természettudományos tehetséggondozás az arany jános tehetséggondozó programban
DESCRIPTION
Készítette: Dr. Egri Károly Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak. Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban. A tehetséggondozás fontossága a természettudományos tárgyakban. „ Hagyományos” félelem a „reál” tárgyaktól - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Természettudományos tehetséggondozás az Arany János
Tehetséggondozó Programban
Készítette: Dr. Egri Károly
Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak
A tehetséggondozás fontossága a természettudományos tárgyakban
„Hagyományos” félelem a „reál” tárgyaktól
Bizonytalan alapok az általános iskolákból
Az elsajátítandó ismeretanyag fokozottan igényli a szemléltetést
Matematikai összefüggések alkalmazásának igénye
A természettudományos tárgyak alacsony óraszáma
Ezzel ellentétes munkaerő-piaci igények
2012-tól gyökeresen megváltozott felsőoktatási keretszámok
Az AJTP - s iskolák lehetőségei és korlátai a természettudományos tehetséggondozásban
+ Természetismeret az előkészítő évfolyamon (heti 1 – 3 óra)
- Ez elegendő 4 reál tantárgy esetén?
+ Felzárkóztató foglalkozások, verseny-előkészítők a felsőbb évfolyamokon
- Egyébként is sok a pótolnivaló és az „egyéb” elfoglaltság (ECDL,nyelvvizsga, jogosítvány…)
+ A bennmaradós hétvégék programjai = remek lehetőség
- Mennyire áll módjában a szaktanárnak ebbe beleszólni?
+ Egyre több, változatosabb, színvonalasabb verseny
- „Ahány ház, annyi szokás…” Az egységes szemléletmód és
a koordináció nehézségei és buktatói
Az AJTP nyújtotta lehetőségek a természettudományos tehetséggondozás területén az ÁVG-ben
9. évfolyam: Természetismeret tanítása heti 2 órában a nyelvi előkészítő
osztályokban is A természetismeret tananyagához kötődő foglalkozások a bennmaradós
hétvégék programjába beépítve (4 tömbösített rendhagyó „tanóra”: havonta 1 alkalommal)
Felsőbb évfolyamok: A reál tárgyakhoz kötődő programok a bel- és külföldi kirándulásokon Verseny - és érettségi-előkészítő foglalkozások (12-13. osztályok)
A kirándulások nyújtotta lehetőségek I
Az előkészítő évfolyamon két fontos alkalom közvetlenül is kapcsolódik
a természetismeret tananyagához:
Szeptember: vízparti „portya” a Keleti-Bodrog („Berek”) - holtághoz
Cél: - a vízi, vízparti élővilág megfigyelése, anyaggyűjtés
- a különleges, védendő élőhelyek (pl. kubikgödrök) bemutatása
- a környezeti problémák és az árvízvédelem megismerése
A kirándulások nyújtotta lehetőségek II
Április-május: túra a Megyer-hegyi „Tengerszemhez”
Cél: - a páratlan szépségű geológiai-ipartörténeti hely megtekintése
- a fontosabb ásvány-és kőzettípusok megismertetése
- az erdei ökoszisztémák kora tavaszi aszpektusának bemutatása
Mindkét alkalom összekapcsoljuk az egészséges életmódra neveléssel
a régi mesterségek (halászat, csíkászat, pásztorkodás, malomkő-
bányászat) és helyi történelmi események megismertetésével
A kirándulások nyújtotta lehetőségek III
Fontos a fokozatosság elvének betartása! 9. évf.: „Szűkebb pátriánk megismerése: Zempléni-hg., Hegyalja, Bodrogköz, Észak-Alföld (Nyíregyháza, Debrecen és környéke) 10. évf. : Hazánk nagyobb tájegységei (Dunántúl, Dél-Alföld) 11-12. évf.: Hazánk és szomszédaink (Felvidék, Burgenland) 13. évf. előtt: Anglia és Nyugat-Európai körutazás, az első félévben Erdély, Székelyföld
Megfigyelés, anyag-és élménygyűjtés
természettudományos,környezetvédelmi
vonatkozásokban is.A lokalitás-globalitás összefüggéseinek
megélése és megértése
A természetismeret tantárgy célkitűzései:
Elsődleges cél: gazdagítás, dúsítás, élményadás
Az alapok megerősítése: közvetett formában történik
Komplex szemléletmód kialakítása (nemcsak a természettudományok között, hanem a humán
ismeretanyag, a nyelvek viszonylatában is)
A kifejező- előadókészség erősítése
Az ismeretszerzési technikák fejlesztése
A természetismeret tantárgy főbb módszertani jellegzetességei
Kísérletezésen, megfigyelésen alapuló, empirikus szemléletmód
A kiscsoportos, kooperatív tevékenységi formák preferálása (főként a kísérletek és kirándulások alkalmával)
A komplex jelleg erősítése a tananyag felépítésében (Témakörök: víz, fény, levegő, kőzetek)
Fontos az interaktivitás, a tananyag „továbbgondolása”
„Csempés” kísérletek a természetismeret tanításában
Fodor Erika félmikro-módszere: kevéssé ismert, számtalan előnnyel:
Anyagtakarékos = gazdaságos Időtakarékos (előkészítés és mosogatás másodpercek alatt) Környezettudatos (elenyésző a szennyvízterhelés) Minimális balesetveszély Rendkívül látványos sok kísérlettípusnál: pl. csapadékos komplexes gázfejlődéses azonosítási elektrokémiai
Egy komplex téma interaktív feldolgozása: „csiga-lift” készítése
Kísérlet: 250/500 cm3-es vízzel telt mérőhenger + üres éticsiga-ház hurkapálcával elsüllyesztjük + 10-20 cm3 cc. HCl-oldat
Tapasztalat: a csigaház felszínén buborékok képződnek, a felszínre emelkedik, majd lesüllyed (ismételten), fala áttetsző lesz/feloldódik
Magyarázat: a sósav feloldotta a csigahéj egy részét, a fejlődő gáz pedig a felszínre emelte az elvékonyodott héjat
Következtetések:
Természeti földrajz: mészkő, kövületek (Ammoniták)
Fizika: felhajtóerő, Archimedes törvénye
Kémia: a sósav oldja a kalcium-karbonátot:
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O
Biológia: mészvázas/héjas vízi élőlények
Környezetvédelem: a savas esők pusztító hatása
A kísérlet továbbgondolása I
Biológia: David Attenborough: Life on the Earth c. sorozatának 2. epizódjából (Body Building) kb. 10 perces részlet egyéb lebegő tengeri puhatestűek (tutajos csiga, Nautilus, sajkáspolip) bemutatása
Természeti földrajz: Ammonita kövületek „vadászata” mobiltelefonnal a sárospataki Bodrog-áruház vörösmárvány járóburkolatában
Komplex kérdés: Mit hallhatunk egy csigaházat a fülünkhöz szorítva?
A kísérlet továbbgondolása II
Fizika: egyéb „liftek” készítése: „szőlőszem-lift” szénsavas ásvány-vízben, Cartesius-búvár készítése az úszóhólyag működése
Kémia, környezetvédelem: sósav hozzáadása egyéb
mésztartalmú anyagokhoz (pl. kagyló, „szépiacsont”,
márvány, rákpáncél, stb.), a saverózió hatásának bemutatása
Egyéb érdekes, játékos kísérletek I
Gyümölcselemek készítése: két különböző fémlemez + savas gyümölcs + vezetékek krokodilcsipesszel + voltmérő. A gyümölcsöket és a fémeket cserélhetjük. (Galvani klasszikus kísérletének megismétlése növényi elektrolitokkal).
Dr. Egey Antal készülékének elkészítése az ionvándorlás kimutatására: cink- és rézlemez fakeretre szögezve + 2,5 V-os zseblámpaizzó + kénsavas, tömény rézgálic-oldat (A parthusok
ókori elemének mintájára)
Egyéb érdekes, játékos kísérletek II
pH-„pánsíp” – vöröskáposztával „hangolva”: több különböző, akár a háztartásban is használt anyag (pl. citrompótló, szódabikarbóna, trisó, NaOH) oldatával a káposztában lévő antocián festékanyag, (mint természetes indikátor) színskálát mutat.
A színskála a pH-skálát érzékelteti (átmenet a kvalitatív és kvantitatív jellegek között). Az emelkedő folyadékszint és
hangmagasság szórakoztató formában szemlélteti a pH
növekedését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!