tel./fax: 370-324 unesco associated school - …baktay ervin gimnázium és vízügyi...
TRANSCRIPT
Baktay Ervin Gimnázium és
Vízügyi Szakközépiskola
2330 Dunaharaszti, Baktay tér 1.
Tel./fax: 370-324
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
Készítette:
Sziráki György
igazgató
Dunaharaszti, 2010. augusztus30.
UNESCO ASSOCIATED SCHOOL
2
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 4
1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ............................................................................................... 4
1.2. ALAPELVEK ......................................................................................................................................................... 4
1.3. AZ SZMSZ ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK .................................................................................................... 5
1.4. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT ................................................................................. 5
1.5. AZ ALKALMAZOTTAK KÖRE, AZ ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK............................................................................. 10
1.6. AZ ISKOLAI ÉLET JELLEMZŐI.............................................................................................................................. 10
1.7. A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS PROFILJÁRÓL RÉSZLETESEBBEN: ..................................................................... 11
1.8 AZ ISKOLA BÉLYEGZŐINEK HASZNÁLATA ............................................................................................ 11
2. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI – SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA ........................................................... 13
2. 1. AZ OKTATÓI MUNKA KÖVETELMÉNY RENDSZERE ............................................................................................. 13
2. 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS EGYSÉGEK ............................................................................................................... 13
2.3. AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ................................................ 14
2.3.1. Alapelvek: .................................................................................................................................................. 14
2.3.2. Az intézmény vezetője, az igazgató ............................................................................................................ 15
2.3.3 Összeférhetetlenség .............................................................................................................................. 16
2.3.4.Az igazgatóhelyettes ................................................................................................................................... 16
2.3.4.1 Az igazgatóhelyettes feladata ................................................................................................................. 16
2.3.5. A középvezető ............................................................................................................................. 17
2.3.5.1. A reál és műszaki területekért felelős középvezető feladatai ................................................... 17
2.3.5.2. A humán területekért felelős középvezető feladatai ................................................................. 18 2.4. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE .................................................................................................................................... 19
2.5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................................... 19
2.5.1. Az iskolaközösség ...................................................................................................................................... 19
2.5.2. A közalkalmazottak közössége .................................................................................................................. 19
2.5.3. A nevelők közösségei ................................................................................................................................. 19
2.6. NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEK .................................................................................................................. 19
2.7. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK, A BESZÁMOLÁS RENDJE ........................................... 20
2.7.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik ............................................................................................... 20
2.7.2. Nevelőtestületi jogkörök átruházása ......................................................................................................... 20
2..8. A NEVELŐK SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ...................................................................................................... 20
2.9. ALKALMI FELADATOKRA ALAKULT MUNKACSOPORTOK .................................................................................. 22
2.10. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE ................................................... 22
2.11. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................................. 26
2.12. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ................................................................................................................................ 27
2.13. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................. 27
2.14. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ........................................ 28
2.15. A TANÁROK ÉS A SZÜLŐK ............................................................................................................................. 30
2.16. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI. ............................................................ 30
2.17. AZ EREDMÉNYES OKTATÓ ÉS NEVELŐ MUNKA ÉRDEKÉBEN AZ ISKOLA RENDSZERES MUNKAKAPCSOLATOT
TART FENN A KÖVETKEZŐ INTÉZMÉNYEKKEL, SZERVEZETEKKEL, GAZDÁLKODÓKKAL : ......................................... 31
3. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ............................................................................................................................. 33
3.1. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS RENDJE .................................................................................................................... 33
3.2. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ........................................................................................................................ 34
3.3. AZ ISKOLA KIALAKULT HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI ................................................................................. 36
3. 4. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................ 37
3.4.1.Az iskola zászlója és címere .............................................................................................................. 38
3.4.2. A tanulók ünnepi viselete ................................................................................................................. 38
3.4.3. Az iskolai évkönyv ........................................................................................................................... 38
3.4.4. Az iskola névadója emlékének ápolása ............................................................................................ 38
3.4.5. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények ................................................................................. 39
3.4.6. Az állami ünnepek ............................................................................................................................ 39
3
3.4.7. Állandó rendezvény - a kortárs művészeti gyűjtemény.................................................................... 40
3.4.8. Az iskola dolgozóinak jutalmazása
3.4.9. Az iskolaújság .................................................................................................................................. 41 3.5. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE ................................................................................................................. 41
3.6. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ......................................................................................................... 43
3. 7. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................................... 44
3. 8. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ-ÉS GYERMEKBALESET MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN:47
4. ALAPVETŐ SZABADSÁGJOGOK BIZTOSÍTÁSA ...................................................................................................... 47
5. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA ............................................................................. 47
6. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA .......................................................................................................................... 47
7. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI, VAGYONA, ÉS EZEK MEGÓVÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................... 48
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................................................. 49
A dokumentum nyilvánossága ............................................................................................................................. 50
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ...................... 51
4
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az iskola szervezeti felépítését, az iskola
működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon
rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.
A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és
folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.
A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása
az iskola valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói, valamint tanulói jogviszonyban
álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű.
1.2. Alapelvek
A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor
a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek
felett álló érdeke különösen, hogy
- a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák
részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,
- a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége,
tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos
korszerűsítéséhez,
- ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi
gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára
legkedvezőbben választva döntsenek.
A közoktatás működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval
kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét
kötelező megtartani.
Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele
összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük
azonos színvonalú ellátásban.
Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely
azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.
5
1.3. Az SZMSZ alapját képező jogszabályok
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.
37. § (5), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 87.§ (1), 88. § (3) és 96. § (1-2), 99. § (2),
valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 10. §, 14. §, 15. §, 17.
§ alapján Dunaharaszti Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Fenntartó) az alábbi
K Ö L T S É G V E T É S I S Z E R V
(a továbbiakban: szakmai intézmény) alapító okiratát hagyja jóvá:
1.4. Az intézmény alapadatai az Alapító Okirat szerint
Az eredeti, azóta többször módosított Alapító Okiratot Dunaharaszti Város Önkormányzatának
Képviselő-testülete a 137/2008. (VIII. 26.) Ök. sz. határozattal adta ki.
1.) A költségvetési szerv neve: Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola
(a továbbiakban: költségvetési szerv)
1.1.) A költségvetési szerv idegen neve: -
1.2.) A költségvetési szerv rövid neve: -
2.) A költségvetési szerv székhelye: 2330 Dunaharaszti, Baktay tér 1.
2.1.) A költségvetési szerv OM azonosítója: 0 3 2 5 6 8
2.2.) A költségvetési szerv törzskönyvi azonosítója: 6 5 3 4 4 2
2.3.) A költségvetési szerv KSH statisztikai számjele: 15393173-8531-321
2.4.) A költségvetési szerv telephelye: 2330 Dunaharaszti, Fő út 268.
3.) A költségvetési szerv létrehozásának ideje: 1962.
4.) A költségvetési szerv közvetlen jogelődjének neve, székhelye: --
5.) A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata:
1.5. középiskolai oktatás
6.) A költségvetési szerv államháztartási szakágazati rend szerinti besorolása:
853100 Általános középfokú oktatás
7.) A költségvetési szerv tevékenységei:
a.) Gimnáziumi oktatás:
1. 6 évfolyamos gimnázium 7-12. évfolyama
6
2. 4 évfolyamos gimnázium 9-12. évfolyama
3. 1+4 évfolyamos (nyelvi előkészítős) gimnázium 9-13. évfolyama
b.) Szakközépiskolai oktatás 9-12. évfolyama
Kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció,
a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás
folyik környezet- és vízgazdálkodási technikus / vízgazdálkodási technikus szakmában.
c.) Érettségi utáni szakképzés 13-14. évfolyama
Technikusképző szakközépiskola környezet- és vízgazdálkodási technikus / vízgazdálkodási
technikus szakmában, nappali és esti tagozaton.”
7.1.) Ellátandó alaptevékenysége 2010. január 1-jén hatályos szakfeladatrend szerint:
852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (7-8. évfolyam)
852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,
oktatása (7-8. évfolyam)
855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés
853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)
853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása
(9-12/13. évfolyam)
853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)
853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása
(9-12/13. évfolyam)
853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (13-14. évfolyam)
853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás
a szakképzési évfolyamokon (13-14. évfolyam)
853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali
rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (13-14. évf.)
853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati
oktatás a szakképzési évfolyamokon (13-14. évfolyam)
853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali
rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon
(13-14. évf.)
855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés
910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
842153 Nemzetközi kulturális együttműködés
856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások
esti oktatás:
853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás
853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás
7.2.) A költségvetési szerv kiegészítő tevékenysége:
856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
7.3.) A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége: --
7.4.) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez és nem folytat.
8.) A költségvetési szerv működési köre: Dunaharaszti város közigazgatási területe
7
9.1.) Alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye:
2. Dunaharaszti Községi Tanács VB-testülete jogutódja
3. Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
2330 Dunaharaszti, Fő út 152.
9.2.) A fenntartó neve, székhelye:
Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
2330 Dunaharaszti, Fő út 152.
10.) A költségvetési szerv típus szerinti besorolása:
10.1.) A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv
10.2.) A közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási intézmény
10.3.) A közoktatási intézmény típusa: középiskola
10.4.) A költségvetési szerv feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerinti besorolása:
önállóan működő költségvetési szerv
A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait Dunaharaszti Város Önkormányzatának
Polgármesteri Hivatala látja el.
A munkamegosztás rendjét képező Együttműködési Megállapodást a Képviselő-testület 92/2008.
(VI. 30.) sz. Kt. határozatában hagyta jóvá.
10.5.) A költségvetési szerv jogállása: önálló jogi személy
11.) A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje:
Az intézmény vezetőjét az alapítói jogokkal felruházott irányító szerve (képviselő-testület) – a
közalkalmazottakról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a, és annak
végrehajtására kiadott a 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 5.§-a, továbbá a közoktatásról szóló,
többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények
működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 11-14. §-ai
figyelembevételével – a közalkalmazotti jogviszony keretein belül, pályázat útján, öt év,
határozott időtartamra nevezi ki.
12.) A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok)
megjelölése:
A költségvetési szerv a foglalkoztatottjainak kinevezésére, kinevezése módosítására, illetve a
költségvetési szervvel (munkáltatóval) fennálló jogviszony megszűnésére, megszüntetésére
elsődlegesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. XXXIII. törvény
(a továbbiakban: Kjt.), a Kjt. kifejezett rendelkezése hiányában, másodlagosan a Munka
Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
rendelkezései az irányadók.
13.) A költségvetési szerv intézményegységei:
- hatosztályos gimnázium
- négyosztályos gimnázium
- szakközépiskola
- 2 évfolyamos technikusképző szakközépiskola
8
14.) A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon:
A Képviselő-testület a költségvetési szerv részére biztosítja, használatra átadja
- a Dunaharaszti Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező alábbi ingatlanokat:
- Baktay tér 1. sz. alatt lévő 3694/2. és 1273/49. hrsz-ú,
- Fő út 268. sz. alatt lévő 1268/2. hrsz-ú, belterületi felépítményes ingatlanokat,
- továbbá leltár szerint a benne lévő berendezést és szakmai felszerelést.
9
15.) A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezés joga:
A költségvetési szerv használatában és birtokában lévő ingatlan vagyont kizárólag az irányító
szerv, Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete idegenítheti el és terhelheti
meg (jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi
CXLI. törvény rendelkezései szerint bármely jogot vagy tényt, kötelezettséget) a Képviselő-
testület által megalkotott, a jogügylet előkészítése időpontjában érvényes és hatályos, az Ötv.,
valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló
önkormányzati rendelet keretei között.
16.) A költségvetési intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 587 fő
17.) A tagozat megnevezése felnőttoktatás
18.) Az évfolyamok száma: 7 - 14. évfolyam
nappali: 6 évfolyamos gimnázium
4 évfolyamos gimnázium
1+4 évfolyamos gimnázium (nyelvi előkészítő évfolyam)
4+2 évfolyamos technikusképző szakközépiskola
2 évfolyamos technikusképző szakközépiskola
esti: szakközépiskolai szakmai felnőttoktatás 2 évfolyam
19.) A sajátos nevelési igényű tanulók alábbi típusait látja el az intézmény:
A területileg illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján
1. enyhe fokban testi, érzékszervi fogyatékos, (mozgás-, látás-, hallássérült)
2. beszédfogyatékos,
3. a fentiek közül több enyhe fokú fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos,
4. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető
vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő,
a többi tanulóval együtt (integráltan) oktatható-nevelhető tanulók.
A sajátos nevelési igényű tanulók speciális szakellátását a Dunaharaszti Nevelési Tanácsadó
szakemberei végzik.
10
1.5 Az alkalmazottak köre, az alkalmazási feltételek
Az iskola munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvét
és/vagy a közalkalmazotti törvényt kell alkalmazni.
Pedagógus munkakör ellátására az óraadó tanár kivételével polgárjogi jogviszony nem
létesíthető.
Pedagógus munkakörben a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkező személy foglalkoztatható.
A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott oktatói
munkájának ellátása során a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban, a büntetőjogi
védelem szempontjából közfeladatokat ellátó személy.
1.6 Az iskolai élet jellemzői
A középiskola több iskolatípust foglal magában, ezért a feladatok és tevékenységek a közismereti
tárgyakat illetően találkoznak, a specialitásokat illetően különlegességeket tartalmaznak.
A klasszikus gimnáziumi oktatást intenzív nyelvi képzéssel egészítettük ki: főnyelv és második
idegen nyelv választhatóságát biztosítjuk.
A főnyelvben emelt óraszámmal, csoportbontással, társalgási órák és lehetőség szerint anyanyelvi
lektorok beállításával biztosítjuk az állami nyelvvizsga elérhetőségét – második idegen nyelvből
az érettségi letételét. A nyelvi előkészítő évfolyam heti 15 órában teszi lehetővé az idegen nyelv
tanulását.
A választható idegen nyelvek:
- főnyelvként: angol, német
- második idegen nyelvként: angol, német, orosz (feltétel-függően: francia, latin).
Az intenzív nyelvi képzés mellett a reál és a humán tantárgyak egyforma erősségűek. A
tizenegyedik évfolyamtól elméleti tárgyak választható fakultációi segítik az érdeklődés és
képességek szerinti differenciálódást, az emelt szintű érettségire való felkészülést. A helyi
tantervben meghatározott tananyag csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel
teljesíthető.
Önképzőkörök és szakkörök mélyítik el a tanulók tudását.
Sportszakosztályok és tömegsport-foglalkozások biztosítják a testmozgást.
Az informatika-számítástechnika oktatásra nagy hangsúlyt helyezünk.
Mennyiben más a Baktay középiskola?
UNESCO társult iskola vagyunk. A Magyar Unesco Bizottság biztosít ezen iskolák számára
olyan oktatási-nevelési programokat, melyekben a jövő műveltségi tartalmait próbálják ki, és a
11
jelen globális kihívásaira készítik fel a fiatalokat. Iskolánk nemzetközi kapcsolatrendszere ezért
nyitott és széleskörű – ezt a jövőben is megtartjuk.
Az iskola ápolja hagyományait, rendezvényeinek sorát megtartja, ezek közül kiemelkedő Baktay
Ervin kultuszának ápolása.
Gondot fordítunk a különböző tanulmányi és sportversenyekre való felkészítésre, ezek között
legfontosabbak az OKTV és OSZTV fordulók.
A nappali tagozatos gimnáziumba felvételi vizsgát szervezünk a jelentkezők számára magyar
nyelvből és matematikából, azzal a könnyítéssel, hogy a félévi 4,7 tantárgyi átlagot elérő
tanulókat automatikusan felvesszük. A dunaharaszti lakosok pontazonosság esetén előnyt
élveznek. A hat évfolyamos gimnáziumi osztályba jelentkezőket 1999-től tanulmányi eredmény
alapján vesszük fel, valamint a személyes megismerkedés céljából általános műveltségi tárgyú
elbeszélgetést tartunk.
1.7 A szakközépiskolai oktatás profiljáról részletesebben:
4+2 éves, technikusi oklevelet adó műszaki középiskoláról van szó. 2010/1011-ig különleges
végzettséget szerezhetnek itt érettségi után a diákok: környezet- és vízgazdálkodási
technikusképzés keretében, hiszen elsajátíthatják az építőtechnikus szakma elméleti és gyakorlati
ismereteit, kiegészítve a vízzel kapcsolatos építő és üzemeltető tananyaggal. A környezetvédelem
- természetvédelem szakfeladatait is megismerhetik. Végzettségük és képzettségük
vízgazdálkodási technikus .
Szakközépiskolásaink is gimnáziumi képzés keretében kezdték meg tanulmányaikat, majd
az érettségi után szakmai tárgyakat tanulnak.
A technikusképzés elméleti oktatást, és tanterv szerinti évközi valamint nyári szakmai
gyakorlatokat jelent. A szakterület igényei szerint felszerelt tanműhelyeket és gyakorlóterületet
üzemeltetünk.
1.8. Az iskolai bélyegzők leírása és használati jogköre
Az iskola hosszú bélyegzője 18X55 mm nagyságú. Felirata Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi
Szakközépiskola, 2330, Dunaharaszti, Baktay tér 1. Tel.:24/370-324 Pf.7. A hosszú bélyegző az erre
alkalmas dokumentumokon (boríték, érettségi pótlap, diákigazolvány-igénylő lap) használható. Az iskola
bármely pedagógusa és irodai munkakörben alkalmazott technikai dolgozója használhatja.
Az iskola kerek bélyegzője közepén a Magyar Köztársaság címere látható. Felirata: Baktay Ervin
Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola, 2330, Dunaharaszti, Baktay tér 1. Az iskola igazgatója,
igazgatóhelyettese vagy középvezetője aláírásával együtt iskolai dokumentumok hitelesítésére alkalmas.
Az iskolatitkár aláírásával tanulói jogviszony igazolására alkalmas.
12
Az iskola érettségi bizonyítványok kiadásához A dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi
Szakközépiskola mellett működő érettségi vizsga bizottsága feliratú bélyegzőjét használja, amely az
igazgató és az érettségi vizsga elnökének aláírásával együtt érvényesíti a dokumentumot. Ennek közepén a
Magyar Köztársaság címere látható.
Az iskola szakképzettséget igazoló bizonyítványok kiadásához A dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium
és Vízügyi Szakközépiskola mellett működő szakmai vizsga bizottsága feliratú bélyegzőjét használja,
amely az igazgató és az szakmai vizsga elnökének aláírásával együtt érvényesíti a dokumentumot. Ennek
közepén a Magyar Köztársaság címere látható.
Az iskola gyakran ismétlődő szövegek kiírásának helyettesítésére bélyegzőket készíthet. Mivel ezeknek
hitelesítő szerepük nincs, használatuk sincs korlátozva.
Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást a fenntartó képviseletében a Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal
Pénzügyi Osztályán vezetnek.
13
2. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA
2. 1. Az oktatói munka követelményrendszere
Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program
magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet.
Az iskola fenntartja magának azt a jogot, hogy a kerettantervtől eltérjen, ennek keretében
- tantárgyakat összevonhat
- műveltségi területeket alakíthat ki
- az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok
között átcsoportosíthatja
- az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi, vagy későbbi időpontra áthelyezheti.
Az előzőekben részletezett jogát azzal a megkötéssel gyakorolja, hogy az oktatás időkerete nem
csökkenhet, valamint a helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania
kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek teljesítését, továbbá a rendelkezésre
álló – e törvény alapján meghatározott – időkeretet nem lépi túl, és a tanulók heti és napi
terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja.
2. 2. Szervezeti felépítés és egységek
Az iskola belső szervezeti egységeinek, vezető szintjeinek meghatározásával alapelv, hogy a
feladatokat zavartalanul és a legeredményesebben láthassák el, a szakmai felkészültségüknek
megfelelően. Az iskola az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:
14
FENNTARTÓ
ÖNKORMÁNYZAT ↔ IGAZGATÓ - Diákönkormányzat
- Szülői Munkaközösség
Igazgató - gondnok
- adminisztrátor
- iskolatitkár
Gondnok - technikai dolgozók
Igazgatóhelyettes, az
intézményvezető
általános helyettese
- középvezető 1.
- középvezető 2.
- rendszergazda
- osztályfőnöki munkaközösség-vezető
Középvezető 1. - gyakorlati oktatás vezető
- szakmai műszaki elm.mk.vezető
- matematika – fizika – informatika mk.vez.
- biológia – kémia – földrajz mk.vez.
Középvezető 2. - Magyar . történelem – könyvtár mk.vez
- Idegennyelvi mk.vez.
- Készségtárgyak mk.vez.
- Diákönkormányzatot segítő tanár
2.3. Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás
A vonatkozó jogszabályok és határozatok betartása mellett – az iskola sajátosságaiból fakadóan –
az alábbi elvek követése indokolt:
2.3.1. Alapelvek:
- A vezetőség képesítés szerinti összetétele lehetőleg fedje le az iskola képzési szerkezetét.
A nagyobb létszámú tantárgycsoportok munkáinak pedagógiai irányítását képesítésben a
hozzá legközelebb álló vezető irányítsa. Ha ez rész- vagy teljes függetlenítéssel nem
oldható meg (mint a műszaki szakmai tárgyak esetében), akkor a munkaközösség vezetője
kapjon az általánostól nagyobb hatáskört.
- Az iskolai közösség, valamint tagjainak teljesítményét folyamatosan fejleszteni kell. Ez
érdemben úgy oldható meg, ha gyakorolják a vezetési tevékenység valamennyi elemét
(tájékozódás, elhatározás és döntés, végrehajtás, szervezés, összehangolás, ellenőrzés és
értékelés). E cél elérésének alapfeltétele a jog- és feladatkörök arányosítása,
decentralizálása és azok világos meghatározása.
15
2.3.2. Az intézmény vezetője, az igazgató
Feladat és jogkörét a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., valamint ennek végrehajtására
kiadott – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet
szabályozza.
Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra
vonatkozó rendelkezések határozzák meg, a következők szerint:
Az intézményvezetői megbízás feltétele:
a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és
szakképzettség
pedagógus szakvizsga
legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat
megbízással egyidejűleg, pedagógus munkakörben történő határozatlan időre szóló
alkalmazás
Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.
Előkészíti és az illetékesekkel megvitatja a különböző kötelező iskolai szabályzatokat,
dokumentumokat. A vezetőség segítségével elkészíti az éves munkatervet, ellenőrzi és irányítja
annak betartását. Irányítja és ellenőrzi az iskola külföldi kapcsolatait. Évente egyszer részt vesz
egy-egy szakmai munkaközösség megbeszélésén. Az iskolavezetés által meghatározott program
és szempontok szerint óralátogatást végez.
Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos
gazdálkodásért.
Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan
ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más
hatáskörébe.
Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések
tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
Az igazgató felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és
minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek
megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres
egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
Az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás
vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható,
vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna.
Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót
haladéktalanul értesítenie kell.
Az igazgató képviseli az iskolát.
16
Az igazgató az előzőekben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott
körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
Az igazgatónak feladatkörébe tartozik különösen
a nevelőtestület vezetése;
a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű
megszervezése és ellenőrzése;
a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és
tárgyi feltételek biztosítása;
az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a
diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való
együttműködés;
a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.
2.3.3. Összeférhetetlenség
Nem lehet az előzőekben meghatározott vezető az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve,
aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással
rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot
gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium) tagjaira.
2.3.4. Az igazgatóhelyettes
Az igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg. Új személy megbízásakor, vagy határozott idejű
igazgatói megbízás lejártakor a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
végrehajtásáról szóló 138/1992 (X.8) kormányrendelet szerinti feltételekkel az intézmény
igazgatója a magasabb vezetőkre vonatkozó szabályok alapján pályázatot ír ki a beosztás
elnyerésére.
Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében,
valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel helyettesíti. Az
igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is.
2.3.4.1. Az igazgatóhelyettes feladata
A vezető beosztás ellátásával az igazgató bízza meg.
Működési körébe tartozik:
A tanév megkezdése előtt az oktatási terv elkészítése, összhangban a gyakorlattal.
A tantárgyak oktatásának megszervezése, közvetlen irányítása és ellenőrzése.
Az oktatással kapcsolatos adatközlés. (ADAFOR, KIR)
A korrepetálás, felzárkóztatás és a javítóvizsgák megszervezése.
17
Az érettségi vizsgák előkészítése, lebonyolítása.
A javító és osztályozó vizsgák előkészítése és lebonyolítása.
Helyettesítések elrendelése, elszámolása, túlórák összesítése.
Az iskolába jelentkező továbbtanulni szándékozó tanulók nyilvántartása.
Operatív egyeztetés az iskola vezetésével (középvezetők és igazgató) heti
rendszerességgel, illetve igény szerint.
2.3.5. A középvezetők
Az intézmény nevelőtestülete úgy döntött, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében
középvezetői rendszert működtet. Egy második igazgatóhelyettesi megbízás helyett az igazgató
két középvezetőt választ ki, és bíz meg határozott időre konkrét vezetői feladatok elvégzésével. A
középvezetők feladata heti 12 tanóra ellátása mellett a munkaköri leírásukban szereplő operatív
feladatok elvégzése, folyamatok irányítása és ellenőrzése, a hatáskörükbe tartozó szakmai munka
megszervezése. A középvezetőt megilleti az „igazgatóhelyettes” megszólítás. Anyagi
kötelezettségvállalási, keretgazdai és munkáltatói kérdésekben nem helyettesítik az igazgatót, de
ügyeleti rendszerben vezetői feladatot látnak el. Munkájukat egymással mellérendeltségi
viszonyban végzik. Tagjai az iskola vezetőségének, a vezetés többi tagjával heti
rendszerességgel, illetve igény szerint egyeztetnek.
2.3.5.1. Reál és műszaki szakterületért felelős középvezető feladatai (Középvezető 1.)
Az éves iskolai munkaterv szakképzésre vonatkozó részének elkészítése
A szakterületei illetően az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek
biztosítása, fejlesztése
Segíti a műszaki munkaközösség munkaközösség-vezetőjét a szakképzés
tantárgyfelosztásának elkészítésében.
Figyeli a szakképzéssel kapcsolatos pályázatokat.
Figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos jogszabályok változását.
Előkészíti a szakmai vizsgákat.
Feladata a továbbtanulás koordinálása, segítése az iskola minden tanulója számára.
Az elektronikus napló bevezetésének, majd működtetésének megszervezése, felügyelete.
Kapcsolattartás a műszaki munkaközösség, a biológia-földrajz-kémia munkaközösség, a
matematika – fizika – informatika munkaközösség tagjaival.
Az élővíz környezetvédelmi oktatóközpont felügyelete.
2.3.5.2. A humán szakterületeket felügyelő középvezető feladatai (Középvezető 2)
A szakterületet illetően az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek
biztosítása, fejlesztése
18
Az OKTV iskolai fordulójának előkészítése.
A kompetencia-mérés nyilvántartása, a kompetencia alapú módszerek népszerűsítése.
A Baktay-pontverseny összehangolása, szervezése, felügyelete.
Az iskola külkapcsolatainak segítése, fejlesztése, koordinálása.
Kapcsolattartás szülői szervezetekkel, fogadóóra, szülői értekezlet esetén operatív
szervezés.
Gólyatábor és egérbál szervezése.
Nemzeti ünnepeink méltó megünneplésének megszervezése.
Pályázatok figyelése.
Kapcsolattartás az idegennyelvi munkaközösség, a magyar-történelem-filozófia
munkaközösség, a rajz- ének – testnevelés munkaközösségek vezetőségével és tagjaival. Szakmai
munkájuk segítése.
2.4. Az iskola vezetősége
Az iskola vezetőségének tagjai:
- igazgató
- igazgatóhelyettes
- középvezetők
- a szakmai munkaközösségek vezetői
- a diákönkormányzat vezető tanára
- a közalkalmazotti tanács elnöke
Az iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő
joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége a feladatok függvényében tart megbeszélést az aktuális
témákról.
A megbeszélésről írásban emlékeztető készül.
Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.
Az iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési
feladatokat is ellátnak.
A helyettesítés rendje
Az iskola igazgatójának helyettesítését az igazgatóhelyettes végzi, de esetenként írásbeli
megbízással a vezetőség más tagjai is megtehetik.
19
2.5. Az iskola közösségei
2.5.1. Az iskolaközösség
Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.
Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az alább szereplő kapcsolattartás szerint
érvényesíthetik.
2.5.2. A közalkalmazottak közössége
E közösség az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll.
Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli
érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok - Mt., Kjt.- és ezekhez kapcsolódó
rendeletek írják elő.
2.5.3. A nevelők közösségei
A nevelőtestület
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.
A nevelőtestület a közoktatási törvényben megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik.
2.6. Nevelőtestületi értekezletek
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
- tanévnyitó értekezlet
- tanévzáró értekezlet
- félévi és tanév végi osztályozó értekezlet
- félévente egy nevelési értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51 %-a ezt
kéri, illetve, ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.
- A közoktatási törvényben, jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
- a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 51 %-a
jelen van;
- a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem
rendelkezik -, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nevelőtestület személyi kérdésekben - többségi kérés alapján - titkos szavazással is dönthet.
20
A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni.
A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális
feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten (ilyen például a
rétegértekezlet, a munkaközösségi értekezlet).
2.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, a beszámolás rendje
2.7.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik
- a pedagógiai program és módosításának elfogadása,
- a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,
- az intézmény éves munkatervének elkészítése,
- az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
- a házirend elfogadása,
- a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,
- az intézményegység – vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő
szakmai vélemény kialakítása
A nevelőtestület vélemény nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos
valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása
előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az
igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület dönt a
foglalkozási, ill. a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat
jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról.
2.7.2. Nevelőtestületi jogkörök átruházása
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból –
meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását
átruházhatja a szakmai munkaközösségre.
2.8.1. A nevelők szakmai munkaközösségei
- Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek:
1. Osztályfőnöki munkaközösség - tagjai a gimnázium és a szakközépiskola osztályfőnökei
2. Humán munkaközösség - tagjai a gimnázium és a szakközépiskola magyar nyelv és irodalom
szaktanárai, történelem szaktanárai, rajz, ének szakos tanára, és az Irodalmi Színpadot vezető
tanár.
21
3. Matematika-fizika-számítástechnika munkaközösség - tagjai a gimnázium és a
szakközépiskola matematika, fizika és számítástechnikát tanító tanárai
4. Idegen nyelvi munkaközösség - tagjai a gimnázium és a szakközépiskola német, angol, igény
szerinti esetben más idegen nyelvet tanító tanárai
5. Természettudományi munkaközösség - tagjai a gimnázium és szakközépiskola biológia,
földrajz, kémia, környezetvédelem, egészségnevelés, testnevelés szakos szaktanárai
6. Műszaki munkaközösség - tagjai a szakközépiskola szakirányú elméleti tárgyakat és
gyakorlatokat oktató műszaki illetve mérnöktanárai
- A szakmai munkaközösségek a közoktatási törvényben megfogalmazott jogkörökkel
rendelkeznek.
- A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületen belül:
- szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,
- részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében,
- egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos
mérése, értékelése,
- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
- szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a tanárok önképzéséhez,
- összeállítják az érettségi, - ill. képesítő vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, javaslatot
tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,
- segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,
- segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a
munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.
- A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség
tagjainak javaslatai alapján összeállított, 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.
- A munkaközösségek külön-külön is felvállalják a szabadidős, illetve gyermek és
ifjúságvédelmi feladatokban való részvételt, erdei iskolák, kiállítások szervezését,
menedzselését.
- A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezetője irányítja.
- A munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg, de az ő egyetértésével a munkaközösség
tagjai választják.
- A munkaközösség vezetők munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás
alapján végzik.
22
2.8.2. A munkaközösségek kapcsolattartása
A szakmai munkaközösségeket a munkaközösség-vezető fogja össze. A munkaközösség a tanév
elején az iskola munkaterve részeként kialakítja saját munkaközösségi éves munkatervét. Ebben a
munkaközösség köteles évente legalább egy munkaközösségi gyűlést betervezni. A szakmai
munkaközösségek vezetői a kibővített vezetőségi üléseken tanácskoznak az iskola vezetésén
belül a többi munkaközösség-vezetővel, illetve a középvezetőkkel és igazgatóhelyettessel,
igazgatóval.
2.9. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak elkészítéskor a tantestület tagjaiból
munkacsoportok alakulnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a
tantestületet.
Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
2.10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje
A belső ellenőrzés célja: az oktató-nevelő munka minőségének, szabályokkal való összhangjának
megállapítása.
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli
foglalkozásokra is.
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az
igazgató felelős.
Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, ütemezését úgy kell meghatározni, hogy minden
egység ellenőrzésre kerüljön. Az ellenőrzés szempontjait, a vizsgálat módszereit, az új feladatok
meghatározását az iskola vezetése készíti el.
23
Az intézmény belső ellenőrzési rendszere
Kit,
amit ellenőriznek ?
Ki ellenőriz? Milyen
rendszerességgel
ellenőriznek ?
Milyen formában
ellenőriznek ?
Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka
Pedagógiai program Iskolavezetés Évente Írásban v. szóban
Helyi tanterv alapján
végzett munka
Igazgató, ig.helyettes,
munkaközösségek
Évente Írásban
Kiemelkedő
tanulmányi és
sporteredmények
Szaktanár,
osztályfőnök,
diákmozgalmat segítő
pedagógus, igazgató
Aktualitása szerint
Írásban ill. a közösség
előtt szóban
Nagyobb
rendezvények (osztály
és iskolai)
Osztályfőnök,
ig.helyettes
Aktualitása szerint Osztály, iskola
közössége, tantestület
előtt szóban,
kiemelkedőt írásban
Magatartás,
szorgalom
Osztályfőnök Esetenként,
félévenként
Szóban, érdemjeggyel
írásban
Tanulmányi munka szaktanár,
osztályfőnök,
igazgató
Folyamatosan,
havonta legalább
egyszer, félévkor, év
végén
Érdemjegy, osztályzat
ellenőrzőbe,
bizonyítványba
írásban
Tanév végi tantárgyi
felmérése
Szaktanár,
munkaközösség-
vezető, ig. helyettes,
igazgató
Május végén
Szóban és írásban
Dolgozatok,
témazárók
Munkaközösség-
vezető
Április Írásban
Pedagógusok
munkája
Igazgató,
igazgatóhelyettes,
munkaközösség-
vezető
Aktualitása szerint,
évente
Szóban
Könyvtáros,
szabadidő szervező,
rendszergazda,
gyermekvédelmi
felelős
Igazgató,
igazgatóhelyettes
Évente
Szóban
Diákmozgalom
tevékenysége
Diákmozgalmat
segítő pedagógus
Évente Írásban
24
Kit,
amit ellenőriznek ?
Ki ellenőriz? Milyen
rendszerességgel
ellenőriznek ?
Milyen formában
ellenőriznek ?
Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka
Tanmenetek,
munkatervek
Igazgató Tanév elején,
folyamatosan
Szóban
Tantermek,
szaktantermek rendje
Igazgatóhelyettes,
diákönkormányzatot
segítő pedagógus,
osztályfőnök
Negyedévente
Szóban
Pedagógiai
adminisztráció
Igazgatóhelyettes,
osztályfőnöki
munkaközösség-
vezető
Folyamatos
Szóban
A tanulók írásbeli
munkái (füzetek,
rajzok stb.)
Szaktanár
Aktualitása szerint
Írásban
A felzárkóztatás,
korrepetálás helyzete
Osztályfőnök,
munkaközösség-
vezető
Félévente
Szóban
Tanulók
egészségvédelme,
gyermek és
ifjúságvédelem
Igazgató
Évente (március)
Írásban
Munkaközösségek
munkája
Munkaközösség-
vezető
Félévente Írásban
Oktató-nevelő munka
értékelése
Szülők Közössége Évente Szóban
Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak:
Az igazgató és helyettese, valamint szakmai területük szerinti illetékességben a középvezetők. Az
ellenőrzés a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik.
Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a középvezetők munkáját. Ennek egyik
eszköze a beszámoltatás.
A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tapasztalataikról folyamatosan írásban tájékoztatják az
illetékes középvezetőt.
Az ellenőrzés módszerei:
a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
írásos dokumentumok vizsgálata,
25
tanulói munkák vizsgálata,
Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzött pedagógussal egyénileg, szükség esetén a
munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.
A megbeszélés következménye lehet:
az elismerés kifejezése
a hiányosságok pótlása,
következtetések levonása,
új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek.
Az általánosítható tapasztalatokat a testületi értekezleteken összegezni kell, az esetleges adódó
feladatokat meg kell fogalmazni.
Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók:
az iskola irányításában
nevelési értekezleteken,
tantestületei értekezleteken,
jutalmazásoknál,
minőségi bérpótlék odaítélésénél,
a munkaközösségek év végi értékelésénél.
26
2.11. A szülők közösségei
Az iskolában a szülőknek az közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése,
kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik.
- Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.
- Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket
választják:
- elnök
- elnökhelyettes
Az osztályok szülői munkaközösségei észrevételeiket, kérdéseiket, véleményeiket,
javaslataikat a választott SZMK elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola
vezetőségéhez.
Az iskola szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK
választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői
munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt.
Az iskola SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztott iskolai SZMK alábbi
tisztségviselőit:
- elnök
- elnökhelyettes
- pénztáros
Az iskolai SZMK elnöke közvetlen az iskola igazgatójával illetve az igazgató által a
koordinációval megbízott tanárral tartja a kapcsolatot.
Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon a választmány tagjainak több
mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal
össze kell hívnia és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.
Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg :
rendkívüli ülést hív össze bármely szülő kérésére
megválasztja saját tisztségviselőit
kialakítja működési rendjét
az iskolai munkarendhez igazodva elkészíti saját munkatervét
képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében
véleményt nyilvánít, javaslattal él az oktatással, a szülőkkel- tanulókkal kapcsolatos
valamennyi kérdésben.
véleményt nyilvánít a Házirenddel kapcsolatban
iskolai hagyományőrző rendezvényeken védnökséget vállal.
27
2.12. A tanulók közösségei
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.
Az osztályközösséget az osztályfőnök vezeti, őt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg.
Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik, (ez a tanári
munkaköri leírás 2. része).
Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg :
- küldött ill. küldöttek az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe
- pénztáros
A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában
működő diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat
vezetőségébe.
A tanulók, az osztályok és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat
látja el.
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár
érvényesíti. A diák önkormányzat tanár vezetőjének véleményét minden esetben ki kell kérnie.
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az SZMSZ mellékletben lévő szervezeti és
működési szabályzata szerint folytatja.
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a
nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyeztetésével az igazgató bízza
meg.
Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a
tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés
összehívásáért az igazgató felelős.
A diákközgyűlés osztályonként egy éves időtartamra a tanulók javaslatai alapján két fő
diákképviselőt választ.
2.13. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A pedagógus a tanuló tudását, előmenetelét – tanév közben – rendszeresen érdemjeggyel értékeli.
Félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot
kapott, javítóvizsgát tehet. A tanuló év végi osztályzatai az évközi érdemjegyei vagy a
különbözeti vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kerülnek megállapításra.
Ha az elégtelen osztályzatok száma kettőnél több, a nevelőtestület engedélyével tehet
javítóvizsgát.
28
2.14. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása egymással és a vezetéssel
A. Az igazgatóság és a nevelőtestület
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a
megbízott tanár vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.
- A kapcsolattartás fórumai:
- igazgatósági értekezletek,
- iskolavezetőségi értekezletek,
- tantestületi értekezletek,
- célfeladatok megbeszélései,
- rendkívüli értekezletek, megbeszélések
Ezen fórumok időpontjai az iskolai munkatervben szerepelnek, ill. a havi ütemtervekben jelennek
meg.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon,
valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesítheti a nevelőket.
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a
vezetés felé.
az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az
ülés döntéseiről, határozatairól.
A tanárok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban; egyénileg vagy
munkaközösség-vezetőjük útján közölhetik az igazgatóval és az iskola vezetőségével.
B. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti
kapcsolattartás
- a diákönkormányzat - a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt - a diákönkormányzatot
segítő tanár útján kéri ki a nevelőtestület, illetve az igazgató véleményét,
- a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat véleményét az ennek m működését segítő
tanár képviseli,
- a diákönkormányzatot segítő tanár a diákközgyűlés levezető elnöke. A közgyűlésen jelen
lehetnek a nevelőtestület meghívott tagjai,
29
- a nevelőtestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható, ha a tanulók egészét érintő
témákról van szó.
C. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának
formája
A véleménynyilvánítók köre:
- a tanulók egyénileg,
- osztály közösségei vagy képviselői,
- az iskola közössége vagy képviselői
- az iskola diákkörének közössége
A véleménynyilvánítás formái, helye:
- személyes megbeszélés útján, négyszemközt,
- az iskola valamely közössége előtt, az adott közösség megfelelő fórumain,
- iskolai közgyűlésen,
- tantestületi értekezleten,
- diák-önkormányzati napon.
D. A nevelők és a tanulók
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról és rendkívüli
eseményekről az igazgató vagy ezzel a feladattal megbízott helyettese tájékoztatja a tanulókat
a következő módokon:
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen
évente legalább egy alkalommal;
rendkívüli közgyűlésen
a folyosói hirdetőtáblákon;
levélben
az osztályokban kihirdetett körözvényekben;
az osztályfőnökök útján, osztályfőnöki órákon.
A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni
kell.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, panaszaikat, javaslataikat szóban vagy írásban
egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, tanári
testületével.
30
2.15. A tanárok és a szülők
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülők az
alábbi keretben kapnak tájékoztatást:
Az igazgató:
- a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy
iskolai szülői értekezleten, illetve sürgős esetben rendkívüli ülésen
- alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül,
- alkalmanként osztály-szülői értekezleten
- rendkívüli eseményről levélben
Az osztályfőnök:
- az osztályszülői értekezleten
- írásbeli értesítésekkel konkrét esetekben.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak :
- családlátogatások
- szülői értekezletek
- fogadó órák
- nyílt napok
- írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben
- esetenként levélben való megkeresés
A szülői értekezletek és fogadóórák idejét a havi ütemterv tartalmazza.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, panaszaikat, javaslataikat szóban, vagy írásban
egyénileg, v. választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval és a tanári testülettel.
2.16. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai.
Az iskolavezetésnek álladó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
- a Dunaharaszti Önkormányzat Képviselő-testületével (Dunaharaszti, Fő út 152.)
- a Dunaharaszti Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával (Dunaharaszti, Fő út 152.)
- Oktatási Hivatal (1054 Budapest, Városház u. 7.)
- KIR, Győr
- a Pest Megye Önkormányzata Művelődési Osztályával (Budapest V. Városház u. 7)
- a helyi oktatási intézmények vezetőségével:
- Hunyadi János Általános Iskola (Dunaharaszti, Fő u. 152.)
31
- Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola (Dunaharaszti, Eötvös u. 32.)
- II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Dunaharaszti, Rákóczi u. 28.)
- Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (2330 Dunaharaszti, Andrássy u. 14.)
- Dunaharaszti Nevelési Tanácsadó (2330 Dunaharaszti, Rákóczi u. 3.)
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A gyermekjóléti
szolgálattal az iskolában működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot. Ebben a
tekintetben közvetlenül az igazgató ellenőrzi őt.
2.17. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel,
gazdálkodókkal:
1. Az iskola mellett működő alapítvány kuratóriumával.
Az alapítvány neve: Pro Alma Mater Alapítvány
A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős :
- az iskola igazgatója.
2. A szakképzés területén az országban működő kilenc vízügyi szakképzést folytató
középiskolával, ezek a következők:
- Tóth Kálmán Szakközépiskola - Baja
- Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskola - Barcs
- Építőipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola-Szolnok
- Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola-Szeged
- Vásárhelyi Pál Szakközépiskola - Nyíregyháza
- Vásárhelyi Pál Szakközépiskola - Békéscsaba
- Kós Károly Szakközépiskola - Miskolc
- Irinyi János Szakközépiskola – Kazincbarcika
3. Az iskola oktatási kísérleteit, fakultációit, intenzív képzési formáit támogató, segítő
szervezetekkel, főhatóságokkal:
- a környezetvédelmi kísérleti képzés terén a szakminisztériummal,
- az egyszakos vízügyi technikusképzés terén a szakminisztériummal,
- az UNESCO ASP iskolahálózattal kapcsolatban a Magyar UNESCO Bizottsággal a
környezetvédelmi kísérleti képzés terén Magyarország nemzeti parkjaival,
- az iskola intenzív nyelvi képzése segítése érdekében a Dunaharaszti Német Ifjúsági
Hagyományőrző Egyesülettel, a Dunaharaszti Fiatal Svábok Egyesületével, a Heimatland
Harast Alapítvánnyal.
32
Az iskola külkapcsolatait nem tekinti lezártnak, ezért az oktatás-nevelés sikerének érdekében,
valamint a gazdálkodás javítása érdekében nyitott minden kapcsolatra intézményekkel,
szervezetekkel, gazdálkodókkal.
A külső kapcsolatok létesítésének feltétele: azok tantestületi, többségi elfogadása.
33
4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét, ellátását, szakmai-egészségügyi alkalmassági
vizsgálatát, egészségügyi nyilvántartását a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskolaorvos
végzi.
A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettesek által előre engedélyezett időpontban és
módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Amennyiben az
iskolaorvos további egészségügyi szakrendelésre utalja a tanulót, és a tanuló nem jelentkezik az
iskolaorvosnál a szakrendelés eredményével, úgy az iskolaorvos értesíti erről az iskola
igazgatóját.
Az iskola igazgatósága megbízási szerződést köt egy helybéli háziorvossal és az ő segítségével
megszervezi a tanulók rendszeres iskolaorvosi szűrését. Az iskolaorvos mellett egy védőnőt is
foglalkoztat az intézmény.
- A szakképzésben résztvevő tanulók részére a pályaalkalmassági szakorvosi szűrővizsgálatot
az iskolaorvos végzi el.
- Az iskolában a Vöröskereszt feladatainak ellátását megbízott tanár végzi.
- A szociális problémák kezelését, a veszélyeztetett tanulók helyzetét gyermek és
ifjúságvédelmi felelős követi figyelmemmel, ő teszi meg az önkormányzat, illetve
Gyermekjóléti és Családsegítő felé a megfelelő lépéseket.
3. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
3.1. A működés általános rendje
Az iskolának rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az iskola az
alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján
gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az iskola fenntartási és működési költségeit az évente
összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza.
Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és
ellenőrzésében, részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg a képviselőik.
Az iskola helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet
nem működtethet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók
felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú
tevékenység nem folytatható.
Az iskolában az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott
épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének,
tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke
(távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos
engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 10
és 11 óra között.
34
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.
Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a
tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell
megszervezni.
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek
használói felelősek:
- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
- a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
- az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben
megfogalmazott előírások betartásáért.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők
tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet
esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az
iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó
dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.)
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató
engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső
igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat,
rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén
belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.
Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az
igazgató feladata.
Bármilyen reklámtevékenység az intézmény területén belül csak igazgatói engedély alapján
lehetséges.
3.2. Az intézmény munkarendje
A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt
dolgozóinak munkarendjét szabályozza. Ezen alkalmazottak körét a pedagógusok, a nevelő-
oktató munkát közvetlenül segítő és más munkavállalók alkotják.
A pedagógusok munkarendje
A pedagógusok munkarendjét alapvetően az oktatási miniszter tanév rendjére vonatkozó
rendelete alapján az intézmény vezetése határozza meg.
- A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célokra
öt munkanapot - tanítás nélküli munkanapként - használhat fel.
- A különböző iskolatípusok tanév végi vizsgáinak idejét rendelet határozza meg.
35
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A
konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény
vezetőségének javaslatait- az elkészített órarend (foglalkozási rend) függvényében.
A munkaidő tanítással le nem kötött részében ellátandó feladatok
A feladatellátás helye
Kizárólag az
intézményen Az intézményen
belül kívül
kívül és belül is
ellátható
Tanítással le nem kötött ellátandó feladatok
Foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok X
Felkészülés elrendelt feladatok elvégzésére X
Tanítási órák előkészítése X
Tanulói balesetek megelőzése, a testi épség védelme X
Tehetséggondozás X
Felzárkóztatás X
Kapcsolattartás a nevelőtestület tagjaival X
Szülői értekezleteken való részvétel X
Fogadó órák X
Kapcsolattartás a szülőkkel X
Adminisztrációs feladatok (naplók, törzskönyv stb.) X
Belső és külső ellenőrzések jogszerű adatainak átadása X
Folyosóügyelet, versenyfelügyelet X
Egyéb ügyeletek X
Továbbképzéseken való részvétel X
Dolgozatjavítás X
Értekezleteken való részvétel X
Iskolai rendezvényeken való részvétel X
Nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok X
Az iskola szorgalmi időben tanulók és pedagógusok számára 6 óra 00 perctől 20 óra05 percig tart
nyitva. A portaszolgálat a takarítással egyidejűleg 4.30-tól kezdődik, az épület lezárása 20.30-ig
történik meg.
Az iskolát (szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon) - kivételes esetektől eltekintve -
zárva kell tartani.
Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek használatba adása külső személy részére
- Az igénybevétel történhet térítésmentesen, illetve térítéssel.
- Térítéssel történő használatba adás esetén bérleti szerződést kell kötni, amelyet az intézet
igazgatóján kívül a fenntartót képviselő polgármesteri hivatal illetékese (vagyongazda, pénzügyi
főelőadó illetékességtől függően) is ellenjegyez.
- A térítés díját a fenntartó rendelete szabályozza.
- Az iskolában található helyiségeket térítésmentesen oktatási és közérdekű célra az
önkormányzat felügyelete alá tartozó intézménynek lehet átadni.
36
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak:
- énekkar,
- diák sportkör, tömegsport foglalkozás,
- szakkörök, önképzőkörök
- korrepetálások - tantárgyi formában, előkészítők,
- Irodalmi Színpad,
- képzőművészeti kör,
- tánccsoport,
- eseti tanfolyam,
- tanulmányi és sportversenyek,
- hagyományőrző rendezvények,
- kulturális rendezvények,
- állami ünnepek rendezvényei,
- könyvtárlátogatás
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli
órarendben, terembeosztással együtt.
3.2.1. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való
belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban,
a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti.
3.2.2. A tömegsport órák a mindennapos testmozgás, sport lehetőségét biztosítják a tanulók
számára.
3.2.3. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek
figyelembe vételével, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés
egész tanévre szól.
A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában.
- A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg.
A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a
látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek.
- Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé
a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását.
Az önképzőkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és
önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően
indítja kiváló pedagógusok és az iskolával szerződéses jogviszonyban álló szakemberek
vezetésével.
3.2.4. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való
felzárkóztatás. A korrepetálás ingyenes, osztályonként/tárgyanként heti egy óra lehet.
- Az előkészítők célja a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók felkészítése a felvételi
tantárgyakban.
37
3.2.5. Az Irodalmi Színpad tanórán kívüli órakeretben működik.
Az Irodalmi Színpad tagjai sorába jelentkezni lehet, a felvétel a színpadvezető tanár javaslatára
történik. A kilépést indokolni kell, ill. a vezető tanár javasolhatja.
3.2.6. A képzőművészeti kör délutáni órakeretben működik.
Ide a felvétel a körvezető tanár javaslata és jelentkezés alapján történik. A kilépést indokolni kell,
ill. a vezetőtanár javasolhatja.
3.2.7. A fakultatív hit és vallásoktatás lehetőségét az iskola felmerülő igények alapján biztosítja.
3.3. Az iskola kialakult hagyományos rendezvényei
(Egérbál, Hidrológus Szilveszter, Diáknap, Baktay-nap, Spot nap/éjszaka, Környzetvédelmi nap,
Szalagavató, ballagás) a munkatervben szerepelnek, meghatározva, hogy az adott iskolaévben
melyek kapnak tanítás nélküli munkanapot, és melyeken van projektterv szerinti oktatás. A
rendezvény megbízott tanár-felelőssel működik.
3.3.1. Kulturális rendezvények:
- az iskola október hónapban rendezi a szavalóversenyt, a magyar munkaközösség szervezésében.
E háziverseny célja a tehetségek felkutatása, az Irodalmi Színpad utánpótlásának biztosítása,
- március hónapban rendezi a műszaki munkaközösség a Víz Napját. E rendezvény célja a
közösség fejlesztése, a környezettudatos életmód népszerűsítése.
- április hónapban rendezi az iskola a Föld Napját, felelős szervezője a műszaki
munkaközösségért felelős középvezető, operatív résztvevői a környezetvédelem-biológia tanárok.
- április hónapban rendezi az iskola a Költészet Napját, felelős szervezője a humán
munkaközösség.
A kulturális rendezvények csak indokolt esetben köthetők tanítás nélküli munkanaphoz.
Munkatervben rögzíteni kell helyüket és időpontjukat.
III.3.2. Állami ünnepek rendezvényei
Az iskola ünnepélyes keretek között köteles megemlékezni az állami ünnepekről osztálykeretben,
vagy az iskolaközösség együtt.
Az állami ünnepek megemlékezése történhet az adott munkaszüneti napon a település hivatalos
ünnepségén való részvétellel, vagy a munkaszüneti napot megelőzően az iskolában.
III.3.3. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében áll a tanulók rendelkezésére. Használati
rendjéről a Házirend intézkedik.
38
3. 4. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
3.4.l. Az iskola zászlója:
- A zászló nemzeti színű, selyem, középen az iskola címerével, a zöld mezőben hímzett felirattal:
" A tüzet ne hagyjátok kihalni "
A zászló másik oldalán középen a magyar állami címer van.
A zászlót a ballagó osztályok hagyományosan szalagfelkötéssel díszítik.
- A zászlót a gimnázium gondnoka őrzi.
- Iskolai ünnepélyeken a zászlóvivő tanulókat a felsőbb évfolyamosok közül az osztályfőnöki
munkaközösség jelöli ki.
Az iskola címere:
Piros és kék színű vágott címerpajzs kék mezőben. UNESCO felirat, a piros mezőben nyitott
könyv és folyót jelképező ábra látható. A felső részben Baktay Ervin, az alsó részben Gimnázium
és Vízügyi Szakközépiskola 1962 felirat. A feliratok fehérek.
3.4.2. A tanulók ünnepi viselete:
- lányoknak fekete szoknya vagy női nadrág, fehér blúz, iskola címerrel díszített kendő
- fiúknak sötét öltöny, iskola címerével díszített nyakkendő
- köznapi viseletre iskolai egyenruha nincs.
Az ünnepi viselet hordása: iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken, nyilvános alkalmakkor.
3.4.3. Az iskolai évkönyv:
Az iskola Évkönyvét 1994-ig többéves periódussal jelentette meg, 1994-től minden évben.
Az Évkönyv megjelenési időpontja a Baktay-naphoz kötődik.
Az Évkönyv gondozását szerkesztőbizottság végzi, benne tanárok, tanulók, szülők írásai jelennek
meg. Felépítése az Évkönyv általános hagyományok szerint: záró anyagát a tanári - tanulói
névsorok képezik.
Az Évkönyv feletti védnökséget a Baktay Emlékbizottság látja el.
A Baktay emlékbizottság jelöli ki tanévenként az Évkönyv felelős szerkesztőjét, aki az iskola
tanára.
3.4.4. Az iskola névadója emlékének ápolása:
A gimnázium 1973-ban vette fel Baktay Ervin nevét.
1974. január 26-án a nevelőtestület ünnepélyes határozatban nyilvánította ki, hogy ettől az
időponttól kezdve minden évben Baktay-napot rendez.
A Baktay Emlékbizottság feladata a névadó emlékének ápolása és a Baktay-nap védnöksége.
A Baktay Emlékbizottság tagjai:az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, középvezetői, az
irodalmi színpadért, énekkarért felelős tanár, az iskola legrégebben itt tanító tanára, valamint
három választott tag.
A Baktay-nap részei:
39
- színvonalas ünnepi előadás diákok és meghívott vendégek közreműködésével
- a Baktay-díjak ünnepélyes átadása
A Baktay-díjak rendszere:
- Baktay Vándordíj - osztályok közötti éves pontverseny keretében a legtöbb pontot szerző
osztály nyeri el.
- Minden évben a Baktay Emléknapon kerül kiosztásra 2 db Baktay Emlékérem :
- egy érmet kap az a tanuló, aki a jelölt 3 tanuló közül egyéves példamutató munkája
alapján a diákok és a tantestület legtöbb szavazatát kapja (1 tanári szavazat 10 diák
szavazatnak felel meg) a gimnázium tanulói közül
- Minden évben az iskola minden osztályának egy-egy tanulója kap l-l Baktay-kisérmet. Az
erre érdemes tanulót az osztályfőnök és a tanulók szavazatai alapján kell kiválasztani az előre
javasolt 3 személy közül.
A mindenkori lehetőségek szerint mind a Baktay-díjhoz, mind a Baktay-érmekhez pénzjutalom is
tartozzék.
A jutalmakat a Szülői Munkaközösség biztosítja.
- Minden évben a tanári testület egyik tagja részesüljön Baktay Nagyérem kitüntetésben. A
választás titkos szavazással történik 3 jelölt közül.
- Külső személyek szintén részesíthetők Baktay Nagyérem kitüntetésben, ha az iskola, vagy a
Baktay kultusz érdekében végzett munkájukkal kimagasló érdemeket szereztek.
3.4.5. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények
Az iskolai hagyományrendben szereplő rendezvények:
- Egérbál - az első osztályosok köszöntésére, rendezik a második osztályosok, időpontja
október eleje
- Hidrológus Szilveszter - a vízügyi képzés XII.-XIII. osztályosai rendezik, sajátosan a
képzéshez kötődő szakmai ünnep. Időpontja: október 31-hez legközelebbi péntek délután
- Diáknap - tanítási szünettel járó egész napos rendezvény. Vidám műsorokkal,
sportversenyekkel, vetélkedőkkel, reggel diákigazgató választással. Tanulókból alakuló
rendezőbizottság készíti elő. Időpontja: február.
- Szalagavató bál - a IV. osztályosok ünnepi műsorral egybekötött szalagfeltűző rendezvénye.
Szervezik a XI. osztályosok. Időpontja: december-február között.
- Baktay-nap - április 26. körüli péntek vagy hétfő
- Ballagás - a IV. osztályosok ünnepélyes elbúcsúztatása. A végző osztályok utolsó tanítási
napjának délutánján, nyilvános rendezvény. Szervezői a XI. osztályok, rendezési munkákban
alsóbb évfolyamok vesznek részt.
3.4.6. Állami ünnepek:
40
A mindenkori, érvényes, Közlönyben közzétett rend szerint. Iskolai szintű ünnepi műsor van
március 15-én, október 23-án. Osztálykeretben megemlékezés október 6-án. Február 25. a
kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja; április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja.
3.4.7. Állandó rendezvényként az intézmény "Baktay kortárs képzőművészeti galéria" néven
művészeti gyűjteményt alapított 1994 októberében. A galéria célja a vizuális nevelés segítése, a
települési környezet esztétikai igényeihez szolgáltatás.
A galéria művészeti vezetője az ezzel megbízott tanár vagy külső szakértő.
3.4.8. Az iskola dolgozóinak jutalmazása:
Elismerés módjai:
- jegyzőkönyvi dicséret
- pénzjutalom, célprémium,
- rendkívüli feljebb sorolás
- állami kitüntetés,
Az elismerés alapelvei:
Jutalmazásban valamennyi iskolai dolgozó részesíthető, aki arra munkája alapján érdemesnek
bizonyul. Kiemelkedő minőségi munkáért járó rendszeres juttatás a technikai dolgozók esetében
is megvalósítható, amennyiben egyenletesen lelkiismeretes, gondos munkát végeznek.
Jutalmat csak kiemelkedően végzett, ill. önként vállalt többletmunkáért adunk, figyelembe véve
a differenciálás elvét:
a) a nevelő-oktató munkában nyújtott teljesítmény eredményességét:
- az új dokumentumokban foglalt feladatok, követelmények kiemelkedő teljesítését,
- új módszerek, eljárások kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködést (pl.
tankönyvírás, pályázatokon való részvétel stb.)
- kísérletezést, pedagógiai kísérletekbe való alkotó részvétel,
- a továbbtanulásról, szakmatanulásról történő felkészítést, a tehetséggondozást, a tanulmányi
versenyekre való felkészítés eredményességét (XII. osztály és az érettségi)
- pályakezdők patronálása és beilleszkedésük segítése
- szakmai munkaközösségben való alkotó részvételt (házi bemutatók, előadások tartása)
- szakmai továbbképzéseken való aktív és eredményes részvételt, ösztönző hatását a testületre,
- a példamutató fegyelmet, annak másokra gyakorolt hatását (mulasztások csökkentése,
tankötelezettségi fegyelem, házirend stb. betartása)
- a hátrányos helyzetű tanulókkal való törődést, felzárkóztatásuk mértékét,
- a társadalmi tulajdon védelme érdekében végzett nevelési tevékenységet,
41
- a tanulók szabadidős tevékenységének szervezését (nyári tábor, sport, kulturális versenyek,
vetélkedők)
- diákönkormányzatot fejlesztő tevékenységért,
- iskolai ünnepélyek megszervezésében, kivitelezésében történő alkotó közreműködését,
- az iskola egész közösségére gyakorolt fejlesztő hatását (tanulók, testület, szülőkkel való
együttműködés színvonala)
b) Az iskolák működési feltételeiben nyújtott teljesítmény eredményességét
- a szakmai és egyéb tárgyi eszköz, felszerelés gondozásában és fejlesztésében végzett
tevékenységet,
- az évi munka szervezésében tanúsított kiemelkedő tevékenység (órarend, ügyeleti rend,
terembeosztás stb.)
- a munkaidő fegyelmezett és hatékony kihasználását (technikai dolgozóknál különösen)
- a jó munkahelyi légkör megteremtéséért végzett tevékenységet
- a gazdálkodási fegyelem példaszerű megtartását (leltározás, állagvédelem, karbantartás stb.)
3.4.9. Iskolaújság
A Diákönkormányzat védnöksége alatt havi - félévi gyakorisággal Iskolaújság jelenik meg.
Szerkesztőbizottsága diákokból áll, a Diákönkormányzatot segítő tanár támogatásával dolgoznak.
3.5. Az iskolai könyvtár működése
A könyvtár használóinak köre:
- az iskola tanulói
- az iskola alkalmazottai: pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói
A könyvtár elhelyezése:
- az iskolában a földszinten
- alapterülete: könyvtárterem 79 m2, Internet-terem 24 m2, UNESCO-szoba 20 m2, iroda 20
m2
- helyiségei: galériás könyvtárterem, Internet-terem, előtér, iroda, kiskönyvtár-UNESCO szoba
Személyi feltételek:
Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős, akinek
munkáját a könyvtáros asszisztens segíti. A könyvtáros-tanár és a könyvtáros asszisztens
részletes feladatait a KMSZ 4. és 5. sz. mellékletében található munkaköri leírások tartalmazzák.
42
- munkatársak: könyvtáros-tanár, végzettsége: egyetem
- könyvtáros asszisztens, végzettsége: középiskola, középfokú könyvtáros szakképesítés
A könyvtár alapfeladatai:
Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörével igazodik
a NAT és a kerettanterv követelményrendszeréhez, a helyi pedagógiai programhoz,
szolgáltatásaival biztosítja a
- tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,
- a könyvtár pedagógiai program megvalósíthatóságát.
Az iskolai könyvtár alapfeladatai, szolgáltatásai a 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet alapján:
- gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre
bocsátása
- kölcsönzés
- helybenolvasás
- tájékoztatás
- csoportos használat: könyvtári és könyvhasználati órák keretében
Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek:
- tanórán kívüli foglalkozások tartása,
- dokumentumok másolása
- számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása
Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal, illetve
intézményekkel:
- Városi Könyvtár, Dunaharaszti
- Könyvtárellátó Közhasznú Társaság,1391 Bp. Pf. 204
- Könyvtáros-tanárok Egyesülete, 1088 Budapest, Múzeum u. 7
- Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1055 Bp. Honvéd u. 19., 1089 Bp, Könyves
Kálmán körút 40
A könyvtári állomány védelme:
- a könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért - az
intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és
erkölcsileg felelős.
43
A könyvtáros-tanár hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem
vásárolhat.
- a kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott
kárért.
A tanulók és dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak a könyvtári tartozás rendezése után lehet
megszüntetni.
A letétbe adott állományrészekért az átvevő szaktanár anyagilag felelős.
A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a portán helyezendők el, felvételük csak a kulcskiadási
füzetben aláírással ellátott bejegyzés után lehetséges. Tanuló a könyvtár kulcsait tanár jelenléte
nélkül nem veheti fel.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetővé
tegye a gyűjteménye használatát és az Internet-teremben a világháló használatát az iskola tanulói,
pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói számára.
A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan (beleértve az Internet használatot is, amíg
az iskola számára a Sulinet keretében ingyenes).
Beiratkozás:
A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai
könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején történik, és egy tanévre szól. A
beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak
haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hozni.
A tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt
szolgáltatások körét a szaktanároknak a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük,
majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell.
3.6. Az iskolai tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős.
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott
tanévben:
- elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola
igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- a felelős dolgozók feladatait,
44
- a szükséges határidőket,
- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
- a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a
tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
- a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,
- a szükséges határidőket,
- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai
munkaközösségek véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt.
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós
tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell
fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár,
állományába kerül.
Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A
tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének
figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az
iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet
(közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
3. 7. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható
eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola
tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését
veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
- a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
- tanulót, tanárt ért támadás, fenyegetés, veszélyeztetés
- a tűz,
- a robbantással történő fenyegetés.
45
- tanulót társa(i) vagy pedagógus(ok) által ért sérelem
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne
tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására
köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős
vezetővel.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
- igazgató
- igazgatóhelyettes
- középvezetők
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
- az intézmény fenntartóját,
- tűz esetén a tűzoltóságot,
- robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
- személyi sérülés esetén a mentőket,
- egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító
szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető
utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell
látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó
tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv"
alapján kell elhagyniuk.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő
gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más
foglalkozást tartó pedagógus a felelős.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a
tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában
segíteni kell!
- A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el
utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az
épületben.
- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor
a nevelőnek meg kell számolnia és név szerinti jelenlét ellenőrzést tartania.
46
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület
kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
- a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
- a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
- a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
- az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
- a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.)
fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az
általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
- a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
- a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
- az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
- az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi,
illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági
intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének
utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati
napokon be kell pótolni.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján
évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója
a felelős.
3. 8. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével
kapcsolatosan:
a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályokat, valamint a
tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók
biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és
viselkedési formákat.
c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban
meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel
kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
47
d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal az egészségük és
testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó
veszélyforrásokat, a tiltott és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül
foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:
o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
o a házirend balesetvédelmi előírásait,
o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.)
bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés útvonalát, a menekülés rendjét,
tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,
rendkívüli események után,
a tanév végén (a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét).
e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat előtt,
tanórai vagy iskolán kívüli program előtt, a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés
szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a követendő magatartásra.
f) A tanulóknak átadott balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az
osztálynaplóba be kell jegyezni.
4. Alapvető szabadságjogok biztosítása
Az iskolában a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző
világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni.
Az iskolában tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és
vallásszabadságát.
A tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai
meggyőződésének megvallására, megtagadására.
A tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai
meggyőződése miatt.
5. Az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása
A fenntartó irányítás, illetőleg az iskolai hatáskörbe hozott, az egyenlő bánásmód követelményét
sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés
érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.
A semmiség megállapítását felülbírálati, illetve törvényességi eljárás keretében lehet orvosolni.
A semmiség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll
fenn a semmiségi ok.
6. A nyilvánosság biztosítása
A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet, az intézményi minőségirányítási programot
és a pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi
segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben
48
a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától
kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az
iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
7. Az intézmény létesítményei, vagyona és az ezek megóvásával kapcsolatos feladatok
Az iskola Dunaharaszti település határán belül két telephelyen működik, mindkét helyen az
ingatlan több épületből áll. Ezek a következők:
1. Dunaharaszti, Baktay tér l:
Épületek:
- 3 szintes központi épület
- élelmezési szárnyban az étkező helyisége
- tornaterem épület a fűtési szárnnyal
- különálló karbantartói épület
- garázs
Udvari létesítmények:
- fészer-sor zárt udvarral
- burkolt-kerített sportpálya
- előudvar és díszudvar
A központi épület, élelmezési szárny, tornaterem-fűtés-épület közlekedőfolyosóval
kapcsolódnak.
Az épület felelőse a gondnok. Az épület-bejárat kulcshasználati rendje: nyilvántartás szerint
kapnak kulcsot a karbantartó, a portások, gondnok, igazgató.
Az épületegyüttes főbejáratánál címtábla van címerrel.
Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata.
Gyászlobogó kitétele intézményi dolgozó, kiemelt közéleti személyiség elhunytakor indokolt.
2. Dunaharaszti, Fő u. 268. Tanműhely-telephely:
Épületek:
- 2 szintes főépület
- vízmű és géptan épülete
- anyagvizsgáló és automatika épülete
49
Udvari létesítmények:
- fészer
- salakos sportpálya
- építési gyakorlóterület
- mérőcsatorna
A Fő u. 268. épület felelőse a gondnok.
Az épület-bejárat kulcshasználati rendje: nyilvántartás szerint kap kulcsot a műszaki
munkaközösség vezetője, a műszaki tárgyak oktatói, a gyakorlati oktatás vezetője, a gondnok, a
fűtő, az épületben illetékes portás.
Az épületegyüttes főbejáratánál címtábla címerrel.
Lobogózási rend a Baktay tér l. szerinti.
3. Az iskola vagyona
Összetétele a mindenkori vagyoni leltár szerinti.
Az iskolának önálló számlaszáma nincs, a Dunaharaszti Város Önkormányzatának központi
számláján zajlik minden pénzügyi művelet. Ennek száma: 11742180 - 15393180
4. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:
- az iskolai tulajdon védelméért
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
- az energia felhasználásával való takarékosságért
- a fogyóeszköz felhasználással való takarékosságért
Ráccsal vagy kettős biztonsági zárral kell gondoskodni a következő helyiségek
vagyonbiztonságáról:
- számítástechnika termek
- irattár
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadás, diák-
önkormányzati egyetértés és fenntartói jóváhagyás esetén lehetséges.
50
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti:
- a fenntartó,
- a nevelőtestület,
- az iskola igazgatója,
- a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,
- a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
Az iskola eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló
szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola
igazgatója a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
A dokumentum nyilvánossága
Az iskola alapdokumentumai az iskola könyvtárában annak nyitva tartása alatt tekinthetők meg.
51
ZÁRADÉK
1. A Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola szervezeti felépítésére és
működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a
nevelőtestület megtárgyalta, és azt a mellékelt Megismerési nyilatkozat aláírásával 2010.
augusztus 30. napján elfogadta.
..............................................
Sziráki György igazgató
Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt:
- az Iskolai Diákönkormányzat: 2010. augusztus hó 31 nap
Egyetértek:
……………………………..
a Diákönkormányzat képviselője
- a Szülői Szervezet: 2010. augusztus hó nap
Egyetértek:
……………………………..
a Szülői Munkaközösség képviselője
Az SZMSZ 2010. évi aktualizálását az Oktatási Bizottság szakmai egyetértésével a fenntartó
képviseletében jóváhagyom.
…………………………….. P. H.
Dr. Szalay László
polgármester
Dunaharaszti, 2010. szeptember
2. A hatályba lépés időpontja: visszamenőlegesen 2010. év szeptember hó 1.
3. A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e.
52
Megismerési nyilatkozat
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az
abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
Név Beosztás Kelt Aláírás
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
53
Név Beosztás Kelt Aláírás
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
54
Név Beosztás Kelt Aláírás
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
55
Név Beosztás Kelt Aláírás
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
56
Név Beosztás Kelt Aláírás
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
57
Név Beosztás Kelt Aláírás
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.
2010.08.30.