tartalomjegyzék - shop.modell.hupéldául a svájci raeti vasúton, a furka felsőalpoki vasúton,...

2 Elektromos Kézikönyv 1. fejezet

Tartalomjegyzék

1. Hagyományos menetek………………………………………………………. 31.1. „Áram a csatlakozóból”...………………………………………………………. 31.2. Elemek és rendszerek…………………………………………………………. 41.2.1. Trafók és szabályzóegységek………………………………………………. 41.2.2. Hagyományos áramrendszerek………………………………………….…. 41.3. Alkalmazás……………………………………………………………………… 71.3.1. Kitérő-csúcsbetét polarizáció.………………………………………………. 71.3.2. A működőképes felsővezeték………………………………………………. 141.3.3. Az ütközőbak védelmi kapcsolás...…………………………………………. 161.3.4. A leállító kitérőfunkció……….………………………………………………. 171.3.5. Fordítókorong……………………..…………………………………………. 201.3.6. Hurokvágány kapcsolás…….………………………………………………. 241.3.7. Blokkszakaszok………………………………………………………………. 281.3.8. Rejtett pályaudvarok…………………………………………………………. 291.3.9. „Ha a vörös jelzőnél nincs megállás”………………………………………. 331.3.10.„A vezérlő-kocsival előre”…………………………………..………………. 341.3.11.A megállási jelző ellenirányból megközelítve.….……………..…………. 361.3.12.Lejtmenet természetesen fékezve…………………………………………. 372. Hagyományos kitérő és jelzőkapcsolások.………………………………. 392.1. A ROCO kábeles lapos-csatlakozós rendszere……………………………. 392.2. Állítópultok a kitérők, jelzők, relék és kocsi-szétkapcsolók számára……. 422.3. A 10019 cikkszámú relé alkalmazásai………………………………………. 472.4. A 10030 cikkszámú padló alatti állítómű alkalmazásai……………………. 512.5. Egyszerű automatikus kapcsolások…………………………………………. 532.6. Kocsi kivilágítás…………………………………..……………………………. 582.7. Elektromosság a vágány mellett………………..……………………………. 622.8. Műszaki termékek igénye, a karbantartás……..………………………..…. 643. Digitális üzem………………………………………………………………….. 673.1. Digitális vagy hagyományos menet?........................................................ 673.2. Digitális menet………………………………………………………………… 723.2.1. A Mozdonyegér 1 rendszer………………………………………………… 723.2.2. A Mozdonyegér 2 rendszer………………………………………………… 753.2.3 Irányfelismerés a digitális üzemben………………………………………. 783.3. Programozás házi használatra…….……………………………………… 813.4. Szakértői programozás a Mozdonyegér 2 rendszerben………..……...… 823.5. Különös alkalmazások a DCC formátumban…………….………………… 843.5.1. Hurokvágány, vágányháromszög és fordítókorong……….……………. 843.5.2. Kombináció a hagyományos vágányterülettel…………………….…….. 883.5.3. A Mozdonyegér 1 használata a Mozdonyegér 2 rendszerben…...……. 923.5.4. Több teljesítmény a segéderősítővel…………………………….……….. 933.6. Daruvezérlések a DCC formátumban……………………………….…….... 953.7. Digitális kitérővezérlés a DCC formátumban……………………….……… 963.8. Jelzők digitális állítása……………………..…………………..……………… 104

Elektromos Kézikönyv 1. fejezet 3

1. Hagyományos menetek1.1. „Áram a csatlakozóból”

Ahhoz, hogy az elektromos modellvasúttal az üzemet működtetni lehessen néhányelőfeltétel szükséges. A veszélytelen 14 V-os egyenáram, vagy a kb. 19 V-os digitá-lis feszültség az, ami a modellvasút vágányain megtalálható, ami végül is nem ma-gától keletkezik. Az erőművekben létrehozott áramot először 220.000 V-os vagy110.000 V-os nagyfeszültséggel nagy távolságokon keresztül vezetik a felhasználóközpontokba. Transzformátorállomásokon és áramátalakítókon keresztül a 10.000V-os táplálást és végül a 220 V-os vezetékeket az egyedi háztartásokba osztják el. Acsatlakozókból jövő, még mindig veszélyes 220 V utolsó „szelídítését” aztán a mo-dellvasúti trafón keresztül hozzák létre.

Egyébként a felsővezetékek a valóságban nagy feszültséggel is működnek, mivelszintén nagy távolságokat kell áthidalniuk. Így a Német Vasút Rt. Üzemvezetékeiben15.000 V-os váltófeszültség található épp úgy, mint Ausztriában, Svájcban, Norvégi-ában vagy Svédországban. Ezzel szemben Franciaország északi és keleti területein(még a TGV vasútnál is), Nagy Britanniában, Portugáliában, Magyarországon, Ro-mániában és Finnországban, valamint részben Csehországban és Szlovákiában25.000 V-tal közlekednek. Hollandiában, Közép-, Nyugat- és Dél-franciaországbanmegelégszenek „csupán” 1500 V-tal, míg a Balkánon, Olaszországban, Spanyolor-szágban és Belgiumban 3000 V-tal. A villamosított keskeny-nyomközű vasúton, mintpéldául a svájci Raeti vasúton, a Furka Felsőalpoki Vasúton, vagy a Brig-Visp-Zermatt között közlekedő vasúton 12000 V-os, 16 ⅔ Hz-es feszültséget használnak.A legtöbb villamos, földalatti vagy különleges privát vasút 750…1000 V közötti fe-szültséget használ.


1.2. Elemek és rendszerek1.2.1. Trafók és szabályzóegységekMi történik most tulajdonképpen a trafónál, amikor az a 220 V-ot (néhány országbancsak 110 V-ot) a veszélytelen 14…16 V-ra alakítja át? Egy vasmagra két, különálló,többnyire kívülről lakkal szigetelt rézdrótból készített tekercset szerelnek fel. A 220V-os oldalon lévő, un. primertekercs ennél nagyon vékony menetekből áll. A sze-kundertekercs azonban ezzel összehasonlítva kevesebb, de sokkal vastagabb me-nettel táplálja ezzel szemben a trafó modellvasúthoz menő kimeneti oldalát. Az ottlévő feszültség nedves ujjaknál adott esetben egy érezhető bizsergést okoz, ha pél-dául az ember az ujját a vágányprofilra teszi. Mindkét tekercs a megszakítása révénazonban arról gondoskodik, hogy a hálózat és a modellvasút a CEE (CommisionEuropéenne d’Electricité) mai kötelező előírása szerint ne áramvezetőn, hanem csakegy mágneses mezőn keresztül legyenek összekapcsolva. A CEE-be szervezettNémet Elektrotechnikai Szövetség felelős az elektrotechnikánál a biztonsági intéz-kedések meghatározásáért és betartatásáért.

A trafó első és elsőrendű fontosságú feladata először egy alacsonyfeszültségű vál-tóáramú tápfeszültség elkészítése, ami aztán további célokra felhasználható. A leg-több mágnes-tekercses árucikk váltóárammal működtethető és ezeket váltóárammalkell működtetni. Ugyancsak problémamentesek az izzólámpák, és az un. univerzális(egyen és váltóáramú) motorok. Ezzel szemben a permanens mágnesekkel ellátott,tisztán egyenáramú motorok csak egyenárammal táplálhatók. A modellvasúti terü-leteken is mindig gyakran megtalálható félvezetős elemek úgy, mint a világító dió-dák, vagy a tranzisztorok egyenáramú üzemet igényelnek. A mozdonyokat, illetveazok motorjait a sebességváltoztatás miatt ezen kívül szabályozni kell. Ehhez a sza-bályzótrafónál egy tekercsmegcsapolású szabályzó szükséges. Ha a trafó elég erős,akkor ésszerű lehet, a tulajdonképpeni szabályzófunkciókat egy vagy több tisztánszabályzó berendezésre „széttelepíteni”. Ezek a szabályzók aztán speciális felada-tokra kiegészítő elektronikai berendezésekkel is elláthatók. A következő összeállí-tásban az utóbbi évek ajánlott ROCO berendezéseiből egy kis áttekintést adunk Ön-nek.1.2.2. Hagyományos áramrendszerekAhogy az összeállításból kivehető, egy egész sor lehetőség létezik a mozdonyokmozgatásához. Részben ez a transzformátoroknál és a szabályzóknál kiegészítőfortéllyal történik.


A ROCO készlet és a vágánykínálat eredetének mindenek előtt az a kétvezetékesegyenáramú rendszer szolgál, amelynél a sínprofilokban mindkét pólust vezették. Eza rendszer egyébként szélesen elterjedt a nyomtávokon keresztül egészen a legki-sebb „Z” nyomtávtól a legnagyobb „II” nyomtávig. Alapfelépítés tekintetében a H0nyomtáv villamos mozdonytípusainál az áramfelvétel és a motoráram-hozzávezetésközötti eltérés különbözteti meg a kétvezetékes rendszert, a háromvezetékes, há-romsínes rendszert és végül a kétvezetékes, háromsínes váltóáramú rendszert. Azegyszerűbb összehasonlítás végett a jelzett mozdonyokat egyenáramú motorokkallátták el.

Kétvezetékes egyenáramú rendszer

Előnyök:Eredetinek megfelelő vágánytest,Az összes mozdony ugyanolyan szabályzógomb-állásnál ugyanabban az iránybanközlekedik;A legtöbb Felhasználó a legnagyobb járműválasztékot találja meg;Egyszerű kapcsolás a menetirány szerinti fényváltásnál;Az ütközőbak védelmi kacsolások és a szembeforgalom számára a jelzés figyel-men kívül hagyások egyszerű megvalósítása;Az indulási és fékezési vezérlések egyszerű kapcsolása;A kisebb mennyiségű járművek egyszerűbb motorizálása;A kisebb műszaki mozdonykialakítási költség az előfeltétele a viszonylag kedve-zőbb áraknak;Kevesebb zajkeltés a menetüzemben;Sok mozdonyban a csatlakozópanel révén könnyű, későbbi digitalizálás.Hátrányok:A vágányprofilok karbantartása hosszabb állás után nem elhanyagolható;Hurokvágányok, vágányháromszögek, a második vonat kezelése egy kitérővá-gánnyal ellátott egyvágányú vonalszakaszon csak kapcsolástechnikailag oldhatómeg;Kevert alsó és felső-vezetékes üzem csak galvanikusan szigetelt menetszabály-zókkal és trafókkal lehetséges.


Háromvezetékes-háromsínes egyenáramú rendszer

Előnyök:A felső és alsóvezetékes üzemmel együtt, három független mozdony közlekedése atrafóról egy vágányon;Az összes mozdony ugyanolyan forgatógomb iránynál ugyanabban az irányban ha-lad.Hátrányok:Viszonylag kisebb járműválaszték;Történetileg magas kerékpárkarimát feltételez, amelyek más H0-ás vágányrendsze-rekben nem alkalmazhatók;A vágányrendszerhez kötött magas nyomkarimák gyakran csaknem elháríthatatlanakadályt okoznak más Gyártók járműátépítése szempontjából;Az összes fázis megszakítására és betáplálására nem jelentéktelen kábelezési költ-ségek a jelzőknél stb.

Kétvezetékes-háromsínes váltóáramú rendszer


Előnyök:A hurokvágányok, vágányháromszögek, fordítókorongok és felsővezetékek prob-lémamentes felépítése kapcsolástechnikai előkészületek nélkül;Hosszabb állásidő után is nagy üzembiztonság;Egy kitérővágánnyal ellátott egyvágányú vonalszakaszon a második vonat kezelé-se kiegészítő kapcsolás nélkül lehetséges.Hátrányok:Viszonylag hangos csúszó-talpzaj, ha a jármű nem a 40064 cikkszámú rövid, vagya 40065 cikkszámú hosszú, ROCO gyártmányú siklócsúszó-talppal rendelkezik;Mindegyik mozdonyhoz egy olyan 24 V-os menetirányváltó kapcsoló, vagy egyMotorola dekóder szükséges, ami ezt a funkciót átveszi;Viszonylag hangos csúszó-talpzaj, ha a jármű nem a 40064 cikkszámú rövid, vagya 40065 cikkszámú hosszú, ROCO gyártmányú siklócsúszó-talppal rendelkezik;Mindegyik mozdonyhoz egy olyan 24 V-os menetirányváltó kapcsoló, vagy egyMotorola dekóder szükséges, ami ezt a funkciót átveszi;A vezérlő-kocsiban a homlokvilágítás váltása csak mechanikai vagy elektronikusráfordítással realizálható;Egyidejű irányváltás több, vágányon álló, menetirányváltó-kapcsolókkal ellátottvontatójárműveken áramfogyasztási okok miatt alig lehetséges;A pillanatnyilag érvényes menetirány a trafónál/menetszabályzónál nem ismerhetőfel;A kivilágított kocsik jelentősen fékezik az általában mindig szükséges csúszó-talpak révén a vonat mozdonyát;A márka-specifikus kerékgeometria (nyomkarima bel-méret!) és a szükséges csú-szó-talp az átkapcsoló-modul mellett akadályt jelentenek az idegen termékek át-építésénél;A vágány között lévő pontérintkezők nem mindig álcázhatók problémamentesen,például a beaszfaltozott villamosvasúti vágányoknál, vagy a vontatási telepeken amozdony-karbantartási aknákban.

1.3. Alkalmazás

1.3.1. Kitérő-csúcsbetét polarizáció

A következő kapcsolási példák mindenek előtt a menetfeszültség részleges vizsgá-latáról szólnak. A kitérő-csúcsbetét vagy a hurokvágány kapcsolás áramellátása,hogy csak két példát említsünk, többnyire nem a tapasztalat nélküli Modellvasutasokismereteibe számít. A következő bemutatott, komplett csatlakoztatási vázlatokonkülönös figyelmet érdemes fordítani a kék és sárga (a trafótól jövő mindenkori vá-gánybetáplálás), valamint a sötétzöld (csúcsbetét betáplálás) kábelszínek vezetésé-re. Természetesen az Érdeklődő az ugyancsak alapvető, 2. fejezetben lévő „Ha-gyományos kitérő és jelző kapcsolások”-at, valamint a 9. fejezetben lévő „Elekt-romos Lexikon”-t is átnézheti, amiket e kézikönyv felépítése szerint külön kezelnek.


A kapcsolási példák elkezdéséhez gyakran már az előkészített kitérő-csúcsbetétpolarizációnak meg kell felelnie. Ennél egy olyan felszerelésről van szó, amelyik azelektromosan leszakaszolt, vágányprofilos keresztezési tartományt pontosan azzal apólussal köti össze, amelyik a beállított menetirányban szükséges.A hosszú csúcsbetétek általában csak így (a ROCO-Line R9/10 íves kitérőé vagy a„Baseli” építésű 15o-os duplaátszelési kitérőé) járhatók át. A kéttengelyes, gyakranrövidtengelytávú vontatójárművek a vágány-utakat a polarizált kitérő-csúcsbetéteknél lassabb sebességgel is bejárhatják.

A töltéssel ellátott ROCO-Line kitérőknél a polarizálásaktiválására egy egyedi dró-tot kell a kitérő alsó részénlévő beépített hüvelybe be-dugni.

A töltés nélküli ROCO-Linekitérőknél a három vezetéketcsupán párhuzamosan kellvezetni, és be kell dugni azun. talpfás hüvelyekbe, illetveaz oldalsó meghajtásban lévőhüvelyekbe a H0-ás főkataló-gusban lévő meghajtásaján-lásnak megfelelően.

Van egy lehetőség, amennyiben van rá igény, hogy a kezdőkészletekből és a vá-gány-kiegészítő csomagokból származó, igen rövid csúcsbetétekkel rendelkező,töltéssel ellátott nem polarizálható ROCO-Line kitérők, valamint a nem polarizált 2/3íves kitérők (Bw2/3), vagy a 15o-os bal és jobb kitérők (Wl/Wr15) is polarizáltak le-gyenek. Ha a csúcsbetétetek egy forrasztási nyelvvel rendelkeznek és a vágányléte-sítményt szilárdan egy lapra ráépítették, akkor az állítómechanika eltávolítása és azállítótalpfába történt kis furat befúrása után a 10030 cikkszámú padló alatti meghaj-tás alkalmazható. Ennek egyik munkaérintkezője átveszi a csúcsbetét-polarizációfeladatát.

A csatlakoztatás a „2.3. A 10019 cikkszámú relé az utólagos polarizációhoz” pontvázlatához hasonló, amelynél csupán a 10019 cikkszámú relé helyére jön a 10030cikkszámú padló alatti meghajtás, és a csatlakozással együtt a 42620 cikkszámútöltéses kitérőmeghajtás szükségtelenné válik.

A két meghajtással és két csúcsbetéttel ellátott egyszeri és kettős átszelési kitérőkreáltalánosan érvényes az az ökölszabály, hogy a meghajtás a szemben lévő csúcs-betétet egy oldal összes csúcssínjére polarizálja. Ez egybehangzóan érvényes azösszes következő olyan kapcsolásra, ami a kitérőmeghajtásokkal elvégezhető négylehetséges kombinációra vonatkozik. Kétségtelenül ügyelni kell a 40296 cikkszámújobboldali meghajtás alkalmazásánál arra, hogy a meghajtás és talpfahüvelyekbetörténő kábelbefutás sorrendje fordított!


Dig

itális

üze

mre

is é

rvén

yes!

Fontos tudnivaló

A csúcsbetét polarizáció hasznos, de csak akkor van értelme, ha a gyökme-netnél történő kitérőbejáráskor a helyes kitérőállás fennáll. Ellenkező esetbenaz érkező vonat első tengelye a csúcsbetét és a vele határos sínprofil közöttegy rövidzárlatot hoz létre.

Legalábbis, ha a vonatot érzékelik, akkor analóg üzemben a trafó adott eset-ben lekapcsol, míg digitális üzemben az egér a tápfeszültséget megbízható-an megszakítja és a rövidzárlatot kijelzi.

Csúcsbetét-polarizáció a 42451 cikkszámú ROCO-Line kettős átszelési kitérőnél40295 cikkszámú baloldali oldalsó kitérő-állítóművel

Csúcsbetét-polarizáció a 42451 cikkszámú ROCO-Line kettős átszelési kitérőnél40296 cikkszámú jobboldali oldalsó kitérő-állítóművel


Csúcsbetét-polarizáció a 42451 cikkszámú ROCO-Line kettős átszelési kitérőnél10030 cikkszámú padló alatti kitérő-állítóművel (befelé irányítva)

Csúcsbetét-polarizáció a 42451 cikkszámú ROCO-Line kettős átszelési kitérőnél10030 cikkszámú padló alatti kitérő-állítóművel (kifelé irányítva)

A hármas kitérőnél három csúcsbetét-polarizációt kell figyelembe venni. Ennél azon-ban a 42454 és 42543 cikkszámú aszimmetrikus ROCO-Line építési forma esetébenmind geometriailag, mind pedig elektromosan két csúcsbetétet „összecsúsztattak”.Ezzel a polarizáció is csak erre a két csúcsbetétre korlátozódott:


Csúcsbetét-polarizáció a 42454 cikkszámú ROCO-Line aszimmetrikus hármas kité-rőnél 10030 cikkszámú padló alatti kitérő-állítóművel

Ezzel szemben a ROCO H0-ás, szimmetrikus, szabványos hármas-kitérőjénél aharmadik, középen lévő csúcsbetét polarizációjához egy 10019 cikkszámú relé se-gítsége használható fel. Ez szükséges, de nem szükségszerű:

A háromszoros csúcsbetét-polarizáció a 42316/42318 cikkszámú H0-ás szabványos,szimmetrikus hármas-kitérőnél


Magánál az egyszerű átszelésnél – ahogy ezt a 42497 és 42597 cikkszámú ROCO-Line elem mutatja – a két polarizálandó csúcsbetét nem elkerülhető. Amíg itt a10520 cikkszámú állítópulton keresztül végzendő beavatkozást mutatják, addig ter-mészetesen ezt és a további állítási funkciókat a vonat automatikusan is elvégezheti.(Lásd a 2.5. Egyszerű automatikus kapcsolások pontot.

Csúcsbetét-polarizáció a 42497 és 42597 cikkszámú ROCO-Line átszelésnél(a keresztezendő vonalszakaszok egy áramkörhöz tartoznak)

A meggyőző előnyök kisebb hátrányokkal állnak szemben.Előny:A megszakítás nélküli áramellátásHátrányok:A kábelezési ráfordításnál adott esetben egy másik állítómű vagy kiegészítő relébeszerzése;Adott esetben a kitérő átépítése;Rövidzárlat keletkezése a kitérő kényszerű felvágása esetén, azaz a „szembe-menetnél”.

Éppen az utóbbi okok miatt váltak a ROCO-Line kitérők polarizálhatókká. Gyermeki-en megállapítható, hogy a szembemenettel ellátott vágányépítések napirenden van-nak. Ilyen helyzetekben a trafók, vagy a finom vezérlésű digitális rendszerek aktiváltpolarizációnál hirtelen és látszólag megmagyarázhatatlanul lekapcsolnak.1983 óta a H0-ás szabványos vágányoknál a kitérő-állítóműveket csavarozhatóanalakították ki. A modellvasút tulajdonosok azóta tetszés szerint polarizálhatják a kité-rő csúcsbetéteket. Ezen segít a 40289 cikkszámú polarizációs készlet beszerzése.Ennél az egyik, csúcsbetéthez csatlakoztatandó kábelt a végén egy gyűrűvel láttákel, míg a másik két kábel a ráforrasztott síncsatlakozók segítségével a vágányprofil-ból vezeti el a szükséges pólusokat.


Ha a szigeteléstől megtisztított kábelvégeket – középen a gyűrűvel ellátott kábelt, éskívül a síncsatlakozókkal ellátott kábeleket – a 10010/10011 cikkszámú oldalsó állí-tómű hárompólusú forrasztási helyéhez forrasztják, akkor a kitérő-állítóműben lévőkiegészítő kapcsoló gondoskodik a csúcsbetétben lévő helyes pólus betáplálásáról.

A hurokvágány – vagy a vágányháromszög – esetén a 10008/09 cikkszámú hurok-vágány állítómű használatánál a gyűrűvel ellátott kábelt a hurokvágány belsejébenugyanazon vágányoldalon lévő sínprofillal kell elektromosan összekötni.

A 40289 cikkszámú polarizáló készlet hurokvágánynál történő alkalmazása a10008/09 cikkszámú hurokvágány kitérő állítóművel együtt

Habár az N méretarányú ROCO kitérőknél nincs polarizált vagy polarizálható csúcs-betét, mégis 1997 óta vannak olyan a kitérő kialakítások, amelyeknél a vágányalé-pítménybe fém csúcsbetétet sajtoltak be. Ezzel a csúcsbetétek hosszukban elektro-mosan megoszthatók és a vontatójárművek ott a nyomkarimájukon keresztül azáramot felvehetik. A nyomkarimás vezetést felhasználó fémbetéteket ekkor a min-denkor keresztező sínprofilok pólusával kell összekötni!


Dig

itális

rend

szer

reis

érv

énye

s

Vegye figyelembe:A digitális létesítményeken is két különböző pólus van a vágányprofilok-ban! Ezért a csúcsbetét polarizáció ugyanígy elvégezhető!

A következő pont kapcsolási rajzainál áttekinthetőségi okokból, illetve az átkapcsoló-érintkezők másként történő használata miatt a polarizáció ábrázolásától eltekintettek.Azonban ezek az itt bemutatott rajzok alapján értelemszerűen elvégezhetők.1.3.2. A működőképes felsővezetékMost a felsővezetéken lévő csúszótalp érdekes szikrát vet, ugyanis az a kívánság,hogy vajon az analóg vágányon két mozdony egymástól függetlenül vezérelhető le-gyen-e vagy a vágány feletti finom drótok grafikája műszakilag elbűvöljön-e. Ezt avillamos vontatás minden rajongója önmaga eldöntheti! Az egyenáramú vasútnál aműködőképes felsővezeték minden esetre nem csak a pénzes erszényen, hanem afelépítésnél és nem utolsósorban az elektromos függőségnél is hagy néhány kívá-nalmat, egyszerűen eltekintenek a tisztán felsővezetékes üzemtől, ahogy ez a Nagy-vasútnál alapjában véve csak a villamosvasútnál fordul elő. Egyébként az egyená-ramú felsővezeték mindig aszimmetrikus.A felsővezeték egy pólust képez. Egy – és épp csak egy – alsóvezetékes profil al-kotja a másik pólust (Vesd össze az 1.2.2. Kétvezetékes-egyenáramú rendszerpontban ábrázoltakkal.)

Ennek értelmében ügyelni kell arra, hogy:

• Milyen irányítottságban kell a felsővezetéket használó mozdonyokat a vágány-ra felhelyezni (adott esetben ezt a fordítókorong-üzemnél is figyelembe kellvenni!);

• A hurokvágányoknál vagy a vágányháromszögeknél terjedelmes kapcsolásiráfordításokat kell üzemeltetni a „Helyes logika leképzésé”-hez;

• A felső és alsóvezetékes táplálást az áramellátás szempontjából önálló trafó-kon keresztül kell biztosítani.

Ha például egy villamos mozdonyt (itt egy felsővezetékes mozdonyt) a vágányrahelytelenül raknak fel, és ugyanazon a vágányon egy dieselmozdony (alsóvezetékesmozdony) található, akkor mindkét motort a felsővezetékes trafó szerint sorba kap-csolták. Ezek tehát mindketten váratlanul elindulhatnának, ha a felsővezetékes trafószabályzógombját elfordítanák. Egy ilyen eset egyszerűen még a villamos mozdonymegfordítása révén elérhető. Sőt rövidzárlathoz és olykor a filigrán áramszedőcsuk-lók elégéséhez is vezet, ha két villamos mozdonyt a vágányra helytelenül helyeznekfel, és mindkét felsővezeték kapcsolót még az ellenőrzési állásban hagyják.


Rövidzárlat az ellenőrzési állásnál

A helyes áramellátást két transzformátor, vagy például két 10700 cikkszámú sza-bályzóegység egy-egy különálló, 10701 cikkszámú transzformátorral biztosítja.

A felsővezeték csatlakoztatása a különálló két-vonatüzemre

Ha a felső és alsóvezetéket különböző trafók táplálják, akkor a jelzőknél az alsó és afelsővezetéknél is, két megszakított megállási szakaszt kell létrehozni. A jobboldaltábrázolt elrendezés nem megengedett, mivel mindkét 10700 cikkszámú szabályzó-egységet ugyanaz a 10701 cikkszámú transzformátor táplálja, azaz nincs kettő„elektromos táplálás szerint különálló” trafókimenet, ami szükséges előfeltételként arendelkezésre állna.Az utána jövő kapcsolási vázlat a „Két különálló menetfeszültség” témájának (sötét-kék, sárga, illetve világoskék/sárga) az átültetését mutatja egy 10019 cikkszámú re-lével, 10520 cikkszámú állítópulttal és vonatbefolyásolással ellátott jelzőszakaszra.


(A 85255 cikkszámtól kezdve) a modern H0-ás áramszedők filigrán csuklói és a vé-kony főtartó-keresztmetszetei óvatos kezelést és gondos bejáratást igényelnek. Abejáratást először vízszintesen vontatmány nélkül, majd fokozatosan az emelkedő-kön és végül vontatmánnyal kell elvégezni.

Cramolin kenőzsírral (ez a villamos szaküzletekben kapható) megelőzhető, hogyaz apró csuklókban reve képződés alakuljon ki.

Figyelem:Alapos okok miatt a digitálisüzemben az alsóvezetékmellett egy működőképesfelsővezeték sürgősen kerü-lendő. Épp a digitális üzemteszi már lehetővé a függet-len többvonat-vezérlést, te-hát erre semmilyen műszakiszükségszerűség nincs!

Mivel viszont egy sínprofiltmindkét feszültségforráshasználja, ezért ez a digitáliskimenetre „idegenfeszültség”lenne. Ez a központi egység,az erősítő és a segéderősítőtönkremeneteléhez vezet-hetne.

1.3.3. Az ütközőbak védelmi kapcsolásEgy hasznos effektussal rendelkező egyszerű kapcsolást mutat be az ütközőbakvédelmi kapcsolás.Itt egy egyszerű szerkezeti elem, természetesen egy dióda félvezetői tulajdonságahasználható fel. Ez az egyirányú utcához hasonlóan az áteresztési irányában áten-gedi az áramot, míg az ellenirányban nem.

Egy ilyen dióda jelzése számos kapcsolási rajzon megtalálható:

Magát az alkatrészt – ami csupán két csatlakozással rendelkezik – a „vágányon” egy1 A-es feltételezett terhelhetőséggel többnyire alkatrész kivitelben szilíciumdiódakéntalkalmazzák.Egy ilyen kivitel például, 1 N 4001 jelzés alatt a villamossági szaküzletekben kapha-tó. Ugyanebben a helyzetben, ahogy ez fent látható, ez a dióda duplanagyságbanígy néz ki:


A ROCO alkatrészprogramjában is található egy 89898 cikkszámú 1 A-es szilícium-dióda.A 42260 cikkszámú diódás-vágány a H0-ás szabványos vágányhoz már csak addigkapható, amíg a készlet tart. Ennél a diódát és a vágányprofil megszakítást már ké-szen beépítették.A következő két kis kapcsolási rajzon a jobboldali, megszakított vágányprofilon egyráforrasztott dióda látható. A betáplálás mindenkor a két szomszédos, kék és sárgafeszültségpólusokon történik

Az ütközőbak védelmi kapcsolás

Ily módon a mozdony ütközőbakra történő téves ráfutása eredményesen megelőz-hető. Az ütközőbaktól a szakaszolási helyig mért távolságnak a menetsebességhez,a csonka-vágány, illetve a közlekedtetett vonat hosszához kell illeszkednie. A lesza-kaszolt vonalszakasznak legalább egy mozdonyhossznyinak kell lennie, egyébként amozdonytengelyek áramáthidalása révén a szakaszolás hatástalanná válik.1.3.4. A leállító kitérő-funkcióPénzügyi vagy látványossági okokból (például a rejtett pályaudvaroknál) praktikuslehet egy jelzőről a relével együtt lemondani és a vonat leállítására magát a kitérőthasználni.Mi egy csonka-vágány szituációjánál maradunk. Ésszerűen az elterelő kitérőállásnála csonka-vágány „árammentes”-re kapcsolható. Legegyszerűbben ez úgy valósulhatmeg, hogy a csonka-vágány csúcsbetét felőli sínprofilját egy szigetelő csatlakozóvalmegszakítják, és azt elektromosan a kitérő csúcsbetétjével kötik össze. Ez az elvnagyon példaszerűen javasolható egy kétvágányú leállító-csoport számára is.


Leállító kitérőfunkciók a csúcsbetét kapcsoláson keresztül

Az a vonat áll meg az „árammentes” vágányon, amelyikre a kitérőállás nem vezet.Az „árammentes” fogalom ennél tulajdonképpen nem helyes, mert a leállító-vágánymindkét vágányprofiljába ugyanazt a pólust táplálják be. Emiatt tulajdonképpen fe-szültségkülönbség sincs és ennek megfelelően semmi sem tud közlekedni!

Előny:A szigetelő sínösszekötő hevedereken és egy kevéske dróton kívül semmilyenmás anyag nem szükséges.Hátrányok:A kapcsolás további intézkedések nélkül csak a csonka-vágányokra érvényes,legalább az egyik vágánynál a szakaszolásnak – a NEM előírással ellentétesen– a „baloldali” vágányprofilban kell lennie.

Azokra az átmenő és kitérővágányokra, amelyek még adott esetben kétirányú for-galomban is bejárhatók, a szakaszolást természetesen a lehető legsürgősebbenugyanazon oldal szerint tájolt vágányprofilban célszerű elvégezni. Ezáltal - minde-gyik vágányt egyedileg megvizsgálva - a szükséges két pólus valódi hozzá és lekap-csolásáról van szó.A vázlatpéldában egy oldalsó állítómű veszi át a feladatot az átkapcsoló érintkezői-vel:

Leállító kitérő az átmenővágányban

Ha azonban a kijárati kitérő csúcsbetétjét ezzel egyidejűleg polarizálni is kell, amihezkét független átkapcsoló érintkező szükséges, akkor erre csak ezen állítómű 10019cikkszámú relés kombinációja (Lásd a 2.3. pontot.), illetve e kombináció helyettegyedül a padló alatti állítómű ajánlható.


A H0-ás szabványos vágányra 1979-ben egy (10008 cikkszámú) baloldali és egy(10009 cikkszámú jobboldali, un. hurokvágány/leállító kitérő-állítóművet fejlesztettekki. Külsőleg ez az állítóműfajta a 10010/10011 cikkszámú hagyományos oldalsó ál-lítóművel szemben a 7 db kábel-hozzávezetésről ismerhető fel.

Három kábel, a zöld, a fekete és a piros arra szolgál, amit már az állítómű vezérlé-sénél megszoktak, míg a barna, a szürke, a sárga és a kék egy beépített pólusváló-hoz vezet.

10008 cikkszámú hurokvágány-kitérő állítómű - 1. állás

10008 cikkszámú hurokvágány-kitérő állítómű - 2. állás


Amennyiben az ember csak a kék/szürke és barna kábeleket/érintkezőket vizsgálja,akkor már előtte van egy egypólusú átkapcsoló-érintkező, (Lásd az 1.3.6. Hurokvá-gány-kapcsolás pontot is) és ezzel egy olyan leállító-kitérőkapcsolást valósíthatmeg, aminél a megállási szakaszok a szabvány szerint a menetirány szerint a jobb-oldalon alakíthatók ki. A sárga kábel itt szabadon marad. Az egyenes kitérőállásnál akitérővágány megállási szakaszában az áramellátást lekapcsolódik, míg az átmenő-vágány árambetáplálása megmarad. A leágazó kitérőállásban a kitérővágány meg-kapja a feszültséget, míg az átmenővágányban lévő vonat megáll.

Leállító kitérőkapcsolás a 10008 cikkszámú hurokvágány kitérő-állítóművel

1.3.5. FordítókorongA modellvasúton az érdekes színfolthoz tartozik a vontatási telep és ott vitathatatla-nul a fordítókorong. A büszke vontatási telep tulajdonos a fordítókorong megszerzé-sével a csomagolásban a kábelezést már „házi használatra” készen találja a részle-tes felépítési és csatlakoztatási leírás mellett. Azonban néhány elgondolást kell elő-terjeszteni, hogy – tulajdonképpen igen kényszerűen – az analóg egyenáramúüzemben és a digitálisban is a híd polaritása a csatlakozó vágányokkal és a többilétesítménnyel szemben változtatható legyen. Ezen kívül közéjük kell a 8 pólusúcsatlakozókábelt elhelyezni és az ötpólusú tápáram-kábelből (ebből csak négy pó-lust használva) a trafó váltóáramú kimentéhez kell a rózsaszínű és a szürke ereketvezetni.

A következő szempontok ekkor a leginkábbszokásos lehetőségek a mozdonyok be és kijá-rásakor egy megbízható, rövidzárlatmentesüzem eléréséhez:Két transzformátorral, amelyből egyik a léte-sítmény és csatlakozóvágány, míg a másik ahíd menetáram ellátására szolgál, a kívántirány és a menetirány összhangja kézzel min-dig beszabályozható. Nagyon hasznos lehetegy világító diódás polaritás kijelző olyan, mintamilyent már a 20. ROCO-Reportban (1990)leírtak. A kézi vezérlőberendezésen a barna észöld ereket ebben az esetben a baloldali trafómenetáram kimeneteire kell csatlakoztatni, és ajobboldali trafó táplálja a „maradék” létesít-ményt.


A fordítókorong analóg alapkapcsolása

A fordítókorong analóg alapkapcsolása(szükség esetén a 10019 cikkszámú pólusváltó relével)

Már valamivel jobb a 10019 cikkszámú átkapcsoló-relével készült kapcsolás. A léte-sítményhez és a fordítókoronghoz áramforrásként most csak egy trafó szolgál vagy– mivel ez digitálisra ugyancsak érvényes – a digitális központi egység, a digitáliserősítő vagy segéderősítő kimenete. Most a 10520 cikkszámú állítópulton végzettgombnyomásra a hídra a helyes, azaz a csatlakozóvágányhoz képest egyező me-netirány kiválasztható. Tájékozódási segítségként csupán az állítópulton lévő kijel-zés (vörös vagy zöld) és a híd házacskájának a helyzete szolgál.A fordítókoronghoz menő „polarizációs zsilip”-et ábrázol a két 10019 cikkszámú relé-vel és a be, illetve kijáráshoz egy-egy vágányzáró-jelzővel kialakított kapcsolás.Itt a csatlakozóvágányban legalább egy mozdonyhosszúságnyit kell mindkét oldalonleszigetelni. Mindkét vágányzáró-jelzőt az üzemkezdet előtt „vörös”-re kell állí-tani. Ez a 10520 cikkszámú állítópulton keresztül lehetséges. Ha most egy bejárómozdony a jobboldali kapcsolóérintkezőre jön, akkor ezzel a kijárati vágányzáró-jelzőt „vörös”-re állítja, ami először hatástalan marad, mivel ezt a jelzést már beállí-tották.


A polaritás kiadását is mindkét oldali „vörös” jelzőállásnál megszüntették. A mozdonya zsilipellő szakaszban először megáll és csak a bejárati jelző „szabad”-ra állításakorkapja meg osztottan (a világoskék/narancs színű kábelek csatlakozásain keresztül) afordítóhíd új polaritását. A jobboldali kapcsolóérintkező elhagyása után a bejáratijelző „vörös”-re áll vissza, a kiindulási helyzetet elérve. A mozdony kijárásakor pedigennek a forgalomnak a „tükörképe” játszódik le.

A fordítókorong csatlakozóvágányának helyes polarizálása a rendezőjelzőkön ke-resztül az analóg és a digitális üzemre

A kapcsolóvágányok működése a későbbiekben a 2.5. pontban kerül ismertetésre.Egy biztonsági kapcsolás (a mindenkori két zöld vezeték mindkét relé csatlakozói-nál) arról gondoskodik, hogy egyidejűleg egyik be és kijárati vágányzáró-jelző seállhasson „szabad”-ra. Ezzel adott esetben a zsilipes szakaszban egy rövidzárlatéppen elkerülhető. Ez a kapcsolás digitális rendszerre is alkalmas.Ön a ROCO fordítókorongjára egy tisztán digitálisra alkalmas menetáram-kapcsolásttalál a 3.5.1. pontban!Még egy fordítókorong-kapcsolás (Georg Fuhs ötlete), ami a fordítóhídon a menet-áram betáplálás helyes polaritását figyelembe veszi.Ennél a fordítóhíd mindkét végére egy-egy mágnest helyeznek el. A fordítóhíd végénlévő mágnes magassági és oldalhelyzetének megfelelően a fordítóhíd árokgyűrűjén,a kedvező helyen un. védőgázas Reed érintkezők szerelhetők fel. Az óvatosan 90o-ra elhajlított csatlakozódrótok például az árokgyűrű darabok nyílásain át átvezethe-tők. Azonban arra is ügyeljen, hogy a kapcsoló Reed érintkezők olyan mélyen legye-nek, hogy a fordítóhíd érzékelő-rugója efelett akadálymentesen mozoghasson!


Így feltűnés nélkül a védőgázas Reedérintkező (itt „burkolat” nélkül) a gyűrűsárokrészben elhelyezhető! Ügyelni kell akábel praktikus átvezetésére a toldalékrészekben már meglévő nyílásokon ke-resztül. A Reed érintkező szintelhelyezéséta vágányvég tüskéjével szemben szándé-kos mélyebbre kell választani, hogy a for-dítóhíd érzékelő rugója ebbe ne ütközhes-sen bele.

A csatlakozóvágányban – ahogy a pólusváltó-kapcsolásnál mindig – mindkét vá-gányprofilt még a gyűrűs árok előtt szigetelt sínösszekötőkkel kell ellátni. A Reedérintkezőket a pólusváltó relé vezérlőérintkezőivel úgy kell összekötni, hogy a hídvá-gány és a csatlakozóvágány között mindig ugyanaz a polaritás legyen.

Fordítókorong kapcsolás a Reed érintkezőkön keresztül


A csatlakozóvágányra a híd 180o-os elfordítása egy mechanikus pólusváltást jelent.Ekkor a másik Reed érintkező aktiválása révén az irány-relé átállítása és az ezzelösszekötött elektromos pólusváltás (a relé mindkét jelzett üzemi érintkezőin) ismétlétrejön.Ez több, a fordítókoronghoz menő, egymással ellenirányú csatlakozóvágánynál isműködik, feltéve, hogy a Reed érintkezők csatlakoztatása logikailag helyesen történt.

Fordítókorong kapcsolás két csatlakozóvágánnyal

1.3.6. Hurokvágány-kapcsolásA hurokvágány a Nagyvasútnál nagyon ritkán fordul elő. Gyakrabban a villamosvas-út hurokfordítóinál lehet ezekkel találkozni. Az utazóközönségnek csaknem észre-vétlenül ezeket olykor üzemtechnikai okokból építik be. Például egy hurokvágánnyalelkerülhető lenne, hogy a Strassburg-ból Lyonba tartó távolsági vonatoknak azelszászi Mühlhausen állomáson időigényesen „fejet” készítsenek, mert mindkét vo-nalszakasz bejárását másként nem engedélyeznék. Sőt ilyen példák vannak a kes-kenynyomtávú vonatoknál (Lásd a 46. ROCO-Reportban a Perreon-i állomást.)A hurokvágányokat a modellvasút legtöbb korlátozott helyviszonyainál nagyon gyak-ran használják. A nagyobb fejállomások illúziója legkönnyebben egy vagy több hu-rokvágánnyal érhető el. Egyszeriben ezzel igény van arra, hogy egy már hamarosanújra befutó vonatnál egy vontatómozdonyt a vonat másik végére el kell készíteni. Afordítókorongnál lévő szituációhoz hasonlóan ennél állandóan a cselekvés szüksé-gessége a be és kijárásnál a hurokvágány, illetve a fővágány helyes polarizációjáhozadott.


Az összes kétvezetékes egyenáramú hurokvágányra érvényes, hogy a hurokvágánytnyitó kitérő után mindkét vágányágat mindkét oldalon a lehető leghamarabb szigeteltsínösszekötőkkel kell ellátni. Ennél lényegtelen, hogy egy analóg vagy egy digitálisüzemmel dolgoznak, valamint hogy végül melyik következő kapcsolást cseréltékmeg. Tehát pontosan véve arról van szó, hogy nem az alkalmazott áram-nemmelvan probléma, hanem az áramvezetéssel. A vizsgálatok kezdetén egyszerű analóghurokvágánynak kell lennie.Az alapkapcsolás a hurokvágány belsejében lévő fő vágánycsatlakozásnál végzen-dő el.Hurokvágány-kapcsolás a töltéses ROCO-Line vágányra a 10019 cikkszámú relével

Az állítópulton vagy a vágányérintkezőkön keresztül a mellékcsatlakozással ellátottfővonalra vonatkozó 10019 cikkszámú pólusváltó relé és ezzel egyidejűleg a kitérő-állítómű átkapcsolható. Kétségtelenül az analóg üzemre vonatkozó feltétel az, hogya fővonalon egyidejűleg még más olyan szerelvények nem „nyüzsöghetnek”, ame-lyeknek ekkor kényszerűen az irányát hirtelen meg kell változtatni.Ugyanezen elv szerint működött egyébként annak idején a szabványos ROCO vá-gányokra a 10008/10009 cikkszámú un. hurokvágány kitérő-állítómű.A mechanikus kitérőállítást elektromos pólusváltási folyamattal kapcsolták össze. Ígyott a három vezérlőkábel (vörös/fekete/zöld) mellett két vezeték (sárga és kék) a hu-rokvágányban a főcsatlakozás „leágaztatására” és további két vezeték (szürke ésbarna) pedig a fővágányban lévő mellékcsatlakozáshoz menő kábelként szolgált.1994-ben ez az állítómű az igen keresett ROCO-Line vágányok miatt kifutó termékkévált, és azóta már nem áll a rendelkezésre.Egy viszonylag csekély kapcsolási költséggel csak egy irányba bejárható, analógikerhurokvágány alakítható ki.Ennél a kitérőket úgy, mint az előző kapcsolásnál, a kijáratnál kell kényszerűen átál-lítani. Kiegészítésként azonban már a másik hurokvágányba történő bejárás meg-határozható.


Az analóg ikerhurokvágány egy menetiránnyal (a 100030cikkszámú padló alatti állítómű vezérlésével)

A vonatérintkezők ennél a jobboldali 10030 cikkszámú padló alatti állítóművet mű-ködtetik, amely a maga részéről (az un. mester-szolga elv alapján) a baloldali padlóalatti állítóművet is ezzel együtt átállítja.Ez a fővágány mellékcsatlakozását helyesen polarizálja.Egy hurokvágánynál vagy egy vágányháromszögnél a használathoz mind a négykiegészítő kábelt és ezzel a 10008/10009 cikkszámú hurokvágány kitérő állítóműösszes pólusváltóját felhasználják.

Áramfolyam a 10008 cikkszámú hurokvágány kitérő állítóműnél


Áramfolyam a 10008 cikkszámú hurokvágány kitérő állítóműnél

Egy hurokvágány kábelezési vázlata a 10008/10009 cikkszámú hurokvágány kitérő-állítómű felhasználásával a következőképpen néz ki (Lásd még az 1.3.1. és az 1.3.4.pontot.):A 40289 cikkszámú polarizáló készletből származó hurokvágánykészlet összekötése

a 10008/09 cikkszámú hurokvágány kitérő állítóművel

Hurokvágány kitérő-állítómű a menetáram vezérlésére egy vágányháromszögnél


Egy vágányháromszög hasonlóan jól ellátható a szabványos vágány hurokvágánykitérő-állítómű áramával, mialatt a főcsatlakozást a körben helyezik el. A leállító-vágány „csúcsához” a menetáramot a hurokvágány kitérő állítóművén keresztül ve-zetik.1.3.7. BlokkszakaszokNagyobb létesítményeken többnyire elegendő hely van arra, hogy kétvágányú fővo-nalakat irányvágányokkal is ellássanak (jobboldali közlekedés van például Németor-szágban, kb. 40 %-ban Ausztriában, az Elszász-Lotharingia-i területeken, míg ezzelszemben baloldali közlekedés van Svájcban, Olaszországban, Franciaországban,valamint a többi osztrák és francia területen) Úgy, ahogy a Nagyvasútnál a jelző-blokkok adják azt a biztonságot, hogy egyetlen vonat se ütközhessen össze az elő-zővel. Ez a magában mindig ismétlődő elv abból áll, hogy az éppen elhagyott jelzőtautomatikusan „vörös”-re állítja, míg a közvetlenül utána következő jelzőt pedig„zöld”-re. Ily módon a szoros vonatkövetésnél a vonatok tartós megállása és ismételttovábbhaladása figyelhető meg. Ha a vonatok a vonatbiztonságukat maguk szabjákmeg, akkor ez ismét egy „pompás feladat”-ot ad a vonatérintkezők felhasználásához.Mindkét lehetőség - a Reed érintkezős és a kapcsolóvágányos – itt alkalmazható. Akapcsolóvágányoknál csupán legalább egy maximális vonathossz minimális távolsá-gát kell mindegyik első és negyedik kapcsolóvágány közé bekalkulálni!Blokkvonalszakasz-üzem 42605 cikkszámú Reed érintkezőkkel és 10019 cikkszámú

relékkel

Blokkvonalszakasz-üzem 42518 cikkszámú kapcsolóvágánnyal és 10019 cikkszámúrelékkel


Most tételezzük fel, hogy a rajzon ábrázolt egyenes szakaszt mindenkor egy ovális-sá hajtanánk össze.Ekkor mindkét „zöld téglalap” egymásba kerülne, azaz az áramkörünk összesen há-rom blokkból állna, ami két vonat vonatforgalmát tenné lehetővé (A megengedhetővonatok maximális száma egy vonattal kevesebb, mint a blokkok száma, ekkor a„mozgásra szolgáló hely” még megmarad.)Fontos tudnivaló:Minél kevesebb a vonatok száma a blokkok számához képest, és minél inkábbazonos az egyedi vonatok sebessége, annál ritkábban állnak meg a vonatok a „vö-rös” blokkjelzők előtt.Egy blokkszakaszi áramkör kialakításánál az energiamérleget (Lásd a 9. fejezetet.)nem szabad elfelejteni. Egy kisebb trafóval vagy egy kisebb digitális tápteljesít-ménnyel létrehozott, 11 blokknál működő 10 vonat üzeme mégis olyan, mint 8blokknál lévő 4 vonat üzeme. Az első esetben ugyanis egyidejűleg egyetlen egyvonat haladhat, míg a második esetben elméletileg az összes vonat egyidejűlegközlekedhet! Azonban gondoljon a menetrendszerű vonat esetleg kivilágított ko-csijaira is, amelyek ugyancsak felhasználóként esnek latba.

A digitális üzemnél a blokk kialakítás pontosan ugyanígy végezhető el. Kétségtelenülkiegészítő előny, hogy a mozdonyok menetsebességei a dekóderein keresztül egye-dileg illeszthetők. Elegendően sok szabad blokknál a folyamatosabb üzem vagy aszándékos „menetoszlopos forgalom” szabadon választható.1.3.8. Rejtett pályaudvarokA blokkszakaszok kialakítása csak egy lehetőség arra, hogy „nagyüzemet” hozzanaklétre. Egy másik lehetőség egy rejtett pályaudvar kialakítása. E fogalom alatt aSzemlélő számára rejtett helyen, a létrehozott létesítmény alatt vagy mögött a vo-natszerelvények részére kialakított leállító-vágányok értendők. Ön lehetővé teszi,hogy kézzel folyamatosan egy másik vonatot mutathasson be, vagy hogy automati-kusan - egy előre megadott sorrend vagy logika szerint – a vonatokat ismételtenmegjelenttethesse. Ez a második feladatkijelölés egy olyan blokkszakaszra hasonlít,amelynek a blokkjai nem egymásután, hanem – kitérőkön keresztül elérhetően –egymás mellett helyezkednek el. A különböző, elgondolkodtató és ésszerűsorrendekből mi először egy egyszerűbb kapcsolást akarunk kiragadni.Itt az eltakart vágányok mindig vonatokkal „zsúfoltak”. Először ugyanazon a vágá-nyon a kijárás, aztán pedig a bejárás zajlik le, amire majd a következő vágány kijá-rása és bejárása következik. E rejtett pályaudvari kapcsolás folyamatának, ami azösszes két és több vágányú állomáson lezajló folyamatból átvehető, a következő-képpen kell működnie:

• A kijáró vonatok sorrendje a blokkszakaszihoz hasonló;

• Kényszerítő, teljesen automatikus tovább kapcsolás a következő vágányhoz;

• Csak akkor működik, ha az összes vágányt a vonatok elfoglalták, illetve elfoglal-ják;

• Kézi beavatkozási lehetőség, „Állj” az összes vonatnak és „Szabad” legalább egyvonatnak.


Rejtett pályaudvari kapcsolás 42518 cikkszámú kapcsolóvágányokon, a 10030 cikk-számú padló alatti állítóműveken és a 10019 cikkszámú reléken keresztül

A példánknál a négyvágányos rejtett pályaudvar automatikus vezérléséhez 3 db10030 cikkszámú padló alatti állítómű kell a bejáráshoz, további 3 db 10030 cikk-számú padló alatti állítómű kell a kijáráshoz és 1 db 10019 cikkszámú relé szüksé-ges az „Általános leállítás” vagy az „Egy egyedi vágányról történő kijárás” állapotá-nak a beállításához. A folyamatot az állomási területen 8 db vonatok által működte-tett vágányérintkező vezérli. A relé helyzete nem feltétlenül és kizárólagosan kézzela 10520 cikkszámú állítópultról határozható meg, hanem – egy blokkrendszerbe isbecsatlakoztatva – automatikusan is működtethető. Ezért a fővonalra történő kijá-rásnál célzásként a színes képeken legalább egy további vonatérintkezőt ábrá-zoltak, amely a kijárati relét „Állj” jelzésre állítja. (Lásd az 1.3.7. pontban lévő blokk-szakaszi rendszert.) A padló alatti állítóművel ellátott kijárati kitérők fegyverzeténkeresztül is a relé vonatbefolyásolása „sorozatosítható” (Lásd a kék kábelvezetéke-ket.), azaz a relé „Szabad” állásánál megkapja a menetfeszültséget az állítóművekenkeresztül.

Egyenesre állásnál 1. vágányA W1 állítómű

Leágazásra állásnál 2, 3, vagy 4. vágány a W2állítómű helyzetétől függően


Leágazásra állásnál 3, vagy 4. vágány a W3 ál-lítómű helyzetétől függően


Leágazásra állásnál 4. vágány

Ha vonatérintkezőként (itt a ROCO 42518 cikkszámú) kapcsolóvágányt építenek be,akkor mindenkor egy maximális vonathosszúságnak megfelelő minimális távolságotkell figyelembe venni a bejárati érintkező és a megállási szakasz között. A következőfolyamat ábrákban, az ábrázolt rejtett pályaudvaron mi összesen egy zárt (továbbiblokkokkal ellátott) körgyűrűben, 8 színes különböző szerelvényt alakítottunk ki.


Sorrendben színek szerint egymásután a következő szerelvények vannak úton: vi-lágossárga, világoszöld, narancs, világoskék, aranysárga, sötétzöld, sötétvörös éslila. A vonatmozgást a lila színű nyilak mutatják. A vonathelyzetek ábrázolása min-denkor épp abban a pillanatban történik, amikor a mozdony az első tengelyével avonatérintkezőt bekapcsolja. A rózsaszínű nyilak a bekapcsolt, új vágányutakat mu-tatják.

A rejtett pályaudvari vezérlés hatásábrái


1.3.9. Ha a vörös jelzőnél nincs megállás„Nincs előny hátrány nélkül” mondás a modellvasútra és egy élenjáró technikára isérvényes, úgy, mint a 4, illetve 8 pontos világításhoz szükséges áramfelvételre.(Lásd az 5. fejezetet) A kocsiban lévő pólus-gyűjtősínen keresztül a mellső és hátsókocsi-végek elektromosan szükségszerűen összekapcsolódnak. Másként nézve adolgot, az egész kocsi egy elektromos hidat képez pont akkor, amikor ugyanis eztulajdonképpen a szakaszolási helyeken épp nemkívánatos lenne! Minél hosszabb atöbbpontos áramfelvétellel ellátott kocsi, minél hosszabb az egész szerelvény ésminél nagyobb a sebessége, annál inkább fut át a vonat egy jelzőszakaszon. Amozdony után lévő kocsi mindig addig táplálja át a jelzőszakaszba a szabad vonal-szakaszban lévő menetáramot, amíg a sebesség elég kicsi nem lesz, és a szaka-szolási hely pontosan a két kocsi közé nem kerül.

Problémás a helyzet, ha a vörös jelzőnél „nincs megállás”

Ha maga a mozdony néhány sikeres fékezési próbálkozás után végül is a megállásiszakaszban megáll, a menetviszonyok azonban így kevésbé elegánsak! A megoldáscsak a forgóvázak szétkapcsolása lehet. Az áramfelvételnek ekkor lehetőleg úgy,ahogy a mai napig, egy ellenoldali átvezetést ki kell zárnia. Ez az igény a legköny-nyebben úgy teljesíthető, hogy forgóvázanként egy egyenirányítót építenek be,amelynek váltóáramú csatlakozóit a kerék-áramfelvevőkhöz, míg az egyenáramúcsatlakozóit („+” és „-”) ezzel szemben a világításkészlet érintkezőihez csatlakoztat-ják.

Példa, az 1:87 méretarányú, 44740 cikkszámú személykocsia 40308 cikkszámú világítással


Mindkét egyenirányítótól jövő pozitív csatlakozásokat magától értetődően ugyanúgyaz azonos világításérintkezőre kell csatlakoztatni, mint a negatív csatlakozásokat. Afényerőnél az 1 V-nál kisebb feszültségveszteség csak jelentéktelen csökkenéstokoz.1.3.10. A vezérlő-kocsival előreA „cél kilövésén” túl, a vörös jelző előtti meg nem állás akkor is lehetséges, ha a tá-volsági vonatot tolják. A vezérlő-kocsi az azt követő kocsikkal együtt már rég a jelző-oszlopnál van, amikor a mozdony végre a megállási szakaszban megáll! A mozdonyaz elektromos „önellátásaként” először a saját kerékérintkezőire hagyatkozik és ezváltoztatások nélkül nem befolyásolható.E problémára a megoldás az érintkezők számbavételének a megváltoztatásábanlehet:Egy tartósan összekapcsolt, vezérlő-kocsival ellátott fordulóvonatnál a menetirányszerint toló mozdony áramfelvételét megszüntetik és ezt a vezérlő-kocsitól (előre amenetirány szerinti jobboldalon) az egész vonaton vezetik végig. Ide ésszerűen al-kalmazható a 40345 cikkszámú elektromosan vezető vonóhorog, amelynek négypólusából itt csak egy szükséges.

Figyelem:Ez a kapcsolás csak korlátozottan ajánlható.Ez a célját csak akkor éri el, ha a vonattal egy másik transzformátori áram-körbe a kettős megszakítási helyen nem kell átjárni!Ha azonban ez fennáll, akkor vegye figyelembe a többpólusú fordulóvonatkapcsolásokat az 52, illetve 54. ROCO-Report-ban!

Fordulóvonat-kapcsolás a hatásos jelzőbefolyásolásra mindkét menetirányban, vo-natmegoldás


Fordulóvonat-kapcsolás a hatásos jelzőbefolyásolásra mindkét menetirányban, vo-natmegoldás

Ha a jelzői szakaszolóhelyek szabványszerinti beépítésére a menetirány szerintijobboldali vágányprofilt használják, akkor a vonatszerelvény mindig helyesen állmeg, attól függetlenül, hogy most a mozdony vagy a vezérlő kocsi van-e elöl. Né-hány fordulóvonat mozdonyvezető számára bizonyára csak az lehet hátrányos, hogya vonatszerelvényt nem oszthatja meg, és a mozdonyt többé már egyedül nem isvezetheti. Ebben az esetben a vonalszakaszra egy megoldást kell keresnie, ami két-ségtelenül jelzőnként egy második relét igényel. Ezen kívül egy kapcsolóvágányalakjában egy „érzékelő” is szükséges, ami röviddel a jelzői megállási szakasz előtta szerelvény elejét meghatározza. Az „Állj” jelzőállásnál a jelzői relé a fordulóvonatrelét is a fordulóvonat teljes hosszára, a mozdonyt is beleértve, automatikusan „Állj”-ra állítja.

Fordulóvonat-kapcsolás a hatásos jelzőbefolyásolásra, vonalszakaszi megoldás


Nem csak az elől lévő vezérlő-kocsinál, hanem az elől lévő mozdonynál is biztosítjaez a felépítés a jelző előtti biztos megállást. Ha a jelzőt „Zöld”-re váltják, akkor ezzelegyidejűleg a fordulóvonat szakaszt is „Szabad”-ra állítják, és a kapcsolóvágányhatástalanná válik.1.3.11. A megállási jelző ellenirányból megközelítveAz 1.3.3. pontban az ütközőbakvédő kapcsolásnál a diódák egyszerű szerkezetielemként már igen hasznosnak bizonyultak. Ezek az analóg egyenáramú üzemben a„vörös”-re állított jelzőnél a jelzői megállási szakasz ellenirányban történő bejárásáranagyon praktikusak. A pozitív pólus a menetirányban mindig a jobboldali vágánypro-filban van. Ennek megfelelően egy dióda az áteresztési irányban a megállási sza-kasztól a szabad vonalszakasz felé egy szembe irányú menetet akkor is megenged-het, ha a jelző „Állj”-t jelez. A „zöld” jelzőállásnál magától értetődően egy átmenetmindkét irányban lehetséges.

„Vörös”-et mutató jelző ellenirányból megközelítve

Vegye figyelembe - hasonlóan az ütközőbak védőkapcsoláshoz -, hogyez a tulajdonképpen vonalszakaszi menetekre alkalmas megoldás akkormár nem bizonyul olyan jónak, amikor először egy vonatot a jelzővédelemleállít, de aztán ezt másik helyen ugyanazzal a trafóval kell rendezni.


1.3.12. Lejtmenet természetesen befékezveMivel mindegyik diódán kb. 0,6 V esik, ezek ahhoz is ideális szerkezeti elemek, hogymelegedés és teljesítményvesztés nélkül - úgy, ahogy ez az ellenállások esetébenlenne - analóg üzemben a vontatójárműveket „befékezik”. Egy ésszerű alkalmazástadnak az emelkedő és lejtőszakaszokra:

Lejtmenetben befékezve

Ebben a példában a völgymenetre 5 x 0,6 V = 3,0 V–tal kevesebb áll a rendelkezés-re, tehát a sebesség észrevehetően lecsökken. Legalább egy dióda szükséges el-lenirányban a hegymenetre. Ha ez a dióda nem lenne, akkor semmilyen hegymenetsem lenne lehetséges. Ha viszont ezt egy szabályos kábel-összeköttetés helyette-sítené, akkor a „fékező” diódalánc lenne hatástalan.


2. Hagyományos kitérő és jelzőkapcsolások2.1. A ROCO kábeles lapos-csatlakozós rendszereMár a következő „Állítópult” pontban szükség lesz erre. A ROCO kábelcsatlakozósrendszere az állítópultok, és a fogyasztók közötti megbízható összeköttetést bizto-sítja. Néhány éve a merev kábeles kivitelben kibocsátott 1, 3, 5 és 8 pólusú színesszigetelt kábelek „forrasztóónos értechnikával” rendelkeznek.Másodperceken belül az erek egy többfunkciós fogóval (ez bármely Szerszámbolt-ban kapható) a szükséges hosszúságra derékszögben levághatók. A 8 mm-re történtugyanilyen gyors szigeteléseltávolítás után (maximum 4 párhuzamosan menő ér szi-geteléseltávolítása végezhető el egyidejűleg) a laposfogó felsőrészével a lecsupa-szított drótok a lapos-csatlakozók nyílásába gyorsan bedughatók. A hárompólusúcsatlakozóhüvelyeknél ez az 1999-ig történt kibocsátásukig érvényes.

Aztán még egy kis nyomás szükséges ahhoz, hogy a 3, 5 és 8 pólusú csatlakozókablakában a színes szigetelések láthatóvá váljanak. A kábel most „bevetés”-re készés a csatlakozóhüvelyt a beépített horgas rögzítő rendszer mechanikailag és elekt-romosan biztosan rögzíti.Ez a hüvelyes csatlakozó kivitel szerkezetileg csak egyszeri használatra alkalmas!Ha a nagyobb erőkifejtés hatására mégis erőszakosan lehúzható, akkor ez szükség-szerűen a következő használatnál vezetékszakadáshoz és hibás érintkezéshez ve-zethet!Következésképpen az időigényes forrasztások és csavarozások az állítópult és akitérők vagy a relék között nem szükségesek, mert az összes elemet csatlakozózó-nákkal látták el, amelyekre a közbenső kábelekkel elkészített csatlakozóhüvelyekfeltolhatók.Azonban mi most a teendő, ha a közbenső kábelt túl rövidre mérték, vagy egy léte-sítmény átépítésénél hirtelen egy hosszabb darabra lenne szükség? A 10598 cikk-számú csatlakozódugós és áthidaló-lapkás készletben olyan egyoldalú 3, 5 és 8 pó-lusú lapkák vannak, amelyeknek mindegyik ugyanolyan pólusszámú kapcsolóhüve-lyéből szempillantás alatt egy csatlakozó készíthető. Ezzel azonban az összes elő-feltétel megvan ahhoz, hogy bármelyik közbenső kábel, tetszés szerint meghosszab-bítható legyen.


A 10598 cikkszámú csatlakozódugós és áthidaló-lapkás készlet

Ebben a lapkakészletben található, 8 pólusú csatlakozóhüvelyekbe bedugható, áthi-daló lapkákkal egy gyorsan elkészítethető, kedvező árú elosztó hozható létre.

Tipp:

Az „elosztó-számítás”-nál nefelejtse el, hogy az áram-hozzávezetéshez egy csatla-kozó hely szükséges!

Így egy 8 pólusú csatlakozóhü-vely csak 8 – 1 = 7 vezetékreosztható el!

A hárompólusú csatlakozóhüvelyt 2000 elején műszakilag megváltoztatták.

A 10603 cikkszámú csatlakozóhüvely kialakítása (2000 óta)

A mostani két műanyagrészből álló csatlakozóhüvely hosszabb részébe 15 mmhosszú, lecsupaszított drótot kel készíteni.

Az ereket e rész réseiben lévő furatokba kell elhelyezni, majd e rész első végén megkell hajtani, és végül a másik résszel a helyzetében (a rögzítő-keretben) kell rögzíte-ni. Ezen új kialakítás előnye a jelentősen kedvezőbb ár és a többszöri felhasználha-tóság. A rögzítő-keret reteszelő kilincse ugyanis újra oldható, és a drótok e szerintismét kivehetők!

Ilyen praktikusan és gyorsan lehet a merev drótkábeleket alkalmazni, de a legtöbbGyártó a kitérőire és a jelző-állítóműire nem használ merev drótkábeleket, hanem un.sodrott-erű kábeleket (hajlékony tapintásúakat) használnak. Ugyanilyen sodrott erűeka ROCO állítómű- vagy jelzőkábelei is. Általában az ilyen kábeleket a létesítményalapjában lévő kisebb furaton vezetik keresztül és ezért az eredetileg ezen találhatócsatlakozókat levágják.


Azonban egy ilyen sodrott erű kábel nagyon puha ahhoz, hogy egy ROCO csatlako-zóhüvelybe szilárdan bedughassák. A szükségmegoldás az, hogy a 8 mm-re lecsu-paszított ereket forrasztópákával felcinezik (felgrundolják), nagyobb merevségű dró-tot érjenek el, ami egy valóban fáradságos és időigényes dolog. Ennél még arra kellügyelni, hogy egyetlen egyedi ér se törjön le és – felfedezetlenül – a csatlakozóhü-velyben rövidzárlatot vagy kóboráramot ne okozzon. Sokkal biztonságosabb – akiegy forrasztási összekötést kíván – a 10598 cikkszámú készletből származó három-pólusú lapkákat használni. A szett ezen kívül tartalmaz az ehhez megfelelően illesz-kedő műanyag védőkupakokat. Ez forrasztás nélkül és sokkal egyszerűbben megy a10602 cikkszámú kábelösszekötő lapkákkal a következő 6 lépésben:

1. A kábel-erek lecsupaszítása 35 mm-re és az egyedi erek összecsavarása;2. Helyezze be a lecsupaszított, összecsavart ereket az összekötőlapka (na-

gyobb) vezetőhornyaiba úgy, hogy a szigetelések e vezetőhornyok alsó pere-mét lezárják. A testkábel (a ROCO-nál fekete színű) középen található;

3. Hajlítsa meg a lecsupaszított érvégeket a lapka alsó végén lévő lábrovátkán ke-resztül;

4. „Tegye vissza” az érvégeket a lapka másik oldalán lévő vezetőhornyokba ésszorosan rögzítse azokat;

5. Tolja át alulról a lapkán keresztül a rögzítő-keretet, és azt az ütközésig nyomjafel;

6. Fent a rögzítő keretnél a túlnyúló érvégeket vágja le.A különböző fogyasztók csatlakoztatása végett a kábelek elhelyezésénél tervszerű-en, türelemmel és rendszeresen kell eljárni. Ennél sok esetben a gyors előrehaladásérdekében mindenek előtt a hárompólusú szalagkábel ajánlható, amelyből egy pólusszükség esetén egy elkülönített kábelvezetéshez kivezethető. Egy olló vagy egybarkácskés segítségével az erek közötti átlátszó műanyagköpeny könnyen átszakít-ható. Ezt a köpenyt egyébként akkor teljesen el kell távolítani, ha több ily módon fel-fejtett egyedi eret kell egy csatlakozóhüvelybe elhelyezni. Megemlítendő, hogy azáttekinthetőség, az ellenőrzés és az esetleges hibakeresés szempontjából igenhasznos a szalagkábelt is lehetőleg derékszögben elhelyezni.Jobb bizonyos kábelhosszt felhasználni arra, hogy az azonosítás később könnyebblegyen és megérje a létesítmény fából készült alsó szerkezeténél a kitámasztó átere-szeket, valamint a közös kábeltartókat használni. Az Ön „földalatti munkáját” aROCO kis (keskeny) 10617 cikkszámú és nagy (széles) 10618 cikkszámú kábelrög-zítői segítik. Mindkét kábelrögzítő-típusnál patent rögzítőket alakítottak ki, amelyekgyorsan nyithatók a további kábelek rögzítésére.


Fontos tudnivaló:A H0-ás szabványos vágány beépített átkapcsoló érintkezővel ellátott kité-rő-állítóműveinél a csatlakozózóna túl széles ahhoz, hogy egy 10603 cikk-számú csatlakozóhüvely feltolható legyen.Itt csak egy megfelelően szakszerű kisebbítés vagy a kábelek közvetlenráforrasztása jöhet szóba.

E könyvben lévő legtöbb kapcsolási példánál lemondtak arról, hogy a csatlakozódu-gós összekötéseknél a csatlakozóhüvelyeket vagy a kábel összekötőlapkákat egye-dileg ábrázolják, vagy megadják. Az áttekinthetőség kedvéért a vezetékekre meg-rendelési számokat nem adtak meg. Az elosztók vagy a csomópontok – két egymás-hoz menő vezetéknél - vagy egy csatlakozóhüvelybe dughatók, vagy pedig az el-osztó lapkákon keresztül hozhatók létre.2.2. Állítópultok a kitérők, jelzők, relék és kocsi-szétkapcsolók számáraA ROCO állítópultok mindannyian ugyanolyan 65 x 55 mm-es (szélesség x mélység)alapfelületi méretekkel rendelkeznek. A megjelenésüket lehetőleg egységesen ala-kították ki, hogy az állítópult területének is egy átlátható és elegáns karaktert kölcsö-nözzenek. A 10520, 10521, és 10525 cikkszámú kitérő-állítópultok egyébként csatla-kozásonként csak egy mágneses berendezést kapcsolhatnak, mivel a kapcsolóérint-kezőket egyébként egy túl magas árammal leterhelhetnénk, és ez idő előtti revese-déshez vezethet. Ezen kívül - ahogy ez majd később is látható - a ROCO kapcsolásés csatlakoztatási technikájának egy mérvadó előnye a „valódi visszajelzés”, ami egykijelzésre csak egy mágneses berendezéstől, azaz egy kitérőtől, vagy relével vezé-relt jelzőtől logikusan adódik. A 10520, 10521, és 10525 cikkszámú kitérő-állítópultok, valamint a 10522 cikkszámú kocsi-szétkapcsoló állítópultok csak egypillanatkontaktust adnak ki ahhoz, hogy a mágnes-tekercseket egy rövid időre akti-válják. Ezzel szemben a 10524 és 10526 cikkszámú kapcsolók tartósáramot biztosí-tanak és ezzel például alkalmasak a létesítményvilágítás, a jelzővilágítás vagy a me-netáram betáplálás vezérlésére.Az állítópultokat legjobb kettős ragasztószalaggal a sima alsó felületre erősíteni. Akiaz állítópultját az alaplapra szeretné felcsavarozni, annak kétségtelenül az állítópultházát ki kell nyitni, hogy az alsó házrészt „felülről” átfúrhassa. Ahhoz, hogy ház kap-csai ne sérüljenek meg, egy közepes szélességű menetes forgópengét kell lassan akapocs hézagjába addig tolni, amíg a kapocs ki nem old. Biztonsági okokból, hogyekkor az állítópult bizonyos ráhordó forrasztási pontjai esetlegesen ne okozzanakrövidzárlatot, a csavarfejek maximum 2 mm magasak lehetnek.Az első generációjú kapcsolók 1984-beli bevezetésekor a műszaki kivitelnél minde-nek előtt különböző okokból csatlakozó fegyverzetnek többnyire még mást válasz-tottak. 1988-tól elkezdték a 10520 cikkszámú kitérő-állítópultnál és a 10522 cikkszá-mú egyszerű állítópultnál az egységes, 3 pólusú csatlakozózónát kialakítani. A nyo-mógombos pultokat a keresztcsatlakozóval látták el, hogy egy közös áramellátástalakítsanak ki. Végül a 10524 cikkszámú váltókapcsoló egy gyárilag elkészített toló-kapcsolót kapott, hogy a mechanikus élettartamát megnöveljék. Az alábbiakban minem akarjuk elmulasztani, hogy Önnek a különböző kialakításokról egy áttekintéstadjunk. Az összes ábrára érvényes, hogy az állítópult-csatlakozózóna érintkezői ol-dala alul helyezkedik el.Alapvetően a csatlakozózónában egy nem túlságosan nagyméretű forrasztópákával(max. 30 W) forrasztani is lehet. Azonban kétségtelenül vigyázni kell arra, hogy amindig csak annyi forrasztócint vigyenek fel, amivel biztosítható, hogy a későbbiek-ben a ROCO kábelhüvelyes rendszerét minden további nélkül használni lehessen.


Ezen kívül romlanak a gyors ellenőrzési lehetőségek a ROCO szerviz-részlegében,és ezek így szükségtelenül megdrágítják a javítás költségeit. Végül a befogla-ló/szomszédos műanyagház sérülésének a túlmelegedés miatti veszélye az állítópultleszerelésével biztosan elkerülhető.

10520 cikkszámú állítópult

10520 cikkszámú állítópult kapcsolási vázlata

10521 cikkszámú állítópult



10522 cikkszámú kocsi-szétkapcsoló állítópult



10524 cikkszámú kapcsolópult

10524 cikkszámú kapcsolópult kapcsolási vázlata

10525 cikkszámú kapcsolópult


10525 cikkszámú kapcsolópult kapcsolási vázlata

10526 cikkszámú kitérő állítópult



2.3. A 10019 cikkszámú relé alkalmazásaiA 10019 cikkszámú relét néhány alkalmazásában már az 1. Hagyományos mene-tek fejezetben is soron kívül bemutatták, ami a legjobb ajánlás e termék sokoldalú-ságára és nélkülözhetetlenségére. A nyomórugós véghelyzet-lekapcsolásával ésnégy átkapcsoló érintkezőivel számos kapcsolási feladatra képes.Így például egyidejűleg átveheti egy fényjelző világítását, és a hozzátartozó, de elekt-romosan független alsóvezetékes, valamint kiegészítésül még az ugyancsak elekt-romos ismét független felsővezetékes vonatbefolyásolást is. (Lásd az 1.3.2. pontot.)Ez a galvanikusan egymástól elszigetelt átkapcsoló-érintkezőkön keresztül lehetsé-ges. A relé fedelén lévő kapcsolási rajztól eltekintve a működtető érintkezők mindkétkapcsolási állapotra vonatkozó funkcióit a jobb megértéshez különböző színek segít-ségével még egyszer általánosan ábrázolták:

10019 cikkszámú relé

A 10019 cikkszámú relé alkalmazási lehetőségeinek a bőségéből itt néhány markánspéldát választunk ki. A „kerítés feletti” pillantás ezt ugyanis más fejezetekben impo-zánsan úgy dokumentálja, mint egy nélkülözhetetlen ikertekercses relét. E helyenalkalmazott kapcsolás-kiválasztást szeretnénk egy egyszerű kitérő-csúcsbetét utóla-gos polarizációjánál (például a kedvezőárú 42538, 42539, 42558 és 42559 cikkszá-mú ROCO-Line kitérőknél) kezdeni. Amennyiben Önnek legalább egy ráforrasztottréz forrasztócsúccsal ellátott kivitele van, akkor lehetséges az utólagos polarizáció.A 10520 cikkszámú kitérő-állítópulttal először azt a relét állítják át, amelyik az egyikátkapcsoló csoporttal az ágyazatos állítóművet vezérli (kaszkádkapcsolás) és egymásik átkapcsoló csoporttal pedig a kívánt csúcsbetét polarizációt hajtja végre. A42620 cikkszámú ágyazatos állítóműben ugyanis a korlátozott házméret miatt nincshely egy olyan kiegészítő átkapcsoló érintkező számára, ami ezt a feladatot átvenné.


A 10019 cikkszámú relé egy nem polarizált töltéses ROCO kité-rő utólagos polarizációjához

Egy második példa. Csak egy kéttekercses állítóművel ellátott, kettős átszelési kitérőa vágányképes állítópulton történő ésszerű, helyes visszajelzésére is hasznosan al-kalmazható a 10019 cikkszámú relé. A kitérőállás visszajelentésére mindegyik vá-gánykijáratra - úgy, ahogy a Nagyvasútnál - egy kijelzést építenek be, a modellvasútivágányképes állítópulton rendszerint egy világítódiódán keresztül. A négy különbözőállás egyenként két világítódiódával visszajelezheti a logikus és egyértelművágányutat.A csak egy állítóművel ellátott kettős átszelési kitérőnél (2 leágazási vagy 2 keresz-tezési állás) a 10019 cikkszámú relé egy második állítóművet imitál, és a két vissza-jelentő állásból négyet hoz létre. A logika ezzel kapcsolatban megköveteli akitérőállítómű visszajelentés „átsegítését” a relé munkaérintkezőin keresztül (az áb-rán a „4” és „5” csatlakozási zónánál).

A duplaátszelési kitérő második állítóművének az imitálása a 10019 cikk-számú relével egy félreérthetetlen GBS visszajelzésre (Fleischmann,

Märklin stb. átszelési kitérőknél is használható)


A relé összes csatlakozója teljesen felhasználásra kerül egy olyan bonyolult helyzet-nél, mint egy középponti átszelés csúcsbetét-polarizációja.Ennél a helytakarékos „Nadrágtartós” összekötésnél a példánkban még mindkét ér-dekelt áramkör is keresztezi egymást. Egy ilyen szituáció már a kis létesítményeknélis adódhat, vagy kialakulhat.Habár ROCO-Line vágányrendszerre vonatkozó vágánytervet rajzoltak, a kettős vá-gány-összeköttetésnél a keresztezésre vonatkozó kapcsolást a szabványos vágány-ra készítették. Mindegyik kitérő csúcsbetétet a hozzátartozó kitérő állítómű polarizál-ja. A négy átszelési csúcsbetétet azonban a beállított vágányúttól függően az 1. vagya 2. trafónak kell táplálnia, amit ismét a 10019 cikkszámú relé végezheti el. Ekkor aH0-ás szabványos vágánynál az átszelésben lévő keresztező sínágak különbözőáramkörhöz tartoznak. A négy csúcsbetétet a relé munkaérintkezői látják el árammal.Ha az elektromos szituációt a ROCO-Line vágányra ültetik át, akkor a (42498, 42598cikkszámú) középponti átszelés átmenő, nem megosztott sínprofiljait (narancsszínnelábrázolva) minden oldalról szigetelő sínösszekötőkkel kell ellátni, és ugyanúgy kellfigyelembe venni, mint a nagy csúcsbetéteket (1. sz., és 3. sz.).

Kettős vágány-összeköttetés egy átvetéssel ellátott kettőskörben

Egy leágazási kitérőállással a relét ismét automatikusan átállítják, és az átszelést avágányútba elektromosan is helyesen csatlakoztatják.A H0-ás szabványos vágánynál a kettős kitérő-összeköttetés négy átszelési és kité-rő-csúcsbetétjét megfelelően összekábelezik (a keresztező sínprofilokat a középsőátszelésnél szigetelni kell!)

A csúcsbetét és keresztezés polarizáció a ROCO-Line vágánynál


A 42270 cikkszámú szabványos átszelés csúcsbetét polarizációja a 10019 cikkszá-mú relével a „Nadrágtartós” kettős vágány-összeköttetésben

(a keresztező vágányok itt elektromosan osztottak)

Egyébként:A (22244 cikkszámú) N-es vágányrendszer 30o-os átszelésénél ugya-nez a vágányalakzat használható akkor, ha a középen keresztező vá-gányprofilok ugyancsak elektromosan osztottak. A műanyag csúcsbe-tétek itt valóban nem polarizálhatók!

Az A-ból D-be, illetve B-ből C-be tartó menetirányokra (és fordítva) csak a W1 ésW4, illetve a W2 és W3 kitérők közötti elektromosan megszakított helyek járhatók be.Ekkor az átszelés nincs a vágányútban. Egy A-ból C-be (vagy egy C-ből A-ba) tartóvonatmenetnél azonban a W1 és W3 kitérőket „Leágazás”-ra kell állítani, és az át-szelés idetartozó csúcsbetétjeit is helyesen kell polarizálni. Ha az 10520 cikkszámúállítópulton az 1-es helyen lévő nyomógombot megnyomják, akkor először a 10030cikkszámú padló alatti állítóművel ellátott W1 kitérő áll „Leágazás” helyzetbe.Az ábrán (balról jobb fele haladva) a munkaérintkezőket felhasználják a W3 kitérő„Leágazás” és a 10019 cikkszámú relé 2 helyzetbe (kaszkádba) történt átállítására asaját W1 kitérő csúcsbetét-polarizációjának a reteszelésére, és ezzel egyidejűleg aB-ből D-be tartó keresztező vágányutak beállíthatók (mindkét egymás mellett, párhu-zamosan lefutó vörös vezetékek a 10030 cikkszámú padló alatti állítóműnél egészenjobbra).Értelemszerűen ugyanígy állítható be a B-ből D-be tartó üzemmenet a 10520 cikk-számú állítópult 2-es helyéről. Ennél a 10030 cikkszámú padló alatti állítómű a W4kitérő „Leágazás” helyzetbe történő állítását vezérli. A munkaérintkezők (ugyancsakbalról jobbra szemlélve) ennél a következő feladatokat végzik el:

• Az A-ból C-be tartó kereszteződő vágányutak beállítási reteszelését;

• A W4 kitérő csúcsbetét-polarizációját;

• A W2 kitérő átállítását „Leágazás” helyzetbe és a 10019 cikkszámú relé 1 hely-zetbe (kaszkádba) történt átállítását.


A (10010/10011 cikkszámú) oldalsó állítóművel ábrázolt W2 és W3 szabványos kité-rőknél ezek csúcsbetét-polarizációját ugyancsak maguk végzik. A 10019 cikkszámúrelének mind a négy átszelési csúcsbetét polarizációját el kell végeznie, és ez a négyátkapcsoló érintkezőkkel elvégzi az állástól függő hozzárendelést az 1. vagy 2. trafó-hoz. Ezért mindkét lehetséges állásában egyidejűleg nem lehet. Ezért egyrészt a W2kitérőn történő B-ből D-be tartó menetre, másrészt pedig a W3 kitérőn történő A-bólC-be tartó menetre vonatkozó kapcsolat egy olyan „biztonságot” követel meg, amiegy már lehívott vágányút esetén megakadályozza, hogy a – keresztező - másikatlehívhassák. Egy ilyen logikai feltétel vagy „függőség” alakul ki a modellvasútnál, mi-közben a hozzávezető kábelt „áthúzzák”. Így a W1 kitérő először csak az állítópulttalakkor állítható „Leágazás”-ba (vörös kábel), ha a W4 kitérő „Egyenes”-re áll. Más-ként a W4 kitérő „Leágazás”-ra csak akkor lenne állítható, ha a W1 kitérőt éppenállítják.2.4. A 10030 cikkszámú padló alatti állítómű alkalmazásaiA padló alatti állítómű a mechanikai kitérőállítás és egy kitérőállást jelző lámpa mű-ködtetésének a tulajdonképpeni saját feladata mellett ugyancsak négy átkapcsolóérintkezőn keresztül ugyanazokat az elektromos feladatokat láthatja el, mint a 10019cikkszámú relé. Az érintkező fegyverzeteket pontosan ugyanolyanra alakították ki.Így a padló alatti állítómű négy átkapcsolóit például a kettős vágány-összeköttetés(„Nadrágtartó”) 2.3. pontban bemutatott kapcsolásában a szemben lévő kitérők, akeresztező vágányutak csúcsbetét-polarizációjának és reteszelésének a vezérlésé-ben alkalmazták. Természetesen a 10030 padlóalatti állítómű számára néhány máskézenfekvő és praktikus feladat is létezik, amit a következő példákban meg kell ma-gyarázni:A legegyszerűbb alkalmazás a „Zöld + Sárga” jelzésképű „Lassúmenet” vezérlés,azaz egy harmadik jelzés a „Vörös” („Állj”) és a „Zöld” („Menet”, vagy „Szabad”)között, amit akkor jeleznek, ha legalább az egyik kitérőt leágazásra kell bejárni. A10019 cikkszámú jelző-relének viszont csak két állása van, azonban a „Zöld” jelzés-hez a padló alatti állítóművön keresztül a „Sárga” jelzés meg éppen akkor kapható,ha a kitérő például „Jobbra” áll (Lásd a narancs/zöld kábelvezetést).

A padló alatti állítóművel ellátott kitérő vezérli a „Hp2” jelzésképet(fényjelző)


Alapjában véve tehát ismét egy függőségi kapcsolásról van szó. Az állító a jelzőtcsupán „Állj”-ra vagy „Menet”-re állítja. A „Menet”-nél a kitérő állása a 10030 padlóalatti állítóművön keresztül dönt (feltételként) egyenes kitérőnél a „Teljes menet”-ről(„Hp1”), vagy leágazó kitérőnél a „Lassúmenet”-ről („Hp2”). A „Lassúmenet”-nélekkor a padló alatti állítóművön keresztül a zöld fényhez a sárga fényt hozzákap-csolják. Úgy, ahogy a Nagyvasútnál, a szabályszerű üzemre előfeltétel, hogy előszöra vágányutat (itt a kitérőt) kell állítani, és csak azután állíthatják a jelzőt „Me-net”/”Lassúmenet”-re.Már a Nagyvasúti állomások egyszerű vágánylétesítményeinél többé vagy kevésbéhosszú, olyan csonka-vágányok találhatók, amelyeket „védővágány”-ként a megfe-lelő védőkitérőnél helyeznek el. Amíg az alábbi állomási példánál a 3. vágányt főfor-galmi és átmenővágányként használják, addig a W2 védőkitérő egyenes állásbanmegakadályozza, hogy az 1. vagy a 2. vágányon folyó rendezőmeneteknél az oldal-menetek egy átmenő vonatba mehessenek. Egyébként itt a W4 kitérő ugyancsak egyvédőkitérő!Az érintkező sokszorozás elve (un. Mester-szolga elv) alapján a W1 kitérő padlóalattiállítóművét a W2 védőkitérővel együtt állítják, mind az „Átmenet”-re mind pedig a„Leágazás”-ra.

Védőkitérő-kapcsolás a 10030 cikkszámú padló alatti állítóművel

Menetáram léptető kapcsolás


Nagyon szokásos a padlóalatti állítómű alkalmazása a menetáram léptető kapcsolá-sára is, amit gyakran „Z” vagy vonatkövető kapcsolásnak is neveznek. Ha két trafóte-rület egy kitérőnél összetalálkozik, akkor praktikusan és egyúttal menettechnikailagelegánsan (sebesség változtatás nélkül) az eddigi trafók a megszakító helyek szerint„egyszerűen továbbvihetők”. A kitérő-állás a padló alatti kapcsoló érintkezőkön ke-resztül kiválassza a helyes trafót.Régen hozták forgalomba az aktuális padló alatti állítómű mellett az egykori 10004cikkszámú padlóalatti állítóművet. Habár a négy kapcsoló érintkezők helyett csakhárom érintkezővel látták el, mégis e kiadványban bemutatott kapcsolási feladatokraátvehető.A teljesség kedvéért legyen itt a csatlakozási fegyverzete még egyszer dokumentál-va:

A régi 10004 (4555A) cikkszámú padló alatti állítómű csatlakozási vázlata

2.5. Egyszerű automatikus kapcsolásokMár az 1.3.7. Blokkszakasz-üzem pontnál egészen mellékesen mi egy vonat általvezérelt automatikus működtetést mutatunk be. Ilyen ésszerű vagy igen szükségeskapcsolások részben kapcsolótalpfákon, azaz talpfának álcázott Reed vagy védő-gázcsöves érintkezőkön keresztül, részben pedig kapcsolóvágányokon keresztülvalósíthatók meg.Amíg a 42255 cikkszámú kapcsolótalpfa és a 42254 cikkszámú kapcsolóvágány aH0-ás szabványos vágányra már néhány éve nincs az eladási programban, ezért amegfelelő aktuális elemek a ROCO-Line vágány számára 42605 cikkszám (Reedkapcsolótalpfa) és a 42518 cikkszám (töltéses kapcsolóvágány) alatt találhatók meg.

42254 cikkszámúkapcsolóvágány

42518 cikkszámú töltéseskapcsolóvágány

42605 cikkszámú Reed érintke-zős kapcsolótalpfa

Az N méretaránynál a Reed érintkezőket a tartozékgyártók, vagy az elektronika ke-reskedések készleteiből kell igénybe venni. A 2 mm körüli átmérővel rendelkező fel-használt, illetve alkalmas üvegcsövek kétségtelenül egy 0,5…0,7 A-es maximáliskapcsolási áramot bírnak és ez legfeljebb egy mágneses berendezés mozgatásáraelegendő.

A kapcsolótalpfák és a Reed érintkezők előnyei:• Csaknem mindenütt beépíthetők;

• Vonat vagy jármű-specifikusan is beépíthetők;

• A mágnes utolsó kocsiban történt telepítése esetén elektromos vo-natleszakadás elleni biztosítás a blokkszakasz-üzemben.


A kapcsolótalpfák és a Reed érintkezők hátrányai:• Nehézségek a kapcsoló-mágnes elhelyezésekor az olyan járművek-

nél, ahol hiányos vagy túl nagy az alváz szabadmagasság;

• Döntési kötöttség a mágnes vontatójárművön vagy az (utolsó) kocsi-ban történő elhelyezéséről;

• Eltérő működési megbízhatóság a különböző járművek-nél/sebességeknél;

• Lehetséges kettős impulzus a vágányhoz képest történt hosszú be-építési iránynál;

• Befolyásolhatóság adott esetben a motormágneses-mező miatt;

• A beépítésnél arra kell ügyelni, hogy az érintkezőket mechanikusanne terheljék túl, és az üvegtest ne törjön el.

A védőgázas (Reed) érintkezőnél néhány hátrány a mágneses erő erősítésével és amágnes és a Reed érintkező közötti távolság egyidejű növelésével elkerülhető. Ha-tásos a gyakran nem ismert Alpin-Line-mágnes mágneses ereje, amely alkatrészkéntkapható.Ezzel a Reed érintkező ugyanolyan kapcsolási megbízhatóságnál gyakran mélyebb-re helyezhető és némely motor-mágneses mező befolyásolási területe elkerülhető.Az egyébként ugyancsak potenciálmentes kapcsolóvágányok erőssége és gyenge-sége ezzel szemben valami máson alapul:

Előnyök:• Legnagyobb a kapcsolási megbízhatóság, mivel minden tengely kapcsol;

• A mozdonyok, de ugyanúgy a kocsik is előre kapcsolnak;

• A működés független a vonat hosszától;

• Magukon a járműveken semmilyen átépítés sem szükséges.

Hátrányok:• Nincs a kínálatban az összes vágányrendszerre/nyomtávra;

• A helyigénye 57 mm-es (42254) vagy 115 mm-es (42518) egyeneshossz;

• A működtető járműnek nincs specifikus megkülönböztethetősége;

• A második kapcsolóvágány minimális távolságát az ellentétes funkciókműködtetésekor figyelembe kell venni;

• A többszöri működtetés adott esetben nem kívánatos.


A mágneses mező hatása

Mi néhány olyan egyszerű automatikus kapcsolás kiválasztásánál akarjuk kezdeni,amitől nem várják el, hogy egy speciális járművet vagy legalább egy vonatosztálytfelismerjenek, ugyanis mi például a 10345 cikkszámú vágányfoglaltság-jelzővelkezdjük.

Képkivágás egy eredeti állítóasztalról

Egy vágányképes állítópultba történt beépítéshez az előtét-ellenállással ellátott két-színű vörös/sárga világítódiódák már egy a közvetlen üzemhez a trafó váltóáramúkimenetének a feszültségével létrehozhatók.


Egy vágányfoglaltság visszajelzésre alkalmas kapcsolás

Ahhoz, hogy a Nagyvasúthoz hasonlóan egy vágányszakasz foglaltságát vörösselábrázolhassák szükséges egy 10019 cikkszámú relé és egy megfelelő számú kioldó.Az eredetinél a szabad vágányt sötétítőkapcsolással, a modellvasútnál pedig ezzelszemben sárgával jelezhetik ki. Négy Reed érintkező gondoskodik bizonyos előfel-tételek mellett a helyes impulzusokról, hogy a vágány mindkét irányban használhatólegyen.Egy vonatátfutás e kialakítás alapján ekkor (balról jobbra) a következőképpen zajlikle:

• Az 1. érintkező először a relét „Szabad” állásra állítja;• A 2. érintkező működteti az ellenkező „Foglalt” állást;• A 3. érintkező ismét a „Foglalt” állást működtetné, azonban ez az állás már

megvan (a végkikapcsolás hatásos);• A 4. érintkező a vágány elhagyásakor visszaállítja a „Szabad” állást.

Ez a logika nem működik másként az ellenirányú vonatmenetnél sem.

Kérem, hogy vegye figyelembe:Itt éppen egy tipikus példa azt mutatja be, hogy a K1 és K4, illetve aK2 és K3 érintkezők a relét az ellenkező állásba állítják. A kapcsoló-vágányos technikában lévő kialakítás azonban a vágányfejlesztésreegy nagyon nagyvonalú helykínálatot feltételez.A K1 és K2 között, valamint a K3 és K4 között ugyanis egy egészvonathosszúságnyi helyre lenne szükség!


A két egymást keresztező áramkör automatikus átkapcsolása egy 10019cikkszámú relével

(a kapcsolás alkalmas a ROCO-Line 42497 és 42597 cikkszámú átszeléseire)

Egy következő példa. Egy gördülékeny automatikus üzemhez a vonatérintkezők arraaz esetre is nélkülözhetetlenek, hogy egy átszelésre két áramkört is belevonjanak.Ha az átszelés mindegyik oldalát kettős szigetelő-sínösszekötőkkel látják el, akkorszükség esetén ezt a 10019 cikkszámú relé állásán keresztül felváltva az 1. trafóvagy a 2. trafó táplálhatja. (újra a menetáram léptető-kapcsolás elve) Amíg a 10030cikkszámú padló alatti állítóműnél még a kitérő és állítómű állások a trafó hozzáren-delésre kényszerítő előírást adtak, addig itt, ahol egy átszelés egy statikus vágány-elem, és a vonatnak magának kell „jelentkeznie”, hogy az átszelésre melyik trafót kellrákapcsolni.Az összes elképzelhető útra és irányra összesen négy vonatérintkező tervezendő be,amelyek minden további nélkül kapcsolóvágányokként is kialakíthatók. Bármelyikvágányút a 10019 cikkszámú relét a két egymásután bekapcsolt érintkezőn keresztülcsak egy állásba állíthatja.Az, hogy az 1. vonat éppen akkor hagyja el a közvetlen keresztezési pontot, amikor a2. keresztező vonat már az átszelésben jár, a modellvasúti létesítményen legalábbisnagyon valószínűtlenül nézne ki.

Ingavonat-vezérlőkapcsolás az ASC2000 menetszabályzóval


Végül létezik még példa a vonatérintkezők alkalmazására más ROCO berendezésekközvetlen befolyásolásánál is, mint például az ASC2000 menetszabályzónál vagy azMCS vágányút vezérlőnél. (Ma már ezek a berendezések újonnan nem kaphatók!)Az MCS berendezésre érvényes az az előfeltétel, hogy az érintkezőknek feszültség-menteseknek, azaz mindegyik csatlakozási helyének más áramvezető kábeltőlmentesnek kell lennie. Ez mind a védőgázcsöves érintkezőknél, mind pedig a kap-csolóvágányoknál teljesül.Mi egy érdekes kapcsolásként az ASC2000 menetszabályzónál bemutatunk példáulegy vonatra vonatkozó ingavonat-kapcsolást.Arra a feladatra, hogy egy vonat két állomás között úgy ingázzon, hogy még ezekbenegy rövid tartózkodást is végezzen el, három vonatérintkező szükséges. A vonalsza-kasz közepén található érintkező előválassza a menetirányváltást, ami kétségtelenülcsak akkor történik meg, amikor a vágányfeszültség 0 V-ra esik. Az állomások előtttalálható 1 és 3 érintkezők a polaritástól függően vágánypólussal szemben és így amenetirány szerint aktívan, illetve működtetés nélkül a diódákon keresztül kapcsol-nak. Ha mi abból indulunk ki, hogy az üzemkezdethez egy vonat az 1 és a 2 érintke-ző között balra menve található, akkor ez átmegy a 2 érintkezőn és előválassza amenetirányváltását. A 3 érintkező elhagyása után magától lefékez és megáll egy1…100 s közötti, előre beállított időre, ami alatt az ASC2000 menetszabályzó pólustvált. Ha az előre beállított idő letelt, akkor a vonat fordított irányban az 1 és a 2 érint-kezőket működtetve az 1. állomás felé továbbmegy..!Ebben a kapcsolatban az a fontos, hogy gyakran csak egy egyedi impulzust szabadadni – úgy, mint az irányváltoztatásnál! Ha éppen egy kapcsolóvágány alkalmazásarévén több impulzus érkezne, akkor az irányt annyiszor változtatná meg, ahány pá-ros vagy páratlan számú kerékpárjai vannak a vonatnak. Hasonlóan érvényes ez azMCS berendezésnél egy kitérőállás lehívására, illetve egy vágányút beállításáravagy feloldására.

Egyébként:A kettős működtetés elkerülésére a védőgázcsöves érintkezőket islehetőleg a vágányprofilra merőlegesen kell elhelyezni, tehát úgy,hogy körülbelül a vágánytalpfáknál legyenek!

2.6.Kocsi kivilágításMindegyik modellvasúti létesítménynek két arculata lehet, a nappali üzem és az éj-szakai üzem! Az éjszakai üzem jellegére irányadók a kivilágított személy és gyorsvo-nati kocsik, amelyeket belső berendezéssel és adott esetben utasokkal is ellátnak.A kocsi-kivilágítás legegyszerűbb módjaként a kéttengelyű kocsiknál a kétpontosáramfelvétel, míg a négytengelyű kocsiknál a négypontos áramfelvétel használatos:A nyolc csúszó-érintkezőn keresztül az egyoldalt szigetelt tengelyekről a pólusok le-vehetők. Az ilyen típusú érintkezésnél természetesen pólusonként két tengely, azazkerekenként csak egy áll a kerék/sínérintkező rendelkezésére. A vágányegyenetlen-ségek vagy az elkoszolódási helyek gyakran a világítás villogásához vezethetnek.Nagyobb műszaki ráfordítás nélkül ez az áramfelvételi mód azonban legalább egyvalóban csekély súrlódású és ezzel a mozdonynak csak viszonylag kevés vonóere-jébe kerül.


Egy kéttengelyes kocsi kivilágítása 2 pontos áramfelvételen keresztülPéldaként egy 44201 cikkszámú „Donnerbüchse” típusú kocsi, 40303

cikkszámú világítással

Nem ritkán kényszeríti a kocsi építési hossza, a tengelytáv és a kinematika elhelye-zése a csúszó-érintkező felfüggesztést kényelmetlen megoldásokhoz. A H0-ás újgenerációjú háromtengelyes átépített kocsinál például a szárral ellátott, U alakú el-hajlított érintkező-lemezt egy hevederen keresztül közvetlenül a kinematikakarra tol-ták. A másik hevedert a tengellyel szemben nyomták be. A kinematikakaron lévő kétillesztő-csap megakadályozza a lemez oldalirányú elmozdulását e mozgó szerkezet-ből. Mindamellett már két áramfelvételi ponttal rendelkeznek – ebben az esetben for-góvázanként – a négytengelyes fémcsapágycsésze nélküli kocsik. Mindegyik forgó-vázban a kerekek szigetelt hüvelyeinek természetesen ugyanazon az oldalon kelllenniük. Mindkét pólus áramfelvételére vonatkozóan az 1. forgóváz tengelyeit ponto-san fordítva kell elhelyezni a 2. forgóváznál lévőkhöz képest.

Egy négytengelyes kocsi kivilágítása 4 pontos áramfelvételen keresztülPéldaként egy 44380 cikkszámú távforgalmú kocsi, 40302 cikkszámú világítással

Kevesebb ráfordításúak a fém tengelycsapágycsészével, un. szigetelőköpenyes fél-tengellyel és pólus-gyűjtősínekkel ellátott kocsik.Csak a féltengelyes technika révén a kerék/sínérintkező szám megduplázható! A fémtengelycsapágycsészék gondoskodnak a minimális súrlódásról és ezzel egyidejűlega biztos áramátadásról a tengelycsapágy vagy a forgóváz felsőrész felé. Ott továbbiérintkezők a kocsi aljából a kocsi-felépítményben lévő pólus-gyűjtősínekhez viszik azelektromos áramot. Úgy, ahogy az már az elnevezésből látható, az egyik pólus-gyűjtősínnél az összes áramfelvételi pontot elektromosan „egyesítik”, és a világítás-hoz vezetik. Ezt az elvet néhány személykocsinál, mint például a bajor háromtenge-lyes kocsinál, mindenek előtt azonban a sebesvonati, és számos, 1:87 hosszméret-arányú gyorsvonati kocsinál alkalmazzák.


A régebbi kocsi-gyártmányoknál a pólus-gyűjtősíneket végig vezették. Ahhoz, hogy anem kivilágított kocsik elektromos áthidalását a jelző megszakítási helyein elkerüljék,a későbbi kocsi-gyártmányoknál a pólus-gyűjtősíneket megszakították (Lásd az1.3.9. Ha a vörös jelzőnél nincs megállás pontot.)Árbeli okok miatt, továbbá mert az összes távforgalmú-kocsit vásárló ezeket nem isvilágítja ki, a jelentősen drágább féltengelyeket néhány éve szériaszerűen nem építikbe. Azonban ezek utólag beépíthetők.Ha a fém tengelycsapágycsészével ellátott, nem kivilágított kocsikban egyoldalt szi-getelt kerékpárokat építenek be, akkor a végigmenő pólus-gyűjtősínes kocsiknál aszigetelt hüvelyeknek mindegyik tengelyen ugyanazon az oldalon kell lenniük. A ki-világított kocsiknál a speciális, függőlegesen beépítendő csatlakozópeckes kialakítá-sú kocsi útmutatásának megfelelően kell a megszakított gyűjtősínek kiválasztását azáramvezetésre felhasználni.

Egy háromtengelyes kocsi kivilágítása 4 pontos áramfelvételen keresztülPéldaként egy 44855 cikkszámú bajor háromtengelyes kocsi, 40313 cikk-

számú világítással

Egy négytengelyes kocsi kivilágítása 8 pontos áramfelvételen keresztülPéldaként egy 44740 cikkszámú távforgalmú kocsi, 40308 cikkszámú világítással

A digitális üzemnél a nagyobb üzemi feszültség miatt 16 V-os feszültségű izzókat kellalkalmazni:

• 109088 cikkszámú, kisméretű bedugható izzót;• 108616 cikkszámú, huzallal ellátott izzót;• 93734 cikkszámú, szuffitaizzót.


A 40320 cikkszámú H0-ás univerzális világításkészlettel az összes elképzelhetőszemély, sebes és gyorsvonati kocsi kedvezőáron ellátható. Az 5 db 40322 cikkszá-mú 16 V-os izzó egyenként csak 0,02 A-t fogyaszt, így összességében kocsinkéntcsak 1 A-t. Az izzók egy kétpólusú, könnyen rövidíthető vezetéken egy speciális fel-erősítő elemmel eltolhatók, hogy a kocsi-szakaszokat egészen egyedileg világítsákmeg. Az izzókkal ellátott kétpólusú vezeték kettős ragasztószalaggal a kocsitetőbeerősíthető.

A 40320 cikkszámú univerzális világítókészlet tartalma

A kerékpárok áramfelvétele az egyoldalt szigetelt kerékpároknál forgóvázanként egypólussal, illetve a féltengelyeknél forgóvázanként két pólussal történik.Azok a csatlakozó kábelek, amelyekre már a tengelyes csúszó-érintkezőket ráfor-rasztották, egy vagy két csatlakozóhevederrel ugyancsak igen könnyen a kétpólusúvezetékre feltolhatók.

A 40320 cikkszámú univerzális világítókészlet összeépítése (a forgóvázaknál)


A 40320 cikkszámú univerzális világítókészlet összeépítése (az izzóknál)

2.7. Elektromosság a vágány mellettA „világ kicsiben” kialakítása csak valóban akkor tökéletes, ha a tulajdonképpenivasút téma mellett a környező tér és a háttér is érdekesen és valóságosan ábrázol-ható. Változatos domborzati viszonyok, széles folyóvizek, életre keltett utcák és ha-tásosan elhelyezett fák és épületek képezik a miniatűr nép hazáját. Mindamellett azautók egy része már magát az utazást is megtanulta (Faller-Car-System) és egy fel-tűnésről gondoskodnak. Ha még a kis emberek futni is tudnának…Erre segít nekünk egy egész sor olyan effektus, ami a modellvasúti világot életre kel-ti. A szökőkutakat valódi víz táplálja, a szél és vízimalmok forognak, a kötélvasút fel-húzza magát a hegyre, a daruk és a szállítószalagok átveszik a rakodási feladatokat.A közlekedési lámpák, az építési helyeken lévő villogó lámpák, a villogó vörös lám-pákkal ellátott, magától csukódó sorompók, és a színes világítódiódákkal és megfe-lelő zajkulisszákkal kialakított zsibvásárok a tökéletes illúzióról gondoskodnak. Azéjszakai üzem az összes gondosan telepített utcai és állomási lámpát, autófényszó-rót (Viessmann, Busch termékek) valóban érvényre juttatja. A kivilágított kocsikbanaz utazók most valóban láthatók. Az éjjeli táj ugyanerre a létesítményre egy komplettmásodik téma lehet!


Az itt megnevezett, elektromos fogyasztó többségét tartósan és nem csak egy pilla-natra kell táplálni.Ez azt jelenti, hogy a létesítmény méretétől függően egy vagy több elegendő telje-sítményű trafót kell a tartozékokra félretenni ahhoz, hogy a „sínen történő közleke-déstől semmit” se vonjanak el. A 10524 cikkszámú be és kikapcsolón keresztül ek-kor célzottan a templomi harangszó bekapcsolható. A szomszédos kapcsolóval azsibvásáron a körhinta leállítható addig, amíg a hajóhinta el nem indul.

A kapcsoló emellett ismét egytöbbfunkciós kapcsoló-berendezést(Faller termék) helyezhet üzembe. ASzemlélőnek esetleg látszólag vál-takozva kapcsolódnak be és ki avilágítások a lakásokban és a há-zakban. A mi kis mellékelt kapcso-lási példánkban például éppen anagy Edison utca 7 db ostornyeleslámpája (sárga) ég, mialatt a Voltai-re köz 7 db gázlámpáját már régkioltották (szürke).


2.8. Műszaki termékek igénye, a karbantartás„Aki jól ken - az jól megy” hangzatú jelmondat a modellvasútra is érvényes, sőt mégelektrotechnikai kihatása van is.

10905 cikkszámú ROCO kenőzsírA vontatójárművek annál könnyebbenfutnak, és annál kevesebb áramot isfogyasztanak, minél több gondossá-got fordítanak a kardánelemek, a csi-gacsapágyak és a homlokfogaskere-kek kenésére. Amíg ide a 10905 cikk-számú speciáliszsír a leginkább al-kalmas, addig a gőzmozdonyok vagya csatlásos diesel és villanymozdony-ok látható hajtórudazat-részeire amozdonyok leírásai alapján az (10906cikkszámú) olajozókészlet. Általábanegy kis csepp olaj ide elegendő. Amozdonynak és a motornak egyálta-lán nem kell az olajban fürdeniük. Ahallható fütyülésnél vagy sercegésnéla motorcsapágy egy kis mennyiségűzsírozása nagyon bölcs dolog lenne.

10906 cikkszámú ROCO olajozó

A meghajtási területről a régi, adottesetben sűrűvé vált, visszamaradtzsiradék és szennyeződésmaradékeltávolítható az erre kiválóan alkalmas10909 cikkszámú tisztító sprayjel.

10909 cikkszámú ROCO tisztítóspray

A „tisztán megy legtovább” alapelv szerint a vágányok tisztítása nagyon praktikusana ROCO-Clean síntisztító-kocsival végezhető. Egy nagyobb vonóerejű, lehetőleg sokáramfelvevő-hellyel ellátott mozdony mögé sorolható be a csúszó-tömbbel felszereltkocsi. (H0-méretarányban 46400 cikkszámmal, N-méretarányban 25903 cikkszám-mal és az Om-méretarányban, az Alpin-Line nyomvonalon 50799 cikkszámmal) Ez aragadó szennyeződést ekkor a sínprofilokról leradírozza. Ugyanezen elv szerint kéz-zel a 10002 cikkszámú ROCO-radír is használható. Természetesen a síntisztító-kocsi a szűkös alagutakban vagy azokon az alacsonyan kialakított vágányközti ré-szeken előnyösebb használható, ahol kézi tisztítás nehézségekbe ütközik.


40019 cikkszámúH0-ás ROCO tarta-

lék tisztítótest

20020 cikkszámú N-es ROCO tartalék

tisztítótest

10002 cikkszá-mú ROCO-radír

A tapadó-gyűrű kopásból és a tisztítómenetekből adódó morzsákat a sínről el kelltávolítani, ezeket a legjobb leszívni.Az erre alkalmas kis porszívók az elektronikai szakkereskedésben vagy átalakítottmodellvasúti kocsiként a Modellvasúti tartozék szakkereskedésben beszerezhetők.

Tipp:A mozdonyok és kocsik kerékpárjait mechanikailag legjobb egy rojt-mentes vászonnal és a 10909 cikkszámú tisztító sprayjel tisztítani. Aradír használatánál óvatosan kell eljárni. A futófelületek erősebb rá-nyomásnál megkarcolódhatnak, és azután az egyenetlenségek miattmindig gyorsabban szennyeződnek el.A vágányra 10 m-ként elhelyezett kis olajcsepp (ez sok modellvasútiklub szabadalmi receptje) egyébként megakadályozza a könnyű el-szennyeződésnél a szikraképződést és ennek révén a kerekek futófe-lületein azokat a beégési nyomokat, amik a megfelelő érintkezési prob-lémákat okozzák.

Figyelem:A tisztítóspraynél arra kell vigyázni, hogy a bepermetezett műanyagré-szeket, különösen a házakat a rövid párologtatási fázis vége előtt lehe-tőleg ne fogják meg, vagy ne tegyék a helyükre!Ez különben azzal a veszéllyel jár, hogy a fogásnyomok visszamarad-nak, a festék vagy a tamponos felirat lejön!


3. Digitális üzem3.1. Digitális vagy hagyományos menet?A modern „digitális” fogalom közszájon forog. A digitális modellvasúti üzem csak egydivatos megjelenés? Kell-e a számítógéppel valami olyat tenni, amit csak a specia-lista használhat? Általában milyen lehetőségek adódnak a digitális menet révén?Ítélje meg ezt Önmaga a következő pontok tanulmányozása alapján!Lényegében a modellvasútnál a „digitális” kifejezés alapgondolatként általánosan éselsősorban a „többvonat-vezérlésre” vonatkozik, tehát egy lehetőség arra, hogy min-den egyedi vontatójármű elérhető legyen, bárhol is van a létesítményen. Így azonbanegészen mellékesen egy minimális bekábelezéssel a kitérők és kiegészítőleg a jel-zők is állíthatók, valamint a létesítményen különleges effektusok valósíthatók meg.A ROCO 1993 végén, a még egyszerűen kezelhető Mozdonyegér 1-gyel bemutatta adigitális ROCO rendszert, majd erre a sikerre alapozva 2000-ben azt a nagyobbMozdonyegér 2 rendszert valósította meg, ami leváltotta a Mozdonyegér 1 rendszert.A digitális és hagyományos üzemet összehasonlítva a mértékadó különbségeket egyáttekintésben a következő témák fogják megmutatni:

Hagyományos Digitális

Szükséges elektromos alkotórészekSzabályzótrafó, csatlakozóvágány,analóg mozdony

Táptranszformátor,Mozdonyegér 1 + központi egység(1. rendszer) vagyMozdonyegér 2 + erősítő (2. rend-szer), csatlakozóvágány, dekóderrelellátott mozdony

Kezelési kényelemVezetés a szabályzógomb elforgatá-sával

Vezetés:

• A mozdonycím kiválasztásával;

• A szabályzógomb elforgatásával;

• Az aktív különleges funkciók ki-választásával.

Ha egy mozdonycímet kiválasztottak,akkor a többi mozdony az utolsómenetállapotában marad.

IrányorientáltságSzabályzógomb jobbra:Mozdony jobbra megy.

Szabályzógomb jobbra:Mozdonyt az 1. mozdonyvezető-állásvezeti.



Szabályzógomb balra:Mozdony balra megy.A trafó „diktálja” az áramkörben min-degyik mozdonynak az irányt a vá-gányban lévő polaritás alapján. AFelhasználó itt inkább egy „Forgal-mista”

Szabályzógomb balra:Mozdonyt a 2. mozdonyvezető-állásvezeti.A mozdonyegérrel a Felhasználó egykiválasztott mozdony „mozdonyve-zetője” lesz és a megmaradó üzemtőlfüggetlenül az irány, a sebesség és akiegészítő funkciók amozdonydekóderen változtathatók.

Több JátékostársTöbb Játékostársnak a térben korlá-tozott, trafókkal ellátott állítópultnálkell kényszerűen tömörülnie.Mindegyik egy meghatározott trafótés ezzel egy áramkört vesz át, azon-ban egynél több vonatot további se-gítség, mint például jelzők nélkül,csak nehezen vezérelhet.

Mindegyik Játékostárs a saját moz-donyegerével egy mozdonyt választ-hat ki, és az egész létesítményt be-járhatja anélkül, hogy más szabály-zóegységet, mozdonyegeret a kezé-be kellene vennie.

Mozdony menet-karakterisztikaA mozdony menettulajdonságait, avégsebességre, az indulási és a ki-futási viszonyokra vonatkozóan, va-lamint a vonóerő is, a motorfordulat-szám, meghajtásáttétel, továbbá a(trafó) szabályzóegység állása hatá-rozza meg. A hegymenetben és avölgymenetben egy megközelítőenállandó sebesség elérésére általábanutána kell szabályozni. Az ASC1000berendezés kivételével)

Mindegyik digitalizált, ROCOdekóderrel ellátott mozdony legalábbmár 1998 óta az indulási és a féke-zési viszonyait változtathatja. A leg-több dekódernél ezen kívül az indu-lási feszültség (minimális kúszási se-besség) változtatható. Néhánydekóder ezen felül a maximális se-besség csökkentését is lehetővé te-szi. A teljesítmény szabályzósdekóderek a sebességet változó vo-nalszakaszi és vonatfeltételeknél ál-landónak tarthatják. Ezek a „változók”a Mozdonyegér 2-vel beállíthatók.

Mozdonyok leállításaA vontatójárművek leállítására példá-ul a vontatási telepen egyedileg le-kapcsolható vágányok elektromosleszakaszolása szükséges.

A mozdonyok és a vontatójárművek alétesítmény bármely helyén „milli-méter pontossággal” a szabályzó-gomb nullára tekerésével és egy újmásik cím beállításával leállíthatók.

Váltás az analóg szakaszról a digitális szakaszraA digitális mozdonyok úgy, mint anem digitalizált mozdonyok a hagyo-mányos vonalszakaszokra beállítha-tók. A különleges funkciók (a hangig)aktívak maradnak.

Az analóg mozdonyok különösentermikus okok miatt a digitális vonal-szakaszokra nem állíthatók be.



MozdonyvilágításA mozdony homlok és adott esetbenzárfény világítása a menetiránnyalváltozik és a sebességtől függőenerősebb vagy halványabb lesz.

A mozdonyvilágítás be és kikapcsol-ható. Bekapcsolva a fényereje állan-dó marad, és a menetiránnyal a fényváltozik.Más funkciók, mint a füstgenerátor, akürt, a digitális kuplung vagy a moz-donyhang működtetése vagy aktivá-lása ugyancsak függetlenül vezérel-hető. (A Mozdonyegér 1-nél csak azF1 funkcióval bezárólag.) Álló-helyzetben is működik a homlokvilá-gítás, a mozdonyhang és a füstgene-rálás stb., sőt még a fékgenerátoralkalmazásánál is az „Állj” jelzés előtta jelzőnél.

KettősvontatásKettősvontatás futástechnikailag né-miképpen megbízhatóan csak akkorvezérelhető, ha a beosztott mozdo-nyoknak ugyanolyan sebességükvan. A „Forgalmista” mindkettőt csakegyütt tudja vezérelni.

A digitális mozdonyok, különösen ateljesítmény dekóderrel ellátottak amenettulajdonságaikban átprogra-mozhatók, és egymással messzeme-nően összeilleszthetők. A kettősvon-tatást végző második mozdony egye-di vezérlése két mozdonyegéren (éslehetőleg két Játszótárson) keresztüla legközelebb áll a Nagyvasúthoz.

TeljesítményEgy nagyobb létesítményt a nagy-szabású menetüzemnél több trafó-áramkörre kell felosztani. Áramkör-önként (a trafó és a szabályzóegységteljesítménye alapján) a szabályzó-egység beállításától függetlenül ma-ximum három szerelvény közleked-tethető.

A nagyszabású digitális menetüzemsegéderősítőkön keresztül több telje-sítményterületre osztható fel. Telje-sítményterületenként maximum négyüzemelő szerelvény közlekedtethető.



KitérőkEgy sorba-fűzhető, 10520 cikkszámúállítópulton keresztül maximálisan négykitérő állítható. Egy nagyobb kitérőszámaz állítóasztalon elegendő helyet igényel.Kitérőként általában három vezetékethelyeznek el az állítóasztal és a létesít-mény között.

Egy több-vonatüzemnél a kitérők (és ajelzők) természetesen analóg módon isvezérelhetők. Egy digitális vezérlés ese-tén ez a 42624 cikkszámú digitális tölté-ses állítóműnél a mozdonyegéren vagyaz útvonaltervezőn/billentyűzeten ke-resztül is lehetséges, azonban a 10771cikkszámú négyszeres kitérődekódercsak az útvonaltervezőn/billentyűzetenkeresztül működtethető. A 10775 cikk-számú nyolcszoros kitérődekódernekmind a nyolc kimenete az útvonalterve-zővel/billentyűzettel állítható, de az elsőnégy kimeneten ezek helyett a Moz-donyegér 2 is használható. A kábelezésa minimumra csökkenthető. A maximum256 egyedi kitérő állításhoz az útvonal-tervezőnek/billentyűzetnek a Mozdony-egér 2 rendszerben alig több, mint egylevelezőlapnyi hely szükséges.

JelzőkEgy legalább két mozdonyhossznyihosszúságban egy sínprofil leszaka-szolása egy saját lekapcsolható be-táplálással ellátott jelzőmegállásiszakaszt (un. vonatbefolyásolást) hozlétre.

Úgy, ahogy az analóg üzemben arelével vezérelt hagyományos alak-jelzők vagy fényjelzők alkalmazásá-nál csak egy sínprofil-oldalt kell le-szakaszolni a szokásos 2…3 moz-donyhossznyi távolságban. (egyoldaliszakaszolás, a kifutást csak az ere-deti sebesség és a lendkerék nagy-sága határozza meg.) A 10777 cikk-számú fényjelző-modul alkalmazásá-hoz egy maximális vonathossz pluszfékútnál a fékezési és megállási sza-kaszok mindkét oldali megszakításaszükséges.

Fékezés és megállás a jelzőknélAz „Állj”-t mutató jelző előtti un. féke-zési szakaszokra több Gyártó féke-zési elemeinek a bősége érvényes,többnyire a „Szabad”-ra állítás jelző-váltásánál különböző indítási funkci-ókkal kombinálva.

Az egyoldalon megszakított jelzősza-kasznál csak a dekóder beprogramo-zott indítási tulajdonságai használ-hatók fel a jelző „Állj”-ról „Szabad”-ratörtént átállításakor. A 10777 cikk-számú fényjelző-modul mindkét oldaltmegszakított szakaszában azonbanezen kívül a dekóder fékezési tulaj-donságai is alkalmazhatók az „Állj”jelzőállásnál akkor, ha egy 10779fékezőgenerátort is használnak.



A kocsi-kivilágításA kivilágított kocsik fényessége atrafó szabályzóállásától függ. Egytartós vonat kivilágítás saját, másGyártótól ajánlott berendezést igé-nyel.

A digitális üzem állandóan magasfeszültségellátása lehetővé tesz min-den további kiegészítő berendezésnélkül egy állandó fényerejű kocsibelső világítást.

Vezérlő-kocsi, fényváltásItt egy egyszerű fényváltó kapcsolásműködik a beépített diódákon ke-resztül.

Mivel a vágányban nincs egyenára-mú polaritás (plusz és mínusz pólus),a diódás vezérlésű fényváltás nemműködik. Mindegyik izzó világít! Errea feladatra egy saját dekóder szük-séges.

Ellenirányú vágány, hurokvágány és társaiEgy ellenirányú vágány keresztezéseanalóg egyenáramú létesítményennéhány kapcsolási kiadást jelent. Ahurokvágány, a vágányháromszög ésa fordítókorong is relék vagy padlóalatti állítóművek segítségével, pó-lusváltó kapcsolásokkal veendők fi-gyelembe.

Az ellenirányú vágány digitálisan ki-zárólag a menetirány-utasítás révéna dekóderre határozható meg ésnormál esetben semmilyen kiegészítőkapcsolási költséget nem igényel.Habár a hurokvágány, a vágányhá-romszög és a fordítókorong ugyan-csak pólusváltó kapcsolásokkal jár-hatók be, de ide sokkal elegánsab-ban ajánlható a 10769 cikkszámúdigitális fordítókorong-modul.

JátékeffektusokAz átrakó-berendezések az összesfunkcióikkal együtt a modellvasútipiacon nem utolsók, de a költsége-sebb kábelezés és kábelvezetés mi-att ritkán méretarányosak, a mozga-tásokra érzékenyek és a tartósüzemben eléggé robusztusak.

A teljesen a digitális rendszerbe in-tegrálódott ROCO digitális daruk le-hetővé teszik a milliméteres pontos-ságú átrakási munkákat, a daruho-roggal, emelőmágnessel vagy kotró-markolóval. A digitális joystickkel adaru kezelése gyerekjáték!

ÁrEgy analóg kezdőcsomagra vonatko-zó ár még mindig kedvezőbb, mintegy digitális.

A digitális kezdőcsomag már egy na-gyon jó ár/teljesítmény viszonnyaltartalmazza a teljes, professzionálisvezérlőelemeket. Hosszútávon adekóder-árak bizonyosan csökken-nek, amivel a mozdonyok át- és utó-lagos digitalizálása egyre jobbanvonzóbbá válik.


3.2.Digitális menet3.2.1. A Mozdonyegér 1 rendszerMost már érthető, hogy a digitális Érdeklődőknek semmi esetre sem szükségesszakértőnek lenni. Azokon a lehetőségeken, amik ma már a modellvasúti digitálistechnikában az analóg technikával szemben megvalósulhatnak, felismerhető, hogy atovábbi kiépítés megéri, és nem egy átmeneti divatirányzatról van szó.A jelenlegi döntéshez, hogy egy új modellvasúti létesítménynek hagyományosanvagy digitálisan vezéreltnek kell-e lennie, természetesen az egyik vagy másik, fentnevezett tulajdonságot megvalósítandó a kívánság mellett, mérvadó az, hogy ez ahobby hány „mozdonyvezető”részére készüljön el. A döntés egy másik szempontja -az adott esetben régebbi - mozdonyok számában található. A már meglévő létesít-ményeknél a jelenlévő fékezési, indulási vagy elektronikus rejtett pályaudvari vezér-lések alapján kérdésessé válik, hogy többnyire a digitális többé már nem használha-tó. Végül megfontolandó, hogy a digitális kiegészítő lehetőségek érnek-e valamit.„Önmagától értetődő” a helyes magatartás a Mozdonyegér 1 vizsgálatánál. A nulla-helyzettel, jobbra forgatási iránnyal (1. mozdonyvezető-állás), illetve balra forgatásiiránnyal (2. mozdonyvezető-állás) ellátott menetszabályzó már megszokottnak tűnik.A fent lévő világítódióda vélhetően üzemmód kijelzőként használható. Az 1…8-igterjedő számskálával ellátott váltókapcsoló nyilvánvalóan a kívánt mozdonycím beál-lítására szolgál. Megmagyarázásra vár, hogy a forgatógomb közepén lévő sárganyomógomb a vészleállítás bekapcsolására használható.Mindkét sarkos sárga nyomógomb feladata a következő. A fényjellel ellátott baloldalinyomógomb az éppen lekérdezett mozdonynál a világítást kapcsolja be vagy ki, míga kürtjellel (F1 funkció) ellátott jobboldali nyomógomb a jármű és a dekóder kialakí-tástól függően egy füttyöt vagy egy digitális kuplungot aktivál egy rövid időre, illetveegy villanófényt, egy füstgenerátort vagy egy mozdonyhangot tartósan be, vagy ki-kapcsol.


A fekete dobozként megjelenő „központi egység”-et a kábeleivel és a csatlakozóhü-velyeivel úgy alakították ki, hogy a csatlakozásnál a tévedés kizárható legyen.A központi egység kétpólusú csatlakozódrótja csak a táptranszformátor csatlakozó-jába illeszkedik.A digitális csatlakozóvágány speciális csatlakozódugója ismét csak egy, külön jelzettcsatlakozóhüvelybe dugható. Végül mindkét diódás csatlakozóhüvely helyet biztosíta második Mozdonyegér 1 közvetlen csatlakoztatásához.

A Mozdonyegér 1 csatlakoztatási vázlata

A 41101 cikkszámú digitális kezdőkészlet a Mozdonyegér 1-gyel

A többvonat-vezérlés természetesen csak akkor érdekes, ha a vágányokon legalábbkét mozdony van. Egy csatlakozópanellel ellátott mozdony utólagos digitalizálásaigen egyszerű. 1992 óta a ROCO ugyanis a H0-ás mozdonytípusok többségét amozdony nyomtatott áramköri lapján un. NEM 652 szerinti csatlakozópanellel látja el.Egy mozdony elektromos „feladatait” a kerékáram-felvételtől (illetve a felsővezetékesérintkezőtől), a motor-, és a lámpák áramellátásáig a H0-ás méretarányban 7 pólu-son alakították ki, amelyet két sorban egyenként négy pólussal hoztak létre. Itt több-nyire egy pólus marad szabad akkor, ha a mozdonynak nincsenek kiegészítő funkciói(kuplunglekapcsolás, füstgenerátor stb.). A H0-ás egyenáramú mozdonyok kibocsá-tási állapotában ezekbe a csatlakozópanelekbe egy (106044 cikkszámú) hídcsatla-kozót dugnak, hogy a funkciókat egymással összekössék.


Egy mozdony sematikus, elektromos felépítése csatlakozópanel nélkül

Egy mozdony sematikus, elektromos felépítése csatlakozópanellel

A dekóder beépítésére most csupán a hídcsatlakozót kell eltávolítani. Ehelyett adekódert kell oda bedugni, és azt a mozdonyleírás utasításai alapján kell a vontató-járműben elhelyezni.A TT méretaránynál és néhány N méretarányú mozdonynál egy kisebb, egysoros,hatpólusú, NEM 651 szerinti csatlakozópanelt valósítottak meg. A lámpavezérléstennél a két, fehér és sárga pólusra korlátozták.

A TT és N méretarányra vonatkozó, NEM 651 szerinti „kisebb” csatlakozópanel


Következésképpen a nagyobb H0-ás csatlakozópanellel szemben itt a „kék” pólushiányzik. A hídcsatlakozó helyett az analóg üzemre itt egy „hídlemez” dugható be,amelynek a helyére a digitalizáláskor ismét a dekóder kerül. 2001 elejétől egy elégkisméretű DCC dekóder megtalálható az N méretarányú ROCO mozdonyokban.Egyébként az N méretarányra alkalmas dekóderek többnyire más DCC dekóder-gyártók áruválasztékában találhatók meg. Többnyire elegendő, hogy e dekóderekrövid, lecsupaszított vezetékeit leónozzák, hogy a nyomtatott áramkörben lévő hü-velyekbe illeszkedő csapkeresztmetszetet kapjanak.

Egyébként:A hiányzó csatlakozóvágányon, illetve a speciális kétpólusú csatlako-zódugón az N méretaránynál a digitális üzemhez nem kell vágást vé-gezni.A 10761 cikkszámú erősítőhöz az egyedi vásárlásnál egy ilyen, le-csupaszított végű kábelt mellékelnek, amelynek egyik vége a vá-gányhoz forrasztható. Ugyanilyen típusú kábel 10619 cikkszámonkapható.

A Mozdonyegér 1 rendszer bővítése

3.2.2. A Mozdonyegér 2 rendszerA Mozdonyegér 1 egyszerű, majdnem magától értetődő használata bevált. Azonbana Mozdonyegér 1 rendszer a digitális Érdeklődők időközben megemelkedett igényei-hez képest túl kevéssé vált. Egy Mozdonyegér 2 rendszer ennek megfelelően több,mint nyolc címet, azaz 99-t kínál. A segéderősítőkön keresztül további vágányléte-sítmény-teljesítményterület látható el energiával. A címeknek, mint paramétereknek,továbbá a változtatható dekóder tulajdonságoknak az egyszerű programozási lehe-tőségét ajánlja. Végül több, mint két ismert különleges funkció hívható le.Külsőleg ezeket az igényeket teljesítve erősen hasonlít a Mozdonyegér 2 a Moz-donyegér 1-re, csupán most a sárga színt távolították el. A világító dióda egy kétje-gyű számkijelzőnek adta át a helyét, és a szabályzógomb köré csoportosították azt akilenc nyomógombot, amelyek között programozó nyomógomb („P”), világításvezérlőnyomógomb („*”), vészleállító nyomógomb („STOP”), funkciónyomógombok(„F1…F4”) és végül jobbra fent, nyíllal ellátott, kurzor nyomógombok találhatók.


A kihúzható mozdonyegér kábelt – ezt az adatbevivő berendezések itt alkalmazott X-sínes rendszerére tévedés-biztos telefondugós (Western) csatlakozóval látták el –hasonlóan az illeszkedő csatlakozóhüvelyekkel ellátott fekete dobozkában lévő Moz-donyegér 1 rendszer felépítéséhez, itt a 10761 cikkszámú erősítőbe kell csatlakoz-tatni.A táptranszformátor és a csatlakozóvágány ugyanaz maradt. Ennél az X-sínes moz-donyegér rendszernél fontos, hogy minden esetre egy Mozdonyegér 2 mesterként amegfelelően elnevezett csatlakozóhüvelybe („Master”) csatlakoztatva legyen. Emester-mozdonyegér nélkül egyébként semmi sem fog működni. Az erősítő szolga-kimenetére („Slave”) további mozdonyegerek és a 10758 cikkszámú adatsín elosztónkeresztül egy billentyűzet csatlakoztatható. (teljesítménymértékű kiépítés maximum10 berendezésig)

A Mozdonyegér 2 csatlakoztatási vázlata

A menetüzemhez a kijelzőben megjelenik egy új, csomagolásból kivett mozdony-egérnél a 3 cím, egyébként pedig az utoljára használt cím. Erre a mozdony azonnalreagál, ha a szabályzógombot elforgatják, vagy egy funkciónyomógombot működtet-nek.


Ha egy másik mozdonyt kell vezetni, akkor annak a címe csak a kurzornyomógomb-okon keresztül felfelé („▲” emelkedő gyorskeresés) vagy lefelé („▼” eső gyorskere-sés) választható ki. A rendszer (több csatlakoztatott mozdonyegér esetén is) a (előrebeállított) játéküzem alatt az öt utolsónak használt címet un. gyorskereső üzemmód-ban megjegyzi. A gyors átfuttatásnál nagyon praktikusan ekkor a keresés körülbelülegy fél másodperc múlva ennél a címnél megáll, ez az idő elég a Felhasználónak,hogy a kurzornyomógombot elengedje.A Mozdonyegér 2 rendszernél egyébként több Játékostárs egy mozdonyt az ellenke-ző oldalról levadászhat. Akinek a sebesség vagy a működtetés tekintetében a leg-frissebb változtatása van, az kapja a mozdonyt a szabályzóegységére, ami a jobbol-dali számjegy mögött álló pontról ismerhető fel. A többi, éppen e pillanatban „üresreváltozott” mozdonyegér a kijelzőn ugyanezen cím mögött egy villogó pontot mutat.A (10790 cikkszámú) háttér-világítású mozdonyegérnél a cím meghívásával (villogóvagy álló pontnál) a mozdony jelenlegi állapotát a menetirányt, a be vagy kikapcsoltvilágítási és különleges funkciókat illetően a nyomógomb világítás jelzi ki.Ha egyébként a vészleállítást bekapcsolták, akkor ezt leállítást a Mozdonyegér 2 acím villogó számával jelzi. A Mozdonyegér 2 rendszernél is érvényes, hogy egy be-kapcsolt vészleállítás bármely mozdonyegéren lévő leállító nyomógomb ismételtegyszeri megnyomására kikapcsol.Egy rövidzárlat, vagy a rendszer túlterhelése váltakozva belülről kifelé futó függőle-ges csíkokat jelenít meg a kijelzőn. Már ezen a helyen utalunk a több-vonatüzemegyik fontos előfeltételeként a Mozdonyegér 2-nél a cím nagyon egyszerű programo-zási rutinjára.A Mozdonyegér 2 beállítási menüjeA modellvasúti létesítmény és a digitális vezérlés bizonyos üzemi és kiépítési szituá-cióiban a Mozdonyegér 2 praktikus, ésszerű és/vagy szükséges beállítási lehetősé-geket kínál. A Menüpontokat C0…C9 és CA…CC (a háttér-világítású mozdonyegér-nél CD is) betűkkel jelölik.Ön a menübe a mozdonyegér-kábel kihúzásával, a „P” nyomógomb megnyomásávalés nyomva tartásával kerülhet, amíg a mozdonyegeret ismét nem csatlakoztatják. Akurzorral a C beállítások között váltogathat, amelynél kezdetben a kijelzőnél a C0jelenik meg.

A mozdonyegér 2 menüciklusa

78 Elektromos Kézikönyv 3. fejezetHa kívánt C beállítás elérésénél megnyomják a „P” nyomógombot, akkor az aktuálisérték kiolvasható, a kurzorral változtatható és a megváltoztatott érték a „P” nyomó-gombbal tárolható. A leállító („STOP”) nyomógombbal a menü elhagyható és a moz-donyegér visszatér a menetüzemhez. A mester-mozdonyegéren történő beállítások-nál a menetüzemet kényszerűen az egész létesítményen meg kell szakítani.3.2.3. Irányfelismerés a digitális üzembenMivel a Mozdonyegér 1 vagy a Mozdonyegér 2 digitális üzemében nincs egyenáramúpolaritás a vágányban, ezért közvetlenül nem is lehetséges, például diódák segítsé-gével meghatározni, hogy egy vonat melyik irányba menjen (lásd az 1.3.11. A meg-állási jelző ellenirányból megközelítve pontot). Ennek megfelelően a vonatérintke-zők segítségét kell igénybe venni. Mivel sem a Reed érintkező, sem pedig a kap-csolóvágány önmaga egy irányfelismerésre nem használható fel, ezért ez több ilyenérintkező kombinációjától, illetve a beépítési helyzetitől függ.Mi először egyszerűen egy átmenő-pályaudvaron egy olyan állomási vágány esetétjavasoljuk, amelynél mindkét oldalon kijárati jelzők állnak. A kijárati jelzők mögöttmindenkor egy körülbelül mozdonyhossznyi távolságban egy-egy kapcsolóvágányépíthető be, amelyet egy 10019 cikkszámú relé működtet. Az egyik átkapcsoló mun-kaérintkezője táplálja így – a relé állásától függően – a menetáramot a jelző megállá-si szakaszaiba, valamint a jelzőt be/kikapcsoló kapcsolónál működtethető a vonat-befolyásolás.

A digitális irányfelismerés egy digitálisan bejárható állomási vágány példáján

Alapvetően ennél az a helyzet, hogy legalább az egyik jelző megállási szakaszábanmindig van menetáram, amelyek a jelzőállásokkal azonosak. Most mi különbözőüzemeltetési szituációkat játszunk le:Egy vonatnak kell például balról bejárnia. Az „1” kapcsolóvágány átjárásakor a relénkeresztül a menetáramot az „A” jelző megállási szakaszába vezetik, a vonat teháthátulról érkezve átfuthat. Az áttekinthető ábrázolás kedvéért legyen ez egy rövid vo-nat, például egy motorkocsi:



Amennyiben a „B” jelző „Állj”-t jelez, akkor a vonat ott megáll. Ha a „B” jelzőt „Sza-bad”-ra állítják, akkor a megállási szakasz a „B” jelző vonatbefolyásolásán keresztülmegkapja a menetáramot, következésképpen a vonat kijárhat. A „2” kapcsolóvágá-nyon való áthaladáskor az irány-relé az ellenirányba áll át.


Ezután a „B” jelző „Állj” helyzete az állítópulton keresztül kézzel átállítható, vagyautomatikusan:

• Az analóg jelzőnél egy mögötte lévő további kapcsolóvágányon keresztül, vagy;• A digitális üzemben lévő jelzőnél egy ilyen további kapcsolóvágánynál és a jel-

ző 10771 cikkszámú négyszeres kitérőmodulra történt csatlakoztatásánála felvett kiindulási alaphelyzet ismét elérhető. Ha most ugyanebből az irányból egyvonat érkezik, akkor a kapcsolási lépések megismétlődnek.Mi azonban az ellenirányból küldünk egy vonatot:


Ez először a „2” kapcsolóvágányon megy keresztül. Mivel a relét már az előzőlegkijáró vonat átállította, így „semmi sem” történik. (a relé végállás-kikapcsolása műkö-dik)A vonat a „B” jelzőt az ellenirányban átjárja.


A vonat továbbmegy az „Állj” jelzést adó „A” jelzőig. Mihelyt ezt „Szabad”-ra állítják,ez tovább megy, amíg az „1” kapcsolóvágányon át nem megy. A relé ekkor az ellen-irányba áll át.


Csupán az „A” jelzőt kell „Állj” jelzésre visszaállítani.


3.3. Programozás házi használatraEgy programozó-vágány a Mozdonyegér 2 rendszerhez

Mi a legfontosabb programozást, ami ugyanis a cím programozása, már a Mozdony-egér 1, illetve a Mozdonyegér 2 rendszernél megismertettük. Az un. szabványosprogramozásként a címprogramozáshoz hasonlóan a Mozdonyegér 2-nél a legfonto-sabb változókra (CV = konfigurációs változók) igen egyszerű programsorrendet hoz-tak létre. Az összes programozásra érvényes, hogy a vágányon csak a programo-zandó jármű állhat, mivel egyébként nem történhet meg a kívánt értékek egyértelműhozzárendelése. Evvel kapcsolatban egy saját programozó-vágány segíthet.Ehhez az eljáráshoz a tulajdonképpeni létesítmény áramellátását az erősítő kime-netén lévő kétpólusú átkapcsoló elzárhatja, és csak a programozó-vágányhoz en-gedheti. Ekkor megtakarítható az összes többi vontatójármű „eltakarítása”. Amíg aMozdonyegér 1-nél csak a címek 1…8 közötti beállítása volt lehetséges, addig aMozdonyegér 2-nél már egy 1…99 közötti címtartományt hoztak létre. (Ez a „P” és a„*” nyomógomb-kombinációjával érhető el.)Az indítási feszültség az a feszültség, amelynél a mozdony megindul. Ez a moz-dony legkisebb kúszósebességével vagy a nulla-helyzettől a szabályzógomb legcse-kélyebb elfordításával valósítható meg. Ez a „P” és az „F1” nyomógomb-kombinációjával érhető el. Ésszerű a Modellvasutasnak ezt az értéket alacsonyantartani (pl. „02”-n), hogy a mozdonyai a kúszási menetet megismerjék. Ezzel szem-ben egy magasabb érték a gyerekeknél segít megakadályozni azt, hogy a mozdonyészrevétlen legyen, mert ez egy kicsiny szabályzógomb állásnál olyan lassan fut,hogy már egy jó ideje az ütközőbakkal szemben dolgozik.A gyorsulás – ami a „P” és az „F2” nyomógomb-kombinációjával érhető el – kisebblétesítményeknél egy alacsonyabb értékkel kedvező lehet. A mozdony így már a leg-nagyobb sebességét elérheti a következő állomás előtt. A gyerekek is szívesen né-zik, ha a mozdony a szabályzógombra gyorsan reagál. Nagyobb létesítményeknél abeállítás nyugodtan egy valamivel magasabb értékű lehet. A 10745 cikkszámúROCO-LENZ dekóder esetén egy „31” értéknél például a mozdony már 8…10 m-ttesz meg, mire a teljes sebességét eléri. Jelzési és beszerzési segítségként a szük-séges idő számít, illetve a gyakran hozzátartozó frázis „ gyorsulás 0-ról 100-ra… salatt” Ha a mozdony a modellvasúti szituációban „01” értékkel a legnagyobb sebes-ségét gyors szabályzógomb elforgatásnál 1 s alatt eléri, akkor „30” értéknél ezt 30 salatt éri el.


A fékezésnél (késleltetésnél) a helyzet pontosan ugyanilyen. A kis érték - a „P” és az„F3” nyomógomb-kombinációjával – egy rövid fékutat hoz létre és a kis létesítmé-nyekre és a „Kis mozdonyvezető”-re ez a helyes érték. A Modellvasutas a nagy érté-ket a létesítményének kiterjedt vágányvezetésénél részesíti előnyben. (Emellett él-vezi a hátborzongató élvezeteket, hogy a temérdeknyi mozdonyaival a mozdonyszínhátfala előtt még időben megállhasson)Végül a terhelésszabályzós dekódernél a legnagyobb sebesség változtatható, job-ban mondva, csökkenthető. Konzekvensen erre a „P” és az „F4” nyomógomb-kombinációja ajánlható.A 10745 cikkszámú dekódernél például a „15” előre beállított érték a mozdonyt amotorfordulatszám és a meghajtás áttétel szerinti legnagyobb sebességgel futtatja.Egy „02” beállítás a végsebességet körülbelül a 45 %-ára csökkenti. Ezzel a gyor-sabb mozdonyoknál mérsékelhető a szűk ívű kanyarokban történő kidőlés veszélye.A tervezett kettősvontatásnál is így a gyorsabb mozdony a lassabbhoz jobban hoz-záilleszthető.A dekóder egy hatodik programozási rutinja, amit itt mi Menetfokozat fogadási kés-zség beállításának nevezünk, egyébként ezt többnyire praktikusan „CV29”-nek vagy„1. beállítás”-nak nevezik, a legutolsó fontosként egyszerűen a „P” és a „STOP”nyomógomb-kombinációjával érhető el.Röviden visszatérve a Mozdonyegér 1-hez, amelynél egyáltalán nem feltűnő, hogy adekóder a szabályzógomb fokozatmentes elfordításánál mindkét menetiránybanténylegesen 14 egyedi sebességfokozatot változtat. Míg az első DCC dekóderekténylegesen is csak ezt a 14 menetfokozat utasítást érthették, és a motornak is csakezt adhatták tovább, eközben a dekódereket továbbfejlesztették. Ez emberi számításszerint már 14 menetfokozattal sem egészen egyszerű, további támpontok nélkülkülönösen a felső sebességtartományban az egyik menetfokozatról a következőretörténő váltást nyomon követni. Ezért a sebességskálát 28 finomabb fokozatra osz-tották fel. Sőt a jövőben a dekóderek széles frontján már 128 sebességfokozattalszámolnak.A „P” és a „STOP” nyomógomb-kombináció után a „04” érték megadása azt jelenti,hogy a dekóder digitális és analóg módon használható. A digitális üzemben 14 me-netfokozat utasítást vár és a motorra a 14 menetfokozatot többnyire impulzus szé-lességi formában adja ki. Ehelyett időközben legalább ugyanolyan fontos a „06” értékmegadása, ami előirányozza a digitális vezérlőjelek dekóder általi megértését és ahagyományos trafófeszültség elfogadását. Digitális üzemben 28 menetfokozat uta-sítást vár és ad tovább.A Mozdonyegér 2 a 10761 cikkszámú erősítővel nem olvasóképes, azaz a cím-ben és az összes eddig megnevezett beállítási lehetőségekben lévő értékek akijelzőben nem valódi értékként, hanem csak javaslatként jelennek meg!3.4. Szakértői programozás a Mozdonyegér 2 rendszerbenA középsebesség fogalmát ezen a helyen egy kis grafikon segítségével kell szem-léltetni. Példaként a CV6 beállítására legyen egy Re 460 sorozatú SBB mozdony egymásodik verziós, 28 menetfokozattal ellátott 10745 cikkszámú dekóderrel.Anélkül, hogy az ajánlott bejárási időt maga mögötte hagyná, ez a mozdony a digitá-lis üzemben (CV5 = 63) elérhetné a körülbelül 230 km/h maximális sebességet. Mifeltesszük, hogy az indítási feszültség (CV2) egy igen hasznos „03” érték, és a kö-zépsebesség (CV6) pontosan a középen lévő érték, azaz „33” legyen. Így adódik esebesség lineáris vonala.


A sebesség-jelleggörbe egy közepes CV6 értéknél

A körülbelül 4 km/h-ás minimális sebességnek megfelelő 1. menetfokozat és a min-tegy 220 km/h–ás maximális sebességnek megfelelő 28. menetfokozat közötti me-netfokozatokat egyenlő mértékben felosztják. A szomszédos menetfokozatok közöttisebességkülönbségeket mindig egyenlően, körülbelül 8 km/h-ban határozzák meg.Ha a CV6 értékét kisebbre állítják, akkor az 1…14 menetfokozat lépcsőzetes felállí-tása szűkebb lesz, azaz a sebességkülönbség nem lesz olyan nagy abban a tarto-mányban, amelyben az emberi érzékelő-képesség szerint a sebességkülönbségneknagyobbnak kellene lenni. Ezért gyakran gyárilag a középértéknél valamivel alacso-nyabb CV6 értéket részesítenek előnyben. Ezzel egy finom rendezési lehetőség islehetséges. A mi következő példánkban legyen a CV6 értéke „18”. A CV2 és a CV5értékei az összehasonlítás érdekében maradjanak változatlanok.

Példa egy sebesség-jelleggörbére kisebb CV6 értéknél

Ezzel az alacsonyabb 1…14 közötti menetfokozatoknál a különbség mintegy 4 km/h-ra csökkent, míg ezzel szemben a magas menetfokozatoknál ez az érték egyenként12 km/h-ra nőtt!Természetesen a nagyobb sebességek finomabb lépcsőzetes felosztása is lehetsé-ges, ha egy nagyobb CV6 értéket választanak ki.


Példa egy sebesség-jelleggörbére nagyobb CV6 értéknél

Ez a beállítás bizonyára hasznos lehet akkor, ha a vonalszakaszi menetekre a kü-lönböző mozdonytípusok sebességeit – például a két mozdonyegér vezérléséveltörténő kettősvontatásra – egymáshoz kell illeszteni. A mi példánkban most a na-gyobb sebességkülönbségek a kisebb menetfokozatoknál vannak, míg ezzel szem-ben a magasabb menetfokozatoknál kisebbek vannak.3.5. Különös alkalmazások a DCC formátumban3.5.1. Hurokvágány, vágányháromszög és fordítókorongHa magánál a digitális üzemnél nem az a lényeg, hogy egy meghatározott menet-irányra mindkét digitális pólust, „egyiket a baloldalra” és „másikat a jobboldalra” avágányba megfelelően betáplálják, addig két olyan pólusról van szó, amelyek nemokozhatnak rövidzárlatot. Egy rövidzárlat azonban a kétoldali megszakítás ellenére ahurokvágányoknál, a vágányháromszögeknél és a fordítókorongokra történő vágány-csatlakozásoknál akkor keletkezhet, ha a polaritás nem egyezik. Úgy, ahogy azanalóg üzemben ezzel szemben tehát itt is intézkedések szükségesek. A hurokvá-gánynál ismét a 10019 cikkszámú relé és a kapcsolótalpfa/vágány hívható segítsé-gül.

A digitális hurokvágány-kapcsolás a 10019 cikkszámú relévela töltéses ROCO-Line vágányra


Az analóg kapcsolással összehasonlítva (Lásd az 1.3.6. pontot.) érthető, hogy mosta kettős megszakító-helyek előtt és mögött vonatérintkezők találhatók.A digitális rendszerre a megszakító-helyek átjárásakor ugyanazt a polaritást kell biz-tosítani, a hurokvágány-bejárásra, vagy kijárásra az egyenesre vagy leágazásra ál-lított kitérőnél. Gyakorlott Szemlélőnek feltűnik, hogy e magyarázat szerint most ahurokvágányban az átpolarizálható mellékcsatlakozással a vonat kvázi a kerekekalatt a magát a polaritást változtatja meg. Semmi gond! A vonatirány ismertetőjele adigitális üzemben többé már nem a pólusok helyzete, hanem a digitálisan kiadottirányjel, ami most is megmarad! A hurokban lévő vonat számára a relé munkaérint-kezőinek az átugrása révén okozott nagyon rövididejű árammegszakítás alig észre-vehető a sebesség pillanatnyi lelassulásában.Sokkal elegánsabb és egy minimális kábelezési költséggel jár a 10769 cikkszámúdigitális hurokvágánymodul alkalmazása:

A digitális hurokvágány-kapcsolás a 10019 cikkszámú relévela töltéses ROCO-Line vágányra

A főcsatlakozás maradt a fővágányon és a hurokba még egyszer csak a hurokvá-gánymodulon keresztül kerül. Teljesen mindegy, hogy milyen a kitérőállás és bejá-rásról vagy kijárásról van-e szó. Ha a vonat kettős megszakító-helyen történő átjárá-sakor a modul megállapítja, hogy egy rövidzárlat keletkezett, akkor villámgyorsan ahurokvágányban pólust vált - ez így egy tiszta, egyszerű dolog!

Egyébként:A hurokvágánymodulban egy trimmpotméter található (Ez egy olyan ellenállás,amely egy csavarhúzóval beállítható.), amit úgy kell beállítani, hogy a modulgyorsabban működjön a mozdonyegér rendszerben lévő rövidzárlat felisme-résnél. Ha a rendszer egy állandó rövidzárlatot jelent, akkor leellenőrizendő,hogy a bemenet két pólusát a kimenettel szemben véletlenül nem cserélték-efel!

Ez a kapcsolás a hurokvágánymodullal nyugodtan meg is ismételhető, például akettős hurokvágány esetén:


Kettős hurokvágány digitális üzemeltetésben

Tudnivalók:Az analóg rendszerben üzemelő kettős hurokvágánnyal ellentétben adigitálisan bejárhatónál több vonat lehet úton:

A fejállomáshoz csatlakozó digitális vágányháromszög a 10769 cikkszámú hurokvá-gánymodulon keresztül a töltéses ROCO-Line vágánynál


A vágányháromszögnél ésszerű módon vagy egy szárat szakaszolnak le mindkétoldalt elektromosan, ha ez legalább olyan hosszú, mint a leghosszabb közlekedővonat, vagy pedig egy háromszögcsúcsot. Ezek a vágányszakaszok legjobban ismétegyszerűen egy hurokvágánymodulon keresztül táplálhatók. Többnyire két három-szögcsúcs egy többé vagy kevésbé nagy vágányalakzaton keresztül egymással ösz-szeköthető. Itt harmadik csúcs leszakaszolását és a hurokvágánymodul használatátvalósították meg.

A fordítókorong egy kényelmes, digitális menetáram betáplálással(A leállított mozdonyok világíthatnak, illetve a gőzmozdonyok füstölhetnek is)

Végül ez a fordítókorongnál is legyen nagyon kényelmes, azonban ez így a 10769cikkszámú hurokvágánymodul alkalmazásával valóban csak a digitális üzembenhasználható kapcsolás. A fordítókorong leírásból következik, hogy a tolókapcsolónkeresztül az áramellátásra azok a mozdonyleállítást végző (un.) sugaras vágányokkapcsolhatók rá, amelyeknél a fordítóhíd megáll. A fordítás befejezésekor természe-tesen az összes többi sugaras vágány is áramellátás nélküli lesz, ami az analógüzemben egyébként egy nagy előny. (Máskülönben az összes leállított mozdony afeszültség növelésekor egyidejűleg elindulna.) A digitális üzemben azonban a moz-donyok a címűk alapján egyedileg állíthatók le, és ezek a mozdonyok még a homlok-világításukat is bekapcsolhatják, sőt még a kéményen keresztül a füst is távozhat, haa sugaras vágányokat a digitális áramellátásra egyedileg rákapcsolják. Az árok pe-remén lévő kiegészítő kettős szigetelő sínösszekötők egy lehetséges rövidzárlat ve-szélyét akadályozzák meg. A híd végein lévő érintkezők a második szomszédos su-garas vágány vágányprofiljait áthidalhatják!A hurokvágánymodul ebben az esetben a menetáram fordítóhídra történő betáplálá-sára használható fel, hogy a mozdonyt a forgatási folyamat alatt is a homlokvilágítás-ra és a füstképzésre digitális árammal elláthassák.

Egyébként:A kézi vezérlőegység tolókapcsolója itt az árokperemnél lévő toldalék-vágányok áramellátására mindig szélső állásban hagyható!


3.5.2. Kombináció a hagyományos vágányterülettelHabár „Rómát sem egy nap alatt építették fel”, így egy nagyobb analóg létesítménynéhány tulajdonosa sem könnyebbülhet meg akkor, amikor a digitalizálás gondolatá-nál a mozdonyai digitalizálását ne egy nagy egyedi pénzügyi tömegnek és az ezzeljáró időbeli kötelezettségnek nézze.

Intézkedések nélkül a digitális és analóg szomszédságnálrövidzárlat és sérülésveszély

Mindkét mozdonyegér rendszer lehetővé teszi, hogy egy hagyományos létesítménytrészekre osszanak. A DDC dekóderek tudvalevően „otthonosak” a digitális és azanalóg vágányokon, valamint nem nehéz egy létesítményen egymás mellett két(vagy több) analóg és digitális területet létrehozni és így legalább a digitális mozdo-nyokkal kedv szerint ezeken ide-oda közlekedni. Azonban kétségtelenül a nem digi-talizált mozdonyoknak az öröklött analóg területen kell maradniuk. Eddig rendbenvolna, azonban:Mindkét létesítményterületet kettős szigetelő-sínösszekötőkkel kell leszakaszolni, devannak olyan digitális mozdonyok, amelyek a „világ vándoraiként” a szerelvényeivelezeken a megszakítási helyeken átmennek, és ekkor az analóg és digitális rendsze-reket elektromosan áthidalják. A vontatójárműveknek többnyire sok áramfelvevőpontjuk van, és a rövidtávforgalmú kocsik száma is mindenkor mindkét rendszer má-sodpercnyi összekötését okozza. A digitális központi egység, az erősítő – segéderő-sítő - azonban semmi esetre sem kaphat olyan „idegen feszültséget”, mint amilyentpéldául a szabályzótrafó előállít. Következésképpen akkor, mi a teendő?

Az átjáró-folyosóval ellátott 10768 cikkszámú megszakító-modul hatásmódjaa Mozdonyegér 1 rendszer példáján


A legjobb a vágányhoz menő csatlakozásban a trafó után egy 10768 cikkszámúmegszakító-modult beépíteni, ami – igen rafináltan – a digitális áramot a vágányki-menetén kifürkészheti. Arra az időszakra, amikor az analóg területre menő vagy azarról jövő járművek magát a digitális áramot az analóg területre beviszik, a megsza-kító-modul működésbe lép és a trafót lekapcsolja. A hatásmód legjobban egy folya-mat ábra segítségével érthető, ami itt már egy átjáró-folyosót is tartalmaz:

Azonban minek kell az átjáró-folyosó? A digitális és az analóg vágányterületek amegszakító-modullal már „együtt dolgozhattak”.Az analóg létesítményterületen is egynél több dekóder nélküli mozdony található. Hamost egy vonat átmegy a „határon”, akkor az analóg mozdonyokat a digitális áramhirtelen túlerőlteti. Az összes mozdony hirtelen megáll és búgni kezd.Egy „átjáró-folyosó” ezzel szemben ezeket a mozdonyokat akadálytalanul továbben-gedi, még akkor is, ha egy digitális vonat átmegy a „határon”, mivel a digitális áramaz átjáró-folyosóban legfeljebb a tisztán analóg területig juthat el. Itt azonban egyelőfeltétel, hogy az átjáró-folyosó legalább a saját áramellátási oldaláról néhány vo-natmozgásra reagáljon, valamint, hogy legalább olyan hosszú legyen, mint a létesít-ményen lévő leghosszabb vonat.


A digitális és analóg létesítmény egymás mellett átjáró-folyosó nélkül

Az átjáró-folyosó a digitális és analóg létesítmény között

Ha a digitális és analóg területek között több összekötőszakasz van, akkor a Fel-használó eldönti, hogy ténylegesen mennyi legyen a „határforgalom”. Ha egyidejűleglegfeljebb csak egy egyedi „határátkelő” van, akkor az összes átjáró-folyosóra ele-gendő egy egyedi megszakító-modul.Azonban több átjáró-folyosón keresztül élénk határforgalom játszódhat le, és célsze-rű, hogy mindegyik átjáró-folyosót egy saját megszakító-modul táplálja, úgy, ahogyez egy üzemelő létesítmény pillanatfelvételén látható:


Több vonat közlekedése a digitális és analóg létesítmény között

A DCC dekóder tulajdonságainak még egy egészen más vonatkozása van, az ana-lógáram „megértése”.Nagyobb létesítményeknél és sok vonatüzemnél többnyire egy olyan blokkvezérlésszükséges, amelyek az irányvágányokra hatnak. Az irányvágányoknál azonban azösszes vonat ugyanabba az irányba közlekedik, ez viszont egy olyan tipikus feladat,amit már az analóg üzem is megoldhat! Így a vonatok a blokk biztonsági technikájánbelül maradnak és a tulajdonképpeni digitális területen az egyedi, digitális menetekremég több energia marad.A lent lévő vágányterv-példánál egy vontatási teleppel és vonalszakaszi vágány-csatlakozásokkal ellátott állomás látható. Amíg a lila színű terület digitálisan vezérelt,addig a tisztán analóg területet sárga színnel, és az átjáró-folyosókat pedig váltakoz-va, lila és sárga színnel ábrázolták.

Egy digitálisan vezérelt fejállomás példája(A menetszakaszokat analóg módon vezérlik)


3.5.3. A Mozdonyegér 1 használata a Mozdonyegér 2 rendszerben„Felfelé kompatibilis”-nek nevezik azt a tulajdonságot, amit már a Mozdonyegér 1rendszer a „bölcsővel” megkapott.Más szavakkal mondva a Mozdonyegér 1 összes tulajdonsága a nagyobb Mozdony-egér 2 rendszerben használható. Ha a Mozdonyegér 2 rendszerre vonatkozó döntésegy későbbi időpontra esett volna, akkor a Mozdonyegér 1 kezelőszerveket továbbrais szabályzóegységként használhatnák. A Mozdonyegér 1 központi egységének vá-gánykimenete és a Mozdonyegér 2 erősítő szolgai bemenete között lévő 10759 cikk-számú átadómodul lehetővé teszi, hogy az 1…8 címmel ellátott mozdonyok az ösz-szes mozdonyegérrel vezérelhetők legyenek, viszont kétségtelen, hogy a 9…99 kö-zötti címmel ellátottak csak a Mozdonyegér 2-ről. Talán ez éppen egy ideális kombi-náció arra, hogy a gyerekek a Mozdonyegér 1-en játszhassanak és „tévedésből” bi-zonyosan semmit sem programozhassanak át. Ezzel szemben a felnőttek vezérel-hetnek és programozhatnak a Mozdonyegér 2-vel Ezen kívül az értékes mozdonyo-kat – magasabb mozdonycímekkel ellátva – a túlságosan gyors kezelésektől és afiatal mozdonyvezetők menetmanővereitől megvédhetik.Egy ilyen kapcsolatban a Mozdonyegér 1 rendszer alárendelt rendszerként a sajátközponti egységével valódi parancsadónak „degradálható”. A központi egység kime-netét tulajdonképpen többé már nem terhelik, mert ez csak a digitális információkátvitelére szolgál. Ezért az áramellátására egy kis trafó is elegendő.

Két még említésre méltó különlegesség a Mozdonyegér 1 rendszer Moz-donyegér 2 rendszerben történő használatához:Mivel az adatfolyam csak a kisebb, rácsatlakoztatott Mozdonyegér 1 rendszer-től megy a nagyobb Mozdonyegér 2 rendszer felé, ezért a következő művele-teknél a Mozdonyegér 1 rendszer eredeti tulajdonságai hatástalanok:A Mozdonyegér 2 kezelőszerven bekapcsolt/ismét feloldott vészleállítás a Moz-donyegér 1 világítódiódájának az ellentétes állapotát nem befolyásolja;Ha a Mozdonyegér 2 kezelőszervnél egy mozdonycímet lehívnak, akkor ez aMozdonyegér 1 kezelőszervvel is lehívható, - de a LED nem alszik ki, mert aMozdonyegér 2 rendszer „repülő átvétel” logikája érvényben van.Mihelyt a Mozdonyegér 1-gyel a kizárólagos 14 menetfokozatú parancsot kikül-dik, hogy egy 1…8 közötti címmel rendelkező mozdonyt vezéreljenek, akkor ezta Mozdonyegér 2 rendszer azonnal úgy veszi, mintha egy, 1…8 közötti címrevonatkozó 14 menetfokozatú parancsot határoztak volna meg.Ajánlatos lenne ebben a kapcsolatban az első nyolc dekóder-címet is 14 me-netfokozat-fogadókészségűre átprogramozni.


A Mozdonyegér 1 rendszer használata a Mozdonyegér 2 rendszerben

3.5.4. Több teljesítmény a segéderősítővelElég ritkán használják a Mozdonyegér 1 rendszert a nagyobb létesítmények vezérlé-seként. Viszont, ha mind a nyolc mozdonynak valóban egyidejűleg a vágányokon kellmozogniuk, akkor a Mozdonyegér 1 központi egysége a teljesítményének a határánvan! Ekkor csak az segíthet, ha a központi egység kimenetére két Lenz LV100 vagyLV101 erősítőt csatlakoztatnak, amelyeket mindenkor egy erős transzformátorral kelltáplálni. Ekkor két, adott esetben három ilyen Lenz erősítő is táplál egy-egy olyanteljesítményterületet, amelyet a „szomszédjától” kettős szigetelő sínösszekötőkkelválasztottak el. A központi egységnek ekkor elegendő ismét egy kisebb transzfor-mátor.Szinkronizálási okok miatt a Mozdonyegér 1 rendszernél kizárólag ez a teljesítmény-növelő típus a megengedett.


A ROCO 10751 cikkszámú központi egységének a teljesítménynövelése

Valamivel könnyebb a teljesítménynövelés kialakítása a Mozdonyegér 2 rendszernél:20 egyidejű vonatmozgásig (alkalmasint egy nagy létesítmény előfeltételeként) ezakkor lehetséges, ha a 10761 cikkszámú erősítőre a saját teljesítmény területévelegyütt a segéderősítő kimeneti csatlakozóhüvelybe a saját szinkronizált teljesít-ményterületeivel együtt maximum négy segéderősítőt sorolnak be.Ehhez persze egy kis előrelátás is kell, hogy a kettős megszakítási helyekkel azegyedi teljesítményterületeken lévő forgalmat körülbelül egyenlően osszák el.

Teljesítménynövelés a Mozdonyegér 2 rendszernél


3.6. Daruvezérlések a DCC formátumbanMaximum három daruig a vezérlés szó szerint kézből jóval kényelmesebb a 10780cikkszámú joystick használatával.A kibocsátáskor maga a joystick, egy fekete dobozt tartalmaz, ami egy saját kis DCCdigitális rendszert ábrázolt. Ha csak állódarukat vezérelnek, akkor ezeket amúgy iselektromosan a joystick dobozából jövő kétpólusú kábelen keresztül függetlenül táp-lálhatják. Ha persze egy síndarut kell a joysticken keresztül vezérelni, akkor ajánlatoslenne ismét egy kétpólusú átkapcsolót (a digitális többvonat-vezérlésű Mozdonyegérrendszer és a joystick rendszer között) a meglévő átrakóüzem vágányszakaszáraalkalmazni.

A 10780 cikkszámú joystick

Egy darusvágány a joystickre történő átkapcsolásra


A balra mutató nyíl nyomógombbal a címek egyébként sorrendben 6-tal kezdve 7-re,majd 8-ra válthatók, aztán ismét 6-ra és így tovább.A joystick felső részén lévő „BE-KI” (ON-OFF) nyomógomb szériaszerűen „KI” (OFF)állásban tartandó.

A joystick lábánál található mindkét hosszában és keresztben lévő beállító kerekek-kel az üzembevételkor a mozgások hallás után úgy szabályozandók be, hogy a joys-tick nulla állásánál a darumotorok „maguktól” ne mozogjanak.3.7. Digitális kitérőállítás a DCC formátumbanSok mozdonycím alkalmazása és több mozdony egyidejű járatása már egyetlen két-pólusú vágánycsatlakozó-kábellel mindkét Mozdonyegér-rendszernél lehetséges. Mijön ezután, ami kívánságként megvalósítható, a kitérők digitális vezérlése és ezzel akábelezés, valamint a létesítménypulton lévő helyigény minimálisra csökkentése?Ténylegesen mindkét Mozdonyegér-rendszer a digitális 42624 cikkszámú vörös vagyfehér töltéses állítóműveket magukon a mozdonyegereken keresztül vezérelheti. A2002-ben újonnan megjelent 10775 cikkszámú nyolcszoros modul az összesen 8kimeneti címből legalább az első négynél a Mozdonyegér 2 kezelőszervén keresztülüzemeltethető.Ha az egyik rendszerre a 10770 cikkszámú kitérő-billentyűzetet vagy a 10772 cikk-számú útvonalvezérlőt rácsatlakoztatják, akkor ezen keresztül a 42624 cikkszámúágyazatos állítómű ugyancsak lehívható, de a 10771 cikkszámú négyszeres modul,vagy a 10775 cikkszámú nyolcszoros modul is, amikkel ekkor már az összes hagyo-mányos állítómű-típus is digitálisan üzemeltethető.Mindegyik Mozdonyegér csak mozdonycím utasításokat ad ki, míg a billentyű-zet/útvonaltervező kizárólag kitérőállításra vonatkozó állítási parancsokat adhat ki.Mindkét címtípust egymástól teljesen függetlennek tekintik, azaz egy 001 kitérőcíműkitérő (egyébként a billentyűzettől vagy az útvonaltervezőtől lehívva) nem reagál ar-ra, ha a Mozdonyegéren egy 01 mozdonycímet választanak ki.A „kitérő” oldaláról viszont a 42624 cikkszámú ágyazatos állítómű megérti mind amozdonycímeket, mind pedig a kitérőcímeket, attól függően, hogy utoljára és ezértmég érvényes címként, melyik címtípust programozták be.


A digitális kitérőállítás a 42624 cikkszámú digitális töltéses kitérő-állítóművekkel a Mozdonyegér rendszerekben (2002.12.01-i állapot)

RendszerVezérlés a Moz-

donyegérrel(a mozdonycímek

alapján)

Vezérlés a 10770 cikkszámú bil-lentyűzettel vagy a 10772 cikk-

számú útvonalvezérlővel (a kité-rőcímek alapján)

Mozdonyegér 1

Max. 16 kitérő* a42624 cikkszámúvörös állítóműnélMax. 8 kitérő* a

42624 cikkszámúfehér állítóműnél

Max. 128 kitérő a 42624 cikkszá-mú (vörös vagy fehér) állítóműnélés/vagy a többi kitérőnél/jelzőnéla 10771 cikkszámú négyszeres-modulon és a 10775 cikkszámúnyolcszoros-modulon keresztül

Mozdonyegér 2

Max. 198 kitérő* a42624 cikkszámúvörös állítóműnélMax. 396 kitérő* a42624 cikkszámúfehér állítóműnél

Max. 256 kitérő a 42624 cikkszá-mú (vörös vagy fehér) állítóműnélés/vagy a többi kitérőnél/jelzőnéla 10771 cikkszámú négyszeres-modulon és a 10775 cikkszámúnyolcszoros-modulon keresztül

* Kérem, hogy vegye figyelembe:A „mozdonycímek”-nél a világítás, illetve az F1 funkció nyomógombokfegyverzete a kitérőállításokat a mozdonyfunkciókkal egyidejűleg hívhatjale, ami általában nem ésszerű. A világítás funkció csaknem az összesmozdonynál megtalálható, viszont ez a kitérőállításra csak akkor lennehasználható, ha a mindenkori címeket 14 menetfokozatra határozzákmeg. (A Mozdonyegér 1 rendszernél ez egyébként kényszerű.) Amíg aMozdonyegér 1 rendszernél az összes mozdonycím gyorsan lefoglalható,addig a Mozdonyegér 2 rendszernél normál esetben elegendő lehet aszabad címeket megtalálni.

A 10771 cikkszámú négyszeres kitérőmodul kizárólag a kitérőcímeket érti meg, anyolcszoros modul viszont az említett 8 kitérőcímet vagy a 4 mozdonycímet. Miköz-ben a hagyományos ikertekercses állítóművek összes típusa (vagy a kimeneten kétkocsiszétkapcsoló-vágány, a „C” és „+”, valamint a „C” és „-„ kapcsokkal) állítható,addig egyébként gyakran nagyon jól beválik a meglévő létesítmény utólagos digitali-zálására.A meglévő beépített állítóműveket nem szükséges kiépíteni.A hárompólusos csatlakozást mindenkor csak a négyszeres, vagy a nyolcszoros mo-dul kimeneteihez kell elvezetni.


Mágneses berendezések digitális kapcsolása (2002-es állapot)

A 42620 cikkszámú vörös, digitális ágyazatos kitérőállítómű két fekete kábellel ren-delkezik, amelyek végén síncsatlakozó-hevederek találhatók. Az állítómű ezzelmindkét vágányprofilból megkapja az állítási parancsinformációkat és a kapcsolásienergiát. A harmadik, csatlakozósaruval ellátott zöld színű kábelt csak akkor kell azegyik sínfejre felhúzni, ha az állítóművet programozni kell. Az állítómű a ROCO-Lineösszes ágyazatos kitérőjébe beleillik.

A vörös, digitális, ágyazatos kitérőállítómű

A 42624 cikkszámú digitális ágyazatos kitérőmeghajtás 2001-ben újonnan megjelentfehér verziója ismét választhatóan mind a mozdonycímekre (a mozdonyegéren ke-resztüli vezérlésre), mind pedig a kitérőcímekre (a billentyűzeten vagy az útvonalve-zérlőn keresztüli vezérlésre) programozható. A vörös színű elődjével szemben eznéhány különlegességet is képes felmutatni:

• Habár a Mozdonyegér 1 és a Mozdonyegér 2 rendszernél egy mozdonycímalatt a világítás nyomógomb volt programozható, addig a Mozdonyegér 2 rend-szernél viszont már az F1 funkciógomb mellett az F2, az F3 és az F4 funkció-nyomógombok is a programozásra rendelkezésre állnak;

• Egy mozdonycímre történő programozás valamivel nehezebb lehetett;• A zöld programozó kábel a vágányprofilra csatlakoztatható;• A mozdonyegéren lévő „P” és „*” nyomógombok egyidejűleg megnyomhatók;• A kurzor nyomógombokkal a kívánt cím beállítható;


• A megerősítéshez a „P” nyomógombot kell megnyomni;• A kívánt funkciónyomógombok (F1….F4) megnyomhatók;• A zöld programozó-kábel lehúzható.

A fehér kitérő-állítóműnek a mozdonycím megtartása mellett az egyik funkciónyomó-gombról egy másikra történő felcserélése is kevés lépésben végrehajtható:

• A mozdonyegéren a megfelelő mozdonycímet válassza ki;• Csatlakoztassa a vágányprofilra a zöld kábelt;• Működtesse az új funkciónyomógombot;• A zöld programozó kábelt a vágányprofilról távolítsa el.

Egy kitérőcím a billentyűzettel vagy az útvonalvezérlővel ugyanúgy programozható,mint a 46424 cikkszámú, vörös állítóműnél.A 10771 cikkszámú négyszeres kitérőmodul címeinek a 10770 cikkszámú billentyű-zettel vagy a 10772 cikkszámú útvonalvezérlővel történő a programozására csupán amodul hosszabbik oldalán lévő programozó-nyomógombot kell 5 s-ig benyomva tar-tani addig, amíg a rövidebb oldalon lévő ellenőrző világítódióda ki nem gyullad, éségve nem marad. Azután a billentyűzeten/útvonalvezérlőn a négy egymásután kö-vetkező címszámokból azt kell megadni, amelyiket később az 1…4 kimeneteken megkell kapni. Lehetséges – a négyes egyszeregynek megfelelően – az 1,2,3,4 vagy az5,6,7,8, vagy a 9,10,11,12, stb. csoportokból egyet kiválasztani.Ha például a billentyűzeten a 007 számot adják meg, akkor itt a második négyescsoportot kérdezik le és automatikusan az 1. kimenet a 005 címet, a 2. kimenet a006 címet, a 3. kimenet a 007 címet, míg végül a 4. kimenet a 008 címet kapja meg.A leágazásra-, vagy egyenesre-állításra vonatkozó iránynyomógombok működteté-sével a programozás már befejeződik. Ha ezen, kijelzőn lévő címek közül az egyikállítási irányt még egyszer lekérdezik, akkor a kitérő már átáll és az irányt az egyikLED világítása jelzi ki.

A 10771 cikkszámú négyszeres kitérőmodul

Ezen kívül a négyszeres kitérőmodul háromszoros szempontból számít különleges-nek:Az energiát a digitális áramkörből kaphatja akkor, ha a váltóáramú kettőshullámmal(≈) jelzett csatlakozókat a „J” és a „K” csatlakozókkal mindenkor összekötik. Ezzelszemben a váltóáramú csatlakozóknak egy saját trafóval történő csatlakoztatásakora kitérő-állítási folyamatok a több-vonatüzem „háztartási” áramát kiegészítőleg nemterhelik meg.


A két „T” jelű csatlakozás olyan kitérő és jelzőállításokra használható, amit maguk avonatok, azaz automatikusan működtethetnek. Így például, ha a 3. kimenetre egyjelző-relét csatlakoztatnak, akkor annak a „zöld” állása a „+” kimeneti csatlakozásonkeresztül, és a „vörös” állása pedig a „-„ csatlakozáson keresztül működtethető.Egy, a jelzőszakasz után lévő Reed érintkező, aminek az egyik pólusát a „T” kapocs-csal, a másik pólusát pedig a „-„ kapoccsal összekötötték, egy „vörös”-re történőautomatikus jelzőállítást működtet, ha egy mágnessel ellátott jármű felette elhalad.A négyszeres kitérőmodulnak mind a négy kimenete ezen kívül az impulzus tartós-ságot tekintve mágneses berendezésekhez, az állandó áramot vagy a váltakozó vil-logást tekintve pedig lámpákhoz használható. Az előfeltétel, hogy egy fogyasztót,legyen ez csak egy egyszerű izzó, a programozandó kimenetre rácsatlakoztassák. AMozdonyegér 2-en lévő „P” és „F1” nyomógombokkal az 1. kimenet, a „P” és „F2”nyomógombokkal a 2. kimenet, a „P” és „F3” nyomógombokkal a 3. kimenet és a „P”és „STOP” nyomógombokkal a 4. kimenet kérdezhető le. Ha ehhez mindenkor egy0…15 közötti értéket adnak meg, akkor ez „0”-nál 0,1 s-tól a „15”-nél lévő 15 s-ig fo-kozatonként növekvő hosszúságú impulzust ad ki.A „32” értékkel a kimeneten tartós áram jelenik meg, ami 1,7 A-ig terhelhető. (Mind anégy kimeneten együttesen maximum 3,0 A.) A 33…47 értékek között egy 4 Hz-től0,5 Hz frekvenciáig terjedő villogás állítható be. A „P” nyomógombbal a megszokottmódon az értékkiválasztás mindenkor megerősíthető és a programozás befejezhető!

Figyelem:Az általában a digitális rendszerhez történt állandó csatlakoztatás miatt egymozdonycím átprogramozásánál a négyszeres kitérőmodul címe is átállítódik,a mozdony menettulajdonságainak az átprogramozásánál a modulkimenetektulajdonságai ugyancsak átállítódnak. Ezért a négyszeres kitérőmodul alkal-mazásánál a mozdonyprogramozásra egy saját programozó-vágányt kell lét-rehozni. Ha több 10771 cikkszámú modult használnak, akkor gondoskodnikell arról, hogy egy négyszeres kitérőmodul kimeneti tulajdonságainak amegváltoztatásánál a többi modult a digitális táplálástól elkülönítsék!Más Gyártóknak az NMRA-t megelőző időből származó kitérődekóderei egymozdonycímre egyébként csak tévesen programozhatók át, amiből azokatspeciális programozás nélkül többé már nem lehet „visszahozni”.

Egy kimenet villogása egyébként az egyenesre állító nyomógomb működtetésévelaktiválható és a leágazásra állító nyomógomb megnyomásával kapcsolható ki.Egy aktivált villogófolyamatot az átmeneti vészleállítás után ismét kézzel kell lehívni.

Az összes, 10770 cikkszámú billentyűzeten, a 10772 cikkszámú útvonalve-zérlőn, vagy a 10790 cikkszámú, háttér-világítású mozdonyegéren lévő LED-eken felismerhető kitérő és jelzőállásokban az a közös, hogy egy „hamis”visszajelzésről van szó.A mester-mozdonyegérben az utolsó állítási parancs minden mágneses be-rendezésre, illetve dekóder kimenetre tárolódik, és a cím lehívására ezmegjelenik. Amennyiben a mágneses berendezés mechanikusan és elekt-romosan rendben valóban van, akkor a kijelzés helyes. Egy állítómű kézi ál-lításakor azonban, legkésőbb a soron-következő állítási paranccsal, a beren-dezés állását és a kijelzést összhangba kell hozni.


Leginkább az az elgondolás vezetett (2002-ben) a 10775 cikkszámú nyolcszoros ki-térő dekóder megjelentetéséhez, hogy így jutányosan lehessen a kitérőket és a jel-zőket digitalizálni. Emellett a fő szemponttá a leggyakoribb alkalmazás vált, azaz azikertekercses mágneses berendezések vezérlése.Ez az áramellátást kizárólag a digitális vágányból kapja. Az összes kimeneten időbenállandóra beállított impulzusokat ad ki. A csatlakoztatott kitérők és jelzők befolyáso-lási lehetősége a vágányérintkezőn keresztül nem lehetséges.

A nyolcszoros kitérőmodul

Az 1…4 kimeneti csoport és az 5…8 kimeneti csoport 4 saját kitérőcímre programoz-ható. Ez nagyon praktikus lehet akkor, ha például a létesítményen lévő összes kité-rőcím teljesen kiadható. (Adott esetben egy négyszeres kitérőmodul a négy címhe-lyével, vagy egy jelzőmodul az ugyancsak négy címhelyével alkalmazható.)Az 1…4 kimenetek címprogramozása

• Nyomja be a programozó nyomógombot;• Válassza ki a billentyűzeten/útvonalvezérlőn a 4 címből azt, amelyik a kívánt

négyes csoportba tartozik;• Nyomja meg a „Leágazás” nyomógombot.

Az 5…8 kimenetek címprogramozása• Nyomja be a programozó nyomógombot;• Válassza ki a billentyűzeten/útvonalvezérlőn a 4 címből azt, amelyik a kívánt

négyes csoportba tartozik;• Nyomja meg az „Egyenesen” nyomógombot.

Néhány, a lehetséges programozásra szándékosan kiválasztott alábbi példa (WA =kitérőcím, LA = Mozdonycím), amelynél a 4. és 5. példa ésszerűségén természete-sen bizonyára megoszlanak a vélemények.


A 10775 cikkszámú nyolcszoros kitérőmodul címfelhasználási példái

Cím 1….4kimenetek

5….8kimenetek Jellemzők

1. példaWA

001…004WA

005…008 Folyamatos

2. példa LA 012,F1..F4

Csak Mozdonyegérrel vezérelhető

3. példa WA005…008

WA009…012

Folyamatos, az 1. címet 4 helyettesíti

4. példaWA

001…004WA

009…012 4-es lukas réssel

5. példa WA005…008

WA001…004

A 2. csoport kimenetei az 1. csoport előtt

6. példa WA009…012

WA009…012

A csoport kimenetei megduplázva

Most az az új a nyolcszoros kitérőmodulnál, hogy választhatóan a nyolc kimenet he-lyett (kitérőcímként) az első négy kimenet mozdonycímként is programozható. Ígyelőször a hagyományos állítóművek ezzel a sorosan kapcsolt dekóderrel közvetlenüla mozdonyegérről állíthatók. A programozás a Mozdonyegér 2 rendszerben logiku-san, a már ismert minta alapján végezhető:

• Nyomja be a programozó nyomógombot a nyolcszoros kitérőmodulon;• Nyomja meg egyidejűleg a Mozdonyegér 2-ön a „P” és a „*” nyomógombokat;• Válassza ki a kurzorral a kívánt címet;• Erősítse meg ezt a „P” nyomógombbal.

Ezek alapján az 1. kimenet alatti cím az „F1”, a 2. kimenet alatti az „F2”, a 3. kimenetalatti az „F3”, míg a 4. kimenet alatti cím az „F4” mozdonyegér-nyomógombbal hív-ható le.

Fontos tudnivaló:Kevés értelme van annak, hogy árbeli okok miatt a nyolcszoros kitérőmodultegy mozdonycímmel üzemeltessék.Mozdonycímként itt csupán a duda nyomógomb (F1) állna a rendelkezésre,azaz csak az 1. kimenet lenne használható!

A 10770 cikkszámú billentyűzet utódmodelljeként 2002-ben megjelent a 10772 cikk-számú útvonalvezérlő. Külsőleg a feliratozásig azonos, azonban az útvonalvezérlőnemcsak 128/256 (Mozdonyegér 1/Mozdonyegér 2 rendszer) egyedi kitérőket tudállítani, hanem 32 vágányutat is lehívhat,ami összesen 119 kitérőt/jelzőt tartalmaz-hat.


A kibocsátási állapotban a 128/256 kitérőt és a 32 vágányutat egy ciklusban helyez-ték el, ami a kurzornyomógombokkal teljesen körbefuttatható. A felfelé mutató kur-zornál a „001” kitérőtől emelkedve következnek a további kitérők 128/256-ig, ehhezcsatlakozva következnek az „F01” vágányút és ismét emelkedve a következővágányutak „F32”-ig, amit a „001” kitérő követ ismét. A lefele mutató kurzornál a cik-lus az ellentétes irányban fut végig a csökkenő kitérő, illetve vágányút-számokkal.

Az útvonaltervező előre beállított ciklusa

Ha a létesítmény nagysága a lehetséges egyedi kitérők és/vagy a vágányutak szá-mát egyáltalán nem meríti ki, akkor az útvonalvezérlő menübeállításán keresztül akurzorciklus a szükséges mértékre csökkenthető. A „görgetés”, ami az egyedi kitérőkés vágányutak átfuttatása a kívánt pontig, ezzel kényelmessé vált.

Egy, a menüben megváltoztatott útvonaltervező ciklusa

Magától értetődően a kitérők és a vágányutak a számos billentyűkön keresztül is le-hívhatók. Egy és két számjegy megadásánál a berendezés automatikusan 2 s múlva(ez változtatható) a hiányzó, vezető nullákat kiegészíti. Ez azonnal megtörténik, haközvetlenül a megadás után az „Egyenes” vagy a „Leágazás” irányára egy állításiparancsot adnak ki. A vágányutak akkor érhetők el, ha először aktívan egy nullát ad-nak meg, és azután pedig magát a vágányút számát. A kijelzőn az első helyen egy„F” betű és ezután pedig a vágányút száma.A vágányutak programozásaAzáltal, hogy lehívnak egy vágányutat és azután 5 s-ra a „Leágazás”nyomógombotbenyomják, a tartalom először beprogramozható, megváltoztatható, kiolvasható vagytörölhető.


Először megjelenik a kijelzőn a „P.01” (1. pozíció) után a (szerkesztésre szolgáló)„Szerkesztés” (Edit) felirat. Amennyiben még nincs tartalom, akkor végül a „Vége”(End) felirat jelentkezik. Ezen a helyen az aktuális 1. pozícióban kizárólag a szám-billentyűzeten keresztül adható meg a kívánt állású kitérő. A következő berendezés akövetkező „P.02” (2. pozíció) (felfelé mutató kurzoron keresztül történő) lehívása utánadható meg. Egy vágányút maximálisan 98 megadási pozíciót tartalmazhat. Az utol-só bevitel után a következő pozíciót a kurzorral még egyszer lehívják, amihez ekkora „Vége” (End) tartalmat hozzárendelik. Az „Egyenesre” nyomógombbal végül tárol-ható a vágányút, amit a kijelző „Tárolás” (Sto) felirattal jelez. Ha az „Egyenesre”nyomógombot még egyszer megnyomják, akkor ezzel megerősítik a programozást.Ezzel megtörténik az eredetileg programozott vágányút-szám lejelentése, amivelmajd a létesítményüzemben az útvonalvezérlő visszatér.A vágányút lehívása most egyszerűen a „zöld” nyomógombbal elvégezhető. Az to-vábbkapcsolás alatt a kijelzőn a pozíciók a hozzátartozó kitérőszámokkal és állítá-sokkal végigfutnak.Az MCS vágányút-vezérlővel ellentétben itt az egymásután következő pozíciókra abevitelt a továbbkapcsolás sorrendje határozza meg, nem pedig a kitérőszámokkényszerűen emelkedő sorrendje. Az ésszerű szabály, hogy először a vágányutatkell meghatározni, és csak azután lehet a jelzőket „Szabad”-ra állítani, ezért a prog-ramozó-pozíciók sorrendjében ezt így kell meghatározni.Először azokat a kitérőket kell megadni, amelyek a vágányútban fekszenek, azutánpedig adott esetben az utána következő és majd a további távoli jelzőket.

Navigáció az útvonaltervező vágányút-szerkesztőjében

3.8. Jelzők digitális állításaMagától értetődően a hagyományos jelző-állítóművek és jelző relék digitálisan is ál-líthatók. Ráadásul a véghelyzet-lekapcsolású vagy véghelyzet-lekapcsolás nélküliikertekercsek, mágneses berendezések a 10771 cikkszámú négyszeres kitérőmodul-ra, vagy – a 2002-ben újonnan megjelent - 10775 cikkszámú nyolcszoros kitérőmo-dulra csatlakoztathatók.


Az egyszerű vonatbefolyásoláshoz, azaz:

• A „Szabad”-ot, vagy „Lassúmenet”-et mutató jelzőnél végzett áthaladáshoz;

• Az „Állj”-t mutató jelzőnél történő megálláshoz, valamint;

• Az „Állj” helyzetből a „Szabad/Lassúmenet”-re történt jelzőátállásnál létrejövőelinduláshoz elegendő, ha a vágányprofilt (a szabvány alapján a menetirányszerint jobboldalt) a megállási szakaszra úgy megszakítják, ahogy ezt az ana-lóg létesítményen végzik. (Lásd az 1.3.2. pontot.)

A következőkben bemutatott példákban a kiválasztás szándékosan más Gyártókalakjelzőire esett.

Fontos tudnivaló:A 14…16 V-os váltóáramú táplálás kizárólag a csatlakoztatott berendezé-sek áramellátására, és nem a többi áramrendszer elektromos csatlakoz-tatására szolgál.

A speciális jelzőkapcsolási lehetőségek és a kábelt megkülönböztető színek figye-lembevételével ezek az alakjelzők természetesen alternatív módon mind a 10771cikkszámú, mind pedig a 10775 cikkszámú kitérőmodulokra csatlakoztathatók. A bil-lentyűzetről vagy az útvonalvezérlőről történő üzemnél a csatlakozóhelyek számaszabadon választható. A Mozdonyegér 2-ről végzett vezérlésnél erre a feladatra a10775 cikkszámú nyolcszoros kitérőmodul 1…4 kimenete jöhet szóba. A jelzőknél(és a kitérőknél) lévő motoros állítóművekre egy közvetett csatlakozás csak a 10771cikkszámú négyszeres kitérőmodulnál lehetséges, amelynek a kimenetei egy hosz-szabb kapcsolásra állíthatók be. (Lásd a 3.7. pontot.) A 10772 cikkszámú útvonalve-zérlő alkalmazásánál egy trükkel az összes csatlakoztatott modul kapcsolási idejetermészetesen meghosszabbítható.


Az útvonalvezérlő C8 menübeállítása (Lásd a 10772 cikkszámú útvonalvezérlő leírá-sát) lehetővé teszi a kapcsolási idő 100 ms fokozatonkénti meghatározását. Általá-ban a motoros állítóművek véghelyzet-lekapcsolásúak. Így közvetlen vezérlésre ak-kor alkalmasak, ha a kapcsolási folyamat elegendően hosszú vagy állandó kapcsolá-sú.A közvetett vezérlés viszont a 10019 cikkszámú relén keresztül oldható meg. A leg-nagyobb probléma egyébként az, hogy a legtöbb motoros állítóművet polarizáltegyenáramú táplálásra alakították ki.

Az automatikus vezér-lés a szükséges állító-

impulzus időtartammiatt nem lehetséges.

Az automatikus vezér-lés nem lehetséges.


A 10777 cikkszámú jelzőmodullal 2002-ben lehetővé vált, hogy maximálisan négykülönböző jelzésképet egy egyedi gombnyomással létrehozzanak. Ez a többfogalmúkijárati vagy bejárati fényjelző üzemére alkalmas. Együttesen két jelző csatlakoztat-ható a modulra. Az automatikus blokkszakaszi üzemmódot figyelembe véve a vá-gányérintkezők csatlakozásai ugyanolyanok, mint az „Állj/Szabad” vonatbefolyáso-lásé. Emellett a 10779 cikkszámú fékgenerátor is közvetlenül a jelzőmodulhoz csat-lakoztatható és ezután aktívan az eseményekbe ésszerűen bekapcsolható, ha egymegfelelő vágányérintkezőt beépítenek.A hagyományos létesítményeken lévő, egyoldalt megszakított megállási szakaszok-kal szemben, különösen a fékgenerátor alkalmazásakor elengedhetetlen mindkétsínprofilon a fékezési és megállási szakaszt az elején és a végén a létesítmény sza-bad szakaszaitól leszigetelni. A jelzőmodul nyolcas csatlakozózónájára a fényjelzőárboc izzólámpái vagy világítódiódái csatlakoztathatók. A 0,3 A-es kimeneti értékűkialakítás elegendő több izzóhoz vagy világító diódához, továbbá adott esetben ameglévő, hozzátartozó, a menetirányban megfelelő távolságban előtte álló előjelzőáramellátását is ellátja. A jelzőképek váltásakor a lámpafények finom felgyulladásaés kialvása megfelel a Nagyvasútnál lévőknek. A Német Szövetségi Vasút (DB)rendszeresített fényjelzőin, a jelzőtípusoktól függően a következő jelzésképeket kü-lönböztetik meg:

Jelzésképek a 10777 jelzőmodulon keresztül vezérelve

Egy kijárati jelző példáján az 5/6 címek alatt az „1” jelzőre a következőkérvényesek:5. cím vörös:

Hp00, két vörös lámpa ég, a menet és a rendezési forgalom tilos, a fé-kezési/megállási szakaszra az erősítő/segéderősítő kikapcsolva (adottesetben a fékgenerátor bekapcsolva).

5. cím zöld:Hp1, zöld lámpa ég, szabad a menet, a fékezési/megállási szakaszra azerősítő/segéderősítő bekapcsolva.


6. cím zöld:Hp2, zöld és sárga lámpa ég, a menetsebesség korlátozott, a fékezé-si/megállási szakaszra az erősítő/segéderősítő bekapcsolva.

6. cím piros:Sh1, vörös és 2 fehér lámpa ég, szabad a rendezési menet, a fékezé-si/megállási szakaszra az erősítő/segéderősítő bekapcsolva.

Fontos tudnivaló:Más vasúttársaságok fényjelzői is vezérelhetők a 10777 cikk-számú jelzőmodullal. A 10777 cikkszámú jelzőmodul leírásábanÖn egy erre vonatkozó csatlakoztatási táblázatot talál.


A jelzőmodulnál a Hp0 és az Sh0 jelzésképre érvényes, hogy a fékezési/megállásiszakasz a huzalozástól függően vagy árammentes, vagy pedig ezt a fékgenerátortáplálja. A vonatbefolyásolásra három elvi csatlakozási lehetőség vázolható fel:

1. A„C” bemeneten kapcsolóvágány nélküli, rövid fékezési/megállási szakasz, fék-generátor nélkül:• A fékezési/megállási szakasz hossza megfelel az analóg létesítményen lé-

vőknek 2…3 mozdonyhosszig;• Csak a mozdonnyal (elől) vezetett vonatokra és a menetirányban elöl lévő

áramszedővel (áramfelvevővel) ellátott vontatójárművekre érvényes;• A mozdony korlátozott fékezési tulajdonságát egyedül a lendítőkerék bizto-

sítja;• A „C” bemenetet a „+” kimenettel összekötötték;• Az „Állj” jelzőállásnál nincs mozdonyvilágítás vagy más különleges funkció;• Az „Állj” jelzőállásnál a mozdony „elektromos áttolásának” a veszélye, ha a

vonat 8 pontos áramfelvételű kocsikból áll (Lásd az 1.3.9. „Ha a vörös jel-zőnél nincs megállás”pontot.)

Kettőtől három mozdonyhosszig


2. A „C” bemeneten kapcsolóvágánnyal ellátott hosszú fékezési/megállási szakasz,fékgenerátor nélkül:• A fékezési/megállási szakasz hossza egy maximális vonathossznak, plusz

2…3 mozdonyhossznak felel meg;• Az összes vonattípusra alkalmas, feltéve, hogy beépítenek egy olyan kap-

csolóvágányt, amelyet már az első tengely aktiválhat;• A vontatójármű fékezési tulajdonságait a lendkerék korlátozza;• A „C” bemenetet azzal a „C” kapcsolóvágánnyal kötötték össze, amelyet a

fékezési/megállási szakasz kezdete után egy vonathossznyi távolságbanépítettek be;

• Az „Állj” jelzőállásnál nincs mozdonyvilágítás vagy más különleges funkció;• Az összes vonat sikeres megállítása a fékezési/megállási szakaszban meg-

történik.

3. A „C” bemeneten kapcsolóvágánnyal ellátott hosszú fékezési/megállási szakasz,fékgenerátorral:• A fékezési/megállási szakasz hossza egy maximális vonathossznak, plusz a

fékútnak felel meg (ami a mindenkori dekóder CV4 változójának a beállítá-sától függ);

• Az összes vonattípusra alkalmas, feltéve, hogy beépítenek egy olyan kap-csolóvágányt, amelyet már az első tengely aktiválhat;

• A járművek finom lefékezése megfelel a dekóder CV4 változójába programo-zott értéknek;

• A „C” bemenetet azzal a „C” kapcsolóvágánnyal kötötték össze, amelyet afékezési/megállási szakasz kezdete után egy vonathossznyi távolságbanépítettek be;

• A „BG” kétpólusú bemenetet a fékgenerátorral kötötték össze;• A kocsik kivilágítására, a vontatójárművek homlokvilágítására vagy a külön-

leges funkciókra (füstgenerátor, mozdonyhang stb.) vonatkozó összes funk-ció bekapcsolva marad. A funkciók be és kikapcsolása is lehetséges (példáulmozdonyfütty, kocsi-szétkapcsolás stb.);


• Az összes vonat sikeres megállítása a fékezési/megállási szakaszban meg-történik. (Feltéve, ha a CV4 változót a maximális meglévő fékúttal összehan-golják.)

Mindegyik jelzőmodul négy címet „foglal el”, kettőt az „1” jelzőcsatlakozásra és kettőta „2” jelzőcsatlakozásra. Ha csak kétfogalmú jelzőket csatlakoztatnak, akkor habár afegyverzet összességében két címre csökkenhető (például az „5” és a „7” címekre),de az egyszer már meglévő vonatbefolyásolás miatt a modulra további kétfogalmúfényjelző nem csatlakoztatható. A példánkban nem használt „6” és „8” címek más-ként sem alkalmazhatók (például a 42624 cikkszámú kitérő-állítóművekhez), mertekkor az „5” és „7” címek jelzőállításai egyébként befolyásolhatók lennének.A programozás a már megismert négyszeres és nyolcszoros kitérőmodul alapjánvégezhető (Lásd a 3.7. pontot.)

• Nyomja be a jelzőmodul programozó nyomógombját és tartsa benyomva;• A billentyűzeten/útvonalvezérlőn válassza ki azt a címet, amelyik a kiválasztott

négyes blokkhoz tartozik (001..004, 005..008, 009..012 stb.);• Adjon a „Leágazásra” vagy „Egyenesre” nyomógombbal egy állítási parancsot

és a jelzéskép váltakozását figyelje meg (Ha a jelzéskép csak „vörös”-et mutat,akkor a programozás sajnos nem volt sikeres.);

• Engedje el a programozó nyomógombot.A 10777 cikkszámú jelzőmodulos ésszerű kapcsolathoz tervezték a 10779 cikkszá-mú fékgenerátort. A házkialakítás és a csatlakozási lehetőségek (az áramellátás, asegéderősítő bemenet, a segéderősítő kimenet és a vágánycsatlakozó hüvelyek)külsőleg azonosak a 10762 cikkszámú segéderősítőn lévőkkel. Az áramellátásnál ésaz „elektromos felsorakoztathatóságnál” ugyanazok az előírások érvényesek, mint asegéderősítőnél.


A 10777 cikkszámú jelzőmodul az erősítővel/segéderősítővel ésa fékgenerátorral összekötve

Ahhoz, hogy a maximum 2,5 A-es teljesítményt szavatolják, egy legalább olyan erőstáptranszformátort kell használni. (Javasoljuk a 10718 cikkszámú ROCO transzfor-mátort.) Összesen maximálisan négy segéderősítő/fékgenerátor csatlakoztatható amár meglévő 10761 cikkszámú erősítőhöz.A fékgenerátor az erősítőtől vagy a segéderősítőtől kapja azokat az információkat,amelyeket a vágányon keresztül is a mozdonyokhoz küldenek.A mozdony menetparancsait a fékgenerátorban úgy alakítják át, hogy abból „0 me-netfokozatú” menetutasítást állítanak elő. A vontatójármű a fékezési/megállási sza-kaszban ezzel a menetparanccsal, a mozdonydekóder CV4 változójában lévő féke-zési értéket felhasználva, a teljes megállásig lefékez. Az összes többi, világításra éskülönleges funkciókra vonatkozó információ a fékgenerátoron akadálytalanul és vál-tozatlanul áthalad. A fékgenerátor több jelzőszakaszra használható. Az, hogy mennyiez, illetve, hogy mikor éri el a teljesítménye határát, azt legjobb előzetes megfontolá-sok, illetve tesztek után meghatározni:

• A fékezési/megállási szakaszokba általában összesen mennyi vontatójármű járbe, illetve ezekben mennyi marad ott;

• Ezen kívül áramfogyasztóként mennyi a kivilágított kocsik mennyisége.A segéderősítőknek és a fékgenerátoroknak a 10761 cikkszámú erősítővel való né-

hány lehetséges kombinációja


Ennél felhasználóbarátként hat a fékezésnél vagy az állóhelyzetben a „Állj”-t mutatójelző előtt a motorok csökkentett áramfelvétele.


A fékgenerátor a további relék vagy a 10777 cikkszámú jelzőmodulnál lévő más ki-egészítő berendezések nélkül akkor hatásos, ha a vonat a „C” kapcsolóvágányt mű-ködteti, az alakjelzőknél lévő üzemhez viszont két kiegészítő, 10019 cikkszámú relészükséges. Az alakjelzők többnyire csak egy egyedi, be/kikapcsoló érintkezővel ren-delkeznek, amely egy sínprofil egyoldali megszakításakor a vonatbefolyásolásrahasználható fel. Azonban egy kétpólusú átkapcsoló szükséges lenne a fékezé-si/megállási szakaszban lévő „Állj” jelzésnél a fékezőgenerátortól, illetve a „Szabad”jelzésnél az erősítőtől vagy a segéderősítőtől jövő mindkét pólus választható betáp-lálására. Ezt a feladatot egy 10019 cikkszámú relé elvégezheti. (A következő kap-csolási ábrán a 2. relé.) A „C” kapcsolóvágány élesre kapcsolására a jelző „Állj” állá-sa esetén a második relé (1. relé) szükséges. Habár ehhez ugyancsak egy egyszerűbe/kikapcsoló szükséges, de az alakjelző csak a „Szabad” jelzőállásnál áll bekap-csolt helyzetbe, nem pedig ennél az állásnál, ahol nekünk kellene. Mivel a relénekérintkező sokszorozóként egyidejűleg a végállás lekapcsolású alakjelző állítóművetkell vezérelnie, így ez egy második munkaérintkezőt foglal le.Az alábbi példás csatlakozási vázlat egy blokkjelzőként működő, (Hp0/Hp1) alakjel-zőt ábrázol. A kapcsolóvágány és a modulkimenet terhelhetősége miatt (amennyibena jelzőt digitálisan kell vezérelni) a reléket és az alakjelző állítóművét sorba kapcsol-ták. Az alakjelzőnél különösen figyelni kell a véghelyzet lekapcsolásra.Ha a digitális létesítményen visszajelzőkkel és 10787 cikkszámú visszajelző-modullalellátott 10785 cikkszámú InterComm berendezést használnak, akkor az ezzel együttszállított szoftveren keresztül a vonat sebessége befolyásolható. Ekkor egy fékgene-rátor már nem feltétlenül szükséges!

A 10779 cikkszámú fékgenerátor alkalmazása az alakjelzőknél

The End

tartalomjegyzék - shop.modell.hupéldául a svájci raeti vasúton, a furka felsőalpoki vasúton,...

Documents