tartalomjegyzék - kempelen farkas gimnáziumkfg.hu/~peti/projektmunka/doc/fogapolas.doc · web...

Kempelen Farkas GimnáziumBudapest, Közgazdász utca 9-11.1223

A fogazat és a fogápolás- Biológia érettségi projektmunka 2009 -

Konzulens tanár: Készítette:Sebő Péter Misnyovszki Dóra

12.A

A fogazat és a fogápolás Misnyovszki Dóra 12.A

TartalomjegyzékTartalomjegyzék........................................................................................................................................................1

1. Bevezetés...............................................................................................................................................................2

2. A fog anatómiája...................................................................................................................................................3

3. Fogápolási szokások..............................................................................................................................................5

4. A fogak állapota....................................................................................................................................................7

5. Fogászat...............................................................................................................................................................11

6. A háttérismeretet igénylő kérdések.....................................................................................................................12

7. Összegzés............................................................................................................................................................15

8. Függelékek..........................................................................................................................................................16

8.1 Felhasznált irodalom....................................................................................................................................16

8.2 Felhasznált internetes anyag.........................................................................................................................16

8.3 Melléklet.......................................................................................................................................................17

1


1. BevezetésDolgozatom célja egy nem reprezentatív felmérés készítése volt a 17-18 éves

iskolatársaim körében fogaik állapotáról és fogápolási szokásaikról. Ehhez egy 21 kérdésből álló kérdőívet állítottam össze, melynél különböző szempontokat vettem figyelembe. Az egyik legfontosabb szempontom az volt, hogy csak olyan kérdéseket tegyek fel, amikre választási lehetőségeket tudok adni. A hosszú válaszokat igénylő kérdéseket két okból is előnytelennek tartottam. Egyrészt a saját szemszögemből nehéz lett volna az adatok értékelése, másrészt a kérdőívet kitöltőktől nem várhatok el hosszas gondolatmeneteket egy esetlegesen olyan témával kapcsolatban, ami nem érdekli őket. A kérdőív kitöltésében 56-an vettek részt – 31 lány és 25 fiú – természetesen névtelenül. A választási lehetőségek adása jónak bizonyult, mindenkitől minden kérdésre kaptam választ.

Az életkorra vonatkozó kérdés azért volt szükséges, hogy rögzítsem, valóban 17-18 évesek a kérdőívet kitöltők. A nemre vonatkozó kérdés a későbbi következtetések és összehasonlítások céljából volt fontos.

A többi kérdés már közvetlenül a témához kapcsolódik, és négy fő csoportba sorolható. A kérdések sorrendje azonban elsősorban logikai sorrenden alapszik, nem témák szerinti csoportosítás.

Az első csoport a fogápolási szokásokhoz kapcsolódik. Kérdés vonatkozik a napi fogmosások számára, a reggeli és az étkezések utáni fogmosásokra, a hagyományos illetve elektromos fogkefe használatára, a használt fogkrém fluorid-tartalmára, valamint a fogselyem-használatra.

A következő csoportba a fogak állapotával kapcsolatos kérdéseket sorolhatjuk. Rákérdeztem a lyukas, a betömött, a kihúzott maradandó illetve a kinőtt bölcsességfogak számára. Ebbe a kategóriába tartoznak a fogszabályzóval kapcsolatos kérdéseim is.

A harmadik csoport a fogászathoz kapcsolódik. Megkérdeztem, hogy járnak-e az iskolai vizsgálaton kívül fogászatra, illetve milyen gyakran, és hogy volt-e már részük komolyabb fogászati beavatkozásban. Komolyabb fogászati beavatkozáson maradandó fog kihúzását, valamint szájsebészeti eljárásokat értettem, melyet a kérdőív kitöltetésekor elmondtam a közreműködőknek.

Az utolsó csoportba három olyan kérdés tartozik, amelyek megválaszolásához biológiai háttérismertekre volt szükség. Ezekkel a kérdésekkel a fogápolással kapcsolatos tudatosság felderítése volt a célom.

Mivel minden kérdésnél különféle opciókat kínáltam fel, így az adatok feldolgozásához a Microsoft Acces nevű adatbázis-kezelő programot használtam fel. Űrlapot készítettem, amelynek segítségével felvittem az adatokat a táblába. A kérdőíveket 1-től 56-ig megszámoztam, így rendelkeznek egy azonosítóval is. A diagramok és a táblázatok elkészítéséhez lekérdezéseket hoztam létre, és a Microsoft Excel nevű táblázatkezelő programot alkalmaztam.

A számítógépes adatfeldolgozás nagyban gyorsította a munkámat, így a következtetések levonását is megkönnyítette.

2


2. A fog anatómiájaAhhoz, hogy dolgozatomban a fogazattal kapcsolatos jelenségek hiteles magyarázatát

adhassam és a fogápolás sajátosságaira helytálló magyarázatot nyújthassak, először a fogak néhány alapvető tulajdonságának ismertetése szükséges.

A fogakat a szájüregben találjuk, melyek az alsó és felső állcsont fogmedreiben gyökérrel rögzített csontos képződmények. Fő feladatuk a rágás, mely ismétlődő mozgások sorozatából áll és két fázisát különböztetjük meg. A falat leharapását, és az őrlőmozgásokat, mely során a táplálék felaprózódik, összezúzódik, nyállal itatódik át és nyelésre alkalmas állapotba kerül. Ezt a folyamatot a fogak felépítése teszi lehetővé.

A fogak három fő részből állnak; a fogkoronából, a fognyakból és a foggyökérből.

A koronát a fogzománc borítja, ami az emberi szervezet legkeményebb anyaga. Élő sejteket nem tartalmaz. 96%-át szervetlen anyag, túlnyomórészt hidroxilapatit alkotja, a maradék 4% vízből és szerves anyagból épül fel. Mivel a zománc színe áttetsző, a fogak színét nagymértékben az alatta elhelyezkedő dentin színe határozza meg. A zománc vastagsága változó, a rágófelszínen a legvastagabb, majd a fognyak – a zománc-cement határ - felé fokozatosan elvékonyodik.

A fog fő tömegét a dentin adja, melynek 70%-át ásványi anyagok, 20%-át szerves anyagok és 10%-át víz alkotja. A magasabb szervesanyag-tartalom miatt keménysége a zománcéhoz képest kisebb, rugalmassága nagyobb, azonban könnyebben is roncsolódik. Felépítése a benne lévő tubulusok rendszere miatt a csontszövethez hasonló, de ereket, idegeket nem tartalmaz. Fájdalomérzés mégis tapasztalható a dentint érintő szuvasodás esetén is. Erre a tubulosokban áramló – a baktériumok által termelt – toxikus anyagok adnak magyarázatot, melyek irritálhatják a fogbélben lévő idegvégződéseket. Mechanikus hatások is közvetítődnek a fogbél idegei felé.

A fogbél a fog legbelső része. Szivacsos szerkezetét az őt felépítő lazarostos kötőszövet adja, mely ereket, idegeket egyaránt tartalmaz. Legfontosabb feladata a dentinréteg táplálása. Anatómiailag két rész különböztethető meg a fogbélben. Az egyik a fog koronájában elhelyezkedő kamra, a másik a gyökérben lévő gyökércsatorna. A gyökércsatorna szűk nyílásán át lépnek be a fogakba az erek és az idegek.

A foggyökér felszínét cement fedi, ami kémiai összetételét tekintve a csonthoz hasonlít, de ereket, idegeket nem tartalmaz. A cement a gyökércsúcsnál a legvastagabb, majd a fognyak felé fokozatosan elvékonyodik.

A cement, az íny, a gyökérhártya és a fogmeder együttesen alkotják a fogágyat, melynek feladata a fog rögzítése az állcsontokban, és a fogra ható erők érzékelése mechanoreceptorok által.

3

Erek, idegek

Cementréteg


A fogak belső felépítése megegyezik ugyan, de külső felépítésük alapján négy csoportba soroljuk őket. Az első csoportba a 8 darab metszőfog tartozik, melyek feladata a harapás. A másik a szemfogak csoportja, melyekből 4 darab van. Ezeknek a megragadásban és a tépésben vagy fontos szerepük. A harmadik csoportot a 8 db kisőrlő alkotja, melyek feladata megegyezik a 12 darab nagyőrlő alkotta negyedik csoport feladatával, ami a táplálék rágása, összezúzása és megőrlése. Összesen tehát 32 darab maradandó foggal rendelkezünk – elméletileg. Azért elméletileg, mert ebbe az utolsó nagyőrlők, a 4 darab bölcsességfog is bele van számolva, ami nem feltétlenül van mindenkinek. Vagy már maga a fogcsíra hiányzik, vagy soha nem nő ki. A bölcsességfogak kinövése egyébként a 18. életév környékén várható.

Fogképlet segítségével adjuk meg a fogak típus szerinti számát. Ez a fogsor jobb oldali felének felső és alsó fogaira vonatkozik:

2 1 2 32 1 2 3

metszőfog szemfog kisőrlő nagyőrlő

4

Metszőfogak

Szemfog

Kisőrlők

Nagyőrlők

Az alsó álkapocs és a fogak elhelyezkedése

A kemény szájpad és a fogak típusai elhelyezkedésük szerint


3. Fogápolási szokásokEbben a fejezetben a fogápolással, fogmosással kapcsolatos kérdések kiértékelését

szeretném bemutatni.

A fogak ápolásának célja a különböző fogakat érintő betegségek megjelenésének megelőzése. Az egyéni fogápolásba a megfelelően végzett és rendszeres fogmosás és a fogselyem és szájöblítők használata tartozik bele.

A legideálisabb az lenne, ha minden étkezés után tudnánk fogat mosni. Az 56 megkérdezettből 1 ember, azaz kb. 2% állította, hogy ezt ő képes teljesíteni. De be kell látni, hogy ez egy nagyon nehezen betartható dolog. Ha már erre nincs is mód, akkor a szekértők szerint a naponta kétszeri – reggel és este történő – fogmosást semmiképpen nem ajánlatos kihagyni, ugyanis ennek hiányában lepedék – szaknyelven dentális plakk – rakódik a fogakra és az íny felületére. Amennyiben a fogfelszínen tartósan jelen van ez a megtapadó fehér színű ragadós anyag, akkor a baktériumok elszaporodnak benne, ami végül fogszuvasodáshoz vezethet. A legfontosabb mégis a lefekvés előtti fogmosás, ugyanis az éjszaka során alvás közben a nyáltermelés csökken, így a szájüregben lévő nyál védő, tisztító hatása kevésbé érvényesül és ennek eredményeképpen a lepedékképződés fokozódik.

A kérdőívet kitöltők napi fogmosásának darabszámát az alábbi diagram szemlélteti:

A gyakori fogmosás azonban önmagában nem elegendő. A minősége és időtartama épp annyira meghatározó. A szakemberek szerint legalább három percig tartson, de az igazán alapos fogmosás öt percig is tarthat. Sok múlik a megfelelő fogkefe kiválasztásán is. A fogfekfe fején található sörték segítségével történik a fogak mechanikus tisztítása, azaz az ételmaradékok és larakódások eltávolítása a fogak felszínéről. A fogkefék sörtéje manapság kizárólag műanyagból készül, és keménységük alapján három kategóriát különböztetünk meg. A lágy sörtéjűt, melyet az ínygyulladásban szenvedőknek ajánlanak, a közepes keménységűt, amely a legtöbb embernek megfelelő, és a kemény sertéjűt, amelyet csak nagyon ritkán ajánlanak a fogorvosok. A sörték a végükön lekerekítettek kell hogy legyenek, valamint az az optimális, ha a fogak szélességének megfelelő távolságban hosszabb szálakat is találunk, mert ezek behatolnak a fogak közé is. A hagyományos fogkefék mellett manapság elektromos

5


fogkefék használatára is van lehetőség. Ezek percenként 3000 rezgést végeznek, de annak ellenére, hogy ez jóval több, mint amit manuálisan el lehet érni, az elektromos fogkefék nem bizonyultak hatékonyabbnak, mint a hagyományosak. Fontos azonban, hogy a két típus más fogmosási technikát igényel. Az elektromos fogkefék használatához kisebb kézügyesség szükséges, hiszen a fejét csak rá kell helyezni a fogra, mozgatni nem szabad. Mindkét fogkefére érvényes, hogy legalább háromhavonta cserére szorul. Az 56 megkérdezett diáktársam körében a diagramon látható arányok szerint oszlik meg a hagyományos- és elektromos fogkefe használata:

Számomra ez az arány meglepő volt, előzetes feltételezésem alapján ugyanis azt gondoltam, hogy 16%-nál többen használnak elektromos fogkefét.

A jó fogmosáshoz a megfelelő fogrém kiválasztása is hozzá tartozik. Vannak, akik vitatják a fluoridtartalmú fogkrémek előnyeit. Elsősorban a fluorid toxikussága miatt, ami főleg a kisgyermekekre lehet káros, hiszen ők azok, akik gyakorta a fogkrémek kellemes íze miatt lenyelik a fogkrémet. Másodsorban allergiás reakciók is felléphetnek, és kiütések, sebek jelenhetnek meg a szájban. Mindezek ellenére a fluorid kedvező hatása miatt kedvelt adaléka a fogkrémeknek. Mi is ez a hatás? A zománcot alkotó fluorapatit hidroxil része kicserélődhet egy fluor ionnal, és egy ellenállóbb fluorapatit képződik. Ezért fluoroznak a fogkrémeken kívül egyéb anyagokat is, mint például a víz és a tej. A kérdőívben szereplő kérdésre; „tartalmaz-e fluoridot az általad használt fogkrém?” az alábbi válaszok születtek:

A tökéletes szájápolás érdekében a fogmosást esténként fogselyem és szájvíz használatának is követnie kell. A fogselyemmel a fogak közti területeket lehet megtisztítani. Különösen a fogpótlások, fogszabályzók felszínének rendben tartásánál fontos, hiszen ezek felszínén jobban megtapad a lepedék. Annak ellenére, hogy a fogorvosok a mindennapi használatát javasolják, kérdőívem kitöltői körében a fogselyem használata nem túl népszerű.

6

A hagyományos és elektromos fogkefe használatának megoszlása

"Tartalmaz fluoridot az általad használt fogkrém?"

Fogselyem használat


4. A fogak állapotaEbben a fejezetben a kérdőívet kitöltők fogainak állapotát szeretném bemutatni és

értékelni, valamint ok-okozati összefüggéseket keresni egyéb tényezőkkel, melyek közrejátszhatnak a végeredményben.

A fogszuvasodás a fog keményszöveteinek megbetegedése. A négy fő tényező, mely szerepet játszik a fogszuvasodásban a szervezet, a baktériumok, a táplálék és az idő. A szuvasodás általában a nehezen tisztítható felületeken kezdődik. A szájüregben lévő baktériumok a lepedéken lévő szénhidrátokból táplálkoznak, miközben melléktermékként savat termelnek. Ez demineralizálja, kioldja a zománcból a szerves anyagokat, és ha később nem történik meg a remineralizáció a nyálból, vagy ha a folyamat többször is megismétlődik, akkor a szerves állomány tönkremegy. Első fázisként egy fehér folt jelenik meg a zománc felszínén – ez utal a zománcból kioldott ásványi anyagokra -, majd fokozatosan üreg képződik, melyet a köznyelvben lyuknak nevezünk. Szakszerű beavatkozás nélkül a folyamata a fogbélig is továbbterjedhet és intenzív fájdalmak kíséretében gyulladást válthat ki a fogban, a csontban vagy a fog körüli szövetekben. A teljes folyamat körülbelül 1 évig tart.

A fent látható grafikonon egyszerre ábrázoltam a személyekhez tartozó lyukas fogak, ebből betömött fogak és - a kettő különbsége, azaz - a ténylegesen lyukas fogak darabszámát. Ezt a három számértéket különböző színű, formájú és méretű alakzatokkal jelöltem (ld. jelmagyarázat).

Abban az esetben, amikor mindhárom egybeesik, az egyén fogazata ebből a szempontból tökéletesnek tekinthető, hiszen egyetlen lyukas foggal sem rendelkezik. Az 56 tanulóból 30 ilyen fogsorral rendelkezik. Ez 54% körüli arány.

Az azonos személyhez tartozó lyukas fogak és ebből betömött fogak azonos számértéke gondozott, karbantartott fogazatról árulkodik, hiszen ténylegesen lyukas foggal ők

7

A fogak állapota


sem rendelkeznek. Az 56 tanulóból 51-nek, azaz 91% százaléknak nincsen ténylegesen lyukas foga.

A kérdőívem kitöltésében közreműködők 46%-ának van olyan foga ami vagy most, vagy valaha, de lyukas volt. Ez a www.drimmun.hu honlapon talált statisztikához képest, miszerint a civilizált emberek 96%-ának a fogazata nem egészséges, kedvezőnek mondható. Javít az összképen, hogy összesen 5 olyan tanuló van – ez 9%-nak felel meg –, aki jelenleg is rendelkezik lyukas foggal.

A felmérésemben résztvettek között a legmagasabb az 5 lyukas fog volt. A grafikonon jól látható, hogy ettől még lehet valakinek ápolt a fogazata. A ténylegesen lyukas fogak száma nem volt magasabb 2-nél. Összességében megállapítható, hogy nincs olyan, akinek teljesen el lennének hanyagolva a fogai, hiszen azok közül, akiknek egynél több szuvas foga van, mindenkinek van legalább 1 betömött foga azok közül. Átlagosan mindenkinek (0,96) 1 lyukas foga van.

Nem csak a szuvas fogak okozhatnak problémát. A fogak rendezetlen elhelyezkedése is gyakori jelenség, amely kezelésére a fogszabályzók szolgálnak. A fogszabályzás során azt használják ki, hogy a fogmeder -, ami egy bemélyedés az állcsontokban, és ahol a fogak gyökerei ülnek – az élet során változik. Így ha egy fog elveszíti szomszédját, akkor a rés felé vándorol. A mellékelt diagramon látható, hogy a 17-18 évesek 52%-ának volt fogszabályzója. Ez több, mint a fele, tehát láthatjuk, hogy a fogszabályzó igen gyakori manapság a fiatalok körében. Közülük jelenleg is 24% rendelkezik éjszakai vagy állandó fogszabályzóval. Szerintem ez fontos, mégpedig azért, mert a fogszabályzást minél előbb kell elkezdeni, mert a fogak rendezetlensége nem csak esztétikai hiba. Egy rendezetlen fogsor tisztítása sokkal nehezebb feladat, ezáltal nagyobb a valószínűsége a fogszuvasodásnak és egyéb problémák fellépésének. Emiatt jónak tartom, hogy a fiatalok nagyobb része túllép azokon a problémákon, hogy a fogszabályzó „ciki” és „hogy néz ki”, és felvállalja a kellemetlenségeket az egészséges, ápolt fogsorért. Egyharmad részüknek (32%) állandó fogszabályzója is volt.

A fogszabályzóknak sajnos gyakori velejárója, hogy egyes maradandó fogakat el kell távolítani. Részben ők, és részben azok tartoznak a grafikonon látható 19%-ba, akiknek az adott foga nagymértékben károsodott, vagy az ép fogazat megőrzése céljából kellett egy-két fogát kihúzni.

8

081%

15%

47%

30%

27%

nem, 27, 48%

állan

dó, 1

2, 21

%

éjszakai, 11, 20%

mindkettő, 6, 11%

nem, 22, 76%

igen, 7, 24%

Jelenleg is van

Volt valaha fogszabályzója


9

Kihúzott maradandó fogak (db)


A bölcsességfogak növekedése 18 éves kor környékén kezdődik meg. Ennek a folyamatnak a felmérését szolgálta a kérdőívem egyik kérdése. A mellékelt diagramon láthatók az eredmények. A legnagyobb résznek (37%) ez a folyamat még nem kezdődött meg. Ez nem olyan meglepő, az életkorból adódóan sem, másrészt nem is biztosan rendelkezik mindenki a bölcsességfogak csíráival, így lehetséges, hogy soha nem fog kinőni nekik a 3. nagyőrlő. A második legmagasabb százalékot az a válasz kapta, miszerint a kérdőívet kitöltő nem tudja, hogy nőtt-e már ki bölcsességfoga. Ugyan nem mindig jár fájdalommal az új fog kinövése, ez kétségkívül egy érdekes eredmény, hiszen utalhat arra, hogy mennyire nem nézegetik rendszeresen a fogaikat a fiatalok. Ha alaposan fogat mosnának minden nap, és esetleg fogselymet is használnának, valószínűleg feltűnne nekik egy új fog a szájüregükben.

A következő táblázatok mutatják be különböző tényezők hatásait a fogazat állapotára. Félkövérrel a legmagasabb (legrosszabb) értéket, dőlttel pedig a legalacsonyabb (legjobb) értéket jelöltem.

napi fogmosások száma lyukas fogak számának átlagaténylegesen lyukas fogak

számának átlaga1 1,33 0,332 1,02 0,123 0,67 0,00

Ez a táblázat azt mutatja be, hogy azoknak, akik csak naponta egyszer mosnak fogat, a legrosszabb a fogazata, és akik az ajánlottnál is többször – háromszor –, azoknak a legjobb.

fogkefe típusa lyukas fogak számának átlagaténylegesen lyukas fogak

számának átlagaelektromos 1,33 0,33hagyományos 0,89 0,06

Ezen a táblázaton látható, hogy az elektromos fogkefe valóban nem kiugróan hatékonyabb a hagyományosnál, sőt ez alapján rosszabb is. Igaz ugyan, hogy jelen felmérésem résztvevői között csupán 9-en használnak elektromos fogkefét, és ez nem tekinthető statisztikai mennyiségnek, így az általánosítások sem lennének helyénvalók.

nem lyukas fogak számának átlagaténylegesen lyukas fogak

számának átlagalány 0,77 0,03fiú 1,20 0,20

Ez a táblázat azt mutatja meg, hogy a 17-18 éves fiúk fogazatának állapota rosszabb, mint a lányoké.

édességfogyasztás lyukas fogak számának átlaga ténylegesen lyukas fogak

10

Kinőtt bölcsességfogak (db)


gyakorisága számának átlagaritkábban 0,20 0,00hetente 1-2-szer 0,80 0,13naponta 1,15 0,04naponta többször 1,11 0,33

Ez a táblázat az édességfogyasztás gyakorisága és a lyukas fogak száma között hivatott párhuzamot vonni. Az a tendencia nagyjából meg is figyelhető, miszerint minél gyakrabban fogyaszt valaki édességet, annál több lyukas foga van átlagosan. Ezáltal mondhatjuk, hogy az édességfogyasztás mértéke valóban befolyásolja a fogszuvasodást.

fogászatra járás gyakorisága lyukas fogak számának átlagaténylegesen lyukas fogak

számának átlagaritkábban 2,00 0,20félévente 2,14 0,29gyakrabban 2,25 0,50

Ez a táblázat már átvezet a következő fejezetbe. Megállapíthatjuk, hogy azok járnak gyakrabban fogászatra, akiknek rosszak a fogai, és azok a legritkábban, akiknek jobbak.

11


5. FogászatEbben a fejezetben a kérdőívet kitöltők fogászattal kapcsolatos szokásait szeretném

bemutatni.

A rendszeres szakorvosi kontroll a fogazat szempontjából is kiemelkedő fontosságú. Fogorvoshoz menni legalább félévente ajánlatos. Ennek fő oka, hogy a fogszuvasodás teljes időtartama körülbelül 1 év. A féléves kontroll lehetővé teszi a problémák időben történő felismerését, így esetleges visszafordításukat, kezelésüket is. Az alábbi grafikon szemlélteti a kérdőívet kitöltők között a fogászatra járás gyakoriságát.

Iskolai keretek között kötelező érvénnyel félévente minden tanuló fogorvosi vizsgálatban részesül. A mellékelt diagramon az látható, hogy ettől függetlenül hányan járnak egyénileg is fogászatra. A 64% nagyon jó aránynak tekinthető.

Még a fogak gondos ápolása mellet is előfordulhatnak különböző problémák, melyekkel orvoshoz kell fordulni. Ennek oka, hogy ezekben a betegségekben genetikai hajlamok is közrejátszanak. Ezek a betegségek néha egyszerű módon is kezelhetők, de gyakran komolyabb beavatkozásokra van szükség. Komolyabb beavatkozások alatt maradandó fogak kihúzását, a gyökérkezelést és szájsebészeti műtéteket értettem. Szerettem volna felmérni, hogy kortársaim milyen arányban vettek részt ilyen kezelésekben. Ezt a mellékelt ábra mutatja.

12

A fogorvosi vizsgálat gyakorisága

Az iskolai kötelező fogászati vizsgálaton kívül is jár fogorvoshoz

Komolyabb fogászati beavatkozásban résztvettek száma


6. A háttérismeretet igénylő kérdésekEbben a fejezetben a biológiai háttértudást igénylő kérdések értékelését szeretném

elvégezni.

Az általam feltett három kérdés és a válaszlehetőségek az alábbiak voltak: (A helyes válaszokat dőlten írtam)

- Miért jó a fluroid?Fehéríti a fogak felületét.Erősíti a fogzománcot.Megakadályozza a baktériumok lerakódását a fogakra.

- Miért károsítja a fogakat a cukor?A baktériumok a cukorból savat képeznek.A cukor oldhatóvá teszi a fogakban lévő kalciumot.A nyál enzimjeinek hatására a cukorból a fogzománcot károsító

anyagok keletkeznek- Melyik vitamin csökkenti a fogínysorvadás veszélyeit?

B12

KC

A válaszlehetőségek kitalálásánál a megtévesztés volt a fő célom. Tudományosan hangzó, meggyőző, ámbár hibás opciókat igyekeztem felkínálni a helyes megoldás mellett. A kérdésekre adott helyes válaszok számát az alábbi diagram ismerteti:

13

Az egyes kérdésekre adott helyes válaszok száma


Az első kérdéssel azt szerettem volna megtudni, mennyire tudatos a fogkrémválasztásuk. Ha tudják, hogy tartalmaz fluoridot az általuk használt fogkrém, akkor vajon tudják-e azt is, hogy az miért jó. A kérdésre 29 helyes válasz született. Azok közül, akik azt állították, hogy tartalmaz a fogkrémük fluoridot 13-an (45%) válaszoltak helyesen erre a kérdésre. Ennél a kérdésnél a kísérletem a megtévesztésre nem volt annyira sikeres, mert a legtöbben valóban a helyes választ jelölték meg.

A második kérdésemmel arra voltam kíváncsi, hogy tudják-e kortársaim, hogy a mindenki által közismerten fogrongáló cukorkák – és a cukor úgy általában – miért is olyan káros a fogakra nézve. Sajnos azt kell mondanom, hogy nem. Majdnem a 60% egy hibás választ jelölt meg, és a jó választ csak 27% választotta.

A harmadik kérdésnél a szükséges háttértudás a skorbut nevű betegség ismerete. Ez a betegség régebben a tengerészek között alakult ki súlyos C-vitamin hiány esetén. Tünetei a vérzések, az ínysorvadás, az izomgyengeség, a vérszegénység és a gyulladások. Az ínysorvadás következtében foghullással is jár. Ezt a kérdést is, az előzőhöz hasonló módon, csak 25 % választotta.

14


Az 56 megkérdezett közül összesen 39-en válaszoltak legalább egy kérdésre helyesen, tehát a megkérdezettek 67%-a. A mellékelt Ven-diagramon látható a helyes válaszok kérdések szerinti megoszlása. Mindhárom kérdésre 2-en válaszoltak helyesen. A kördiagramon 39 helyes választ adó részvevő nemek szerinti aránya látható.

15

fiú46%

lány54%

A legalább egy kérdésre helyesen válaszolók nemek közötti megoszlása

A helyes válaszok kérdések szerinti megoszlása


7. ÖsszegzésVégezetül szeretném összefoglalni a kérdőívem eredményét.

A 17-18 évesek fogápolását összességében közepesnek minősíteném. A fogmosások napi számát, a fogászatra járás gyakoriságát, a lyukas fogak számát és a fogszabályozást tekintve előrelátást és gondosságot vélek felfedezni a viselkedésükben, azonban az édességfogyasztás mértéke és a fogselyem használatának mellőzése, valamint a tények nem ismerete hanyagságra utal. A fiatalok még mindkét irányba változhatnak. El is hanyagolhatják fogaikat, vagy el is kezdhetnek még jobban, még tudatosabban figyelni rájuk. Mivel fogazatuk állapot átlagosan jónak minősíthető, harmincan pedig egyáltalán nem rendelkeznek lyukas foggal, talán még nem tudják annyira értékelni az ép fogakat. A fogak egészsége azonban legalább annyira fontos, mint egyes létfenntartó szerveinké, például a szívé. A fogak a rágás során felaprítják, és ezáltal lenyelhetővé teszik a táplálékot, ami azután a tápcsatornában fontos tápanyagokra bomlik, melyek elengedhetetlenek a szervezet számára. Ha fogaink nincsenek jó állapotban és esetleg fájnak, vagy kellemetlen érzést váltanak ki rágás közben, akkor az ember nem szívesen eszik, és így a szervezete esetleg nem jut elegendő mennyiséghez egyes fontos anyagokból. Remélem mindenki időben ráeszmél erre és nagyobb figyelmet fordít majd a gondos szájápolásra.

Számomra ez a projektmunka nagyon tanulságos volt, és szerintem munkám végére érve átfogó képet kaptam kortársaim fogainak állapotáról és fogápolási szokásaikról. Remélem a diagramokkal, grafikonokkal, valamint a szakirodalmon alapuló magyarázatokkal sikerült érdekesen elemeznem és szemléltetnem azokat az eredményeket, amelyekre a kérdőívek alapján következtettem.

16


8. Függelékek8.1 Felhasznált irodalom

1. Dr. Berend Mihály, Gömöry András, Dr. Kiss János, Dr. Müllner Erzsébet, Dr. Tóth Géza: Biológia III.

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2006

2. Dr. Berend Mihály, Gömöry András, Dr. Szerényi Gábor: Biológia IV.Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003

3. Dr. Donáth Tibor: Anatómiai atlaszMedicina Könyvkiadó, Budapest, 1985

4. Dr. Lénárd Gábor: Biológia II.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002

5. Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális anatómiaMedicina Könyvkiadó, Budapest, 1999

8.2 Felhasznált internetes anyag

6. http://www.vital.hu/themes/sick/fogapolas_alaposan1.htm

7. http://www.drimmun.hu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=209

8. http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kidg/0/9902/fogas.htm

17

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kidg/0/9902/fogas.htm

http://www.drimmun.hu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=209

http://www.vital.hu/themes/sick/fogapolas_alaposan1.htm


8.3 Melléklet

KÉRDŐÍVNemed? fiú lány

Hány éves vagy?

Naponta hányszor mosol fogat?

0 1 2 3 többször

Minden étkezés után mosol fogat? igen nem

Minden reggel mosol fogat? igen nem

Hány lyukas fogad van? 0 több: ______

Ebből hány van betömve? 0 több: ______

Milyen gyakran jársz fogorvoshoz?

félévente gyakrabban ritkábban

Jársz egyénileg is (az iskolai kötelező fogászati vizsgálaton kívül)?

igen nem

Hány bölcsességfogad van kinőve?

0 1 2 3 4 nem tudom

Hány maradandó fogadat kellett már kihúzni?

0 1 2 3 4 több: ______

Volt fogszabályzód?

éjszakai állandó nem

Jelenleg van fogszabályzód? igen nem

Volt már komolyabb fogászati beavatkozásod?

igen nem

18


Milyen fogkefét használsz?

hagyományos elektromos

Használsz fogselymet?

igen nem

Tartalmaz fluoridot az általad használt fogkrém? igen nem

Miért jó a fluorid?

Fehéríti a fogak felületét.

Erősíti a fogzománcot.

Megakadályozza a baktériumok lerakódását a fogakra.

Milyen gyakran fogyasztasz édességet?

naponta többször naponta

hetente 1-2-szer ritkábban

Miért károsítja a fogakat a cukor?

A baktériumok a cukorból savat képeznek.

A cukor oldhatóvá teszi a fogakban lévő kalciumot.

A nyál enzimjeinek hatására a cukorból a fogzománcot károsító anyagok keletkeznek.

Melyik vitamin csökkenti a fogínysorvadás veszélyeit?

B12 K C

19

tartalomjegyzék - kempelen farkas gimnáziumkfg.hu/~peti/projektmunka/doc/fogapolas.doc · web...

Documents