Tehetségkép

Tehetségkép

2014

Tartalomjegyzék

Rektori köszöntő 5Átütő Tehetségek Ösztöndíj 7

Tehetségesnek lenni nem elég Barcza Beáta Ilona zongoraművész 8

Aztán hallgasd majd!

Bencze Csaba harsonaművész 10

Medikus fonendoszkóppal

Csapláros László színművész 12

Feszített tempó és egyensúly

Domoszlai Edit balett-táncos 14

Ott hasznosítom magam, ahol tudom

Fábián Pál Tamás trombitatanár 16

Opera, nem sznobizmus

Ódor Botond gitáros, énekes 18

Finom fordulások mentén

Szántó István festőművész 20

Az anyagon túl

Tompa János Csaba szobrászművész 22

Zene és tanítás

Bráz Máté Milán tanító 24

Aki már most a jövő felé halad

Fröhlich Balázs villamosmérnök 26

Összpontosítás és kutatás

Horváth Katalin Barbara orvostanhallgató 28

Kétarcú, gyakorlati földrajz

Józsa Edina geográfus 30

Kutatónak lenni jó

Jüngling Adél orvostanhallgató 32

Sci-fibe illő kutatás

Karsai Gergely biológus 34

Törjük meg a csendet

Márkus Beáta történész 36

Maximalista vagyok

Nagy Gabriella orvostanhallgató 38

Vizsgálnivaló újdonságok nyomában

Posza Alexandra közgazdász 40

Célra tart

Csonka Zsófia sportlövő 42

Fanatikus úszó

Financsek Gábor úszó 44

Pszichológus az erdőben

Kovács Filoména tájfutó 46

Pörgős és látványos sportok világszínvonalon

Kovács Zsófia búvárúszó 48

Lépésről lépésre a siker felé

Meilinger Csaba paralimpikon úszó 50

Pozitív, kosaras

Pap Regina kosárlabdázó 52

Az úszás ilyen sport

Sors Tamás paralimpikon úszó 54

A vízilabda megtanít küzdeni

Uzsák Zénó Dániel vízilabdázó 56

4

5Re

ktor

i kös

zönt

ő

Rektori köszöntő

Tisztelt Olvasó!

A Pécsi Tudományegyetem mint az ország egyik vezető kutatóegyeteme megkülön-böztetett figyelmet fordít tehetséges hallgatói támogatására. Az országos és nemzet-közi szinten is kiemelkedő tudományos, művészeti és sportsikereket elért hallgatóink számára 2012 óta hirdetjük meg az Átütő Tehetségek Ösztöndíjat, amely nagyon jelentős anyagi elismerésül szolgál az ösztöndíjat elnyertek számára. Sikereiket és azok elérésének titkait örömmel osztják meg hallgatótársaikkal, tehetségkövetként egyetemi rendezvényeken, középiskolásokkal való találkozáskor is példaként állnak elénk.

Abban a reményben ajánlom a tisztelt Olvasó figyelmébe kiadványunkat, hogy mara-dandó élményt jelent majd átütő tehetségeinkkel megismerkedni. A pályájukat még csak most tervező vagy éppen megkezdő fiatalok számára lelkesítő példaképek ők, kik-nek sikereiből erőt meríthetnek. Idősebb olvasóink pedig ismét megerősítést nyernek arról, hogy a nemzet jövője szempontjából a legfontosabb a következő nemzedékek magas szintű oktatása, a lehető legnagyobb mértékben személyre szabott tehetség-gondozás.

Átütő tehetségeinkben a kimagasló tehetség kitartó szorgalommal párosul. Ők már megtanulták, hogy ez a két tulajdonság együtt képes csodákra. Ezúton is azt kívánom, hogy ragyogóan indult pályájuk során terveik valóra váljanak és tehetségükhöz méltó további sikerekben, elismerésben legyen részük!

Dr. Bódis Józsefa PTE rektora

Átüt

ő Teh

etség

ek Ö

sztön

díj

ÁTÜTŐ TEHETSÉGEK ÖSZTÖNDÍJa Pécsi Tudományegyetem kiemelkedő tehetségei számára

A Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának Tehetséggondozási Csoportja mint Re-gionális Tehetségpont és a Rektori Hivatal Marketing Osztálya a sport, a művészet és a tudományok területén ÁTÜTŐ TEHETSÉGEK segítésére és elismerésére a 2012/13-as tanév során ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat és a vele járó TEHETSÉGKÖVETI felkérést és megbízást olyan kiemelke-dő teljesítményt elért hallgatók kaphatják, akik−− kiemelkedő sport- vagy művészeti, ill. tudományos tevékenységük és eredményeik révén hazai, valamint nemzetközi megmérettetéseken öregbítették Egyetemünk hírnevét; −− a követi szerepvállalással képviselik, hangsúlyozzák az egyetemi tehetséggondozás fontosságát.

A Tehetségkövetek nyilatkozataikban erősítik Egyetemünk imázsát. Tehetségkövetként át-érzik, hogy a Pécsi Tudományegyetemen a tehetségsegítés közös ügy, és hangsúlyozzák a tehetségek szerepvállalásának fontosságát.Pécs és a régió középiskoláiban közreműködnek az Egyetemünket népszerűsítő prog-ramokban. Kiemelkedő példájukon keresztül, karakteres, meghatározó személyiségükkel segítik a kö-zépiskolás tehetségek Pécsi Tudományegyetemre vonzását és korai bekapcsolását az egye-temi tehetséggondozásba. A PTE tehetséggel kapcsolatos rendezvényein megjelennek, szerepet vállalnak.A Pécsi Tudományegyetem Átütő Tehetségek Ösztöndíja és a hozzá kapcsolódó Tehet-ségkövetei megbízás kiterjed a Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Program SZINAP-SZIS elnevezésű pillérének népszerűsítésére, továbbá az egyetemi tehetséggondozó rendezvényeken való részvételre. Tehetséggondozásról szóló honlapunkon, kiadványokban, rendezvényeken kiemelkedő példájukon, nyilatkozataikon, fényképükön keresztül népszerűsítjük a tehetségügyet.

Dr. Erostyák János Barna Adrianna Dr. Gönczi Andrea

8

Tehetségesnek lenni nem elég

A zene szeretetét, úgy vélem, jelentős mértékben felmenőimnek köszönhetem. Anyai nagyapám – aki autodidakta módon tanult meg különböző hangszereken játszani – kántorként is műkö-dött, nagyanyám pedig minden este énekével altatott el, ami a mai napig gyakran eszembe jut. Volt otthon egy pianínónk, melyen mihelyst felértem a billentyűket, azonnal elkezdtem játszani. A fertődi Joseph Haydn Zeneiskolában Gál Erzsébettől kaptam az első zongoraleckéket, aki alapo-san felkészített a győri konzervatóriumi évekre. Egyetemi tanulmányaimat szintén ott kezdtem, a művészképzést viszont már Pécsett, a PTE Művészeti Karán végeztem el, ahol jelenleg másodéves doktorandusz vagyok.

Tanárom, Király Csaba zongora- és orgonaművész személye rendkívül inspiráló számomra, és ez nagymértékben segíti szakmai fejlődésemet. Dr. Váradi Marianna operaénekesnek szintén sokat kö-szönhetek, legfőképpen a közös fellépéseinket megelőző professzionális munkafolyamat megisme-rését, melyet a próbák során tapasztalhattam meg. Eddigi sikereimben minden egyes tanáromnak fontos szerepe volt, s ezúton szeretném kiemelni Jakab Géza, Nagyné Fellegi Melinda és Choi Insu zongoraművészek munkáját.Úgy vélem, a tehetség korántsem elegendő a szakmai sikerhez. Egy művésznek a muzikalitáson és tökéletes technikai felkészültségen kívül gondolkozásmódjában kell eredetinek lennie. Célom, hogy nemzetközi szinten elismert zongoraművésszé és kamarazenésszé váljak, valamint a művészet gaz-dagságát közvetítsem az emberek felé.

Barcza Bea a PTE tehetségkövete

zong

oram

űvés

z

„Egy művésznek mind zeneileg, mind technikailag

felkészültnek kell lennie.”

9Ba

rcza

Beá

ta Il

ona

10

Aztán hallgasd majd!

Bécsben tanultam egy évet, utána jelentkeztem a PTE Művészeti Karára. Farkas István Péterhez, aki akkor a Magyar Operaház harsonaművésze volt, jöttem meghallgatásra, ugyanis mindenképpen nála szerettem volna tanulni. Emlékezetes volt az az első meghallgatás, kiderült ugyanis, hogy Szakszon Balázs, a Budapesti Fesztiválzenekar művésze éppen tart egy kurzust, amelyen még a felvételi előtt részt vehettem, és mély benyomást tett rám.

Farkas István Péter tanár úrral jó a viszonyom – talán most már mondhatom, hogy baráti. Jelenleg a Pannon Filharmonikusok első harsonása vagyok, de emellett szólista irányába szeretnék indulni, aminek első állomása egy meghívás Szöulba, Dél-Koreába, ahol idén májusban adtam szólókoncerteket.Maga a város nem jelentett újdonságot: eredetileg bonyhádi vagyok, de Pécsett jártam szakközépbe 2004-től, úgyhogy gyakorlatilag lassan már tíz éve, hogy pécsinek számítok.Amióta bekerültem a PTE MK-ra, egyéni tanrendes vagyok, hiszen a zenekar mellett nehéz lenne minden órán ott lennem. Tavaly és idén is tehetségkövet voltam a PTE-n.Idén tavasszal szerzem meg a BA-diplomámat, márciusban volt a diplomakoncertem. Nagyon készültem rá, próbáltam valami újat belecsempészni, ami változatossá, színesebbé teszi. Nem szokás, de több közreműködőt is meghívtam rá, ütősöket, rézfúvósokat, szoprán énekest… Nyilván lesz majd folytatás: tervezem, hogy elvégzem a mesterszakot is. Szerintem mindig mindenki tud zenészektől, emberektől tanulni, és szerencsére mindig van is olyan, aki tud újat mutatni.

Bencze Csaba a PTE tehetségkövete

hars

onam

űvés

z

„... mindenki tud zenészektől, emberektől tanulni, és szerencsére

mindig van is olyan, aki tud újat mutatni”

11Be

ncze

Csa

ba

12

Medikus fonendoszkóppal

A PTE ÁOK másodéves hallgatója vagyok. Úgy gondolom, tehetségköveti megbízásom jórészt a múltamnak köszönhetem: a szüleim kérésére elvégeztem egy tanárképző főiskolát magyar-történelem szakon, de ezután belekerültem a színház sodrába. A mai napig tagja vagyok a pesti Cinka Panna Cigány Színháznak, bár az ottani előadásaimat már nem játsszuk, mert ez alapjában

véve egy utazószínház, a darabok viszont, amikben szerepeltem, elképesztő díszlet- és ember-igényűek, s ez a kettő nehezen összeegyeztethető. 2009-ben alapítottam egy saját színházat a szülővárosomban, Kiskunhalason, amivel végül két előadásig jutottunk, aztán kifutott és hagy-tam is a szélbe menni, mert akkor jöttem rá, hogy ezt nem lehet egyedül csinálni. Ugyanis egy-szerre voltam igazgató, főrendező, vezető színész, dramaturg, díszletes és jelmeztervező. Aztán elkezdtem egy színiiskolát, de egy év után otthagytam, mert világossá vált, hogy a színészet nem tanítható: valaki vagy tehetséges, vagy nem. Hazatértem az Alföldre, s ott másfél évig segédápo-ló voltam a pszichiátrián. Életem egyik legszebb és legnehezebb időszaka volt. Rájöttem, hogy mindig orvos akartam lenni, csak a szüleim nem engedték, mert féltettek tőle. Magántanárokat fogadtam, kémiából és biológiából emelt szintű érettségit tettem, és most a pécsi orvosira járok. A színészetre így már nincs időm, bár azért alapítottunk egy Fonendoszkóp Színpad nevű, mediku-sokból álló színtársulatot: eddig egy darabot sikerült bemutatni, a következőre talán ősszel kerülhet sor, mert nyáron tudunk felkészülni rá.

Csapláros László a PTE tehetségkövete

szín

műv

ész „a színészet nem tanítható:

valaki vagy tehetséges, vagy nem”

13Cs

aplá

ros

Lász

ló

14

Feszített tempó és egyensúly

Hatéves koromban kezdtem balettozni, 14 évesen éreztem, hogy lehetne ezt komolyabban is venni. Gyöngyösi vagyok, de azért jöttem Pécsre tanulni, hogy a tánccal foglalkozhassak: a Pécsi Művé-szeti Gimnázium és Szakközépiskolába jártam, majd ötödévben a Pécsi Balett felvett ösztöndíjjal.

A Giselle-ben az ösztöndíjas időszak első évében főszerepet táncoltam, részben ennek köszön-hetem, hogy a 2010-es évtől a Pécsi Balett magántáncosa lettem. Közben a PTE FEEK-re jártam, alapszakon andragógiát, mesterszakon emberi erőforrástanácsadó szakot végeztem. Persze, hogy voltak és vannak nehéz időszakok, de a cél mindig feledteti ezt, és hiába hullafáradt az ember, teszi a dolgát. A tudomány objektív rendszer, a táncművészet viszont sokkal szubjektívebb, így ha az egyik terület elfárasztott, a másik kellően kikapcsolt: a feszített tempó hozott egyensúlyba. Mindenképpen a humán területet szerettem volna választani a tánc mellé, és ez egy rendkívül sokrétű szaknak tűnt, ami több tudományterületet is érint. Nem is bántam meg, teljesen tudok vele azonosulni, szerintem nagyon jól választottam. Nagyon élveztem az elmúlt öt évet, ezért újabb képzésen töröm a fejem. A táncos egy rövid pálya, minden évet ki kell használni, ahogy lehet. Bár külföldön más a felfogás, és még 30 év fölött is táncolnak, de ehhez szerencsés alkat kell, és töretlen egészség. Sok fellépést, sokféle koreográfiát, minél színesebb szerepeket kívánok magamnak, különböző formákban, szerin-tem ez a legtöbb, amit elérhet egy táncos.

Domoszlai Edit a PTE tehetségkövete

bale

tt-t

ánco

s „Sok fellépést, sokféle koreográfiát, minél színesebb

szerepeket kívánok magamnak...”

15D

omos

zlai

Edi

t

16

Ott hasznosítom magam, ahol tudom

Azért pályáztam, mert a PTE Brass Band vezetője vagyok, és az elnyert ösztöndíjból egy szuzafont szerettünk volna vásárolni a zenekarnak. 15 éve zenélek, trombitatanári mesterszakon tanulok a PTE Művészeti Karán. A zenélés mellett a könyvtár részére írtam meg kb. 1000 oldalnyi kottát, voltam modell két évig a Képzőművészeti Intézetben, különféle hallgatói munkákat végeztem, voltam DJKB-s két évig, idén pedig megválasztottak HÖK-elnöknek. Ott hasznosítom magam, ahol tudom.

Egy évvel ezelőtt a Pécsi Egyetemi Napok felvonulását szerettük volna feldobni, ekkor született meg a Brass Band ötlete. Aztán a fesztivál vége után gondolkodtunk el azon, hogy talán ezt foly-tatni is lehetne. Én egyébként itt nem trombitálok, hanem dobolok, mert erre volt szükség.Vannak egyéni kutatásaim is: szakmódszertani fordításokat igyekszem készíteni. Legalább három rézfúvós módszertant szeretnék lefordítani, mert úgy látom, hogy rengeteg ilyen könyv és meto-dika van, amit használnak Magyarországon, de mind idegen nyelvű. Ha egy rézfúvós tanár nem tud angolul vagy franciául, akkor csak a kiadványban szereplő kottákból tud kiindulni, azokat a szö-vegeket viszont, amikben részletezik, hogy mindezt hogyan játssza valaki, nem tudja értelmezni, és így nagyon sok hibát lehet ejteni. A tervem az, hogy minden főiskolát és konzervatóriumot fel-keressek, és felmérjem, milyen anyagokból és milyen módszertanokkal tanítanak, és ezek alapján további fordításokat hoznék létre. Ezen kívül a kottagrafika foglalkoztat.

Fábián Pál Tamás a PTE tehetségkövete

trom

bita

taná

r

„A tervem az, hogy minden főiskolát és konzervatóriumot felkeressek,

és felmérjem, milyen anyagokból és milyen módszertanokkal tanítanak,

és ezek alapján további fordításokat hoznék létre.”

17Fá

bián

Pál

Tam

ás

18

Opera, nem sznobizmus

Tizenhét éve gitározom, és ez a főszakom az egyetemen, de egy gitáros koncertnél felajánlottam, hogy szívesen énekelnék is, amit kis hezitálás után megengedtek. Sokaknak tetszett az a produkció, és a jelen lévő énektanárok vetették fel, hogy lenne-e kedvem az énekléshez. Fél évet gondolkodtam azon, hogy tényleg akarok-e ezzel foglalkozni. Későbbi énektanárom azt mondta, hogy a hangom alkalmas lenne az operaéneklésre. Az operáról csak néhány ária ugrott be, melyeket gyerekkoromban hallottam. Igazából nem rajongtam az ötletért.

Miután meghallgattam az ajánlott darabokat, egyszer csak „átkattantam”. Ma már gyakorlatilag nem is hallgatok mást, csak operát. Olyan áriákat keresek, melyek érdekesek lehetnek számomra. Az lebeg a szemem előtt, hogy én is legalább úgy tudjam ezeket interpretálni, mint a már befutott énekesek. Sokan az operát a sznobizmussal kapcsolják össze. Ennek részben van alapja. Az operaelőadásokra gyakran horror árért lehet csak jegyet kapni, így sokak számára operába járni egyfajta státuszszimbó-lum. Ettől függetlenül érdemes az operák világával megismerkedni. Elképzelhetetlen szerintem, hogy Puccini vagy Verdi zenéje ne ragadjon bárkit is magával. Jövőre leszek ötödéves, végzős gitárművész szakon, de idén felvételizek ének szakra a Zeneakadé-mián. Elsősorban az a célom, hogy a hazai és a nemzetközi színtéren is helytálljak, szeretnék olyan dologért küzdeni, amiben száz százalékig hiszek. Azt hiszem, akkor lennék elégedett, ha elismert énekes lehetnék a világban, és valóban jó lennék abban, amit csinálok.

Ódor Botond a PTE tehetségkövete

gitár

os, é

neke

s

„akkor lennék elégedett, ha elismert énekes lehetnék a világban,

és valóban jó lennék abban, amit csinálok.”

19Ó

dor B

oton

d

20

fest

őműv

ész

Finom fordulások mentén

A PTE MK Doktori Iskolájának vagyok nappali tagozatos hallgatója, a mesterem Hegyi Csaba, akivel nagyon jól működünk és dolgozunk együtt. Korán kiderült, hogy a képzőművészettel kell foglal-koznom, mást nem is tudtam volna elképzelni magamnak! Már gyermekkoromban ebben voltam kiemelkedő a többiekhez képest, így az óvodától kezdve egyenes volt az út, amin végig kellett men-nem. Úgy tűnhet, hogy a festészet csak a képzőművészet egyik szegmense, de közben rengeteg mindent kell tudni ahhoz, hogy az emberből festőművész legyen, hiszen mindig jönnek más és más irányból dolgok, amiket komplexebben tovább lehet vinni. Pécsen a folklór, a népművészet tárgyi emlékeivel kezdtem foglalkozni, ami teljesen új terület volt, és most azon veszem észre magam, hogy nagyon a sajátomnak érzem. Vannak ilyen finom fordulások az ember életében, s nem tudom, hogy

20-30 év múlva mindezt hova fogom beérlelni. Ehhez a PTE-n kezdett irányhoz huzamosabban szeretnék ragaszkodni, és komplex műtárgyakat létrehozni, elmélettel is alátámasztva. Két éven belül meg kell védenem a doktori munkámat, mestermunkával és egy jó szöveggel. Pécsett csak kijöttem a műteremből, és szakmabeliek vettek körül, akikkel finoman hatottunk egymásra. Ilyen embereket gyűjtök magam köré – és remélem, engem is gyűjtenek –, akikkel tudunk együtt dolgozni, és akik kibillentenek, mert miattuk az ember külső szemmel is tudja nézni a témáját. És a terveim? Legyen egy jó műterem, bőven anyagom, jó munkákat hozzak létre, megfelelő helyen állítsam ki.

Szántó István a PTE tehetségkövete

„mindig jönnek más és más irányból dolgok,

amiket komplexebben tovább lehet vinni”

21Sz

ántó

Istv

án

22

Az anyagon túl

Mire eljutottam az egyetemre, sok tanulmánymunkát: portrékat, aktokat, rajzokat, szobrokat készítettem, de hiányzott az a kreatív vonal, ami az ember saját stílusát, belső igényeit kialakítja. A PTE Művészeti Karán egy olyan szemlélettel találkoztam, ami alapvetően tradicionális, organikus jellegű – és ez lenyűgözött! Mélyre sodródtam bele, s szerencsémre volt néhány olyan tanár, például Bencsik István professor emeritus, aki a beszélgetések során ráirányította a figyelmemet arra, hogy a mi gondolkodásunkat még mindig a modernizmus határozza meg a szobrászaton belül, holott annak 1968-ban végleg vége lett. Akkor kezdtem el érezni azt az igényt, hogy tényleg a mai korban kellene részt venni. Hosszú folyamat volt kilépni a régiesebb felfogásból, a sémákban való gondol-kodásból, de azt hiszem, sikerült. A változás a témára, a formára, az anyaghasználatra, egyszerűen mindenre kihatott! Olyan utat kerestem, ami beilleszthető a kortárs képzőművészetbe, s ennek révén sikerült több kiállításon megjelenni Magyarországon és külföldön is.

A szobrászatnak mint lezárt fogalomnak nincs jövője. Nem érdemes csak szobrászatról beszél-nünk, hanem olyan képzőművészetről, ami interdiszciplináris fogalom, átjárás a művészeti ágak és a társadalomtudományok között. A modernizmus egy önmagáért való művészetet hirdetett. Amint ez lecsengett, felmerült az igény, hogy a művészetnek újra el kell helyeznie magát valahol, meg kell határoznia, hogyan reflektáljon társadalmi kérdésekre, hogyan fókuszáljon az emberre.

Tompa János Csaba a PTE tehetségkövete

szob

rász

műv

ész

„a művészetnek újra meg kell határoznia,

hogyan reflektáljon társadalmi kérdésekre”

23To

mpa

Jáno

s Cs

aba

24

taní

tóZene és tanítás

Közösségi tevékenységemnek köszönhetem a tehetségköveti címet. Ebben a szemeszterben végeztem a PTE Illyés Gyula Karán, tanító szakon. Az első félévtől kezdve szinte minden kari meg-mozduláson jelen voltam és szerepeltem, legyen az karácsonyi, nemzeti ünnepekkel kapcsolatos ünnepség, jótékonysági rendezvény vagy PTE-s promóció. Annak ellenére, hogy nincs közvetlen előkép a családban, ahogy elkezdtem beszélni, már énekeltem is. Nyolc éve gitározom, zongoráztam és magánéneket is tanultam. Már a középiskolában is játszottam zenekarokban (a szekszárdi Garay Gimnáziumban például basszusgitároztam). Jelenleg a Juice Brothersben, amellyel főleg táncze-nékkel és feldolgozásokkal lépünk fel. Az IGYK-n alakult Tehetséges Hallgatók Zenekarában, a THZ-ben is tag voltam, ott énekeltem. Gondolkodtam a zenei pályán is, de a koncertezéssel járó életmód

nem vonzott, ennél családcentrikusabb vagyok, a zeneoktatásba pedig féltem, hogy belefásulnék. Gyerekekkel viszont mindig szerettem foglalkozni – cserkészként a táborozások is motiváltak erre –, s a tanításba be lehet csempészni a zenét. Nagyon tetszett a képzésben, hogy a gyakorló intézmények szakvezetői kemény kézzel fogtak minket, és sok építő kritika után a végén szabad ke-zet kaptam. Úgy gondolom, hogy a tanár példája döntő lehet, hiszen azzal is tanulásra motiválhatja a gyerekeket, ha sokoldalú, intellektuális ember. Már állásom is van, a Szekszárdi Waldorf Iskolában leszek osztálytanító, és nagyon örülök, hogy lehetőségem nyílik erre.

Bráz Máté Milán a PTE tehetségkövete

„Közösségi tevékenységemnek köszönhetem

a tehetségköveti címet.”

25Br

áz M

áté

Milá

n

26

Aki már most a jövő felé halad

Egy energiatermelő piramis koncepciójával indultam az Enterflex 2012-es ötletversenyén, országos első helyezett lettem. Talán itt indult az a láncreakció, ami a tehetségköveti megbízásomhoz vezetett. Részt vettem a PTE KTK Simonyi Summer Univeristy-n, ahol amerikai diákokkal dolgoztunk közö-sen különböző projektekben. Mindeközben Elmer György és Brenner Csaba tanár urak segítségével kiszámoltuk, hogy az energiatermelő piramis legyártása nem kifizetődő, így inkább egy problémára koncentráltunk, és ebből egy önálló szélturbinát kezdtünk el fejleszteni. Ezzel kapcsolatban egy szabadalmaztatási eljárást is elindítottunk, ami jelenleg pontosítás alatt áll.

Időközben jött egy intelligens házzal kapcsolatos ötlet, ami már a megvalósítás szintjén is létezik: olyan rendszer létrehozása a cél, ami olcsó, bárhova integrálható, és energiatakarékos működést tesz lehetővé úgy, hogy hangvezérelt az épület, ami vissza is tud jelezni. Ennek kapcsán a TDK-n is indultam, ott a legjobb villamosmérnöki prezentáció díját, a tavalyi Enterflex versenyen pedig országos ötödik helyezést értem el.Az Entrepreneurship Club of Pécs egyik alapítója, jelenleg alelnöke vagyok. Az a célunk, hogy a magyar fiatalság átértékelje a vállalkozó szó jelentését, és például a start upokra, a pozitív, világ-sikert elért magyar példákra asszociáljon.Vállalkozó szeretnék lenni, és mindenképpen globális szinten gondolkodom a projektjeim kapcsán. A későbbiekben szeretném én is támogatni azokat a fiatalokat, akik vállalkozásba szeretnének energiát belefektetni – sajnos még nincsenek túl sokan.

Fröhlich Balázs a PTE tehetségkövete

villa

mos

mér

nök

„Vállalkozó szeretnék lenni, és mindenképpen globális

szinten gondolkodom a projektjeim kapcsán.”

27Fr

öhlic

h Ba

lázs

28

orvo

stan

hallg

ató

Összpontosítás és kutatás

A kutatásom egy olyan rosszindulatú bőrdaganatról szól, amit egy vírus is okozhat. Kezdetben jóin-dulatú daganat képét mutatja, így senki nem gondolja, hogy sürgősen be kéne avatkozni, azonban gyorsan távoli áttéteket ad.

A daganat kemény tapintású, lilás-vöröses, mely a napnak kitett területeken jelenik meg. Ritkán fordul elő, ezért keveset is kutatott, de a felmérések szerint a ’90-es évek óta tízszer gyakoribbá vált. Ezt a vírust könnyű elkapni, az emberek 80%-a megfertőződik vele, de nem mindenkinél okoz problémát. Foglalkozom esettanulmányokkal is: a jobb kimenetelű betegség hátterét próbálom fel-tárni. TDK-n és OTDK-n is 1. helyezést értem el e témából. Amit a legnagyobb eddigi sikeremnek tudhatok, az az, hogy tavaly előadhattam az országos onkológus konferencián. Remélem ezzel hozzájárulhattam ahhoz, hogy minél többen odafigyeljenek erre a problémakörre.Bízom abban, hogy tudom majd folytatni ezt a kutatást, és úgy gondolom, hogy erre Pécsett jó lehetőségek vannak. PhD-zni is van lehetőségem: olyan vírusok vizsgálatával tudnék foglalkozni, amik szintén a daganatok keletkezésében játszhatnak kóroki szerepet.Közösségi munkát is végzek, a kulturális és sportbizottságnak vagyok a HÖK-ben az elnöke, illetve a rezidens szövetség regionális munkáját segítem alelnökként. Egy éve fotóklubot is alapítottunk, aminek egyik főkoordinátora vagyok. Azt vettem észre, hogy minél több feladatot vállalok, annál jobbak lesznek a tanulmányi eredményeim, mert jó időbeosztásra kényszerülök.

Horváth Katalin a PTE tehetségkövete

„minél több feladatot vállalok, annál jobbak lesznek a tanulmányi

eredményeim, mert jó időbeosztásra kényszerülök”

29H

orvá

th K

atali

n Ba

rbar

a

30

Kétarcú, gyakorlati földrajz

A geográfus mesterképzés alatt kezdtem elmélyültebben foglalkozni a tudományos élettel és rögtön két OTDK-dolgozatot készítettem, mindkettővel első helyezést értem el. Idén év elején Rektor Úrtól megkaptam a Pro Universitate Juventutis-díjat. Azóta sem tétlenkedtem, elnyertem a Nemzeti Kivá-lóság Program Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíját, így konferenciákon vettem részt, publikációkon dolgoztam. A tudományos eredményeim alapján sikerült a tehetségköveti pozíciót is elnyernem.

A BSc-képzés óta tartó geoinformatikai érdeklődésem és szakirányom mellé az MSc alatt a geo-morfológiával való ismerkedés is társult: kutatási témám az ingyenes digitális domborzatmodellekre alapozott felszínelemzés lett. Ezt részletesebben OTDK-pályamunkámban és diplomamunkámban dolgoztam ki. Emellett a másik OTDK-dolgozatomban a geoinformatika és a turizmus összeköté-sével a bakancsos turizmus szempontjából értékeltük a Kelet-Mecseket.A geoinformatika egy látványosan fejlődő szakterület, segítségével pedig megkönnyíthetőek a geo-morfológiai kutatások is. Ez utóbbi téren van még feladat az országban, a természeti veszélyforrása-ink miatt jelentős a tudományos munka gyakorlati haszna is.Jelentkeztem PhD-ra, amihez egy szerintem érdekes kutatási tervet sikerült készítenem: az eddigi munkámat folytatva, de a weben keresztül a lakosság felé nyitva áttekintő jellegű geomorfológiai térképeket szeretnék elérhetővé tenni. Érdekel a kutatói pálya a jövőben, különösen akkor, ha az eredményeket tényleg lehet a gyakorlatban is hasznosítani.

Józsa Edina a PTE tehetségkövete

geog

ráfu

s „…digitális domborzatmodelleken szerettem volna

elemezni a felszínfejlődést, a felszínformákat”

31Jó

zsa

Edin

a

32

Kutatónak lenni jó

Több mint három éve végzek tudományos diákköri munkát a PTE ÁOK Anatómiai Intézetben. Kutató-csoportunkat Prof. Dr. Reglődi Dóra vezeti, a PACAP nevű neuropeptid hatásait vizsgáljuk. Eredmé-nyeim közül, amire a legbüszkébb vagyok, az a tavalyi OTDK-n elért eredményem, ahol két előadással is sikerült részt vennem, és az I. és II. helyet megszereznem. Témavezetőm, Dr. Tamás Andrea segítségével két témával foglalkozom: az egyikben a PACAP Parkinson-kórra kifejtett hatását kutatjuk, a másikban pedig a fogfejlődésben betöltött szerepét.

A PACAP egy nemrégiben felfedezett peptid, aminek az idegrendszerre kifejtett védő hatásával fog-lalkozunk. Ezt különböző idegrendszeri károsodások terápiájában lehetne alkalmazni. A Parkinson- kór esetében ez különösen fontos, mert eddig még nincs olyan terápiás módszer, ami hatással lenne vagy meggátolná a betegség progresszióját.Különösen tetszik a kutatásban, hogy egy-egy új ötletből kiindulva nagyon érdekes eredményekhez juthatunk. Ezen kívül nagyon tetszik a kutatók közössége, az eredményeket különböző konferenciá-kon megosztjuk egymással – utóbbiaknak rengeteg szakmai tapasztalatot és élményt köszönhetek.Azt is jó lehetőségnek tartom, hogy tudományos diákkörös hallgatóként csatlakozhatunk az egyetemi oktatáshoz is egy-egy téma erejéig. Ezen kívül mentor vagyok a Szinapszis programban, továbbá az ÁOK Tehetségért Mozgalom keretein belül ősszel és tavasszal érettségire felkészítő táborokat szervezünk gimnazisták részére biológiából és kémiából, és az ottani tanítás is tetszik.

Jüngling Adél a PTE tehetségkövete

orvo

stan

hallg

ató

„tudományos diákkörös hallgatóként csatlakozhatunk

az oktatáshoz egy-egy téma erejéig”

33Jü

nglin

g Ad

él

34

Sci-fibe illő kutatás

Biológus vagyok, elsősorban az idegtudomány területén kutatok. Az agyi működés kapcsán a térfogati transzmissziót vizsgálom ecetmuslincákon, ami elég elhanyagolt területnek számít. Ennek során a peptidek felszabadulnak a neuronokból, és kikerülhetnek az idegsejtek közötti extracelluláris térbe, onnan pedig eldiffundálhatnak távolabbi területekre, mégpedig úgy, hogy megkerülik a szinapszisok által létrejött kapcsolati rendszert és egyszerre rengeteg neuron visel-kedését befolyásolhatják. Mi főként azt kutatjuk, hogy mi történik a peptidekkel, miután felszaba-dulnak, mik azok a rendszerek, amik diffundálódásukat befolyásolják, meddig juthatnak el. Arra következtetünk, hogy sok olyan enzim van, amely ezeket a peptideket hatástalanítja, illetve ha-

tását erősíti. Ehhez kapcsolódik a másik fő kutatási területem, ami a neuron-glia kapcsolatok ku-tatása. Küzdelmes ezt láthatóvá tenni, de kidolgoztunk egy fluoreszcens jelölési eljárást, amivel nyomon követhető a peptidek felszabadulási helye és diffundálása, s az idegrendszer 80-90 %-át kitevő gliák ebben betöltött szerepe is. A legtöbb idegrendszeri betegség a rossz gliaműködésre vezethető vissza, csak mindenki az idegsejtekkel foglalkozik, mert sokkal jobban kidolgozottak rá a mechanizmusok, és kevesebb is van belőlük, mint a gliasejtekből. A neuron-glia kapcsolat meg-ismerése jelentős lehet, hiszen például az idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógy-szerek nem az egész szervezetre, hanem célzottan, a megfelelő helyen fejthetnék ki hatásukat.

Karsai Gergely a PTE tehetségkövete

biol

ógus

„elsősorban az idegtudomány területén kutatok”

35Ka

rsai

Ger

gely

36

Törjük meg a csendet

A magyarországi németek XX. századi történetével foglalkozom, a kitelepítésekkel is. Elsősorban olyanokkal vesszük fel a kapcsolatot, akik ezt megélték. Az életinterjúkból egy kötetet is szerkesztet-tem. Hogy felhívjuk erre a történelmi tényre a figyelmet, kiállítást szerveztünk Trauma címmel, illetve külföldi konferenciákon is részt vettünk.

A dédnagymamám is érintett volt, illetve a településen, ahol élek, elég sokan. Olyasmi ez, amiről nem nagyon beszéltek a rendszerváltás előtt sem, tabunak számított. De úgy vettem észre, hogy ezekről szinte senki nem tud semmit, van, hogy azok sem, akiknek a családját érintette. Azt gondol-tam, meg kéne törni ezt a csendet. Azzal, hogy ezt kutatom és publikálok, úgy vélem, el kell érnünk az embereket, tudatnunk kell velük, hogy mi történt.Az interjúkat többen készítettük, de nyilván egy személyes ismerős könnyebben megnyílik, ezért kerestünk olyan fiatalokat, akik ebbe belevonhatók voltak. Én magam 7-8 emberrel beszéltem, a kötetben viszont több mint 40 interjú van, ami elég sok, és ez mégis mindössze pici töredéke a történeteknek, hiszen sokakkal nem készült vagy már nem készülhetett interjú. A dédimamám is meghalt, mielőtt ezt a témát kutathattam volna. Kicsit belső indíttatás is, hogy ha őt már nem is tudtam, legalább másokat megkérdezhessek.Most jelentkeztem PhD-re és ez lesz a témám: a meglévő, szubjektív interjúkból álló anyagot szeretném valahogyan feldolgozni, rendezni, levéltári anyagokkal kiegészítve teljesebb képet kialakítani.

Márkus Beáta a PTE tehetségkövete

törté

nész

„Azt gondoltam, meg kéne törni ezt a csendet.”

37M

árku

s Be

áta

38

Maximalista vagyok

A PTE ÁOK-on vagyok végzős orvostanhallgató, a Reumatológiai és Immunológiai Klinikán végzek tudományos diákköri munkát. A tavalyi OTDK orvostudományi szekciójában első helyet értem el az előadásommal, illetve az Amerikai-Magyar Orvostudományi Társaságnak Balatonfüreden minden évben van egy konferenciája, ahol a belgyógyászati szekcióban értem el első helyet a poszter szekcióban. Kétszer szakmai kongresszuson is részt vettem, a tavalyin az egyik gyógyszer-kereske-delmi cég díját kaptam.

Egy szisztémás sclerosis nevű autoimmun betegséget kutatok, ami alapvetően rosszindulatú betegség, progresszív romlás jellemzi. Több elmélet jelent meg e kórral kapcsolatban a nemzetközi szakirodalomban, melyek azt taglalták, hogyan javult vagy romlott az érintett betegek állapota. A túlélési esélyeket vizsgáltuk meg a pécsi klinikán gondozott nagy számú érintett beteg ese-tében. Többek között az is kiderült, hogy fiatalkori betegség esetén nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tüdőmanifesztációkra a gondozás során, mert hosszú távon rosszabb a kimenetele, mint azt ko-rábban gondoltunk.Az Immunológiai Klinikán leszek PhD-hallgató, utána reumatológus rezidensként képzelem az életemet, Magyarországon. A PhD kutatási témám a Raynaud-szindrómás betegek vizsgálatával kapcsolatos, ennek a klinikai jellemzőit szeretném vizsgálni, hogy a szerteágazó tünetegyütteséből mik azok, amik jobban kapcsolódnak ehhez a ritka betegséghez, illetve melyek azok a terápiás lehetőségek, amik célravezetők lehetnek.

Nagy Gabriella a PTE tehetségkövete

orvo

stan

hallg

ató

„fiatalkori betegség esetén nagyobb hangsúlyt kell

fektetni a tüdőmanifesztációkra a gondozás során”

39N

agy

Gab

riella

40

közg

azdá

szVizsgálnivaló újdonságok nyomában

Alapképzésen menedzsmentet tanultam a Pécsiközgázon, és ezen a területen belül kerestem egy, a szívemhez közel álló témát, s ez a szervezeti kultúra. Elsősorban a szervezeti kultúra vállalaton belüli szerepét elemeztem. Banki példát vizsgáltam, konkrétan azt, hogy az alkalmazottak milyen-nek látják a vállalat érték- és normarendszerét. Egyfajta képet tudtam adni arról, hogy a szervezet milyen szervezeti kultúrát követ, és a kultúramodellek alapján mi lehet célravezető. A kutatásaim-mal szép eredményt értem el az OTDK-n, és most is látok benne további lehetőségeket!

A mesterképzés alatt is mindenképpen olyasmit akartam kutatni, ami a pénzügy területén ke-vésbé vizsgált, amiben van potenciál. A reálopció-elmélet pont ilyen. Ez egy viszonylag új érté-kelési eljárás, mely a hagyományosnak mondható beruházás-értékelési eljárásokon túlmutatóan figyelembe veszi a menedzseri rugalmasságot, valamint a bizonytalanság értéknövelő szerepét. A hagyományos módszerek azonnali döntést eredményeznek a projekt megvalósításával kap-csolatban, míg a reálopció-elmélet biztosítja a halasztás lehetőségét, mivel arra alapoznak, hogy a jövőben rendelkezésre álló információk révén tudnak majd optimális döntést hozni. Egyelőre az esettanulmányi fázisnál tartok, de szeretném a jövőben valós vállalati környezetben és projektek esetében is elemezni.Számomra nagyon vonzó a tudományos élet, elsősorban kutatással szeretnék foglalkozni, s a fel-vetett elméleti kérdéseket a gyakorlatban is megvizsgálni.

Posza Alexandra a PTE tehetségkövete

„Rajongok ezért a témáért, most is látok benne

további lehetőségeket!”

41Po

sza

Alex

andr

a

42

Célra tart

Olimpiai pontszerző és sportlövész eredményeim miatt nyertem el a PTE tehetségköveti címét, s ennek köszönhetően sok jófej emberrel találkoztam, illetve több olyan eseményen vehettem részt, ahol legtöbbször a két intenzív tevékenység összeegyeztethetőségéről nyilatkoztam. A sportnak és a tanulásnak ugyanis hasonló a végcélja: az ember el akar érni egy eredményt. Az egyetemnél ez a diploma, a sportban pedig az olimpiai aranyérem elnyerése. Biztos, hogy bármennyire szeret valamit

csinálni valaki, minden téren előfordulnak hullámvölgyek. Nekem az segít átlendülni ezeken, hogy tudom, mit akarok elérni. Az sokkal nagyobb frusztrációt okoz, ha arra gondolok, hogy a pillanatnyi elesettségem miatt nem tudom majd elérni a célomat. Ez ad erőt, hogy 48 milliomodik alkalommal is össze tudjam szedni magam. Most is ezt teszem: az olimpia után másfél évet ki kellett hagynom egy vállsérülés miatt, de a 2014 szeptemberi világbajnokságra készülök. Még nem tudom pontosan, meddig folytatom ezt a sportot: az én sportágam nem életkorhoz kötött, ötven felettiek is ugyanúgy űzik, de Rióig mindenképpen! Illetve az Erasmus-ösztöndíjam alatt megfogadtam, hogy ha a spanyol fővárosban rendezik az olimpiát, azon mindenképpen részt veszek, úgyhogy szeretném, hogy 2024 Madridé legyen! Pszichológiát és esztétikák tanulok a BTK-n, s leginkább az foglalkoztat, hogyan tudja az ember kitolni a saját határait az élet bármely területén, akár sportolóknak, akár nem sportolóknak ebben szeretnék segíteni a jövőben.

Csonka Zsófia a PTE tehetségkövete

spor

tlövő

„leginkább az foglalkoztat, hogyan tudja az ember

kitolni a saját határait az élet bármely területén”

43Cs

onka

Zsó

fia

44

Fanatikus úszó

Huszonhárom éve úszom, ötéves koromban kezdtem az óvodában. Egy idő után az úszás szeretete átalakult és fanatizmussá vált.Amikor hiába öltem bele minden energiámat, mégsem sikerült kijutnom a 2008-as olimpiára, azt mondtam, inkább valami olyasmivel foglalkozom, ami jobban megéri. Háromnegyed évet vergődtem, nem találtam a helyemet… Egy véletlen során találkoztam a húgom úszóedzőjé-vel az egyetemi uszodában, aki egy hét múlva felhívott, hogy mi lenne, ha megpróbálnám újra. Ha ő nem hív engem, fél órán belül én hívtam volna fel őt ugyanezzel. Újrakezdtem, és a nyári baj-nokságon már második-harmadik helyezéseket szereztem. Rá egy évre jött az Európa Bajnokság, majd egy rövidpályás EB, és 2012-ben meglett az olimpiai részvétel. Mellette voltak rövidpályás bajnokságok, magyar bajnoki címek, egyetemi világbajnoksági helyezések. Azt remélem, tovább tudom növelni az érmek számát. Rio a másodlagos cél, előtte a nyáron a berlini EB-n szeretnék jó eredményt elérni.

Testnevelő tanár szakos vagyok a PTE TTK-n, lassan be is fejezem a tanulmányaimat. Az a negyed-éves kihagyás arra jó volt, hogy csak az egyetemre tudtam koncentrálni: sikerült is az OTDK-ra kijutni egy, az edzettségi állapot mérésére szolgáló pleizmográfiás vizsgálattal, ahol különdíjjal honorálták a jó szereplésünket. A diplomamunkám témája pedig egészen biztosan az úszás lesz. Emellett úszást oktatok kicsiknek és nagyoknak, illetve erőnléti edzéseket is tartok. Szeretném minél több fiatallal megszerettetni ezt a sportot.

Financsek Gábor a PTE tehetségkövete

úszó

„Szeretném minél több fiatallal

megszerettetni ezt a sportot.”

45Fi

nanc

sek

Gáb

or

46

Pszichológus az erdőben

A PTE BTK pszichológia szakára járok, most végeztem az alapszakkal, a mesterszakos felvételire készü-lök és remélem, tudom folytatni a tanulmányaimat. Leginkább a fejlődéslélektan érdekel. Tájékozódási futó vagyok, alapvetően a sporteredményem miatt adtam be a tehetségköveti pályázatot is.A tájékozódási futásnál a rajt pillanatában kapunk egy térképet, amin ellenőrző pontok szerepelnek, a versenyzőnek pedig az a dolga, hogy a megadott sorrendben elérje ezeket a pontokat, az útvo-nalat ő maga találja ki. Lehet az ösvényeken haladni, de nem ez a jellemző, hanem keresztül-kasul futunk erdőn, bozóton, völgyön, ha esik az eső, akkor sárdagasztással. Persze van, hogy az ember elveszti a fonalat, és ott áll az erdő közepén, de meg kell tudni találni az optimális útvonalat, amit a leggyorsabban tudok lefutni a többiekhez képest. Igazi kihívás ez a sport, kitartásra és önismeretre ösztönöz. Az nyer, aki hibátlanul és a leggyorsabban ment végig a pályán.

Van egy Európa-bajnoki ötödik helyezésem, a 2007-ben Egerben rendezett versenyen értem el, sprintben ötödik lettem, váltóban pedig hatodik. Amire viszont én magam büszke vagyok, az a két éve Kassán rendezett junior világbajnokságon elért eredményem, ott ugyanis már jóval erősebb a mezőny, és már az is nagy álomnak számított, hogy az első húszba bekerüljek, erre normál távon tizennyolcadik lettem. 2014 augusztusában lesz a főiskolás világbajnokság Csehországban, amire ké-szülök, és ott mindenképp minél jobb eredményt szeretnék elérni.

Kovács Filoména a PTE tehetségkövete

tájfu

tó

„meg kell tudni találni az optimális útvonalat, amit

a leggyorsabban tudok lefutni a többiekhez képest”

47Ko

vács

Filo

mén

a

48

Pörgős és látványos sportok világszínvonalon

Versenyszerűen sportolok, 2006 óta az uszonyos és búvárúszást, 2010 óta pedig az élet- és vízimentést űzöm válogatottsági szinten. 2008-ban junior, 2009-ben pedig felnőtt világbajnok voltam.

Az uszonyos és búvárúszás feltörekvő technikai sportág, ami sajnos egyelőre még nem olimpiai versenyszám, ezért nem túl ismert, annak ellenére, hogy az 1960-as évek óta Magyarország minden világ- és Európa-bajnokságról szerez érmeket. Nagyon pörgős és látványos! Idén az egyetemre koncentrálok, de a jövő évi világbajnokságon mindenképpen szeretnék részt venni. 2014 újdonsága az, hogy először rendeznek egyetemi világbajnokságot, ahol a PTE-t képviselhetem majd. Ez azért is fontos, mert ha a verseny megfelelően sikerül, akkor jövőre ott lehetünk az universiadén, ami egy következő lépés ahhoz, hogy a sportunk olimpiai sportág lehessen.Az élet- és vízimentést úgy kell elképzelni, mint a Baywachot, csak nem kis deszkával futkározunk a parton, hanem egy ún. hevederrel, amit rá kell csatolni az „áldozatra”, akit ki kell húzni a meden-céből vagy a tengerből. 2010 óta rendszeresen veszek részt a nagyobb versenyeken az uszonyos számokban.„Élőben” még nem mentettem ki embert, nem tudom, hogyan reagálnék ilyen szituációban, de ha olyan helyzetben lennék, természetesen megpróbálnám kimenteni az illetőt.Testnevelés-földrajz tanári szakon vagyok ötödéves a PTE TTK-n, már csak egy szemeszterem van vissza. A gyakorlatomat otthon, Kaposváron töltöm majd, hogy az ottani klubban jobban tudjak edzeni.

Kovács Zsófia a PTE tehetségkövete

búvá

rúsz

ó

„2014 újdonsága az, hogy először rendeznek egyetemi

világbajnokságot, ahol a PTE-t képviselhetem majd”

49Ko

vács

Zsó

fia

50

Lépésről lépésre a siker felé

Már az óvodában elkezdtem úszni, ugyanis az úszásoktatás mindig alvásidőben volt, én meg nem szerettem aludni, ezért inkább a medencét választottam. Amikor iskolás lettem, kicsit háttérbe szo-rult a dolog, aztán nagyjából ötödikes koromban kezdtem újra, akkor már versenyszerűen. Akkoriban a parasport Magyarországon nem volt ennyire fejlett. Hamar bekerültem abba a csapatba, amelynek tagjai jártak külföldi versenyekre is, ott pedig ennek már nagyobb renoméja volt. Nemzetközi szinten bele is telt három-négy évbe, mire komolyabb eredményeket tudtam elérni, 2009-ben volt az első ilyen, egy EB nyolcadik hely.

A londoni olimpia előtt a 100 pillangó volt a főszámom, azzal is úsztam meg a kijutáshoz szükséges szintidőt. De bevallom, mikor először kimentem Londonban az uszodába, az számomra sokkoló volt. Korábban még sosem versenyeztem tízezres tömegek előtt, és így elsőre sajnos nem a leg-jobbat hozta ki belőlem ez az atmoszféra. Utána viszont az 50 gyors nagyon jól sikerült, onnantól elkezdtem tudatosan is arra készülni. Tavaly a montreali világbajnokságon pedig már csak hat század választott el attól, hogy hatodik legyek és ne nyolcadik.Már a középiskola elején is úgy gondoltam, hogy jogot szeretnék tanulni, így beiratkoztam a PTE ÁJK-ra. Apukám is a jogra járt, bár jelenleg nem ezen a területen dolgozik. Hogy pontosan mivel sze-retnék foglalkozni, azt még nem tudom. Most éppen a polgárjog tetszik, de nem szeretnék elszakadni a sporttól sem, úgyhogy a sportjog sem elképzelhetetlen. Majd idővel eldől.

Meilinger Csaba a PTE tehetségkövete

para

limpi

kon

úszó

„az úszásoktatás mindig alvásidőben volt, én meg nem

szerettem aludni, ezért inkább a medencét választottam”

51M

eilin

ger C

saba

52

kosá

rlabd

ázó

Pozitív, kosaras

Tizenhárom éves korom óta kosárlabdázom s hatodik éve, 14 éves korom óta vagyok a magyar utánpótlás válogatott tagja. Jelenleg az ötödik Európa-bajnokságomra készülök, ami Bulgáriában lesz megrendezve, s már részt vettem egy Finnországban megrendezett Ifjúsági Olimpián is. Nagyon sok energiát fektetek a sportba. Szeretnék a felnőtt magyar válogatott tagja lenni. A legnagyobb cél, amire vágyom, az olimpiai szereplés, amihez a felnőtt magyar válogatott csapat fejlődése is szükséges.Nálunk az egész család sportkedvelő, édesapám triatlonozott, a testvérem pedig kosárlabdázott. Sok sportot kipróbáltam: úsztam, asztaliteniszeztem és tíz évig táncoltam is. Mikor már lehetett látni, hogy magas leszek, úgy gondoltam, a bátyámat követve kosarazni kezdek, mert ebben a sportágban tudom ezt az adottságomat igazán hasznosítani.

A PTE Egészségtudományi Karára járok, rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés szakra. Bár ez sem áll messze a sporttól, mégis más irány, és benne van az emberek segítése is, amit szintén fon-tosnak tartok. Nagyon nehéz tanulni és sportolni is egyszerre, de úgy gondolom, hogy meg lehet oldani. Érdekel a sportpszichológia is: emlékszem, milyen szorongás és egyben felemelő érzés töltött el, a 2010-es Európa-bajnoki döntő előtt. Egyébként a PEAC Pécsnél is megfordult már, és az U-20 válogatottnál is segíti sportpszichológus a csapatot, bár nekem édesapám is pszichológus, s hamar megtanított a pozitív gondolkodásra, amit próbálok kamatoztatni.

Pap Regina a PTE tehetségkövete

„Nagyon nehéz tanulni és sportolni is egyszerre,

de úgy gondolom, hogy meg lehet oldani.”

53Pa

p Re

gina

54

Az úszás ilyen sport

Nyolcéves koromban kezdtem el az úszást, akkor még inkább csak ilyen „gyerekúszás” volt, aztán szép lassan komolyabbá vált. Minél többet jártam, annál ügyesebb lettem, elkezdtem versenyezni is, majd 2006 környékén jöttek a komolyabb eredmények és az egyre jobb idők. Az évek során erő-södtem, és végül kialakult ez az egész.

Két éve egy aranyérmet (100 pillangó), egy ezüstérmet (400 gyors) és egy bronzérmet (100 gyors) szereztem a Paralimpián. Ezt igazából az edzőmnek köszönhetem, hiszen nem mindegy, hogy kivel készül fel az ember. Ezen kívül sok szerepe lehet a tehetségnek, mert a szorgalmam annyira nem száz százalékos. Jól sikerült az elmúlt négy év, jók voltak az edzéstervek, ennek nagyon sok szerepe van. Azért persze volt benne szorgalom is.Amikor felkészülés volt, akkor napi öt órát a medencében voltam, mert délelőtt és délután is volt edzés. Az úszás ilyen sport, ahhoz, hogy szinten tartsd magad, rengeteget kell vele foglalkozni.Mindenképpen szeretnék Rióba is kijutni, de az még messze van. Addig a suli nagy része is elmegy már, legalábbis remélem. Egyelőre pihenő időszak van, és addig nem szeretnék az úszással foglalkoz-ni, bár néha hiányzik egy kicsit.Edzőnek nem vagyok túl jó típus szerintem, mert báránylelkű vagyok, nem tudok keménykezűen bánni a fiatalokkal. Mindig szerettem volna valami komolyabbat, és a jog is kizárásos alapon jött: ma a PTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója vagyok, de egyelőre még nem számolok azzal, hogy ügyvéd legyek. Meglátjuk, hogy mi lesz majd.

Sors Tamás a PTE tehetségkövete

para

limpi

kon

úszó

„báránylelkű vagyok, nem tudok keménykezűen bánni a fiatalokkal”

55So

rs T

amás

56

A vízilabda megtanít küzdeni

Tíz éve vízilabdázom, ami onnét jött, hogy meguntam az úszást. Korábban komoly szinten íjászkodtam is. Jelenleg három csapatban játszom: a PVSK Füszértnél, az egyetemi csapatban és az ÁOK csapatában. A közelmúltban a Medikus Kupán második helyezést értünk el. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Vízilabda Bajnokságon a negyedik helyet szereztük meg, ami szerintem nagyon jó teljesít-mény. A PVSK Füszértnél tavaly még utánpótlás játékosként voltam nyilvántartva, aztán 2012/2013-as évben új fejezetet nyitottunk a pécsi vízilabda történelmében: feljutottunk a felsőházba, és ezzel megalapoztuk a fiatalabbak számára a fejlődés lehetőségét. A 2013-as év nyarán végigalapoztam az első osztályú felnőtt csapattal, jelenleg OB1/B kerettag vagyok .

Már az általános iskolában eldöntöttem, hogy az orvosi pálya vonz, most vagyok elsőéves a PTE Általános Orvostudományi Karán. A szorgalmi időszakban mindennap minimum egy edzésem volt, hétvégenként pedig meccs. A vizsgaidőszakban is megpróbálok edzésekre járni, mert nem tudnék lecsatolódni, ha nem mozoghatnék.Az álmom az, hogy egyszer első osztályú játékos lehessek! Ehhez rengeteget kell dolgoznom, ugyanis ehhez a sporthoz óriási szorgalom és kitartás kell. A vízilabda megtanít küzdeni. Látom, hogy sokan vannak, akik ha akár csak egyszer is megbuktak a vizsgaidőszakban, összeomlanak, és nem tudnak felállni. A sportban megtanultam, hogy ha bármikor kudarc ér, hát háromszor olyan dühös lesz az ember, és csakazértis megcsinálja.

Uzsák Zénó a PTE tehetségkövete

vízila

bdáz

ó

„új fejezetet nyitottunk a pécsi vízilabda történelmében:

feljutottunk a felsőházba”

57U

zsák

Zén

ó D

ánie

l

A kötetben szereplő interjúk első megjelenése:

Sors Tamás: az UnivPécs 2012. október 15-i lapszámában jelent meg.Meilinger Csaba: az UnivPécs 2013. november 4-i lapszámában jelent meg.

Csonka Zsófia: az UnivPécs 2012. október 15-i lapszámában jelent meg.Barcza Beáta: az UnivPécs 2013. május 6-i lapszámában jelent meg.

Készült a Nemzeti Tehetség Program támogatásával.

Kiadja: Pécsi TudományegyetemFelelős kiadó: Dr. Bódis József rektor

A szöveget gondozta: Harka Éva közreműködő újságíróKorrektor: Dr. Gönczi Andrea

Fotó: Kovács Zoltán és Csortos SzabolcsTipográfia és nyomdai előkészítés: Nyéki-Bacsó Ágnes

Nyomdai kivitelezés: V-tesa Bt., Pécsvárad

A kiadvány ingyenes, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet.Megjelenik 400 példányban.

Minden jog fenntartva: Pécsi Tudományegyetem, 2014 június

További információ:

Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal Tehetséggondozási Csoport7622 Pécs, Vasvári u. 4. Tel.: 72/501 500/12248,

E-mail: gonczi.andrea@pte.huwww.tehetseg.pte.hu