szÖvettan nÉkÁm rÓbertnÉ
DESCRIPTION
SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ 8.oszt. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ 8.oszt.
Sejt(cellula), az állati vagy növényi részek osztásakor önálló egyediséggel fennmaradó elemi alkotó részek. Ezek az embert, állatot vagy növényt akképpen teszik egybe, mint a kövek az egyes épületeket.
Legkisebb szervezeti egység. Önálló életjelenségekkel rendelkezik: - anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot
kiürít); - mozog; - növekszik; - szaporodik. Sok funkcióra képes fallal rendelkezik. Sejtmagban található örökítő anyagok (gének)
szerepe fontos.
SZÖVET
Azonos felépítésű, azonos működést végző, és ezért egymáshoz hasonló
alakú sejtek összessége. A szövet sejtjei között található: a sejt
közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki.
Az egysejtű élőlények értelemszerűen nem alkothatnak szövetes felépítést.
NÖVÉNYI SZÖVETEK Növényi szövetek csoportjai:
Osztódó szövetek
Állandósult szövetek○ Bőrszövet○ Szállítószövet○ Alapszövet
Az osztódó szövetek (merisztémák)
Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy A növény egész életében megőrzik
osztódóképességüket Az állandósult szöveteket hozzák létre Találhatóak:
HajtáscsúcsbanGyökércsúcsbanKambium vagy oldalmerisztémaKöztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák
GyökércsúcsHajtáscsúcs
Kambium
A szállítószövetek
A növényekben az anyagszállítás kétirányú:Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagokLevéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot
Alkotórészei:Farész: víz, szervetlen anyagokHáncsrész: kész szerves anyagot
A farész (xylem)
Alkotórészei:Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek;
egymás feletti végeik ferdékVízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek
el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek
Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé
A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás
A harasztoknál és a nyitvatermőknél csak faparenchimát és vízszállító sejtet találunk, a zárvatermőknek vízszállító csöveik is vannak
Kambium és farész
A háncsrész (phloem)
Alkotórészei:Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő
sejtek;Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő
sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak
Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész
Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak
A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak
Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne
○ Pl: gyökérben
Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benneKollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész
○ Kétszikűek szárában
Kollaterális zárt: farész + háncsrész○ Egyszikűek szárában, ○ zsúrlókban, ○ levelekben
Koncentrikus: egyik alkotót körbeveszi a másik○ Páfrányok gyöktörzsében
Lemezes: fa és háncsrész párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkedik el○ Korpafüvek szárában
Az alapszövetek
A növényekben minden ami, nem szállító-, vagy bőrszövet az alapszövet
Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok
Változatos működésű Típusai:
TáplálékkészítőRaktározóVíztartóÁtszellőztetőMechanikaiKiválasztó és váladéktartó
Táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet:Sejtjeiben sok színtestFotoszintetizálLehet oszlopos vagy szivacsos megjelenésűFőként lomblevelekben található
Raktározó alapszövet:Tartaléktápanyagot (keményítő, olaj, fehérje) raktározFénytől elzárt növényi részekben – mag, gumó, gyökér -
gyakori
Víztartó alapszövet:Vizet raktároz, sejtjeiben vízmegkötő nyálkaanyag
találhatóPozsgás növények szárában, levelében
Átszellőztető alapszövetSok a sejtközötti járat, gázcserét szolgáljaVízi és mocsári növények szárában, levelében
Szilárdító alapszövetHajtás szilárdítását végzikÁllhat hosszú, megnyúlt sejtekből – szklerenchima
○ Pl: lenVagy apró megvastagodott falú sejtekből – kollenchima
○ Pl: levendula
Kiválasztó alapszövetFeleslegessé vált anyagokat választja ki és tároljaPl: illóolaj, tejnedv, kristályok (zárvány), alkaloidok
ÁLLATI ÉS EMBERISZÖVETEK TÍPUSAI
HámszövetLaphámHengerhámKöbhámUrothelium
Kötő- és támasztószövetElasticus/collagen
rostokÜveg/rostos porcCsont
IzomszövetSimaizomHarántcsíkoltizomSzívizom
Idegszövet
A HÁMSZÖVETEK (TELA EPITHALIS)
MŰKÖDÉS ÉS SZERKEZET SZERINTI FELOSZTÁSA
1. FEDŐHÁM
Elsődleges a védelem (főként mechanikai), környezettől történő elhatárolás, valamint az anyagforgalomban is részt vesz.
Típusai:
Egyrétegű hámok
• egyrétegű laphám pl.: szemlencse felszínén
(endothelium erek falán; mesothelium savóshártyák felületén)
• egyrétegű köbhám pl.: mirigykivezető csövek, vesecsatornák
• egyrétegű hengerhám pl.: bélcső, gyomor felszínén
(kutikulás bélcső; csillós petevezető, méh;
többmagsoros csillós hengerhám légutak)
Többrétegű hámok
• többrétegű el nem szarusodó laphám ( 3 rétegből áll)
nyelőcső, szájüreg;
nedves mechanikai hatásoknak kitett testfelszíneken
• többrétegű elszarusodó laphám ( 5 réteg alkotja)
külső testfelszíneken, pl.: talpbőr, tenyér
2. MIRIGYHÁM
Váladéktermelés szekréció. Sok váladéktermelő sejt mirigyeket alkot.
EXOKRIN (külső elválasztású, pl.: faggyú)
A mirigyek lehetnek
ENDOKRIN (belső elválasztású, pl.: hormonok)
A mirigyek szerkezeti és működési egysége a végkamra 3 típusa: - csöves
- bogyós
- csöves-bogyós
A mirigyek típusai: - egyszerű
- elágazó
- összetett
MIRIGYTÍPUSOK
egyszerű
elágazódó
összetett csöves mirigy összetett bogyós mirigy összetett csöves-bogyós mirigy
egyszerűegyszerű
elágazódó elágazódó
3. ÉRZÉKHÁM
Érzékszervekben lévő, ingereket felfogni képes hámsejtek érzéksejt.
Típusai:
• primer érzékhám (pl.: szem retinája, orr hámja)
a felvett ingerület másik idegsejtbe kerül át
• szekunder érzékhám (pl.: fül, egyensúlyozási szerv) az ingerület az érzéksejtet körülfonó idegvégződésekre tevődik át
4. PIGMENTHÁM
A sejtekben színanyagok találhatók pl.: szem, bőr színe
5. FELSZÍVÓHÁM
A bélbolyhok felszínén nagy számban, főként hengerhámsejtek alkotják.
A KÖTŐSZÖVETEK (TELA CONJUNCTIVA)
Sejtek, sejtközötti állomány, rostok alkotják.
Sokféle funkció: hézagkitöltés, szövetpótlás, tápanyagszállítás, tápanyagraktározás,immunvédelem
Fontosabb sejttípusok: mesenchymasejtek, retikulumsejtek, fibrocyták, histiocyták, hízósejtek, pigmentsejtek, zsírsejtek
Rostípusok: kollagén (enyvadó) csontenyv, zselatin, „kocsonya”
elasztikus (rugalmas) elasztin fehérje jól nyújtható
retikuláris (rácsrost) szövedékszerű vékony rostok
főként a nyirokrendszerben
A KÖTŐSZÖVET FORMÁI
embrionális kötőszövetek:
mesenchymakocsonyás kötőszövet
retikuláris kötőszövet
zsírszövet
rostos kötőszövetek:
lazarostos kötőszövet
tömöttrostos kötőszövet
folyékony kötőszövet:
vér nyirok
PORCSZÖVETEK (tela cartileginea)
Alapegysége a chondron (porcegység).Sejtek, rostok, alapállomány alkotják.
porcsejt
köztes állomány
porcsejt-udvar
porctok
RUGALMAS (ELASZTIKUS) ROSTOS PORC
Előfordulása: fülkagylóporc, gégefedő.
ENYVADÓ (KOLLAGÉN) ROSTOS PORC
Előfordulása: csigolyák közötti porckorongok, pataporc
HYALIN (ÜVEG) PORC
Előfordulása: ízületi porcok, légcső, orrsövény porc, bordaporc
CSONTSZÖVET (tela ossea)
Alapegysége az osteon. Szerves (ossein) és szervetlen alkotórészekből áll.
Havers-csatorna
Havers-lemezek (laminae speciales)
csontsejtek
az osteon (a csontszövet egysége) keresztmetszete
a csontszövet keresztmetszete
A CSONTSZÖVET FELÉPÍTÉSE EGY CSÖVESCSONT KOMPAKT ÁLLOMÁNYÁBAN
csontsejt a csontsejtüregben
csonthártya
Havers-csatorna
ideg
Havers-lemezek
külső általános lemezrendszer
különböző irányban futó rostok rétegei
kollagén rost apatitkristályokkal körülvéve
összekötő lemezrendszer
szivacsos állomány
tömött kéregállomány
Volkmann-féle csatorna
vérér
IZOMSZÖVETEK (tela muscularis)
1. SIMAIZOM – megnyúlt, orsó alakú sejtek. Alacsonyabbrendű állatok (pl.: puhatestűek) izomzata. Gerincesekben a zsigeri izomzatot alkotja. hosszmetszet keresztmetszet
2. HARÁNTCSÍKOLT IZOM – hosszú, megnyúlt rostok, harántcsíkolat, perifériális helyzetű sejtmagok.
Előfordulása: ízeltlábúak izomzata, gerincesek vázizomzata
hosszmetszet keresztmetszet
tropomiozin
aktinfilamentum
miozin fej
miozinfilamentum
troponin komplex
aktinmonomer
terminális ciszterna
miofibrillum
H-sávizotróp csík
izomrost hártyája
ideg-izom kapcsolat
longitudinális tubulus
motoros ideg velőshüvelyű axonja
sejtmag
szarkoméra felépítése nyugalmi és összehúzodott állapotban
anizotróp csík
transzverzális tubulus
Z-vonal M-vonal Z-vonal
izomrost hártyája
izotróp csík
A VÁZIZOMZATOT ALKOTÓ HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST FELÉPÍTÉSE
3. SZÍVIZOM – rövid, elágazó rostok, Eberth-féle vonalak
hosszmetszet keresztmetszet
Az idegszövet (tela nervosa) Az idegszövet ektodermális eredetű. Sejtek, nyúlványok, végfácska, alapállomány Az idegi kötőszövet a neuroglia (velőshüvely
képzés, sejtek táplálása, védelme, beágyazása) Központi – környéki idegrendszer
Az idegszövet alapegysége a neuron
(sejttest, denrit, axon, végfácska)
A NEURON SZERKEZETE
dendrit
Ranwier-féle befűződés
sejtmag
Schwann sejt magja
velős hüvely
végfácska
axon sejttest
Idegszövet
gerincvelő nagyagy kisagy