Biolumineszcencia(14. oldal)

Elnöki interjú(5-6. oldal)

Az angol beteg, aki magyar volt

(8-9. oldal)

TétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: nyuz@elte.huXXXVIII félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

Nyúz

HÖKTTKTTK

XLV. félévfolyam 3. szám2012. szeptember 26.

Plusz-Mínusz+-

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

Plusz-Mínusz

Civilek az egyetemért

Több tízmillió forintot juttattak az adózók az ELTE céljait támogató alapítványoknak a személyi jövedelemadó civil szervezetek-nek adható 1%-ából. A legnagyobb összegű támogatást, több mint 10 millió forintot az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Ala-pítványa kapta. Az ELTE oktatási tevékenységét, kutatómunkáját, a hallgatói életet, a kulturális és szabadidős tevékenységeket és az Alumni Baráti Kört támogató alapítványok pénzügyi forrásaik egy részét évről-évre a magánszemélyek által fizetendő személyi jövedelemadó civil szer-vezetek számára fölajánlható 1%-ából biztosítják. Az ELTE különféle intézményeinek sokrétű tevékenységét támogató több tucatnyi civil kezdeményezés javára, összesen több mint 30 millió Ft érték-ben rendelkeztek a 2011. évi személyi jövedelemadójuk terhére a magánszemélyek. Bár az egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadó bevezetése átlagosan több mint 21%-kal csökkentette az 1%-ból elérhető összeget, a támogatás így is fontos részét képezi a civil szektor finanszírozásának. Az ELTE céljait, intézményeit támogató civil szervezetek közül kimagaslóan teljesítettek a gyakorlóiskolák alapítványai: az ELTE Radnó-ti Miklós Gyakorlóiskola Alapítványa számára 10.946.392 Ft-ot ajánlottak föl az adózók, a Trefort Gyakorlóiskola Alapítvány 3.917.307 Ft-ra, az Alapítvány az Apáczai Gimnáziumért 3.031.515 Ft-ra számíthat. Jelentős össze-get ajánlottak föl az adózók az Értetek Gyakor-ló Általános Iskola Alapítvány, az ELTE Bartók Béla Énekkari és Egyetemi Koncertzenekari Alapítvány, az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány és a Trefort-kert Alapítvány számára is. A személyi jövedelemadó 1+1%-áról idén 2.054 ezer magánszemély rendelkezett, akik az elvileg fölajánlható keret 56,7%-át, mind-összesen 12,45 milliárd Ft-ot juttattak el a célcsoportoknak. A fölajánlásból az egyházak 3,98 milliárd, a civilek 7,23 milliárd, a Nemzeti Tehetség Program 1,24 milliárd Ft támogatás-hoz jutott. A felajánlásokról szóló tájékoztatót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. szeptem-ber 15-én tette közzé.forrás: http://www.elte.hu

Fogyatékosság-barát munkahely a TáTK

Az Emberi Erőforrások Miniszté-riuma, az American Chamber of Commerce in Hungary és a Szö-vetség a Kiválóságért Közhasz-nú Egyesület képviselőiből álló Akkreditációs Bizottság döntése alapján az Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem Társadalomtudományi Kara sikeresen teljesítette a pályázati fel-tételeket, így Fogyatékosság-barát munkahely elismerésben részesül, és jogosulttá válik a Fogyatékosság-barát munkahely logó használatá-ra. A logó azt kommunikálja, hogy a munkáltató pozitívan fogadja a fogyatékos személyek jelent-kezését. A díjátadó rendezvényre december elején

kerül majd sor.A Fogyatékosság-barát munkahely elismerés bevezetésének cél-ja az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásuk-ra nyitott munkáltatók egymás-ra találásának támogatása. Az elismerést azok a munkáltatók kaphatják meg, akik vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyaté kos emberek toborzásá-val, foglalkoztatásával, meg-tartásával kapcsolatos gyakor-latukat.Kevéssé ismert tény, hogy a fogyatékos munkavállalók meg-bízhatósága és termelékenysége nem marad el a többi kollégá-étól. A mindennapi életben sok fogyatékos ember jó probléma-megoldó készségeket fejleszt ki, melyek hasznosak lehetnek a munkahelyen. Motiváltságukat bizonyítja, hogy élen járnak a ledolgozott munkanapok számá-ban, és hosszabb ideig állnak alkalmazásban, lojálisak a vál-lalathoz.forrás: http://www.elte.hu

Kármán Tódor-díj 2012

Megjelent a magyarországi közoktatás, felsőoktatás és tudományos kutatás támogatása érdekében végzett kiemelkedő tevékeny-ségért a gazdasági- és közélet szereplőinek elismerésére alapított Kármán Tódor-díj 2012. évi felhívása. Határidő: 2012. október 10.A Magyar Közlönyben olvasható kiírás szerint a Kármán Tódor-díjat a magyarországi közoktatás, felsőoktatás és tudo-mányos kutatás támogatása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért a gazdasági- és közélet szereplőinek elisme-résére hozták létre. A díjat olyan természetes személyek, közösségek vagy jogi személyek (intézmények, vállalkozások, alapítványok) kaphatják, akik kiemelkedő támogatást nyújtanak a tanulóknak, hallgatóknak, oktatóknak és a kutató vagy oktatási intézményeknek. A díjra pályázni lehet, továbbá az oktatási intézmények és az oktatásban és kutatásban részt vevő személyek is tehetnek rá javaslatot. Évente maximum öt díj adományozható, amelyet az emberi erőforrások minisztere ünnepélyes keretek között ad át. A díjjal oklevél és plakett jár.A pályázatoknak vagy javaslatoknak tartalmaznia kell a támogatás vagy az együttműködés szakmai tartalmának leírását,

a támogatás pénzben kifejezhető értékét, továbbá az ajánlást vagy ajánlásokat. A pályázatokat vagy javaslatokat (maximum 3 oldal) 2012. október 10-ig kell eljuttatni az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságára (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.) További információ: Szigeti Katalin oktatási kitüntetési referens. forrás: http://www.elte.hu

Új rovatot indítunk! Az ERASMUS-os és más

külföldi tanulmányokat vég-zett hallgatókkal szeretnénk interjút készíteni, vagy akár ti magatok is kipróbálhatjátok a cikkírás rejtelmeit, és elké-szíthetitek beszámolóitokat a Tétékás Nyúz hasábjaira.

Jelentkezni a foszerkeszto@ nyuz.elte.hu-n lehet.

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3

TétékásNyúz XLV. félévfolyam, III. szám.Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Török Balázs.Vezetőszerkesztő: Törceee. Tördelő: Kőnig Rita Olvasószerkesztők: Szalai Evelin, Saáry Ákos, Címlapfotó: Fodor Immánuel.Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Szalai Evelin), Helyvektor (Saáry Ákos), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Budafai Viktória, Mihály Eszter), Négyeshatos (B. Andi), Sport (Verus), TTT (Kőnig Rita, Karsai Richárd), Tudósítás (Horváth Anna, Weyde Szandra).Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1200 példányban.A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

Tartalomjegyzék

HÖK ...............................................4-6

(Interjú Ferdinandy Bencével EHÖK elnökválasztás Dékáni beiktatás)Sport ...............................................6-7

(Futás a múltba; XXIII: 5vös 5km)Arcok .................................................7

(Elie Wiesel)Magyar expedíciók .......................8-9

(Almásy László)Faliújság .....................................10-11

Tudósítás ...................................12-13

(Erasmusos beszámolók; Nap-Föld kapcsolat)

TTT .............................................14-15

(Biolumineszcencia; Rendezvények a BKV-nál)

Helyvektor .....................................16

(Lapraszerelt vacsora)

Kritika ............................................16

(A nő megkísértése)Cooltér ............................................17

(Sigmund Freud)Négyeshatos ...................................17

(Nézőpont kérdése)Belszíni fejtés ..................................18

Mozizóna ........................................19

(Tree of Life Green Street Hooligans)

Personal brandingElőző hevenyészett nadrágszélemben

arról olvashattatok, hogy hogyan kerültem én ide. Most a miért következik.

A personal branding nagyon közkedvelt szó lett – magyar megfelelője: énmárka –, ezért sokan foglalkoznak is vele. Még nyáron olvas-tam két nagyon különböző embertől erről a témáról, az egyik Chriswell, a másik Réz And-rás volt. Míg az első magasztalta, addig az utóbbi degradálta a szót és tartalmát. Belehe-lyezkedve mindkettejük nézőpontjába, és megértve őket gondoltam, hogy írok nektek erről egy kicsit.

Szerintem is nagyon fontos a personal branding. Számomra a szó azt takarja, hogy milyen képet alakít ki az ember magáról és a munkájáról, és ezt hogyan tálalja másoknak. Persze hozzá tartozik még nagyon sok minden más is, mint az öltözködés, kiállás, metakommunikáció, viselkedés stb. Úgy gondolom, hogy ez az, amiért valakit felvesznek valahova és van, akit nem – azonos vagy hasonló papírok mellett. Mi több, szerintem lehet párhuzamot vonni úgy általában a sikeresség és a hatásos personal branding mögött, pont azért, mert nagyon sok mindent magában rejt. Éppen ezért is tartom fontosnak és foglalkozom vele, persze nem mindig tudatosan, sőt még évekkel korábban azt sem tudtam, hogy mi az, amire odafigyelek pontosan.

De aztán egyre jobban tudatosult bennem, hogy az, ahogyan a feladatok-hoz hozzáállok, hogy keresem a kihívásokat – újra és újra – az mind-mind fontos összetevője annak, hogy mit gondolnak rólam az emberek. A Nyúz-os munkáimmal kezdődött, de igazán az index-es gyakorlatom után lett igazán körvonalazható az, hogy milyen képet is szeretnék magamról kialakítani másokban.

Ehhez persze hozzá jött az a fura „Törcis” dolog, hogy mindenhez van hozzáfűznivalóm, sokféle témában otthon érzem magam és sokban úgy alap-szinten kompetens is vagyok, azaz tájékozott. Ez sokszor jött jól, vizsgákon, jegybeiratások alakalmával vagy ha csak beszélgetni kellett valamiről valakivel – és nem jött volna jól, ha csak kuksolok magamban.

Ezzel a cikkel azt szeretném elérni, hogy ti is kicsit jobban odafigyeljetek arra, amit énmárka néven emlegetünk. Hiszen a részletekben bújik meg az ördög, és nem véletlenül. Az amatőröket a profiktól – mondhatjuk, hogy – csak egy hajszál választja el, de ha ez így lenne, nagyon vastag hajszálról kellene, hogy beszéljünk. Mégis, sokan nem figyelnek oda arra, hogy milyen CV-ket adnak le, hogyan mennek el egy állásinterjúra vagy akár csak „hogyan” irat-nak be egy jó vagy rossz jegyet. Pedig úgy gondolom, hogy ezeken is múlhat sok minden.

Török BalázsFőszerkesztő

Tétékás Nyúzfoszerkeszto@ttkhok.elte.hu

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

HÖK4

Miért jelentkeztél az elnöki pozícióra?

Az elmúlt években többször, többen is megkerestek, hogy nem akarnék-e indulni elnöknek, de eddig nem érez-tem úgy, hogy igent kellene mondjak. Végül is indultam, mert egyrészt olyan helyzet alakult ki, ami miatt a tervezett-nél korábban szükség volt egy új elnök-re, másrészt nem volt ideálisabb jelölt. Ez alatt azt értem, hogy szerintem, mint doktorandusz kicsit túl idős vagyok már ehhez, de sajnos többen úgy láttuk, hogy az elmúlt év sűrű tisztségviselő váltásai miatt nincsen kellően felkészült fiatalabb jelölt, aki képes lenne ott folytatni, ahol az elődöm abbahagyta. Ezért is kiemelt célom az utánpótlás nevelés az Önkor-mányzat minden szintjén.

Mi ez a kialakult helyzet amire utaltál?

Ez bonyolult történet. Aki követte az elődöm, Dukán András Ferenc közéleti cikkeit itt a Nyúz hasábjain, az láthatta, hogy a TTK HÖK és az Egyetemi Hall-gatói Önkormányzat között rendszeres súrlódások voltak különböző frontokon, amelyeknek az ELTE Egyetemi Szolgál-tatásszervező Kft. is igen gyakran része volt. Nehezen magyarázható, hogy a már hosszú évek óta bevált módon működő gólyatáboraink lebonyolításához kény-telen vagyunk már második éve a Szol-gáltatásszervező Kft-t használni, amely a szervezést körülményessé és drágábbá tette, mint eddig volt. Az is sokaknak fel-tűnhetett már, hogy a Gömb Aula galé-riáján található boltja és ügyfélfogadója az ELTE TTK Hallgatói Alapítványnak részben felszámolásra került és jelentős mértékben át lett alakítva. Ezen változá-sok miatt a háttérben folyt egyfajta küz-delem, jelentősen akadályozva a konst-ruktív megoldásokat. András úgy látta jónak, hogy a TTK HÖK jobban jár egy olyan új vezetővel, akivel a fent említett felek is kompromisszum készebbek.

Hogyan tudod összeegyeztetni a dok-toranduszi elfoglaltságaidat az elnökivel?

Ezt még csak most próbálgatom, de amikor az embernek hirtelen sok mun-kája akad, akkor kénytelen még hatéko-nyabban megszervezni életét. Meglepően sok időt tud az ember pazarolni, ha törté-netesen nincs nyomás alatt. Szerencsére a doktori képzés igencsak rugalmas időbe-osztást tesz lehetővé, hiszen gyakorlatilag nincsenek óráim és az általam végzett kutatás olyan, hogy mindössze egy inter-neteléréssel rendelkező számítógép szük-séges hozzá, így bármikor, bárhonnan tudok dolgozni.

Mi az amin szeretnél változtatni és mi az amin nem?

Alapvetően nem sok mindent akarok megváltoztatni, szerintem a TTK HÖK jó irányvonalon halad, jó érdekképvise-leti munkát végez, tehát az örökölt pro-jekteket tovább fogom vinni, a hangsú-lyok viszont helyenként máshol lesznek. Nagyon fontosnak tartom a kari vezetés-sel kialakított jó kapcsolatunkat, amit az elnök és dékánváltás után is szeretnék továbbvinni. A terveim között szerepel az Önkormányzat belső átalakításának befejezése, aminek a célja a szakterületek önállóságának növelése. Folytatni fog-juk az együttműködéseinket a többi kari

HÖK-kel. Ahol a hangsúlyok leginkább változni fognak az az utánpótlás nevelés területe.

Mi a véleményed az egyetemi közéletről?

Szerintem a TTK-s közélet nagyon színes, köszönhetően a sok önálló szakterületnek és a civil szervezetek-nek. Örülök neki, hogy mindenkinek megvan a TTK-s, ELTE-s identitása és mégis minden szakterületnek vannak hagyományai, ami egy érdekes és remek hellyé teszi a TTK-t. Ráadásul a konst-ruktív légkör is megvan a Karon, tehát nincs okunk a panaszra. Az egyetemi közélet már korántsem ennyire rózsás, ott inkább erőpolitika, semmint a komp-romisszum keresés zajlik többnyire, de remélem, hogy ebben sikerül változást hoznom.

Mik azok a feladatok, amiket meg kell oldani a HÖK-nek az elnökséged alatt? Meddig tervezed a tisztség betöltését?

Az egyik nagyon fontos feladatot már korábban említettem, ami az után-pótlás nevelés. Szeretnék minél több fiatal, motivált és tanulmányaiban élen járó hallgatót bevonni az Önkormány-zat működésébe. A tisztség betöltésé-nek időtartama is ettől függ: szeretnék minél hamarabb kinevelni ideálisan két jelöltet, akik alkalmasak és felké-szültek az elnöki tisztség betöltésére és valahol harmadév környékén járnak, hogy aztán valaki átvehesse tőlem ezt a feladatot.

Emellett néhány fontosabb felada-tot emelnék még ki: a Neptun zökke-nőmentes bevezetését, az egyetemi sza-bályzatoknak az új Nemzeti Felsőokta-tási törvényhez és a hozzá kapcsolódó rendeletekhez való igazítását, külön feladatként kiemelve a szintén tör-vény által előírt önálló doktorandusz-hallgatói önkormányzat létrehozását és a tanárképzés megreformálását, a decentralizáció növelését az Egyetemi Hallgatói Önkormányzaton belül, és az új Alapszabályunk végleges formába öntését. Kevésbé hangsúlyos, szemé-lyesebb jellegű feladat, hogy a Hallgatói Önkormányzaton belül több figyelmet kapjon a tudomány és a tudományszer-vezés, hogy a tehetséges hallgatóinkat ilyesmivel is segítsük. Az elnöki pályá-zatomban ez valamivel részletesebben ki van fejtve, akit érdekel a honlapun-kon, a tisztségviselőknél megtalálja.

Interjú Ferdinandy BencévelA TTK-HÖK új elnökével

24 éves, 2007 óta jár az egyetemre, jelenleg elsőéves doktorandusz a Fizika Doktori Iskolában, illetve 2008 óta biológia alapszakos hallgató is. Doktoranduszként a Biológiai Fizika Tanszéken elméleti HIV kutatással foglalkozik, szabadidejében az éjszakában szórakozni, olvasni, kirándul-ni és szerepjátékozni szeret. Korábban fizika szakterületi koordinátor volt a TTK HÖK-ben.

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5

Dékáni beiktatás – Kari Tanács beszámoló

A TTK Kari Tanácsa 2012. szept-ember 19-én tartotta félévkezdő ülé-sét, melyen a nyolc napirendi ponton túl sor került a Kar új dékánjának, dr. Surján Péternek a beiktatására. A dékáni lánc átadásán jelen volt dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató és dr. Rónay Zoltán főtit-kár. A dékáni láncot dr. Michaletzky György adta át egy beszéd kereté-ben, illetve Nagy Károly, a dékánvá-lasztást előkészítő bizottság elnöke is szólt pár szót a jelenlévőkhöz.

A Kari Tanács rendes ülésén elő-ször az Ügyrendi Bizottság személyi változásairól döntött, Nagy Sándor

nyugdíjba vonulása miatt a megüre-sedett helyre Vellai Tibor került, a hallgatói delegált pedig Ölbei Már-ton lett. A személyi ügyek napiren-di pontban Surján Péter dékán úr bemutatta a Kari Tanács hallgatói delegáltjait – Ferdinandy Bencét, Nagy Katalint, Zomborácz Kittit, Koczúr Szilviát, Hegedüs Györgyöt,

Béni Kornélt, Jancsó Tamást, Her-mán Dánielt és Ölbei Mártont. Négy tanársegédi kinevezés hosszabbítás és két docensi kinevezés is történt, Nagy Márton (Fizikai Intézet), Kiss Gabriella, Török Viktor (Földrajz- és Földtudományi Intézet) és Tit-kos Tamás (Matematikai Intézet) tanársegédi kinevezéséről, valamint Nagy Balázs és Szalai Zoltán docensi kinevezéséről hozott pozitív döntést a Tanács. Továbbá Királyné Tamás Anikó Eszter lett megszavazva a Gazdasági és Műszaki Osztály veze-tőjének. A Kari Tanács bizottsága-iba javasolt hallgatói delegáltak is ismertetve lettek, illetve a jubileumi diplomák kiosztására tett javaslato-kat, valamint a féléves üléstervet is elfogadta a Tanács.

Nagy KatalinTanulmányi Elnökhelyettes

taneh@ttkhok.elte.hu

EHÖK elnökválasztásBeszámoló az EHÖK Küldöttgyűléséről

Szerdán delegáltjaink dacolva a széllel és esővel tiszteletüket tették a Szerb utcában, még pedig komoly küldetést vállalva magukra: szeptember 19-ére hirdették meg az Egyetemi Hallga-tói Önkormányzat Küldöttgyűlését. A Küldöttgyűlés fő témája az EHÖK elnökének és alelnökeinek, valamint az EHÖK Ellen-őrző Bizottságába delegált hallgatóknak a megválasztása volt.

Mint ismeretes, egyetlen pályá-zat érkezett be, ez Kalina Gergely és csapatának a program-ja volt, melyet előzőleg kiküldtek a kari Hall-gatói Önkormányzatok-nak. Az elnökválasztást megelőzte Kalina Ger-gely beszéde, mely -ben kifejtette az ELTE Universitas eszme iránti elkötelezettségét, illet-ve megköszönte korábbi csapatának a közös munkát. Utána kérdések következtek, majd titkos szavazással megválasztották további egy évre a beadott program alapján Kalina Gergelyt és csapatát.

Több helyen nem történt sze-mélyi változás, Szabó Eszter (TÓK) maradt a szociális alelnök, Ávéd Krisztina (TáTK) továbbra is külügyi alelnökként fog tevékenykedni, illet-

ve Zaránd Péter (ÁJK), a közkapcso-lati alelnök személye sem változott.

Azonban két tisztségben új embereket köszönt-h e t t ü n k , M é s z á r o s Ádám (TáTK) váltotta Halmi Esztert a tanul-mányi alelnök poszton, Gavallér György helyé-re pedig Kovács Zoltán (BTK) került, mint gaz-dasági alelnök.

A referensek és meg-bízottak személyéről nem szavazott az EHÖK Küldöttgyűlése, mivel az Alapszabály értelmében erről az Elnökség fog dönteni. Kalina Ger-gely programjában azonban szerepel, hogy előzetes egyeztetések alapján valószínűleg nem lesznek komoly személyi változások e téren. A kabi-netfőnök Baczkó Norbert (ÁJK), a tudományos referens Cserép Máté

(IK), az esélyegyenlőségi referens Bakos Andrea (BGGyK) marad továbbra is, mint ahogyan Belső Ádám (TTK) vállalta a rendezvény-szervező referensi, Répási Károly (PPK) a sportügyi referensi, Sőtér Dávid (BTK) pedig a határon túli ügyekért felelős megbízotti tisztséget. Az ELTE Online főszerkesztői posztját változatlanul tölti be Romlaki Dorka Alíz (BTK), Nemes László (BTK) is folytatja munkáját, mint a doktoran-duszokért valamint a könyvtári ügye-kért felelős megbízott, illetve Gajág Dóra (BGGyK) is tisztségben marad, mint elnöki megbízott.

A Küldöttgyűlés végén sor került az EHÖK Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztására, a TTK által delegált Hermán Dániel nagy többséggel került megszavazásra. Az Ellenőrző Bizottság később maga fog elnököt választani az EB élére.

A szavazásokkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az EHÖK Küldöttgyűlés elején tisztázva lett, miszerint a doktorandusz delegál-tak nem adhatták le szavazataikat. Jelenleg a doktorandusz hallgatók nem a Hallgatói Önkormányzat tag-jai, amíg nem alakul meg a Dokto-randusz Hallgatói Önkormányzat, addig a HÖK-ök látják el a doktoran-duszok érdekképviseletét.

Nagy KatalinTanulmányi Elnökhelyettes

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

HÖK6Futás a múltba5vös5, ahogy eddig láttuk

Az 5vös 5km idén ősszel 23. alkalommal kerül megrendezésre a TTK szervezésében. A verseny útvonala az ELTE Lágymányosi Kam-puszán kanyarog végig immár 12 esztendeje, töretlenül. Cikkünk-ben most visszakocogunk egy kicsit a múltba, hogy betekintsünk az 5vös 5km eddigi, eseményekben igencsak bővelkedő életútjába.

Az első 5vös 5km-t az ELTE TTK egyetemi sporttanácsbeli képviselője, Horváth Ákos szervezte az ELTE TTK HÖK sportfelelősével, Mucsi Zoltán-nal 2000. május 12-én az Eötvös-napon. Abban az évben közel 100 induló futot-ta le a távot, többségében az ELTE TTK hallgatói. A versenyen 100 emblémázott pólót osztottak ki a szervezők, amely embléma csupán apróbb eltérésekkel, de lényegében változatlan formában mára hagyományossá vált az 5vös 5km történe-tében. A versenyt 2004 óta évente kétszer is megrendezik: tavasszal az egyetemi LEN Fesztivál idején, valamint ősszel, általában szeptember végén.

A futást kezdetben mindig az Eöt-vös-napra időzítették a szervezők. A résztvevők száma igencsak hullámzott akkoriban. Az első igazán nagy siker az V. 5vös 5km alkalmával, 2003 októberében érkezett, amikor az esős idő ellenére 173 résztvevő öltött sportruhát, hogy teljesítse az 5000 méteres távot. Az első tanszékek versenyét akkor a Térképtudományi Tan-szék nyerte meg Zentai László (egykori

dékánhelyettes, rektorhelyettes, jelenle-gi tanszékvezető) tájfutó magyar bajnok szervezésében. A résztvevők száma az utóbbi években már 300 fő felett van, és szerencsére ez a szám szemeszterről sze-meszterre növekszik. A tanszéki kategó-riát bevezetése óta 10 alkalommal nyerte már meg a Biokémiai Tanszék Nyitray László vezetésével, de felállhatott már a dobogó legfelső fokára az Immunológiai Tanszék, a Biológiai Fizika Tanszék, az Atomfizikai Tanszék, az ELTE Rektori Hivatal Pályázati Főosztálya, valamint még egy alkalommal a Térképtudomá-nyi Tanszék is. A családi kategóriában a Székely- és a Csere-család nyerte eddig a legtöbb versenyt, akiknek fejlődését az utóbbi évek átlag 17-18 perces, kiemelke-dő időeredménye is hűen tükrözi.

Az egyetem vezetői közül többen indultak már 5vös 5km-en: Michaletzky György egykori dékán, dékán- és rektorhelyettesek, akadémikusok, vala-mint egyetemi tanárok is megtisztelték már a versenyt részvételükkel. 2008 tava-szán Hámori Jenő kardvívó olimpiai baj-

nokunk is teljesítette a távot, 2011 máju-sában pedig Talmácsi Gábor világbajnok motorversenyzőnk futott velünk.

A szervezés elsősorban az ELTE TTK HÖK sportszervezőinek feladata. 2005-ben a gárda kiegészült a BEAC Polythlon Triatlon Klub önkéntes tag-jaival, Székely Mózes vezetésével. Ők szervezik a célkaput, a NIKE futószer-vizt és a tombolát, valamint felfestik a futókat segítő útvonaljeleket. Az évek során nemcsak a létszám növekedésével büszkélkedhettünk, de a verseny szín-vonalát is folyamatosan emelték újítá-saikkal aktuális sportfelelőseink. Kálózi Attila egykori sportbiztos ötlete alapján minden lehetséges alkalommal 5. hó 5-én 5 óra 5 percre rakják a tavaszi 5vös 5km-t. A Balaton Time Team tapasztalt csapata segítségével bevezették a chipes időmérést, továbbá a Térképtudomá-nyi Tanszék szakembereinek hála, profi útvonaltérkép is segíti a versenyzőket a három kör könnyebb leküzdésében. A térkép és a jelfogó mellett már hagyo-mányőrző elemévé vált a rendezvény-nek a logó, a videó beszámolók, a NIKE futóbusz, valamint a célkapu is. De hát az ehhez hasonló jól bevált módszerek-nek soha nem is volt érdemes idejekorán búcsút inteni.

Az 5vös 5km futófesztivál eddig is színes volt, és egyre csak színesebb lesz. Szeptember 27-én újabb nevekkel és idő-eredményekkel írhatjuk tovább a verseny történetét. Hajrá ELTE! Hajrá TTK!

Verus(forrás: http://eotvos5.elte.hu)

TétékásNyúz

HÖK Sport&Arcok 7

Elie WieselAz elmúlt héthez hasonlóan most

ismét egy kevésbé tudományos érde-keltségű hazai Nobel-díjas kitüntetet-tünk életébe nyerhettek betekintést. Elie Wiesel, magyar származású ame-rikai íróról olvashattok.

A művész 1928. szeptember 30-án a mai Románia területén fekvő Mára-marosszigeten látta meg a napvilágot egy ortodox zsidó család harmadik csemetéjeként, Eliezer Wiesel néven. Eredetileg anyanyelve a jiddis volt, de magyarul is beszélt már gyermekként, illetve a kultúráért is érdeklődött. Szülei már fiatal korában irodalom olvasására ösztönözték fiukat, a humanista tudat elsajátításának céljából, s emellett vallá-sos nevelésben részesítették.

Középiskolai tanulmányait szülő-városában, Máramarosszigeten kezdte meg magántanulóként. A második világ-

háború idején a debreceni, illetve a nagy-váradi magyar nyelvű zsidó gimnáziu-mokban is tanult. A háborút sajnos csak két nővére élte túl, akikkel egy francia árvaházban találkozott újra, majd később mindhárman Észak-Amerikába emig-ráltak. A család vallási helyzete miatt nehéz sors várt rájuk, 1944-ben depor-tálták őket. A fiatal fiú az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi koncent-rációs táborok fogja volt. Az ekkor átélt, borzalmakkal teli időszakról később tucatnyi könyvet, novellát írt.

Wiesel a csúfos évek lezárultával Párizsban talált magának biztos helyet, ahol 16 évet töltött el. Ez idő alatt írói tevékenységével rangos helyet vívott ki magának a francia irodalomban. Elő-ször hébert tanított és karvezetőként dolgozott, majd újságíró lett. Életmű-veinek számító, holokauszttal kapcsola-tos témájú regényeit csak jóval később, hosszas biztatás után kezdte el meg-

írni. Első nagy műve 1958-ban jelent meg Az éjszaka (La Nuit) címmel, majd két évvel később angol fordításban is kiadták. Ennek előzménye egy anya-nyelvén megírt életrajz volt, amely az És a világ csendben maradt címet viselte. Az író ezután az USA-ba költözött, ahol 1961-ben megkapta az amerikai állam-polgárságot. A mai napig is itt él, jelen-leg a bostoni egyetem tanára. Emellett még a saját nevét viselő alapítvány, illet-ve a Holocaust Emlékbizottság elnöke.

A nehéz sorssal megküzdött írót 1986-ban béke Nobel-díjjal tüntették ki a következő indoklással: „Az egyik leg-fontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányom-ta bélyegét a világ arculatára.” Napja-inkban is tekintélyes, fáradhatatlan és meghatározó alak a rasszizmus elleni küzdelemben.

Solymosi Emőke

XXIII. 5vös 5kmFutócipőt fel, állj rajtvonalhoz Te is!

5 km nem sok, ha az egészségről és egy új egyetemi élményről van szó, amellyel feldobhatjuk a tanulás és a munka hétköznapjait. Szeptember 27-én a hagyományokhoz híven 5 óra 5 perces kezdéssel ismét futófesztivál itt, a Lágymányosi Campuson. Reméljük, Vilzon, a TTK-sok hű kabalája ismét ránk hozza majd a szikrázó napsütést!

Az óra ketyeg, a verejtékcsep-peket ígérő rajtvonal egyre köze-lebb kúszik hozzánk, a szervezők pedig ezekben a percekben is azon dolgoznak, hogy a rendezvény min-den egyes „építőkockája” a helyére kerüljön. Szerencsére az a mosta-nában sokat hallott megállapítás, amely szerint az egyetemisták spor-tolási kedve igencsak apadt az utób-bi években, a 23. 5vös 5km népszerű-ségén sem mutatkozik meg. Sőt, idén valószínűleg rekordszámú indulóra számíthatunk a versenyen. A meg-álmodott cél legalábbis az, hogy az eddigi több mint 300 fős létszám 400 fő fölé emelkedjen.

A futók idejét idén ősszel is lábra erősített chipes időmérő jelzi majd. Az útvonal kerek 5000 métere három leküzdendő körből áll, amelyet a Magyar Atlétika Szövetség közben-járásával mértek ki még 2003-ban. A verseny fővédnöke az ELTE Rekto-

ra és az MRK elnöke, dr. Mezey Bar-na, valamint a BEAC és a MEFS elnö-ke, dr. Kiss Ádám. Az ünnepélyes megnyitót követően futóink zenére melegíthetik be izmaikat Pulay Szilvi aerobik sportösztöndíjas irányításá-val, majd a várva várt rajt következik 17 óra 5 perckor a két épület közötti lezárt parkolóból. Az ELTE-s sport-programok ma már elengedhetetlen részeként cheerleadereink is fellép-nek, és kitartásra biztatják a verse-nyen részt vevő futókat. A hagyomá-nyokhoz híven az egyéni kategóriák mellett díjazzák majd a legjobban teljesítő kart, tanszéket, csapatot és családot is. Emellett idén ősszel elő-ször a kicsik (8-10 éves kor) is meg-mérettethetik magukat a „minimanó” versenyszámban 16 órától, rövidített pályán.

A „ k i s e b b m a r a t o n ” u t á n dumamaratont rendeznek három olimpikonunkkal; Szilágyi Áron

vívó, Kovács Zsófia triatlonista és Menczinger Kata vízilabdázó is velünk rója majd a kilométereket, utána pedig negyed héttől kötetlen beszélgetésre várják a résztvevőket. Az estét tombolahúzás zárja, vala-mint egy mindenkit „összeková-csoló” meglepetéssel is készülnek a szervezők, amely után egy darabig biztosan senki nem felejti majd el, hogy ahol járt, az nem más, mint az 5vös 5km!

A versenyre nevezni a http://eotvos5.elte.hu oldalon, vagy a ren-dezvény napján a helyszíni stand-nál tudtok legkésőbb a futás kezdete előtt egy órával. Részletes progra-mot és további információkat szintén a honlapon találtok. Futócipőt fel, állj rajtvonalhoz Te is!

Verus

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

Magyar expedíciók8Az angol beteg, aki magyar voltMagyar expedíciók

Ha manapság valaki meghallja Teleki Sámuel, vagy Kőrösi Cso-ma Sándor nevét, rögtön eszébe jut róluk legalább annyi, hogy fel-fedezők voltak. Azonban ha ez a valaki Almásy László nevét hallja meg, valószínűleg egyetlen gondolat sem jut róla eszébe.

Almásy László Ede 1895. augusz-tus 22-én született a család borostyán-kői várában. Nagyapja, Almásy Ede egyike volt a Magyar Földrajzi Tár-saság alapítóinak, édesapja, Almásy György pedig elismert Ázsia-kutató volt. Tanulmányait a kőszegi bencés gimnáziumban kezdte, de külföldön, Londonban fejezte be. Itt szerezte műszaki tudását, amely későbbi expe-díciói során nem egyszer az életét men-tette meg. Afrika iránti érdeklődése is angliai tartózkodása alatt éledt fel, Frederick Selous könyvei hatására. 16 éves korában, még Magyarországon repült először: első saját repülőgépét, egy használt Farman 3-ast 1914-ben vásárolta meg. Az első világháborúban pilótaként teljesített szolgálatot orosz, majd később olasz fronton is. Repülés iránti szenvedélye nem csak a háborús éveit határozta meg, de átszőtte egész későbbi életét és felfedezéseit is.

Már első, 1926-os utazása is nagy visszhangot keltett a világban. Sógo-rával, Esterházy Antallal közösen olyan utakat jártak meg, amelyekről előtte még csak álmodni sem mertek a kalandvágyó világutazók. Kenya déli

részéből, Mombaszából indultak, és Kelet-Afrikát bejárva eljutottak egé-szen Alexandriáig, Egyiptomba. Nem csoda, hogy mindenki felfigyelt rájuk, mivel az eddig teljesen feltérképezetlen területeken, embert próbáló körülmé-nyek között tették meg a 3000 kilomé-teres utat, négy keréken.

Egészen 1940-ig Afrikában élt és tevékenykedett. Többek között Kairó-ban létesített egy repülős iskolát, ezzel alapot adva az egyiptomi sportrepülés-nek, emellett több expedíciót indított a kontinens minden szegletébe. Számos szál fűzte Egyiptomhoz, ezek közül a legfontosabb talán Kemal el Din her-ceg volt. A herceg látta Almásyban a kitartást, a szenvedélyt, és az Afrika iránti olthatatlan kíváncsiságot, ami arra ösztönözte, hogy minden kutatá-sát bőkezűen támogassa. Befektetése nem volt hiábavaló. Almásy első jelen-tős felfedezése a Zarzura oázis volt. A híres völgyről először Egyiptomban hallott, és a kincseket rejtő, eltűntnek vélt oázis legendája olyannyira felkel-tette az érdeklődését, hogy támpon-tok után kutatva a beduin törzsekhez fordult. Remek arab nyelvtudásának

is köszönhette, hogy a törzsek lakói készséggel megosztották vele hitüket és meséiket a mesebeli Zarzuráról. Társaival, Patrick Claytonnal és Sir Robert Claytonnal 1932-ben vágtak neki az útnak, ezúttal még négy keréken. A Gilf Kebír fennsík kietlen vidékén keresztül, Egyiptomon, a homokdű-néken át vezetett útjuk. Több hetes expedíciójuk után, megküzdve a terep nyújtotta viszontagságokkal, a vízhi-ánnyal és a kilátástalansággal, végre megpillanthatták az elveszett oázist. A helybéliek olyannyira csodálták Almásy tettét, hogy kitüntették az Abu Ramla, vagyis a Homok Atyja névvel.

Almásynak volt egy álma, ami-ért minden egyebet félredobva, meg-szállottan küzdött. Kiállt érte akkor is, amikor az egész világgal kellett szembenéznie egyedül. Minden kuta-tása végső soron egyetlen célt szolgált: azt, hogy bebizonyítsa, hogy a Föld arculata nem mindig volt olyan, mint amilyennek most láthatjuk. Azért élt és kutatott több tíz éven át, hogy az emberek elhiggyék, lehetséges, hogy ahol ma a Szahara végtelen homok-dűnéi húzódnak, ott egykor tenger hullámzott. Egészen 38 éves koráig kellett tűrnie a hitetlenkedők gúnyo-lódását. 1933-ban azonban olyan dol-got fedezett fel, ami megváltoztatta az akkori világfelfogását. A Zarzura oázis megtalálása világszerte ismertté tette a nevét. Így volt lehetséges, hogy ezúttal már nem csak a herceg, de az Universal filmtársaság támogatását is élvezhette. Kádár László, a kiváló magyar földrajztudós kíséretében tér-képezte fel a Líbiai sivatag utolsó fehér foltját. Első állomásuk az általa már jól ismert Gilf Kebír térség volt. A fennsík óriási homokhegyekkel van keretezve. Ezek barlangjaiba leereszkedve talált rá azokra a sziklarajzokra, amelyek nem csak az álmait váltották valóra, de kitörölhetetlenné tették a nevét a törté-nelemkönyvekből is. A Képek Völgyé-ben olyan állat- és emberábrázolásokra

TétékásNyúz

Magyar expedíciók Magyar expedíciók 9bukkant, amik bizonyították elméletét a Szaharát egykor elborító tengerről. Több száz vörössel, sárgával, barnával és feketével festett alakot talált, vízben lebegő növényekről, úszó emberekről, és állatokról. Felfedezését fényképek-kel, és barlangokból származó kőszer-számokkal bizonyította.

Ezek után jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért merült a feledés homályába a magyarok emlé-kezetében. Az olaszok veresége után a második világháborúban a németek olyan embert kerestek, aki jól isme-ri Afrika sivatagainak minden zugát. Választásuk Almásyra esett, aki ekkor még a magyar légierőnél teljesített szolgálatot. 1941. február 8.-án vezé-nyelték a német sereghez, a Rommel által vezetett Afrikakorpshoz. Mélységi felderítőként tevékenykedett, és az ő nevéhez fűződik a már-már legendás Salaam-művelet is. Ennek célja az volt, hogy két német kémet bejuttasson az angolok által megszállt Kairóba. 5600 km-en keresztül, gyakorlatilag víz nélkül vezette társait a sivatagon át, az angolok által üldözve. Leleményes-ségének köszönhették, hogy végül a művelet sikeres volt. Egy alkalommal

úgy sikerült elrejtőzniük, hogy beás-ta autóikat és önmagukat a homokba. Üzemanyagukat az angolok szabadon hagyott járműveiből pótolta, a hiányt homokkal töltötte fel, így az angolok lassan képtelenek voltak követni őket. Kitartásáért és hősiességéért Vaske-reszt kitüntetésben részesült.

Annak ellenére, hogy Budapestre visszatérve részt vállalt a menekült zsi-dók bújtatásában, a háború után népel-lenes bűncselekményekkel vádolták, és többször börtönbe zárták. Befolyásos barátainak segítségével mindig kisza-badult, és Germanus Gyula vallomásá-nak köszönhetően végül felmentették. Ez azonban már nem tudott azon a képen változtatni, ami az emberekben kialakult róla. A háborúban német oldalon véghezvitt tettei miatt náci-nak, és magyar-ellenesnek bélyegez-ték. Felfedezéseit és nagyságát tuda-tosan törölték a magyar köztudatból. 1947-ben el kellett hagynia az országot. 1951-ben épp Ausztriába tartott, ami-kor megbetegedett. Hiába kezelték a salzburgbi szanatóriumban a legjobb orvosok, 1951. március 22-én hosszú szenvedés után elhunyt. Testét Salz-burgban helyezték örök nyugalomra.

Külföldön a mai napig elismerik nagyságát és felfedezéseinek jelentősé-gét. Ezt bizonyítja a Michael Ondaatje könyve alapján készült 1996-os játék-film, Az angol beteg is. A főszereplő maga Almásy, bár a történet fiktív. Felfedezéseit, és tudományos sikereit háttérbe szorítva, egy angol nővel foly-tatott szerelmi viszonyára hegyezik ki a forgatókönyvet. Egy valamit még-is tökéletesen ábrázol a film: Almásy kitartását, megszállottságát és szen-vedélyét a sivatag iránt. A valóságban nem tudunk hasonló kapcsolatáról, sőt soha nem házasodott meg. Volt ugyan egy norvég menyasszonya, Gudrun, de végül egy félreértés miatt őt sem vette el.

Almásy László szenvedélyesen és kitartóan hajszolta az álmait. Szem-benézett fizikai és szellemi kihívások-kal. Legyőzte, sőt, megszelidítette a Szaharát. Kiállt a világgal szemben, és küzdött az elképzeléseiért. Támogatta és segítette társait. Rengeteg akadályon és viszontagságon át kitartott az álmai mellett. Jó ember, zseniális felfedező, és ízig-vérig magyar volt. Miért ne gon-dolnánk hát emlékére büszkeséggel?

cili

Ha a megjelenés előtti napokban kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, vagy ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/tetekasnyuz oldalon! Az ötszázadik lájkoló könyvet kap ajándékba.

Az ELTE Kortárs Segítő Csoport egy pszichológushallgatók-ból álló önkéntes csoport, mely az egyetem Életvezetési- és Diáktanácsadó partnerszervezeteként működik. Többféle szol-gáltatásunknak egy közös célja van: megkönnyíteni a hallga-tótársaink életét.

Az általunk fel-kínált segítő beszél-getés hasznos lehet, akár a tanulmánya-iddal kapcsolatban vagy tanácstalan, akár az életedet érintő kérdéseidet szeretnéd megbe-szélni valakivel. A

Kortársak mindegyike pszichológushallgató, így bizalommal fordulhatsz hozzájuk, hiszen szakmai tudásuk mellett megvan az a hatalmas előnyük is, hogy Veled egyidősek – így pontosan tudják, milyen is egy huszonéves bőrében lenni.

Minden félévben szervezünk Filmklubot, ahol egy-egy témát járunk körül érdekes alkotásokkal és kötetlen beszélgetéssel. Nálunk részt vehetsz az önismeretedet és pszichológiai érzé-kenységedet fejlesztő játékalkalmakon is az Identity és a DiXit társasjátékok segítségével.

A Kortárs Segítő Csoport emellett a Tandem program kere-tében lehetőséget teremt a külföldi és a magyar diákok közötti kapcsolatépítésre, és szerepet vállal a bármilyen módon aka-dályozott diákok segítésében is.

Segítőinket, programjainkat, ügyeleti időpontjainkat meg-találod a www.kortars.elte.hu honlapon, a Kortárs facebook oldalán, és keress minket bizalommal az info@kortars.elte.hu email címen!

Írj 4-6-ost! Ha van egy jó sztorid, ami a BKV-n vagy az egyetemre jövet történt veled és szeretnéd megosztani az olvasókkal, akkor írd meg nekünk a

negyeshatos@nyuz.elte.hu-ra!Formai követelmények: 2000 karakter (szóközökkel), a cím pedig

legyen negyeshatos_nev.

Az Egyetemi Rádiószínpad casting felhívásaHa szeretnél részt venni hangjátékok és rádió feature-ök készítésében, akkor várunk egy meghallgatásra, amelynek során felmérjük, hogy milyen típusú rádiós szerepekre lennél a legeslegjobb. Várunk írói, dramaturgi és vágói munkára is. Írd meg neved, elérhetőséged és azt, hogy a fentiek közül

melyik érdekelne a legjobban.Előnyök:

- letölthető, rádiókban sugárzott referenciák- sok munka és szórakozás

- rendszeres nyilvános bemutatók- egyelőre önkéntes munka, azaz fizetés nincs, csak dicsőség

vanA jelentezésed ide várjuk: radio@emc.elte.hu

Az ELTE Kortárs Segítő Csoport egy pszichológushallgatók-ból álló önkéntes csoport, mely az egyetem Életvezetési- és Diáktanácsadó partnerszervezeteként működik. Többféle szol-gáltatásunknak egy közös célja van: megkönnyíteni a hallga-tótársaink életét.

Az általunk fel-kínált segítő beszél-getés hasznos lehet, akár a tanulmánya-iddal kapcsolatban vagy tanácstalan, akár az életedet érintő kérdéseidet szeretnéd megbe-szélni valakivel. A

Kortársak mindegyike pszichológushallgató, így bizalommal fordulhatsz hozzájuk, hiszen szakmai tudásuk mellett megvan az a hatalmas előnyük is, hogy Veled egyidősek – így pontosan tudják, milyen is egy huszonéves bőrében lenni.

Minden félévben szervezünk Filmklubot, ahol egy-egy témát járunk körül érdekes alkotásokkal és kötetlen beszélgetéssel. Nálunk részt vehetsz az önismeretedet és pszichológiai érzé-kenységedet fejlesztő játékalkalmakon is az Identity és a DiXit társasjátékok segítségével.

A Kortárs Segítő Csoport emellett a Tandem program kere-tében lehetőséget teremt a külföldi és a magyar diákok közötti kapcsolatépítésre, és szerepet vállal a bármilyen módon aka-dályozott diákok segítésében is.

Segítőinket, programjainkat, ügyeleti időpontjainkat meg-találod a www.kortars.elte.hu honlapon, a Kortárs facebook oldalán, és keress minket bizalommal az info@kortars.elte.hu email címen!

Írj 4-6-ost! Ha van egy jó sztorid, ami a BKV-n vagy az egyetemre jövet történt veled és szeretnéd megosztani az olvasókkal, akkor írd meg nekünk a

negyeshatos@nyuz.elte.hu-ra!Formai követelmények: 2000 karakter (szóközökkel), a cím pedig

legyen negyeshatos_nev.

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

Tudósítás12Erasmusos beszámolókKaptunk hideget és meleget is

Előző hét szerdán két érdekes beszámolót is hallhattunk Erasmu-sos diákoktól a Földrajzos Klub előadássorozatának keretein belül. Lajtai Ádám Észtország, kitekintéssel a baltikumra, Madarász-Loson-czy Bálint pedig Nizza és Dél-Franciaország címmel tartott előadást, így a hideg és zord Észak, és a meleg, napsütötte Dél szerelmesei is egyaránt élvezettel hallgatták a fiúkat.

Este hatkor már izgatottan vártam a beszámolók kezdetét, az egész napos, kimerítő órák után ugyanis kellemes kikapcsolódás egy olyan előadás, ahol nem kell a tananyag megértésével és jegyzetelésével gyötörnöm magam, hanem egyszerűen csak be kell ülnöm a terembe, és kényelmesen elhelyez-kedve élvezni az egészet. Ádám kezdte el Észtország környezetének és éghaj-latának bemutatásával. A vidékre a síkság jellemző, a legmagasabb pont is mindössze 318 méter magas. Ez a sík-ság viszont nem olyan, mint az Alföld, inkább hepehupás, ugyanis a jég pusz-tító munkája tette ilyenné. Az éghajlat mérsékelt övi nedves kontinentális, kis óceáni beütéssel. Rendkívül hideg van, azon a télen a legalacsonyabb hőmér-séklet -34,5°C volt és nyáron is maxi-mum 24°C-ot mutatott a hőmérő. Sok csapadék jellemző az országra, és nem ritka, hogy még áprilisban is hó hullik az égből. Az ország területének körül-belül felét boreális erdő borítja, ahol sok vadállat található, emellett nagyon gyakoriak a mocsarak is. Észtország zászlaja is a leggyakrabban látható környezetet ábrázolja – az alsó fehér csík a hófödte vidéket szimbolizálja, a középső fekete a sűrű fenyvesekre utal, a felső kék sáv pedig az eget ábrázolja.

A történelem során, dán, svéd és orosz fennhatóság alatt is álltak, és a Német Lovagrend is hatást gyako-rolt rájuk. 1991-től függetlenek, de az azóta eltelt húsz év alatt rengete-get fejlődtek. Évi 6-7%-os gazdasági növekedést produkálnak, ami a vál-ság kirobbanása óta kissé csökkent. Saját élelmiszerhálózatuk van, például a Comarket és a Kaubamaja és egy feltörekvő légitársaságuk, az Estonia air. Híres sörük a Saku, csokijuk a Kalev, vodkájuk pedig a Viru Valge. Az informatikában is nagyon otthon vannak, hozzájuk fűződik ugyanis a Skype kitalálása.

A 45000 négyzetkilométer terüle-tű ország tizenöt megyéből áll. Ritkás településszerkezet jellemzi, mindösz-sze négy nagy városa van, Tallinn, Tar-tu, Pärnu és Narva. Ádám az előző fél-évet Tartuban töltötte, amely egy igazi egyetemváros – százezer lakosának 25%-a diák. A Tartu-i egyetemet 1632-ben alapította II. Gustav Adolf svéd király. A nagy múltú intézmény kilenc karát nagyjából tizennyolcezer hallga-tó látogatja. Erre az egyetemre járt töb-bek között Kristjan Jaak Peterson, egy Kazinczyhoz hasonlítható nyelvújí-tó és költő, Friedrich Georg Wilhelm von Struve csillagász, aki leginkább az általa kifejlesztett háromszögelési technikával történő földmérésről híres és Johann Voldemar Jannsen, az észt himnusz szerzője. Az egyetem közelé-ben van az Angyalhíd és az Ördöghíd. Azt szokták mondani róluk, hogy a szórakozni vágyó diákok az egye-temet az Angyalhídon hagyták el, viszont amikor jönnek vissza a vizs-gákra, akkor az Ördöghídon kelnek át. Azt, hogy Tartuban mennyi diák van, jól mutatja a Csókolózó diákok szökő-kútja is. A városban található még a ferdeház, amely egy ferde épületben lévő múzeum, valamint egy sörgyár, egy postamúzeum és egy obszervató-rium is. Észtország többi látványos-sága Tallinn, a főváros, ami egyben a legépebb Hanza jellegű város is, Viljandi, egy romos várkastéllyal és szép függőhíddal, Saaremaa szigete világítótoronnyal, szélmalmokkal és makadám utakkal, a Lahemaa Nem-zeti Park és a Peipus-tó, ami Európa ötödik legnagyobb tava.

A hideg tájakat egy kis napsü-tés váltotta fel, következett ugyanis Balázs előadása a dél-franciaországi Provence-Alpes-Côte d’Azur régió-járól, kiemelve Nizza városát, ahol az előző félévet töltötte. A várost 350 ezer fő lakja, de agglomerációja az

egymillió főt is eléri, amely szinte az egész megye lakosságát kiteszi, ugyanis a tengerpart sűrűn lakott, a belső terület a hegyek miatt csaknem lakatlan. Az idő nagyon kellemes egész évben, nem csoda, hogy nagyon közkedvelt üdülőhely. Mediterrán éghajlat jellemzi, télen is akár 16-18°C lehet a hőmérő. Nagyon ritkán esik csak hó, ezt mutatja az is, hogy már a havazás bejelentésekor rögtön sztráj-kot hirdettek a buszsofőrök a város-ban. Ha azt gondolnátok, hogy oké, kellemes az idő télen, de nyáron biz-tos meg lehet sülni, akkor tévedtek. A közeli hegyek miatt a hideg és a meleg levegő is nehezen jut be, így nyáron sem jellemző a forróság. A város szívét a három kilométer hosz-szú, ívelt Angyal-öböl jelenti, amelyet pálmafás sétány szegélyez. Kikötő-je kicsi, főképp csak magánjachtok veszik igénybe. A városon látszódik az itáliai hatás, a négyzet alakú főtér és az árkádok kissé Torinót idézik. Az óvárosra szűk utcák jellemzőek, a házfalak összeérnek és gyakran a két szemben lévő ház közé kifeszített szárítókötelekre teregetik a ruhákat. Érdekesség még, hogy csak egyetlen villamosvonal van a városban, és azt is csak 2007-ben építették.

Észak felé haladva Villefranche-hoz jutunk, ami egy kis öbölben fek-szik, a meredek sziklákhoz nagyon közel. Mellette található az Éze nevű kis település, ahol egy gyönyörű egzo-tikus kertet alakítottak ki a várrom-ban. Utána következik Monaco, ami egy mindössze 22 négyzetkilométer nagyságú városállam. Igazi kirakatvá-ros, a leggazdagabbak élnek ott, és az utakon csak menő sportkocsikat lehet látni. Nizzától délre található Antibes. Neve görög eredetű, arra utal, hogy szemben van Nizzával. Jobban bele-nyúlik a tengerbe, messzebb van a hegyektől, így rendesen rá lehet látni az Alpokra. Egy Picasso múzeum is található a településen belül, ugyanis a festő pár hónapig ott élt, és az akkor készült képeit a városnak adományoz-ta. Egy nagyjából húsz kilométeres lakatlan rész után – amelyet gyönyörű vöröses vulkáni eredetű hegyek sze-gélyeznek – Saint-Tropezhez érünk. A nyári nyüzsgést leszámítva egy nyu-godt halászfalu, de a turisták érkezé-sekor az 5000 lakosú település lélek-száma megtízszereződik.

Horváth Anna

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 13Nap-Föld kapcsolatA szférák zenéjétől az űridőjárásig

Lichtenberger János (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tan-szék) A szférák zenéjétől az űridőjárásig – avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között? címmel tart előadást Az atomoktól a csillagokig sorozatban 2012. szeptember 20-án az ELTE TTK-n.

Miért az Antarktiszon van a legtöbb kutatóállomás? A válasze-gyszerű, az Antarktisz felett a leg-nagyobb a töltött részecskék sűrűsége. A sűrűsödő erővonalak úgy viselked-nek, mint egy mágneses tükör, s ezt a jelenséget a Déli-sarkvidék felett, a földhöz közelebb figyelhetjük meg. A töltött molekulák lejjebb ereszked-nek, ahol találkoznak a levegővel, azaz semleges molekulákkal, és egymás-sal ütköznek össze. 2012. szeptember 20-án Lichtenberger János (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék) tartott előadást az ELTE Lágymányosi kampuszán A szférák zenéjétől az űridő-járásig – avagy mi a kapcsolat az Antarka-tisz és a műholdak között? címmel.

A műholdak mindennapi életünk szerves részévé váltak a, és az általuk nyújtott szolgáltatások. Mi az űridőjárás, milyen hatása van, van-e egyáltalán hatá-sa a földi életre és a társadalomra? Hog-yan hat ez a műholdakra? Mi a kapcsolat a földi- és az űridőjárás között? A legtöb-ben nagy bajban éreznénk magunkat, ha nem lenne például GPS szolgáltatás. Azért foglalkozunk az űrben lejátszódó folyamatokkal, mert ezeknek a dolgok-nak a működése nagyban befolyásolja mindenki életét.

De mielőtt belevágnánk tisztáznunk kell néhány alapvető fogalmat. A szféra jelentése az idő múlásával egyre vál-tozott, a ptolemaioszi világképben a különböző szférákat még a bolygók alkották, legkívül pedig az égi szféra foglalt helyet.

Mára azonban egészen más jelentést kapott. Az első, és az élet szempontjából legfontosabb a tropo-szféra, az alsó 10-12 km, itt történik minden folyamat, amely az ember számára fontos lehet. Vagy mégsem?

Azt gondolnánk, 11 km feletti magasságokban már semmi nincs, az ott lezajló események nincsenek hatással ránk. Ez azonban tévedés. Ha egy töltött részecske becsapó-dik egy műholdba, átkalibrálhatja a memóriáját, így az antennája elfor-dulhat. A repülők és utasaik sugár-terhelést szenvednek, a gépek mág-neses navigációjára hatással van, ezért nagy mágneses viharban a sarki övezetben nincs forgalom. A semle ges légkör sűrűsödhet, a molekulák összeütközhetnek, ezzel akadályt képezve, amely befolyásolja a kom-munikációt, a GPS-t. A távvezetékek-ben feszültség indukálódhat, amely a nagyfeszültségű transzformátorok telítéses állapotához vezethet, amelyek ekkor elkezdenek melegedni, akár le is éghetnek. A troposzférát követi a sztratoszféra, a mezoszféra, majd az exoszféra. Csakhogy ezzel még nem zárul a szférák sora. Ezek után, körül-belül 70 km felett kezdődnek azok a zónák, amelyekkel mi most foglalkozni fogunk, az ionoszféra és a magnetosz-fréra. Az ionoszféra a mágneses tér, és a plazma házassága. A Föld tulaj-donképpen egy nagy mágnes, emiatt tudunk iránytűt használni. A mágne-ses dipól tengelye nem esik egybe a

Föld forgástengelyével, hanem azzal 11,5 fokos szöget zár be, a központ-ja pedig körülbelül 450 km-re van a Föld központjától, és mozog is. A plazma tulajdonképpen egy negyedik halmazállapot, amely ugyan gáz hal-mazállapotú, csakhogy töltéssel ren-delkezik. A Földön ez az anyag kevés helyen található meg: villámokban és a lángban, az űrnek azonban körülbelül a 90%-át alkotja. Bármilyen meglepő, a csillagok is plazmák, tehát Nap is egy nagy plazmahalmaz.

Az ionoszférában a Nap és a mág-neses tér együttes hatása érvényesül. Így a töltött részecskék szabadon tud-nak mozogni bármilyen elektromos tér hatására, nagyon jó vezetők. Az ionoszféra és a földfelszín ily módon tükörként funkcionál, a hullámok (például rádióhullám) oda-vissza verőd-nek, így nagyon messzire juthatnak.

A magnetoszféra 700-800 km felett helyezkedik el, részei a hidegöv (pla-zmaszféra), a forró öv, (sugárzási öv), és a meleg öv.

A forró öv, vagyis a sugárzási öv arról kapta a nevét, hogy nagyon sok részecske van itt. Ezt úgy állapították meg, hogy egy Geiger-Müller (radio-katív részecskék számlálására kife-jlesztett) számlálóval ellátott műhold elnyújtott elliptikus pályán haladt a Föld körül, s mikor annak közelében volt, kiválóan működött, ám 700-800 km felett néma maradt. Ez vagy azt jelentette, hogy a számláló elrom-lott, vagy valóban nagyon sok nagy energiájú részecske van ott.

A meleg öv energiája és sűrűsége, a hideg és meleg szféra között helyez-kedik el. Ez a szféra felelős a Földön megbolondult iránytűkért, valamint az elektromos viharokért. Mágne-ses viharok alkalmával a mágneses tér drasztikusan lecsökken. Mag-yarországon 2003-ban lehetett sarki fényt látni.

Weyde Szandratudositas@nyuz.elte.hu

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

Természet-Tudomány-Technika14BiolumineszcenciaCikázó fények a sötétben

Ezen a héten egy érdekes világba utazunk, amely ugyan nem fényévekre található, de kétségtelenül idegen lényekhez vezet, ahol bizony minden tekintetben a fényé a főszerep. Megvizsgáljuk mi köti össze a dinoflagelláta planktont és a szentjánosbogarat. No és persze a miértekre is kíváncsiak vagyunk.

A sötétben világító élőlények főként a tengerek mélyében találhatók, de akadnak néhányan a szárazföldön is. A jelenség, amely összeköti őket a biolumineszcencia. A lumineszcencia összefoglalóan az anyag egy fénysu-gárzása, amely úgy jön létre, hogy az atomok, molekulák gerjesztődnek pél-dául mechanikai, vagy kémiai energi-ával. A lényeg, hogy – nem hőközlés következtében – magasabb energia- állapotba jutnak, majd a fény kisugárzá-sával újra visszakerülnek alaphelyzetbe.

A biolumineszcens titok nyit-jára Raphael Dubodis francia tudós egy kagylófaj vizsgálata során jött rá a 19. században. Miközben az élőlé-nyek a sötétben fénybe borulnak, egy biokémiai reakció történik. A folyamat-hoz egy szerves molekula (luciferin), egy enzim (luciferáz), magnézium-ion, vala-mint az aktiválási energiához adenozin-trifoszfát (ATP), és oxigén jelenléte szük-séges. A reakció során a „fényhozó” szerves anyag oxidálódik, a keletkezett többletenergiát pedig fény formájában leadja. A végeredmény egy 100% hatásfo-kú hideg fény, amelynek színe a luciferin kémiai összetételétől függ.

Sajnos az, hogy a legtöbb tengeri élőlény a bolygónkon világít, kevéssé értékelt, mégis fontos tény a tengeri élet megismeréséhez. A biolumineszcencia eszköz is, segítségével többek között szennyezések útját láthatóvá lehet ten-ni, és követni lehet vele.

Edith Wildder óceonográfus, ten-gerbiológus, saját bevallása szerint a biolumineszcens élőlények megszál-lottja. Elsők között készített felvétele-ket egyszemélyes tengeralattjárójából erről a kissé bizarr, villanyozó biroda-lomról. A teljesen sötét tengerfenéken – miután a hajó fényeit is eloltotta – egy lyukacsos háló segítségével háborgatta a mélytengeri puhatestű-eket, és amikor azok a hálóhoz értek, a szeme elé tárult az elképesztő ben-tosz.

Jó pár élőlény képes magát fényfor-rássá varázsolni. Ilyen az egysejtű alga, biolumineszcens dinoflagelláta is, amely arra használja hangtalan, „vérfagyasztó sikolyát”, hogy elriassza a ragadozókat. A fekete sárkányhal is hasznosítja a ked-vezőtlen figyelemfelkeltést a rosszakarók számára. A hajó laborjában egyedi ketrec segítségével, elsötétült környezetben len-csevégre kapták, ahogy az állat testét befe-dő fénykibocsájtó szervek működésbe léptek. Az uszonyától a bajuszáig minde-ne elképesztő módon „szikrázott”, mint-ha egy földönkívüli lény kelt volna életre. A világító tintahal – Watasenia scintillans – csak néhány centiméter ugyan, de egé-sze fénylik. A Japán-tengerben sok ilyen apró lábasfejű kölcsönöz villogó kék színt a víznek. Látványos és közkedvelt idő-szak, mikor az ottani partokra kiúsznak, és egyfajta azúrkék fátyolként ellepik az öblöket. Sajnos Japánban ezek a tintaha-lak is közkedvelt eleségnek számítanak.

Azt gondolnánk, hogy ezzel ki is merül az érdekes képességek birtokában lévő fénylő világ. A tűzköpő rák ezt cáfol-ja: Ugyan ártatlan, könnyű zsákmánynak ígérkezhet, de nevéhez hűen, ha kelepcé-be kerül, foton-tüzet nyit, mintha torpe-dókat lövellne. A tengeri Vénusz légycsa-pója némi kitartó bökdösés után fények, és színek teljes galaxisát rajzolja ki.

Tudósok szerint az élőlények ragyo-gása többrétű, a védelmen kívül kom-munikációra, élelemszerzésre, párzásnál csalogatásra, és rejtőzködésre egyaránt használatos. Az óceánok mélyén egy-fajta fotonokkal történő kommuniká-ció alakult ki, amelynek megfejtésétől még messze járunk. Ennek megértésére viszont a lehetőségek adottak, például ilyen eszköz a 16 kék LED-del felszerelt elektronikus medúza. Ezt a Bahamáknál kb. 610 méter mélyen eresztették a vízbe, hogy fényeket kibocsájtva társalgásra invitálja a biolumineszcens állatokat.

A szárazföldön ólálkodó világító pél-dányok, tengeri társaiknál jóval később, a kutatások szerint mindössze pár tízmillió

éve jelentek meg. Paleobiológusok arra a következtetésre jutottak, hogy míg az óceánokban világító egyedek már 400 millió évvel ezelőtt úszkáltak, addig a szárazföldi fénykibocsájtó fajok legko-rábban 65 millió évvel ezelőtt jelenhet-tek meg. A tényleges indok még várat magára, egyelőre csak teóriák születtek. Lehetséges, hogy a szárazföldi fajok az éjjeli állatok tömeges megjelenésekor bukkantak fel, ámbár vannak ambivalens leletek, méghozzá, hogy a lumineszcens fajok létezése előtt már voltak éjszaka aktív dinók, továbbá madarak. Elképzel-hető, hogy a szárazföldön élő fajok csak jóval később voltak képesek kezelni a biolumineszcencia mérgező mellékter-mékét, a tengerekben megkönnyítette ezt a hidegebb és egyenletesebb hőmérséklet.

A lista nem túl hosszú, a szárazföldi világító állatok ritkák, és a kihalás veszé-lye fenyegeti őket. Legismertebb a rova-rok közül kerül ki, méghozzá a szentjá-nosbogár. Röpködő apró fénycsóvaként, kódolt jeleket küldve, beragyogja az éjsza-kákat. A hímek elsődlegesen párkeresés céljából villognak. Fajspecifikus jelzéseket adnak le, a világítás szakaszos, melyet jellegzetes szünet követ, erre a nőstények mindössze egyetlen villanással reagál-nak amennyiben potenciális párt találnak. Akadnak olyan szentjánosbogár fajok, kb. egy százalék, amelyek nagy csoportokba verődnek, és egyszerre ismétlődő ritmi-kus fényjelzést bocsájtanak ki. A cikázó kis lények a madaraknak is üzennek, méghozzá egy kisebb rosszullétet okozó anyag segítségével tudatják, hogy keres-senek másik prédát.

Ugyan az emberek is használ-ják a lumineszcencia mesterséges for-máját, mégis engem igazán maga a biolumineszcencia varázsolt el. Nehéz szavakba önteni ezt a különös, néha távoli galaxisokat idéző jelenséget, a „fénylő lények” egész sorát, de mégis úgy érzem egy próbát megért.

Kőnig Ritattt@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15Rendezvények a BKV-nál125 éves a budapesti villamos és HÉV

Nem is gondolnánk, hogy a budapesti tömegközlekedés min-dennapjainak immáron 125 éve képezi szerves részét a villamos és a HÉV. Eme neves esemény kapcsán utazzunk vissza az időben, és ismerjük meg kicsit jobban a főváros forgalmában ma is igen jelen-tős szerepet játszó ágazatokat.

Bár talán kevesen tudják, de Budapest volt az egyik legelső város a világon, ahol megindult a min-dennapos villamosközlekedés. Ezen egyébként nem kell úgy meglepőd-ni, hiszen nem árt eszünkbe vésni a tényt, hogy a fővárosi metró a világ harmadik legrégebb óta működő földalattija – az 1-es (sárga) vona-lát 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánították!

A pontos villamos indulás épp 125 évre visszamenőleg, 1887. no- vember 28-ára datálható, ugyanis ekkor nyitották meg a Nagykör-úton Budapest első közúti villamos pályáját, amellyel – bár kezdetben ugyan csak kísérleti jelleggel – meg-indult a fővárosi villamosközleke-dés. Ekkor még nem volt egységes irányítás alatt, de az I. világháború után felmerült a központosítás gon-dolata. Idővel többféle fejlesztésen ment keresztül, például a harmincas években sor került karbantartó bázi-sok, forgalmi telepek, kocsiszínek fejlesztésére. A II. világháborúban a főváros ostroma során ismét hatal-mas károkat szenvedett a járműállo-mány, és a vágányhálózat is súlyo-san roncsolódott.

Az 1950-60-as években újfajta jár-művek születtek meg, többek között az UV-k, amelyeket hamar szolgálatba is állítottak, valamint a régi favázas kocsikat acélvázasították. Az 1956-os forradalom sajnálatos eseményei hatal-mas károkat okoztak a villamosháló-zatnak: a harcok következtében a felső vezetékek kis hányada maradt csak ép, és rengeteg jármű sérült meg. Budapest Főváros tanácsa 1968. január 1-jével,a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Fővárosi Kishajózá-si Vállalat, valamint a Budapesti Helyi Érdekű Vasút (HÉV) összevonásával létrehozta a Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV). Így született meg a ma is működő közlekedési társaság.

A HÉV olyan közlekedési esz-köz, amely a belváros különböző pontjait köti össze Szentendrével, Gödöllővel, Csömörrel, Csepellel és Ráckevével, amely városokról a nevüket is kapták a különböző vonalak, így a szentendrei HÉV H5, ráckevei HÉV H6, csepeli HÉV H7, gödöllői HÉV H8 (Gödöllő) és H9 (Csömör) neveket viselik. Legtöbb állomása a föld felett van elhelyezve, néhány viszont a föld alatt található. Működését pár hónappal korábban kezdte, mint a villamos. Az új jár-művek hamar népszerűvé váltak, így a korábban használatos közlekedési

eszközök teljes mértékben kiszorul-tak a város utcáiról. Mára a HÉV Budapest, és a környező települések közötti elsődleges utazási eszköz-ként üzemel.

A rendezvénysorozat a neves évfordulóról különféle programok-kal emlékezik meg. Kezdjük rögtön azzal, hogy a három hónap alatt több alkalommal felszállhatunk nosztalgia villamosokra, melyek a Boráros tér – Széll Kálmán tér, valamint a Kama-raerdő – Újbuda-Központ útvonala-kon lesznek fellelhetőek. Az egyet-len szépséghibája, hogy bérlettel nem használhatóak, csak menetjeggyel, melyet 400 Ft-ért a villamosvezető-

től válthatunk meg, de azt mondom, hogy egy hosszabb utazást megér a dolog. Szeptember 15-én és 16-án, a Kulturális Örökség Napja rendez-vény kapcsán lehetőségünk nyílott bepillantani a színfalak mögé, ugyan-is nosztalgiajáratokkal eljuthattunk a Kelenföldi Kocsiszín műhelyeibe, ahol igazi gyöngyszemeket is fel lehetett fedezni a történeti- és jár-műbemutatók kapcsán. Ugyanitt sok egyéb érdekességet is megtudhattunk a villamosközlekedés működéséről, például, hogy mivel járnak a karban-tartási folyamatok, vagy hogy miként szervezik meg a forgalomirányítást, illetve magának a kocsiszínnek a tör-ténetét is megismerhettük.

A szentendrei HÉV vonalán már közlekedik a 1960-as gyártású MIX/A sorozatú nosztalgiaszerelvény, mely a Városi Tömegközlekedési Múze-um megközelítését könnyítheti meg számunkra. A cinkotai kocsiszínben nyílt nap várható októberben, vala-mint novemberben három hétvégén is nosztalgiavonatokra lehet számí-tani a H8-as HÉV vonalán. Ehhez kapcsolódóan pedig nosztalgia vil-lamosok is közlekednek a 2013-tól megújuló 3-as villamos vonalán. A programok listája folyamatosan bővül, részletesebb információkért felkereshetjük a BKV oldalát, illet-ve különféle standokat, amelyek a társaság érdekeltségei közé tartoz-hatnak.

Azt egyébként érdemes megemlí-teni, hogy a rendezvény megnyitóján is jelenlévő Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint – még ha valamilyen oknál fogva is, bármennyire nehéz lehet ezt elhin-nünk – a budapesti tömegközlekedés európai szinten igenis fejlett, és hogy a cég saját indexe alapján a felmért harminc főváros közül, városunk az előkelő tizedik helyen áll.

Michael Kay

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

Helyvektor & Kritika16

A nő megkísértéseUgye-ugye, vajon melyik kedves

Olvasó ne révedne vissza néhanapján középiskolai tanulmányaira, amelynek porosodó kupacából olykor-olykor visz-szaköszön Bulgakov Mester és Margaritá-ja. Egy szép emlék, egy szép történet, de vajon hányszor lehet, és leginkább hány-szor kell elolvasni egy ilyen kaliberű írást ahhoz, hogy fel tudjuk fogni mindazt, amelyet szerzője át szeretett volna adni számunkra. Voltunk-e és vagyunk-e elég érettek ahhoz, hogy befogadhassuk ezt a nagyszerűséget? Egy próbát azonban mindenképpen megér.

A sátán, a gonosz, kísértéssel fenye-gető lélek motívuma végigvonul egész történelmünkön. Nem kell olyan mesz-szire mennünk, és máris belebotlunk egy-egy ilyen elbeszélésbe. Éva esete az almával, vagy éppen kedves Faus-tunk leszerződtetése csak két példa a

rengeteg közül. Az emberi elme észve-szejtő meséket képes kiötleni, amelye-ket gyakran ki kell írnunk magunkból ahhoz, hogy tovább töprenghessünk, hogy meg ne bomoljunk, hiszen bár-mit is igyekszünk elhitetni magunkkal, félünk. Önmagunktól. Annak felismeré-sétől, hogy esendőek vagyunk.

Ez a regény is valami hasonló célt hivatott szolgálni, amelynek már csak hosszú éveken keresztüli megírása és kiadásának kalandos története is meg-érne egy misét.

A sötét oldal szerepeit Woland és kis társasága tölti be, akik Moszkvába érkezvén féktelen tobzódásba kezde-nek, alaposan összekuszálva a város-ban megszokott rendet. A feketemágus – kihasználva a polgárok gyarlóságát – olyan keserű tréfákat visz véghez, ame-lyek túlmutatnak a jó ízlésen és az erköl-csiségen. Azonban egyre előrébb halad-va a lapok kusza bábelében okvetlenül

megfogalmazódik bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg az-e a rossz, akiről azt állítják, vagy mindezek pusztán csak az elménk legmélyén megbúvó sztereo-típiák lecsapódásai? Lehet-e az gonosz, aki – furcsán ugyan, de – segíteni próbál másokon, és lehet-e az szépreményű, akinek szemét elhomályosítja a pénzsó-várgás fanyar köde? Nos, ezt mindenki-nek a maga tiszte eldönteni.

Mi sem lehetne természetesebb mindezek után, hogy a regény egy nem is olyan aprócska szála a szerelem orsóján tekergőzzék úgy, hogy olva-sás közben ki sem zökkent bennünket a folyamatos macska – egér párosítás követéséből. És, hogy ne csűrjük oly sokáig a szót: olvasmányos és humoros, ez az a két jelző, amelyekkel leginkább jellemezni lehetne ezt az azóta nagy sikerűvé cseperedett alkotást.

F. Andorkritika@nyuz.elte.hu

Lapraszerelt vacsoraEgy elegáns svéd étterem

Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben már hallottatok a nagy kék-sárga áruházról (esetünkben az Örs vezér terén), amit legtöbben az otthon összeszerelhető (illetve összeszerelendő) bútorokról ismertek, azonban nem mindenki tudja, hogy azoknak is van ott keresnivalója, akik még nem terveznek nagyberuházást a lakás kényelmesebbé tételével.

Bizony, az IKEA a lakásfelszerelésen túl étkezési lehetőséget is kínál a beté-vedő vendégeknek, méghozzá nem is a legáltalánosabb módon. Kínálatukban megtalálható például a svéd húsgolyók (10 db 890 Ft), a rákos szendvics (690 Ft), vagy a lazac, de a különlegességek helyett választhatjuk a rántott sajtot (790 Ft) vagy a csirkesalátát (890 Ft), valamint többféle süteményt (290-350 Ft) is. Az ita-loknál (200 Ft) a szokásos kóla és szénsa-vas narancs mellett ott figyel a szénsavas áfonya és a limonádé is.

Az étterem-részleg elhelyezése egyébként trükkös, hiszen csakúgy, mint más hipermarketekben – ahol a zsömléért végig kell járnod az egész áruházat – itt is a bemutatótermeken át vezet az út. Ráadásul kifelé jövet végig kell barangolnunk a raktárté-ren, így könnyen szemrevételezhet-jük az áruház kínálatát, és ha rájö-vünk, hogy „jé, nekem pont egy ilyen vágódeszkára lenne szükségem” –

saját tapasztalat – akkor azt meg is vásárolhatjuk egyből.

Az étterem kialakítása a gyors kiszolgálásra specializálódott: több sorba állhatunk be azonos kínálattal, tálcát veszünk magunk elé (ha többen vagyunk, három tálca hordozására

alkalmas kis „bevásárlókocsit” tolha-tunk magunk előtt), majd az áruházi húspulthoz hasonló plexiajtók mögül kedvünkre válogathatunk a különféle előre összepakolt hidegtálak és süte-mények közül. Miután szomorúan vesz-

szük tudomásul, hogy bizony nekünk erre nincs pénzünk, megérkezünk a melegételes szekcióra, ahol kedves és fiatal kiszolgáló-személyzet várja, hogy tudtukra adjuk, mit is szeretnénk eddig többé-kevésbé (kinek mennyire van önuralma ugye) üres tálcáinkra pakol-ni. Eztán jön a saláta, majd az üdítős pohár kiválasztása önkiszolgáló jelleg-gel, majd több kasszánál a fizetés. Végül megtölthetjük poharunkat a választott üdítővel (kétszer tölthetsz!), evőesz-közt, sót, borsot vehetünk magunk-hoz, és irány a meglehetősen változa-tosan kialakított étkezőtér, ahol akár kényelmes fotelekbe is huppanhatunk a hagyományos asztalok helyett.

Meg kell még említenem a föld-szinten helyet kapó kávézót is, ahol hot dogot (120 Ft), fagyit (100 Ft), illetve üdítőt és kávét is vásárolhatsz (szintén újratöltési opcióval), valamint fánkot is találhatsz, ha alaposan körülnézel (60 Ft). IKEA FAMILY CARD birtokosaként különböző kedvezményeket is kaphatsz az ételek árából, azonban ha ilyennel rendelkezel valószínűleg a cikk semmi újat sem tudott mondani neked.

Összességében csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy nézzen el az IKEÁba egy ebédre, hiszen nem min-dennapi ételekkel találkozhat. Vigyázat! A svéd húsgolyók, vagy az „IKEA-hot dog” függőséget okozhat!

Saáry Ákoshelyvektor@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17„Vágyok, tehát vagyok.”A 20. század egyik legnagyobb gondolkodója

„Egyáltalán nem vagyok a tudomány embere, nem vagyok sem megfigyelő, sem kísérletező, és nem is vagyok gondolkodó. Alkatom szerint nem vagyok más, mint egy konkvisztádor, vagy, ha le akarja fordítani a szót, kalandor, az ilyen embernek minden kíváncsiságá-val, merészségével, makacs kitartásával.” (Sigmund Freud)

Halálának szeptember 23-ai évfordu-lója alkalmából emlékezzünk Sigmund Freud, osztrák neurológus, pszichiáter-ről. Családjával Freibergen át Lipcsében, majd Bécsben élt. A Bécsi Egyetem orvos-tanhallgatójaként főleg az élettan és a ter-mészetfilozófia érdekelte. Ebben Ernst Brücke-nek volt nagy szerepe, élettani laboratóriumában tanulmányozhatta diákja, főleg a halak és rákok idegsejt-jeinek szerkezetét. 1882-től, a bécsi köz-kórház, az Allgemeines Krankenhaus idegosztályán töltött el hosszabb időt gyakorló orvosként Theodor Meynert neurológus mellett. 1885-ben egyetemi magántanári címet kapott, majd egy pári-zsi ösztöndíjat is elnyert.

Tudományos elméle-tének, a pszichoanalízisnek a kifejlesztéséhez a párizsi Jean-Martin Charcot gyó-gyítási módszerének, a hip-nózisnak a vizsgálata segí-tette. 1886-ban magánorvosi rendelőt nyitott Bécsben. 1895-ben Joseph Breuerrel együtt publikálták a Tanul-mányok a hisztériáról című kiadványt, amelyben Anna O. nevű betegük gyógyításának menetét, abból levont következtetéseiket is leírták (a nő állapota az egyes tünetek álta-la való kibeszélésével kezdett javulni). Hipnózissal, később álomfejtéssel dolgo-zott. 1900-ban ki is adta Álomfejtő című munkáját, amelyben arról beszél, hogy az álomképek tudattalanok, amelyek által megfejthető a személyiség. Szerin-te ugyanis a tudattalanná váló emlékek nagyban befolyásolják a személy visel-kedését. A neurózisok a tudattalanban végbemenő konfliktusok miatt jönnek létre, de kezelhetők ezekkel a tudatalatti gondolatok és emlékek feltárásával. Ezt a módszert nevezi pszichoanalízisnek. Lélekről való elgondolását kétfélekép-pen írta le, az egyik hármas a tudattalan-ból, a tudatosból és a tudatelőttesből áll. A másik elgondolása, hogy az emberben

három én létezik: az Én (józan állapot, hatékony tevékenység), az Ösztön-én (szenvedélyek forrása) és a Felettes-én (feszültség, társaságkeresés). Szerinte leginkább a vérfertőzéssel kapcsolatos érzelmek vannak elfojtva: Ödipusz-komplexus (fiú anya iránti vágya) és az Elektra-komplexus (lány apa iránti vágya). Az emberi történelmet az élet- és a halálösztön harcának eredményeként fogta fel.

1901-ben jelent meg A mindennapi élet pszichopatológiája. 1912-ben pedig a Totem és tabu című munkája.

Freud-nak amennyi követője lett, szinte annyi ellensége is. Munkássága sok vitát kiváltott, amelyek még nap-

jainkban is folytatódnak. A viták ellenére nagy újí-tónak tartják, aki hatás-sal volt az irodalomra, filozófiára, szociológiára, történelemre, antropológi-ára, politikatudományra és a művészettörténetre is. Mérvadóbb tanítványai: Alfred Adler, Carl Gus-tav Jung, Erik H. Erikson, Anna Freud, Ferenczi Sán-

dor. 1938-ban Londonba emigrált. Áll-kapocsrákja miatt már régóta szenve-dett, míg végül 1939. szeptember 23-án tért örök nyugalomra.

Bécsben méltón őrzik emlékét, egy-kori lakóhelye ma múzeumként műkö-dik. A Freud-parkban megtekinthető mellszobra. Portréja díszítette az ötven schillinges bankjegyeket egészen az euró bevezetéséig.

Nagy tehetsége volt ahhoz, hogy jelentéktelennek tűnő tünetek mögött nemcsak az embert látta, hanem szociális összefüggéseket is észrevett, amely egy teljesen új kutatási területnek számított idejében. Nem véletlenül tartják a 20. szá-zad egyik legnagyobb hatású gondolko-dójának.

Szalai Evelincoolter@nyuz.elte.hu

Nézőpont kérdése Tizenöt, tizenhat, vagy tizenhét

éves, egyszóval középiskolás korú kamaszsrácok. Bandába verődve. Suli után vagy helyett? Ki tudja… Egy olyan öten-hatan ha lehetnek. Látszik, hogy barátok, látszik, hogy számítanak egy-másra jóban-rosszban, látszik, hogy épp a lázadó korszakukat élik, amikor sem-mi sem szent – és ezt úgy, ahogy, de meg is mutatják; látszik, hogy összetar-toznak. Okostelefonjukról sztereóban hallgatnak – nem fülhallgatóval, hanem a villamoson hangosan, maximálisan feltekert hangerőre állítva – ismeretlen számokat. Mikor a refrén következik, fennhangon, kórusban rázendítenek, hogy a villamos belsejében mindenki jól hallja éneküket, hogy a négyeshatoson mindenki rájuk figyeljen. A szép arcú, várandós fiatalasszony, a kampósbo-tos, szemüveges nénike, az öltönyös, jó vágású üzletember, a lezser öltöze-tű, elnéző egyetemista, de még az ajtó mellett bóbiskoló, mellényes öregúr is. Minden utas kicsit furcsán néz a fiúkra. Ki megvetve, szemrehányóan, ki cso-dálkozva, érdeklődve. Kik ezek? Hon-nan jöttek? Mit akarnak itt? Mégis mit képzelnek, hogy nem hagyják nyugod-tan utazni az embert?! Itt eddig ez nem volt szokás… Ők pedig talán kicsit fur-csán néznek erre a számukra konzerva-tív világra. Vagy csak egyszerűen nem vesznek tudomást róla. De senki nem szól. Mindenki tűr. A fiúk pedig tovább hallgatják a zenét, és tovább énekelnek. Hogy ők túl liberálisak vagy a világ túl konzervatív? Nézőpont kérdése.

Egy görnyedt hátú, bevásárlószaty-ros öreg néni száll fel az egyik megálló-nál. Az egyik ülésről azonnal felpattan egy harmincas nő, hogy átadja neki a helyét. A néni először elutasítja a számá-ra felkínált ülőhelyet, majd mégis csak elfogadja. Ül, üldögél, majd egyszer csak nagy elánnal, hirtelen felpattan. És ő is rázendít, mint a fent említett fiúk. De nem a dalra, hanem arra, hogy nem, ő márpedig nem ül le addig, amíg legalább az egyik fiú át nem adja neki a helyet. Ő akkor inkább áll. És így is tett, és azon morfondírozott magában, hogy milyen lett ez a világ, mi az, hogy ezek a fiúk nem adják át a helyet. Hogy kinek van igaza a szituációkban? Nézőpont kérdé-se. Mindenki a lányt, a nénit és a fiúkat nézi. A hely üres, a tömeg nagy.

B. Andinegyeshatos@nyuz.elte.hu

45. félévfolyam 3. szám 2012. szeptember 26.

Belszíni fejtés18Sziasztok!

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de most hogy össze-vissza hol hideg van, hol meleg, nagyon sokan betegedtek le az elmúlt egy-két hétben. A büfékben szerencsére lehet kapni jó forró teákat, ajánlom figyelmetekbe, rajtam sokat segített. Ezen a héten is jön a szokásos sudoku, amelynek megfejtéseit a rejtveny@ttkhok.elte.hu címre várom, „Gyümölcsteás sudoku” tárggyal.

Akkor csapjunk is a lecsóba! Első két számunk nyertesei: Eke Niki, Král Adrienn és Pável Tamás, Rakovszky Andorás, Bérces Bia és ismét Eke Nikolett. Gratulálok srácok, csokijaitokat az Északi tömbben található Északi Haliban tudjátok átven-ni, csak így tovább! Jut eszembe, aki küld be eredményt, küldje mellé milyen csokit szeret az alábbiak közül: Bounty, Mars, Snickers, Twix, Sport szelet. Gondoltam, ha már nyertek ez évtől miért ne lehetne, hogy a kedvenceteket kapjátok ezek közül.

További szép napot és jó fejtegetést kívánok nektek!Panni

rejtveny@nyuz.elte.hu

Belszíni fejtés Mozizóna

TétékásNyúz

19 Az élet fájaEgy fiú története

Nagyon vártam már, hogy lássam ezt a filmet. E jó kis művész-filmre számítottam a sok bárgyú akció és a rengeteg „ brátság ext-rákkal” típusú romantikus vígjáték után. Ekkorát azonban talán akkor csalódtam utoljára, mikor világossá vált, az a mókás kis kövér ember a piros ruhában nem a Télapó, hanem apu esetleg nagybácsi, rosszabb esetben bajszos szomszéd néni.

Tehát, adott egy kisvárosban fel-nevelkedett, mára rohanó üzletember életmódra váltott férfi Jack, aki öccse korai halálának évfordulóján vissza-emlékszik hányattatott gyermekko-rára, a családot vasszigorral kézben tartó, sokat dolgozó tengerésztiszt apjára és az apai terrort tétlenül néző anyjára.

Jack tipikus kamasz, fel is veti a korral velejáró kérdéseket, miszerint „apa miért nem voltál otthon?”, „anya miért nem figyeltél rám?”. Nem mel-lesleg az egész film rengeteg kérdést vet fel, amelyeket aztán megválaszo-latlanul hagy. Hogy mi volt ezzel a rendező célja? Na ezt is csak ő tud-hatja. Remek példa ez arra amikor a rendező nem a nézőnek, hanem saját magának készít filmet. Olyan, mintha a rendező álmaiba tekinthetnénk egy kicsit. Lehet persze azzal jönni, hogy művészfilm, de igazából ezt manap-

ság minden nézhetetlen alkotásra rá lehet fogni, amely kicsit is elvont, esetleg szürrealista jegyeket tükröz.

Azt azonban el kell ismerni, hogy a film gyönyörű, egy vizuá-lis ínyencség, zseniális az operatőri munka, amit a vágásról már nem tud-nék elmondani. Sok a jumping cut, helyenként zavaróan remeg a kép, nyilván szándékos volt a gondola-tok és emlékek megjelenítése miatt, de úgy érzem a nézőnek kicsit sok már ez a követhetetlen cselekmény és képsorok mellett. A játékidőt, az előzőleg felsorolt okok miatt soknak találtam, mire a film végére jutsz, úgy érzed magad, mint aki legalább nyolc óra szellemi munkát végzett.

A történet össze-vissza ugrál az időben, az ősrobbanástól Jack gyer-mekkoráig, a dinóktól Jack anyjának természetéig. Sosem tudhatod mikor/hol is vagyunk éppen. Tényleges

cselekmény igazából a negyvene-dik perctől indul be, odáig azonban a dialógok minimálisak. Brad Pitt hitelesen adja az apa figurát, amin azért nem lepődünk már meg, csak elismerő bólintással nyugtázzuk, Penn rajongói azonban ne várjanak sokat, hiszen a színész csak percekre bukkan fel a filmben és akkor sem említésre méltó, bár kétlem hogy a ráosztott szerepből bárki többet kiho-zott volna. Kellemes meglepetés az édesanyát alakító Jessica Chastain játéka, aki eddig főként színházi sze-repeket vállalt.

A filmet főként azoknak ajánla-nám, akik szeretnek elmélkedni a mit/miért típusú kérdéseken, díjazzák a csodálatos természetes látványt, nem a Transformers féle Megan Fox ugrál az autókon típusú csodatechnikára gondolok, és szeretnének egy délután nyugisan, egy erőszakmentes filmen bepihenni.

Mihály Esztermozizona@nyuz.elte.hu

THE TREE OF LIFE (színes, amerikai filmdrá-ma, 139 perc, 2011)Rendező: Terrence Malick.Forgatókönyvíró: Terrence Malick.Zeneszerző: Alexandre Desplat.Operatőr: Emmanuel Lubezki.Producer: Brad Pitt.Szereplők: Brad Pitt (Mr. O'Brien), Sean Penn (Jack), Jessica Chastain (Mrs. O'Brien).Pontszám: 8/10.

HuligánokLáttuk őket a TV-ben, olvastunk

róluk az újságokban, most pedig Lon-don utcáit lepik el a huligánok. Ezúttal nem egy újonnan bemutatott filmről írok nektek. 2005 szeptemberében került az amerikai filmszínházak vásznaira a ma már sokak által, nem feltétlenül a meg-valósítás makulátlansága, hanem mon-danivalója miatt istenített Huligánok című film. Egy összetett alkotásról van szó, ahol a színészi- és rendezői munka tökéletes összhangban van a filmzenével.

A történet egy, a Harvard egyetem-ről igazságtalanul kirúgott újságíróról, Matt-ről (Elijah Wood) szól, aki Lon-donban élő nővéréhez menekül a tör-téntek miatt. Egy nap sem kell ahhoz, hogy megérkezése után magába szip-pantsa a huliganizmus világa. Az ebben nem jártas nézők Matt szemein keresz-tül élhetik át ezt az életformát.

Matt – sógora révén – a GSE (Green Street Elite) cég tagjává válik. Ezeket a közösségeket hasonlíthatjuk akár a maf-fiához vagy a triádhoz is. A GSE tagjai ellenséges focicsapatok cégeivel kevered-nek verekedésbe. Minél nagyobb a balhé,

annál nagyobb hírneve lesz egy csoport-nak. Ahogy a filmben is elhangzik, álta-lában a jobb csapatoknak gyengébb, míg a rosszabb csapatoknak erősebb „szurko-lóik” vannak. Igazából csak egy konkrét focimeccset látunk a műben, a további-akban Matt meglepődött újoncból, igazi verekedő csapattaggá válását kíséri figye-

lemmel a film. A cselekmény néha ugyan eléggé kiszámítható volt, néhány klisés elemmel, mint például az árulás.

Ennek ellenére érdekes alkotásnak tartom, olyan grandiózus témákkal, mint hogy az árulás elfogadhatatlan vagy az, hogy mindig ki kell állni azért amiben hiszel.

A nagy mennyiségű erőszak és szo-morúság azt a leckét tanítja Matt-nek és nekünk nézőknek egyaránt, hogy a barát-ság és testvériség milyen szoros kötelék.

A brutalitás ellenére mindenkinek ajánlom a filmet.

Budafai ViktóriaGREEN STREET HOOLIGANS (amerikai-angol filmdráma, 109 perc, 2005)Rendezte: Lexi AlexanderForgatókönyv: Lexi Alexander, Dougie Brimson, Josh ShelovSzereplők: Elijah Wood (Matt Buckner), Char-lie Hunnam (Pete Dunham), Marc Warren (Steve Dunham), Claire Forlani (Shannon Dunham), Leo Gregory (Bovver)Pontszám: 7/10