tartalomjegyzÉk - közigazgatás · web viewugyanezt szeretném folytatni, a szaktanárokkal...

of 245 /245
TARTALOMJEGYZÉK 2008-2009-es TANÉV KIEMELT FELADTAI VOLTAK...................3 Beszámoló elkészítése során figyelembe vett dokumentumok.....4 Nevelés nélküli munkanapok voltak............................5 Nevelőtestületi értekezletek időpontjai és témái voltak......5 TANÉV INDÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI................................6 Személyi feltételek: (1.sz. táblázat).......................6 Tárgyi feltételek...........................................7 TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK A TANÉV SORÁN............................8 HÁROM FELADATELLÁTÁSI HELYEN DOLGOZTUNK......................9 Intézményi dokumentumok egységesítése.......................9 Összehangolt munkavégzés...................................10 PEDAGÓGIAI MUNKA RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE.......................11 Kitűzött célok és feladatok megvalósulása és eredményessége képzési szakaszonként – három feladatellátási helyen...................................... 11 Első és második osztályosok................................11 Vezetői értékelés: (1-2. évfolyam: bevezető szakasz).......23 Harmadikosok és negyedikesek...............................25 Vezetői értékelés: (3-4. évfolyam: kezdő szakasz)..........35 Ötödik és hatodik évfolyam.................................35 Kincskereső - szakemberek segítségének igénybe vétele......44 Vezetői értékelés: (5.-6. évfolyam: alapozó szakasz).......50 Hetedik és nyolcadik osztályosok, ill. az Újreál évfolyamai 51 Vezetői értékelés (7.-8. évfolyam fejlesztő szakasz).......65 Kilencedik és tizedik osztályosok, az Újreál évfolyamai....66 Vezetői értékelés (9.-10. osztály: általános műveltséget megszilárdító szakasz).....................................73 Tizenegy és tizenkettedik osztályosok, az Újreál évfolyamai 74 Vezetői értékelés (11.-12. o..: általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási sz.)............................84 Érettségi 2009.............................................. 85 Dr. Simon István Elnök Úr zárszavai........................86 Dr. Zibólen Endre Elnök Úr zárszavai.......................88 Óralátogatások tapasztalatai................................90 Vezetői óralátogatások - Bethlen székhely..................90 Vezetői óralátogatások – Keveháza utca.....................95 PEDAGÓGUSOK SZAKMAI KÉPZÉSE.................................97 Bethlen székhely...........................................97 Keveháza utca - telephely..................................99 Igazgatóhelyettesek, Tagiskola-vezető beszámolója..........100 Igazgatóhelyettesi beszámoló - Bethlen székhely...........100 1

Author: others

Post on 24-Dec-2019

0 views

Category:

Documents


0 download

Embed Size (px)

TRANSCRIPT

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

32008-2009-es TANÉV KIEMELT FELADTAI VOLTAK

4Beszámoló elkészítése során figyelembe vett dokumentumok

5Nevelés nélküli munkanapok voltak

5Nevelőtestületi értekezletek időpontjai és témái voltak

6TANÉV INDÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI

6Személyi feltételek: (1.sz. táblázat)

7Tárgyi feltételek

8TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK A TANÉV SORÁN

9HÁROM FELADATELLÁTÁSI HELYEN DOLGOZTUNK

9Intézményi dokumentumok egységesítése

10Összehangolt munkavégzés

11PEDAGÓGIAI MUNKA RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE

11Kitűzött célok és feladatok megvalósulása és eredményessége képzési szakaszonként – három feladatellátási helyen

11Első és második osztályosok

23Vezetői értékelés: (1-2. évfolyam: bevezető szakasz)

25Harmadikosok és negyedikesek

35Vezetői értékelés: (3-4. évfolyam: kezdő szakasz)

35Ötödik és hatodik évfolyam

44Kincskereső - szakemberek segítségének igénybe vétele

50Vezetői értékelés: (5.-6. évfolyam: alapozó szakasz)

51Hetedik és nyolcadik osztályosok, ill. az Újreál évfolyamai

65Vezetői értékelés (7.-8. évfolyam fejlesztő szakasz)

66Kilencedik és tizedik osztályosok, az Újreál évfolyamai

73Vezetői értékelés (9.-10. osztály: általános műveltséget megszilárdító szakasz)

74Tizenegy és tizenkettedik osztályosok, az Újreál évfolyamai

84Vezetői értékelés (11.-12. o..: általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási sz.)

85Érettségi 2009

86Dr. Simon István Elnök Úr zárszavai

88Dr. Zibólen Endre Elnök Úr zárszavai

90Óralátogatások tapasztalatai

90Vezetői óralátogatások - Bethlen székhely

95Vezetői óralátogatások – Keveháza utca

97PEDAGÓGUSOK SZAKMAI KÉPZÉSE

97Bethlen székhely

99Keveháza utca - telephely

100Igazgatóhelyettesek, Tagiskola-vezető beszámolója

100Igazgatóhelyettesi beszámoló - Bethlen székhely

103Tagiskola-vezetői beszámoló - Kincskereső Tagiskola

105Igazgatóhelyettesi beszámoló - Keveháza utca

109Gyermek és ifjúságvédelem

109Gyermekvédelmi beszámoló - Bethlen székhely 2008/2009

113Gyermekvédelem év végi beszámoló – Kincskereső Tagiskola 2008/09.

114Gyermekvédelem év végi beszámoló – Keveháza utca 2008/09.

117A szabadidő-szervezői munkáról – Bethlen székhely

119KÖRNYEZETI ÉS EGYÉSZSÉGNEVELÉS - SPORT

119Ökoiskola lettünk!

122TESTNEVELÉS ÉS SPORT – Beszámolók / Bethlen székhely

131TESTNEVELÉS ÉS SPORT – Beszámolók / Keveháza utca

135GYÓGYTESTNEVELÉS - Bethlen székhely

141GYÓGYTESTNEVELÉS – Keveháza utca

142VERSENYEK

142Bethlen székhely

149Keveháza utca

151KOMPETENCIAMÉRÉSEK – EREDMÉNYEK

151Bethlen – székhely

158Kincskereső Tagiskola

160Keveháza utcai telephely

162IMIP – ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

Vezetői éves beszámoló 2008/2009 tanév

Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium

2008-2009-es TANÉV KIEMELT FELADTAI VOLTAK

1. Törvényi változások figyelemmel kísérése

2. Pedagógiai dokumentumaink egységesítése (PP; SZMSZ; Házirend; IMIP)

3. A 3 feladatellátási hely pedagógiai munkájának összehangolása a mindennapokban.

4. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése

5. Pedagógiai programunkban és az éves munkatervben kitűzött célok és feladatok megvalósítása, eredményességének értékelése

6. Az országos kompetenciamérések eredményeinek figyelemmel kísérése, értékelése, a rövid és hosszú távú feladatok meghatározása

7. Az intézményi minőségirányítási rendszer bevezetése, az IMIP egységesítése, mérések. Közalkalmazotti minősítés eljárásrendjének kidolgozása, majd bevezetésének előkészítése.

8. Az IMIP mérési eredményeinek értékelése, erősségek, gyengeségek megállapítása, további minőségi célok kijelölése.

Beszámoló elkészítése során figyelembe vett dokumentumok

· 1993.évi közoktatási törvény és ennek módosításai;

· XI./1994-es MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről;

· Iskolánk Pedagógiai Programja;

· XI. kerület Újbuda Önkormányzata nevelési-oktatási koncepciója és közoktatási intézkedési terve;

· Közoktatási Esélyegyenlőségi Program;

· Önkormányzati közoktatási Intézményrendszer Minőségirányítási Programja;

· IMIP;

· IMIP mérési eredmények;

· Minőségbiztosítási koordinátor beszámolója;

· Kompetenciamérések eredményei;

· Tanév végi eredmények /tanulmányi eredmények, magatartás-szorgalom, hiányzások/

· Érettségi eredmények és beszámoló a 2008/2009-es tanév végén;

· SZMSZ;

· ÚPI versenyeredmények;

· Munkaközösségek éves beszámolói (munkaközösség-vezetők és tanárok beszámolói);

· Igazgatóhelyettesek és Tagiskola-vezető beszámolói;

· Gyermekvédelmi beszámolók;

· Egészségnevelési és környezetvédelmi beszámoló;

Nevelés nélküli munkanapok voltak

A teljesített tanítási napok száma: 180, ill. 181

Tanítás nélküli munkanapok:

Írásbeli érettségi 1. napja (2009. május 4.)

Írásbeli érettségi 2. napja (2009. május 5.)

Írásbeli érettségi 3. napja (2009. május 6.)

Tanulmányi kirándulás: 2 nap (2009.január 26.-27.)

Tavaszi sport- és egészségnap: 1 nap (2009. május 29.)

Eltérés a gimnáziumi és az általános iskolai tanulók törvény szerinti különbségéből adódik.

A tanítás nélküli munkanapok eloszlása megfelelő volt. Előzetesen a diákönkormányzattal és a szülői közösséggel is egyeztettünk.

Nevelőtestületi értekezletek időpontjai és témái voltak

2008. augusztus 28. Munkaértekezletek;

Munkaközösségenként az éves feladatok előkészítése;

Iskolai szinten a tanév munkájának előkészítése;

2008. augusztus 29.A három feladatellátási hely nevelőtestületének alakuló értekezlete;

Az éves munkaterv elfogadása;

Közös feladatok meghatározása;

Az egységesített pedagógiai dokumentumok elfogadása;

2008. november 18.Az iskolai minőségirányítással kapcsolatos előadás;

2009. február 2.Az első féléves munka értékelése, további célkitűzések, feladatok meghatározása a második félévre.

2009. június 25.Tanévzáró munkaértekezlet;

Munkaközösségenként a beszámolók elkészítése az éves munka értékelése;

2009. június 26.A három feladatellátási hely közös évzáró értekezlete.

TANÉV INDÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI

Személyi feltételek: (1.sz. táblázat)

Az idei tanév indítása is zökkenőmentesen zajlott. A tantestület összetétele évek óta stabil, a folyamatos, színvonalas munka biztosított. Mindössze az alábbi esetekben volt szükség változtatásra.

Sajnos, Dr. Nagy Elemérné nyugdíjba vonulása óta nem találtunk olyan matematika tanárt, akire hosszú távon számítani tudunk. Kovács Tímea, aki a 2007-2008-as tanév második félévében kezdett nálunk tanítani, 2009. szeptember 1-én váratlanul iskolánkból távozott. Mivel nem szerettünk volna újabb tanárváltást, így a már iskolánkban dolgozó kollegák vették át óráit túlórában. A következő tanévtől Salamon Kinga, GYES-ről visszatérve részállásban újra munkába áll, így a matematika tanítása remélhetőleg hosszútávon ismét megoldódik.

Német nyelv oktatását az elmúlt tanévben Németh Nikoletta végezte. Munkájával nem voltunk teljes mértékben elégedettek, így a jövő tanévre új kollegát vettünk fel.

Tölgyesi Adél, a GYES-en lévő Kalocsay Orsolya helyett látta el az évfolyamfelelősi feladatokat. Munkaviszonya a tanév végével megszűnik, mivel kolleganőnk újból munkába áll.

Az alsó tagozaton is történt változás. Tanév közben nyugdíjba vonult Erdélyiné Varvasowszky Adél, akinek helyére ideiglenesen Kollárcsik Gabriellát vettük fel. Szeptembertől Juhász Éva, a GYES-en lévő Ladányiné Sebestyén Judit helyett fog tanítani.

Tanév közben távozott Pállay Szilvia rajz és vizuális kultúra szakos kolleganőnk, aki mind a székhelyen, mind a Keveháza utcai telephelyen tanított. Helyére ideiglenesen új kolleganő került. Szeptember 1-től Illés Áron fogja mind a két épületben a rajz és vizuális kultúra tantárgyat tanítani.

A Keveháza utcai telephelyen 2 kollega nyugdíjba vonult. Feladatelmaradás miatt 1 tanárt fel kellett menteni. Egy kolléga szülési szabadságra ment, feladatát belső helyettesítéssel oldottuk meg.

A Kincskereső tagiskolában személyi változás nem történt.

Tárgyi feltételek

Iskolánk épülete 54 éves. Az elmúlt években végzett felújítások és a folyamatos karbantartás eredményeképpen állaga megfelelő. Az utóbbi években semmiféle felújítási munka nem történt. Az idei nyáron a konyha és az étkező felújítása történik meg.

Sajnálatos, mert egy masszívan elkészített, direkt iskolai célokra felépített, jól átgondolt épületről van szó. A kedvező fekvésű tantermek, a természetbarát anyagokból kialakított és részben felújított épület tökéletesen megfelel a XXI. századi követelményeknek. A bővítés során hozzáépített aula, a többfunkciós tanterem nívós rendezvények megtartását teszik lehetővé. Az épületet használó diákok és tanárok is megérdemelnék, hogy az épületben folyó magas színvonalú munkát méltó körülmények között tudják folytatni a 12 évfolyamos iskolában.

Továbbra is szükségesnek tartom a nyílászárók teljes cseréjét, mert folyamatos karbantartás mellett is képtelenek a feladatuk ellátására. Erősebb szélben bevágódnak, a hő-megtartó képességük csekély, ezzel jelentős többletkiadást okoz szeles, hideg, téli időben.

A termek padlóburkolata balesetveszélyes. A 40, néhol 50 éves PVC burkolatok már nem felelnek meg a követelményeknek. Egyes termekben - frekventált helyeken - hatalmas lyukak keletkeztek rajtuk. A két éve még önállóan gazdálkodó iskolánk meg tudta oldani, hogy két teremben a teljes padlóburkolatot kicseréltettük és a termet kifestettük. A GAMESZ-hez kerülésünk óta erre sajnos már nincs lehetőségünk. Önálló gazdálkodóként minden évben 4 tanterem tisztasági festését végeztettük el. Tavaly már csak két tanteremre, idén pedig egyre sem futotta a GAMESZ költségvetéséből.

Az évek óta kért támfal felújítással nem csak a tornaterem állagát lehetne megóvni, hanem lehetőség lenne megfelelő sportolási, és napközis játszótér kialakítására. Remélem, hogy tanulóink szabadtéri mozgáslehetőségei nem csak az aszfalton való játékra fognak korlátozódni.

Keveháza utcai telephely

A több mint 40 éve épített panel iskolában, az utóbbi években több felújítás is történt. Az ablakok 80%-a kicserélésre került. A hiányzó 20% továbbra is élet és balesetveszélyes. Szükségesnek tartom ezek kicserélését is.

A konyha és a hozzá tartozó étkező nagyon „lepusztult”. A használaton kívüli főzőkonyha területének felhasználásával lehetne bővíteni az étkező és a melegítő konyha területét. A melegítőkonyha elavult, kicsi. Nehezen oldható meg a szabványban előírt higiénia betartása.

Az iskola udvarát 1968-ban alakították ki. Azóta semmiféle felújítás nem történt. A diákok érdekében szükséges lenne pormentes sportpálya létrehozására és az alsós diákoknak játszótér kialakítására.

Kincskereső tagiskola

Ebben az épületben is a nyílászárók jelentik a legnagyobb gondot. Kicserélésükkel jelentős energiát lehetne megspórolni. Az osztálytermek felújítása is időszerű lenne.

Kérem Újbuda vezetését, hogy a fentieket megfontolva lehetőségeihez mérten segítse az iskolánkban tanuló diákjaink körülményeinek javítását!

TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK A TANÉV SORÁN

Az alapozó szakasz kiemelt feladata volt ebben a tanévben a nem szakrendszerű oktatás megkezdése és a jövő tanévben való további bevezetésének előkészítése. A nem szakrendszerű órák számának megállapításánál figyelembe vettük a NAT előírásait. Ezeket a feladatokat a munkatervnek megfelelően hajtottuk végre. A tanév tapasztalatairól az ott tanító kollégák számoltak be. (lásd „Pedagógiai munka részletes értékelése” c.)

A többcélú közoktatási intézményben egy egységes szervezeti és működési szabályzat és pedagógiai program mellett egy egységes házirendet és intézményi minőségirányítási programot kell elkészíteni [Kt.33. § (7) bekezdés]. Az előírásnak megfelelően elkészítettük az iskola egységes dokumentumait. Minden tekintetben konszenzusra jutott a 3 feladatellátási hely pedagógus-közössége, jelenleg is ennek alapján dolgozunk.(Részletesen lásd: „Intézményi dokumentumok egységesítése” c.)

Megállapították számunkra a körzethatárokat, mely szerint iskolánk körzetébe tartozik: 92 iskolaköteles gyerek tartozik. A jövő tanévre való beiskolázás már ennek szellemében történt.

A 7. (Újreálos) évfolyamra történő beiskolázás is a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott. Két osztályt indítunk a törvényben meghatározott létszámmal.

A KIR-be való bejelentkezést, ill. a három feladatellátási hely OM számát is az előírásoknak megfelelően jelentettük be.

A módosító törvény 17. §-a (3) bekezdésének h) pontja értelmében változott a tanítási időkeret meghatározása is: a munkáltató a pedagógusok munkáját „legalább” kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg (1. számú melléklet Harmadik rész II/6.pont)

Az SNI a) b) ill. a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján beilleszkedési tanulási és magatartás zavaros tanulók ellátásánál is figyelembe vettük a törvényi változásokat.

SNI a) tanulók ellátását egyik feladatellátási helyünkön sem vállaltuk.

Az SNI b) tanulók ellátását a Kincskereső Tagiskolánkban vállaltuk, a pedagógiai programunkban meghatározott módon, a megfelelő feltételek biztosítása mellett.

BTM-es (Beilleszkedési Tanulási és/vagy Magatartás zavaros) tanulókat a törvényi előírásoknak megfelelően, a Nevelési Tanácsadó útmutatása alapján látjuk el, differenciált fejlesztésben részesülnek.

Az IMIP (Iskolai Minőségirányítási Program) egységesítésén túl beépítettük kötelező elemként a közalkalmazottak minősítésének eljárásrendjét, értékelését is. Az átdolgozott minőségirányítási programot a szakértő elfogadásra javasolta. Az önkormányzat képviselő-testülete előre láthatóan augusztusban fogadja el. A tanév végi méréseknél már az új kérdőíveket alkalmaztuk. (részletes beszámolót lásd:”IMIP- Iskolai minőségirányítás” c., ill. 323/2008.(XII.29.)Korm. rendelet)

HÁROM FELADATELLÁTÁSI HELYEN DOLGOZTUNK

Intézményi dokumentumok egységesítése

Az intézményi dokumentumok egységesítése kiemelt feladat volt a tanév elején. Hosszas előkészítő munka, folyamatos egyeztetés után elkészült az egységes pedagógiai program, az SZMSZ, az egységes házirend, valamint az egységes IMIP is. A dokumentumok egységesítésében részt vett a teljes tantestület, de kiemelt szerep jutott az iskolavezetésnek, a munkaközösség-vezetőknek és a minőségbiztosítási koordinátornak.

Az egységes pedagógiai program elkészítése során törekedtünk arra, hogy az egyes feladatellátási helyek hagyományait, szokásait tiszteletben tartsuk. A korábbi pozitív tapasztalatok, bevált pedagógiai módszerek továbbra is megjelentek az új dokumentumokban. Legfőbb pedagógiai elvünk a differenciált képzés és egyéni bánásmód mind a 3 feladatellátási helyre vonatkozó „főszabállyá” vált.

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend is egységesítésre került. Figyelembe vettük a 3 feladatellátási helyen való működés sajátosságait, ennek megfelelő szabályozást készítettünk. A tantestület elfogadta, a Képviselő Testület 2008. november 17-én hagyta jóvá.(79/OIB/2008.(XI.13.)).

Minőségirányítási programunkat és annak mérőlapjait, eljárásrendjét szintén egységesítettük, a tantestület látta és elfogadta. Az intézményi minőségirányítás a pedagógiai célkitűzések megvalósulását ellenőrzi, ill. segítségével a lehető legszélesebb körű visszajelzést kapjuk iskolánk partnereitől: a szülőktől, a diákoktól és az velünk együtt működő szakszolgálatoktól.

Összehangolt munkavégzés

Fontosnak tartottam, hogy az összehangolt munkavégzés ne csak a dokumentumokban, hanem a mindennapi gyakorlatban is megjelenjen. Ennek érdekében szoros, jó kapcsolatot alakítottunk ki a három feladatellátási hely kollégái között.

Különösen jó együttműködés alakult ki a nem szakrendszerű oktatás megvalósítása során, a környezeti nevelés területén, valamint a minőségirányítás lebonyolítása, egységesítése terén.

Az igazgatóság heti rendszerességgel vezetői értekezletet, eszmecserét tartott. Közös e-mail fiókot hoztunk létre, mely segítségünkre van, hogy naprakészen tudjunk információt cserélni, ill. a napi munkavégzést összehangolni. A 3 feladatellátási helyen történő közös munkavégzéssel elégedett vagyok.

Az iskola operatív munkatervét minden tekintetben összehangoltuk: a tanítás nélküli munkanapokat, a nevelési értekezletek időpontjait, a kollégák elé állított követelményrendszert. A munkaközösségek rendszeres kapcsolatban állnak egymással.

Három alkalommal tartottunk összevont nevelési értekezletet, melyen az egész tantestület részt vett. A különböző feladatellátási helyeken tartott ünnepélyeken és rendezvényeken kölcsönösen látogattuk egymást.

A következő tanév során a megkezdett munka árnyaltabb, még kidolgozottabb folytatására van szükség.

PEDAGÓGIAI MUNKA RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE

Kitűzött célok és feladatok megvalósulása és eredményessége képzési szakaszonként – három feladatellátási helyen

Első és második osztályosok

1-2. évfolyam: bevezető szakasz: Alapvető célkitűzése az óvodából az iskolába való átmenet segítése, a képességek sokoldalú, játékos fejlesztése.

Zenei 1. osztály

Az első osztályban igen sok a jó hallású, jó képességű gyerek, hozzáállásuk az ének-zene tantárgyhoz nagyon jó, a legtehetségesebbek már kottát olvasnak, és megkezdték a hangszeres tanulást is.

Hangversenyre járnak, szerepléseken vettek részt,/óvodai látogatások/, itt kis énekes számokat adtak elő. Felzárkóztatásra, külön korrepetálásra két gyerek szorul, az ő éneklésük még további gyakorlást igényel. A szülők segítőkészek, zeneszeretők

Jó képességű gyermekek kezdték meg a tanévet az 1. osztályban. A bemeneti mérés eredményei 92%-osak voltak. A tanév során is jól lehetett haladni a gyerekekkel, érdeklődőek, együttműködőek voltak.

Tantárgyak területén kiemelt feladat volt az év végére:

Olvasásból: szótagolásból áttérni a folyamatos olvasásra; az olvasottak lényegkiemelő elmesélése. Írásból: a kis és nagybetűk megismerése, folyamatos írás. Matematikából: 20-as számkörben az alapműveletek elvégzése, jártasság szinten a logikai feladatok megoldása

Szociális kompetenciák kialakítása a délelőtti élet során

Önfegyelem fejlesztése a figyelemösszpontosítás és a pontos feladatvégzés, ill. a közösség szabályainak betartása érdekében. Az osztályközösség kialakítása szintén kiemelt feladat volt. Fontos volt továbbá az egymás segítése és az együttműködő szülői közösség kialakítása.

Felzárkóztatás

Az eltérő képességű, változatos családi hátterű tanulókat igyekeztek az osztály átlagához felzárkóztatni. Ez történt egyfelől a tanítási órákon differenciált feladatok adásával, másfelől a tanórán kívüli felzárkóztató órákon egyénileg, ill. kisebb csoportokban. A csoportmunka is segítette a felzárkózást, ahol a tehetségesebb gyerekek párban vagy kisebb csoportokban segítették a gyengébb képességű, vagy valamilyen okból lemaradó társaikat. Ez a munkaforma nagyon hatékonynak bizonyult.

A csoportmunka mindig nagy előkészítést és odafigyelést igényelt a tanítótól, de a tapasztalatok szerint a befektetett munka többnyire megtérült, a gyerekek szeretik az ilyen típusú órákat.

Délutáni foglalkozások – napközi

Szociális kompetenciák kialakítása a délutáni élet során

A tanév során egyre jobban alkalmazkodtak a gyerekek az iskolai élethez. Elsajátították a szokásokat. Ismerik a közösségi szabályokat, de a betartásukban még fejlődniük kell. Az első félévben bevezetett felelősi rendszer jól működik. Szívesen vállalnak feladatokat. Többnyire önállóan, ügyesen végzik munkájukat, alkalmanként kis nevelői segítséget kell adni. Az értékelésben még nem mindig következetesek.

Szívesen részt vesznek kérésre az osztály és a szekrények rendezésében, a dekorálásban.

A szabadidő eltöltésére jellemző, hogy javult az alkalmazkodó készségük, általában kisebb, 2-4 fős csoportokban játszanak, a fiúk 6-8-an építenek vagy fociznak együtt. Több tanulóval adódnak naponta megbeszélendő problémás helyzetek, amit csak nevelői segítséggel sikerül megoldani.

Hatékony, önálló tanulás megalapozása:

A csoport többsége jó vagy átlagos képességű. A begyakorolt tanulási technikákat jól alkalmazzák. Általában igényesek munkájuk külalakjára, tisztaságára. Rendszeresen több segítséget 6 tanuló igényel, de ők is képesek önálló munkára. Olvasásnál, szövegtanulásnál tanulópárokban is végezik az ellenőrzést. Írásban már önellenőrzés után is javítják a hibáikat, matematika feladatoknál nevelői ellenőrzés szükséges a javításhoz. .Megfelelő tempóban, kevés hibával és általában fegyelmezetten dolgoznak.

Környezeti és egészség-nevelés

Saját padjukat általában rendben tartják, de a környezetük és a tároló fiókok, polcok rendezésére még gyakran figyelmeztetni kell őket. Szívesen részt vesznek kérésre az osztály és a szekrények rendezésében, a dekorálásban. Ügyelnek a személyes tisztaságukra: étkezés előtti, játék utáni kézmosás. Az ebéd utáni fogmosás már a legtöbb gyermeknél belső igény, kialakult szokás lett. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtésben már az első osztályosok is bekapcsolódtak.

Kapcsolattartás szülőkkel

Már az iskolakóstolgató foglalkozások során megismerkedtek a tanítók a szülők többségével. Így könnyebb volt a kapcsolat továbbépítése. Ezt elősegítették a fogadóórákon kívül a 2 nyílt óra, a sok közös kirándulás,a közös ünnepek és programok. Egy kiránduláson 30-40-en vettek részt. A szülők többsége érdeklődő és segítőkész voltak az év folyamán.

Tanórán kívüli tevékenységek

Szabadidős foglalkozásaikon a tananyaghoz és az aktuális évszakhoz, iskolai rendezvényhez kapcsolódó tevékenységeket végeztek. Vers és mesetanulással készültek az osztály és az iskolai versenyekre, az anyák napjára. Megemlékeztek márc. 15-ről, egyéb jeles napokról, ünnepekről. Díszítették a termet farsangi, téli, márc.15-i, húsvéti, anyák napi, tavaszi dekorációval.

A tojásfestés, gyöngyfűzés hajtogatás, varrás, pompon készítés mind népszerű elfoglaltságot jelentettek a gyerekeknek. Szívesen végezték, az ügyesebbek segítették a többieket. A délutáni különórákra szívesen jártak /hegedű, zongora, szolfézs, kosár, foci, hittan, logopédiai fejlesztés/.

Kirándulások - rendezvények

Gellért hegyre; Feneketlen tóhoz; Veresegyháza Medvefarm (szülőkkel, testvérekkel); Normafa---(szülőkkel,testvérekkel); Olimpiai park—Bob-pálya; Erdei iskola—Egyházaskozár—5 nap; Velencei tó „kenuzás” (néhány szülővel); Szentendre Skanzen.

Mozi—Európa mozi - egy rajzfilm megtekintése;

Kiállítás: Egyházaskozár - Csángó kiállítás és foglalkozás Szentendre—Skanzen; Kerületi gyermekrajz-kiállítás; Bikal—Helytörténeti Múzeum

Hangverseny: márciusban és június 14-én szülőkkel együtt a Telekom Zenekar gyerekeknek szóló koncertjén vettenk részt.

Karácsonyi, Anyák napi műsort is szerveztek, aktív szereplői voltak az alsós farsangnak.

Pályázat: erdei iskola

Iskolai rendezvények: Kerületi Vers és prózamondó verseny (mi rendeztünk);

Táncszakkör (egy sor képesség megalapozását teszik lehetővé a táncba ágyazott mozgássorok, a sorrendiség megjegyzése, stb…): Alapítványi bálon és a Tavaszi hangversenyen táncoltak.

Gergely-járás: műsort adtak a Karolina, Keveháza, Mérnök úti óvodákban.

Túraszakkör

Résztvevők: 1. és 3, oszt. tanulók és családtagjaik, Számuk alkalmanként 35-50fő.

Havonta egy alkalommal hétvégén, általában szombaton 5-7 órás.

Célja: A természet megismertetése, a természet szeretetére és védelmére nevelés; Egészséges életmódra nevelés, sportolás, játék a szabadban; Budapest és környéke megismerése; a szülők és az iskola jó kapcsolatának alakítása.

A II. Félévre jellemző, hogy kirándulásaikat a szabadban sok mozgással, játékkal töltötték. Télen szánkózni mentek. Nagy élmény volt számukra Veresegyházán a medvék ébresztése és a farkas bemutató. Budakeszin a vadasparkban az állatok megfigyelése mellett kiadós sétára és játékra is volt alkalmuk. .A gyermeknaphoz kapcsolódva kirándultak az Olimpia parkba, ahol a sportolás /tollaslabdázás, focizás/ és a természet megfigyelése mellett a kutyakiképzést is tanulmányozhatták. A kirándulást a bobozás tette még emlékezetesebbé.

Tapasztalataik szerint a szakkör nagymértékben segíti az iskolai munkát az oktatás és a nevelés terén is javítja a szülőkkel való kapcsolatot. A szabadban együtt töltött időben sikerült jobban megismerni a gyerekeket és a szülőket, a kapcsolatok alakulása jelentős az osztályközösség fejlődésében. A családok fontosnak és hasznos időtöltésnek tartották a kirándulásokat. A gyerekek és a szülők is igénylik a túrázások folytatását.

Tánc-szakkör

Már az iskolakóstolgató során érdeklődéssel fogadták a gyerekek és a szülők is a lehetőséget. A 27 tanulóból 24-en jelentkeztek. (Volt, aki az édesanyja kívánságára lépett be,de a végén Ő volt az egyik leglelkesebb.) A 24 tag év végéig kitartott.

Célkitűzésük az volt, hogy minden osztály és iskolai rendezvényen fellépjenek; Különböző táncokkal ismerkedjenek meg; Csapatépítő célzata is volt. A tehetséggondozás és a személyiség fejlesztésére is jó alkalomnak bizonyult.

Megtanulták a: Kacsatáncot; a Karácsonyi táncot; a Polkát, és Cantry-t is táncoltak.

A szülők minden rendezvényre eljöttek és nagyra értékelték a műsorokat. Dicsérték a gyerekek ügyességét és a lehetőséget, hogy nálunk van ilyen. Jó lesz látni, hová lehet eljutni egy csapat ügyes gyerekkel 4 év alatt.

Kincskereső - 1. osztály

Osztályukban a gyerekek motiváltságának felkeltése/ébrentartása, feladattudatának kialakítása volt fontos céljuk. Úgy érezték, ebből a szempontból a tanítványaik sokat fejlődtek, a munkához való viszonyuk jól alakult. Munkafegyelmük is megfelelő.

Fontosnak tartják, hogy egymást elfogadó, egymással jól együttműködni tudó gyerekközösséggé váljanak. Itt még akad tennivaló a jövő évre is. Egy-két, valamilyen szempontból a másság jegyeit viselő kisgyerek könnyen válik a többiek szemében a gúnyolódás célpontjává. Ennek enyhítésére, oldására még sok beszélgetés, játék vár rájuk.

Olvasás-szövegértés

Az osztály körülbelül három egyenlő részre osztható. Egyharmaduk (akik iskolába kerüléskor már ismerték valamilyen szinten a betűket) nagyon szépen, folyékonyan, az olvasottakat jól értve olvas. A másik harmad időnként hibázva, egyszerűbb szöveget jól értve halad. A harmadik csoport még akadozva, időnként betűt tévesztve olvas. Örömmel tapasztalták, hogy többségükben könyvtárlátogatókká váltak, közös értékké vált a könyvek forgatása.

Írás-íráskészség

Iskolakezdéskor elég sok kisgyereknek volt gyenge a grafomotoros képessége. Az első félévben sok írás-előkészítő feladatot, manuális tevékenységet végeztek. Ennek meglett a gyümölcse. A gyerekek többsége megfelelő igényességgel, lendületesen, szépen ír. Az osztály nagy része mind másolásnál, mind a szavak hallás utáni leírásánál hibátlanul, esetleg egy-két hibával ír. Hat-hét kisgyereknél fordulnak elő súlyosabb hibák, közülük hárman vannak, akik (bár sokat fejlődtek az év során) még mindig, a betűk kialakításának nehézségével küzdenek. Velük nagyobb vonalközű füzetet (a gyengénlátók füzetét) használták.

Matematikai kompetenciák

Számlálás: A gyerekek többsége a húszas számkörben biztonsággal tájékozódik. Két-három gyereknél még bizonytalan a tanult számkörben a mennyiségfogalom.

Számolás: A műveleteket jól végzik. Néhányan közülük nagyobb számkörben is bátran mozognak.

Problémamegoldás: Gondolkodtató, logikai feladatokban még kicsit bátortalanok.

Differenciálás – kooperatív technikák

Amellett, hogy nagyon jó munkaformának tartják a különféle kooperatív technikákat, szervezési nehézséget okozott még néha, hogy mindenki idejét egyformán töltsék

ki. Azoknak a gyerekeknek, akik közvetlenebb irányítást igényelnek, még gondot okozott, hogy az előzetes megbeszélés és a táblai emlékeztető ellenére figyeljenek a feladatok sorrendjére.

A csoportmunkák közül a páros munkát alkalmazták igen gyakran. Két gyerek esetén és nagyobb létszámú csoportok esetén is az okozott nehézséget, hogy megértsék, hogy közös a felelősségük az elkészült munkák minőségéért. Szeretik a páros és csoportmunkát, mert a gyerekek aktívabbak lehetnek a tanulási folyamatban. Természetesen konfliktusok is nagyobb számban adódnak, de – megítélésük szerint - jó volt ezeket megbeszélni és nyugvópontra jutni.

Szociális kompetenciák

Fontosnak tartották, hogy megalapozzák az iskolán kívüli viselkedéskutúrát az iskolán kívül is. Erre jó alkalomnak bizonyult a második félévben az uszodába járás során felmerülő problémák felismertetése, ezen problémák megoldás-mechanizmusainak begyakoroltatása. Komoly feladat volt számukra az ehhez szükséges önfegyelem, önkontroll kialakítása, és gyakoroltatása.

A tanulási folyamat a délután legfőbb mozzanata. Ebben az évben a legfontosabb célkitűzésük volt, hogy a délutáni tanulás szokásait kialakítsák, megerősítsék. (A tanuláshoz szükséges eszközök elkészítése, ellenőrzése, majd maga a tanulás. Írásbeli feladatok esetén ellenőrzés, az önellenőrzés szokásának igényének kialakítása. A tanulás befejeztével a rendrakás igényének kialakítás gyakorlása, az egyén felelőssége a rendrakásban).

A gyerekek legkedveltebb terének, az udvar használatának is ki kellett alakítaniuk a megfelelő rendjét és játékszabályait. (Figyelemfelhívás az udvari veszélyekre, balesetveszélyre. A békés játék érdekében a szabálytudat erősítése, játékszabályok keresése, használata, a szabályok célszerű alkalmazásának kialakítás és gyakorlása, a környezet védelme.)

Szabadidős programok

Fontosnak tartották, hogy kötetlen formában ismerkedhessék meg leendő tanítványainkkal, ezért augusztus végén a Kamara erdőben találkoztak családjaikkal együtt.

Két alkalommal kézműves napot, egyszer osztálykirándulást szerveztek. A Biblia kiállítást nézték meg a Várban, a Hagyományok Házában töltöttek egy délelőttöt a „Találkozás a néphagyománnyal” című foglalkozáson.

A Kolibri és a Figurina bábszínház előadásait látták. Kirándultak Ócsára, a madárvártára és a híres templomba, valamint a szentendrei Skanzenba.

Montessori, ill. általános tantervű 1.osztályok

Mindkét első osztály átlaga: 92% / Kerületi átlag: 92.2%

Kiemelkedően sikerült feladatok: 99 – 100% között a 8. és 13. feladat: labirintus játék; beszédértés vizsgálata.

Eredményesen megoldott feladatok: 90 – 100% között a 2., 4., 5., 6., 7., 7., 9., 10., 12., 13., 15., 16. feladat. A megadott szempont szerinti válogatás, csoportosítás, az irányok és az azonos alakú elemek felismerése, a hallás utáni emlékezet, az ugyanannyi, a több, kevesebb fogalmának kifejezése, az alak-háttér felfogás, hallásészlelés, hallás figyelem, a színérzékelés a gyerekek életkorának megfelelő szinten van.

Gyengébben sikerült feladatok: 75 – 88% között az 1., 3., 11., 14. feladat.

Fejlesztendő területek:

A legnehezebben ment a megfigyelés, majd emlékezet után a látottak jelölése, a megadott minta szerinti jelek rajzolása, és a ritmikus soralkotás.

Fontos feladatuk az emlékezet, a vizuális memória, a figyelem, a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás és a megértés fejlesztése. Ezek tükrében folytatódott a munka a második félévben.

Tanév végén megvizsgálták, hogyan sikerült a két első osztályban az év végi matematika felmérés. Az egész tanév anyagát átfogó feladatlapot állítottak össze a kollegák.

1.d osztály

Az év végi matematika felmérő nagyon jól sikerült. Ez nagy részben köszönhető a Montessori - módszer hatékonyságának is. A módszernek köszönhetően a gyerekek bátran tevékenykedtek az egész év során. Rengeteg sikerélmény érte őket, ami fokozta tanulási, próbálkozási kedvüket. Bátran próbálkoztak nehéz, vagy megoldhatatlannak tűnő matematikai feladványokkal is. Nem féltek a kudarctól, és ez nagyban hozzájárult matematikai készségeik fejlődéséhez.

0%20%40%60%80%100%120%Matematika felmérés év végén 1. c

Sorozatok1

1.c osztály

16 tanuló nagyon jó teljesítette a feladatokat, 4 tanulót egyéni fejlesztéssel kellett felzárkóztatni.

0%20%40%60%80%100%120%

Matematika felmésérés év végén 1. d

Százalék

Mivel mindkét osztály azonos felmérést írt, összehasonlították az eredményeket feladattípusonként.

A két osztály eredménye feladattípusonként

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

3. Nyitott mondatok

4. Sorozatok

6. Geometria

Adatsor1

Adatsor2

Az osztálytanítók és a napköziben dolgozó kollégák folyamatosan tartottak korrepetáló foglalkozásokat, amelyeken a rászoruló és a hiányzások után visszatérő tanulók vettek részt.

Fejlesztő foglalkozásokat tartott a fejlesztőpedagógus, munkájukat a logopédus, és az Újbudai Humán Szolgáltató Központból egy kolléga is támogatta.

Az 1. osztályból 5 tanulónknak volt szüksége valamilyen fejlesztésre. A fejlesztés részben a tanulás során a Montessori-eszközök segítségével történt csoport- és egyéni munka keretében, részben külön korrepetáláson.

4 tanuló rendszeresen járt az iskolai fejlesztő foglalkozásokra, 1 tanuló pedig iskolán kívül jár külön fejlesztésre, mozgásterápiára.

A tanórákon belül változatos munkamódszereket alkalmaztak: a Montessori-osztályokban mindennapos gyakorlat a csoportmunka, páros munka, differenciálás. A többi osztályban rendszeres a differenciálás, a páros munka és ritkább a csoportmunka.

Montessori – módszerrel kapcsolatos eredményeik (1.-2. osztály)

Célok

· Az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítése;

· A megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődés fenntartása és továbbfejlesztése – intrinzik motiváció;

· A mozgásigény kielégítése a tanulási tevékenység folyamán is, mozgáskoordináció fejlesztése sokféle tevékenység által;

· Egyéni képességek kibontakoztatása, alapkészségek fejlesztése;

· Montessori - eszközök használatának megismerése – saját fejlődési ütem biztosítása;

· Önellenőrzés képességének kialakítása – önértékelés fejlesztése;

· Közösségi szokások és szabályok megismerése, tudatosítása;

· Együttműködési képesség fejlesztése;

· Tanulási szokások megalapozása.

Megvalósulás

Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése az első osztályosok egyik fontos feladata volt. Ezt megkönnyítette, hogy nincsenek 45 perces tanórák, hanem a gyerekek teherbírásához igazított blokkokban történik a tanulás. Ez segítette a gyerekek beilleszkedését, a közösség kialakulását és a tanulási szokások fokozatos megismerését. A belső motiváció fenntartása a szabad eszköz és tevékenységválasztás segítségével valósult meg.

Első osztályban megismerkedtek a gyerekek az eszközök használatával, és az általuk nyújtott önellenőrzési módokkal, valamint a hibák javításának lehetőségeivel.

Második osztályban a gyerekek eszköz segítségével már képesekké váltak az önálló ismeretszerzésre, az összefüggések felismerésére, munkájuk ellenőrzésére és hibáik javítására.

Az év során folyamatosan készítettünk új eszközöket, amelyek felkeltették a gyerekek érdeklődését, és folyamatos tevékenységre ösztönözték őket. Az önálló munkálkodásnak fontos részei a választható tevékenységek és feladatok, melyek közül érdeklődésének, egyéni fejlődési ütemének megfelelően választhattak. Ez is elősegítette a tudásvágy fenntartását.

Kiemelt feladat volt a mozgás fejlesztése, melybe beletartozik a mozgásigény kielégítése a tanulási feladatok közben is (vonalon járás, eszközhasználat…), a finommotoros mozgás fejlesztése, és a mozgásos játékok.

A mindennapi beszélgető-kör lehetőséget adott a gyerekeknek egymás jobb megismerésére, szóbeli kifejezőképességük, az egymásra figyelés fejlesztésére.

Első osztályban is próbálkoztunk már kisebb együttműködést igénylő feladatokkal, kooperatív technikák alkalmazásával. Az év során megtanultak csoportban dolgozni, egymásra figyelni, együttműködni.

Második osztályban már ügyesen alkalmazták a kooperatív technikákat. Szívesen dolgoztak csoportban, képesek voltak az együttműködésre.

Az oktatási folyamat során a gyerekek egyszerre több érzékszervükre támaszkodnak, ezért a kisiskolás korban is nagyon fontos az érzékszervek fejlesztése, ami fontos feladat volt az év során. Erre külön eszközcsalád szolgál.

Az 1. d és 2. d osztály tanítói megszervezték a Montessori Egyesület iskolai tagozatának őszi találkozóját.

Vendégül látták a hasonló módszerekkel dolgozó iskolák tanítóit, tanárait. A találkozó keretein belül bemutatták az iskolát és működését.

Új hagyományt indítottak el, egy iskolai eszközbörzét, hogy segítsék egymást eszközkészítési ötletekkel. Újságcikket írtak a találkozóról, ami a Montessori újságban meg is jelent.

A tavaszi időszakban két nyílt napot tartottak,az érdeklődő szülőket és a jövőbeli „Montessoris” kollegákat is meghívták egy- egy bemutató tanítási blokkra.

Májusban felkérést kaptak a Montessori Egyesület részéről, hogy a Montessori Műhely című újságban mutassák be, hogyan folyik iskolánkban Montessori – szellemben a művészeti nevelés.

Zenei – 2. osztály

Az osztály egyik része jó képességű, jó hallású gyerek, kiválóan olvassa a kottát, egyénileg is szépen szerepel az osztály vagy a szülők előtt. Ugyan ebben az osztályban több gyenge hallású, gyengén és gátlásosan éneklő gyerek is van, akik lassabban fejlődnek.

Az osztály éneklése, zenei tudása még nem kiegyensúlyozott, további gyakorlásra, egyéni korrepetálásra van szükség. Éppen ezért náluk nagy szerepet kap a differenciált oktatás, a gyengébbek csoportban énekelnek. A vártnál kevesebben vettek részt a hangverseny-látogatásokon, pedig a szép zene hallgatása megalapozhatná a motivációt. Az érdeklődés szélesebb körű felkeltése a jövő tanév feladata lesz.

A különböző családi háttérből, és különféle képességekkel érkező gyermekeknél kiemelt feladat volt a szülőkkel való közös munka. Rendszeres egyéni beszélgetésekre volt szükség. Második osztályra már csak három tanuló teljesít gyengén, a gyerekek közötti konfliktusokat is meg tudják beszélni. A napközis nevelő és a délelőttös tanító munkája szorosan egymásra épül mind a nevelés, mind pedig a felzárkóztatás vagy a tehetséggondozás területén. Így tudnak eredményeket elérni ezzel a gyermekközösséggel.

Differenciált bánásmód

Különösen fontos ebben a közösségben a differenciálás mind a tanórán, mind pedig a délutáni tevékenységek során. Kiemelkedő teljesítményt nyújt négy tanuló, de szintén a legjobbak közé tartoznak még heten. Átlagos eredményeket érnek el négyen, és három gyermeket kell folyamatosan segíteni, fejleszteni, támogatni. Heti egy órát tudtak a felzárkóztatásra és egyet a tehetséggondozásra fordítani. Két tanuló egyéni fejlesztő órákon is részt vett. A délutáni tanulás során is szükséges a differenciált segítségnyújtás, ill. a differenciált feladatok adása.

Különböző gondolkodtató, fejtörős feladatok kapcsán nyílik erre lehetőség, illetve szellemi vetélkedők során, ahol csoportmunkában dolgoznak a gyerekek. Az első félévben bevezetett bölcsesség füzetbe a kötelező tananyagon túl, túl ismeretet bővítő feladatokat is kapnak a tanulók.

Hatékony önálló tanulás megalapozása

A tanulást zenével kezdték, majd 5-10 perces ismétlő feladatokkal folytatták, mely a házi feladat elkészítését is elősegítette. A szorzótáblák megtanulása komoly feladatot jelentett, ezért ezt minél változatosabb módon igyekeztek gyakorolni.

Az önellenőrzés nagy hangsúlyt kapott, de ez még nagyon nehézkesen ment. Az óra ismerete még nem rögzült. A csoportos tanulás több-kevesebb sikerrel járt, sokszor adódtak fegyelmezési problémák. Jövőre újra próbálják. A tanulási technikák közül a könnyebb – nehezebb – könnyebb sorrendjét tartották szem előtt.

Az osztályban vannak nagyon gyorsan haladó és pontosan dolgozó tanulók, akik a páros tanulásban nyújtottak segítséget a lassabb, gyengébb tanulóknak. Ez nagyon jól működött.

Délután, közösen

Folytatták a megkezdett napközis füzet kitöltését, mely a hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódik hónapokra lebontva. A születésnaposok, névnaposok felköszöntése és megünneplése sem maradt el.

Kézműves délutánokat tartottak, ahol mindenki kedve szerint tevékenykedhetett. Az ünnepekhez kapcsolódva ilyenkor készítették el az ajándékokat is.

Szívesen vettek részt a különböző szellemi vetélkedőkön, melyek az iskolai könyvtárban került megrendezésre, ahol játékos feladatokkal várták óket.

A gyermeknapi akadályversenynek is nagy sikere volt és a pénteki mozidélután is folytatódott. Az erdei iskolában készült képek nézegetését pizza-sütéssel kötötték össze.

Egészséges életmódra nevelés

Az egészséges táplálkozás fontosságáról több alkalommal beszélgettek valamilyen apropóból. Segítségükre volt az ebédhez és uzsonnához kapott gyümölcs, melyet a gyerekek szívesen fogyasztottak. A személyes higiéniában hangsúlyozott szerepet kapott a napi többszöri kézmosás. Közvetlen és tágabb értelemben vett környezetük tisztántartása is fontos szerepet kapott. Örültek az előtérben elhelyezett mini szelektív hulladékgyűjtőnek. A gyerekek érdeklődését nagyon felkeltette. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és az erdei iskola is számos lehetőséget biztosítottak az egészséges életmódra nevelésre.

Versenyek

Czakó Éva házi matematika verseny; környezetvédelmi pályázat; vers-és mesemondó verseny. Mindegyikben szívesen vettek részt és sikereket értek el. Az iskolai papírgyűjtésben kiemelkedően szerepeltek.

Közös programok

A farsangi mulatság és húsvéti locsoló bál nagyon jól sikerült. Növénykiállításon voltaktése a Kertészeti Egyetemen. Mikulásnapi kirándulást szerveztek a szülőkkel együtt. Megtekintették a Micimackó c. színházi előadást, ami annyira megtetszett nekik, hogy a következő évben saját maguk is fel akarják dolgozni a történetet. Ellátogattak még a Tükörben a világ c. kiállításra. Bethlen Napon mesejáték eljátszásával kedveskedtek az alsó tagozatnak. Az idei erdei iskola Egyházaskozáron volt. Sétáltak az Állatkertben, bejárták a Margitszigetet.

Báb-dramatikus játék szakkör

Elsődleges céljuk a „mások elé kiállás”, a szereplés, a szép beszéd, a játék örömének átélése, a konfliktusok kezelése, amit együtt élnek meg a szakköri foglalkozások alkalmával.

A 2. osztályos gyerekek járnak a szakkörre, a létszám: 16 tanuló. Meséket, az életből vett szituációkat játszanak el, pl.: az udvarias viselkedés helyzeteit elevenítik fel.

A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó műsort mutattak be a szülőknek. A 2. félévben farsangra, valamint a Bethlen napra készültek egy-egy mesével. Anyák napi műsort készítettek az édesanyáknak.

A második félévben a Micimackó c. mese volt a témájuk, megnézték színházban is. Egy- egy részletet eljátszottak, előkészítve a harmadikos ajánlott irodalmat, a Micimackót. Terveik szerint ezt a művet fogják 3. osztályban feldolgozni.

Kincskereső – 2. osztály

A féléves értékelő konferencián összegzett tapasztalatok alapján a második félévre kiemelt nevelési feladatuknak tekintették, hogy a második osztályba járó kis fiúcsoport fejlődését próbálják összefogva, sokfelől segíteni. A hét fiú komoly magatartási (és részben tanulási) zavarokkal küzd - elsősorban az indulat- és konfliktuskezelés terén.

A következő eljárások, módszerek kipróbálásáról döntöttek:

· az okok alaposabb feltárása immár szakemberek segítségével (iskolai pszichológus konzulens, fejlesztő pedagógus, logopédus, külső szakemberek, edzők);

· intenzív együttműködés, rendszeres megbeszélések a szülőkkel, a célok közös megfogalmazása;

· a hét gyerek erősségeinek, érdeklődésüknek feltárása – sikerélményhez juttatásuk - ezzel párhuzamosan a gondok, a célok és a tennivalók pontos megfogalmazása;

· az osztály bevonása, visszajelzéseik és a segítségük felhasználása a folyamat során;

· a rendszeres és rendkívüli beszélgetőkörök, ún. kupaktanácsok szokásának folytatása az osztályban;

· célzott szituációs játékok beiktatása a tanórák és a kincskereső órák folyamatába;

· az állandó heterogén csoportok átalakítása a sikeresebb együttműködés érdekében;

· drámapedagógiai foglalkozáson való részvétel (Kerekasztal Színház);

· „kedvesség-cédulák” játék beindítása;

· az erdei iskolai tevékenységek fókuszába is ez a feladat került.

Differenciálás – csoportmunka

A második osztály nagy rutinra tett már szert a csoportmunka legkülönbözőbb fajtáinak alkalmazásában. A differenciált munka valamilyen formája szinte minden órán előfordult. A kooperatív tanulást a padok elhelyezése, az „ülésrend”, s így a hosszabb időre (kb. 3-4 hónapig) sok területen együtt-tevékenykedő kiscsoportok rítusai, a tevékenységekhez, témákhoz kapcsolódó játékos értékelési rendszer segítették.

Már négy hosszabb, több napos feladatsor - mini projekt - munkálataiba is belefogtak. (Házépítés, Mackó a sárban, Viccgyűjtemény, Madarak voltunk) Az eredmények meggyőzőek voltak, bár nem minden mozzanat volt sikeresnek nevezhető. A sikereket, kudarcokat, ezek okait, tanulságait minden esetben a gyerekekkel együtt beszélték meg.

A kognitív kompetenciák mellett minden esetben nagy szerepet kaptak a szociális kompetenciák is.

A következő tanévre is tervezik a tananyaghoz kapcsolódó, a gyerekek érdeklődésére építő, sokféle képességet megmozgató, kompetenciafejlesztő játékos feladatsorok folytatását. (Pl.: A „Madarak voltunk” folytatásaként: Bővített badar madárhatározó. A gyerekek kívánságára: Rövid séták az őslények világában.)

Szívesen választanak olyan témákat, amelyeket kifejezetten a lemaradó, SNI-s vagy magatartási problémás gyerekek kérnek.

Kerekasztal színház

Színjátszó-körük feladata nem a pici színészek képzése volt, ez a szakkör sokkal inkább a személyiségfejlesztés egyik terepe lett. Ehhez segítséget nyújtott a drámapedagógiai módszerek alkalmazása, ami teret adott a gyermekek aktivitásának, kezdeményező-készségének, önállóságának.

A tanulók saját tevékenységükön keresztül juthattak el a megértés és a megélés együttes élményéig. A dramatikus játékok - a szerepvállalást igénylő társas rögtönzések - során a gyerekek nem valóságos (elképzelt) körülmények között, másvalaki bőrébe bújva teremtettek kapcsolatokat, éltek át érzelmeket, értékelték cselekvéseik következményeit.

A drámafoglalkozásokon gyermek-közeli keretekbe ágyazva, közösen tanultak barátságot elmélyítő, illetve próbára tévő helyzetekről, konfliktuskezelésről, arról, mely tulajdonságaik megerősítésével könnyíthetik meg a közösséghez való alkalmazkodásukat.

A foglalkozások témája lehet bármilyen hétköznapi élethelyzet, aktuális hír, a gyerekek által látott, hallott történet, de a közösen megismert mesék, irodalmi alkotások is.

Idén hosszasan foglalkoztak „A csillagszemű juhász” című mesével, amit közösen dramatizáltak, beleépítettek az évközi rögtönzések közül néhányat. Az így születő előadást bemutatták az iskolának.

Szabadidő – ünnepi megemlékezések

Hétvégi osztálykirándulás, családostul a Jánoshegyre; Erdei iskola: Pázmánd, Kamaraerdő.

Betlehemezés egy szeretetotthonban; Látogatás a Hagyományok házába; Marczibányi tér – környezetvédelmi foglalkozás; Figurina Bábszínház; Drámajáték foglalkozás; Farsangi műsor, vásár szervezése a szülőknek; Iskolai ünnepségen ének, furulya; Mezei futóverseny; Iskolai tanulmányi versenyek szervezése;Pünkösdi körjáték; Szülők napjának megrendezése;

Keveháza utcai 2. osztályosok

Montessori módszerről lásd előbb.

Szövegértés 2. oszt.

A szómagyarázatok a sok gyakorlás segítségével már sokkal könnyebben mentek. Ebben segítségünkre volt, hogy nyelvtanból a második félévben tanulták a rokon-értelmű szavakat. Az év végi felmérések azt mutatták, hogy mindkét osztályban a már hosszabb szövegekben való tájékozódás, a válaszok megkeresése, aláhúzása, vagy egyéb jelölése okozott inkább problémát. Erre kell harmadik osztályban külön odafigyelni.

Matematika – 2. c.

Félév után a számsorok, a nyitott mondatok és az összetett szöveges feladatok nagy hangsúlyt kaptak a szorzó és a bennfoglaló tábla mellett. A felmérésben a számsor 91%-os, a nyitott mondat 88%-os lett (ez utóbbiban már a műveleti sorrendre is figyelni kellett, ami még többeknek problémát okoz). Év végi felmérés átlaga: 91%. A következő tanévben az alapműveletek biztos tudása mellett a műveleti sorrendre és az összetett szöveges feladatokra kell nagyobb figyelmet fordítani.

Matematika – 2. d.

A tanév végén a pótlásos feladatsort 85%-osra teljesítették a tanulók. A sok gyakorlás, a különböző munkaformák és az eszközök használata sokat segített a jobb eredmény elérésében. A figyelemkoncentrációs feladatokat és játékokat folyamatosan végeztük, és ez a következő tanévben is nagy hangsúlyt kap majd.

Év végi felmérés átlaga 75%.

Fejlesztendő területek a következő tanévben:

· sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály szerint

· szöveges feladatok (egyszerű – összetett)

· nyitott mondat igazsághalmazának keresése két vagy több változóval

· problémamegoldó képesség fejlesztése

Vezetői értékelés: (1-2. évfolyam: bevezető szakasz)

A bevezető szakasz alapvető célkitűzései: az óvodából az iskolába való átmenet segítése, valamint a képességek sokoldalú, játékos fejlesztése minden osztályban maradéktalanul megvalósult. Öröm volt olvasni a sokszínű tevékenységekről szóló beszámolókat, megfigyelni, hogy egy-egy tanító – bár különféle módszerek mentén – de mindent megtesz, hogy felkeltse a kicsik érdeklődését a tanulás és a világ felfedezése iránt.

Mindannyian sokat tettek a hatékony önálló tanulás megalapozása érdekében és figyelemmel voltak az egészségfejlesztésre és a környezeti nevelésre is. A sok közös program segített megteremteni a közösségi élet alapjait, sokszor sikerült bevonni a szülőket is. A szülőkkel való kapcsolattartás általában hatékony. A délelőtti és a délutáni oktató-nevelő munka minden szempontból megfelel az életkori sajátosságoknak és a pedagógiai szakasz célkitűzéseinek. Mindenkinek csak gratulálni tudok.

Harmadikosok és negyedikesek

3-4. osztály: kezdő szakasz: ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a teljesítményekre összpontosít.

Zenei osztály- 3. évfolyam

A harmadik osztályban igen sok a tehetséges, zeneileg kiváló gyerek, az énekkar erősségei. Az év folyamán több új gyerek is érkezett, igen különböző tudással, az ő korrepetálásuk, felzárkóztatásuk egy állandó, folyamatos munka volt, de már sikerült beilleszkedniük a közös éneklésbe. Hangversenyre járnak, a szülők segítőkészek, és lelkesen elmennek a rendezvényekre.

A harmadik osztály két tanítója ún. „guruló” módszerrel dolgozott. Felosztották egymás között a tantárgyakat és mindketten részt vállaltak a délutáni foglalkozásokból is.

Magyar nyelv és irodalom

Kiemelt terület a szövegértés fejlesztése volt. Különböző hétköznapi szövegektől az irodalmi szemelvényeken, az ismeretterjesztő műveken át, sokféle szöveggel dolgoztak. Ezt a célt szolgálta a kötelező irodalmak feldolgozása is. A lányok és a fiúk különböző kötelező olvasmányt választottak. (A Két Lotti; Pinokkió), de mindkét irodalmi mű alkalmas volt arra, hogy a cselekmény kifejtésén, a szereplők tulajdonságain túl beszélgessenek a gyermekeket érintő problémákról, érzelmi és erkölcsi kérdésekről (pl.: elvált szülők, egyedüllét, tanuláshoz való viszony, hitelesség – hazugság, „Mindenki a maga szerencséjének kovácsa”). A kifejező eszközök, a mű megformálása is érdekes volt számukra.

A szép, kifejező olvasás és beszéd változatlanul a figyelem központjában volt. Az eszközszerű íráshasználattal több gyerek írásképe romlani kezdett, ennek visszaszorítása is feladat volt.

Hatékony, önálló tanulás megalapozása

Az igényes füzetvezetés, rendezett környezet, rendszeresség kialakítása a tanulásban már nevelési feladat volt. Az igényességhez tartozik, hogy minden írásbeli munkát átolvasva, ellenőrizve, javítva adjanak ki a kezéből, ezáltal a hibátlan munkára törekvés a helyesírás fejlesztése is a nevelési feladatok középpontjába került.

Az érdeklődés felkeltése és fenntartása a sikeres oktató munka feltétele. Ezt változatos munkaformákkal és szemléltetéssel próbáltam megoldani. A számonkérés a tanulók felé való visszajelzés miatt szintén nem maradhatott el, motiváló erő volt.

Közösségformálás

Nagyon fontosnak érezték az osztály, mint közösség működésének elősegítését. 4 új gyerek érkezett, az ő befogadásuk baráti szálak szövése, szintén lényeges feladat volt. A tanulási zavarral küzdő, problémás magatartású gyerekek segítése szintén kiemelt részét képezte nevelő munkának. A közösségen belüli csoportok alakulásának figyelemmel kísérését, a peremre kerülő gyerekek visszasegítését szintén fontosnak érezték.

Szabadidő

Az erdei iskola nemcsak sokrétű élményt nyújtott a gyerekeknek, emellett a közösség formálódását is segítette.

Részt vettek az alsó tagozatosoknak szervezett kerületi versenyeken, sajnos kiemelkedő eredményt nem értek el.

Differenciálás

Heti 1 órában a felzárkóztatásra szoruló gyerekekkel foglalkoztak, sikerült a helyesírási és az olvasási készségeken javítani.

A versenyek, vetélkedők előtt az ezekre való felkészítésre használták ezt az órát. A napközis foglalkozások is lehetőséget, időt biztosítottak a differenciálásra. A házi feladatok megoldása során lehetőség nyílt a megértés fokának ellenőrzésére, az azonnali korrigálásra.

Matematika

Eléggé gyenge volt a fejszámolási készségük. Mivel elsősorban a szilárd alapkészségek kialakítását tartották fontosnak, minden órát fejszámolással kezdtek (változatos formában, hogy ne váljon unalmassá!)

Fontos volt megerősíteni a százas számkörökön belül az alapműveleteket, biztossá tenni a szorzótábla tudását, hiszen csak ennek alapján lehetett a műveleteket az ezres számkörre kiterjeszteni.

Voltak problémák a sorozatok szabályának felismerésével, majd helyes folytatásával. Türelemre és erőfeszítésre is szükség van a matematikában és ez bizony néhány gyereknél még nem mindig működött. Ezt a képességet különösen fejleszteni kellett.

Tehetséges gyerek kevés van az osztályban matematikából, talán inkább humán beállítottságúak. Három tanuló már szívesen oldott meg nehezebb, „furfangosabb”, „gondolkodtatóbb” feladatokat.

A kerületi matematika versenyen Jassó Nóra 5. lett.

Korrepetálás - felzárkóztatás

Nagyon sok hiányossággal kezdte az évet három tanuló. Az új gyerekek közül Vivien nagyon bizonytalan. Velük rendszeresen próbáltam pótolták a lemaradásaikat. Sajnos, eredményeik tudásuk így sem kielégítő. Velük jövőre is sokat kell majd külön foglalkozni.

Differenciálás

A felmérések eredményeit használták fel a differenciálás megszervezésére. Törekedtek rá, hogy a gyerekek egyéni tempójához, pillanatnyi tudásához alkalmazkodva tudják a haladást segíteni.

Különös figyelmet fordítottak a különféle munkaformák alkalmazására, hiszen mindenkinek más-más tevékenység lehet a megfelelő. A motiváltság fenntartása érdekében törekedtek a sokszínű óravezetésre és az érdekes feladatok kiválasztására. A differenciált órákra mindig nagyon sokat kellett készülni, a szokásosnál is tudatosabban kellett tervezni.

Az új ismeretek elsajátításánál inkább frontális osztálymunkát alkalmaztak. A gyakorló és ismeretelmélyítő órákon sokszor dolgoztak a gyerekek párban, vagy kisebb csoportokban. A közös, együttműködő munka megszervezése sok feladatot jelentett a tanító számára. Év végére már sokkal jobban ment a kooperatív munka.

Szülőkkel való kapcsolattartás

A szülőkkel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, bizalommal fordulnak hozzájuk problémáikkal. Többségük együttműködő, segítik az iskolai munkát. Formái: fogadóórák, egyéni beszélgetések, közös kirándulások.

Kirándulások

· Jó hangulatú, közösséget formáló, a szülőkkel való kapcsolatot erősítő 2 napos kiránduláson voltak Pénzesgyőrben.

· Szülőkkel közös szüreten vettek részt Balatonudvariban.

· Nagyon jól sikerült megvalósítani programjaikat Orfűn, az erdei iskolában, ahol mindenki nagyon jól érezte magát, más oldalról is megismerhették a gyerekeket.

· Színházban, cirkuszban, múzeumban többször is voltak a tanév során.

Pályázat

Erdei iskolához nyertek 200 000 Ft-ot kerületi pályázaton.

Versenyek

A kerületi versenyeket megelőzően iskolai házi versenyt tartottak matematikából, nyelvtan-helyesírásból, vers és prózamondásból. Minden gyerek elindult a Czakó Éva matematikai versenyen. Iskolánk rendezte a kerületi vers és prózamondó versenyt, melyben tevékenyen részt vállaltak.

Kincskereső – 3. osztály

Közös feladatuk volt ebben a tanévben, hogy az osztályban két év alatt kialakított életrend megerősödjön, az életkori sajátosságoknak megfelelően megújuljon. Ezt nehezítette, hogy a délutáni nevelő személyében változás történt.

Közösen a következő célokat fogalmazták meg:

· Őrizzük meg az osztályra jellemző barátságos, bizalom teli légkört

· Megtartottuk a tavaly kialakított kedvesség-gyűjtőt, rendszeresen – konfliktus esetén azonnal – „összebújtunk”.

· Kezeljük értékként és folyamatosan fejlesszük azokat a személyes és társas kompetenciákat, melyek a kapcsolatok kezeléséhez, a közösségi léthez elengedhetetlenek. Folyamatosan fejlesszük a gyerekek kooperációs, kommunikációs készségét, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képességét.

Szívesen vettek részt drámafoglalkozásokon, színesen, bátran jelenítettek meg helyzeteket, történeteket – jó tapasztalásokat szereztek magukról, együttműködési-képességeikről.

Hatékony, önálló tanulás megalapozása – megfogalmazott céljaik

· a tanulók legyenek egyre aktívabb részesei a tanítási-tanulási folyamatnak. Minél inkább vonjuk be őket a szervezési feladatokba is, ezzel alakítsuk ki bennük a saját tanulásukkal kapcsolatos felelősség érzését.

A tanulási folyamtok hatékonyságának növelése érdekében a következő munkaformákat alkalmazták: pár és csoportmunka (kooperatív tanulás), differenciált egyéni munka (szempont pl. a szükséges tanári támogatás mértéke, a szövegértés szintje).

A munkamódszerek közül leginkább a következőket szerették a gyerekek: projekt, vita, kutatás, kísérlet

Olvasóvá nevelés

Délutánonként is ismertethették az elolvasott könyvek tartalmát, büszkélkedhettek az könyvek oldalszámával, könyvajánlókat készíthettek. Ennek elismeréseként kapták meg az olvasókirály címet.

Szabadidő – kirándulások – hagyományok

Őszi családi kirándulás; Tavaszi erdei iskola;

Részvétel a Káva Kulturális Műhely drámapedagógiai foglalkozásán;

Tárlatvezetés és múzeumpedagógiai foglalkozás a Néprajzi Múzeumban; tárlatvezetés az Operaházban

Városnézés, pesti nevezetességek meglátogatása a környezetismeret tananyaghoz kapcsolódóan;

Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken: énekes játék bemutatása a szüreti mulatságon; verses-zenés összeállítás előadása a természetbúcsúztatón; vásári portékák gyártása a farsangi vásárra; műsor összeállítása, megtanulása és bemutatása a farsangon és a szülők napján; toborzó tánc márc. 15-én, a lányok tánca pünkösdkor;

Felkészülés és részvétel az iskolai szavaló-, helyesíró-, olvasó- és futóversenyen.

Keveháza utcai 3. osztály

Szövegértés-szövegalkotás

Év végére már megfelelő szinten tudtak a gyerekek eseményeket sorrendbe állítani, de a szókincsfejlesztés, bővítés további feladat marad. Problémát jelentett viszont az önálló véleményalkotás. Ezeknek a területeknek a fejlesztésére 4. osztályban sok lehetőséget kell biztosítani.

Továbbra is probléma a tanulók számára a tanult szövegben történő tájékozódás, a szöveg környezetének beépítése a kognitív hálójukba, a saját gondolataik megfogalmazása és írásban történő megjelenítése.

Folyamatos fejlesztendő és több figyelmet igénylő terület a helyesírási készség kialakítása és a meglévő ápolása.

Matematikai kompetenciák

Már nem gond a hiányos összeadás és kivonás, és mindenki meg tudja oldani az egyszerűbb nyitott mondatokat is. A fordított szövegezésű szöveges feladat megértése és megoldása az osztály egy harmadának még problémát jelent. Új nehézségnek számítanak a mértékváltások. Mindenkinek sikerült a törtek rajzos ábrázolása és az alapműveletek.

Matematikából az összetett szöveges feladatok, a nyitott mondatok és a mértékegységek váltása továbbra is gondot okoz a tanulóknak.

Hatékony önálló tanulás megalapozása, differenciálás

3.-4. osztályokban a rendszeres differenciálás, tanulási technikák tanítása, az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, versenyekre való felkészítés órai és délutáni csoportos formában segítették a kezdő szakasz feladatának teljesülését.

Az év végi mérések eredményei tükrözték a befektetett munkát.

Szakkörök, tanfolyamok, korrepetálás, könyvtár mind segítette a tehetséggondozást és a felzárkóztatást.

Mind a négy évfolyam munkáját eredményesen segítette az iskolai könyvtáros, fejlesztőpedagógus és a logopédus.

2. – 4. osztályig szövegértésből és matematikából októberben írtak az osztályok tájékozódó felméréseket, hogy együttesen megbeszéljük, kidolgozzuk, hogy évfolyamonként, osztályonként mire kell nagyobb figyelmet fordítanunk az idei tanévben.

Osztályok

Matematika

Fejlesztendő területek

Szövegértés

Fejlesztendő területek

2. c

91%

Váltakozó számsor, nyitott mondatok

89%

Szómagyarázat

2. d

88%

Nyitott mondat, pótlás, figyelem-

koncentráció

88%

Szómagyarázat, címadás

3.

75%

Nyitott mondatok, szabályjátékok, fordított szövegezésű szöveges feladatok

84%

Tájékozódás a szövegben, vázlat kiegészítése,

események sorrendje

4. c

68%

Összetett szöveges feladatok, idő mértékegységei

71%

Mese befejezése, következtetések levonása

4. d

74%

Számok alaki, helyi, valódi értéke, összetett szöveges feladatok

67%

Rokon értelmű szavak keresése, következtetések levonása

Szabadidő - versenyek

· 3. osztályban működött heti 1 alkalommal a drámaszakkör, amely személyiségfejlesztő, csoportépítő dramatikus játékokkal ismertette meg a tanulókat.

· Kerámia: nagy népszerűségnek örvendett, nagyon szép dolgokat készítettek a tanulók.

· Fiú torna: nagyon szerették a tanulók.

· RG: szép sikereket értek el a versenyeken.

· Tánc: itt is több érmet szereztek a gyerekek.

· Angol: változtatni kell a következő tanévben, hogy jobban, eredményesebben működjön.

· Orosz: szerették a gyerekek, játékossága miatt.

2.-4.-osztályokig alakult meg a Múzeumbarát szakkör, amely havi 1 alkalommal látogatott el kiállításokra, majd feldolgozták a tanulókkal a látottakat.

Zenei osztály - 4. évfolyam

Az osztály tudása nem egyenletes, igen nagy a különbség a gyerekek zenei tudása között, ezért itt nagy szerepet kap a differenciált oktatás. A jó zenei képességű gyerekek az énekkar erősségei, szüleik segítőkészek, lelkesen eljönnek a rendezvényekre, hangversenyekre, de a gyengébb képességűeket igen nehéz rávenni a közös munkára. A negyedik osztályban sok a nehezen kezelhető, problémás gyerek. Ezek a gyerekek továbbra is egyéni korrepetálásra szorulnak, mert csak kis csoportban tudnak figyelni, vagy gátlásosságuk miatt egyénileg énekelni.

Ebben az osztályban kevésbé lehet számítani a szülők otthoni segítségnyújtására, mint máshol. Többen vannak, akik segítségre, fejlesztésre szorulnak. Nagyon jó képességű: hét gyerek; jó képességű: öt tanuló; átlagos képességű: öt gyermek, a gyengék hatan vannak.

A tanítónő megtalálta velük a hangot és így számol be róluk:

„Nagyon kedves, szeretetre méltó gyerekekből áll az osztály, a tehetséges gyerekeket motiválni kell arra, hogy húzóerőként viselkedjenek azok számára, akik kevésbé jók. Nem szabad abbahagyni a napi szintű fejlesztésüket, itt különösen az elhanyagolt tanulókra gondolok, akik csak ránk, pedagógusokra számíthatnak.”

Differenciálás – hatékony, önálló tanulás megalapozása

Célkitűzéseink voltak: társas kapcsolatok fejlesztése, magatartás, munkafegyelem megszilárdítása; felszerelések, házi feladatok hiányosságának megszüntetése; és önálló tanuláshoz való szoktatás. Jó úton vannak a megvalósuláshoz.

Most már az órákon figyelnek, szívesen dolgoznak. Szeretik a csoportmunkát (páros; 3-4 fős). Társas kapcsolataik ez által javultak. Az egyéni munkájuk egyre jobb teljesítményt mutatnak. Sajnos nagyon gyakori még mindig –a küzdelem ellenére- a felszerelések hiánya, ami a napi feladat elvégzését megnehezíti.

Felzárkóztatás

Hetente három alkalommal a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek korrepetáláson vettek részt, kiscsoportos formában (matematikából; nyelvtanból; helyesírásból Ezenkívül heti egy alkalommal órarendi keretben, frontálisan is gyakoroltak a többiekkel. Az eredmény látványos javulás volt, kivéve két tanulót. Ezeknél a gyermekeknek nagyon jelentős lemaradásai vannak még most is matematikából (alapműveletek), nyelvtani fogalmak hiánya helyesírásból, valamint környezetismeretből. Szülői támogatásra esetükben sajnos nem számíthatnak. A pedagógusok további összehangolt munkájára van szükség, hogy ők felzárkózhassanak. Az 5.- 6. osztály nem szakrendszerű óráin is külön alkalmakat kell teremteni számukra a felzárkózáshoz.

Az előző években és idén is komoly probléma volt a tanulók rossz helyesírása, amit rengeteg játékos feladattal, koncentrációt fejlesztő játékkal, nyomtatott szöveg másolásával igyekeztek fejleszteni. A hibák elsősorban figyelmetlenségből, pontatlan olvasásból, kapkodásból adódnak.

A változás minden esetre pozitív, ezt a kompetencia felmérés is bizonyítja, ahol igyekeztek megfelelni. Matematikából való elemi számolási készség a kompetencia felmérésen nagyon egyszerűnek bizonyult számukra. Az elemi gondolkozási képesség feladatai már komoly gondot okozott nekik. Többször, többen igényeltek volna segítséget a felmérés alatt.

Idegen nyelv

A nyelvtanulással való ismerkedés első éve, amelyben elsődleges cél az érdeklődés felkeltése, a szókincs megalapozása különböző témakörökön keresztül. Az osztályba nagyon különböző képességű gyermekek járnak ezért sok gyakorlásra, differenciált foglalkozásra volt szükség.

Informatika

Logikai játékokkal ismerkedtek meg, valamint a helyesírást, illetve a matematikát gyakoroltató számítógépes szoftverekkel dolgoztak.

A gyerekek többsége tudott és szeretett „játékosan” gondolkodni. Hasznos volt az informatika tanmenetbe épített matematika gyakorlás ilyen formája.

Szülőkkel való kapcsolattartás: Ebben az osztályban a szülői munkaközösség tagjaira lehet első sorban számítani.

Szabadidő – kirándulások

Kétszer is ellátogattak az Állatkertbe, és a Tropicarium is nagyon népszerűnek bizonyult. Szentendrén járva elsősorban a Skanzent látogatták meg. Voltak a Kolibri színházban és erdei iskolában, de meglátogatták a Kopaszi – gátat is.

Kincskereső – 4. osztály

A negyedik osztály főbb célkitűzése a második félévben a negyedikből az ötödik osztályba való átmenet gördülékennyé tételének előkészítése volt.

A nevelés területén az eddig kialakult és megszilárdult jó szokásrenden belüli önállóbb és önvezérelt (kontrollált) magatartás elérése. Konfliktusok megoldása, kezelése párbeszéddel, verbális úton. A tanulásban a feladattudat a felelősség megszilárdítása, nagyobb terhelhetőség elérése.

Ötödik osztályban a nem szakrendszerű oktatás segítése érdekében a negyedik osztály tanulóit szintcsoportokba sorolták az alapkészségek szempontjából a tanév végén, melyet a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő kollégáikkal megbeszéltek, ezek alapján a fejlesztési feladatokról közösen gondolkodtak.

Anyanyelvi alapkészségek szerint

Olvasástechnika: 15 gyerek magas szinten áll; 6 gyerek jól, de nem folyékonyan olvas, 3 gyerek téveszt, akadozik.

Szókincs, szóhasználat: 12 gyerek nagy szókinccsel, 8 gyerek életkorának megfelelő szinten, 4 gyerek szegényes szókinccsel, illetve nem megfelelő gördülékenységgel beszél.

Szövegértés: 16 tanuló ért mindenféle szövegtípust megért, 4 tanuló leginkább az irodalmi szövegtípusokat értelmezi biztonságosabban, 3 tanuló az ismeretterjesztő szöveget dolgozza fel pontosabban, 1 tanuló szövegértése gyenge (mivel angolul beszélnek otthon amerikai anyanyelvű szüleivel).

Szövegalkotás: 11 gyerek a szövegalkotás tanult szabályait alkalmazva, színesen fogalmaz, 8 gyerek jól, de különböző hibákkal (időbeliség érzékeltetése, megfelelő szóhasználat, stílusmegfeleltetés, kontextus), 5 gyerek változó színvonalon.

Matematikai alapkészségek területén

Alapműveletek, mechanikus számolás: 10 fő hibátlanul, 8 fő kevés hibával – főleg ezres számkörben-fejben, 6 fő több hibával számol – még az írásbeli műveletek is megerősítésre szorulnak.

Logikus gondolkodás szintjei: 11 gyerek nagyon jól, 9 tanuló gondolkodva, hibákat is ejtve, 4 tanuló nehezen értve a lépéseket, segítséggel old meg logikai feladatokat.

Hatékony, önálló tanulás megalapozása

Fontosnak és elérendőnek tartott tanulás-módszertani cél volt a saját tanulásért, teljesítményért, önfejlesztésért viselt felelősség erősítése. A sokrétű problémamegoldás, és az együttműködés gyakoroltatása a társakkal.

Szociális kompetenciák

Fontos nevelési célként tűzték ki a közös, önszervező munkára való felkészítést.

Ennek megvalósításakor a délutáni munkák során a kooperativitás, az együttműködés került előtérbe. Törekedtek arra, hogy a gyerekekben erősödjön a felelősségérzet, a szolidaritás, az együttműködés iránti igény, fejlődjön önértékelésük, kommunikációs készségük. Előtérbe került a társas kapcsolatok kialakítása/fenntartása, az egymás értékelése és az önértékelés.

Az értékeléskor a nyílt-adaptív oktatásra jellemző állandó interakciók során minden résztvevő folyamatos visszajelzést kapott legtöbb megnyilvánulásáról. Ennek formája a megerősítés volt. Ez segítette az egyént nemcsak a munkájának eredményességében, hanem a saját munkamódszerei feletti tudatos kontroll kiépítésében is.

A négy éves folyamat lezárásaként az önálló tanulási folyamatokban elért eredményeket megnyugtatónak tartják ebben a tanulócsoportban, a szociális élet terén a konfliktuskezelési technikákra továbbra is több figyelmet kell fordítani.

Tanórán kívüli tevékenységek – szabadidő

Közös kirándulások:

Ősszel a Pilisben, szülőkkel együtt túrázott az osztály;

Télen a sí-szünetben ausztriai sí-táborba ment együtt több család;

Biciklitúrát tettek Nagytéténybe, a Nagytétényi Kastélymúzeumot is megtekintették;

Öt napos biciklis erdei iskolába mentek májusban, a Káli-medencébe.

Kiállítások:

A Magyar Nemzeti Múzeum történeti állandó kiállításának 9–10. termében: „A Rákóczi – szabadságharc és a XVIII. század eleji török háborúk” –címűt nézték meg az olvasmányaikhoz kapcsolódóan.

A „Kard és koszorú” című kiállítást a Hadtörténeti Múzeumban tekintették meg, l848-49-hez.

A Magyar Nemzeti Galéria Vajda Lajos kiállítását, és a Biblia éve alkalmából az Országos Széchenyi könyvtár Biblia kiállítását látogatták meg együtt.

Megtekintették és előadás során megismerkedtek az orgona működésével a kelenföldi evangélikus templomban.

A Corvinus Egyetem Budai Arborétumába mentek ősszel növények megismerése céljából, tavasszal pedig lerajzolták a virágos kertet rajzóra keretében.

Zene-estet rendeztek a szülők az iskolában a negyedikes gyerekek fellépésével.

Egy geológus apuka rendhagyó környezet óra keretében vetített előadást tartott a Káli-medence geológiájáról.

Ünnepkörök

Az iskolai rendezvényeken: András-napi bálra táncot tanultak a gyerekek, melyet az ünnepen bemutattak. A szüreti mulatságra játékkal készültek, az őszbúcsúztatóra verssel, énekkel. Farsangra és szülők napjára műsorral, dramatikus jelenet bemutatásával, Pünkösdre pedig a lányok eredeti Szeged –környéki pünkösdi királynéjárást tanultak meg, melyet aztán be is mutattak.

Keveháza utca – 4. évfolyam

Az osztályozás bevezetése, mint kiemelt feladat szerepelt a 4. osztályok nevelési- oktatási tervében. Mindennapos figyelemfejlesztő és gondolkodást fejlesztő feladatok, az utasítások értelmeztetése, szövegértéshez szükséges képességek fejlesztése segítette a tanulókat abban, hogy sikeresen tanuljanak a második félévben is.

Kiemelten foglalkoztak a szövegértő olvasás fejlesztésével, szövegben kereséssel, szókincs-bővítéssel.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül a vázlatírást, illetve a leírás, elbeszélés összekapcsolását tanulták meg, mint kiemelt tananyag részt. A diákok saját gondolataikat nehezen tudták hozzáilleszteni a tantárgyban érintett témakörhöz, nehezükre esett az egyéni véleményformálás. A gondolatok formálási nehézsége főképp a hiányos szókincsből és a szegényes fantáziából fakadt. A nem szakrendszerű órákon folytatni kell az erre irányuló fejlesztést.

Matematikából a négy alapművelet tökéletes elsajátíttatása, szöveges feladatok értelmeztetése, mértékváltások gyakoroltatása, nyitott mondatok megoldási stratégiájának elsajátíttatása volt a cél. A kerület- és a területszámítás nehézséget okozott sok tanulónak, az egydimenziós számítási feladatokból nehezen tudtak a második dimenzióba „áthaladni”.

Szövegértés-szövegalkotás

A tanév során kijelölt fejlesztési irányok a tanév végére eredményeket hoztak.

Tanév végéig kiemelten foglalkoztak a mesebefejezéssel és a történetekről következtetések megfogalmazásával, ennek eredményeképp az év végi felmérések jobban sikerültek, a félévi 59%-os eredmény 74%-osra javult a 4. c. osztályban.

A 4. d. osztályosok év végére sokat fejlődtek különösen a vázlatírás és a következtetések levonása területén. Év végi átlag: 83%

Matematikai kompetenciák

A 4. c.-sek közül egyénileg sokat fejlődtek, de az osztály eredményét nagyon lerontotta egy év közben érkező gyenge képességű tanuló teljesítménye, így az átlag év végén 63%-ra sikerült. A mértékátváltások és összetett szöveges feladatok terén mutatkoztak hiányosságok, ezekkel a továbbiakban is sokat kell foglalkozni.

A 4. d. osztályosok az összetett szöveges feladatok terén fejlődtek sokat, de még maradt tennivaló. A mértékátváltásokkal még sokat kell foglalkozni a jövőben is. Az eredmények szépen javultak, év végére a 68%-os teljesítményt 81%-ra sikerült javítaniuk.

Versenyeredmények

· Kerületi szövegértési verseny 4.-oszt. II. helyezés

· Kerületi szövegértési verseny 3.-oszt IV. helyezés

· Az Év Madara rajzpályázat kerületi II. helyezés

· BKV rajzpályázat kerületi III. helyezés

· Rákóczi Szövetség pályázatán is sikeresen szerepelt egy 4. c osztályos tanulónk

· Sport: grundbirkózás, Csivit, Rg- verseny.

A tehetséges tanulókat a tantárgyi versenyre az osztálytanítók készítették fel délutánonként, külön feladatok adásával, gyakoroltatással, játékos formában. / 3. osztályban egy pedagógus-szülő is segített a versenyre való felkészülésben./

A 4. c osztály több ünnepségen is népi tánccal emelte az ünnepélyek színvonalát.

A délutánként tartott programok: színházlátogatás, könyvtári foglalkozások, mesehallgatás, zenehallgatás, filmek megtekintése, a társasjátékok hozzájárultak a szabadidő hasznos eltöltéséhez.

Szabadidő – kirándulások, egyéb programok

A 2. c / Szanda/ , 4.c és 4. d osztályok / Gemenc/ erdei iskolában voltak;

a többi osztály 2, egynapos osztálykiránduláson vett részt.

Több osztály tekintette meg a Kolibri színház előadásait.

Pesti Színház, Vígszínház - több osztály látta előadásait.

Martonvásár – kirándulás; Vasúttörténeti Park;

Az olvasási verseny győztesei mozi látogatást kaptak jutalmul.

A 2., 4. osztályosok a Planetáriumba tettek tanulságos látogatást.

A 4.d osztály rendszeres látogatója volt a BMK - könyvtárának.

A 3. osztály kerámia kiállítást tekintett meg.

4. osztály - Nemzeti Múzeum;

Minden osztály legalább egy alkalommal elment a Fővárosi Növény- és Állatkertbe.

A 3. osztály ÖKO kiállításon vett részt.

A Múzeum barát szakkör a következő múzeumokba jutatta el a gyerekeket:

· Mezőgazdasági Múzeum

· Közlekedési Múzeum

· Szentendrei Skanzen

Pályázatok

A környezeti nevelés témában az iskolakert fejlesztése érdekében adtak be pályázatot;

Pályázatot írtak a környezetvédelemmel kapcsolatos eszközökért is.

Iskolai hagyományok ápolása

Részt vettek a március 15-i ünnepélyen, a Költészet Napi műsoron, a Zöldmanó akadályversenyen, a Gyermeknapi sportnapon a bázis iskola I, II. és IV. osztályaival együtt.

Vezetői értékelés: (3-4. évfolyam: kezdő szakasz)

A beszámolókból egyértelműen kiderül, hogy a kezdő szakasz elvárásainak megfelelően a kollégák már nagyobb hangsúlyt fektettek a tanulmányi munka számonkérésére, egyre jobb teljesítményekre ösztönözték a tanulókat.

A motiváció és az érdeklődés fenntartása érdekében sok külső programmal színesítették a mindennapokat, és többen már versenyzéssel is próbálkozhattak a tehetséges tanulók közül. A felmerülő problémákat minden esetben kezelték, segítették a tanulókat a felzárkózásban, a magatartási problémák orvoslásában. Igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a felzárkóztatás és a tehetséggondozás között egy-egy osztályban.

Minden feladatellátási helyen sokoldalú, jól átgondolt, az életkori sajátosságokhoz és a NAT követelményeihez illeszkedő pedagógiai munka folyt. Köszönöm a több szinten differenciálni képes, sokrétű pedagógiai munkát!

Ötödik és hatodik évfolyam

5-6. osztály: alapozó szakasz: Funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása.

5. zenei osztály

Az ötödik osztály nagyon jó zenei képességű osztály. Sok a hangszeren játszó, szép hangú, zeneileg kifejezetten tehetséges gyerek, felzárkóztatásra csak két gyerek szorul, az ő korrepetálásuk folyamatos. Az osztály közös éneklése szép és kifejező. Minden rendezvényen jól szerepelnek, a szülők lelkesen eljönnek, mindenben segítőkészek, a hangverseny-látogatásokon is részt vesznek.

Új osztályfőnököt kaptak a gyerekek év elején. Megállapodtak a közös szabályokban és megismerkedtek az új elvárásokkal.

Kiemelt feladat volt: a szövegértés fejlesztése és a nyelvtani ismeretek elmélyítése, a matematikai készségek gyakorlása, az idegen nyelvi kommunikáció és a hatékony önálló tanulás segítése az éves tananyag elsajátítása mellett.

Előtérbe kerültek a tantárgyi követelmények. Ebben az évben már minden tantárgyat szaktanár tanított. A gyermekek különféle módon reagáltak a kihívásokra. Voltak, akik zökkenőmentesen vették az új akadályokat, de néhányan szétszórtak, figyelmetlenek lettek ebben a tanévben.

Az osztályban a tanulók túlnyomó többsége jó képességű, akar és tud is tanulni.

Kitűnő eredményt: két tanuló, jelest pedig: öt tanuló ért el. A gyengén teljesítők heten vannak.

Felzárkóztatás

A tanórán kívüli felzárkóztató órákon túl, a nem szakrendszerű órák is lehetőséget biztosítottak a gyengébben teljesítők fejlesztésére. Legtöbbjüknek sikerült is javítani az első félévhez képest. Fontos, hogy ezt a munkát a következő tanévben is folytatni tudják, hiszen a következő tanévben alaposan fel kell készülni az Újreálos követelményekre.

Magyar nyelv felzárkóztatáson 9 tanuló, matematika felzárkóztatón 13 gyermek vett részt rendszeresen. 1 gyermek a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján még a következő tanévre is fel van mentve a helyesírás osztályzása alól, ezért heti két alkalommal egyéni fejlesztő foglalkozáson vett rész, melyet a következő tanévben is folytatni fog.

Tehetséggondozás

A tanórai differenciáláson túl többen jártak tehetséggondozó szakkörökre. Hangszeres zenét és szolfézst 10 gyermek tanul, 14-en kapcsolódtak be a matematika szakkör munkájába, 9-en jártak angolra és 3 tanuló vett részt a főző szakkörön.

Szülőkkel v