ERASMUS Szakmai úti beszámoló – OSLO

2010. március 7. – március 14.

A Kecskeméti Főiskola partnerénél az Oslo University College Faculty of Education and International Studies intézményben történt látogatás keretében a projekt alapvető célja volt a főiskolai szolgáltatások fejlesztése, a komplex intézményi szolgáltatásfejlesztés érdekében a norvég egyetem tanulmányozása. A vendéglátónk és a program szervezői voltak : Cathrine Døscher Cathrine.Doscher@lui.hio.no, Morten Gransæther Kielland Morten.Kielland@hio.no Anikke Hagen anikke.hagen@lui.hio.no Sissel Tove Olsen sissel-tove.olsen@lui.hio.no , (Høgskolen i Oslo).

Az egyetem 3500 BA hallgatót számláló pedagógiai karának általános megismerésén túl az infrastruktúra tanulmányozása és a projekt szempontjából lényeges működési folyamatok vizsgálata megfelelő mértékben teljesült. A beszámoló részletezi a szempontokat és a program lépéseit.

Az egyetem 12000 hallgatóval és 1100 alkalmazottal rendelkezik. 1994-ben létesült 13 különböző intézmény egyesítésével,

1

és Norvégia negyedik legnagyobb állami tulajdonú felsőoktatási intézménye, amely nemcsak belföldön, de Európa szerte és a tengerentúlon is kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Az OUC Norvégiában a legszéleskörűbb szakmai képzést tudja felmutatni Oslo szívében.

A OUC főépülete Oslo központjában található, a régi Frydenlund sörgyár területén. A főiskola otthont ad számos kávézónak, tornateremnek, és egy diák pub-nak. Ezen kívül vannak a különböző sport-csoportok, zenei programok, speciális érdeklődésű klubok, amelyek nyitva állnak minden diák és oktató számára. Alkalmunk nyílt a vizuális nevelés és dráma csoport munkájának és előadásának megtekintésére, ahol saját maguk készített maszkokkal adták elő a színpadi jeleneteket társadalomkritikus hangvétellel.

Az előadásokból, ami a hallgatói szolgáltatásokat, a nemzetközi kapcsolatokat és a tényszerű adatokat tartalmazta kitűnt, hogy a legfontosabb terület ahol példaértékű a norvég partner működése az a hallgatói humán szolgáltatások tere. Mint ahogyan az egész skandináv kultúrára jellemző a gondoskodás és teljesítményorientált, komoly stílus így a szolgáltatások körében is fellelhető volt a részletekbe menő, kidolgozott tervszerűség, ami a munkaerő-piaci kihívásoknak és a társadalomba való aktív beilleszkedést célozza, a hatékonyság és a több szempontból a teljesség igényével. Például a Nemzetközi Iroda különböző rendezvényekről gondoskodik, mint kirándulások múzeumok látogatása, túrázás, nemzetközi kávéház, ami elérhető a csere diákok számára is.

A kihívások, amikkel a hallgatók motiváltsága terén szembesülnek, számukra is megoldandó feladatként jelentkeznek a nemzetközi tapasztalatok gyűjtése terén is, noha a norvég hallgatók idegen nyelv tudása a felmérések szerint sokkal jobb, a nemzetközi kapcsolataik túlnyomó részét, azonban a felsőoktatási tanulmányaikon kívül gyűjtik be. A kiutazási érdeklődés az Európán túl mutat, a tengerentúlra, Amerika, Dél-Afrika és Ausztrália népszerű úti cél.

A diplomás pályakövetési rendszer az adott pedagógiai karon, a Kecskeméti Főiskolán bevezetni tervezett rendszerhez képest az első kezdeti szakaszában tart. Nem rendelkeznek még olyan átfogó adatszolgáltató rendszerrel ahol a

2

végzett hallgatók nyomon követhetők, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a képző intézményről ill. a képzésükről, milyen a munkaerőpiaci pozíciójuk, hogyan vélekednek lehetőségeikről.A Diplomások Pályakövetési Rendszerének módszerei, technikái és gyakorlatai, melyek közvetlen visszacsatolást biztosítanak intézményi szinten, azzal a céllal, hogy biztosítsák a képzések hatékonyságát és ezek nyilvánosságát nem lépett még abba a formában, amit az Európai Uniós szabályozás hazánktól is megkövetel, noha Norvégia is követi a fent említett szabályozást. A DPR rendszeren keresztül összegyűjtött adatokat így még nem tudják közvetlenül hasznosítani a stratégiai tervezésben, de tisztában vannak vele, hogy ezek az adatok, ha megfelelő módon állnak rendelkezésre, segíthetik az intézményi döntéshozókat. Világos az is számukra, hogy a forrásadatok nyilvánossága segítséget nyújt a jövendőbeli hallgatók számára az intézmények és képzések közötti döntéshez, amely a képzésekben részt vevők elégedettségének alapja, ahogyan ezt a magyar rendszer is célozza. A marketing eszközök használata és tudatos elhelyezése nagyban szerepet játszik az egyetemi identitás kialakításában, és ez a rész láthatóan jól működik, mert több hallgatónál a városban látható volt az egyetemi lógóval ellátott eszköz (hátizsák, esernyő, kulcstartó).

Alumni szolgáltatások az intézményben, és a karriertervezési vonal a Kecskeméti Főiskolához viszonyítva nincs előrehaladottabb állapotban. A pályakövetési tevékenységet megalapozó és a végzett hallgatók és az intézmények közötti kapcsolattartást elősegítő alumni szolgáltatások teljesítésére egy külön iroda hivatott, ahol

három kollega dolgozik. A hallgatói tájékoztatást a munkalehetőségek összegyűjtését és a intézmények hallgatók közötti kapcsolattartást, tanfolyamok tartását sorolhatjuk a fő tevékenységeik közé. Ahol a cél nem konkrét állás találása, hanem hogy a hallgató megtalálja az önmegvalósítási útját és ehhez kap információkat képzéseket. Kisebb hangsúlyt kap a konkrétabb tanácsadás,

3

noha igény szerint rendelkezésre állnak szakemberek, akik egyéni igényekre szabottan tudnak hathatós segítséget nyújtani. Náluk a végző hallgatók további életének segítése elsősorban kurzusokban, ill. életpálya tanácsadásban nyilvánul meg.VIR: A főiskola saját nyilvántartásainak adatait egyesítő adattár és az arra épülő vezetői információs rendszer (VIR) tanulmányozása a másik célja volt a projekt szakmai útjának. VIR bevezetésének előkészítéséhez a partner működése, a „best practice” tanulmányozása célunk volt. Az egységes dokumentumok már bejáratott módon áramlanak, és a formanyomtatványokat a helyi belső hálózaton túl még nyomtatott formában is el lehet érni, ami a papírhasználat miatt hátránynak mondható, de a hatékonyságot és a használatot nagyban megkönnyíti. A hallgatók is profitálnak az egységes és átlátható ügymenet és szabályozás jól követhető és konkrét lépéseiből, mivel a könnyen elérhető űrlapokkal akár a tanulmányi osztályon akár más ügyintézés terén, könnyen boldogulhatnak.

Megkérdeztük Morten Gransæther Kiellandot a központi egységből:

- Tisztelt Kielland Úr, melyik egységnél dolgozik az OUC intézményén belül?

- A Nemzetközi Irodában, de több más projektben is részt veszek, a pályázatírás és értékelés is a munkámhoz tartozik, így

aktív kapcsolatban vagyok a karokkal.

- Mit gondol, a vezetői információs rendszerről, ami az ön felsőoktatási intézményében működik? Mennyire hatékony, mit tart az erősségének és mit a gyengeségének?

- Ha hívhatjuk így a mi rendszerünket, akkor az erősség mindenképpen a szoros aktív naprakész információáramlás, ami az egyes egységek, intézetek között működik. Persze vannak olyan esetek amikor egy-egy nem szokványos a rendszerbe nem egyértelműen illeszthető témát kell keresztülvinni, szükséges az egyedi megoldás megtalálása. A rendszer hátránya lehet az, hogy az új kollegáknak megfelelő képzés hiánya esetén nagyon sok idő a beletanulás. Ezt azonban át tudjuk hidalni egy-egy felkészítő tréninggel.

4

Összehasonlítva a TÁMOP -4.1.1-08/1-2009-0018 projektben megcélzott Kecskeméti Főiskolán működtetendő VIR-t az itt működő rendszerekkel kapcsolatban, abban az aspektusban mutat párhuzamot, hogy a használatának és működtetésének egyik kritikus eleme a rendszer használatának megismertetése és folyamatos segítése a felhasználók körében. Ehhez szakképzett és a rendszert jól ismerő munkatársakra van szükség. A 7 kar a különböző központok és az intézetek egy centralizált központi vezetés alá tartoznak. A nemzetközi kapcsolatok példáján keresztül szemléltették számunkra, hogy hogyan is működik a központtal való kontaktus, irányítás és együttműködés. Az adott szakmai kérdéseken túl az adminisztratív és hétköznapi ügyek intézése átgondoltan egy hozzáértő apparátuson keresztül valósul meg, ami az előzékeny és nyitott segítséggel nagyban hozzájárul az intézmény eredményeihez, népszerűségéhez és mutatóihoz.

Hallgatói humán szolgáltatások: Életviteli és tanulmányi tanácsadás valamint pszichoszociális, mentálhigiénés támogató szolgáltatások a gazdag tanulmányokon túli programlehetőségekkel, tanfolyamokkal és „szakkör jellegű” foglalkozásokkal gazdagítják az egyetemi hallgatók életét.

A hallgatók mindennapjait a Tanulmányi Központ (Learning Centre) is segíti, ahol a könyvtár mellett audio és video szolgáltatással, eszköz (irodai, tanulmányi segédanyagok) kölcsönzése, bérlése is lehetséges. Az informatikai támogatottság példaértékű és kiemelkedő mivel 24 órás nyitva tartású számítógépterem

használatára is lehetőség van. További megközelítőleg 46 csoportos tanulási helység is előjegyezhető, ahol a legmodernebb technikai eszközök segítségét is igénybe lehet venni. A Tanulmányi Központ figyelemmel van azon hallgatókra is, akik kisgyermekükkel érkeznek, a gyermek ellátásához (szoptatás, tisztába tétel, stb.) szükséges feltételek adottak, külön helység van ennek a tevékenységnek szentelve. A szolgáltatáshoz kapcsolódik még egy általános tanulmányi támogatás, ami szakmai

5

iránymutatást, konzultációt foglal magában, az adott témában jártas szakember segítségével, közreműködésével.

Az OAS (Oslo- og Akershushøgskolenes studnetsamskipnad) (Hallgatójóléti Szervezet) hallgatók jóléti szükségleteit hivatott segíteni. Miután befizették a díjat, több figyelemreméltó szolgáltatással áll a diákok rendelkezésére, többek között a szállás keresésére, biztosítására, ami

leginkább egyéni bérelhető lakásokat takar közlekedési szempontból optimális közelségben az intézményekhez, viszonylag kedvező áron (norvég viszonylatban). Az egészségügyi szolgáltatásokban is segítséget nyújt ez az egység. Ha kettőnél többször kell orvost látogatnia a hallgatónak költségtérítést kap (2010-ben 400 NOK összegig). A szolgáltatásai közé tartozik a hallgatói étkeztetés, ami a magyar viszonylathoz képest sokkal drágább, az ottani bér és ár összehasonlításban kedvezőnek mondható étkezést, szendvicseket és büféket biztosít az iskolák vonzáskörzetében. Az OAS kedvezményes sportolási lehetőségeket is biztosít több edzőteremben.(pl: Treningshuset Turnhallen, Studentidretten, Bislet Bad és Friskis and Svettis )

Szintén az OAS segít pszichológiai, mentálhigiéniás tanácsadásban kvalifikált és tapasztalt szakemberek segítségével. (Tanácsadás, egyéni vagy csoport terápia segítségével is akár.) A depresszió, családi problémák, szociális kapcsolatok, koncentráció, alvás problémák, önértékelési problémák, függőség (drog, alkohol),

étkezési, szerelmi problémák, gazdasági nehézségek megoldása és a jogi segítségnyújtás is része a diákoknak felajánlott lehetőségeknek.

6

Ha problémák nem ilyen előrehaladottak, akkor tanfolyamok keretein belül is segítenek a harmonikus életkörülményeket elsajátítani és élni.Kirándulások, nyaraló házak (Cabins) biztosítása is része a szolgáltatáscsomagnak.

Azon hallgatóknak (oktatóknak) akiknek kisgyermekeik vannak, az egység külön óvodát biztosít.

A Pedagógiai Kar Campusa területén üzemeltetnek egy könyvesboltot Penelope Bokhandel néven (Pilestredet 50).

A hallgatói érdekképviselet több módon is érvényesül, egyrészt az úgynevezett Hallgatói Parlament (Student Parliament) (hasonlít nálunk a HÖK-re), ahol a választott képviselők látják el az intézmény és hallgatók közötti képviseletet, szociális és kulturális rendezvényeket szerveznek. A nemzetközi hallgatói önkormányzatok terén is igen aktívnak mondható az oslói társintézmény. Tagjai az International Student Union ISU, és Erasmus Student Network ESN szervezeteknek.

Fontos kiemelni a hallgatói lelkészt, aki elérhető a hallgatók számára és szerves részét képezi a mentálhigiénés szolgáltatásoknak. A nem Keresztény hallgatók számára is lehetőség van imateremben gyakorolni a vallásukat, ami egy erre elkülönített helységben valósulhat meg. (Norvégia 82,1 %-a Lutheránus keresztény vallású.)Jelentős része volt még a látogatásunknak az egyetem Alumni szervezetének meglátogatása, azt működő rendszerek alapján a jó gyakorlatok tanulmányozása. Az eddigi itthoni HSZK (Hallgatói Szolgáltató Központ) hatékonyságával szinte azonos módon működik, ami mégis példa értékű, hogy több munkaórával tudnak

7

a hallgatók rendelkezésre állni és széles körben rendelkeznek helyi intézményi partnerkapcsolattal.

8

A főiskola rendelkezik Facebook és Twitter oldalakkal is ami az aktív on-line információáramlást és a naprakész, hatékony tájékoztatást is ellátja, azon túl, hogy az egyetemi alma mater kohézióját és egységét élően tartja és tovább fejleszti.

A párhuzamok, amiket megfigyeltünk a Kecskeméten tervezett és a partnernél működő rendszerrel kapcsolatban az, volt, hogy erősödik az adott intézmény kapcsolata a volt, jelenlegi és leendő hallgatóival, a tőlük és a társadalmi környezetből érkező információk és igények alapján a vezetők képesek gyors és megalapozott döntéseket hozni az oktatás és a kutatás szerkezeti és tartalmi változtatása érdekében. Szintén párhuzam még, hogy a hallgatói humán szolgáltatásokat igénybe vevő hallgatók önismerete, szociális- és adaptációs kompetenciái bővülnek. Ennek segítségével képessé válnak a hatékonyabb kommunikációra, a jobb önérvényesítésre. Nagyon spektrumban megfigyelhető, hogy az oktatás-kutatás még erősebb motiváló hatást gyakorol az adott térség társadalmi-gazdasági életére a Főiskola és Egyetem központi, centrum szerepe tovább erősödik. És ahogy az északi partnerünknél is megfigyelhettük, hosszabb távon a Főiskola fejlesztései hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Kecskemét a jelenlegi gazdasági súlyát megőrizve a „tudományos vérkeringés” motorjává váljon, aminek révén, Magyarország közepén tudományos-gazdasági csomópont erősödik meg.

További közvetett hatás, hogy képzéseink eredményeképpen a hallgatók életpályájukat már a képzés során tudatosabban tervezik, ritkább lesz a szükséges pályakorrekció, kevesebb a hasznosulatlan tudás. A hallgatók több generációjával számolva pénzügyi-gazdasági haszon mérhetővé válik.

A munkaerő piaci kapcsolatok erősítése a munkaerőpiac elvárásainak megismertetése

9

a pedagógiai vonalon alkalmat adott egy helyi általános iskola látogatásán keresztül a norvég minta tanulmányozására. Az iskola hozzávetőlegesen 340 hallgató gyakorlatában segít, 50 dolgozóval, akik közül 30 tanár. Kisegítésnek asszisztensek is tevékenykednek (középiskolai végzettséggel). Az osztályok felszereltsége példa értékű. Digitális tábla, vagy 6 db számítógép, melyet könnyed természetességgel használnak már az általános iskolai harmadik osztályosok.

Az itteni tapasztalatok megerősítették, hogy a Főiskola versenyképességének javítása érdekében az oktatás tartalmi, akadémiai jellegű prioritásai és a gyakorlatorientáltság mellett a hallgatói szolgáltatások fejlesztésére is szükség van, az Európai Felsőoktatási Térségben a Főiskola csak akkor marad versenyképes, ha a legújabb IKT-alapú

szolgáltatásokat megfelelően alkalmazza.

A szolgáltatások és kényelem mellett a skandináv precizitás megjelenik a szigorú vizsgarendszerben is. Vizsga időszakonként egy vizsga van, ha nem sikerül, a következő alkalommal (a betegekkel együtt) lehet vizsgázni, ha az sem sikerül, akkor még egy utolsó lehetőség, de ha az sem, akkor nincs több lehetőség (esetleg rektori külön engedéllyel még egy). Ezt a rendszert azért is szigorították meg mivel a PISA, PIRLS és TIMSS tanulmányokban a norvég diákoknak sem sikerült elérniük azt az ideális célt, amit az oktatás szerepének kell betöltenie, amely megfelelően alkalmazkodik az egyéni diákok szükségleteihez. Mindemellett Norvégia élen jár az ECTS rendszer és a Bologna folyamatban meghatározott irányelvek betartásában, annak ellenére, hogy nem tartozik az Európai Unióhoz.

A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban az illetékes osztályra

10

kísértek bennünket, ahol a gazdasági kérdéseinkre igyekeztek válaszokat adni. A működéssel kapcsolatban az egyetemi és szervezeti működési szabályozásokat idézték, ami a finanszírozás témakörét, a hallgatói juttatások és egyéb szociális területeket is érintettek. Az állami finanszírozottság általánosan elterjedt és többnyire nem kell a norvég felsőoktatási intézményekben fizetniük a hallgatóknak, – többnyire a külföldi hallgatóknak sem- noha egyes szakmai, oktatási program díjköteles, csakúgy, mint a továbbképzés és a speciális oktatási programok. Természetesen a magán intézményekben más az elbírálás, ott a meghatározott költségtérítés a megszokott. Aki mégis diákhitelhez szeretne folyamodni annak is van kedvező lehetősége. A 80-20% a finanszírozási ráta estén, ha időben végez az adott hallgató, akkor csak a 80%-ot kell visszafizetni diákhitel gyanánt, ha valami miatt csúszik vagy nem indokolt igazolható módon halaszt, akkor 100%-ot. A norvég társadalom jóléte ellenére a gazdasági szféra és az oktatás itt is meg kell, hogy vívja a saját harcát, a központi költségvetésben, mivel a fokozatos optimalizálás és gazdaságosság az oktatás terén is határozottan megjelenik, így évről évre különböző saját források bevonásával igyekeznek az intézményt versenyképes és példaértékű állapotban tartani. Jelentős a pályázati tevékenység, amit a központi egységek mind szakmailag, mind adminisztratívan felkészülten fogadnak és kiszolgálnak. A 4,9 milliós norvég populáció demográfiája azért nem mutat jelentős visszaesést, mert nagyon sok a bevándorló leginkább Európából (legtöbb a lengyel immigráns munkavállaló) és Ázsiából is. Mindez kihat az oktatás gazdaságpolitikai aspektusára is, ami befolyásolja a felsőoktatási intézmények így OUC működését és stratégiáját is.

Ha képzéseink eredményeképpen megvalósulhatna az az Oslo utcáin már látható gazdasági stabilitás adta kiegyensúlyozottság és nyugalom, amit a megfelelő képzés tud adni a reményteli életpálya lehetőségével, akkor érné el igazi célját a modern intézményi szolgáltatásokkal rendelkező versenyképes Kecskeméti Főiskola. Oslóban már megvalósult az a jelenség, hogy a hallgatók életpályájukat már a képzés során tudatosabban tervezik, így ritkább lesz a szükséges pályakorrekció, kevesebb a hasznosulatlan tudás. A hallgatók több generációjával számolva pénzügyi-gazdasági haszon

11

mérhetővé válik, amit a fosszilis üzemanyagok adta előnyös lehetőségek miatt, már előre bölcsen felkészülve az oktatáspolitika részévé tette a norvég oktatás.

A társadalom gazdasági fejlettsége, önállóságot és a magyar hallgatókhoz képest nagyobb szabadságot biztosít a norvég hallgatóknak, ehhez adódik az a szintén közvetlen hatás, hogy a hallgatói humán szolgáltatásokat igénybe vevő hallgatók önismerete, szociális- és adaptációs kompetenciái bővülnek. Ennek segítségével képessé válnak a hatékonyabb kommunikációra, a jobb önérvényesítésre, későbbiekben a munkaerőpiacon jobban helyt tudnak állni, az adottságoknak megfelelő munkatevékenység választásával, ami kihat a keresetre és tágabb értelemben véve a családi és társadalmi viszonyokra is, ami a jövő és a fenntartható fejlődés egyik előfeltétele.

A fogadtatás és a vendéglátóink részéről tanúsított vendégszeretet, az egész program alatt egyértelműen érzékelhető volt. A több mint 10 éves első Kecskemét - Oslo közötti kapcsolatfelvétel óta jelentős változáson ment keresztül a két intézmény, ami azonban nem befolyásolta hátrányosan a kétoldalú kapcsolatunkat. A folyamatos diák és oktatói csereprogramok mellett fontos volt a mostani látogatás, ami a további jó nexus ápolásának fontos mérföldköve, amit öregbített a látogató csoportunk érdeklődő munkatársi, partneri beállítódása. A kollegák eszmecseréjén és gazdag tapasztalat és információgyűjtésen túl kiemelkedő jelentőségű a további jó gyakorlatok átadása szempontjából a szakmai és partneri szálak erősítése, aminek a mostani látogatás a legmesszemenőbbekig eleget tett.

Összegzésül a Kecskeméti Főiskola stratégiai célkitűzésével összhangban, hogy megfeleljen egy európai felsőoktatási intézmény számára kitűzött legfontosabb feladatoknak: a korszerű oktatásnak, a tudományos kutató, fejlesztő és innovációs (K+F+I) tevékenységnek, a technológia-transzfernek és szolgáltatásnak, korszerű intézményirányításnak, költség hatékony gazdálkodásnak – megfigyelhettük, hogy általánosságban a projekt azon pontok fejlesztését tűzte ki célul, amelyek a

12

leginkább szükségesek a nemzetközi színtéren való összehasonlítás szempontjából is. Az oslói egyetem példájából kiindulva ezek elengedhetetlenek a fenntartható fejlődés alappillérét jelentő felsőoktatási intézmény épüléséhez. Ez a projekt alapvető célkitűzése révén valósul meg, miszerint a főiskola gazdasági, munkaerőpiaci és társadalmi igényekre adekvátan reagál és az ezen céloknak való megfeleléssel létrejön egy komplex Főiskolai szolgáltatásfejlesztés, amihez a szakmai tanulmányút a norvég fővárosban eredményesen hozzájárult.

13

A részletes program:

Erasmus Partner Week at Oslo University College8-12 March 2010Venue: Pilestredet 46, Room: Athene 1 and P52: A357B

Monday 8 March (Athene 1)11.30 Arrival and lunch at OUC campus, Pilestredet 4612.30 Welcome (Head of International Office, Dagrun Kvammen)12.45 Presentation of participants (Assistant Professor Elisabeth Grønning)14.30 Presentation of Oslo University College:

Profile and strategy (Dagrun Kvammen)15:00 Coffee break15:15 Erasmus at OUC (Institutional Erasmus Coordinator Morten G. Kielland)15:45 Learning environment (International Coordinator Heide Remmele Hindahl)16.00 Campus Walk (Morten G. Kielland)

19.00 Welcome dinner

Tuesday 9 March (A357B in P52)09:00-10:15 Incoming Student Mobility (Heide Remmele Hindahl, International

Coordinator) Facts and figures Reception of international students at OUC What is it like to be an international student at OUC? (name of

student …..)10:15-10:30 Coffee break10:30-11:30 Outgoing Student Mobility (Morten G. Kielland)

Facts and figures Information and promotion

11:30-12:00 Best practice (contribution from participants)12:00 Lunch13:00-14:00 Teacher Mobility (Heide Remmele Hindahl)

Facts and figures Possibilities and challenges Best Practice (contribution from participants)

14:00-15:00 Staff Mobility (Morten G. Kielland)

14

Facts and figures Best practice (contribution from participants)

16:00 Guided tour: City hall and Akershus Fortress

Wednesday 10 March09:00-16:00 Meeting colleagues at different units/Open programme17:00 Guided tour at the new Opera House

Thursday 11 March (A357B I P52)09:00-10:00 Evaluation of local meetings on Wednesday (Cathrine Døscher, International Coordinator at Faculty of Education, and participants)10.00-12.00 Promotion of Europe (Morten G. Kielland / contribution from participants)12.00 Lunch13:00-14:30 Student mobility – Impact on the

institution (Berit Tveit, International Coordinator at Faculty of Health Sciences)

14:30-14:45 Coffee break14:45-16:45 Internationalisation at home (Cathrine Døscher and Dagrun Kvammen)19.00 Farewell dinner

Friday 12 March (A357B in P52)10.00 The “Interkult” Programme at OUC (Project Manager Jorun Nossum)11:00 Summing up / evaluation12.00 Closing lunch

15

16

17