A KEVÉSBÉ FEJLETT ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK BEAZONOSÍTÁSA ÉS TÁMOGATÁSI,

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK

Tapasztó Dénes, szakmai vezető

CODEX workshop

Novi Sad, 2014. március 19.

Tartalom

• A kérdés szabályozása Magyarországon a „311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról” alapján

• A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása

• A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei

• Fókuszban a járások: formálódó új megközelítés

311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról

• Kedvezményezett kistérség: a hátrányos helyzetű kistérség és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérség

• Cél: megfelelő módszerrel kiválasztani és megkülönböztetett támogatások révén elősegíteni a hátrányos helyzetű térség fejlődését, felzárkózását

• A jogszabály hátrányos helyzetű kistérségeket emel ki, míg egy másik hátrányos helyzetű településeket is megkülönböztet

A hátrányos helyzet oka lehet:• A térség társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott• A térségben jelentős a munkanélküliség

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása

• A kistérségek besorolását egy bonyolult számításon alapuló komplex mutató segítségével oldották meg a szakemberek.

• A komplex mutató számításához kapcsolódóan használt adatok körét és vonatkozási évét a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat 3. sz. melléklete határozta meg:

– I. Gazdasági mutatók (pl. működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db; A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, éj; A működő gazdasági szervezetek számának változása, %, stb.

– II. Infrastrukturális mutatók (pl. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %; A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %; A hétköznapi elérés mutatója, perc; A szélessávúinternet-előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő; A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója, perc; stb.)

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása

– III. Társadalmi mutatók (pl. Az épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %; Vándorlási különbözet: időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő; Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db; Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2- nél nagyobb népsűrűségű településen), %; stb).

– IV. Szociális mutatók (pl. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 éves és idősebb népesség százalékában), %; A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %; Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma, 1000 lakosra, fő; stb.)

– V. Foglalkoztatási mutatók (pl. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %; Tartósan – legalább 12 hónapja folyamatosan – nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %; Aktivitási ráta, %; stb.)

A hátrányos helyzetű térségek Magyarországon

• Országos viszonylatban ki kell emelni, hogy az ország kelet-nyugati megosztottsága e területen is megmutatkozik.

• A hátrányos helyzetű térségek számának 68%-a, népességüknek mintegy 76%-a a keleti régiókban van.

• A Dél-alföldi régió országos viszonylatban a kedvezőtlenebb helyzetű térségek közé sorolható

• A dokumentum szerint a régió 25 kistérsége közül 19 beletartozik valamelyik hátrányos helyzetű kategóriába

A hátrányos helyzetű térségek Magyarországon

• 5 Dél-alföldi kistérség a „Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek” közé került besorolásra:

• - Sarkadi kistérség (Békés megye) • - Mezőkovácsházi kistérség (Békés megye) • - Kisteleki kistérség (Csongrád megye) • - Bácsalmási kistérség (Bács-Kiskun megye) • - Jánoshalmi kistérség (Bács-Kiskun megye)

• Az öt kistérség közül 3 (vastag betűvel szedett) a programterületen található. • Az felsorolt 5 kistérség közül 3 (dőlt betűvel szedett) közvetlenül határszakasszal

érintkező terület.

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei

• A 2007-2013-as időszakban LHH komplex felzárkóztató program – A program az úgynevezett komplex programmal támogatandó kistérségeket

támogatta (országosan 33 térséget)– A program keretein belül tervezett forrás a Dél-alföldi régióban 9 milliárd forint volt, 5

kistérséget érintett– A forrás több regionális és ágazati operatív program forrásait használta komplex

módon– A 2007-2013-as időszakban az LHH komplex felzárkóztató program keretein belül

tervezett forrás a Dél-alföldi régióban 9 milliárd forint volt a regionális OP keretéből– A forrást gazdaságfejlesztésre, közlekedésfejlesztésre, humán infrastruktúra

fejlesztésre, városfejlesztésre lehetett fordítani

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei

• A térségek előre megírt program szerint vehették igénybe a forrásokat• A program lebonyolítása két pályázati körben történt• Kiemelt szerepet kapott az úgynevezett projektfejlesztés: az előre nevesített

programelemek kidolgozása• A projektek nem versenyeztek más projektjavaslatokkal• Könnyebben ment a közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztési források

felhasználása, nehezebben a gazdaságfejlesztésé• Egyes területek hiányoztak: pl. turisztika, mezőgazdasági fejlesztések támogathatósága• Kedvezőbb támogatási feltételek igénybe vételének lehetősége pályázatos projekteknél

Fókuszban a járások: formálódó új megközelítés

• Megszületett a Kormány 1058/2014. (II. 11.) Korm. Határozata a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról

• Cél: Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program kidolgozása, ezen túl:

– elmaradott térségek további leszakadása lassuljon, egyes térségekben a leszakadás megálljon, továbbá a térségen belüli nagy fejlettségbeli különbségek csökkenjenek

– az érintett térségek foglalkoztatási szintje nőjön• A feladatként határozza meg a hátrányos helyzetű térségekhez kapcsolódó feladatok,

intézkedések kidolgozását

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!