Tartalom

LXVII.évfolyam,9.szám/2013.szeptember

SZILASILÁSZLÓ Kassa,távolisvédkisváros........................................................ 3

RADNAIISTVÁN Szymbólintások;Rímelődéskávészagra;Percnyimeg‐állásaföldönfutásban;Festettegekvándorlásakőről‐kőre...................................................................................................... 11

DEBRECENIBOGLÁRKA FélelemésrettegésMoszkvában,avagyakismoszkvaiálspion................................................................................................. 15

DARVASILÁSZLÓ Aszerelemvalamimás(ChristianUetzverseielé)......... 18

CHRISTIANUETZ Hétvers(BáthoriCsabafordítása)......................................... 19

SÁNTHAJÓZSEF Azutolsórab.................................................................................... 22

JANÁKYMARIANNA Lopások;Csalások.......................................................................... 27

KABAICSABA AKilépő............................................................................................... 30

BENEDEKMIKLÓS Kutyás;Mindenüttlegyek;Ahalászhalála......................... 32

ZSOLNAIGYÖRGY HommageàDallas......................................................................... 34

DARÁNYISÁNDOR Felvonásköz;Anterósz................................................................. 36

NEVENUŠUMOVIĆ Vereš(LadányiIstvánfordítása)............................................. 38

LADÁNYIISTVÁN Között.................................................................................................. 47

SÁGHYMIKLÓS Mészöly Miklós Filmjének megfilmesítése (MészölyMiklós:Film;SurányiAndrás:Film…).................................. 54

SZABÓGÁBOR Átjavított kiadás: besúgókés provokátorok. Kontroll(Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz ol‐dal)........................................................................................................ 66

mérlegen

KORPATAMÁS Megérkezni valahová. Tavaly. Marienbad (LászlóffyCsaba,Azédenkényszerképzete)........................................... 76

KÁLECZ‐SIMONORSOLYA Új dimenziók (Ladányi István: Hősök, terek: Identi‐táskérdések és térproblémák közép‐európai regé‐nyekben)............................................................................................ 80

WALKÓÁDÁM Tiszteletazelnemkötelezetteknek(LadányiIstván–Eresszaiészrevételek,zEtna,2013)....................................... 83

PAYERIMRE Egyeurópaiuniósönazonosságikísérletválsága(Vé‐gelLászló:BűnhődésNaplóregény)...................................... 85

CSUTAKGABI A tékozlóapáknemtérnekvissza (SzabóTiborBen‐jámin:Kamufelhő)......................................................................... 88

BALAJTHYÁGNES Feketicsrőlavilágtetejéig(BenedekMiklós:Nemin‐dulhajó)............................................................................................. 91

MÁROKTAMÁS Átépítéselőtt(SzegediSzabadtériJátékok2013)........... 94

Diákmelléklet

MÓROCZGÁBOR Egy narratíva „varázstalanítása” (Örley István AFlocsek

bukásacíműnovellája)

ILLUSZTRÁCIÓK Képek a SzegediSzabadtériJátékok idei évadából (Leány‐vásár;Azoperaházfantomja;PorgyésBess;Elfújtaaszél;István,akirály)acímlapon,a17.,26.,29.,31.,75.,82.,93.,96.oldalon,abelsőborítón (fotó:UjhegyiÉva) és ahátsóborítón(fotó:SzegediSzabadtériJátékok)

SZILASILÁSZLÓ

Kassa, távoli svéd kisváros A forró síneken túl, a belváros legszé‐lén,aKulichGyulaLakótelepenvoltegykiskönyvesbolt,betonbólkészültköny‐vesbódé.Egynyáridélutánonelbicikliz‐temoda a vakmelegben, ésmegvettemmagamnak Astrid Lindgren: Az ifjúmesterdetektív című könyvét. DelfinKönyvek, Móra Ferenc Ifjúsági Könyv‐kiadó, Budapest, 1971., fordította Lon‐tay László, illusztrálta Hegedűs István.Kétkisregény.MästerdetektivenBlomk‐vist,1946.,MästerdetektivenBlomkvistlever farligt, 1951. A cenzúra nem fi‐

gyeltoda,vagyvalakielfordítottakicsitafejét.Aborítóalapjándöntöttem.Bíborvörössvédház,kisebbkastély.Kiugrók,erkélyek,tornyok,fehérrefestett,

kazettásablakok,nehéz,félkörívesbejáratiajtó,felülszínesüvegekkel,akilincsegyfénylőfémgömb.Azifjúmesterdetektívazárnyaselőkertbenücsörög,hátátegyfa‐törzsnekveti.Magas,sovány,szőkesvédgyerek,nagyfiú,lehetvagytizenhat.Csakaképenennyi,aszövegbentíztalán,deaképmondigazat.Piros‐fehércsíkos,hosszúujjú póló van rajta, könyékig felhajtotta, aztán csőfarmer, meg egy olyanmagas‐szárú, jajpiros tornacsuka, amiért az életemet is odaadnám akkoriban, nem lehetkapni.Amesterdetektívújságotolvas,pipavanaszájában.Melletteafűbenhatal‐maskézinagyítóésívestetejűfaládika,bennekülönösiratokmegjósokpénz.Ajobboldalonvilágosdeszkakerítésfutvégig,mögöttedombosligetvagyerdő.Akétba‐rátjaértejött,aszőkelánymárhívónintegetneki,elfognakmenniegyütt,ésnem‐sokáratörténikvelükvalaminagyonérdekes,amivelemsoha.Tizenkettővagyok.

Amesterdetektív legjobb barátját úgy hívják, hogyAnders. A szőke lánytmegúgy,hogyEva‐LottaLisander.Afiúknéhamegverekszenekérte.Fűszer‐ésvegyes‐kereskedésegy távolisvédkisvárosban.Ottvásároljákaselyemcukrot,papírzacs‐kószámra.Vansajátprérijükis.

„Aprériegynagyközlegelőavárosszélén.Sűrűcserjékborítják.Aprériavárosfiatalságáé.Ittélikazalaszkaiaranyásókéletét,harcosmuskétásokiszonyúpárvia‐dalokat vívnak, tábortüzek égnek a Sziklás‐hegységben, oroszlánt lőnek Afrika

4 tiszatáj

„ dzsungeleiben,nemes lovagokvágtatnakbüszkeparipán,aljasbanditákkönyörte‐lenülcélzásraemelikautomatapisztolyukat.”

AFehérRózsaaVörösRózsaellen.AgonoszEinarbácsipedigegyéjjel,amikorazifjúmesterdetektívtitokbanujjlenyomatotvesztőle,aztmondjaálmában:hepu.Nagyjábólennyibizonyítékomvanrá,hogy létezikvilágazonkívül is,amelyikbenénélekmagányosan.Azifjúmesterdetektívnekazaneve,hogyKalleBlomkvist.

Amikormajdfelnő,híresoknyomozóújságíróleszbelőle,megtaláljaamilliárdosnegyvenéveeltűntunokahúgát,mertatetováltlánysegítneki,StiegLarssonisezennőtt fel.MikaelBlomkvist.Amikora filmelejénmeghallomanevet,picitsírok.Sí‐rok, nevetek,meg vagyok hatva, eszembe jut a régi könyv. Szabad, szilaj, folytonegymástugratókamaszok.Egymásik, szabadvilág, teljesen igazi,durva,meleg.Atetovált lánybatermészetesenazonnalbeleszeretek.LisbethSalandernemazese‐tem,kizárólagEva‐LottaLisanderazok.

Megyaszőkelányutcán,ajuharfákalatt.Lassanestelesz.Papírzacskóbólesze‐getiacseresznyétaszeplősEva‐Lotta,kiköpöttmagokjelzikazútját.Slattyogatég‐lajárdánazotthonukfelé,vagyonnanéppenel,vonulmindörökreasvédalkonyat‐ban,örökkétartazút.

*

Lassan rájövök, hogy ezmindigKassán történtmegnekem.Amit olvasok,odaál‐modom,tulajdonképpenúgyképzelemel,hogyottzajlik,nehézészrevenni.Kassa,Peknáúlica2.Kétévvelkorábbanvoltunkottlátogatóbananyámékkal,cirkanegy‐ven évvel ezelőtt. 1973,mondjuk. Sarki ház, emelet, tornyocska,manzárd, a föld‐szintenvegyesbolt.Nagyanyámtestvére,anyámunokatestvérei,korbanhozzámillőrokongyerekek,lányokis.Kassa,távolisvédkisváros.

Úgy kell elmenni oda, hogy felültök a vonatra a vasútállomáson, és elindultokHidasnémetifelé.Budapestenperszeeltévedtek,deakkorjönaKeletibenegykato‐natisztneköltözött arkangyal, s kéretlenül útba igazít benneteket. Anyámmalme‐gyek. Életében először ésmint kiderül: utoljára jár külföldön, nagyon izgatott. Atestvéreimrenememlékszem,pedigottkellett,hogylegyenek:márélnek,sapám,akisohasemutazik,biztosannemvállaltaőketegyhétigmagára.Ésanagyanyámisottvolt,őráemlékszem,hozzábeszéltazangyal,meghátmiatta ismentünk,vég‐eredményben, meglátogatni a húgát. Csak a következő februárban fog meghalni,szívinfarktusvisziel,aközépsőöcsémtalálmajdráadiófaalatt.

Aházavárosszélénáll,valahaelegáns,kertvárosinegyed.Hatalmas,szélesútsuhanelmellette,trolibuszokjárnakrajta,érthetetlen,gyors,zajtalangépek,olyaténmégnemláttamsoha,ésabbólválikleacsöndes,árnyaskisutca.Előtte,utána,körülöttemodern,sokemeletes,házgyáriépületek,gazdag,zöldszigetaPekná.Be‐állt,régikertbőlugrikelőamályvaszínűmeseházikó.

Egydélutánátmegyünkaszembenlévősarokra,anyámnálfestőállványvan,A3‐asrajzlap,meggyönyörű,Koh‐i‐noorszínesceruzák,huszonnégyeskészletegyva‐lamivel gazdagabb világból. Fényképezőgépünk nincs, lerajzolja hát a házat,mert

2013. szeptember 5

„hazaakarjukvinni.Bámulvanézemakészülőművet.Tökéletesaperspektíva,hibát‐lan az illúzió, anyámművész, teljesen világos, hiába titkolta. Sokáigmegvan az arajz,évekigőrizzük,lassanazemlékekhelyéreáll,magaleszazemlék.Halványulóvonalakagyonhajtogatott,töredezőpapiroson,abetűkrégsehol.Máraelveszett.

Nagyanyámtestvéreélaházban,ésa férje.Márianéniés Jánosbácsi, jómódú,idősemberek.Magyarulbeszélnek,dekicsitfurcsán,ésmárcsakvelünk.Vanmégegynéni,Gittka,őalányuk,nagyonsoványésmagas,vanférjeis,Simon,őnagyonkövér ember, és pap. Simon bácsi alig beszél magyarul, de nagyon igyekszik, ésmindigvigyorogközben, látszikrajta,hogybüszkea tudására, felnőttkorábanta‐nultamegeztakeveset,deGittkanéniiscsaktöri.Vankétnagylányuk,gyönyörűekésteljesenegyformák,deaszüleikaztmondják,nemikrek.Ésaztánottvanakor‐banhozzám illő kicsi.Milenka, az aneve.Nagyon szerelmesvagyokbele, denemtudomelmondanineki,alányoknembeszélnekmagyarul.Hülye,buta,szép,ennyiatudományuk.Nagyonbájosanejtikkiezeketaszavakat,különösen.EgymássalésazIstenhezszlovákulbeszélnek.Vonzó,nehéz,mélyenszakrálisnyelv.Nemértekbe‐lőlesemmit.

Dejátszaniazértlehet.Akintilépcsőmellettvanapincelejárata,abbanakuc‐kóbannézegetemazidegen,lányosjátékokat.Babák,felhúzósfémállatkák,picinykeétkészlet, szétnyithatóbabaház teljesbútorzattal.Végtelen időkabbanazugbanaszeplős,szőkeMilenkával.Aserdülnikészülősimaleánytestfinomizzadtságszaga.Csinálnomkellenevalamitvele.Nemtudom,hogymilenneaz.

MásunokatestvérekisjönnekMagyarországról.Állanagyfejű,szemüvegesgye‐rekmellettünk, soha nem láttammég, de szeretnem kellene,mert rokon, el nemmozdulna semmi pénzért. Arról beszél, hogy az apja elvette az ólomkatonáit. Azólomkatonamérgező, aztmondta apukám. Kaptam újakat,műanyagból, indiánokmegkóbojok.Aműanyagnemmérgező.Bárénazólmotserágtam.Nemmegyel,beszél.Milenkanemérdekli,mégisvégeazidillnek.Renault4‐esükvan,hazamen‐nekvégre.

Amikoregydélelőttazegyiknővérhazajönabevásárlásból,abejáratiajtóttá‐masztóvasrúdvégétbelenyomomahónaljába.Kispöcök,tompahorogvanavégén,hogybeleakadjonazajtó tetején lévőgyűrűbe, tetszik, ahogybelesüllyedahónaljszőrzetébe, a puha, üreges húsba. Hülye vagy,mondja, és én tényleg nem értem,hogymiértcsináltam.Esténkéntdivatbemutatóvan,újmegújruhákbanjönnekleanagylányok az emeletről, azt is nagyon szeretem. Néha elalszom,mert túl sokáigtartaműsor,deazisnagyonjó.Elaludni,körülöttedvidámnőifecsegés.

Jobbakazételek,mások.Vannak finomcipők,érdekes játékok. Joghurt,péksü‐temények,otthonritkánlátniilyet.Dóm,régótabelevanfalazvaaMásodikRákócziFerenc. Nagy főtér, hatalmas boltok, Mária néni nagyon szépen fel van öltözve,minthaünneplenne,vagymi,deazértinkábbszlovákulbeszéljünk.

6 tiszatáj

„ Ésvanegykisnyaralójukisahegyekben.Gusztusosfaház,libegővelmegyünkki

oda. Forrás fakad a sziklából, kristálytiszta a víz és jéghideg, törékeny gyíkocskaheverészikbenne,aztisztítjameghűti.

Egyszer később kiutaztunk hozzájuk a középső öcsémmel, de a lányok akkormárnemlaktakotthon.Mindenkimegöregedett,rosszvolt,érdektelen.Nemírtfö‐lülsemmit.

Amikorőkjönnekhozzánk,acitromsárga1500‐asLadátJenőbácsivezeti,őaztszereti,haEugénnekszólítjuk.Hangos,büszke,szlovákférfi,csehasszonyafelesé‐ge,decsakmagyarnótáthallgatnak,tucatszámhordjahazaBékéscsabárólabakelit‐lemezeket. Csokoládéthoz, rágógumit, keményre szárított, darabolt bocskorszíjat,színes fémdobozkákban.EugénbácsiGittkanéni testvére, vanegy fia,ő isEugén.Velemkorú,deőtutálom.SohanemhagykettesbenMilenkával,csúfolis.Megaka‐romverni,desokkalerősebb,mintén,ellök,vagymegfejelanagyfeketefejével,ki‐nevet.IlyenkornéhaMilenkaisnevet,aznagyonrossz,fáj.Vagyegyüttbiciklizünk,ésőkkettenotthagynakengem,hiábarohanokmegkiabálokutánuk.

Aztáneltelikazegyhét,őkhazautaznak,énütődöttenbolyongokakertben,ma‐gányos vagyokmegint. Anyám leszid, hogy szedjemmár összemagam.Dühödtenzokogok.Megintegyedülvagyok,nincskedvemolvasnisem.Elkezdemszámolnianapokatakövetkezőnyárig.Apámmegígéri,hogyakkormajdkimegyünkhozzájuk,együtt,autóval.Amikorbehajtanámrajtaaz ígéretét,körberöhög.Persze,mégmitnem.Csakazértmondtam,hogyelhallgassvégre.Akkorvalamivéglegeltörik.

Aztánegyszernemjönnektöbbé.Meghalnakaszülők,GittkanéniésJenőbácsivégképp megöregszenek, ők lesznek a szülők, aztán meghalnak ők is. Mi se me‐gyünkhozzájuk.A fiatalokmeg lassanelköltöznek.KintélmármindAmerikában.MilenaRanger,állítólagezmostaneve,valaholMinnesotában.

EgyszervoltammégKassán,sokkalkésőbb,nemrégiben,egyedül.Aművelődésipalotábanszép,fekete‐fehérképekvoltakafalon,váratlanulismerősek.Posztyenásházakegycsendes,félhalottutcában,akácfákalatt.Hollehetaz.Közelebbmentem.Azonazutcánjártamakönyvesbódéhoz,azontúlnyújtóztakaforrósínek,tejósá‐goség.Mondomavendéglátómagyarkönyvtároskisasszonyoknak, te jóságoség,énisodavalósivagyok,azokbaazutcákbaéppen,csabaitót.Néznekértelmetlenül.Érted,ahogytikassaimagyarok,úgyéncsabai tót, tökhasonló,érted.Hallgatnak.Néznektovább.Nemmondanaksemmit.Nemkellettvolnamondani,sértővoltam,otromba.Tapintatlan.Asvédkastélyhoznemmegyekel.Nemjutokel,nemjutráidő.Talánnincsismármeg.Nemmerek.

A napokban aztán rákerestem aGoogleEarth‐ön. Beütöttem a keresőbe, hogyKassa,Peknáúlica2.,ésottvolt.Ottvoltaház,mintrégen.Sarkiház,emelet, tor‐nyocska,manzárd,aföldszintivegyesboltotmagukévátettékazújlakók,lettbelőleegypluszszoba.Körbejáromatelket,aztismeglehetcsinálni.Szépépület,teljesenfelújították, frissek a színek, a tetőcserép meg a kovácsoltvas kerítés, a szőkeMilenkaárvánjátszogatarégijuharfaalatt,épültegyújterasz.Fehérrefestett,ka‐

2013. szeptember 7

„zettás ablakok, nehéz, félköríves bejárati ajtó, felül színes üvegek, Jenőke integetmögülük,debefogcsapni,akilincsfénylőfémgömb.Egynemzetköziszámítógépeskönyvelőcégszékelabbanajókoraasarkiházban.Ismerősangolszóállavilágítótáblán,megrengetegmássalhangzóéskülönösmagánhangzóknemlétezőmellékje‐lekkel, színes logó. Nincsen már az a dolog. Hiába keresem, mára már elveszett.Nemlehetelutaznioda.

*

Jánosbácsiéknagyonszegényekvoltakitt.MármegvoltaGittkamegaJenő,ésnemvolt a Jánosbácsinakmunkája.Kőművesvolt, denemkapottmunkát, akkormin‐denkikőművesletthirtelen,túlsokvoltakőműves,hiábavoltannyimunka.Lisztenéltek, retekpörköltön meg szilvalekváron, azt főzött nekik mindig a Mária néni,amikor a János bácsi haza tudott hozni az aktatáskájában egy‐két széndarabot avasútállomásról, ahol vagont rakott, hamegengedtékneki.Néhabeköltöztekhoz‐zánk,megkaptákakisszobát,denemtudtunknekiksegíteni,mertmiisnagyonsze‐gényekvoltunk.Aháborúutánmindenkinagyonszegényvolt,megakkormármiishatan voltunk. Vagyis hát nyolcan, a Vilivel meg a Vilikével, mert addigra márBöbéékishazajöttekDrezdából,túléltékabombázásokat,VöcklabruckbanszületettaVilike,aGyőzelemNapján.MegPali ishazakerültaddigraazamerikaifogságból,ejtőernyőselyembőlcsináltamnekipaplant,mégmostismegvan,amacskákalsza‐nakrajta.

Anagyanyámcsakkéthónapmúlvafogmeghalni,akövetkezőévfebruárjában.MostaTélapóésaFenyőünnepköztjárunk,délutánvan,mártanultam,koráneste‐ledik, aztmeséli akályhamellet, amígapámatvárjákhazaanőkamunkából,ho‐gyankerültekkiaháborúutánNovodomszkyékKassára.

Toboroztákőket.Jöttekapapok,tanárok,gazdaságiemberek,politikusokodaát‐ról,ésmagyaráztákszlovákulazittenieknek,hogyottjobblesz.Kapnakházat,lesz

8 tiszatáj

„ munka,mindenjobblesz.CsehszlovákÁttelepítésiBizottság,azvoltanevük,CSÁB,azokcsábítottákőket,érted.Voltújság is,Sloboda,azvoltaneve,Szabadság,voltbennefényképazottaniházról,megtérképavelejáróföldről,ruhátéscipőtisosz‐togattak,hogyezottmármostmegvan,jöjjenek,jöjjenek.Márianéniékmegnagyonszegényekvoltak.Deazértcsaknemakartakelmenniinnen.AztánaGittkátelvittékaszlovákoknyaralni,hordtákagyerekeketkifelevonatszám,acsaládjuknélkül,in‐gyen.Tuzsinánvolt,vagyvalamiilyennevűhelyen,ahegyekben,kéthétig,tanítot‐tákszlovákul,megmondtákneki,hogyőszlovák,éshogyottvannekimegacsalád‐jánakahelye,atöbbiszlovákközött,meghogyonnanisátköltöznekmostanábanamagyarokide,mertnekikmegittleszajobb,azőövéikközött,éshogyahelyükígyközbenfelszabadul,vanhovamenni,ezleszajómindenkinek,hamegnemjönnek,a magyarok előbb‐utóbb úgyis elkergetik őket innen, mert azok olyanok, mindigolyanokvoltak,deakkormárnemleszföldmegházmeghegyinyaralás,mégingó‐ságaikselesznek,nemleszsemmi,csakamitatestükönhordanak.Ésforrókakaóvolt reggelire,meg lekvároskalács, és amikor aGittkahazajött, aztmondta, hogyolyanvoltottnekiTuzsinán,mintamesében,hegyekvannakott,amikrőlőeddigaztgondolta,hogyazokvalójábannincsenekis,csakrajzoljákőket,ésnagyonszépvolta fű,mintamesekönyvekben,ésottmégatehénkék iskövérek, lehetettőketfejni,megvansajtismindig,éshogyőottszeretneélni,mertottszebb,jobbleszottnekik,menjenek.Sírtak,nagyonsokatsírtak,akkormégazanyánkisélt,nemakar‐ta,hogyahúgomékelmenjenek,deaztáncsakelmentek.ElőszörKomárombamen‐tek,mertazközelvan,deottnemszerettékőket,mertottsokvoltamagyar,ésbárőkakkormégnemnagyonbeszéltekszlovákul,amagyaroktudtákróluk,hogyőkisszlovákok igazából, ésakkor továbbmentekKassára,mertottkevesebbamagyar,ésottaztánmegistanultakrendesenszlovákul,éslettaJánosbácsinakmunkája,ésaztaszépházatismegkaptákavárosban,mertföldvégülnemkellettnekik,ésőkmostmármajdnemteljesenszlovákok,vissza isszlovákosítottákanevüketama‐gyarosítottÚjházyból.

Ésénmivagyok.Engemezérdekel.Amamátmostúgyhívják,hogyÖzvegyHidvégiPálné,pediga

férje neve az volt, hogyHicz, ami német név, ugyebár, pedig a nagypapa szlovákvolt,rosszulbeszéltmagyarul,hiábalettbelőlemagyarrendőrfőhadnagy,akiahá‐borúvégénnapontakísérteameneteketaGubógyárbólavonatokhoz,mertakkorazvoltanagypapadolga,ésazénapámatisúgyhívtákrégen,hogySzaszákPál,amiszlováknév,ugye,deaztjelenti,hogySzászocska,KicsikeNémet,deegyhangotsebeszélnémetül,csakamitazapjahazahozottazelsőháborúból,drittefeldbatalion,nojntefeldkomponé,minduntalanelhibázzaatárgyasragozást,ésasajátrokonai‐valmindig tótul beszél, nyerozumjem, no zbohon, tágyemena kergát, anyám értiezt,denemhajlandómegszólalniazonanyelven,mertatótokbunkók,ésamamá‐nak igazából Janurik volt a leánykori neve, Cifra Janurik, mert voltak FeketeJanurikokis,deanagyapjamégGrekszavolt,téglagyárukvoltSzarvason,Görögor‐

2013. szeptember 9

„szágbóljöttek,valamikornagyonrégen,ésigazábólzsidókvoltak,ahogyanevükismutatja,éshogylehetaz,hogyakassailányoknembeszélnekmagyarul,deazapjukigen,pedigőaztánténylegegyáltalánnemmagyar,ésmiérthallgatazEugénbácsi,akivalójábanJenő,mindigmagyarnótátafeleségével,akicseh,ésmindentbecéz,ésmindigaztmondja,hogypapicska,megmamicska,aminagyonidegesítő,szóvalnagyonbonyolultdologez,valahogyansenkisemtiszta,ésamikoraPalibácsielve‐szifeleségüladebreceniMarikanénit,miértmondjamégisaztamama,hogyhígu‐lunk,szóvalakkorezmosthogyanvan,ésénpéldáulmivagyokakkor.

Anyám aztmondja, hogy nyugodjakmeg,magyar vagyok. A kassai Jenő bácsipedig egyhülye, házonkívül vadszlovák, otthonmeg sírva vígada Sárdy Jánosra,csísztamagyar.

Arra,hogynagyanyámmitválaszolt,nememlékszem.Svéd.

*

Aházunkkalszemben,azutcatúloldalánegytanyaáll.Dél‐alfölditanyatípus,a

konyhába lépszbe,balraegykisszoba, jobbraegynagy,akamraa folyosóvégénvan.Éppenolyan,mintanagyanyáméké,őkkintlaknakFürjesen.Benőttearégita‐nyátaváros,nemrégmégkukoricamezőknyújtóztakazonazoldalon,újosztás,né‐hányévescsakabetonút.Molnáréklaknakabbanaházban,kétnagyonöregember.Anyámékúgymondják,Molnárékbetelepültek.Énnemtudom,mit jelentaz.NemkapcsolomösszeMolnárékatakassairokonokkal.Miislehetneköztükakapcsolat,hogyanislehetnebármi.Hatalmasatelkük,avégéneladjákafelét,rádumáljaőketegyfiatalpár,haddépítkezzenek.

Furcsa, magányos emberek. Molnár bácsi kalapot, mellényes kordbársony öl‐tönytésrecsegőcsizmáthordtélen‐nyáron,mindigbevangombolvaa fehér ingenyakig.Molnárnénimeg,azthiszem,mindignépviseletbenjár,sokszoknyavanraj‐ta,ablúzánmegegyezergombos,mellényszerű,hosszúvalamicsoda,afejénsötét‐

10 tiszatáj

„ lilakendő.Ritkánlátniőket,kevesetmozognak.Gyereküknincs,nemlátogatjaőketsenki.Szótlan,nagyonszomorúemberek.

Vanegykutyájuk,fehérkorcs,ugatállandóan.Abejáratiajtómellettvanaháza,beleütöttekaföldbeegyvasrudat,ahhozvanhozzáláncolvaazállat.Rohangálkör‐be‐körbe,ésugat,simáraéskeményretapossaaföldet,mintegytanyaiszobát.Úgyvankitalálva,hogyakörkerületeéppcsakérintseajárdaszélét.Nemveszélyesiga‐zán,dehanemfigyelsz,oldalrólazértbelédharaphat.Szépen lassan tömörödikaföldakutyalábaalatt,egyremélyebbresüllyed,egyremélyebbenél.Haladvelele‐feleamélybeegyhatalmasfúró,amiönmaga,sajátláncosfutásaegymozdíthatatlanvastuskókörül.Ésamikoraztánebbevéglegbeleőrül,Molnárékagyonverikbaltá‐val,ésszereznekhelyetteegymásikpontosanugyanolyat.Nincskülönbségapisz‐kosfehérkorcsaikközött.Ugyanazazállat.

*

De a borító mellett a fülszöveg is szerepet játszott a döntésemben, az a néhánymondatahátsóborítón.

Hárompajtásélegytávolisvédkisvárosban.Egyiküklány.Akétfiútermészete‐sen füligszerelmesbelé,deazértelválaszthatatlan jóbarátok.Mindhármannyur‐

gák,talpraesettek,sazeszükvág,akáraborotva,derend‐kívüli tulajdonsággal csak egyikük rendelkezik. Mert azigaz, hogyEva‐Lotta szeplői ellenére is bűbájos és vonzókislány,verekednipedigúgy tud,akára legvásottabbka‐masz. Az is igaz, hogy Anders született vezéregyéniség,pompásfőnökecsapatuknak,aFehérRózsának.Demégis,kiaz,akialegkevésbészembeszökőjeleketföljegyezveéscsoportosítva kinyomozza egy ékszerrablás és egy gyil‐kosság rejtélyét?Hogy ki ő?Bizonynemmás,mintKalleBlomkvist, ennek a két kisregénynek a hőse, aki vérfa‐gyasztóan izgalmaskalandokrengetegénát végül ismin‐dentitokrafénytderít.”

Jóvásárvolt:mostismegvan.

2013. szeptember 11

„RADNAIISTVÁN

Szymbólintások

„akínvallatásarégi,csakkisebblettaföld.ésbármitörténik,minthaaszomszédbanlenne.”

WisławaSzymborska:Kínvallatás

(CsordásGáborfordítása)

kínoshacsepegavízkínoshaéhezelkínosazállócellakínossajátvizeletedhanemakarszmeghalnierresemmibiztosítékdereméljakarjlenniéstúléledtegnapazárkátmaakilakoltatástkörömpiszokkénturaidmegőriztékhámsejtjeidetelérikmaszépcsűrcsavarszóvalahatástnemélhetjüktúlvagymégissejthetiteknemörömazéletdemégisörömafellegekszállnakilyenkortavasszalésnapoznilehetebbeabetoncellábaréseketvágtaksafénymégreggelenteazágyadcirógatjamégfelkelhetszbárkiellenmelletthiábaúrittarégiszellem

Rímelődés kávészagra álmokhazudnaklépcsőházakatlakomákirodaasztalánaserlegmelegcombhajlattakaróalattodakintcsikómmalacotellett

12 tiszatáj

„ lebegvitorlánringatotthajóschramlizenészkintharmonikálfülemüléthajtegybokorhűltasszonyomhelyezrikálvarjúkopoganyitottablakonvalakielloptaaszőrmetakaróthajszálcsikolsagramofontérdemreérdemegyüvegjódidegenülismerősszobákbanhalottvicesöpriaszárazjárdátegyetlenoroszszómaradtszobákaahamisfogúharapásajártátálmokkalbéleltlépcsőházakatpapundekliacsorbalépcsőhajléktalansághajlékonnyáavatfelébredtemmárkéső

Percnyi megállás a földönfutásban

PetzGyörgynekazéletpetróleumlámpakushadtpetróleumlámpacsakazanyacsillárazéjszakánakmegterítapasziánszvégeavégtelennyelvórákfüstjénekdeneszellőztesdkiajövőtakőszénparázsmivelleginkábbkőaháztartásitűzoltószénnemtudmegújulnimintapetróleumlámpakanócaamitfeléslecsaktekernikellésharajtaacilinderodafentkiengedegykiskormotodafentkétcigarettaköztbiztosanottisakadtetőteraszkérdéslefelénézegetsz‐ecsillagokraminténafákrakoronájuklándzsavagypajzsúgyrémlikinnenfentrőlmárfélútonamásvilágra

2013. szeptember 13

„márnememlékszemmilyenedénybenkonzervesdobozlehetettbűzlöttazolajmécsesavasvoltszegényésszegényéniséstudtamhogyszegényvagyokbárvoltakföldönfutóbbakakikgyorsabbanszedtékalábukatselvittékamitmászabrálnielfelejtettazutcánkenyhénlejtettésazegyetlenautókétévutánegytaxivoltmeglátogatottasofőrsbeültemazölébetekertemakormánytpáréveakormánynyakátiskitekertemvolnaéppúgyszélesmozdulatokkaljárdátóljárdáighányódottszegényrozogaautómárnemarégifiátamitafényképekensanyámkalapbanemlékszemhatévesenodébbtoltamegytopolínótmegisvoltavéleményemrólaaztánnyaralnivittekapetróleumlámpalámvidékenvoltdugipetróleumkanócasárgafénnyelfüstöltelfelejtettükatetejétlevágnidebüdösmelegcsakacsillagokalattvaníliaillatúatélsadunnaalólegyorrmeredmindösszeazanyakártyáitkiterítvejósolvagymégnempárolgottelfejébőlavödörnyikávénapóleonsírjakicsitcsaltunknapóleonejnyemiértiscsámborgotterregyőrnélnincsmesszebudátólhaavonatokjárnakdetalánmostisháborúvanfelhozokegykannapetróleumotéskifényesítemacilindertmielőttazoroszokmindigazoroszokegyetfordítanakacsapontalánéppencsapnálmitéranátóésúniócsaksanyargatéskiabálmiközbenfülénarendezőiutasításthordozómobilsfülhallgatókülügyéreketutasítanakabankokbangkokthaitájdejómeleglehetéshűsítaszökőárnálunkazárakszöknekeurópábanésarozsdáskamatokhátkamatyoloképpensecsillársekanócoskushadtpetróleummégnemkushadezértazidőmetkihasználomsnemfoglalkozoméjjelapolitikávalanyámazsíroskártyaúgymaradazasztalonnemrakomkinapóleonsírját

14 tiszatáj

„ Festett egek vándorlása kőről-kőre fehérfényekenjátszópásztoroksípjakacsintlámmikoronromokbanheverRómaésrátokmégisRómatekintátbarangollángolófénnyelanapbotlikvakkövekenbeszorulkéjjelasziklaszorosbasotthidatvermindenmiantiklobbanaködökönizzófehérenelderengvízivárosnyugszikaszemteltkupolákonselúsziksósanhűshabjaivalmiértnyílikszázvárosolasznaphevéretestvérisóvárvágyatekintlefeléjeodaleszállniholtündérésistenaranyfrigyrelépéspíneákralapulazéggömbkifakadvamintvéreressátor

2013. szeptember 15

„DEBRECENIBOGLÁRKA

Félelem és rettegés Moszkvában, avagy a kismoszkvai álspion

V.

AVöröstérenállunk,sokkalkisebb,mintafényképeken,nemérzeknegatívenergiákatezenazüres,szürkereggelen,nemlátokégőfabódékat,

rikkancsokat,véresvesztőhelyet,nemlátomapátriárkátszamárháton,nemlátokvirágvasárnapikörmenetet,nemlátomarégimájuselsejéket,

nemlátokmauzóleumelőttiemelvényenállóvezetőszovjeteket,

nemlátomanyugatkremlinológusait,akiktitokbanszovjetvezetőketfigyelnek,

nemtudommegállapítaniazaktuáliserőviszonyokat,mégsemgyanúsacsend,

néhányszínesernyősturistamosolyog,látványróllátványra,célirányosankereng,

aFeltámadás‐kapuelőttazonbanhorgászbotraerősítettsárkány

világítópirosszemeégetahomlokomraheget,

meglátomazorwellivilágot,azárusbiccent,

megigéznekarészletek.

16 tiszatáj

„ VI.

Amauzóleumelőlhiányzikadíszőrség,akegyeletlerovásaLeninelőtt

márnemegyháziélményhezhasonlatos,kétőrterelkordon‐csigaházba,

néhánybetolakodóvalegyüttcsigulok,alépcsőspiramisgránitjaazerőköve,

segít,megtudni,kivagyok,holahelyem,

összegezniamúltat,számbavenniasikereket,

éstovábblépni,szalaglabirintusbanközlekedni,

kiürültfejjel,egypanoptikumfelé,

afeketelabradoritazútonpszichikusvédelmetnyújt,

megjelöli,holarendellenesség,felismeriazillúziókat,rádöbbent,hogy

sajátmagamproduktumavagyok,amegvilágosodás‐ásványvédmásokkárosgondolataitól,

aszarkofágmellettstresszoldóhatásamégsemérvényesül,kétkiskatonavágjavigyázzbakezem,

kárvoltzsebbabrálni,hiszenüres,terrormentesazsebem.

VII.

Hagymakupolákorgiája,színeshabcsókok,gumicukrok,

piskóták,cukorsüvegek,csavartfagylalt,fondantcupcake,

csokoládébamártott,díszeseperszemek,ugyanmelyikkirálykisasszony

evettmézet,akilencközül,lefekvéselőtt,vonzanakatemplomtornyok,

2013. szeptember 17

„mintédesillataMéhkirálynőt,

kívánatoskaptárba,aVaszilijBlazsenijgyomrába,

virágmintáscsempékreröppenek,aVöröstérékszerének

üregesbelsejébenrejtélyeskápolnasor,vajonhánytitkotrejteget…

18 tiszatáj

„ DARVASILÁSZLÓ

A szerelem valami más CHRISTIANUETZVERSEIELÉ

ChristianUetz svájci költő, 1963‐ban született,ma Zürichben él. Tanult filozófiát,komparatisztikát, ógörögöt. Számos verseskötet, regény és irodalmi díj birtokosa.Írt rendhagyó szépirodalmat Federerről is, aki épp aminapi győzelmével hajtottvégre történelmi tettetWimbledonban.Uetzmajd félezer föllépést tudhatmagáé‐nak.Játszik,kísérletezikanyelvvel,írSlamPoetry‐tis.Igaziperformer,akilencve‐nes évekközepén láttamelőször fölolvasni egyhatalmaskelet‐németművelődésiházban, hol korábbanHonecker pártfőtitkár nevét skandálta a nép, és ami akkoréppen tele volt kelet‐német háziasszonyokkal, őszhajú nyugdíjas bácsikkal. Szentmegdöbbenés, megannyi eltátott száj, kikerekedő szem fogadta Uetz performan‐szát,akihadarva,kiáltozva,őrjöngveésmegszelídülveadtaelőaverseit,aszövege‐it.MinthavihartörtvolnaabékebeliNDKhangulatátidézőteremre.

Ezakisválogatás–BáthoriCsabaköltőértőtolmácsolásában–igazáncsakízelí‐tőUetzizgalmaséletművéből.Mennyirelátszikenéhányszabadverskapcsánisafi‐lozófiai,nyelvelméletistúdiumoksokasága.Olyan,minthahideglenneeszövegek‐ben. Hideg nyelvi fémek, elemek, hideg következtetések. Hát nem. A logika hűspuzzledarabkáitrendreátsütialélekfájdalma.Aköltőaszerelmetszétszereli,újraésújraazértelem,alogikaáldozatáváteszi,hidegtekintettelboncolja,egzisztenciá‐lislétélménnyéavatja,univerzálisranöveli.Dealegaprólékosabbvizsgálat,alegát‐hatóbb röntgensugár után is marad valami fájdalmas kimondhatatlanság, valaminyugtalanítómegoldatlanság,minthaazemberi lét csupána föloldhatatlanellent‐mondásaibanlehetnepontosésegyértelmű.Amivan,eljátsszaanincset,anincsel‐játssza a vant, e két erőköztpedig szeretni akar az ember.A költő, aki nyelvész,analitikus,gyilkosésáldozat.NekemPetriszerelmilírájajutotteszembe,megper‐szeazis,hogyhamostSzabóLőrincolyasféletapasztalatúköltőlenne,mintamilyenChristianUetz,talánígyírnámegSemmiértegészencímű,kíméletlenésmegrendítődarabját.

2013. szeptember 19

„CHRISTIANUETZ

Hét vers

1NEMTUDOKMEGLENNINÉLKÜLED,nekedhála.Nemtudoklétezniveled,mertvagy.Ésamígszükségünkalétezés,aszerelemnemlétébőlsemmitsemfogunkföl.Amígönmagunkravagyunkutalva,ésamígsmsekre,mailekreéslátásrakényszerülünk,asemmiszerelembőlnemfogtunkfelsemmit.Mialattúgyvésegymásbőréreasorséscserélmásikunklélegzetéreésváltmásikunkhangjára,hogyközbenérintésnélkülérintkezünk,semmitnemfogtunkfelaszerelemből,ésfelfogjuk,hogysemmiaszerelem.2ASZERELEMVALAMIMÁS,mintszépségésgyönyör.Szépségazésgyönyör,deszépségésgyönyörszépségésgyönyörútjáncsábítszépségreésgyönyörre,aminemszerelem,saminemlétezik.Saminemszerelem,aznemlétezik.Aszerelemakkorkezdődik,haelvészaszépség,agyönyör.Haundorbanéscsömörbenszületikazalázatmélyén.

20 tiszatáj

„ 3DEAMIEGYETLEN,azhullámokbanérkezik:lebegőrengésaz,kettőnketegymásbaúsztat.Valódirepülésaz:lélekvesztőkvagyunkavilágegyetemben.Dallamtalán?Vagynyögésésjajszó?Meghalásésközbenébredés:minthaelőszörébrednénkvalóban.Áthatminketutolsóporcikánkig:elúszunkmindenpórusunkkal.Akikmegszülettek,szorítják,szívják,látszólagsebesre dörzsölikegymást,deezcsaksértettcsoda,csillagokköztlelt halálszületéselőtt.Mertolyanmeghitt,hogyaligtudjukelviselni, amiazérkezésselmúlikel.Miközbenénírtam,ésteolvastad,mindezt megéljük,bárnemhalunkbele,ésbelehalunk,bármegseméltük. 4ISTENIdolog,hogynemakarszengem,hogymegörökítselek,bárnemakarom;ésnemtágítoktőled,bárszeretnék;sőtegyrekeményebbentapasztalomnemszeretésed,egyresziklakeményebbajándékodat.Demostantólfogvaénsemtudlakkívánniszavakkal;ésvégülcsendavégtelenbecsületszó,azegészmaradék.

2013. szeptember 21

„5HAVALAKImintte,egyszeréjszakaarraébred,hogyhalott,valamikülönösetálmodik,ésfurcsánSenkivézsugorítjamagát,denemolyanSenkivé,akisemmi,hanemakiminden:egyangyal,mindenkimindenese.6AMITMEGMONDTAM,megmondtam,hogynebeszéljünkróla,amígmegnemhalok,amikornemcsakszólesz,hanemigazság,samikormindenszótlanulszólal.Ésmostaszavakegyreinkábbmegigazulnak.Kétszeresenigazabbak.Egyrészt,mertmindtöbbanemmúlóidő,másrésztasorrendjükmiatt:alegforróbbalegutolsó.7Éshamostholtvagyok,boldogvagyok,hogymindentmegmondtamneked,ésnembánoksemmit.Éshamostholtvagyok,túlboldogvagyok,hogynemmondoknekedsemmittöbbé;ésfellelkesülök,hogyittvagyvelem,ésteélsz.

BÁTHORICSABAfordítása

22 tiszatáj

„ SÁNTHAJÓZSEF

Az utolsó rab

Nehézelmagyarázniaztabonyolulthelyzetet,amelynemrégibenazn.‐i ítéletvég‐rehajtó intézetbenalakultki, sszokatlanságánál fogvaegy időreazottszolgálatotteljesítőbörtönőröknyugalmátisteljességgelmegzavarta.Misemtermészetesebb,hogyazemberarábízottanyagiésszemélyesjavakonkívülmindigönmagátisvi‐gyázza,hogyfelelősazért,amittesz,sazértis,aminekazönmagárólvalólátszatátnyújtja.Mindenigyekezetévelazonkelllennie,hogysemmiképpennemondjonel‐lentabelsőszándékainakamagatartása,teháthaesetlegálságosdolgokonjárisazesze,eztmegnyugtatóegyértelműséggel leplezze,míg lenemmonderrőlazokta‐lannaktetszőcselekedetéről,vagyesetlegvéglegarosszmellettkötelezielmagát.Ahelyzetazonbanegyáltalánnemennyiresúlyos,hiszenszándékokdolgábanmindenfegyőr teljesen feddhetetlennekmondható,ésmégahivatásukterén iskimondot‐tan a legpozitívabb véleménye volt beosztottjairól a börtönparancsnoknak. Taláncsakottkövettekelhibát,mintazazutólagosvizsgálatoksoránkiderült,hogyazál‐lománybizonyosidejemárcsakegyetlenrabőrzésévelvoltmegbízva,smivelazin‐tézetnéhányévelőttmégötfogolyőrzésérevoltberendezkedve,azutolsó,vagyháta legutolsó rabra, ellentmondvamindenemberi logikának, szinte semmi figyelemnem irányult. Nehéz volt ezt maguknak is megmagyarázni, a gépezet működésesajátlagosan olyan, és itt külön ki kellene emelni a börtönök belső szabályzatát,amely éppen a tömegek őrzésére és rendre nevelésére specializálódott, hogy azutolsórabot,akimármajdhúszéveettearabságkeserűkenyerét,valamikéntép‐penanagyszámok(abörtönőröknagyszámának)törvényeszerintképtelenekvol‐taka saját egyediségébenmegkülönböztetniönazonos tulajdonságaitól.Magyaránmondvaazelítéltúgymaradtebbenahatalmasés jólműködőszerkezetben,mintazutolsóbúzaszemegytöbbemeletesszélmalomban.Volt,akiabeöntőszájánálke‐reste az eltévedtet, más a torkolat alatti vezeték repedéseire gyanakodott; aki adurvaőrlőköveketfelügyelte,azbiztosvoltbenne,hogyottveszettel,ésígytovább,egészena zsákolókig, akikmárnem isbeszélhettekvolna egész búzaszemről, ha‐nemcsak lisztszemcsékről,amelyek itt is,ott is fennakadhattak.Éseznemisvoltolyanmesszeazigazságtól,hiszenvégülis,valaholmindenkiszemeelőlveszettel,holott addigmindenki egyformán felügyelte. Azmamár bizonyosnak tűnik, hogyutolsó fogoly lévénnémikiváltságokkalrendelkezett,hogynéhányegyedül töltötthónaputánmársajátmagakezeltecellájaajtaját,hiszenennyifegyőrközöttsem‐miképpen nem volt lehetősége a szökésre, számtalan rács, folyosókon, átjárókon,

2013. szeptember 23

„lépcsőköntalálhatóellenőrzésipontonkellettvolnaáthaladnia,havalóbanszökés‐readjaafejét.Mégegy‐egyfegyőrarraisemlékezett,hamárazarcvonásaitképte‐len isvolt felidézni,hogya folyosórésztholhuzatosnak,holmelegnek,amatracátholkeménynek,holbüdösnektalálván,néhamegengedtékneki,hogyegyújcellábaköltözzék.Végülmáraszűkebbkörnyezetesemvolttisztábanvele,hogyvalójábanholidőzik,azétkezésnélazügyeletesegyszerűenlecsaptaacsajkájátegyablakpár‐kányra,éselégségesnektaláltaelkiáltaniamagát,hogy:ebéd!Acsajkaüresenaztánmegintvisszakerültahelyére,afogolypedigúgyéltafegyházban,mintegyegéragabonatárolóban, csak a rágásnyomok jelezték jelenlétét, egyébként teljességgelfelkutathatatlan volt. Az intézetben egyébiránt a legkeményebb kiképzés folyt, abörtönparancsnok megengedhette magának, hogy az egész állományt, a rendtar‐tásnakmegfelelően,fizikaigyakorlatokkalmulattassa,volttöbbórásfutásazudva‐ron,súlyzókemelgetéseésnaponkéntiriadó,amikorazegészállományszinteegy‐szerremozdulva jutott el kijelölt helyére. Az évközi szemlékenmindig kiemeltenemlékeztekmegatestületmunkájáról,aparancsnokésnégyhelyettesealegmaga‐sabbfogvatartóidíjbanrészesültek, ilyenkoraztánvoltnagyünnepség,ökörsütés,ésmégakisségazdátlannáválórabnakismindigjuttattakezekbőlafinomságokból.Talánsosemderülkiazelítéltholléte,ésazőrzésévelmegbízottaktrehánysága,ha,éppenasokkitüntetésmiatt,afelsőbb,már‐márlegfelsőbbvezetésnekeszébenemjut, hogy látogatásával tüntesse ki a fegyházat. Ekkor hetekig tartó előkészületekután, amikor is a legutolsó cella küblijét is kisikálták, a lépcsőkkorlátját fémesrecsiszolták,ésakopottfutópályátisszíneskavicsokkaldíszítették,egészébenragyo‐gott ésmár‐már üdvözítően templomszerű érett pompamély csillogásával telt elminden, a börtönparancsnoknak az utolsó pillanatban, a küldöttség érkezte előttegyórával jutotteszébeazegyetlenelítélt.Aztazórátmindenkiélete legkeserve‐sebb idejének vallotta utóbb. A parancsnok egyszerűen természetesnek tartotta,hogymárhetekótaazelítéltet iskülönöselbánásbanrészesítik,napontafürdetik,borotválják, illatoskenőolajokkaldörzsölgetik, rendelkezésérebocsátjáka legény‐ségszaunáját,orvosok,pedikűrösökésmanikűrösökjárnakhozzá,ésezenalkalom‐raújruhátiskap,nehogyegyilletlenfoltaruháján,egykirohadtfogazelülsőszáj‐tornácánkellemetlenbenyomástkeltsenalátogatókban.

Afelismerés,mintatestbelsőéjszakájánakkimértsége,úgyérlelődöttmegben‐nük, hogyképtelenekaz egyetlen és legutolsó foglyukata látogatók számárapre‐zentálni, hogy az a jeltelen eltűnés, amelymár hónapok óta az ő gondatlanságukmiatttartott,egyszerrecsakvégérvényesenláthatatlannátetteőtmagát,afoglyot,az intézetműködésénekértelmétés létjogosultságaegyedüli letéteményesét.Min‐dig úgy tudták, hogy ott van valahol, ha éppen nem jobbra, hát balra, ha nem azegyikcellából,akkoramásikbólhallatszikkifolytonosfütyörészése.Ahangotmostishallottákugyan,dekiderült,hogyegyöregőrmesterpassziójaamúltszázadslá‐gereinekamegidézése,akiazonbanéppenidőskoráravalótekintettelsemmikép‐

24 tiszatáj

„ pennemlehetazelítélt,hiszen,mintaziratokbólkiderült,DonátorSámsonaligtöl‐töttebeméganegyvenet,erősfizikaifelépítésű,zselézetthajú,mindigalegutolsórabdivatszerintöltözködősármőr,akinekarcképeebbenanehézpillanatbansem‐miképpennemidéződöttmegafogvatartókemlékezetében.Alátogatóknemvettékkülönösebben zokon, hogy az egész épületet tüzetesen bejárván, a legeslegutolsócellábanleltekráaközbencsíkosruhábabújtatottDezsőőrmesterre,aki,akáregyegéracsappantyúbanreszketettéssírdogált,ésegészébenaliglehetettészrevenni,csakegyráncmaradtbelőleadurvatakaróalatt.

Azelőkelőlátogatókelvonultak,abörtönmunkatársaiazelkövetkezőnapokbankülönössúlytalanságiállapotbakerültek,aparancsoktól lefeléa takarítószemély‐zetigagyanúárnyafogantmegmindenmunkatárssalszemben.Számszerűenegy‐gyeltöbbenvoltak,mintazállománylétszáma,valamiképptehátmárrégótaottéltközöttükazutolsórabis,ugyanolyanelőnyöketélvezvénmintaszabademberek,smikor tüzetesebben megvizsgálták, még inkább megdöbbentek az eredményen,mindenegyesbörtönőrnekseregnyitanújavolt,hogymárévekótahitelesenvégziaráosztottmunkát,mindenbeosztottgyanún felülállt.Anapontaösszehívottállo‐mánygyűlésekenmindenbörtönőralegjelesebbenvizsgázott,mégcsakhalványké‐tely semmerült fel, hogy akár egyikőjük, akármásikójuk lopva beférkőzött volnarabként a rabtartók közé. E hosszú ésméla hallgatást aztán a börtönparancsnoktörtemeg,amikoratitkosvizsgálatoklezárulásávalaztameglepő,demindannyiukszámárakézenfekvőigazságothirdetteki,tettehivatalosállásponttá,hogyazutolsórab,haszámszerintnemis,deminőségilegegyenletesenfeloldódottbennük,sen‐nek következtében ezen túl egy egész kicsi részben mindannyiójuknak viselniükkellarájukvetülőutolsórabszerepét.Azegyszerűbblelkeksemmiképpennemér‐tettékmegahatározatbölcsességét,olyasféleelképzelésselálltakelő,hogyakkormostmelyik testrészük is tekinthető rabnak,mások a felelősségmértéke szerintúgyszerettékvolnakiigazítaniapasszust,hogyakörközéppontjáhozközelebbál‐lóknagyobbmértékbenrészesüljenekarabságideájából,atávolabbállók,mintegycsak jelképesen. A parancsnok azonban konokul kitartott igazamellet, őmaga isfelvállaltaaráesőrészétegondatlanságbólszületettközösfelelősségből,éshatáro‐zott elképzelése volt, hogymiután a rab közöttük rejtezik, demegnevezhetetlen,ezentúlegymást isszemmel tartva,ésmagukat isaráesőrészarányábanrabkéntkezelve,mintegyönmagukat isolyanformánőrizzékés figyeljék,minthaarab jel‐képesenbennükisrésztfoglaltvolna.

Ezutántehátazállományegészeőriztearájuksúlyosteherkéntnehezedőlátha‐tatlant,mintegyóvtákésgyanúsították isegymástésmagukat, szüntelenapró je‐lekkel adták egymás tudomására, hogy van olyan dolog, amit egy szabad embermegtehet, de egy gyanú árnyékával lefedett személy nem, ha úgy látták, hogy azelőbbiidőszakbanmégtökéletesenelfogadhatókisebbkihágást,aprófegyelmezet‐lenséget engedmegmagának valaki,máris befutottak aparancsnokhoz a jelenté‐

2013. szeptember 25

„sek,akivizsgálásoksorántisztázniakellettmindenkinekegyzsömlejogtalaneltű‐nését, egy cifra káromkodás okait; ha valaki nem húzta lemaga után a vécét, ezszerfelettgyanúslett,mertaküblinemrendelkezettfolyóvizesöblítéssel.Akezdetimegrázkódtatásokután,mivelabörtönlegfelsővezetőitürelmesnekésméltányos‐nakmutatkoztakezekbenazapró‐cseprőügyekben,ésabüntetésekmértékesosemhaladtamegaszóbelivagyazírásbelimegrovást,ténylegsikerültelérnieabörtön‐parancsnoknak,hogyazeltűntrabotfokozatosanazállományderéktagjávátegye.Ottvoltközöttük,detalántúlzotterényességével,arendirántielkötelezettszerete‐téveléppenláthatóváleszmajdegyszer,gondoltaDezsőőrmesteris,aki,miutánazegészállománybanszinteegyedüliként,jószereplésejutalmáulmegkaptaamindengyanúfelettállókitüntetőcímet,márkapitálisgondolatokkalostromoltaafelsőve‐zetést.Ilyenkor,haastruktúramárnemfejtkiarészétalkotóelemekáltaltöbbleterőt,mindenelméletnekszerfölöttkomolyesélyevanarra,hogyegyetlenérvtúlsá‐gigvalóhangsúlyozásávalaláássaatöbbségbőlegyezményesenkiháramlóvédeke‐zést.Ésaparancsnokzsenialitásaéppenebbenmutatkozottmeg,nemfogadtaelazártatlanság bizonyítottan semleges, logikaimegfigyeléseken alapuló vélelmét, ha‐nemDezsőőrmestertisvisszautaltaatörékenyekközé,akikazegészközösségel‐lenáskálódnak,ésszintecsaklogikaiténnyészeretnékabűntalacsonyítani.Ugya‐nakkor helyt adott néhány kósza nézetnek, amely szerint semmi nem bizonyítja,hogyegybűnelkövetésehatássallenneazegyéniségegészénektovábbiműködésé‐re,egylehetségesverziószerintmagaabűnnemegyemberrabbátételévelköltö‐zött be a börtön falai közé, hiszen akármunkatársként is alkalmazhatták,megté‐vesztvénabörtönelöljáróit,egyrabotalkalmaztakazelmúlthúszévsorán,akiegy‐szerrevoltpandúrésrabló.Azebbőladódókövetkezményekaztánjótékonyhatás‐salvoltakazegész intézményműködésére.Mársenkisem látottellenségetsenki‐ben,mindenkiszámárakézzelfoghatótárgyszerűséggelhonoltazérvekésellenér‐vek ütköztetésében oldószerkéntműködő bűnrészesség, végre eljutottak annak afelismeréséig,hogyazemberi természeterényekmellettbűnt is termel,sőtabűnhiánya lealacsonyítaná, félszeggé tenné az egész társadalmat. A történelemben,mondta a börtönparancsnok az utolsó rab eltűnésének ötödik évfordulóján, mégsosemfordultelőolyanközösség,sőt,olyannemzetsem,amelyki tudtavolna ik‐tatniabűncselekményelőfordulását.Szinteegyedülikéntvagyunkebbenakicsinyközösségben,aholabűnelőfeltételealétezésünknek.Ennekabűnnekahiányában,amelyet mi szinte védszentként magunkra vettünk, az egész társadalom mélyálombamerülne,hiszenazisegyfelfoghatóképzet,hogyabűnellenébenszervező‐dikolyanbonyolulttáéskiismerhetetlennéatársadalom.Abűnirántielkötelezett‐ségadjamegannakalehetőségét,hogyazemberitársadalommindigkonokulasa‐játerkölcsinormáinakkiigazításarévéntovábblépjen,aminekperszeújabbbűnöklehetőségeleszakövetkezménye.Haaztmondanánk,hogynincsutolsóelítélt,ak‐korösszeomlanaavilág,mindazonkétesdolgokegyszerűenbemérhetetlennéten‐

26 tiszatáj

„ nékazembercselekedeteit.Miazértvagyunk,hogynehaljonkiatársadalombólabűnfogalma,éseztafalakonkívülésbelüldemonstrálnunkkell.

Aparancsnokderűsenérthaza,miutánmégegyszerbejártaabörtönfolyosóit,mindenüttalevegőbefúrtlukakláthatatlanjárataitfürkészve,hogynemmaradtak‐eazutolsórabfurmányosszabadulásánakláthatónyomai.Otthonsokáigmerengettpatkányarcúfeleségeoldalánazágyban,vigyázva,hogyfrissenzselézetthajatöret‐lenmaradjon.Lélektőllélekig,mondtahalkan,majdleoltottaalámpát.

2013. szeptember 27

„JANÁKYMARIANNA

Lopások

Hatévesenloptamelőször.Nagymamamegkért(nálunknyaralt),hogyhozzaknekia sarki trafikból tízszemdianáscukorkát. Ittvananagymamád?,kérdeztemoso‐lyogvaatrafikos,akinekakkoramitesszerekvoltakazorrán,mintkaticánapettyek.(Már meg tudtam volna számolni.) A jéghideg‐forró (mentolos‐édes) lé égette anyelvem hazafelé, de a márványmintás cukorpalást nagyon tetszett. Nagymamanemszámoltamegafehérpapírzacskóbanlapulókilenccukorkát.Másnapbevallot‐tamanyának.Nemazelsőeset,mondta.Kétévesenakutya tányérjából ettél, vér‐hast kaptál, be sem engedtek hozzád. Éjszaka amőbákról, baktériumokról álmod‐tam.Nemértettem,miértnevet.

Apádkilépettapártból,mielőttmeghalt, eztÁrpi,apadtársamsúgtaegyóránhozzámhajolvaharmadikban.Másnapelloptamaradírjátfogalmazásóraelőtt.

Tízévesenpénzkellett.Anyatáskájábólvettemelpirosfilctollra,azfogyottkialeghamarabb,mertakörmeimetisfestettemvele.EgyesteFerifocimeccsjegyétis.Ővoltanyabarátja.Nemtennémértedtűzbeakezem,mondtaanya,amikorrákér‐dezett.Épp tortát sütöttneki, a születésnapjára, énazasztalnál rajzoltam.Rajzoljvirágot,mutatottapolcrahátrasefordulva.Apirosrózsátapapírszíveshurkapál‐cávalFeritőlkapta.Nincskedvem,mert…,denemfolytattam,aztgondoltam,ahab‐verőhangjaatemetőbeiskihallatszik.Végültökházatrajzoltam:egyegérkeültazajtajában,azablakpárkányongyertyaégett.Minekazagyertya?Felesleges,közölteanyarámsenézve,amikormegmutattam.Kimentemakonyhábólacsokrotszoron‐gatva. Az erkélyen vibrált a lámpa, a papírszívet falevelek kapták szárnyra,majdegypocsolyábaesett.Aztánelégettemahurkapálcát,ujjaimkörültáncolta láng,arózsákat szirmaira tépkedtem, egyesével szétrágtam, és kiköpködtem a járdára.VártamFerit.

Még nem jött haza, ezt előző napmondtad, anya, először. Végül nyállal csíkothúztamazarcomraaszememtől lefelé,ésbementem,mertmárfáztam.Este,ami‐korkialudtavillanyahálószobában,Ferihangjáthallottam:Megintakislányod!Tehallgattál.Aznapa tökházzal álmodtam.Azegérkearcaolyanvolt,minta tiéd, ésegyfolytábancincogtál,énmégisasajáthangomraébredtem.

TizenegyévesenSanyiföldrajzfüzetétloptamkiszünetbenatáskájából.Aztto‐logattákóránKativalide‐oda.Katiszépvolt,debuta,mintasötétéjszaka.(Eztaha‐sonlatot apa használta többször.) Iskola után kidobtam a füzetet az első kukába,hiszegyhéttelazelőttSanyimégnekemírta,hogyszeret,ésénezértszíveketraj‐

28 tiszatáj

„ zoltamahangjegyekhelyéreazénekfüzetébe.Aztánhazakísért,hosszúhajszálaim‐bólkarkötőtfűztemneki.Igaz,másnapmárnemvoltrajta.

Tizenkétévesencigitloptam.Aznapháromszormostamfogat.Teakkorszoktálrá,amikorFerimárnemjárthozzánk.Azt,hogyacsokilikőrbőlittam,megtudtad,pedigletöröltemabárszekrényajtaját,mertragacsoslett.Azágybólakartálkirán‐cigálni, amikor hazaértél amunkából, demagamra húztam a paplant, és valamitmakogtam.Esteegyújférfialudtnálunk.Perszeelőreszóltál.Éjszakahallottamazágynyiszogását.A férfit nem láttam, csakaborosüvegeket reggel, és abecenevétmegjegyeztem:Laca,gyere!

Csakegykisszerelmetloptam,világosítottálfelreggel,miközbenÉnaszívemetadtamneked,ésazárábólvettünkegylabdátszóltarádióbanazLGTszám.

Csalások

Előszörhatévesencsaltam.Anevelőnőmaztmondta,felsőskoromigazIstenmeg‐bocsát.Abátyám,Ativettrá,hogytapsoljakössze‐visszaazenetanárnőnél.Együttjártunk volna zongoraórára, de én sem akartam. Apa szerint a hangom angyalivolt, és én is így gondoltam. Amikor skáláztam, a spaletta résein át fénycsíkokszöktekbe a tanárnő szobájába.Követtema szememmel, libegtek a hangjegyek,le‐fölbucskáztak,mintakötéltáncosok.Olyanhidegvoltnála,akárapincénkben,aholmindig féltem(mégis lementem),példáula szellemektől,bársohanem lát‐tamegyetsem,csakegyalkalommalazőrangyalomataszobámban,ahogyapar‐ketta fölött lebegett áttetsző fátyolban, éshosszúhajaaplafontól a csillárig ért.Megnézte a villanykörtét. Én ismeg akartam nézni többször. A bátyám egyszerszéttörtegyet.Azsebrádiótmegkibelezte.Éppszembecsukósditjátszottamimád‐kozásközben,éspróbálgattamfélszemmelvagyrésnyirekinyitvanézelődni,ami‐korazőrangyalommegjelent.

Abátyámnemhittnekem.Hülyevagy,nincsJézuska,seTélapó,seIsten,sean‐gyalok.MégCsúnyabácsise!,mondtaakertben,miközbenbottalhadonászott.Nemárultambe.

Ötödikutánösszetéptemakottafüzetlapjait.Egylábasbatettem,meggyújtottamazerkélyen,leszórtamahamut,amikorAtiakapunkilépett.Gitárórárament.Énisszerettemvolna.

Egyszer hatodikban felébredtem,mert a szobámban „kereste a halakat”.Meg‐ijedtem,olyanfurcsavolt,pikkelyesrefestettearcátahold.Másnapkiderült,előfor‐dulazemberrelilyen,hogyéjszakamászkál,ésutánanememléksziksemmire.Ma

2013. szeptember 29

„márősememlékszikrá,ésarrasem,hogykijelentette,nekimindigháromeperrel,cukorkávaltöbbjár,aháromévvelidősebbjogán.

Hetedikben,amikoregyedülvoltamotthon,aköldökömbetettemegyepret,kö‐réfilctollalszirmokatrajzoltam.MásnapJociújraKatimelléttapogattahátulasuliudvaron.KéziközbenfellöktemaKatit.Madeirásracsipkéztetenyerétasalak.

Apaszerintanyasokatkárált.Példáulhogyokosenged,szamárszenved.Énen‐gedtemmindig,Atipedigcsúfolt.Iá,nagyszamár,mégisiskolábajár!

Tanárlettem.Őafizikatudományokkandidátusa,fiabankár,azenyémközgaz‐dász.Szoktunkpókerezni,néhanyerek.Csalok:nézemalapokhátuljánaszíveket.

30 tiszatáj

„ KABAICSABA

A Kilépő

Amikor hosszú idő után először kilépek a városkapun, mely a nemrég alaposanmegmagasított,ésavárostimmárteljesenkörülérőfaloncsakmintegyaprórésal‐kalmatlankodik,észreveszem,hogynemislassan‐lágyan,hanemegészenagresszí‐venkitavaszodott:túlvezéreltlettazöld,ésalevegőolyan,akárhaarrogánsfüstö‐lőktömkelegeontanáazillatotegymeditatívszeánszon.

Pontosan nem emlékszem, hogymikor kerültem a városba, de itt voltammárpár éve, évtizede. Az elme pestise előlmenekültem ide, én, a kevéssé közkedveltantihős,alélekpestisébe,ahol,nemszégyellem,asemmiürestükörszemeibentűn‐temalegszebbnek.Igazánarraseemlékszem,hogy–akárgondolatban–mikorlép‐temefalakontúlutoljára.Mostaztűniklegvalószínűbbnek,hogyamintmegérkez‐tem, bezárultam e falak időtlen létébe, belefoglaltattam,mint homokórába a nemkopó homok, mely, különös iróniával, valahogy mégis az elmúlásra figyelmeztet.Minthaugyanazanaptelne‐múlnaazótais,végeérhetetlenvégtelen.Azeseményekittnemazidőbentörténnek,hanemmozaikszerűpöttyökkéntkenődnekfölazörökszinkróniaháttérvásznára.

Amikor hosszú idő után először kilépek a városkapun, megváltottnak érzemmagam, ésmárnem is értempárperccel ezelőtti ragaszkodásomat ehhez az idő‐kapszulához.Mostkönnyedénlemondokróla,mertamagasvárosfalakésabarát‐ságtalan,vaskalaposlakóktöbbévilátványahaloványraszíneztebennemaszabad‐ságátélésénekemlékét:egyszerreakatarzisérzésekeríthatalmába.Éshiábapró‐bálnék,szántszándékkalsemtudnékkevésbépatetikusdíszletekközöttbeszélnier‐ről. Rájövök, a városhamis képpel fogottmeg, és hogy az ott eltöltött időhosszaegyenesaránybanvanehamiséleteszmévelvalóátitatódásommértékével.Kisséelisszégyellemmagam,amiértennyirecsalhatónakbizonyultam.Aváros,melynekkü‐lönöshangulatavan– ígyazezeréves,mégis frissbédekker–zárványváros,aholasemmitörténik;avároska,aholazizoláltidőtelik.Amindennapoktöbbévtizednyireelőrefelírhatókegykártyanaptárnyipapírlapra.

Az embereknek itt nincsenek titkaik, ésmivel egymás szeméből hibátlanul ol‐vasnak,csalhatatlanulismerikegymásjellemétésszándékaitis.Éppezértlehetsé‐ges az – sajnos –, hogy valódi karakterek sem léteznek.Nincsenekmeglepetések,nemtörténnekváratlanesemények,ésmégabalesetekisavárosfalakonkívülma‐radnak,csakúgy,mintaháborúk,melyekrőlhitetlenkedőfüleknekmeséltem.Deezsemérdekelteőketkülönösebben.Énmeséltem,ésőkelfeledték.Ottléteméveialattszámtalanszor beszéltem a háborúról. Volt, akinek több tucatszor elmondtam

2013. szeptember 31

„ugyanazt–ígyindokolva,hogymiértvagyok,miértmaradokitt–,depármondatomutánmindigelfordult és továbbment, ésállítom, egyszavamra sememlékezett.Aközönyazelmerigormortisa.Egyedülavárosirányítók figyeltekfelmondókámra,éskisségyanakodvakezdtékszemlélnitevékenységemet.Ebbőleredkiűzetésemis,amiértmosthirtelenkifejezettenhálásvagyok.

Lépdelekazújélményekváratlanmámorátólrészegen,és–bárvillogjanaktúlahorizontonpislákolóhaláljelekkéntaháborúk–szabadnakérzemmagam.Ésahogymegyek,hosszú időutánelőszörkilépveavároskapun,akönnyűségfurasúlyávalmellemen,egyszerreminden,amieddigtörtént,idővonalbarendeződik.Éshirtelenestelesz,majdreggel,ésestemegintegyazonpillanatban.Ereimbenmeglódulavér,dübörögve,dühöngve,szemeimfelpattannakegyhosszúálomból,ésígymaradnakhosszú‐hosszú időre. Fellélegzem, mert talán mégis jót tett nekem ez a magány,felmentettésmegtisztított:mintahalálosítélet,súlyosvolt.

32 tiszatáj

„ BENEDEKMIKLÓS

Kutyás Szabadítsmeg!Egyretöbbkutyajelenikmegarepkénnyelbenőttkastélyudvarában.Barnák,feketék,vörösekésújabbanmárfehérekis.Szabadítsmeg!Teérteszazállatoknyelvén.Azészakikerítésmárrégledőlt,kezdetbenottjöttekbe.Demostmárakovácsoltvaskapunis,amelynekegyikoldalamegdőlt,éshiábavanösszeláncolvaakétszárny,arésenbeférnek,máranagyobbtestűekis.Nemmerekkilépniazajtón.Azablakonisfélvenézekki.Egyrekevesebbazélelmem,apatkánypedigegyretöbb,hiszmindidemenekülazistállókból.Szabadítsmeg!Egyresűrűsödnekarohamaim.

Mindenütt legyek Mindenüttlegyek.Mamáraszemedismásszemébenézdemindegyaszemekislegyekzsonganak,zümmögnekzúgvadöglődnekalégypapíronvagyakőkeménypókhálókban.

2013. szeptember 33

„Nemkárértükmaradnakelegen.Azarcomelőttröpködnekaszámraakarnakszállni.Deegyszerremindeltűnikpislantaszegyetmosolyrahúzodaszád.(besötétedik,azégisbeborul)Ilyenkorjobbvolnaélni.

A halász halála Arennes‐ihalászmeghalt.Apartonösszegyűltatömeg.Anyomozókmindenkitkikérdeztek,desenkisemlátottsemmit.Ésezigaz.Aznapdélutánafelhőkeltakartákapartot,avitorlásokmegrekedtek,avirágokösszébbcsukódtakakutyákközelebbhúzódtakgazdáiklábához.Ésazöreghalászmeghalt.

34 tiszatáj

„ ZSOLNAIGYÖRGY

Hommage à Dallas lehettemvagy8évesamikormegcsapottakapitalizmusszeleegypillanatvoltazegészottahűtőpultnálhogyrádöbbentemaschöllerreaddigcsakhópehelyvoltésakkormégnemzavarthogyavaníliaalattvoltacsokinemmellettetalánakkorraolvadtkivalamivéglegésafagylaltokvégreegymásmellékerülteksokatültemaszőnyegenfagyivalakezembenésatévébenottvoltCsokilegalábbisénígyhívtamAmerikábanJ.R.deeztcsakkésőbbtudtammegaSárgaÚjságmegJockey‐nakírtaatöbbiszereplőkövetkezetesenDzsokinakhívtadeÉvanéniaztmondtanyelvtanonhogyamagyarbannemkezdődikszódzs‐vel(adzsungel,adzsida,adzsókernemmagyareredetűszó)mindignéztükaDallas‐tjobbvoltmintaSzomszédokmertottmindigadíjbeszedőrőlbeszéltekésolyanőszvoltmindenkideaDallas‐banmindenkifessvoltésnemokozottgondotegyújabbfúróeljáráslicencjogátmegszerezniKanadábólhogyazészakonbefagyottkutakisműködnitudjanakdeazértnekikisvoltakgondjaikemlékszemamikormár

2013. szeptember 35

„kívülrőlfújtamasorozatszinkronhangjaitéstudtamhogyavágóTalpasIvánazegyikrészbenBobiJúingegyszeregészenelkámpicsorodottpedigszépfeleségevoltésnagyobbházbanéltmintMágenheimékésazösszesszomszéddeegészenmegnyúltazarcaamikrofon‐frizurájaalattilyenaszabadversenymondtaegyszerGáborGáborbiztosezzelvigasztaljaBobitisakulisszákmögöttgondoltamanővéremmégnálunklakottésőmindignyitottvoltatársasozásradeGazdálkodjokosanbanésHotelbenisabszolútnyerővoltamtudtammitmerreésmiértdeatöbbiekbénánjátszottakkisegítettékegymásthakifogytakapénzbőlkétkörigtartóhiteleketadtakegymásnakdeénnemalkudtammegmertacégvoltazelsőmilliókatcsentemelakasszábólazévekalattamikorazanyukámkimentmegkevernialevestvagyanővéremamagnóvalbabráltilyenaszabadversenymondtamegyszeregygyőztesmeccsutánhangosanésanyámelzavarttanulnimertszerinteszemtelenvoltaméreztemhogyezvalamiújésfélelmetespedigakkormégfogalmamsemvoltJohnMaynardKeynesről

36 tiszatáj

„ DARÁNYISÁNDOR

Felvonásköz

Tudják,kérem,haazembermegérti,hogyvoltittpoén,hanemisóriásiMiközbencsinnadrattáravárt,valamiegetverőenszellemesre,Helyettevégülrájön:alacsonyéskopasz,vietnámipapucsbanjárkálazutcán,Asarkaenyhénretkes,zsebkendőveltörliafejebúbját.Akínaipiacramegy:biciklittolvagytargoncát,„Vigyázz‐kocsi‐kocsi‐vigyázz”kiabálja,Shamegkérdik,mibekerül,„Egyvagysok”,kérdezvissza.Tofuteszikott,aholmaguknakfőznek,kartondobozokraDőllealudni,rozsdáskonténerbezárkózvamenekül,Haapiacfelügyeletrazziázik,mertpapírjainincsenek,Trikók,fehérnemű,suhogóstréningruhák,bólogatókutyákTömkelegébentévedolgát;nagyjábólekkoraajátéktér,ekkoraRevelációrájönni,micsodafélreértés,hogyamagányelőlMásokhozmeneküljön,haugyanvoltelveszettparadicsom,amelybőlAhormonjaikiűzték,mintbesenyőkÁlmosatyát.Szóvalittezaputri,ezaszéksorokköztiaréna,magukközépen,Mindenkiüléssenkise,nézésszerepel,nembírjaabbahagyni,Mígnemasarkánálfogvakinemvonszoljákahomokban;Atöbbinéziönfeledten,aztáncsináljatovább,Mertnincsjobbötleteatörténendőkre;azidőtAzidőtazértkaptuk,hogygyógyítsunkésfeledjünk,Faképnélhagyvaegyöröklétszenvedéseit–Teniszt,röplabdát,balettetnézígyazembertejüvegenát,Alulrólnedvesvörössalakotalkonyatban,felszökkenőTalpakmintázatát,amintvisszahullnak,majdfelmegint;Lassanmozduló,kócsagmódraféllábonelálldogálóBalerinákat,amintafejefölöttképviselnekValamiegyszeritésmegismételhetetlentÉppatucat,megazismételhetőségáltal,Minthanemisapoén,hanemaredukcióvolnaalényeg.Különbenmegkönnyenlehet,hogyezittanyaralás,Ésperszeegykanálvízbenakár,felőlembármikor.

2013. szeptember 37

„Anterósz

„Alányaszokottbűnbocsátássalfelelt,amelybenbennevanazújbűnrevalófelhatalmazásis.”MóraFerencAranykoporsó

Amikoradolgokmégnemazellenkezőjüketjelentették.Afőhősmélyebbreás,felszántjakertjét,háthamegtalálja,Amiötvenévetörtént,hiszúgysetörténtsemmi,olyjeltelenül,Éscsaknekimegmásvalakinek,akiúgymeghaltazóta,Ahogycsakkevesenszoktak,azegyszeriek.Ésígyvégigbillegazutcán,Kitartjaakínt,mintamagascét,vizsgálgatvamagában,Rezeg‐ealéc,amohossziklasort,páfrányt,sokkoló‐rózsaszínErika‐bokrétakalapját,alátszatéveit;aképpéváltnem‐igazVonzóvidékeifeltárulnakszemének,nehézlélegzete.Ezmárazoknakahívása,akikelőrementekAzutolsókhelyett.Traumátazértkapazifjú,hogysarokpontjávátéveráépíthesseSorsatemplomát.Mikormégjátszottakcsak,egymásveteményétkönnyűLábballetiporva;denemvolttétje,amásikBiztostudatában!Abetegségnyelvénnemüzentsenki;mindenadottVoltafeltételesben,sárkányokközt,nemtörhetettelő,Rombolhatottazaranygyapjú,bokraibólcsattogvaAförtelmescsalogány.Békétteremtenialelkében,ebbenarémescsaládban,Azingoványraépültházban,melyalulróltart!Mégis,Eldugniszavakmögé,amitmondanikellett,újvolt;elhallgatniörökreAmegszegettparancsot,élniteherrelanem‐élőSokkalvalóságosabb,vérétfügekéntejtőjelenléteközepette,folytoncsakviszonozvaaviszonozhatatlant.

38 tiszatáj

„ NEVENUŠUMOVIĆ

Vereš

1.

Bizonyos idő után – vagymost már pontosabb, ha azt mondom: bizonytalan időután–olyasféledilemmákmegoldásávalkezdtemfecsérelniazidőt,hogybudapes‐ti, budai vagy pesti? Vagyis hogymelyik a megfelelő szó a körülöttem lévőkre –akikkelideiglenesenugyanannakavárosnakalakóivagyunk.Ezakérdésbelátha‐tatlandimenziókatkapott,haapestiDeáktérrőlelindultammetróvalaDunamásikoldalára, aDéli pályaudvar irányába.Melyikmegállón szállnakki vajonapestiek,melyikenszállnakbeabudaiak–mielőttvagymiutánátmentünkaDunaalatt?!

Sorospénzevalószínűleg sohanem fecsérelődött el ennél értelmetlenebbdol‐gokra. Igaz,a tanulmányikötelezettségeimet lelkiismeretesen teljesítettem,azan‐goltudásomattökéletesrecsiszoltam;deamikorazegyetemenkívülrekerültem,le‐vegőértkapkodvamerültemaláamagyarmormogászavarosmélységeibe,begör‐csöltem,ésakérdőjelalattipontméreteirezsugorodtamössze:budaivagypesti?Pestgyönyörű– írtamahazaküldöttképes levelezőlapokra–aDunaszéles,aGel‐lért‐hegymagas. Későbbnem írogattamhaza képes levelezőlapokat. Pesti lettem,Peštanac.Sőt,Budimčević!Arendszeresenérkezőösztöndíjésabiztosítottszállásmellett,szerencsémre,alétfenntartásigondjaimarrakorlátozódtak,hogyolcsó,deminőségi(minthamindaz,amitanagyvárositömegeknekkínálnak,nemlenneeleveolcsóésminőségi)ételttaláljakmagamnak.

Akülönfélenemzetiönkiszolgálóéttermekközülakínaitkedveltemmegkezdet‐tőlfogva.Csakazerőmtőlésazidőmtőlfüggött,hogyaKínaifalat,aKínaináthát,aShangaitvagyazAranysárkánytválasztom.Azételmindenholugyanolyanízűvolt:azenyhénédeskésízűrizs,aszójaszósz,afelverttojásésaszétfőttsárgarépakivá‐lóan illett az enyhén szólvameghatározhatatlan ízű tofuhoz vagy a csirkehúshoz.Hiszenezvalóbanénvagyok–ezazelviselhetetlen,gyomorforgatóédeskéssemmi–mondtammagamnakakétségbeesésidőszakaiban.

Idővelmégis azAranysárkánynálhorgonyoztam le. Egyszerugyanis, amíg sor‐banálltamkedvenctojásosrizs‐tofu‐savanyítottbambuszrügy‐adagomért,ismerőskáromkodásütöttemegafülemet:valakiazanyanyelvemenkáromkodott.Megfor‐dultam,ésegyfiatalember,akirőleddigazthittem,hogy100%‐banmagyar,zabo‐lázhatatlanindulattalsoroltaanemiszervekkülönbözőhorvátmegnevezéseit,mi‐közbenszemeitamennyezetre függesztette.Valamilyen, számomranyilvánvalóanismeretlen,ámdekonkrétfájdalmatkívántígyenyhíteni.

2013. szeptember 39

„–Učemujeproblem,zemljače?1–kiáltottamoda.MinthaezahorvátpárbeszédlennealegtermészetesebbdologPestkellősköze‐

pén,szeméttovábbrasemvéveleaplafonról,kapásbólválaszolt:–Ma,ukurac,vrelomsečuanskomjuhomnatopiosamcipele,boljebihprošao

dasamihstavioupeć!2Aztánaháttérbenkinyíltegyajtó,ésVereš–párnapmúlvamegtudtamanevét

–eltűntamögöttelévősötétségben.

2.

Rendszerintebédelni jártamazAranysárkányba,úgykettőfeléérkeztem.Nemáll‐tammindjárt sorba, először betettem a hátizsákomat a jegyzetekkel, könyvekkelegy szabad helyre az aprócska hátsó helyiségbe, ahová négy asztalt zsúfoltak be,egyenkéntnégyszékkel.Akiszolgálópultnálmindigkétszemélyváltottaegymást:akínaiakmellettdolgozottittegyindiailányis,éshátottvoltköztükamiVerešünkis.

Annak ellenére, hogy a kínálatban szereplő ételek cserélődtek, mindennapugyanazaszagfogadott.Elsőpillanatbanúgytűnt,minthavalamipikánsésvonzó‐anédeskésillatlebegnealevegőben,aztán,amikorazemberleültazasztalhoz,el‐árasztotta valamiféle ürességérzés, tartalom nélküliség érzése, mintha az összeshozzávaló a Kínától Magyarországig vezető úton átment volna valamiféle kelet‐európaifertőtlenítőlaboratóriumibeavatkozáson.

Azétteremtisztaságapedigkülönmese:valamifénytelentisztaság.Olyantiszta‐ság,amibeszívódikabőralá,párologafürdőszobajellegűkerámialapokból,éssú‐roljaahomlokunkatésafalakat.Egészenföldhözragadttisztaság,racionáliséskér‐lelhetetlen.

Nem volt zene, a vendégek csendben ettek. Dohányozni sem lehetett, csak anégyszögletű,mély ételes edények felett képződőpárafelhők töltöttékmeg a ter‐met. A helyiségnek ablaka sem volt. Egyesek emiatt csak a magas, kényelmetlenszékekrevoltakhajlandókülni–„akirakatba”.Énragaszkodtamazugomhoz,szá‐momraelégszellősekvoltakacsengőkínaihangok,aszokásosJónapot...Tessék...Eznagyonfinom,ezis,ezis,hogyne...persze...Jóétvágyat!kiszabadítottakamindenüttkörülfogómagyarszavakketrecéből.

Verešidőnkéntfutólagodavetettegy‐egyszót,sietségébenmégsemvoltsemmijeleannak,hogykínaiakkaldolgozik.Nemvetteátegykedvűkedvességüket;ellen‐kezőleg,úgyhatott,mintakiottközöttünkkeresnémaszkját,amitörökreelveszí‐tett.

1 Miabaj,földi? 2 Afaszomat,leöntöttemacipőmetforrószecsuánilevessel,jobbanjártamvolna,haegybőlbedugom

asütőbe!

40 tiszatáj

„ Akét‐háromféle rizs‐tofu‐tojás‐szójaszószkombinációutána semmibemered‐

temazöldteámmellett.Azöldtealeveleimintkövérhernyókemelkedtekfelateás‐kannaaljáról,ahogyöntögettemafolyadékotakisfehércsészémbe,ésidőnkéntel‐zártákazegyébkéntisvékonysugárbancsordogálóteaútját.Mindenegyeskortytólavirágoknyugalmaáradtelbensőmben.

AmegbékélésperceibenVereškülönfélehülyeségeketvetettoda:–Akutyákugatnak,temegittkushadsz,földi!–Vigyázz,nehogyazasztalonkoppanjonafejed!–Hé,nekopogjottafapapucsodban!Hakülönösenjókedvevolt,akkorafagyoskodóWinniethePooh‐rólénekeltea

közismertmagyargyermekdalt:–Hullahóéshózik‐zik‐zik,Micimackófázik‐zik‐zik...Egyszermeg kell ismerkednem ezzel a Verešsel. Egy‐szer‐egy‐szép‐napon; vi‐

gyorogtamrá,ésahátamravettemahátizsákot.Szia,Vereš!

3.

AzonanaponkissétovábbmaradtamaSzéchényiKönyvtárban–csakdélutánnégykörülérkeztemazAranysárkányba.Azthittem,hogymárcsakamaradékokmara‐dékátkapom,demindenugyanúgyfogadott,mintegyébként,minthadél lenne:azedényektelivoltakamámorítóanédeskéskínaispecialitásokkal,pikánspárájukottlengetta levegőben,ésottvoltakakedves,maszkszerűvémerevedettkínaiarcokis...CsakVerešhiányzott.Azőváltásaszemmelláthatólagmárbefejezteamunkát.

Minthacsaktudtákvolna–amilogikusisvolt–,hogyéhesebbvagyok,mintálta‐lában,aszemélyzetjólteleraktaatányérjaimatfőttrizzseléssalátával.Azasztalhozsiettem,ésnekiláttam.

Amikoracsipősszósztólkiültekhomlokomraazelsőizzadságcseppek,egyszá‐momraeddigismeretlen,illetveeddignemisészlelthelyiségbőlfelbukkantVerešamagateljesvalóságában.Egyenesenhozzámsietett;köszönés,kérdésnélkülleültazasztalomhoz.

–Szerencsénk,hogyvannakezekakínaiak–mondtajóhangosan,minthaakí‐naiakértenék,hogymitmondhorvátul.Aztánelhallgatott,megvárta,hogybefejez‐zemazebédet,ésakollégáikihozzákateát.

AztánVereš előbbbelefogott a történetébe,mint ahogy a teánkkihűlt volnaacsészéinkben:

–Elszökteménis,mintmindenszerbállampolgár,akinekvoltnémisütnivalója.Igaz,nekemnemvoltvalamisok,ésaztakevesetismegőrlikittezekamagyarok.

–Dehátezekatieid,aVerešmagyarnév,tevalamivajdaságikeverékvagy,vagytiszta...

–Fenét,tisztahorvátvagyok,kampósš‐selíromanevem,nemúgy,ahogyama‐gyarok.

2013. szeptember 41

„–Deitt–tettehozzácinikusmosollyal–magyarvagyok,mindenkimásszámára,

kivévetéged!Avajdaságimagyarokúgymenekültekamozgósításelől,kihogytudott,hiszena

szerbháborús tartalékosokközöttcsakazáldozatibárányszerepétkaphatták.Azegyikmódszeraz illegálisszökésvoltahatáronát (persze,aszerbhatárőrökmé‐giscsaktudtakerről).

–ÉnKelebiánálszöktemátamagyarbarátaimmal.Nekikmármindvoltodaátvalakijük,akimegüzente,mithogykellcsinálni.Ésnemisvoltez igaziszökés,hi‐szenmindenKrausforgatókönyveszerinttörtént...MihajloKraus,aszerbhatárőr.Ottvártbennünketamegfelelőhelyen,ésbegyűjtötteazsetontazátlépésért.Azonazéjszakánórákonátvergődtünkakelebiaierdőhomokbuckáiközt.Krausszalegyfélreesőlesnéltalálkoztunk.EzaKrausegycsontosmadárijesztővolt,valamisavtólmegégettarccal,sárgaszemeihatalmasorratövébencsücsültek.A legmegalázóbbazvolt,ahogysorbaállítottbennünket,hogyátvizsgáljon–havalakimegmozdult,rögtönelkezdettkárogni.Előszöris,természetesen,beszedtetőlünkapénzt,mini‐mumezermárkátfejenként.Azennélnagyobbösszeglerövidítetteavizsgálatot,ésemberibbé tette a hangnemet. Meztelenre vetkőztetett bennünket, átvizsgálta azösszes iratot, ami nálunk volt, a nálunk lévő összes aprócska tárgyat, ésmindentösszehánytegyrakásba(azórák,nyakláncokéshasonlókperszeegykülönkisha‐lombakerültek).Csendbendolgozott,különösebbmagyarázatnélkül,rutinosanéspontosan,mintegyhentes;mivoltunkszámáraamagyarországicsempészetössze‐kötői.Habártudtuk,hogymifogkövetkezni,hangossóhajtörtkibelőlünk,amikorezeketalegszemélyesebbholmijainkatgyorsmozdulatokkal,kétfiatalkatonasegít‐ségévelleöntöttebenzinnel,ésmeggyújtotta.Amáglyafényétőlmegvilágítva,pusz‐títóangyalunkegyetlenmondattal átkozottmegbennünket:Mostpedigfogjátokacuccotokat,éstünés!Futásnakeredtünk,minthavérszomjashadseregloholtvolnaanyomunkban.Egy‐egydarabon,amikortisztásraértünk,hasonkúszvajutottunkáta legelőkön és szántókon. Egészen Pestig észrevétlennek kellettmaradnunk. Sze‐rencsénkreTompa,azelsőmagyar településközelébenköd‐és füstfelhőereszke‐dettránk.Hajnalodott,éscsakekkoréreztükmegatélireggelcsípősségét,amikorafáradtságisránktört.Botorkálvahaladtunkelőre.Egyreerősebbvoltafüstésva‐lami émelyítő égés szaga, valami kísértetiesen süket csend borult ránk, amelybőlidőnkéntkiáltásokéssikolyokhallatszottak.Úgyéreztükmagunkat,mintegyrab‐lóbanda,minthavalamicsetnikeklennénk,akikanemrégfelgyújtottfalukörülólál‐kodnak.Úgyéreztük,bármelyikpillanatbandörrenhetegylövés,éscsapdábakerü‐lünk.

Azelsőéletjeleketegyelőkelő,szemmelláthatóannemrégibenfelújítottéskibő‐vített ház udvarán vettük észre. Tompa lakói ugyanis nemrég szabadultakmeg akapától,éstértekátakereskedésre–azembargónakköszönhetőenugyanis,amelyszintehermetikusanlezártaafortyogószerbfazekat,afaluakereskedelemMekká‐jávávált. Istvánésénvállaltukmagunkraa felderítőszerepét.Óvatosanközelítet‐

42 tiszatáj

„ tükmeg a kerítést, és füleltünk a furcsa süvítésre. Aztán rájöttünk, hogy egy gázlángszóróhangja.Ésazégettdisznóbőrszagavoltaz,amitőlfelfordultagyomrunk,ésacsontjainkighatoltafélelem.

Kocám,kocám–sírdogáltegykislányazédesanyjahátamögébújva–, szegénykocám,leöltekmosttéged,leöltek...

Estéligaztánszanaszétszaladtunk,kimerrelátott,egészMagyarországon.Vala‐hogyminthamegutáltukvolnaegymást,minthavéresbűnténytkövettünkvolnaelegyütt.Tompánkaptunkenniésinni:nemsajnáltáktőlünkafrissensültbelsősége‐ketésazújbort.Különbözőszegedi,kecskeméti,budapesticímekkel láttakelben‐nünket.Ésennyi.Szanaszétszaladtunk.

Énakövetkezőnap,avonatonülve,szorongvagondoltamPestre.Jártammárottrégebben, koncertekre jártunk aFeketelyukbameg aTilosazÁ‐ba,mostmeg fa‐gyott,vértelen,kettéhasítotttestvagyok.Amagyarokpedigmindannyiunkat,akáravajdaságimagyarokat,akáraszerbeketvagyhorvátokat,valamiképpenvéreskezű‐nekláttak.Úgyfogadtakbennünket,minthavalamennyienbemocskolódottgyilko‐soklennénk.

4.

Vereškolléganője, egy sápadt, hosszú arcúkínai lányújabbadag zöld teát tett azasztalunkra;minthalétezettvolnavalamilyenszabály,egyjólkörülírtpillanat,ami‐korerresortkellettkeríteni.Aszemesarkábóljelentőségteljesenrámmosolygott,minthaaztmondaná:jólismeriőVerešt,tudja,milyenhosszúranyúlikameséje.

–Budapestvoltavágyaimnetovábbjaegyolyan időszakban,amikormárnemvágytamsemmire.Csupánelakartamtűnniebbenavárosban,ésNEMMEGHALNI.FolyamatosanazOktogonkörülkeringtem,azörökösensötétDohányutcábankó‐vályogtam,végtelensétákat tettemaDuna‐parton, le‐föl.Napokig jártamavárostanélkül,hogymenedékreleltemvolna.Eleinteegyzentaifestő,Zoltánműtermébenaludtam;egyelhagyottvillanymotorgyártetőterétkaptamegerreacélra.Mindendarabokban állt itt, az agyamra ment a huzat, az egyedüllét még inkább, Zoltánugyanisegyáltalánnemcsináltsemmit,aztmondta,hogyőkonceptualista,ésazakoncepciója, hogymegvonjamagától az alkotás lehetőségét, azt, hogybármi nyo‐mothagyjonmagaután.Nekemazvoltalegfontosabb,hogysenkitnevezessenazénnyomomra,ígyaztánmegértettükegymást.Nekiviszontegyetlenszóisnehezé‐reesett,hiszenazismárvalamifélealkotáslenne,hogyavécéremenésrőlneisbe‐széljünk.

Néhányalkalommalmégiscsakmegkellettadnomitt‐ottazadataimat;mindiganevemmagyarosalakjáraösszpontosítottam:

–Vörös?–Vörös!–Magyarvagyszerb?

2013. szeptember 43

„–Magyar!Budapest volt az énkikötőm.Fokhagymaésőrölt pirospaprika szaga, azutcai

forgalomleírhatatlanzajaésazutcánhaladóemberekteljesnémasága.Vonszoltammagamazelhagyatottutcákon,ottólálkodtamazalkoholgőztésmelegemberihúskipárolgását árasztó helyek környékén. A homályos, színes ablaküvegek mögöttrosszkedvűpincehelyiségekrejtőztek,ésremegtekacigánynótáknyüszítőhangjá‐tólmegavisszataszítóférfibasszusokzúgásától.Abortúlédesvolt,felfordulttőleagyomrom, akárcsak az utcalányok idegbajos sminkjétől.Nem,nem,barátocskám–ismételgetteszázadszoris,részegenapultratámaszkodvafiatal,azótameghaltDa‐cabarátom–,nemtudszeltűnnialábukközt,mégegyjóadagRámamargarinse‐gítségévelsem...

Nekemmégis szerencsémvolt, egyeste ráakadtamAnikóra, egyvöröshajúésfehér bőrű lányra. Anikónak neveztem el, gyerekkorom kedvenc sajtjáról, amelypuhavolt,ugyanakkorkellemesenmegcsikordultafogamalatt.Szintevakítóanfe‐hérvolt,akárcsakabarátnőm,agumikeménységűAnikó.Aférfifantáziákmegteste‐sülésevolt:porcelánangyal,akitbármelyikünk,viszonylagkedvezőáronvégigtapo‐gathatottésazölébevehetett...Demindenekelőttminthagumiból lettvolna,meg‐sebezhetetlen,hozzáférhetetlen;annyiraérdektelennekbizonyultazéletbármilyenvonatkozásakapcsán,hogykénytelenvoltamőtkövetni.Vonzottavalóditestiélve‐zetnélküliélet,azeltompultegzisztenciáktiszta,némaközössége.

5.

Azonazestén–amikorkinyitottanekemalakásaegyikvalóbanfélreesőszobácská‐ját,megvetette az ágyat, és sebtében,menet közben leszedte az összes pókhálót,amiakezeügyébeakadt–megmagyarázta,hogymikettenezutániscsakaváros‐bantalálkozunk;alakás,ahovámostelhozott,kétöccsének,ÁrpádnakmegGézánaka„birodalma”,ezutóbbiterősiróniávalhangsúlyozta,aztánhozzátette,illetvegyor‐sanfelejtsdeleztakétnevet,emlékszem, hogy elkomorult abban a pillanatban, éskizárólagúgyszólítsdőket,hogyHartmannésConen.Egyébkéntmegőkmárrégen„levettek”téged,éshamarosanjelentkeznek.

Ígyislett,reggelegyrégipecséttelmegjelöltpapírttaláltamapadlón:HartmannésConenRt.A papíron, meglehetősen igénytelen magyarsággal egy sor badarságállt,többekközöttazis,hogyakéttestvértkizárólagHartmannésConenkéntmél‐tóztassékmegnevezni, sehogyan másként, és különösen nem valamiféle primitívmagyar neveken! Emlékszem, hogy aznap folyamatosan zúgott a fejem az igétől,amelynekcsikorgóudvariasságávalismételgetteakéttestvérgyermetegparancsa‐it:méltóztassék,méltóztassék,méltóztassék...

Körbejártamegy kicsit a környéket. Egy‐két utcányira távolodtamel, ésmárisegyhatalmasépítkezésen találtammagamat; szemmel láthatóanezt a régibérhá‐zakbólállóvárosrésztismegszereztemagánakazépítkezésimaffia.Amiházunkra

44 tiszatáj

„ isezasorsvár.Közbenvisszaérkeztemelé,éskívülrőlnézegettem.Nade,addigelkellfolyjonvalakinekavére,merültfölvalahonnanazújizgalmakatkeresőgondo‐lat.

Dehátmit tudhattamén erről. Két fekete gyerekfej suhant elmellettem:Szia,Vörös!ZdravoVereš,ésmár csak a köszönésük visszhangjamaradt a nyomukban.ZdravoVereš!?–ismételgettemmagambanazegyikfiúköszönését,ezmeghonnanismeriamiköszönésünket?

Anyomukbaeredtem.Azépületmacskavizelettőlbűzlött;egynagyfaajtóheverta szeméthalom tetején, a lépcsőházmellett.A festést szinte eltakartáka falfirkák,minthazsírosszénnel írtákvolnatele.Haléteziknikotinszín,akkorittmindentazborított.Mindenbelefulladtaszámlálatlanévekelszívottcigarettáinakszínébe.To‐vábbkutattamH&Cután,olyasmibenbízva,hogyelvezetnekegytűzhelyhez,rajtakávésdzsezvával, amelyben forró fekete folyadékgőzölög, aranyszínűhabbal.Éle‐temetegykávéért!–üvöltöttemalépcsőházban.Életemetegykávéért!

Éstényleg,kétfeketefej jelentmegfölöttemalépcsőházban,egyemelettelföl‐jebb.Samonasprati,Vereš,gyereide–az egyikmagyarul hívott,Samozanama3–kiáltotta amásik horvátul,mintha biztosak akarnának lenni benne, hogymegért‐semahívást.Mentemutánuk, a lépéseikdobogásátkövetve; ők viszontmeg semálltakapadlásig.

Ahogy fölértem, a még nagyobb sötétségben a hangok is elhaltak.Hartmann,Conen,kiáltottam, és a hangomeltorzultmodulációkkal kerengett a tetőtérben. Agyermekhangok helyett valami feszes, akadályozott szárnycsapkodást hallottam.Aztánacsontomighatoltegyrémületesmadársikoltás.Megkövültentapadtaklába‐im a padlóra. Majd elkiáltottam magam: Árpád,Géza,miazördögötcsináltokottfent!?Holvagytok!?–ténylegdühbegurultam.Mindenfélétkiabáltam,hogyszétve‐remafejüket.

Nevetésthallottam.Ajde,Vereš,dođi,štasebojiš4–mondtaazegyik,meginthor‐vátul. Láttam testének körvonalait a tetőszerkezetenátszűrődő gyér fényben. –Alegjobbkor jöttél,Vereš–hallottam amásik hangját –, lehet,hogytetudszvalamit,amitminemtudunk...

Végremegtaláltamőket.Rámsehederítettek,túlságosanelvoltakfoglalva.Egyfelismerhetetlenlényfölöttguggoltak,amelyapadlódeszkákongubbasztott,ésegy‐értelművolt,hogyezalénybocsátottakimagábólazokataretteneteshangokat.–Ittvannak,alevegőben– folytattaegyikükgúnyosan,deminthacsakmagábanbe‐szélne–, ittvannak,alevegőbenapuhaésragadósasszonyok,szebbekésjobbakateátkozottAnikódnál,Vereš,Vereš!!!–SemmiközömAnikóhoz!Ti...–próbáltamvolnaellenállni,amikorvégremegláttamaztamadarat,amegfeszített,véresmadarat.–Megkérdeztemtőlük,hogymiaz.–Hátegybagoly,nemlátod!?–kiáltottákegyszer‐re. Szemmel láthatólag büszkék voltak rá, hogymegmutathatják nekem. –Ezati 3 Csakkövessbennünket.(...)Csakgyereutánunk. 4 Gyere,Vereš,gyere,mitfélsz.

2013. szeptember 45

„baglyotok?–kérdeztemtőlük,akisidiótákmegcsaknevetgéltek.Amiénk,miénk,dekifognyiffanni,Vereš,csináljvalamit,nincsmiveletetnünk!

Kicsit jobbanszemügyrevettemabaglyot.Akkorvettemészre,hogyvalakiki‐vájta a szemét. Ennek frisshúskell– jelentettem ki gondolkodás nélkül. Annyiramegrökönyödtem,hogykicsúsztakakezembőlazesemények.Azegyikükhirtelenfejbecsapottegycsővel,éselvesztettemazeszméletemet.

6.

Kimentünkrágyújtani.AzAranysárkánybannemvoltszabaddohányozni.Verešvic‐celődöttvalamiaktuálisügyetlenkedésén,denemtudtamráodafigyelni.Fejbekó‐lintottakintizajésnyüzsgés.Beesteledett,azautókfényszóróifoszlányokradara‐boltákfényükkelavárosutcáit.Anőibundákkisparfümfelhőketlélegeztekki;tü‐dőmbenösszekeveredtekVerešolcsócigarettájánakbűzével.

Bentmáregyújabbfőzetteavártránk.Szerelmespillantássalfordultamaked‐ves kínai felszolgálólány felé, de csak egy tétlen szakács tompa tekintetével talál‐koztamapultmögött.

–Másnapreggelegymásikszobábantértemmagamhoz,egyszűkéssötéthelyi‐ségben,ágyhozkötözve,fejembenésalábambanelviselhetetlenfájdalommal.Egyiklábammerővérvolt;eznemnagyonfájt,csakégetett.H&Cgyermekiszertelenség‐gel,boldoganrohantakbe,messzeasarokbadobtákaziskolatáskáikat.–Elfogadja,abagolyelfogadjaahúsodat!Megmentettélbennünket!!!

Errevalószínűlegkáromkodhattamegyet,mimást is tehettemvolna.Kivágtakegy darabot a combomból, és azzal etetik a baglyukat!Neaggódj,Vereš,lazíts,fölvagyunkám szerelkezve,akövetkezőalkalommal sem fogszérezni semmit!Vigyáz‐nunkkellrád,hogyfrissésegészségesmaradj!

Így istörtént,mindigvalamiundorítóvegyszerrelátitatottpárnávalkábítottakel–mindenalkalommalazthittem,hogyezúttalmegfogokfulladni.Megvoltamkö‐tözve,védtelenül feküdtem.Borzasztó fájdalmakkalébredtem,márhaébredésneklehetegyáltalánnevezniaztazavarosállapotot,amelybenatudatompróbáltmagá‐ratalálni.Folyamatosanugyanazazongoratémakezdődöttújraafejemben,század‐szor is belekezdve,mintha gyermek gyakorolná BartókMikrokozmoszát, vagy fo‐lyamatosan ismételgetnéagyerekdalt:Boci,boci,tarka,sefüle,sefarka...Ahangokegymásnakütköztek,mintha egyszerre százmacskaugrott volna föl a zongorára,éreztemaszagukat,végtéreisittkörözhettekkörülöttem,atetememkörül,várvaamagukporciójára,hogyHartmannvagyConenmegszánjaőket,vagynemfigyelodarájuk;aztánújraakelebiaihomokbanbukdácsoltam,akihaltszőlőskertekben,afa‐gyossötétségben,éssenkisemtudottrajtamsegíteni,seholegyföldbeásottboros‐korsóvagyeljegyzésreelrejtettpálinka,detovábbkapartam,dühösenéskétségbe‐esettenahomokot,decsakundorítókukacokatéslótetűkettaláltam,deezekhar‐csákéskecsegékcsemegéivoltak,nemazenyémek;kínaiakálltakkörül– timeg‐

46 tiszatáj

„ eszitekalótetűt!!!–üvöltöttemnekikazágyból–,tibiztosanmegeszitek,akársüt‐ve,akárfőzve,egészenbiztosanmegeszitekapálcikáitokkal–kiabáltamazágyból.

Nem tudom,mióta feküdtemabbana szobában,de a kínaiak, azt hiszem,márrégótaottvoltak.Amikorelőszörbejöttek,rámsehederítettek,kitudja,HartmannésConenmimindentösszemeséltekrólam,atakaró,amitrámdobtak,nyilvánjócs‐kánbűzlött a sebeimből szivárgó gennytől.De ezek a kínaiak szemmel láthatólagmármindentmegszoktak.Mindenbizonnyalvalakieladtavagykiadtanekikeztalakást,mertaztmégiscsaktudtam,hogyezarésznemtartozottAnikólakásához.Akétkeményfejűkisgazemberazértsuvasztottbe ide,mertüresenállt,deahogyakínaiakmegjelentek,H&Cfölszívódott.

Amikorrájöttem,hogyittmaradtamakínaiakkénye‐kedvére,félelmematető‐fokárahágott.Hallottam,hogyannyitogatjákkihatalmaskofferjeiket,ésszedikelőcsillogóanfénylővágóeszközeiket.Kígyószemeikúgyvilágítottakasötétben,mint‐haszikrákröpdöstekvolna.Tudtam,hogyemberihússalízesítikazundorítórizsü‐ket,tudtam,hogyembericsontokkaletetikagirheskutyáikat,ésaztistudtam,hogyaztánezekakutyákiskésalákerülnek...

– Jó estét, jó estét kívánok,Vörösúr – szakított bennünket félbe asztalunkhozlépveegyegészenkicsikínai,mintaszerűöltözékben,kedvesengesztikulálva.– Jóbarátja?–nézettrám.

–Igen,igen,egyszabadkaibarátom–erősítettemegVereš,nemtudom,miért.–Örvendek–nyújtottkezetakínai.–Beszélmagyarul?–Egykicsit–válaszoltam.–Igen,mindcsakegykicsitbeszélünk–mondtaakínaielkomolyodva.–Jobban

kelleneigyekezni.Mostmégisezahazánk.DeVereš,azÖnbarátjaalegjobbakközétartozik.Örülök,hogykihúztukacsávából,ésmunkátadtunkneki.Mi,kínaiakúgydolgozunk,mintkétmagyar,detudja–mondtaszélesvigyorralakínai–,Vereškétkínaihelyettdolgozik!Ezaztjelenti,hogy2+2=4!Nemigaz?

–Deigaz!–erősítettükmeg.Akínaimégegyszerelégedettenvégigmértminket,aztánazujjávalmegérintetteakalapjakarimáját.

–Kellemes estétkívánok!–mondta,majd egygyorsmozdulattalmegemelteateáskanna fedelét. – Nincs több teájuk!? – mondta megrökönyödve. Érthetetlenhangzavar robbant ki belőle a személyzet felé, aztán újra felénk fordult, enyhénmeghajolt,ésszónélkültávozott.

Atearögtönottvoltelőttünk.Csendbeniszogattuk;mostmárúgyismindentel‐jesenvilágosvolt.

LADÁNYIISTVÁNfordítása

2013. szeptember 47

„LADÁNYIISTVÁN

Között

Neven Ušumović horvát szerző ésMakovozrno (Mákszem)1című kötete igencsak méltó amagyarolvasókfigyelmére,ésesorokírójaleginkábbönmagáthibáztatja,hogykevesettetteddig e figyelem fölkeltésére. Jelen szöveg és amellékelt fordítások ezt a hiányt próbáljákmegpótolni.NevenUšumovićperszenemismeretlenadélszláv–magyarirodalmikapcsola‐tokrafigyelőkkörében,leginkábbtalánaZastrašivanjestrašila(Rémijesztgetés)című,akor‐társmagyarrövidprózátbemutatóhorvátnyelvűantológiatársszerkesztőjeként2,illetveBo‐dorÁdámSinistrakörzetének, Esterházy PéterHrabalkönyvének stb. fordítójaként ismert.Horvátirodalmikörökbenpedigkiválóprózaírókéntéselhivatotthungarológuskénttartjákszámon, kritikáiban, tanulmányaiban számos magyar irodalmi alkotásról írt, közvetítve amagyar szakirodalmi eredményeket is, ugyanakkor a maga délszláv, illetve világirodalmiperspektíváját isérvényesítve.Az1972‐es,zágrábiszületésű íróegyébkéntSzabadkánnőttfel,otthonosanmozogvamindaszerb,mindahorvát,mindavajdaságimagyarirodalmi,il‐letvetágabbkulturális(elsősorbanalternatívzenei)közegben.Egyetemitanulmányaitazág‐rábibölcsészkaronvégezte,ésfilozófia,összehasonlítóirodalomtudomány,majdhungaroló‐giaéskönyvtárszakonszerzettoklevelet.JelenlegaszlovéniaiKoperbenél,ésaszlovénha‐tárhozközeli,horvátországiUmagvároskakönyvtáránakvezetője.

AMákszemcíműelbeszéléskötetUšumovićharmadikkönyve,az1997‐es7mladih(7ifjú)elbeszéléskötetet és a 2001‐es Ekskurzija (Tanulmányi kirándulás) kisregényt követően,2009‐benjelentmeg.Akülönállóelbeszéléseketakötetelsőszövegoldalán,deazelbeszélé‐sekenkívül,önmagábanállómegjegyzéskapcsoljaössze:„CsáthGézarövidtörténeteinekmo‐tívumainyomán(Szabadka,1887–Subotica,1919)”.Aparatextus,amagyarszerzőretörté‐nőutalással,azalapvetőéletrajziadatokkal,köztükaszülővárosésazelhalálozásihelyma‐gyar, illetve szerbmegnevezésével jelzi, hogyCsáthnovelláin túl a szövegeknyitnakCsáthGéza, illetveBrenner József életrajza, valamintSzabadka földrajzi‐történetihelyszín felé is,lehetővétéve,hogyalétesülőfiktívvilágbabeágyazódjanakaCsáth‐novellákfiktívvilágából,illetveazirodalomtörténetből,történelembőlésnemkevésbéareáliákvilágábólszerzettta‐pasztalataink.Azontúl,hogyalegfőbbszövegelőzménnyel,acsáthiéletművelösszekapcsoljaaszövegeket,akötetkülönállótörténeteitegymásfeléisösszenyitja,felhívvaafigyelmetar‐ra,hogyhaafiktíveseményvilágoknemisérnekössze,aCsáthbólkiindulómotivikusolvasatösszefüggő,koherenskönyvkéntolvastatjaakötetelbeszéléseit.

Csáthfolyamatosankülönféleértelembenvetthatárterületekenmozgott,azországhatá‐rokugyancsakazéletevégénmeghúzottújdonsülthatárokrévéntettekszertnála jelentő‐

1 NevenUšumović:Makovozrno,Profil,Zagreb,2009.Magyarulegyelbeszélésjelentmegakötetből:

Prayerforpassiveresistance,inExSymposion66.(2008),51–57. 2 Zastrašivanje strašila. Antologija mađarske kratke priče, ur. Stjepan Lukač, Jolán Mann, Neven

Ušumović,NakladaMD,Zagreb,2001.

48 tiszatáj

„ ségre,esetébeninkábbazemberikonvenciókhatárainakáthágása,azélőtestbiológiaiadott‐ságainak‐határainakkipuhatolása,afájdalomhatársávjainakföltérképezése, illetveazújon‐nanlétesültkutatásiterület,atudatontúliemberireakciók,késztetésekvizsgálatabírjelen‐tőséggel.AzOsztrák–MagyarMonarchiaporosvidékikisvárosából,abunyevácokésmagya‐roknagyranőtt falujábólszármazófiatalembertazelismertség,világhír irántihatalmas,ki‐elégíthetetlenbecsvágya,szerteágazótudományosésemberikíváncsisága,szexuálisétvágyahajtja,ésottvanbenneaszázadfordulómodernizmusánakazazelszánthite,hogymindenakarathoz,szándékhoz,vágyhozmeglehettalálniazadekváteszközöket,módszereket,ame‐lyekkel–amegfelelőáratmegfizetve–bármielérhető.

ACsáth‐életrajzbólés‐prózavilágbólmegidézettSzabadkaaMákszemtörténeteibenleg‐inkábbhatárvároskéntérvényesül.NevenUšumovićelbeszéléseinekeseményeiaXX.századmásodik felében játszódnak,döntőrészükakilencvenesévekben.Ahatármintreálishely‐színmegjelenikatörténetekbenis,deaCsáth‐életrajzból, illetve‐szövegvilágbólismertha‐tárhelyzetekkéntmetaforizálódik is. Így az Ušumović‐szövegek főhősei is országhatárokonátkelvepróbáljákmegoldanikrízishelyzetüket,határhelyzetekigmerészkedveteszikpróbáraönmagukat,vagyhatárhelyzetekbekényszerítveteszikőketpróbáramások,illetveelveszet‐tenközlekednekazelbeszéltfikciószerintivalósvilágésazebbőlkinövőlidércnyomásokha‐tárainkeresztül.Ahogya folyamatában történőborzalomesetébensemérzékelhető, átlép‐tük‐emárésholléptükátazelviselhetőséghatárát,aszínrevittvilágban,illetveaszereplők‐kel történtek elbeszélése folyamán is ez az elmosódottság jellemző, az egyes kijelentésekönmagukpillanatnyijelentéséértállnakhelyt,amipedigakijelentésekközött,azértelmezőolvasásbanföltárulhat‐létrejöhet,azleszmagaazalakotnyertszörnyűség.

Szabadka,illetveegyáltalánBácskaaCsáth‐prózábangyakranszínhelyeennekacsendes,hétköznapiborzalomnak.EzérvényesülaBácska(1909)címűnovellában,amelyegypolgárifiúiskolaitanárfiktívnaplójábanvégzetes,gyilkos,vidámunalomkéntvisziszínreamulato‐zósbácskaiéletet,amelynekkulisszáimögöttmegoldatlanszemélyesproblémákgarmadája,egyénésközösségértelemnélküliségerejtőzik.Ahétköznapokunalmábaésadorbézolásre‐ménytelenségébeszürküléstörténeteaMuzsikusokis,azenéreigénytelenvidékivárosbave‐tődött,középszerűcsehmuzsikusokról,akiktörténetétszokatlanzárással,rövidtársadalom‐történetimagyarázattalmesélielCsáthelbeszélője,afőszereplőzenészekcsekélytehetségé‐velmagyarázva,hogyMagyarországraésannakisegyporbasüppedtvidékivárosábakerül‐tek,ésakorabelividékiMagyarországkörülményeivel,hogyottvégültragikusanbeteljese‐dett a sorsuk.Ušumović történeteiben ez a közegnemcsak (egymásik, több centrumúor‐szágbabeleveszett)vidékikisváros,hanemháborúshátország is.Ahátországok jellemzőjepedigtöbbekközött,hogynemhelybendőlelasorsuk,azeseménytelenségatúlélésbiztosí‐téka,ugyanakkorvalamifélefokozottjogfosztottságisjellemzőrájuk,hiszenaháborúlogiká‐ja szerint azott élők csak statiszták anagyeseményekbenhelytállókhozképest, sem sajáttörténetükhöz, sem a békeidőbenmég esetleg rájuk irányuló figyelemhez nincs joguk.Mi‐közbenaháborúsborzalmak szélsőségei között legalább jelenvanakatarzis lehetősége, aháborúhátországaazelfojtások,acsendesöldöklések,avégtelenülegymásrarakódósérté‐sek,félreértésekésfélremagyarázásokvilága.

Csáthkorai,1905‐ösBékacíműelbeszélése(szerzőjetehátmégcsak18éves!)egymese‐szerű,sohanemlátott,természetellenesennagyméretű,szőrösbőrű,borzalmashangúbéká‐rólszól,amelynekmegjelenéseahalálelőjelekéntértelmeződik.Azelbeszélésnyitvahagyja,

2013. szeptember 49

„hogyalényazemberipszichéből,anépmesékbőlvagyababonákvilágábólszármazik,vagy–azelbeszélésfiktívvilágánbelüllegalábbis–valóslényrőlvanszó.AfiatalCsáthittis,ahogykésőbbi történeteiben isbátranéla fikcionálás lehetőségeivel,ésa fantasztikus lényeket,atermészetfelettijelenségeket,azemberipszichédémonait,illetveazuralhatatlanemberiin‐dulatokat,alegkülönfélébbemberikésztetésekkielégítésénekvágyátösszekapcsoljaalegál‐talánosabbesemények, realitásoknarratív szekvenciáival.Történeteinekhőseimindennapiemberek,akikkelrendkívülidolgoktörténnek–ésilymódonönmagukmagábólkivetkőzött,szörnyetegváltozataiváválnak.Alegbizarrabbtalánszörnyeteggyermekhősei,aWitmanfi‐úk hideg racionalitása és szexuálismegzabolázhatatlansága az 1908‐asAnyagyilkosságbanvagyazártatlanulkegyetlengyermekekaz1912‐esKisEmmában.AmotívumokmárFreudújtanainakismeretébenszólnakagyermekkormeghatározójelentőségéről.

NevenUšumovićkönyvénekbelsőösszefüggéseiperszeCsáthnélkülismegmutatkoznak.Mondhatnám,értelemszerűen,hiszenahorvátolvasószámára,Csáth‐fordításokhiányábanközvetlenülnemjuthatérvényreacsáthiszöveghagyomány,ezértanagyontudatosanépít‐kező szerzőnek másképp kell kapcsolatba hozni egymással a szövegeket, ha nem csupánelbeszélésgyűjteményként, hanem egységes könyvként kívánjaműködtetni a kötetet. Így ajórészt azonos helyszín (Szabadka), illetve a XX. századi magyar, délszláv, illetve közép‐európaitörténelmitraumákhelyi,illetveegyénimegvalósulásaimutatnakösszefüggéseket.ACsáth‐próza motívumai, reprezentációs eszközei ezeknek a traumáknak a színrevitelébenigencsakautentikusnakmutatkoznak.ÖsszhangbakerülSzabadkaminthatárváros,ahusza‐dikszázaditörténelmieseményekhatárhelyzetei,akisvárosilétbezártságárareagálókitöré‐sipróbálkozások,extrémtapasztalatszerzésimódozatok,acsáthilidércnyomásosvilágérzé‐kelésésreprezentációhatárélménye.Aváltozóelbeszélőkáltalelmesélt történetekmögöttegyolyanszerzőiarcélsejlikföl,akihajlamos„rosszulvégződő”történetekbenszemlélniésközvetíteni akörülötte lévővilágot.És itt semmiképpensemNevenUšumovićragondolok,inkábba jelenkötetecóiértelembenvettmintaszerzőjére, aki inkábbrokoníthatóaCsáth‐novellák,mintajelenkötetempirikusszerzőjével.

Akötettörténetei jórésztaXX.századkilencveneséveibenjátszódnak,adélszlávhábo‐rúkhátországaként színrevittSzabadkán.A szereplőka századvégelveszettnemzedékneknevezhetőfiatalsága,akikmárahanyatlásnakindultszocializmusidejénszülettek,adélszlávnacionalizmusokföllángolásaidejénnőttekfel,ugyanakkorezektőlaz‐izmusoktólmentesenszerettékvolnaélniazéletüket.Miközbenezekafiatalokamagukelső,egyetlen,egyediéseredetiéletéttervezik,arrafolytonrávetülatörténelemmintázata,mivelatörténeteiknemkülönállókésegyediek,ezértazokbafolytonbeleszövődnekakorábbi,márelfeledettnekhittkisésnagytörténetekmotívumai,narratívmintázatai.Vagyisújraéledbennükatörténelem.EhheztaláltamegUšumovićCsáthprózavilágát,amelytörténeteinekkontextusakéntéppazthozzalétre,tesziláthatóvá,amitatörténetekbenszereplőfiatalokkiszerettekvolnazárni,elszerettekvolnafeledni,vagymegsemóhajtottákmárismerni–amirőlaztkívánták,hogynecsaka jelenbenne lenne/legyen,hanemamúltban sem létezettvolna/létezzen.Amipedigehhez a szabadkainak nevezett világhoz óhatatlanul hozzá tartozik. A jelenbéli történetekmúltbaágyazottságának,aCsáth‐félemotívumoknak,illetveazelkerülhetetlenülbekövetke‐ző „rossz végnek” köszönhetően,miközben élesen láthatók a huszadik század végi közép‐európai/észak‐balkánivilágkontúrjai,atörténetekegyimagináriusköztesidőbeéstérbeke‐rülnek,ésavégletestapasztalatokrólszólóegyetemesemberitörténetekkéválnak.Amitör‐

50 tiszatáj

„ ténik,azitttörténikvelünk,mosttörténikvelünk,demindezmárrégen,mindenütt,számta‐lanszormegtörtént.

Így aPrayerforpassiveresistancetörténete az alternatív zenétművelő japánmuzsiku‐sokról,akikazavaroskilencvenesévekbenúgydöntenek,hogySzabadkánfolytatjákazéle‐tüket,önmagábanisszínrevisziezeknekazidőknek,aközelmúltunknakareménytelenségétaháborúkhátországávátett,márnemisálmos,inkábbfolyamatosanmásnaposésújraésúj‐raamámorbamenekülővárossal.Minthafolyamatosanrosszaklennénekazészlelésésér‐zékeléskörülményei,holködvan,holhófúvás,alkony,valamiképpenmindigelmosódottakazantropológiai/etikai/esztétikaikörvonalak.Aprovinciapasszívreménytelenségeezeknekaz idegen művészeknek az ottmaradásával lesz igazán szembetűnő, akik nem születésükokánkerülnekbeleebbeaközegbe,hanemreményekkelérkeznekide,aztánbeleragadnakavárossarába.Akilencvenesévekmellbevágóanhitelesszínreviteleazonbanakkorkap iga‐zántágdimenziókat,amikoraszövegbenműködnikezdCsáthMuzsikusokcíműelbeszéléseacsehmuzsikusokról,akikamonarchiakereteiközöttsodródnakmégfiatalzenészkéntSza‐badkára,nagyreményekkelésasajátképességeikbevetetthittel,hogyaztánmindegyikükamagamódjánbelesüppedjenavárosidőtlenpasszivitásába.Ilymódonakorhozkötött,hite‐lesrealitásokaperiféria,aporfészekközép‐kelet‐európaimitologémájánakformájátveszikmagukra,aholapasszivitásatúlélésgaranciája.

AfelhasználtCsáth‐motívumokáltalérvényrejutnakazeredetiszövegekjelentésmezői,deújdimenziók is létesülnek.ABéka címűCsáth‐novellakülönös,baljóskétéltűjeahorváteredetibenamagyarGyárcímetviselőUšumović‐elbeszélésbenarégitéglagyármitologikusgépezeténekformájátveszimagára,ésamúltkiszámíthatatlanmódozatokatfölvevőtovább‐élésénekkülönöstörténetébeviszi továbbamagaenigmáját.Atörténetelbeszélőjeésegy‐ben főszereplője, egy fiatal férfi az egykori téglagyár föld alatti labirintusában barangol,mintha saját tudatának és tudatalattijának labirintusában járna, egykori vétkének jelei kö‐zött,afeloldozástjelentőkiutatkeresve.Abelsőéskülsőterekhatáraitbármiféleracionali‐zációnélküllépiátazelsőszemélyűelbeszélőitudat,abelsőéskülsővilág,akárcsakamúltésjelenegyetlen,elnemkülönülődimenzió,azemberielmeracionálisműködése,amelylét‐rehozná, és térségként elválasztaná egymástól ezeket a dimenziókat, ebben a történetbennemlépműködésbe,csakahiányátkonstatálhatjuk.Ugyanezakörülhatárolatlanságjellemzőarra az imaginárius térségre is, amely a jó és a rossz koncipiálását szolgálná. A Csáth‐novellákjellemzőhőseisemrendelkeznekezeknekatereknekakülönválasztásáhozmegfele‐lőérzékszervvel,nemlátjákazerreacélralétrehozottjeleket,olyangyermekeklévén,akiknemsajátítottákelazemberiegyüttéléserkölcsialapelveit,vagyolyanfelnőttek,akikeseté‐benacivilizációskontrollmechanizmusokvékonymázalepattogzik,éseluralkodnakazösz‐tönök.NevenUšumovićelbeszéléseibenminthaezasajátosságerreazegészirodalmitérség‐re,amitologikusSzabadkáraérvényeslenne.APrayerforpassiveresistancecíműelbeszélés‐benezekanegatívkésztetésekkívülvannakaszövegekbenlétrehozotttereken,közvetlenülnemjelennekmeg,ugyanakkorhatásuktapintható.Afőszereplők,anégyjapánjazz‐zenészamásholkialakultvilágfelfogásukkaleredménytelenülpróbálnakmegeligazodniavidékikis‐város fiataljainakházibulizós‐lakodalmasvilágában,ésanem látható,ámdemindenütt jelelévő rejtett düh és agresszió csak az alkohol és fáradtság keltette víziókban életre keltWiehler‐gobelineknégyévszak‐ábrázolásaibanválikérzékelhetővé, illetvea Japánbólavá‐rosba érkező Otomo Yoshihide átelektronizált zenéjében, aki épp azért jön el koncertezni

2013. szeptember 51

„Szabadkára,hogyhonfitársaitkiragadjaapasszívellenállásnakhitttehetetlenségvarázslatá‐ból,ésmagávalvigyeavárosból.Ésvelükmindazokat,akikképesekmégkiszakadniebbőlavilágból.

AzApaésfiúkortárstörténeteazugyanilyencíműCsáth‐novellaközpontimotívumánakradikálisan realistaújraírása.AhaláltáncXX. századelejibizarrkoreográfiájaújkereteket,színeketésdimenziókatkap,ésUšumovićnálakilencvenesévekeltompultérzéketlenségé‐nek,zavaros,betegesmelankóliájánakésérzelmikizárólagosságánaktragikomikusmegjele‐nítésévéválik,egyolyanháborúhátországában,amelyháborúrólazadottországaztállítja,hogynemisveszbennerészt,csaképpenahalottakkal(ésazélőkkel)nemtudnakelszámol‐ni,holhiány,hol feleslegvanbelőlük.Főhősea föntebbmáremlített „elveszettnemzedék”tagja,egyszabadkaibunyevácfiatalember,akisikertelenzágrábitanulmányaiutánvisszatérszülővárosába,a jólfelismerhetőSzabadkára.(Azelbeszélésnemtérkiaháttérösszefüggé‐sekre, de jól tudható, hogy Zágráb épp annak a létrejövőben lévő országnak a fővárosa,amellyelSzerbiaésígyahorvátnépcsoportnakszámítóbunyevácoklaktaSzabadkaisúgyállháborúban,hogyeztfolyamatosantagadjaésamárnemlétezőJugoszláviaönvédőrendfenn‐tartásakénttüntetifel.)Afiatalemberahazatéréseutánabeteg,mármozgásképtelennagy‐apjávalélavárosszélén,munkaésmegközelítőlegkonkrétéletcéloknélkül,homályosésna‐ivreményekkeltengetinapjait.Ušumovićrészletekbemenőenvisziszínreazegykorvolt,aközösségihagyományokbaágyazottbunyevácvilágszéthullását,amelymárcsaknéhányki‐ürültformalitásában,tabuirévénésazoktalankivagyiságüresencsörgővázaibanéltovább,ahétköznapokrealitásaitmárazújállamtömegkultúrájának(nemkevésbéüres)kereteiad‐ják.Anyárikonyha,ahatárraésatanyavilágranézőgazdaságiudvar,atrágyadomb,ahatal‐mas,nehezennyílókapukeretezia fiatalemberéletét.Anyárikonyhábananagyapanéziabelgráditévéelsővagymásodikcsatornáját,aholvagyaZvezda–Partizanörökrangadómegyfelvételről,vagyaJobbéletcíműnyolcvanasévekbelihazaiszappanoperasokadikismétlése,esetleg egy újabb dokumentumfilm a szerb kultúra alapját jelentő kolostorokról.Hiperrealizmusés távolságtartás,megértésés irónia,komikusés tragikusszétválaszthatat‐lanulműködnekegyüttaszövegben.Aszövegnyelvi‐kulturálisautenticitásaamagyarfordí‐tásbanvisszaadhatatlan,hiszenamárcsaktörmelékeibenélőbunyevácnyelváltalkerülnekszínreazegykorivilágmégmegmaradtszimbolikustartalmai,ésarokonságiviszonyokem‐legetéseegybenrégiharagokésvetélkedésekmaradványainakőrzése,ahogyahosszúévekótakinemhordott trágyadomb is amúltnyomait őrző szemétdombbáváltozott, valahogyúgy, ahogyDaniloKišvégtelen lajstrom formájátöltőSzeméttelep címűversébenolvashat‐juk3.A trágyadomb itt isazudvardísze,méreteivelahagyományosértékrendszerinta jó‐módjele,méghanemistartmárrásenkiigényt.Ezenatrágyadombontalálacéljavesztet‐tenténfergőfiúegycsontvázat,éscsodaváróreménytelenségébenmegpróbáljabelőlekiko‐vácsolniamagaszerencséjét,amelyszámáraisleginkábbazelutazás,akiszabadulásformá‐játöltimagára.UgyancsakmeneküléstörténetaVerešcíműelbeszélésis,amelynekfőhőseaháborús mozgósítás elől menekül Szabadkáról Budapestre, hogy eltűnjön, elmerüljön anagyvárosidegenjeinekfeltérképezetlen,ismeretlenvilágában.Jellemzőenkülföldiek,idege‐nek laktapincékéspadlásoka történethelyszínei,amelyekidegentestként léteznekBuda‐pestenbelül.Atörténetcímébeemeltnévszemantikájaiserreafeloldhatatlanidegenségre,aközép‐kelet‐európaiidentitáskérdésekmegoldhatatlan,nyiti‐csukirejtvényjellegéreirányít‐ 3 Ld.ExSymposion3–4(1993),61–62.

52 tiszatáj

„ jaa figyelmünket.AVöröscsaládnévmáreleveaz idegenségneveamagyarban,másszínű,idegenembertjelöl:„Vöröskutya,vörösló,vörösember(asszony)egysejó”,tartjaamon‐dás,más‐más típusúmegbízhatatlanságrautalvaugyebára férfiembernélésazasszonynál,deahajszín(ésahozzá tartozóbőrszín)mindenesetbena többségtőleltérést jelenti.Ezamagyarban idegenség jelentéssel bíró családnév kerül át a délszláv közegbe, aholmagyareredeterévén idegen,amagyarbavisszakerülveviszontszerb/horvát írásmódjarévén leszidegen. A háborúba sodródott Vajdaságból, amozgósítások előlMagyarországramenekülőVerešBudapestenkülönös,időnkívüli,kegyetlencsáthitörténetbekerül,miutánmegismer‐kedik a vörös hajú és fehér bőrűAnikóval,majd ennek két öccsével, Árpáddal és Gézával,akikegymástakülönös,abudapestireáliákbanértelmetlenHartmannésConennévenszólít‐ják,éseztVereštőliselvárják.Verešebbenacsáthivízióban,azújraírtWitmanfiúkkegyet‐len kínzásait követően bekerül a budapesti kínaiak áttekinthetetlen világába, megfosztvaegykori identitásától. Pontosabban identitása az előbbi kalandokról szóló bizarr történetelesz, amelyet a mű fikcióján belül egy olcsó kínai étterem jellegtelenre fertőtlenített‐csupaszított,holtterébenmesélel,ésfüggetlenülattól,hogy„igaz”történetrőlvagyegyszerhasználatosmesérőlvanszó,azzalszembesítiazolvasót,hogyasajátként,egyedikéntelme‐sélttörténeteinkmindenüttjelenvannak,ésvégeérhetetlenülottélnekbármelyiknagyvárosformátlantömegeiben,ésszámtalanszormegtörténtek‐elmesélődtekmáramúltbanis,majdkontúrjaikatvesztvevisszahanyatlottakafeledésbe.

Amennyibenakönyvegyikszembetűnőnarratívája–ahonostérelhagyása,illetveaho‐nos tér idegenekkel való benépesedése felől vesszük számba az elbeszéléseket, akkor szótkell ejtenünkahorvátországi szerbmenekültkéntazonosított, Szabadkára települt festőrőlis,akinekafordulatairévénértelmetlennégyűrődöttélettörténetétUšumovićelbeszélőjeaz1908‐asAvarázslóhalálagroteszktükrébenvisziszínre.Csáthvarázslója,akiazópiumnak,acigarettánakésacsókoknakköszönhetőenkipróbáltaavilágmindencsodáját,varázserejétőlmegfosztvahaldoklik,ésahaláloságyánrájön,hogynemasajátéletétélte,éskereséseiso‐ránnemismertefölamagafaustipillanatát.AmígGoetheemblematikusszavait(„DasEwig‐Weiblicheziehtunshinan”)Csáthhőseiróniávalismétlimeg,fölismerveamagatévesolva‐satát,AleksandarRadulović szerb festő,miközbenGoethét idézi, életétazaktuális történe‐lemfelfogás torz tükrébenszemléli.Egykoriéletének folyamatosságából,ahatármentiSza‐badkárakerülveamenekültművészhálátlanszerepébentaláljamagát,amelybenelmosód‐nak festészetének árnyalatai, és csak a gyűlölet és értetlenség feketéje marad a vásznon.AhogyCsáthhősétsemmentimegakésőnfelismertszerelem,úgyUšumovićelbeszélésénekvarázslójátsemkeltiújéletreazőtlátogatófiatallányélőtesténekérintése,helyetteatörté‐nelemmegkövesedett emlékeibe habarodott bele, Szabadka egyik hányatott sorsú köztériszobrába,aszerbszabadságharcoskéntfelfogottCserni(Fekete)Jovánfelkelőésrablóvezérfehérszínű,leegyszerűsítettábrázolásába.ÉroszhelyettThanatoszvesziátazuralmat.

AMákszemcíműnovellamásképpkapcsolódikCsáthvilágához.EnnekfőhőseJóska,afia‐tal,tehetségesdrámaíró,akitatörténetbenkábítószer‐függőségeésabarátnőjéhezvalókí‐méletlen,annakszemélyiségétsemmibevevőviszonyajellemez.Afőhősnő‐elbeszélőszem‐pontjábólelmondotttörténetférfifőszereplőjébennemnehézfölismernünkCsáthGéza,ille‐tőleg Brenner József alakjának körvonalait. A másikat semmibe vevő, csak birtokolni éshasználnikívánóférfianőáltalelmondotttörténetben,sajátkülönállóénjénekfölszámoló‐dásával összekapcsolódik azzal, akit korábban le kívántmagáról választani, és a történet‐

2013. szeptember 53

„mondáslogikájaszerintcsakamásikrévén,attólelválaszthatatlanulléteziktovább.Amásikfölöttiuralomésazönpusztításvágyaolyanpercepcióskeretekközött szabadul fölbenne,amitamákhéjbólfőzöttteafogyasztásahatározmeg,dehasonlómódonhatnakazegészkö‐tetbenazegyéniésközösségiértékvilágraésaszereplőkviselkedéséreakonkrétanaligem‐lített,ugyanakkormindenhovábeszivárgóháborúsviszonyokis.Amarhavagonbantörténe‐tébenezekadestruktíverőkmintegyaNovember29.Húsárugyárvágóhídjánakkerítésemö‐gézárvaléteznekugyan,deatörténetkontextusa,főképpösszekapcsolásaamásodikvilág‐háború szervezett népirtásával az állandó fenyegetettség légkörét hozza létre, amelyben agyilkosösztönökbármikoráttörhetikazokatafalakat,amelyekmögébeszorítottákőketaci‐vilizációskontrollmechanizmusok.Azelbeszéléscíménekjelentésmódosulásai jól illusztrál‐jákazta jelentésrétegezettséget,amelyUšumović történeteinek jellemzője.ANovember29.megnevezésnekmegvanazalapjelentéseareáliákvilágában,hiszenezaszabadkaihúsáru‐gyárténylegesneve.Ekonkrétumazonbanazelbeszélésrévénleválikajelzésről,másodla‐gossálesz,hiszenenevetakommunistahatalomillesztetteazegykoraHartmannésConenRészvénytársaságáltalműködtetettüzemre.Anovember29‐edátumaszocialistaJugoszláviaszületésnapjavolt,amelyrészbenéppaszületésnaphozkapcsolódómitikusalapítástörténe‐tévelolyanállamkénthatároztamegmagát,amelyafasizmuselleniküzdelembenjöttlétre.Ugyanezadátumleszaztánafasizmusáldozataikéntkoncentrációstáborbanmegsemmisí‐tettzsidókegykori tulajdonátképezőüzemmegnevezése.A történetazállamosítást lezárószimbolikus aktust meséli el, amikor az egykori tulajdonosok leszármazottjával, Eszterrel1949.november29‐énéjjel,azürességtőlkongózsinagógábaníratjákaláaztanyilatkozatot,amelybenanépjaváralemondatulajdonárólésmindenjogáról.Jóésgonoszszétválasztha‐tatlanulegybeforr,átívelvekorokon,csupánagyöngékkiszolgáltatottságaörök.Ahasonló‐képpentisztázatlanmúlt(ak)raráépülnekanyolcvanas‐kilencvenesévekfiataljainak„új”tör‐ténetei. Ušumović elbeszélésmódja nyilvánvalóvá teszi, hogy a történeteknek nincs valódikezdetük, a konkrétan elmondott történetek kezdetének és végének erős határai egyrésztprovizórikusak,másrésztporózusak,abelülrezárttartalmakkifelészivárognak,kívülrőlpe‐digbetörmindaz,amitamegképzetthatárokmindaddigkívülrekívántakzárni.Vagy,mintafentebbemlítettGyárcíműtörténetben,egyetlenóvatlanmozdulatnyománbeszakadamúl‐tatésajelentelválasztófelszíniréteg,ésazegyéniésközösségimúltsötétlabirintusábanta‐láljukmagunkat, érthetetlen jelekkel ellátott, kiismerhetetlen, követhetetlen logika szerintfeltöltött,illetvetovábbraisnyitvahagyotttárnákjárataiban,elfeledettéséppenezértnemfelismerhetőszörnyekkel.

NevenUšumovićelbeszéléseijólátgondoltintertextuáliskapcsolódásaikkalösszenyitjáksaját tereiketCsáthGézaszázévvelkorábbi történeteinek tereivel,és létrehozzákamagukköztestérségeitjelenésmúlt,belsőéskülsővilágokközött,deátlépikanemzetiirodalmak,anemzeti irodalmi nyelvek normáinak határait is, ahogy eltörlik a mimetikuselbeszélésfelfogásésaposztmoderntextuálisjátékokvagyazetikailagelkötelezettésazön‐maga autonómiáját védő irodalomfelfogás közti vélt határokat is. Amagyar, a horvát és aszerb irodalmi és kulturális hagyományokra támaszkodó elbeszélések ilymódon nemcsakaztteszikláthatóvá,hogyanemzetitörténetekerőszakotalkalmazvaválasztjákszétaszétvá‐laszthatatlanmúltat,hanemasajátbanottlévőidegentisláthatóváteszik:ezlehetajelenbenlévőismeretlenmúlt,arealitásokbanaktívanjelenlévőálmokésvágyakvagyegyszerűenazönmagunkbanleválaszthatatlanulottlévőmásik.

54 tiszatáj

„ SÁGHYMIKLÓS

Mészöly Miklós Filmjének megfilmesítése MÉSZÖLYMIKLÓS:FILM;SURÁNYIANDRÁS:FILM…

MészölyMiklós 1976‐banmegjelent regénye, aFilm intermediális szempontból figyelemreméltóalkotás.Legfőképpenazért,mertaregényegy(mozgó)képimédiumműködésmódjátviszi színre, amikor egy filmforgatás történetét beszéli el. E narratív szál ugyanakkornemcsupánmellékesösszetevőjeaszóbanforgóMészöly‐alkotásnak,hiszenaregényegyik leg‐fontosabbcéljaatörténetmagjátalkotófilmkészítési folyamatnakaminélrészletezőbbbe‐mutatásaésábrázolása.AFilmolvasásaközbenígyakáraza„furcsa”érzésünkislehet–kistúlzással fogalmazvapersze–,hogyvalójábannem is regényt,hanem forgatókönyvetolva‐sunk,éseztmisembizonyítja jobban,minthogyaszövegvégigtelevanolyanrendezői(ésnarrátori)utasításokkal,melyekazeseményekkameraáltaliláttatásáravonatkoznak.AMé‐szöly‐szövegből tehátmeglehetősen éles kontúrokkal rajzolódik ki egy (fiktív) filmalkotás,melynekelemzőleírásaésjellemzése–felhasználvaakárafilmelméletésfilmtörténetszem‐pontrendszerét–,meglátásomszerintsokatelárulhatmagánakazirodalmiszövegnekacél‐jairól,tulajdonságairólésjellegzetességeiről.1Mindemellettaregényfilmszerűsége,sőt,film‐forgatókönyvszerűségeelsőpillantásraaztsugallja,hogyrendezőkkeresvesemtalálhatná‐nakjobbkiindulásialapotadaptációsterveikmegvalósítására,mintMészölyFilmcíműregé‐nyét, hiszen abban lényegében egy kész film(forgatókönyv)re bukkanhatnak,mellyelmástnemiskelltenni,mintleforgatniténylegeskamerákkal„valós”körülményekközt.

ValóbanilyenegyszerűenmegfilmesíthetővolnaaFilmcíműregényvilágábanleírtmoz‐góképialkotás?Milyenvolnaazafilm,haténylegmegkísérelnénkelkészíteni?Illetve:lefor‐gatható‐eegyáltalánazottábrázoltmozgóképialkotás?

A helyzet érdekessége, hogy Mészöly Miklós nevezett regényének tényleg készült egyadaptációja,mégpedigSurányiAndrásrendezésében,DarvasIvánésTemessyHédifőszerep‐lésével.Eztazalkotást2001‐benmutattákbeaMagyarFilmszemlén,aholelnyerteaMagyarFilmkritikusokDíját.Vajonezafilmmennyibenharmonizálakönyvbőlkiolvashatóesztéti‐kai elképzelésekkel?Vagymég egyszerűbben fogalmazva:milyen viszonyba lép a nevezettSurányi‐alkotásaMészöly‐regénnyel,azontúl,hogynyíltan(főcímben,DVD‐borítón)utalaFilmremintelőszövegre?

Jelendolgozatombanelsősorbanaziméntiekbenelősoroltkérdésrekísérlekmegválaszttalálni.

AtanulmányaBolyaiJánosKutatásiÖsztöndíjtámogatásávalkészült. 1 IlyenszándékkalvizsgáltamMészölyMiklósFilmcíműregényétAfényretorikája(Atechnikaiképek

szerepeMándyIvánésMészölyMiklósmunkáiban)címűkönyvemmásodikrészében.(TiszatájKöny‐vek,Szeged,2009.151–204.)

2013. szeptember 55

„AMészöly‐regénybenleírtmozgóképialkotásfőszereplői:egynyolcvankilencévesöregem‐berésegynemkevésbé idősasszony.Őketköveti a történetbeli kamera, aMoszkva tértőlegészen hazáig. Azt is mondhatnánk, egy dokumentumfilm‐forgatás eseményeit ismerjükmeganarrátorsegítségével,melynekexplikáltcélja:„rájönni[…]egytöbbémegnemismé‐telhetőegyüttlét logikájára.Vagy illogikátlanságára.Ami természetesenmindegy”(374).2Akétöregtöbbévtizedsoránkialakultegyüttműködésénekstruktúrájátésműködésmódjátkí‐vánjatehátakészülődokumentumfilmláthatóvátenni.Ésvalóban:apórusokatiselkülönítő(naturalisztikus) nagyítások, a valós idejű lekövetés technikájamind‐mind ezt a törekvéstlátszanak igazolni.Vanazonbanegymásikcélja isazoperatőr‐rendezőnek,nevezetesenazöregeknémaságánakmegtörése,hogyilymódoninformációhozjussonamúlteseményeivelkapcsolatban.Ámazöregemberésazöregasszonyegészúton–vagyisvégigafilmalatt–egyszót sem szólnak (leszámítva az öregasszony egyetlen utasítását: „Emelnia lábat!” [440]).Mivel szembesíti az öregeket a rendező, hogymégiscsak szóra bírhassa őket? Történelmieseményekkel,melyekhezfeltehetőlegazöregembernekésazöregasszonynakvoltnémikö‐ze.Narrátorikommentárokvagyéppenséggeleléjüktárt fényképeksegítéségével ígykény‐szerülnekarraazöregek,hogyszámotvessenektöbbekköztavajtaiparaszt,Siliógyilkostet‐ténektörténetével,egy1912‐esvérestüntetéseseményeivel,anyilaskorszakzsidóáldozata‐inakkivégzésével,az’56‐osforradalomkegyetlencselekedeteivel,egyszóvalszinteazegészhuszadikszázadiMagyarországvérestörténéseivel.Aszembesítéscéljapedignemkevesebb,minthogykiderítseanarrátor,miközeennekakétnéma„aggroncsnak”–ahogyneveziőket–azelmúlthatvanévszörnyűségeihez,vérontásaihoz.Van‐ebármilyenfelelősségük(aneve‐zett tettekvonatkozásában),vagyéppenséggelnemvettek‐erészt tevőlegesenmaguk isazelősorolt kegyetlenkedésekben. A tetten érés szándéka azonbannemvezet eredményre. Aszembesítéseksoránalegkisebbrezdüléstiskiemelőráközelítésekugyanissemmilyenárul‐kodógesztust,mozdulatotnemképesekrögzíteni.Jóllehetnéhaúgytűnik,minthacsakugyan„egy régi, esetlegéppenegyhatvanévelőtti jelenethezkapcsolódna” (335)egy‐egy tétovamozdulat. Ámezek a felsejlő gesztusokhamar kihunynak, és így nemolvasható ki belőlüksemmi érdemleges az öregek múltjával kapcsolatban. Röviden: a szembesítés, „vallatás”alapvetőenkudarccal zárul, azöregasszonyésazöregembermúltbeli szerepérőlvalójábansemmitnemtudunkmegatörténetsorán.

Milyenformanyelvi,műfajistb.tulajdonságokkalrendelkezikafilm,melyaregénytörté‐neteszerintakétöregemberhazatérésénekútjátszándékozikrögzíteni?

Mivelakészülőmozgóképialkotáslegfőbbcéljakétembervalósidejűkövetése,valamintszámításbavéve,hogyaforgatásifolyamatnakazegyiklegfontosabbtörekvéseapontosságésavalósághűség(avalóságtettenérése),nehezenvitatható,hogyaregénybelifilmkészítéseredményeegydokumentumfilmvolna.Nem is akármilyendokumentumfilm– amiképpeneztaszövegbőlmegtudjuk–,hanemacinemadirectelveialapjánkészültalkotás.3Vagyisbe‐vallottanahhoza filmkészítésimódhozkapcsoljasajátalkotói törekvéseit,melyazötvenesévekvégénésahatvanasévekelején,főlegakönnyűkézi‐kamerákmegjelenésénekköszön‐hetően alakult ki, és vált meghatározó dokumentumfilm‐készítési eljárássá elsősorban azEgyesült Államokban, Kanadában és Franciaországban. A cinema direct filmek legfőbb jel‐

2Az idézetekoldalszámaitazalábbikiadásalapján jelölöm:MészölyMiklós:Film.MagvetőésSzép‐

irodalmi,Budapest,1977.325–451. 3Vö.pl.„Mindeztmégvilágosabbátesziegycinemadirect‐szerűvéletlen”(346).

56 tiszatáj

„ lemvonása,hogyaddignemlátottpontossággaligyekszenekbemutatniavalóságot,éséppenezért igencsakhatározottanelkülönülnekamegrendezett jelentekenalapuló,ésalámondá‐soskommentárt alkalmazókorábbidokumentumfilmesmunkáktól. „Irányítatlan” filmezés‐nekisnevezikeztazalkotásimódot,melyinkábblekövetiéstettenériavalóságeseményeit,mint hogy (előzetes) rendezői koncepciókhoz igazoljon.4Persze valamennyire mégiscsakirányítottaforgatásfolyamata,ámnemegyelőrekidolgozottforgatókönyv,hanematettenérniigyekezettvalóságáltal(legalábbisafilmkészítőkreményeszerint).Acinemadirectzé‐rófokán–amiképpeneztMészölyMiklósmagamegfogalmazzaA„tettenérés”dialektikája(acinémadirectútmutatásai)címűírásában–,vagyisamikormárlemondtunkmindenbeavat‐kozásiszándékról,akkorválunkképesséa„külső,történővalóság”tettenérésére.5Látnikellugyanakkor,hogyaregénybennemcsakalekövetés,atettenérés,hanem–amiképpenerrőlmárfentebbvoltszó–aszembesítés,ahelyzetbehozásisfontosfilmalkotóieszköz,melyazöregekmegszólalását(vallomástételét?)hivatottmindenáronelérni.Abeavatkozás,avéle‐ményt kierőszakoló provokáció mint rendezői eljárás szintén megfigyelhető a korabelicinemadirectalkotásokban–legfőképpenafranciarendezőkmunkáiban.MagaJeanRouch,acinemadirectmozgalomjelesalakja, ígybeszélavalóságrögzítésénekbefolyásolásáról,arendezőtevőlegesfilmbelifelbukkanásáról:akamerajelenlétenemfékeziatörténést,hanemfelgyorsítja.„Azembervallomásrabiztatjabeszélgetőtársait[…]Nagyonkülönösezakame‐raelőttszületővallomás,aholakameramondjukatükör,segybenakülvilágranyílóablak.”6Aztgondolom,azablakésatükör,alekövetésésaszembesítésegyszerrevannakjelenMé‐szölyFilmjébenis,hiszenkamerájasegítségévelablakotkívánnyitniazöregekéletére(an‐nakutolsónapjára),ámegyúttalvallomásraisszeretnékésztetniőket,ésennyibenaszem‐besítéseszköze,vagyistükörkéntisfunkcionálaregénybenmegjelenőkamera–amiképpeneztRouchmegfogalmazta.Elsőpillantásratehátúgytűnik,valóbanacinemadirectalkotásielveitkövetiaMészöly‐regénybenábrázoltforgatás,mégpedigazonbelülisaJeanRouchne‐vévelfémjelezhetőfranciavonalat.

Fontosjellemzőjemégaregénybelifilmnek,hogyfekete‐fehérképkockákbóláll,ámnéhaamondanivaló céljainakmegfelelően színesre vált: „Ha eddig fekete‐fehér technikát alkal‐maztunk, inkább csak sugalmazva a színekelképzeléseit (amihez tovább is tartani akarjukmagunkat)–mostkivételesenaszínekkel ispróbáttehetünk”(367).Mégpedigabbólacél‐ból,hogyárnyaltabbképetadhassonarendező‐narrátorazöregekavíttéscseppetsemma‐kulátlanöltözeténekkülönösszínpompájáról.

Azt iskikell emelni a filmmelkapcsolatban,hogy jóllehetkorántsemnevezhetőnéma‐filmnek a készülő alkotás, hiszen meglehetősen gyakran hallhatók háttérzajok (a film

4Vö.KristinThomson–DavidBordwell:Afilmtörténete.Ford.MódosMagdolna.Palatinus,Budapest,

2007. 514. Ezt igazolhatják (mintegy önironikus módon) a regényben azok a részek, melyek afilmkészítés folyamatát időként céltalan bolyongásként jellemzik; feltételezve, hogy a céltalanbolyongásezesetbenazelőzeteselképzelésekhiányátjelenti.(Vö.pl.349.353.)

5MészölyMiklós:Atettenérésdialektikája(Acinémadirectútmutatásai).In:Filmkultúra1969/2.51.Érdekes, hogy az írás első közlésének címében még konkrét műfaji utalást is találunk, vagyis atettenérést egészen egyértelműen a dokumentarizmus cinémadirect irányzatához kötiMészöly, akésőbbiekbenazonbanelmaradeza„korlátozó”meghatározás.AtágasságiskolájacíműkötetébenugyanismárWarholkamerája–atettenéréstanulságaicímmeljelenikmegugyanezenszövegkisséátszerkesztettváltozata.

6 Idézi:Thomson–Bordwell:Afilmtörténete.515–516.

2013. szeptember 57

„diegetikus terében) anarrátor elmondása szerint,mégis: a két főszereplő a forgatás soránvégigszótlanmarad.7Csupán–mintamiképpenerrőlfentebbmárszóltam–azöregember‐nekcímzetttömör felszólításhagyjaelegyetlenegyszerazöregasszonyszáját: „Emelnialá‐bat!”

Afelvételekhangsávjaaháttérzajokonkívülidőnkéntnarrátorikommentárokatisrögzít,aszembesítéseknagyrészeugyanisszóbanhangzikel,mégpedigarendezőaktívközremű‐ködésével. (Ezt jelezhetik például az olyan szakaszok, hogy „közöljük az Öregemberrel”[328],„magyarázzukazÖregembernek”[379],„kedvvelmagyarázzuk”[383].8)Mindazonál‐talennekellentmondógyakorlatotismegfigyelhetünkafilmkészítéssorán,hiszennéhamegegyenesenmegtiltjaarendezőanarrátorimegjegyzéseket,mondván:„szempontok,aminekatudálékosságátólúgytekintünkel,hogyszóbasehozzuk;tehátsemminarrátorhang”(375).A narrátori kommentár tiltása egybevág a cinema direct alkotói törekvésével, miszerintmunkáikbanőképpenazalámondásoskommentártalkalmazó,ésígyazobjektivitáslátsza‐tátkeltődokumentumfilmeshagyományoktólakartakelhatárolódni.Acinemadirectfilmké‐szítőieljárásátólugyanakkorarendezőiközbeavatkozássemidegen,főleg,amennyibenazaprovokálást,helyzetbehozástésaszembesítéstszolgálja–mintarrakorábbanmárutaltam.ÉsaMészöly‐regényfilmjénekkommentárjaielsősorbana„vallatást”,azöregekszórabírásátszolgálják, nempedig az arctalan,mindentudó, omnipotens narrátorhang alkalmazásakéntjelennekmeg.9

Aszínrelépőésmegszólaló(„vallató”)rendezőmelletttermészetesenafilmmonokrómvoltaés„némasága”isösszhangbahozhatóacinemadirectelveivel.Nemafilmnémaugya‐nis,hanemakétöregember,akiketkövetakamera.Ésamennyibena„valóstéma”hallgat,haszabadígyfogalmazni,akkorapontoslekövetésre,tettenérésretörekvőfilmnekishallgatniakell,hatényleghűszeretnemaradnicélkitűzéseihez,avalóságminélhitelesebbfeltárásához.

A regényben leírt film ugyanakkor nemminden elemében harmonizál a cinema directformanyelvi sajátosságaival. A tetten érés, a „szoros” követés dokumentarista módszerétugyanisminduntalanasszociációsmontázsokszakítjákmeg,melyeklegfőképpentörténelmisíkokatszőnekazöregekhazaútjának„valósidejű”eseményébe.10Ahasonlóságelvealapján 7Vö.pl.„Aklubhelyiségbőlközepesmagnó‐átjátszásbanhalljukaJesusChristSuperstaregyiksongját,

afesztiválokhangerejével,Jézus,Jézus,figyeljrám,nemtetszik,amitlátok…AszövegmögülcsakaváratlancrescendókalattszűrődikátaPalestrinalatinaja”(333).

8Továbbipéldáiaszóbanforgójelenségnek:„FelvetjükazÖregembernek[…]AzÖregembermeghall‐gatja a szövegünket” (339); „az Öregember tájékoztatásunk végénmár lehunyt szemmel támasz‐kodikafalnak”(358);„ismételjükmegaszövegünket,éskimutatunkazablakon”(389).

9Vö. „Adokumentumfilmhangkommentárja […]szükségszerűenúgy jelenikmeg,mintadiegetikustérenkívülihang.Ezadiegézisrevonatkozóradikálismásságaaz,amibizonyosautoritássalruházzafel.Mivelaközvetlenmegszólalásegyformája,közvetítésnélkülszólhallgatóságához;megkerüliaszereplőket, és a néző cinkosává lesz – együtt értik meg, és ezáltal helyezik el a képet. A hangpontosan azért képes értelmezni a képet, létrehozni annak igazságát, mivel lokalizálhatatlan, ésmivel nem lehet egy test igájába hajtani […] A tudás garanciája ebben a rendszerben abbangyökerezik,hogyatestetnemlehetatéridőáltalkijelöltkorlátokközészorítani.”MaryAnnDoane:A film hangja: a test és a tér artikulációja. In: Apertúra 2006/tavasz. (http://www.apertura.hu/2006/tavasz/doane/;2011.07.02.)

10Amennyibenatettenérésszükségszerűena jelenbenzajlik,valamintamúlt jelenségeit isa„most”horizontjából igyekszikmegérteni,akkoramúltképeinekrendezőimontázsaienneka logikánakamegtörésétisjelenthetikaregénybelifilmidőszerkezetében.

58 tiszatáj

„ szerveződőmontázsok legszembeötlőbbpéldái azok a ritmikus vágások,melyek állóképekgyors egymásutánját sorakoztatják a követni, tetten érni szándékozott történések egy‐egyfontosabbpillanatához. Ilyen rendezői „elkalandozásnak”, „tovább‐gondolásnak” tekinthetőtöbbekközt,amikorazöregember„sarkantyúzáshoz”hasonlatoslábrángásátekképpenjele‐nítimeganarrátor:„Megfelelőtávlatotadhatunkennekazészrevételünknek,harégimetsze‐tekreemlékeztetőállóképsnitteketmutatunk:lovatoldalnézetben,decsakahasésabordákmagasságáig, s domború hasra feszülő hevederrel, csillogó fémpitykékkel, s egy leszegett,sarkantyúscsizmáslábat,ahogyasaroképpenhátralendül”(375).Vagyazutcaifelfordulást(azúgynevezettCzaninné‐esetet)szemmeltartórendőralakjátisasszociációsmontázsokil‐lesztiktörténelmielőképekhez:arendőr„avízszintesentartottbotkétvégébemarkol.Sezígyéppenmegis felela fegyvereserőkmindenkorérvényes,emblémaszerűpózának.AmígazÖregasszonytészrevesszük,mégmaradannyiidő,hogygyorsáttekintéstadjunkaharcos,arendőretörténelembőlismerttípusaiból–demostegyvalóbanvillámgyorssnittel:minthacsak átpergetnénk egy idevágó, színes‐nyomatos könyvet. Egyenruhák és testtartások hal‐mazátdobjukbeömlesztve” (406).Akülönböző idősíkokategymásbakapcsolómontázsokegyiklegérdekesebbike,amikorazöregemberhalottarcáróllehúzottlepelalólegygyorsvá‐gáseredményeképpenazalvóSilióarcabukkanki:aviaszosvászon,„amitazÖregemberrőlhúzunkleahullakamrában,bárottsemőttaláljukalatta,hanemazalvóSiliót”(392–393).Aziméntbemutatottasszociációsmontázsokmindegyikerendezőikommentárkéntisértelmez‐hető,melyeknekafilmszereplőinem,csupánnézőilehetnekamegtapasztalói.Ezenjellem‐vonásaalapjánazonbanaFilmcíműregénybenleírtmozgóképialkotásmár jócskáneltérakülső (non‐diegetikus) rendezői kommentároktól elhatárolódó cinema direct filmkészítésielvektől.(Alegutolsómontázs‐szekvenciábanpéldáularendező‐narrátorhangsúlyosanösz‐szekapcsoljaSilióésazöregemberalakját,ésilymódonaztsugallja:hiábanemvallazöreg,mégisközevanahajdanigyilkossághoz.Ezzelegyidejűlegátisírjaakameraelétárulóvaló‐ságigazságértékeit.Egyszóvalmanipulál,ésezazalkotóimagatartásnemférösszeacinemadirektdokumentaristaszándékaival.)

Számtalanolyan jellemvonással is rendelkezik a regényben leírt film,melyek alapján akísérletező,experimentálismozgóképialkotásokcsoportjábavolnasorolható.Aradikálisanújfilmnyelvieljárásokatkeresőszándékérhetőtettenpéldáularendezőazontörekvésében,miszerintegy‐egyjelenetsorthátulrólvisszafelékívánleforgatni(ésnemvisszajátszani!).„Akérdésfontosságátúgyhangsúlyozhatjukutólag”–állítjaarendező‐narrátor–,„haemlékez‐tetőülújraelővesszükezta jelenetet,a jobbmegértéskedvéértazonbanolyantechnikával,hogyfordítottidőrendbenengedjükegymásmelléazegyesmozzanatokat.[…]Eztavisszafe‐léforgatástalehetőlegkövetkezetesebbenkellvégrehajtanunk,nemenyhíthetünkmódsze‐rünkön.Mindigakövetkezménybőlkellátlépnünkazelőzménybe,ajövőidőbőlajelenidő‐be; illetve,minthogymármindakettőelmúlt(hiszenvisszafelé forgatásrólvanszó),egyikmúltidőbőlamásikba;másrészt(mivelmostvanszóavisszafeléforgatásról)azegybemosó‐dómúltidőbőlegyvitathatatlanjelenidőbe.Majdutána,azonnalújramutatjukajelenetsortnormálidőben,mintegycélozvará,hogyakétváltozatvégsőértelménúgysemtudunkvál‐toztatni”(392).

Lassításokat is alkalmaza regénybenábrázolt alkotás rendezője, és ilymódonhangsú‐lyozva(mintegyavalós időérzékelés folyamatábólkiemelve)mutatjabeazöregekegy‐egyszámárafontosabbnaklátszógesztusát,mozdulatát(vö.„Deezeketamásodperceketjobb,ha

2013. szeptember 59

„lassítva adjuk, az átmenetek fokozatait, ahogy egyre észrevehetőbb lesz rajta egy sajátosrángás,egészenmás,mintazeddigiek”(405)).

Experimentáliseszközöknektekinthetőkmégatúlexponálás,rosszulexponáláseseteiis,melynek eredményeképpen egyfelől eltűnik a kép, és ilymódon a semmi kerül rögzítésre:növeljükafényerejét–mondjaanarrátor(kezébenakamerával!),minekkövetkeztébenfo‐kozatosan„égetődikkiarcukon[ti.akétöregarcán]mindenvonás,aszemminőségi fény‐árnyalata,acipőjük,aszatyor,anadrágszáronanedvességfolt–amilehetnerohamutánivi‐zeletnyom is.De ezmost eldönthetetlenmég. Sőt, egyre inkább csak fényvan, és celluloidszalagunkannyira finom,hogy […]a lehető legegyszerűbbenmutatjaa semmit […]Sezzelmegfelelőkritikátisgyakorlunkeddigiokoskodásainkfelett:jelezve,hogyakkortüntetjükelőketa fénybe(vagysötétbe),amikorakarjuk”(362).Másfelőlpedigarra istalálunkpéldát,hogyazakaratlagosrosszulexponálásazöregasszonyalakját „égeti” feketéreés ilymódonazt árnyképszerűvé teszi: „szándékosan rosszul exponálunk. Nem lesz könnyű a kívánteredménytelérni.Mégistörekednünkkell,hogycsakazÖregasszonyalakját»égessük«feke‐tére:elsősorbana fejetésamellkast […]Olyan így,mintegy kinagyítottárnyképportré; sannyira mozdulatlanul is áll, hogy teljesen hihető: most csakugyan az önmaga árnyképe”(407–408).Aziméntiekbenvázolttorzítások(lassítás,visszafeléforgatás,rosszulexponálás)tudatosmédium‐reflexióknaknevezhetők,melyeka rögzítésmáskülönbenészrevétlenesz‐közeitéseljárásaitteszikmégisláthatóvá.Afilmesönreflexiókkörébesorolhatómégaren‐dező‐narrátornakazazakciójais,amikormagárahagyjaakamerát,éskisidőreátállarögzí‐tettek,azöregekoldalára:„akameráthelyezzükelaszemköztijárdánésgondoskodjunkró‐la, hogy magától működjön. Színpadiassá tett helyzetünk tehát ez: mi, valamennyien, egycsupaszfalésegygépönműködőtárgyilagosságaközészorulva–mintkét»zárójel«között”(361).

Különkellszólniazokrólazexperimentálisnakhatórendezőielképzelésekről,melyeklé‐nyegébenmegvalósíthatatlanok,ezértnemkísérletieljárásoknak,haneminkábbképtelensé‐geknekkellenehívniőket(mintamiképpenerremagaanarrátorisutala legtöbbalkalom‐mal).Például:„Ebbenahelyzetbensajnosnemlehetteljesszembe‐totáltadni(kivéve,haazÖregasszonytesténkeresztül tudnánk látni)–mégisvalahogy ígyvolna jóhangsúlyozniazÖregemberarcát”(344).Amásikesetmégennélisérdekesebb.Ezúttalugyanisanarrátor‐rendezőnek az az ötlete támad, hogy „egyszerre rögzítsükőket elölről és hátulról,mintegyközeledőbenéstávolodóban(azegykameránkkal;amiugyanlehetetlen,deaszándékmégisfontos),éslehetőlegúgy,hogymiközbenmindkétiránybólegyszerre»lassítunk«rájuk,aképisegyidejűlegadjaazelejüketéshátuljukat”(439).Elengedhetetlenkiemelni,hogyazelbe‐szélőennekazábrázolásiszándéknaka lehetetlenségétegyúttalavállalkozás lehetetlensé‐génekallegóriájaként isértelmezi,mintegyazeddigivallatási, szembesítésikudarcok „ösz‐szegzéseként”;másszóvalolyan(rögzítési)határpontként,melyen(atettenérésben,leköve‐tésben)továbblépninemlehet:„elképzelhető,hogyéppenígyérhetőelakölcsönösleleple‐zés,amikormármindegy,hogyinnétvagyonnét;éscserébeőkisúgyérezhetik,hogymiisaképességeinkhatáráhozértünk[saját kiemelés: S.M.]” (439–440). Jóllehet adokumentarista„nyomozás”ezenhatárpontjáignemderülkisemmiakétöregmúltbeli tevékenységéről.Afilmesvállalkozás„kudarca”,melysemmilyenkézzelfoghatóeredményrenemvezet,aztje‐lenti, hogya sugalmazások, a vizuális feltételezések (például Silio és ahalott öreg arcánakösszemontírozása)nemnyertekigazolást,ebbőlkövetkezőenpedigaregénybenbemutatott

60 tiszatáj

„ eseménysíkoksemkapcsolódnakok‐okozatirelációkonkeresztülegymáshoz.Azöregekéle‐tének történelembe ágyazottsága, az eseményekhez való viszonya továbbra is homálybanmarad,akárcsakaregénytörténetének(afilmnyomozásnak)kezdetén.

Összefoglalva:aMészöly‐regénybenábrázoltfilmforgatásfeltehetőlegegyolyanalkotásteredményez,melyacinemadirectlekövetésiésszembesítésielveimellettazexperimentális(neo‐avantgárd)filmekrejellemzőmédiumreflexióseszközöketisalkalmazza.Átfogóstruk‐túrájátpedig(máramennyibenvannekiilyen)nemalineáris,ok‐okozatilogikaszervezi(hi‐szenéppenilyetnemtudtettenérniazöregekéletében),hanemazasszociációsmontázsokés az öregek hazafelé útjánakminél pontosabb rögzítési szándéka,melyben fontos helyetkapnakavéletlenésváratlaneseményekis.

VajonmiképpenviszonyulazeddigiekbenleírtfilmkészítésieljárásmódhozSurányiAnd‐

rásFilm…címűadaptációja,melymárcímválasztásábanisatörténetalapjátadóMészöly‐re‐génytidézi?

A Surányi‐film egy hajléktalan‐szerű figura szálláskeresésének eseményeivel kezdődik.Miközbenanehezenmeghatározható(szereplő)státuszúemberkapukonnyitbe,udvarokonhaladát,belsőterekbenbolyong,narrátorhangothallunk,melyelőrevetíti–kissédidakti‐kusmódon–,mitfogunkmajdlátnia„tényleges”(belső)történetben,éshogyennekalátta‐tásnakalekövetésleszamódszere,vagyisa„kamera”nemakarmajdítélkezniéshangsúlyo‐katkijelölni,csupánelfogulatlanulrögzíteniésmegmutatni,amielétárul.11Aztlehetnemon‐dani,ezanarrátorimonológlényegébenaMészöly‐regényforgatástörténeténekegyikalap‐elvétvisszhangozza,melyazelfogulatlanságotéspontosságotteszimegalegfőbbesztétikaielvnek.

Az is egyértelműen a regényhez kapcsolja a Surányi‐filmet, hogy az utóbbi alkotásbanszinténegyöregasszonyésegyöregemberhalálelőttiutolsónapjánaktörténetétkísérhetjüknyomon („dantei kálváriáját” – amiképpen a narrátori kommentár jellemzi az elkövetkezőeseményeket).Valóbanapontosságésarészletezőalaposságígéretévelkezdődikanevezettkarakterekutolsóóráinakbemutatása,hiszena„tényleges”történetkezdetén(melyetafilmszínesreváltásaisjelez)hosszasan,türelmesenmutatjaakameraakétöregreggelikészülő‐désénekeseménytelenségétésunalmát.Mindazonáltalaregényésakezdőjelenetsorhason‐lóságalényegébenebbenarészletezésbenkiismerül.HiszenaMészöly‐szövegbevizelő,el‐homályosult tudatú, hajléktalan külsejű „aggroncsai” helyett, akik úgy „cammognak” aMoszkvatértőlhazáig,mintkét„gólem”,afilmbenegyjólöltözöttaggúriembertésegyha‐sonlókorúúriasszonytláthatunk,DarvasIvánésTemessyHédialakításában(1.kép).

11A nevezett karakter azonosítása már csak azért is nehézségbe ütközik, mert a jól ismert színész

(VégváriTamás)hangjánhalljukazokatazinformációkat,melyekafilmezésrevonatkoznak,vagyisegyértelműenarendezőhözköthetők,miközbenaszínészegyolyanhajléktalanszerűfigurátalakítatörténetben,akiabatyujávalmintegyafilmbenábrázolteseményekhátterébenhúzzamegmagát.Kiő akkor?Az álruhás rendező?Vagy őmeséli ezt a történetet visszaemlékezés formájában?A filmezekreekérdésekremeglátásomszerintnemadválaszt.

2013. szeptember 61

„

1.kép

Mindemellettafilmbeliöregekegyáltalánnemnémák,mintaregényhősök,hanembeszélnekegymáshoz,méghanemistúlhosszasan,ésnemisnagyfigyelmetfordítvaamásikra.(Ezenutóbbitulajdonságaakommunikációjuknakazösszeszokottságszámlájára is írható,melyaregénybeli „aggroncsokat” is nagymértékben jellemezte.) Továbbá a filmbeli két öreg kör‐nyezeterendezettpolgáriéletviteltmutat,ésezazotthonszinteköszönőviszonybansincsaregénylepusztulthőseinekodúszerű,amúlthulladékaivalteli,sötét,dohoslakásával.

Azisjelentőseltérésakétműközött,hogymígaregényszereplőkmúltjárólszintesemmibiztosatnem tudunkmeg, addigaSurányi‐filmbenmindjárt a történetelejénmegkapjukamagyarázatotakétöregszomorúságának,melankóliájánakeredetére,ésegészelrontottéle‐ténekalapproblémájára.Azokkéntmegjelöltmúltbelieseménypedignemmás,mintgyer‐mekük,Ferikehalála,akitfeltehetőlegmégkisgyermekkéntkivégeztekamásodikvilághábo‐rúbanzsidószármazásamiatt.ErreutalasárgacsillagaBocskaikabáton,melyetFerikénekhordaniakelletthalálaelőtt.Lényegébengyermekükelvesztésénektraumájaálléletükcent‐rumában,ésmintkiderül,hozzábeszélnekálmukbanésébrenis(példáulazöregemberhalá‐laután,nekimondjaelelőszörazöregasszony,hogyapapameghalt),minthamégmindigél‐ne,jóllehetmártöbbévtizedehalott.Ferikealakjánakszerepeltetéseafilmtörténetébenra‐dikálisellépésaregényvilágától,mégpedigazért,mertaMészöly‐szövegbenéppenazokok,azegyértelműmagyarázatokazok,melyeknemderíthetőkfel, jóllehetazöregekvallatását,szembesítését, faggatását a (történelmi) összefüggések feltárásának szándéka vezérli. Ámmintkorábbanmárírtam,ezamakacstörekvésnemércéltaMészöly‐regényben.

Aziméntimegállapításokperszenemmeglepőek,haaSurányi‐filmműfajisajátosságairatekintünk.Ezazalkotásugyanis–jóllehetabevezetőnarrációbanlekövetést,hangsúlymen‐tességetstb.ígér–egyfikciósfilm,éssemmiképpennemdokumentumfilm.Eseményeittöb‐bé‐kevésbélineárisok‐okozatiláncokbafűzi,nembízsemmita(cinemadirect‐szerű)vélet‐lenekre.Nempusztán sugall bizonyosságok nélkül,mint aMészöly‐regény elbeszélője, ha‐nemkonkrétösszefüggéseketállít,ésmutatbeazeseményekvonatkozásában.Hangsúlyoz,elrendez,megszerkeszt.

Sőt,időnkéntolyanszorosrafonjaalogikaiszálakat,hogyazöregekéletéhezcsakérintő‐legesenkapcsolódó(ésfőlegazétterembenösszefutó)történésekisszorosszövedékbeke‐rülnekakétidősembersorsával.Apincérfiatalbarátnője(szeretője?)például,amikorfelvi‐

62 tiszatáj

„ szimagáhozalkalmipartnerét,akkoraztállítja,hogyaszomszédlakásbanélazöregúr(akinazelőbbsegítettek,hiszrosszullett,vagyiskonkrétanaDarvasIvánáltaljátszottkarakterreutalvissza),akihajdanazegészházatbirtokolta.Nemsokkalkésőbba(BástiJuliáltalalakí‐tott) telefon‐információs kisasszony kamasz fia állítja (feltehetőleg ugyanabban a házban,aholazelőbbabalulvégződöttlégyottzajlott),hogyanagyszüleiévolthajdanazegészház,melynekpincéjébe a barátnőjét leviszi. Akkor ő az öregember és az öregasszonyunokája?Vagymégsemugyanabbanaházbanvagyunk?

Továbbáatelefon‐információskisasszonyfiaapincébenrágyújtegycigarettára,miköz‐benaztmondjacsodálkozóbarátnőjének,hogyaztazapjátólkapta.Jóllehetkésőbbbevallja,azapjávalmégéletébennemtalálkozott.Ugyanakkoracigarettátmégiscsakabbólafémtár‐cábólvesziki,melybeahajléktalantetteaztaMarlboro‐szálat,melyetafiúapjátólkoldultazétteremben.Hogykerülthozzáacigarettaésatárca?Egyáltalánmiképpenértelmezzükeze‐ketatitokzatos,vagytalánhelyesebben:sejtetettkapcsolatokat?Ésakkormégnemisemlí‐tettükaztatelefonálóférfit,akiatudakozóthívja,hogykiderítserégi,húszévvelazelőttisze‐relmeszámát, és történetesenmagaa telefon‐információskisasszonyaz,akitkeres.A (lát‐szólagos) véletlenek által összefűzött sorstörténetek azt sugallják, hogy ebben a világbanmindenmindennelösszefügg,éséppenezértadolgokmagyarázataiskönnyedénfelfejthető.Aztgondolom,misemálltávolabbaMészöly‐regénytől,mintegyilyenlogika.Nohakétségte‐len,hogyavéletlennekaszövegbenisjelentősszerepevan(példáulSilióteljesenvéletlenülkeveredikatüntetéseseményeibe,aCzerkóf‐ügyvéletlenülkerülafilmbestb.),ámmégsemkapcsolódikösszeolyanvégzetszerűséggel,sorsszerűséggel(amiaztsugallja:ennekígykel‐lettlennieésnemmáshogy),mintaztaSurányi‐filmbenmegfigyelhetjük.

Atörténetszoroslogikaiösszefűzöttségéreafilmegyikalapmotívumaisráirányíthatjaafigyelmet.Amerreazöregekjárnak,ottaháttérbenminduntalanfelbukkanegy(gyanús)nő,kezébenmózeskosárral.Aztánafilmvégén,haszabadígyfogalmazni,értelmetnyernekezekakülönösfelbukkanások,hiszenanőmózeskosarátvégülazöregekházánakudvarántaláljamegegy társaság,éskopogtatbeveleazöregasszonyajtaján,mondván: ittvanezakihűltcsecsemő,hívhatnák‐eazöregasszony telefonjánamentőket.Őpedigbeengediőket.Érde‐mesmegemlíteni,hogyamózeskosarathármanhozzák,mégpedigolyanok,akikkülönbözőrasszbólszármaznak:egyázsiai,egyarabésegyszínes‐bőrű,félvérember.Ezmárcsakazértisfontos,mertúgyfestenekőkegyütt,mintaháromkirályok(Gáspár,Menyhért,Boldizsár).Azáltalukmegtaláltcsecsemőpedigebbenakontextusbanakáraz„égküldötteként”isazo‐nosítható,akiveléppenezért(ismétcsak)nemvéletlenkopogtatnakbeatúlvilágküszöbénállóöregasszonyhoz.Hiszenamegváltásgyermekijelének(melyebbenaformábanmégFe‐rikéreisutalhat)érkezése,majdtávozásautánhajtjaleöröknyugalomraafejétazöregasz‐szony.Éppenminthaerreazégijelrevártvolna,éseztkövetőenmárkönnyűszívveltávozikazöregemberutánamásvilágra.

A film eseményeinekmegváltás‐ vagy üdvözüléstörténeti olvasatátmás képi elemek issugalljákafilmben.Közvetlenazöregemberhalálátkövetőenpéldául,amikorazöregasszonyaszomszéddalváltottnéhányszóután felmegyaházukmagas lépcsőjén,akkorúgy lépbevégülabejáratiajtón,minthaamennyországkapujátlépnéát,hiszenonnétszintetermészet‐feletti ragyogás árad (2. kép). És ehhez hasonló vertikális kompozícióként értelmezhetjük,amikormárbentalakásbanfelsőgépállásból,hosszasanmutatjaakamera,amintegymagaslépcsősortmászikmegazidősasszony,hogyeljussonFerikeszobájába(3.kép).Olyanhatást

2013. szeptember 63

„keltenekezekalentrőlindulómozgások,minthafolytonfelfelé,azégiterekfelétörekedneazöregasszonyaférjehalálátkövetően.

2–3.kép

Afilmviszonylagzártlogikáját,ok‐okozatiszerkezetétnemtörikmegamúltkülönbözőeseményeineka jelenremontírozásai,amiképpenezaMészöly‐szövegfilmjébenmegfigyel‐hető.A szereplőkkorábbi élettörténetéről csupán verbális közlések formájában tudhatunkmegnéhánydolgot,ésarchív felvételekvagyvillámgyorsállókép‐montázsoksemszakítjákmegajeleneseményeineklineárisbemutatását.Nincsenekasszociációsutalások,melyekazaktuálisanábrázolteseményekmúltbeligyökerénekroppantszerteágazását,kideríthetetlen,lekövethetetlenvonalvezetésétsugallnák–olymódon,mintamiképpenaregénytávoliidő‐síkokategymásmelléillesztő,montírozótechnikájaesetébenezmegfigyelhetővolt.

Fentebbemlítettemmár,hogyaregényhomályoselméjű„aggroncsai”helyettafilmbenkétjólszituált,jólöltözöttidősembertlátunk,akiknekpolgárilakásaszépésrendezett.Ezzelazadaptációsváltoztatássalegyidőben,aztlehetmondani,aregénybelihősöknemtúlimpo‐záns testi valóságának, funkcióinak (és diszfunkcióinak) részletező bemutatása is háttérbeszorul,sőt,szinteteljeseneltűnikatörténetfilmesábrázolásmódjából.Ennekszemléltetésé‐ülérdemesösszevetniaztajelenetetakétalkotásban,melyneksoránazöregembertfulladá‐sirohamkerítihatalmába,azöregasszonypedigeztorvosolandóaszájáratapasztjaamagaajkait,ésszájonátlélegeztetnikezdiafuldoklót.AMészöly‐regénybenezajelenetakövetke‐zőmódonkerülleírásra:azöregasszony„valamilyenbájtsemnélkülözősutasággalhajolazÖregemberarcához,aszáradóésmégisnyálasszájfölé,sasaját,enyhénrúzsozottszájátrá‐szorítva, szívni‐fújnikezdi a levegőt […]Amit látunkkétarcvégsőkigösszehangolt együtt‐működése. Az Öregasszonyé ütemesen kipúposodik, behorpad, és így kényszeríti, hogy azÖregemberéellentétes ritmustvegyen fel. […]AzÖregemberalsóés felsőajka taplószárazmost,sebbőlaszárazrésbőllökődikkiasárganyálhabbalborítottnyelvtompafélcsúcsa.Aképmegtévesztőenolyan,minthakövetniakarnáveleazÖregasszonylilásvörös,túlhegyesnyelvét,melyéppenhúzódikvissza.Elkellképzelnünk(képzeltetnünk),hogyazeltelthosszúmásodpercekeztakétnyelvetkényszerítettékérintkezésre,elhomályosítva,deugyanakkorfelisébresztveazérzékiségetapusztamozdulat‐azonosságrévén”(350‐351).Aleírásmeg‐lehetősen„naturalista”–amiképpeneztmagaanarrátorismegjegyzierrőlaszakaszról–,éstúlzórészletességgelmutatjabe,miképpentisztítjakiazöregemberlégjáratátszívóésfújótechnikájávalazöregasszony.Jóllehetanarrátor(talánironikusmódon)utalezen„életmen‐

64 tiszatáj

„ tő”jelenet„érzékiségére”,ámazittleírt,szájonátlélegeztetésmégiscsaknehezenképzelhetőeltényleges,szenvedélyescsókként.

Milyenmódonkerülszínreugyanezajelenetafilmben?Akétöregazutcánhalad(akár‐csakaregényben),amikorazidősúrfulladni,fuldokolvaköhögnikezd.Eztkövetőenelerőt‐lenedveegykerítésbetonjáraroskad,ésaztmondjaazöregasszonynak,hogyelegevanazerőszakosgondoskodásából ésa szeretettel zsarolásából.Majd ismét fulladnikezd,minthanemjutnaeléglevegőatüdejébe.Erreazöregasszonyátkarolja,és(aszájonátlélegeztetéshelyett)ritmusoslevegővételrebiztatjaazöreget,mondván,„sóhajt,kifúj,sóhajt,kifúj.”Va‐lamintbiztatóanhozzáteszimég:„nemfél”.Majdamikorazöregemberújranormálismódonszedi a levegőt, akkormegnyugodva aztmondja: „lehetmosolyogni”. Az öregember pedigelegetteszakedveskérésnek.Erreazidősnőszinténmosolyogvaaférfivállárahajtvaafe‐jét,ésaztmondja:„szeretem”.Eztboldogölelkezésköveti,végülaférfiarcáróllefagyamo‐soly,éskellőkomolysággalígyfoglaljaösszeérzelemit:„otthonraleltembenned”.Anatura‐lisztikus, testi funkciókra fókuszáló regénybeli leírás helyett a filmben egy szerelmi vallo‐mássáalakula fulladásos jelenet.Két,kedvesöregemberboldog,meghittévődésévé,amiarutinésamegszokásalattmegbúvóérzelmekkitörésekéntisértelmezhető.Sokkalinkábbamelodrámákműfaját idéziaz ígyábrázoltesemény,mintMészölyMiklósregény‐forgatásá‐nak részletező lekövetési (nem ritkán naturalista) technikáját. Mindehhez járul még az anon‐diegetikus,szomorúzene,melyazöregekútjátkísérivégigafilmben.Ésnemutolsósor‐banazőszitájdíszletkéntszerepeltetése,azaranyló,piroslólombokkal,ugyancsakamelo‐dramatikusszálaterősítiamozgóképialkotásban.Ezkülönösenfeltűnőazugróiskolásjele‐netnél,melyneksoránazidősasszonyazaszfaltrarajzoltkrétakockákköztkezdellépegetniésegygyermekmondókáténekelni.Majdamikorahhozaszakaszhozér,hogy„teleszelapá‐rom”,akkorjókedvétvesztveapadonülőöregemberrenéz,ésaztmondjaszomorúan:„min‐denelmúlik”(4.kép).Körülöttepedigaszépőszitáj,asárgulófákkoronájaésanedvesjár‐dán ázó, lehullott levelek. Sőt, az utóbbi kép, vagyis az ázott faleveleket ábrázoló,mintegyrendezői kommentárként korábban, külön montázsképként is megjelenik a filmben, melyilyenformánugyancsakazelmúlásmelodramatikusátesztétizáltságáthúzhatjaalá(5.kép).

4–5.kép

A két alkotás komparatív elemzésének összefoglalásaképpen elmondható, hogy amíg afilm,melyrőlaMészöly‐regénybenolvashatunk,acinemadirectdokumentumfilmekalkotóielveit alkalmazza, sőt, időnként experimentális eszközöket is használ, addig a Surányi‐

2013. szeptember 65

„alkotásalineáristörténetvezetést,azokésokozatokracionálisrendezőelvéthelyezielőtér‐be,éstöbbekköztezekkelazeszközökkelhoz létreegymelodrámát.Atöbbidősíkonzajló,egymásmellémontázsoltregénybelifilmeseményekisleegyszerűsödnekazadaptációban,ésegyetlenidődimenzióra,ajelenreredukálódnak.Továbbáakétöreghallgatásátrögzítőszö‐vegbelidokumentumfilmbőldialógokraépítő fikciós film leszSurányikezealatt.Egyszóvalazadaptációokokatésmagyarázatokattalálott,aholazeredetiregénybennemvoltakilyenösszetevők,ésígynémilegleegyszerűsítiésmegmagyarázzaazt,aminekaregénybelilényegeéppenaleegyszerűsíthetetlenségésamegmagyarázhatatlanság.Másszóvalegyértelműenér‐telmeziazöregeknekazokatajelzés‐ésgesztusszerűségeit,melyeketaregénymeghagyere‐dendőlétmódjukban(ahogy„tettenérte”őket)–vagylegalábbisigyekszikegyszerűsíthetet‐lensokértelműségükbenreprezentálniőket.

JóllehettehátaFilmcíműMészöly‐regényszinteegykészforgatókönyvetkínálazadap‐tációra,aSurányiAndrásáltalrendezettFilm…címűalkotásmajdhogynemköszönőviszony‐bansincsaszóbanforgóregénybenhosszasanéskimerítőrészletességgelleírtfilmkészítésimódszerekkel.Ezamegállapításazonbannemkívánértékítélet lenni, csupáncsak leíró jel‐leggeligyekszikkonstatálni,hogyaSurányi‐filmetnemnagyonlehetaregényfelőlértelmez‐niésfordítva,aregényolvasásakorsemlehetigazánsegítségünkreafilm(beható)ismerete.Mertakétalkotásviszonyanemműködik tényleges kölcsönhatásként.Csábítónak tetszikakétműalkotáskomparatívelemzése,hiszenaregénymagakínáljafel„belsőforgatókönyvét”egyadaptációsvállalkozásra,ámamegvalósultfilmésaregényviszonyánakelemzésekorakülönbségekfelsorolásánálnemjutottamtovább.Akétműalkotáskétpárhuzamos(műfaji,esztétikai)sínpáronhalad,ésamígazértelmezőiszemellát,nemis találkoznakegymással.Vagyisha feltesszükújraakiindulókérdést,miszerintavizsgáltadaptációs(intermediális)viszonyrendszerbenmitárulnakelegymásrólakölcsönhatásbanrésztvevőalkotások,akkoraztlehetmondani,hogynemsokat.Ajelentanulmányreményecsupánannyi,hogyahatár‐pontokkijelöléseisjárhatnémitanulsággal,illetveannakelemzőbemutatása,hogyazadap‐tációsviszonybanrésztvevőkétalkotásmiértnemmérhető,vethetőösszeegymással.

66 tiszatáj

„ SZABÓGÁBOR

Átjavított kiadás: besúgók és provokátorok. Kontroll. ESTERHÁZYPÉTER:EGYSZERŰTÖRTÉNETVESSZŐSZÁZOLDAL

Esterházy utóbbi műveiben egyre inkább a saját maga hagyományával történő, mintegyszámvetés jellegű szembenézés, az életműpoétikai rétegeit,már kijelölt irányait s továbbilehetőségeit illető mérlegelés, az újrarendezés és a túllépés kísérlete vált szövegei fontostárgyává.Minthaazáltalamegteremtettnyelvi‐poétikaimagatartásáltaléletrehívottművé‐szetszemléleti váltás,amelyaztán (akésőbbiekbenakára „túllépés” igényénekértelmébenis) alapvetően befolyásolta a ’90‐es években kibontakozómagyar irodalmat, már önmagaszámáraismintújraformálandó,rögzülthelyzetébőlkimozdítanikívántirodalmitradícióje‐lentkezne. A saját‐hagyomány újraértése tulajdonképpen annak az – Esterházy poétikájátmindig is alapvetőenmeghatározó – stratégiának sajátságos folytatása, amely szövegeit amúlttalfolytatottolvasatokpárbeszédekéntjellemezte,melyneksoránműveibenakulturálistradíció mint e gazdag szövésű dialógusok során aktualizálódó, örökös újraalakulásban,mozgásbanlétezőjelentéshatározódottmeg.

Esterházy legutóbbi regényei, aSemmiművészet(2008)ésazEsti (2010)azonbanarralátszanakutalni,hogyarögzítettként,monolitikusanstabil tömbként felfogottmúltherme‐neutikaiigényűkimozdítása,újraszituálásamáramagaáltalteremtett,kanonikussálettiro‐dalmimúltszámbavételénekfeladatakéntisjelentkezik.Hogytehátazéletműtovábbialaku‐lásánakannaksajáthagyományhorizontjábóltörténőkiléptetéselenneafeltételeésfeladata.Azújraértésnekeztaz igényét jelzi,hogymindkétszövegszinte tételesenkatalogizálja, lel‐társzerűpontossággallajstromozzaésreflektáljaazEsterházy‐prózatoposzait.Nemcsupánanyelvi,retorikaieljárásokismétlésénekszintjénidéződnekfelazéletműtöbbé‐kevésbéis‐mertmintái,hanembőségesönidézeteksorán,néhollábjegyzetekkelésbibliográfiaiadatok‐kalismegtámogatvakerülhivatkozásaláacorpusaddigiszövegeinekjelentősrésze.Ebbenazértelembenezeka regényekakárEsterházymunkásságánakesszészerűösszefoglalásai‐kéntisolvashatóklehetnek,amitalánaztalehetőségetisfelvetheti,hogyezaszinteösszeg‐zőjellegűszámbavételvalamifélelezárás,tehátújrakezdéspoétikaielőmunkálatakéntlenneérthető.Asajátmunkásságátelemzőszerző(posztmodern)alakjainnennézvéstfurcsasok‐szorozódásban,egyszerretárgykéntésalanyként,objektumkéntésszubjektumkéntírjabelemagát regényes önanalízisébe. A poétikai átrendezés, átrendeződés lehetőségének kiemelttétkénttörténőkezelésemárcsakazértistűntlehetségesértelmezésikeretnekazutóbbire‐gényekkapcsán,minthogyaJavítottkiadás(2002)minthamáréppenanyelvimegelőzöttség,

2013. szeptember 67

„avalóság és fikció viszonyának, a valóságnyelvi tételezettségénekazonalapvetéseibenbi‐zonytalanodottvolnael,amelyekmindezidáigEsterházypoétikájánakalapjaitjelentették.1

RáadásulmindaSemmiművészet,mindpedigazEstiönértelmezőmetaforarendszereamesterségbeliszakértelemképeinkeresztül,építőipariéstextiliparimetaforáksegítségévelmeglehetősen hangsúlyosan a célirányos formálódás, egy eljövendő, mesteri precizitásúkésztermék anyagmegmunkálási folyamataként jellemezte magát. A Semmiművészet gu‐zsaly‐metaforája2például Esti „szavakbólszőttférfiú”3‐ként történő jellemzésében, vagy azegyikfejezetcímekéntszereplőSZŐkifejezésbenéltovább,a2008‐asregényépítészetiképemeg többekközöttazEsti azonszöveghelyénbukkan fel ismét,ahola regényaz irodalmatszavakbóllétrehozottépítményként,aszerzőtpedigépítészkéntnevezimeg.4Eregény5utol‐sófejezetcímeipedig(Nagyolás,Simítás,Csiszolás)szinténakézműipariszakembermegter‐vezettmunkafolyamatánakfennhatóságaaláhelyezikacélirányosanformálódószöveget.In‐nen nézvést lehet érdekes, hogy saját hagyományát újrahasznosítva az Egyszerű történetszinténmagába dolgozza a szövés alkotástechnikai képét: „Történetszálakatmozgatni,cso‐mózni,elvarrni”(ET155.)(Érdemesmegjegyezni,hogymáraz1986‐osBevezetésaszépiro‐dalombamegszerkesztése is egyfajta szaktechnikai problémaként,mégpedig számítógépesmodulokkapcsolatrendszerénekmegtervezéseként jelentkezettEsterházyszámára.Pályaívazinformatikátólakézimunkáig.)Akárhogyis,ezamesterikészülődés,azanyagmegmunká‐lástechnikaiproblémakénttörténőlelkesképszerűsítésének,valamintazönhagyományka‐talogizálásánakésreflexívújramondásánakegyüttesevalamifélekreatívelmozdulásigényétésígéretétkelt(h)ette

InnennézvéstazEgyszerűtörténetvesszőszázoldalcíműújművelkapcsolatosegyikfon‐toskérdésazlehetne,hogyvajonmennyibensikerültEsterházynakúgydialógusbaemelniésfeldolgozniamagapoétikaielőéletét,hogyegyszerretudjonbelülmaradni,ésmegújulvael‐mozdulniéletművénekautoriter fennhatóságaalól.Előrekellbocsájtanom,hogyeztakér‐déstaligha leszekképesmegválaszolni,mintahogyan–érzésemszerint– talánmagaare‐gényszövegsemtudja(nemakarjatudni)erreapontosfeleletet.

AzEgyszerűtörténet–jóllehetazelőzőművekhezhasonlóanszinténsokszállalkapcso‐lódikazeddigiéletműszámoseleméhezésrétegéhez–érzésemszerintgyümölcsözőenol‐vashatóaHarmoniaCaelestisésaJavítottkiadás„hármaskönyvének”újabbfejezeteként,bi‐zonyos tekintetbenszintéziskísérleteként.Azapa‐könyvekolyan továbbjavítottkiadásakénttehát, amely aHarmoniaCaelestisbarokk családtörténetimítoszát dolgozzaössze emítoszösszeomlását rögzíteni kényszerülő, a valóság Gorgó‐pillantásával rémülten farkasszemetnéző Javítottkiadás szövegterével.Errea regényElőversengésénekazapasszusa tartalmaz

1Pl. „Kullogokakönyvemután”(15) , „eddigaztcsináltam(….),amitaszövegakart.(…)Eddigén

nyomtamleazolvasótorkánazt,amitakartam,énvoltamazúr,avalóságcsakcifraszolga.”(22)„Bár itt most bevallom, hogy mindezt már nem tudom követni. Éppen ezt a fiktív – nem fiktívlibikókát,akönyvegyikleghangsúlyosabbjellegzetességét.”(189)inEsterházyPéter,Javítottkiadás,MagvetőKiadó,Bp.,2002

2EsterházyPéter:Semmiművészet,MagvetőKiadó,Bp.,2008,163. 3EsterházyPéter:Esti,MagvetőKiadó,Bp.,2010,173. 4Uo.70. 5EsterházyPéter:Egyszerűtörténetvesszőszázoldal–akardozósváltozat,MagvetőKiadó,Bp.,2013

(akötetettovábbiemlítéseikorETésahivatkozottoldalszámajelzi)

68 tiszatáj

„ egyviszonylagegyértelműutalást,aholEsterházyaXIX.századiprózahagyományaitidéző,gyanúsan előzékenynyíltsággal fogalmazzamegpontos szerzői szándékát, ahol tehátmin‐tegy előremegválaszolja a „mit akarmondani a szerző?” klasszikusan felesleges kérdését:„Aztszeretném,azabecsvágyam,ahübriszem,hogybeszámoljakapáméleteutolsókétévti‐zedénekboldogságáról.”(ET6.)Amondatakára Javítottkiadásbólis ismerőslehet,ésmin‐denképpenegyahhozhasonló,adokumentarista,realistaszövegalkotásfarvizeinhajózótör‐ténetet ígér.Áma szöveg, amint azhamarosan– egyoldallal odébb–kiderül, aHarmoniaCaelestishez hasonlatosan egy tökéletesen fiktív XVII. században lel otthonra, és az időbelikeretezésproblematikusságamellettatörténetelőrehaladtávalegyüttráadásulazapa‐figuraismindinkábbszétíródik,ésbeazonosíthatatlannáválik.(Ennyitegyelőreszerzőiszándékrólés realizmusról.) Egymásik szöveghely aztán, némiképp áttételesebb formában ugyan, azapa mitikus alakját immár nem csupán a regény tulajdonképpeni tárgyává, hanem annakcímzettjévé,sőtokáváisemeli.Azegyikfejezetbenolvashatólevél„DrágaApám”megszólítá‐saugyanisalábjegyzetbenKafkaLevélapámhozcíműszövegébőlvettidézetkéntneveződikmeg.Egyelőrenembonyolódnékbele,hogyeregénybelilevélvélelmezhetőírójaéscímzettjeaműbenalehetségesapa‐fiúviszonyokmilyenbonyolulttükörjátékánkeresztülválhatazo‐nosíthatóvászámosszövegbélikarakterrel,pillanatnyilagcsupánaKafka‐műmegidézésénekjelentőségétemelnémki.EzenkeresztülugyanisazEgyszerűtörténetnemcsakaztsugallja,hogyamű–akafkailevélhezhasonlatosan–azApáhozfűződőödipálisviszonyértelmezésé‐re,aszerepektisztázásáraésmagyarázásáratörekszik,hanemegyalkotáslélektanibeisme‐réstisaregényhallgatólagosértelmezésitartományánakrészévétesz.EszerintugyanisKaf‐káhozhasonlóan,aki(levelénektanúságaszerint)szövegeibencsupánaztírtameg,amitnemtudott,nemakartvagynemmertelmondaniapjának,azEgyszerűtörténetiskezelhetőolyan,az Apának készült vallomásként, amely aHarmoniaCaelestismajd a Javítottkiadás lapjainfelmagasztosítottésösszeromboltapa‐képismételtrekonstruálásánkeresztülkívánjameg‐fogalmazniamagafiúi/értelmezőiszerepétis.Etekintetbenaregényegyszerrehommageésönterápia,amely immárbiztonságostávolságból(13évteltelaHarmoniaCaelestisés11aJavítottkiadásmegjelenéseóta),eszövegtalkingcure‐ánkeresztülpróbáljaismétbemérnianyomasztóapaitekintélyterhétőlvalómegszabadulásreményébenamondhatóságpillanat‐nyikereteit.EterápiáscélzatúszövegalkotásaHarmoniaCaelestisbarokkragyogásánaktér‐idejébehelyezve a Javítottkiadás árulás‐problematikájánakXX. századi kínját, a személyesabsztrakttáoldásával, történelemmé tágításával azel‐ és feloldozás, feloldozódásgesztusáthajtjavégre.

AHarmoniaCaelestisszel valókapcsolat elsőpillantásra szembeötlő formai jele azEgy‐szerűtörténet pusztán oldalszámokmegnevezéseit tartalmazó fejezetcím‐adása, amelyek ahajdanikötetszámozottmondatainaksorjázásáraemlékeztetnek,mígazújregénybesúgás‐sal, árulássalkapcsolatoseseményszálai, illetőlegaXVII. századi spiclikCroyherceghez írtbesúgóijelentéseinekreflektáltközlésenyilvánaJavítottkiadásregény‐éséletvilágátidézik.

Visszatérve most az Előversengés már idézett szerzői szándéknyilatkozatához, az apamegírnikívántéleteésfigurájaittakitaszítottságmetaforájábannyerieljelentését.Őaz,akit„atörténelemszilajságaéssajátgyengeségetöbbszöriskitaszítottsajátéletéből,slettezáltaléppekitaszítottságazélete”.(ET6.)EzameghatározásegyébkéntismétaHarmoniaCaelestisszövegvilágáhozutasítvissza,hiszena2000‐benmegjelentregénymártartalmazegyehheznagyonhasonlóállítást, amit ígyakárazEgyszerűtörténet születésénekvirtuálispillanata‐

2013. szeptember 69

„kéntrögzíthetünk: „(apámat)atörténelemfolytonosankitúrtaasajátéletéből.”6Aszemélyessors történelmi beágyazódásának említése, egyén és közösség interszubjektív egymásrautaltságánakfeltételezéserészbenaműetikaiéshermeneutikairétegeiszempontjábólbírje‐lentőséggel, mindemellett ama „kitaszítottság”, úgyis mint hely‐nélküliség és jelenléthiányegyszersmindaregényidőösszezavarását,atörténelmiidőfiktívvéoldódásátelőidézvepoé‐tikairendezőelvkéntisműködik.

A regényszerkezetét formáló technikaimegoldások legtöbbjeugyaniséppene „kitaszí‐tottság”‐metafora felől lesz értelmezhető, hiszen annak változatos alakzataiminduntalan ahiányzóapárautalnak,saszövegszerkezeteígymetonimikusanazőtávolléténekallegóriá‐jáváalakul.Ehiányalakzatokszéttartómozgásábanaregény–akafkaiutalássalmegegyező‐en–tehátmégiscsakazApaéletétbeszéliel,rólaésneki,csaképpenatörések,szóközök,hi‐átusokterében.Talánegyilyesféleolvasásiajánlatottartalmazaregényelsőjelenete,aholazegyikszereplőegyhintójégvirágosablakáraaz„örülni”szótkarcoljafelazujjával:„Havalakikinézettabetűkadtarésen(abetűknincsénkeresztül),akkoregyideigamögöttüklassanel‐tűnőPrágátláthatta…”(ET12.)Ajelenetértelmébenéppenanyelv,aszó,abetűhiányaaz,amilehetővéteszialátást,minthatehátaszövegtájmegpillantásaiscsupánanyelvszünete‐iben,elhallgatásábanválnalehetővé.Hogyadologmégselegyenennyireegyszerű,pároldal‐lalkésőbbNyáryPálakövetkezőszavakat intéziameghibásodotthintóját javítanipróbálómesterfelé:„Akkornézzékátmégegyszer,neottnézzék,aholnincssemmi,hanemaholvanva‐lami.” ( ET 30.) Az egymást tükröző jelenetek chiasztikus szimmetriája – ott van‐e valamiaholnincssemmi,vagyottláthatókadolgok,aholvalamivan?–voltaképpenanyelviműkö‐dés,ajelentésképzés,alátásmikéntjérekérdezrá.

Hasonlóképpen a széttartás irányába vezet a fejezetcímek és az oldalszámok közti ko‐rántsemegyértelműviszony.A fejezetcímeketalkotóoldalszám‐megnevezésekhaladványa,lévénegyfejezetgyakrannemegyoldalnyiterjedelmű,erősenszétcsúszikalapaljioldalszá‐mozás sorozatától. Elkülönülni látszik így a fikció ideje és az olvasás reális időfolyamata,részben talán erre is utal a „rétegesenmúlikazidő” (ET 115.) figyelmeztetése egy helyütt.Ebbenavégletesenszétnyílóidő‐ollóbanválikolvashatóváaszöveg,amiazonbanazolvasásaktusában, a fiktív és reális időtapasztalat köztes terében, az idő „senki földjén” egyújabbidőképzetetteremtmeg.Aregényidőszerkezetét illetőzavar ígyalighanemabefogadóita‐pasztalástisakitaszítottságpozíciójábankívánjaelhelyezni,azazaszövegtárgyávaltörténőazonosulásra szólít fel. Az olvasó elveszettségét a történetmesélés linearitásának gyakorimegtörése is fokozza, amiegyrészt abból fakad,hogya számozott fejezetcímekhelyenkéntösszekuszálódnak, így például az (ötvenegyedikoldal) címet viselő rész után kétszer is az(utolsóelőttioldal)címmeltalálkozunk,majdmeglepőmódonegy(utolsóutánioldal)‐babot‐lunk,sőt,hogyteljeslegyenakáosz,fejezetcímkéntegyhelyüttaz(egyelőzőoldal),illetőlegezután valamivel az (egyelőzőtmegelőzőoldal) is szerepel. Nem csupán az időtapasztalatösszezilálására utal, hanem a mű precíz megtervezettségét, mesterséges mivoltát is jelzi,amikoregy‐egyszöveghelyelőrebejelentiegy jelenetkésőbbimegismétlését,újbólielőfor‐dulását.(ET7.és245.vagy15és159.oldalak), illetőlegsejtelmescélzásokatteszaregénymeghökkentőfordulatokatrejtőbefejezésére(ET144.).Aszövegelőrehaladásánakakadály‐talanmenete itta jövő felőlérkező időnyalábbalegyesül,a fikciónbelüli jelenés jövőegy‐másbahatolásafelrobbantjaazadottszöveghelyidőbelibeágyazódását,ezzelazújabbtáma‐ 6EsterházyPéter:HarmoniaCaelestis,MagvetőKiadó,Bp.,2000,395.

70 tiszatáj

„ dássalvonvakérdőrearendezettéskiszámíthatóelőrehaladás,segyúttalafolyamatosságá‐bankiszámíthatójelentésképzészavartalanságát.

Ugyancsakaz időbeliséget teszi kiszámíthatatlannáazoldalak „főszövegekre”, és ehhezkapcsolódólapaljijegyzetapparátusra,kommentárokratagolódása,minthogyareflexióidejenyilvánvalóannemeshetegybeazértelmezettlejegyzésidejével.Alábjegyzetekmegjelenésea„főszöveg”történeténeklejegyzésiidejéhezképestígyegykésőbbiidőrétegetisaműszer‐kezetébeépít.Néhányhelyenpedig(ET61.,64.,176.)afőszövegbencsupánarrólértesülünk,hogyazoldal„olvashatatlan”,sezekbenazesetekbenazehhezkapcsolódójegyzetekveszikáta„főszöveg”szerepét,annak„előttes”időbeliségénekemlékezetévelegyetemben.

Nembeszélvearról,hogymígalapaljikommentároknyelvhasználata,valamintabennükmegfogalmazódókulturális és történelmi vonatkozásokezeket a szövegrészeket viszonyla‐gospontossággal egyXXI. századi időbeliséghezkapcsolják, addigaXVII. századinakbeha‐rangozott történethemzsegazoktól a szereplőktől, eseményektőlvagy tárgyaktól, amelyekpimaszjátékossággalfeszítikszétakijelöltidőkeretet.Elég,haaCroyhercegnekírtjelenté‐sekmodern szlengjére gondolunk, vagy az egyik jelenetben felbukkanó ezüstkeretes fény‐képre(ET200.),egybarokkimábafoglaltWittgenstein‐idézetre(ET175.),vagyakárMiche‐langelomeglepő felbukkanására a szultán udvarában (ET 148.). A lapalji jegyzetek perszerendrekommentálják,helyreigazítjákatörténetanakronizmusait,aztalátszatotkeltve,hogyakommentátoraszövegpontosításában,egybentartásában,végsősoronajelentésakadály‐mentes megképzésében érdekelt, ám aki mindeközben a szöveg keletkezésének műhely‐gondjaival, a történet eseményeivel kapcsolatban is elejt néhánymegjegyzést, ami perszeméginkábbtovábbbonyolítjaadolgokat.

AzEgyszerűtörténet ezen szerkezetimegoldása aTermelésiregény hasonló felépítésétidézi,a„főszöveg”ésahozzájukkapcsolódókommentárokmindkétszövegbenazegymásbaíródóidő‐ésnyelvivilágokértéktapasztalataitegybevetveértelmezikajelentemporáliséskulturálisrétegzettségénekkavalkádját.MígazonbanaTermelésiregénynyelviéstörténelmiburleszkjében a kollektívum fontosságának, valamint a játék közösségteremtő szabadságá‐nakigenléseáll,néhányévtizeddelkésőbbazEgyszerűtörténetmáraközösségszétesettsé‐géről,hiányáról,ésabecstelenségkoreográfiáiróltudósít.

Afiktívtörténelmimúltmegépítéseésjelenhezkapcsolása,valamintatörténelmikaland‐regényműfajikódjánakimitálásalátszólagugyanahagyományozódásfolytonosságamellettfoglalállást,deaszövegidő‐éstörténetkezelésénekeddigérintettsajátosságaialapjánelégegyértelmű–éscseppetsemmeglepő–,hogyEsterházyregényébenezúttalisafolytonossághiányateremtepikát.(Amiperszemagaisazirodalmihagyományfolytonosságáhoztörténőkapcsolódás,deerrőlkésőbb.)Azeseményeketnemelsősorbanidőbelivagyokságelvvezér‐li,hanemmetaforikusésasszociatív logika irányítja.Egyhelyüttpéldáula „mélyárok”ésa„mélytorok”hangzásbeliképzettársításakapcsánveszaszövegizgalmaskanyartazEgricsil‐lagok pornóváltozatának elemzése irányába (ET 49.). A regénybeli események valamilyenmódonmindighatnakugyanegymásra,denemfeltétlenakarteziánuslogikaszabályaisze‐rintkövetkeznekegymásból.Anemzetimúltfikciójánaklétrehozásábanatörténelem,illető‐legáltalábanahagyomány(ideértvetermészetesen,ahogyerrőlmárszóesett,azEsterházy‐univerzum saját irodalmimúltját is), birtokbavételének vágyamunkál. Amúlt aHarmoniaCaelestishezhasonlóanezúttal isaszemélyesérintettségszűrőjénkeresztülformálódik,ámmíg a 2000‐es regényben a (családi) név jelöltjei, az uralni próbált poliszémia teremtette

2013. szeptember 71

„megaszemélyesenmegélt történelemvonatkozási tartományait, itt–a Javítottkiadás felőlolvasva–aregényeseményeitösszefogóárulás,besúgástematika,illetőlegazapa–fiúviszo‐nyokjátékaképezmegvalamiféleregényesnarratívát,melybenamúlttörténeteegyúttalatörténetmúltjátismagábaírja.Atörténelem–sugalljaazEgyszerűtörténet–nemrendelke‐zikönértékkel, értéketaz tulajdonítneki, akimagáénakvallja.Történeti és személyesegy‐mástólfüggetleníthetetlenviszonyánakemeszimmetriájátaregényegyértelműenismegfo‐galmazza:„Merthailyenazországomarca,azenyémselehetnagyonmás”(ET175.).AzEgy‐szerű történet pszeudo‐történelmi tablója épp ezáltal a személyessé formálás által válikegyúttalegyfajtametaforikusélettörténetté:önéletrajzzá,„amintírjaönmagát”.

A történelem fikcionalitását és amúlthoz történő hozzáférést önmegértésként is értel‐mező szövegépítő eljárás sokegyébmellettChristophRansmayrműveivel rokonítjaEster‐házypoétikáját.Errőlaviszonyrólaregénynekalighanempontostudásavan,hiszenekap‐csolatotközszemléretévetextuálisviszonytislétesítazosztrákszerzővel,akineknevétare‐gényegyikszereplője,egyzseniálishintókészítő‐mester,alighavéletlenülviseli.(Ahogyanazisbeszédes,hogyaregénybeliRansmayrszinténiparos‐mesterember,mikéntazEsterházy‐szövegekönmagátszövő‐építkezőszakemberkéntjellemzőbeszélőjeis.)RansmayrnevénekmegidézésénkeresztülazEgyszerűtörténetegyolyanműfajirokonságrahívjafelafigyelmet,amiakétszerzőköztvalóbansokszempontbólmegközelíthető.(Esterházy‐monográfiájábanKulcsárSzabóErnőviszonylagosrészletességgelössze isvetiakét szerzőivilágot.7)Mind‐kettőjükrejellemzőatér‐ésidőviszonyokösszekeverése,atörténetiindexüktőlelvonatkoz‐tatott,egymástértelmezőbeszédelemekösszjátéka,korokésemblémákelmozgatása,akul‐túrákköztijelentésekütköztetésévelkeltettfeszültségektörténettéalakítása.Amúltegyikükesetébensemmagunkmögéutasíthatótömb,hanem–Levinasszalszólva–ránkváró léte‐zéstapasztalat,amiazonbancsakegyhermeneutikaiaktivitáseredményeképpfedifelmagát,steszilehetővé,hogyazegyénasajátarcátismegpillanthassaamúlttükrében.A„krónikás”többszörimegjelenése a regény történelmi dimenziójában – a posztmodern szövegalkotásszintekötelezőjellegűtoposzánakkipipálásántúl–akárerreatükröződésreisutalhat(ET68.,144.).

AzEgyszerűtörténetaboldogságésafájdalomkettősterébenhelyezielmagát.Szinteto‐lakodómódon,refrénszerűismétlődésselszakítjamegaszövegetaz„örülni”kifejezésfelszó‐lítása, miközben az események menetét jobbára a fájdalom, halál, megcsalatás, pusztítószenvedély,valamintazezeketátjáróárulásésbesúgástörténetelemeimozgatják.Ezutóbbimáraregényelsőlapjainmegjelenik,kétspiclialakjában,akiknekaztánCroyherceghezírtjelentéseitistöbbszörolvashatjukaregénykésőbbifejezeteiben(ET19.,65.,216.).Abesúgóitevékenység,valamintajelentésekközzététele,ésazokidőnkéntireflektálása,amodernbe‐lügyiszakzsargontidézőértékelése(ET174.)aJavítottkiadásfeléutalókódkéntlehetértel‐mezhető,éseztakapcsolatotakésőbbiekbenszámosegyébszövegrétegismegerősítenilát‐szik.Aregényegymástértelmező,polifónjelentésrétegeiemellettazonbanegymásik,ezzelegyüttesenműködtethetőértelmezésilehetőségetismegnyitnakakét,amúgyviccesenegy‐ügyűspiontilletően.(AkikkelkapcsolatbanaregénymégegyBouvardésPécuchet‐analógiátis megengedmagának. (ET 66.)) Minthogy a spiclik megbízása a Ransmayr által készítettcsendhintó követésére, és az azzal kapcsolatos jelentésekmegfogalmazására vonatkozik, aregénynekezaszálaakárazosztrákszerzőésazEgyszerűtörténetpoétikájaköztiviszony 7KulcsárSzabóErnő:EsterházyPéter,Kalligram,Pozsony,1996,198‐204.

72 tiszatáj

„ önértelmező allegóriája is lehet: amagyar regény ebben az értelembenmint „jelentésadó”úgy követi és értelmezi az osztrák szerző művészetét, ahogyan a regénybeli besúgók isRansmayrmesterművét,ahintótkövetveszolgáltatnakrólajelentéseket.Aspicli‐motívumaregény folyamán aztán a meglehetősen bonyolult, nehezen átlátható személy‐ és cselek‐ményviszonyokban, sőtönidézet‐hálóban teljesedikki.Egyalkalommalpéldáula „Fiúk,hátspiclilennékmagamis.”–E.Pmondatotolvashatjuk(ET109.),amiEsterházykorai,Spionno‐vella című szövegéből átemelt (pontatlan!) önidézet8, ám igazi jelentőségét az adja, hogy eszövegkeletkezésénekkörülményeiaJavítottkiadásegyszöveghelyénazapabesúgóitevé‐kenységévelkapcsolatosemlékekformájábankerülnekelő.9

Ugyanakkoramondat„E.P.”szignatúrájánakvanegyolyanolvasatilehetőségeis,amiakommentátortnevezimeg jelentésadóként,ésez ismétaRansmayr‐poétikávalkapcsolatosmegfigyelőiésjelentésíróitevékenységkéntaposztrofáljaazEgyszerűtörténetszövegvilágát.

Azegyesepikuskarakterek,az„én”tropológiaistabilizálásáravonatkozóbefogadóiigényugyanalighanemmindenolvasóiattitűdfontoseleme,Esterházyregényeazonbanezúttalisrendrekijátsszaezeketavárakozásokat.(Ezazén‐játéktulajdonképpenEsterházypoétiká‐jánakakezdetektőlegyikállandóalapvetése,aminekelméletiésgyakorlati lehetőségeitki‐merítőbőséggelpróbáljavégigmáraBevezetésaszépirodalombaoldalain.)Aszövegnyelv‐használata, illetve bizonyos figurákkal kapcsolatos szövegegységek egymásik karakterbenismétlődő tükrözése aműben az individualitás epikai eltörlését eredményezi. A privát be‐szédhelyzetek,megszólalások,ésabeszélődeszubjektiválásaköztiellentétpoétikaiművelet‐sorábanabeszédkivehetetlennétesziabeszélőnyomaitadiskurzusban.SmivelazEgyszerűtörténetsikerreligyekszikareflexivitásköreitalehetőlegmesszebbgyűrűztetni,ígytermé‐szetesenabeszédpozíciókuralhatatlanságánakemagaáltalteremtettkavalkádjáravonatko‐zóan sem rest elereszteni egy álszentmentegetőzést: „Elnézéstkérekaműveltközönségtől;nemtudtammegállapítani,kibeszél.DeIstenazatyám,kifogomderíteni.–E.P.”(ET85.).

AKafka‐levéláltalkijelöltödipálishorizontértelmébenleginkábbtermészetesenazApamitikusfigurájaíródikszétakülönbözőkarakterekben.Egylábjegyzetfeltűnőenkészséges–tehátgyanús–freudimagyarázattalisszolgálerre,azegyikfejezetbenaz„apám”kifeje‐zés a hozzá kapcsolódómagyarázatban a következőképpmódosul: „Tollhiba.BárányMi‐hály.–E.P.”(ET230.).A„tollhiba”,atévesszóhasználat,azelvétésszámosegyébnyelvifor‐májávalegyetembenapszichoanalíziskedvenc játékterepe,hiszenezekbenatévedésekbenvélrábukkanniavalódimondanivalóelfedéséreirányulótörekvésekre.Nemvitathatóelazönironikus reflexió e szövegrészlettől, amely buzgón igyekszik felfejteni saját elfojtásainaknyelviszövetét.Ahelyzetennélperszebonyolultabb,hiszenBárányMihályugyanakkorkétmásik regényfigurával, Nyáry Pállal és Graf Schweidenfeldttel is azonosítódik (ET 93.), in‐nentőlkezdvepedigmárazsemmeglepő,hogyegymásikszöveghelyenmárNyáryPálne‐veztetik„apánk”‐nak(ET120.),illetvehogyszinonimmáválikaz„apám”és„anyám”jelölőis(ET210.).(Akafkai„rejtőzködőApa”ittminthanematörvényszéken,hanemareferensüktőleloldozódott tulajdonnevek által előidézett jelentés‐összefüggések homályos terében la‐pulna.)

8 „Srácok, hát spicli lennék magam is.” Esterházy Péter: Spionnovella, in Fancsikó ésPinta;Pápai

vizekennekalózkodj!MagvetőKiadó,Bp.,1981,255. 9 Javítottkiadás,i.m.131.

2013. szeptember 73

„A szereplőkmindegyike azonos abban is, hogy valamilyenmódon az árulás különböző

aspektusaivalhozhatókösszefüggésbe.Spiclik(acsendhintókövetői),beszervezendők(Bá‐rány,Nyáry),beszervezők (Graf Schweidenfeldttel), azetikai ellenpólus (PázmándiZsófia),kémek(Kara),ajelentésekértékelői(Croyherceg)lépnekkapcsolatbaegymással,azőháló‐zatukatműködtetőviszonyrendreprezentáljaazárulásabsztraktfogalmánakteljesnektűnőspektrumát.Eszereplőkegymáshozfűződő,szappanoperákatmegszégyenítőenbonyolultéstitokzatosviszonyáról–a„művészifeszültség”effektusátironikusanimitálva–fokozatosanhulliklealepelatörténetfolyamán,miközbentöbblövésiseldördüldramaturgiailagfontospillanatokban.GrafSchweidenfeldtteltulajdonképpenPázmándiZsófiatitkosférje,akiatör‐ténetegypontjánsajátnejétkénytelenletartóztatni.Ahölgyetemellett„rejtélyes”és„mély”kapcsolatfűziNyáryhoz(ET196.),akiamúgySchweidenfeldttelgrófféltestvére(ET182.).Amélyérzésűasszonynakmindemellettrégiinasátólvanegytitokbantartottgyermekeis(apap),akit természetesenNyárynevelt.Bárány(akiNyáry„jóembere”)abbaaszakácsle‐génybeszerelmeshalálosan,aki igazibólHasszánbégágyasa,valaminttörökkém,ésakivelkapcsolatbanazisfigyelemreméltó,hogybizonyosszövegszerűtükrözésekeredményekép‐penahintó‐szakemberRansmayralakjávalisazonosítanilehet(ET30.és149.,valamint146.oldalak).

Nemérdemestovábbtaglalniaszemélyeskapcsolatok,alakmások,áttűnésekrendszerét,mert nyilván nem is ennek kibogozása a lényeg. Sokkal inkább az, hogy ezeknek azalak(más)oknakaszövegpoétikaijátékai,vagyaregényesszemélyköziviszonyokáltaleggyészőttközegetulajdonképpenolyanösszetartozókórustformál,melynekkülönbözőszólama‐inkeresztülaregényaközéppontiárulás‐motívumhozkapcsolhatóetikaiésgyakorlatilehe‐tőségeketmérlegeli.Az(ötvenkettedikoldal)címűfejezetbenfelcsendülő,atörökdúlás ide‐jénmeggyilkolt szüleiket sirató hangok, az árvák kórusánakpanaszapedig a regényolyanmetaforikusszólamakéntérthető,amelybenaszövegsaját(gyermeki)elhagyatottságáról,azapaitörvénynélkülmaradtlétezéskitaszítottságárólvall.

Azeddigiekértelmébenemagánytéppenazárulásnakalétezésharmóniáján(Harmoniá‐ján)ütöttazonsebeokozza,amelynekgyógyításáraazetikaimértékösszezavarodásamiattárvánmaradtszövegteszkísérletet.Sajátekkéntfelfogottárvaságátaregényegytágabbme‐tafizikaielhagyatottsághorizontjábahelyezveegyhelyüttaKovácsFerencneknevezettIsten(ET 89.) halálának bejelentésével is érzékelteti: „‘Feri ist tot’” (ET 135.). Érzésem szerintazonbannemegyszerűenazismertNietzsche‐mondatparafrázisárólvanszóebbenazeset‐ben,hanemanévadásfrivolgesztusánkeresztülHansArpKasparisttotcíműversévelkiala‐kított fontos textuális és értelmezői viszony azonosságának jelezéséről. A dadaista költe‐mény ugyanis – Esterházy regényévelmegegyezően – a siratás pragmatikai beszédhelyze‐tébenelhelyezvemagátaleválás,eloldozódásfogalomköréhezkapcsolódóképivilágotjele‐nítmeg, amelybenaNévhalála, elvesztése amegszólíthatatlanság egyszerrenyelvi és (Ni‐etzschénkeresztül)metafizikaihelyzetéttudatosítja.AmikortehátazEgyszerűtörténetszö‐veg‐kontextusában Esterházy mondata a dadaista költőt és a német filozófust együttesenmegidézveéstovábbértelmezveazApaésazIstenfogalmakatazonosítja,akkorezzelművé‐nek nyelvi deficitjét és az etikai normák bizonytalanná válásának (az „árulás”megjelen/ít/ésé‐nek)problémáját(aregényalighanemközéppontinaktekinthetőkérdését)metonimikusösszefüggésbenérzékelteti. (Ezazazonosításaműutolsó fejezetébenaz „ÉgiAtyám”ésaz„Édesapám”jelölőszinonimnaknyilvánításávalamúgyszövegszerűenismegje‐

74 tiszatáj

„ lenik,mégpedigisméta„tollhiba”álfreudiátkötésévelösszekapcsoltan(ET248.).)Aregényebbenasokszorosanreflektálthorizontbanoldozzaelmagát–Arpszövegéhezhasonlóan–anév, azApanevénekkimondásátelőírókényszeresvágytól, illetőlegmagánakakimondás‐nak, amegszólításnak a lehetőségétől. Ezt a feltételezést erősítheti az a lábjegyzet, ami azegyiknév‐jelölőhözcsatolvaakövetkezőképpfogalmaz:„Aneveketazérvényesjogszabályér‐telmébenolvashatatlannátettük.„E.P.”(ET237.).Etekintetbena„’Feriisttot’”nemcsupánaregényazonkérdéséreadottmagyarázat,hogy tudniillik „egymagyarúrmiért…miahelyeskifejezés? ...miért lesz spicli?” (ET 237.), hanem az egymásba tűnő – tükröződő karakterekmozgását,vagyisazindividualizálhatatlanság,megszólíthatatlanságpoétikaijátékátisértel‐mezi.

Miközbenakarakterekhatárainakátjárhatóságátbiztosító esztétikai folyamatkimond‐hatatlannáteszi,tiltásaláhelyezianévkimondását,azegyénésatörténelemeközösetikaideficitjébőlfakadóhiánytapasztalatanalízisétazön‐éslétmegértésfelszabadítójellegűmo‐rálisfeladatakéntfogalmazzameg.(Errea felszabadulásrautalnaaz„örülni”kifejezéslako‐nikusfelszólításánakrefrénjeaszövegmintázatában?)Mert,ahogyazegyikfejezetfogalmaz,a „nemlétezőmúlttaléselfeledettjövővelterheltjelenben”nincs„mérték,ésegyerrealapozó‐dórendezetttér,melybenmindenkinekmegvolnaamegállapíthatóhelye.”(ET134.).Ezzel,haúgytetszik,aregénysajátpoétikaieljárásátindokolvaadmagyarázatotafigurák–sőtmagá‐nakaműegésznek–hely‐nélküliségére,ésértelmezia„kitaszítottság”márérintett,elsősor‐ban az apa‐figurához köthető, áma szöveg poétikai eljárásrendjének egészétmeghatározófogalmát.

Talánönkényesértelmezéssel,deaszövegegyikpasszusánakszövegezésemégislehető‐ségetadasokszorosanrejtekezőkarakterekegyikénekaHarmoniaCaelestisésaJavítottkia‐dásapa‐figurájávaltörténőazonosításához.BárányMihályfigurájanemcsakazértalkalmaserre,mert a fondorlatos zsarolással történő beszervezése tematikusan is ezt támaszthatjaalá,hanemmertvelekapcsolatbanaszövegkétízbenisakövetkezőkijelentéstteszi:„Tart‐sukszemmeleztamikisbáránykánkat.Nemfogjakockáztatniabotrányt.Ésakkorvanabbanavárbanegyfülünk.”(ET37.és44.)Abeszervezésrögzítéséntúlérdemesösszeolvasnieztarészletet aHarmoniaCaelestisegyik passzusával, amelyet a Javítottkiadás is idéz és kom‐mentál: „MiutánMária‐Polixéna‐Erzsébet‐Romána,mindközönségesenMia tant’,kivándorlásiútleveletkértéskapott,időrőlidőreBécsbőlcsapottleránkrokonilátogatásformájában.(…)Merta látogatásvalahogy őket (a szülőket) isellenőrizte,hogy talán jól tartjuk‐emagunkatezenaz ellenséges terepen,hogyáll‐eméga vár.”10Az Egyszerű történet idézett részlete a„vár”falaiközthallgatózó„fül”besúgó‐metaforájávaljellemzettBárányMihálytakorábbire‐gényekapa‐metaforikájáhozkapcsolvanémiokotszolgáltatkarakterénekviszonylagossta‐bilizálásáraaszövegközitérben.AJavítottkiadásarrólatragédiáróltudósít,hogynincs,ta‐lánsohanemisvolt„vár”,hogytehátöncsalásazthinni,mindennekellenérelétezettvolnavalami,ami„tisztán,fényesenmegmaradt.”EkeserűtudástazEgyszerűtörténet(számozatlanoldal) címűfejezete(ET244.)egyEsterházyprózájábanszinteegyedülállóanapokaliptikusképbe,egybarokkfestménydramatikusekfrázisábasűríti.Akétkoponyátkezébentartó(ésösszeroppantó)hatalmas,Kolosszus‐szerűangyalvíziójatulajdonképpenannakalakonikushelyzetértékelésnekakibontása,amellyelaregénybenHasszánbégnyugtázzaazeseménye‐ket:„Magyarországelveszett.”(ET243.).EzakijelentésminthaSzéchenyiHitel‐énekzársza‐ 10HarmoniaCaelestis,i.m.696.ésJavítottkiadás,i.m.167.

2013. szeptember 75

„vára– „Sokanaztgondolják:Magyarország–volt;–énaztszeretnémhinni:lesz!”– reflektál‐na,ahogyegyébként,1984‐benmégellenkezőértelembenaKisMagyarPornográfiaistette:„…Magyarországnemvolt,hanemlesz?Leszniekell–”11

Ennek–ésaTermelésikisregénnyeltörténtérintőlegesösszevetés–alapjánazEsterházy‐életmű akár a fokozatos kiábrándulás, a veszteségtapasztalatok sorozatos tudatosulásánakpoétikatörténetekéntisleírhatólenne.UgyanakkorazEgyszerűtörténetmégsemavégsőel‐veszettségapoteózisakéntjelenítimegapákésfiúkközösárulásbanösszefonódótörténelmiszenvedéstörténetét. Nem csak a szöveget uraló irónia, frivolitás, mindent átható nyelviörömokánállíthatóez,hanemazelengedésnek,abúcsúzásnakabbanafájdalmasangyengédgesztusában,melyneksoránaregényszólamainakösszhangzattanából,szerkesztésieljárása‐inak tükörjátékábólamegértésésamegbocsájtásetikájabontakozikki,amiugyanexplicitmegfogalmazástszerencsérenemnyer,ám–aszerzőkedvencWittgensteinjénekkifejezésé‐vel–nagyonhatározottanmegmutatkozik.

11EsterházyPéter:KisMagyarPornográfia,MagvetőKiadó,Bp.,1984,179.

mérlegen

KORPATAMÁS

Megérkezni valahová. Tavaly. Marienbad. LÁSZLÓFFYCSABA:AZÉDENKÉNYSZERKÉPZETE

„Telefonomnincsaházban.Akkorhát,honnanahang?”

Atöbbműnembenalkotószerzőről,négyévtizedesíróimun‐kásságát felmérve, többször elmondtákmár, hogy életénekéspályájánakegyazonszakaszábanisképesalegkülönfélébbalakzatokban, technikákban, magas esztétikai színvonalonmegszólalni.AzéletműeddigiprózaicsúcsakéntértettHosz‐szúgaloppLiliputbanésaBestselleravagyabestianemalszikcíműművekbenLászlóffyCsababravúroskultúrtörténetitá‐jékozottsággal, távlatossággal jelenítmegés emel esztétikaitérbe eltérő szöveghagyományokat – megmutatva a műfajihatárok átjárhatóságát. Az áthagyományozható és reflektáltmagatartásmintákkommunikatívkeretekéntevokáltkultúr‐históriaiátképzeléseibenpéldáulSzemereBertalanfiktívkór‐lapja, Voltaire naplója, Sigmund Freud és Carl Gustav Jungpszichológiai esettanulmányai jelennek meg. Az édenkény‐szerképzetébe szerkesztett prózaszövegeket is a hang‐ és astílusbelisokszínűség,anyelviműködésérzékletesviszonyaiirántiérdeklődésésazantropológiaigazdagsághatjaát,egylényegeskülönbségbeíródásával.A2011‐es,négykisregényt(Azáldozat;Legforróbbnyaramavagyazédenkényszerkép‐zete;R.ésG.változatok;Megérkeznivalahová)tartalmazókö‐tet„hősei”(példáulOliver,N.,G.,R.,Petra)nemismerttörté‐neti alakok, vagy valamilyen irodalmi fikcióból (egy közösszövegemlékezetből)kölcsönzöttkarakterek,hanemazutóbbiévtizedek súlyos valósághelyzeteinek (áldemokrácia, ideg‐klinikai kezelés, szakítás) elidegenedett áldozatai. Ebből aszempontból – tematikailag és szövegalkotó eljárásait te‐kintve – a kötet talán leginkább a 2007‐es,Hiányzol‐ema‐gadnak?címűelbeszélés‐ciklussalrokonítható.

Afelépítettepikusvilágotaszereplőválasztás(deklasszá‐lódott figurák) nem egyszerűsítik, szegényítik el. Az édenkényszerképzetemegrendíti olvasóját azáltal, hogybizonyosösszefüggéseketszokatlanrészletességgeltárfelvagyteremt

NapkútKiadóBudapest,2011

192oldal,2490Ft

2013. szeptember 77

„meg: elsősorban a társiasságot és testiséget (a test tereit, lepleit) tárgyaló bekezdéseiben.Testrőlésgondolkodásrólaszexuálisösztönésmorál,azanatómiaileírások,pszichológiaiésgenetikai fejtegetések összefüggésében értekezik. A könyv antropológiai rétegzettsége fi‐gyelmesen sokatmond férfi ésnőviszonyának finomszerkezetéről, a felejtés és emlékezésornamenseiről, arról, hogy a szabályozott nyilvánosság mögötti közegek milyen pszichésperverzióknakadnakotthont.Aszabadszemmelkoherenslétmegváltozik,haráközelítünk:tele lesz feszültségtelimozgalmassággal.A férfi ésnőkülönbségeivel, a szexualitássalmintkülönbséggel,akülönbségelbeszéléséneknehézségeivel,vagyis:érzékelhetővalamifélebe‐tölthetetlenszakadék test ésnyelv,vágy ésszóközött;azegyértelműenkoncentrálódóésavégtelenülszertefutóközött:„aférfiborostásarcábasziszegte:’Kéttestgusztustalanvonag‐lása!Eztnevezimagaszerelemnek?…Szörnyeteggéválva,állati lihegéssel!’Göbkíméletlengúnnyalvágottvisszamenyasszonyának:’Miközben,azénegyénitapasztalatomalapján,ha‐talmashőkeletkezik!’”Aviszony‐analíziseknemegyszeresszéisztikustablóitnehezenkalku‐lálható,váratlanritmusbanbeléptetettpoétikus‐érzékirészekélénkítik(„N.mintegyvastagajkúvirág,mostfelágaskodikésodahajtjaafejét,könnyed,rusztikusközvetlenséggel”;„Megmert volna rá esküdni, hogyLadyMachbeth áll előtte vérig sértve, házilag kötött bosnyáksapkában”;„Gazfüstölög.Egy‐egyvaskosabbágbanfölismerteméselégniláttamLucifervég‐tagjait”;„Falánkajkuknaivbukolikátfalt,fecsegett”).

Amakro‐ésmikrokörnyezetkapcsántettmegfigyelésekbenapusztulásésellenállásre‐torikáidolgoznak.Ezekaretorikákizgalmasanfeldúsulhatnak,kiszélesedhetnekakönyvné‐hány–acselekményszempontjábólsemjelentéktelen–pontján,amértéktartóanbehallat‐szódóhangok(Stendhal,CholnokyViktor,Dosztojevszkij)ésabeláthatóképekáltal(példáulBrueghel Február című festményére vonatkozó utalás két kisregényben is regisztrálható,mintareflexióalakzata: „Ahogymostvisszanézekmagunkra,borongóeget látok;BrueghelFebruárjátjuttatjaeszembe”;„AzolvadásrólGöbnekBrueghel‐képjutotteszébe,aFebruár”).A szövegek ezen pontjai megfigyelés, áthallás, rögzítés, lehallgatás interpretánsai menténműködnek,önmegjelenítésükanyagáváváltoztatvaazidézetet.Szerencsésen,anyelvekköztiforradást tipográfiai megkülönböztetések jelölik: „Ezek után nem állhat N. elé, mintha misemtörténtvolna,mondjukaCholnokyszövegelésével(bárfejbőltudnáidézni),hogy:Kép‐zeldel,hamostidehozzánkcsakbecsosszannaegyilyen jóízűöregúr,leülneodaazanyósomkarosszékébe és nagy harákolások és boros szörcsögések között harminckilencszer egymásutánelmondanáannakaközmondásnakazeredetét,hogy:nemúgyverikacigányt?… Vagyegyebet súgnaN. fülébe, perszehalkan, haneméreznémagátúgy, akár egy rendőrkaszár‐nyában.Lehajtjaafejétésmeghúzzamagát,mintvalamiszerencsétlenmorzsaazasztalterítőráncaiban.”, illetve:„Legkönnyebblenne(mindenesetrenagyvonalúmegoldás)Stendhalnakegynaplóbejegyzésévelzárniazegészet–mint„esettanulmányt”.Nagyvihardúltezekbenanapokbanaszívemben”).Ezeken–ahősök lététmeghatározó,sorsfordító–szöveghelyekenolyan narrációműködik,mely jelöltenmás szövegekre is alapozódik. Az epikus játéktérbevontmásszövegmásítónyelvikonstrukció,amiáltalkimondódikvalami(„mondjukaChol‐noky szövegelésével” illetve „Stendhalnak egynaplóbejegyzésével”), ami elfed, elhallgattat,hiszenhelyettesít,valamimást.Nemfeltétlenülcsupánarrólvanszó,hogyAzédenkényszer‐képzeténekhősei,narrátorai időnkéntsajátmegnyilatkozásukatmások textusánakappliká‐ciójánkeresztülhozzáklétre,tehátamásikonkeresztülvalóönmegértésazidézettszövegenkeresztüliönmegértéskéntvalósulmeg.Hanem,akimondatlan,azelfojtott (amitacitátum

78 tiszatáj

„ elfed) belső zajként visszamarad; a kimondottal szemben a kimondatlan válik fontosabbá,ezértválikmindgyanúsabbáazelbeszéltésjellemzővéazelhallgatott.Fontostapasztalatto‐vábbá,hogyacitátumokpéldaértékeebbenazelrendezésbensajátszószerintiségükésazál‐taluk jelölt kontextusok (idézettségük környezete, a Cholnoky‐ és a Stendhal‐mű) közöttitérbenmozog.

LászlóffyCsabánakprózakísérleteisoránsikerültlétrehozniaazelmúltévtizedekbenegyolyan,akoherensnarrációt lebontóprózatechnikát,ami–haanalógiátkeresünk–talánazálomműködésévelmodellálható leginkább (s itt nemcsakakisregényekálomleírásaira‐ ésanalíziseiregondolhatunk).Haazálmotvalamiféleheterogénlétértelemaktivizálódásaként,sőtaszemélyönmegértésénekújstratégiájaként,delegalábbislehetőségekéntértjük(tehátrészbenmegérthetőként,megfejtésreváróként),kulcsfontosságúmozzanatként interpretál‐hatjukazálomfelidézésénekkérdését.Arrólapillanatról,esetlegpillanatoksorárólvanszó,amikorazálomszerepének/szerepeinekfelismerésemegtörténik–mozaikosan,utólagosanvagyfelvillanásszerűenamagaösszetettségében.Azálomasötétésvilágoshatáránmegkép‐ződőesemény,átmenetiségetteremtmagaköré,hiszenenergiatermészetűéskognitívter‐mészetűpszichéskomponensekkettősségeközöttjátszódikle.Azálomalapvetőenképiter‐mészetű– elmondáskor transzformálódiknyelvvé.Magaaz álmodás (annakellenére, hogygyakrankülönbözőidőkből,helyekről, tudatállapotokbólérkezőinkoherens, fluidképekal‐kotják)magaisértelmezés.Azálomelmondásaegyújabbértelmezés,éscsakeztkövetiafel‐idézettálommegfejtése.Azelmondástólamegfejtésigterjedősávanyelvivététel,többszörinyelvitranszformációésfordításterepe.Afordításazonban–mivelanyelvszükségszerűsa‐játosságaaheterogénérintettség–afélreértésveszélyéveljár:azegyértelműségetmegbontósokféleséget épít ki. Többemeletessé teheti az elmondottat. Variációk épülhetnek ki. Lász‐lóffyCsabátidézve:„Adolgokúgyfolytatódnakbennem,minthasokszorozódnának.Szemé‐lyes,furcsaállapotbakerülolykor,aztképzelvén:tudja,mifogtörténni.Minthaegyfajtaem‐lékezéslenneazis,ami(bársosevolt)történnifog.Érzéketlenülelsuhannilátszikolykorarozsdáseresz,ajégcsapok,atárgyakkormosárnyéka,afeketéneltemetettlevélerezet.Mintakielveszítettebelsőegyensúlyát:valamitörténtbenne,atörténtekentúlmenően.”Azédenkényszerképzetébensokszornehézeldönteni,hogyazálomvagymárazébredésrégiójában,netalánafentikéttudat‐ésidőtapasztalattalátitatott(aszó,amondás,azírásküszöbekéntisértett)ébredéseseményébenvagyunk:„Ezmáraharmadikemlékkép‐mozaikugyanabbólazidősíkból”,„Egymárporladozó,régisírkőhosszúfeliratávalsehogyansemboldogult(pe‐dighátálmábanfolyékonyantudottlatinulolvasni).”

Azálombanmegmutatkozókontingensemléknyomokapillanatnyiegyidejűségekképze‐tétkeltik.Azébrenlétracionálisészlelésistratégiájávalszembeninkoherensegyüttállásokat,mellérendeléseket eredményeznek, például a tér‐idő szerkezetek felbontásával. LászlóffyCsaba prózakísérletei – szerzői vallomásokból, magáninterjúkból is tudhatjuk– szintén azideiglenes egyidejűsítések, álomszerű áttűnések, tükröződő textuális felületek poétikájamenténszerveződnek.Olyanhatásthoznaklétre,minthaaszövegekegyetlenpontjátérintveateljesstruktúrarezgésbejönne,arezgésvégeztévelpedigastruktúrarészleteieltérőmó‐don csillapodnának le: variációk keletkeznek.A variációk felborítják az elbeszélés és az őthordozószövegmegszokottviszonyát.Ahagyományosnarratívaigyekszikminélláthatatla‐nabbátenniazelbeszélésaktusát;ésazelbeszélttörténetet(alétrehozottfiktívvilágot)elő‐térbehelyezni.Ehhezképestszignifikánskülönbséganarrációaktusánakhangsúlyostuda‐

2013. szeptember 79

„tosítása. Azédenkényszerképzetében erre szolgálnak a mű különböző pontjain elhelyezvepéldáulakülsőésbelsőnézőpontokváltásai,anaplóforma,akeretesszerkezet,anarrátoriés közreadói közlések, a rafináltan elbújtatott,máskor transzparensen láthatóvá tett vágá‐sok, beavatkozások a diegézis térszerkezetébe. Releváns – Lászlóffy Csabánál kezdetektőlmeghatározó–szövegalkotóeljárásakülönbözőszövegtípusokegymásmelletttörténőpozí‐cionálása. A naplóregény, álomleírás, „klinikai fogalmazvány”, versszemelvény, levélrészletmegtörianarrációlinearitásátésafelbomlóanyagtextúrájakéntolvastatjaaszöveget.Fon‐tossáválnakamegszakítások,beékelések,anyelvtaniidőkkel,zárójelekkel,idézőjelekkelva‐lójáték,azelbeszélőisokatmondáséselhallgatásizgalmaselegyei.Aszövegidőnkéntdiffe‐renciáltesztétikaiminőségektársításávalérelhatást(„Vénkisasszonybarátnője–valamikorbalettettanítottésmelleslegházinyúl‐tenyésztő–,miutánórákonátunottanegyüttkóstol‐gattákazananászkoktélt,váratlanulmagáhozölelte:’Énnemlátokebbensemmigiccseset’–suttogta.Ésnemgyőztékegymásmeghatottságát,fölöskönnyeitcsodálnimégsokáig”).Más‐koregy‐egykijelentésigazságértékének–egybehallatszószereplőivagyelbeszélőihangál‐tali–elbizonytalanításaválikameglepetésforrásává(„azümmögővillanyborotvaleálltake‐zében… Otrombacsapda!Vigyázat!...Nemvolt sohavillanyborotvája”).Akisregényekha‐sonlatai,hasonlítóstruktúráigyakranélnekazzalatechnikával,hogyeltérőtemporálisinde‐xű komponenseket kapcsolnak össze. Petra „naplóregényében” az idézett Max Frisch tan‐dráma(Biedermannésagyújtogatók)időmértékeiátgyűrűznekakörnyezőfélsorokra,szer‐kezetekrestompítottanlüktetnekmég(„Alapjábanvéve–nemszükségeltetikhozzákülönö‐sebbmegfigyelőkészség,hogy–nagyonkicsiésnagyonkönnyűvoltabánata.Azövémellett.(’Mindreszkethetszadühtől,Ámnereméld,hogyajóság/Jóravezet–ugyebár/Mily vesze‐delmesbalhit!’…Kétszerisfölriadtálsakezedhezkaptál:jaj,elneszóródjékalepedőnéstoll‐párnádonakülönösböjtnapjaibankopogósraszáradtkalácsdarabmaradéka”–utóbbikieme‐léstőlem,KT).EprozódiairezonanciakiterjesztiaFrisch‐citátumotazidézőjelekentúlra.

Gyakran lehet az az érzésünk Az éden kényszerképzetét olvasva, hogy az elbeszélés‐szervezéstétjeként–afentiesetekhezhasonló–elágazásipontokat,koincidenciákatteremtaszöveg;valamint,hogyazelbeszélésszövetébekitöltetlenintervallumok,azolvasásfigyel‐mévelészlelhetőcsöndek,kitérésekvannakelhelyezve–amikújabbhermeneutikaiszínhe‐lyekkéválhatnakazolvasásfolyamatában.Aműazintellektuálisreflexióésaszövegérzékifinomsága,helyenkéntkeménysége,testiségeköztitérbenlejátszódóesemény.„Aködegyresűrűsödött.Lilaárnyékokkörnyékeztékbent,kezébenO.‐nakegyrégilevelével,lassansöté‐tedett.Azajkadnézemlopva,megamelled;minden,amitbekéneismernem,átfutazagyamon.Van‐e valóságosabb annál, amilyennek látjuk egymást?… Belekapaszkodom a tekintetedbe,melylátszólagengedékenyebbmár.Valahogyelkellenekezdeni…Az állomás peronján a tö‐meggelsodródvamegcsúszik(eddigcsakálmábanértékbalesetek),mielőttelesne,akarjánérziafölsegítőkezét…valakinek.”

80 tiszatáj

„ KÁLECZ‐SIMONORSOLYA

Új dimenziók

LADÁNYIISTVÁN:HŐSÖK,TEREK:IDENTITÁSKÉRDÉSEKÉSTÉRPROBLÉMÁKKÖZÉP‐EURÓPAIREGÉNYEKBEN

A rendszerváltást követően a hagyományosan komparatívalapokonállómagyarországikroatisztikánaktöbbújkihívás‐salisszembekellettnéznie.Egyrészt,aNyugatonmárjóide‐jelétezőirodalomelméletiirányzatokeredményei,megköze‐lítéseiMagyarországonisteretnyertek,amiazösszehasonlí‐tó irodalomtudomány válságának felismerését is magávalhozta,ígyazújszerűelméletimegközelítésekrecepciójamel‐lettakorábbanalkalmazottmegközelítésekújragondolásaisszükségessévált.Amásikkihívástahorvátésamagyariro‐dalom szemlélete, problémái között megnyíló szakadékokozta.BáraII.világháborúésarendszerváltásközöttiidő‐szakban,amagyarságésahorvátsághasonlóberendezkedé‐se, politikai helyzete okán, az irodalmakban is párhuzamosjelenségekmutathatókki, ámaháborúval, sazebbőleredőegyéniéskollektív traumákkalvalószembenézéskényszeremás kihívások elé állította a horvát és amagyar irodalmat,ami némileg megnehezítette a köztük folyó párbeszédet. Akérdés tehát az volt, hogy mi a teendő a horvát posztmo‐dernnel, illetve, tágabbértelembenvéve, hogyanemelhetőkbe amagyar kroatisztikai diskurzus terébe azok a szerzők,akiknekazesetébennemmutathatókkiamagyarirodalom‐hozfűződőközvetlengenetikaikapcsolatok.

Az1990‐esévekvégétőlkezdveegyre‐másraláttaknap‐világotazokakroatisztikaitanulmánykötetekésmonográfi‐ák,amelyekmindkétkihívásrafrappánsválasztadtak.Újsze‐rű, friss elméleti megközelítéseket kínáltak, emellett a ma‐gyarkroatisztikahagyományos témái–a régihorvát iroda‐lom és Miroslav Krleža munkássága – mellett számos másszerzőtéskorszakotisbevontakavizsgálódásaikba.Közülükelsősorban Fried István, Lukács István, Medve A. Zoltán ésVirágZoltánnevétérdemeskiemelnünk,akiknekmunkássá‐gát–amagyarkroatisztikaaktuálistrendjeinekismertetése

GondolatKiadóBudapest,201294oldal,1200Ft

2013. szeptember 81

„keretében–Aközelmúltmagyarirodalmikroatisztikája(SlaviaCentralis2012/2,70–81)cí‐mű tanulmányomban mutattam be. A témaválasztás, módszertani alapok, valamint elmé‐lyültségeésszakmaiigényességeokánnemkétséges,hogyLadányiIstvánújkönyveisebbeakörbesorolható.

Akarcsúkötetbennégytanulmánykapotthelyet,amelyek–amagyarvonatkozásúműve‐iről ismerthorvát írófejedelem,MiroslavKrležamellett–elsősorbanahorvátésamagyarposztmodern szerzők munkásságára koncentrálnak. A szövegekben ugyanakkor a szerbDaniloKiš,illetveadélszlávésamagyarirodalmihagyományfelőlegyarántmegközelíthetőSinkóErvinneveisfeltűnik.

KomparatistakéntLadányitkorántsemagenetikaikapcsolatokéstipológiaipárhuzamokérdeklik, hanem a posztmodern irodalmi diskurzus olyan alapkérdései, mint a regénytérproblémái,azidentitásésannakmegalkotottsága,valamintazirodalmiszövegekvalóságre‐ferenciája.Báratanulmányokjellemzőenmélyenszemélyestörténeteketelbeszélő,gyakranönéletrajzi ihletésű irodalmiművekből indulnakki,azelemzéssoránmégisaposztmodernirodalomlegalapvetőbbkérdéseire,dilemmáirareflektálóelvontkövetkeztetésekszférájábaemelkedünk.Ebbőlaszempontból talánanegyedik tanulmánya legérdekesebb,amelyegyantikeredetűstílusalakzat,azenumerációmetanarratív,sőt,ontológiaijelentőségéreirányít‐jaafigyelmet,megmutatva,hogymikéntválikazalakzataposztmodernszövegekbenazere‐dendőnekhittvilágrendszerezőelvekésszövegkonstrukcióseljárásokkérdésesséválásánakmetaforájává.

Kroatista szemmelolvasvamégisakötetmásodik tanulmányaa legérdekesebb, amely‐nekközéppontjábanahorvát irodalmikánonegyik legmagasabbraértékeltműve,MiroslavKrležaFilipLatinoviczhazatérése című regénye áll. A tanulmány célkitűzésemeglehetősenambiciózus,hiszenatémairodalmaigengazdag,ésaválasztottkiindulópont–aregényfő‐hősénekidentitáskeresése–isaszövegbevettmegközelítésimódjaiközétartozik.Mindezekellenéreazonbanazelemzésújszerű,izgalmastémákatnyitmeg,ésatémábavágószakiro‐dalommalisképestermékenydialógustfolytatni.Atanulmányfőbravúrjamégisaz,hogyaművet a horvát posztmodern egyik kulcsszövegével, Ivan Slamnig Bátorságunk jobbik felecíműregényévelolvassaössze,amiaKrleža‐életműlegalaposabbismerőinekisizgalmasta‐nulságokkalszolgálhat.

Figyelemreméltótovábbá,hogyaszerzőjelentősteretszentelaz1980‐asévekbenútjáraindulthorvátnőiirodalmivonulatbemutatásánakis,amelynekreprezentatívdarabjait,első‐sorbanaBórakönyvsorozatnakköszönhetően,immármagyarnyelvenisolvashatjuk.AHő‐sök,terekegyiktanulmányánaktémájaDubravkaUgrešićAfeltételnélkülikapitulációmúze‐uma címűregénye, anegyedik tanulmánybanpedig–Ugrešićegymásikműve (Afájdalomminisztériuma)mellett–ahorvátnői irodalomegyikalapítószövege,IrenaVrkljanMarina,avagyazéletrajzbólcíműregénye is a fókuszbakerül. Ladányi azonbannemcsakanői iro‐dalmatkísérifigyelemmel,hanemahorvát(ésamagyar!)irodalomrólfolyónőiszempontúdiskurzustis.Amellett,hogyszámosalkalommalhivatkozikAndreaZlatarTekst,tijelo,trau‐ma(Szöveg,test,trauma)című,ahorvátgenderkritikaegyikalapítószövegénekszámítókö‐tetére, az első tanulmány Esterházy‐elemzésének fontos inspirációforrása Menyhért AnnaTrafikcíműtanulmánya,amelyatraumaelméletnézőpontjábólolvassaújraEsterházyPéterJavítottkiadását.

82 tiszatáj

„ Módszertani szempontból termékeny eklekticizmus jellemzi a tanulmányokat. Ladányi

éppolyanbiztonsággaltájékozódikaklasszikusretorikaalapfogalmaiésanyugaticivilizációarchetipikusképeiközött,mintaposztmodernmeghatározónyugati teoretikusai (JanAss‐mann,MichelFoucault,PaulRicoeur)ésahorvátirodalomtudós‐elméletírók(VladimirBiti,AleksandarFlaker,ViktorŽmegačésamáremlítettAndreaZlatar)munkásságában.Atanul‐mányokban helyenként érdekes, a magyar kroatisztikában újszerűnek ható megközelítésimódokkal találkozhatunk. Bár a magyar nyelvészeti szlavisztika jeles képviselői (JanuszBanczerowski,NyomárkayIstván)márszámosérdekestanulmánytszenteltekakonceptuá‐lismetaforákanalízisének,Ladányivoltazelső,akibebizonyította,hogyezavizsgálatimód‐szeraszlávirodalmiművekelemzésesoránisremekülkamatoztatható.Azelméletieszköz‐táralkalmazása ispéldaszerű:vonalasságnak,vagyaz irodalomelméletinamedropping lát‐szatátkeltőöncélúutalásoknaknyomasincs,azelméletireferenciákpontosanilleszkednekatanulmányokvázát jelentő érvelésbe. Így a szövegek szerkezetevilágos, könnyenátláthatómarad,amiabennükfoglaltkomplexérvelésekbefogadásátisjelentősenmegkönnyíti.

2013. szeptember 83

„WALKÓÁDÁM

Tisztelet az el nem kötelezetteknek LADÁNYIISTVÁN–ERESSZAIÉSZREVÉTELEK

„Therearecontinents&shoreswhichbeseechourunderstanding.”

JDM

Acímébenistalányoskötetbenaköltő,műfordító,amagyarésdélszláv irodalomelkötelezettésszakavatott ismerőjeazelmúltévtizedbenmegjelentesszéitéstanulmányaitválogat‐taössze.A talányt a szerző azutószóbanugyan feloldja, demire az olvasó elérne odáig, a kötet szövegei még számosirodalomtörténeti és fordításelméleti rejtéllyel szembesítik:minden írás a „ki vagyok, hol vagyok”ontológiai probléma‐körébőlindulki.AkönyvígyLadányitavalymegjelentHősök,terek. Identitáskérdésekés térproblémákközép‐európairegé‐nyekben.(GondolatKiadó,Budapest,2012)méltóés logikusfolytatása,avizsgáltszerzőkésművekértelmezéseimindkétkötetbenakultúraköziség,azelbeszélésterénekszimboliká‐ja, a nyelv(ek) szerepe és fordíthatósága összetett és egy‐másbarétegződöttkérdéseitboncolgatják.

AzEresszaiészrevételekkétrészbensorakoznak:azelső‐ben „délszláv”, a másodikban „délvidéki‐vajdasági”, illetve„magyar” szerzők motívumairól, elbeszélés‐technikáiról éskonkrétműveirőlnyújtanaktartósolvasásélményt.Agondo‐latjeleket az előző mondatban éppen a nemzeti‐geográfiai‐nemzetiségiértelmezéseklehetetlenségemiatttettemki, je‐lentésük ürességét kívánomhangsúlyozni,mivel azok alap‐jánvagyazokbólkiindulvasemmitsemlehetmegértenivagyakár megtudni az adott szerzők poéziséről. Különösen a„délvidéki‐vajdasági”, illetve „magyar” jelzők egymás melléhelyezése‐rendeléseproblematikus,atragikusanszerencsét‐len „határon túli” megjelölést nem is említve. A kötetbenelemzett írókmindegyike tudatosanéskövetkezetesenuta‐sítja el a származás, a nemzeti történelem, a vallás, az iro‐dalmi kánon kategorikus imperatívuszait, senki és semmiiránt nem éreznek elkötelezettséget, csakis a személyes ta‐

zEtna,2013220oldal,2500Ft

84 tiszatáj

„ pasztalataikésbelsőviláguk,értékrendjükvezérliőket.Azelnemkötelezettségválikrende‐zőelvvéműveikben, legalább is geopolitikai és nemzeti értelemben, és így az irodalombanmegvalósulhatatitóiutópia,amelyhanemishamvába,dederekábaholtéstört.IvoAndrić,DaniloKiš,NevenUšumović,DavidAlbahariésEsterházyPéter,TarSándor,KrasznahorkaiLászló,GaracziLászló,BozsikPéter,TolnaiOttó,VégelLászló,Domonkos Istvánnemzetek,nemzetiségek,határokfelettiirodalmátLadányiéppenabelsőértékrendjük,azelnemköte‐lezettségükirántérzetttiszteletbőlvontavizsgálódásaalá,nohamagaisbeismeri,hogyatu‐dományosobjektivitásisnehezenmegvalósíthatóeszme,amikorpontő,pontrólukgondol‐kodik:„Adolgaimholezzel,holazzalközösek.Amegszólalásmódokamegszólítottólfüggőenalakulnak.”(Utószó,204.o.)ÉppenezenőszinteségtesziLadányi„észrevételeit”hitelessé,aszerzőazirodalomtörténészalázatávalódzkodika„nagykijelentésektől”ésösztönösentar‐tózkodik az értelmezések lezártságától, tépelődése folyamatos, de nemön‐, és szövegmar‐cangoló.

Akötet több írása is foglalkozikaműfordításelméletével,aművek fordíthatóságával,aszerzőiésműfordítóiidentitással,ésszellemesgondolatmenetekbennyújtbepillantástazEs‐terházyPéterésDaniloKišszövegeésazokfordításai(Milydicsőahazáérthalni/Slavnojezaotadžbinumreti)közöttikapcsolatra,vagyegybosnyákanyanyelvűköltő, JosipOstiszlové‐nulírthaikujánakmagyarfordításánakelméletikérdésfeltevéseire.Afordításésnyelvközi‐ségmintkulturális jelenségnemcsakaz idegennyelveníródottműkapcsánvet felérdekeselméleti és gyakorlati problémákat, hanemnéha amagyarul írtműveknél is: a „délvidéki‐vajdasági” magyar beszédmód tartalmaz számos olyan elemet, amely a „magyar” beszéd‐módnakismeretlen,ittelsősorbanaszerbnyelvbőlátvettésamagyarnyelvrendszerébebe‐illesztettkölcsönszavakra,kifejezésekre gondolok.Ladányi aVégelLászló regényételemzőírásábancímnekisegyilyetválasztott:Megígy.A„magyar”magyarbanezebbenaformábanelégnehezenértelmezhető,viszontaszerbnyelvben(is)az „i tako”kifejezésáltalábanegybeszélgetéstvagygondolatmenetetlezárócsattanókéntműködik,ésa„magyar”változatale‐hetne: „ígymegyez”vagy „ezvan”.A regénycíme,Egymakróemlékiratai, is tartalmazegyilyenszót,a„magyar”helyesíráshozéskiejtéshezigazítva,Ladányieztmegismagyarázza,a„kerítő”szóthasználva.

AtanulmányokközöttkiemelkedőfontosságúaNevenUšumovićésDavidAlbaharielbe‐szélés‐technikáit bemutató két írás,mivel két olyan nemzetközileg is elismert és fordítottszerzőre irányítja az olvasói és szakmai figyelmet, akiknekmég nem jelentmegmagyarulönállókönyve,csupánegy‐kétkisprózája.Talánmárközelegazidő,amikorezazérthetetlenhiánypótlásrakerül.Viszontakötetmindenírásaacsakazemberiértékekésönmagukirántelkötelezett irodalmat állítja középpontba, újabb és újabb értelmezésekre és újraolvasásraösztönöz,emlékeztetarra,hogyaposztmodernparadigmaellenéremégmindigmaradtakazirodalombanfelfedezetlenterületek,amelyekamegértésünkrevárnak.

2013. szeptember 85

„PAYERIMRE

Egy európai uniós önazonossági kísérlet válsága VÉGELLÁSZLÓ:BŰNHŐDÉS.NAPLÓREGÉNY

Az én értelmezésemben leginkább a jelen történelménekmegértési és önmegértési kudarcáról szól a könyv. Arról,hogyahazugfrázisokmögöttnemakaródzikmegtörténniazigazi párbeszéd.Mindegyik szubjektum önelégülten ragasz‐kodik saját merev világképéhez. Saját előfeltételeit akarjaigazolva látniamásikban.Nemakartapasztalni.Nemválto‐zikmeg.Aszubjektumokebbenazesetbennemannyira lé‐lektani egyedeket, inkább társadalompolitikai, kulturálismentalitásokatjelentenek

Azelbeszélőazolvasótársadalom‐politikaiénjétszólítjameg. Ebből a nézőpontból adhatunk jelentést a szövegnek.Mivel krónikás jellegű hitelesség a cél – az elbeszélés nemhangsúlyozható, a történet a fontos. Összefüggően, sokszoregyenesvonalúankellelbeszélni,mertmindenfajtabonyolí‐táscsakmegzavarnáaszerzőiszándékot.

Azíróaleleplezésszándékávalírtaakönyvet.Ahatalomálságait akarja kimondani. Poétikailag ennek a szentencia/pictura elve felel meg. Vagyis a hipotézist, bizonyító erejűanekdotikus látványok,aztánezek logikaikifejtéseikövetik.Ezért a szereplők nem a lélektan nézőpontjában jelennekmeg,hanemtársadalom‐politikai,kulturálisattitűdökallegó‐riájaként.Azeredetilegisfejlett,nagy,nyugat‐európaiorszá‐goknaknemcsakazérdekérvényesítésiképességeikerőtelje‐sebbek,hanemöntudatukissokkalmeghatározóbb.Anegé‐desudvariaskodásmögöttintoleranciarejtőzik.

„Tanuld a nagy európai nemzetek nyelvét, sajátítsd elkultúrájukat (...) Nekik viszont semmit sem kell tudniuk abarbarikumról.”Anyugat‐európaiországokembereelőkelő‐enönző,akelet‐közép‐európaiakékicsinyescivakodó.

Olyanszerkezettelvandolgunk,amelynekhárompólusaközött feloldhatatlanok az ellentétek. Az anyanyelvűség, az

NoranLibroBudapest,2012

172oldal,2480Ft

86 tiszatáj

„ állampolgárságésazEurópaiUniós tagságnem illeszthetőbeegyetlenegységbe.Ahagyo‐mányos(logocentrikus)kultúranemsegítebben,abelsőszellemikonfliktusmégismindvé‐gigmetafizikaimarad.Jelentésesséválnakolyanaffirmatívszavak,mintafeloldozás.

„Kelet‐Közép‐Európábanalegnagyobbhazugságéppenavalóság,márnemhiszelbenne,nemvagy kíváncsi rá: abba kapaszkodnál, ami felette van ennek, ésmegmagyarázhatatlanerőkéntirányít,amelyetszorongásbólmindentőlelvonatkoztatott, tisztagondolatnakneve‐zel.Detudod,hogysokkaltöbbrőlvanszó.Csakezaszorongáshozhatjamegszámodraazutolsókegyelmet,afeloldozást.”

Ezértérvényesakönyvszinteszakrálisvonatkozásúcíme–Bűnhődés.A strukturalizmusból ismert centrum/periféria tétel válik reprezentálttá a könyvben.

Csakhogyakettősségtagjaiközöttnincsigazikapcsolat.„Elvesztettedotthonod,mertaperemvidékenazigaziEurópáravágytál,elvesztettedEu‐

rópát,mertaznemismerisajátperemvidékét.”Aperemtulajdonképpennem‐hely,patologikusfikció.„Hamisjáték,melyszerintámítjukmagunkat,hiszennemisvoltigaziarcunk.Örökösski‐

zofréniábanélünk.”Innenerednekapózok,abizonytalanságok,görcsöskisebbrendűségiérzések.Ahelylé‐

nyegétreprezentálótipikusfigurákalattomosszínlelők,árulók,hisztérikusak.Akelet‐közép‐európaiemberatörvénytelenszármazású,afattyúvagytalálóankifejezveazeurópaisághozfűződőitteniviszonyrautalva–metaforikusanszólva,antikkentaur.

Akönyvháromrészbőláll.Kétesszéfogközreegyutazásinaplót(aborítónszereplőnap‐lóregényműfaj‐megnevezéscsakrészbenpontos).Afelelevenítettanekdotaműfajhagyomá‐nya keveredik az esszé analitikusságával, utóbbi ad távlatot és elmélyítést az előbbinek. Anézőpontahatalomértelmezése.Akultúraagyanakvásjegyébenelemződik.Akultúra,mintideologikuseszményazúgynevezettvalóságonmérődikmeg–éstaláltatikkönnyűnek.Vagy‐isnemaművészeturalhatatlanretorikaifolyamataállszembenazártegészetakarókultúrá‐val.Anyolcvanasévekideológiakritikaihagyományábanállaszerző.Analógiávalélve:aköl‐tészetbenilyenPetriGyörgy,VáradySzabolcs,KukorellyEndrestb.irányultságais.Azesszé‐jellegadomináns.Azelső–azideológiakritikahagyományosabboldalát,amásodik,vagyisakötetharmadik fejezetemár azújabb,nyelvkritika szempontjait érvényesíti.Denemade‐konstrukcióét.Mivelanyelv létenemkifejezettenkonkrét tartalmakbanvan,ezértaválto‐zatlanul külön‐különhagyott épségbenmegőrzöttmondatoka tartalomra, a jelentésre irá‐nyítják az olvasó figyelmét, nem a nyelvi magatartások viszonylagos világokat alkotására.Végelnélcsakegyvilágvan.Annakkellmegtalálniéskimondaniazegyetlen,báralattomosanösszezavartigazságát.Amásnyelvnemnyelvilétében,hanem,tartalmi,ideológiaiértelmé‐benfunkcionálamagyarnyelvhezképest.

EurópaleginkábbNémetországotjelentiakönyvben.Márazelsőfejezetcímeiserreutal:NachBerlin. A jugoszlávok és posztjugoszlávok ambivalensen viszonyulnak a németekhez.Egyrésztkiakarjákhasználniőket,másrésztkisebbségiérzésükvanvelükkapcsolatban,fél‐nek tőlük, tisztelikőket.Asumákolószorongás,azelfojtásprojekcióteredményezésolyanagressziót,amitaztánnemisanagynémetnemzettel,hanemagyengekisnépekkelszembenélnekki.Anémeteketszidják,anácikatlejáratófilmekutánbuzgónócsárolják,deazértsű‐rűnutaznakNémetországbaajólétért,ésszemükserebben,haottanémeteklekezelikvagyészresemveszikőket.

2013. szeptember 87

„A berlini fal Európamegosztásának nagy jelképe. Végel szerint ennek az a titka, hogy

olyanapokriftörténelmetmutatfel,amelyigazánérvényes,nemolyan,mintahivatalosha‐zugságok.Ennekmegértéseokánutazikanémet fővárosba.Olyan igazimegértésrevágyik,amely valóban esemény,megtörténik és átforgatja, megváltoztatja az egész szubjektumot.„Ebbenazellentmondásbanszembesültemamásik,azapokriftörténelemmel,amelyaBran‐denburgikapuelőttiemelvényrőltárulelém.(...)Aberlinifaltövében,aBrandenburgikapuelőttiemelvényrőlmustrálvaegyszeribenolyanérzésemtámadt,minthavitrioltloccsantot‐takvolnaazarcomba.”

Aglobalizációsfolyamatposztkommunistaértelmezésénekisolvashatóakönyv.„Aztazábrándotteszedpróbára,amelynekEurópaaneve.(...)Azegypártrendszergyermekevagy,hatásaalólnemvonhattadkimagad,akkorismeghatározott,amikorvitábakeveredtélvele.(...) Az utópikusútból azonbandamaszkuszi út lett. Beletörődtél abba, hogy ez véglegesenmeghatároztaazéletedet.Semmitsemkezdhetszimmárelölről.Ennekakudarcnakazélmé‐nyévelérkeztélmegBerlinbe:azönmagáteltékozlófiújóvátehetetlenbűntudatával.”

MáraiSándorvagyKertészImrekedveltműfajábailleszthetőakönyv.Hozzájukképest,főlegMáraivalösszehasonlítva,Végelplebejus,’68‐asattitűdjetűnhetfel.(VégelbevallottanfarmerértmentTriesztbe,Márainakezrangonalulilettvolna.)Csalódásánakegyiklényege:amodernizációtisjelentőbaloldaliságrólkiderült,hogynacionalistaerőkálságosürügye.Abűnhődéséskinemmondottokaaközép‐európai történelmi lét lehetne.Az,amelyiksohanemválhatottesszenciálisanérvényessé.Aváltozatos,soknemzetiségűhelymárcsakamúl‐té,márcsakfikcióbanképződetmeg.Nemlehetmegvalósítaniaztazuniverzálisanelvontte‐ret,amelyen–Schillerszavaival,Beethovenörömódájaszerint–testvérlészenmindenem‐ber.AhajdaniJugoszláviaálltalegközelebbEurópához,mostanramintBalkánnagyonmesz‐szekerülttőleazetnikaitisztogatásokrémképemiatt.Bárvoltakelőjelek.ATito‐korszakbanaKommunistaSzövetségetislehetettbírálni,apartizánokbosszújaazonbantabumaradt.

Akönyvvégénektanulsága:nincstanulság.Avagymégis.VégelLászlógondolatilagkiér‐lelt,bölcskönyvénektanulságaahitelesszembenézésigénye,akkoris,hafélő,hogymindezkimaradhatahivatalosnyilvánosságból.

88 tiszatáj

„ CSUTAKGABI

A tékozló apák nem térnek vissza SZABÓTIBORBENJÁMIN:KAMUFELHŐ„Hűtlen apák könyve” – így szól Szabó Tibor Benjámin ne‐gyedik kötetének alcíme, amely felidézi a kortárs magyarirodalom apakönyv‐kultuszát és ezen belül olyan válás‐tematikátérintőműveket,mintEsterházyFancsikóésPintájavagyKissOttóCsillagszedőMáriócíműkönyve.

Csakhogy ezúttal nem a gyerek, hanem az elvált apaszemszögébőltematizálódikazapa‐fiúviszony.Ahuszonegynovellábólállónovellafűzértvégigolvasvaazisvilágossává‐lik,hogyazalcímbennemannyiraazapaságon,mintinkábbatöbbsíkonismegnyilvánulóhűtlenségenvanahangsúly:aszövegek nagy része az emberi kapcsolatok erodálódását,felbomlásátjelenítimeg,különbözőmódokonérintveazáru‐láskérdését.

Az elbeszélő minden novellában harmadik személybenbeszél önmagáról,miközben kisfiát szólítjameg. A gyakranfelbukkanó „apád” önmegjelölés eltávolító gesztuskéntmű‐ködik:azapakívülállókéntszemlélisajátéletútját,ugyanak‐korfiávalszembenistávolságottart.Csakelvétvehangzikela„te”személyesnévmás,amivilágosanmutatja,hogykette‐jükközöttnincsvalódiÉn‐Teviszony.Afelkeltettvárakozásellenéreagyerek–bárközvetvevégigjelenvan,mintaszö‐vegek címzettje – szereplőként nagyon ritkán bukkan fel.Ennekellenéremindennovellaahozzáfűződőkapcsolathi‐ányánakkörüljárásakéntisolvasható.

A család elmesélhetetlen történetének margójára írottszövegekben a feleséggel valómegismerkedés története ki‐rajzolódik ugyan, azonban a válás okaira csak egy helyen(Ahogyapádtaknyanyála)történikutalás: „Meg is lehetbo‐csátani–mondtaanyádbőgőshangon.Apádfelnézettakép‐ernyőről,amasnisrugdalózótfigyelte,amiadeszkánfeküdtkiterítve, vasalatlan. Nem tudta, mit mondhatna. Mert van,amikor az ember nem akarja, hogy megbocsássanak neki.Majdrájössz.”(7.)

ScolarKiadóBudapest,2012

152oldal,2450Ft

2013. szeptember 89

„Afiúhozintézettbeszédmindvégiggondosanelkerüliazönigazolásszándékánakközvet‐

lenkifejezését,viszontközvetettmódontöbbszövegiseztacéltszolgálja.A„Majdrájössz.”nyomatékosítómondat,amelyazegészkötetenvégigvonulegyrészta„majdhanagyleszel,megérted”szokásosfrázisátidézibe,másrésztazelbeszélőazonmeggyőződéséreutal,hogya negatív élettapasztalatai általános érvényű tanulságokat hordoznak, amelyekkel előbb‐utóbbmindenkiszembesül.EztazelgondolásthangsúlyosanközvetítiakötetcentrumábantalálhatóMajdrájösszcíműnovella,amelynéhánykonkrétpéldátisfelvázolvakvázikozmi‐kustörvényszerűségkéntállítjabeakapcsolatok felbomlását,sőtazehhezkapcsolódóáru‐lástis.„Majdrájössz,hogykihűlminden.Apádtudja.Kozmikusátalakulás.”(62.)

Érdemesfeltérképezniaztanéhányalkalmat,aholátszakadatávolságtartásmaszkjaésazelbeszélőközvetlenülszólítjamegafiát.Jellemzőmódonazelsőilyenszöveghelyéppenazapahiányátközvetíti:"Istenmindenholottvan.Apádviszontszinténmindenholottvan,csakaholtevagy–ottnincs."Későbbkétolyanpillanatfelidézésekorjelenikmega„te”személyesnévmás,amikoragyerekszületéseelőtti időszak idéződik fel: „Tégedvártalak.”; „róladbe‐szélt,akétcsíkospapírszeletkéről,ennyitlehetettbelőledismerniakkor.”

Elhallgatáséskitárulkozás,önfelmentésésönvádfeszültségét jólérzékeltetiaposztmo‐dernnarratív technikákalkalmazása.Egymással ellentéteshatástkeltő stílusjegyekközöttifolyamatososzcillálásjellemziaszövegekstruktúrájátis:fennköltségéstrivialitás,pátoszésiróniameghatározottritmusképletszerintváltakoznak.PéldáulaBaszomkamegáldásacíműnovellábanundortkeltőésidilliképekváratlanegymásmelléhelyezésehozzalétreazironi‐kushatást:atizenhétévesmásnaposkamaszpelenkázásközbenlehányjaacsecsemőt,akitéppenkeresztelőrekészülnekvinni.„Azunikumtólbarna,tojástólhabos,savtólbűzlőhánya‐dékottunkolta.Gőgicséltishozzávalamit,kacagottszinte,tetszettneki.Ésapádláttaagye‐rek szemében – átvilágított aportól kavargó fénycsíkokon –, az erejét, a romlatlanságát, aszépségétazértelemnélkülvalóvilágnak.”(40.)

Ugyanilyen fontos szerepet játszik az intertextuális utalások gyakori alkalmazása is,amelymárakötet felütésekorszembeötlő. „Apádazablakbankönyökölnaphosszat.Estén‐kéntlangyosvízbenüldögél,erősszesztiszikamunkához,nemremél,álmábancsöngetegypicit”. JózsefAttilabeidézéseezesetbenmegadjaaztarezignált,önironikusésönmagátel‐tárgyiasítóalaphangot,amelyakötetegészénvégigvonul.

Azonbanbizonyosesetekbenproblematikussáválikazintertextusokhasználata.Szerepelakötetbenolyannovella is,aholCalderonde laBarca(„Azéletálom”)ésNietzsche(„Istenhalott.”) szentenciák találkoznak egy banális történet boncasztalán (Amitapádaszerelem‐ről).Ebbenazesetbenazintertextusokinkábbbeszűkítikaszöveglehetségesértelmezései‐nekkörét,ahelyett,hogytágabbjátékteretteremtenének.Arraisakadpélda,hogyaszövegatúlsokintertextuálisutaláshasználatamiattönmagaparódiájábacsapát.AZavarcíműno‐vellábanegymástkioltó idézetekkavalkádja tudósítegyszakításról,amelyneksoránAranyJános,Pilinszky,Radnóti,Kundera és természetesen JózsefAttila idézetek egyaránt felbuk‐kannak:„...apádszájábanringóhajó,ahogybennszakadt,ahogyfennakadt,ahogymegszegett.Ésmár nem égett a villany, őszült is, apád odafordult Rózához.Mondta neki, hogy holnapilyenkornemlesz.(…)mertazéletmásholvan,mertapádcigány,mennikell.Ígymagyaráztaszerelmesurmócsillagrendszerét.Ésakedvesbólintott,sokadszorra,fejétsememelte,nemremélt...”

90 tiszatáj

„ Szinténproblematikusarezignáltférfiviláglátásátösszegző„tanulságok”rendszeresfel‐

bukkanása,amelykülönösenakötetelsőfelénekszövegeirejellemző:„Hogysemmisemegyszerű,hogynincsezzelmittenni.”„(…)elmúlnakadolgok.Azokis,amikaztígérik,hogynemmúlnakelsoha.”„Mertmindigazkéne,aminincs.”Azilyenjellegűközhelyesbölcsességeksokszorrövidrezárjákanarrációtlerombolvaaz

anekdotákatmoszférateremtőerejét.Azidőbeliugrásokésvisszacsatolásokellenérejólkövethetőazapaéletútjaanyolcvanas

évek végétől a kétezres évek elejéig. Ennek során nem csupán amagánéleti vonatkozásokmegjelenítésén van a hangsúly, hanem a szocio‐kulturális kontextus hiteles bemutatása isfontos szerepet játszik. Különösen a nyolcvanas évekmásodik felének korántsem idilli at‐moszférájajelenikmegérzékletesen.Nehézpozitívjövőtjósolniafrappánsanfelvázoltalföl‐di kiskamaszoknak: amellétmutogató szép kislány, a piromániás rocker, az állatorvosnakkészülőállatkínzó,atöbbszörbukott„bölcs”–mindmagukbanhordozzákakiégettségcsírá‐it.Ebbenavilágbanmégagyerekekis„túlvannakmindenen”mégmielőttazéletükelkezdő‐döttvolna.

Akétezresévekkorhangulatátatöbbszintenismegnyilvánulóagresszivitásfémjelzi.Há‐romolyanbrutálisverekedésleírásaisszerepelakötetben,amelyehhezazidőszakhozköt‐hető:azelsőbeninkábbazapavágyálmajelenikmeg,hogynyilvánosanmegverjenegystricit(Ígyvoltapádakurvákkal),amásodikbanpasszívtanújaegyértelmifogyatékosfiúütlegelé‐sének(Valamiaszélről),aharmadikesetbenismétőjelenikmegagresszorként,miközbenfé‐lelmeiislelepleződnek.(Mintaszart).

Azutóbbi talánakötet legkomplexebbszövege. Ittbukkan felelőszöraz „óvodás”‐kéntmegnevezett fiú,akiapokaliptikusképeketvizionála forgalmidugóbarekedtkocsigyerek‐ülésébe szíjazva. A hasonló rémképekkel küszködő apa pedig ügyetlen kísérletet tesz fiamegnyugtatására,miközbenpasszívanfigyeli,hogyaninzultáljabarátnőjétegyidegenkami‐onsofőr.Végülafelgyülemlettfrusztrációalehetőlegrosszabbpillanatbantörfelszínre:ak‐korütimegazidegenférfit,amikorazbocsánatotakarkérni.Arendkívülsűrűszövegegy‐részttalálóanjellemzikorunkmagyartársadalmánakfrusztráltésagresszívattitűdjét,ugya‐nakkorárnyaljaahiánykéntmegmutatkozóapa‐fiúviszonyt: „... agyerek torkaszakadtábólkönyörgöttésköveteltfelváltva,apádpedigkapkodtaafejét.Beragadtahelyzetbe.Nemtud‐ta,mittegyen.”

SzabóTiborBenjáminKamufelhőcíműnegyedikkötetekorábbiműveihezképestegysze‐rűbbnyelvezetetműködtetvejárjakörülahűséglegkülönbözőbbaspektusaitapárkapcsolatihűségtőlkezdve,azapaihűségenátazemberönmagáhozésválasztottszerepeihezvalóhű‐ségéig.Stílusátegységeshangvételéskövetkezetesszerkesztésmódjellemzi,bárhelyenkéntéppenaretorikaieszközökkiszámíthatóelhelyezésevalamintazíróiszándéktranszparenci‐ájacsökkentiabefogadóiélményintenzitását.

2013. szeptember 91

„BALAJTHYÁGNES

Feketicsről a világ tetejéig

BENEDEKMIKLÓS:NEMINDULHAJÓ

Nemindulhajó.BenedekMiklósegyjókoraköltészettörténetimúlttalbírótoposztemeltbeelsőverseskönyvénekcímébe,sazegészenHoratiusig,avagyAlkaioszigelkanyarodóasszo‐ciációslánchozcsatlakozikalatinosműveltségreapellálóal‐cím is, mely Pompeiusnak a hajósok jelmondatául szolgálóéletbölcsességét idézi: „Pedig: Navigare necesse est, viverenonestnecesse”.A fiataldélvidékiköltő jóérzékkel talált ráegyolyanhagyományra,amelynekújraértelmezésemarkánskötetszervező erővel bírhat. A két címpárbeszédéből kiraj‐zolódókonfliktus(hajózhatunk‐e,hahajósincshozzá?)elő‐revetíti azokatazutazás‐metaforaholdudvarába tartozóel‐lentétpárokat–hazatéréséselvándorlás,elszigeteltségésakalandokra való nyitottság –melyek a lírai én szituáltságátmindvégigmeghatározzákakötetben.

A„délvidéki”jelzőhasználataezúttalnemcsupánahatá‐ron túli alkotók esetében megszokott reflex, hanem olyangesztus,amelyetakönyvmagaiselőhív,indokolttátesz.Be‐nedeklírájaugyanisahely,alegkülönfélébbmediálisközve‐títésekenkeresztülhozzáférhető, földrajzi, imaginárius, em‐léknyommáválólocusigézetébenszólalmeg:„pacsériéjsza‐kák/időtőlésbékabrekegéstőlterhesszagátérzem/egyje‐len idejű noviszádi tavaszban /míg a rádióból a BlackOuthozzael/azalvóBelgrádfényeit”.Avidékiotthonbukolikusábrázolását(„éscsakameggyfákvirágai/hívogatnakisme‐rős tájakra”) szerencsésen árnyalja egy‐egy váratlan pers‐pektívaváltást eredményező sor, azŐszavilágtetején címűversben a nagyvilág‐Feketics szembenállással jelzett távlat‐különbségválikviszonylagossá(„Feketicsenmostőszvan,/esővanésszéléssáréskabát/deezlényegtelenrészletkér‐dés, / így érez a fél világ”). Mindenféle didaxist elkerülve,mégis a provincián elvesztegetett lét, a „hiábavaló várako‐zás”kerülgórcsőaláaPodolszkifelkelésjárban,melyakötetegyik legérettebb költeménye. A mű felszabadult iróniávalvesziszámbaamegrekedtségmagatartásformáit(„Feketics‐

ForumKönyvkiadóÚjvidék,2012

88oldal,2100Ft

92 tiszatáj

„ rőlnemindulhajó[…]aztálmodjuk,hogynemlátjukatúlsópartot),miközbenelisbizonyta‐lanítezenallegorikusolvasatérvényességét illetően.Másholaz„ismerőstájak”vonzásánakellenpontjátnyújtjaacsábítóegzotikum,azidegenségkívánatosnőitestkéntvalómegjelení‐téseazonbanmeglehetősensablonosrasikeredett(„testévelegyesülve/Aiocáföldjéreérke‐zem/Afrikapartjaintúlra”).

Akötetbenfellelhetőallúziókegyigencsakszilárdhatárvonalakkalrendelkezőkulturáliserőteretrajzolnakki,melybenaRazglednicákRadnótija,Kosztolányi,CsáthGéza,ahatároninnenkevésbéismertPodolszkiJózsef,ésavajdaságiirodalomfrisscsillaga,AaronBlumke‐rülegymásmellé.Azutalásokversbeszövöttségeáltalábanszépenmegoldott,azemlékállításgesztusaBenedeknélazonbannemcsupánamáséletművekrevalóhivatkozásbannyilvánulmeg – a szöveg olykor önmaga (illetve a bennemegképződő hang) emlékműveként szólalmeg.Alíraiénegyarántvallazeltűnés,amegsemmisülésirántivágyáról–„Ilyenkorjóvolnanekemisútrakelnem[…]azaszfaltráncokbarázdáiban/elveszni,feloldódni”–mintemlé‐kéről,mely „mégnéhánypillanatig […]akörnyékenkísért”. Sőt, a feloldódásmozzanatáta„szikláváválás”aktusaváltjafelaSzoborban:„Mostaztálmodom,/hogyművészialkotássáválok/rágörbülökegydomborműre[…]hogymindenkiörömétlelhesse/közszemléreítélttestemben.”.Akrisztusi test‐szövegtest analógiával (Kódex), amessianisztikusköltészetfel‐fogás egyes elemeit őrző, nárcizmustól semmentes attitűddel másutt is találkozhatunk aNemindulhajóban(lásdaBevonuláscíműkölteményt)–kérdés,hogykomolyankell‐even‐nünkmegnyilvánulásaikat.APoétikacíműcikluserősenönreflexívverseiugyanisnemcsak,hogy rávilágítanakBenedekköltészetének legfontosabbcélkitűzéseire,hanemolykoregye‐nesenparodizáljákannak legszembetűnőbbvonásait.Ezakettősségperszemeglehetősbi‐zonytalanságba taszítja azolvasót.Nehezen eldönthetőpéldául, hogyAzéneposzomban azönlefokozó,(ál)naivretorikakészítielő,teszihitelesséazesetlegpatetikusanhatózárlatot–„alegvégéremegmajdodabiggyesztemakeltezést,/hogyszületettezerkilencszáznyolcvan‐négy / december hó huszonnegyedikén, […] és hogymeghaltminden egyes sor végén” – ,avagyaversmédiumábanmegképződőszemélyességillékonyságáravalóutalásbancsúcso‐sodnaki a szövegben addig is ottmunkáló önirónia? Líraolvasás esetén természetesenmisem jobb,mintha termékenybizonytalanságnakvagyunkkitéve,aNemindulhajó tanulmá‐nyozásasoránazonbanhelyenkéntazazérzésemtámadt,hogyaz ingadozóhangoltság in‐kábbaszerzőitudatosságésrutinhiányárólárulkodik.Ígynemvagyokarrólmeggyőződve,hogyezzelaszándékkalíródtak,deakárazönkritikaszimpatikusmegnyilvánulásánakiste‐kinthetőkazokaszövegrészek,melyekakötetvakfoltjairamutatnakrá.Aversekbeszélőjepéldául többszörbeszámolabibliai intertextusok irántivonzalmáról: „Következőversem/elsőkétsorába/valamivilágmegváltó/bölcsességetrejtekmajdel,/melyetbibliaiidéze‐tekkelnyomatékosítok”.Nos,azilyenszakaszoksikeresenmegerősítettékaztabenyomáso‐mat,melyszerintazIgenkérem,/ezistenkísértés!címetviselőciklusnéhánydarabjatúlontúlkiismerhetőreceptalapjánszerveződik,akeresztényszimbolikamechanikusfelhasználásá‐valkeletkezőszövegeknek(Quovadis?,Egy,Nagypéntekimámor)nemsikerültújfénytörésbehelyeznieeztamotívumkincset.

Jóval izgalmasabbnak tűnikszámomraaz,amikoraköltőegyfajta töredékekből szerve‐ződőprivátmitológiakialakításávalkísérletezik– ittnemcsakazÖrdögfiókakapcsánjutotteszembeKeményIstvánneve, többmegkapó,könnyed,mégsemsúlytalankölteményhang‐vétele(Vízenát,Utazás)emlékeztetettaKemény‐féle„édesstílusra”.AhogyaDeresKornéli‐

2013. szeptember 93

„ánakajánlottApákadobozbanismutatja(„Csakattólfélek,hogyegyszer/üvegdobozbazár‐nak/azapákközé,ésapárától/nem látomakülvilágot”),Benedek fogékonya fiatal lírautóbbiesztendőkbenteretnyerőtendenciáirais.Agyermekiperspektívaáltalképviseltide‐genség,afelforgató,hétköznapitapasztalatainkatmegcáfolólogikahelyetkaptehátakötet‐ben(„Azanyákelhagyjákfiaikat/Mártöbbezeréve”),melynemmentesazonbanatradicio‐nálisabbköltészet‐felfogásttükröző,metafora‐centrikus,esetenkénterősenujjgyakorlatsze‐rűszövegektőlsem(„Vanegyálmom/bennefeketepókok/szőnekselyempalotát”).Újszín‐foltot hoznak aNem indulhajó világába a nem túl invenciózus címet viselő (Foszlányokamúltból)utolsóciklusprózaversei,melyekegy‐egymúltbélialak–Hildanéni,anagyszülők,avagyTiszaSarolta–történetétbeszélikelvisszafogott,pátosznélküli,mégisegyüttérzésrehívóhangon.

BenedekMiklóselsőkötete ígéretes,kitapintható térpoétikaiérdeklődésről, smásélet‐művek figyelmes tekintetű olvasásáról árulkodómunka – a folytatásbankicsivel többkar‐cosságot,skevesebbkiszámítható,szabálykövetőmegoldástvárokazalkotótól.Shad illes‐sék végül elismerő szavak aNemindulhajótmint tárgyat is: kicsiny, karcsú, ám rendkívüligényesenmegtervezettkönyvettartunkakezünkben,melybenazillusztrátor,TollEleonóraborzongatóanszépakvarelljeiméltótársaiváválnakaverseknek.

94 tiszatáj

„ MÁROKTAMÁS

Átépítés előtt SZEGEDISZABADTÉRIJÁTÉKOK2013

ÚtközbencseréltekhajtótidénaSzegediSzabadtériJátékokszekerén.Aközgyűlésjobbolda‐li képviselői régóta szerették volna leváltani Bátyai Edinát az igazgatót, s szándékukhoz aReökPalotaegyikkiállításiinstallációjábantaláltakapropót.Aleváltásindokoltságátannakidejénbőventaglaltamindapolitika,mindasajtó.Szakmaiszempontbólmostazazérdekes,hogyazideiévadotmégteljesegészébenazelőzővezetőkészítetteelő,ámazújnakkellettvégrehajtani.

Persze,hogymennyireújezadirekció,azonlehetmeditálni,hiszHerczegTamáskoráb‐ban évekig Bátyai helyetteseként dolgozott. Személye inkább szolid folytonosságot jelent,semminthatározottcezúrát.Persze,hogyő,ésművészetivezetőjeifj.HarangozóGyulamit,milyenszabadtérijátékokatszeretnének,azleghamarabbjövőnyáronderülhetki.

Manapság akultúrábanapénzre, pénzhiányravalóhivatkozás a fantázia és abátorsághiányát jelenti. A Szegedi Szabadtéri Játékoknem tartozik sema legfantáziadúsabb, semalegbátrabbjátszóhelyekköz.AmitSzinetárMiklósazOperaházramondott,azaDómtérreisigaz:nagyhajó lassan fordul.Kérdés,hogyakar‐eegyáltalán fordulni?Eztnehézeldönteni,inkábbtanácstalanságlátszik.

AműsorpolitikabizonytalanságakezdettőlfogvavégigkísériaDómtériszínpadot.Misz‐térium,nagyopera,magyarnemzetidráma,noésaklasszikusokpróbáltakmegjelenniválta‐kozósikerrel.Mindenkornakmegvoltakaslágerműfajaiésslágerdarabjai,ámezeknemtar‐tanakörökké.Divatok,nézőterek,nézőiigényekváltoznak.A30‐as‐tóla80‐asévekigabszo‐lútslágervoltpéldáulAzembertragédiája.Mapedigsemeztsemmásprózaidarabotlénye‐gébennemleheteljátszaniaDómtéren.

Az utóbbi évek leleménye amagyar operett. Régebben is meg‐megjelent, de valahogymásléptékben.ACsárdáskirálynőtőlaMágnásMiskáigterjedővonulatazelmúltéveklegje‐lentősebbsikerszériájavolt.Váltakozóintenzitással,hiszanyitóAlföldi‐remekléstnehézvoltmegismételni,aMaricagrófnőLukácsGyöngyivel(rendezteEszenyi)nyomábaseért,Avígözvegygyöngécskevolt,aCigányszerelem(amelyeta1993‐banmárvoltszerencsénkmeg‐ismerni)hatásos,élményszerűelőadásvolt,atavalyiMágnásMiskapedig(újfentAlföldice‐lebrálásában)ismétbombasiker.

Nos, idénaLeányvásárraesettaválasztás,amielevenemtűnttelitalálatnak.Atörténetnemeléggazdag,nemvalaminagyszabású.GothárPéter sokmindentkitalált, áthelyezteahelyszínt,átfazoníroztaafőhősöket,mégatörténetetis,mostissztárokcsapatavonultföl,azeredménymégse lettátütő.Aműnemelégerős,ésa főszereprekitaláltNagyErvinmégserendelkezikoperaijellegűénekhanggal,ígyaztánmindentehetségedacárabonvivánkéntfél‐élmény.Úgygondolom,adarabválasztástévesvolt.Korábbanévtizedekignagysikerrel ját‐szották ittAcigánybárót,dekétévadonátAmosolyországa isbevált.Hamároperett,na‐

2013. szeptember 95

„gyon közismert operett kell, tele slágerekkel.Másfelől az operetténeklés speciális szakma,amelybeaprózábólvagyazoperaterületérőlnemmindenkitudcsakúgyegyszerűenátrán‐dulni.

AzElfújtaaszélnagyslágernekígérkezett,deaztánkiderült,hogymégsemérfölaszerzőmásiksikeréhez,aRómeóésJúliához.Amusicalfrontonegyreégetőbbamegfelelőszínvona‐lúművekhiánya.ANyomorultak,azElisabeth,aMissSaigonésperszeaMacskákutánnehézolyan darabot találni, amely elég nagyszabású és elég átütő volna 3‐4Dóm téri előadásra.Márpedigmusicalkell,aközönségvárja,shakicsitcsalódik,akkorisjegyetváltakövetkezőelőadásra.

Eleverosszötletneklátszott,hogyKung‐futáncothoznakaDómtérre.Atáncosproduk‐cióknakmegvan itt a létjogosultsága, demamár csak speciális táncprodukciók élnekmeg.Mindenkiföllélegezett,amikorjöttahír,hogyelmaradakínaidarab.Aváratlanhelyzetlehe‐tőségetadott az igazgatóságnak,hogyegyfelőlbizonyítsa rátermettségét,másfelőlmegmu‐tassonvalamitszándékaiból.Nos,évadhirdetéskornagyvisszhangotkeltett,hogyideiszezonprogramjábannemszerepelt opera.Eza Játékok1959‐esújraindításaótanem fordult elő,sőttöbbolyanszezonisvolt,amikorkétoperaelőadástistartottak.AműfajaháborúelőttismeghatározóvoltaSzegediSzabadtérin.Azindokazvolt,hogyelőzőévekoperaelőadásira,példáulaParasztbecsület‐Bajazzókra isnagyonnehezentudtákeladnia jegyeket.Amegol‐dásazonbannemaz,hogynemjátszunkoperát,hanemaz,hogymáskéntkell játszani.Úgytűnikpéldául,hogygigantikusrendezésekbebeleöltmillióknemkamatoztak.

Mondhatnánk,hívjunk sztárokat. Csakhogyamagyaroperaszínpadnemhemzsegma acsillagoktól.Nemzetköziporondonvannak jóénekesek,detaláncsak2‐3,akinekaneveazoperarajongók szűk kasztján kívül is mond valamit a publikumnak, azaz akinek a nevéremegveszikajegyeket.Mindenesetretanulságos,hogypáréveASzegediNemzetiSzínházbanajónevűJoséCurakétOtellójáraéskétToscájáragondnélkülelkeltekazalaposanmegemeltárujegyek.Talánerrefelékelleneindulni.

Azideipótopera,azamerikaiPorgyésBessnemváltbevalamifényesen.Egykopott,sze‐gényesutazóprodukcióérkezettaDómtérre.Akadtakbenne tehetségesénekesek,deösz‐szességébenszinteamatőrnektűnt.Egyetlenerénykéntaztismerhetjükel,hogysokévutánújra fölcsendültMagyarországonamű, amelynek lehetőségeit jelentősen leszűkíti, hogyazörökösökakaratánakmegfelelőencsakafroamerikaiénekesselszabadelőadni.Nemtudjuk,mikormegyMagyarországonújraGershwin‐operaelőadás,deeztamostanitnehézlegszebbemlékeinkközöttszámontartani.

ASzegediSzimfonikusZenekar ideiajándékkoncertje isoperavolt,a200évesVerdiésWagneremlékéretartottakhangversenyt.Azenekariszámokmellettkétszegediszármazásúénekesnő,apályájavégefelétartóTokodyIlona,ésazenitenszinténtúljutottTemesiMáriaénekeltekáriákat.Temesijóerőben,amaimagyarWagner‐éneklésélvonalábatartozószín‐vonalon, Tokody a régi nagy esték emlékét idézve, de időnként erős hangi korlátokkal. AGyüdiSándorvezényeltekoncertinkábbafeladatkipipálásának,mintnagyszabású,lelkesítőünneplésnekhatott.

Avégéremaradtacsattanó,a30évessláger,azIstván,akirály.Abemutató–minttörté‐netesoránannyiszor–televoltművészetentúlifelhangokkal.AzalkotókarendezésreAlföl‐diRóbertetkérték föl, sazeredeti tervekszerintaprodukcióbeköltözöttvolnaaNemzetiSzínházba.Ámközbenkiderült,hogyAlföldinemmaradannakaszínháznakazélén,éskitört

96 tiszatáj

„ aBátyai‐botrány.Ígyaztánegy2012.novemberiközönségtalálkozóaReökPalotábanBátyaimellettitűntetéssévált.SzörényiékragaszkodtakaprodukcióhozésAlföldihezis,amiazértakkoribannemvoltmindenkiszámáraevidens.Aztánlétreisjöttazelőadás,adarabhagyo‐mányainakmegfelelőenverekedtekajegyekért,decsakháromszorjátszották,kétszermégaBudapestArénábanisszínrekerül.Hogyjövőre,vagykésőbbvisszatér‐eSzegedre,rejtély.Azelőadásrólrészletesbeszámolótolvashatnakatiszatajonline‐on.AJátékokegészeszempont‐jábólaztlehetmondani,hogyizgalmas,sikeresprodukcióvolt.Azelőzetesszélsőségesvéle‐ményeketnemigazolta,deadarabDómtérilétjogosultságaismétnyilvánvalóvolt.Kár,hogySzörényitöbbirockoperái,azAttilavagyaVeleduram,megsemközelítikazIstvánszínvona‐lát.A Játékokvezetőineknagykönnyebbséget jelentene,hamég2‐3hasonlómagyar rock‐operábóltudnánakválogatninyaranként.

JövőreátépítikaDómlépcsősorát,amelyegybenaSzabadtéri Játékokszínpadais.Nemlehetpontosabbattudniazépítkezésmenetrendjéről,sarról,hogyanbefolyásoljaeza jövőnyáriJátékokat.Ámajátszóhellyelegyüttaprogram,akoncepcióisátépítésreszorul.Azed‐digiirányok,arányok2013nyaránakvégénnemtűnnektúlságosanperspektivikusnak.PedigaDómtériJátékokbanmindszellemileg,mindszínházilagszámtalanizgalmaslehetőségrej‐lik.Remélhetőlegazújvezetésnekvannakötleteiakiaknázásra.