termelési folyamat logisztikai elemeiweb.alt.uni-miskolc.hu/anyagok/termelesi logisztika mezotur...
TRANSCRIPT
Beszállítás a technológiaifolyamat tárolójába
BESZERZÉSI LOGISZTIKA
Kiszállítás a technológiaisorhoz vagy géphez
Technológiai berendezés, gépkiszolgálása
Közbensõ raktározás
Áruátvétel, ellenõrzés
Csomagolás
Egységrakomány képzés,kiszállítás
Termelés ütemezés
Technológiai berendezéskiválasztása
Mûveletközi szállításütemezése
Szállítóeszközmegválasztása
Mûveletközi tárolómegválasztása
Termékkövetés
Termelési folyamatbólvaló kiszállítás ütemezése
ELOSZTÁSI LOGISZTIKA
Termelési logisztika
Termelési folyamat logisztikai elemei
Azért, hogy könnyebben tudjuk kialakítani a
követelményekhez igazodó stratégiát, a termelési
logisztikai rendszer tervezésénél és irányításánál a
következő stratégiai kérdéseket kell figyelembe venni:
o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak
telepítésénél?
o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak
közötti szállítási útvonalak kiválasztásánál?
o Milyen szállítóeszközök, berendezések végezzék az
üzemek, raktárak közötti szállítást?
o Milyen gyártórendszer, gyártási struktúra (pl.
merev gyártósor, rugalmas gyártórendszer,
szegmentált gyártás, KANBAN rendszerű gyártás
stb.) kerüljön megválasztásra?
o Milyen legyen az egyes technológiai folyamatoknál
a gépek, berendezések elhelyezése?
o Hol kerüljön telepítésre műveletközi, technológiai
folyamatok közötti tároló?
o Milyen logisztikai követelményeket kell
figyelembe venni a termelés ütemezésnél?
o Milyen egységrakományok kerüljenek alkalmazásra
a technológiai folyamaton belül?
o Milyen elvek érvényesüljenek a szállító-, tároló- és
rakodó eszközök kiválasztásánál?
o Milyen szempontok szerint kell megválasztani a
munkahelyi kiszolgálást, munkahelyi tárolást?
o Milyen prioritások érvényesüljenek a műveletközi
szállítások ütemezésénél?
o Milyen módon kell megvalósítani a
termékkövetést?
o Milyen elvek érvényesüljenek a kilépő termékek
csomagolásánál?
o Milyen mértékben érvényesíthetők a CAX
technikák (CAD, CAP, CAQ, CAM stb.)
o A vállalat milyen számítógépes információs
rendszeréhez lehet illeszkedni?
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK
1. Műhely rendszerű gyártás
2. Merev gyártósorok
3. Rugalmas gyártórendszerek
4. Egymástól független alkatrészgyártó
szigetek
5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
6. Folyamatorientált gyártás
7. Termékorientált gyártósorok
8. Szegmentált gyártás
Különböző gyártási struktúrák által támasztott logisztikai követelmények
1. Műhely rendszerű gyártás
BE A1 A2 A3
homogén gépcsoportKI
D1 D2 D3C1 C2 C3
B1 B2 B3
• Homogén gépcsoport, szétszórt telepítés.
• Az anyagáramlás pályái keresztezik egymást, a
termék nehezen követhető.
• Műveleti idők eltérőek.
• Nagy a műveletközi tárolás igénye.
• Ütemesség nem biztosítható.
• Hosszú az átfutási idő.
• Anyagáramlás eszközei rosszul kihasználtak.
• Új sorozat nagy átállási időt igényel.
• Kis sorozat, egyedi gyártás, elavult gyártási
struktúra.
2. Merev gyártósorok
BE A1 A2 A3 A4 A5 KI
BE B1 B2 B3 B4 KI
• Egy soron, egyidejűleg, egy féle termék gyártása
folyik.
• A gépek a technológiai sorrendnek megfelelően
telepítettek.
• A műveletközi tárolásra nincs szükség, mert
azonosak a műveleti idők.
• Az anyag egy irányban áramlik.
• Rövid átfutási idő.
• A termék követhető.
• Merev automatizáltság, más termékre való
átállítás idő- és költségigényes.
• Nagy sorozatok, ritkán változnak a termékek.
A1 A2 A3 A4
B1 B2 B3 B4
3. Rugalmas gyártórendszerek
• Egyidejűleg több termék gyártása folyhat.
• A gépek telepítése nem felelhet meg a technológiai
sorrendnek.
• Műveleti idők eltérőek.
• Egy-egy relációban többféle útvonal közül lehet
választani.
• A technológiai berendezések számítógéppel
irányítottak.
• Kis átállási idő, mert egyik termékről a másik
termékre való áttérés szoftveresen oldható meg.
• Számítógépes irányítással a termelő és logisztikai
eszközök optimálisan kihasználhatók.
• Sokféle termék gyártható, a logisztikai rendszernek is
rugalmasnak kell lenni.
• Kis sorozatnál is gazdaságos, áttekinthető, követhető
a gyártás.
4. Egymástól független alkatrész gyártó szigetek
• Egy fokozatú alkatrészgyártás
• A csoport alkatrészei mind elkészülnek a szigeten
• Szigeten belül a gépek mátrix elrendezése adott
• Szigetek között nincs anyagáramlás
• Szigetenkénti műveletközi tárolók helyei adottak
• Szigeten belül hálózatszerű anyagáramlás
kialakított
5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
• Több fokozatú gyártás
• Egy fokozat egy szigeten készül el
• Az alkatrész csoportok az egyes fokozatok elkészülte
után a szigetek között áramolnak
• Az alkatrészcsoport fokozatonként:
• ugyanaz marad, és együtt fut végig a fokozatokon
• megváltozik, aminek eredményeként a csoportok:
• osztódhatnak A1 -> (A11; A12; ... A1n)
B1 -> (B11; B12; ... B1n)
• keveredhetnek A1 -> (A11; B12; B13)
B1 -> (B11; A12; A13)
• egyesülhetnek (A11, B12, C13) -> A1
(A12, B13, C11) -> B1
6. Folyamatorientált gyártás
A1 A2
B1
C1
A3
B2 B3
C2 C3
XB YB ZB
XK YK ZK
A1; A2; A3az A folyamat változata
pl. X termék: A1; B2; C1 részfolyamatokon fut át
• Jellegzetes technológiai folyamatok kerülnek
kialakításra, több változatban, a részfolyamatok
egymáshoz kapcsolódnak.
• Tárolás részfolyamatok között szükséges.
• Egy-egy részfolyamat változaton több termék fut
át.
• Részfolyamatokon belül rövid az átfutási idő, de
részfolyamatok között jelentős a várakozás.
• Részfolyamatokon belül rövidek a szállítási utak,
részfolyamatok között hosszú úthosszak is
adódhatnak.
Egy termékcsalád,egy gyártósoron fut át
XK YK ZK
XB YB ZB
7. Termékorientált gyártósorok
• Egy-egy termék egy-egy soron elkészül.
• Rövidek a szállítási utak.
• Minimális a műveletközi tárolás.
• A termékcsalád egyes termékeihez a soron lévő
technológiai berendezések könnyen átállíthatók.
• Ütemesség rugalmasan tartható.
• Rövid az átfutási idő.
• Jól érvényesíthető a termékfelelősség.
A11 A12 A21 B11 B12A22 B21 B22
A1 A2 B1 B2
A B
8. Szegmentált gyártás
• Első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről
lépésre tovább osztódik.
• Fokozatosan növekedni kell a sorok
rugalmasságának.
• Nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor
kicsire adódik az átfutási idő.
• Az egyes gyártási fokozatok között
minimálissá tehető a tárolási igény.
Termelési logisztikai rendszerek
tervezése-fejlesztése
Fejlesztés-tervezés színterei
• Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek
értékelése, intenzifikálása
• Új termelési logisztikai rendszer tervezése
• Termelési logisztikai rendszerek
irányításának tervezése
Új termelési logisztikai rendszerek tervezésének
fejlesztése, tervezése
− „Zöldmezős” termelési logisztikai rendszer tervezés
• új termelési folyamatokra logisztikai rendszertervezés,
• épületek nem adottak,
• épületek adottak, de a technológiai berendezések
elhelyezése keresendő.
− Új termelési logisztikai rendszer tervezése meglévő
termelési folyamathoz
− Termelési-logisztikai rendszer reengineringje (mérnöki
újratervezése)
• változott a termelési feladat, struktúra, volumen,
• a kapcsolódó rendszerek változtak meg (beszállítás,
elosztás, újrahasznosítás, termelésirányítási rendszer,
outsourcing illetve kooperáció áll elő).
A termelési logisztikai rendszer
tervezésének alapinformációi
• A gyártmányok konstrukciós dokumentációi
(gyártmányok, alkatrészek méretei, tömegei, különleges
kezelésükre vonatkozó előírások),
• a technológiai folyamat és berendezések jellemzői
(műveletek, azok elvégzésének lehetőségei, műveleti
idők, költségek, méret- és tömegváltozás jellemzői,
egymásba épülés adatai),
• az alapanyagok, segédanyagok jellemzői,
• a minőségellenőrzéssel kapcsolatos követelmények,
• a termeléstervezésre, termelésirányításra, gyártási
programvariációkra vonatkozó előírások, elképzelések,
• a rendelkezésre álló terület(ek), vagy épület(ek),
eszközök és berendezések köre,
• a kívánt automatizáltsági, információáramlási és
irányítási szint jellemzői,
• a beruházásra vagy fejlesztésre rendelkezésre álló
minimális és maximális összeg.
A tervezésnél, működtetésnél
(irányítási stratégiák kidolgozásánál)
alkalmazott legáltalánosabb
célfüggvények
• A kiszolgált termelő-berendezések maximális
kihasználtsága,
• a termelési logisztikai rendszer maximális hatékonysága,
• a termelésben levő készletek minimalizálása,
• az átfutási idő minimalizálása,
• a rugalmasság fokozása a változó feladatok elláthatósága
érdekében,
• a rendszer áttekinthetőségének fokozása,
• a termelési és logisztikai ráfordítások (beruházási- és
üzemeltetési költségek) minimalizálása.
Kötöttségek és választási lehetőségek
a termelési logisztikában
• A beszállítási egységrakományokat fogadni kell tudni, de
a termelési folyamaton belül módosítás
kezdeményezhető,
• mely épület, terület, eszköz és berendezés, amelynek
felhasználása kötelező, melyek azok, amelyek
felhasználása lehetséges,
• van-e olyan információs rendszer, melyhez történő
kapcsolódás kötelező (hardver és szoftver feltételek),
mely technológiai berendezés előtt vagy után zárt ki a
műveletközi tárolás lehetősége, hol és milyen mértékű
kötelező műveletközi tárolás van előírva, hol lehetséges
műveletközi tárolás.
START
A gyártási struktúra megválasztása
A termelési logisztikai feladat, célok, feltételekmegfogalmazása
Egységrakományképzés, ERKE megválasztás
Anyagáramlás jellemzõinek, tárolókapacitás szükségleténekmeghatározása
Rakodó-, szállító- és tárolóberendezések megválasztása, jellemzõinekmeghatározása
A termelõ objektumok elrendezésének és az anyagáramlási utaknak atervezése
A termelõ kapacitások mûködési stratégiájának feldolgozása
Eszközszámok, illetve teljesítõképességek meghatározása
A mûködtetés stratégiájának (sorrend, idõrend, eszközhozzárendelés)kidolgozása
Az információs és irányítási rendszer megtervezése
STOP
Mûszaki-gazdasági értékelés
A rendszer szimulációs vizsgálata
Termelési logisztikai rendszer tervezése
Miért szükséges a termelésirányítás és a logisztika
integrált kezelése?
• a termék átfutási idején belül a döntő hányadot a
beszerzésre, anyagmozgatásra, tárolásra és kiszállításra,
valamint a műveletközi – és a beszerzés – a termelési
fokozatok közötti és az elosztás közötti tárolások teszik
ki,
• az egyes tárolóhelyeken számottevő készletek
alakulnak ki,
• a szűkkeresztmetszetet képviselő termelő berendezések
kihasználtsága az anyagellátás hiányossága miatt nem éri
el a kívánt mértéket,
• kedvezőtlen a vállalatok versenyképessége, nem tud
rövid kiszállítási határidőket teljesíteni.
Fő funkciók Részfunkciók
Gyártási programtervezés
Előrejelzés számítás Nagyvonalú tervezés Vevői megrendelések adminisztrálása
Mennyiségtervezés (anyaggazdálkodás)
Darabjegyzék felbontása Készletfigyelés Fogyásorientált raktári diszpozíció Sorozatnagyság-számítás
Határidő- kapacitástervezés
és Kapacitásszükséglet-számítás Átfutás határidőzése
Kapacitások ütemezése Sorrendtervezés
Termeléstervezés
Megrendelés elfogadás
Megrendelések elfogadása (gyártás és készlet) Megrendelés rögzítése
Megrendelés kiadás Megrendelés kiosztása
Termelésirányítás
A D A T F E L D O L G O Z Á S Megrendelés
felügyelet
Vevői megrendelés és gyártási folyamat felügyelet Kapacitás-felügyelet
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott
termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon
készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek,
- a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek
bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek
kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon
történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill.
munkadarab.
5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
Hagyományos termelés-tervezési, termelés-irányítási módszerek, számítógépes
programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire
1. MRPI. (Material Requirement Planning)
Anyagszükséglet tervezés
Sajátossága: – a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához
szükséges anyagmennyiséget határozza meg,
– erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk
keresztmetszetet nem vizsgál,
– nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó
termelési, beszerzési, elosztási logisztikai
folyamatokat.
Hatása a logisztikai jellemzőkre: – a készletek nagyok, nem optimalizáltak,
– az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak,
– a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága,
valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai
folyamat nem optimális.
2. MRPII. (Material Requirement Planning)
Sajátossága:
– meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet,
– nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem
adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia
berendezésekhez való hozzárendelését,
– általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az
MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait.
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
– azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitás-
kihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az
MRPI. esetén.
3. OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált
Termelés
Sajátossága:
– együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást,
– a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a
kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az
erőforrások hasznosítását.
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
– az átfutási időt csökkenti,
– a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még
így sem optimális,
– a készletek nem optimalizáltak,
– a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.
4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer
Sajátosságai:
– az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program,
– visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban
finomítja az ütemezést,
– a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést,
így a készletek kedvezőbbek,
– szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás-
Tervező (Enterprise Resource Planning – ERP) rendszerhez,
amely kihasználja adatbázisát,
– gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é,
– a következő fontosabb lépésekből tevődik össze.
• a vevő megrendelések bevitele,
• mesterterv (durva gyártási terv) készítése,
• durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése,
• mesterterv ellenőrzése, finomítása,
• finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása,
• teljes gyártási terv készítése.
Hatása a logisztikai jellemzőkre – termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem
optimális, – a készletek kisebbek, de nem optimálisak,
– termelési kapacitások kihasználása optimális,
– a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt,
– a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termelés-tervezés, -ütemezés
Push elvű gyártás Sajátossága:
– a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján
értékesítési terv készül,
– az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a
készleteket, megrendelésre kerül:
• az alapanyag,
• a vásárolt alkatrész,
– az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve
az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás,
– a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre
kerülnek,
– a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül,
– a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint
történik a kiszállítás.
Hatása a logisztikai jellemzőkre: – nagy az átfutási idő,
– a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával
integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor,
– automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.
Pull elvű gyártás Sajátossága:
– a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a
szerelés ütemezését,
– a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő
múlva elkezdhető,
– a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással
vagy vásárlással,
– a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok
beszerzéséről kell gondoskodni,
– a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést
befejezően rövid időn belül sor kerülhet.
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
– az átfutási idő optimálissá tehető,
– a készletek optimális szinten tartása, a termelő és
logisztikai kapacitások optimális kialakítása
logisztikával integrált termelésütemezési módszert
igényel,
– a KANBAN rendszer optimális kialakításával a
logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető,
nyomonkövethető,
– a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat
kiemelt összehangolást igényel.
Nyomásos (push) elv
Prognosztizált megrendelés,kvázi megrendelés
Értékesítési terv Beszerzés
Alkatrész vásárlás
AlkatrészgyártásAlap-anyagtárolás
Al-katrésztárolás
Szerelés
Késztermék tárolás
Vevők
Szívásos (pull) elv
Késztermék tárolás
Szerelés
Beszerzés
Alkatrészgyártás
Alkatrészgyártás Alap-anyagtárolás
Al-katrésztárolás
Vevői megrendelés
Vevők
Logisztikával integrált termelésirányítás
Alapanyag, alkatrészbeszállítás
Alkatrészgyártás
Szerelde
Késztermék kiszállítás
T1
T2
T3
C modell
A modell
B modell
1T alapanyag, alkatrész raktár
2T alkatrész raktár
3T készáru raktár
A modell
Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy:
- minimális legyen az alkatrészgyártás
gyártási és logisztikai költsége,
- T2 készlet minimális készlet.
Feltétel:
- alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény
szerinti,
- késztermék kiszállítás közvetlenül
elkészülés után.
B modell
Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy
hogy:
- minimális legyen az alkatrészgyártás
és szerelés összköltsége (gyártási-,
szerelési-, logisztikai költség)
- T2 és T3 készletek minimálisak
legyenek.
Feltétel:
- az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény
szerint,
- késztermék kiszállítás igény szerint.
C modell
A beszerzés, az alkatrészgyártás, szerelés
és késztermék kiszállítás integrált
ütemezése úgy, hogy:
- az összköltség minimális legyen,
- T1, T2 és T3 készletek minimálisak
legyenek.
Feltétel:
- igény szerint beszállítás és késztermék
kiszállítás.
ELEKTRONIKUS TERMÉKEK EGY
JELLEGZETES SZERELÉSI
FOLYAMATÁNAK LOGISZTIKÁVAL
INTEGRÁLT TERMELÉSÜTEMEZÉS
MATEMATIKAI MODELLJE ÉS
ALGORITMUSA
1. VÉGSZERELÕ,CSOMAGOLÓ
2. VÉGSZERELÕ,CSOMAGOLÓ
1. TESZTELÕ 2. TESZTELÕ
TT2
TT1
AR
KR
S1 S3S2
KISZÁLLÍTÁS
TECHNOLÓGIAITÁROLÓ
KÉSZÁRU RAKTÁR
ALAPANYAGRAKTÁR
BESZÁLLÍTÁS
SZERELÕSOROK
TECHNOLÓGIAITÁROLÓ
1. ábra Elektronikus termékek egy jellegzetes szerelési folyamatának logisztikával integrált
rendszere
- Az AR alapanyag raktárban meghatározott ütemben érkeznek be az alkatrészek, ahol a szerelés előtti tárolásukra kerül sor.
- A rendszerben többféle termék szerelés folyhat a rendelkezésre álló s számú szerelősoron.
- Egy-egy szerelősoron a fő termékcsoport teljesen összeszerelődik, ezt követően kerül sor tesztelésre, majd megrendelő orientált végszerelésre és csomagolásra.
- A szerelősorok és tesztelők között ill. a tesztelők és végszerelő-csomagoló helyek között TT1 és TT2 tárolók találhatók
- A csomagolt késztermékek a KR készáru raktárba jutnak, ahonnan történik a megrendelőkhöz való kiszállítás.
A szerelőrendszer működési alapelve
a következő:
- egy-egy fő termékcsoportból több féle termék kerül megrendelőtől függően végszerelésre és csomagolásra,
- megrendelőnkénti kiszállítási terv egy-egy időszakra adott,
- az alkatrészek, kiegészítő anyagok beszállítási programja egy-
egy időszakra ismert, a ténylegesen beszállított alkatrészek mennyisége ill. ütem is ettől bizonyos mértékben eltérhet,
- a késztermékekből az egyes ütemekre előírt mennyiségből, ha egy meghatározott minimális mennyiség nem áll rendelkezésre, akkor a kiszállítás elmarad, és a megrendelő következő kiszállításához tevődik hozzá. Ilyenkor a megrendelttől kisebb mennyiség is kiszállítható,
- a szerelősoron egy-egy fő termékcsoport szerelése sorozatban történik,
- különböző szerelősorok, különböző ráfordítással szerelik
össze a főtermékeket, ill. különbözőek az egyes szerelési sorozatoknál az átállítási idők és költségek is.
A szerelősorok termelésütemezésénél a következő célfüggvényeket célszerű figyelembe venni:
- minimális költségek, - minimális átfutási idő, - minimális raktárkészletek, - maximális összeszerelési teljesítmény. A költségfüggvény a következő komponensekből tevődik ki:
ARK -az alkatrészek raktározási költsége,
SK -a szerelés költsége,
SBK -a szerelősoron a beállítási költség,
TTK -a tesztelés költsége,
TBK -a tesztelés beállítási költsége,
VSK -végszerelés, csomagolás költsége,
VBK -végszerelés, csomagolás beállítási költsége,
1TK -szerelősorok és tesztelő közötti tárolás költsége,
2TK -tesztelés és a végszerelés-csomagolás közötti tárolás költsége,
KRK -késztermék raktározási költsége,
KSK -késztermék késve történő kiszállításából adódó veszteség költsége,
SVK -a szerelősorok kihasználatlanságából származó veszteség költsége,
.min21 →+++++
++++++=
SVKSKRTT
VBVSTBTTSBsAR
KKKKK
KKKKKKKK
(1)
Az átfutási idő mint célfüggvény a következő komponensekből áll:
ART - az alkatrész raktározásnál az átlagos raktározás ideje,
ST - szerelési idő,
SBT - szerelősor átállítási ideje,
TAT - tesztelésen való átfutási idő,
TBT - tesztelő rendszer átállítási ideje,
VST - a végszerelőn és a csomagolón való átfutási idő,
VBT - végszerelés, csomagolás átállási ideje,
1TT - a szerelősor és a tesztelő közötti tárolón való átlagos tárolási idő,
1TT
2TT - a tesztelő és a végszerelő-csomagoló közötti tárolón való átlagos tárolási idő,
2TT
KRT - a készáru raktárban való átlagos tárolási idő.
.min21 →+++++++++= KRTTVBVSTBTASBSARA TTTTTTTTTTT (2)
A minimális raktárkészlet értelmezhető: - a készletben lekötött forgóeszközökben (USD), - tárolási térfogatban (m3).
A raktárkészletekben lekötött forgóeszközök:
.min→+= FK
FA
F RRR (3)
ill. raktárak tárolótéri igénye
.min→+= VmK
VmA
V RRR (4) FAR és F
KR -az alkatrész ill. készáru raktárban az átlagos forgóeszköz lekötöttség,
VmAR és -az alkatrész ill. készáru raktárban az
igényelt maximális tárolási térfogat szükséglet.
VmKR
Számítógéppel integrált gyártás
(CIM), számítógéppel integrált
logisztika (CIL)
A 80-as évek közepétől egyre jobban kiélesedő piaci verseny
kiemelt feladatként jelöli ki a vállalati versenyképesség
megmaradását. Ennek feltétele, az is, hogy a következőkre
találják meg a választ:
• hogyan lehet gazdaságosan elérni a nagyobb
teljesítményt, jelentős mértékben, különböző
sorozatnagyságok és nagyszámú termék-típus és változat
mellett?
• hogyan lehet folyamatosan fenntartani az előre kikötött
szállítási határidőket?
• hogyan lehet a fejlesztési időt hatékonyan csökkenteni?
• hogyan lehet szavatolni az állandó kiváló minőséget?
• hogyan lehet rövid távon a költségeket csökkenteni és
hosszú távon biztosítani a munkahelyeket?
• hogyan lehet javítani a munkafeltételeket és fokozni a
dolgozók teljesítőképességét és motivációját?
• hogyan lehet, hogy a vállalati események alapján
követhetők legyenek az információk a vállalat
állapotáról, a változásokról?
• hogyan lehet a változó körülményekhez a vállalatnak
rugalmasan alkalmazkodni.
A fenti kérdésekre a mikroelektronikában és
informatikában bekövetkező jelentős eredmények adnak
lehetőséget, amelyek lehetővé teszik a rugalmas és a
számítógéppel szervezett integrált anyag- és
információáramlást. Így jöhetett létre a számítógéppel
integrált gyártás (CIM), amely integrálja a fejlesztést, a
tervezést, a gyártás és anyagáramlás irányítását és a
minőségbiztosítást.
VÁ
LL
AL
AT
VE
ZE
TÉ
S- M
EN
ED
ZSM
EN
T
Log
iszt
ikai
men
edzs
men
t
CA
D
S
zám
ítógé
ppel
(C
AST
) se
gíte
tt te
rmék
terv
ezés
Meg
rend
elés
feld
olgo
zás
PPS
(C
AST
) S
zám
ítógé
pes t
erm
elés
ter
vezé
s és i
rány
ítás
CA
P (C
AST
) S
zám
ítógé
ppel
seg
ített
foly
amat
terv
ezés
CA
Q(C
AST
)
Szám
ítógé
ppel
segí
tett
minős
ég-
elle
nőrz
és
CA
M(C
AST
C)
Szám
ítógé
ppel
irán
yíto
tt g
yárt
ás
Koncepció
Hat
áridő
Term. prog.M
inős
égi a
dat
Tec
h. a
dat
Ter
mék
ada
tok
Termék adatok
Köv
etel
mén
y
Elosztás
Bes
zerző
Meg
rend
elő
Szám
ítógé
ppel
inte
grál
tlo
gisz
tika
C I L
C I
M
Szá
mító
gépp
el in
tegr
ált g
yárt
ás
2. ábra Számítógéppel integrált gyártás (CIM) és számítógéppel integrált logisztika (CIL)
A vállalathoz beérkező megrendeléseket a vállalati szintű logisztikai
menedzsment koncepcióit figyelembe véve számítógépen feldolgozzák, döntés
születik a megrendelések elfogadásáról vagy elutasításáról ill. elfogadás esetén a
határidő meghatározásáról és visszaigazolásáról.
A számítógéppel segített géptervezésnél (CAD) -figyelembe véve a vállalati
szintű menedzsment által meghatározott követelményeket- a következő
feladatok adódnak:
• a géptervezésnél figyelembe kell venni a logisztikai korlátokat (pl. méret,
tömeg, anyagminőség, alak, forma, stb.), amelye a beszerzésből és az
anyagáramlás technikai adottságaiból származnak,
• termékadatokat szolgáltatnak a CIM további elemei számára,
• tervezi az anyagáramlás technikai eszközeit,
• tervezi az anyagáramlás pályáját, a logisztikai rendszer elrendezését.
A számítógéppel segített folyamattervezés (CAP) része az anyagáramlási
folyamat tervezése is, amely adatait a gyártási folyamatot tervező moduljaiból
kapja.
A számítógéppel segített termeléstervezés és irányítás (PPS) a megrendelés
feldolgozástól kapja a határidőket és ehhez kapcsolódik az anyagáramlás
irányítása, amely kiterjed az anyagmozgatási folyamatok operatív ütemezésére,
a technológiai objektumok konkrét kijelölésére, az anyagáramlási eszközök
diszponálására. Egyre nagyobb szerepet kap a termelésirányítás és anyagáramlás
integrációja.
A számítógéppel irányított gyártásnak (CAM) része az anyagáramlás
berendezéseinek a számítógépes vezérlése, amely jelentősebb része on-line
rendszerű lehet.
A számítógéppel segített minőségbiztosításban (CAQ) két vonatkozásban is
megjelenik a logisztika:
• a termék anyagáramlási folyamatában is biztosítani kell a termék
minőségét, meg kell akadályozni a minőség romlását (first in, first out-
elv), a termék sérülését, rongálódását és keveredését,
• a minőségellenőrzési helyek között, illetve e helyeken jelentkező
anyagáramlás, kezelés, a termékkövetés.
A számítógéppel integrált logisztika (CIL) egy magasabb integrációt jelent,
mint a CIM, mert kiterjed:
• a vállalat CIM-be nem integrált gyártási folyamataira is,
• integrálja a beszerzési-, elosztási- és hulladékgyűjtési folyamatot,
valamint a közlekedési- és kereskedelmi logisztikát,
• nemzetközi együttműködést is tud biztosítani.
A számítógéppel integrált logisztikának (CIL) a vállalati szintekkel való
kapcsolódását az ábra mutatja.
A CIM-rendszer teremti meg a lehetőséget azon két lényeges logisztikai célhoz:
• a minimális átfutási időt,
• a minimális készleteket
megvalósító „percre kész gyártáshoz” (Just in time=JIT).
CIL kiterjedése napjainkban
– A beszerzési és az elosztási logisztika:
• elektronikus levelezés kialakítása,
• EDI felhasználása,
• távadat átvitel:
◦ digitális kommunikálás,
◦ globális pozicionálás a szállító járműveknél,
◦ földbázisú,
◦ műholdas
• INTERNET használata.
– Hálózatszerűen működő termelési rendszerek közötti
integrációja:
beszállítók → alkatrész elosztóraktárak → termelő vállatok
→ késztermék elosztóraktárak → felhasználók.
– Virtuális vállalat: diszponálja a logisztikai feladatokat, nem
vesz részt a fizikai folyamatokban.
– E-boltok: gyártók→raktárak→boltok→lakosság.
Vevõi piaci keresletfeldolgozása
(CAL)
Elõzõ évi értékesítésstatisztikája
(PPS)
Terméktervezés(CAD)
Értékesítési tervkészítése
(PPS)
Gyártástechnológiatervezés(CAP)
Beszerzési piaciinformációk feldolgozása
(CAL)
Beszerzendõ termékekmegrendelése
(CAL)
Beszerzésekdiszponálása
(CAL)
Beszerzett anyagoktárolásának irányítása
(CAL)
Beszerzett anyagok szintjelzése(CAL)
Termék megrendelésfeldolgozása
(PPS)
Gyártási folyamatanyagáramlásának éstárolásának irányítása
(CAL)
Mûveletközi készletekfigyelése, termékkövetés
(CAL)
Késztermék kiszállításánakirányítása
(CAL)
Termeléstervezés(PPS)
Késztermékkészletek tervezése
(CAL)
Anyagszükségletmeghatározása
(PPS)
Termelési kapacitástervezés(PPS)
Termelés ütemezés(PPS)
Késztermék szintjelzése(CAL)
Gyártásirányítás(CAM)
Minõségellenõrzés(CAQ)
Késztermék raktározásirányítása
(CAL)
3. ábra
Marketing logisztika
Termelési (gyártásilogisztika)
Beszerzési logisztika
Elosztási logisztika
Termékek iránti keresletelõrejelzése
Nyersanyag, alkatrész,szerelvény készletektervezése.Megrendelések kiadása.Beszállítás diszponálása.Beszerzett anyagoktárolása.
Gyártóegységek, tárolókközötti anyagáramirányítása.
Késztermékeknyilvántartása.Késztermékek tárolása.Késztermékekkiszállításirányítása.
Értékesítési tervkészítése. Termelési(gyártási) terv készítése.
Anyagszükséglettervezése (MPP).Kapacitásszükséglettervezése (CPR).Termelés (gyártás)ütemezése.
Termelésirányítás(gyártásirányítás).
LOGISZTIKA (CAL) TERMELÉSTERVEZÉS ÉSIRÁNYÍTÁS (PPS)
4. ábra Termeléstervezés és irányítás (PPS) és a logisztika (CAL)
közötti kapcsolatok