Komporday Levente

A dualizmus idején több szempont is vezérelte az ország és Zemplén vezetőit:

Asszimiláció Közigazgatási változások 1867 után (Zemplént, mint

vármegyét, földrajzi egységet megismertetni)

Keleti Sándor írta 7 kiadása jelent meg 5 szakaszból állt: 1. Előismeretek, 2.

Szülőföld, 3. A járás, 4. A vármegye, 5. Zemplénvármegye általánosan

Trianoni béke után a revízió miatt különösen felértékelődött Zemplén esetében a helyi hagyományok, lokalitás életben tartása

Tankönyvek mellett új módszertani jelenségek: osztálykirándulások

Könyvek: Harsányi István: Sárospataki kalauz;

Szepesi Bódog: A Sátoraljaújhelyen épült Magyar Kálvária

Szakítás az 1945 előtti szemlélettel, és a személyekkel

Felejteni (Nagy-Zemplén vármegyét, magát a vármegyét)

Tősgyökeres zempléniek távoztak 1950 utáni közigazgatási változások Csak Rákóczi, Kazinczy, Kossuth

kultusza maradhatott

1980-as évek második felétől Kevesen maradtak, akik a régi

tradíciókra emlékeztek, újra ki kellett kutatni, utána kellett járni

Szájhagyomány útján terjedtek idősek körében (aszú legenda)

Az oktatási intézmények Zemplén nevezetesebb szülöttei nevét vették fel

Minden évben megemlékeznek a névadóról (iskolai ünnepségek, pályázatok)

Szabadon választható érettségi témakör (történelem, magyar irodalom)

A települések híres szülötteikről megemlékeznek, hagyományt ápolnak („Fényes Újhely”)