tolsztoj - ivan iljics halála

8/4/2019 Tolsztoj - Ivan Iljics halla

1/7

LEV TOLSZTOJIvan Iljics halala

F5bb szereplok:Ivan Iljics Golovin - torvenyszeki biroPraszkovja Fjodorovna Golovina - a felesege

. Lizenyka - a leanyaVaszja - a fia

Fjodor Petro vies - a lanya jovendobelijePjotr Ivanovics - Ivan l/jies legjobb baratja

Fjodor Vaszil jevics - mdsik jo baratjaSchwarz - hivatalnok

F. Sz, l/jin - Ivan Iljics befolyasos bardtjaGeraszim - a felszolgdlo inas

Pjotr - a laka]orvosok

A blrosag nagy epuleteben az egyik iigy targyalasanakasziineteben Pjotr Ivanovics felfedezett egy gyaszjelentest azujsagban, mely tudtul adta, hogy Ivan Iljics meghalt:

PRASZKOVJA FJODOROVNA GOLOVINAMEGT6RT SZiVVEL TUDATJA

HozzATARTOz61VAL ES ISMER6sEIVEL,HOGY SZERETETT FERJE,

IVAN ILJICS GOLOVIN, TORVENYSZEKI BiR6,1882. FEBRUAR 4-EN ELHUNYT.

TEMETES PENTEKEN, DELI EGY 6RAKORA jelenlevok valamennyien Ivan Iljics kartarsai voltak,

mindegyikiik elsa gondolata az volt, hogy milyen hatassal le-het ez a halaleset sajat rangjukra, eloleptetesukre. Eltekintveattol, hogy e halaleset mindannyiukban remenyeket keltett,ahogy lenni szokott, orultek, hogy a masik halt meg, s nem ok.-Pjotr Ivanovics es Fjodor Vasziljevics alltak a legkozelebb

a megboldogulthoz. Pjotr Ivanovics osztalytarsa volt a jog-33


2/7

34

tudornanyi iskolaban, es lekotelezettjenek erezhette magat.Ebednel kozolte felesegevel Ivan Iljics elhalalozasat, es as6gor athelyezesenek felmerulo lehetoseget. Ebed utan nemfekiidt Ie, hanem felvette frakkjat, es elindult Ivan Iljicsek-hez. Ahogy odaert, egyik hivatali kollegajaba, Schwarzbautkozott. Jelet adott, hogy meg akarja beszelni, hogy holfognak aznap este vintezni.. .Pjotr Ivanovics belepett a halottas szobaba, nem tudta,

hogy ilyenkor mit szokas tenni, .csak egyvalamiben volt biz-tos, hogy keresztet vetni tanacsos, de hogy ekozben megkell-e hajolni, ez mar kerdeses volt. Amikor Geraszim, IvanIljics felszolgalo inasa konnyu leptekkel elhaladt mellette, esvalamit szort a padlora, ennek latvanyara Pjotr Ivanovics or-rat megcsapta az oszlo hulla szaga. A halott ugy fekiidt,ahogy a halottak szoktak, halott modra sulyosan elneheztil-ve, dermedt tagjai belemelyedtek a koporso derekaljaba.Ahogy ott allt, maga sern tudta, miert; de rossz erzes fogtael, megfo'rdult es az ajt6hoz indult. Schwarz a masik szoba- .ban vart ra, ahogy egy pillantast vetett ra, azonnal felfrissiilt.,Odasugta neki, hogy Fjodor Vasziljevicsnel fognak ossze-jonni kartyazrii.De Pjotr Ivanovicsnak aznap este az volt megirva a sorskonyvebe, hogy ne vintezzen, ugyanis a szobabol kilepettPraszkovja Fjodorovna alacsony, koverkes alakja, s amikorfelismerte Pjotr Ivanovicsot, odalepett hozza, megragadtakezet, s elhivta magaval. Pjotr Ivanovics a karjates megindultak befele, az ozvegy lakoszta lya fele,


3/7

36

na Mihellel megismerkedett, A legvonz6bb, legokosabb, leg",ragyogobb larry volt. Estelyek vege fele egyszer-egyszer fel-kerte Praszkovja Fjodorovnat, es fokent e tancokkal nyertemeg a sz{vet. A leany beleszeretett. Aztan egy alkalommal,feltette maganak a kerdest, miert ne vehetne felesegul, .j6 nemesi csaladbol szarmazik, szernrevalo, kis vagyonkajagis van. Onmaganak isj6t tett , amikor ilyen feleseget szerzetts egyben a magas allasu szemelyek is helyeseltek,Maga az eskuvo es a hazaselet elso ideje hitvesiseggel, uj butorral kellemesen telt. De a felesege attapotossa-

ganak elso honapjaitol kezdve valami uj,varatlan UnJLL_u.UU':",,1keletkezett. Az asszony oktalanul feltekenykedett, csunya je-leneteket rendezett. Eleinte megprobalt .elsiklani felesegehangulatai felett , majd korulnezett , milyen eszkozokkel ve-dekezhetne. A hivatal volt az egyetlen, ami imponalt Prasz-kovja Fjodorovnanak. A szolgalatbol foly6 kotelezettsegek-:kel harcolt felesege ellen. A gyennek szuletesevel nott azszukseglete, hogy csaladjan kivul ilyen fiiggetlen vilagot biz-tositson maganak. Vegiil kidolgozta a hazaselet modszeret. 'hazassagtol csak azt kovetelte, amit az adni tudott, vagyis a'hazi koszt meg az agy oromeit, s legfokeppen a kulso for-'maknak a kozvelemeny altal megkovetelt illendoseget. A 'zsembeles elol visszavonult a maga kiilon, elkeritett hivatali.vilagaba, es ott keresteoromet.Megbecsultek mint lelkiismeretes hivatalnokot, harom ev

mulva e16U:ptettekiigyeszhe1yettesse. Egymas utan jottek a 'gyerekek, felesege zsembesebb lett,de rmikoddtt a hazas- "eletre kidolgozott modszere, Het ev utan kineveztek allam- :'ugyesznek egy masik kormanyzosag szekhelyere, Elfogyott a penziik, hiaba volt tobb Ivan Iljies fizetese, minden dra-gabb volt, s raadasul ket gyermekuk meghalt, es a ~saladi' .elet is nyomasztobba valt. Ivan Iljics egyre kevesebb idot .toltott csaladja koreben. Eltelt ujabb het ev, a lanyuk tizen- 'hat eves lett, meg egy gyerekiik meghalt, mar esak egy gim-nazista fiuk maradt.Igy telt el hazaseletuk tizenhet esztendeje, aztan elkovet-kezett Ivan Iljics eletenek legnehezebb eve: ,1880. A varako-zasaiellenere mast neveztek ki birosagi elnoknek, diiheben ,mindenkivel osszeveszett. A fizetesebol nem tudtak megel-ni, nyaron szabadsagot vett ki, es takarekossag celbol felese-gevel falura mentek nyaralni, Praszkovja Fjodorova occse-

1\0.Aztan egy nap elhatarozta, hogy felutazik Petervarra, still torik, ha szakad, otezer rubeles allast szerez. A'szerencsemelle szegodott mar a vonaton, osszetalalkozott regi jo is-mcrosevel, F. Sz. Iljinnel, aki arrol tajekoztatta, hogy nagyvaltozasok fognak tortenni a miniszteriumban, s 0 azert uta-zik Petervarra, Megigerte Ivan Iljicsnek, hogy tamogatniIogja ot.Most, amikor minden olyan szerencsesen alakult , amikor

kozos volt a celjuk, es keyes iddt toltottek egyutt, a hazastar-sak olyan szep egyetertesben eltek, mint hazassaguk legelsoeveben, es azota sem. Egyedul utazott fol. Hamarosan nagy-szerii lakast is talalt, pontosan olyat, amilyenrdl PraszkovjaFjodorovnaval abrandoztak. Mar elore oro It, hogy mit fogszolni ehhez a csaladja. Oleson vasarolt mindenfele holmit,ami elokelo szinezetet adott az egesz lakasnak. Meg targya-las kozben is voltak szorakozott percei, elgondolkodott,hogy milyen draperiat tegyen a fuggonyokre. Nekiallt butorttologatni, fiiggonyoket felaggatni. Egyszer fellepett egy kishagcsora, hogy egy ugyetlen karpitosnak megmutassa, mi-Iyen redokbe fektesse a fuggonyt, rosszul lepett, es leesett ahagcsorol, de az utolso pillanatban megkapaszkodott, escsak az oldalat verte be az ablakkilincsbe. Egy ideig sajgotta helye, de hamarosan elmult. 'Minden gyonyortien sikeriilt,olyan volt a lakas, mint altalaban a nem nagyon gazdag em-bereke, akik mindenaron a gazdagokhoz akamak hasonlita-ni. A leveleiben szandekosan rosszabbnak tuntette fel, hogyamikor majd meglatjak, annal nagyobb legyen az elragadta-tasuk. A nok osszecsaptak a keziiket a meglepetestol, Ivan 11-jics uszott a boldogsagban.Egeszeben veve ugy folyt Ivan Iljies elete, ahogyan hite

szerint folynia kellett: konnyeden, kellemesen .es illendden,Hivatalaban arra iigyelt, hogy az emberekkel semmifelekapesolatot sem letesitsen, esakis hivatalosat. A legnagyobbrnertekben ertett hozza, hogy elkulonitse a hivatalos reszt , esne keverje ossze igazi eletevel, Nemcsak konnyeden, kelle-mesen es illendo modon intezte hivatalos ugyeit, hanem va-losaggal mfiveszien. Neha egy-egy konyvet is a kezebe vett ,amelyrol mindenki beszelt , de legfobb szorakozasa az volt,ha intim kis ebedekre hivhatott elokelo tarsadalmi allasuholgyeket es urakat. Egyszer meg estelyt is adott . A hivatalioromok Ivan Iljics becsvagyat elegitettek ki, a tarsadalmi

37


4/7

38

oromok pedighiusagat, de igazi oromeit a zold asztalnal, a',vintben talalta. Azutan jolesett megvacsorazni es meginniegy pohar bort, az meg jobb volt, ha nyert is egy kicsit, ak-jkor deriis 6s kiegyensulyozott lelkiallapotban. tert aludni. Ki-tUno tarsasaguk volt, leraztak magukrol a rostellni valo 1'0;-konokat es ismerosoket, raadasul az elokelo, fiatal vizsgalo-biro, Petriscsev komolyan udvarolt Lizenykanak.Valamennyien egeszsegesek voltak, csak Ivan Iljics pa.,

naszkodott, hogy rossza szaja ize, es a hasa bal oldalan va-lamit erez, Ez a fajdalom fokoz6dott es allandosult. Rossz-kedve is erdsodott, es lassacskan felboritotta a Golovin csa-lad eletenek konnyed 6s illedelmes egyensulyat, Stirfisodteka jelenetek, Is most mar nem alaptalanul panaszkodottPraszkovja Fjodorovna ferje nehez termeszetere, hiszen bar-milyen problema meriilt fel, mindenert a feleseget hibaztat-tao Az asszony minel jobban sajnalta magat, annaljnkabbgyulolte a ferjet. A halala'! kivanta, de megse, hiszen akkormegsztinik a fizetese, s ez meg inkabb ferje ellen tuzelte. Ve- 'giiI 0 tanacsolta Ivan Iljicsnek, hogy forduljon orvoshoz abajaval,Minden szakasztott ugy volt,mint a birosagon. AhogyIvan Iljics nagykepuskodott a vadlottakkal, ugy nagykepfis-

kodott vele a himeves orvos. Egyetlen kerdes foglalkoztattaIvan Iljicset, hogy veszelyes-e a baja, de ez az orvos szem-pontjabol folosleges kerdes volt. Ivan Iljics eleterol sz6 sem 'volt, a vita a vandorvese, idiilt hurut, vakbelgyulladas kozt "folyt.iMegerezte, hogy rosszul all az tigye, az orvosnak es .mindenki masnak ez nyilvan .mindegy, de neki annal keser-vesebb, erosen megsajnalta magat. Ezutan az utcan es min- ,!

_ denhol szomorusag vette korul, Fofoglalkozasa lett, hogypontosan kovette az orvos eloirasait, s ezutan semmi sem er- 'dekelte jobban, mint az emberek betegsege, egeszsege.A fajdalom nem enyhiilt, de erovel magara kenyszeritette,

hogy azt higgye, javult. A legapr6bb rendellenessegek ki-hoztak a sodrabol, s egyre inkabb megbetegitettek, de nem 'tudott uralkodni magan, Ugyanabban a h6napban felkeresettegy masik orvost, az masfajta betegseget allapitott meg, de ,hiaba vette be ennek is a gy6gyszereit ,a szaja ize egyrejob-ban elvaltozott, ugy erezte, mintha undorito biizaradna be- .i .101e,etvagya, ereje egyre fogyott, A felesege bizonyos allas-pontot dolgozott ki ferje betegsegevel szemben, s megma-

radt ezen nezeten, tekintet nelkiil arra, hogy mit mondottIvan Iljics. Szerinte keptelen ra, hogy ponto san megtartsa azorvos eloirasait , mint mas normalis ember, S6t'azzal fenye-gette, hogy sosem gy6gyul meg igy. 'Kollegai hol ugy neztek ra, mint akinek a helye hamaro-

san megiiriil, hol meg hirtelen.joindulatu elcelodesben tortekki, es csufoltakhipochondriaja miatt.-Mar a kartyaban semvolt a regi, keptelen volt kirakni a szlemmet.Igy telt el egy honap, kettd, ujev elott feljott a varosba a

sogora, s amikor folemelte a fejet Ivan Iljics leptei hallatara,egy masodpercig szotlanul meredt ra, Ez a pillantas mindentelarult a szamara. Aztan fultanuja volt, amikor sogora aztmondta PraszkovjaFjodorovnanak, hogy ez az ember halott,nezze meg a szemet, semmi fenye, Ekkor kereste ,fel PjotrIvanovics orvosbaratjat, A doktor szerint a vakbeleben vanvalami. Nem kell egyeb, mint fokozni az egyik szerv eletere-jet, csokkenteni a masiknak a mfikodeset, akkor az avalamifelsziv6dik. Uj remenyekkel ten haza, az oldalara fekiidt, serezte, hogya vakbel gy6gyul, felsziv6dik, de egyszercsakmegerezte ujra a j61 ismert, sajg6 fajdalmat es a szajaban afertelmes izt. Nem avakbelrol, nem a veserol van itt szo, ha-nem az eletrol es..; halalrol. "Ha en nem leszek, mi Iesz?Nem lesz semmi. De hat hol Ieszek, ha nem leszek tobbe? Eza halal? Nem, nem akarok meghalni" - morfondirozott ma-

o ganyosan. Rettenetesen fajt , hogy a tobbiek nem vesznek tu-domast az 0 szenvedeserol.Ivan Iljics tudta, hogy haldoklik, es ketsegbe volt esve,

A szillogizmus peldajat, melyet Kiesewetter Logikajabantanult: Kaj ember, az ember halando.vtehat Kaj halando ~vilageleteben csupan Kajra nezve tekintette ervenyesnek.Az nem lehet, hogy neki is meg kell halnia - igyekezett el-hessegetni magatol a gondolatot. Utolso idejet javaresztezekkel a probalkozasokkal toltotte, Elhatarozta, hogy csaka hivatallal fog torodni, de belesz6lt a fajdalom. Tarsa dob-benten vettek eszre, hogy Ivan Iljics, ez aragyogo elme, ho-gyan zavarodik beIe a targyalasba, hibat hibara halmoz. Az-zal a lesujto tudattal ment haza, hogy mar nem ugy van, mintregen; biroi hivatasa nem takarjael elole azt, amirol nemakar tudni, bir6i kotelessegeivel sem kepes Tole szabadulni.Azt nem igazan lehetett eldonteni, hogyan, de Iepesrol le-pesre ugy tortent, hogy Ivan Iljics betegsegenek harmadik

39


5/7

40

honapjaban mar csak olyan szempontbol volt fontos min-denki szamara, hogy mikor szabaditja meg az eloket a teher-tol, amelyet lete a szamukra jelent. Egyre kevesebbet aludt,6piumot adtak neki, es mar morfiuminjekciokat is. De ezsem konnyitett rajta.Szekelesehez is kulon berendezes kellett, es minden alka-

lorn gyotrelem volt. Bantotta a tisztatalansag, az iltetlenseg,a szag, es fokent a tudat, hogy mindebben egy masik sze-melynek is resztrkell vennie. Megis ebben a mozzanatbanje-lentkezett Ivan Iljics vigasztalasa, Ez ugy tortent, hogy azedenyt utana mindig Geraszim hordta ki. Geraszim, a fel-szolgalo inas tiszta, makkegeszseges, fiatal parasztlegenyvolt, orokke jokedvii, deriis. Egyszer feltapaszkodott azedenyrol, de nem volt ereje felhuzni a nadragjat, egy parna-zott karosszekbe roskadt, es iszonyodva nezett le mezitelen,szomyusegesen lefogyott combjaira. Akkor lepett be a fiu,az eletoromet visszafojtotta, nehogy megbantsa vele a bete-get. Ivan Iljics megszolitotta, s azt mondta, hogy ez a dologbizonyosan neki nagyon kellemetlen, de Geraszim meg-nyugtatta, hogy egy betegnek nagyon szivesen megteszi. Az-tan megkerte a fiut, hogy tegye ra a szekre a labat, de ami-kor a levegoben tartotta, ugy erezte, mintha enyhiiltek volnaa fajdalmai, s megkerte, hogy ha nem kellemetlen neki, ak-kor tegye a vallara a labat. Att6l a napt61 kezdve neha behiv-taGeraszimot, megkerte, tegye a vallara a labat, sekozbenelbeszelgettek, A fiu szivesen, konnyen, egyszeriien es josa-gosan teljesitette ezeket a szolgalatokat, amivel nagy onmeghatotta Ivan Iljicset . Egeszseg, erd, eletkedv mindenkimasban sertet te, csak Geraszimban nem.A masikhatalmas gyotrelem, Ivan Iljics szamara a hazug-

sag volt, amiben mindenki egyforman reszt vett . Szornyti esfelhaborito volt . Csak egy hajszal valasztotta el, hogy oda nekialtsa nekik: "Ne hazudjatok tovabb, ti is tudjatok, es en istudom, hogy meghalok, legalabb ne hazudjatok!" De sosemvolt hozza batorsaga. Egyediil csak Geraszim ertette meg ahelyzetet, csak 0 sajnalta.Reggel volt, ez csak abban nyilvanult meg, hogy Gera-

szim elment, s helyette jott Pjotr, a lakaj, eloltotta a gyertyat ,s elhuzta a fuggonyoket, Rendbe akarta tenni a szobat, s IvanIljics csak utban volt neki. Ivan Iljics nem szeretett egyediillenni, s ezert mindenfele iir iigyet kitalalt, csak hogy ott ma-

r.rdjon Pjotr, Elkezdte inni a teajat, s ratort ugyanaz aj61 is-mert fajdalom. Egy-ket 6ra igy telt el, aztan megerkezett azorvos. Ivan Iljics ranezett a doktorra, es a szemeben ez a ker-des volt: "Hat sose hagyod abba a hazugsagot? Nem sze-gyelled magad?" De az orvos nem akarta megerteni a ker-dest. Komoly arccal megvizsgalta.Ekkor Praszkovja Fjodorovnajelent meg, s kozolte.ihogy

felkert egy masik orvost konziliumra. Ivan Iljics a szive me-lyebol gyfiloletet erzett felesege irant, A felesegenek beteg-segevel kapcsolatos velemenye mit sern valtozott. Eljatssza,hogy mindent a ferjeert tesz, pedig csakis onmagaert agg6-dik, Aztan kesobb megjelent a hires doktor, megint meg-vizsgaltak, es aztan nagykepti megbeszelest folytattak elot-teoA hires orvos komoly, de nem lemondo arccal bucsuzott.Es Ivan Iljics batortalan kerdesere, hogy van-e kilatas a .gyogyulasra, azt valaszolta, hogy nem kezeskedhet semmi-ert, Ekkor injekciot kapott.rs-kezdett esteledni, amikor be-hoztak az ebedjet,Het ora tajt Praszkovja Fjodorovna jott be elegansan, es-

telyi ruhaba oltozve. Sarah Bernhardt vendegszerepelt a va-rosban, paholyt bereltek, maga Ivan Iljics ragaszkodott hoz-za, hogy elmenjenek. Most azonban megfeledkezett errol,sertette felesege cifra oltozeke, de ezt eltitkolta. Liza es jo-vendobelije is bejottek, s mogottiik beosont a kis gimnazistais. Mindig sajnalta a fiat, ugy tetszett,Geraszimon kiviilcsak Vaszja erti,Kesd ejszaka megjott a felesege, s rabeszelte, hogy ve-

gyen be 6piumot, hogy enyhiiljon a szenvedese, Hajnali ha-'rom craig gyotrelmes kabulatban fekudt, Ugy remlett, szor-nyii fajdalmak kozepette gyomoszolik befele egy szfik,mely, fekete zsakba, egyre melyebben, es nem tudjak ege-szen bedugni, es ez a folyamat rettenetes szenvedesekkel jar,6 fel, es be akar zuhanni a zsakba, vergodik es segit,Egyszer csak elszakad a zsak, 0 lezuhan, es folebred . .Ki-kiildte Geraszimot, s aztan sirva fakadt, s egy belso hangrafigyelt, ami azt kerdezte, hogy mit kivan, s a valasz ez volt,ugyanugy elni, mint azelott, szepen, kellemesen. Aztan visz-szakerdez ez a hang: hat hogy eltel, s ekkor felelevenitettekellemes elete 'legszebb perce it. Most egeszen mas szinbenrunt fel elotte, kiveve gyerekkoranak elsd elmenyeit, "Talannero ugy eltem, ahogy kellett volna - hasitott elmejebe a sej-

41


6/7

42

telem. - De hogyan lehetseges ez, amikor mindent ugy esi .',naltam, ahogyan ken?"Eltelt ujabb ket het, Ivan Iljies mar nem kelt fol a divany-j

rol, Maganyanak utolso idejeben, ebben a szornyu egyediil- ;letben, amelyben areeal a pamlag hatanak fordulva fekiidt,'elhagyatottan a nepes varos kozepette, nagyszamu ismerose-, 'nek es csaladjanak kozepette mar esak a multban elt, Egy-m'a~utan idezte fel multjanak kepeit. Mindig a kozelmult talkezdodott, es ugy haladt a legtavolabbi emlekek, gyermekkorfele, es ott meg411apodott.,Ugy szokott vissza a gyermekkor-ba, ahogyan ,erosodott a betegsege. Az elet az egyre novekvd 'szenvedesek sorat jelentette. Ellenszegiilni lehetetlen,Igy telt el ket het, Ez alatt az i46 alatt orvendetes esemeny

kovetkezett be, amelyet Ivan Iljies meg a felesege nagyon ki-vantak: Petrisesev hivatalosan megkerte leanyuk kezet , Estetorrent, de Ivan Iljics allapota tortenetesen epp azon az ejsza-kan erosen rosszabbra fordult, Nyogott, es kimered6 szemmelbamult maga ele. Ivan Iljics szemeben gyulolet csillant, s ami-kor azt felesege eszrevette, abbahagyta a mondatat, ,,- Az is-ten szerelrneert, hagyj nyugodtan meghalni" - mondta Prasz- ,kovja Fjodorovnanak, Amikor a t anya a hogylete feldl erdek-16dott, annyit felelt, hogy hamarosan megszabaditja mindany-nyiukat terhes jelenletetol. A szokott idoben jott az orvos, IvanIljics igennel, neromel felelgetett neki, le nero vette rola dii-hodt tekintetet, es a vegen azt mondta: - Ugyis tudja, hogyhem tud segiteni, hagyjon beken.Szornytiek voltak a fizikai szenvedesei, de meg a fizikai

szenvedeseinel is elviselhetetlenebb volt erkolcsi szenvede-seces ez volt a legnagyobb gyotrelem. Ez onnan eredt, aho-gyan aznap ejjel ranezettGeraszim almos, joindulatu, szelesarcara, hirtelen eszebe jutott : "Es hatha az egesz eletern, tu-datos eletem csakugyan nem az volt, aminek lennie kellettvolna?" Eszebe jutott : hatha az az ellenkezes, ami neha fel-tamadt benne az ellen, amit a legmagasabb allasu szemelyi-segek helyesnek tartanak, az az alig-alig moccano lazongas,amelyet nyomban elfojtott rnagaban ... hatha az volt az igazi,es mind a tobbi nem az volt, aminek lennie kellett volna.Megprobalta ontnaga elott vedelmebe venni, de egyszerreradobbent mindannak ertektelensegere, amit vedelmez, Esnern volt mar mit vedelrneznie. "De haez igy van - gondol-ta -, ha abban a tudatban kell elmennem a foldrol, hogy el-

hcrdaltam mindent, ami ram bizatort.ies mar nines id6m hely-rehozni, akkor rni legyen?" Hanyatt fordult, es egeszen ujszemszogbol kezdte vizsgalni az eletet, Amikor-reggel meg-latta feleseget, lanyat es az orvost, valamennyiiiket gyulolte,Praszkovja Fjodorovna papert kiildott, a tiszteletes meg-

gyontatta, Ivan Iljics ugy erezte, a ketelyei nemikepp eny-hultek, s igy a szenvedesei is, ujra felcsiflant a remeny, elniakart . Amikor a felesege bejott, s probalta megnyugtatni fer-jet, Ivan Iljics megertette: "nem az, ami kellett volna. Min-den, amiben eltel es elsz: hazugsag volt, csalas, amely elta-karta eloled az eletet es halalt." Mihelyt ezt vegiggondolta,feltamadt benne .a gyfilolet, a gytilolettel egyutt.a ttirhetetlenfizikai szenvedes. - Menjetek, menjetek, hagyjatok magam-ra! - hasra fordult, es felorditott.Att61 a perct6l fogva kezdodott a z a harom napig tart6

uvoltes, ame1y olyan.szornyti volt , hogy ket zart ajt6 mogulsem lehetett borzadas nelkul hallgatni. Abban a percben,amikor a .felesegenek valaszolt, radobbent, hogy elveszett,nines visszaut, eljott a veg, a visszavonhatatlan veg, es ket-sege nem oldodott fel, megmaradt ketsegnek. Ebben a ha-rom napban megszfint szamara az id6, abban a fekete zsak-ban kapalodzott.iamelybe egy lathatatlan, legy6zhetetlen erogyornoszolte. Abban, hogy belebujjon, az a tudat akadalyoz-ta, hogy az elete jo volt."Igen, mindez nem az volt, ami kellett - gondolta -, de

nem baj. Meg lehet tenni azt is, ami kelL Mi az, ami kell?"- kerdezte, es hirtelen elesendesedett. Ez a harmadik nap ve-gen torrent, egy oraval a halala el6tt. Ugyanakkor a kis gim-nazista halkan belop6zott apjahoz, es megallt az agya mel-lett,.A haldoklo ketsegbeesetten hadonaszott, Keze veletle-nul a kis gimnazista fejere hullott , A fiu megragadta, ajkahozszoritotta, es sirva fakadt,Ivan Iljics pedig ugyanakkor nagyot zuhant, meglatta a

fenyt, es megvilagosodott elotte, hogy elete nem az volt,aminek lennie kellett volna, de ezt meg helyre lehet hozni.Ekkor megerezte, hogy valaki csokolgatja a kezet, Kinyitot-ta a szemet, es megpillantotta a fiat. Megesett a szive rajta.Akkor odalepett afelesege, Ranezett . Az .asszony nyitottszajjal, ketsegbeesett arccal bamult ra, orran, orcajan le nemtorolt konnyek iiltek. 6t ismegsajnalta. "Igen, kinzom 6ket- gondolta, _- Sajnalnak engem, de megkonnyebbulnek, ha

43


7/7

mar nem leszek." Meg akarta mondani, de nem volt erejehozza, "Egyebkent minek beszelni, cselekedni ken" - gon-dolta. A szernevel intett a felesegenek, tiara mutatott, es igysz61t: - Vidd ki. . . sajnalom ... teged is ... - Meg azt akartahozzatenni: "bocsass meg", de ehelyett azt mondta : - Bo-csass ell - es nern leven mar ereje, hogy kijavltsa, csak Je-gyintett, abban a tudatban, hogy akinek meg kell ertenie,ugyis megerti, Es egyszerre megvilagosodott elotte, hogy mivolt az, ami addig kinozta, es erthetetlen volt: sajnalja oket,ugy kelJ inteznie, hogy nekik ne fajjon. Meg kell szabadita-ni oket, s rnaganak ismeg kell szabadulnia ezektdl a szenve-desektol. Kereste regi, megszokott halalfelelmet, es nem lel-te sehol.Az lSszarnara mindez egy masodperc alatt ment vegbe, esennek a masodpercnek a tartalma mar nem valtozott, A ko-riil6tte levdk szamara azonban halaltusaja meg ket ora hosz-szat folytat6dott. Melleben valami zakatolt, elcsigazott testerazkodott, remegett. Azutan egyre ritkult a horges meg a za-katolas, Beszivta a levegdt, a sohajtas kozepen elakadt, ki-nyujtozott es meghaLt.

45

tolsztoj - ivan iljics halála

Documents