uag mégi cak jv k

agyi ggyűéi döé. V, ami gadak a 1849 é 1867 kööi övéy kakb, aOgbíi Ék aaa é aja aap- j, é v, ami m. Ekké, ami a övéyd jgabyaiak kjgiak miőüőakamaa a ő övéy ggyűé uagiméév, a 1867 u, m, mi évéy éay jgaby gyűjméy akamaak.

1920-ba a jgyg úgy ík y,gy vak aapj aaku nztűés kiyi- vía, gy céja akmyg é a jgy-

g yía. E a dék a ő, a amőipíci abya övéy ő j ki a



ggyűé. Nagy éyg maa, gy a km-mü buka u, a m mg kövő, gy mi, d övéyk m vő éy -ap kmyai a, i. ak aa gad, a őki kijdő, a vai jg m ő amgyűéi va aapj öé a jgy-g yía. Ugyai, a aam ődg bi-

ka a m, a ép, é a övéy, vagy övéy-égéb viaa aam a kií va ymi ép a mgva mgyűé, iv gy-gyűé övéyé i a d. övéyé, dcak akk, a ka mag, vagyi a jgy-g kívja yíai. Akk, a a S Kauvi íjay, a S Kauajdjg gadja é a a működőiéméy d

kívja yíai.Végő a kiy-g i a kkiya. E abam időö, amdék köö.A jgygyía -gadja a ka-g, m miiéméydműködéé. A SK v ö ö b, b űö. (H kztss 1920 ut ikt vt – hisz 1944-i s ítttk h tjs j- tsst –, ik csk í vhtó ikuk.)

A új Nmgyűé, (ami 1920-ba, vaami aua kövkő évk viyíva gé a 1938-

ig a időakig, a gébb vajgi jg-ugga vaak mg), é a kmy, a jgdbiga édkéb, jgabykka apía éőí mg, gy a adami dk jga-byai évéyk, gy kivék míva. A-ak é, gy a öéi akmy aapj a kéadami d ömagba, mgapí éküi övéy v. Miu a 1920 é 1944 kööid m ía y a j jgyg– i m v pédu k kiyuk, akií va a övéyk – köjgi pvi-

ium, aa mi akmy yő bé-k. A d j övéyégé a kiyiví

yí dék é a gad kjg (k éké a ggyűéi é a yagi va-k) giimaak cak.

Nagy jgudmyi éy, gy a kak köjgai küöbég k a ki jgygé a éi, i, tti jgyg y-ía köö. aki jgygak a ki-

ék, gya a öémi akmy iéméyi jköb yak. Így a amma vbba ikiyg maad, a gy kama Nmgyűébő kékama ggyűé imé, a amő a ma va é a S Kva k kiy,é így vbb. A aaki jgyg aapvő a

ji, gy Szt K-ki-zt hss, a SKa uvi-a aapj, d a ép, a

m aamgya-kak jégé- v y. A aaki jgyg m- aba mgapí-k a ayagi, ivaami jgy-g köjgi kagi-j i. E a ji,gy a övéy,é a övéyakama- – ődg akmy, é a bí-gka – a j a-kmyg, a j jgyg céja véi. Döéik

cé, iv miég aapj k, aak é,gy a j, aaki jgyg még m y-. É i mgi mü, gy m m, mia jgk é köégk aya aap igag,a méjgi vk gyakaba üé, vaami am uviak, mgmaadak védm,

a újjüéé dg.Ek a kédék a bcgaa aé i v

ükégű, m 1867-b ugya a j aaki jgyg yík, aba a m- gyaapda m gy, épp a őiég -öé kövkméyké jkő, aak é -gak puu magba d üégkm vak akmyjgiag. Mgmaad aS Ka uajdjga, d abb a magk a bik mőöd igaa kivék a üké-g akmy kmpk é gaacik é-

kü. Oya akmy jgű jgabyk mg-aaa maad , amyk iya ua yi a

az só ptkt ( Fiú Ist)





magyag ők ka vékyégék.Ebbő , h az alkotmányos szabályozásigenis nemcsak beolyásolja, hanem meghatározzaegy ország, nemzet gazdasági, erkölcsi és mindenmás helyzetét is.

A öé ugyai, gy cii aap „sikt” a m mgai, a épi é mi gda

gyma mb íai. E épp a új gadagié piikai píci y éyők ibi é adi-ki köéi méyiégi, médiumaik végék .Smb ík ugyai a akmy újjü-é, a öéi akmy é agymy, a mi-ium éyé a gy agybb géyégg, ci-i igagaagk gy ymabb apva.A úgyv úi Magyag, a épiv. A y a öéi akmy é agymy kövkméyké, éygké ík . (Éőmd, é m ud kéőbb mi kdi a ö-

éi akmya pédu Sb Dő m.) H- k a mgaadak épp, gy ők vak aőidéői, ad íői. A y a adduu kíéi kd aíai a égy év- v kbbi. Akk gabb a „szciis” yikü ki ( sztk öj tv is vétt,zz két t), és ki Károlyi Mihály, Kun Béla és zik ékzésév, észz z sz sztsk zst is éi. (b Dzsa György és Károlyi Mihály széisé, Kubéó is szév, s íthtők vé-é szit.)

Kí Iv Wbő Iv öö . Iv kmya mgbu-k a bú bjé ő, majd ő a gkiikuabbpiaakba mggyikk. (a iksk z asti-szóó iuk , ízójuk Ki mih. a Szk.) Wbő Iv i, mi d a gy-gyűéb 1526 jé mgbukak, mküi k-, gy gy mggyikjk. Kéyű vémia, ba, a kömég jő é ic jMc, aa a kbbi öéék mia, a jbbgyg m. Mid m kiciyíi mé

a g vő 300 cadjak, vaami a püpö-ki ka jő éék ői, mí a Mc-, d a gé m v mbéük. E a v mid a 16.ad ő évidik kiiku pjai, mid1918-1919-b a őidé jg égdég é-véév, vaami a aam köpjba ő-idé uda kmé akadya mg ami kibbégi aam é aak küöböő í-ű, övéy abadcapaai.

aug m, vbbi kkvcika i vi

a j vaka. A 1514- őidéő gbü üég, épp úgy, mi a bba kiv

pvkci- a a küödi mköi miaam ka. Agy a Wbőcy v mégi, d a ük vkd, kő paak i akabi mköi péügyi aam a bvikív, új d adak . A űő, b í. A öő

v , h D v h hj j.

1918-ba a Kyi-é aaciak i a viya-g adami mgaga, iv a addigi d- ii paivia mögö i a mgymímbk jg égdég . A ciia mg- é m j idj évmékk é pékkaőö mbk gy é i a öéi magya amé akmy öökégéb a ymak k.U, ,

öb ő hv, j h v, 6. j, 2. ő vb. Magya-g a kaiku gy épő mciva, majd a mciva m ya j-gű mgg őidéi, ami vég akadk va a mk. Mi, agy a 20. adő éb a ibaimu é a adikaimu v ké-p m mg pgbú kibbaa,éb Eupa m éiv.

A épi é mi ők gym, é a magya a-mig i mgí mid a 16. adi, mida 20. adi öéék méév a öéék,piika é a média mga by cp- jai úgy magyak, audjk, gy a miaam j m bűé é kövkmé-yi, mk a öéi agymy é köjgképviők. Így S F I é aHbb é k vékyégé Wbő, é a ibi, aaciku, magya piikaimgamak é üi édkk 19. adi é a 20. -ad ji vékyégé Iv. E aba

m cak a úgyv iaciaia, gba-ia ibi-badai ő i, am a 20. ada ajaa a adiki jbbdaak muakők gy é i. M i a aagiva uk mb a Ob-kmy biy kcpciimgíéék i. Wbő Iv, Iv maia mgíééé a i aíajuk, mi-a 20, vagy 200 év múva B Lj, F J é a f-sh-kk éykdéé é aak kövkméyi imp Ob V é gm mi céké igykvők é vékykdők ö-

éi pév aíak. S a őők bűi aubbiak cak.



Ugyaakk 1918-1920-ba m m a médké vigbidam é kívk a g üi-g mgai, mi a kbbi évadkba, ia épp akk v „aakuba” (Og). A h , v, v v,

ív , ö jv, h v í öv, j , v h új S K öj. Mő , , h í vhbú ö v ő h hb, vb b Eb v ö , í. (ms

óik st is thtuk z sz tti szt-s, i 1542 ut, j 1849- és 1920- és1947- is.)

N, a y vaak a 1920-a jg-yg yíva. A aaki jgy-g, idő é öémi y iyba, m ík j y, mi ék a 1867-b. A kjg-ga évéyív é a akmy j yí-ak céjva vi gadk a köjgi mi y-, a köjgi pviium, é a ayagi, aami jgyg gadva ua yiak a migyég j yíak őég é. A k-a viaéé a j agymy akmyd, amy gaaja a S Ka agjaiak bigiai, gicii ééé, a magya kööégmgmaad é mad. Sj ö jő 94445ő őő ő 956 bh v ő h öv.

6. A JOGFOLYTONOSSÁG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK KÉRDÉSE MA

A ö öbb j j j , ö , S K j jogolytonosság helyreállításárl akkor beszélnk, hatörvénytelen rendszert kívánunk törvényessé alakítani. Ezt nevezi a korabeli alkotmányjog és közélet a jogolytonosság helyreállításának. Ha valaki, ma Magyarországon a jogolytonosság helyreállítását kívánja, akkor éppen ezért ki kell mondania, hogy az 1944. március 19. ta létezett politikai és alkot

mányos rendszerek, így az 198990ben megalakított rendszer is máig, törvénytelenek, illetve az elmúlt

20 évet tekintve legalább azt, hogy törvényességébennem megalapozott. A történeti alkotmány jogolytonos helyreállításának ez a megállapítás az elsődlegesés nélklözhetetlen eltétele.

Az lehet a vita tárgya, hogy a mai rendszer törvényese, vagy törvénytelene, de az nem, hogy jogolytonosságrl csakis a törvénytelen rendszernek a tör

vényessé alakításakor lehet beszélni.Mi idkaja a mgapí? Magya-

g 1944-b őö ci, majd vj capak - jk mg. E a mg 1991-ig a. Nvv,h j b M v, ö. A v ö. E h v , h őöb M ö j v . Eőöa Pii békéb, 1947-b, majd ENSZ-agké ö-é véükk 1955-b, é aa i, a mai apig.

Aui i imék 1849 é 1867 köö, a üg-gü, gy 1849 é 1861 köö Magyag, dac, mgű éi, iv 1861 é 1867 köö vi-yag aumija v a bidam bü.

Épp bb a időakba ji ki D F aakmy é a jgyg va éi,my i a magyagi d övéyégm a múik őba, gy a mköi jga gya ki. Saj a öém biyíja, gy a mköi jg gyaja gumi jgaby-d,ami midig úgy k émi, agy a győ a-amakak ik. E ömagba m bjkív mécgy g uviak mgapí. (m-s jzv, iz csk sjts tikus s-ztkét étéki tötéttu, h 1867- zést, v tsét kövtkztskéviső ks közéti szék kö-z sk öiksst kövttk . azz tt, h huk tjs étt vt, és k i, v -t zhtó. Huk j csk z -szuk és ztk éőkk httt ék.Kzv István , ttv Széchenyi Istvánnal, Majláth Györggyel, Irinyi Jzsefel, Nyáry Pállal, Te

leki Lászlval , tjssé ék. psz Kossuth Lajos httt szűztés.)

M h í öv, v v 946 ö . (az csk ékssé, h z kki nztűés, tkittt t új, tötéi msz vó szkító kszk kz-ték. Vój ők is kt híts ktk és ótk kövti hkt. az szűést ztűésk hívtk, közts-si szt ktis kt vztték ,

h ttv hkt, tötéti kt-s v, sőt tövé iks hivtkz-





tk Szt K-t is, it zitív, htsztst, és őzését jtő h. Ké-ső é h tkittt kítttk t ztűést is isét szűés 1949-. a köz-tssi és ésé, it tötéti kt jőés tjsésé tkitttk.Tészts szs itt zt szt

ht tövésk tkiti.)A 949 , ú j ö

v. (a j is tjuk k h-ztk z óijt. Hisz k kétú sz-zőés sté, h z ik é készíti sikt, kk z szzőés ö sis.) E a igiim a-kmy d vi, mid kib akíaikív é akí a év magya amma é a-ak agymyaiva. A 1949- akmy kai ém öémi akmy ma, é a d ma-g m a kbbi öéi dk yajaké,

am a 1919- kmmü piikai é d ud- jaké aa mg mag. F i mgapíai, ék jőég va, gy a mai ivaa p adikaú, a 1949 é 1990 köö működö d,a épuvi gyakai mg m vaua miaíéi . Cakgy, a akmy y m a 1985-b mgva ggyűé, m a „szvtó” övéyk gadak idjé, 1989-90-b m v-. A g idg kaai mg aa vugyai, d aakí, a 1949- akmy a-amiag j kicéő jgabyk gada id- jé, 1985-b é 1989-90-b i. E jö j b öv, öjh j .

M h 99 űöő ? A jö öv! Lh öv j í?: ! Ső, miv a d a kbbi d ya-a – mia a 1949-k, iv a mai aami,piikai éyők aamiag a 1946- d - vik mg a mai akmy d ődjék, iva mai aak udjaké –, még ikbb m. E a-kmybígi aakb, iv a iiui

éktövé 1999- vijba i kidü. E kü-öö y ő. Ha a mai d a magövéyk aja, akk a ődjé i övéyk kii. Magya, ami a vj capak jé a,így a yí dikaúa gyv év aa öé, a midövéyk kiő, é é a mai d aövéy, jgabykka é a piika a mbygaa. L akk i: övéyív ,iv övéyé v uag a gyük b-ia, a épbígi íék, a gadagi é kaik i j amía, majd a p pi-

vaici i, amy amík udaiak ma-guajdba kü ami vagy jő é.

övéy a amadg vé, é a am aköv bűckméyk i évük (p.: ÁVH,1956 u, b.), d övéy még M J vía i a gmi ék köjgi ukcij-b. A jogolytonosság helyreállításának eltétele követelménye is , h , bb j j, – ú

2 v b – öv.Vaba: övéy- a mai d? M

í, h öv j hí, h b jű ö, h j jb j j , j öv. L- akka mdai, gy ig, így va, d 1991, a vjcapakiv a ic Magyag övéy-ü akd idg adő, é b a i iga, gy a épuvia aap akmy d k-d övéy, d a aa aj ggyűéi é

ökmyai vak, vaami épavak,a épévé övéyé ék a d?Küöö agúy vik a pbéma, a a

i gymb vük a i, gy a mai, a épuv-ia aap, a md jgamigi köv-méykk mgő akmy, a mg é adikaúa mia a épuvia m aama- ggyűé gada 1989-90-b, é a aadmkaikua va ggyűé m gada, őí mg.

A md ü, gy a mai piikaiaam, piikaiag a kmmuia dikaú mgadja , m, a épuvi a vagba amg, é dikaiku dj mia m évéy-ü, d akmyjgiag ig. (n szé é- m Köztss hivts kiójk, m Közö 2009- jt ékkiv. a kött i hts kt jts őjé-k tkiti z 1949-s ktt és k összs ó-sítst 1949-tő 2009-i.) F k ük abaa a kédé i, gy: b v v b, öv,

?A md akmy vk aapj működő d-

mkaiku dk midgyikéb vaak yaakmy abyk, amyk a épuvikk. Ek m gyü akamak a vig-ba, d a magyagi akmy é aak ak-mybígi émé a upai jgabykbabud md, gyü mid bépíi a mai, i-i akmy db. Myk k?

A j :- a köagi ökö m kövü vajk;

- akmygi kédéb m épavaaai;



- a úkc kaciai ípuú kmy;- a kmy gyakaiag cak a öbbégi p(k)

bő aa bukaaja mg;- a öbb pi uam i j kaga a a-

ami gak öö;- aama a di kmya;- magaami éyők bva a köaam gya-

kba;- a köpi jgybak péda üggég a ép-

uvi iéméyiő, a mi ukúk j kiva a épuvi aami iémé-yik őé a, iv ak üggővé éa;

- a akmybíg öaamú ja apía- ja mg a paak bíi aidjé; a aiviaakmyémé; „ztűési” jgkök mgő, d m m kéő aam;

- küö mgmídő, gy a akmy b m a-

ak vajba ic jgi, piikai kövkmé-y, b.vbbi kuag k, gy bí

j í ívv ví. E j, h ú, j í v b, bb í ö. A ív b, j í ű v öbb bí. A ö . A új, jj j újj ö h v .

E még küö gíi, gy a jgabyak d- j mggdi – ami küöö 1994 é 1998 köö, vaami 2002 é 2010 köö, i. a u auk a-giku péd –, gy ak gy (mmiy jő -mga m évő) kmy i adaja a mi vagy, bü a mőödk, a vyi ki-ck, a ív é mvik aíak jg. Akmy ak ya piik i yaa akmy

kk köö, amy a magk akvagyak é a ki é köép öduajdk ödjék vé-é v. A ökmyai övagy vaj-ba idg dké a bca, é így vbb.

Ső, a piikai d még aj jgabyai maja b. Pédu, m ak a mú 20 évbév amai még, köép é abbvú gadagpiik, a gii köigagai i- vaak övéyü működk é így vbb.Im, gy a ami vagy mgő mégék iya, vaami a ami é a mi vagy ö-

kvé a kiab iéméyíi. A mai alkotmányos rend törvényessége, legitimitása, tehát nem

csak megkérdőjelezhető, hanem mködését tekintve jellemzően jogszabály ellenes, illegális is.

A éyk bjkívk. A bjv bjív í h új í, h ú v v v – v „ ” v 989b, 26 ű

v – h v . A ú vbb ,h jb íj ő v bb öő í.

M j, övíő j, j övíhő . A v, v v v hj (övíh) . N , bí ö í v j , h

, jb ú , h h öv ö, v, ,h h öví.A akmy d kiéb j midgy,gy gy ava, vagy mid jgu é v- a va, iv a épava? A évéyégiküöb m éé, cak a ava évéyégé va kiaa, d m a d övéyégék mgíééé.

Eupba a úgyv ciaia gk akmmuia dikaúa, iv a mg akmyjgi öökégéő úgy abaduak mg, gy a kbbid piikai íéé m a őő dakí új akmy gadak . E mgapí-k a mai dik jgyg a mg- é dikaúa ői kbbi akmy dj-ikk. E a maguk övéyégé m yékk b a kbbi dikaúk övéyégév é iaappa kdk. Ugyaakk aamak ma-guka, gy a övéy dbő cak a gadjk övéyk uag, ami a dvk,a u aak aaak. M v

h . G ö,h 944 vő 99 öv hő: öví, h.

(mjző, h st euó m Köztss kív k z kt-s j uszik szók t ktjt kt-. ez nétsz. Ú tszik z két ,itv J i i őzött k sttuszvk, it kts jk is tköz. Cskh nétsz, h szité tövéhzs vsztj szövtséi ököt, és ht észvzst tti

kts kéésk, tv kcii tíusúkzs v, öist sz súzz





és kzz itikus, szutist köz- ti hti sz kikust. Tv ét tövé őít, it tövés tétt, z sz újsítését, i 1991- tötét. msészt z ktt ó köi, őzts ht i is jv, viszt msz tkitté szűt szvjt szs. J i, őztsk t kt-

tt tthtt csszt. Éks osz-sz st, ik szité vsztsk h-ct, és ú kzték, Szvkihz hsó.oszsz 1946- észvzss tööték chit. a ’90-s évk z ét ítóíók köz z utsó ét tt t, h kk íók tk , h z, ki ut- j ét , ivss hzz, h 1946- css tötét. a íó zut hs hut, ukk sk hvs ctk, h z iz . Iz, kik ctk, vtk j szvztk

véső összsítéséé. m éu, szíttt Ik „kts” hzt hsíthtó éhz, i-ut é csk enSZ htzss s kzőköi hő szs tt ht étt kt- v. psz kt s szit ki zsi s tövés, t uccs kt ht, it is tttt k.)

Aak mgapía, gy mai d övéy-, iv, gy övéyég m mgaap mcup cak akmyjgi jőégg bí. Ugyaicak bb a b mda ki, gy a múévkb, a m édké úya éő, mgma-ad mig véyő jgabyk mmik,kövkméyik m évük . A mai é a k-bbi d akmya, jgdj i pédupivaici döék (mői, éékíői, baki éga k é gy vagygyak, igaak,b.) é ak végaja aapvő jgűk vak.Ha öék bűckméyk, mi pédu a űké, kiaa viaéé, b., akk ak, miv ad övéyk ajk, m di -évük. Ebb a b, a gy új piika i juaaama, cak a még mgmaad vagy védm-

é é a ű vagy műíi, ga kövők víi. A kbbiak kiéb,a g büőég évüé m gjbbm cak a amí duaa. E a-ba, a amíad cég bgyé i ükég, vbb a , a kéíé, a piaci ak mg-ő aakua. A mik mgd bb a -b még a , a iégég ivakva a kbbi ődék mmik mdak ki,a a aap, gy a akmy a ami uajdugyaúgy védi, mi a maguajd. A még m

ayba évő (2009) Pk. pdig ija a iégődék. A ya k a, gy bígi -

j igéy mid b é mid a j mg-idía, mid a kim a jgi jgakamadéb, ém i kéég.

Ha aba, jgyg yí , akk a d övéyégék iméé- v a kbbi, a m ma k vagymg-k övéyk ék é gjbb kaaí

új viavők. (Ld pédu a au a-by, mi mi a a ) A kaa-í ög a pivaici aapj a amkabab ög, iv a g éékövő b-uka gymb vvő a vagy éék .mé k a piikai é a , amai övéy igacia, amy bűövkmdja gdaau ja ki a g é amp-gai, ajad vaamiy kmpmiuma am.

7. HOGYAN LEHETNE MA MAGYARORSZÁGON A JOGFOLYTONOSSÁGOT HELYREÁLLÍTANI?

K bb , h h jí j M? Ek ém gyé a , gy akmya i y-ai ék a kbbi magya övéy dk-k. vbb ya akmy iéméyk újbiakamaak őégi yíak mg, amyk képk mgvédi a magyag a j ki,mi agy a múba i mgvédék. A jgygyíva ővé va a i, gy övéym kéi a 1944-45 a a am vé-b mig köv jgga iga ügyk, dgka.A j hí j, h öv, v v övű öv íj .

Agy kbba agúyam, jgy-g caki a jgi d övéyk, i- v övéyégéb m j gada miő-íéév yíai. Mküöb gami éaami képég jgyg yíbéi. H vbb öv

j , új , v bh, j hí. A i agúyi k, gy méü ükég a ddigi dk övéy-égék mgapía, d akk béjk jgyg é S Ka-a ak, akik képviik!

Amyib a d övéyk imjük , a kdő p 1944. mciu 19. A övű 938b v ű. (ez szűés 1947-, pizsi ék ut é-

évv, töéks, összt étszi gut-tu – h ékét hú uti új ét



itiki ciók, s új tk is kztk kui– és íttt, h tövéssé tétés,itv a jogolytonosságot csak a Szent Koronatanalapján lehet helyreállítani. psz kéőjzhtő,h z tti összjövt íht- vi iti-itss, hisz z ész 1938- vszttt szűés vt j, és su köö észtt.

e zt ht i, h iké tö í, it, 1944-s Iis nztűés, ktjit szvjtk, kuistk, vk zk jvs-t cittk dc, v szs ij t-ti, szvzti jitó szttt tök kizsv vszttt nztűés, és kék céus vszts-s vszttt 1947-s tövéhzs.)

M bb v, öö ú hú v jbv, v,v?

Eőö i k ögi, gy a ampgk

kööi magődék, cadjgi kapcak,amyib a akki jgabykak mgőöék, évéyk. mé i gy, a újövéy d ztűésék k kimdai.Évéyé épp a uag a jgyg y-í mgyűé a gad kjg -, m a d övéyég. Skjgi aapa mai d ömagba m igai,agy kbba íam, i a mai akmy é émé uaíja a kjg. (Kééskét ht , h sti tövék t tt, Szt K vév ztthtő kcstk,it éu z űk visz, v z éttsivisz, utó évétk htó- ki?)

A ö kbbi jgaby yamaa, a újövéy d aapvi i k – akuaivamdíai. I ic v, cak ayiba, amy-yib a új aapvk é a v éyk ö-agja kívja. Eőbb-ubb mid övéy m-día kü. E gy jgyg, vagy aak dék kimd akmy-aapövéy a, i- v a kapcd akaa övéyk jgak-i cikjva mgvaíai.

A gabb aby mé a ak-my iéméyk vakik. Nm a kbbi, jg a akmy k mdíai, ivömagba gy új kai akmya kicéi.A ö ő v ö. A akmymgam akamaa i gy cikai j. A j-i, gy a akmy é vak aapa-byka m gy jgaby köö kai dku-mum aapj vajk mg, am a öéiakmy dék é mék mgő

mid gy akmy iéméy (amő, k-my, ggyűé, é így vbb) küö övéy

abyak. F k ívm a gym aa, gy , v j h , h öv, v öv. A akmymii j ükég akamai a 1949-ba -kd é 1989-ő yaaga működő kaid öéi akmy ddé öéő aa-

kí i, amy a magya akmyöébmég m v péda. A ö í , 848 öv öv v, ö öv 946 í . A j h, öb öví öv .

A mai ay akmy ma, ivúj kai akmy gada, avagy a S Kauvi gad jgyg yía

éküi öéi akmy mka é iémé-yk akama akmym, ugyaakk cak a ddigi aam úgymd akmy mééé kidcij, iv aak újabb kíéé j-é. Hi a kbbi dk övéyk kii, é a ddig kiaaku aami viyka kí- v véggíi, a ddigié kidabb m-d működi.

A m évéy akmy, övéyő, ö- véy aakíajuk , d ődg a gúj d k mgai a mai kép,d mcak a 1944. mciu 19-ig a, ama 1989-90-b kdődőö i. Gdjuk , a őég yía, cak u , iv k dö-i a amm, a amőő, a ggyűéőa ökmyakig, b. Kim , gy amai d övéyégék é kmmui-a d bűöégék mgapía. Figym!A kő, aba m ökvi, m mugyaa. Ha kimdjuk, gy bűö, a még a-kmyjgiag m mduk mmi, aba, aa dő vég kimdjk, gy övéy, aam véb köv bűckméyk m évü-

k é mgyíik a őég a mú évidk pivaici gyakaak üvigaa, akk i, aa jgabyi kk köö ajk vég.

vbb a ő jgyg yí ö- véyb, vagyi a új d ő övéyék k ögi, gy j j hí , víű öh . F í őö, h SKh öő. Nh j hí

. Pédu, gy a jgi köagi ammaaa v kiyga. (E a kédé im





yugda bíajuk a Gdvié, a akikiy méyé iő i.) A , h j j hí j ö öö .E, hú, j, h ö öv b. Ugyaakk öüggő kédékb g -

kivé i, ami m P i íva agym akmyvéb.

Nagy , gy imjük, gy a kjggyagú a övéy. Nyivvaa, gy így mgő a bígk p i. Kucp kapaa lső bíós. A Kúi, amy kké ém-ű vi a aktíósg pé, m akjg akamaa émé é, gy gy mik bíg a Kúia a íék, vi dö-ék még vbb ém é va aja.Nagy , gy Kúia bíi cak a évéy

jg, am a új akmyg mé i é-ék. A Akmybíg aaai addig vaak évéyb, amíg a Kúia új döéév m aya-aíja. F a gy döékbő v aéapaaa a igag jgyéb, éb aaa akmybígi gyakaa, amy gy ib-i b, idgib kövk é éma évéyű köégk. Kim a Köziztsi bíós újbi bvé i, ami a k-my gydi é a döéi i üvigayi, mgyi, iv édk-képvii, vagy mé- é jgi méyk k új, vbb a géköigaga é a ggyűéi képviők gy vé-kyégi köé i.

A ddigi dk aumaikua övéy-k miőük a jgyg yíva, i-v aak j yía övéyb gadék aapj. Ek a i a kövkméy, gy aúj aam mgkédőjü é magyakdékü yúa a mú évidk aa kiaakuaami kivai dk i. A bígka MA-ig, a dőégő a gymi, gyi -kci dkig (gyv a Sékk) é így

vbb.Ö: j

ö í, ív944. 9. öv, ö j SK ív, v, j j hí j, vbb öv ú.

A új akmy d aapjaké, a ő övéy-b k gi, gy a új akmy dba uvia a S Ka dkik, é a a-

am ődg gyakja a m, a ép. E yaődg gga bí, mi aak mgapía,

gy a kbbi d övéy. E gyakaiaga ép, vagy m uvi ji biy k-kka. A kbbiakba m kijm, gy k a a kövkméy, gy biy üi a ék m viaaak, m öbbégi döé kédé, amaximaké k gadi, mi a új, a yíakmy d aapj. vbb abú védm

kapa így a kövagy i.A S Ka uvib a kövkik,

gy m via, am gad kédé a bjkív éékaapú, méjg aapu övéyak éakama. E a ka jgébő kövkik.E k gadi, gy va é m auk mga- a j é a . Ha éik, akk béük é akamaajuk a igag é a igagg. Aabadg a j é kööi va, é így -gadjuk a köj émé, a kööég, a m mgma-adak vé. A magédk a kööégi édkkk

mb m évéyü. A jgk é köé-gk gyúyba juak. (ez htzz, sj zsitik, szciitik ktit, z kttsttt, z tusz, z utzi, hszxui-ts ji hztét is és í tv.)

E j, h új b vű. A b v öő b. A ő b v í, h ő öbb v öv. A j, h j , h ? E m ym, vagy üdöé j, am pédu a mxuai -é a jgabyak, jgakama é a amiiéméyk m gadjk a ugyaya éékű-k, mi a küöműk kapca, a dgk -gama m űik, vagy mgajk é így vbb.

A mik ü, amy jgyg yí-b kövkik, mi mgkédőj biaa új dk, gy a S Kak va uajdjga. E végig aapja v a övéy dkk.A ő ú , ő öö b, h v

S K vb v, S K jv . Í őö, ő, í í v, vő, v . Í bb v S K j öbö j j v v, S K j, í , v öbb v, v . (mjz, h zőzsi zksk tét tujs, és i sz is tkíthtó ú h

kis és közéitkk csk jk zz. a i -itk sz is itks és tuj éít.



e zt éki űköő kiíttt étűősisé htzó i zőzks-.) Tészts, h i kht Szt Ktuj zt z tkust éthzó zt és tövét ichi közötti itiki ku t.

Sv: S K j öő j vő – ö

– öv, bb öv í, v S K, h j, v , v jj v h . Mi maguk ié vagyuk a mi vagyak, i agjai va-gyuk a kak. Eé mid akmyjgi vé-dm aapvő céja a mb, a magyak é a vük gyü éő épk ki, mi, é ayagi védm.

Cak a jgyg ayagi yía, a SKa-a akamaa u, vagy aa gyü kö-

vk b a aaki jgyg yía.Ha m gaduk a aapvk, amyk öémiaapvk, amyk am , ua bé-ük a, gy miy iéméyk küék a mgvaíai. Cak u aby-ajuk a amő é jgköé, gy y kama émiy öéű gy a ggyűé, a ÁamiSmvvőék, é a Magya Nmi Bak yé,a ökmyaka, a vajg é így vbb.Ha ick mg a aapk, aa m a S K-a-a a új akmy d aapja, vagyi ma S Ka a uvé, é ic a S K-ak a mi vagya kijdő uajdjga, vaa-mi m gadjk a jgyg vké, gy övéybő íjuk y a övéy, é gy övéy m jg aapíai, akk mm va , cak gy aama évdéő, öb-cap. E bb ő j, j öv í b.

M h j híő, ? E újbbv v v, h

. 1989-b dmkci é abadg ígé-k, d kidü, gy úgy akamak k a - vk a jgd kü, gy a kbbiakba iaamba évők gy a kbbi a mé mbpuí d működk. A ma-i m g gy kidci ígé a kiaakuaami é vagyi viyk bygaa, vaaékü, a ddig bv aami mcaimu vbbiműködéé. A ddigi aami viyk ki-dcijak kíéé. Akk i bcapak mik, am öéik mg a S Ka-a j méékű,

aami akamaa, cak a va iémé-yi aaki úgymd „jtss” yía ö-

é, ami m m vajba cak gy jgcikaiakmym. A v , ,ö, hí öb.

Luk gy péd a S Ka-a vi é-küi öéi iéméy yía: h v j jb vő

ő ö b jb , vő hí b ő v j v? Ugyaa, cak m m gy kamaba, amkőb. D ugya a y a öbbi akmyiéméy, cup a aaki jgyg y-ía jgyéb. Ha a g, a ökmyak,a ampgk, a avak géydk é i-üggővé vak ugyaak, akk béük-

vadi ökmyaig? Myiv agybb agaacia a m védő akmy é akk,iv myi m a y, a a két vagy, a S Ka uajd a ökmy-ak, vaami a öd művő cadk bikjk,működik! Bí- jőégg, a am é a -ampgk j kigagak köümé-yi köö, gy a köagi ökö kövü vajuk, vagy kiag gyéi vakübőkük képviők a ggyűéb? A 18. adiAgia ő, vagy gdka péda. Aakki gyéi va kü d m a jkupci mggya v-? Ugyai a akki d- kupci aapj működö, aé ak ki úgy.Ocbb ugyai gy-gy méy mgvi, migy gé p. Ső bb a yb a viaív-ag, épp a kump méy akkba ag é é cbb a kump. Kvb-b kü gy-gy va kü maipua,mi gy gé gé. Ek a ő pédak a md pja, a cak ika avai. (ez t ichi t i ttis óiut, ctis ikttút sz. H

v v , ö ö bb, v övv, öv!

M ő b. Hh öv bí j bő új b? E öbb ú i égk ik. A gabbkiidu p – küöö akk, a ic övéykiy -, gy a aam ődg bikja, gyak-ja a (piikai) m, a ép.

E bü a gyik mgd , a vh

övű b v újö új bvő. A





épava a aapvkő i dö. E a épavamég a égi ggyűé agyaja jv, iv ö- véyaka ővé é a akmy kédé-b öéő épava, ami köagi ök íaki. Kh, öv, v vh övű ű? Ig, m aépava, a m ődg aam gyakj-

ak kö, kjgiag övéyíi a. (n- ts, h i sz éét kijző k-ski éit és i s tó és tévsztőtézőt htstíti k – i kts is é, h tt szjuk hzusk ész jssk.) A épava u ki íi aakmy mgyűéi vaka, a i a viaaaa kk köö, aa a S Ka-a, jgyg, a öéi akmy ki kööyik a dv: a övéy akmy d,a jgyg yía. A v

h ű ö öö, h , ő öv.

A ű ő öví hő h ö ö, h j hí ű, v ű v íj . Ebb b v hh.

A v h h ö övő , v bb h. A aagi a 1919-1920-a jgyg yí aajuk mg. Akmmü 1919- buka u a 1920-a mgyű-éi vakig működő kmyk övéyég viaa. Nm vak kövkéb aakuak mg é még a m adg i Hh M 1919.vmb 16-i bvuig, a g őv mg-va aa. A kmyk éig-mddig giimi-, a kiy képviő (h ius) J őcgköjgi jé biía. Egy iy kmy íaki a a vaka, amyk kövkébmgva mgyűé ődg adaaké j-ö mg a g akmygak yí

a jgyg jgyéb. A mú ú év avy övéyégé, giimi szksj ti -ősítés jté a vapgk vak,épavak, épi kdméyék, iv agy kmyka mga dmcik vaévé, a a d gad a kjg, miköjgi giimici (övéyíé) vé. (a szks- jt, z csk z aktíós tkittéisi , zt viszt szútk és jh k-tzhttk, k észuvits é is.)

A h h, övv 92,

867 , h vj j v ű h

í ő , j hí jb.

A v, v v v ű (v ű) két alkotmányos ormája öv, v vh öv ő bő öő .

A hő: . A ada-m ömagba m é övéy akmyd é jgdj övéyk mí. Egydüúj piikai y mő v. A új yépavaa, iv vakka é k ö- véyíi. Ekk imé cak a akmy m-gyűé ada ku kk köö - vbb épi. Ha a úja mgva övéygadja a öéi akmy é aak aapvi,akk béük jgyg yí.

(létzik harmadik megoldás is , i ézt sz-

it a legtisztább helyzet lenne , h tötéti kt vit ézzk. H juk zt, h msz sti, it ki sz is tövét, kk csk szé töt tövés zíciót, z is kitövés tötéti kt szit. ez zíció z sz-ti ésk zíciój, kit tövés, tö-téti kts t is ist köi htvz ki, z iztsítj tövésséét. Kis sté ki, tövés köztss sté z szűés -zhti kht – Vtik zíció jöést, it-v tvítst, hcsk kktu skét zik kéést. a tötéti kt szit z szti ésk z sz ső zszósukét z u-kót kövti közji hichi. ns, z sztiéskk k összhívi étkztkt, izttskt,tcst, i z tkust iíthtj, it t-s vszts zht , it ézt szit ő, v z t összhívtt tstt íht ki.)

N hő öv b vő, b bí – h ö vj öbb v – ö ű, v ű víj. N

hő vbb öv , öv vj , , h S K b . (K v, jj, j)

8. VESZÉLYES UTAK VESZÉLYES JÁTÉKOK

A kövkő kédé, gy miy akmyjgimgdk mük gy viaaaa övéy-égű akmy d é? A jgi

magyagi vg yb miy vak ük a mgda jgi pambuumba i



idigk v akmy kiv? Küööki aa, gy 1949 a kai dű a-kmy d abya a g éé é a jg-yg imm öbb mi 65 év mgakad.

A ső va a, gy gy j akmy, cak b k aai. Ek a vaak a mik vaia,gy a akmy j, cak éékvű akamaa

é éméé k éi, ( jé bb ab a akmy ba), iv k -mi, gy a égi d idé. É magamm am j akmyak a, amy ővé -i gy övéyü aam ju igaci-ak, gy maga é idg aamak ma gda-au ki gy g é aak ampgaia ab új akmy kk köö. Hi- yivva: miu a 1989-90-b éjöd a kbbi dikaiku d aja aakmy jgyg, akk aak m-

cak a övéyég pbmaiku, am aiíi akak a évidkk a akmydjé i (1945-1990). Küöö aé úybdik a „iticiós cit”, m a mai d a épu- via aap akmy dj ic mg-őív a épuvi köiv.

A sik va: a jgi y, a „sttus qut” k aai, ak gy mia új akmy -gadva, a jgyg yía ékü, i-v a jgi akmy aakíai, mgvai,aékü, gy úja céék. Lgjbb gyümk. E a ubbi őég gikbb méga 2010- vak ő mü , mi égmgd, iv a vak u ak köéb ép-ű gda, akik vajba m akaak mmiy v. Mid a ő, mid a mdik p kép- viői vig agadjk ugyaakk, gy a akmy é aak kövkéb kiaaku gadagi, kööégi,mi viyk köö ic öüggé. Évéük i a akmy cak ömagé va, bbő via kövkik, gy g.

Lajuk, gy miy v aúíaak a kbbi d yaa m kik. Küöö-

éő, i a 1989-1990-b ömag aakí- piikai dk égy aappiéé é vaa „ts” a 2010- vak u. Ek a kövk-ők: a gamak é a íék aiviak ibi jgéméé művő, így a jgémé épíakgak ua yi Akmybíg akö-ék mgkédőjé; a uaié kk-dmi mi dk a ki péügyi dk,aa a épuvi iéméyi i abúaamma dkő Nmi Bak (Jgybak) a-amak mgkédőjé; a vigémé m-

pium bi ibi médiaiyí i épék m, a ddig a ibi aamk védő

úgyv „ss” köagi öki píci t-vét uajdképp yí adü jk addigi dk. (ehhz é hzzjut z i -kti ózó kk és vicék ózt-tsk szék.)

pi z 1989-1990-b aaku d pivai-civa é m ú kiaaku uajdi ukúja,

pdig még mg m kédőjődö.A hik va: a d övéyk

imi é akmymma, úgymd a jg-yg yíva viaéi a öéiakmym, a épuvi aapj, iv„mka” va ükég. (mjz: vé-é szit, ztkzst ik szki-s ht étzi, htó, közji t észuvitskét is ht k éti. e- z ét z s, it „ó vskik”,hisz Szt K-ts ,

k szuvitst jti, zt , ss-sé tszi ztkzs st kstut ééthtőközji t.)

öbb évad a émé: jgygyíai cak övéy dk övé-y öéő cééév , a a övéy-ég é, gy a uvi a ké, a aamődg gyakja a (piikai) m, a ép. E a va, javaa a gy mi köégű pi-ikai vődék, agk é média köéb m-ü . L k a aba ögi, gy ic „ÚjSzt K-t”, agy maba öbbé m-d i mü, cak gy gy va, amyk aap-vi aa vaak, amia ék! A mdik é a amadik p a 1946 ui dk via-aaa jék kidci céa, dugyaakk a ddigi d vbb yaak újabb kíéé i.

A ik va: a jgyg yíaa S Ka-a aapj, a mai d ö- véyé aakíva, a ka uvia é uaj-djgak imé m.

M h ?

A oszűés akt-őkészítő esti biztt-s 2010 dcmbéb gad a ggyűéimgviaa aj akmyv. E a - v aam kiv mgyija a ua, kiyija akapu a jgyg yía iyba. E-gadja, gy a magya am akmy diyg a S Ka ji. E köv- imi, gy vaak övéy é övéydk é kiyivíja, gy övéy dé kívja. E a a épé, amy akm-y kiéb épjük a akmygi

„ruict”. Nyivva, gy még m ji ma j ayagi, m a aaki jgyg yí-





, d akmya ua gd, ő bb a iy-ba jöi ki a iy, ua, ami végig k ji, é amy vig a kiaaku uajdviyk üvigai v.

mé még ő vagyuk a v -ggyűéi mgviaak é éékv a v ő- viyka é a mgő imk iy köy

mgöé a i, gy a jgyg yí-a, iv aak déka éküi új akmy -gad a ggyűé.

Li va, gy ugyaa céb, vagy céé kéiyb jö a mad. A gyik m aka v,d muaaja mag ak kvaívak, jbbda-iak, vagy kéyk i ak, miköb yía, vagy aama madja aka, akik kök a v iyba. A k mdai, gy é ői-ébb, a yía mgmdjk, gy édkk a d-digi d aba. (P.: MSZP, LMP)

Mik iy, aa ékik é va mad,ya mi, vagy aak md ők, akik v-é küdk, d vajba í pgamjuk, vagy gyakai piiuk a vk mgakadyaé aak, ava a ddigi d i. Így gyvk, akik b ömagya ög üg-k, é g piikai p é by aka-ak, a őmagya agymyk é a kéyég,a gyak éékdjék mbdíva, é aöéi akmy gamaiak őg ém-éév kívak mi gyég éi.

A v b , h , bő j h , v , b h, b j , jbb, b, b, , v v v . Nh , ő ő, őő ő vb , h. A ú hvö v öv h, h ,

j, v v. A öv, v, h , b „puha” ú h ö.

Ami íam, 1867 é 1918 köö, miu a 48-aé 67- mdék akaaak é a mi v-k a gyakaba aivik, a mbk ömgia abadg jgyéb ökék, é a 1849 é 1867köö é kéőbb mguc é géyí mb-kk igag m gaak. Így k mia,cii aap a épi é mi gda m-bdík. E ua yiak a adikaimuak,

a idg, ég édkk a vé ada-mak, aaciak, puccak, a idg bavak-

ak. A mbí őég épp aé v -ég, m a ka uvi a gyakabaayagk, mid a m, mid a mi vagy védmék aivia mia. A miégi „k-ya” aai é mköi kija pdig, cak ű va aja. Ma a véy még é i agybb.

Jvé adi, igag gai, a múbi

ügyk épp a j é a jövő édkéb -di gjbb é gibba, cak a jgy-g yíva a évk mia.Mküöb a aga avak cak a mú kdő-éé é a mi gda ja, a úéé éyé-k j gk.

A mi aapk é a akmy ék i-a, a i midképp gíék a pu-u vő yk küi, é imdkuk,gy i küjük!

A FELHASZNÁL IRODALOM

asv bt: a ské tzusi vi- és k. bt akéi Kió, 2010.

asv bt: a ék ttéésk h hstó. Kétvűsé VII. év.1-2.sz. 2000.

a Kiszti: Sik és kuc. Két zi kskőcs, msik és Csiik bu luxuiZsi (1387-1427) uks tt. Szzk.141. év. 2007. 4. sz.

btik e: a kikzsk töté-t. akéii Kió, bust, 1987.

„diszhói és vks” Széchi Istv utsó - jik kutui. Hik Kió, bust,1988.

eckht Fc: a sztk-sz tötét. mTa,1941, attkt, 2003.

echt Fc: m kt- és jtötét. p-itz Zsi és Fi, bust, 1946.

e Istv: a i ktuk. m SzKövk, bust, 1943.

Fus, ni: a éz kés. a vi ézi

töté. Sc, bust, 2010.gust pét: m. a. rthschi. a kító. aké-

ii Kió, bust, 1992.Hk gu: a s és s Kt-ci

ék tiki, ti vizst. Tuu Kövk. m stötéti Kuttó és Kió K, bust,2002.

Hévízi Józs: autói-tíusk msz éseuó. pski, bust, 2001.

Ivk e: „Scu Iiu” és rx Chistius; a „sztistvi t” és kszté kis.

I: Ivk e: Hi zój és z ókitzik. pió, 2004.



Kcsis Istv: a Sztk-t tötét. pski, bu-st, 1995.

Kcsis Istv: msz Szt Kj. pski, bu-st, 2010.

msz ktk szzsi vi. 2010.oszűés akt-őkészítő esti biztts.

msti Ti: a m Kis h z auszti-

i Hz szi között z uói s hóik (1558-1648). Szzk. 143. év. 2009. 5.sz.

nskt Istv: a iii ööksé. Sz Té Kió,bust, 1991.

p g: Hzts. pski, 1999, bust.pf géz: a m Kis 16. szzi Hsu

mchi. Szzk. 141. év. 2007. 5. sz.pj Kti: lvző ztk. Fizik

Zsi k. Szzk. 144. év. 2010. 2.sz.

rtzi, Jsh: a közé újzés. Szt IstvTsut, bust, 2008.Sitz, Sh J. - Kócz géz: Hé kútsk

msz és szi zsiós tötété-hz. osiis, bust, 2004.

Ti áks: m kt és jtötét. gi,bust, 1919.

Tóth Zt Józs: a közji hk és zti ötut 19. szztó jiki. Szt Istv Tsut, bust, 2008.

Tóth Zt Józs: msuk kt. aSzt K-sz töté és köz-

j. Hui, 2007.V Ti: a Szt K sztés – pi

vszíthti t kjt. bust,2004.

Vss Cs: bvztő jztk ts-zs-t. Köcs Itézt, bust, 2005.

Vss Cs: Ht, szkits, kuikció. Kö-cs Itézt, bust, 2005.

Zk as: ehttt jztk töté-ő. du Kövkió Vt, Svjc, 1976 (1991).

Zétéi Zst: a Sztk-sz i ét. pski,bust, 1997.Zétéi Zst: a tötéti kt. msz ősi

kt. mszét est, bust,2009.



V

H V


http://slidepdf.com/reader/full/toth-zoltan-jozsef-a-szent-korona-mtf-10 85/96Kisenciklopédia 10.85

A Oű Aőíő b Jbb M Vöv 2. b 3 búj őj. APb M Iv Á ö j jv ö M Vöv ú vb v j, j b MVSZ Eö j hí v23/B/24. b 4. ú, Kv h. A M VövA Nű öhív jv

j, Oű bő v . A v jö j . A ANű v öv ív M 66 v h íh j.A A Nű h öv, őí jbv b. A őj Oű v, h , M

j ú vbb öő Abí. A M Vöv őj öjb S K h űőő . A j: A Szent Korona maga a ma gyar nemzet. Abb ö MVSZ ő j j öv.

A S K Av h

Dr. Endrey Antal emlékérePreambulum ak z szk, 1222- tt és

kihittt aujv szzöi euó sőktt éttt ét;

ak z szk és k ztk, ősiközji v szit Szt Kt tkét,h székét kzt, jk, jktókés i j sk tkittt, szétítv őhtt;

ak ztk, 1568- ti sz- űés vi sőkét t tövé ői szst, kiist, hit szst;

mszk, Szt K szk, - ék sz i ht t kt-jt, i szétű és i ktű tztt- tztt ktt és z éíttt jt hsszútv tűi. ait töté htősét tt, vissz k téi hhz z kthz, hhz z étékhz és hhz jhz, t évsz-zk, évzk tt vé, vjtékk, közji hck k tttt. ez htősé 66 évs sz-t ut, st 2010- jött .

A M Vöv

A Magyak Vigövégé (MVSZ) a iaibékpaacca íi akí magya m gy- giim képviőj, a Magyak Vigkgua1938-ba íva é, mi aj, yamaa műkö-dő ügyvivő üé. A kmmuimu évidik kigagb abaduva, a 1992- úja- vődé u a MVSZ kövk é j köv-ő adik a, gy Magyag é a magyaép viaaa aj akmy, aj éék-djé.

E aa a kö ké évid aa a Magyak Vig-

övég a g é a m gpiikai ad-gai midvégig m ő ava, m éygi ada- va é gama:

• a m gyégék yí;• a jgyg yí;• a g é a m bai köődéik őí-

éé.Vgyük a a MVSZ iyú ckdi:• 1996-ba, a Magyak IV. Vigkgua ki-

mdja, gy a igd Eupba ő kmdíai a iai é a pii békév é-

akí magya m újaigd. AVigkgu mg i vi aak ké g-őbb piikai köé: a magya ampg-gak aayi jg va viaad midamagyakak, akik igéyik, b éjk a vig, vaami a kékama Oggyűémgméé, amyk a Főba képvi- juak majd a küi magya mikööégk i;

• 1999-b mgakja é upai iű, m-köi via bcja a küi ampgg -gam;

• 2000-b, a Magyak V. Vigkgua ki-mdja, gy a ad gpiikai aik

A S K Av h– MVSZ jv Oű Aőíő

b



köp a magya m béké, amdí-k éküi újgyíéék gőbb kö aküi magya ampgg jgiéméyé-k a mgmé, é a a magya am gy-méb ajja;

• 2000-b, a MVSZ kidga, é a kéy magya am miiumak őéjé adja

a g gőbb köjgi mégaiak a kü-i magya ampgg jgiéméyé mg-mő övéy vé;

• 2003-ba – a aa ké magya am yckdv – kidga é bcikkyi a kéü-ő upai akmy véb a kibbég-b éő mi kööégk kkív jgai, aaumia midm ég va, éa v 2003. júiu 14-é adja a upaiakmy ü – Eupai Kv – v-őjé Vaéy Gicad d’Eaig, v acia

köagi ök méyéb ad acia -amak;• 2004-b, Kv ő íb mga-

üéé a MVSZ Eökég gadja 213/B/2004. bu 14. mú, jg i évéyaa, amy v éé képi jőjék, Magyag akmy jgygak yí. Ek a javaaak a köéppjba a MVSZ a SKa mé íja.

• 2003-ba a MVSZ épava kdméy aküi magyak magya ampggak kdvméy, püé éküi viaad.A 2004. dcmb 5-é, akmy- é jgéé-k jba mga, é a IGEN-k ügydöőő éküi győmév végődö épavaagiku kicgéű v, m mégi dup- j a magya piikba, é a évdé véy ékü kijő, gy ékü a ö- véyi kdméyé ékü, m ü va mg a 2. v XLIV. övéy a magyaampgg 1993. évi LV. övéy mdí;

• 2004-b, majd 2008-ba mgdi a Magya-k VI. é VII. Vigkgu, amyk köéppjba, mpiikai úya bmia gymiid ékmúa ő ki ké bai épkk va gyüműködé,amyk jmdaa – Eurpa közepén, szívnkben Ázsia minden zsongásával –, m cu-p gy ég maégia ő agúya, am akmy aapv i;

• 2007-b, égy kimé a Kp-m-dcéő, a kaakii Si-öö paj, júiu

7-é, a Pyi Caa 1100-ik évduj k-dméyi é aíja a éő, gkvbb m-

é évd j madjakka a mma véi ődé, amy épik jö- vőjéő , é amyk ü ugyacak a-kmy aapvvé va a jövdő magyaakmyba;

• 2006-ba kidga a Magya Nmi Mii-mum vű, mpiikai pgam, amy

7 paagau 32 ééb m akmyaapv ögí; (mékv)

• 2010-b kidga é magyau, vaami a-gu yivga a a Igazságot Eur pának! című píci, amyb a iai é apii bék öüviga kdméyi. AMagyagak va igagga magyéékű a Eupak va igagga-a. (mékv)

• 2010-b 10 paagauba ga 50 é bővíia még öbb akmy aapv magba g-

a Magya Nmi Miimum pgam – AFordulat, avagy az erkölcs mindenek elett cím-m – é a 2010. mciu 15-é magya é agyv yivga a. (mékv)

A MVSZ v j bí

A Magyak Vigövég baa vigaa 1944-b mgakad jgyg viaí-ak ég mdaai é 2004. bu 14-é,Kv mga ökégi üéé a abbi viaa a.

A MAGYAROK VILÁGSZÖVESÉGEELNÖKSÉGÉNEK HAÁROZAA

213/B/2004. bu 14.

A Magyak Vigövég Eökég a magyam, a vig magyaga é Magyag ai é őégbő idíava, ükégk a- ja, é idívya a piikai döékak éa g vapgaiak – épavaa mg-őí – övéy gad, my kimdja:

I. A jki magya am – köéük ak-my agymyai köődő – a öémigé magyagi amdkk y-ak kii mag, íéi a ökéyuam mi-d mj, a mú ökéyuami dkkmidmű kööég é yamag mga-gad,

II. A ggyűé di Magyag a-kmy jőégű jgabyaiak (jgak-ak é amvék) égy év bü öéőüviga, majd ggyűéi mgőíéé é

új övéyk mgak aé, gy mid a öé-mi yamag, a magyagi akmy





gdkd agymyai, mid a jk ada-mi- mpiikai kövméyi kő úya évé-yüjk.

Kapj küöö mga p1. A magya m agak é éékik

mgőé amaka ki ékü;2. Magyag S Kjak a – mid

ammba ib aad – méj,amy i- a mg é őö (a ökéyuam-

ma ögy ) aam a aödkő m;

- a am é m őaam a S Ka jképi é gyb mgméyíi, mi aőaam aaya;

- a S Ka mid uajd a ag bü, jkép mköi ki-b;

- a gyü éő magyak é m magyak yv, aj agymyka é vaa -ki ékü v kööég akak gy magaabb dű köö cé gaba;

3. A akí magya mék (épc-pk) mi é ayagi ééik, ö-dkéi jgak (aumijak é ma-gya ampggak) avaa, évéy juaa mid a bő, mid a amköi vi-ykba;

4. A magya é m köép-upai gyü éő épk édkkööégék é gyüműködéék ő-íé é gaa , küöö ki Magya-g é a Kp-mdci köö é (kuúa,gadagg, piika) i a múba é jbköődé mua méyk é kööégk, aDua-vögyi épk köö a é ökmy-ai, dmkaiku agymyaia.

A ökég – aaa mgőíéké – ja- vaja a Vigövég 2004-évi Küdögyűéék iy émű aa gad.

Kv, 2004. bu 14-é.

A Magyak Vigövégék Eökég

A jv A Oggyűé gadja a MVSZ Eökég

213/B/2004. bu 14. mú aaak I. p- jba java vk kimd övéy.

A Oggyűé gadj Akmy Nm-gyűé öív övéy, amy ük -adaa, gy a MVSZ Eökég 213/B/2004. bu14. mú aaak II. pjba javaak -i jva, vég Magyag akmy j-

gű jgabyaiak (jgakak é amv-ék) égy év bü öéő üviga, majd

mgőíéé é új övéyk mgak aé, gy mid a öémi yamag, a magyagi a-kmy gdkd agymyai, mid a j-k adami-mpiikai kövméyi kőúya évéyüjk.

A Oggyűé dj g épava- a ké i övéy mgőíéé, majd ügydöő

dméy é ívja é a Akmy Nm-gyűé.

A 386 agúak java Akmy Nmgyű-é agjaiak é a Oggyűé akcii a maguk -b, ik avaa vajk mg. A mik é amagyagi é a küi magya pgk a maguk b íjk/vajk, a pk évé ékü.Gdkdi k a, gy a Akmy Nm-gyűé öayaiba ükö a vig mgayigba éő magya kööégk ékm.

A Akmy Nmgyűé a vég -

ada bck mgőíő épavaa. A v

A g akmyak, iv akmy jg-djék öagba k i a g épék küév, é mag k vii mida jgyk,mg k jíi mida éékk, amy ag ép öém , évadk aa vé, vjékk, köjgi ackka magb kivajúd.

Amyib a v jü, a ad ak-my d a ad ép ma éő é kémi mg. Amyib m, a kiaaku jgd ag ép ma kéyubby vik, aak mid g, béí, puí ava gymb.

Viga k i, gy mid gba öüggé va a akmy é a adam ékd- v, aa a üő gymkk ma köö.

A gbi vigba aj yamak aa ik,gy m ég a é é a géég va jgkimdai. A új akmyba a é viaaaaé éi égé k avai.

Ugyacak a gbi yamak é Magyagdmai addak éyéb akmyba java-

juk ögíi a a Magya Nmi Miimumbaög v, my i a amadg é ka-maaiak öéé dí ög gy évbm aadaja mg a g ampgaiak aam a k kk yíéé, kaaíadíad ög.

A magya adam dmai dmgai é -ki vaiak iméb akmyba java-juk ögíi a cadk akív, a adpiikba iadikia mgmuak mga.

Akmyba k ögíi a magya ép ö-

dkéi igéyé, amy a Magyak VII. Vigkg-ua ga aaba. (mékv)



Akmyba javajuk ögíi, gy a mid-ki magya am aja mid magyaak, béjk i a vig.

Akmyba javajuk ögíi a a k -év adg, my i a magya ép é Ma-gyag ököő íd é kapc K é Nyugaköö.

Akmyba javajuk ögíi a védmé-k köégé.

A g épék uvi mgíő O-ggyűék kékamaak k i. A g,amy md a ő iéméyéő, aaau vugaija köéé. Nm é m abad gy adam kaimaiku méyiégi, avagy kima-ga akmbi aa kéyíi, gy mid- pa kj gdkdiuk é vikdiük a, gy a g övéyba, kédé-ib baaak.

E gyidjűg mgüdő a g a-gymyaib iy akmybíg, i aő jgi biga, amy a akma gkivbbudai ömöíi majd, k jgbigga, éava üggégg aja a üdő jg-abyk akmygi viga.

A 1989-b a Akmybíg gadXXXII. mú övéy ú év aa kiüí a jg-amig gam Magyag. Mgaapíak apj a Akmybíg ügydi övéy é-kü, övéyü működik, é kképp midddig aaa – d iu – mmi.

A i kő méő péda, gy a Akmy-bíg í év aa m gyaa mg a a paa,amy a Magyak Vigövég a öbb civi v ya éiő 1989. évi II. -mú övéy mb yúj b. A kmmuimuu évéb gad, mig ay övéy idő-b ka bavaki őég yúj a övé-yégi ügy ugyacak öög jgíügyéégk.

Z

Mi a őadakb a, a Magyak Vigö- vég a mai akmyi őég a öé-mi magya akmy jgygak y-íba ja, amyk köéppjba a SKa , a maga mgméyü akaiba.Úgy, agy a a vigíű jg, D. Edy Aa y ömö é aa mggamaa:

Budap, 2010. pmb 30-

Pauby Mik Iv Ádm,

a Magyak Vigövégék ök, híőj

MELLÉKLEEK:1. A Magyak VII. Vigkguak yiaka-

a a magya ép ödkéi jg2. a mk Viszövtséék nemZeTI mInI-

mUma(2006) – p://mv.u/mm/idx.pp 3. a Fut avagy A köc midk – Ma-

gya Nmi Miimum – 2010 – p://mv.u/

mm/mm_2010.m 4. Izst euók! – Píci a iai é a pii

bék öüvigaa – p://mv.u/idx.m

A M VII. V

ö

j A M VII. V

őbő , őű h v

MAGYAR KÉRDÉS

A Kb őh ,ú – –, ö vb v.

E v í M

Kbb, ú ő h, 8vv E új új, bb v ív .

S , E U ő h öv, új j . A ö hő , h vbb v. H .

A M K vő ö, b ő v ő ö, íh j, 977. ENSZ öű öő jű j.

Ezennel kinyilatkoztatjuk a Magyar Nép

önrendelkezési igényét! Köv:

. A ö öí b új





ö j ví.

2. A ö j ví őbb ö v.Evj, h M K j h v bíh, ö j ví

h öh h.Kvj E N Sv ő.

3. A ő ö j jb j ö b vj, , vőh K í ő öö .

Fíj b P, v ő, h v

j j b ví.Hívj h, v v

v, ö , v ő,h b b vv í V .

Fhív b, h bb b, , ö hj b őö j.

V j í j vő, h M VII. V b v í ö öv hív j vő j.

Kt bust, 2008. uusztus 20-

A Magyarok VII. Világkongresszusa

méktk:Kinyújtott kézzel Jogi háttér

Kúj a nitkzt éktkét

Kp-mdci magyaké uk Eupa m-i.

Imm kicv év k a mai Magyag a-ai kívü éő maikak maa iga-gaag viiük. A iai majd piibékődé dméyké a magya ép migy gyamada, mgkédé é bgyé ékü,idg amaakuak aga a kü. A

mgaap békődék dikumk vak, ajuk kapcd kibbégvédmi gyméyk

a gyakaba m udk biíai a magya m-iégű pgk ma a ők mgiő jgka.

Ma m K-Köép-Eupba a öémi -amak agymykka dkő épk köügydü a magya a, amy kéy vii a ua-dik ad jé ő méyaa é úy. Eék a idő, gy yivvaa igag-

aa y mgvauk, i a mköi jg ővé i a épk ödkéé. Míg a é-k, k, ivk, vék, vk, bykk,mgiak, kvi abk jg aapj a-badg é üggég yk, a magyak idigmég aumi m juak.

A ki m a „abadg, jg é big”ü, miv a Eupai Ui a mai apig m bi-ía a ükég ék m a kkív jgk, m a ödkéi jgk kiéb.

Eupa békéjé é big m ú -

v gaai gy ép aapvő jgak mgvva,é a Magyak VII. Vigkgua úgy a-, gy a kédé déé yiaka bc ki,é kdméyi a Kp-mdci magyag békégyüééé é mgmaad bií ödkéi jg j köű é aadékaa yí.

A mgda péd kí Facc Ciga va amök é bügymii, aki a a -u é j badvyba épava köv- Dé-iba, „m a ödkéi jg mabad mgvi a dé-ii épő m”.

Iy köüméyk köö íjuk mg a vk,a uk, a m, a b, a v, a vé é ak m ai é kmyai: KÖZÖS A SOR-SUNK. Jövőjük-jövők cak akk bdg é ik-kb gadag, a köcöö biam aapu, gy-agú paké udak vük gyü éi.

Eköégük ő, iük, gy ökvéi-k ik ka, é a médukba éő m-k aa uk amaa aj maguk dkük.

J h a nitkzt éktkét

A ödké jga – mi mé jg – mi-d m abadgjgak a aapja. E maaENSZ-, Eupa aci é EBEÉ-aa i mg-őíi. A ödkéi jg í mköi jggakk v, amik 1977-b ayba ép a ENSZKögyűé a gad pi és pitiki Jknztközi ezsék é a gzsi, Szciisés Kutuis Jk ezsék.

E kmyk ő cikky így : „mi é-k j v z ökzés. e j été é-



k sz htzzk itiki szkt, éssz iztsítjk zsi, tsi és kutuis jőéskt.”

E a jg köő jgű – jus cs – ami a j-i, gy a jg m cak b k aai, amő a jg m mdai. Mid ődé,amy mggi a jg – mmi.

A Kp-mdci magyag y öbb kbmcak igagaa, d jgaa i:

• Midü, a épava ékü új akaúak, mgéék a aapvő ödkéi jg. (A USA mia m aika a iaiődé.)

• A ct sut sv v m akamaa,m gyak iya mia m ődéő,am dikum va .

• A mköi ődék jgai 1969. mju

23- Bécb aí Nmköi Egyméy 52.

cikky kimdja, gy mid ődé m-mi, amy őakka va ygé, vagy aak akamava, vagy a ENSZ Aapkm-yba í mköi jg aapvik mg-géév jö é.

A Kp-mdci magyag aak a iymu-

a ENSZ-aaak i mg, amy kimdja,gy mévad a öémi öa, a öémié kuui gyég é yg.

A ödkéi jg a ép akaa aapu.A ép akaa ivaa vagy bő épavaa

mg k apíai é ki k yivíai.Bmi gy i a ava dméy, a a mgévő

gyúy m véyi, miv mid m-éd g vagy m EU-agam, vagy caakidékik a upai kööég.

MVSZ Sj – 7032/101001





A ő yc Magyagudmyi Fü mgjéu öömm apíajuk mg, gy m v iba

a k őíé a ők, a kőbig, a -mgak ééő, m a a paa ik é .

Biya aé, m udmy igéy, d kö-éő a magya öém, épagymy é művődé ya kédéiő, amyk 1989-ig a „tittt”, gjbb a „tűt” cpba aak. A a-a 21 évb ké mé apvig aabadg jgyéb, myk köü a akidammaé kuaa kvébé amaaka a ivaa u-dmy képviői gúykacajja mugak ZiaiMik ugia yvé ym stötéti cs-

kk miőíék.A Magyagudmyi Fük m adak k

a gúyda, gyé a kmy akidamja ki, mé a ők a kőképp a m -ma éké m jik ki, gy így v, így öé, am a vaajuk, gy vaíű, é-ő. Mi agya L G ía a Vétssző-őstő pusztszi című köyvéb:

„mii, kik sszi útt kjuk iéz-i, it tj uk, s csk ó ht szó, h z ik tvés szi, töt z z -

tkó, it sik. Í tht z vsó cskz-zék, h itt-tt ii tusv kzőt vs köv, it h szző s cskzik – sőt tésztsk vszi –, h vk és szk, kik t-vésiv téts véékt jtk ki. e köv -vsói kkét, kv-kt, vit közétj k-k, tuiuk k, h s vit scsés, h é s csés jétkzik ki.” (1974)

A Magyagudmyi Fük vaajk aa ada i, gy a aag a mígépő vi-avék a köyvö. Nm agadm a mígépag, d mg k ai a y ay, a u-d pdig még midig a köyvpck é a köyv-akba va.

A a a yv művéék i kö. I aba a a évém, gy a ők ú k idg aak. év é magya yv a a aa jd g, gy a audmy mű, amyb k idg va. C GF J, K J, MA, K D, S P, Sh A (Sé-ky ) művibő újaauajuk yvük.

Kiv gda, gy a őkő, Pb M gy i m d agy, magya -

maú aí, C v idé idíjaúja a ük. A a céja a aí i, így y

aí idéi. S még abb a idé, m Cm-iu „ujaim”-ak é m „ugjaim”-ak v-i a magyaka, dükő va g imgimjük. Pauby Mik gyúa viaadjaa magyagak Cmiu, imv, gy a -di v Sg J, a mgévők m mégújabb é újabb biyíékka k.

B L, a üa mgmdja a magyaiúg íja mg bvőjéb, gyúa a aga-d, d igagk í aaa kéi , gy mgköyí k a adaak a végéé, a

Magyagudmyi Fük yújja kik.A kőbig öké döö, amik

B K: „H ttk uk?” címűművé ada ki a ő üb. Nmi öudauka,őké aaguk mi öudaa i acap mé a ug mé köővé é é aa bgégbő cak a ya caaa, ud-my é gyúa agyga m mű gygyí-aja mg, mi Bakay Kéé. Egy é mk ki, amyb a ugik biyíi mdé mu-aja b. B A Sv, a kéőbbi II. P ppa

m míi a vguka é a jkka, Z M mégi íja: „as Svius í-ti u Jui szót, kétségtelen , h z asiticiHui v íttt é vukk és z sztj-kkk zs…”

A mdik kö, a gőzts cstik, h S aumy aamaa a pyi ca é a c-ami üköő. Kuai dméyi köü a ga-gybb édkődé é göbb vi Ápd jdmíjak Bad Duc Abugba yé vja ki.S myi jmő magyaguka, agyjaik íjak kia ké, Aia, Ápd, Pő, jma-gam Aia agybyjak, Rgak íj km.Myi köődük k a ődik my-yi ék még pad cjaik i köbbküi!

Sd gym mé éé, gy aGadd Iú Ápd jdm vaamyik a .öbb vuk a Nmi Múum kií, akik méy vamma méük a k, akk mégmi m udva Sd képééő, my muag amaja ééik.

J , a üa vaamy ééb ké-

őbb y kapaak a Sd a mív gyűűk éyképi é mgjéi kíéük.

A b nvit ttt mstui Fztk ső c ész

(Összzés)



A amadik ü ayag P Sb Gö , aHvé újg é üa kőj íaö é vgaa, kiűő. Cím: „lttt ik, szkítk” . Szkít vsóköv. Övd, gy ya„agad” ők i y kapaak i, mi ZjF, é a Magya Naac udaa újgíi améyaau gúy Bb I.

A Év a akk é idkík öémébigaí , aa mgjük Maadi, a Föd I-ay é puam auk a mi Bdga-yukka. Aa Aadi Éva imé ga Idiba,ő a őadaba a Ké Köyv-bba k éykép auk é imk -ük a kía udépk kai.

G Á a kía kiíka mi, i-ygaika m agava. Övd aba,gy a ém kaaguba gy ya gaa, my i Eupba a magyag: a kík

udép. A ü még k éék í köö a kí-k.A a gydik ü dkívüi jőégű,

mük é aak cap, a iéa-kű kuk ai éagga, a iai g-g , gyúa a Magyak Vigövég aa 90. évdua kiad CD övgköyvé i aa-maa. B agy m Jh G vi, dm éük gy v, amik a íja: „n k széi ó shs, ii, ii juk…” Biy k béük a é ökdük kaa, gy mié öbb ék a, gy yama-a kövjük a öémi Magyag gyégék viaí. E a ügy gja, gy a Magyak Vigövég év mék Vai-ba a igagaaga, éb ava Eupa kiim-é.

A üb Bh S a acik őégémi. B L imjük a kiűő Út ti-i ékcshz című köyv, amy éy évmid au jua, akik a S Gb a v Kp-mdci ví vyé vk. I vaa íba m agaja a

Habbugk őégé m.R S, aki a 1956- abadgac u

égyig a bööbüé íék aa úgy jmi a y, gy a iai büé ya k-gy Magyagga, mia a ő vigbúgydü ük víva va a vig. Tii zt című öbb mi 40 daa agyű aumyak méki aamak a küöböő kaai gy-méyk, vaami va kapuk aa, ki küd KB a Svjuib Magyaga é a ébaj méyk i mgimjük.

A 5. ü őj M V. J , aki GÁ mua b a vakak y ia éka,

amy é bmi i i. S gy my-yi igaa va, a magam i amaam, aki a16. küi kaiku pébi agaam M V.J őada. Ebb a üb a mb-é dui imi üéő aig, agya agéég magya épék mgői a agymy-ka.

Népagymyaik a kic magyaayayvük, my „ősv, zó és kötészt” íjaa K D, a 6. ü őj. Küöö mg-agadja a va a „z” émé, my a magya épév mgy via. Véméym iaé „zhtk” a magyak, m midig vé ma i va mi magyaiuk, mgaíaiuk a vi-g épik. Ki Dé köé aé i üdíő va-uk, m ig kvé idg a.

A 7. ü a yv, a gdak jgyéék, mg-őéék köéő, a í . Egy ép

m mdaja mag, gy yv é ía yaa d gyb, mi a magyaké. Ek a gybdak idjé m i udjuk pamgai, d a mai kéyég éíé id- jé m j kiaaku mba mgv, midmagya aguka v b j, míg a ai bűía, amy kéyík, 11 vagy 13 agu-ka m uduk jgyi, m v b ayi j.Agya B D a magya yv a gévig yvi gyökék é ayjak vi, úgy - vjük víuka i a égi ík gyökék éayjak. D mg k maaduk a vag é a ud-myg aaj, m abad jük, gy kébű cak akk a, a agéék i a. Így va a biai gypiamik üé a jk-k i, a kk kapca aajvi udmyack pj S Gb imi.

Féém i kp-mdci ődik m cak gy bűí akak bédagjaika,am a K. . 7. évd j gy kép- é gamíi (gyik mék a aakai Kg), öbb au-myba ém. Ebbő a kép- é gamíbd öbbk köö a gyipmi igií é a ké-

ai igik i. A gyipmi kapca gyik bi-yíék ptu mikós d , gy ua .F. T 1806-ba mgj művé, my ia magyak é a ői gyipmiak yv, maaköö öüggé muaa ki. Ugya a víüé Gh v k-kua, a magyagyí gyik úöőj igaa.

Mid amaja Bb J: „a níus -ti hiik vű vst” című mukj.Ebb mgapíja, gy öbbk köö a igi-k képéék é agéék kööi öüggék, a

yvai k, a öbb m K j ua a ő-magya yv. A képí mgői a di Níu





vögyi yv, amy a a magya yv őév. a és ts émakö a yca-

dik ü, Gö : „piisi titkk, s -tk” című aumyva u, my a magya pdd im mg bük. Mgudjuk, gy ad mukkdak B Öb a kidg- md é mggama céja mi a

Tuu mégő öökö agymyka a maikéyégb, my a „héts” p k-éyég mgő gyaakva gy é vi-ga. A pk űődik a m bii gdja,myk ví vaa i v a Piib vagy Sékyödö őik a bavaak.

A üa ddigi köi a viajék iéék céjuka a iúg köéb i. Jmagam i a-paaam, m a Kp-mdci Rví v-yk ődöőjé é döőjé a vyők a Magyak Vigövégéő ajdékba kapk a addig mgj-

pédyka (I., II.) é agy ikük v, vak,idéék, aikak ajk. A ajdék pédyka ú i kööjük a Magyak Vigövégék.

S m, a ik éék dkük mg üa ődiő m, a Z ak, Amikba magya é ag yv ki-ad mstui Étsítő kö daaüiő, vaami a B L a k,ié magyau é agu i mgj, 850 daaMagyagudmyi aumyk. Midmi kick éjöé magmbk mga-a gí, akik a magya édk a gyéi édk éyék.

apaam, gy a mstui Fztk- i jkik Aia u kiyuk vék kééía, ké L-, vagy ké -v. A kőbig é jmagam i gadjuk mid a ké aja ímd.

Via k aba uaíai aka a mgjgyé-k, myk i m magya mb a, aki A - vé ké -v íja. E i a mggdaa vékdéi, a Hbb O kéL- íja, ő magya mb,a gy 1956- abadgac ké v, ő m ma-gya mb. A aam évk a gyűjö adak iíam, gy ud é j magyak ík ké -v

agy u kiyuk vé, i a kö évbő cak éy: Kőö C S, W Ab, PV, Dh Dő, Gö L, GK. E, L G, S B (a uk gyik g-agybb kuaja), Fh M Jő é még aam… Bmiy vaba i íjuk vé,pédu E, mi A J, a éyg, gy a auakdka uk b, akik idjéb mük aama é dicőég v, m idg papk, pé- vk, uk öd, aama m kapaak.

A ő yc ü éékéék végé imé gy

L G idé kívkik: „az, ki zt u-kt vss, ti j, h kutts é icsjzv, szit zt htók, h skk tö z,it tuuk, it it sjtk, v ésé izts íthtuk. méis vuk i, h kíséhtk szst. ezz szss csu z vt cé, h z ki ét sk-étűséét utss, h zt is ktutti, h iké zuk, h ék tus kutts ékt, khtjuk, h vé ttuk z ki vó-s jt.”

(A ga magya ép é, 1944)I da kíéj a mstui ztk

új, é v a ú a magya mbk ké!2011. bu 12.

Fidic Ka



ARALOMJEGYZÉK

I.RÉSZ

A MAGYAR ÁLLAM MEAMORFóZISAGONDOLATOK TÖLGYESI ÁGNES, JELENCZKI ISTVÁN, MUDRY PÉTER A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY SZELLEMÉHEZ ÉS SZEMLÉLETÉHEZ TÖRTÉNŐVISSZATÉRÉST SZOLGÁLó FILMJEIHEZ ............................................................... 7

II. RÉSZ

A SZEN KORONA-AN ÉS A MAGYAR ÉLE RENDJE ........ 37

1. A SZENT KORONA SZUVERENITÁSA................................................................ 47

2. A SZENT KORONA TULAJDONJOGA................................................................. 49

3. A SZENT KORONA ÉRTÉKRENDJE, A SZENT KORONA TAGSÁG MINŐSÉGE 55

4. A SZENT KORONA HATALMI RENDJE, KÖZJOGI SZERKEZETE ..................... 63

5. A JOGFOLYTONOSSÁG, A JOGFOLYTONOSSÁG HELYREÁLLÍTÁSA .............. 67

6. A JOGFOLYTONOSSÁG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK KÉRDÉSE MA....................... 72

7. HOGYAN LEHETNE MA MAGYARORSZÁGON A JOGFOLYTONOSSÁGOT HELYREÁLLÍTANI? ................................................................................................ 75

8. VESZÉLYES UTAK – VESZÉLYES JÁTÉKOK ...................................................... 79

A FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................... 81

A SZENT KORONA ORSZÁGA – ALAPELVEK AZ ALKOTMÁNYOZÁSHOZ – AZ MVSZ JAVASLATA AZ ORSZÁGGYűLÉS ALKOTMÁY-ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGARÉSZÉRE ................................................................................................................. 85

A MAGYAR EMBER ÉS TÁRSADALMA NAPVILÁGOT LÁTOTT A MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FüZETEK ELSŐ NYOLC RÉSZE (ÖSSZEGZÉS) .............................................................................................. 91



E G – Rai Lé, Magyag, Vbéyi am, Magyag, M. Kaka Mia, Kaada,

B Ia, KaadaP – Szabados György Gergely (1887-1964) szegedi bognármester emlékére, Mak Fc, Kaada,

B Ia, USA

K

A Magi, KaadaBabiky Emy, KaadaBag Iv, KaadaBg Vica, USA

Cavi Magya Rmu Egy, KaadaCbik Gyua, KaadaCvi öéi ag, KaadaCak L, AuiaD. Bk Z, KaadaGd Hay /Bag Baa, USAG Gyögy, AuiaHgdű Ed é j, MagyagHvay am, MagyagHÍD, NSW AuaiaJbb Béa, USA

Ju Gab, USAKaa Aia, AuiaKm Ky é Kaai,USAKkéyi Z d., Magyag

Maj Ma, KaadaMauka Magda, AuiaM Éva, KaadaM Laj é Éva, USA

MVSZ Edm-i Cp, KaadaRafai Z, KaadaSab Ápd, Kaadaéyi Fak, Kaadapak Jp é Va, Kaadaöök L, Kaadaöök Zuaa, Auiaia ag NSW, AuiaÚjvy Iv, Kaada v. aajai Bak Ápd, Magyag v. Majéyi L, Kaada

Vakua Ria, USAVmi Jp, KaadaZai Jé, Kaada

Vöö Mckavi Iv, MagyagSa Saa Kac, Kaada

B L, USA,B Z, Magyag,Jbb Vima, USA,Kd Di é Mai, USA,

Lad cad, Auia,MVSZ USA O,Nagy Laj, Bgium,Réi Ca, Kaada

Fővöö

Újabb támogatók

toth zoltan jozsef a szent korona mtf 10

Documents