tortenelem kozep irasbeli0511...

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 0511

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

POVIJEST

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

PISMENI ISPIT SREDNJEG STUPNJA

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Vrijeme trajanja radnje: 180 minuta

Pótlapok száma/Broj dodatnih listova Tisztázati/Redovnih Piszkozati/ Za skicu

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM É

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A

●

20

05

. m

áju

s 2

1.

írásbeli vizsga 0511 2 / 36 2005. május 21.

Azonosító jel: Történelem horvát nyelven középszint

Važne informacije Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno– i u slučaju ispravljanj! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti vrijeme koje vam stoji na raspolaganju! Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke!

• Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Uz svaki zadatak koristite dozvoljena pomagala: zemljovide Povijesnog atlasa i dvojezični rječnik!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed:

1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno Povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one

pojmove u svezi s datim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dati problem može prezentirati!

4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Napravite skicu, koncept – ako je potrebno! 6. Otkrijte prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena) svoju točku gledišta,

mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne!

10. Pripazite na konstrukciju teksta i na pravopis! Na znanje:

Kriteriji ispravljana eseja:

• razumijevanje zadatka

• udovoljavanje sadržajnim zahtjevima

• konstrukcija odgovora, logičnost, jezična pravilnost

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA 1. Pročitajte fragment pjesme o grčkim bogovima staroga vijeka. Na osnovi navoda odgovorite na pitanja! (Po elementu1 bod)

„Zeusz pedig elrendelte Themisznek, hogy gyülekezni hívja az isteneket sokvölgyű olümposzi bércen… Szólt Kronidész, s nem csillapodó csata kélt a szavára, s indult hadba az isten mind, szíve kétfele oszlott. Ment a hajók seregéhez Héré, Pallasz Athéné, véle a föld övezője Poszeidón és a segítő Hermeiász, ki kitűnt közülük leleményes eszével; … (Homérosz: Iliász XX. ének) „Zeus je pak zapovijedio Temidi da bogove na okup pozove na vrh Olimpa… oglasiše se Kronid, na čiju je riječ žestoka borba buknula, krenuše u boj bogovi svi, srca prepoljovljena. Iđaše kod vojske brodova Hera, Pallas Atena S njom vođa zemlje Posejidon i pomagač Hermo koji se med njima istaknuše domišljatim umom. (Homer: Ilijada XX. pjevanje)

a) Podcrtajte u tekstu onaj redak kojim se upućuje na prebivalište bogova! b) Identificirajte sljedeće tvrdnje s bogovima iz navoda i upišite ih u tabelu!

Tvrdnja Ime

1. On je glavno božanstvo

2. On je gospodar mora.

c) Koji je izraz istinit za grčku vjeru? Podcrtajte pravilan odgovor!

monoteizam politeizam vjerski dualizam

4 boda

2. Na skici zemljovida vidite širenje Osmansko-Turskog Carstva. Riješite sljedeće zadatke! Koristite Povijesni atlas!



a) Na crte upišite imena gradova označenih na karti brojevima 2 i 4!

(Po elementu 0,5 boda)

2. ....................................................................................... 4. ........................................................................

b) Tko je bio osmansko-turski vladar u XVI. stoljeću koji je među ostalima osvojio i

Budim? (1 bod) ..............................................................

c) Od dolje navedenih područja podcrtajte ono koje su Turci izgubili krajem XVII. stoljeća! (1 bod)

Balkan Mađarska Vlaška

3 boda

3. Sljedeći je zadatak u svezi s vladanjem Mátyása Hunyadija/Matijaša Korvina. Na osnovi fragmenata dvaju izvora odlučite jesu li tvrdnje u svezi s Matijašom

istinite ili lažne! Svoj odgovor označite znakom + ! (Po elementu 1 bod)

Vrsta prihoda Iznos prihoda (forinti) Porezi kmetova 300 000

Trgovina solju 80 000

Plemeniti metali i kovnica novca 60 000

Vanjskotrgovinska carina 50 000

Prihodi kraljevskih posjeda 50 000



Prodaja bakra 26 000

Porez erdeljskih Saksonaca 23 000

Porezi gradova 20 000

Porez Židova 4 000

Prihodi Kraljevske riznice (1470-ih godina)

„Életében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás királyra, hogy felette igen telhetetlen vala; megnyúzná és megönné az országot a sok vámokkal és nagy rovásokkal (adókkal), mert négyször rója vala minden esztendőben az országot. De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban.” (Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól) „U njegovom je životu cijela država glasno zborila na kralja Matijaša kako je bio nezasitan; oderao bi i pojeo zemlju s mnoštvom carina i velikim porezima jer četiri puta bi rovašio zemlju. Ali, odmah nakon smrti ga je svaki čovjek otpočeo hvaliti jer je miru došao kraj.” (Gáspár Heltai: Kronika o poslovima Mađara)

Tvrdnja Istinito Lažno a) Većina stanovnika države je u vrijeme Matijaša plaćala malo poreza.

b) Porezi ubirani po kraljevskom pravu (regali) su činili najveći izvor prihoda Matijaša.

c) Porezi ubirani od kmetova su činili najveći Matijašov prihod. d) Kasnije povoljne ocjene o Matijašu on može zahvaliti dijelom

činjenici da se u zemlji stanje nakon njegove smrti pogoršalo.

4 boda



4. Jedno od najvećih razdoblja kulturne povijesti Europe je barok. (Po elementu 1 bod) a) Zaokružite redni broj umjetničkog djela koje nije u stilu baroka!

b) Na osnovi svojih spoznaja i slika podcrtajte stilske karakteristike baroka! Podcrtajte dva elementa odgovora!

strastveni osjećaji izobilje ukrasnih elemenata

kompozicijska zatvorenost umjerenost, pravilnost

c) Imenujte najznačajnijeg predstavnika mađarske barokne književnosti XVII. stoljeća

koji je bio pjesnik i vojskovođa!

...........................................................................

4 boda

1. 2.

3. 4.



5. U sljedećem navodu možete čitati o etničkim promjenama Mađarske u XVIII. stoljeću. U fragmentu teksta na četiri mjesta zadali smo više mogućih elemenata odgovora. Podcrtajte onaj koji je pravilan!

(Po elementu 1 bod) „Magyarország a középkorban is soknemzetiségű ország volt, de ezen belül a ma-gyarok arányszáma lényegesen magasabb volt, mint utóbb, a XVIII. században. A pusztulás, majd a XVIII. századi betelepítés következtében ez az arányszám csökkent / stagnált / emelkedett (a) és az etnikai kép is sokban megváltozott. A II. József-féle népszámlálás nem adja meg az etnikai megoszlás adatait, mert ezek az ál-lamot akkor még – jellemző módon – nem érdekelték. De a kutatók megközelítő becslései szerint a 9,3 milliós népességen belül még mindig a horvát / magyar / német (b) volt a viszonylag legnagyobb etnikum. A többi etnikum megközelítő nagyság-rendben így követte egymást: délkeleten a román / szlovén / horvát (c) körülbelül 1,5 millió, északon a szlovén / szlovák / román (d) 1,25 millió…” (Kosáry Domokos: Újjá-

építés és polgárosodás 1711–1867) „Mađarska je i u srednjem vijeku bila višenacionalna država, ali unutar nje je omjer Mađara bio znatno viši nego kasnije, u XVIII. stoljeću. Zbog pustošenja, a kasnije zbog useljavanja u XVIII. stoljeću se taj omjer smanjivao/stagnirao/povećavao (a) i etnička slika je u mnogome promijenjena. Popis pučanstva Josipa II. ne sadrži etničke podatke, jer ti podaci još tada, na karakterističan način, državu još nisu zanimali. Ali prema približnoj procjeni istraživača je unutar pučanstva od 9,3 milijuna ljudi još uvijek hrvatski/mađarski/njemački (b) etnikum bio relativno najbrojniji. Ostali su etnici u približnoj veličini ovako slijedili: na jugoistoku Rumunji/Slovenci/Hrvati (c) s otporilike 1,5 milijuna, na sjeveru Slovenci/Slovaci/Rumunji (d) s 1,25 milijuna… ” (Domokos Kosáry: Obnova i razvoj garađanstva 1711.–1867. godine)

4 boda



6. Uz sljedeće definicije upišite odgovarajući od nabrojenih pojamova! (Po elementu 1 bod)

parlament skupština ustav adresa zastupnik

slobodna konkurencija plansko gospodarstvo monopol župan

Definicije Pojam

a) Osnovni zakon koji u organiziranom obliku sabire najvažnija pravila općih prava date države.

b) Od zajednice izabrana osoba koja zastupa i predstavlja zajednicu u datom tijelu.

c) Birano zakonodavno tijelo, odnosno njena ustanova. Prvo su ga/je koristili za označavanje engleskog zakonodavstva.

d) Centralno upravljanje gospodarstva cijele države na osnovi državnih planova.

e) Isključivo pravo za obavljanje neke djelatnosti.

5 bodova



7. Sljedeći fragment dnevnika govori o životu Mađarske krajem XIX. stoljeća. Riješite zadatke na osnovi izvora! „...1887. ápr. 2. Voltunk a Somossy Orpheumba a törpéket megnézni, mind igen csinos kis teremtések voltak – de bizony, azt elég egyszer megnézni. [Ápr.] 3. Jöttünk haza... 1887. máj. 27. ... megnéztük a krasznahorkai várat, s láttuk Serédi Sofia holttestét üvegkoporsóba, és ebédeltünk Váralján Erdősi igazgatónál... 1888. jún. 5. mentünk Vácra... és Iván Pestre ment, és délután visszajött a hajón, s mi is mentünk a húgommal Esztergomba – ahol igen rossz éjszakám volt. – 6-a. Megnéztük a nagy-templomot, a prímási kincstárt, palotát, képtárt és kupolát – délután hazajöttünk vasúton Verőcéig.” (Nagy Ivánné naplójából 1883–1895.) „...2. travnja 1887. smo bili u Somossyjevom Orpheumu, pogledati patuljke, zgodna su to mala stvorenja ali bogme to je dovoljno vidjeti jednom. 3. [travnja] smo došli kući… 27. svibnja 1887.... smo pogledali krasnahorsku tvrđu i vidjeli smo mrtvo tijelo Sofije Serédi u staklenom lijesu i ručali smo u Váralji kod ravnatelja Erdősija… 5. lipnja 1888. otišli u Vác... Ivan je otišao u Peštu, i popodne se vratio brodom, a mi smo sa sestrom otputovale u Ostrogon gdje sam ja loše provela noć. 6. Pogledali smo Veliku crkvu, primasovu riznicu, palaču, galeriju i kupolu – popodne smo se vlakom vratili do Virovitice (Verőce).” (Iz dnevnika Nagy Ivánné 1883.–1895. godine) a) Od nabrojenih podcrtajte onaj element koji je karakterističan za način života

društvenog sloja gornjeg izvora! (1 bod)

gradski patriciji sitni plemići srednji sloj

b) Na osnovi teksta imenujte dvije takve djelatnosti koje su u svezi s provođenjem

slobodnog vremena! (Po elementu 0,5 boda)

1. ................................................................

2. ................................................................

c) Kakva je prometala tijekom svojih putovanja mogla koristiti autorica dnevnika? Navedite dva! (Po elementu 0,5 boda)

.......................................................................................................................................................

3 boda



8. Sljedeća karikatura nastala je nakon dolaska Hitlera na vlast. Riješite zadatke pomoću karikature!

a) Imenujte dva simbola s karikature! (Po elementu 0,5 boda) 1. ……....................................................... 2. ................................................................... b) Kakva je proturiječnost predstavljena karikaturom? (1 bod) .......................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................... c) Imenujte po jedan događaj iz 1938. i 1939. godine nakon kojih je površina Hitlerove

Njemačke povećana! (Po događaju 1 bod)

Godina Događaj

1938.

1939.

4 boda



9. Vidite raspored sveukupnog stanovništva Mađarske po zanimanjima između dvaju svjetskih ratova.

Riješite sljedeće zadatke nakon što ste proučili tabelu! (Po elementu 1 bod)

1920. 1930. 1941. Grane privrede osoba % osoba % osoba % 1. Poljoprivreda 4 449 100 55,7 4 499 400 51,8 4 539 000 48,72. Industrija-promet 2 402 800 30,1 2 806 200 32,3 3 238 000 34,9 Od toga a) Rudarstvo i industrija

1 639 700 20,6 1 998 300 23,0 2 366 000 25,4

b) Trgovina i zajmovi 407 000 5,1 469 100 5,4 517 000 5,5

c) Promet 356 100 4,4 338 400 3,9 375 000 4,03. Ostalo 1 128 200 14,2 1 382 700 15,9 1 523 000 16,4Ukupno 7 981 100 100,0 8 688 300 100,0 9 320 000 100,0

Raspored sveukupnog stanovništva Mađarske po zanimanjima između dvaju svjetskih ratova

Podcrtajte odgovarajući odgovor! a) U Mađarskoj je između 1920. i 1941. godine broj osoba koji žive od poljoprivrede

značajno porastao stagnirao opao

b) Broj onih koji su živjeli od industrije-prometa

porastao stagnirao opao

c) Ukupan broj pučanstva je za 21 godinu

porastao stagnirao opao

d) Unutar industrije-prometa imenujte onu granu u kojoj je broj uposlenih u najvećoj mjeri porastao!

......................................................................................................................................................

e) Usporedite razvoj omjera uposlenih u industriji i u poljoprivredi između 1920. i 1941. godine! Podcrtajte pravilan odgovor!

Mađarska je …

i nadalje ostala agrarna zemlja.

postala srednje razvijena agrarno-industrijska zemlja.

postala srednje razvijena industrijsko-agrarna zemlja.

5 bodova



10. Sljedeći izvori predstavljaju Rákosijevo razdoblje. Riješite zadatke pomoću izvora! (Po elementu 0,5 boda)

„S ő visszajött. A munka, jog, szabadság magyar népünkhöz vele visszatért:

a dolgozó köszönti benne apját, az országépítőt, a bölcs vezért!

A múlt mocskát lemostuk valahára, épülj tovább hazánk, előre! még! Hol van az építés végső határa?

Rákosi szól: „Végső határ az ég!”

Képes Géza: A szabadság dala

„Gyertek lányok, öltözzetek fehérbe

Szórjunk rózsát Rákosi Mátyás elébe, Hadd járjon ő rózsában bokáig,

Éljen, éljen Rákosi elvtárs sokáig!”

Ünnepi kórus Rákosi születésnapján

„I on se vratio. Rad, pravo, sloboda vraćeni su našem mađarskom narodu: radnik u njemu pozdravlja svoga oca, graditelja države, mudroga vođu! Gadosti prošlosti smo napokon oprali, Izgrađuj se domovino, naprijed! Još! Gdje su krajne granice izgradnje? Rákosi odgovara: „Granica je nebo!” Géza Képes: Pjesma o slobodi

„Hodite djevojke, obucite bjelinu Prosujte ruže pred Mátyása Rákosija, Neka hodi u ružama do gležnja, Neka još dugo živi, živi drug Rákosi!” Svečani zbor na Rákosijevom rođendanu

„R. B. vérbeli kulák családból származik. Az édesapjának 30 hold földje volt, neki 15 db tehene és 2 pár igásállata. Városunk viszonylatában Népi demokráciánk legádá-zabb ellensége.” ”V. J. főelőadó rendszeresen jár templomba, amikor ezt felvetették neki, azt mondta, hogy felesége még nem elég öntudatos, ezért a családi béke megóvása érdekében néha elmegy vele a templomba. Megállapították, hogy ez hazugság, mert V. a pap bizalmas barátja.” ”G. J. nem híve a demokráciának, nem kollektív szellemben dolgozik. Nem veszi ki részét a munkaversenyből, és békekölcsönt sem jegyzett. Politikailag megbízhatat-lan.” (Részletek korabeli hangulatjelentésekből)



„R. B. potječe iz izvorne kulačke obitelji. Njegov otac je imao 30 holdi zemlje, a on pak ima 15 komada krava i 2 para zaprežne stoke. U našem je gradu on najokrutniji protivnik narodne demokracije. ” ”Glavni referent V. J. redovito ide u crkvu, kad su mu to napomenuli je rekao da njegova supruga još nije dovoljno samosvijesna, stoga je radi zaštite obiteljskog mira ponekad otprati u crkvu. Ustanovili su da je to laž, jer je V. povjerljivi prijatelj svećenika.” ”G. J. nije pristalica demokracije, ne radi u kolektivnom duhu. Ne sudjeluje u radnoj akciji i nije predbilježio ni mirovni zajam. Politički je nepouzdan.” (Fragmenti iz onodobnih izješća)

a) Na osnovi izvora napišite dva primjera kako su slavili Rákosija! .......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

b) Ustanovite temeljem izvješća čime su optuživali ljude pedesetih godina! Navedite dva primjera!

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

c) Na osnovi svojih spoznaja navedite dva primjera nezakonitosti iz 1950-ih godina! .......................................................................................................................................................

3 boda



11. Crtežom je prikazan zakonodavni proces Europske unije. Na osnovi svojih spoznaja i crteža odgovorite na pitanja!

döntések – odluke; egyeztetés – usuglašavanje; Az Európai Unió Tanácsa – Vijeće Europske unije; Állandó képviselők bizottsága – Odbor stalnih zastupnika; Munkacsoportok – Radne grupe; Gazdasági, Szociális Bizottság – Odbor za gospodarstvo i socijalna pitanja; Albizottságok – Pododbori; vélemény – mišljenje; törvény javaslat – prijedlog zakona; módosított javaslat – modificiran prijedlog; Európai Parlament – Europski parlament, Bizottságok – Odbori; EU Bizottság – Odbor EU; Főigazgatóságok – Glavne direkcije a) Imenujte tijelo koje priprema prijedloge zakona! (0,5 boda)

................................................................... b) Imenujte tijelo koje prihvaća zakone! (0,5 boda)

...................................................................

c) Kakvi se društveni problemi javljaju starenjem pučanstva zemalja članica Europske

unije? Imenujte jedan! (1 bod)

...................................................................................................................................................... d) Mogu li mađarski zastupnici u Europskoj uniji punopravno sudjelovati u postupku

donošenja zakona Europske unije? Obrazložite svoj odgovor! (1 bod)

......................................................................................................................................................

3 boda



12. Sljedeći tekst zakona je u svezi s izborom zastupnika Parlamenta. Odlučite koja je istinita a koja lažna tvrdnja! Svoj odgovor označite znakom +!

(Po elementu 1 bod) „4. § (2) Százhetvenhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, százöt-venkettőt megyei, fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi választóke-rület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról to-vábbi ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre. 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz or-szággyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott.” „4. § (2) Sto sedamdeset šest zastupnika Parlamenta se bira u pojedinačnim izbornim jedinicama, sto pedeset i dva zastupnika se bira s lista županijskih i glavnogradskih (u daljnjem tekstu: područne) lista. S državnih stranačkih lista, na temelju državno zbrojenih glasova, onih pojedinačnih i područnih izbornih jedinica, popunit će se daljnih pedeset i osam kompenzacijskih mandata. 7. § (1) U pojedinačnim izbornim jedinicama će u prvom izbornom krugu steći mandat zastupnika Parlamenta onaj kandidat koji je dobio više od pola vežaćih glasova, pod uvjetom da je više od polovica građana s pravom glasa sudjelovala na izborima.”

Tvrdnja Istinito Lažno

a) Zastupnik mađarskog Parlamenta stječe mandat putem pojedinačne izborne jedinice,odnosno stranačke liste.

b) Zakonom je uveden sustav od tri glasa, što znači da svaki građanin s pravom glasa ima tri glasa, od kojih jedan može dati za bilo kojeg kandidata pojedinačne izborne jedinice, a s ostala dva glasuje na područne liste i stranačke liste.

c) Ukoliko je u pojedinačnim izbornim jedinicama u prvom izbornom krugu glasovalo pola ili manje od pola građana s pravom glasa, onda je prvi krug izbora nevažeći i treba održati drugi izborni krug.

3 boda



II. TEKSTUALNI ZADACI S RAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno! Od sljedećih zadataka morate obraditi tri. Na osnovi sljedećih pravila morate izabrati: Morate razraditi: jedan zadatak iz opće povijesti, dva zadatka iz mađarske povijesti jedan kratak i jedan dugačak zadatak,

različitih razdoblja. Pozorno proučite zadatke!

Redni broj Razdoblja, teme Tip zadatka

13. Glavniji nauci kršćanstva kratak Opća povijest 14. Prethodni događaji II. svjetskog rata kratak

15. Način života graničnih utvrda kratak 16. Politika Bele IV. nakon najezde Tatara dugačak

17. Rákóczijeva oslobodilačka borba kratak 18. Széchenyijev i Kossuthov program

reformi dugačak

19. Zahtjevi 1956. kratak

Mađarska povijest

20. Posljedice Trianona dugačak Kako bismo vam pomogli dajemo vam moguće kombinacije rednih brojeva pravilno izabranih zadataka. Označite jedan stupac sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Tip zadatka A B C D E F G H I J K L

kratak 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

kratak 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

dugačak 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Vrednovati se mogu samo zadaci koji su izabrani po pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova određuje profesor koji ispravlja radnje! Od zadataka razradite samo tri, ostalo ostavite prazno!

Prije razrade zadataka proučite uputstvo na 2. stranici!

Pri izradi nacrta mogu se raditi skice!



13. Zadatak je u svezi s kršćanskim učenjima. (kratak) Korištenjem sljedećih ulomaka predstavite kako se ostvaruje zapovijed o ljubavi u kršćanskim učenjima! Svojim odgovorom obuhvatite i to koji je bio značaj učenja u vrijeme nastanka izvora!

A főparancs „Mester, melyik a főparancs a törvényben?" Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.” (Máté evangéliuma)

A szeretet a parancsok foglalata „Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetőződik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet.” (Pál apostol levele)

Az aranyszabály „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a tör-vény…” (Máté evangéliuma) Najveća zapovijed „Učitelju, koja je najveća zapovijed u Zakonu?" Isus mu govori: „Ljubi Gospodina Boga svoga svim srcem svojijm, svom dušom, svojom i svom pameti svojom!. To je najveća i prva zapovijed. Druga je toj jednaka: Ljubi bližnjeg svoga kao samoga sebe! O tim dvjema zapovijedima ovisi sav Zakon i Proroci.” ( Evanđelje po Mateju)

Ljubav srž svih zapovijedi „Nikomu ništa ne budite dužni, osim da ljubite jedan drugoga, jer tko ljubi biljžnjega, ispunio je Zakon. Uistinu: Ne učini preljuba! Ne ubij! Ne ukradi! Ne poželi! – i ako ima neka druga zapovijed – sadržana je u ovoj riječi: Ljubi bližnjegan svoga kao samoga sebe! Ljubav ne čini bližnjemu zla. Dakle: Ljubav je ispunjeni Zakon. (Poslanica apostola Pavla)

Zlatno pravilo „Sve što želite da ljudi čine vama, činite i vi njima! U tome je sav Zakon…” (Evanđelje po Mateju) …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj

Broj postignutih Kriteriji

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje čimbenika koji su formirali događaje

6

Ustrojenost, jezična pravilnost 2 Ukupni broj bodova 24

DJELITELJ: 2 Ispitni bodovi 12

14. Sljedeći zadatak se odnosi na događaje koji su prethodili II. svjetskom ratu. (kratak) Ukažite na činjenicu da Ugovor odražava interese dviju strana! Dokažite pomoću

izvora i svojih spoznaja da je Ugovor doprinio izbijanju rata!

Titkos kiegészítő jegyzőkönyv

„A Német Birodalom és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közti Meg-nemtámadási Szerződés aláírása alkalmából a két fél alulírott teljhatalmú meg-bízottjai szigorúan bizalmas megbeszélést folytattak kelet-európai érdekszféráik határának kérdéséről. Ezek a megbeszélések a következő eredményre vezettek: 1. Abban az esetben, ha a balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) tartozó térségekben területi és politikai átrendeződés megy végbe, Litvá-nia északi határa képezi Németország és az SZSZKSZ érdekszféráinak határát. Ebben az összefüggésben Litvánia érdekét Vilna körzetében mindkét fél elismeri. 2. Abban az esetben, ha a lengyel államhoz tartozó térségben területi és politikai átrendeződés megy végbe, Németország és az SZSZKSZ érdekszféráinak határa nagyjából a Narev, a Visztula és a San folyók vonalát követi. Azt a kérdést, hogy a két fél érdekei megkívánják-e egy független lengyel állam fennmaradását, és hogy melyek legyenek egy ilyen állam határai, a további politikai fejlemények alakulásától függően kell végérvényesen eldönteni. Ezt a kérdést a két kormány mindenképpen békés egyezményben rendezi. 3. Délkelet-Európa tekintetében a szovjet fél felhívta a figyelmet Besszarábiával kap-csolatos érdekére. A német fél teljes politikai érdektelenséget nyilvánított ebben a térségben. 4. Ezt a jegyzőkönyvet mindkét fél szigorúan titkosként kezeli.”

Moszkva, 1939. augusztus 23.

A Német Birodalom Az SZSZKSZ kormányának kormánya részéről teljhatalmú megbízottjaként J. Ribbentrop V. Molotov



Tajni dopunski zapisnik

„U povodu potpisivanja ugovora o nenapadanju između Njemačkog Carstva i Saveza Sovjetskih Socijalističkih Republika opunomoćeni dviju strana su vodili strogo povjerljive pregovore o granicama istočno-europskih interesnih sfera. Ti su pregovori zaključeni sljedećim rezultatima: 1. U slučaju da u područjima baltičkih zemalja (Finska, Estonija, Letonija, Litva) dođe do teritojijalnog i političkog preustroja, granicu interesne sfere između Njemačke i SSKS-a čini sjeverna granica Litve. S tim u svezi interes Litve u okrugu Vilne priznaju obje strane. 2. U slučaju da u područjima koja pripadaju poljskoj državi dođe do teritorijalnog i političkog preustroja onda granica između interesnih sfera između Njemačke i SSKS-a približno slijedi crtu rijeka Narev, Vistula i San. Ono pitanje da li interesi dviju strana smatraju poželjnim opstanak jedne neovisne poljske države i kakve da budu državne granice jedne takve države, treba definitivno odlučiti ovisno o daljnjem razvoju političkih događaja. To će pitanje dvije vlade riješiti svakako putem mirovnog sporazuma. 3. U odnosu na jugoistočnu Europu sovjetska strana je skrenula pozornost na svoje interese u svezi s Besarabijom. Njemačka je strana u odnosu na taj prostor izrazila potpunu političku nezainteresiranost. 4. Ovaj će zapisnik svaka od dviju strana smatrati strogo povjerljivim.” U Moskvi, 23. kolovoza 1939.

Uime Vlade Punopravni opunomoćenik

Njemačkog Carstva Vlade SSKS-a J. Ribbentrop V. Molotov

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



Mogući broj


bodovi Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje čimbenika koji su formirali događaje

6



15. Sljedeći je zadatak u svezi s borbama graničnih utvrda u Mađarskoj u XVI. stoljeću. (kratak) Na osnovi svojih spoznaja i izvora predstavite svakodnevicu „viteškog reda”! Svojim odgovorom obuhvatite gospodarske izvore i omjere snabdijevanja vojske graničnih utvrda, društveni položaj i način života osoblja graničnih utvrda!

„… fölös számmal van szolgálni kész ember, ki birtokaiból kiűzetett. Ezek helyeztes-senek a végvárakba…” (1547. évi törvény)

„Minémű fogyatkozásban és szükségben vannak, azt csak az Isten tudja. Sokaknak közülük, az kik vagyon negyven esztendeje, hogy őfelsége szolgálatában vagynak, az orcájokon és vén szakállukon csurgott le az könnyük. Minden élést eléltek szegé-nyektől. Jó hitemre mondhatom, hogy ugyan sokan vannak közülök, hogy három vagy négy napja is nem ehetnek az kenyérből.” (Pálffy Miklós, XVI. század vége)

„…csak az Isten tudja, mint én az kegyelmed jámbor szolgáit nagy, édes szókkal és biztatással tartottam. Kegyelmed az egy hópénzt (zsoldot) ne halassza az időre nekik adni, mikor az indulás lenne, az előtt adassa kegyelmed nekik, hogy szerezzenek abrakot, fegyverüket – zálogban lévén – váltsák meg, lovukat patkoltassák meg, maguknak való élést (élelmet) is szerezzenek…” (Csányi Ákos levele Nádasdy Tamás nádorhoz, 1559) „… preko broja je takvih ljudi koji su spremni služiti, koje su prognali sa svojih imanja. Neka oni budu smješteni u granične utvrde…” (Zakon iz 1547. godine)

„Koje su im vrste nedostaci i potrebe to samo Bog zna. Puno ih je među njima, oni kojima je čestrdeset godina u službi Njegovog Veličanstva, na njihovom je licu i staroj bradi suza skliznula. Svaki su život odživjeli. Mogu reći da je tako jako puno među njima takvih koji tri ili četiri dana nisu kruha okusili.” (Miklós Pálffy, kraj XVI. stoljeća)

„…samo Bog zna kako sam ja smjerne sluge Tvoje Milosti slatkim riječima i bodrenjem držao. Tvoja Milost neka ne odgađa mjesečnu plaću njima dati kada je za to vrijeme, kako bi oni mogli uzeti krmu, mogli vratiti svoje oružje koje je založeno,konja potkivati i sebi hranu kupiti…” (Pismo Ákosa Csányija palatinu Tamásu Nádasdyju , 1559.)



Godina Godišnja vojnička plaća vojske

graničnih utvrda Mađarske u rajnskim forintama

Postotni omjer vojničke plaće i prihoda Mađarske

1554. 761 766 100 1556. 945 475 81 1572. 1 385 965 55 1576. 1 658 736 46 1578. 1 461 900 52 1582. 1 418 292 54 1593. 1 572 533 49

Postotni omjer vojničke plaće vojske graničnih utvrda, odnosno godišnjih prihoda kraljevske Mađarske u drugoj polovici XVI. stoljeća

Turko-mađarski dvoboj kod tvrđe Ostrogona

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



6



16. Sljedeći je zadatak u svezi s posljedicama tatarske najezde. (dugačak) Korištenjem zadanih izvora i svojih spoznaja predstavite mjere Bele IV. na

izgradnji zemlje, odnosno dugoročne političke, durštvene i demografske posljedice mjera!

Graditelj Razdoblje Građeno nepoznat kralj privatni

posjednik 1242.–1250. 16 2 5 9 1251.–1260. 5 – 1 4 1261.–1270. 29 2 6 21 1271.–1280. 32 2 9 21 1281.–1290. 44 7 – 37 1291.–1300. 36 4 2 30

Raspodjela kamenih utvrda izgrađenih između 1242.–1300. godina „Mindenkinek tudomására akarjuk hozni ennek az oklevélnek a tartalmával, hogy mivel Komáron magunknak házat létesítettünk, … jónak láttuk, hogy oda ne-vünkben hospeseket hívjanak. Hospeseinknek adtuk a várjobbágyok Komár nevű földjét … Hogy közös akarattal válasszanak maguk közül bírót, és akit megválasztot-tak, megerősítés végett tartoznak nekünk bemutatni. Ő tartozik a hospesek felett minden ügyben bíráskodni.” (IV. Béla 1263. évi kiváltságlevele a komári királyi hospesek-nek)

„Hogy tudniillik a kunok mindnyájan, kivétel nélkül, akik még nincsenek megke-resztelve, bármilyen korúak és neműek is [...] a katolikus hit egységét óhajtják szol-gálni. És határozottan kötelezték magukat, hogy eltávozzanak és visszavonuljanak sátraikból és nemezből készült házaikból, és keresztény szokás szerint falvakban, földbe épített épületekben és házakban fognak lakni […]” (IV. László 1279. évi törvényéből)



„Svakome želimo sa sadržajem povelje dati na znanje, pošto smo u Komarnu sebi kuću sagradili, držimo dobrim da u naše ime pozovu hospese. Našim smo hospesima dali zemlju tvrđavskih kmetova zvano Komar… Da njihovom zajedničkom voljom među sobom biraju suca i njega su radi potvrde dužni nama predstaviti. On je dužan donositi odluke u svim sporovima hospesa.” (Pismo o povlasticama kraljesvkih hospesa Komarna Bele IV. iz 1263. godine)

„Naime svi Kuni, bez razlike, koji još nisu pokršteni, bilo oni koje god dobi i spola [...] žele služiti jedisntvu katoličke vjere. I odlučno su se obvezali da će napustiti i ostaviti svoje šatore i kuće od pusta i da će stanovati u selima građevenim i kućama sagrađenim po kršćanskom običaju […]” (Iz Zakona Ladislava IV. 1279. godine)

Vlast pokrajinskih valadara krajem XIII. stoljeća u Mađarskoj

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

teritorij u rukama kralja t ül t



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



10





17. Sljedeći je zadatak u svezi s Rákóczijevom oslobodilačkom borbom. (kratak) Na osnovi Proglasa Ferenca Rákóczija II. iz 1704. godine predstavite razloge izbijanja Oslobodilačke borbe! Te razloge usporedite s onima iz Szatmárskog mira 1711. godine! Procijenite koliko je Mirovni ugovor riješio probleme!

„Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka (…) az ősi törvények szégyenteljes eltörlése. (…) az országnak a szabad királyválasztásban fennálló szabadságát szolgai átváltoztatással örökletes királyság képére alakították át (…), eltörölték (…) Endre király nagyfontosságú törvényét, amely (…) magában foglalta az összes rendek sarkalatos szabadságjogait (…), s megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessenek a királyokkal. (…) a nemzetet (…) megfosztják a hadi érdemeitől (…), alig találni egy-egy erőd élén magyar embert. (…) kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból, s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak felettünk. (…) az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától és (…) idegeneknek adományozták. Az ország népének (…) jobb volt a sorsa a hódító félhold uralma alatt, (…) az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik.”(II. Rákóczi Ferenc kiáltványa az európai közvéleményhez, 1704) „Rákóczi Ferenc életének és (…) javainak (…) kegyelmet adunk (…) beleértve az országban való nyugodt megmaradást is (…) – ha ő a kegyelmet elfogadja, de a hűségeskü letételét el akarja halasztani – három hetet engedélyezünk (…). Valamennyi (…) Rákóczi követőnek (…) szintén megbocsátó kegyelmet adunk (…), javaikra is kiterjesztjük a kegyelmet. A fegyverletételt sem kell olyan értelemben felfogni, mintha senkinek sem lenne szabad fegyvert viselni, ezzel szemben minden ellenségeskedést abba kell hagyni. A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit (…). Sértetlenül megmarad a lehetőség nemcsak arra, hogy az (…) országgyűlésen az egyéb sérelmeket előadhassák, hanem annak lehetősége is, hogy mindarra, ami a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a királyi kegyes jóváhagyást is megkérhessék.” (Szatmári béke, 1711)

„Najvažniji razlog tako mnogih pokreta je besramno brisanje drevnih zakona. (…) Slobodu izbora kralja su sluganskom izmjenom promijenili na sliku nasljednog kraljevstva (…), poništili su vrlo važan Andrijin zakon (…), koji je sadržao sva bitna prava slobode staleža (…) te dao im pravo da se u slučaju povrede zakona suprotstave kraljevima. (…) (…) naciju (…) lišavaju vojnih zasluga (…), jedva je za naći na čelu po koje utvrde mađarskog čovjeka. (…) iskljčuju plemstvo zemlje iz svakog savjetovanja i u svim državnim javnim odlukama njih izostavljaju. (…) veliki dio državnog teritorija su oduzeli od zakonskih vlasnika (…) i dali tuđinu. Narod zemlje (…) je bolje živio za vladanja polumjeseca, (…) godišnje ucjene Austrijanaca izdašno dostižu polustoljetne usluge učinjene Turcima.”(Proglas Ferenca Rákóczija II. europskoj javnosti, 1704. godine)



„Pomilovat ćemo život i dobra Ferenca Rákóczija, uključujući i miran ostanak u zemlji (…), ukoliko on milost prihvati, ali ako prisegu o vjernosti želi odgoditi, dopuštamo mu tri tjedna (…). Svim Rákóczijevim sljedbenicima isto opraštamo, a oprost proširujemo i na njihova dobra. I polaganje oružja ne treba tako shvatiti kao da nitko ne bi smio oružje nositi, ali svako neprijateljstvo treba okončati. Po pitanju vjere ostavljamo na snazi prihvaćene zakone zemlje (…). Netaknuta ostaje mogućnost ne samo za predstavljanje nepravdi pred Skupštinom, već ostaje mogućnost da se sve ono što služi za dobro i čast nacije u obliku slobodne želje, odgovarajućim poštovanjem i zakonskim putem zatraži milostivo odobrenje kralja. ” (Satmáski mir, 1711. godine)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



6





18. István Széchenyi i Lajos Kossuth su dvije ličnosti od poesebnog utejcaja mađarskog Reformnog doba. Predstavite njihove programe reformi i usporedite sličnosti i razlike! U svojoj analizi koristite sljedeće kriterije: njihovo podrijetlo, od kojeg su društvenog sloja očekivali preobrazbu, pitanje kmetstva, podnošenje javnih tereta, gospodarska preobrazba i javno pravno pitanje! (dugačak)

„Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagybirtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? Már ez miért van így – és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; … Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? … Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva?” (Széchenyi István)

„Mivel pedig az újító szenvedély háztartásban csakúgy, mint alkotmányban, egyaránt sok kárt és szerencsétlenséget okozhat – másrészt viszont az újítástól való félelem miatt számtalan jó és hasznos találmány mellőzött és kihasználatlan marad: kötelességemnek érzem, hogy a módot, miként lehessen az újítást a javítástól meg-különböztetni, itt, a magam felfogása szerint megmagyarázzam és kinyilvánítsam.” (Széchenyi István)

„Mai, felette hátramaradt, s mindenben oly fejletlen körülményeinkhez képest sem a sokaságban, sem a népben nem lelendjük azt a vezetési képességet, mely ki bírná kalauzolni az ígéret földjére a magyart. Mindent a népért, de semmit általa!” (Széchenyi István) „Alkottassék törvény, mely a földesurat kötelezze, hogyha jobbágya magát örökösön megváltani akarja, azt ellenezni ne legyen hatalmában, kérdem, van-e ember széles e hazában, aki higyje ily törvény mellett is, az úrbéri viszonyokból hazánk egy század alatt tökéletesen kibontakozzék. Aki ezt hinné, arról bátran el merem mondani, hogy áldott térmezőn fekvő faluját talán, de az országot, az ország népét, a nép állapotát nem ismeri [...] Azt hisszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáinkkal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmulasz-tottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző válaszfala fennáll...” (Kossuth Lajos)

„Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia.” (Kossuth Lajos) „És e cél: szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a sza-badság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete.” (Kossuth Lajos)



„Treba reći da je smiješno ili više žalosno ako netko kraj svog velikog krda i izobilja pšenice gladuje ili gotovo umire od gladi? Je li smiješno ili je žalosno ako veleposjednik koji ima velike oranice, livade, šume, vinograde itd. ne plaća porez i gotovo nikakav državni teret ne podnosi, i kome mnogi radi besplatno – ako takav posjednik, kažem, toliko osiromaši da zbog svojih dugova njemu ostaje manje od ništa? Zašto je to tako, je li to mora biti tako ili ne mora. Ako netko ima potrebu za novcem, pored svojeg blaga, uz zakonsku kamatu može li brzo i lako dobiti zajma? … Zbog manjka zajma novac je mogao dobiti samo velikom zelenaštvom. Koliko samo posjednika i sam poznajem kojima uvijek manjkaju novci i čije je blago zatvoreno ispred njega samog?” (István Széchenyi)

„Budući da strast za obnovom kako u domaćinstvu tako i u Ustavu može činiti puno štete i nesreće, a s druge strane pak zbog straha od obnove puno korisnih izuma ostaje po strani i neiskorišteno, držim svojom dužnošću da način kako da se razlikuje obnova od popravka, tu, po svom shvaćanju objasnim i izjasnim.” (István Széchenyi)

„Danas, u zaostalim, u odnosu na sve tako zaostale prilike ni u mnoštvu, ni u narodu ne pronalazimo onu sposobnost vođenja koja bi Mađara mogla izvesti u obećanu zemlju. Sve za narod, ali ništa putem naroda!” (István Széchenyi) „Neka se donese zakon koji bi feudalca obvezao da kada kmet hoće otkupiti slobodu nema vlasti to spriječiti, ima li čovjeka u ovoj domovini koji bi kraj takvog zakona vjerovao da se iz urbarijalnih odnosa naša domovina za jedno stoljeće može savršeno razviti. Tko bi to vjerovao, o tome smjelo tvrdim da svoje blaženo selo možda, ali državu, narod države i položaj naroda, ne poznaje [...] Vjerujemo li da ćemo našu domovinu spasiti reformama poput zakrpa? Vjerujemo li da budućnost naše nacije možemo osigurati ako propustimo postavljanje temelje njene budućnosti? I što bi mogao biti taj temelj drugo, nego srastanje s narodom u jedno tijelo i tako stvaranje jednog cijelog zdravog nacionalnog bića, a o tome možemo samo sanjati dok stoji zid stvaranja mržnje urbarijalnih odnosa...” (Lajos Kossuth)

„Duh našeg doba je damokracija. Za svaki narod i od svakog naroda. Ništa o narodu bez naroda. To je demokracija.” (Lajos Kossuth) „A taj cilj je sloboda i ustavna prava za svakog Mađara; nacionalno blagostanje koje neka izvire iz korijena slobode; zajedničko podnošenje tereta bez razlike, zajedničko uživanje ustavnih sloboda.” (Lajos Kossuth) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



10





19. Sljedeći je zadatak u svezi s revolucijom 1956. godine. (kratak) Na osnovi dokumenata prezentirajte najvažnije zahtjeve revolucije! Svojim odgovorm otkrijte one političke i društvene probleme koji su doveli do formuliranja zahtijeva!

„1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról, a békeszerződés határozatai alapján. 2. Az MDP-nek alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget. 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le. 4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai ügyében. Rákosi Mátyást – aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretevéséért – hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé. 5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. (…) 6. Követeljük a magyar-szovjet és a magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálását és új rendezését (…) 7. (…) Vizsgálják felül a tervgazdálkodáson alapuló egész gazdasági rendszerünket (…) 10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra való fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg dolgozó parasztok egyenrangú támogatását. 11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsájtását és rehabilitálását. (…) 12. Teljes vélemény- és szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk…” (Részletek a MEFESZ 1956. október 22-én megfogalmazott 16 pontjából)

„1. Na osnovi odluka Mirovnog sporazuma zahtijevamo trenutno povlačenje svih sovjetskih jedinica iz Mađarske. 2. Zahtijevamo izbor tajnim glasovanjem osnovnog, srednjeg i centralnog kadra MDP-a odozdol prema gore, neka oni u najkraće moguće vrijeme sazovu Kongres partije i izaberu novo središnje vodstvo. 3. Neka se pod vodstvom druga Imre Nagya reformira Vlada, neka se svaki okrivljeni čelnik staljinističkog razdoblja odmah smijeni. 4. Zahtijevamo javno suđenje u predmetu Mihálya Farkasa i ostalih. Mátyása Rákosija, koji je na prvom mjestu odgovoran za sve grijehe nedavne prošlosti i za upropaštenje države, neka donesu kući i postave pred sud naroda. 5. Zahtijevamo opće javne i tajne izbore u državi, uz sudjelovanje više stranaka i radi izbora nove Narodne skupštine. (…) 6. Zahtijevamo reviziju i novu organizaciju mađarsko-sovjetskih i mađarsko-jugoslavenskih političkih, gospodarskih i duhovnih odnosa (…)



7. (…) Neka se razmorti cijeli gospodarski sustav zasnovan na planskom gospodarstvu (…) 10. Zahtijevamo postavljanje na nove temelje sustava prisilne isporuke i svrsishodno korištenje proizvoda. Zahtijevamo ravnopravno pomaganje samostalnih seljaka. 11. Zahtijevamo reviziju pred neovisnim sudovima svih političkih i gospodarskih postupaka, oslobađanje i rehabilitaciju nevino osuđenih. (…) 12. Zahtijevamo slobodu tiska, slobodni radio, slobodno iznošenje mišljenja i govora…” (Ulomci iz 16 točaka MEFESZ-a 22. listopada 1956. godine)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



6





20. Analizirajte gospodarske posljedice Trianonskog mirovnog sporazuma! (dugačak) Korištenjem datih izvora otkrijte kojim se je gospodarskim problemima morala

suočiti okrnjena Mađarska te kakve su društvene posljedice imali ti problemi! Koristite zemljovide Povijesnog talasa!

„XVI. tc. A magyar korona országai és Őfelsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. 1. § Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül.[…] 12. § Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös marad... 13. § Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén...” (Az 1867. évi törvényekből)

„Arról van szó, … hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majd-nem összes feltételei megvonassanak. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva határaitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányáinak legnagyobb részé-től, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jórészétől, alpesi legelői-től, amelyek marhaállományát táplálták; … A történelmi Magyarország tehát Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik.” (Részlet Gróf Apponyi Albert a békekonferencián mondott beszédéből)

„XVI. čl.zak. O carinskom i trgovačkom savezu država Mađarske krune i ostalih kraljevstava Njegovog Veličanstva. 1. § Državni teritorij obje strane za trajanje saveza i u njegovom smislu čine jedan carinski i trgovački teritorij koji je obuhvaćen jednom carinskom granicom. […] 12. § Austrijska vrijednost [novac], dok ga zakon ne bude promio, ostaje zajednički... 13. § Obje strane izražavaju spremnost da će po mogućnosti uvesti na područjima dviju država isti sustav mjera i težina...” (Iz zakona iz 1867. godine)

„Riječ je o tome da se ostatku Mađarske uskrate gotovo svi uvjeti gospodarskog razvitka. Jer bi taj nesretni središnji dio države otkinut od svojih granica bio lišen najvećeg dijela rudnika, uglja, ruda i soli, građevinskog drveta, sirove nafte, izvora zemnog plina, većeg dijela radne snage, alpskih pašnjaka koje hrane stočni fond; … Povijesna Mađarska, dakle, raspolaže u Europi s jedinstvenim prirodnim, zemljopisnim i gospodarskim jedinstvom. ” (Ulomak iz govora grofa Alberta Apponyija na Mirovnoj konferenciji)



Ostalo je u trianonskoj Mađarskoj proizvodnja uglja 72%-a

proizvodnja željezne rude 11%-a

iskop soli 0%-a željezare 31%-a tvornička industrija 56%-a

strojarstvo 82%-a industrija papira 23%-a drvna industrija 22%-a

radništvo u trvornicama 57%-a

Najvažniji podaci proizvodnje pšenice

Godišnja prosjeci prozivodnje (1000 q)

Kapacitet mlinske industrije (1000 q)

Između 1901. i 1910 godine

Između 1920. i 1929 godine

1920. godine

40 765,2 18 195,9 65 000

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Raspored poljoprivrednih proizvoda u postotcima koje pripradaju pojedinim

granama obrade Grana obrade 1913 1923 Oranica 45,5 60,2 Livade 9,3 7,2 Vinogradi 1,1 2,3 Pašnjaci 11,7 10,9

Šume 25,8 11,8

Vrtovi i trščaci 1,5 1,4



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Mogući broj



10





Maksimalni broj

bodova

Broj postignutih

bodova 1. Grčki bogovi 4 2. Osmansko Carstvo 3 3. Mátyás Hunyadi/Matijaš Korvin 4 4. Barok 4 5. Mađarska u XVIII. stoljeću 4 6. Identifikacija pojmova 5 7. Način života u XIX. stoljeću 3 8. Hitler 4 9. Mađarska između dvaju svjetskih ratova 5 10. Rákosijevo razdoblje 3 11. Europska unija 3 12. Izbor zastupnika 3

I. Jednostavni, kratki zadaci

I. Ukupno 45 13. Glavnija učenja krašćanstva 12 14. Prethodni događaji II. svjetskog rata 12 15. Način života graničnih utvrda 12 16. Politika Bele IV. poslije tartarske najezde 21 17. Rákóczijeva oslobodilačka borba 12 18. Széchenyijev i Kossuthov program reforme 21 19. Zahtjevi 1956. godine 12

II. Tekstualni zadaci s

razlaganjem

20. Posljedice Trianona 21 II. Ukupno 45 I. + II. UKUPNO 90

javító tanár/ Profesor

koji je ispravio __________________________________________________________________________

elért

pontszám/Postignut broj bodova

programba beírt

pontszám/Broj bodova upisan u

program I. Egyszerű, rövid feladatok/Jednostavni kratki zadaci II. Szöveges, kifejtendő feladatok/Tekstualni zadaci s razlaganjem

javító tanár/Profesor koji je ispravio jegyző/Bilježnik

tortenelem kozep irasbeli0511...

Documents