1

Tömegvonzás Nyomában (In Pursuit of Gravitation)

Használt Eszközök: Filozófia, Lehetıképesség, Logika Copyright © Steve Olah, Irvine, CA. 2009

solah@cox.net Kulcs szavak: Világegyetem, Tér, Ür, Vákuum, Éter, Idı, Tömegvonzás, Elektromos Töltés, Foton, Elektromos tér, Térelmélet, Standard Modell, Relativitáselmélet, Elektron, Proton, Kvark, Gluon, Graviton

Kivonat A papir elsı részében (2-6 oldal), leirtam a felvilágosodásom folyamatát, ami szabaddá tett engem. A második részben (7-17 oldal), egyszerü kérdések találhatók a térelméletre, a relativitás elméletre és a Standard Modellra. Dogmát logikus magyarázattal kell helyettesiteni. A harmadik részben (18-29 oldal), bemutatok egy új Világegyetemet. Kezdıdik a világür és térür meghatározásával. Newton és Kant jól gondolták: A tér/ür és az idı feltétlenek és nem változtathatók. Világegyetemen kivüli tér üres és kiterjed a végtelenbe minden irányban. Világegyetemen belül egy magasnyomásu super-gáz foglalja a teret. Az új Világegyetem nagyon egyszerü, csak három alapvetı részecskékbıl áll: a Proton, az Elektron és super-gáz Unitron. Magas nyomású Unitron tartja össze az atomokat és molekulákat, nem valmi erıs kölcsönhatás. A tömegvonzás megértéséhez szükséges megérteni az elektromos töltés igazi természetét. Ebben a papirban javasolom hogy az elektromos töltés nem elektromos hanem az elektron felületi tulajdonsága. További munkára van szükség a magnetikus kölcsönhatás megértéséhez. A tömegvonzás magyarázata következik. Az idı fogalmát nagyon nehéz megfogni. Rövid összefoglalás és egyszerü rajz található a 30.-ik oldalon. Ez a papir bemutat egy egyesitett elméletet. A valódi világban nincsennek fekete lyukak, giliszta lyukak, és esemény horizontok. Az elıadásás nagyon szerény matematikai téren. Fı célom az igazság felfedezéséhez szükséges új irány bevezetése. Nyilatkozat: Az itt bemutatott ötletek jótállás nélküliek. Olvassák saját kockázatukra Kiegészitési és módositási jogot megtartom. Hozzászólást és javitást elıre is köszönöm.

2

Felvilágosodás

Mérges vagyok mint az ördög és nem tőröm tovább Figyelem az elméleti fizikusoktól eredı értelmetlenség végnélküli folyását. It van a bosszantó tárgyaknak egy rövid listája: tömegvonzási térelmélet, erıs kölcsönhatás, elektromos töltés, elektromos térelmélet, relativitáselmélet, görbült téridı, standard modell, szimmetria, fekete lyuk és húrelmélet. A tettesek figyelmen kivül hagytak filozofiát, lehetıképességet és logikát. Észtelen egyenletek uralkodják világukat. Vagy nem értenek fizikához vagy tudatosan félrevezetnek bennünket megırizni tekintélyük látszatát és magas állásukat. A tudósok beszélnek erıterekrıl de nem tudják megmondani hogy mi az erıtér. A tudósok beszélnek az elektromos töltésröl de nem tudják megmondani hogy mi az elektromos töltés. A tudósok tényleg nem tudják megmondani hogy mi a tömegvonzás. Ezek az uj alkimista aranycsinálók, akik egyre több pénzt kérnek az „Isten-részecske” - a Higgs boson megtalálására. Nyujtok felvilágositást: Nincs Higgs boson, kvarkok nem léteznek, gluonok és gravitonok tényleg nincsennek. Mérges vagyok mint az ördög és nem türöm tovább. Mire elolvasod ezt a papirt te is dühös leszel. Az okosok hosszú ideig mindenkit félrevezettek. De a tróga tudomány továbbra is ömlik irányunkba. A legutobbi a húrelmélet. Valószinő kábitószerek eredménye. Kérem, állitsuk meg a veszettséget.

Felvilágosodásom Folyamata Mikor hegyet mászok a kerékpárral és látom a Hold halvány fehér arcát fent elıttem, tömegvonzásról tudok csak gondolkozni. Kemény, hosszú hegymászásról beszélek fel Wilson hegyre vagy a Kaiser hágóba a Californiai High Sierra hegyeben. Hegy mászók nagyon értenek a tömegvonzáshoz. Hosszú kapaszkodó messze a hegyekben alkalmat ad gondolkozni tömegvonzás által okozott Földhöz kötött rabságomon. Tömegvonzásról gondolkozok mert bünteti a testemet. Fáradt lábaim meg akarnak állni, de az utolsó hágónál várakozó öröm ösztökél tovább. Tömegvonzás az agyamat is bünteti, nem adja fel a titkait. Igy csak hajtok tovább és gondolkozok. A Hold meg csak vigyorog halvány fehér arcával. Mintha csiklantana. Van egy rakás könyvem tömegvonzásról. Papirok százai találhatók az interneten. Ezen könyvekben és papirokban találni lehet egyszerü leirást a tömegvonzásról és tömegvonzási kisérleteketrıl, bevezetést relativitáselméletbe, görbült téridıröl és fekete lyukakról. A Naprendszer és a Tejút galaxis leirása is megtalálható. Megtanultam hogy a tömegvonzás egy általános vonzó erı. Minden tömeg vonz minden más tömeget. Megtanultam hogy nem tudunk elszabadulni tömegvonzástól. De nem tudtam megtanulni ezen könyvekbıl és papirokból hogy mi a tömegvonzás vagy hogy müködik. Persze van rengeteg tömegvonzási elmélet. Copernicus, Galileo, Kepler lefektette a bolygó mozgás alaptörvényeit. A tömegvonzási törvényeket Newton egyenletekkel fejezte ki. Tömegvonzási erıtér népszerü lett. Einstein bevezette a görbült téridıt. Kvantum elmélet szurkolói a gravitont kedvelik.

3

Amatır tudósok beszélnek tömegtaszitásról. Minden elmélet, régi vagy új, világos magyarázat, egyszerüség és lehetıképesség nélkül áll. A guruk és az önjelölt szakértık nem képesek kivezetni bennünket a mocsárból. Tudásuk csak képmutatás. Ellentmondó ötletek és vélemények kétséget teremtettek fejemben. Tudja valaki hogy mi történik? Tudja valaki hogy müködik a tömegvonzás? Ahogy vizsgálom a tömegvonzás erıtér elméletét, kétségeim terjednek. Tömegvonzási erıtér, erıs kölcsönhatás erıtér, elektromos erıtér, mágnenses vonalak, sötét energia mind gyanussá válnak. A közös téma mindben: erıtér elmélet. Törekvésem a tömegvonzás megértésére átalakult az erıtér elmélet üldözésére. Erıtér megtalálható az elméleti fizika minden ágában. Az erıs kölcsönhatás, elektromos erı és tömegvonzás erı varázslatos megvalósitója az erıtér. Hogy történt? Hogy egyeztünk bele az erıtér egyszerü megoldásába? Newton egyetemes tömegvonzási törvénye rövidesen átvált tömegvonzás erıtér elméletére a részletek megmagyarázása nélkül. Faraday beszélt elektromos térerıröl és mágneses vonalakról. Maxwell leirta az elektromos és mágneses erıtereket négy egyenlettel. Ez a négy egyszerü és elegáns egyenlet leir viselkedést és megengedi az erık kiszámitását. De Faraday és Maxwell nem világositott fel bennünket az elektromos és mágneses terek tényleges fizikai müködésérıl. Az eredmény az hogy nem tudjuk hogy mi egy erıtér és senki se törıdik vele. Vannak egyenletek az erıtér leirására és kisérletek „igazolják” létüket. Einstein megáldotta az erıtér elméletet, használta elentmondás nélkül. Görbült téridı is csak egy másik tér, egy másik Szentlélek. Einstein helyetesitette az Éter csodáját az erıtér csodájával. Kvantum elmélet és a Standard Modell se segit bennünket. A Standard Modell meghatározása: Kvantum Field Theory. Vannak homályosan leirt kölcsönhatást közvetitı részecskék: gravitonok, gluonok, fotonok. Ezek a közvetitı részecskék részt vesznek lendület cserében választott társakkal terek segitségével. Nehéz követni a társulásokat. Beismert hogy tömegvonzást nem lehet beegyesiteni a Standard Modellbe. Úgy néz ki hogy elértük a zsák-utca végét. Sok hegymászás folyamatában és a lehetıségek sok órai megfontolása után rájöttem hogy az erıtér elmélet hamis. Rájöttem hogy erıterek nem léteznek. Rájöttem hogy nincs semmi üres térben ami átváltozik erıtérré egy távoli tömeg vagy töltés hatása miatt. Tömegvonzási erıtér nem létezik. Minket nem egy ismeretlen tömegvonzási erıtér húz a Földhöz. Rájöttem hogy erıtér nem létezhet üres térben. Az üres tér üres. A tér körülöttünk tartalmaz valamit, és az nem merev, mozdulatlan Éter. Arra is rájöttem hogy az erıs kölcsönhatás elmélet hamis tudomány. Hogy tudja egy apró proton elhatározni hogy a erıs kölcsönhatáshoz 71 r törvényü erıtér szükséges, mig ugyanaz a proton 21 r törvényü tömegvonzási és elektromos erıtereket létesit. Rájöttem hogy atomokat és molekulákat külsı nyomás és energia tartja össze nem egy képzeletbeli erıs kölcsönhatás. Gluon, az erıs kölcsönhatás leutóbbi tüneményes magyarázata lehetetlen. A felvilágosodás folyamata hosszú volt mert át kellet vágni az iskolákban tanult hamis térelméleteken. Vásároltam még több könyvet, olvastam még több papirt, de mindbıl csöpög az erıtér elmélet. Lassan leráztam minden bilincset és kiszabaditottam magam a megtévesztés börtönébıl. Kell hogy legyen egy job magyarázat. Az igazság vár bennünket.

4

Jelentéktelen Semmik Vagyunk Élünk egy Világegyetemben ami a beleegyezésünk és jóváhagyásunk nélkül épült. A Világegyetem müködik az épttı kockákkal jött utasitások és természetes törvények szerint. Kutatjuk a épitı kockák és a természetes törvények titkait, de nem tugjuk megváltoztatni Világegyetemünk mőködési módját. Kijelenthetünk „törvényeket” és „szabályokat” a természetes folyamatokra de Világegyetemünk azokat nem veszi figyelembe. Egyenleteink megközelithetik a természet munkáját de Világegyetemünk nem követi azokat. Vitatkozhatunk fekete lyukak és eseményhorizonok létezésérıl. Világegyetemünk már tudja hogy fekete lyukak nem léteznek. Teremtettünk térelméletet, relativitáselméletet, Standar Modellt és húrelméletet de Világegyetemünk nem törıdik ezekkel a gyönge próbálkozásokkal, mind csak lapos föld elmélet másai. Einstein relativitáselmélete az Einstein elmélete, nem a Világegyetem mőködési módszere. Eseményhorizon egy emberi kitalálás, természetnek nincs semmi köze hozzá. Keressük az igazságot de leginkább csak probáljuk egymást meggyızni furfangosságunkról és eredeti gondolkodásunkról. Nagyképő mellverés nem változtatja meg az egyszerü tényt hogy jelentéktelen semmik vagyunk ebben az óriási Világegyetemben. De jó lenne tudni az igazságot. Mint mérnöki hallgató, kiváncsi vagyok. Akarom tudni hogy mibıl áll és hogy dolgozik. Nem elég tudni hogy mit csinál. Az öröm látni a simán mőködı fogas-kerekeket az elılap levétele után. Ezt a mérnöki hallgatót a tudományok is érdeklik. A hangsúly nem a bonyolult matematikán van hanem világunk kifinomult müködésén. Gépipari mérnökök tudják hogy kell kiszámolni egy acél kábel méretét egy meghatározott teherhez, de némelyik mérnök meg akarja érteni a kábel erısségének okát. Egy felutazás a Palms Springs Tram-en megmutatja a kábel és hozzátartozó gépek tervezésének nehézségeit. Mérnökök tudják hogy kell tömegvonzás segitségéval mőködı gépeket tervezni, de némelyik mérnök akarja tudni hogy mi a tömegvonzás. Tudományos fejlıdés az elmult 500 évben lendületes volt és egyre gyorsul. A föld már nem lapos, a Holdra mentek ürhajósaink és megbizonyosodtak rola. Nagyszerő gépeink kutatják Marsot. A Hubble ürtávcsı a Világegyetem képeivel gyönyörködtetett bennünket. Mübolygóink felderitik bolygó testvéreinket és Saturn holdjait. Nagyszerü életben lenni manapság. Aztán van elméleti fizika. Sok történt az elmult másfél évszázadban. Luminiferous Éter, Maxwell egyenletek, térelméletek, relativitáselméletek után felfejlıdtünk a Standard Modellhez. Ez a mérnöki hallgató kemény választást elıtt állt. Vagy elfogadom a guruk által elıadott elméleteket vagy probálom megérteni az elfogadott eszméket. Legtöbb mérnöki hallgatónak fontos a napi kenyér megkeresése a választott hivatásukban, az idı drága. Tiz vagy húsz évet befektetni a fı elméletek megértésére kiábrándulást eredményezhet. A félig egyesitett elméletek és relativitáselmélet elıtáblája mögött ez a mérnöki hallgató simán dolgzó fogaskerekek helyett befejezetlen munkát, zőrzavart és bonyolultságot talált. Ez a mérnöki hallgató hamar megértette az „elmélet” szónak igazi jelentését. Elmélet és valóság között nincs sok összefüggés. Úgy hiszem hogy elméleti fizika többnyire filozófia. Nem láthatjuk, nem érinthetjük. Csak a lehetıségekrıl gondolkodhatunk. Newton bevezette bolygó mozgási egyenleteit és a matematikusok átvették az uralmat. A matematikusnak semmi nem számit, csak „elegáns” egyenletek. Felépitették a saját csoda-világukat.

5

Mérnöki rendszerek felbonthatók kisebb alrendszerekre pontosan meghatározott áttételi fügvénnyel. Alrendszerek tovább felbonthatók kisebb alrendszerekre és fekete dobozokra. Nem számit hogy mi van a dobozban amig az áttételi fügvényt kielégiti. Példéul a tranzisztor egy három csatlakozó pontos alkatrész. Nem fontos hogy mibıl van gyártva, sziliciumból vagy fából amig kielégiti az áttételi egyenleteket. A fizikai világban hasonló felosztás létezik. A Világegyetem, galaxisek, bolygó rendszerek, napok és bolygók. molekulák, atomok, protonok, elektronok és a mindenütt jelenlévı elektromos töltés. Erık kötnek össze mindent: erıs kölcsönhatás, elektromos erı, tömegvonzási erı. Valami oknál fogva nem sok idı és munka lett befektetve az alapvetı dobozok megértéséhez. Halvány fogalmunk nincs hogy mi az elektromos töltés. Erıterek megmagyarázás nélküliek, da használatuk határtalan. Tömegvonzás és görbült térüidı még mindig titokzatos. Ezek mind varázsporból és ábrándozásból készült fekete dobozok. A tudósok számtalan elméletet terjesztettek elı a nemlátható világunkról. Némelyik elmélet jó, sok van amelyik gyenge. A közös mérı pálca az elméletek itélésére az általános elfogadás a tudományos község tagjai által. De sokszor ez sem dolgozik. A csónakba való belépés felborulás nélkül nagyon fontos. A guruk által elismert elméletek kétségbe vonásának jutalma kitiltás lehet. De ennek a mérnöki halgatónak nincsenek megszotitásai. Ez a mérnöki halgató nem függ egyetemi kinevezéseken és kutató pénz összegeken. Ez mérnöki halgató tervezési munkával keresi kenyerét. Ez a mérnöki halgató a saját szerény pénzét költi az igazság keresésére. És úgy történt hogy ez a mérnöki hallgató ötven évet töltött el a tömegvonzás rejtéjének megoldására. Egy hasonló kiküldetésen haladó egyén hamar rájön hogy az út nagyon barátlan. Hamis igéretek és zsák utcák várakoznak minden kanyarban. A végtelen mennyiségü elméletek átnézése idıt vesz igénybe de segiti elkerülni a gödröket. Az elfogadott elméletekkel való megelégedetlenség hajtotta a rögeszmét. A közismert elméletek bonyolultsága és lehetetlensége erıs biztatást nyujtottak a munka folytatására. A hosszú út nehéz volt de az eredmény számomra kielégitı. Persze mindenkinek megvan a saját véleménye. Ez a papir nem sok segitséget nyujt a térelmélet és a Standard Modell megjavithatalan hivıjeinek részére.

Istenek Védenek Bennünket a Gonosztól és Szerencsétlenségtıl Tudományos kutatás helyett tudnánk támaszkodni az Istenek jóságára. Az Istenek védnek bennünket a gonosztól és szerencsétlenségtıl. As Istenek adhatnak nekünk örök megváltást. Csak hinnünk kell és feláldozást kell adnunk. Ez volt a gyakorlat évezredeken keresztül. Az egyiptomiaknak sok Istenük volt, késıbb áttértek a Nap Isten (Ra) vallásra Tatunkhamen uralma idejében. A Napnak nagy hatása volt a minden napi életre. A szumeriaknak szintén volt Nap Istenük: Ur vagy Napur. A görögöknek volt egy Istenük minden elképzelhetı alkalomra. Az Istenek megvédték a városokat, irányitották az élet minden formáját, befolyásolták a szerelmet és a háborút. Megsérteni egy Istent halálos következményekkel járt. Socrates, Plato tanitója, öngyilkosságra volt elitélve mert a tanitásai talán megsértették Athenát, Athen város védı Istenét. Az ismeretlen másik magyarázata hogy csodának nevezzük. Ha nem tudjuk hogy mit kell csinálni, hivjuk egy Isten nevét. Ha az ismeretlen elött állunk, kérjük Isten áldását. Ha jó szerencsénk volt,

6

dicsérjük az Istent. Rossz szerencsénk Isten büntetése. Imádkozunk esıért, és káromkodunk ha erıtlennek és elhagyottnak érezzük magunkat. Elméleti fizikusok szintén igénybe veszik sok Isten segitségét. Ami nem látható, nem érzékelhetı vagy nem magyarázható az kap egy Istent. Felsorolok egy pár példát. Tömegvonzásnak van három Istene: gravitációs erıtér Isten, görbült téridı Isten, graviton Isten. Az elektromos töltésnek van az elektromos erıtér Istene és a foton Istene. Az atom megvédésére több Isten szolgál: erıs kölcsönhatás Isten, gluon Isten, glueball Isten. Mindnek van változata is. A Higgs boson Istennek van neve de nem lehet nyomát találni. A sötét erı Isten nagyon új, állitólag tömegtaszitást okoz. Meg kell emlitenem a symmetry Istent és a super-symmetry Istent. Nagyon fontosak. Ezekbıl az Istenekbıl egyet sem láttunk, de jól védenek bennünket széteséstıl. A húrelmélet Istenének tiz vagy tizenegy arca van, talán több és ez a legjobban bujkáló Isten. Ezen Istenek nagy része halvány nyomot hagy hátra létezésükrıl az alkalomra épitett részecske gyorsitókban. A guruk magyarázzák meg számunkra az ereményeket. Épitünk nagyobb és nagyobb gyorsitót még több Isten felfedezésére. Valamijen okból fogva az alkimista története jut az eszembe.

7

Egyszerü Kérdések Ebben a részben megvizsgálok egy pár elfogadott elméletet és kérdéseket hozok fel. Ezek az elméletek begyökeresedtek és elfogadottak az észnélküli szajkózás miatt. Senki sem kérdezi már hogy mi a tömegvonzási erıtér mert mi tudjuk hogy mi a tömegvonzási erıtér, nemde. Senki sem kérdezi hogy mi az elektromos erıtér mert mi tudjuk hogy mi az elektromos erıtér, nemde. Senki sem kérdezi hogy mi az elektromos töltés mert mi tudjuk hogy mi az elektromos töltés. A lista hosszú. Szeretnék kérdezni egy pár egyszerü alapvetı kérdést.

Térelmélet Térelmélet feltételezi hogy tömegek között van tömegvonzás (gravitációs kölcsönhatás) és elektromos töltések között van elektromágneses kölcsönhatás erıterek segitségével. Egy tömeg tömegvonzási erıteret hoz létre maga körül és egy más tömeg által létre hozott tömegvonzás erıtér hatása alatt van. Egy elektromos töltés elektromágneses erıteret hoz létre maga körül és külsı elektromágneses erıtér hatása alatt van. Mindez történik üres térben, távolságban, fizikai érintkezés nélkül. Mint egy csoda. Térelmélet talán Newton „Általános tömegvonzás” eredménye. Tér egyenletek fıjellemzıje a forditott négyzet törvény. Logikus. A gömb területe arányos a távolság négyzetével. Korai ember tudhatta ezt amikor fákjával világitotta a barlangot. Faraday elektromos teret használt a töltések közötti látszólagosan varázslatos erık leirásához. Elektromos erı egyenletei hasonlóak a tömegvonzási erı egyenleteihez. Tér egyenletek nagyon hasznosak kiszámitani erıket, bolygó pályát, ár-apályt. Ellenvetésem oka a terek titokzatos természete és az erık határtalan mértéke. Mi egy tér? Mondhatnánk hogy a tér egy átlátszó, tömeg nélküli, iztelen, szagtalan valami amit egy távoli tömeg vagy töltés okoz üres térben. Nem lehet látni, nem lehet megfogni, de ez a tér varázslatos erıvel rendelkezik. Nyilvánvaló hogy ez nem egy jó válasz de ugy gondolom hogy nincs rá jó válasz. Erıterek nem léteznek. Tudósok csendben eltávolitották magukat a térelmélettıl, áttértek a kwantum térelmélethez és a Standard Modellhez. Alapjában a Standard Modell egy kwantum térelmélet. Terek nincsenek megtagadva csak leépitve. A kölcsönhatást közvetitı részecskék erıterek segitségével végzik munkájukat. Jelenleg a fontos dolog megállapitani hogy milyen anyagot használnak egy erıtér teremtéséhez és hogy küldi az üzenetet a tömeg vagy a töltés az erıtér teremtéséhez. Ennek az anyagnak melyik jellegzetessége változik meg a tömegvonzási vagy elektromos tér keletkezéséhez. Milyen eszközöket használ ez a tér erıkifejtésre egy másik tömeg vagy töltés ellen. Nagyon elemi kérdések de válasz nélkül erıterek olyan valódiak mint Casper a szellem. A térelméleti dogma teljesen betöltötte a fizika világát több mint egy évszázada. A térelmélet üres ötletét bekalapácsolják minden tanuló fejébe mint egy vallást. Az erıtereket csodálatos tulajdonsággal rendelkezı igazi fizikai egységnek tekintik. Erıterek taszitanak és vonzanak tárgyakat. Erıterek megváltoztatják az órák sebességét. Erıterek görbülnek. Erıterek eltorzitják a jelenlétet mint homoru

8

tükrök a cirkusz ligetben. Haljuk hogy tömegvonzás húz minket a földhöz. De hogy történik? Haljuk hogy elekromos térerı vezérli az áram folyást vakuum csövekben és tér hatású tranzisztorokban. De hogy történik? Tömegvonzási erıtér keletkezik üres térben egy távoli tömeg varázsos közbejárásával. Beleértett hogy tömegvonzási erıtérnek nincs tömege és tehetetlenségi nyomatéka de végtelen nagyságu tömegvonzó energiát tartalmazhat. Ez a tömegvonzási erıtérnek határtalan természete. Az erıtér erıssége minusz végtelen és nulla között van. Nincs se határ, se telités, se megszakitás. Soha nem láttam egy tér egyenletet határ szabályokkal. Einstine korlátnélküli téregyenlete tette lehetıvé az eseményhorizon és a fekete lyuk elméjét. Az eseményhorizon kiszámolt energia sürüsége 33510 mjoules Harmincöt nulla. Ugy vélem hogy ez egy nagy szám. Nincs megemlitve hogy milzen anyag tartalmazza ezt a nagymennyiségü energiát. Üres tér, Éter, vagy valami varázslatos anyag? Energia nem létezhet üres térben. Aztán van a Nagy-Bumm energia sürüsége. Azt állitják hogy a rendkiüliség (singularity) mérete akkora volt mint egy atom, energia sürüsége 39410 mjoules és hımérséklete °K

9910 . Ez nagyon csodálatos. Ez az igazi agymosás. Beszivtak bennünket a térelmélet fekete lyukjába és fekete lyuk térelméletébe. Einstein szerint tömegvonzás görbült téridı tüneménye. Ezt a kijelentést általában egy ábra követi, ahol egy gumi lap közepén egy gömbölyő tömeg lesülyed valamilyen oknál fogva. Állitólag ez a görbült téridı. De görbült téridı soha sem volt részletesen leirve. Biztos valamilyen erıtér. De mi a görbült téridı lényege? A téridınek melyik jellegzetessége görbül. Milyen üzenet vivıket használ ez a tömeg M a téridı görbitéséhez vagy eltorzitásához? Hogy mondja a görbült téridı egy másik m tömegnek hogy kell mozogni? Mi csinálja a taszitást vagy húzást? Akarom látni az ok-hatás leirását. Görbült téridı egy jó példája a képmutató emberek által elıadott hivatalos hamis tudománynak. Nem hiszem hogy Einstein vagy vak követıi értik a teret, az idıt vagy a tömegvonzást. Kellene hogy tanulmányozzák Newton munkáját. Elektromos erıtér egyenletek nagyon hasonlitanak a tömegvonzási erıtér egyenletekre. Állitólag egy elektromos töltés létesit egy elektromos erıteret maga körül és ez az erıtér hatással van egy másik elektromos töltésre. A probléma nehezebb a töltés elıjele miatt. Két töltés azonos elıjellel taszitja egymást, amig két töltés külömbözı elıjellel vonza egymás. A kérdések az elektromos erıtérre ugyan azok mint a tömegvonzási erıtérre. Mibıl van az elektromos erıtér? Mik az üzenet futárok akik felállitják ezt az erıteret? Ha egy tömeg görbült téridıt okoz, egy elektromos töltés okozhatna elektromos görbült téridıt? Azt tanultuk hogy keringı elektronok összekötnek atomokat molekulákba és kristály szerkezetekbe. Ez a összetartó erı egy másik térerı? Ez az összetartó erı olyan pontos és erıs hogy egy fakocka elbir nagy nyomást és huzást látható hosszúság változás nélkül. Szilikon kristály elvisel 9 Gigapascal nyomást. Karbon nano-csövek ellenállnak 63 Gigapascal nyomásnak kár nélkül. Mi történt a forditott négyzet arány törvénnyel? Nagy kétséget okoz ha figyelembe vesszük hogy húzás alatt az elektromos térerık csökkennek ahogy a távolság nıl. Van valamilyen elıfeszités? Ezt a tárgyat a szakértık félresöprik azzal hogy az elektromos erık 4010 -szer nagyobbak mint a tömegvonzási erık. Ez egy dogmaszerü nem-kielégitı magyarázat. A kérdés az hogy miért erıs a karbon nano-csı? Miért erıs a szilikon kristály? Miért erıs a csont? Mi tart minket össze?

9

A legfurcsább térerı a nukleáris erı vagy erıs kölcsönhatás. Ezt az erıt az atom barátjai találták ki az atom összetartására. Az okoskodás szerint az atommagban lévı protonok elektromos taszitó ereje szét robbantaná az atom magot. Mivel ez a szétrombolás nem történik, muszáj hogy legyen egy komoly erı az atommag összetartására. Protonok (kvarkok) termelik ezt a rendkivül erıs tömegvonzó erıt amely legyızi az elektromos taszitó erıt amit szintén a protonok vagy kvarkok termelnek. Ez az erıs erı nem terjedhet az atom magon kivül mert akkor beszivná a keringı elektronokat. Tehát ennek az erıs kölcsönhatásnak van egy szokatlan 71 r viselkedése. Mint látjuk a protonok vagy kvarkok nagyon speciális részecskék: elıállitanak tömeghúzó erıt, elektromos erıt és ezt a különleges erıs erıt. Összefoglalás képen megismétlem a kérdéseket. Mibıl vannak az erıterek? Milyen küldöncöket használ a tömeg vagy a töltés az erıtér létesitésére? Hogy okoz erıt ez az erıtér egy másik tömegen vagy töltésen? Hogy okoz erıt az erıs tér egy másik protonon? Keresem az erıterek és kölcsönhatások tudományos leirását. Remélem valakinek van jó válasza.

Relativitáselmélet Éter vagy nem Éter, ez volt a kérdés a görög mesterek ideje óta. Aristotle hitt négy elemben: Tőz, Föld, Levegı és Viz. Aristotle azt gondolta hogy a négy elem által nem elfoglalt teret Éter foglalta el, mert a természet nem szeret üres teret. Aristotle nagyon közel volt az igazsághoz, az Éter nem volt merev, habár a szilárd tárgyak mozgása ebben az Éterben nem volt ismeretes. 2000 évvel késıbb felfedezték a fény polarizációját és Éter kapott egy mozdulatlan, merev állapotot kivéve a kis mozgás szükséges az elekromágneses hullámok terjedéséhez. Éter nagyon jól megfelelt Maxwell elektromágneses hullámainak. Elektromágneses hullámok könnyen tudtak terjedni ebben a merev Éterben. Merev tárgyak mozgása ebben az új Éterben nehezebb volt mint az elızıben de soha nem volt megmagyarázva. Michelson és Morley megprobálták bebizonyitani a mozdulatlan merev Éter létezését hires kisérletükkel elıször Philadelphiában, késıbb Mount Wilson tetején Californiában. Lehet olvasni a számtalan gyülés leirását a Journal of Chemistry folyóiratban. A kisérletek váratlan negativ eredménye elkeseritı volt. Egy merev mozdulatlan Éter létezését nem lehetett észlelni vagy bizonyitani. De ha jól meggondoljuk egy merev mozdulatlan Éter ötlete képtelen. Lorentz jött segitségre. Lorentz ragyogó matematikus volt. Felfedezte hogy ha a fény egy merev és lerögzitett Éterben terjed és ha manipulálja az idıt és a mérı rud nagyságát a mozgo keretekben, akkor meg tudja ırizni a fény sebességét a minden keretben. Az áttételi egyenletek megmagyarázzák a Michelson-Morley kisérlet nulla eredményét. A fény mindig a lerögzitett Éterben terjed c sebességgel.. Ha megfigyeljük ezt a fényt egy mozgó keretbıl (Föld) a fény sebessége még mindig c, csak meg kell változtatni a mérı rud hosszát és a mérı óra sebességét. Füst és tükrök. A Lorentz átformálás megkiván egy mozdulatlan merev Étert. Fény mindig ebben a mozdulatlan merev Éterben terjed, nem számit hogy milyen keretben milyen forrásból ered. Azt hiszem hogy Lorentz kidolgozta az átalakitási egyenleteket mint egy megvalósitott vicc. Száz éves csisolás után az átalakitási egyenletek rozsdamentesek.

10

Megjelent Einstein. 1905-ben egy Einstein által kiadott papirban megjelentek Poincare relativitáselméleti ötletei és a Lorentz átalakitási egyenletek. Eredetiséget mutatva a papirban Einstein kijeletette hogy a fény sebessége egy egyetemes állandó és Éter nem szükséges a fény terjedéséhez. Eistein állitása szerint a Special Theory of Relativity mindent megmagyaráz. Elektromágneses hullám, fényt beleértve, terjed a térben vagy vákuumban a fény sebességével, Éterben vagy Éter nélkül, nem számit hogy mi a refernce keret sebessége. Miért? Mert ezt ı igy állitja és a Michelson-Morley kisérlet a bizonyitéka. A tudományos kör sok tagja ráugrott ennek a képtelen elméletnek a kocsijára. A hit-tagadókat kiröhögték. A föld megint lapos lett. Visszataszitónak találom azt a kijelentést hogy elektromágneses energia terjedési sebessége üres térben egy egyetemes állandó. Furcsa hogy a tudományos község bizonyiték nélkül elfogadta ezt az önkényes kijelentést. Természet nem követi az emberek által teremtett önkényes szabályokat. Elektromágneses energia vagy hullám energia ahol a terjedési sebességet a hullám közvetitı anyag jellegzetes hullám vezetése állapitja meg, vagy részecskékkel szállitott energia üres térban ahol a terjedési sebességet a kisugárzás sebessége határozza meg. Ez egy alapvetı tény, nem lehet megváltoztatni matematikai varázslással és vallásos kijelentésekkel. Hullám energia nem terjedhet üres térben. Ha a tér nem üres, magyarázatra van szükség. A Lorentz átalakitási egyenlıségek az alapja a speciális relativitáselméletnek. A Lorentz átalakitási egyenlıségek egy merev és mozdulatlan Éter részére voltak felirva. Lorentz és kortársai hittek egy állandó és nem terjeszkedı Világegyetemben, nem volt szükség a merev, mozgásnélküli Éter ötletét tovább fejleszteni. De egy merev, helybenálló Éter nem lehetséges egy terjeszkedı Világegyetemben. Az Éter nyúlna a Világegyetem terjeszkedésével? A nap rendszer nyúlna vele? Vannak egyébb problémák. A Világegyetem 14 milliárd éves és 93 milliárd fény-év átmérıjő. Persze ez kihágná Einstein relativitási egyenleteit. De van egy kis kapu. Állitólag tér terjedhet sebesség határ nélkül. De nem határozzák meg ezt a teret. Tehát két galaxis messze a világürben távolodhat egymástól gyorsabban mint a fény sebessége ha a köztük lévı tér gyorsabban nıl mint a fény sebessége. Nagyon boldog vagyok hogy ezt jól megmagyarázták. Akkor mi ez a varázslatos kiterjeszkedı tér ami szállit egész galaxisokat gyorsabban mint a fény sebessége? Táguló Éter, vagy vákuum vagy üresség? It van még több csillagpor a szemünkbe a hamisan beszélı szakértıktöl. Az általános relativitáselmélet a bolond fizikának a folytatása. A GTR egyetlen igazolása a Mercury bolygó perihelion elısitésének magyarázata. Figyelmet irányitok hogy a Mercury bolygó perihelion elısitése pontosan ki volt számolva más modszerekkel 20 évvel Einstein munkája elıtt. Német tudós Paul Gerber felirta a megfelelı egyenletet 1898-ban classikus modszerekkel. Einstein igazolása húsz évvel késıbb furcsa módon azonos egyenletet használt, azonos betükkel. Semmi sem relativisztikus a Mercury bolygó perihelion elısitésében. Ténylegesen semmi sem relativisztikus semmiben. Einstein úgyszintén megjósolta a tömegvonási lencsét mint a GTR-nak egy bizonyitása. Tömegvonási lencsét már Newton is ismerte. Menjünk vissza megvizsgálni a Michelson-Morley kisérletet. A kisérlet probálta megállapitani a Föld sebességét a merev és mozdulatlan Éteren keresztül. Az ötlet agyvesztı: Egy merev Föld mozog egy merev Éteren keresztül. Nem látom se a logikát se a lehetségességet. Ha a Föld felszinéhez kötünk egy kevésbé merev Étert, ami mozog és forog a Földel együtt, a probléma eltünik és a kisérlet értelmetlen.

11

Egy másodlagos Sagnac hatás lehetsége a Föld forgása miatt amit pontatlan mőszerekkel nem lehet megmérni. Mindig sajnáltam azokat akik fáradság nélkül vezették a kisérleteket Mount Wilson tetején. Több száz óra kemény munkája semmiért a tudósok homályos gondolkozása miatt.

A Standard Modell Kerestem egyszerő, elıkelı, megvalósitható megoldásokat és elméleteket. Ahelyett megtaláltam a Standard Modellt. A Standard Modell valószinőleg az örök idı legbonyolultabb összetákolt elmélete. Hogy történt? Talán a térelmélet megöregedett és elévült és nem tudta megmagyarázni a részecske gyorsitó berendezésekbıl és ütköztetıgyürübıl jövı furcsa eredményeket. A furcsa eredmények okának kivizsgálása helyett kitaláltak egy új reszecske készletet és azok kölcsönhatásait. Kvantum-mechanika összekötve térelmélettel az őj Standard Modellba fejlıdött. Az elıálló bonyolultság okot adott nagyobb kutatási összegek költésére ami alkalmat adott növelni a bonyolultságot. A korai 1970-es években a Standard Modell már eléggé kifinomult és csiszolódott, az elméleti fizikusok belsı körének elfogadott elméletévé vált. A Standard Modell egy kvantum tér elmélet megegyezı kvantum-mechanikával és speciális relativitáselmélettel. Protonok és neutronok szétválaszhatatlan „bezért” al-részecskékbe – úgynevezett kvarkokba - lettek feltörve. Erı és energia közvetitı részecskék – terek segitségével - lettek bevezetve. Nagyon fontos lett a szimmetriatulajdonosság. Minden részecskének van ellen-részecskéje. Minden töltésnek van ellen-töltése. Csak Rube Goldberg tudna felállitani egy olyan bonyolult túlcomplikált rendszert mint a Standard Modell. A kutatás folytatodik új részecskék után és a hátralévı problémák magyarázására. Valaki is értesitette a Világegyetemet hogy legyenek kvarkok és leptonok és gluonok és gravitonok, és hogy ezek a részecskék a Standard Modellben leirt szabályok szerint kell hogy viselkedjenek? Természet figyelmen kivül hagyja emberek szabályait. A Standard Modell szerint van hat kvark és hat lepton. Gluonok tartanak össze három kvarkot proton vagy neutron formálására. Mindig három, soha se kevesebb, soha se több. A gluonok által közvetitett erös kölcsönhatás furcsább mint a térerıs kölcsönhatás, az összetartó erı növekszik a távolsággal ami bezártságot eredményez. Tehát nem lehet szétválasztani a protonban vagy neutronban lévı három kvarkot. Az összetertó erık úgy viselkednek mint egy gumiszalag vagy egy rugó. Messzebb húzva nehezebb húzni. Nyolc fajta gluon van a helyes mőködés biztositására. Kiváncsi vagyok hogy mitörténne ha nem a megfeleı gluon lenne használva? De még van több. Némely részecskéknek van „szinük”, egy további tulajdonság ami megváltozhat minden lendület cserével. Igen, van lendület csere, néha tömegnélküli részecskékkel. Lendület csere a képzeletbeli gluonok világában. Tömeg nélküli gluonok taszitank kvarkokat, mintha pehely tolna elefántot. Lendület csere elıidéz egy gyors nép tánc elıadását ahol a táncolók belekötnek egymás karjába. De az ötletek egyre furcsábbak lesznek. Picasso biztos mosolyog. Én se tudok komoly maradni. Rövidesen megtaláljuk a hiányzó láncszemet, az „Isten részecskét”, a Higgs Bosont – azt mondják. A hatalmas szerkenytyüt megépitették. Ha nem találják meg a Higgs Bosont ez alkalommal, felépitenek egy még nagyobb részecske gyorsitót. És azután mégnagyobb berendezésre less szükség. Tömegvonzás még nem olvadt be a Standard Modellbe. Eddig ellenált minden kisérletnek.

12

Részecskék (fermions) Elsı Generáció Második Generáció Harmadik Generáció

Kvarks Up Kvark Bájos Kvark Top Kvark Down Kvark Ritka Kvark Bottom Kvark Leptons Elektron Müon Tau lepton Elektron neutrinó Müon neutrinó Tau neutrinó Minden részecskének van ellen-részecskéje a szimmetria kivánsága szerint.

Ellen-Részecskék Elsı Generáció Második Generáció Harmadik Generáció

Antikvarks Up antikvark Bájos antikvark Top antikvark Down antikvark Ritka antikvark Bottom antikvark Antileptons Pozitron Antimüon Anti-Tau Elektron antineutrinó Müon antineutrinó Tau antineutrinó

A Kezdetben Nézzük hogy értem-e ezt a astronómia standard modellt. Az egész megkezdıdött 13.5 milliárd éve. Nem volt idı és nem volt tér. Akkor vákuum megrezgett és egy rendkivüliség jelent meg. Egy atom mérete de 394 /10 cmgr sürüségü és a hömérséklete °K

9910 . A pici labda kiterjedt és lehült és még kiterjedt. Protonok vagy kvarkok beszerezték négy fı térerıt: tömegvonzás, erıs kölcsönhatás, gyenge kölcsönhatás és elektromágneses kölchönhatás. A labda tovább hült és kiterjedt. Tömeg gyıztes lett antitömeg felett és erık gyıztesek lettek antierık fölött. Protonok elfogtak elektronokat atomok létrehozásához. Atomok összegyültek felhıkbe. Felhıkbıl lettek csillagok. Csillagokból keletkeztek galaxisek és fekete lyukak. Most itt vagyunk 13.5 milliárd évvel késıbb, probáljuk megérteni hogy mi történt és hogy történt. Aki telejesen érti ezt a nagy-bumm modellt, az képesitett asztrófizikus lehet. Aki meg tudja magyarázni komoly tekintettel vagy tud róla könyvet irni, az egy tudós, egy professor vagy egy guru aki hisz varázslatban, csodában és teremtésben.

13

Az Elektromos Töltés A Standard Modell szerint „Az elektromos töltés némely elemi részecske alapvetı megörzött tulajdonsága amely meghatározza az elektromágneses kölcsönhatásukat. Elektromosan töltött részecskék elektromágneses teret hoznak létre és külsı elektromágneses terek befolyása alatt vannak. A töltés alapvetı egysége egy proton töltése, a negativ egyenlı értéke egy elektron töltése. A fenti kijelentés azt mondja a tanulónak hogy az elektromos töltést viselkedése és elektromágneses kölcsönhatása örökre meghatározta és nincs szükség további kutatásra. Az electromágneses teret is meghatározta ez a kölcsönhatás az elektromos töltéssel. Nincs önállo meghatározása se a töltésnek se a electromagneses térnek. A Standard Modell leirja az elektromos töltés kölcsönhatását de nem irja le hogy mi egy elekromos töltés. Ez nem tudomány. A Standard Modell kijelenti: „A töltés alapvetı egysége egy proton töltése (e+), a negative egyenlı értéke egy electron töltése (e-)”. A Standard Modell úgyszintén kijelenti hogy up kvarkoknk 2/3e töltésük van és down kvarkoknak 1/3e- tültésük van. Két up kvark és egy down kvark képez egy protont (1e). Egy up kvark és két down kvark képez egy semleges neutront. Talán 1/3e lenne az alapvetı töltés? Név Jelölés Töltés Tömeg Electron e- -e 511 keV positron e+ +e 511 keV up quark u +2/3e ~3000 keV up antiquark /u -2/3e ~3000 keV down quark d -1/3e ~6000 keV down antiquark /d +1/3e ~6000 keV Vizsgáljuk meg a külömbözı elemi részecskék töltés/tömeg arányszámát. Az arányszámok nagyon külömböznek. Ha egy éles késsel felvágnánk egy elektront három egyenlı részbe, felhasználhatnánk két részt egy up antikvarknak és egy részt egy down kvarknak. De ezeknek a kvarkoknak nem lenne elég tömegük hogy igazi kvarkok legyenek. Tehát a töltés talán nem egy természetes tulajdonsága az elektron és a kvark anyagának. A töltés rá van festve vagy bele van keverve mint szines malterbe, vagy talán beburkolt mint egy cseresznye mag? Melyik mérnöki megoldás lenne jó? Kizárom a festett töltés módot. Kellene két fajta festék: positiv és negative töltésü festék. Több sürüségre volna sükség. A részecskék mérete nagyon külömbözı. Ugyanez a probléma fent áll a bekevert töltéssel. Nagyszámú keverékre lenne szükség a külömbözı részecskék készitéséhez. Az egyetlen modszer: beburkolni 1/3e, 2/3e or 3/3e töltést vagy a negativ változatát semleges anyagból készült golyókba. Bármelyik megoldás nehézkes. De menjünk tovább. Az elektromos töltés nagyon misztikus. Az elektromos töltés megemlitése villám és mennydörgés képeit hozza elı. Villám csapás megéget fákat és tüzeket okoz. Az égben összegyült töltés több tucat embert öl meg minden évben. A scifi filmekben hatalmas Van de Graf generátorokat használnak monszterek teremtéséhez. Mindenki megépiheti a saját generátorát amivel a hajat lehet felállitani. Emlékszem ilyen kisérletre a Villamosipariban Pécsett. A napi életben az elektromos töltés használjuk energia forrásnak külömbözı elektromos gépekben. Mozgó elektromos töltés az elektromos áram.

14

Az elektromos töltésnek a fejezet elején emlitett meghatárorása megkivánja hogy elfogadjuk az elektromágneses erıterek létezését. Emlitsem meg itt hogy önálló elektromos töltés nem létezik üres térben. Az elektromos töltés mindig egy elektron, proton vagy más massive részecske alkatrésze. A Standard Modell megállapitása szerint az elektron használ egy elektromos erıteret kijelenteni a világnak hogy az elektron egy elektromosan töltött részecske. Remélem hogy most a következı kérdések merülnek fel: Mi elektromos? Mi okozza hogy az elektron egy töltött részecske? Mi egy elektromos erötér? Hogy csinál az elektron egy elektromos erıteret? Mi a taszitás oka két elektron által teremtett elektromos erıtér között? Mi az elektromos töltés az elektron szintjén? Mi okozza az electron töltését? Milyen modszerrel jelenti ki az elektron a világnak a töltése ténylegét? A válasz a Szentlélek létezésének elfogadásától függ. Erıtér elmélet szerint az electron teremt egy elektromos erıteret saját maga kürül. Ez az elektromos erıtér eltaszit egy másik elektron által teremtett erıteret és vonz egy positron vagy proton által teremtett erıteret. Ez megtörténik üres térben vagy nem-teljesen üres térben. Az erık nagysága arányos a töltések nagyságával és követik a töltések közötti távolság forditott négyzet törvényét. Mi hallottuk ezt a fogalmazást középiskolás korunk óta, s most csak billentjük fejünket várakozás nélkül. Bent van a vérünkben. E papir olvasása kiváncsiságot jelent: Mi az elektromos töltés? Mi az elektromos erıtér? Mi van az üres térben ami elektromos erıtérré változik egy electron jelenlétében? Mit használ az elektron a töltésének kijelentésére? Állitolag ez az elektromos erıtér a végtelenbe terjed. Mi ismerjük az egyenleteket. Szükség van dolgozó részletekre. Ha az elektron haszál fotonokat, mi történik ezekkel a fotonokkal ahogy terjednek ki a világba? Visszatérnek valaha? Vagy van egy végtelen foton forrás? Hogy lett a foton elektromos? Ha az elektron kiküld fotont, mit csinál a proton? Lenyeli a fotonokat? Hinni az „elektromos” töltésben olyan mint hinni a szentlélekben. Az elektron által elıállitott varázs-szerü elektromos erıtér elméletének elfogadása nem komoly tudomány. Muszáj hogy legyen fizikai érintkezés – nyomás vagy energia az elektrontól a közvetlen térbe. Az elektron tudatja a világgal a töltését valamilyen fizikai módon energia veszteség nélkül. A positiv – negativ töltés problémáját már emlitettem. Szükség van egy új modellre és én ebben a papirban bemutatom.

15

Akkor mi a Probléma? A kutazásom fıcélja egy megoldást találni a tömegvonzás rejtéjére. Persze találtam több más megoldásra váró rejtéjes problémát: Mi a tér, üres tér, szabad tér? Meglehet magyarázni a vonzó és taszitó erıket erıterek és közvetitı részecskék nélkül? Mi az erıs kölcsönhatás és a kvarkbezárás? Mi az elektromos töltés természete? Mi a tömegvonzás? Mi okozza a sötét erıt? A Világegyetem zárt vagy nyitott? Mi az Idı természete és hogy mérhetjük az idıt? Az optimista szerint minden probléma lehetıséget nyujt megoldás kidolgozására. Némelyik esetben a megoldás egyszerü. Más problémák megoldásához kitartás szükséges. Elégedetlenségem az elfogadott nehézkes elméletekkel tüzelte az igazságot keresı makacs kutatásomat. Minél többet dolgozok elméleti fizikával, annál jobban rájövök hogy elméleti fizika nem tudomány hanem filozófia. Newton filozofiával állapitotta meg hogy tér és idı ınálló és változhatatlan. Immanuel Kent filozofiával állapitotta meg hogy a Nap rendszer és a Tejút rendszer forgó gázfelhıkböl keletkeztek. Nem volt elızetes példa. A Bohr atom filozófiai gondolkodás gyereke volt, senki sem látta elızıleg. Megfontolt logika és a valószinüség elfogadása valódi megoldáshoz vezet. Dogma és homályos gondolkozás Lapos Föld elméletet eredményez. Megértettük a Világegyetem hatalmas méreteit, de birkózunk a Világegyetemen kivüli nagy üresség eszmélyével. Mi alakitja át a semmiséget Világürré? Nincs elég tudásunk ezt a kérdést megválaszolni, talán sohasem lesz. A válasz csak filozófiából jöhet.

Egyszerü Fizika A mérnöki hallgató életében korán rájön, hogy semmi sem történik ok nélkül. Mindenben van egy ok-eredmény összefüggés. Néha az ok nem feltünı. Az ok lehet eldugott. Érzékeink félre vezethetnek bennünket. De nincsennek csodák és természet-feletti események. Vákuum csésze, gumiból vagy puha plasztikból készitett tárgy homorú felülettel az egyik oldalán és egy fogas a másikon oldalán. A homorú felületet a fal ellen nyomva a levegıt kiszoritjuk a csészébıl. Most van egy fogas ami képes súlyt tartani, mert a vákuum falhoz húzza a csészét. Ezt igy látja a megfigyelı, de nem igaz. Levegı nyomás a másik oldalról nyomja a csészét a falhoz. Vákuum nem tud húzni, nyomás tud tolni. Vácuum csésze használhatatlan vácuumkamrákban. Vácuum csésze igazi neve nyomás csésze lenne.

16

Fal

Vákuum

Levegõ

Suly

Vákuum csésze

Levegı nyomás tartja a Vákuum Csészét a falhoz. Hassonló a helyzet a régi-módi viz-kút pumpával. A pumpa a földszinten van egyszerü hozzájutásért. Viz a föld alatt van egy pár méterre. A foggantyuval vákuumot csinálunk a csıben és a vácuum felszivja a vizet a felszinre. De vákuum nem tudja szivni a vizet. Levegı nyomás a viz felületén nyomja a vizet fel a csıbe a felszinre. A légnyomás csak 10 méterre magasságra elég. Ha a viz tábla több mint 10 méterrel van a föld alatt, a pumpát a földszint alá kell helyezni mechanikus összekötéssel.

Viz szint

Légnyomás nyomja fel a vizet

Pumpa

SzelepekFöldszint

Földalatti

Csõ

Légnyomás nyomja fel a vizet a földszintre A Világegyetem zárt vagy nyitott? Tud a tömegvonzás összehúzni mindent a Nagy Reccsbe? Ez egy fı vitatárgy tudományos körökben ami már egy jó ideje folyik. Az az érzésem hogy sok tudós nem tartja méltónak a tömeghúzás elvét de nincs megfelelı vagylagos megoldásuk. Zárt Világegyetemben a nagysebességü tömegeket le kell lassitani és megforditani a mozgásuk irányát. Tömegvonzás volt kijelölve ennek megvalósitására. Ez nagyon hasonló egy Hollywood rajzfilm trükkhöz ahol a legény saját csizmáját húzva kiemeli magát a mocsárból. Az egyetlen mód a mozgás megforditására, ha az

17

energia vagy nyomás a Világegyetemen kivül nagyobb mint belül. Ez alapvetı fizika. Be kell fejezni az álmodozást hogy a tömegvonzás összehúz mindent a Nagy Reccsbe. Nem fog megtörténni.

Terjeszkedõ Világegyetem

Nagy Nyomásu Unitronnal

Megtöltve

A Nagy Üresség

A Világegyetem terjeszkedni fog amig a belsı nyomás egyenlı lesz a külsı nyomással

18

Merész Új Világ Ebben fejezetben bemutatott eszmék összefüggıek és összefontak. Kérem figyelembe venni hogy a munka folyamatban van és hozzájárulás mindeki részérıl keresett. Itt egy rövid összefoglaló, amit részletes leirás követ.

Egyszerü és Önbizonyitó Tételek

• A tér egy határtalan, három mértékü kiterjedés • Világegyetemen kivüli tér üres, teljesen üres • Üres tér nem görbül, nem nyulik, nem rezeg és nem terjeszt semmilyen energiát • Világegyetemen belüli tér megtöltött magas nyomásu super-gáz Unitronnal • Világegyetemünk három részecskével épült: Unitron, Elektron és Proton • Minden energia a Super-gáz Unitronban feltárolt energiaból származik • Erı alkalmazása csak fizikai érintkezéssel történik. Távolsági erı nem létezik • Világegyetemünkben nincs negativ energia, negativ tömeg vagy negativ töltés • Super-gáz Unitron képezi az atom burkolatát - erıs kölcsönhatás nem létezik • Világegyetemünk nyitott, tömegvonzás nem létezik • Magas nyomású Super-gáz Unitron a „sötét erı” oka • Elektron az egyetlen „töltött” részecske • Elektromos töltés oka fizikai, Unitron polarizácio az elktron által • Gravitáció oka: Energia sürüség változása a tömeg körül • Fekete lyukak és esemény horizontok nem léteznek • Egy tárgyat körülvevı Super-gáz Unitron képezi a helyi keretet. • Keretek nem fedhetik egymást. • Keretbıl keretbe terjedı fény átalakul a határnál • A fény sebessége függ a super-gázban lévı nyomástól • Az Idı változhatatlan és egyetemes, események tekintése késlelhet

19

Tér a Fıtéma Az emberiség évszázadokon keresztül küszködött a tér fogalmának megállapitásával. Aristotle úgy gondolta hogy Éter foglalta el azt a teret ahol nem volt Tüz, Föld, Levegı vagy Viz mert a természet nem szereti az üres teret. Ezek szerint nincs üres tér, üres teret Éter töltené be. Mint látni fogjuk ez megfelelı a Világegyetemen belül de nem kivül. Leibniznek tárgyak közti viszonyok határozták meg a teret. Newton részére a tér változás nélküli, örök és meghatározott. Kant levonta hogy tér és idı mindig volt és nem az emberiség találta fel. Kant szerint a tér se nem tárgy se nem viszony. Az Encyclopedia Britannica szerint a tér egy határtalan, három mértékü kiterjedés ahol tárgyak vannak és események történnek viszonylagos helyzettel és irányzattal. Tessék megfigyelni: három mértékü kiterjedés. Három mértékü Euclidiai geometriát jelent. Kiterjedés értelme: se nem tárgy, se nem viszonylat Megközelitem a tér eszmélyét egy más irányból. Semmi nem létezett az agyamban a teremtésem elött. Az agyam nem csak hogy üres volt, nem volt agyam. Miután érzékeltem létezést és gondolkozást, rá kellett jönnöm hogy egy végtelen tér vesz bennünket körül. Rá kellett jönnöm hogy helyi terek léteznek innen a végtelenig minden irányban, tárgyakkal vagy tárgyak nélkül. Ezeknek a helyi tereknek van koordinátájuk és tulajdonságuk. Ezek a helyi terek léteztek mielött én tudatos lettem és létezni fognak miután eltávozok a létlenségbe. A tér nem egy tárgy. A tér egy teljes tárgy-hiány. A tér az egy határtalan, három mértékü kiterjedés ahol nincs semi. Levegı által elfoglalt tér az levegı. Egy tégla által elfoglalt tér az tégla. A nap által elfoglalt tér az a Nap. Unitronok, Electronok and Protonok által elfoglalt tér a mi Világegyetemünk. Tér semmi nélkül a tér a Világegyetemünkön kivül. Hasonloság miatt beszéljünk a látható fény szineirıl. A szinek oka az energia külömbözı hullám-hosszusága A szivárvány szinei változnak a mély kéktıl a mély pirosig. Az agy összeállitja a szineket a szembıl érkezı jelekbıl. Gondolhatnánk hogy a fekete ugyszintén egy szin mert tudunk vásárolni fekete festéket a helyi festék üzletben. De fekete az nem egy szin. Fekete a teljes szin és energia hiány a látható spectrumban. Ugyan igy a tér egy határtalan, három mértékü kiterjedés ahol nincs semmi.

A Világegyetemen Kivüli Tér A Világegyetemen kivüli tér üres, teljesen üres. Az üres tér kiterjed a végtelenbe minden irányban. Nem számit milyen messzire utazunk, a helyi térnek van koordinátája és ez a helyi tér üres, tartalmaz semmit. Lehet hogy az üresség valmelyik más részében van egy másik Világegyetem de mi azt sohasem fogjuk megtudni hacsak nem ötközünk bele. Az üresség teljes elszigetelést nyújt. Üres tér nem görbül, nyulik, nıl vagy rezeg és nem ad lehetıséget erıtér létezésére. Az üres tér teljesen üres. Nincs benne energia. Lehet találni cifra ábrákat ahol a világegyetem visszagörbül saját magába vagy gyürü alakú. Az egyszerü tény az hogy az exotikus Világegyetemeken kivüli üres tér kiterjed a végtelenbe. Nagy ürességnek nevezhetjük.

20

Világegyetemen kivüli üres tér – ahogy én látom: Üres tér határtalan minden irányban Üres tér teljesen üres Üres tér nem tud görbülni, nyúlni vagy rezegni Üres térben nincs energia Üres térben fény vagy más energia nem tud terjedni Üres térben elszigetelésünk tökéletes Lehetséges hogy némely feloszthatatlan részecskék találhatók az ürességben. Ez akkor történhet amikor a kihaló Világegyetem sürüsége olyan alacsony hogy a részecskék elúsznak mint ür-hulladék.

A Világegyetemen Belüli Tér

Vakamilyen fajta rendkivüliség - vagy Nagy Bumm – teremtett lehetıséget létezésünk részére, mert mi nem tudnánk létezni üres térben. A rendkivüliség átalakitotta az üres teret Világegyetemi térré ami létben tart atomokat, molekulákat, enegiát, fényt és tömegvonzást. Világegyetemünk nem üres, a belsı tér tele van valamivel ami lehetıséget ad anyag és enegia létezésére. It javaslom hogy Világegyetemünk belsejét egy nagy nyomású super-gáz foglalja el. Ez a nyomás kényszeriti a Világegyetem terjeszkedését az üreségbe. A mi Világegyetemünk egy nagynyomású super-gázzal megtöltött hatalmas gömb. A nagynyomású super-gáz külömbözteti meg a Világegyetemi teret a körül vévı ürességtıl. Ez a nagynyomású super-gáz a Világegyetemünk fı alkatrésze és Unitron nevet adtam neki. Mi nem érezzük a super-gáz jelenlétét mert minden atomnak és molekulának az alkatrésze. A super-gázban lévı nyomás és energia tart össze minden atomot, molekulát is kristály szerkezetet. Super-gáz Unitron ugyszintén felelıs a látható fény és minden más sugárzó energia terjesztésére. . A Unitron fizikai mérete 3, 4 vagy 5 nagyságrenddel kisebb mint az elektron és mi tudjuk hogy az elektron milyen kicsi. Az Unitron hı-sebessége legalább egyenlı a fény sebességével. Az Unitron tömege nagyon kicsi, de a Világegyetembe lévı Unitron tömege több nagyságrenddel nagyobb mint minden minden más anyagé. Talán super-gáz Unitron a sötét anyag amit mindenki keres. Hogy került ide a super-gáz Unitron? Mi nyomta össze? Honnan jött az energia? Nem tudom és nem spekulálok. A kristály szerkezetek erısségének alapján felbecsülöm az Unitronban lévı nyomást 100 és 1000 giga-Pascal közé. Kezdetben a nyomás sokkal magasabb volt és a Világegyetem kiterjedésével a nyomás tovább fog csökkenni. A mi életünkben a változás nagyon kicsi a Világegyetem nagysásához képest. A kiterjeszkedéssel együttesen a nyomás csökken. El tudom képzelni hogy a Világegyetem külsı rétege esik szét, a legkülsöbb réteg többszörös fény sebességel távozik.

21

Következmények Az elızı fejezetben javasoltam hogy a Világegyetemünk nagy nyomású super–gáz Unitronnal van tele és Világegyetemünket a nagy üresség veszi körül. Az uj modellel kapcsolatban meg kell vizsgálnunk egy pár témát. Nincs negativ energia, negativ anyag vagy negativ bármi Az anyag és anti-anyag pár homályos gondolkozás terméke volt. Anti-anyag lehet egy lyuk egy anyag tenger közepén. Ha kiveszünk egy m anyag tömeget egy m tömegő anyag rétegbıl, úgy néz ki mintha lenne egy anyag – anti-anyag pár. De az anti-anyag csak egy hiányzó anyag helye. A szimmetria egy emberi ötlet, a természet nem köteles kielégiteni. Az elektromos töltéssel ugyan ez a helyzet. Van elektromos töltés és van elektromos töltés hiány vagy lyuk. Fizikai érintkezés szükséges erı alkalmazásához. Erıtér nem létezik. Fizikai nyomés vagy összeütközés szükséges erı alkalmazásához. Csodálatos tömegvonzási erıterek, erıs kölcsönhatás és elektromos erıterek nem léteznek. Fekete lyukak és esemény horizonok a határ nélküli erıtér egyenletek eredménye. Egyszerüen nem léteznek. Egy tárgyat körülvevı Super-gáz Unitron képezi a helyi keretet. Unitron része minden atomnak és molekulának. Unitron körül vesz minden tárgyat. Ez a Unitron tenger képezi a helyi keretet. Fény és minden más sugárzó energia ebben a Unitronban terjed fény sebességel, ami függ a Unitronban lévö nyomástól. Azonos sebességő, azonos irányban mozgó tárgyak azonos keretbe tartoznak. Külömbözı irányba vagy külömbözı sebességel mozgó tárgyaknak van saját helyi keretük. Egy szemlélı csak a saját keretében csinálhat közvetlen mérést. Más keretbıl érkezı információ átalakul a két keret közötti határnál. Ez a határ nem nagyon éles. Vizsgáljuk meg az Einstein által leirt hires vonat vs. vasúti töltés eszme kisérletet. Villám üti meg egy gyorsvonat mindkét végét azonos idıben. A vasuti pályán a fény terjed a pályához tartozó Unitronban. A fele uton álló ember látja hogy a villámütés a vonat mindkét végén egyszerre történt. A vonat belsejében fény terjed a vonathoz kötött Unitronban. A vonat közepén álló ember ugyszintén látja hogy a villámütés a vonat mindkét végén egyszerre történt. Mindkét ember látja hogy a másik ember szemlélése késöbb történt. Ugyan ez töténik hang terjedéssel a vonaton belül és kivül. Teljesen értelmetlen beszélni a vonaton belüli fény terjedésröl és mérni azt a vasuti töltésrıl. Keretek nem fedhetik egymást. Csak a vonatban lehet mérni a vonatban terjedı fény sebességét. A Michelson-Morley kisérletet bezárt szobákban, mühelyekben és pincékben vezették. A Michelson-Morley kisérletet bizonyitotta hogy a kisérletet beburkolo Unitron volt a helyi keret. Hogy tudtak volna mérni sebesséb külömbséget amikor a körülvevı Unitron a mérımüszerrel együt mozgott. A Michelson-Morley kisérletet teljesen haszontalan erıkifestés volt az Éter pontatlan leirása miatt. Fizeau modositotta a Michelson-Morley kisérleti mérımüszert egy vizcsı beiktatásával. Fizeau bizonyitotta hogy a fény sebessége a vezetı anyaghoz kötött. Keretek nem fedhetik egymást Unitron beburkol minden tárgyat. Egyirányban azonos sebességel mozgó tárgyak egy keretbe tartoznak. Keretek nem fedhetik egymást. Unitron vagy beburkolja a mozgó tárgyat, vagy a megfigyelıt. Egy megfigyelı nem képes távolságot vagy a sebességet mérni egy másik keretben. Egy

22

megfigyelı nem képes megállapitani egy másik keretbıl érkezı fény pontos pályafutását. A megfigyelı látja a fényt a saját keretében ahogy az megérkezik a mérımüszeréhez. Egy másik keretbıl érkezı fény információ átalakul a két keret közötti határnál. A határ a két keret között nem éles de nem lehet átfedés. A határ függ a két tárgy fizikai méretétıl, nagyságától és alakjától. Csillagi Abberáció Meg tudjuk állapitani a Föld sebességét a Nap körül mert a Föld mozgásának iránya változik az évszakkal. Messzi csillagok látszólagos helyzete változik az évszakkal és ez a tünet megengedi hogy megállapitsuk a Föld Nap körüli sebességét.

Föld

Földed beburkoló Unitron

Interstellar Unitron

Messzi Csillag

Föld Mozgás Iránya

Igazi Fényút

A A' Feltünö Fényút

A A'

Határ

Messzi Csillagból érkezı fény tényleges és látható utja Carel van der Togt irt egy papirt: “Stellar Aberration and the Unjustified Denial of Ether”. Carel van der Togt használt vákuumot és vonszolt Étert. Azok helyett használhatunk csillagok közötti Unitront és Földed beburkoló Unitront. A matamatika ugyan az és nem ismétlem meg itt. Carel van der Togt-nak igaza van. Nincs semmi fajta relativitás a problémában. Nem tudjuk megmérni a Nap rendszer sebességét csillagi abberáció segitségével mert a Nap rendszer egy teljes keringése eltart több százezer évig. Nem tudjuk megmérni a Tejút Galaxis sebességét a Világegyetemhez képest mert nincs referncia pont és mi nem tudjuk megmérni az eredeti információt. Mire az információ hozzánk érkezik, már átalakult és nem eredeti. Fény sebessége függ a Unitron energiájátol. Unitron rendszertelen hı-mozgása a nyomástól függ. Magasabb nyomásnál Unitron képes fényt terjeszteni magasabb sebességel.

23

Gravitatóciós lencsézés Unitronnak van tömege. Tömegvonzási törvényeket követi. Valóságban a nagy tömegő égitest körüli változó energia sürüség miatt egy foton energiáját hordozó Unitron valamivel több nyomást kap kivülröl mint a nagy tömegő égitest oldaláról. Fény kétszerüsége Fény kétszerüsége megmagyarázható. Unitronok, valódi tömeggel rendelkezı részecskék szállitanak foton értékü enrgiát bizonyos rezgés számmal. Tárgyak Gyorsitási Tömege nagyobb mint a Tömegvonzási tömege A gyorsuló tömeg elötti és mögötti tömeggel rendelkezı Unitron oszlopnak egy részét ugyszintén fel kell gyorsitani.

Tömegvonzási Egyenletek Tömegvonzás a legnagyobb természeti esemény. Tömegvonzás uralja a Világegyetemet. Tömegvonzás mindig jelen van. Mindig lehet számitani tömegvonzásra. Reggel felkelés után nem kell bekapcsolni a tömegvonzó gépet. Nem kell energiát tölteni tömegvonzásra. Ellenkezıleg, nem tudunk megszökni tömegvonzás elöl. Van egy pont a Föld és Hold között ahol a tömegvonzás hatása egyenlı. De ez egy nem stabilis helyzet és még mindig a Föld, Hold és Nap rabjai lennénk. Anélkül hogy tudnánk hogy mi a tömegvonzás, egyenletek leirják viselkedését. Tudjuk számitani a tömegvonzó erık nagyságát. Tudjuk számitani a helyzeti és összekökı energiákat. Ki tudjuk számitani a mőbolygók felküldésére szükséges energiát, vagy a Nap rendszerbıl való kiszökéshez szükséges energiát.

Tömegvonzó erı Newton egyenletébıl: 2

d

mMGF

××= (Newtons)

Összeadjuk a tömegvonzó erıt r-töl végtelenig hogy megkapjuk tömeg m tömegvonzó helyi energiáját, ami egy negativ szám. Ez az egyenlet igaz ha M >>> m. Ez a szükséges energia elküldeni m tömeget r távolságtól a végtelenbe.

Tömegvonzó helyzeti (potenciális) energia: r

mMGU

××−= (Joules)

Tömegvonzó összekötı energia ami szükséges szétszedni és széthúzni egy M tömegü R sugár nagyságu egyenletes sürüségü tömeget és elszállitani az anyagot a végtelenbe:

Tömegvonzó összekötı energia: R

MGU

2

5

3 ××= (Joules)

Mennyi energia szükséges lebegtetni egy 1kg tömeget a Föld felülete felett? Lebegtetni a tömeget olyan mint Föld körüli ürpályára tenni.

24

It van egy pár szám: A Föld felületén fekvı m tömeg tömegvonzó helyzeti energiája:

R

mMGU p

××−=

Egy nem-keringı tömeg soha nincs egyensúlyban. Felemelt kı leesik a földre ha elengedjük. A kı csak egy kemény felületnél áll meg. Egyensuly elérésére a követ földkörüli ürpályába kell tenni. A Föld közeli ürpálya eléréséhez szükséges energia:

R

mMGvmU k

×

××=

×=

22

2

Ebbıl az egyenlıségbıl származik: 2

2

R

mMG

R

vmForce

××=

×=

Egy keringı m tömeget egy magasabb ürpályába helyezni csak fele annyi energiát használ fel mint ugyanazt az nem keringı m tömeget magasabb szintre emelni. Ha egy tömegre ható erık összege zéró, a tömeg nem fog gyorsulni. Megforditva: ha egy tömeg nem gyorsul, a tömegre ható erık összege zeró. Ha felemelünk egy m tömeget egy méterre a Föld felszine fölé és elengedjük, m tömeg gyorsulni fog a Föld felé és beleütközik a Földbe. Mondhatnánk hogy a Föld vonzotta az m tömeget. De azt is mondhatnánk hogy m tömegnek nem volt elég energiája lebegni. Ha egy ágyuval fellıjök az m tömeget függöleges irányban, az m tömeg átalakitja összes kinetik energiáját helyzeti energiába, megáll, vissza indul és belerütközik az ágyucsıbe. Tehát m tömegnek soha sem volt elég energiája hogy lebegjen. Az elızö mondatok nem magyarázzák meg a tömegvonzást. Soh senki sem magyarázta meg a tömegvonzást kielégitö módon. Világegyetemes vonzás nem jó magyarázat. Görbült téridı képmutató emberek félrebeszélése – nem jó magyarázat. Rájöttem hogy a tömegvonzás megértéséhez elıször meg kell értenem az elektromos töltés igazi létét. A következı oldalon megvizsgálom az elektromos töltést.

25

Az Elektromos Töltés A sötétségen keresztüli utazásomon rájöttem hogy a tömegvonzás megértéséhez elöször meg kell értenem az elektromos töltés igazi létét. Meg kell értenem az igazságot az elektromos vonzásról és taszitásról elektromágnese erıterek nélkül. Már tudom hogy elektromos erıterek nem léteznek. Nagy szükség volt egy új modellre de megtalálni nem volt könnyü. Az elektromos töltés régi magyarázata sürün ismételt, bepréselték a fejembe és minden tanuló fejébe. Az egyenletek jók. Nincsen nyilvánvaló ok vagy hısiesség megcáfolni az elektromos töltés régi elméletét. Az elektromos töltés új és másirányú nézetének kidolgozásához gondolkozási változásra volt szükség. Abba kellet hagyni a zsák utcát és egy új irányba kellett elindulni. Az elektromos töltés régi elméletét ki kellett söpörni az agyamból mert az elektromos töltés nem elektromos. Ez egy nehéz ellen-tanulási folyamat. Mint elöbb mondtam, nem hiszek a szent-lélekben és nem hiszek távolról teremtett rejtéjes elektromos erıterekben. Kell hogy legyen érintkezéssel átadott energia vagy nyomás információ az elekrontól a körülvévı térbe. Az elektron fizikai módon, energia veszteség nélkül tudatja a világgal hogy „töltött”. Már beszéltünk a polaritás nehézségeirıl. Legyen egy vörösréz gömb egy vákuum kamrában. A vörösréz biztosit elektron mozgást. Nagyszámú elektronok bevezetése után az elektronok egyenletesen szétoszlanak a gömb felületén mert egymást taszitják. Hogy történik ez? Minden elektron kell hogy hirdesse a szomszédjainak hogy ı egy elektron és a szomszédok kell hogy távol tartsák magukat. Úgy viselkednek mint a rozmár hárem mesterek, távolságot tartanak egymástól. Mint már mondtam a megoldás nem lehet elektromos erıtér. Egy korábbi fejezetben feltételeztem hogy a Világegyetemünk belsejét.magas energiáju super-gáz Unitron foglalja el. Feltételeztem hogy a nagy nyomás tartja össze az atomokat, moleculákat és kristály szerkezeteket. Most azt javasolom hogy az elektron bizonyos felületi tulajdonsága mgváltoztatja a Unitron random hı-mozgását az elektron körül. Ez a random hı-mozgás változás megemeli az Unitron nyomását sugár irányban. Az úgynevezett elektromos töltés nem elektromos hanem fizikai tulajdonság. De menjünk vissza a fentemlitett vörösréz gömbhöz. Az elektron kikürtöli a világnak a jelenlétét a felülete minıségével, megváltoztatva a körülvevı Unitron hı-mozgását. A megváltoztatás erdménye egy kis nyomás emelkedés a sugár irányban. Ez a megváltoztatás a fény sebességével terjed is csökken a távolság négyzetével. Minden elektron probálja elfoglalni a legalacsonyabb energiájú teret. Tessék megfigyelni hogy nincs energia költés az elektron által. Az elektron egy tétlen részecske, nem csinál erıteret.

26

Elektron

Unitron Alapvetõ Energia Szinvonala

E E E

Elektron Által Megemelt Energia Szinvonal

Az Elektron távol tartja magát más Elektron által teremtett magasabb energia szinvonaltól Persze kell beszélni a töltés elöjel tárgyáról. Itt javaslom hogy az elektron az egyetlen „töltött” részecske. A proton töltés nélküli és a neutron töltése talán fele az elektron töltésének, igy semleges a körülötte lévı tér felé. Talán a neutron egy proton és egy hozzá ragadt elektron. A világ csak az elektron felét látja. Ez a modell nem tartalmaz képzelet beli erıtereket és távolsági hatásokat vagy szellemeket.

Elektron

Unitron Alapvetõ Energia Szinvonala

E E E

Megemelt Energia Szinvonal

E

Hiányzó Elektron

A hiányzó electron vagy „elektron lyuk” nem taszit, tehát ugy tünik hogy vonza a közeli elektront Létrehozhatunk egy elektron lyukat ha kiveszünk egy elektront az egyenlıen szétosztott elektronok közül. Ez történik félfezetıkben. Az elektron lyuk helyén nincs energia szinvonal emelkedés. Az elektron lyuk nem „taszitja” a környezı elektronokat, de a környezı elektronokat taszitják a másik oldalról, ugy néz ki mintha a „lyuk” húzná a közeli elektronokat.

Elektron

Unitron Alapvetõ Energia Szinvonala

E E

Megemelt Energia Szinvonal

Proton E

Elektron

A Proton úgy viselkedik mint egy hiányzó elektron

27

Egy proton ugy viselkedik mint egy elektron lyuk, elfoglal egy teret, kizárja az elektronokat onnan. Elektronok megemelik a helyi nyomást, ezzel egymást taszitják. Az elektronok taszitó természete a Világegyetemet semleges állapotban tartja. Az erık taszitı természete nagyon megneheziti sok elektron egybe halmozását. Lehetetlen tömegvonzású erıkkel azonos méretü elektromos erıket összehozni. Lehetetlen kiszivni minden szabad elektront a Naprendszerbıl és bele pumpálni ıket a Napba. Ha tudnánk is csinálni, az elektronok nem maradnának ott sokáig. Beszéljünk egy gömb capacitásáról. Egy 20 cm sugarú gömb capacitása a környezı világhoz képest 20 picoFarad. A föld capacitása kb 710 microFarad. Az egyenlet szerint: dVCdtIq ⋅=⋅= . Lineáris egyenlet. Megduplázni az elektronok számát a gömbön meg kell duplázni az elektronokat szoritó feszültséget. Az elektronok közelebb vannak egymáshoz a gömbön, nagyobb erıvel taszitják egymást amit a külsı forrás le kell hogy gyızzön. Tárolni egy Coulomb töltést a Földön sükség van 1,400 Volt alkalmazására a környezı világhoz képest. Tárolni egy Coulomb töltést a 20 cm sugarú gömbön, szükség van 91050 ⋅ Volt alkalmazására a környezı világhoz képest. Ez 50 milliárd Volt. Hogy lehet 50 milliárd Voltot elıállitani? Feltárolni egy Coulomb töltést a 20 cm sugarú gömbön. Szerintem az elektromos töltés egyáltalán nem elektromos. Az „elektromos töltés” az elektron fizikai tulajdonságának kifejezése. A lényeg a felületi minıség, nyomás módositás és a Unitronban lévı energia. Hogy tudjuk használni a pöttöm elektronokat nagy mennyiségü erı átvitelére? Hogy lehet azt nyomás módositással elérni? Emlékezzünk a számokra. A Unitronban lévı nyomás több száz GigaPascal, kis nyomás módositás nagy erıt fejthet ki. Az elektronok száma egy Coulomb (Ampere-másodperc) töltésben szintén nagy, körülbelül 18102415.6 × . Amig nehéz egy Coulomb töltést a 20 cm sugarú gömbre felrakni, áram folyás az egyenlıen szétosztott elektronok folyása. Megtalálhatjuk az felesleges elektronok számát egy darab vezetékben, ha megszorozzuk a vezeték capacitását a feszültséggel. A szám nagyon kicsi. Mi az elktromos szikra és a villámlás? Elektromos szikra az elektron sürüség hirtelen kiegyenlitése két tárgy között. Az erıteljes összeütközések fotonokat teremtenek amit mi szikrának és villámlásnak hivunk. Most az a kérdás hogy mi a „semleges”? Semleges a helyi tér átlag energia sürüsége és az változhat a tér helye szerint. Fémekben több a szabad elektron, az energia nagyobb. Némely fém „semlegesebb” mint a többi az elektron sürüség külömbsége miatt. Ez a külömbség tesszi lehetıvé az elemek (battery) készitését. Ez a külömbség úgyszintén okoz rozsdásodást. Ez alkalommal meghivom az olvasót. Creativ gondolkodás és mesterszerü modelling szükséges emberek százaitól az új model részleteinek megértéséhez. Mindez túl van az iró képességein. Remélem hogy új és jobb modellek keletkeznek. Meneteljünk az igazság felé.

28

Tömegvonzás A tömegvonzás megértésehez szükséges volt megérteni az elektromos töltés természetét, a taszitást és a vonzást. Az elektromos töltés új elméletét bevezettük az elızı fejezetben. Megismételve a fontos pontokat: Az elektronok felszini tulajdonságával a Unitron random hı-mozgása megváltozik, okozva egy kis nyomás emelkedést sugár irányban. A magasabb nyomás miatt az elektronok egymást taszitják, minden eletron a legalacsonyabb energiával rendelkezı teret akarja elfogalni. Nincs vonzás. Vonzásnak néz ki a másik oldalról más elektronok által végzett taszitás. A helyi átlag elektron sürüség jelenti a semleges állapotot. Forduljunk a tömegvonzás felé. Tömegvonzás nagyon hasonlit az elektromos taszitáshoz de pont az ellenkezıje. Minden proton okoz egy kis csökkenést a Unitron energia méretében a proton körül. Az energia méret csökkenés oka lehet az elektronok kizárása a protonok által a helyi térbıl vagy a proton tömege és felülete vagy vagy mind a kettı. Az elektronhoz képest a proton egy nagy értelmetlen tömeg. Ha nincsenek elektronok megemelni a tér energiát, akkor a protonok „vonzzák” az elektronokat és protonokat a környezı magasabb energiával redelkezı térbıl. Ez az erı nagyon gyenge de az erık vonzó természete megengedi a protonok összegyülését. Az összegyült protonok nagyobb erıhatása még több protont vonz. A korai Világegyetemben az egyenletesen szétosztott anyag helyzete nem volt egyensúlyban. A legkisseb energia szinvonal változás az Unitronban meginditaná a csomosodás folyamát. A protonoknak nincs töltésük, nem taszitják egymást. Ahogy több proton és hidrogén atom kapcsolódik a tömeghez, a helyi energia szinvonal lejjebb süllyed. Ha a Világegyetem nem terjeszkedne, minden proton össze gyülne egy nagy rakásban. Úgy tekintethetnénk ezt a folyamatot mint a tömegvonzásos Nagy Reccs, de ezt a folyamatot a Unitronban lévı energia hajtja ez elektronok segitségével. A Nagy Reccs nem fog megtörténni mert a Világegyetem terjeszkedése sokkal gyorsabb mint a összegyülés folyamata. Ahogy a Világegyetem terjeszkedik, a Unitronban lévı nyomás csökken. Lassan minden szétesik és felszivodik a nagy ürességbe. Az Unitronban lévı energia és nyomás nem határtalan. Mennyire tudja ezt a nyomást lecsökkenteni egy nagy anyagtömeg? A galaxis közepében lehet egy óriás mennyiségü anyag de az energia és nyomás szinvonalát nem lehet nulla alá vinni. Tehát az energia külömbség nem lehet több mint a Unitron energia tartalma. Tömegvonzás ereje sohasem lehet olyan nagy hogy megakadályozza a fény kiszökését egy nagy tömegtıl. Spirális középsávú galaxisek bizonyitják hogy szürke lyukak kidobják az anyagok magukból a spirál karok létesitésére. Ez lehet az öreg csillagok ujra hasznositási módja új hidrogén atomokba. Esemény horizonok és fekete lyukak jó anyagot szolgáltatnak tudomány-mese könyvek és filmek részére de nem léteznek

29

Idı Newton meghatározta az idı lényegét a Principia könyvében: Feltétlen, igazi és matematikai idı saját magában és természetében egyenletesen folyik minden mástól függetlenül. Az Idö fogalma nehezebben érthetı mint a tömegvonzás fogalma vagy az elektromos töltés fogalma. Mi csak azt tudjuk hogy az Idı megállás nélkül halad. Filozófia fontos szerepet játszik az Idı fogalmának megértésében. Az idı haladását egyszerü órákkal mérjük. Egy inga óra magáll ha ürpályába küldjük. Ha egy óra a rugó erıségén függ, hımérséklet változás pontatlanságot okozhat. Egy cesium óra valószinü gyorsabban járt egy milliárd évvel ezelött és még lassabban fog járni egy milliárd év mulva. Külömbséget kell tennünk az Idı és a mi idımérési képességeink között. Tegyük fel hogy valamilyen Nagy Bumm esemény történt a multban ami jelezte a Világegyetem idejének kezdetét. Több mint valószinü hogy a Világegyetemünk szét fog esni 10010 év mulva. Le fog lassulni a Világegyetemi idı a csökkenı Unitron nyomás miatt? Mi történik az idö haladásával a nagy ürességben? Az Idı haladásához nem szükséges mérı óra. Ha az idımérı mőszer a Unitronban lévı nyomáson függ, valószinü hogy le fog lassulni alacsonyabb nyomású Unitronban, közel egy nagy méretü tömeg közelében mint a Föld vagy más tárgy. Lehetséges hogy némely moleculáris események szintén lelassulnak. De jelenti ez az Idı lelassulását? Egy cesium óra megállitásához lecsökentjük a Unitron energia sürüségét oda ahol cesium atomok szétesnek. Ha a mi óránkat felgyorsitjuk magas sebességre egy őrhajóban, a Bernoulli hatás lecsökkentheti az órához csatolt Unitron nyomását és energiáját. További vizsgálásra van szükség. A idımérı óra lehet hogy lassabban jár a lecsökkentett nyomásban. De az Idı csak menetel. Egy terjeszkedı Világegyetemben a energia sürüség csökken. Ha vissza nézünk, a cesium óra lehet hogy sokkal gyorsabben járt a Unitronban lévı magasabb nyomás miatt. Egy másodperc talán csak fele anyig tartott mint most. Ha visszamegyünk elég messze idıban, cesium óra nem járt volna. Nem volt cesium. Ez jeleti azt hogy az Idı nem haladt? A magasabb nyomás miatt a fény terjedési sebessége is nagyobb volt mai idımérés szerint. A mérı rúd méretét is figyelembe kell venni. Megnılt a mérırúd mérete a kiterjedı Világegyetemben? Akkor mi az állandó? Mihez tudunk hasonlitani? Van valami ami állandó? Talán az egyetlen változatlan az Idı haladása. Nem az óra hanem az Idı. Idı menetel.

30

Összefoglalás It van a Világegyetem egy leegyszerüsitett ábrája. Egy magas nyomású Unitronnal megtöltött terjeszkedı gömb, körülvéve a nagy ürességgel. Unitronban lévı nyomás tartja össze a protonokat és elektronokat atomok, molekulák és más szerkezeteket épitéséhez. Elektronok felületi tulajdonsága megváltoztatja a Unitron hı-mazgását, megnövelve a nyomást az elektron körül. Az elektronok „taszitják” egymást, el akarják kerülni más elektronok magasabb energia szinvonalát. Elektronok akarnak szétszórodni, a Világegyetemet semlegessé tenni. Protonok kizárják az elektronokat az elfoglalt térbıl, ugy viselkednek mint elektron-lyukak. Protonok „vonzák” egymást, mozognak másik protonok alacsonyabb energia szinvonala felé. Protonok gyülekezni akarnak, nagy tömegü égi testeket alakitanak.

Terjeszkedõ VilágegyetemTartalmaz magas nyomású Unitront

Számtalan Protont and Elektront

Végtelen Üresség veszi körül